HELYI TANTERV - a kompetencia alapú oktatáshoz -

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0011 „A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben”

HELYI TANTERV - a kompetencia alapú oktatáshoz MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Vasvár, 2010. május

Készítette: Tóth Erika szaktanár

A tananyag modulárisan építkezik, figyelembe véve a tanulók által használt kompetencia alapú tantárgyi segédletek tartalmi építkezését. Ehhez illeszkednek a programcsomagok adott moduljai. A tanterv a kerettanterv ajánlásainak és az érettségi vizsgakövetelmények figyelembe vételével készült. A kerettanterv fogalmait, illetve a középszint fogalomismereti követelményeit vastag betűvel, az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.

2

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

9-12. évfolyam

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé

3

váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció miden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. 4

Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szertágazó lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az

5

igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

6

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.

Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére.

Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása

7

hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. 8

A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

9

Magyar nyelvtan 9. évfolyam Óraszám:

74 óra/év 2 óra /hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör Témakör sorszáma 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció 2. A nyelvi szintek grammatikája

10 óra 20 óra

3.

Szövegtan

15 óra

4.

Helyesírás

4 óra

5.

Könyv- és könyvtárhasználat

3 óra

Összefoglalás, gyakorlás Számonkérés Dolgozatjavítás

10

Óraszám

13 óra 8 óra 1 óra

1. témakör - Kommunikáció, tömegkommunikáció A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a feladatok tanári példányban) Kommunikáció, Anyanyelvi 9/1. A csavargó alakja a kommunikáció: tömegkommunikáció művészetben - szókincsfejlesztés 1. modul: A nem verbális A témakör elemei: kommunikáció eszközei - önkifejezés - véleményformálás - a sikeres kommunikáció 1. A kommunikáció - kommunikációs folyamat feltételeinek elméleti és - tényezők gyakorlati ismerete, - funkciók alkalmazása - iránya - kommunikációs helyzetgyakorlatok - a kommunikációs 2. A készség fejlesztése tömegkommunikáció - a tömegkommunikáció - viselkedéskultúra formái - vitatkozás képessége - a rádiós és televíziós - igaz és hamis információközvetítés megkülönböztetése műfajai - média-csapdák - a sajtóműfajok felismerése - a tömegkommunikáció - a metakommunikáció nyelvi kifejezésformái felismerése, megértése - hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző A hatékony, önálló jellemvonásai tanulás 11

Tanulói tevékenységek - a tanult műfajok jellemzőinek felismerése, adott esetben alkalmazása is - szövegértési, szövegértelmezési feladatok megoldása - szövegalkotási feladatok - a publicisztikai műfajokban való jártasság elmélyítése - hatáskeltő eszközök, a tömegkommunikációs csapdák felismerése - a tisztességes média lehetőségének, a média hatásának és a mindennapi életben való realitásának vizsgálata - nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök ismerete, alkalmazása - a sajtó szövegtípusainak felismerése, jellemzőiknek

Kapcsolódási lehetőségek Tévé, rádió, napilapok, hetilapok, reklámok, internet

3. A nonverbális kommunikáció - mimika - gesztus - testtartás - térköz Elsajátítandó ismeretek: a kommunikáció fogalma, tényezői, funkciói, formái, a tömegkommunikáció fogalma, jellemző szövegtípusainak, szövegfajtáinak ismerete, felismerése, elkülönítése, a különbségek felismerése, tömegtájékoztató eszközök és műfajaik, példák keresése a mindennapi életből, írásbeli és szóbeli tömegkommunikáció Fogalmak: kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői, adó, vevő, csatorna, kód, közlemény, üzenet, valóság, a kommunikáció

- fogalmak ismerete, alkalmazása szóban és írásban - újságolvasás - a sajtó jellemző szövegtípusainak, szövegfajtáinak felismerése,készítése - lényegkiemelés - szövegértés - értelmező olvasás - kérdezéskultúra fejlesztése - távolságtartás függetlenítés a hatásvadász tömegkommunikációtól - lényeglátás és igazlátás erősítése

és a reklámok nyelvi és képi sajátosságainak, hatásmechanizmusuknak az ismerete Ellenőrzés: Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból. Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje a kommunikációs folyamat tényezőit, legyen képes a tömegkommunikáció sajátosságait megnevezni. - A tanuló ismerje a média szerepét, a médiaműfajok főbb csoportjait, néhány médiaműfaj fontosabb jellemzőit. Legyen képes ezeket az ismereteket a szövegalkotásban felhasználni.

Énkép és önismeret, emberismeret: - kulturált vitatkozás - a más vélemény kezelése, elfogadása, - a saját vélemény megformálása - a másik fél tisztelete - önértékelés - önkontroll - hírértékelés - igaz és hamis elkülönítése

12

létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció, verbális és nonverbális kommunikáció, metakommunikáció, a nem nyelvi kommunikáció, tömegkommunikáció, média, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, műfajai: hír, tudósítás, interjú, riport, cikk, glossza, kritika, recenzió, kommentár, esszé, jegyzet, televíziós műfajok (híradó, vita, stúdióbeszélgetés, dokumentumriport, stb.), kevert műfajok.

- a csapdák felismerése - a sajtó, a média felelőssége, hatása, lehetőségei - sajtó, a média szerepe a mindennapi életben

13

2. témakör – Bevezetés, a nyelvi szintek grammatikája A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a feladatok tanári példányban) Bevezetés, a nyelvi Anyanyelvi 9/7. A nyelvtan szintek grammatikája kommunikáció: alapfogalmai – a - a tantárgyhoz kötött szerkezeti elemzés A témakör elemei: szakszóhasználat módszerei I. - a szókincs, a nyelvtan és 1. modul: A disztribúciós módszer alkalmazása a az egyes nyelvi funkciók 1. A nyelv mint magyarra és a tanult és fogalmak biztos jelrendszer - nyelv, anyanyelv, idegen ismerete, feladatközpontú nyelvtudomány, nyelvre előhívása - nyelvtan, grammatika, 2. modul: Paradigmák, - igényes, a jelek, jelrendszerek, szófajok beszédhelyzetnek - nyelvi szintek 3. modul: A mondat megfelelő nyelvhasználat szerkezetének - kombinációs képesség megállapítása disztribúciós - szövegértő olvasás 2. Hangtani ismeretek: - a magyar hangállomány módszerekkel - helyesírás fejlesztése - hangtörvények 4. modul: A - önkifejezés fejlesztése nyelvtanrészei, a nyelvi szintekés alapfogalmak 3. Alaktan: Hatékony, önálló - szóelemek (szótő, képző, tanulás: jel, rag) - szakszavak és jelentésük 11/1-2. Hangok és - kapcsolódásuk és elsajátítása hangtani jelenségek változataik 1. modul: Mivel - definíciók foglalkozik a hangtan? megfogalmazása, 2. modul: A hangtan és az elsajátítása 4.A szóalkotásmódok: 14

Tanulói tevékenységek - a meglévő ismeretek előhívása - aktualizálása - új ismeretek, szakszavak elsajátítása, gyakorlati alkalmazása - a megszerzett, elsajátított kompetenciák készségszintű alkalmazása - kreatív gondolkodás alkalmazása - komplex elemzési feladatok megoldása - a nyelvi szinteket és azok részeit illető tájékozottság - a leíró nyelvtan ( a nyelvi szintek) megfelelő részeihez kapcsolódó feladatok Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból,

Kapcsolódási lehetőségek

Könyvtár, (lexikonok, szótárak) informatika: anyaggyűjtés a jelek, jelrendszerek, a nyelvi rendszerek témakörében Idegen nyelvek: összehasonlító vizsgálatok – a magyar nyelv rendszere más nyelvek rendszerének tükrében - a nyelvek néhány közös tulajdonsága - a magyar nyelv néhány – a más nyelvektől eltérő – jellemző vonása - Az Európai Unió nyelvei Fizika, kémia, matematika: sajátos jelrendszerek

- a szóalkotás gyakoribb módjai: a szóképzés, a szóösszetétel - a ritkább szóalkotási módok 5. Szófajtan: - a szófaj fogalma - a szófaji rendsze - a szófajok 6. Mondattan: - a szintagma - a mondat - az egyszerű mondat - az összetett mondat 7. Jelentéstan: - hangalakok és jelentés viszonya a nyelvi szinteken - állandósult szókapcsolatok: szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige Elsajátítandó ismeretek: a nyelvi kategóriák, definíciók ismerete, részelemzések, komplex elemzések, felismerés, alkalmazás szintű tudás

- lényegkiemelés - elemzési készség fejlesztése - önállóságra való törekvés - esztétikus szöveg elrendezés és ábrakészítés - íráskép rendezettségének igénye - információk feldolgozása és megítélése - információk célirányos és kritikus használata - a tantárgyak közötti kapcsolat megtalálása - fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése, igazolása példákkal Digitális kompetencia: Anyaggyűjtés, megfelelő honlapok felkutatása, kutatómunka.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: - a magyar nyelv és a haza értékeinek felismertetése, elmélyítése - a hazaszeretet, a nyelvszeretet, a kultúra

alaktan kapcsolata 12/1-2. Leíró nyelvtani elemzések 1. modul: A szófajok és a mondatrészek hagyományos fogalma és problémáik 2. modul: Mondattani elemzések A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség - Adatelemzés; idegen nyelvi adatok elemzése – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás és ellenőrzés – Ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg feldolgozása – Ábrák, táblázatok olvasása – Könyvtár- és

15

szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból. Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje fel és nevezze meg a nyelvi rendszer szintjeit. - Fogalmazza meg a nyelvi szintek egymásra épülésének a szabályait. - Legyen képes hangtani, szótani és mondattani ismereteit a szóbeli és írásbeli közlésében megfelelően felhasználni. - Alkalmazza a mondat- és szövegszerkesztés eddig megismert eljárásait. - A tanuló ismerje fel és nevezze meg a szóalkotás módjait, legyen képes ismereteit alkalmazni. - Gyűjtsön anyagot a mai nyelvhasználatból a szóalkotásmódok egyes típusaira.

Képzőművészet, festészet: egyházi, vallásos szimbólumok a festészetben,a szobrászatban

Fogalmak: nyelv, anyanyelv, nyelvtudomány, nyelvtan, grammatika, nyelvi szintek, jel, jelrendszer, nyelvi jelek, mesterséges és természetes jelek, fonéma, szótagok, a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtövények), hang és jelentés, hangkapcsolatok, szóelem (morféma) fajtái, morfémakapcsolatok, szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó, szókapcsolatok (szintagmák), jelentés: szó-, mondatjelentés; denotatív jelentés, konnotatív jelentés , kontextuális jelentés, szótári jelentés,

szeretet, a kulturáltság fejlesztése, alakítása - viselkedés- és nyelvi kultúra. Énkép és önismeret: - fegyelmezett, rendszeres munka és feladatvégzés - esztétikus kivitelezés - az elsajátított tudás öröme, a kudarc elviselése

internethasználat Követelmények: A tanuló – legyen képes különbséget tenni a fonetika és fonológia mint a hangtannal foglalkozó két tudományág között; – legyen tisztában a beszédhangok (elsősorban a magyar beszédhangok) képzési tulajdonságaival; – tudjon megnevezni legalább 2–3 olyan nyelvi jelenségkört, amelyek tanulmányozása a fonológia feladatai közé tartozik (hangsúlyjelenségek, harmóniajelenségek, hasonulások stb.); – ismerje fel a hasonlóságokat és különbségeket egy-egy hangtani jelenség magyar, illetve idegen nyelvbeli megjelenései között (pl. zöngésségi hasonulás); – ismerje a magyar

16

egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás, szószerkezet, alá- és mellérendelő szószerkezetek, egyeztetés a szintagmákban mondat, mondatszerkezet: egyszerű és összetett mondat, alárendelő és mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat, mondatfajták: modalitás, többszörösen összetett mondat, sajátos jelentéstartalom: feltétel, következmény, hasonlítás, megengedés, mondat és szöveg elhatárolása

magánhangzó-harmónia legfőbb jellegzetességeit, szabályszerűségeit; – tudja megindokolni és példákkal illusztrálni, hogy miért kapcsolódik szorosan a hangtan az alaktanhoz – ismerje a hagyományos nyelvtan alapfogalmait, – legyen képes kritikusan viszonyulni egy-egy elemzési, leírási módhoz, – ismerje a nyelvleírás fő céljait, módszereit, eszközeit, – ismerje az egyes nyelvleírási módok, módszerek és hagyományok különbségeit, – legyen képes alkalmazni az egyes nyelvleírási módok eszközeit, módszereit önálló problémamegoldásban - A „szónégyzet” használata. Váltakozás, kiegészítő megoszlás, szabad váltakozás. A morf, az allomorf, a morféma fogalma. A magyar

17

névszók és igék alakjai, az „igenevek” problémája. A szófaj problémája. A mondat összetevőinek megtalálására szolgáló alapvető módszerek. Az összetevő fogalma. Felcserélhetőség és helyettesíthetőség a különböző nyelvi szinteken

18

3. témakör - Szövegtan

Témák, tartalmak Szövegtan A témakör elemei: 1. A szöveg - fogalma - szöveg és mondat elhatárolása - a szöveg felépítése - a szövegegységek - a szöveg szintjei 2. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei Nyelvtani kapcsolóelemek a szövegben: - a névmások - a hiányos mondat - az egyeztető toldalékok - a kötőszók - a névelőhasználat - a szórend

A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a tanári feladatok példányban) Anyanyelvi 12/1-2. Leíró nyelvtani kommunikáció elemzések - az új szakszavak 3. modul: A mondatok és a szöveg kapcsolata beépítése a szókincsbe - a szövegtani ismeretek integrálása a mindennapi életbe A képességfejlesztés - a kifejező olvasás fókuszai: fejlesztése – Nyelvi tudatosság, - szövegértés fejlesztése nyelvérzék - a szöveg kohézióját – Megfigyelő- és biztosító elemek felismerése, alkalmazása - analitikus képesség – Érvelési képesség szövegszerkesztés (szóban és írásban) - elméleti és gyakorlati – Hipotézisalkotás és tudás összekapcsolása ellenőrzés - írásbeli kommunikáció – Ismeretterjesztő szöveg fejlesztése önálló feldolgozása - helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás fejlesztése – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg - szövegformálási, feldolgozása szövegalkotási technikák – Ábrák, táblázatok ismerete olvasása – Könyvtár- és internethasználat 19

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek - szövegértő olvasás - szövegfelismerés - mondatfonetikai eszközök hibátlan és a szövegértést segítő alkalmazása - a szöveg szintjeinek elkülönítése - a szöveg jellemzőinek felismerése, - a fogalmak biztos ismerete, értelmezése, használata - az idegen szakszavak ismerete - szövegelemzési gyakorlatok a szöveg egyes szintjeinek vizsgálatára - komplex szövegelemzési feladatok végzése, - hivatalos írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása - a beszédhelyzetnek, a műfajnak, az adott

Irodalom: irodalmi szövegek a szövegfajták és a szövegtípusok felismerésére Mindennapok szövegtípusai: használati utasítás, receptek, stb. Informatika: szövegszerkesztés

3. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése - szöveg a kommunikációs folyamatban - a kommunikációs modell 4. A szöveg jelentése - szótári jelentés - lexikális jelentés - jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben: - tételmondat - témahálózat - kulcsszók - téma-réma kapcsolat 5. A mondat- és szövegfonetikai eszközök - hangerő - beszédtempó - hanglejtés - szünet - szerepük a szöveg jelentésében

Hatékony, önálló tanulás: - szövegértelmezési, szövegelemzési feladatok gyakorlása - önállóságra való törekvés - az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása - igényes külalak - igényes helyesírás - elmélyült, pontos tudás iránti igény Hon és népismeret, ön- és emberismeret: - a szövegtani ismeretek gyakorlására kiválasztott szövegek, szövegrészletek segítségével

Követelmények: A tanuló – ismerje a hagyományos nyelvtan alapfogalmait, – legyen képes kritikusan viszonyulni egy-egy elemzési, leírási módhoz, – ismerje a nyelvleírás fő céljait, módszereit, eszközeit, – ismerje az egyes nyelvleírási módok, módszerek és hagyományok különbségeit, – legyen képes alkalmazni az egyes nyelvleírási módok eszközeit, módszereit önálló problémamegoldásban

20

szövegtípusnak megfelelő nyelvi norma követése Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló nevezze meg a szövegnek a kommunikációs folyamatban betöltött tényezőit. - Ismerje fel a szöveg nem nyelvi tényezőinek a szerepét a szövegalkotásban és a szövegbefogadásban. - Tudatosan alkalmazza a kommunikációs modellel kapcsolatos ismereteit a szövegszerkesztési gyakorlatokban. - A tanuló ismerje fel a szöveg fontosabb

sajátosságait, a szövegösszetartó erő típusait. - Legyen képes ismereteit szóbeli és írásbeli szöveg alkotása közben megfelelően alkalmazni. - A tanuló ismerje és megfelelően alkalmazza fogalmazásban a szöveg nyelvtani kapcsolóelemeit. - A tanuló ismerje és megfelelően használja szóbeli és írásbeli fogalmazásaiban a szöveg jelentésbeli kapcsolóelemeit.

Elsajátítandó ismeretek: a szöveg szintjeinek, azok jellemzőinek ismerete, a fogalmak biztos használata, beépítése a szövegelemzésekbe, részelemzések, komplex elemzések, szövegvizsgálati és szövegalkotási feladatok megoldása

Fogalmak: szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz, szövegkohézió (lineáris és globális), szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, (rámutatás, anafora, katafora, deixis), szövegjelentés: tételmondat, témahálózat, kulcsszó, kontextuális jelentés, mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységek,

21

szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma), jelentésrétegek mondatban, szövegben, mondat- és szövegfonetikai eszközök pragmatika ( tárgy-,tény-, eseményleírások, a kommunikációs partnerek, szereplők, nézőpontok, a kommunikációs kapcsolat, szándék, cél, háttérismeret, tudáskeret, nem szándékos és szándékos félreértések, koherencia), szemantika jelentésrétegek, (a jelentés nyelvi kifejezésformái, a visszatérő utalás nyelvi kifejezőeszközei, alá-és fölérendeltségi viszonyok kifejezésének nyelvi eszközei, felosztás, részletezés, nemfogalom, fajfogalom, tartalmi és logikai kapcsolatok, közbevetett kapcsolóelemek, aktuális mondattagolás)

22

szintaktika (határozott névelős főnévi szintagma, egyeztetés a szövegben (alany és az állítmány egyeztetése), a hiány szövegösszetartó szerepe, időrendre épülő, térbeli rendre épülő, érvelő típusú, párhuzamos, ellentétező, keretes, képzettársításos szerkezettípusok

23

4. témakör - Helyesírás A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a tanári feladatok példányban) Anyanyelvi Helyesírás kommunikáció A témakör elemei: - az új szakszavak beépítése a szókincsbe 1. A szöveg központozása - a kifejező olvasás - pont fejlesztése - vessző - szövegértés fejlesztése - kettőspont - elméleti és gyakorlati - pontosvessző tudás összeépítése - gondolatjel - írásbeli kommunikáció - zárójel fejlesztése - idézőjel - helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás fejlesztése 2. A magyar helyesírás alapelvei - kiejtés elve - szóelemzés elve Hatékony, önálló - egyszerűsítés elve tanulás: - hagyományőrzés elve - önállóságra való törekvés - az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása Fogalmak: - igényes külalak, - igényes helyesírás, helyesírási szabály, a - elmélyült, pontos tudás iránti igény helyesírás alapelvei: a 24

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek - szövegértő olvasás - szövegfelismerés - mondatfonetikai eszközök hibátlan és a szövegértést segítő alkalmazása - a fogalmak biztos ismerete, értelmezése, használata Ellenőrzés: Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és helyesírási feladatokból Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje a magyar helyesírás rendszerét, az elveket és a törvényszerűségeket. - Legyen képes a tanult

Informatika: szövegszerkesztés

helyesírási szabályokat felidézni, helyesen alkalmazni, a közöttük levő összefüggéseket felismerni. - Tudja a helyesírási szabályzatot és a Magyar helyesírási szótárt önállóan használni. - Legyen képes a munkáiban a helyesírási hibákat a szótár és a szabályzat segítségével kijavítani, munkáiban törekedjen rendezett írásképre.

kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve, központozás: pont, vessző, a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe

25

5. témakör – Könyv- és könyvtárhasználat

Témák, tartalmak Könyv- és könyvtárhasználat A témakör elemei: Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával - verbális információhordozó - elektronikus audiovizuális információhordozó - digitális információhordozó

A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a tanári feladatok példányban) Anyanyelvi kommunikáció - az új szakszavak beépítése a szókincsbe - a kifejező olvasás fejlesztése, - szövegértés fejlesztése, - a szöveg kohézióját biztosító elemek felismerése, alkalmazása szövegszerkesztés, - elméleti és gyakorlati tudás összeépítése, - írásbeli kommunikáció fejlesztése, - helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás fejlesztése - szövegformálási, szövegalkotási technikák ismerete. Hatékony, önálló tanulás: - szövegértelmezési, szövegelemzési feladatok gyakorlása 26

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek - szövegértő olvasás Informatika: - szövegfelismerés szövegszerkesztés - a nem nyelvi kifejezőeszközök eszközök szövegértést segítő alkalmazása - a fogalmak biztos ismerete, értelmezése, használata - a beszédhelyzetnek, a műfajnak, az adott szövegtípusnak megfelelő nyelvi norma követése Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje az információhordozók főbb típusait. - Legyen képes hallott és írott szövegek alapján a lényeg kiemelésére, ismerje a jegyzetelés technikáját.

- önállóságra való törekvés, - az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása, - igényes külalak, - igényes helyesírás, - elmélyült, pontos tudás iránti igény

27

Irodalom 9. évfolyam

Óraszám: 111 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Témakör

Óraszám

Szerző – mű - befogadó Szemelvények a mítoszok világából Az antikvitás irodalma A Biblia A középkor irodalma A reneszánsz irodalma A barokk irodalma A klasszicizmus irodalma Összefoglaló óra Számonkérő óra

28

5 5 15 8 10 20 10 14 12 12

Szerzők és művek - néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából - egy jellemző részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából - Janus Pannonius egy verse - Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers - Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet - egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy művéből - Szophoklész egy drámája - Shakespeare egy drámája

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

29

1. témakör: Szerző – mű - befogadó

Témák, tartalmak

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával (tanári választás alapján)

A témakör elemei: 1. Bevezetés az irodalomba 2. Műnemek, műfajok: - a líra jellemzői, lírai műfajok - az epika jellemzői, műfajai - a dráma sajátosságai, műfajai Feldolgozandó anyagok pl.: Szabó Zoltán: Beavatási rítusok a középiskolákban:

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat, - önálló gondolkodás - együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés - folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) 9/1.: Beavatás 1. modul: A beavatás fogalma, rítusa, változatai, mai megvalósulásai – A beszédaktusok 2. modul: Kosztolányi Dezső: A kulcs 3. modul: Összehasonlító novellaelemzés (A kulcs és az Indián tábor) – A kontextus és a szereplők tudása a kommunikációs folyamatban 4. modul: Sylvia Plath: Beavatás 5. modul: A novella mint ellentétpárok rendszere és cselekménye mint állapotváltozási folyamat – A kommunikációs maximák és megsértésük következményei 30

Tanulói tevékenységek

- a cél az irodalomról és az olvasásról való gondolkodás átformálása, az irodalom, az olvasás, a műveltség iránti igény megteremtése. Ehhez feltétlenül szükséges a különböző vélemények ütköztetése, a saját vélemény kifejezésének lehetősége - a szemelvények olvasásakor a tanuló szövegértési, szövegértelmezési képességei fejlődnek, az önálló szövegfeldolgozás, tartalmi összefoglalás elvárható teljesítmény - szövegértési feladatok ellenőrző irányított kérdésekkel - saját kérdések megfogalmazása

Kapcsolódási lehetőségek

Bokafogó Kosztolányi Dezső: A kulcs Ernest Hemingway: Indián tábor Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról Egy-két lírai alkotás

- az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése - az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre - az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése Az elsajátítandó ismeretek: - a műveltség, az olvasottság, a az irodalom eredete, tájékozottság, a nyelvi kezdetei, irodalom és igényesség kapcsolatának írásbeliség kapcsolata, megértése, az ezen a téren ember-világ-művészetvaló önfejlesztés irodalom igényének megfogalmazása, átérzése Fogalmak: szóbeliség, írásbeliség, Hatékony és önálló irodalom, művészet, tanulás: varázslás, mágia, fikció, - jegyzetkészítés szépség, esztétikum, - vázlatkészítés időbeliség,, történetiség, - anyagyűjtés műnem, műfaj, líra, - összegzés, rendszerezés dráma, epika, novella, - memorizálás irodalmi hagyomány, - forrásfeldolgozás szöveghagyomány, - idézési technikák irodalomtörténet, - meglévő ismeretek irodalmiság változó beépítése,, tantárgyak közti fogalma, kapcsolatok előhívása műköltészet,

6. modul: Szabadon választott novella feldolgozása kiscsoportban, tanult szempontok alapján

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Beavatás, felnőtté válás, szocializáció – A beavatás során feltáruló világ törvényei, szerepek és normák. A kontextus fogalma: a kommunikációs környezet (szituáció, cselekvés, téma) és a nyelvi környezet (kotextus)

Poétikai fókusz: Novellaértelmezési modellek. Hogyan olvasunk, értelmezünk egy novellát? Olvasás, értelmezés és kritika tevékenységeinek

31

- “kísértetfejezetek” írása, a cselekmény újraírása más nézőpontból - befejezés-változatok írása - idősíkok megkülönböztetése az elbeszélő szövegekben - a tanulóközösségen belüli szerepkonfliktusok és a tanult művek konfliktusainak összevetése - gyűjtőmunka - elemzésvázlatok készítése Ellenőrzés: írásban és szóban: tényanyagra rákérdező feleletek, írásbeli munkák

népköltészet, folklór, népiesség, téma, motívum, szerkezet, archetípus, toposz, érték, esztétika, esztétikai érték, történeti érték, erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés, katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, leírás, epizód, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió, cím, címadás, idő, időszemlélet, idősíkok, tér, térszemlélet, jellem, típus, hős, hőstípus, kontextus, beszédaktus, tranzakció, interakció előítélet, felkészültség,

megkülönböztetése és - az olvasott szövegek tudatos egymásra építése. megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás Szövegértési fókusz: készség fejlesztése)

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei - önismeret, világismeret gazdagítása - a művészet iránti fogékonyság felkeltése - az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés „ősiségét”, mágikusságát , a művészetnek a napjainkra gyakorolt hatásának felismerése - az olvasás, az irodalom, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése

Szereplők, problémák, konfliktusok, elbeszélői nézőpontok azonosítása szépirodalmi szövegekben Ismétlések és ellentétpárok jelentéseinek felismerése. A szituációs kontextus szerepének értelmezése a deiktikus nyelvi elemek segítségével. A cselekvés kontextusának értelmezése az alapvető beszédaktusok segítségével. Szövegalkotási fókusz: Történetek más nézőpontból való elmondása, átírása. Szóbeli prezentáció készítése ismertető szöveg alapján. Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése

32

attitűd beavatás illokúció

- a műveltség, az olvasás, a szövegértés fejlesztése - az igényes nyelvhasználat fejlesztése - a művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság fejlesztése - a szépség összetettségének vizsgálata - a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élménye Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése

Az ízlés kontextuális függőségének megértése, stb.

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani szereplőket, konfliktusokat és elbeszélői nézőpontokat szépirodalmi és hétköznapi szövegekben. Tudja felismerni az ismétlések és ellentétpárok jelentéseit. A diákok legyenek képesek felismerni a novella műfaji sajátosságait és az elbeszélői nézőpont sajátosságaiból adódó jelentésbeli különbségeket. Ismerjék meg, hogy a szövegek értelmezése dialogikus folyamat, legyenek képesek alapvető kérdéseket megfogalmazni szépirodalmi szövegekkel kapcsolatban. Ismerjék a fejezetben előforduló legfontosabb fogalmakat (beavatás, archetípus, rítus, illokúció, performatív mondat). A szituációs kontextus szerepének értelmezése a

33

Digitális kompetencia: - anyaggyűjtés, kutatómunka - megfelelő honlapok keresőprogramok használata - képek rögzítése adathordozóra

deiktikus nyelvi elemek segítségével. A cselekvés kontextusának értelmezése az alapvető beszédaktusok segítségével. Ismerje és ismerje fel a szövegben lévő alapvető nyelvi kapcsolatokat.

34

2. témakör: Szemelvények a mítoszok világából Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek - A cél az irodalomról és az olvasásról való gondolkodás átformálása, az irodalom, az olvasás, a műveltség iránti igény megteremtése. Ehhez feltétlenül szükséges a különböző vélemények ütköztetése, a saját vélemény kifejezésének lehetősége. - A mítoszok világában való barangoláshoz a tanulók előzetes ismeretei is segítséget nyújthatnak. - A szemelvények olvasásakor a tanuló szövegértési, szövegértelmezési képességei fejlődnek, az önálló szövegfeldolgozás, tartalmi összefoglalás elvárható teljesítmény. - Az egyes mítoszok, mitológiai alakok ismerete

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés A témakör elemei: - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás, 1. Mítoszok, mitológia együttműködés - vitatkozás, 2. A görög mítoszok véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, Az elsajátítandó ismeretek: érvelési technikák, összegző, rendszerező mítoszok, mitológia, képesség - más művészeti ágakkal a görög mítoszok világa, az istenek születése, harca, való kapcsolódási pontok a legfontosabb istenek, önálló felismerése néhány történet az antik - műértelmezés, műolvasás mitológiából - szövegértelmezés, (pl.: Prométheusz, szövegértés Perszeusz, Héraklész, Az - folyamatos Argonauták, Kadmosz és szövegmondás, történetek utódai, Dionüszosz, Niobé, elbeszélése Thézeusz, Daidalosz és - az irodalom Ikarosz, Philémón és jelentőségének, Baukisz, Orpheusz és mindannapjainkra Szemelvények a mítoszok világából

35

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék Képzőművészet: Isteneket ábrázoló festmények és szobrok Mozgókép-kultúra: Mítoszok a mozivásznon, a képernyőn: Héraklész (Herkules), Mátrix (Niobé, Morpheusz), Orpheusz és Euridiké Opera: Orpheusz és Euridiké

Költészet, regényirodalom: Vörösmarty: Emberek Babits: A Danaidák, Himnusz Irishez, Héphaisztosz, Protesilaos, Laodameia

Euridiké, Midasz király, Arakhné, Pügmalión, Adónisz, Narkisszosz és Ékhó, Apollón és Daphné) – az egyes istenek megfelelői a római mitológiában. (esetleg: Kalevala, ősi magyar hitvilág, önálló gyűjtés más népek mítoszairól Fogalmak: mítosz, mitológia, irodalmi hagyomány, mese, monda, motívum, vándormotívum, érték, erkölcsi érték, értelmezés, értékelés, jellem, típus, hős, hőstípus

gyakorolt hatásának felismerése - az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre - az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése

műveltségbeli kérdés, az irodalom későbbiekben való tanulmányozásához is elengedhetetlenül szükséges. - A más művészeti alkotásokkal való összekapcsolás a diákok kutatómunkáján keresztül valósítható meg. Ellenőrzés: írásban és szóbantényanyagra rákérdező feleletek, írásbeli munkák, olvasást ellenőrző feladatok

Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - meglévő ismeretek beépítése,, tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli

36

Ambrus Zoltán: Midász király, Rilke: Orpheusz, Euridiké, Hermész

összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei - önismeret, világismeret gazdagítása - a művészet iránti fogékonyság felkeltése - az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés „ősiségét”, mágikusságát , a művészetnek a napjainkra gyakorolt hatásának felismerése - az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése - A műveltség, az olvasás, a szövegértés fejlesztése - az igényes nyelvhasználat fejlesztése - a művészi kifejezés

37

sokszínűségére való nyitottság fejlesztése - a szépség összetettségének vizsgálata - a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élménye Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése

Digitális kompetencia: - anyaggyűjtés, kutatómunka – ókori görög

38

és római istenek a képzőművészetben - megfelelő honlapok, keresőprogramok használata - képek rögzítése adathordozóra - információgyűjtés az ókori birodalmakról, kultúrákról, mítoszokról

39

3. témakör: Az antikvitás irodalma

Témák, tartalmak

Az antik irodalom kezdetei A témakör elemei: I. Az ókori görög irodalom Az antik görög irodalomtörténeti, szellemi, művészeti környezete 2. Homéroszi eposzok Iliász Odüsszeia az eposz Egy jellemző részletek az Íliászból vagy az Odüsszeiából a.) Részletek az Íliászból pl.

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás, együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás. - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok 9/2. Eposzok régen és ma 1. modul: Az eposzi hagyomány – eposzindítások; A propozíció ma 2. modul: Az Odüsszeia 9. éneke – az eposz nyelve és az eposzi kellékek 3. modul: Odüsszeusz és Polüphémosz – a rész helye és ellenpontjai az egészben; A hír 9/4. A konfliktusos drámák 1. modul: A vita (1). Mítosz és drámai történet. A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból. A vita (2) 2. modul: Két igazság harca és a középponti

40

Tanulói tevékenységek

- A tanári munka támaszkodhat a tanulók előismereteire, gyűjtőmunkájára. Az Ilász és az Odüsszeia esetében pedig a szemelvények (esetleg valamelyik mű ) elolvasására. - A tanulói tevékenységek közé tartozik az értő, értelmező szövegolvasás, az egyes szemelvényekből szóbeli vagy írásbeli tartalmi összefoglalás készítése, a szereplők jellemzése, a cselekménynek és a szerkezet jellegzetességeinek ismerete. - Az időmértékes verselés jellemzőinek,

Kapcsolódási lehetőségek

Korunk irodalma: Korunk eposzai, hősi epikája, hősei (A Gyűrűk Ura, Harry Potter, Csillagok háborúja, stb.) Mozgókép kultúra: a trójai mondakör filmen: Trója, Odüsszeusz, Az aranygyapjú legendája, Herkules (jó és rossz megoldások a filmes adaptációkban). Képzőművészet: Az Iliász és az Odüsszeia hősei festményeken, szobrokon Irodalom: A két mű feldolgozásai,

- A dögvész: Akhilleusz haragja (I.ének:1-7.) - Akhilleusz pajzsa (XVIII. 468-4821, 525617) - Akhilleusz és Hektór (XXII. 248-273.) - Akhilleusz és Priamosz (XXIV. 486595.) b.) Részletek az Odüsszeiából pl. - I. ének 1-15. - Odüsszeusz tutajt ácsol (V. 243-261.) - Odüsszeusz és Nauszikaá (VI. 85197.) - Odüsszeusz elbeszéli kalandjait (IX. 19-53.) - A Küklopsz (IX. 343367.) - A Szirének (XII. 173194.) - Békekötés (XXIV. 528-548.) 3.A görög líra - Szapphó - Anakreón

- folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése - az irodalom jelentőségének, mindennapjainkra gyakorolt hatásának felismerése - az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák

konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők. Kinek a tragédiája? – Az Antigoné párhuzamos jelenetei és különböző értelmezési lehetőségei 3. modul: Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek. A kimaradt Haimón– Antigoné epeiszódion megtervezése és előadása (kiegészítő óra) 5. modul: Modern védő- és vádbeszédek

szabályainak, az eposzi kellékeknek a felismerése - Skandálás, hangos olvasás, szövegek együtt látása, parodisztikus elemek és egymásra felelő szöveghelyek keresése

Memoriter: (pár soros részlet) az eposz(ok)ból

A görög líra témakörén belül: - Szapphó és Anakreón 10/1. Horatius noster – a verseinek ismerete, a versek rövid, lényegre törő mi Horatiusunk elemzése. - A témakör tárgyalásakor 11/1.: Az antikvitás a tanári munka ismét irodalma 1. modul: Az Oidipusz támaszkodhat az egyéni király – a homéroszi gyűjtőmunkára (Szapphó eposzok és a görög alakja, leszboszi költészet, mitológia viszonya Orpheusz mitikus alakja, 2. modul: Az Oidipusz kapcsolata a leszboszi király szerkezete– jóslatok, költészettel, Szapphótól tanúvallomások, reakciók ismert versek, Anakreón 3. modul: Az Oidipusz alakja, stb.) király kulcskérdései és néhány értelmezési A görög dráma és színház

41

rokon-művei (pl.: Fénelon: Télemakhosz, Joyce: Ullysses, Márai: Béke Ithakában) Irodalom: Szapphó kapcsán Babits: Régen elzengtek Sappho napjai Anakreón kapcsán: Radnóti fordítása (a két kor összekötése, a mondanivaló átértelmeződése, a költészet kezdete és vége, ill. a halál kérdése Anakreón és Radnóti korában) Horatius, Vergilius kapcsán: Horatius és Vergilius a magyar költészetben (önálló kutatómunka vagy közös összehasonlító elemzések is lehetségesek: pl.: Berzsenyi, Babits, Vas István, Orbán Ottó, Petri György. Horatius – és Vergilius- fordítások 1936ban és 38-ban) Phaedrus, Ovidius „utóélete az irodalomban,

4.A görög dráma és színház Szophoklész egy drámarészlete

Elsajátítandó ismeretek: Az Iliász mitológiai háttere, a trójai mondakör, keletkezési ideje, a történelmi esemény valós ideje, Homérosz alakja, a homéroszi kérdés. Az időmértékes verselés. Az Iliász kapcsán az eposz jellemzői, az Iliász története, szereplői, szerkezete, a műből tükröződő világkép és embereszmény. Az Odüsszeia története, szerkezete, szereplői, a műből tükröződő világkép és embereszmény,a két eposz összevetése. A görög líra alakulása, elégia, epigramma, iamboszköltészet, kardalköltészet, disztichon, Szapphó, Anakreón költészete, jelentősegük. A

- bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése)

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése. - az irodalom történetének és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés „ősiségének”, mágikusságának, a művészetnek a napjainkra gyakorolt hatásának felismerése.

lehetősége 4. modul: Két pillanatkép az antik lírából Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz:

Isteni és emberi akarat, egyén és közösség, sors és emberi tettek, döntések viszonya a homéroszi eposzokban, a görög tragédiában és az antik líra néhány darabjában. A közösségi értékrend, annak képviselete és az azzal való szembefordulás. Az értékrend transzcendens és evilági legitimációja, a legitimációk elbizonytalanodása és az értékrend átalakulása. Az eposzok emberképe, hőstípusai (az utazó hős, az apját kereső hős, a szerelmes hősnő stb.). Művek párbeszéde

42

témakörénél: - a tanulók rendelkezhetnek előismeretekkel (történelem, földrajz, esetleg a Görögországban tett utazások), de támaszkodhatnak különböző, a görög mítoszokkal, mitológiával foglalkozó szakirodalomra is. - Az Antigoné tárgyalásakor a tanulók értő, értelmező szövegolvasására, szövegfeldolgozására támaszkodik a tanári munka. - A tanulói tevékenységek közé tartozik a cselekmény ismerete, a szerkezeti sajátosságok ismerete, a szereplők jellemrajzának elkészítése, a konfliktus lényegének megragadása. - A téma aktualitásának kérdése, megvitatása a tanulók között lezajló párbeszéd, vita formájában is lehetséges.

korunkban. Szabó Magda: Pillanat

Mozgókép kultúra: az antik Róma a filmvásznon: Gladiátor Színház: ha van lehetőség valamelyik ókori görög dráma színpadi adaptációja Szakirodalom: Sándor Iván: Nem Oidipusz, nem Antigoné, bizony Iszménénk a főalak. Miért? (tanulmány) Történelem: Az ókori görög színház – régészeti leletek Az ókori Róma, Augustus kora.

görög dráma és színház története, kialakulásának körülményei, a színház és a drámai versenyek, a legjelentősebb drámaírók, Szophoklész alakja, a thébai mondakör, a Labdakidák története, a görög dráma szerkezete, versmértékei, az Antigoné mint konfliktusos dráma, a konfliktus lényege, összetettsége, az emberi és az isteni világ összeütközése, a drámai hős, Antigoné, Iszméné jelképessé vált alakjai, Oidipusz jelképessé vált alakja. Az antik irodalom kiemelkedő alakjai: Alakiosz, Türtaiosz, Mimnermosz, Szólón, Szimónídész, Pindarosz, Theszpisz, Aiszkhülosz, Euripidész, Arisztophanész, Theokritosz

Fogalmak:

- az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése - - a műveltség, az olvasás, a szövegértés fejlesztése - az igényes nyelvhasználat fejlesztése.. - a művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság, - a szépség összetettségének felismerése, - a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élménye: zene és festészet az irodalomban. - a hősi epika napjainkra is hatást gyakorló jelentőségének felismerése: hősök, ideálok régen és ma, a költészet ereje, az önkifejezés velünk született vágya, a költészet és az ember, az emberiség kapcsolata, a szépség kérdése, különbség az epika, a líra és a dráma kifejezési

Poétikai fókusz:

A homéroszi eposzok, a Szophoklész-tragédia -egy reprezentatív alkotásának viszonya a mítoszokhoz. A tragédia, a drámai konfliktus, a konfliktusos dráma. A görög tragédia szövegtagolása és cselekményszerkezete. Történetmondás és történetmegjelenítés különbsége. A adódó drámai vagy tragikus irónia. A lírai személyesség és közvetlenség, illetve érzelmi intenzitás retorikai- költészetében. A versek beszédhelyzetének, idő- és értékszerkezetének felismerése. Az eposz konvenciókincse

Szövegértési fókusz: Rész-egész viszony a drámában: a szövegrészek helyi értékének érzékelése;

43

Az ókori római irodalom témakörénél: - Catullus, Horatius, Vergilius verseinek elemzése szóban és írásban - az Aeneis jelentőségének ismerete, a cselekmény lényegének összefoglalása

Memoriternek javasolt egy Horatius-költemény részlete. Ellenőrzés: értekező típusú írásbeli dolgozatok (fogalmazások) olvasást ellenőrző dolgozatok írása (címértelmezés, epizódok, szereplők felidézése). Írásbeli és szóbeli ellenőrzés lehet kifejtendő feladatokkal is

- A magyar költészet darabjaival való összekapcsolás inkább csak utalás szintjén, esetleg a diákok kutatómunkáján keresztül

művelődéstörténeti korszak, történelmi korszak, stíluskorszak, stílusirányzat, ókori irodalom, antikvitás, a homéroszi, az archaikus, a klasszikus, a hellenisztikus kor, ókori görög szépségeszmény, eposz, eposzi kellékek (invokáció, propozíció, in medias res, enumeráció, epikus hasonlat, állandó jelző, csodás elemek, isteni beavatkozás, deus ex machina), ismétlődő sorok, szövegrészek, előreutalás, ritmus, verselés, időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, világkép, embereszmény, egyén és család, közösség, értékváltás, szerkezet, idővezetés, elbeszélésmód, szubjektivitás, elégia, epigramma, iamboszköltészet, kardalköltészet, himnusz,

a kettős időszerkezet valósítható meg. érzékelése az Oidipusz királyban; a néző-olvasó és Digitális kompetencia: a szereplők eltérő tudásának - anyaggyűjtés, érzékelése és értelmezése. kutatómunka – ókori görög Véleménynyilvánítás és és római istenek a érvelés különbsége, képzőművészetben. érvtípusok - megfelelő honlapok, Műértelmezések keresőprogramok kulcsmondatainak használata, kiemelése. Különböző - képek rögzítése értelmezések alátámasztó adathordozóra, érveinek azonosítása az - információgyűjtés az értelmező szövegben, illetve ókori birodalmakról, megtalálása az értelmezett kultúrákról, mítoszokról, műben. költőkről, drámaírókról, Információk keresése filozófusokról, a műveik verses szövegekben utóéletéről, korunkig érezhető hatásáról. Szövegalkotási fókusz:

módjai között.

Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása, - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően, - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése,

A hexameter mint a magyar nyelvhez könnyen alkalmazkodó forma. Paródiák alkotása irodalmi és nem irodalmi szövegekhez Érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd Tartalmak, fogalmak: Eposz, eposzi kellékek.

44

lírai én, költői magatartás, szerep, élménylíra, vershelyzet, keretes szerkezet, idősíkváltás, dal, anakreóni dal dráma, tragédia, tragikum, harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, dialógus, akció, dikció, szituáció, drámai alaphelyzet, expozíció, bonyodalom, tetőpont, válság, késleltetés, sorsfordulat, katasztrófa, megoldás, kar, kardal, dithürambosz, karvezető, szatírjáték, drámaverseny, „tragikus triász”, Dionüszoszkultusz, kultusz, thébai mondakör, Labdakidák, konfliktusos dráma, konfliktusos tragédia, konfliktus, érvrendszer, sorstragédia, sorsával szembenéző ember, esztétika, etika, filozófia, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői, esztétikai érték, választás,

- az önművelés részévé emelése, - tolerancia, másság elfogadása, - egyetemes értékek felismerése. - a hősök mindenhol hősök, a hősi epika, a líra és a dráma egyetemes vonásai, egyetemes érvényű kifejezőereje. Énkép és önismeret, felkészülés a felnőtt létre. - Hősök, példaképek – kikhez szeretnének hasonlítani korunk fiataljai. - Van-e aktualitásuk a régi eposzoknak? - Miért olyan magukkal ragadóak korunk eposzai? - Antigoné és Oidipusz története kapcsán: - a többség és az egyén konfliktusai - az igazság és a megalkuvás kérdése - bátorság, félelem kérdése, sorsunk felismerése, vállalásának nehézségei.

Metrikus verselés (verslábak, hexameter) Mitológiai személyek, mitológiai történetek A tragédia műfaji jellemzői (tragikum, konfliktus, tragikus hős, tragikus vétség, hübrisz, katarzis, világrend, konfliktusos dráma, a színjátszás eredete, a görög színház. Erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre. A hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége. Tekintélyérvek, sztereotípiák, előítéletek. Induktív érvek és deduktív érvek (enthümémák). A hősiesség, az önfeláldozás értelme, megítélése. A hagyományok őrzésének, illetve felrúgásának következményei. A generációk közti ellentétek feloldhatósága, feloldhatatlansága

Más műveltségterületi

45

ítéletalkotás, értékelés, erkölcsi érték, jelentésrétegek, szerkezet, jellem, hős, hőstípus

II. Az ókori római irodalom: 1.A római irodalom történelmi, szellemi és művészeti környezete 2. A latin líra a római irodalom néhány kiemelkedő alakja - Catullus - Vergilius - Horatius Elsajátítandó ismeretek: az archaikus kor, a latinok letelepedése, a latin nyelv fejlődése, a görög hatás, a neoterikusok (Catullus, ), a klasszikus kor, az aranykor (Vergilius, Horatius, Ovidius, Titus Livius), az ezüstkor ( Tacitus, Seneca), a késő császárkor .

kapcsolódási lehetőségek:

A római költészet kapcsán: - A horatiusi életelvek értékelése, - tarthatóak-e ezek az elvek napjainkban? - Mit jelenthettek akkor, mit jelenthettek a 30-as, 40-es évek Magyarországán? - Mit jelenthettek Vergilius eclogái a második világháború idején, mi a IX: ecloga soha el nem évülő üzenete? - Mit jelent a költői sorsvállalás, feladatvállalás? - Miért népszerűek a mai napig az átváltozás történetek? Mi az üzenetük?

Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Képesség a szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése; A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére; Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása; Különböző típusú drámai

46

A latin bölcselet (Cicero, Seneca, Marcus Aurelius). Catullus költészete (Éljünk, Lesbia…, Gyűlölök és szeretek), Catullus hatása. Vergilius munkássága (eclogák, az ekloga műfaj, az Aeneis ), (esetleg: az Aeneis és az Iliász/Odüsszeia kapcsolata, Radnóti ecloga-fordítása, az ekloga műfaj Radnóti költészetében, 1938.Pásztori magyar Vergilius). Óraszámtól függően javasolt: ókori hősök: Akhilleusz, Hektór, Aeneas – hogyan változik az eszménykép? Pokoljárás- történetek: Odüsszeia, Aeneis: hogyan gondolkodtak az ókori görögök és rómaiak a halál utáni életről (előreutalás Dantéra). Horatius munkássága (Licinius Murenához, carmenek, óda, az arany közép elve, a hajótoposz, Thaliarchushoz,

művek elemzésének, értelmezésének képessége; Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása; Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben; A lírai művek értékszerkezetének felismerése, azonosítása; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben

47

Melpomenéhez, ” élj a mának” gondolat). (Esetleg: Horatius a magyar költészetben – Berzsenyi, Babits, Vas István, Orbán Ottó, Petri György, 1936. Horatius noster)

Fogalmak: neoterikusok, epigramma, ekloga, bukolika, eposz, eposzi kellék, alvilág, óda, carmen, idő- és értékszembesítés, toposz, intelem, arany közép, intertextualitás, interkulturalitás

tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.

Követelmények:

48

A tanuló legyen képes a homéroszi eposzokban és a tanult tragédiában a mítoszok szerepének, felhasználásának, hatásmechanizmusának értelmezésére. A tanuló jól ismerje az Odüsszeia 9. énekét, el tudja helyezni és megtalálni párhuzamaitellenpontjait a mű egészében. Ismerje az Odüsszeia kompozíciójának lényeges vonalait. Jellemezni tudja az eposz hősét a 9. ének alapján, értékelni tudja fejlődésének lényeges állomásait a műegészben. Jól ismerje az eposz konvenciókincsének lényeges elemeit, az eposzi kellékeket. Ezeket képes legyen megfogalmazni a három eposzindítás egyike, az Odüsszeia 9. éneke és a mű egésze alapján. Képes legyen felismerni őket újonnan olvasott szövegben.

49

Legyen képes a tanult epikai, lírai és drámai művek szöveg- és időszerkezetnek bemutatására. Legyen képes a művekben megmutatkozó központi érték, értékrend, értékszerkezet azonosítására. Legyen képes a felelősségnek és az önismeretnek a tanult antik művekben megjelenő értelmezésének bemutatására. Legyen képes a tragédia szerkezetének, a sorsfordulatnak, a retorikai párhuzamosságoknak és párhuzamos jeleneteknek az azonosítására. Legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány jellemzőjét (konfliktus, alapszituáció, tettváltássorozat, tragikum). Legyen képes számot adni a tanult tragédia jelentésének időbeli alakulásáról, néhány klasszikus és modern

50

értelmezéséről. Legyen képes bemutatni a tanult lírai művek beszédhelyzetét, a megszólító– megszólított viszonyt, a bennük megjelenő epikus elemeket és funkciójukat. Ismerje fel és jellemezze a művekben megjelenő közösségi és egyéni értékrendet, közélet és magánélet viszonyát. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a lírai szövegek legjellemzőbb sajátosságait, versformáját). Tudjon szakszöveget alkalmazni a műelemzés gyakorlatában. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével lírai szöveget értelmezni. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.

51

Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. .

52

4. témakör: A Biblia

Témák, tartalmak

A Biblia A témakör elemei: 1.A Biblia mint az európai kultúra egyik alappillére 2. Az Ószövetség - Teremtéstörténet - Káin és Ábel - József története - Zsoltárok - Jónás könyve 3.Az Újszövetség - A tékozló fiú - Máté evangéliuma - Pál apostol első korintoszi leveléből a szeretetről

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok 9/3.: A Biblia és az Anyanyelvi irodalom – A nyelvi kommunikáció: tevékenység mint - szókincsfejlesztés világalakítás és mint - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat, kapcsolattartás 1. modul: A Biblia részei, önálló gondolkodás keletkezése, nyelvei – - együttműködés helye kultúránkban. - vitatkozás A sugallott szöveg véleménynyilvánítás, koncepciója elfogadás, kérdezési, 2. modul: A Teremtés és a érvelési technikák Törvény – elbeszélés és - összegző, rendszerező utasítás a kinyilatkoztató képesség beszédmódban - más művészeti ágakkal és a mai nyelvhasználatban való kapcsolódási pontok – szövegfajták és önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás megértési módok 3. modul: Ábrahám és - műnemek, műfajok és Izsák – a Biblia sajátosságaik ismerete „homályos” beszédmódja - szövegértelmezés, 4. modul: A zsoltárok és szövegértés, utóéletük – egy-egy - folyamatos szövegmondás, történetek példával Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

53

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- az egyes szemelvények értő és értelmező olvasása, tartalmuk választékos, kifejező összefoglalása - az egyes történetek metaforikusságának megfejtése - a Biblia kulturális jelentőségének felismerése, legalább egy ószövetségi elbeszélés (pl.: József története vagy Izsák feláldozása) elemzése, jelképek kiemelésével, a korabeli emberek életére, világára vonatkozó részletek kiemelésével - legalább egy zsoltár elemzése (pl.: 23. zsoltár), szerkezeti, stilisztikai elemzéssel - bibliai szállóigék eredeti helyének megkeresése

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban: Pl.: - Kosztolányi Dezső: Káin - Kecskeméti Vég Mihály: 55. zsoltár - Juhász Gyula: Betlehem - József Attila: Betlehemi királyok - Pilinszky János: A tékozló fiú keresése Bibliai szállóigék Képzőművészet: A Biblia alakjai, történetei a képzőművészetben

Elsajátítandó ismeretek: a Biblia szó jelentése, fogalma, jelentősége, világa, szerkezete, metaforikussága, részei, a kanonizáció, a legfontosabb ószövetségi könyvek, Mózes öt könyve, a teremtés története, a bibliai teremtéstörténet összevetése más ókori teremtéstörténetekkel, szimbólumok, számmisztika, számszimbolika az ószövetségi történetekben, néhány történet a Bibliából. Javasolt szemelvények: Teremtéstörténet, Bűnbeesés, Káin és Ábel története, Az özönvíz, Bábel tornya, József története, Jónás könyve, a zsoltárok közül egy. Az újszövetségi történetek, evangéliumok részletei (Jézus születése, élete, halála), a magvető

elbeszélése - a Biblia jelentőségének, a művészetekre, az irodalomra, sőt a mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése - a bibliai történetek, alakok ismerete mint a műveltség, az anyanyelvi kommunikáció, sőt általában véve a kommunikáció szükséges része Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli

5. modul: A példabeszédek és utóéletük 6. modul: Egy bibliai történet és parafrázisa (Jónás könyve a Bibliában és Babitsnál) 7. modul: Egy modern evangéliumi parafrázis: Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember. A Biblia és a költészet 8. modul: A Biblia és a képzőművészet Képességfejlesztési fókuszok:

- történetekhez személyekhez, motívumokhoz, irodalmi, képzőművészeti és zenei illusztrációk, előfordulások párosítása, illetve keresése - bibliai történetnek és parafrázisának összevetése. Utókori szépirodalmi szöveg bibliai utalásának azonosítása, értelmezése - jellegzetes bibliai szövegtípusok és irodalmi műfajok mai megfelelőinek keresése

Ellenőrzés: írásban és szóban Tematikus fókusz: elbeszélés elemzése, tényanyagra rákérdező A Bibliának mint az európai feleletek írásban és szóban kultúra legalapvetőbb kódjának bemutatása: egy szöveg különféle vallások, világnézetek, olvasatok és korok kereszteződésében

Poétikai fókusz: A Biblia műfaji sokszínűsége – példák a továbbélő hagyományra

54

Mozgókép kultúra: a Biblia, a bibliai történetek filmes adaptációi (pl.: Pasolini, Zefirelli, stb) Babel (Alejandro Gonzalez, Innarritu filmje) Földrajz: a Biblia tájai Történelem: a Biblia történelmi háttere Informatika: önálló gyűjtőmunka

példázata, Pál I. levele a korinthusziakhoz, János jelenéseiből részletek. Az ószövetségi és újszövetségi szemelvényeket ajánlott úgy megválogatni, hogy azok irodalmi szempontból is érdekessé váljanak, a korabeli emberek gondolkodásmódjának tükreivé. Ugyanakkor kiemelendő az egyes történetek óriási kulturális hatása, a történetek beépültek az egyetemes kultúrtörténet rendjébe, általánosan ismert jelképekké válva. Bibliai szállóigék eredeti és átvitt jelentése. Az apostolok és attribútumaik, a képzőművészeti alkotásokon, a legfontosabb Bibliafordítások (Szeptuaginta, Vulgata, Luther-fordítások, Huszita Biblia, Sylvester-fordítás, Károlyi-fordítás, Káldi-

összefoglalása (fogalmazás néhány történet, motívum és műfaj utóéletéből készség fejlesztése) Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - cél a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - az irodalom történetének és az emberiség történetének a Bibliával való összefonódásának felismerése - a Biblia, a korabeli emberek gondolkodásmódjának, világképének, a világról alkotott elképzeléseinek, hitvilágának a megismerése - a szövegértés fejlesztése, a nyelvhasználat fejlesztése - a művészi kifejezés sokszínűségére, a szépség összetettségére, festészet, zene, irodalom

Szövegértési fókusz. A háttérismeretek szerepe a bibliai szövegek megértésében. A szövegfajták mint megér(tet)ési módok: utasítások, elbeszélések és leírások, meggyőzés és véleménynyilvánítás.

Szövegalkotási fókusz: Archaikus utasító, elbeszélő-leíró és meggyőzővéleménynyilvánító szövegek modernizáló átírása.

Tartalmak, fogalmak: Kánon, apokrif, apostol, genezis, exodus, parabola (példázat), zsoltár, himnusz, stb. Történetmondás és világteremtés. Törvények,

55

fordítás.

Fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség, testamentum, metaforikusság, retorikusság, genezis, kanonizáció, kánon, apokrif, szimbólum, számszimbolika, archetípus, elbeszélés, példázatos történet, parabola, zsoltár, prédikáció, himnusz, metafora, alakzat, gondolatritmus, mondatpárhuzam, evangélium, evangélisták, apostolok, attribútumok, Messiás, többrétegű jelentés, prófécia, apokalipszis, bibliafordítások

találkozásának élményére való nyitottság kialakítása, ami a lélek fejlődésének elengedhetetlen része

Digitális kompetencia: - anyaggyűjtés, kutatómunka – a Biblia, a bibliai történetek, alakok a képzőművészetben - megfelelő honlapok, keresőprogramok használata - képek rögzítése adathordozóra információgyűjtés Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése,

parancsolatok, érvek a Bibliában és a modern szövegvilágban. Intertextualitás: bibliai alakok, történetek, motívumok, idiómák és műfajok továbbélése az irodalomban és a közbeszédben. A szövegfajták mint megért(et)ési módok: procedurális megért(et)és (utasítások), narratív megért(et)és (leírás és elbeszélés), argumentatív megért(et)és (meggyőzés és véleménynyilvánítás). A szövegtípusok (beszédműfajok és irodalmi műfajok) mint elvárások rendszerei A szövegek közötti (egyéb) kapcsolatok: az intertextualitás lehetőségei

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Történelmi, művészettörténeti megértés

56

- tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése) - felismerni, hogy a Bibliának mint az egyetemes kultúra részének, mint az európai civilizáció kódjának, mint általános létértelmezési keretnek az ismerete hozzátartozik a művelt,teljes értékű európai léthez Énkép és önismeret, felkészülés a felnőttlétre: - A Biblia olyan általános érvényű, a lét minden síkjára vonatkoztatható gondolatokat, irányelveket tartalmaz, melyek nemcsak a hívők, hanem a nem hívők számára is érthetőek, elfogadhatóak, a Biblia által közvetített értékek örökérvényűek. Mindennek a megértetése, elfogadtatása feltétlenül fontos az énkép és az önismeret fejlesztéséhez, hiszen az az erkölcsi

57

norma, melyhez viszonyulnunk kell, mely minden ember számára követendő kell, hogy legyen, itt körvonalazódik leginkább. - Az a tény, hogy a Biblia nemcsak a hívők szent könyveként vizsgálható és értékelhető, új megvilágításba is helyezheti a témakört a keresztény tanulók számára (is): az Ószövetség mint az ókori héberek történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti, hitvilágát illető gyűjtemény, mint az európai kultúra egyik alapköve, mint összekötő kapocs az egyes népek és kultúrák között, messze föléemelkedik a Bibliát „pusztán” keresztényi szempontokból megítélő álláspontnak. - A Biblia, a bibliai történetek tanításakor számos olyan kérdés vetődik, vetődhet fel, mely a tanulók lelki

58

formálódásának, értékes felnőtté válásának szempontjából igencsak fontos: igazság, hazugság, becsület, szeretet, sorsvállalás, hűség, kitartás, másokkal szembeni állásfoglalás, gyengébbek felkarolása, lopás, árulás kérdése, tolerancia, elfogadás, stb. - Fontos annak a felismerése is, hogy a bibliai történetek, alakok ismerete nélkül számos irodalmi alkotás érthetetlen, bizonyos jelentésrétegek ismeretlenek, megfejthetetlenek maradnának.

Digitális kompetencia: - anyaggyűjtés - kutatómunka – ókori görög és római istenek a képzőművészetben - megfelelő honlapok, keresőprogramok használata, képek rögzítése adathordozóra,

59

információgyűjtés Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése - az ókeresztény és a latin nyelvű egyházi irodalom, a trubadúrlíra és a lovagi epika az európai kultúra része - Dante műve a mai napig az egyetemes kultúra egyik legkiemelkedőbb alkotása, melyre minden európai nép irodalma épít, melynek motívumai, sorai újra és újra felbukkannak a

60

különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban Énkép és önismeret, felkészülés a felnőttlétre: - Az ókeresztény és a latin nyelvű egyházi irodalom alkotásai a korabeli kereszténység gondolkodásmódját tükrözik, csakúgy, mint Dante Isteni színjátéka.

61

5. témakör: A középkor irodalma

Témák, tartalmak

A középkor irodalma: A témakör elemei: 1. A középkor irodalmának történelmi, szellemi, művészeti környezete 2.Az ókeresztény irodalom (Szent Ágoston) 3. Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából a) himnuszok, legendák: - Jacopone da Todi - Himnusz a fájdalamas anyáról - Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz - Ferenc-legenda

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés, - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás, együttműködés - vitatkozás - véleménynyilvánítás elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete. - szövegértelmezés, szövegértés, folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése - a nyelvemlékek kapcsán

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok 9/7. A csavargó alakja a művészetben 3. modul: A vágánsok és Villon

11/2.: A középkor irodalma 1. modul: A középkor szellemi és anyagi kultúrája 2. modul: A templom és a kolostor irodalma 1. A himnuszok 3. modul: A templom és a kolostor irodalma 2. Belső utak 4. modul: A főúri udvarok irodalma 5. modul: az egyetem és a vásártér, a piac

Tanulói tevékenységek

- értő, értelmező szövegolvasás - értő, elmélyült tartalmi összefoglalás, a himnuszok átfogó elemzése - Dante művéből szemelvények olvasása, a Pokol beosztásának ismerete - Az egyes művek mögöttes üzenetének, metaforikusságának megfejtése. A kapcsolódási lehetőségeket illetően a tanári munka támaszkodhat a tanulók kutatómunkájára, olvasásélményeire Memoriternek javasolt Villon egyik balladájából részlet és az Isteni színjátékból részlet.

Kapcsolódási lehetőségek

Irodalom: a középkor világa : Halotti beszéd: Kosztolányi, Márai Sándor verse

Villon kapcsán: Faludifordítás Dante kapcsán: Babits, az Isteni színjáték fordítója. A középkor témaköréhez több regény is kapcsolható pl.:Juliette Benzoni: Jeruzsálem lovagjai sorozat, Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, Ken Follet: A katedrális, Umberto Eco: A rózsa neve, stb. A középkori

62

- Gellért-legenda - Margit-legenda - Ómagyar Mária-siralom - Halotti Beszéd b) Lovagi irodalom, trubadúrlíra, vágánsköltészet - Walter von der Vogelweide: A hársfaágak… - Carmina Burana c) A középkor és a reneszánsz határán: - Dante - Villon

Elsajátítandó ismeretek: A középkori kultúra kezdete, a középkor világképe, a ciklikus időszemlélet. A román és a gót stílus Az ókeresztény irodalom, kiemelkedő himnuszköltők, az ókeresztény irodalom legfontosabb műfajai, Szent Ambrus jelentősége,

a magyar nyelv korabeli állapotának ismerete a magyar nyelvhez (az anyanyelvhez) való viszonyulást fejleszti Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése)

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: A korszakot meghatározó szellemi-kulturális élet jellemzői, a korban megjelenő, szépirodalom körébe tartozó művek tárgyalása: himnusz, vallomás, legenda, lovagi epika, trubadúrköltészet, vágáns költészet.

Poétikai fókusz: A különböző verses, lírai és prózai beszédmódok összehasonlítása, a himnuszos, zsoltáros beszédmód sajátosságainak megfogalmazása, a különbségek tudatosítása.

Szövegértési fókusz: Archaikus, tematikailag, nyelvileg a diákok nyelvi világától távol lévő szövegek értő megközelítése. Ez igen

63

színjátszáshoz: akárki Ellenőrzés: írásban és szóban: megadott szempontok alapján való értelmezőkifejtő, tényanyagra rákérdező szóbeli és írásbeli munkák

Zene: középkori gregorián énekek, Orff: Carmina Burana, Képzőművészet: Danteillusztráciok (Doré, preraffaelita festők, stb.), a középkori világ a képzőművészetben Mozgókép-kultúra: középkori lovagi történetek filmes adaptációi: Arthur király, Trisztán és Izolda. középkor a filmvásznon: Mennyei királyság, Napfivér, Holdnővér, Ben-Hur, stb. Informatika: anyaggyűjtés

Szent Ágoston és a Vallomások A szerzetesrendek és jelentőségük, latin nyelvű egyházi irodalom (templomos énekek, prédikációk, imádságok, passiók, példák, látomások, himnuszok, legendák ), a magyar irodalom kezdetei (a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, , gesták, krónikák, legendák (Margit-legenda). A virágzó középkor irodalma, a világi irodalom, a nemzeti nyelvű lovagi irodalom, lovageposz, lovagregény, mondák, mondakörök legendák,Trisztán és Izolda, Roland-ének, trubadúrlíra, Vogelweide A latin nyelvű diákköltészet, vágánsköltészet, Carmina Burana. A középkor és a reneszánsz határán: Dante

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség - a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerésével az önismeret, a világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a középkori kultúra gazdagságának felismerése - a magyar irodalom kialakulásának nyomon követése, nyelvemlékeink, a korabeli magyar nyelv állapotának, kifejezőképességének ismerete - az irodalom és a művészi önkifejezés fejlődésének nyomon követése - az esztétikai érzék, az értékítéletét, az értékes és az értéktelen közt való különbségtétel képességének fejlesztése

komoly feladat, egy-két kivételtől eltekintve csak régi szövegek kerülnek a foglalkozások középpontjába.

Szövegalkotási fókusz: A régi(es) szövegek mai nyelvivé alakítása.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek:

Érvelés, vitakultúra, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; sorokba tördelés nélküli lírai szövegek felismerése Önálló – szépirodalmi és műértelmező – Hon- és népismeret: szövegalkotás A középkori Magyarország Verbális és képi (rajz, festmény) információk

64

és Villon. Az Isteni színjáték, OdüsszeiaAeneis-Isteni színjáték, Villon balladái, Nagy Testamentum. A középkori színjátszás. Fogalmak: középkor, ókeresztény irodalom, vallomásirodalom, vallomás, szerzetesrendek, hét szabad művészet, román stílus, gótika, gregorián, himnuszköltészet, alakzat, gondolatritmus, alliteráció, figura etymologica, intelem, legenda, geszta, krónika, prédikáció, lovagi irodalom,lovagi eposzok, lovagregények, trubadúrlíra, trubadúrok, minnesangerek, vándordiák, ballada forma, oktáva, rondó, testamentum, haláltánc, tercina, allegorikus ábrázolás, zeneiség, rím, rímfajták

közötti kódváltás

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai és drámai szövegekben (ismerje fel a lírai és drámai szövegek legjellemzőbb sajátosságait). Tudjon különbséget tenni a lírai szövegben a jelenetezés belső képei és a metafora között. Tudjon szakszöveget szembesíteni a műalkotás szövegével. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével lírai szöveget értelmezni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével drámai szöveget értelmezni. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. Tudjon régi (archaikus)

65

szövegeket értelmezni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Alkalmazza megfelelően a tanulói portfolió létrehozásának megadott szempontjait. Tudjon a jelentésteremtés folyamatára reflektáló esszét írni a portfolió létrehozásának folyamatáról. Tudjon színpadképet értelmezni, illetve jelenetekhez a szöveg alapján díszlet- és vagy jelmeztervet készíteni (vizuális vagy a képi megjelenítést szavakkal körülíró nyelvi eszközökkel). Tudjon színielőadásokról önálló kutatásianyaggyűjtési feladatot végezni könyvtárban vagy a világhálón.

66

6. témakör: A reneszánsz irodalma

Témák, tartalmak

A reneszánsz irodalma A témakör elemei: 1. A reneszánsz irodalmának történelmi, szellemi, művészeti környezete - Petrarca munkássága - Boccaccio munkássága 2. A humanizmus és a reformáció Magyarországon - Janus Pannonius költészete (1 vers) - Balassi Bálint költészete (Egy katonaének és még 2 vers)

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - együttműködés, vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség. - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés - folyamatos szövegmondás, történetek

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok 10/7. Korszak, stílus, stílusirány 1. modul: Korszakolásról, a reneszánsz (Korszakok és korszakolás; reneszánsz képek; a reneszánsz elméleti törekvései; archaizmus és archaizálás; stílusimitáció és paródia) 11/3.: A reneszánsz és a reformáció irodalma 1. modul: A korszak világképe. Személyesség és érzelem 2. modul: A személyiség én-formálása 3. modul: Személyesség és vallásosság 4. modul: Shakespeare Hamletje

67

Tanulói tevékenységek

- a történelemből, művészettörténetből tanultak összekötése az irodalmi ismeretekkel - önálló anyaggyűjtés a témával kapcsolatban: internet (képek, cikkek, információk), könyvtár (albumok, életrajzok, témával kapcsolatos regények, irodalmi művek, szakirodalmak) - komplex verselemzések készítése: Petrarca, Janus Pannonius, Balassi verseiből - Shakespeare tragédiáinak (Romeo és Julia értő, értelmező olvasása, tartalmuk átfogó ismerete, szerkezetük ismerete - a drámai hősök lelki vívódásának, tragédiájának

Kapcsolódási lehetőségek

Történelem: az itáliai reneszánsz, városállamok Képzőművészet, művészettörténet: reneszánsz festészet, szobrászat (Giotto, Masaccio, Botticelli, Mantegna, Leonardo, Michelangelo, Tiziano, Donatello, Van Eyck, Dürer, Bosch, Breughel) építészet. Dante és Boccaccio a képzőművészetben A manierizmus és képviselői (Tiziano, Raffaello,) Zenetörténet: a reneszánsz zene ( Lassus, Palestrina)

elbeszélése - az irodalom jelentőségének, 3. Az angol reneszánsz, mindannapjainkra az angol reneszánsz gyakorolt hatásának színház - Shakespeare drámái, felismerése legalább egy mű - az olvasásnak a nyelvre, feldolgozásával a kifejezőképességre, az (Rómeó és Júlia, írásbeli és a szóbeli Hamlet) megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése Elsajátítandó ismeretek: - a műveltség, az olvasottság, a A reneszánsz szó jelentése, tájékozottság, a nyelvi elterjedése, a reneszánsz igényesség kapcsolatának korának viszonyulása a megértése, az ezen a téren középkorhoz, a való önfejlesztés humanizmus, a reformáció, igényének bibliafordítások, tragédiák, megfogalmazása, átérzése históriás énekek, a reneszánsz festészet nagy Hatékony és önálló alakjai, tanulás: a reneszánsz korának - jegyzetkészítés zenéje. - vázlatkészítés Petrarca Daloskönyve, - anyagyűjtés Petrarca hatása, - összegzés, rendszerezés Boccaccio - memorizálás Dekameronjának - forrásfeldolgozás jelentősége, - idézési technikák A humanizmus és a - bibliográfiakészítés reneszánsz - meglévő ismeretek

Képességfejlesztési fókuszok:

Tematikus fókusz: A korszakot meghatározó szellemi-kulturális élet jellemzői, a korban megjelenő, szépirodalom körébe tartozó művek tárgyalása: A petrarkista szerelmi költészet és ennek hatása Balassi Bálint költészetére Az életöröm lírai életképekben is megfogalmazott jelentősége A személyre szabott vallásosság megjelenése lírai művekben A reneszánsz individualizmus s ezen keresztül szerep és személyiség viszonyának problematikussága.

összetettségét, lényegét, a drámák aktualitásának okát illető egyéni és az órán elsajátított, megbeszélt vélemény kifejtése. A drámák szereplőinek, jellemüknek ismerete Memoriter: legalább egy vers Balassitól és Janus Pannoniustól (esetleg egy szonett Shakespeare-től) Ellenőrzés: írásban és szóban – olvasást ellenőrző feladatok, elemző, kifejtendő és feladatmegoldó feleletek és írásbeli dolgozatok

Shakespeare kapcsán – Irodalom: John Mortimer: Will Shakespeare Kultúrtörténet: Machiavelli, Thomas More, Campanella, Kopenikusz, Giordano Bruno, Galilei, Kepler, Gutenberg., Film, mozgókép- kultúra: Szerelmes Shakespeare, Sok hűhó semmiért, Hamlet-feldolgozások, Romeo és Júliafeldolgozások Képzőművészet: Shakespeare-hősök a festészetben Színház: ha van lehetőség, egy Shakespeare-darab megtekintése

Poétikai fókusz: Különböző lírai beszédmódok

68

Janus Pannounius kapcsán: Történelem, régészet: Mátyás és kora, a visegrádi

Magyarországon, Janus Pannonius költészete (Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Mars istenhez békességért), Balassi Bálint költészete (Egy katonaének, Hogy Júliára talála…,Júliaversek, Anna-versek, Célia-versek, Kiben bűne bocsánatáért…,Adj már csendességet…). Az angol reneszánsz, az angol reneszánsz színház, Shakespeare pályaképe, legfontosabb drámái, szonettjei, a petrarcai és a shakespeare-i szonett közti különbségek, Shakespeare drámáinak nyelvezete, Rómeó és Júlia, témája, szerkezete, reneszánsz vonásai, múlhatatlan időszerűségének, népszerűségének titka. Shakespeare szonettjei

beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - komplex verselemzések előkészítése, előadása, verselemző írásbeli munkák készítése - drámai művek elemzésének előkészítése, a drámák kompozíciós vizsgálata, a konfliktusok összetettségének vizsgálata, kifejtése, értelmezése, jellemrajzok készítése

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés változatos lehetőségeinek megismerése, - az önismeretet, a Fogalmak: világismeretet gazdagítása, reneszánsz, humanizmus, - a művészet iránti fogékonyság felkeltése. korstílus, szonett, canzone, novella, - az irodalom történetének

összehasonlítása, a jelenetezés és a metaforikus képek elválasztása, az énformálás egy-egy lehetőségének felismerése.

Szövegértési fókusz: Archaikus, tematikailag, nyelvileg a diákok nyelvi világától távol lévő szövegek értő megközelítése. Annak felismerése, hogy a legrégibb, önálló életművet megteremtő magyar költő műveit mai fordításban, mai nyelven olvassuk. Annak felismerése, hogy az egyszerű cselekménymotiváció elhomályosítása hogyan hoz létre bonyolult és nyitott lélektani és bölcseleti értelmezési vagy jelentéslehetőségeket a Shakespeare-drámában.

Szövegalkotási fókusz: Régi(es) szövegek mai nyelvivé alakítása.

69

vár, Szent László-herma

Balassi kapcsán: Történelem: A reformáció Magyarországon, a török elleni küzdelem. Informatika: önálló kutatómunka a reneszánszhoz kapcsolódó témakörökben Könyvtár: albumok, irodalmi alkotások, kapcsolódó irodalmi alkotások, szakirodalmak

epigramma, búcsúvers, elégia, reformáció, bibliafordítások, prédikátor-költők, tragédia, fabula, históriás ének, széphistória, udvarló költemények, versciklus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, dallamra írott vers, vitézi ének, pilléres szerkezet, kompozíció, forma, szimmetria, asszimetria, az angol reneszánsz, színház, dráma, tragédia, tragikum, színmű, drámai hős, prológus, epilógus

és az emberiség történetének összefonódásának, a művészi önkifejezés mágikusságának, a művészet napjainkra gyakorolt hatásának felismerése. - Az olvasás, az irodalom, a mítoszok, a világról alkotott elképzelések, az egyes alkotók gondolkodásának megismerése. - A műveltség, az olvasás, a szövegértés, az igényes nyelvhasználat fejlesztése. - A művészi kifejezés sokszínűségére való nyitottság kialakítása, - a szépség összetettségére, a festészet, a zene, az irodalom találkozásának élményére való nyitottság fejlesztése (zene és festészet az irodalomban).

Digitális kompetencia: anyaggyűjtés – képek, információk, szakirodalmak.

A fejezetet (illetve annak első három modulját) záró műelemző esszé-feladat az eddig tanultak alkalmazását várja el. A negyedik modulhoz tartozó portfolió egyénileg választott szövegértési, szövegalkotási, kreatív – dramaturgi-rendezői – szövegalkotási tevékenységet és metakogníciós (a jelentésteremtés folyamatára hosszabb összefüggő szöveggel reflektáló) írásbeli munkát vár el.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Érvelés, vitakultúra, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és

70

Hon- és népismeret: A reneszánszkori Magyarország Énkép és önismeret: - A reneszánsz korának különlegessége, kapcsolata korunkkal - Janus Pannonius és Balassi mint korunkból, környezetükből kiemelkedő emberek, a különlegesség, a másság kérdése - A korának problémáira érzékeny emberek sorsa. Romeo és Júlia c. dráma kapcsán számos, a tizenéveseket is nagyon érdeklő, érintő kérdés megtárgyalása az énkép és az önismeret kompetenciájának fejlesztését szolgálhatja. - teljes emberként létezni, szó, gondolat és tett összhangjában létezni, - a barátság, a szerelem, az áldozatvállalás, az

alkalmazása; sorokba tördelés nélküli lírai szövegek felismerése. Önálló – szépirodalmi és műértelmező – szövegalkotás Verbális és képi (rajz, festmény), információk közötti kódváltás

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai és drámai szövegekben (ismerje fel a lírai és drámai szövegek legjellemzőbb sajátosságait). Tudjon különbséget tenni a lírai szövegben a jelenetezés belső képei és a metafora között. Tudjon szakszöveget szembesíteni a műalkotás szövegével. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével lírai

71

önfeláldozás, az igazságosság kérdései, - az állandóság és a változás kérdése, - a másság kérdése, - önmagunk vállalásának kérdése, - szembeszállás vagy behódolás az adott társadalmi rendet, hatalmat illetően, - a szeretet lehetőségei, határai – ezek mind aktuális kérdései korunknak is Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - a különböző az európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása, - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően, - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése, - tolerancia, másság elfogadása,

szöveget értelmezni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével drámai szöveget értelmezni. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. Tudjon régi (archaikus) szövegeket értelmezni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Alkalmazza megfelelően a tanulói portfolió létrehozásának megadott szempontjait. Tudjon a jelentésteremtés folyamatára reflektáló esszét írni a portfolió létrehozásának folyamatáról. Tudjon színpadképet értelmezni, illetve jelenetekhez a szöveg alapján díszlet- és vagy jelmeztervet készíteni (vizuális vagy a képi megjelenítést szavakkal

72

- egyetemes értékek felismerése. - A reneszánsz festészet, szobrászat, építészet alkotásai, Shakespeare művei mint az európai kultúra részei,melyekre minden európai nép kultúrája, irodalma épít, motívumaik, újra és újra felbukkannak a különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban.

körülíró nyelvi eszközökkel). Tudjon színielőadásokról önálló kutatásianyaggyűjtési feladatot végezni könyvtárban vagy a világhálón.

73

7. témakör: A barokk irodalma

Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés A témakör elemei: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat 1. A barokk, az irodalmi - önálló gondolkodás - együttműködés barokk - vitatkozás - véleménynyilvánítás, 2. Zrínyi Miklós és a elfogadás, kérdezési, barokk eposz - a barokk eszménykép érvelési technikák A szigeti veszedelem - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal 3. Egy részlet Pázmány való kapcsolódási pontok Pétertől vagy Mikes önálló felismerése Kelementől - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és Elsajátítandó ismeretek: sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, a barokk jellemzői, az szövegértés, folyamatos irodalmi barokk jellemzői, szövegmondás, történetek a barokk irodalmának nagy elbeszélése alakjai – Tasso, Milton. A barokk korszak irodalma

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok 10/7. Korszak, stílus, stílusirány 2. modul: A barokk (Képek a barokk korból; nyomtatott és digitális lexikonok; szónoki beszéd elemzése; stíluskorszakok összehasonlítása) 11./4. A barokk irodalom Magyarországon 1. modul: A barokk eposz mestere, Zrínyi Miklós 2. modul: A rokokó prózamestere, Mikes Kelemen

Képességfejlesztési fókuszok:

Tematikus fókusz:

74

Tanulói tevékenységek

- a szöveggyűjteményben található szemelvények értő, értelmező elolvasása - a barokk eposz és a Szigeti veszedelem barokk jellemzőinek ismerete, a barokk eposz alapvető fogalmainak ismerete - a Szigeti veszedelem cselekményének ismerete, - a tartalom összefüggő, logikus előadása élőszóban - a Szigeti veszedelem elhelyezése saját korában, a Zrínyi-életműben - a kuruc költészetet., irodalmat, Mikes alakját illető előzetes ismeretek összekötése az új információkkal, ismeretekkel - a kapcsolódási lehetőségek felkutatása (építészet, festészet,

Kapcsolódási lehetőségek

Történelem: A barokk korának történelme, Magyarország a kuruc korban, szigetvár ostroma. Képzőművészet, művészettörténet: Barokk építészet, szobrászat, festészet, a magyar festészet és a magyar barokk kapcsolata, Zrínyi, Mikes, Rákóczi alakja a magyar képzőművészetben a barokk kor, a 17. és a 18. század metszetei, miniatúrái. A rokokó festészete: Fragonard, Watteau Neoklasszicizmus: David festészete

Zrínyi Miklós életpályája, a barokk eposz jellemzői, Az Adriai tengernek Syrenaia, embléma, a barokk eszménykép és Zrínyi Szigeti veszedelme, a Szigeti veszedelem mintái, forrásai, az eposz megírásának célja, fogadtatása, utóélete, kapcsolata Zrínyi politikai írásaival. Mikes Kelemen törökországi levelei. Pázmány Péter Fogalmak: barokk, eposz, elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, cselekmény, belső monológ, leírás, epizód, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, dialógus, vitairat, prédikáció, retorika, körmondat, a barokk eposz, athleta Christi, imitatio Christi, história és fikció, heroizált tárgy és hős, embléma, táncdalok, bujdosóénekek, levél, napló, fiktív levél,

Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - elemzési szempontok alapján a Szigeti veszedelem elemzésének, vizsgálatának előkészítése, az eredmény előadása írásban vagy szóban - az eposz kompozíciós vizsgálata, a történet, a jellemek, a cél és a megvalósítás, a valóság és a fikció összetettségének vizsgálata, kifejtése, értelmezése, jellemrajzok

A barokk kori keresztény heroizmus világa, a hős és a tanú Poétikai fókusz: A barokk eposz és a rokokó irodalmi levél.

szobrászat, zene, irodalom) A 17. századi flamand lehet önálló vagy csoportos festészet (Van Dyck, Rembrandt, Vermeer, munka is Velazquez) Memoriternek javasolt néhány sorors részlet a Zene: Szigeti veszedelemből. Monteverdi, Vivaldi, Bach, Handel

Ellenőrzés: írásban és szóban – elemző, kifejtendő és Régi verses elbeszélés feladatmegoldó feleletek és olvasása, részletek feldolgozása az egész helyett írásbeli dolgozatok

Földrajz: A korabeli Spanyolország, a korabeli Magyarország, Horvátország, Törökország, Rodostó

Szövegalkotási fókusz:

Zenetörténet: A barokk zene

Szövegértési fókusz:

Jegyzetelés és kisebb szövegalkotási gyakorlatok mellett egy nagyobb lélegzetű önálló kutatómunka készítése Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása,

75

Irodalom: Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, Milton: Az elveszett paradicsom, Calderón: Az élet álom, a spanyol reneszánsz és barokk ideje: Arthuro Pérez-Reverte: Alatriste kapitány, Tracy Chevalier: Leány gyöngyfülbevalóval

emlékirat,

továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. 2. Olvasás, írott szöveg Digitális kompetencia: megértése anyaggyűjtés – képek, A művek műfaji információk, természetének megfelelő szakirodalmak. szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok ismeretének Énkép és önismeret: elmélyítése. - Zrínyi Miklósnak a A mai nyelvhasználattól magyar irodalomban eltérő (régi, archaizáló) elfoglalt különös helye: szövegek megértésében harcos és író egyszerre. szerzett tapasztalatok - A hazáért sorsot vállaló bővítése. váteszség első alakja – Különböző korstílusokat, hagyományteremtő, útnyitó stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló ember. szövegek megismerése, - Ennek felismerése, a sajátosságaik felismerése, becsület kérdésének, fontosságának körbejárása értelmezése. fontos lépése. állomása az 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás önismeretnek, Felkészülés a nagyobb énképalakításnak. anyaggyűjtést, önálló - Önmagunk felvállalása, mások buzdítása, másokért munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek

készítése - a véleményalkotás fejlesztése, egy-egy irodalmi mű, alak, alkotó megközelítést illető lehetséges nézőpontok többszintűségének felismerése

76

való felelősségérzet és vállalás, Isten, haza, család szolgálata mint múlhatatlan értékek és erkölcsi elvek

Hon- és népismeret: A barokk Magyarországa

írására. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). 6. Ismeretek az irodalomról Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

77

A stílusirányzat, a műfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplők megalkotottságának módjában. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése.

78

Követelmények: A tanuló képes legyen önálló kutatómunka megtervezésére, az anyaggyűjtésre, elrendezésre, kivitelezésre és prezentálására. Képes legyen mindezt mással együttműködve megvalósítani. Képes legyen képzőművészeti alkotások stílusjegyeinek megállapítására. A barokk művészet jellemzőit képekről leolvasva már tanult ismeretekhez kapcsolni, és mindezt irodalmi szövegeken újra felfedezni. Képes legyen arra, hogy egy képet gondolkodása kiindulópontjává tegyen, ill. gondolatmenetében felhasználjon. És viszont: képes legyen irodalmi szövegben megértett poétikai eljárást más művészeti ág eszközei között felismerni, alkalmazásukban hasonlóságokat és különbségeket

79

megfogalmazni (festmény, film). Képes legyen régi verses elbeszélő szöveg részleteinek olvasására, értelmezésére. A részletekből az egészre vonatkozó következtetések levonására. Képes legyen tankönyvi olvasmányok és tanulmányrészletek önálló feldolgozására. Szövegrészletek, gondolatmenetek összehasonlítására, párhuzamok és ellentétek megfogalmazására. Képes legyen műfaji sajátosságok felismerésére (eposzi kellékek, a levél műfaja). Fölhasználásukban a korstílus és a személyes alkotói jegyek, törekvések kiemelésére. Képes legyen egy régi kor eszméinek befogadására, saját korával és hiteivel való reflektálására (csoda, hit, sors, hősiesség, pátosz stb.)

80

A továbbhaladás feltételei

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban.

81

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése.

Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.

Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

82

Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása.

Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

83

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

84

Magyar nyelvtan 10. évfolyam Óraszám:

74 óra/év 2 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma 1.

Témakör

Óraszám

Nyelvváltozatok

10 óra

2.

Alapvető retorikai ismeretek

15 óra

3.

Szövegtípusok

22 óra

4.

Helyesírás

5 óra

5.

Könyv- és könyvtárhasználat

3 óra

6.

Összefoglalás, gyakorlás

7.

Számonkérés

5 óra

Dolgozatjavítás

1 óra

13 óra

85

1. témakör - Nyelvváltozatok

Témák, tartalmak

A nyelvváltozatok A témakör elemei: 1. A nyelvek tagolódása, magyar nyelvváltozatok, a nyelvi rétegződés. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. a/ A magyar nyelv változatai b/ A nyelvjárások c/ A csoportnyelvek 2. A stílusrétegek 3. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - a tananyaghoz kötött szókincshasználat - új szakszavak beépítése a szókincsbe - önkifejezés, véleménynyilvánítás fejlesztése - a problémalátás fejlesztése - a nyelvről való ismeretek bővítése, - helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás, kérdezéskultúra, vitakultúra fejlesztése - az egyes nyelvjárások legfontosabb jellemzőinek ismerete, ezáltal a nyelvvel kapcsolatos ismeretek bővítése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 10/3. A nyelvváltozatok fajtái 6. modul: Nyelvváltozatok, csoportnyelvek

Képességfejlesztési fókuszok:

Tematikus fókusz:

A nyelvi változás törvényszerűségei; a nyelvváltozatok fajtái

Szövegértési fókusz:

A szövegek régiségének tapasztalata, a nyelv

86

Tanulói tevékenységek

- a tananyaggal kapcsolatos szakszavak elsajátítása - az egyes fogalmak megértése, jelentésük tisztázása - az elsajátítandó ismeretek feldolgozása - a témával kapcsolatos előzetes ismeretek segítségével az új információk és nézőpontok megértése - a témával kapcsolatos kérdések, problémák körbejárása - egyéni vagy csoportos anyaggyűjtés a nyelv függőleges és vízszintes tagolódását illetően

Kapcsolódási lehetőségek

Földrajz: tájegységek, nyelvjárások, Szociológia, szociolingvisztika

dialogikus és a monologikus forma különbsége Elsajátítandó ismeretek: a nyelvváltozatok, a nyelvek rétegeződése, a szókészlet meghatározó szerepe, nyelvi rétegek és stílusszintek, a nyelv függőleges és vízszintes tagolódása, nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv, sztenderd, nyelvjárások, regionális köznyelv, nyelvművelés, egy adott társadalomban élő ember nyelvi szintjei, stílus, stílusréteg, nyelvváltozatok Fogalmak: nyelv, nyelvi jelrendszer, beszéd, nyelvváltozatok, nyelvi norma, szókészlet, nyelvi rétegződés, stílus, stílusszint, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása, nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv, sztenderd, nyelvjárás,

- új szavak és kifejezések elsajátítása - a nyelv műveléséről való gondolkodás alakítása Hatékony és önálló tanulás: - az elméleti és a gyakorlati ismeretek ötvözése, egymáshoz való kapcsolása - a téma aktualitásának, a személyes érintettségnek a felismerése - ismeretek elmélyítése Digitális kompetencia: számítógépes alkalmazások: információkeresés, feldolgozás, táblázatkészítés Énkép és önismeret: - a nyelvről és a minket körülvevő világról való gondolkodás - véleményformálás, a tananyaggal kapcsolatos ismeretek aktualizálása - a saját élethelyzetre való vonatkoztatása

változó volta Tartalmak és fogalmak: a nyelvváltozatok fajtái (dialektusok, csoportnyelvek, szociolektusok)

Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból

Kapcsolódó kereszttantervi Követelmények – a modulok: továbbhaladás feltételei: néprajz

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Ember és társadalom

Követelmények: • A tanuló legyen képes megkülönböztetni saját nyelvváltozatát (nyelvjárását) más magyar nyelvváltozatoktól, • és tudja megnevezni azon nyelvi jegyeket, amelyekben a változatok különböznek. • Fontos cél, hogy a tanulók elfogadóan,

87

- A tanuló ismerje a köznyelv és a nyelvváltozat fogalmát, kapcsolatukat. - Legyenek alapismeretei a főbb nyelvjárásokról. - Legyen képes saját nyelvhasználatát kritikusan értékelni, az egyes nyelvváltozatokat a kommunikációs körülményektől függően használni.

regionális köznyelv, tájszók, hangtani és szótani jellemzők, anyanyelv, nyelvművelés, idiolektus, familiáris nyelvhasználat,dialektus, korosztályi, rétegnyelvek, szaknyelvek, szociolektus, csoportnyelvek, hobbinyelvek, szleng, argó, területileg kapcsolódó nyelvek, nyelvi kisebbség, a stílus és a nyelvváltozat kapcsolata

- a nyelvjárást beszélőkhöz való viszonyulás kérdése - a nyelvváltozatokhoz való viszonyulások kérdése - előítéletek, tévedések, tények a kérdéssel kapcsolatban

toleránsan viszonyuljanak más nyelvváltozatokhoz és azok beszélőihez; ismerjék fel annak veszélyét, hogy az egyes nyelvváltozatok megbélyegzése komoly hátrányt okozhat azok beszélőinek.

88

2. témakör - Alapvető retorikai ismeretek

Témák, tartalmak

Alapvető retorikai ismeretek A témakör elemei: 1.A retorika története, retorika és szövegtan 2. A szónoki beszéd funkciója, típusai - politikai - törvényszéki - egyházi - ünnepi és alkalmi beszéd 3. A retorika és a kommunikáció kapcsolata - a hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - a tananyaghoz kötött szókincshasználat - új szakszavak beépítése a szókincsbe - önkifejezés, véleménynyilvánítás fejlesztése - probléma látás fejlesztése - a nyelvről való ismeretek bővítése - helyesírás, önkifejezés, gondolatátadás, kérdezéskultúra, vitatkozás kultúra fejlesztése, alakítása. - az elméleti és a gyakorlati ismeretek összekötése - az érzések megfelelő, pontos nyelvi formába

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- az előzetes ismeretek felidézése, összegyűjtése, 9/4. A konfliktusos drámák – Az érvek kapcsolása az új információkhoz típusai 1-5. modul - kreatív, probléma felvető /meglátó gondolkodásmód és megközelítés 10/2. Irodalmi élet - a klasszikus és korunk Magyarországon a felvilágosodás korában és retorikájának összevetésekor a tanulók a reformkorban 7. modul: Az érvelő saját korunkra vonatkozó szöveg felépítése, a ismereteinek, bekezdés, a tételmondat és meglátásainak előhívása a mondattömb - korunk retorikai reklámok és az érzelmi műfajainak megnevezése, befolyásolás az ezekhez kapcsolódó problémák felvetése, Az érvelő beszédműfajok megbeszélése megismerése, az érvelés - a manipuláció alapjául szolgáló alapvető kérdésének megvitatása logikai viszonyok - korunk szónokainak felfedezése. Érvelő értő, retorikai szempontú 89

Történelem, egyháztörténet: nagyobb rétorok, retorikák (pl.: Pázmány) Mindennapjaink: retorika a hétköznapi életben Politikai élet: mai szónokok és szónoklatok Informatika: anyaggyűjtés – képek, szövegek a témával kapcsolatban Kommunikáció, metakommunikáció: Allan Pease: Testbeszéd c. könyve

szövegműfajokban - az érvelés technikája - érvek, ellenérvek felsorakoztatása - a cáfolat módszerei - logikai következtetésfajták 4. A szónok legfontosabb tulajdonságai 5. A szónoki beszéd előkészítésének, elrendezésének, kidolgozásának menete a.) A szövegszerkesztés menete - a nyelvi megformálás - a stílusformálás - a szöveg képének a kialakítása b.) Az érvelő szöveg fölépítése - az érvek fajtái - az érvek elrendezése - az érvelés módszerei - a magyarázat és a definíció sajátosságai 6. A szónoklat előadásának

való öntése - a megfogalmazás fejlesztése. - egy-egy beszéd elkészítésekor a helyes mondatszerkesztés, szövegszerkesztés, szóhasználat szem előtt tartása

szövegek (szónoklat, ünnepi beszéd, vita) alkotásának, előadásának elsajátítása.

- sablonok, hibás kifejezések, szerkezetek felismerése, tudatos elkerülése - a nyelvi manipuláció eszközeinek, megoldásainak tudatosítása, felismertetése - az érvelés és a cáfolás módszereinek gyakoroltatásával a szókincs bővítése - nyelvi fordulatok alkalmazása - a retorikai ismeretek integrálása a hétköznapi ismeretekbe, a mindennapi életbe - a szövegértés, a mögöttes tartalom megértésének fejlesztése - a szövegfonetikai, a

– az erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre – a hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz:

Szövegértési fókusz:

Véleménynyilvánítás és érvelés különbsége, érvtípusok Szövegalkotási fókusz:

Érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd – a szónoki beszéd sajátságainak megismerése

90

értékelése ( bizonyos aktuális szónoki beszédek vizsgálata) – becsaphatóság, és becsapás kérdésének, a hazugság és az átverés, a „megvezetés” nyelvi és nem nyelvi eszközeinek megbeszélése - iskolai retorika – hogyan felelünk, tartunk előadást - hogyan hat egy szónoklat - manipulálhatóság kérdésének vizsgálata - a szónoki beszéd részeinek elkülönítése, szerepük meghatározása - egy-egy beszéd műfajának meghatározása, jellemzőinek összegyűjtése - a retorikával kapcsolatos aktuális kérdések felvetésekor önálló vélemény kialakítása, a vélemények kulturált ütköztetése - kapcsolódó témakörökben anyaggyűjtés (képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti alkotások)

Képzőművészet: nagy szónokok – szobrok, szobrok, festmények Irodalom: szónokok, szónoklatok irodalmi művekben Film: - híres szónoklatok / szónoki jelenetek - a reklámok sajátos retorikája – manipuláció a reklámokkal, a reklámokban http://www.okm.gov.hu/let olt/retorika/index.htm Szakirodalom: Deme László (szerk.): Szónokok, előadók kézikönyve. Kossuth Kiadó, Budapest, 1974. Deme László (szerk.): Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség. Kossuth Kiadó, Budapest, 1978. Fischer Sándor: A beszéd művészete. Gondolat,

követelményei a.) A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe b.) A kommunikáció egyéb nem nyelvi jelei

Elsajátítandó ismeretek: a retorika szó jelentése, a retorika története, tárgykörének bővülése, a magyar retorika legnagyobb képviselői, a retorika és a szövegtan kapcsolata, szónoklatok előkészítése, előadása, a szónoki beszéd funkciója, típusai, az érvelés módszerei (helyes és hibás érvelés), a következtetés fajtái, a cáfolás módszerei, a meggyőzés (az érvelés és a cáfolás eredménye), a vita Fogalmak: retorika, szónoklat, rétor, szónok, alkalmi beszéd,

metakommunikatív eszközök tudatos alkalmazása, mögöttes jelentésük tudatosítása Szociális és állampolgári kompetencia: - a retorika fontossága a társadalmi kapcsolatok, a közélet, a politika területén - normatudat, a viselkedést és magatartást illető szabályrendszer és a retorika kapcsolata - manipulálás és manipulálhatóság - hatékony kommunikáció a magán- és a közéletben - retorika a kereskedelemben, a jogi életben, gazdasági, pénzügyi stb. területen - retorikához szorosan kapcsolódó, de az állampolgári kompetencia körébe is tartozó alapvető magatartásformák elsajátítása, megértése (pl.: szolidaritás, előítéletektől való mentesség, empátia, együttműködés, érdeklődés, elfogadás,

Tartalmak és fogalmak:

A hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége. Induktív érvek és deduktív érvek (enthümémák). Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Ember és társadalom – szociális kompetenciák Az igazság és morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. Tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása. Igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége A tanulási képesség 91

Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból, szövegelemzésből

Követelmények - a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje az alapvető retorikai alapfogalmak jelentését más értelemben. - Tárja fel a retorika és a kommunikációs tényezők kapcsolatát, a retorika kommunikációbeli szerepét. - A tanuló ismerje a szónok legfontosabb tulajdonságait, a beszédfajtákat. Ezeket az ismereteit megfelelően alkalmazza a szövegszerkesztési gyakorlatokban. - A tanuló biztonsággal tudja alkalmazni a

Budapest, 1966. Fischer Sándor: Retorika. Kossuth Kiadó, Budapest, 1975. Fónagy Iván - Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. Gáspári László: Retorika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Hernádi Sándor: Beszédművelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. Rónai Béla - Kerekes László: Nyelvművelés és beszédtechnika. Tankönyvkiadó, Budapest. Síklaki István (szerk.): A szóbeli befolyásolás alapjai I - II. Eötvös Lorand Tudományegyetem Szociológiai Intézet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

meggyőző szövegműfajok; a szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés) elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés) érzelmi betetőzés, érvelés, meggyőzés, tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat, deduktív, induktív módszer, kulturált vitatkozás, manipulálás, hazugság, tisztességes előadói magatartás, felkészülés, elrendezés, megfogalmazás, stílus, előadás, kívülről való megtanulás, stílusfajták, stílusnemek, szóképek, alakzatok, szövegtagolás, a szöveg megszólaltatásának eszközei, nonverbális, metakommunikatív eszközök, nyelven túli csatornák

őszinteség, korrektség, tisztelet, felelősségérzet, bizalom, a stressz és a frusztráció kezelése, más kultúrák ismerete, elfogadása, stb.) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: - a retorikai ismeretek az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez is kapcsolhatók (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kommunikálás, értékelés, kockázatfelmérés, a csapatra vagy a munkatársakra gyakorolt hatás, meggyőzés, stb.). - ehhez kapcsolódó attitűdök: kreativitás, függetlenség, lényeglátás, határozottság, motiváció, stb.

fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Követelmények: Ismerje fel a szónoki beszéd jellemzőit. Tudjon szónoki beszédet írni egy szűkebb közösség számára. Legyen képes önállóan vázlatot készíteni egy rövidebb ismeretterjesztő vagy tankönyvi szövegről.

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - A retorika kapcsolatba

92

szövegszerkesztés eljárásait. - Ismerje a szónoki beszéd szerkezetét, a beszédrészek funkcióit. - Legyen képes érvelő szöveg önálló megszerkesztésére, egy tételmondat bizonyítására és cáfolására. - Ismerje az érvek fajtáit, az érvelés módszereit. - Legyen képes ezeket az ismereteit a mindennapi és az iskolai kommunikációs helyzetekben alkalmazni. - A tanuló legyen képes önállóan néhány klasszikus szónoki beszéd elemzésére, valamint modern témájú beszéd megfogalmazására, kidolgozására. - Biztonsággal tudja alkalmazni a szövegszerkesztés eljárásait. - Ismerje és alkalmazza a vita kommunikációs szabályait.

Szabó G. Zoltán - Szörényi László: Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai 1-2. Szemimplex Kiadó, Budapest, 1995. Adamik-Adamikné-Aczél: Retorika. Osiris, Budapest, 2004.

logikai következtetésfajták a cáfolás módszerei (kisebbítés, kételkedés, tagadás, viszontellenvetés, rámutatás, fenntartás, pótlás, figyelmeztetés, gúny)

hozható számos művészeti ággal, a szobrok, festmények által ábrázolt szónokok, mozdulataik, környezetük az esztétikai érzék fejlesztésére is szolgálhat, de a metakommunikatív eszközök felismerésében is segíthet. - A filmművészet (mozgókép kultúra), a fotó és az irodalom egyes alkotásaiból kiemelt szónoklatok egyrészt tanulságos minták lehetnek, másrészt az elméletben említettek gyakorlativá, kézzelfoghatóvá tételében segíthetnek. Az ide sorolható attitűdök: nyitottság, fogékonyság, érdeklődés, kreativitás, összehasonlító képesség. Digitális kompetencia: számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés,

93

számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok, művészeti alkotások fényképei, stb.) Hatékony, önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés - rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése, - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - önálló felkészülés egy előadásra - a retorikai ismeretek gyakorlati alkalmazása - beszédek, szónoklatok, reklámok, stb. önálló figyelése, értékelése

94

- a manipulatív eszközök önálló kiemelése, megfigyelése, megnevezése - az elsajátított ismeretek aktivizálása, aktualizálása - a retorika tárgykörével kapcsolatos tények, adatok, ismeretek, információk aktualitásának, a mindennapi élethez való kapcsolódásának felismerése, motiváló ereje Felkészülés a felnőttlét szerepére: - a retorika a mindennapokban: - társadalmi szerepek - kompromisszumok és elvek - önazonosság kérdése - karrier - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség - manipulálni és manipulálva lenni

95

- elvárások, célok, lehetőségek - a retorikai ismeretek nélkülözhetetlensége a XXI. Században Énkép, önismeret, emberismeret: - értékítélet, életelvek, magatartásformák - problémamegoldás technikák - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás - önazonosság - elvhűség - konfliktus megoldások - vitatkozás kultúra - empátia, elfogadás - önelfogadás - véleménykülönbség problematikája - az érzések és a gondolatok verbalizálásának nehézségei. - a hatalmi viszonyok megnyilvánulása szóban és metakommunikatív

96

eszközökben - a magunkról alkotott kép és a magunkról átadott kép, a hatásosság, hatékonyság, sikeresség és retorika a mindennapi, a gazdasági és a politikai életben

97

3. témakör – Szövegtípusok

Témák, tartalmak

Szövegtípusok A témakör elemei: 1.A szöveg alaptípusai: a.) Szövegtípusok a kommunikációs funkciók szerint: elbeszélő, leíró és érvelő szövegek b.) Az írásbeli és a szóbeli közlésmód c.) A szövegtípusok a kommunikációs színterek szerint: - magánéleti - közéleti - egyházi - hivatalos -tudományos - szépirodalmi szövegek - sajtószövegek

Anyanyelvi kommunikáció: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - összegzés - rendszerezés - a meglévő ismeretek összekapcsolása az újakkal - gyakorlat és elmélet összekötése - az egyes szövegtípusoknak megfelelő nyelvhasználat

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye Tanulói tevékenységek (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok - tanári vezetéssel és segítséggel a különböző szövegtípusok jellemzőinek összegyűjtése - a jellemzők alapján egyéni szövegkészítés (elmélet és gyakorlat összekötése) - kapcsolódó témában anyaggyűjtés - nyelvi jellemzők meghatározása - hibák, kerülendő fordulatok kiszűrése

Hatékony, önálló tanulás: - anyaggyűjtés - összegzés - rendszerezés - memorizálás - kreativitás - az elsajátítandó ismeretek összekötése a mindennapi

Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

98

Kapcsolódási lehetőségek

Mindennapi élet: - kiselőadás készítése az iskolában - tanulmányok és értekezések olvasása - vita és vitavezetés az iskolában - hivatalos levelek a diákok és a felnőttek világában Lexikonok, szótárak jellemzői. Irodalom: a különböző szövegfajták az irodalmi művekben. Informatika: szövegszerkesztés, hivatalos levelek a különböző portálokon, e-

élettel - az aktualitás és a személyes érintettség felismerése 2. A hivatalos írásművek: - az elmélet tudás a.) A hagyományos, a gyakorlatba való modern és a szakmai átültetése, gyakorlása önéletrajz b.) A hivatalos iratok: - a hivatalos levél Digitális kultúra: - meghatalmazás - anyaggyűjtés - elismervény - szövegszerkesztés - jegyzőkönyv - hivatalos formanyomtatványok a neten 3. Az értekezés, - e-mail-kultúra tanulmány, előadás, hozzászólás, pályázat kidolgozásának Szociális és állampolgári állomásai, stiláris kompetencia, követelményei kezdeményezőképesség a.) Az előadás és vállalkozó b.) Az értekezés kompetencia: c.) A felelet - hivatalos ügyintézés d.) Az esszé hazánkban és Európában: önéletrajz, pályázat, Elsajátítandó ismeretek: hivatalos és magánlevél – jellemzők hazánkban és az szövegfajták:elbeszélő, európai országokban leíró, érvelő, az értekezés, a tanulmány, az előadás, a kiselőadás, hozzászólás szerkezeti d.) A szövegtípusok és a stílusrétegek kapcsolata

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló tudja megnevezni és jellemezni a fontosabb szövegtípusokat a kommunikációs funkciók és a kommunikációs terek szerint. - Ismerje és a szövegszerkesztési gyakorlatokban alkalmazza az egyes szövegtípusokkal kapcsolatos ismereteket. - Legyen képes megfogalmazni az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségét, a szövegtípusok és a stílusrétegek kapcsolatát. - Tudja megnevezni a stílusrétegeket. - A tanuló ismerje az önéletrajz és a hivatalos iratok műfaji jellemzőit. - Legyen képes saját hagyományos, modern, és szakmai önéletrajzát megfogalmazni, hivatalos

99

mail és hagyományos levél.

sajátosságai, jellemzői, fajtái, a hivatalos írásművek (pályázat, életrajz, levél, jegyzőkönyv, meghatalmazás, elismervény, stb.) jellegzetességei, formai követelményei, nyelvi hibái

levelet írni. - A tanuló ismerje az előadás és az értekezés műfaji sajátosságait. - Tudjon olvasmányai alapján értekezést írni. - Bizonyítsa szövegalkotási ismereteit és képességét az előadás műfajában. - A tanuló ismerje a felelet szerkezeti felépítését, a felelethez kapcsolódó kommunikációs szabályokat, és megfelelően alkalmazza ezeket. - A tanuló ismerje az esszé műfaji sajátosságait, tudjon olvasmányai alapján esszét írni.

Fogalmak: szövegtípus, szövegfajta: leírás, elbeszélés, érvelés, tárgyleírás, személyleírás, meghatározás, definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, referátum, előadás, műelemzés, értelmezés, vita, lexikonszócikk, történetmondás, élménybeszámoló, útirajz, bizonyítás, cáfolás, véleménykifejtés, pályázat, ajánlás, önéletrajz, szakmai önéletrajz, hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, kérvény, melléklet, keltezés,

100

terjengősség, terpeszkedő kifejezések, jegyzőkönyv, újabb formai követelményeknek megfelelő szövegtípus: névjegy, hirdetés.

101

Témák, tartalmak

Helyesírás A témakör elemei: 1. A nem latin betűs tulajdonnevek 2. A gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja

4. témakör: Helyesírás A programcsomag témaköre, a Kapcsolódási lehetőségek Fejlesztendő modulszámi hivatkozás kompetenciák, fejlesztési helye Tanulói tevékenységek feladatok (a tanári példányban) / képességfejlesztési fókuszok Történelem, írástörténet - az előzetes ismeretek Anyanyelvi felidézése, összegyűjtése, kommunikáció: - a tananyaghoz kötött kapcsolása az új szókincshasználat információkhoz - új szakszavak beépítése a - kreatív, problémafelvető szókincsbe /meglátó gondolkodásmód - írásbeli kommunikáció és megközelítés fejlesztése - önkifejezés, Ellenőrzés: véleménynyilvánítás szóbeli feleletek, ellenőrző fejlesztése dolgozatok helyesírási - problémalátás fejlesztése feladatokból - a nyelvről való ismeretek bővítése - helyesírás fejlesztése Követelmények - a - az elméleti és a továbbhaladás feltételei: gyakorlati ismeretek - A tanuló ismerje és összekötése biztonsággal tudja alkalmazni a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokat.

102

Hatékony, önálló tanulás: - önállóságra való törekvés - az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása - igényes külalak, - igényes helyesírás, - elmélyült, pontos tudás iránti igény

103

5. témakör – Könyv- és könyvtárhasználat

Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)

Könyv- és könyvtárhasználat

Anyanyelvi kommunikáció - az új szakszavak A témakör elemei: beépítése a szókincsbe - szövegértés fejlesztése Az információs források - elméleti és gyakorlati megismerése, a könyvtári tudás összeépítése katalógusrendszer használata. Hatékony, önálló a.) A könyvtár és az tanulás: Internet szerepe az - önállóságra való törekvés információszerzésben, - az elméleti ismeretek az e-könyvtár gyakorlati alkalmazása b.) A könyvtári - igényes külalak katalógusrendszer - igényes helyesírás c.) A forráshasználat - elmélyült, pontos tudás iránti igény erkölcsi normái és formai kötöttségei

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- a fogalmak biztos ismerete, értelmezése, használata Követelmények - a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje a hagyományos és a modern információs rendszereket, biztonsággal használja a könyvtári katalógusrendszert. - Legyen képes egy megadott témakörhöz többféle forrásból anyagot gyűjteni.

104

Informatika: Internet információszerzés

Irodalom 10. évfolyam Óraszám: 111 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Az európai felvilágosodás irodalmából

13 óra

2.

A magyar felvilágosodás irodalmából

15 óra

3.

Az európai romantika irodalmából

10 óra

4. 5. 6.

A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából – Három portré Petőfi Sándor

25 óra 10 óra

Arany János

10 óra

Összefoglaló óra

8 óra

Ismétlő, gyakorló óra

10 óra

Számonkérés

10 óra

105

Szerzők és művek -

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve Csokonai Vitéz Mihály három műve Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Hymnus és két verse, részletek értekező prózájából Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

106

1. témakör: Az európai felvilágosodás irodalmából

Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Az európai felvilágosodás Anyanyelvi kommunikáció: irodalmából - a meglévő ismeretek A témakör elemei: előhívása, kiegészítése - lényegkiemelés - az irodalmi nyelv 1. A felvilágosodás és használata stílusirányzatai: - a klasszicizmus - a szaknyelv használata - a szentimentalizmus - értékelés - a rokokó - kritika - a szó szerinti és a metaforikus jelentések 2. Az angol próza és a modern regény születése: megkülönböztetése - Defoe - a megfelelő szókincs - Swift használata - szókincsfejlesztés - önkifejezés, minőségi 3. A francia nyelvhasználat felvilágosodás: - Voltaire: Candide vagy - önálló gondolkodás az optimizmus - együttműködés, - Rousseau: Értekezések vitatkozás,

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári Tanulói tevékenységek példányban)/ képességfejlesztési fókuszok - szemelvények értő, 10/7. Korszak, stílus, értelmező elolvasása, stílusirány 3. modul: A klasszicizmus átfogó ismerete (A levél műfaja; kötött és - a lehetséges kapcsolódási kötetlen szerkezetű anyagokat, témákat illető szövegek; képek a kutatómunka, megfelelő klasszicizmus korából; tájékozottság elérése a kor filozófiai szövegek az más művészeti ágait, emberről) területeit illetően - Voltaire Candide (részletek) elolvasása és / 11/5. Klasszicizmus és vagy Az ifjú Werther felvilágosodás 1. modul:Korszakfogalmak szenvedései (részletek) és egy komédia: Moliere: - vázlatkészítés, tanári Tartuffe szempontok alapján való értekező típusú írásbeli munkák készítése - olvasmányfeldolgozás Képességfejlesztési megadott szempontok fókuszok: figyelembevételével Tematikus fókusz: - önálló véleményalkotás,

107

Kapcsolódási lehetőségek

Történelem: A felvilágosodás kora Európában, a francia forradalom és hatása Képzőművészet, művészettörténet: a klasszicizmus és a szentimentalizmus a képzőművészetben, Faust alakja a képzőművészetben Irodalom: a felvilágosodás , a klasszicizmus irodalmi alkotásai (Diderot, Montesquieu, Schiller, La Rochefoucauld, Laclos,Mme de Lafayette, stb.)

(részletek) - Részletek a Francia Enciklopédiából 4. A francia klasszicista dráma Moliére: Tartuffe 5. A német felvilágosodás irodalma: - Goethe - Schiller

Elsajátítandó ismeretek: a felvilágosodás eszmerendszere: Bacon, Hume gondolatai, Descartes racionalizmusa, az Enciklopédia, az enciklopédisták (Diderot, D’Alembert, Montesquieu, Rousseau, stb.), az empirizmus, a klasszicizmus, a klasszicizmus műfajai, alapelvei, a szentimentalizmus, a szentimentalizmus műfajai Az angol felvilágosodás és

véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés - folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése - az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren

Kinyilatkoztatott, hagyományozottspekulatív tudás és tapasztalati tudás konfliktusa. A racionalizmus szűkebb és tágabb fölfogása. A racionalista emberkép és határai, problematizálódásai. A helyzet- és a jellemkomikum dramaturgiai és eszmetörténeti összefüggései Molière komédiájában. A komikus sztereotípiák mögötti mélyebb lélektani problémák. Az eszmék társadalmi és irodalmi szerepe, a gondolati változás szociológiai összefüggései. Poétikai fókusz: A komédia konvencióiról és hatásmechanizmusáról tanultak bővítő felelevenítése. Eszmék és irodalmiság

108

a művek mögöttes mondanivalójának, üzenetének megfejtése, korunkra való vonatkoztatása, igazságtartalmuk vizsgálata, értékelése - az egyes művek jelentőségének, az irodalomtörténet későbbi szakaszaira gyakorolt hatásának felismerése, a megszerzett és elsajátított tudásanyagba való integrálása

Informatika: gyűjtőmunka, anyaggyűjtés, képek, információk, kutatás Természettudományok: matematika, fizika, kémia, biológia (botanika, , kertészet) földrajz (felfedezések), csillagászat, stb. A felvilágosodás korának nagy felfedezései.

Zenetörténet: a felvilágosodás és a Ellenőrzés: írásban és szóban: klasszicizmus idejének kifejtő-értelmező, zeneszerzői, művei, tényanyagra rákérdező, hangszerei. megadott szempont alapján (pl.: a Faust feldolgozásai) készült elemző típusú feleletek és írásbeli Divattörténet, munkák kultúrtörténet: a felvilágosodás korának öltözködése, szokásai.

a modern regény megszületése, a pikareszk regény, Defoe, Swift, (Richardson, Fielding, Sterne). Defoe Robinsonja mint az angol kispolgár hőskölteménye, a robinzonád mint a kalandregény új válfaja, Swift regénye mint társadalmi szatíra, paródia, kegyetlen kritika. A francia felvilágosodás irodalma: Voltaire Candide-ja, tézisregény, pikareszk (utaztató) regény, társadalomkritika, gúny, irónia, humor, Rousseau értekezései, pedagógiai regénye, szépirodalmi művei, Rousseau és a felvilágosodás, az enciklopédisták, Rousseau és a szentimentalizmus a Napkirály udvara, Boielau,Corneille és Racine alakja a francia klasszicista tragédiák korában, Moliére életpályája, legfontosabb vígjátékai,

való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - az olvasott szövegek megértése, feldolgozása, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - motiváló erő lehet annak megértése, hogy a felvilágosodás korának felfedezései egészen napjainkig éreztetik hatásukat, illetve az a tény, hogy szinte egyedülálló módon kapcsolhatók össze a más tantárgyakkal

kapcsolata a felvilágosodás értekező prózájában és a felvilágosodás hatása alatt álló lírikusok költészetében. A klasszicizmus tiszta műfajai (óda, elégia, didaktikus leíró-elmélkedő vers, dal) és az érzékenység jegyében létrejövő műfaji ötvözetek. Stílusok (barokk, rokokó, klasszicizmus, érzékenység, neoklasszicizmus) együttélése és ötvöződése. Szövegértési fókusz:

Értekező szövegek érvszerkezetének rekonstrukciója. Szövegalkotási fókusz:

Érvelés, esszé; kreatív írás, részmegoldások szövegegésszé: kiselőadássá, esszévé formálása.

109

forrásai, hősei, a Tartuffe cselekménye, szereplői, kompozíciója, tanulsága, A Tartuffe utóélete, hatása

kapcsolatban tanult információk, tények az irodalomórán tanultakkal

Tartalmak és fogalmak:

Az eszmetörténeti, a művelődéstörténeti és a Esztétikai-művészi Az angol és a francia stílustörténeti korszakolás tudatosság és felvilágosodás hatása. összefüggéseinek és kifejezőképesség: A német felvilágosodás és - a művészi önkifejezés feszültségeinek klasszika, Lessing és lehetőségeit illető megismerése, az erről Winckelmann gondolatai, ismeretek, az önismeret, a szerzett tapasztaltok a Sturm und Drang, világismeret gazdagítása felelevenítése és bővítése. Goethe kiemelkedő művei: - a művészet iránti A művek és a korszakolás Az ifjú Werther fogékonyság felkeltése közötti nem szenvedései - a művészet problémamentes (szentimantalista társadalomformáló, viszonnyal való levélregény), Faust igazság kimondó szembesülés. (drámai költemény), szerepének felismerése a Az empirista és a a Faust hatása, utóélete művészi alkotások racionalista A vándor éji dala (lied) megítélésnek formálásában ismeretelmélet, illetve a is segítséget nyújthat hozzájuk kapcsolódó, Fogalmak: rájuk épülő Digitális kompetencia: stílusirányzatok szemléleti felvilágosodás, - önálló vagy csoportos jellemzőinek vizsgálata. racionalizmus, kutatómunka egy-egy Az újkori ismeretelméleti empirizmus, enciklopédia, megadott témával, irányzatok és a klasszicizmus, didaktikus témakörrel kapcsolatban – felvilágosodás szellemiirodalom, tanköltemény, megfelelő honlapok társadalmi mozgalma államregény, nevelődési megnyitása, információ és közötti összetett kapcsolat regény, szatíra, pikareszk képanyag rögzítése, belátása. regény, robinzonád, szövegszerkesztés, Tapasztalatszerzés szatíra, társadalmi paródia, beszámoló készítése, stb. ismeretelméleti irányzatok és etikai felfogások közötti szentimentalizmus,

110

irónia, groteszk, regény, regénytípusok: próbatételes kaland-, levél-, utazó-, tézis-, fejlődés-, történelmi regény, utópia, dal, lied, drámai költemény, emberiségdráma, józan ész, hármas egység elve, komédia, komikum, commedia dell’arte, farce, alexandrin, rezonőr, helyzetkomikum, jellemkomikum, jelenet, motívumismétlés, fordulat

Énkép és önismeret: - A felvilágosodás korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről szól. - A Faust kapcsán a boldogság, a munka, a másokért való áldozathozatal, felelősség vállalás kérdése, a szerelem, szeretet, az önzés kérdése, a pénz, a politika, a hatalom szerepe világunkban. - A francia felvilágosodás tárgyalásakor sor kerülhet az értelemnek és az érzelemnek az emberi életben betöltött szerepéről elgondolt vélemények megvitatására, a tudomány lehetőségeire, korlátaira, korunk tudománnyal kapcsolatos problémáira, a tudósok felelősségére.

kapcsolatokról. Világkép, emberkép, értékrend és műfajok összefüggésének tanulmányozása. Tapasztalatszerzés a felvilágosodás gondolkodóit összekötő és megosztó kérdésekről: a tudomány, a művelődés, a természet- és az emberkép néhány változásáról és változatáról, elsősorban Rousseau társadalom- és emberképének néhány, a későbbi századok kultúrkritikájában nagy szerepet játszó gondolatáról. A klasszicista komédia szerkezeti és szemléleti sajátosságainak, illetve a klasszicista dráma és a racionalizmus, illetve a klasszicista dráma és az abszolutizmus közötti kapcsolatnak a megismerése.

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: 111

- Mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését.

Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - A felvilágosodás korának felfedezései, gondolatai átívelnek az országhatárokon, minden európai országban a fejlődés (nyelvi, tudományos) fontos lépcsőfoka volt. Ennek a kornak a gondolkodói az egész európai civilizáció minőségét, formálódását meghatározó emberek. Mindennek felismerése az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti elkötelezettséget erősíti.

A filozófia, a történelem, az etika, emberismeret (pszichológia), a drámapedagógia bizonyos tartalmai, művészettörténet.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Képesség a szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben. Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Igény a társadalmi,

112

közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különböző típusú drámai művek elemzésének, értelmezésének képessége. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója.

113

Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

114

Követelmények: A tanuló legyen képes a klasszicizmus és a klasszikus fogalmának árnyalt jellemzésére s többféle klasszicizálás megkülönböztetésére. Legyen képes klasszicista művek, illetve a klasszicista formaeszmény jelentkezésének, megvalósulásának azonosítására, illetve ilyetén besorolások igazolására, esetleg cáfolására. Legyen képes a Tartuffe expozíciójának és végkifejletének elemző bemutatására. A tanuló legyen képes a felvilágosodás eszmeáramlatának és mozgalmának jellemzésére, ezen eszmeáramlat s mozgalom előzményeihez való kapcsolódásának s az azoktól való különbözésének bemutatására.

115

Legyen képes a felvilágosodás önértelmezésének ismertetésére és az önértelmezés korlátainak, önkényességének megvilágítására. Legyen képes a felvilágosodás gondolkodástörténeti újdonságának és belső megosztottságának, belső vitakérdéseinek exponálására – különös tekintettel Rousseau álláspontjára. Legyen képes a művekben megmutatkozó központi érték, értékrend, értékszerkezet azonosítására, illetve arra, hogy megvilágítsa, ha az adott értékrend kapcsolódik a felvilágosodás valamelyik alapvető eszméjéhez, törekvéséhez vagy problémaköréhez. Ismerje fel és jellemezze a művekben megjelenő közösségi és egyéni értékrendet, a felvilágosodás eszméihez, 116

valamely irányához való esetleges kapcsolódásukat. Tudjon szakszöveget alkalmazni a műelemzés gyakorlatában. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.

117

2. témakör: A magyar felvilágosodás irodalmából

Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A magyar felvilágosodás Anyanyelvi kommunikáció: irodalmából -a meglévő ismeretek A témakör elemei: előhívása, kiegészítése - lényegkiemelés - az irodalmi nyelv, a 1. A felvilágosodás szaknyelv használata szellemi, történelmi, - értékelés, kritika művészeti háttere - a szó szerinti és a Magyarországon - Bessenyei György metaforikus jelentések jelentősége, kulturális megkülönböztetése programja - szókincsfejlesztés, - Batsányi: A önkifejezés, minőségi franciaországi nyelvhasználat változásokra - önálló gondolkodás, - Kazinczy munkássága, együttműködés irodalmi programja - vitatkozás, - Kármán József véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, 2. Csokonai Vitéz Mihály érvelési technikák - összegző, rendszerező költészete: - Az estve képesség - Konstantinápoly - más művészeti ágakkal

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 10/3. Irodalmi élet Magyarországon a felvilágosodás korában és a reformkorban 1. modul: Az irodalom kezdeményezői 2. modul: Kazinczy és kora 11/5. Klasszicizmus és felvilágosodás 2. modul: A felvilágosodás eszméi a magyar költészetben 3. modul: Csokonai, a vidám természetű poéta 4. modul: Csokonai, a szentimentalizmus költője 5. modul: Berzsenyi Dániel 10/1. Horatius noster – A mi Horatiusunk

118

Tanulói tevékenységek

- szemelvények értő, értelmező elolvasása, átfogó ismerete. - a lehetséges kapcsolódási anyagokat, témákat illető kutatómunka, megfelelő tájékozottság elérése a kor más művészeti ágait, területeit illetően - vázlatkészítés, tanári szempontok alapján való elemző írásbeli és szóbeli munkák készítése - komplex verselemzések - önálló véleményalkotás - a művek mögöttes mondanivalójának, üzenetének megfejtése, korunkra való vonatkoztatása, igazságtartalmuk vizsgálata, értékelése - a költemények verstani,

Kapcsolódási lehetőségek

Történelem: a magyar felvilágosodás kora, Mária Terézia, II. József, II. Lipót A Martinovicsösszeesküvés Kultúrtörténet: iskolák, oktatás a felvilágosodás korában Magyarországon Képzőművészet, művészettörténet: a felvilágosodás korának képzőművészete Magyarországon Informatika: kutatómunka, anyaggyűjtés

- Tartózkodó kérelem - A tihanyi Ekhóhoz vagy A Magánossághoz

való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás, műnemek, műfajok és 3. Berzsenyi Dániel sajátosságaik ismerete költészete: - A közelítő tél - szövegértelmezés, - Magyarokhoz I. szövegértés - Osztályrészem - folyamatos szövegmondás, történetek Elsajátítandó ismeretek: elbeszélése - az irodalom a felvilágosodás eszméinek jelentőségének, megkésettsége Keletmindannapjainkra Európában, a felvilágosult gyakorolt hatásának abszolutizmus, felismerése, az olvasásnak fellendülés, megtorpanás, a a nyelvre, a francia forradalom hatása, kifejezőképességre, az a magyar felvilágosodás írásbeli és a szóbeli két korszaka, a magyar megnyilatkozások irodalmi élet alakulása, minőségére gyakorolt fontosabb hírlapok, hatásának felismerése kezdeményezések, - a műveltség, az a testőrírók jelentősége, olvasottság, a Bessenyei György tájékozottság, a nyelvi kulturális programja, igényesség kapcsolatának irodalmi műveinek megértése, az ezen a téren jelentősége, a magyar való önfejlesztés felvilágosodás jelképes igényének kezdete Batsányi megfogalmazása, átérzése tanulmányai, költészete (A - a nyelvújítás és a látó, A franciaországi felvilágosodás korának

2. modul: Versek párbeszéde (Horatius és Berzsenyi) 3. modul: A heves ifjú és a váróterem lakója (Berzsenyi és Petri versei) Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Az irodalom mint társadalomtörténeti jelenség. Bemutatása a magyar irodalom egy olyan jeles korszakának, ahol politikai közélet és irodalmi élet különösen erőteljesen fonódott össze. Eszmei és irodalmi hatások az elmaradottabb magyar társadalmi és kulturális viszonyok között. Csokonai és Berzsenyi költészetének viszonya a mintákhoz, stílus- és műfajtörténeti előzményekhez. Az epikureus, a sztoikus és a rousseau-i emberkép egyéni értelmezései. Költészet-, természet-,

119

stilisztikai elemzésének összekötése a mű hangulatával, gondolatiságával - az egyes művek jelentőségének, az irodalomtörténet későbbi szakaszaira gyakorolt hatásának felismerése, a megszerzett és elsajátított tudásanyagba való integrálása Memoriter: egy Berzsenyi- és/vagy egy Csokonai-vers

Ellenőrzés: írásban és szóban tényekre rákérdező, komplex verselemző feleletek, írásbeli munkák

változásokra) Kazinczy Ferenc pályája, irodalmi programja, a nyelvújítás és jelentősége, hatása, Széphalom kulturális szerepe Csokonai pályája, költészete, Rousseau gondolatai, Lilla-szerelem Kiemelkedő alkotásai: Dorottya, Konstancinápoly, Az estve, Tartózkodó kérelem, anakreoni dalok, A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz. Stílusirányok és hangnemek sokfélesége Csokonai költészetében: klasszicista gondolati líra, rokokó dalok, szentimentalizmus, népiesség (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, stb.) Berzsenyi Dániel életpályája: klasszicizmus és romantika határán, Horatius hatása, ódái (A magyarokhoz…I,II.)

irodalmi és nyelvi programjainak jelentősége korunkban is érezteti hatását, ez a felismerés összekapcsolható a nyelvművelés, a nyelvápolás aktuális problematikájával - Csokonai, Berzsenyi verseiből kiválóan érezhető a felvilágosodás kori magyar nyelvállapot, a bravúros nyelvi megoldásokra, nyelvi szépségekre való rácsodálkozás a magyar nyelv iránti szeretetet növelheti Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti

ember-, hagyomány- és nyelvfelfogások küzdelme a két nagy lírikus műveiben. A romantika előtti retorikai hatásesztétika és a személyes líra közötti útkeresések. Költészet és életbölcselet viszonya. A költészet funkciójáról alkotott többféle felfogás és a lírai személyesség többféle felfogása a két költő néhány reprezentatív versében. Csokonai néhány versének boldogság, illetve más verseinek magányfölfogása. Berzsenyi költészetének időfelfogása(i). Az én válasza a változó külvilágra: sztoicizmus és epikureizmus. Szereplők, művek párbeszéde, hagyományteremtés, korok és kultúrák kapcsolódása Poétikai fókusz: Eszmék és irodalmiság kapcsolata a felvilágosodás értekező prózájában és a 120

A megelégedettség illúziója (Osztályrészem) elégiái (A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz) Kapcsolata Kölcseyvel és a nyelvújítással Berzsenyi jelentősége.

kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - motiváló erő lehet annak felfedezése, hogy a felvilágosodás korának felfedezései egészen napjainkig éreztetik hatásukat, illetve az a tény, hogy szinte egyedülálló módon kapcsolhatók össze a más tantárgyakkal kapcsolatban tanult információk, tények az irodalomórán tanultakkal

felvilágosodás hatása alatt álló lírikusok költészetében. A klasszicizmus tiszta műfajai (óda, elégia, didaktikus leíró-elmélkedő vers, dal) és az érzékenység jegyében létrejövő műfaji ötvözetek. Stílusok (barokk, rokokó, Fogalmak: klasszicizmus, érzékenység, felvilágosult neoklasszicizmus) abszolutizmus, kulturális együttélése és ötvöződése. program, röpirat, Az allegorikus alakot értekezés, epigramma, megszólító ódai vátesz, nyelvújítás, hagyomány átalakulása ortológus, neológus, ars Csokonai elégiko-ódáiban. poetica, rokokó, sententia, A nyelv zeneisége, illetve pictura, klasszicista a hangszimbolika szerepe Esztétikai-művészi gondolati líra, melankólia, tudatosság és Csokonai, illetve negatív festés módszere, Berzsenyi néhány kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés kiemelkedő szimultán verselés, miniatűr forma, anakreoni lehetőségeit illető költeményében. Az antik dalok, elégia, elégico-óda, ismeretek,, az önismeret, a versformák hatása episztola, helyzetdal, világismeret gazdagítása Berzsenyinél, a népiesség - a művészet iránti jelentkezése Csokonainál. komikus eposz, óda, fogékonyság felkeltése A jelenetkeret (szcenika) pátosz, retorizáltság, - a művészet és a trópusok viszonya a klasszikus társadalomformáló, tanult versekben Az strófaszerkezetek, igazság kimondó ellentét különböző alkaioszi versszak, szerepének felismerése a változatai és az idő- és aszklepiadeszi, szapphói

121

strófa, tájleíró versek szerkesztésmódja, episztola, elégia, műfajkeveredés, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers

művészi alkotások értékszembesítés mint megítélésnek formálásában versszervező elv. is segítséget nyújthat Utánzás és utalás. Hasonlóság és kontraszt. Motívumtörténet, Digitális kompetencia: hatástörténet. „Kontrasztív - önálló vagy csoportos intertextualitás” kutatómunka egy-egy (szembeállító megadott témával, szövegköziség) témakörrel kapcsolatban – megfelelő honlapok Szövegértési fókusz: megnyitása, információ és képanyag rögzítése, Lírai szövegek tagolási szövegszerkesztés, szempontjainak (pl. leíró és elmélkedő részek, beszámoló készítése, stb. időjelölések, a kommunikációs helyzet, Hon- és népismeret: ill. funkció jelölései és A felvilágosodás korának módosulásai, a Magyarországa személyesség kifejezésmódjai, általánosítás és példa) mint szövegtagoló tényezőknek felismerése. Különböző jelentésrétegek feltárása, erkölcsi magatartásformák értelmezése, értelmezési lehetőségek

122

Szövegalkotási fókusz: Érvelés, összehasonlító elemzés, esszé; kreatív írás, részmegoldások szövegegésszé: kiselőadássá, esszévé formálása. Önálló műértelmezés, művek összehasonlítása közösen kiválasztott szempontok alapján. Meggyőzővéleményalkotó, leíróelbeszélő és utasító szövegek alkotása megadott szempontok alapján Tartalmak és fogalmak: A felvilágosodás filozófiája (empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás). Az eszmetörténeti, a művelődéstörténeti és a stílustörténeti korszakolás összefüggéseinek és feszültségeinek megismerése, az erről

123

szerzett tapasztaltok felelevenítése és bővítése. A művek és a korszakolás közötti nem problémamentes viszonnyal való szembesülés. A korábban szerzett, alkotókra vonatkozó, illetve műfaji és műismeretre alapozó tájékozódás a francia klasszicizmus, illetve a magyar felvilágosodás korszakában, a kor két legjelentősebb magyar lírikusának, Csokonainak és Berzsenyinek az életművében. Más műveltségterületi kapcsolódások: Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Képesség a szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok,

124

utalások). Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. A lírai művek értékszerkezetének felismerése, azonosítása. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. Képesség a különböző

125

műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

126

Követelmények: A tanuló legyen képes a klasszicizmus és a klasszikus fogalmának árnyalt jellemzésére s többféle klasszicizálás megkülönböztetésére. Legyen képes klasszicista művek, illetve a klasszicista formaeszmény jelentkezésének, megvalósulásának azonosítására, illetve ilyetén besorolások igazolására, esetleg cáfolására. A tanuló legyen képes a felvilágosodás eszmeáramlatának és mozgalmának jellemzésére, ezen eszmeáramlat s mozgalom előzményeihez való kapcsolódásának s az azoktól való különbözésének bemutatására. Legyen képes a felvilágosodás önértelmezésének ismertetésére és az

127

önértelmezés korlátainak, önkényességének megvilágítására. Legyen képes a felvilágosodás gondolkodástörténeti újdonságának és belső megosztottságának, belső vitakérdéseinek exponálására – különös tekintettel Rousseau álláspontjára. Legyen képes a tanult lírai és drámai művek szöveg-, idő- és értékszerkezetének bemutatására. Legyen képes a művekben megmutatkozó központi érték, értékrend, értékszerkezet azonosítására, illetve arra, hogy megvilágítsa, ha az adott értékrend kapcsolódik a felvilágosodás valamelyik alapvető eszméjéhez, törekvéséhez vagy problémaköréhez. Legyen képes a tanult lírai művek stílustörténetileg jellegzetesen klasszicista vagy rokokó vagy az

128

érzékenységhez, ill. a neoklasszicizmushoz tartozásukat bizonyító elemeinek és sajátosságainak az azonosítására és jellemzésére. Legyen képes bemutatni a tanult lírai művek beszédhelyzetét, a megszólító–megszólított viszonyt, a bennük megjelenő leíró elemeket és funkciójukat. Legyen képes a tanult lírai művek ódai, elégikus és dalszerű vonásainak az azonosítására, a tiszta és a kevert műfajiság jellemzésére. Ismerje fel és jellemezze a művekben megjelenő közösségi és egyéni értékrendet, a felvilágosodás eszméihez, valamely irányához való esetleges kapcsolódásukat. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a

129

lírai szövegek legjellemzőbb sajátosságait, versformáját). Tudjon szakszöveget alkalmazni a műelemzés gyakorlatában. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével lírai szöveget értelmezni. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. (Pl. Csokonai két választott versének magányfelfogását vagy Berzsenyi két választott versének időfelfogását vagy Csokonai két versének természetképét.) Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. A tanuló képes legyen az olvasott szövegek közös motívumainak felismerésére, a motívumok átalakulásának jellemzésére és értelmezésére. Képes legyen a rájátszás és

130

utalás felismerésére, és a megfelelések, különbségek alapján összehasonlító értelmezés készítésére. Ismerje a szövegekben és a szövegek között lévő kapcsolatok fajtáit, tudja szövegszerűen bizonyítani intertextuális kapcsolatok meglétét, képes legyen önállóan felismerni a szövegköziség különböző nyelvi megjelenési formáit. Be tudja látni a motívumok átértelmezésére ható társadalmi és eszmetörténeti összefüggéseket, ebben próbálja mozgósítani történelmi ismereteit és egyéb olvasmányait. Képes legyen tudatosítani a befogadás naiv folyamata és a strukturalista, ill. hatástörténeti megközelítés különbségeit. Meg tudja figyelni a jelentés nyitottságát és folytonos újraformálódását.

131

3. témakör: Az európai romantika irodalmából

Témák, tartalmak

Az európai romantika irodalmából A témakör elemei: 1. A romantika jellemzői 2. A német romantika - Novalis 3. Az angol romantika - Wordsworth - Coleridge - Byron, - Shelley - Keats - Poe 4. A francia romantika - Hugo

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció: - a meglévő ismeretek előhívása, kiegészítése - lényegkiemelés - az irodalmi nyelv a szaknyelv használata - értékelés, kritika - a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése - szókincsfejlesztés, önkifejezés, minőségi nyelvhasználat, önálló gondolkodás, együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 10/7. Korszak, stílus, stílusirány 4. modul: A romantika (Képek a romantika korából; a romantikus elvágyódás; elméleti szövegek a romantika törekvéseiről; a romantikus stílus; stílusok összehasonlító elemzése) 11/6. Eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában 1. modul: A romantika költészete a világirodalomban Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz:

132

Tanulói tevékenységek

- az európai romantika regényirodalmából javasolt legalább egy mű elolvasása (Pl: Hoffmann: Az arany virágcserép vagy Bronte: Üvöltő szelek vagy Hugo: A nyomorultak vagy Hugo: A párizsi Notre-Dame), illetve Puskin Anyeginjének az elolvasása - a regény elemzése (romantikus vonások, cselekmény, kompozíció, cím és tartalom, regényegész összefüggései, szereplők, stb.) tanári irányítással a tanulók feladata - szemelvények értő és értelmező olvasása, a

Kapcsolódási lehetőségek

Irodalom: Tracy Chevalier: Ártatlanok (Blake kora) Poe – Arany János-fordítás Walter Scott regényei Jane Austin regényei Kleist munkái Romantikus művek a kelet-európai irodalomban Dumas regényei Hugo regényei Alfred de Musset, George Sand írásai Rostand: Cyrano Manzoni, Leopardi művei Verne művei Mary Shelley: Frankenstein Cooper: Bőrharisnya, stb. Lewis Caroll: Alice csodaországban J. M. Barrie: Peter pan

- más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése Elsajátítandó ismeretek: - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és a romantika világképének sajátosságaik ismerete jellemzői ( a romantikus - szövegértelmezés, festészet, építészet, zene, szövegértés irodalom), elnevezése. - folyamatos A német romantika nagy szövegmondás, történetek alakjai: Hölderlin elbeszélése (Novalis, Hoffmann, Heine - az irodalom - jelentőségük) jelentőségének, Herder elmélete mindannapjainkra Az angol romantika: gyakorolt hatásának Wordsworth és Coleridge, felismerése, az olvasásnak Byron, Shelley , Keats a nyelvre, a (Shelley: Óda a nyugati kifejezőképességre, az szélhez, Keats: Óda egy írásbeli és a szóbeli görög vázához megnyilatkozások A romantika Amerikában: minőségére gyakorolt Poe munkássága hatásának felismerése A francia romantika - a műveltség, az kezdetei – az Hernaniolvasottság, a csata tájékozottság, a nyelvi Hugo regényei (Pl: A igényesség kapcsolatának nyomorultak /A párizsi megértése, az ezen a téren Notre-Dame) való önfejlesztés Az orosz romantika: igényének Puskin, Anyegin, a megfogalmazása, átérzése felesleges ember mint az orosz irodalom jellegzetes Hatékony és önálló 5. Az orosz romantika - Puskin: Anyegin

Eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában Poétikai fókusz: A romantika természetszemlélete, látvány és látomás: a romantikus képalkotás jellemzői, a romantikus teremtésesztétika és eredetiség, szubjektivitás, szabadságeszmény és determinizmus, fejlődéselvű és ciklikus történelemfelfogás: történelmi tudat, nemzettudat és léttudat alakulástörténetének nyomon követése Szövegértési fókusz: denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, intertextuális kapcsolatok azonosítása és értelmezése, maszkok, szerepek, lírai perszónák költészetben és

133

szövegek értő elemzése (novella, vers) szintén a tanulói tevékenységek közé tartozik - önálló vagy csoportos kutatási munka lehet a képzőművészeti alkotások között való keresgélés (a romantikus festészet, építészet, zene témakörében), de akár a kultúrtörténeti információkat, érdekességeket illetően is - a kapcsolódó filmművészeti alkotások értékelése, a romantika korával való összefüggésbe hozása is lehet önálló vagy csoportos tanulói feladat

Memoriter: a romantika költészetéből egy szabadon választott vers (vagy az Anyeginből részlet) megtanulása javasolt

H.G. Welles művei Karl May regényei H. James regényei Stevenson: a kincses sziget Dr. Jekyll és Mr. Hyde Oscar Wilde művei Kipling művei Doyle novellái

Képzőművészet, művészettörténet: a romantikus festészet, építészet, zene nagy alakjai, alkotásai (Pl.: C.D.Friedrich, Turner, Constable, Delacroix, Goya, Géricault, Liszt, Schopin, Verdi, Mendelssohn, Wagner, Berlioz, Rossini, Donizetti) Neoklasszicizmus: David és Ingres, festészete Film, mozgókép kultúra, musical: A nyomorultak (film, musical) Anyegin (film) A párizsi Notre-Dame (film, musical)

figurája

tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés Fogalmak: - összegzés, rendszerezés - memorizálás romantika, egyéniségkultusz, - forrásfeldolgozás személyesség, történetiség, - idézési technikák természetkultusz, - bibliográfiakészítés szabadságeszmény, - meglévő ismeretek elvágyódás, egzotikum beépítése iránti fogékonyság, - tantárgyak közti műfajkeveredés, kapcsolatok előhívása allegorikusság, - az olvasott szövegek szimbolikusság, spleen, megértése, feldolgozása, irónia, humor, szándékolt írásbeli vagy szóbeli töredékesség, múlt felé összefoglalása (fogalmazás fordulás, jövő felé készség fejlesztése) fordulás, képzelet világa, - motiváló erő lehet annak fantasztikum, az álom felfedezése, hogy a felértékelődése, nemzeti romantika korának múlt, nemzeti irodalom gondolatai egészen iránti érdeklődés, napjainkig éreztetik mítoszok, legendák, a hatásukat, motívumai, középkor iránti érdeklődés, megoldásai, világának valószerű és valószerűtlen jellemzői korunk számos keveredése, látomásosság, irodalmi alkotásában dandy, különleges hősök, felfedezhetők, a romantika tragikus hősök, korának irodalmi művei, kiválasztottság, regényei újra és újra többszólamú elbeszélési megjelennek a mód, halál, elmúlás iránti könyvesboltok polcain,

drámában, műfaji kódok, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések Szövegalkotási fókusz: olvasói reflexivitás: esszé, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás Tartalmak és fogalmak: Betekintés az európai romantikus líra néhány kiemelkedő alkotásába. Olvasói tapasztalatokon keresztül ismerkedés a romantika világ- és emberképének, művészi alkotásmódjának néhány fontos jellemzőjével. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: művészettörténet Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való

134

Ellenőrzés: írásbeli, szóbeli olvasásellenőrző, tényekre rákérdező, megadott szempont alapján kifejtendő, elemző típusú feleletek, dolgozatok

Az évszázad gyermekei (film) Cyrano (film) Üvöltő szelek (film) stb.

érdeklődés, verses regény, anyegin-strófa, felesleges ember, realista vonások, szövegköztiség

kedvelt olvasmányok maradtak, számos regényt megfilmesítenek, megfilmesítettek – sikerrel.

törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének Esztétikai-művészi felismerésére és tudatosság és értelmezésére (tematikus, kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés motivikus kapcsolatok, lehetőségeit illető utalások); ismeretek, az önismeret, a Értékek, motivációk, világismeret gazdagítása magatartásformák - a művészet iránti felismerése, értelmezése; fogékonyság felkeltése Felkészülés a nagyobb - a művészet anyaggyűjtést, önálló társadalomformáló, munkát igénylő, igazság kimondó terjedelmesebb szövegek szerepének felismerése a írására; művészi alkotások Verbális és nem verbális megítélésnek formálásában információk együttes is segítséget nyújthat kezelése; - a művészi önkifejezés Önálló jegyzetkészítés; változatosságának, a Különféle beszédműfajok szépség összetett és egyre kommunikációs összetettebb kifejezési technikáinak alkalmazása módjainak felismerése és értékelése; - az ember, az emberi Önbecsülésen és mások lehetőségek megítélésén megbecsülésén alapuló való elgondolkodás az együttműködés csoportos irodalmi művekhez való beszélgetésben, vitában, az viszonyuláson, önmagunk eltérő vélemény figyelmes

135

és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet

és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy Digitális kompetencia: korrekciója; - önálló vagy csoportos Képesség a különböző kutatómunka egy-egy műfajú és rendeltetésű megadott témával, szövegek szerkezetének és témakörrel kapcsolatban – jelentésrétegeinek megfelelő honlapok feltárására és megnyitása, információ és értelmezésére; képanyag rögzítése, A művek műfaji szövegszerkesztés, természetének megfelelő beszámoló készítése, stb. szövegfeldolgozási eljárások ismerete és Énkép és önismeret: alkalmazása; - a romantika korának A szépirodalmi és nem művészi alkotásait szépirodalmi szövegekben vizsgálva számos olyan megjelenített értékek, kérdés merülhet fel az erkölcsi kérdések, irodalomórán, melynek motivációk, megtárgyalása, magatartásformák megvitatása a világról, az felismerése, értelmezése; emberről, az ember A mai nyelvhasználattól világban betöltött, eltérő (régi, archaizáló) betöltendő szerepéről, szövegek megértésében helyéről való gondolkodást szerzett tapasztalatok fejleszti, formálja. Pl.: a bővítése; boldogság, a munka, a A különböző olvasott másokért való vélemények összevetése, a áldozathozatal, felelősség különbségek és vállalás kérdése, a hasonlóságok felismerése,

136

szerelem, szeretet, az önzés kérdése, a pénz, a politika, a hatalom szerepe világunkban, a múlt és a jelen szembenállása, a menekülés, elfordulás kérdése, az elmúlás megítélése, a különlegesség, a magány, stb. - mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését

értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: - a romantika korának gondolatai átívelnek az országhatárokon, minden európai országban a fejlődés (nyelvi, kulturális) fontos lépcsőfoka volt - ennek a kornak a gondolkodói mind az egész európai civilizáció minőségét, formálódását meghatározó emberek - mindennek felismerése az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra lírai és drámai szövegekben (a szövegjellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a műveket

137

elkötelezettséget erősíti

történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő esztétikai, létés történelemfilozófiai kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a vers- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni,

138

összehasonlító észrevételeket tenni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti, színpadi alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

139

4. témakör: A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a feladatok tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok Anyanyelvi A reformkorszak és a kommunikáció: magyar romantika 10/2. Irodalmi élet - szókincsfejlesztés irodalma Magyarországon a - önkifejezés, minőségi felvilágosodás korában és A témakör elemei: nyelvhasználat a reformkorban 3. modul: A kritikus - önálló gondolkodás Kölcsey együttműködés 1. A magyar reformkor, 4. modul:Katona József: - vitatkozás, a magyar reformkor Bánk bán véleménynyilvánítás, irodalmi élete 5. modul: Az értekező - a magyar színjátszás elfogadás, kérdezési, Kölcsey kezdetei érvelési technikák, - Katona József élete, összegző, rendszerező pályája, a Bánk bán képesség 11/6. Eszmék és látomások - más művészeti ágakkal a romantikus lírában és 2. Kölcsey Ferenc élete és való kapcsolódási pontok drámában pályája, alkotói portréja: önálló felismerése 2. modul: Történelem- és (Himnusz és két/három - műértelmezés, műolvasás létbölcselet a magyar verse, részletek értekező - műnemek, műfajok és romantikus költészetben prózájából sajátosságaik ismerete 3. modul: A romantikus vagy egy beszédéből) - szövegértelmezés, emberiségköltemény – egy - Vanitatum vanitas szövegértés jellegzetesen kevert műfaj, - Himnusz - folyamatos valamint elő- és utóélete 140

Tanulói tevékenységek

- az órán tárgyalt versek komplex elemzése - a Bánk bán, a Csongor és Tünde értő, értelmező elolvasása, ismerete - Kölcsey, Vörösmarty, életpályájának, költészetének, kiemelkedő verseinek ismerete - Jókai regényei közül legalább egynek az elolvasása, értelmező, értő feldolgozása, elemzése - a reformkori Magyarország kulturális viszonyainak, sajátosságainak ismerete - a költemények verstani, stilisztikai elemzésének összekötése a mű hangulatával, gondolatiságával

Kapcsolódási lehetőségek

Zenetörténet: A Himnusz, a Szózat megzenésítése Erkel Bánk bánja Mozart Varázsfuvola Történelem, kultúrtörténet: a reformkori Magyarország, a forradalom és a szabadságharc ideje, a Világos utáni Magyarország Irodalom: Zrínyi: Szigeti veszedelem Mídász király mítosza Jókai Az arany ember c. regényéhez Goethe Faustja – a boldogságkereső ember: Csongor és Tünde

- Zrínyi dala - Zrínyi második éneke - Nemzeti hagyományok (részlet) - Parainesis (részlet) 3. Vörösmarty Mihály élete, pályája, alkotói portréja: (Csongor és Tünde, Szózat és négy vers) - Csongor és Tünde - Szózat - A Guttenberg-albumba - Gondolatok a könyvtárban - Előszó - A vén cigány 4. Jókai élete, pályája, regényei (egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása) - Az arany ember

Elsajátítandó ismeretek: a magyar reformkor sajátosságai, romantika és népiesség, az irodalmi élet a reformkorban,

szövegmondás, történetek elbeszélése - az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése - példaértékű lehet a magyar reformkori írók, költők elkötelezettsége a magyar nyelv, a magyar kultúra, a haza iránt mindez a tanulóknak az anyanyelv, a magyar irodalom, a kultúra iránti érzéseit alakíthatja, formálhatja

11/7. A romantika korának magyar szépprózája 2. modul: A romantika korának magyar szépprózája

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: - Az irodalom mint társadalomtörténeti jelenség. Bemutatása a magyar irodalom egy olyan jeles korszakának, ahol politikai közélet és irodalmi élet különösen erőteljesen fonódott össze. - Eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában - Jókai-regény

Poétikai fókusz: - Retorika és irodalom. A magyar romantika 141

- a kapcsolódó témákat illető anyaggyűjtés és kutató munka lehet önálló vagy csoportos tanulói tevékenység

Memoriter: egy-egy vers Kölcsey és Vörösmarty költészetéből

Ellenőrzés: írásban és szóban értelmező-kifejtő, átfogóan elemző, megadott szempontok alapján elemző, tényekre, adatokra rákérdező feleletek és írásbeli munkák

Jókai regényei Film és mozgókép kultúra: Jókai-regények filmes adaptációi Informatika: anyaggyűjtés, kutatómunka

jelentősebb folyóiratok, a reformkor építészete, zenéje, a reformkor színjátszásának helyzete Katona József élete, pályája, a Bánk bán megírása, forrásai, fogadtatása, kompozíciója, szereplői, mögöttes üzenete Kölcsey Ferenc élete, pályája, szerepe a magyar irodalmi életben Verselemzések: Vanitatum vanitas, Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke Szónoki beszédei, a Parainesis tanulmánya: Nemzeti hagyományok Vörösmarty élete, pályája, költészete Versek elemzése: Szózat, A Guttenbergalbumba, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, A vén cigány Drámai költeménye: a Csongor és Tünde A drámai mű forrása,

Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás, - idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - komplex verselemzés, dráma elemzés gyakorlása - az olvasottak értelmezése, a mondanivaló, a mögöttes üzenet megfejtése, átérzése, esetleges aktualizálása Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség - a művészi önkifejezés

sajátosságai. - A romantika természetszemlélete, látvány és látomás: a romantikus képalkotás jellemzői, a romantikus teremtésesztétika és eredetiség, szubjektivitás, szabadságeszmény és determinizmus, fejlődéselvű és ciklikus történelemfelfogás: történelmi tudat, nemzettudat és léttudat alakulástörténetének nyomon követése; - Vezérmotívumok, motívumhálók Jókai olvasott műveiben. A cselekményszövés, a térés időkezelés, a jellemformálás, az emberés világkép, a miliőteremtés sajátosságai Jókainál. Az elbeszélői hang, szerep és a nézőpontok jellegzetességeinek vizsgálata. Történetelvűség és szövegelvűség.

142

szereplői, kompozíciója, gondolati-filozofikus rétege, mondanivalója, jelképessége, romantikus vonásai, versformája, üzenete Jókai és a magyar romantikus regény: a magyar regény kezdetei (Dugonics, Kármán, Fáy, Jósika, Eötvös, Kemény Zsigmond) Jókai élete, pályája, regényei Az arany ember szerkezete, szereplői, jelképessége, mögöttes üzenete, népszerűségének titka Fogalmak: reformkor, modernizáció és nemzeti gondolat, historizmus, verbunkos, opera, romantikus triász, divatlap, színtársulat, színikritika, vándormotívum, középpontos dráma Nemzeti hagyományok, archaizáló nyelv- és

lehetőségeit illető ismeretek, az önismeret, a világismeret gazdagítása - a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat - a művészi önkifejezés változatosságának, a szépség összetett és egyre összetettebb kifejezési módjainak felismerése, az ember, az emberi lehetőségek megítélésén való elgondolkodás az irodalmi művekhez való viszonyuláson, önmagunk és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet

Digitális kompetencia: - önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban

Szövegértési fókusz: - Romantikus költői szövegek és reformkori szónoki beszédek elemző megértése. - Denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, intertextuális kapcsolatok azonosítása és értelmezése, maszkok, szerepek, lírai perszónák költészetben és drámában, műfaji kódok, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések - Denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, tematikus, motivikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések. - Epikus művek műfaji kódjainak működtetése, műfajidentitások felismerése és értelmezése, újító prózapoétikai vonások

143

rímhasználat, prédikátorszerep, jeremiád, retorikus érvelés, retorikus szerkezet, szerepvers, időszembesítő-, értékszembesítő vers, pátosz, retorizáltság, belső párbeszéd, parainesis, emberiségszeretet, hazaszeretet, önművelés drámai költemény, vándormotívum, allegorikus alakok, archetípusok, toposzok, epigramma, látomásosság, a körforgás gondolata, romantikus regény, anekdota, jelképes szereplők

.

- megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.

Énkép és önismeret: - a romantika korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről való gondolkodást alakítja, formálja (pl.: a boldogság, a munka, a másokért való áldozathozatal, felelősségvállalás kérdése, a hazaszeretet, az anyanyelvszeretet). - érdekes problematika a pénz, a politika, a hatalom, a tudományok szerepe világunkban - összehasonlíthatóak a múlt és a jelen értékei, a

azonosítása és elemzése. - Elbeszélésciklus és/vagy regényként olvashatóság, szólamváltások, nézőpontváltások, a nézőpont rögzíthetetlenségének azonosítása.

Szövegalkotási fókusz: - Vád- és védőbeszédek, nyilvános beszédek alkotása és előadása. A szónoki beszéd megalkotása: invenció, diszpozíció, elokúció. - Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás. - Önálló kutatómunka, motívumelemzés, egy írásfolyamat lépésről lépésre való végigvitele.

Tartalmak és fogalmak: A magyar romantikus történelem- és létbölcselet meghatározó műveinek (újra)olvasása és 144

költők és írók szerepe, szerepvállalása a reformkorban és ma - mindezek megbeszélése sok tekintetben segítheti a tanulók megfelelő lelki fejlődését, énképének alakulását, a felnőttlétre való felkészülését.

(újra)értelmezése, egy jellegzetesen romantikus műfaj, az emberiségköltemény történeti kontextusban való elhelyezése, kiemelkedő magyar darabjainak elemzése, értelmezése. Olvasói tapasztalatokon keresztül ismerkedés a Európai azonosságtudat – romantika világ- és egyetemes kultúra: emberképének, művészi alkotásmódjának néhány - a romantika korának fontos jellemzőjével. gondolatai átívelnek az A romantika és a realizmus országhatárokon, minden prózájával összefüggésben európai országban a újabb olvasói tapasztalatok fejlődés (nyelvi, kulturális) szerzése Jókai Mór fontos lépcsőfoka volt prózaművészetéről. - ennek a kornak a gondolkodói az egész európai civilizáció Más műveltségterületi minőségét, formálódását kapcsolódási lehetőségek: meghatározó emberek - mindennek felismerése Érvelés, önreflexióra és az európai önkorrekcióra való azonosságtudatot, az törekvés; egyetemes kultúra iránti Szó szerinti és metaforikus elkötelezettséget erősíti jelentések - a reformkori törekvések megkülönböztetése; számos más nyugat-és Képesség a szöveg kelet-európai törekvéshez kapcsolatának és

145

is kapcsolhatóak Hon- és népismeret: a reformkori Magyarország

különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző

146

műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi)

147

információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra lírai és drámai szövegekben (a szövegjellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő esztétikai, létés történelemfilozófiai kérdéseket és válaszokat

148

árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a vers- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti, színpadi

149

alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Legyen képes elbeszélő művek karaktereit elemezni, jellemezni, a jellemformálás sajátosságait azonosítani, a szereplők közti viszonyrendszert és annak változását vizsgálni. A globális megértésen túl tudja kiemelni és értelmezni epikus szövegek cselekményét, tér-és idő koordinátáira vonatkozó indexeit, Legyen képes a valószerű és a fikció megkülönböztetésére, a probléma szövegből vett példázására, bizonyítására. Tudjon azonosítani epikus szövegben működtetett

150

különböző műfajokat (mese, mítosz, anekdota, ballada), értse ezek szerepét, hatását. Legyen képes az elbeszélésmód, az elbeszélői hang és szerep árnyalt vizsgálatára, nyelvi jellegzetességeinek feltárására és értelmezésére, a nézőpontok és szólamok elkülönítésére. Tudjon nyomon követni egy motívumot epikus szövegben, legyen képes a motívum jelentésváltozásainak érzékelésére, árnyalt értelmezésére, a vezérmotívumhoz kapcsolódó egyéb motívumok, toposzok jelentéshálóba rendezésére.

151

4. témakör: Petőfi Sándor

Témák, tartalmak

Petőfi Sándor A témakör elemei: Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. 1. Életpályája 2. Költészete a/ indulás a népiesség jegyében b/ tájköltészet c/ A Felhők ciklus d/ forradalmi látomásköltészet

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés, minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés - folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 9/2. Eposzok régen és ma 4. modul: A helység kalapácsa 1. (szakaszos szövegfeldolgozás); A szöveg részei 5. modul: A helység kalapácsa 2. – eposzparódia és stílusparódia

Tanulói tevékenységek

- az órán tárgyalt versek komplex elemzése - Az apostol értelmező elolvasása, ismerete -Petőfi életpályájának, költészetének, kiemelkedő verseinek ismerete - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc sajátosságainak ismerete 10/2. Irodalmi élet - a költemények verstani, Magyarországon a stilisztikai elemzésének felvilágosodás korában és összekötése a mű a reformkorban hangulatával, 6. modul: Petőfi és „az gondolatiságával irodalom gépezete” - a kapcsolódó témákat illető anyaggyűjtés és kutató munka lehet önálló 11/7. Petőfi Sándor vagy csoportos tanulói 1. modul: Szerepek és tevékenység szerepdilemmák Petőfi Sándor költészetében Képességfejlesztési 152

Memoriter:

Kapcsolódási lehetőségek

Zene: Kacsóh Pongrác: János vitéz Kormorán: Petőfi megzenésített versei Kormorán: A költő visszatér Történelem: a forradalom és a szabadságharc ideje Film és mozgókép kultúra: A helység kalapácsa (film)

Informatika: anyaggyűjtés, kutatómunka

e/ ars poetica f/ forradalmi költészet g/ hitvesi költészet h/ epikai művek 3. Petőfi jelentősége, hatása

Elsajátítandó ismeretek: romantika és népiesség, Petőfi Sándor élete, pályája, életműve A tankönyv által elemzett versek tárgyalása javasolt, emellett - tetszés szerint – más versek is elemezhetők Elbeszélő költemények: A helység kalapácsaeposzparódia János vitéz Az apostol Lírikus alkotások tematikus felosztásban: indulás a népiesség

- az irodalom jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése - példaértékű lehet a költő elkötelezettsége a haza iránt

Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés - összegzés, rendszerezés - memorizálás - forrásfeldolgozás,

egy vers/prózarészlet Petőfi költészetéből

fókuszok: Tematikus fókusz: Tematikus változatosság, a szabadságeszmény különböző megnyilvánulásai Petőfi költészetében. Az eposzok emberképe, hőstípusai (az utazó hős, az apját kereső hős, a szerelmes hősnő stb.). Művek párbeszéde

Poétikai fókusz: Romantikus beszédmód és költőszerepek Petőfi verseiben és Az apostolban. Az eposz konvenciókincse

Szövegértési fókusz: - Denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, tematikus, motivikus és poétikai hasonlóságok és

153

Ellenőrzés: írásban és szóban: értelmező-kifejtő, átfogóan elemző, megadott szempontok alapján elemző, tényekre, adatokra rákérdező feleletek és írásbeli munkák.

jegyében , helyzetdalok, életképek , a humor, a komikum forrásai, családi líra mint új témakör a magyar lírában (pl.: A borozó, Szeget szeggel, Ez a világ amilyen nagy, Megy a juhász… ) Tájköltészet (pl.: Az alföld, A puszta, télen, Kiskunság) A művészi válság „modern” versei: Felhők c. versciklus Ars poetica (pl.: A természet vadvirága , A XIX: század költői ( a költői szerep módosulása: Az aposol) Forradalmi látomásköltészet (pl.: Szabadság, szerelem!, Egy gondolat bánt engemet, Az ítélet, A XIX. század költői) Hitvesi, szerelmi költészet (pl.: Reszket a bokor,

- idézési technikák - bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - komplex verselemzés gyakorlása - az olvasottak értelmezése, a mondanivaló, a mögöttes üzenet megfejtése, átérzése, esetleges aktualizálása Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség - a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek, az önismeret, a világismeret gazdagítása - a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészet társadalomformáló, igazság kimondó

különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések. - Epikus művek műfaji kódjainak működtetése, műfajidentitások felismerése és értelmezése, újító prózapoétikai vonások azonosítása és elemzése - Információk keresése verses szövegekben. Szövegalkotási fókusz: - Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás - Önálló kutatómunka, motívumelemzés, egy írásfolyamat lépésről lépésre való végigvitele. - A hexameter mint a magyar nyelvhez könnyen alkalmazkodó forma. Paródiák alkotása irodalmi és nem irodalmi szövegekhez.

154

mert…, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember végén, Minek nevezzelek?) Forradalmi versek (pl.: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Respublica, Megint csak beszélünk és beszélünk…., Európa csendes, újra csendes, Szörnyű idő…)

Fogalmak: rapszódia, népies helyzetdal, életkép, jellemrajz, zsánerkép, eposzparódia, negatív festés, váteszszerep, elbeszélő költemény, leíró kültemény, célelvszerű történelemszemlélet

.

szerepének felismerése a művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat - a művészi önkifejezés változatosságának, a szépség összetett és egyre összetettebb kifejezési módjainak felismerése, az ember, az emberi lehetőségek megítélésén való elgondolkodás az irodalmi művekhez való viszonyuláson, önmagunk és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet

Digitális kompetencia: - önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban - megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.

Énkép és önismeret:

Tartalmak és fogalmak: Petőfi költészetével való ismerkedés folytatása, a költői pálya és a művek új szempontú megközelítése; költői szerepváltozatok szerinti értelmezése. A tanultak, olvasottak szintézisének megteremtése.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák

155

- A romantika korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről való gondolkodást alakítja, formálja

felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása Európai azonosságtudat – és értékelése; egyetemes kultúra: Önbecsülésen és mások - a romantika korának megbecsülésén alapuló gondolatai átívelnek az együttműködés csoportos országhatárokon, minden beszélgetésben, vitában, az európai országban a eltérő vélemény figyelmes fejlődés (nyelvi, kulturális) és türelmes meghallgatása, fontos lépcsőfoka volt tisztelete, adott esetben - ennek a kornak a tömör reprodukciója; saját gondolkodói az egész vélemény megvédése vagy európai civilizáció korrekciója; minőségét, formálódását Képesség a különböző meghatározó emberek műfajú és rendeltetésű - mindennek felismerése szövegek szerkezetének és az európai jelentésrétegeinek azonosságtudatot, az feltárására és egyetemes kultúra iránti értelmezésére; elkötelezettséget erősíti A művek műfaji természetének megfelelő

156

Hon- és népismeret: 1848/49- es forradalom és szabadságharc

szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása,

157

önálló alkalmazása. A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, költői szerepek, szerepdilemmák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a

158

változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Jól ismerje A helység kalapácsának felépítését, cselekményét és szereplőit. Jellemezni tudja az eposzi konvenció megjelenését és átformálódását a paródiában. Ismerje az eposz- és stílusparódia eszköztárát, képes legyen ezeket az eszközöket A helység kalapácsából vett példákon bemutatni és ismeretlen szövegben felismerni. Képes legyen a két olvasott mű közötti kapcsolatokat megfogalmazni Tudjon megadott

159

szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Legyen képes elbeszélő művek karaktereit elemezni, jellemezni, a jellemformálás sajátosságait azonosítani, a

160

szereplők közti viszonyrendszert és annak változását vizsgálni. A globális megértésen túl tudja kiemelni és értelmezni epikus szövegek cselekményét, tér-és idő koordinátáira vonatkozó indexeit, Legyen képes a valószerű és a fikció megkülönböztetésére, a probléma szövegből vett példázására, bizonyítására. Tudjon azonosítani epikus szövegben működtetett különböző műfajokat (mese, mítosz, anekdota, ballada), értse ezek szerepét, hatását. Legyen képes az elbeszélésmód, az elbeszélői hang és szerep árnyalt vizsgálatára, nyelvi jellegzetességeinek feltárására és értelmezésére, a nézőpontok és szólamok elkülönítésére. Tudjon nyomon követni egy motívumot epikus szövegben, legyen képes a

161

motívum jelentésváltozásainak érzékelésére, árnyalt értelmezésére, a vezérmotívumhoz kapcsolódó egyéb motívumok, toposzok jelentéshálóba rendezésére.

162

5. témakör: Arany János

Témák, tartalmak

Arany János A témakör elemei: Jellemző műfajok, témák, korszakok Arany életművében, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt 1. Életpályája 2. Munkássága: - a pályakezdés évei - a nagykőrösi korszak - az irodalomszervezés időszaka - az Őszikék időszaka a/ Verses nagyepika b/ Verses kisepikai művek – balladák c/ Lírai művek

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - szókincsfejlesztés - önkifejezés, minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás - műnemek, műfajok és sajátosságaik ismerete - szövegértelmezés, szövegértés - folyamatos szövegmondás, történetek elbeszélése - az irodalom

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 10/6. Bűnügyi történetek 7. modul: Vörös Rébék 11/7. Petőfi Sándor, a romantika korának magyar szépprózája, Arany János 3. modul: Arany János

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Arany nagyepikája, lírája és balladái. A két Toldi két világa, a lírikus Arany számvetései, a balladák témái és típusai, a vígballada

Poétikai fókusz: A cselekménykezelés változatai, a lírai 163

Tanulói tevékenységek

- az órán tárgyalt versek komplex elemzése. A Toldi és a Told estéje c. művek értő, értelmező elolvasása, ismerete - Arany balladáiból az órán tárgyaltak elemzése, ismerete - a költemények verstani, stilisztikai elemzésének összekötése a mű hangulatával, gondolatiságával - a kapcsolódó témákat illető anyaggyűjtés és kutató munka lehet önálló vagy csoportos tanulói tevékenység

Memoriter: egy vers/prózarészlet Arany költészetéből

Kapcsolódási lehetőségek

Zene: Koncz Zsuzsa-Szörényi Levente: megzenésített Arany-balladák Történelem, kultúrtörténet: a szabadságharc ideje, a Világos utáni Magyarország

Képzőművészet, művészettörténet: Zichy Mihály, Borsos Miklós, Lotz Károly: Arany balladáinak illusztrációi Buday György fametszetei Gyulay László rézmetszetei Osszián-dalok Ingres festménye: Osszián álma

Elsajátítandó ismeretek: romantika és népiesség, Arany János élete, pályája, életműve A tankönyv által elemzett versek tárgyalása javasolt, emellett - tetszés szerint – más versek is elemezhetők Az epikus Arany: elbeszélő költeményei: Az elveszett alkotmány, a Toldi, Toldi estéje, a trilógia jelentősége, mondanivalója, helye a magyar irodalomban, Arany életművében A balladaíró Arany: a nagykőrösi és a pesti évek balladái (pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok, Szondi két apródja, V. László, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Híd-avatás)

jelentőségének, mindannapjainkra gyakorolt hatásának felismerése, az olvasásnak a nyelvre, a kifejezőképességre, az írásbeli és a szóbeli megnyilatkozások minőségére gyakorolt hatásának felismerése - a műveltség, az olvasottság, a tájékozottság, a nyelvi igényesség kapcsolatának megértése, az ezen a téren való önfejlesztés igényének megfogalmazása, átérzése - példaértékű lehet a költő elkötelezettsége a haza iránt

Hatékony és önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés A lírikus Arany: Az - anyagyűjtés ötvenes évek , a - összegzés, rendszerezés nagykőrösi évek - memorizálás költészete. (pl.: Letészem a - forrásfeldolgozás, lantot, Ősszel, Kertben, - idézési technikák

beszédmód megformáltsága. A balladák strukturális sajátosságai és típusai. Szövegértési fókusz: Denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, tematikus, motivikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések. Epikus művek műfaji kódjainak működtetése, műfajidentitások felismerése és értelmezése, újító prózapoétikai vonások azonosítása és elemzése. Elbeszélésciklus és/vagy regényként olvashatóság, szólamváltások, nézőpontváltások, a nézőpont rögzíthetetlenségének azonosítása. Az epikus művek cselekményelemei és

164

Informatika: Ellenőrzés: írásban és szóban Anyaggyűjtés, értelmező-kifejtő, átfogóan kutatómunka elemző, megadott szempontok alapján elemző, tényekre, adatokra rákérdező feleletek és írásbeli munkák

Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó) Az irodalomszervezés időszakának költészete – (pl.: Vojtina ars poetikája) Az Őszikék korszakának költészete (pl.: Epilógus, Naturam furca expellas, Tölgyek alatt, Tamburás öregúr, Mindvégig)

Fogalmak: ballada, románc, lélektani ballada, egyszólamú, többszólamú ballada, skót balladaforma, epilógus, elégico-óda, elégia, létösszegző vers

.

- bibliográfiakészítés - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása, az olvasott szövegek megértése, feldolgozás, írásbeli vagy szóbeli összefoglalása (fogalmazás készség fejlesztése) - komplex verselemzés gyakorlása - az olvasottak értelmezése, a mondanivaló, a mögöttes üzenet megfejtése, átérzése, esetleges aktualizálása Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség - a művészi önkifejezés lehetőségeit illető ismeretek, az önismeret, a világismeret gazdagítása - a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészet társadalomformáló, igazság kimondó szerepének felismerése a

metaforikája, a metaforák konnotációja és intertextuális összefüggései, a lírai szövegek képalkotása, a képi elemek jelentésrétegeinek felfejtése, a balladák cselekményszálainak azonosítása és értelmezése. Szövegalkotási fókusz: Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás. Önálló kutatómunka, motívumelemzés, egy írásfolyamat lépésről lépésre való végigvitele. Önálló és csoportos kutatómunka és szövegelemzés, vita, prezentációk készítése, esszéírás

Tartalmak és fogalmak: Arany János költészetével

165

művészi alkotások megítélésnek formálásában is segítséget nyújthat - a művészi önkifejezés változatosságának, a szépség összetett és egyre összetettebb kifejezési módjainak felismerése, az ember, az emberi lehetőségek megítélésén való elgondolkodás az irodalmi művekhez való viszonyuláson, önmagunk és a világ értékelésén, az esztétikai érzék fejlődésén segíthet

való ismerkedés folytatása, a költői pálya és a művek új szempontú megközelítése; költői szerepváltozatok szerinti értelmezése. A tanultak, olvasottak szintézisének megteremtése.

Digitális kompetencia: - önálló vagy csoportos kutatómunka egy-egy megadott témával, témakörrel kapcsolatban - megfelelő honlapok megnyitása, információ és képanyag rögzítése, szövegszerkesztés, beszámoló készítése, stb.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek:

Énkép és önismeret:

Kereszttantervi kapcsolódás: A filozófia, a történelem, az etika, a néprajz (folklór) bizonyos tartalmai, művészettörténet

Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus,

166

- A romantika korának művészi alkotásait vizsgálva számos olyan kérdés merülhet fel az irodalomórán, melynek megtárgyalása, megvitatása a világról, az emberről, az ember világban betöltött, betöltendő szerepéről, helyéről való gondolkodást alakítja, formálja

motivikus kapcsolatok, utalások) Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Európai azonosságtudat – Különféle beszédműfajok egyetemes kultúra: kommunikációs - a romantika korának technikáinak alkalmazása gondolatai átívelnek az és értékelése; országhatárokon, minden Önbecsülésen és mások európai országban a megbecsülésén alapuló fejlődés (nyelvi, kulturális) együttműködés csoportos fontos lépcsőfoka volt beszélgetésben, vitában, az - ennek a kornak a eltérő vélemény figyelmes gondolkodói az egész és türelmes meghallgatása, európai civilizáció tisztelete, adott esetben minőségét, formálódását tömör reprodukciója; saját meghatározó emberek vélemény megvédése vagy - mindennek felismerése korrekciója; az európai Képesség a különböző azonosságtudatot, az műfajú és rendeltetésű egyetemes kultúra iránti szövegek szerkezetének és elkötelezettséget erősíti jelentésrétegeinek

167

Hon- és népismeret: 1848/49- es forradalom és szabadságharc

feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és

168

felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, költői szerepek, szerepdilemmák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben

169

intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelmezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a

170

toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Legyen képes elbeszélő művek karaktereit elemezni, jellemezni, a jellemformálás sajátosságait azonosítani, a szereplők közti viszonyrendszert és annak változását vizsgálni. A globális megértésen túl tudja kiemelni és értelmezni epikus szövegek cselekményét, tér- és időkoordinátáira vonatkozó indexeit. Legyen képes a valószerű és a fikció megkülönböztetésére, a probléma szövegből vett példázására, bizonyítására.

171

A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

172

11. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.

173

Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban.

Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása.

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. 174

Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

175

Magyar nyelvtan

11. évfolyam Óraszám: 74 óra/év 2 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör Témakör sorszáma

Óraszám

1.

Stílus és stilisztika

8 óra

2.

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

25 óra

3.

Szépirodalmi stílus (hangalak és stílus, szóképek, alakzatok)

14 óra

4.

Helyesírás

7 óra

Összefoglalás, gyakorlás

12 óra

Számonkérés

6 óra

Dolgozatjavítás

2 óra

176

1. témakör: Stílus és stilisztika

Témák, tartalmak

A stílus és a stilisztika A témakör elemei: 1. Stilisztikai fogalmak: - stílus - stíluselem - stílushatás - stílusérték - többletjelentés - stílusminőség - stílusárnyalat - stílusréteg 2.A nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus kapcsolata

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - a jelentéstani szakszókincs bővítése - az egyes definíciók, fogalmak magyarázatának elmélyítése - a hangzás és jelentés összefüggéseinek élményszerű vizsgálata, felismerése - irodalmi és nem irodalmi szövegek elemzése stilisztikai szempontok alapján - stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok .

Tanulói tevékenységek

- a már tanult jelentéstani ismeretek előhívása és alkalmazása - az új fogalmak értelmezése, példákon való felismerése, gyakorlása - hangalak és a jelentés lehetséges viszonyainak megállapítása - szóhasználat stilisztikai szerepének vizsgálata, példák gyűjtése - a stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése Ellenőrzés: Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból.

3.A stílusmeghatározó tényezők: - a kommunikációs tényezők 177

Kapcsolódási lehetőségek

Irodalom: - Queneau Stílusgyakorlatok c. műve - epikus és lírikus művek (példalehetőségek a stilisztikai vizsgálódásokhoz)

- a beszélő, a beszédhelyzet - a korstílus - a szövegtípus stílusa - az egyéni stílus 4. A jelentés és a stílus kapcsolata: - hangalak és jelentés - jelek, jelrendszerek

Követelmények – a továbbhaladás feltételei:

A hatékony, önálló tanulás: - adott szövegből a tanult kategóriákra való példák gyűjtése - kifejező szövegmondás - a definíciók, ábrák ismerete, szabatos, pontos megfogalmazása

- A tanuló ismerje a nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus összefüggéseit. - Értékelje a stílusmeghatározó tényezők szerepét a szövegalkotásban és a szövegértésben. - Ismereteit legyen képes a nyelvhasználatban alkalmazni. - A tanuló ismerje a szöveg jelentésének és a stílusnak az összefüggéseit, legyen képes értelmezni a főbb jelentéstani fogalmakat. - Tudja megnevezni szövegben a szavak konnotatív jelentését. - A tanuló ismerje fel a szókincsrétegek, az egyes szófajok és az állandósult szókapcsolatok használatának a stílusértékét szövegben. - Megfelelően alkalmazza ismereteit a stíluselemzésekben, a

5.A szavak jelentésszerkezete: - a jelentésmező - a denotatív és a konnotatív jelentés - a motivált és a motiválatlan szavak 6. A szókincs stilisztikai vizsgálata: - a szókincsrétegek és a stílus - az állandósult szókapcsolatok stilisztikai vizsgálata - a szófajok stílusértéke

178

Elsajátítandó ismeretek:

stílusgyakorlatokban.

stílus, stíluselem, stílushatás, stílusérték, jelentéstöbblet, stílusminőség, stílusárnyalat, stílusréteg, hangalak és jelentés, motivált és motiválatlan szavak, denotatív és konnotatív jelentés, jelentésmező, index, ikon, szimbólum ,

Fogalmak: jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, hangalak és jelentés viszonya, szójelentés: egyjelentésű szó, többjelentésű szó, azonos alakú szó, rokon értelmű szó, hasonló alakú szó, ellentétes jelentésű szó, hangutánzó és hangulatfestő szó, szemiotika, index, ikon, szimbólum, motiváltság,

179

motiválatlanság, mondatstilisztikai eszközök: nominális stílus, verbális stílus, jelhasználati szabály, denotatív jelentés, konnotatív jelentés, alkalmi és állandó stílusérték, metaforizáció, kontextus, stílus, stilisztika, stíluselem, stílushatás

180

2. témakör: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Témák, tartalmak

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A témakör elemei: 1. Nyelvművelés és nyelvhasználat: a.) A nyelvművelő mozgalmak régen és ma b.) A nyelvhelyesség kérdései c.) A stílus és a nyelvhelyesség kapcsolata d.) Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- szövegvizsgálat - az adott stílusréteg jellemzőinek megfigyelése, összegyűjtése - stílusgyakorlatok, kreatív feladatok - viselkedéskultúra: kulturált nyelvhasználat, nyelvi igényesség fejlesztése - az egyes irodalmi művek segítségével a stílusárnyalatok, a stílusparódia, az egyéni stílus megismerése - szituációs gyakorlatokkal, játékokkal egymás egyedi, egyéni stílusának felismerése, összetevőinek vizsgálata - a tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő beszélt és írott nyelvi

Anyanyelvi kommunikáció: - az adott stílusrétegek vizsgálatával a szókincs, a beszédstílus, a nyelvi kultúra fejlesztése - a mindennapi megnyilatkozásfajták stilisztikai vizsgálatával a köznapi kommunikáció fejlesztése Hatékony, önálló tanulás: - az egyes stílusrétegek jellemzőinek önálló felismerése - adott stílusrétegnek megfelelő szövegek alkotása - a helyes és a helytelen szétválasztása - nyelvhelyességi hibák tudatos mellőzése,

181

Irodalom: Queneau: Stílusgyakorlatok Mozgókép kultúra: Filmekből vett részletek Szakirodalom: Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről Deborah Tannen: Miért értjük félre egymást? Deme-Grétsy-Wacha: Nyelvi illemtan )

2. A stílusrétegek és a stílusárnyalatok a beszélt és az írott nyelvben: a.) A magánéleti szövegek stílusa b.) A közéleti szövegek stílusa c.) Az egyházi szövegek stílusa d.) A hivatalos szövegek stílusa e.) A tudományos szövegek stílusa f.) A publicisztikai szövegek stílusa g.) A szépirodalmi szövegek stílus

elhagyása - a stílusárnyalatok tudatos alkalmazása - a hivatalos szövegek önálló értelmezése

3. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben

Aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés: - hazaszeretet - emberszeretet - viselkedés- és nyelvi kultúra - megfelelő stílus megfelelő közegben, megfelelő helyen,megfelelő emberek között - kulturáltság, magyarság, magyar-tudat, európaiság

Elsajátítandó ismeretek: szövegtípusok, magánéleti (társalgási), hivatalos, szakmai-tudományos, publicisztikai, előadói

közlésmódoknak, a stílusrétegeknek a vizsgálata Ellenőrzés: Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból, különböző szövegfajták írása (magánlevél, SMS, e-mail, hivatalos levél, önéletrajz, hivatalos levél, hír, tudósítás, interjú, alkalmi beszéd)

Énkép és önismeret: - az egyéni stílus felismerése - a társadalomban betöltött szerep és a stílus összefüggései - felnőttlét és stílus - szerepek és stílusok - norma, egyéniség, - egyediség, különcködés, elfogadás és elfogadtatás

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje fel a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét, értse és érzékelje a társadalmi viszonyulásokat a nyelv változásaihoz. - Tegyen szert alapismeretekre napjaink nyelvművelési feladataival kapcsolatban. - Írásbeli és szóbeli

182

megnyilatkozásban törekedjen a szabatos, a kommunikációs körülményekhez igazodó nyelvhasználatra. - Legyen képes a stílusrétegekkel kapcsolatos egyszerűbb nyelvhelyességi problémák feltárására és megoldására. - A tanuló ismerje a fontosabb nyelvészeti folyóiratokat, magyar nyelvészeti kézikönyveket és anyanyelvi műsorokat. - A tanuló ismerje fel és legyen képes jellemezni a főbb stílusrétegekbe tartozó szövegeket. - Legyen jártas a szövegek stílusának az átalakításában, legalább egyféle stíluselemző eljárásban. - Megfelelően alkalmazza a stílusárnyalatokról szerzett ismereteit a kommunikációs körülményekhez igazodva a mindennapi kommunikációs helyzetek értékelésére, a

stílus Fogalmak: magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai, előadói, szépirodalmi stílus, viselkedéskultúra

183

konfliktusok elemzésére. - Megfelelően alkalmazza ismereteit a stíluselemzésekben, a stílusgyakorlatokban.

184

3. témakör: Szépirodalmi stílus Témák, tartalmak Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A szépirodalmi stílus A témakör elemei: 1. A zeneiség stíluseszközei: - hangszimbolika - a hangutánzó és hangulatfestő szavak - a rím - a ritmus - a mondat- és a szövegfonetikai eszközök 2. A képszerűség stíluseszközei: a.) A szóképek b.) A képszerűség egyéb stíluseszközei c.) A komplex kép 3. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 10/7. Korszak, korstílus, stílusirány

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- szépirodalmi szövegeken, idézeteken keresztül az új, illetve a már ismert - szóképek, Képességfejlesztési alakzatok felismerésének, fókuszok: megnevezésének Tematikus fókusz: gyakorlása - a felismerés gyakorlása Utólagos rendszerezés, köznapi szövegeken, előzetes áttekintés a szólásokon, módszeres közmondásokon, irodalomtörténeti reklámokon, stúdiumok előtt. sajtószövegeken, címeken - a stílusérték vizsgálata Hatékony, önálló Poétikai fókusz: (szólások, közmondások, tanulás: - az új szakszavak állandósult elsajátítása, alkalmazása Az egyes korstílusokra, szókapcsolatok, - értő és immáron komplex stílusirányzatokra jellemző közhelyek, nyelvi panelek verselemzés készítése stílusjegyek. Stílus, gyűjtése) - értő és megértő stílusjegy. Világlátás és - a stílust létrehozó nyelvi szövegolvasás stílus összefüggése, a és kommunikációs - a szóképek, alakzatok nyelvi és ábrázolásbeli tényezők értelmezése felismerése hétköznapi kódok változása. - a képszerűség lehetséges szövegekben Konvenció és eltérés a elemeinek vizsgálata - ismeretlen szöveg konvenciótól. - a szövegelrendezés Anyanyelvi kommunikáció: - az új szakszavak beépítése a szókincsbe - a már ismert szakszavak használatának elmélyítése - a műalkotások stilisztikai elemzésének gyakorlása - a szövegértés, a választékos megfogalmazás, az önkifejezés fejlesztése

185

szépirodalom, sajtó, reklámok, szólások, közmondások Informatika: gyűjtőmunka (reklámok, mondások, szólások, stb.)

és a szöveg szintjén. a.) Az alakzatok fajtái és szerepük: a hozzátoldás, az elhagyás, a fölcserélés és a kicserélés alakzatai b.) A hangalakzatok c.) A szóalakzatok d.) A mondatalakzatok 4. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A grammatikai formák mint stíluseszközök: a.) A mondatszerkesztés stilisztikai vizsgálata b.) A szószerkezetek stilisztikai vizsgálata c.) A szóalakok stilisztikai vizsgálata

stilisztikai elemzése - az elmélet és a gyakorlat összekötése - a komplex verselemzés módszerének elsajátítása

Digitális kompetencia: Megfelelő honlapok megtalálása, a honlapokról a megfelelő példák gyűjtése

Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája: - a szépirodalmi szövegek, idézetek olvasásakor a szóképek, alakzatok felismerésekor a művészi önkifejezés szépségének, különlegességének felismerése 5. A szövegformálás mint - a költői nyelv mögöttes mondanivalót közvetítő stíluseszköz: a.) A szöveg erejének felismerése szerkesztésének - az anyanyelv stilisztikai vizsgálata kifejezőerejére, b.) A megnevezésformák szépségére, gazdagságára és a való ráeszmélés motívumszerkezetek - a szóképek és alakzatok

stílushatásának vizsgálata Szövegértési fókusz: A szövegek régiségének tapasztalata, a nyelv változó volta Szövegalkotási fókusz: Stílusimitációk félreproduktív feladatokban

Fogalmak, tartalmak: A stílus mint választás és elrendezés eredménye. A stíluseszközök nyelvi szintjei (a hangzás, a szavak és a mondatok stílusértéke). Beszédhelyzet és stílus, beszédtett és stílus. Szóképek és alakzatok. Korstílusok, stílusirányzatok: reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus, naturalista, szimbolista, impresszionista,

186

Ellenőrzés: Szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból.

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje a zeneiség stíluseszközeit. - Ismerje az alakzatok fajtáit, ismerje fel és a stíluselemzésekben megfelelően értékelje az alakzatok stílusértékét. - A tanuló ismerje fel és a stíluselemzésekben megfelelően értékelje a grammatikai formák és a szövegformálás eszközeinek stílusértékét. - Ismerje fel a nem nyelvi stíluseszközök stílusértékét szövegben - A szövegszerkesztési

stilisztikai vizsgálata c.) A cím és a szöveg összefüggései d.) Az utaló- és kötőelemek stilisztikai vizsgálata

köznapi alkalmazási lehetőségeinek megértése, felismerése

avantgárd. A modernség fázisai. A stílusminták: tipikus szituációhoz, cselekvéshez, témához, illetve tipikus

6. A nem nyelvi stíluseszközök: a.) A hangzó szöveg nem nyelvi stíluseszközei b.) Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei

Elsajátítandó ismeretek: a hangalak jelentéstöbbletet adó szerepe, tulajdonsága, hangszimbolika, íráskép, látható nyelv, szóképek (metafora, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia, szinesztézia, allegória, szimbólum) alakzatok Fogalmak: hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés,

187

gyakorlatokban, a stíluselemzésekben, valamint a stílusgyakorlatokban megfelelően alkalmazza ismereteit.

szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, megszemélyesítés, hasonlat, allegória, szimbólum, eufemizmus, körülírás, összetett költői kép, alakzatok, ellipszis, elhagyás, felcserélés, párhuzam, ellentét, kérdés, felkiáltás, paradoxon, oximoron, kötőszóhiány, ismétlődés, alliteráció, figura etimologica, áthajlás, gondolatpárhuzam, gondolatritmus, mondatstilisztikai eszközök, verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora, expresszivitás, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció

188

4. témakör: Helyesírás Témák, tartalmak

Helyesírás A témakör elemei: A helyesírás értelemtükröző és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. A helyesírás és a stílus: a.) A helyesírás mint stíluseszköz b.) A számítógépes helyesírás sajátosságai

Elsajátítandó ismeretek: a helyesírás értelemtükröző lehetőségei, az írásjel mint értelemtükrözői segítség,

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- a már tanult helyesírási szabályok, ismeretek összegyűjtése, megfogalmazása, rögzítése - példák keresése - az elmélet és a gyakorlat összekötése

Anyanyelvi kommunikáció: - az önkifejezés fejlesztése - szókincsbővítés - választékos önkifejezés - az elméleti tudás gyakorlativá tételével - az egyes tantárgyak tanulása során szerzett ismeretek összekötése

Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok helyesírási feladatokból

Hatékony és önálló tanulás: - az egyes tantárgyak tanulásakor megszerzett tudás összekötése - komplex ismeretek elmélyítése - az egyes tantárgyak közti kapcsolat felismerése

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: - A tanuló ismerje a magyar helyesírás rendszerét, az elveket és a törvényszerűségeket. - Legyen képes a tanult

189

alapvető és intellektuális írásjelek, korunk képi jelrendszere, a számítógépes helyesírás Fogalmak: betűíró, hangjelölő, értelemtükröző helyesírás, szóelemzés alapelve, szóalak, szóelem, kiejtett és leírt forma, szókapcsolat és szóösszetétel, egyelemű és többelemű nevek, mondat- és szórövidítő jelek

helyesírási szabályokat felidézni, helyesen alkalmazni, a közöttük levő összefüggéseket felismerni. - Tudja a helyesírási szabályzatot és a Magyar helyesírási szótárt önállóan használni. - Legyen képes a munkáiban a helyesírási hibákat a szótár és a szabályzat segítségével kijavítani, munkáiban törekedjen rendezett írásképre.

Digitális kompetencia: A tananyaggal kapcsolatos honlapok megkeresése, képek letöltése, összefoglalás, táblázat készítése

190

Irodalom 11. évfolyam Óraszám: 111 óra/év 3 óra/hét , Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma

Témakör

1.

Irodalmunk a 19. század második felében és a századfordulón

2. 3. 4.

Óraszám 22 óra

A 19. század világirodalmából A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma Az avantgárd irodalmából

15 óra

Összefoglalás, gyakorlás

12 óra

Számonkérés

12 óra

191

40 óra 10 óra

Szerzők és művek Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye Krúdy Gyula egy novellája Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és egy novellája Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse (pl. Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ős Kaján, Héja-nász az avaron) Karinthy Frigyes egy műve Juhász Gyula két verse Tóth Árpád két verse Babits Mihály: Jónás könyve és még hat verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete Ibsen vagy Csehov egy drámája szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából (például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve)

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 10-15 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

192

1. témakör: Irodalmunk a 19. század második felében és a századfordulón A programcsomag Fejlesztendő témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak kompetenciák, fejlesztési hivatkozás helye (a feladatok tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok Anyanyelvi Irodalmunk a 19. század kommunikáció: 11/6. Eszmék és - önkifejezés második felében és a látomások a romantikus - minőségi nyelvhasználat lírában és drámában századfordulón - önálló gondolkodás 3. modul: A romantikus A témakör elemei: - együttműködés emberiségköltemény – egy - vitatkozás, jellegzetesen kevert műfaj, véleménynyilvánítás, valamint elő- és utóélete 1.Madách Imre: Az elfogadás, kérdezési, ember tragédiája - keletkezésének érvelési technikák, körülményei összegző - szerkezet - rendszerező-képesség - szereplők - más művészeti ágakkal - verselés való kapcsolódási pontok - gondolatiság, értelmezési önálló felismerése lehetőségek - műértelmezés, - kapcsolat más irodalmi műolvasás, műnembeli, művekkel műfaji sajátosságok ismerete Elsajátítandó ismeretek: - verstani ismeretek, - a magyar irodalom verselemzési ismeretek, alakulása a 19. század költői nyelvhasználat második felében lehetőségei - a Tragédia fogadtatása,

193

Tanulói tevékenységek

- önálló értelmező olvasás - önálló kérdésfeltevés - értelmezési kísérletek - tanári kezdeményezésre történő vitában való részvétel - önálló anyaggyűjtés - vázlatkészítés - jellemrajz - önálló feleletterv - értekező fogalmazás készítése - komplex műelemzés - véleménykifejtés, kritika

Memoriter: néhány mondat Az ember tragédiája című műből

Kapcsolódási lehetőségek

Irodalom: Biblia – teremtéstörténet, bűnbeesés filozófia (Hegel) képzőművészet: Zichy Mihály könyvtár, internet: anyaggyűjtés

színházi adaptációk

utóélete - műfajismeret - a filozófiai háttér ismerete - a színek egymáshoz való viszonyának ismerete - a szereplők egymáshoz való viszonyának az ismerete - a mű üzenete Fogalmak: romantika, romantikus műfajok, drámai költemény, emberiségdráma, keretszín, történeti szín, pozitivizmus

2.Vajda János - A vaáli erdőben - Nádas tavon - Az üstökös - Húsz év múlva - Harminc év után

Elsajátítandó ismeretek: - Vajda helye a magyar lírában, előmodernség - a tájlíra megújítása

Hatékony, önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés, - anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés, - memorizálás - forrásfeldolgozás, - idézési technikák, - bibliográfiakészítés, - meglévő ismeretek beépítése, - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei, műalkotások (színházi előadások) elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése

- verselemzés tanári irányítással, majd önállóan - szóképek, alakzatok önálló felismerése, gyűjtése - verstani ismeretek alkalmazása verselemző fogalmazás - összehasonlítás képességének fejlesztése

194

- szimbolista Fogalmak: tájlíra, hangulatlíra, látomáslíra, filozófiai dal, impresszionizmus, látvány, látomás, allegória, metafora, metonímia, szimbólum és egyéb szóképek és alakzatok 3.Mikszáth Kálmán - Tót atyafiak - A jó palócok - Beszterce ostroma Elsajátítandó ismeretek: - műfajismeret - novella-, ill. regényelemzési szempontok, módszerek - realista és romantikus ábrázolásmód - balladaiság - a jellemábrázolás módszerei - a természetábrázolás újszerűsége és kapcsolata a cselekménnyel és a szereplők jellemével - a címek szerepe

Hon- és népismeret: a 19. századvégi Magyarország, vidék és város, Felvidék Énkép, önismeret, emberismeret: - emberi méltóság - hűség, hűtlenség - tisztesség - becsület, becstelenség - képmutatás - letűnt értékek, örök értékek

9/6. Anekdotikus epikai hagyományunk 1. modul: Klasszikus anekdoták – anekdotamesélő verseny 2. modul: Mikszáth és Móra anekdotikus novelláiból 3. modul: A műfaj átváltozása Krúdynál és Kosztolányinál, Örkénynél és Esterházynál 4. modul: Egy 19. századi anekdotikus regény: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

195

- önálló értelmező olvasás - cselekményösszefoglalás - vázlatírás - jellemzés - novellaelemzés tanári irányítással, majd önállóan - összehasonlítás - az elbeszélői nyelv megfigyelése (szóképek, alakzatok) - elbeszélői módok megfigyelése tanári irányítással - novellaelemző fogalmazás - regényelemzés tanári irányítással - véleményalkotás

Történelem: Magyarország a 19. század második felében és a századfordulón. Néprajz

- összefüggés az egyes történetek között - elbeszélői stílus - társadalomkritika, - kapcsolat a világirodalommal - a különc és az úri svihák, a felvidéki magyarság élete

Képességfejlesztési fókuszok:

Fogalmak: regény, regénytípusok, regényelemek (regényvilág, regénycselekmény, regénytér, regényidő, regényhős, világkép), romantika, realizmus, novella, karcolat, szatíra, dzsentri, úri svihák, anekdota, ábrázolási módok (szabad függő beszéd, függő beszéd, egyenes beszéd), a novella szerkezeti egységei, balladaszerűség (fordulat, szaggatottság, elhallgatás, nyelvi megformálás, zeneiség), népi hagyományok

Poétikai fókusz:

Tematikus fókusz: Az anekdotához társított (kedélyes, lekerekítő) szemléletmód és „világnézet" bemutatása; az anekdotahős kellékei

Az anekdota jellemzőinek és a tanult művek anekdotikus vonásainak, illetve anekdotikus részleteinek felismerése, az anekdotikus rész és a cselekmény-egész viszonyának vizsgálata Szövegértési fókusz: Az élőbeszéd imitációja az írott szövegben

Szövegalkotási fókusz:

196

- jellemzés - cselekményvázlat készítése - a regényelemek megfigyelése - a regény egységeinek megfigyelése - a regény helye a századvég magyar irodalmában

Ellenőrzés: tényanyagra való rákérdezés, a költőkre és költészetükre, egyes verseikre rákérdező esszé-típusú vagy értekező-típusú dolgozat, olvasást ellenőrző dolgozatok írása (címértelmezés, epizódok, szereplők felidézése)

Az anekdota egyszerű történetté rontása (sűrítése); történet anekdotikussá formálása Tartalmak, fogalmak: Az anekdota, az anekdotikus novella néhány típusa; az anekdotikus forma átalakulása Kosztolányinál (lélektaniság) és/vagy Krúdynál (elégikusság, líraiság, nyitottság) Anekdoták a regényben és a regénnyé szerveződő anekdotafüzér. Életkép és jelenet a regényben, anticipáció (sejtetés), késleltetés és titok, idill és ironikusan kezelt idill, véletlenek a cselekményben, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok; humoros és szatirikus figurák, szatirikus cselekményfordulatok, elbeszélői nézőpont és a cselekmény elemei a regényben, beszédhelyzet

197

és elbeszélői modor Mikszáthnál. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: A fejezetben lévő modulok összekapcsolhatók elsősorban a történelem, illetve bizonyos lélektani (pszichológiai) témákkal, valamint a média tantárggyal is. Tágabb összefüggésben erkölcsi, etikai témákhoz is kapcsolódhatnak Követelmények: A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása, az elbeszélői nézőpont azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az anekdotáknak és az anekdotikus regénynek, a tanult, olvasott művekben megjelenő tartalmainak,

198

jelentéseinek megfogalmazása, elemzése, értelmezése Az olvasott regény esetében: a szereplők rendszerének bemutatása; a regény terének, idejének, szereplőinek és cselekményének azonosítása. Az elbeszélői nézőpont felismerése, a kompozíciós egységek elkülönítése.

199

2. témakör: A 19. század világirodalmából

Témák, tartalmak

A 19. század világirodalmából A témakör elemei: 1.A realizmus a képzőművészetben, az irodalomban - a 19. század Franciaországa - a realizmus sajátosságai - a realista festészet - a realista irodalom - a realista regény

Elsajátítandó ismeretek: a 19. századi Franciaország történelmi helyzete, kulturális helyzete, a francia realista festészet jellemzői, nagyobb alakjai (Courbet,

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - a meglévő ismeretek aktualizálása, kiegészítése - önálló véleményalkotás - összefüggések megfogalmazása - tipikus jellemzők megragadása - lényegkiemelés - műelemzési technikák gyakorlása, alkalmazásuk elmélyítése - az irodalmi nyelv, az irodalmi szaknyelv, a képzőművészeti szaknyelv fejlesztése - véleményformálás - elemzés, összegzés, elvonatkoztatás, általánosítás - vitatkozás, érvelés, elfogadás, kritikus

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok

Tanulói tevékenységek

- anyaggyűjtés 10./2. Illúziók elvesztése – - előzetes ismeretek előhívása (képzőművészet, regényekben és történelem) drámákban - műalkotások elemző 1. modul: Balzac: Goriot megközelítése apó - a látottak összegzése 2. modul: Stendhal: Vörös - a realista festészet és fekete – részletek és jellemzőinek megfogalmazása, átvitele tanulói kiselőadások az irodalomra alapján 3. modul: Egy huszadik - a történelmi ismeretek századi amerikai alapján következtetések karrierregény: F. Scott levonása Fitzgerald: A nagy Gatsby - ezek kapcsolatba 4. modul: Asszonysorsok a hozatala az irodalmi realizmus művekkel későtizenkilencedik - a regény önálló értelmező századi regényeinek elolvasása tükrében – G. Flaubert: - az olvasottak Bovaryné és L. Ny. feldolgozása Tolsztoj: Anna Karenina - jegyzetek készítése (részletek) - vázlatírás

200

Kapcsolódási lehetőségek

Irodalom: Dickens regényei, Hawthorne: A skarlát betű Mark Twain regényei Th. Hardy regényei

Film és mozgóképkultúra: a francia realista regény filmes adaptációi (Bovaryné, Vörös és fekete) az orosz relista regény filmes adaptációi: (Oblomov, Anna Karenina, Háború és béke) Képzőművészet: realista festészet ókori torzók

gondolkodás - összehasonlítás - oksági gondolkodás - vita, érvelés, cáfolás, bizonyítás, általánosítás Fogalmak: - értékelés, kritika polgárkirályság, plein air gyakorlása festészet, realista festészet, - irodalmi nyelvhasználat tipikus, átlagos, - szó szerinti és akadémizmus, nagyregény, metaforikus jelentések lélekrajz, mindentudó író, megkülönböztetésének karrier, érvényesülés mélyítése, szókincsfejlesztés 2.A francia realista regény: Egy francia realista regény Esztétikai- művészeti elemzése tudatosság és (Stendhal: Vörös és fekete kifejezőképesség: vagy Balzac: Goriot apó - a szépség megragadása vagy Flaubert: Bovaryné) - a művészi kompozíció megragadásnak és nyelvi formákba való öntésének Elsajátítandó ismeretek: technikája - a romantika és realizmus - a művészeti alkotások együttélése a francia érző és beleérző ismerete irodalomban. - a művészi kifejezés (- Stendhal romantikus sokszínűségére való realizmusa, a cím nyitottság jelképessége, összefüggése - a szépség összetettsége a cselekménnyel, - a festészet, a zene, az lélekábrázolás újszerűsége, irodalom találkozásának társadalomkritika élménye: zene és festészet Jean-Louis David, Millet Manet, stb.), kapcsolatuk a francia irodalmi élettel, a realista regény jellemzői

5. modul: L. Ny. Tolsztoj: Iván Iljics halála 6. modul: Ibsen: A vadkacsa. Az illúziók sorsa a drámában; az analitikus drámatípus 7. modul: Az amerikai álom mint illúziók, élethazugságok csokra. Arthur Miller: Az ügynök halála 8. modul: A regények és drámák határán – szövegértési, szövegelemzési feladatok

- jellemrajzok - realista vonások összegyűjtése - az egyes írók egyéniségének, egyéni ábrázolási módjának megragadása - összehasonlítások, különbségek - lényegkiemelés - aktualizálás - az orosz és a francia realizmus közötti különbségek felsorolása, észrevétele - az analitikus és a szimbolista dráma Képességfejlesztési fogalmának megértése, fókuszok: értelmezése tanári Tematikus fókusz: segítséggel - a szereplők jellemzése Képmutatás és az öncsalás - a regények világának az érvényesülés érdekében. jellemzése Tisztesség és érvényesülés, - a társadalomrajz, a boldogság és boldogulás. társadalomkritika, a Hazugságok és az tipikus, a valószerű igazságok relativitása megragadása - a regényekben megjelenő Poétikai fókusz: magatartásformák értékelése, aktualitásuk Cselekmény és jellemek megvizsgálása, összefüggése a realista - a pénz, a vagyon

201

Zene: a századforduló és a XX. század első felének zenéje, alkotói

Színház: színházlátogatás

Internet, könyvtár: anyag- és képgyűjtés

- Balzac regényfolyama, lélekábrázolási, jellemzési módszere, regényvilága, a regénytér, a regényidő, a hős(ök), lent-fent erkölcse, jellemtorzulás és önazonosság kérdése - Flaubert munkássága, a Bovaryné realista vonásai, jellemek, elbeszélésmód)

Fogalmak: romantika, realizmus, tipikus, átlagos, karrierregény, lélektani regény, a hitelesség látszata, valószerűség, színszimbolika, címszimbolika, szövegköztiség, regényciklus, családregény, kalandregény, bűnügyi regény, lefelé irányuló és felfelé ívelő sors, nézőponttechnika, távolságtartás, irónia, társadalomkritika

az irodalomban

Hatékony, önálló tanulás: - a gondolkodási kultúra fejlesztése, - önművelés igénye - olvasási igény és öröm - rendszerezés - kombináció - konkretizálás - általánosítás - döntéshozatal alternatívák, variációk - elemző feldolgozás - memorizálás - kulcsszavak - cselekmény összefoglalás - lényegkiemelés - a szöveg minél teljesebb megértését szolgáló technikák - jegyzet- és vázlatkészítés - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény-, novella- és

regényben. A dráma küzdelme a epikus, illetve a prózai életanyaggal: az analitikus dráma és a csehovi dráma Szövegértési fókusz: Szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése Tartalmak és fogalmak: Analitikus dráma, melodráma. A múlt idézésének technikái. Manipulatív kommunikáció Ellipszis. Implicit tartalom, társalgási implikatúra

Követelmények: • A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére • Az új ismeretek gyakorlása, elmélyítése, az új fogalmak megtanulása, alkalmazása

202

társadalomalakító szerepének vizsgálata, - önazonosság és jellemtorzulás kérdésein való elgondolkodás - regényelemzés tanári segítséggel - a romantikus és a realista hős - a romantikus és a realista ábrázolási mód közötti különbség megfogalmazása - novellaelemzés - jellemrajzok készítése - elbeszélői módok vizsgálata - az impresszionizmus, a szimbolizmus jellemzőinek összegyűjtése - a versek stilisztikai szempontú vizsgálata: a költői nyelv megújulása (metafora, allegória, szimbólum, szinesztézia, hangszimbolika, stb.). - anyaggyűjtés internetről - szóbeli feleletek előkészítése - értekező írásbeli dolgozat készítése

3.Az orosz realizmus - Gogol vagy Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve/műrészlete - Csehov egy drámája (novellája) Elsajátítandó ismeretek: - az orosz társadalmi és politikai helyzet a 19. században - az orosz irodalom - a felesleges ember típusa az orosz irodalomban (Goncsarov, Turgenyev, Gogol) - Gogol: A köpönyeg (novellaelemzés) - Tolsztoj: Ivan Iljics halála (elemzés) - Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (regényelemzés) - Csehov, a novella és a dráma megújítója (A 6-os számú kórterem, A csinovnyik halála, A sirály - vagy más dráma) novella-, drámaelemzés Fogalmak: fölösleges ember,

drámaelemzési technikák

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: - kihívások - a pénz szerepe - szerepek a társadalomban - kompromisszumok és elvek - önazonosság kérdése - karrier - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - szeretet és szerelem kérdése - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség Énkép, önismeret emberismeret: - értékítélet - életelvek - magatartásformák - probléma-megoldási technikák - igazságok,részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás

• Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben • Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni • Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban szóban és írásban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni • Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során) • Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra • Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket

203

Ellenőrzés: tényanyagra való rákérdezés, a költőkre és költészetükre, egyes verseikre rákérdező esszé-típusú vagy értekező-típusú dolgozat, olvasást ellenőrző dolgozatok írása (címértelmezés, epizódok, szereplők felidézése)

groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny, abszurd, hangnem, fejlődésregény, hőstípus, csinovnyik, névszimbolika, mindentudás látszata, aprólékosság, komikum forrásai, tragikum forrásai, hangnemek keveredése (tragikus, komikus, tárgyilagos, szatirikus, érzelmes), visszatekintő idővezetés, oknyomozás, analitikusság, külső és belső világ, lélekábrázolás, környezetábrázolás, társadalomrajz és kritika, polifonikus regény, eszmeregény, vallomásos önkitárulkozások, monológok, ideológiai és valóságos bűn, orosz hősök és hősnők, megváltási kísérletek, dráma, drámaiatlan dráma, konfliktus, dialógus, katarzis, cselekmény, a dráma hagyományos szerkezeti egységei,

- önazonosság - elvhűség - a nő helyzete a társadalomban - család - konfliktusok, konfliktusmegoldások - korlátozás és önkorlátozás - hatalmi viszonyok felismerése a családban, a munkahelyen, a társadalomban

• vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet • elemezni

12./1. A modernség kezdetei a világirodalomban Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz:

Egyetemes kultúra: - a különböző európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése

Néhány alkotás Baudelaire költészetéből; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Csehov: Három nővér Poétikai fókusz: Költői önértelmezés, valamint poétikai megoldások a romantikus és a modern lírában. A polifonikus regény és a dialogikusság narratopoétikai fogalmának tisztázása és értelmezése.

204

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, 4. A realizmustól a nyelvi beállítások, naturalizmusig Maupassant: A két jóbarát szinonimaszótár, internetes (esetleg Thackeray: Hiúság anyaggyűjtés, digitális vására, Hardy: Egy tiszta könyvtárak, irodalmi nő, Hawthorne: A skarlát honlapok) betű, Dickens: Copperfield David, Twist Oliver, Zola: Patkányfogó)

címszimbolika, csehovi jellemek, szereplők, tragikum, társadalomrajz és kritika, analitikus dráma

Elsajátítandó ismeretek: naturalizmus, miliőelmélet, pozitivizmus, sűrítés, tárgyilagosság, regényfolyam, Maupassant és Flaubert, Zola Fogalmak: naturalizmus, naturalista regényelmélet, miliőelmélet, pozitivizmus, kísérleti regény 5. A líra átalakulása a 19. század második felében

A drámaiatlan dráma sajátosságai a hagyományos drámához való viszonylatában. A tiszta műfajok érvényességének megszűnése. Csehov drámáinak komikus jellege. Szövegértési fókusz: Tematikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, összehasonlító elemzés, intertextuális viszonyok értelmezése, szereplői szólamok és elbeszélői sajátosságok értelmezése. A dráma fontosabb kommunikációs helyzeteinek, szerkezeti elemeinek és értéktartalmainak azonosítása és a köztük levő összefüggések feltárása.

205

- a modern irányzatok: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, (a 19.század végi francia festészet nagy alakjai: Renoir, Monet, Degas, Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Rodin,) l’art pour l’art, dekadencia, pesszimizmus, parnasszisták (Théophile Gautier és barátai) - Baudelaire - Verlaine - Rimbaud - Rilke – a tárgyias líra Elsajátítandó ismeretek: az impresszionista festészet jellemzői, képviselői, hatásuk az irodalomra, a költészetre, a szimbolista festészet jellemzői, képviselői, hatásuk az irodalomra, a szecesszió jellemzői, képviselői, hatása az irodalomra A francia irodalmi és kulturális élet l’art pour l’art,

Szövegalkotási fókusz: Olvasói reflexivitás: összehasonlító elemzés, esszé, tanult szempontok alkalmazása: értekezés. Tartalmak és fogalmak:

A modern líra (Baudelaire költészete) kapcsolódása a romantikus hagyományhoz, miben teljesíti azt ki, és miben érhető tetten az a poétikatörténeti fordulat, amit már modernségnek nevezünk. Dosztojevszkij regénypoétikájának jellemzése és prózatörténeti jelentőségének felmutatása a Bűn és bűnhődés című regényének értelmezésén keresztül. A drámaiatlan dráma sajátosságai, a hagyományos drámai forma átalakulása. A modern kor világszemléletének és

206

parnasszisták, szimbolisták, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetének jellemzői, Rilke tárgyias költészete Fogalmak: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, l’art pour l’art, összetett költői kép, asszonánc, szimbólum, szinesztézia, szépségimádat, benyomások, allegorikus képsorok, szonett, szimbolista költészet, impresszionista líra, verszene, hangszimbolika, tárgyias költészet, tárgyvers

értékrendjének töredékessége és viszonylagossága Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantikus és modern líra esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra. Legyen képes a dosztojevszkiji regénypoétika jellemzőinek azonosítására, a központi kategóriák (polifonikus regény, dialogikusság) értő használatára. A kellő szövegismeret birtokában tudja jellemezni a Bűn és bűnhődés elbeszéléstechnikai sajátosságait, a regény felépítését és a szereplőket, illetve azok viszonyait. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni.

207

Ismerje és alkalmazza a vers- és regényértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, anyagokat elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Legyen képes a tanult drámainterpretációs eljárások alkotó, összevető felhasználására, a drámaiatlanság drámapoétikai eszközeinek azonosítására és értelmezésére. A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Csehov drámájáról.

208

3. témakör: A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma

Témák, tartalmak

A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma A témakör elemei: 1. A századforduló Magyarországa: - századforduló társadalma, építészete, képzőművészete,színházi élete, irodalmi élete - Hét, a Nyugat, A Holnap, - Nyugat nemzedékei Elsajátítandó ismeretek: a századvég és a századelő Magyarországa, Budapest fejlődése, Nagyvárad világa, kulturális élet, az irodalmi életet

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció: - az adott témával, témakörrel kapcsolatos ismeretek szabatos, de pontos visszaadása szóban és írásban - nyelvhelyességre való törekvés - válogatott szókincs - lényegkiemelés - pontos, kifejező versolvasás, versmondás - értelmes, logikus lépésekben előrehaladó verselemzések készítése, előadása (írásban és szóban) - választékos nyelvhasználat - logikusan egymásra

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 12./2. A Nyugat és környezete Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Tematikai és műfaji változatosság (szépirodalmi és publicisztikai szövegek) a Nyugat meghatározó szerzőitől. Poétikai fókusz: Romantikus költőszerepek és beszédmód továbbélése Ady költészetében; Babits szecessziós-szimbolikus

209

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

- önálló kutatások a témával kapcsolatban, (korabeli folyóiratok, Osvát, Ignotus, Hatvany, Fenyő Miksa,a Nyugat, Négyesy) - az összegyűjtött anyag elrendezése, szerkesztése, előadása - összegzés - vázlat készítése - kiselőadások - jegyzetelés - az ismeretanyag memorizálása, tudássá mélyítése

Internet: kutatómunka a Nyugattal kapcsolatosan hangzóanyag, képek gyűjtése (pl. Cseh Tamás: Ady, Latinovits Ady-szavalatai)

Történelem: - az első világháború időszaka - Budapest a századelőn

Filozófia: Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzshe, Freud, Jung, Bergson

meghatározó alakok (Osvát, Ignotus, Hatvany, Fenyő Miksa,Négyesy), folyóiratok (A Hét, Nyugat), felfedezők, találmányok, a Nyugat nemzedékei, a Nyugat címlapja, címének jelentése, programja

épülő mondatok, - áttekinthető, logikusan felépített előadások - szókincsbővítés, irodalmi nyelvhasználat - a megszerzett ismeretek folyamatos beépülése a szókincsbe

Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája: - a versek művészi megszólaltatásának élményén keresztül a versolvasás megszerettetése, a versolvasás igényének 2. Ady Endre Jellemző témák, korszakok felkeltése az életműben, legalább - a filmes ismeretek nyolc mű, tematikai bővítése, értő filmnézés, változatosságban, egy filmelemzés, médiakultúra ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű Szociális és állampolgári kompetencia: - hagyományőrzés (Arany, - a hazaszeretet Vajda útjának folytatója) értelmezése, elmélyítése, és újítás összetettségének -szimbolizmus vizsgálata a témához - az Ady-versek nagyobb kapcsolódó versek alapján

Fogalmak: Nyugat, A Holnap, A Hét, első, második, harmadik nemzedék, szellemi szabadság, függetlenség, program, kihívás,Magyar Csillag

képalkotása és József Attila tárgyias költészete. Szövegértési fókusz: Publicisztikai (és részben tudományos) műfajok műfaji kódjainak működtetése, a műfaji sajátosságok felismerése, értelmezése és alkotó alkalmazása; tematikus és poétikai hasonlóságok és különbségek azonosítása és értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása; összehasonlító elemzések.

Szövegalkotási fókusz: Olvasói reflexivitás: esszé, ajánlólevél, összehasonlítás, kreatív írás.

Tartalmak és fogalmak:

Betekintést nyújtani a 20. század elejének eleven

210

- a verselemzések logikus menetének elsajátítása - önálló verselemzések készítése (a vers helye az életműben, cím, cím és tartalom összefüggése, műfaj, forma, szerkezet, verselés, költői eszközök, a tartalom és a forma kapcsolata,

témái - programja, a program módosulása - Ady jelentősége a magyar lírában (Az eltévedt lovas A Sion-hegy alatt Góg és Magóg fia vagyok én A Hortobágy poétája A Tisza-parton A fajok cirkuszában Nekünk Mohács Kell Mag hó alatt Héja-nász az avaron v. Lédával a bálban De ha mégis) Elsajátítandó ismeretek: - Ady életének fontosabb eseményei - Léda, Csinszka - Ady kötetei, versei ( Az Új versek, Vér és Arany – a kötetek címe, az egyes ciklusok és elrendezésük, kiemelkedő versek, programversek - ars poétika jellegű versek: Góg és Magóg, Új vizekre,

szellemi, irodalmi, közösségi (kávéházi) életébe, bemutatni az induló Nyugat mint folyóirat, mozgalom és szellemi műhely céljait, törekvéseit, meghatározó szerzőit; a korabeli uralkodó irodalmi ízléssel, Önálló és hatékony a konzervatív tanulás: - a verselemzés értelmiséggel való előkészítése, ütközését és memorizálása, élőszóban szellemiségének való átadása térnyerését a kortársi és az - szóképek, alakzatok utóidejű (mai) recepciók gyűjtése egymás mellé állításával. - értelmező versolvasás Közelítési szempontokat - a vers kapcsán adni a modernség, az megszülető érzések irodalmi modernizáció megfogalmazása mibenlétének - önálló gondolatok szóbeli megragadásához; és írásbeli kifejtése bemutatni, hogy a folyóirat - cél: eljutni a komplex egyes alkotói (Ady Endre) verselemzés révén mennyiben megvalósításáig, akár kapcsolódik a nemzeti ismeretlen vers esetében is. klasszicizmus kánonához, - a novellák önálló és az indulásakor érvényes elemzése (cím, szerkezet, esztétizáló, szecesszióscselekmény, nyelvezet, írói szimbolikus költői látásmód, elbeszélő beszédmód hogyan technika, mögöttes üzenet, szembesítődik a ’30-as nyelvi megformálások évek elején a tárgyias - az ember lehetőségei háborúk idején: lázadás, megalkuvás, önvédelem, értékek őrzése, megfutamodás, elmenekülés, helytállás, stb.

211

a mögöttes tartalom megfejtése, a vers üzenete, esetleges kapcsolat más versekkel az életműből és az irodalomból) - a szóképek, alakzatok biztos ismerete - az életmű átfogó ismerete - a reprezentatív, nagy gondolati versek ismerete - a költői életfelfogás, szerep változásának értelmezése, átlátása, versekkel való illusztrálása Memoriter: egy Ady-vers Ellenőrzés: tényanyagra rákérdező feladatok, otthon megírható verselemzések, összehasonlító verselemzések, verselemzési vázlatok, iskolában, órán megírandó verselemző dolgozatok, órán nem elemzett, ismeretlen versek önálló elemzése

A magyar Messiások, A Hortobágy poétája - a magyar Ugar víziói – a magyar Ugaron: A lelkek temetője, A Szajna partján A későbbi kötetekből reprezentatív példák, témakörök: - istenes versek: Az Illés szekerén, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék , Ésaiás könyvének margójára - szerelem: Az én menyasszonyom, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban - pénz: Harc a Nagyúrral, A nagy pénztárnok, Mi urunk, a pénz - halál: A halál rokona Halálvirág: a Csók, A Halál-tó fölött, Párisban járt az Ősz - kiválasztottság: Egy párisi hajnalon, A muszáj Herkules, Én nem vagyok magyar?)

elsődleges, másodlagos jelentések, szóképek, alakzatok, metanyelvi üzenetek, a bevezetés, a befejezés sajátosságai) - ismeretlen novella önálló elemzésének gyakorlása - vázlat készítése - értő, értelmező olvasás - lényegkiemelés - a regények cselekményének átlátása - jegyzetkészítés - cselekményváz - jellemek - jelképesség - toposzok, archetípusok, stb. - önálló és értő gondolkodás fejlesztése olyan feladatokkal, melyek az olvasmányok értő, mélyebbre tekintő feldolgozását szolgálják Énkép és önismeret, emberismeret: - a versekben megfogalmazott érzések, problémák, kérdések empatikus megközelítése, aktualizálása

költészettel. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: a filozófia, az esztétika, az etika bizonyos tartalmai, művelődéstörténet Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a Nyugat két korszakának (10-es évek és 30-as évek eleje) esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra. Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudja azonosítani a publicisztika különböző műfajait (kritika, tanulmány, jegyzet, esszé, politikai pamflet), értse

212

- magyarság versek. Nekünk Mohács kell, A föl-földobott kő, A Duna vallomása, Az Idő rostájában - kuruc-versek: Bujdosó kuruc rigmusa, Sípja régi babonának - újszerű tájlíra, látomásszerű tájversek: A gare de l’Esten, Párisban járt az ősz, Utolszor még Párisba - létharc-versek: Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Sírás az Élet-fa alatt - világháborús versek – újfajta küldetéstudat: Emlékezés egy nyáréjszakára, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Mag hó alatt, Az eltévedt lovas, Az utolsó hajók, Üdvözlet a győzőnek - Csinszka- versek: De ha mégis? Őrizem a szemed, Nézz, drágám, kincseimre

- az ember-Isten viszony sokrétegűségének megragadása - a szeretet, az emberszeretet, a hazaszeretet kérdése - élet-halál, szerelem, gyász, játék kérdései, megközelítésük, összetettségük - szó, gondolat és tett összhangjának igénye - igaz és hamis megkülönböztetése - vágy és valóság ellentéte - az önmegvalósítás lehetőségei, az önazonosság kérdése, a választás esetleges kényszerhelyzetei - az erőszak, a gyilkosság, a hűség, az igazságszolgáltatás, az embertelenség,az emberségesség, az együttérzés, az empátia, a háború kérdése - a költők, a művészek feladata, szerepe a társadalomban - a magyar költők gyötrődése, sorsvállalása,

ezek szerepét, hatását. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, anyagokat elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra,

213

(Az elemzésre felsorolt versek csak ajánlottak, mindegyik témából szükség van azonban legalább egy reprezentatív vers ismeretére, elemzésére.) A költői sorsvállalás, feladatvállalás, illetve annak átértelmeződése Fogalmak: ars poetica, programadás, ciklus, kevert ritmusú vers, paradoxon, oxymoron, szimbólum, komplex kép, polifónia, ballada-műfaj, szóképek, alakzatok, toposzok, parafrázis, prózavers, szerepvers, vízió, látomásszerűség, beszédhelyzet, idősíkok játéka, küldetéstudat, őrző szerep 3. Krúdy Gyula: - a századvég gondolkodóinak visszanyúlása az időhöz - Krúdy munkássága,

problémái a két világháború idején, a két világháború között - a líra átértékelődése, az alkotás, a nyomhagyás jelentőségének megértése - Kosztolányi, Karinthy kapcsán a gyerekkor és a felnőttkor viszonya, vágy és valóság ellentéte, a gyermeki én megőrzése, konvenciók szerint élés, őszinteség, önmagunk elvei szerint való élés, a belső kincs megtartása, megkeresése, megőrzése

Hon- és népismeret: - a századelő Magyarországa - város és vidék helyzete - nyomor és polgári lét - a háború személyiségtorzító hatása - a háború okozta problémák, szegénység, munkanélküliség Digitális kultúra: számítástechnikai ismeretek alkalmazása

világosságra, tartalmasságra.

12./3. Ady Endre Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Tematikus és motivikus változatosság Ady költészetében, alaptémák, a témák bővülése, alakulása az életműben.

Poétikai fókusz: Hagyomány és újítás. Az Ady-költészet mint a magyar utóromantikus líra folytatása és lezárása és mint a modern líra korszerű szemléletformáihoz kapcsolódó opus, kitekintéssel arra a szemléleti fordulatra, amellyel költészete hozzájárult a magyar

214

- a kiválasztott Szindbádnovellák önálló, értő olvasása - az elemzett novellák

Világirodalom: - az Ezeregyéjszaka meséi - utazó hősök (Odüsszeusz, Aeneas, Dante)

életműve - a Szindbád-novellák Kiemelkedő Krúdynovellák: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél, A hírlapíró és a halál Elsajátítandó ismeretek: Krúdy életpályája, Krúdy stílusa, elbeszélőmódja, elbeszélői technikája, a Szindbád-novellák atmoszférája, Szindbád alakja a világirodalomban (az Ezeregyéjszaka meséi, Babits Gólyakalifája) Krúdy Szindbádjának jellemzése az első novellák alapján és a későbbi novellákban. A novellák sugallta írói gondolat és szándék. Lehetséges elemzések: A hídon, Szindbád útja a halálnál, Az életmentő kékfestő Az utolsó szivar az Arabs Szürkénél c. novella helye az életműben, a cím, a szerkezet, az elbeszélői technika, a szereplők, a hatás vizsgálata

(szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

lírának az 1920-as években ismerete, írásban és szóban való elemzésük bekövetkezett - egy szabadon választott, fordulatához. ismeretlen, órán nem elemzett novella önálló elemzése Szövegértési fókusz: - a sajátos Krúdy-féle elbeszélő-technika A szubjektumfelfogás, az felfedezése én-pozicionálásnak, a - világirodalmi kijelentő és a kérdező kapcsolatok megkeresése beszédmódnak nyelvi - az önálló anyaggyűjtés eszközei; képi (szecessziós-szimbolista) során megszerzett tudás, és fogalmi versnyelv ismeretek átadása - az idővel való játék - a nyelvi megoldások, a Szövegalkotási fókusz: jellemzés módjainak Önálló szempontállítás, élményszerű, de értő, kérdésfeltevés, tudássá mélyülő felfedezése összehasonlítás, érvelés. Tartalmak és fogalmak:

Ellenőrzés: Ady Endre költészetével írásban és szóban – való ismerkedés folytatása, novellaelemzések a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának megismerése, az eddig olvasott Adyszövegekkel és a modernségről tanultakkal való szintézis teremtése.

215

Film: Szindbád (Huszárik Zoltán)

Pszichológia: Freud, Jung, lélekelemzés, lélekanalízis, álomfejtés, tudatalatti, tudatos, külső én, belső én

Fogalmak: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szürrealizmus, emlékezés, időpillanatok, külső, belső idő, teremtő fejlődés, bergsoni pillanat, lélekelemzés, líraizálódott szöveg, prózában írt lírai költemény, jelképes címek, cím és szöveg összefüggései, időtlenség, utazás, híd, étkezés – jelképek (toposzok) az irodalomban, alteregó, asszociatív logika, érzékszervi ingerek szerepe az elbeszélésben, jelképes helyszínek, mozdulatok, szereplők, események, múlt és jelen sajátos viszonya, Kaszinó-metonímia, vezeklési ceremónia, kiszoruló cselekmény, szerepcsere, álomszerűség, emlékezés, élet átértelmeződés, váratlan befejezés

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, művészettörténet Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Ady költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, énpozíciók, értékállítások azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja megkülönböztetni Ady költészetének romantikus és modern vonásait, különös tekintettel a szubjektum-

216

4. Móricz Zsigmond: - életpályája - írói pályája - regényei - novellái - kapcsolat a Nyugattal - novellái: A hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok, - regénye: Rokonok, a film és a regény összevetése (lehet más Móricz-regény is). Elsajátítandó ismeretek: életpályája, főbb művei (novellák, regények, publicisztika), paraszti témájú novellák, újszerű parasztábrázolás, eltávolodás a Jókai-féle epizódfiguráktól, anekdotikusságtól, idill és tragédia ötvözése (A hét krajcár) a naturalizmus hatása, drámai szerkesztésű novellák, a háború hatása az emberre, a személyiségre,

és nyelvfelfogásra, a hagyományhoz való viszonyra. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, az archaizálás műfaji, formai, nyelvi eszközeinek azonosítására és szerepének értelmezésére. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével

217

- önálló, értő, értelmező novellaelemzések - az órán megbeszéltek alapján szóbeli és írásbeli novellaelemzések - a regény önálló és értő elolvasása, rávezető kérdésekkel való feldolgozása - a film és a regény összevetése

Ellenőrzés: írásban és szóban elemzések, a regény kapcsán elhangzottak számonkérése, esszé típusú feladatokkal, rákérdezéses, röviden kifejtendő feladatokkal

Film: Rokonok (Szabó István) Barbárok

balladaszerűség a Barbárok c. novellában, drámai párbeszédek, jelképes motívumok, a novellák elemzése, Móricz elbeszélői nyelvének jellemzői, a dzsentri-téma, a Rokonok. c. regény cselekménye, szerkezete, cím és történet összefüggése, a szereplők jellemzése, a történet íve, elnyomott és felszínre kerülő indulatok, jelképes helyszínek, realista vonások, a regény megfilmesítése (a film és a regény összehasonlítása, kameramozgás, hangsúlyok, szimbolikus megoldások, utalások, színek, stb.) Fogalmak: realizmus, naturalizmus, kisszerű lázadás, önpusztító indulat, irónia és együttérzés, tragikomédia, jelképes címek, cím és szöveg összefüggése, elbeszélő-

szövegeket, szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. 12/8. Modern és későmodern magyar regények 1. modul: Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött (2 óra)

12./4. Babits Mihály

218

technika, írói nézőpont, életképszerű jelenetek, drámaiság, balladaiság, sűrítés, népmesei elemek, tempóváltások, nyelvezet, kihagyások, ismétlések, szűkszavúság, tájnyelv, elhallgatások, metanyelvi üzenetek, gyilkosság, erőszak, hazugság, babonák, félelem, hűség, igazság, életrajzi regény 5. Babits Mihály: - életpályája - irodalmi munkássága - pályakezdés - a filozófus költő - tiltakozás a háború ellen - a 30-as évek lírája - jelentősége, helye a magyar irodalomban

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Az életmű tematikus változásai és ezek összefüggése. Poétikai fókusz: A tematikai változások mellett megfigyelhető poétikai állandóság a versek szerkesztésében és a versmondattan alakításában. A hagyomány és az újítás megjelenési formái Babitsnál.

- a már tanult szempontok szerint önállóan is képesek legyenek a diákok egy-egy vers elemzésére - tudják összekapcsolni az egyes verseket egymással, lássák Babits költészetének gondolati

Szövegértési fókusz: Elsajátítandó ismeretek: Babits helye a magyar irodalmi életben, a Nyugattal való kapcsolata, életpályája, irodalmi tevékenységei (regényei, irodalomtörténeti munkássága, fordításai, a Baumgarten-díj

Memoriter: néhány soros részlet a Jónás könyvéből

A tárgyias lírai beszédmód jellemzői; a szecessziósszimbolista versnyelv sajátosságai; esszérészletek értelmezése. Ellenőrzés: írásban és szóban – verselemzések Babits költészetének Szövegalkotási fókusz:

219

Világirodalom: Horatius Sappho

Filozófia: Schopenhauer Bergson

kurátorsága), poeta doctus, világnézete, művészetfelfogása, költészetének és költői programjának változása az egyes kötetek jellemzésén és néhány reprezentatív vers elemzésén keresztül. A költői szerepvállalás problematikája, költészete a háború idején, a költészet, a dal jelentőségének átértelmezése, j klasszicizálódás, a filozófia hatása Babits költészetében, párhuzamok, kapcsolatok más költőkkel, más művekkel, intertextualitás (Szapphó, Horatius, Arany, Vörösmarty stb.) Elemzésre ajánlott versek: In Horatium, A lírikus epilógja, Ballada Iris fátyoláról, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, A jóság dala, Zsoltár gyermekhangra,

Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. Tartalmak és fogalmak:

Megismerkedés Babits költészetének főbb jellemzőivel, a költői pálya tematikus és poétikai szempontú alakulásának tanulmányozása. Összefüggés-teremtés az eddig olvasott Babitsszövegekkel és a modernségről tanultakkal. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, művészettörténet

220

átfogó ismeretét célzó esszé típusú kérdések, nagyobb lélegzetvételű, átfogóbb, értekező szövegírást igénylő feladatok

Zsoltár férfihangra, Régen elzengtek Sapphó napjai, A gazda bekeríti házát, Cigány a siralomházban, Mint a kutya a silány házban, Vers a csirkeház mellől, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Mint forró csontok a máglyán, Jónás könyve, Jónás imája Fogalmak: poeta doctus, intertextualitás, ars poetica, újklasszicizmus, költői program, agnoszticizmus, szecessziós, impresszionista ábrázolásmód, tárgyias költészet, bergsoni idő, létértelmezés, évszak-metafora, áthajlás, önmegszólító versek, számvető versek, szabad vers, felkészülés a halálra, hírmondó, parafrázis,

Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete Babits költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a szecessziós és szimbolista versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja feltárni a Babits verseiben megjelenő késleltető versszerkezetek jellemzőit. Tudja feltárni, hogy Babits költeményeiben miért és hogyan válik jelentésteremtő tényezővé a mondatszerkesztés és a versszerkezet.. Legyen képes megfogalmazni a művek alapján a poétikai és kulturális hagyományhoz való viszony alakulását Babits pályáján. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és

221

prófétai magatartás, próféta, lírai önvallomás, versformák, strófaszerkezetek, műfaji sokszínűség (óda, elégia, szonett, himnusz, közösségi óda, rapszódia, dal, stb.), a képszerűség eszközei, alakzatok sokszínűsége, nominális, verbális stílus, nyelvi bravúrok, rímtechnikák, esszé 6. Kosztolányi Dezső: - életpálya - lírája - novellák - regények - egyéb irodalmi tevékenysége: publicisztika, nyelvművelés, fordítások Jelentősebb kötetek, művek: A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai, Meztelenül, Számadás novellái: Esti-novellák,

válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, illetve szöveget és képzőművészeti alkotást összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értekezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen

222

- a művek értő, értelmező olvasása - Kosztolányi költészetének megismerése néhány vers elemzésén, gondolataik megismerésén keresztül - Kosztolányi művészi hitvallásának megismerése, megértése, életszemlélete, a „játék”, a játékosság lényege és mélysége - a verselemzések önálló, vázlatos előkészítése - novellaelemzés - regényelemzés

Filozófia: Marcus Aurelius Magyar irodalom: középkori nyelvemlékeink (Halotti beszéd) Berzsenyi Dániel Pszichológia: Freud, Bergson, Jung

regényei: Édes Anna (Pacsirta) Elsajátítandó ismeretek: Kosztolányi életpályája, az életmű sokszínűsége, jelentősebb kötetek, művek: (pl. A szegény kisgyermek panaszai c. kötet, A bús férfi panaszai c. kötet – a kötetek jellemzése Elemzésre ajánlott művek: - Boldog, szomorú dal párhuzam Berzsenyi Osztályrészem című versével - a kincs motívum - Őszi reggeli - Számadás - Halotti beszéd párhuzam a Halotti beszéddel, Márai Halotti beszéd c. versével - Marcus Aurelius - Esti Kornél éneke - Hajnali részegség - Szeptemberi áhítat, Kosztolányi költői hitvallása, a szereplíra, „az el-nem-múlóvendégség” értelmezése, az Esti-novellák helye az

együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

10./5. Mélyfúrás: Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: A szerepjátszás mint életbölcselet

Poétikai fókusz: Egyazon szerző lírai és prózaepikai stílusának összevetése. Vers és próza éles kettőssége

223

Ellenőrzés: szóban és írásban verselemzések, novellaelemzések, regényelemzések

életműben, Esti alakja, a novellák üzenete, parabola jellegük, a töredékesség, néhány novella részletes elemzése ( pl. Utolsó villamosutazás, Az utolsó fölolvasás, Világ vége), a halál, az élethez való viszonyulás kérdése Kosztolányinál Az Édes Anna c. regény helye az életműben, szerkezete, szereplői, síkjai, üzenete. Fogalmak: keretes szerkezet, öntükröző jelleg, reflexió, versfüzér, színszimbolika, szecessziós, impresszionista, ábrázolásmód, bravúros rímtechnika, esztétikum örökelvűsége, poeta aestheticus, az alkotás, a játék öröme, kettős látásmód, számvetésversek, szerepvers, filozofikus költemények, rájátszás, szimbolikusság,

Szövegértési fókusz: A metaforikusság eltérő típusai és funkciója lírában és prózában

Szövegalkotási fókusz: Hogyan írjunk műértelmezést (novellaelemzést)? Fogalmak, tartalmak: Modernség, klasszikus modernség, szimbolizmus, esztétizmus, szecesszió, impresszionizmus, expresszionizmus, avantgárd, kései modernség, posztmodernség. A játékosság és a szerepek. Haláltudat. A gyermeki nézőpont. Versciklus. Novellaciklus. Mélylélektani regény. Ciklikusság. Agnoszticizmus. Próza és vers váltakozása.

224

intertextualitás, egyéniség, egyediség, megismételhetetlenség, az élet igenlése, ars poetica, rapszodikusság, mozaikosság, visszatekintés, önreflexió, önmegszólítás, azonosulás, vendéglét-tudat, keretes regényszerkezet, cím, mottó, főszereplő, fejezetcímek, elidegenedettség, értékek viszonylagossága, cselédsors, emberi viszonyok, lélekábrázolás, keresztény erkölcs, irgalom, elbeszélői nézőpontok, novellaciklus, töredékesség, halálmetaforák, összetett hangnem, hasonmás, konvenciók, külső én, belső én, külső idő, belső idő, élethez és a halálhoz való viszony, utazás toposz 7. Juhász Gyula: - életpályája - impresszionista

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: A pszichológia, a filozófia, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai

Követelmények: • A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai és epikai szövegekben (a szövegjellemző szerveződése, magatartásés szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma). • Ismerje és alkalmazza a vers- és novellaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. • Legyen tisztában az írás folyamatjellegével, segítséggel tudja lépésről lépésre végigjárni a

225

- értő szövegolvasás - önálló verselemzés - impresszionista vonások

Festészet: impresszionizmus, Gulácsy-képek

hangulatlíra - a tápai és a szegedi táj versei: Tiszai csönd, A tápai lagzi - Anna-versek: Anna örök Milyen volt… - művészsors: Gulácsy Lajosnak Elsajátítandó ismeretek: Juhász Gyula életpályája, impresszionista hangulatlíra, a szegedi és a tápai táj megjelenése a versekben, külső és metaforikus belső táj, a Tiszai csönd, a Tápai lagzi című versek elemzése, Anna-szerelem, Anna- versek: Milyen volt…, Anna örök, a művészsors: Gulácsy Lajosnak

folyamatot (ötlet, anyaggyűjtés, vázlatkészítés, piszkozat, korrektúra, tisztázat, közzététel). • Az anyaggyűjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. • Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan novellaelemző esszét írni. • Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. • Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. • Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

Fogalmak: impresszionista

226

összegyűjtése - a rímtechnika, a szerkezeti megoldások, a költői eszközök megfigyelése

hangulatlíra, impresszionista technika, szóképek, alakzatok, formakultusz, szonett, rezignált mélabú, emlékezés-technika, múltjelen-jövő játéka 8. Tóth Árpád: - életpályája - impresszionista hangulatlíra - fájdalmas én-líra

- Tóth Árpád verseinek értő és értelmező elolvasása - az impresszionista vonások felfedezése, alapmetaforák kikeresése, az abból kibomló költői gondolat megfejtése - a rímtechnika és a költői nyelv, szóhasználat, a képszerűség eszközeinek megfigyelése

Feldolgozásra ajánlott versek: - Elégia egy rekettyebokorhoz - Lélektől lélekig - Esti sugárkoszorú, - Körúti hajnal Elsajátítandó ismeretek: Tóth Árpád életpályája, impresszionista hangulatlírája, monotonitása, színek, képek jelzők gazdagsága, alapmetaforából kibomló költői gondolat, Elégia egy

227

rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Esti sugárkoszorú Körúti hajnal című versek elemzése Fogalmak: impresszionista hangulatlíra, rímtechnika, elégia, alapmetaforából kibomló költői gondolat, kozmikus magány (Vajda), emberiség nélküli jövő (Vörösmarty), látvány és látomás 9. Karinthy Frigyes: - életpályája - humoros írásai, irodalmi karikatúrái, ötletei (szójáték, versrejtvény, intarzia-játék) - nyelvezete („eszperente” nyelv, „sátídrof”) - hatása a magyar irodalmi életre - Tanár úr kérem - Így írtok ti (részlet) - Az olasz fagylaltos - Találkozás egy fiatalemberrel vagy Harun al Rasid utolsó kalandjai

- a kiválasztott novellák önálló, értelmező olvasása - a gyerekkori álmok és a felnőtt lét viszonyán való elgondolkodás - vágy és valóság szembenállásán való elgondolkodás - a gyermeki én megőrzésének kérdése

228

vagy Üzenet a palackban Elsajátítandó ismeretek: életpályájának fontosabb mozzanatai, fontosabb művei (pl. Így irtok ti, Tanár úr kérem, Találkozás egy fiatalemberrel, Üzenet a palackban), a művek ismerete, helyük Karinthy életművében, az Így írtok ti c. mű műfaja, jelentősége, a stílusparódia meghatározása, szójáték, versrejtvény, intarziajáték, „eszperente” nyelv, „sátídrof Fogalmak: paródia, stílusparódia, komikum, humor, irónia, a komikum poétikai eszközei, imitálás, túlzás, nagyítás, halandzsa, szóteremtés, lefokozás, gyerekkor szerepe, „ezért lettem íróvá”, az én kettőssége, elnyomott és szabadjára engedett én, önazonosság

229

4. témakör: Az avantgárd irodalma Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Az avantgárd irodalmából:

Anyanyelvi kommunikáció:

A témakör elemei:

- megfelelően szabatos szókinccsel, hibátlan nyelvhelyességre törekedve, választékosan visszaadni az elhangzottakat, kiegészítve saját gondolatokkal, tapasztalatokkal

1. Az avantgárd irányzatok: - futurizmus - kubizmus - dada - expresszionizmus - szürrealizmus - konstruktivizmus - aktivizmus 2. Apollinaire - képversek - A Mirabeau- híd 3. Kassák - az aktivizmus - Mesteremberek

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 12./5. Az avantgárd – Kassák Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: A korszakot meghatározó szellemi, kulturális élet jellemzői, a mindennapok társadalmi, politikai kérdéseinek irodalmi közegbe emelése. Kassák korai ars poétikájának világirodalmi gyökerekbe helyezése, a lírai önéletrajz egy-egy részletének értő befogadása.

Önálló, hatékony tanulás: - a tanultak szintetizálása, átfogóan és részleteiben ismerni a 20. század első felének – a tanult költők életműve alapján – irodalmát, irodalmi életét, kulturális életét, irodalmi, művészeti irányzatait, azok Poétikai fókusz: jellemzőit

230

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- az egyes irányzatok jellemzőinek összegyűjtése megadott szemelvények (és képzőművészeti) alkotások segítségével - a kalligrammák képi hatása, a központozás elmaradásának többletjelentést eredményező szerepe - a modern irodalommal, annak technikai újításaival való ismerkedés - avantgárd képzőművészeti alkotások (képek) gyűjtése az internetről

Internet, könyvtárhasználat: avantgárd irányzatok a festészetben, szobrászatban Irodalom: képversek a magyar költészetben (pl. Nagy László)

Elsajátítandó ismeretek: az avantgárd irányzatok jellemzői a képzőművészetben és az irodalomban, a magyar avantgárd és Kassák, Apollinaire jelentősége, kaligrammák, Radnóti fordítása, kaligrammák a magyar modern költészetben, a Mirabeau-híd, híd és víz toposz, írásjelek elhagyása, többletjelentés, merész képzettársítások Fogalmak: az avantgárd, kubizmus, szürrealizmus, dada, futurizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus, aktivizmus, modernizmus, beatirodalom, posztmodern, képvers, szabad vers, szimultanizmus, stilizáltság, töredékesség,

- az avantgárd irányzatok, rendezése - Apollinaire és Kassák verseinek tanári segítséggel való feldolgozása Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok) Egyetemes kultúra: - az avantgárd irányzatok Európában és Európán kívül - az avantgárd egyetemes törekvései, országhatárokon átnyúló programszerű jellegzetességei - nyitottsága a másságra, az egyénire, a különösre

A szabad vers jellemzőinek feltárása, annak feltárása, hogy milyen módszerekkel, narratív technikákkal érvényteleníti a műben megszólaló önmaga állításait, milyen közléstechnikákkal érhető el a metaforikus és metonimikus szövegrészek egységesítő, illetve eltávolító módszere. Szövegértési fókusz: A szabad, képzettársításos szövegek értő megközelítése. Szövegalkotási fókusz: A fejezet arra fókuszál, hogy a régi(es) szövegek mai nyelvivé tételét szorgalmazza. Tartalmak, fogalmak:

A 20. század tízes éveitől megjelenő különböző avantgárd irányzatok

231

montázsszerűség

jellemzőinek áttekintése. Kassák Lajos húszas évek elejéig tartó alkotói korszakának szemléző feltárása. A fejezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy feltárja Kassák költészetének társadalmi elkötelezettségét, érzékeltesse a programköltészet lényegi sajátosságait. A harmadik modulban a metonimikus összefüggés és metaforikus jelentés megkülönböztetése kap kitüntetett figyelmet. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, művészettörténet

Követelmények: A tanuló legyen képes a metaforikus és metonimikus

232

szövegösszetartó erő megkülönböztetésére. Ismerje fel a metaforikus szövegháló kiépülésének jellemzőit. Legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a lírai szövegek legjellemzőbb sajátosságait). Tudjon összekapcsolni irodalmi és irodalmon kívüli információkat. Tudjon szakszöveget alkalmazni a gyakorlatban. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

233

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

234

12. évfolyam Belépő tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban.

235

Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti

236

ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

237

Magyar nyelvtan 12. évfolyam Óraszám: 64 óra/év 2 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör Témakör sorszáma 1. A nyelv és az ember

Óraszám 8 óra

2.

A magyar nyelv története

3.

Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása, ismétlése, rendszerezése - A középszintű érettségi témakörei

18 óra 5 óra 17 óra

Gyakorlás, összefoglalás

8 óra

Számonkérés

6 óra

Dolgozatjavítás

2 óra

238

1. témakör – A nyelv és az ember

Témák, tartalmak

Általános nyelvi ismeretek A témakör elemei: 1. A nyelv és az ember - a nyelv és a kommunikáció - a nyelv és a társadalom - a nyelv és a gondolkodás 2. A beszéd mint cselekvés 3. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya 4. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok - a nyelvek eredete - a nyelvek típusai

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - választékos önkifejezés, véleményformálás - a nyelvtani, jeltudományi és kommunikációs ismeretek összekötése A hatékony önálló tanulás: - az egyes részanyagok összekapcsolása, magasabb szinten való kezelése - önálló kutatómunka, annak összekapcsolása a tanultakkal - a magyar nyelvről való ismeretek bővítése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 11-12./3. Nyelvtan – A nyelvelsajátítás 1. modul: Mi a nyelvtudás? 2. modul: Az anyanyelv elsajátítása. A gyermeknyelv 3. modul: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány Cél: A tanulók gyereknyelvi adatok elemzései alapján fedezzék fel: az anyanyelv elsajátítása olyan folyamat, melyben a kisgyerek a környezetében hallott megnyilatkozások alapján – több idői szakaszban – felépíti magában anyanyelve grammatikáját. 239

Tanulói tevékenységek

- a már tanultak felelevenítése, átfogóbb vizsgálata - a nyelv, a beszéd, a gondolkodás, a cselekvés sokrétű kapcsolatának vizsgálata tanári vezetéssel - a nyelv és a kultúra, a nyelv és a társadalom, a területi meghatározottság kapcsolatának vizsgálata - a nyelvcsaládokkal kapcsolatos tudásanyag és a tanult idegen nyelv(ek) jellemzőinek összehasonlító vizsgálata Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési

Kapcsolódási lehetőségek

Informatika: kutatómunka (nyelvcsaládok, nyelvek keletkezése, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát kutató nyelvészek) Irodalom: Biblia, Bábel tornya Földrajz: nyelvcsaládok, nyelvrokonok, földrajzi területek Idegen nyelvek: az egyes nyelvek jellegzetességei, hasonlóságok és különbségek más nyelvek és a magyar nyelv között

5. Az írás története - az írásfajták - az ábécé kialakulása Elsajátítandó ismeretek: a nyelv mint a kommunikáció eszköze, nyelvtudás és nyelvhasználat összefüggései, közösségi és egyéni nyelvhasználat, a nyelv mint jelrendszer, a beszéd mint cselekvés, beszédtett, a nyelv és a beszéd, a nyelv és a gondolkodás kapcsolata, nyelv és kultúra, nyelv és társadalom, területi meghatározottság, az európai nyelvcsaládok típusai, az indoeurópai nyelvcsalád és ágai, a magyar nyelv a világ nyelvei között Fogalmak: a nyelv, jel, jelrendszer,

Digitális kompetencia: Kutatómunka (információkeresés, feldolgozás, szövegszerkesztés, táblázatkészítés) Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: - az európai nyelveket illető tájékozottság - a magyar nyelv történelmi, földrajzi meghatározottságának ismerete - a magyar nép és a magyar nyelv helyének meghatározása az európai népek és nyelvek között

Az elsajátított anyanyelv tartalmazza a nyelvi kreativitás lehetőségét, korlátlanul sok, akár új mondat megalkotását és megértését. A fejezetnek kiemelt célja, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi kreativitás és szabályfelfedezés szerepét a nem tudatosan végbemenő anyanyelvelsajátítás során. Bevezetjük a nyelvhasználati módozatok által közvetített társadalmiasítás: a nyelvi szocializáció fogalmát. Szembesítjük a tanulókat az iskolai nyelvi hátrány problémájával, azzal, hogy a kisgyerekek egy része az iskolába lépés idején még nem rendelkezik az oktatás által megkövetelt nyelvhasználattal, szociológiai okok miatt késést mutat az ún. kifejtett nyelvhasználati módozatok

240

gyakorlatokból Követelmények a továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a nyelv kommunikációban betöltött szerepét, a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a társadalom kapcsolatát. Tudjon különbséget tenni a beszéd és a nyelv fogalma között. Ismerje a főbb nyelvtípusokat, a magyar nyelv típusát. Legyenek alapismeretei a nyelvek eredet szerinti osztályozásáról.

kommunikációs eszköz, nyelvtudás, nyelvi kompetencia, nyelvhasználat, ikon, index, szimbólum, beszédtett, a beszédtevékenységek fajtái, indoeurópai nyelvek, uráli-finnugor nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok

alkalmazásában. A képességfejlesztés fókuszai: • Nyelvi tudatosság, nyelvérzék • Megfigyelő- és analitikus képesség • Érvelési képesség (szóban és írásban) • Hipotézisalkotás és -ellenőrzés • Internethasználat Követelmények: A tanuló • legyen tisztában a nyelvelsajátítás szakaszos jellegével; • ismerje a nyelvi szocializáció fogalmát, a nyelvi szocializáció beszélőközösségenként eltérő voltát; • tudja értelmezni a nyelvi hátrány fogalmát; • legyen képes nyelvi adatokat önállóan gyűjteni és nyelvi szempontokból rendszerezni, összevetni; • legyen képes valamely vitás elméleti kérdésben

241

álláspontját megfogalmazni, azt alátámasztani érvekkel. 11-12./4. Nyelvtan – A nyelv és az agy 1. modul: Pszicholingvisztikai kísérletek 2. modul: Szerzett nyelvi zavarok 3. modul: A nyelvi fejlődés zavarai Cél: Egészséges beszélőktől, továbbá agyi sérült személyektől származó nyelvi adatok elemzései alapján a tanulók felfedezzék: a nyelv tudásának és e tudás beszédbeli és megértésbeli alkalmazásának biológiai alapja az emberi agy és annak szerkezete. Amennyiben a nyelvtudást kezelő agyszövetek, agyi területek sérülnek, úgy a nyelvtan meghatározott összetevői korlátozódnak vagy eltűnnek a

242

beszédben, illetve a beszédértésben. Az agyi sérülés helye és a korlátozódott nyelvi funkciók fajtái közti összefüggések bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nyelvi rendszer egyes komponenseit az agy mely területei tárolják és kezelik. A fejezet alkalmazza a nyelvi hibaelemzés módszereit és az eredmények általánosításának eljárásait az afáziás (agysérült) személyektől származó, magyar nyelvi adatokon. A fejezet fontos mondanivalója az, hogy nemcsak a nyelvnek van szerkezete, hanem a nyelv biológiai alapjait szolgáltató agy is egyfajta élő szerkezet, összetett idegélettani struktúra.

243

A képességfejlesztés fókuszai: • Nyelvi tudatosság, nyelvérzék • Adatelemzési (analitikus) és rendszerező képesség • Tudományos ismeretterjesztő szövegek értelmezése • Érvelési képesség (szóban és írásban) • Hipotézisalkotás és -ellenőrzés Követelmények: A tanuló: • ismerje a főbb elképzeléseket a nyelv agyi hátteréről (a bal félteke szerepe, a főbb nyelvi tevékenységért felelős területek a bal féltekében), • ismerje a nyelvi zavarok fajtáit és azok főbb jellemzőit, • ismerjen néhány problémát a nyelv agyi hátterével kapcsolatos kutatásokból (például elkülönül-e a

244

nyelvi képesség a többi kognitív képességtől, elkülönülnek-e egymástól a nyelvtan egyes moduljai az agyban), • legyen képes kísérleti eredményekből önállóan levonni következtetéseket, • legyen képes az önálló adatelemzésre, • legyen képes empatikusan viszonyulni sérült társaihoz. 11-12./2. Nyelvtan – A nyelvtudomány módszerei 1. modul: Megfigyelések a magyar nyelvről 2. modul: Magyarázatkísérletek 3. modul: Nyelvészeti modellek Cél: A tanulók tanulmányaik vége felé közeledve a nyelvtudomány alapvető iskoláival, modelljeivel ismerkedjenek meg. Célunk megmutatni, hogy

245

a nyelvészet tudomány, amelynek elméletenként saját fogalomkészlete és módszerei vannak. A fejezetben három nagyobb elméleti hagyománnyal ismerkednek meg a tanulók. Cél, hogy a gyakorlati elemzési kérdéseket kritikusan szembesítsük a nyelvészeti elméletekkel. A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás és ellenőrzés – Ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg feldolgozása – Ábrák, táblázatok olvasása – Könyvtár- és

246

internethasználat Követelmények: A tanuló – tudja, mi egy modell, hogyan viszonyul a modell a modellált tárgyhoz, jelenséghez; – tudja, mi tekinthető egy tudományos modellnek; – ismerjen néhány nyelvészeti modellt (azok célját, főbb módszereit, főbb hiányosságait); – legyen képes a modellek és a tények kritikus összevetésére. 11/2. Nyelvtan – Nyelvek különbségei és hasonlósága 1. modul: Magyar nyelvidegen nyelv 2. modul: A nyelvek sokfélesége 3. modul: Nyelvtípusok és nyelvi változás Cél: Betekintsünk a világ nyelveinek sokféleségébe,

247

de nem rokonság (nyelvcsaládok, genetikai kapcsolatok) és nem is földrajzi elhelyezkedés szerint, hanem tipológiai szempontból, vagyis az általános nyelvészet nézőpontjából. Szerkezeti sajátosságaik alapján milyen nagy osztályokba sorolhatók az emberi nyelvek? Miben van a legtöbbször variációs lehetőség, és mi az, amiben nemigen térnek el egymástól? Hova sorolható a magyar nyelv ezeknek a szempontoknak az alapján? A szerkezeti megközelítés elsősorban az idegen nyelvekkel való szembekerülés (főleg az idegennyelvtanulás) során hasznos; a hétköznapi életben nyelvérzéknek nevezett képesség éppen azt jelenti, hogy érzékenyek vagyunk a nyelv

248

szerkezeti tulajdonságaira, az újonnan megismert jelenségben felismerjük a már korábban látottakat. Ennek a képességnek a fejlesztése a nyelvi nevelés egyik fő célja. A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Fordításokkal kapcsolatos szövegértési és korrekciós képességek – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás ésellenőrzés – Egynyelvű és kétnyelvű szótárak használata Követelmények: A tanuló – ismerje fel egy ismeretlen idegen nyelv jelenségeit (glosszázott szöveg alapján); – tudja a fő alaktani és

249

mondattani nyelvtípusok jellegzetességeit; – ismerje a magyar nyelv fő tipológiai sajátosságait; – ismerje fel és tudja leküzdeni a magyar nyelvre és idegen nyelvre fordítás tipológiai nehézségeit.

11/4. Nyelvtan – A gondolkodás és a nyelv 1. modul: A gondolkodás, a nyelv és a viszony fogalmának értelmezése 2. modul: A gondolkodás és a nyelv viszonyának univerzalista megközelítése 3. modul: A gondolkodás és a nyelv relativista megközelítése 4. modul: Középút, kompromisszumok, tények

Cél: • A fejezet célja néhány óra erejéig elmélyedni egy szokatlanul nagy absztrakciót

250

igénylő problémakörben, a gondolkodás és a nyelv viszonyának kérdésében. • A probléma megközelítése elsősorban nyelvfilozófiai aspektusból történik, de néha óhatatlanul átcsúszik pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai nézőpontba is. • A fejezet az alapfogalmak értelmezésével kezdődik. Erre – általános vitamódszertani fontosságán túl – azért van szükség, hogy két nagyon összetett fogalom (gondolkodás, nyelv) viszonyba hozásakor a tanulók tisztában legyenek azzal, hogy a fogalmak mely értelmezésével, aspektusával operálnak. • Az alapfogalmak értelmezése után a nyelvfilozófia két nagy vonulatának, a nyelvi univerzalizmusnak és relativizmusnak a főbb

251

gondolataival ismerkednek meg a tanulók. Ennek során nagyon sok vitatható, nehezen igazolható, néha szélsőséges, ugyanakkor mély és értelmes vitára okot adó elmélettel, gondolattal találkoznak. Nem cél a két nagy irányzat közötti döntés, de nem baj, ha az együttgondolkodás afelé mozdul el, hogy a nyelvi univerzalizmusnak erősebb nyelvfilozófiai relevanciája van. • A fejezet végére kialakul a két nagy nyelvfilozófiai irányzat átfogó, kronologikusan is értelmezhető képe, végül a megköthető kompromisszumok, középutak, kísérletekkel igazolt tények „megnyugtató” áttekintésével zárul a téma. A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság,

252

nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás és ellenőrzés – Ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg feldolgozása – Gondolatkísérletek Követelmények: A tanuló legyen tisztában a következőkkel: – a gondolkodás fogalmának értelmezése; – a nyelv legáltalánosabb jellemzői (jelszerűség, rendszerszerűség, langue – parole, kreativitás, szisztematicitás, kompozicionalitás); – az univerzalista megközelítés alapvető gondolatai, érvei, fogalmai (racionalizmus, kognitív univerzalizmus, strukturális gondolkodás,

253

reprezentáció, innátizmus, nyelvi univerzálék, a gondolkodás nyelve); – a nyelvi relativizmus alapvető gondolatai, érvei, fogalmai (empirizmus, asszociatív gondolkodás, determinizmus, beszédtevékenység, kommunikáció, idiolektus, nyelvjáték, használati szabályok); – kompromisszumos megközelítések, kísérleti tények (evolúciós elv, kulturális relativizmus, egyetemes kifejezhetőség, nyelvi munkamegosztás, belső beszéd).

254

2. témakör - A magyar nyelv története

Témák, tartalmak

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

A magyar nyelv története Anyanyelvi kommunikáció: A témakör elemei: - a szókincs és a választékos önkifejezés 1. Változás és állandóság fejlesztése - helyes nyelvhasználat a nyelvben - a történelemből, az irodalomból tanultak 2. A magyar nyelv összekötése a magyar eredete és rokonsága, nyelvtörténeti ismeretekkel érintkezése más - a tanultaknak magasabb nyelvekkel szinten való megértése, értelmezése és elmélyítése 3. A nyelvtörténeti kutatások főbb forrásai, az összehasonlító nyelvtudomány Hatékony és önálló módszerei tanulás: - a már elsajátított 4. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai, ismeretek összekötése az elsajátítandó ismeretekkel a nyelvemlékek - önálló kutatómunka: a magyar nép történetének 5. A magyar állomásai, hangállomány, grammatikai rendszer és a magyar nyelvrokonság

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 11-12./2. Nyelvtan – A nyelvtudomány módszerei 1. modul: Megfigyelések a magyar nyelvről 2. modul: Magyarázatkísérletek 3. modul: Nyelvészeti modellek Cél: A tanulók tanulmányaik vége felé közeledve a nyelvtudomány alapvető iskoláival, modelljeivel ismerkedjenek meg. Célunk megmutatni, hogy a nyelvészet tudomány, amelynek elméletenként saját fogalomkészlete és módszerei vannak. A fejezetben három nagyobb elméleti hagyománnyal 255

Tanulói tevékenységek

- történelmi előismereteknek, a magyarság történetének, az irodalmi előismereteknek, a gestákról , a krónikákról, a mondákról, a nyelvemlékekről tanultaknak, a nyelvújítási mozgalomról, a felvilágosodásról tanultaknak az összekötése az új ismeretekkel - napjaink helyesírásának változásai: e-mail- és smskultúra, stb. Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési

Kapcsolódási lehetőségek

Történelem: - a magyar nép történelme, a magyarság kialakulása és vándorlása, nyelvrokonság, területi rokonság, finnugor vagy török származás kérdése, őstörténettel foglalkozó tudományok - a magyarság kialakulásának és a magyar nyelv történetének főbb szakaszai, azok jellemzői Irodalom: Anonymus és Kézai Simon Gestája, magyar mondák, Arany János: Csabatrilógia, Buda halála, a magyar nyelvemlékek, a magyar felvilágosodás, annak programja, hatása a magyar nyelvre, Bessenyei és Kazinczy munkássága

szókészlet kialakulása, a jelentésváltozások

máig vitatott pontjai

6. Az irodalmi nyelv kialakulása, a magyar helyesírás történetének főbb állomásai

Digitális kompetencia: kutatómunka (információkeresés, feldolgozás, szövegszerkesztés, táblázatkészítés)

Elsajátítandó ismeretek: változás és állandóság a nyelvben, szinkrónia és diakrónia, a nyelvi változások okai és eredményei, a magyar nyelv eredete és rokonsága, hasonlóságok az egyes nyelvek között, bizonyító és nem bizonyító erejű hasonlóságok, a nyelvrokonság, urálifinnugor nyelvcsalád, uráli-finnugor nyelvrokonság, a nyelvrokonság kutatói, egyéb rokonítási elméletek, a magyar nyelv történetének főbb szakaszai: előmagyar kor, ősmagyar

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: - az európai társadalmakat, nyelveket illető tájékozottság - a magyar nyelv történelmi, földrajzi meghatározottságának ismerete - a magyar nép és a magyar nyelv helyének meghatározása az európai népek és nyelvek között

Hon- és népismeret: - a magyar nép történelme - a magyarság kialakulása, vándorlása, fejlődése

ismerkednek meg a tanulók. Cél, hogy a gyakorlati elemzési kérdéseket kritikusan szembesítsük a nyelvészeti elméletekkel. A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás és -ellenőrzés – Ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg feldolgozása – Ábrák, táblázatok olvasása – Könyvtár- és internethasználat Követelmények: A tanuló – tudja, mi egy modell, hogyan viszonyul a modell a modellált tárgyhoz,

256

gyakorlatokból Informatika: kutatómunka, e-mail- és chat-kultúra Követelmények – a továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a magyar nyelv eredetét, ismerjen néhány fontosabb nyelvemléket. Legyen képes feltárni a magyar nyelvemlékekben a hangállomány, a szókincs, a szójelentés, a nyelvtani rendszer változásait. Legyenek alapismeretei az irodalmi nyelv kialakulásáról.

Könyvtár: szótárak és lexikonok, magyar és idegen nyelvű egynyelvű és kétnyelvű szótárak

kor, ómagyar kor, középmagyar kor, újmagyar kor, a nyelvtörténeti kutatások forrásai, a magyar nyelvemlékek és nyelvemléktípusok, a magyar nyelv hangállományának kialakulása, a nyelvtani rendszer kialakulása, mondatszerkezeti változások, a magyar szókészlet rétegei, a jelentésváltozások típusai, az írott norma kialakulása, a magyar irodalmi nyelv születése, egységesülése napjainkig, az informatika hatása a magyar nyelvre, a magyar helyesírás történetének főbb állomásai

Fogalmak: szinkrónia, diakrónia, összehasonlító nyelvtudomány, nyelvrokonság, a nyelvrokonság bizonyítékai, az uráli-

jelenséghez; – tudja, mi tekinthető egy tudományos modellnek; – ismerjen néhány nyelvészeti modellt (azok célját, főbb módszereit, főbb hiányosságait); – legyen képes a modellek és a tények kritikus összevetésére.

11/2. Nyelvtan – Nyelvek különbségei és hasonlósága 1. modul: Magyar nyelvidegen nyelv 2. modul: A nyelvek sokfélesége 3. modul: Nyelvtípusok és nyelvi változás Cél: Betekintsünk a világ nyelveinek sokféleségébe, de nem rokonság (nyelvcsaládok, genetikai kapcsolatok) és nem is földrajzi elhelyezkedés szerint, hanem tipológiai szempontból, vagyis az

257

finnugor nyelvrokonság, finnugor nyelvcsalád, uráli alapnyelv, finnugor alapnyelv, ugor alapnyelv, obi-ugor, vogul, osztják, manysi, chanti, az urálifinnugor nyelvrokonság bizonyítékai, rokon szavak jelentésköre, a szavak, szóelemek egyes hangjainak szabályos megfelelése, a nyelvtani rendszer hasonlósága, Sajnovics János, Reguly Antal, a magyar nyelv történetének korszakai, előmagyar, nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar, újmagyar kor, a nyelvújítás, Mondolatvita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, (neológusok, ortológusok, szórövidítés, szóelvonás, szóösszerántás, szóteremtés, szóképzés, szóösszetétel, tájszók

általános nyelvészet nézőpontjából. Szerkezeti sajátosságaik alapján milyen nagy osztályokba sorolhatók az emberi nyelvek? Miben van a legtöbbször variációs lehetőség, és mi az, amiben nemigen térnek el egymástól? Hova sorolható a magyar nyelv ezeknek a szempontoknak az alapján? A szerkezeti megközelítés elsősorban az idegen nyelvekkel való szembekerülés (főleg az idegennyelvtanulás) során hasznos; a hétköznapi életben nyelvérzéknek nevezett képesség éppen azt jelenti, hogy érzékenyek vagyunk a nyelv szerkezeti tulajdonságaira, az újonnan megismert jelenségben felismerjük a már korábban látottakat. Ennek a képességnek a fejlesztése

258

átvétele, régi magyar szavak felújítása, szóalkotás, képzőalkotás,) kódex, vendégszöveg, nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kéziratos szövegemlék, glossza, szójegyzék, ősnyomtatvány, nyomtatott szövegemlék, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, a hangállomány változásai, a nyelvtani rendszer kialakulása, mondatszerkezeti változások, a szókincs rétegei, ősi szavak, jövevényszó, idegen szó, nemzetközi műveltségszavak, tükörszavak, belső keletkezésű szavak, jelentésbővülés, jelentésszűkülés, jelentésátvitel, a nyelvi norma, az irodalmi nyelv, mai magyar nyelvhasználat, a magyar helyesírás napjainkban, helyesírás-

a nyelvi nevelés egyik fő célja. A képességfejlesztés fókuszai: – Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Fordításokkal kapcsolatos szövegértési és korrekciós képességek – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás ésellenőrzés – Egynyelvű és kétnyelvű szótárak használata Követelmények: A tanuló – ismerje fel egy ismeretlen idegen nyelv jelenségeit (glosszázott szöveg alapján); – tudja a fő alaktani és mondattani nyelvtípusok jellegzetességeit; – ismerje a magyar nyelv fő tipológiai sajátosságait; – ismerje fel és tudja leküzdeni a magyar

259

ellenőrző programok, szabályzatok, egynyelvű és kétnyelvű szótárak, A magyar nyelv történetietimológiai szótára

nyelvre és idegen nyelvre fordítás tipológiai nehézségeit.

260

3. témakör - Nyelv és társadalom Témák, tartalmak

Nyelv és társadalom A témakör elemei: 1. Nyelvünk helyzete a határon túl a.) a kisebbség fogalma b.) a kétnyelvűség, a kettősnyelvűség és a kevertnyelvűség 2. A nyelvtervezés elvei és feladatai 3. A nyelvi tervezés és a nyelvművelés kapcsolata

Elsajátítandó ismeretek: a határon túli nyelvváltozatok, kétnyelvűség, nyelvpolitika, nyelvi

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció: - választékos szókincshasználat - választékos, igényes önkifejezés

Szociális és állampolgári kompetencia: - európai társadalmakat, népeket, kultúrákat, nyelveket illető tájékozottság, aktualitások iránti érdeklődés - emberi jogok kérdéseiben való tájékozottság - a határon túli magyarok helyzete iránti szociális érzékenység - a kisebbségi politikát illető főbb kérdésekben, pontokban való tájékozottság

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 11/3. Nyelvtan – Nyelv és társadalom 1. modul: A nyelv elterjedtsége – Magyarország nyelvi térképe 2. modul: Nyelvi jogok 3. modul: Terepmunka Cél: • A fejezet a nyelv és a társadalom kapcsolódási pontjai közül a nyelv rétegzettségét mutatja be, összefüggésben a nyelvi jogokkal. Áttekintő ismereteket ad át a magyar nyelv helyzetéről, anyanyelvi beszélőinek számáról, elterjedtségéről. • A fejezet céljai továbbá: a többségi és a kisebbségi nyelv fogalmának 261

Kapcsolódási lehetőségek Tanulói tevékenységek

- a tanulók ismereteire, tapasztalataira támaszkodó ismeretbővítés - a nyelvjárásokat illető gyűjtőmunka (család, rokonság, ismerősök, stb.) - a határon túli magyarság helyzetére való érzékenység felkeltése, a nyelvművelés iránti igény fejlesztése Ellenőrzés: szóbeli feleletek, ellenőrző dolgozatok a definíciókból, szakszavakból és a megfelelő elemzési gyakorlatokból

Követelmények – a továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a

Irodalom: Kányádi Sándor költészete, Sütő András művei, a határon túli magyar irodalom, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Illyés Gyula művei (a nyelvjárásokkal kapcsolatba hozható) Földrajz: Magyarországgal szomszédos országok, a magyarok területi elrendeződése a határon kívül, nyelvjárási régiók Magyarországon Történelem: Trianon és következményei, kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok

tervezés, nyelvművelés, nyelvkultúra Fogalmak: szociolingvisztika, szenderd, nyelvváltozat, kevert nyelvűség, kétnyelvűség, kettős nyelvűség, nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény

- európai és magyar identitástudat

Digitális kompetencia: Internetes kutatómunka, táblázatok, térképek, ábrák készítése, értelmezése Önálló és hatékony tanulás: - jegyzetkészítés - anyaggyűjtés - rendszerezés - tantárgyak közti kapcsolat előhívása - aktuális problémák iránti érzékenység, motiváltság - az ismeretek elmélyítése, összekötése más ismeretekkel

Hon- és népismeret: - határon belüli és határon túli nyelvváltozatok - a határon túli magyarság helyzete - a nyelvművelés és a nyelvpolitika aktuális nehézségei, problémái

bevezetése, a nyelvi emberi jogokról való ismeretek átadása. • Kiemelten fontos a fejezetben a sokszínűség elfogadásának és tisztelésének erősítése, a tolerancia növelése. • A fejezet módot ad az önálló terepmunka lépéseinek megismertetésére; ezáltal a nyelvi problémaérzékenységet is fejleszti. A képességfejlesztés fókuszai: • Nyelvi tudatosság, nyelvérzék • Megfigyelő- és analitikus képesség • Önálló megfigyelések megtétele és adatelemzés • Érvelési képesség (szóban és írásban) • Hipotézisalkotás és ellenőrzés • Ismeretterjesztő szövegek értő olvasása

262

nagyobb határon túli magyarlakta területeket, nyelvhasználatuk sajátosságait. A tanuló ismerje a nyelvművelés és a nyelvi tervezés kapcsolatát, a nyelvi tervezés feladatait. A tanuló legyen képes összefüggéseiben felidézni általános nyelvészeti és nyelvtörténeti tanulmányait, ismereteit a nyelvi rendszer szintjeiről, valamint a nyelvhasználatról. Ismerje és használja az alapvető nyelvészeti fogalmakat. Tudjon vázlatot készíteni és ennek alapján szóban rövid összefoglalót tartani a tananyag egyes fejezeteiről.

Magyarországon Informatika: gyűjtőmunka – nyelvjáráskutatás, nyelvjáráskutatók régen és ma, nyelvjárási régiók, térképek és táblázatok

Énkép és önismeret: - a magyarság, a „magyarnak lenni” érzése - a magyarságunkkal járó kötelezettségeink - a „nyelvében él a nemzet” gondolat aktualitása - a határon túli magyarok helyzetének átérzése

Követelmények: A tanuló • legyen képes nyelvi adatok gyűjtésére, megfigyeléseinek rendszerezésére, az összefüggések felismerésére; • legyen tisztában a többségi, illetve kisebbségi nyelv jellemzőivel és a nyelvi emberi jogok fogalmával; • legyen tisztában azzal, hol áll a magyar nyelv a világ nyelvei között anyanyelvi beszélői számát tekintve, hol, milyen létszámú csoportok beszélnek még magyarul Magyarországon kívül; • tudja megindokolni, miért fontos a nyelvek sokszínűségének védelme; • ismerje föl az összefüggést a más nyelvekkel és a nyelvváltozatokkal szembeni tolerancia között.

263

264

ISMERETKÖRÖK 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A nyelv mint jelrendszer. A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek 1.2. Kommunikáció A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. A nyelvi jel sajátosságai. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy1.2.2. Nyelvi és vizuális térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció kommunikáció nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. jelrendszere). A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, 1.2.3. A nyelvhasználat mint A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, kommunikáció eltérései példák alapján. szövegalkotással. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. 1.2.4. Kommunikációs funkciók Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, és közlésmódok történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A 1.2.5. Személyközi A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikáció tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 1.2.6. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A nyelvrokonság kutatásának módszerei. rokonsága Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv történetének fő szakaszai: hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. TÉMÁK 1.1. Ember és nyelv

265

Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben - néhány példával.

A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, - példák alapján. jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok

A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).

Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).

Az egynyelvű szótárak ismerete. 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár).

A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.

A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái.

A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. Tömegkommunikáció és A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. nyelvhasználat Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, 1.5. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. 1.5.1. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. (alkalmazkodása) és helyesírásuk.

266

A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak 1.5.2. Alaktan és szótan felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; 1.5.3. Mondattan egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 1.5.4. A mondat szintagmatikus A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. szerkezete A mondat és a szöveg. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. viszonyok az összetett mondatban Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, 1.5.7. Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. rövidítések. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak hangulatfestés.

267

1.6. A szöveg

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

helyesírása. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.

Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.

A szöveg szóban és írásban.

A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg szerkezete és A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, jelentése megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és 1.6.3. Szövegértelmezés mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban és A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg A szöveg dinamikus és statikus összetevői. írásban előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb 1.6.5. Az intertextualitás jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. 1.6.6. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, rendszer). meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából).

268

1.7.2. Szöveg a médiában

A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.

1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd

A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.

Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása.

Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)

1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai

A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus

1.8.2. A szójelentés

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. a szépirodalomban. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, A szójelentés változásai. alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete.

269

Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke 1.8.3. Állandósult nyelvi formák (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek. változatok a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek 1.8.5. Stíluseszközök Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális stílus, a nominális A társalgási stílus ismérvei, minősége. stílus, hiányos mondat, körmondat. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). stílusrétegekből vett szövegek körében. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával. tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

270

Irodalom 12. évfolyam Óraszám: 96 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

A 20. század világirodalmából

12

2.

A Nyugattól induló egyéni alkotó pályák

27

3.

Írók és művek a 20. század második felének magyar irodalmából

15

4.

Válogatás a 20. század második felének magyar lírájából

15

5.

Kortárs magyar irodalom

10

6.

Az irodalom határterületei

2

271

Összefoglalás, gyakorlás

7

Számonkérés

8

Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc műve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga Németh László egy szépprózai mű vagy részlete Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy két kisprózája Weöres Sándor két-három műve Pilinszky János két-két verse Nemes Nagy Ágnes két-két verse Örkény István két-három műve köztük egypercesek és egy drámarészlet Művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita Egy mű vagy műrészlet és egy dráma a század második feléből pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből

Memoriter

272

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3vers és egy 10-15 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.

1. témakör: A 20. század világirodalmából Témák, tartalmak Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok A XX. század világirodalmából A témakör elemei: 1. A XX. század világa, művészeti-irodalmi korszakok, irányok 2. Tájékozódás a világirodalomban (líra: Garcia Lorca, Ginsberg, Eliot, epika: Thomas Mann, Musil, Franz Kafka, Hemingway, Salinger, Garcia Marquez, Golding,

Anyanyelvi kommunikáció: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok felismerése - műértelmezés, műolvasás, a műnemek,

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 12/6. A modern világirodalom néhány meghatározó alkotása 1. modul: A modern regényről (ismeretközlő szöveg) 2. modul: Egy rejtélyes metamorfózis (Kafka: Átváltozás) 3. modul: Egy író és az istenek (Thomas Mann: Halál Velencében) 4. modul: Mihail evangéliuma (Bulgakov: A Mester és Margarita) 5. modul: A modern líráról (ismeretközlő szöveg) 6. modul: A tárgyak és 273

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

- a felsorolt íróktól egyegy mű, vagy legalább egy-egy műrészlet ismerete - a történelemből, képzőművészetből, zenetörténetből tanultak , a filmművészet bizonyos alkotásainak összekötése az irodalomórán hallottakkal - a személyiség veszélyeztetettségének kérdésén való elgondolkodás, az irodalomórán tanult problémák jelen korunkra

Pszichológia: Freud, Jung Képzőművészet: Munch, Chagall, Miro, Kandinszkij, Mondrian, Klee, Dali

Zene: Sztranvinszkij, Gershwin, Berg, Webern, Schönberg, Prokofjev, Orff Filművészet: Némafilmek (Chaplin), Bunuel,

Orwell, Bulgakov, Szolzsenyicin, Hasek, Hrabal, Kundera, Camus, Sartre, dráma: Brecht, Gorkij, Dürrenmatt, Beckett, Shaw, Pirandello)

műfajok sajátosságainak ismerete, azok változásinak felismerése, a változások megnevezése

Hatékony, önálló tanulás: a/ Franz Kafka: Az - önművelés igénye átváltozás vagy Thomas - anyagyűjtés, összegzés, Mann: Mario és a varázsló rendszerezés, intertextuális vagy Hemingway: Indián viszonyok felismerése, tábor utalások rendszerének felismerése b/ Brecht: Kurázsi mama - tantárgyak közti és gyermekei vagy A kapcsolatok előhívása szecsuáni jólélek vagy - a gondolkodási kultúra Dürrenmatt: Az öreg hölgy fejlesztése látogatása vagy A - rendszerezés fizikusok - kombináció - konkretizálás - általánosítás - döntéshozatal, Elsajátítandó ismeretek: alternatívák, variációk - történelmi háttér: - elemző feldolgozás az első világháború, - memorizálás egyén és tömeg - kulcsszavak felismerése szembekerülése, - cselekmény a személyiség, összefoglalása az egyéniség - lényegkiemelés veszélyeztetettsége, - a szöveg minél teljesebb polgári demokráciák, megértését szolgáló

Orpheusz (Rilke költészetéről) 7. modul: A színpad mint laboratórium (Brecht: Koldusopera) 8. modul: Egy világvégi fa alatt (Beckett: Godot-ra várva)

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: A modern és késő modern európai regény, líra és dráma néhány változata. Egészében olvasott szövegeken keresztül modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása. Átfogó tájékozódási irányok a késő modernitás lírájának nyelvfelfogásával kapcsolatban és a rilkei nyelvi transzcendencia eseményszerűsége A nézői aktivitást speciális módokon játékba hozó epikus és abszurd színház világképmodelljeivel és dramaturgiai 274

való vonatkoztatása, ezen problémák gyökerének és hátterének megértése - állásfoglalás a diktatúrák, a befolyásolhatóság, az uniformizálás, a manipulálhatóság kérdéseiben - az olvasott művek kapcsán felmerülő gondolatok, kérdések, problémák önálló megfogalmazása. - a XXI. század válságának összetevőin való elgondolkodás Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli feleletek, elemző és tényekre rákérdező írásbeli, szóbeli munkák, elgondolkodtató kérdéseket körbejáró, azokra reflektáló írásbeli vagy szóbeli munkák

Vittorio de Sica, Visconti, Antonioni, Truffaut, Godard, Kusturica, Polanski, Fellini, Bergman, Stoppard, Gilliam, Kurosava, Forman Színház: Színházlátogatás – egy modern dráma megtekintése

válság, diktatúrák, világgazdasági válság, a második világháború és előzményei, következményei, Auschwitz, Hirosima jelképpé váltak, hidegháború, Európa kettészakadása, 1980-tól új korszak Európa történetében - filozófiai háttér: az egységes világkép felbomlása, a filozófia új irányai (neopozitivizmus, szellemtörténet, fenomenológia, egzisztencializmus) - az irodalomtudomány új irányai: a német szellemtörténeti iskola, a strukturalizmus, a fenomenológia, a befogadásesztétika, hermeneutika, a dekonstrukció - a mélylélektan szerepe: Freud, Jung,

technikák - jegyzet- és vázlatkészítés - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény-, novella- és drámaelemzési technikák

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei, műalkotások (színházi előadások) elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának

dinamikájával való ismerkedés. Poétikai fókusz: Modern elbeszélői eljárások, költészetpoétikai jelenségek, drámapoétikai formák. Szövegértési fókusz: Modern és késő modern szövegek értő olvasása. Szövegalkotási fókusz: Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés, esszéírás Tartalmak és fogalmak: A modern és késő modern európai regény, líra és dráma néhány változata. Egészében olvasott szövegeken keresztül modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása. Átfogó tájékozódási irányok a késő modernitás lírájának nyelvfelfogásával kapcsolatban és a rilkei

275

- a társművészetek változásai (film, építészet, festészet, zene) - a klasszikus modern és a későmodern regény jellemzői: Thomas Mann életműve (Tonio Kröger, Mario és a varázsló, A Varázshegy) Franz Kafka életműve (Az átváltozás, A per) - a XX. századi dráma jellemzői, a modern dráma: Bertolt Brecht epikus drámája és színháza, az elidegenítő effektusok, tézisdráma (Kurázsi mama és gyermekei, A szecsuáni jólélek) Friedrich Dürrenmatt leghíresebb színpadi művei, groteszk komédiái, paradox színháza (Az öreg hölgy látogatása, A fizikusok) Fogalmak: személyiség, diktatúra, polgári demokrácia, faji

kapcsolata - korunk művészi kifejezőképessége, a művészet szerepe és lehetőségei a XX. és a XXI. században

Énkép, önismeret, emberismeret: - egyéniség, személyiség, tömeg, tömegpszichózis, egység, diktatúra – a fogalmakkal kapcsolatos kérdések tisztázása - emberi méltóság - faji megkülönböztetés - a tömeg és az egyén igazsága - hűség, hűtlenség, hazugság, önáltatás, önbecsapás, vakság - tisztesség, tisztességtelenség, érdekek - becstelenség, becsületesség, áldozat, gyávaság - képmutatás, alázat, szerénység - egyszerűség, hatalomvágy

nyelvi transzcendencia eseményszerűsége A nézői aktivitást speciális módokon játékba hozó epikus és abszurd színház világképmodelljeivel és dramaturgiai dinamikájával való ismerkedés. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: a filozófia, a pszichológia, a történelem, a művelődéstörténet, az etika, a néprajz (folklór) bizonyos tartalmai, művészettörténet Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a modern és későmodern prózai, lírai és drámai szövegek esztétikaipoétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői

276

megkülönböztetés, nácizmus, fasizmus, bipoláris világ, hidegháború, keleti és nyugati tömb, pszichológia, mélylélektan, tudat, tudattalan, tudat alatti, kollektív tudattalan, álom és emlékezés, személyiségtípusok, archetípus, a személyiség válsága, a nyelv korlátainak felismerése (Wittgenstein), mítosz, toposz, neopozitivizmus, szellemtörténet, fenomenológia, egzisztencializmus, irodalomtudomány, irodalomtörténet, pozitivista irodalomtörténet, szellemtörténet, strukturalizmus, hermeneutika, befogadásesztétika, dekonstrukció, a klasszikus modern és a későmodern regény, regényvilág, tér, idő, szubjektív idő, objektív

- letűnt értékek, örök értékek - félelem, bátorság - szorongás, bűnrészesség, ártatlanság, bűnösség - determináltság, szabadság, a sors irányításának kérdései - börtön-lét, labirintus-lét - korunk válsága(i), menekülési lehetőségek - erkölcsi norma - énkép, önmegvalósítás, reklámok, példaképek, hamis vágyak, illúziók - vágyak és realitás - nemzedékek ellentétei, körülményekből adódó másságok - életelvek - magatartásformák - probléma-megoldási technikák - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás - önazonosság - elvhűség - az egyén helyzete a társadalomban

helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának poétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma, metafora- és személyiségdekonstrukció, nyelvi autoreferencialitás megformáltságai). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és szatíra felismerésére, a grotszk és tragikomikus esztétikai minőségeinek érzékelésére és az értelmezésben való felhasználására. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat

277

idő, elbeszélői szerepkör, önreflexivitás, elbeszélésmód, nézőpont, jellem, szerkezet, befogadás és jelentésteremtés, abszurd, parabola, fantasztikum és realitás, groteszk, szorongás, elidegenedés, kirekesztődés, többrétű jelentés, „kafkai”, modern példázat, labirintusszerűség, börtönszerűség, mozaikszerűség, kétsíkúság, determináltság és szabadság, a modern dráma, a drámavilág változása, drámai viszonyváltás, drámai akciók, értékrend, konfliktusok, hősök, tragikum és komikum, tér, idő, nyelv, megjelenítés, befogadás és jelentésteremtés, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma, epikus színház, tézisdráma, modern paraboladráma, középpontos dráma,

- család, a családi kapcsolatok lehetősége(i) korunkban - konfliktusok, konfliktusmegoldások - korlátozás és önkorlátozás - hatalmi viszonyok felismerése a családban, a munkahelyen, a társadalomban

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: - kihívások - szerepek a társadalomban - kompromisszumok és elvek - önazonosság kérdése - karrier, hatalomvágy, érvényesülés - torzulások - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - szeretet és szerelem kérdése - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség - manipulálhatóság, manipulálás

azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a próza-, líra- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelmezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni. Képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. A művek értelmezési folyamatában tudjon

278

erkölcsi fókuszprobléma, groteszk komédia, paradox színház, a véletlen, utópia, ellenutópia

- egyéniség, személyiség, közérdek

Egyetemes kultúra: - a különböző európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése

képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális

279

könyvtárak, irodalmi honlapok)

2. témakör: A Nyugattól induló egyéni alkotó pályák

Témák, tartalmak

Irodalmunk a két világháború között A témakör elemei: 1. A XX. századi magyar irodalom történelmi, szellemi, művészeti háttere, a korszak magyar irodalma 2. Szabó Lőrinc - Tücsökzene vagy A huszonhatodik év - Szegénynek lenni s fiatalnak vagy Kalibán

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - együttműködés - vitatkozás - véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok felismerése - műértelmezés,

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 12/10. Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírából 2. modul: Az egy mint sokaság – Szabó Lőrinc költészetéről

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: Poétikai változatosság, a témák bővülése, átrendeződése a modern és

280

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

- a történelemből, művészettörténetből, zenetörténetből, filozófiából tanultak összekapcsolása az irodalomórán hallottakkal - a tanultak kiegészítése – tanári irányítással – egyéni anyaggyűjtéssel - komplex verselemzések készítése tanári irányítással és egyéni, tanári segítséget nélkülöző munkával - összehasonlító verselemzések készítése (Radnóti és Vergilius)

Művészettörténet: Nagybányai Művésztelep alkotói, Nyolcak, Gödöllői Művésztelep, Kecskeméti Művésztelep, Aktivisták köre, Szentendrei Iskola, Római Iskola, Zenetörténet: Kodály és Bartók munkássága

Számítástechnika, internet: anyaggyűjtés – korabeli újságok, levelezések,

-

vagy A Bazilikában zúg a harang Egy álmai Semmiért Egészen Különbéke Dsuang Dszi álma

3. Illyés Gyula - Puszták népe (részlet) - Bartók - Koszorú 4. József Attila Jellemző témák és korszakok az életműben - Óda - Külvárosi éj vagy A város peremén vagy Téli éjszaka - Karóval jöttél… vagy Tudod, hogy nincs bocsánat vagy Bukj föl az árból vagy Talán eltűnök hirtelen… - Curriculum vitae - Nem én kiáltok - Holt vidék - Elégia - Reménytelenül - A Dunánál - Flórának - Ars poetica

műolvasás, a műnemek és műfajok sajátosságainak ismerete, azok változásinak felismerése

a kléső modern magyar lírában.

Hatékony, önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés, intertextuális viszonyok felismerése, utalások rendszerének felismerése - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - a gondolkodáskultúra fejlesztése - önművelés igénye - olvasási igény és öröm fejlesztése - rendszerezés - kombináció - konkretizálás - általánosítás - döntéshozatal - alternatívák, variációk felismerése - elemző feldolgozás - memorizálás

Hagyomány és újítás. A váteszköltői hagyomány újabb inetrpretációs lehetőségei szimultán a személytelenné váló költői hang új világmodelljeivel. Kitekintés arra a szemléleti fordulatra, amellyel e korszak egyes életművei (Füst, Szabó, Weöres, Pilinszky, Nemes Nagy) hozzájárultak a késő modern magyar líra radikális poétikai újításaihoz.

Memoriterek:

fényképek, dokumentumok a két világháború közti Magyarországról

Poétikai fókusz: Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli feleletek, elemző és tényekre rákérdező írásbeli, szóbeli munkák, elgondolkodtató kérdéseket körbejáró, azokra reflektáló írásbeli vagy szóbeli munkák

A kapcsolódó művelődéstörténeti ismeretek elsajátítása lehet önálló vagy csoportos kutatómunka eredménye, a kornak számos olyan Szövegértési fókusz: alkotója van, akiknek munkásságát, életművét A szubjektumfelfogás, nincs lehetőség dialogikus és monologikus megismerni az viszonyok, a tárgyiasság irodalomórák keretében, különböző típusainak ismeretük mégis az nyelvi eljárásai, tradícióáltalános műveltség része. affirmációs és Az ilyen irányú kutatás dekonstrukciós folyamatok nagyban fejleszti a tanulók nyelvi megformálása. önállóságát, érdeklődését, az ismeretek iránti igény

281

Történelem, szociológia: a két világháború közti Magyarország

5. Radnóti Miklós - Mint a bika - Járkálj csak, halálraítélt! - Tétova óda - Első ecloga vagy Negyedik ecloga vagy Hetedik ecloga - Erőltett menet - Razglednicák Elsajátítandó ismeretek:

- kulcsszavak felismerése - cselekmény összefoglalásának képessége - lényegkiemelés - a szöveg minél teljesebb megértését szolgáló technikák - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény- és verselemzési technikák - a komplex látásmód fejlesztése, kialakítása, az összefüggések rendszerének átlátása - az irodalomtörténet egyes korszakaiban való magabiztos tájékozódás, - ismeretlen vers önálló elemzésének képessége - összehasonlító verselemzések önálló készítésének képessége

a világháború utáni Magyarország helyzete, Trianon, a Horty-korszak, a második világháború előzményei, a második világháború Magyarországa, társadalom-, művészettudomány, filozófiai gondolkodás, jelentősebb irodalmi lapok: Nyugat, Napkelet, Válasz, Kelet Népe, Szép Szó, Pandora, a korszak magyar költészete – későmodernség, esztétizáló, szimbolista Esztétikai-művészi

Szövegalkotási fókusz: Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés. Tartalmak és fogalmak: A modern és késő modern magyar líra poétikai sokféleségének érzékeltetése. Néhány fontosabb, paradigmaváltó poétikai jelenség (pl. személyiségszóródás, maszkszerűség, ornamentalitás, többféle típusú tárgyias látásmód) fokozottabb reflexiója.

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, művészettörténet, filozófia Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló ismerete az értelmezett költői

282

fejlődését, a komplex látásmód kialakulását.

irány, újnépiesség, újklasszicizmus, Szabó Lőrinc pályaképe, idill, diszharmónia, lázadás, szembenézés a rettenettel, kétszólamúság, belső dialógus, az önző magány létállapota, különbéke-kötése, epikus jellegű, történetszerűségre épülő versek, életpillanatok megélése, fordításai, pályáját lezáró költészete, Illyés Gyula pályaképe, irodalmi szociográfiája, Egy mondat a zsarnokságról, Bartók című versek jelentősége, József Attila élete, pályaképe, költészetének legfontosabb jellemzői, a pályakezdés évei, első versei, nyugatos modernség, az avantgárd és az újnépiesség hatása, tiszta költészet megvalósítására való törekvés, közéleti érdeklődés, költészetének változása: a pszichoanalízis hatása,

tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei - műalkotások egyéni és közös elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának kapcsolatának vizsgálata - a két világháború közti időszak művészi kifejezésének vizsgálata - a művészet szerepének és lehetőségeinek mérlegelése - a művészi önkifejezés és a kaotikus világból adódó problémák közti kapcsolat, ellentét - a művész lehetőségei, a sorsvállalás nehézségei a két világháború közti időszakban

szövegekről. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, énpozíciók, illetve azok megszűnésének, értékállítások és azok dekonstrukciójának azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, a lírai szubjektivitást előtérbe helyező és a beszélő hangot tárgyiasító versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja reflektálni a vizsgált szövegekben a késő romantikus és modern vonásokat, különös tekintettel a szubjektumés nyelvfelfogásra, a hagyományhoz való viszonyra. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, a különféle kulturális tradíciókhoz

283

összetett látásmód, gondolati ódák, sajátos tájlíra (A város peremén, Külvárosi éj, Holt vidék, Téli éjszaka), önmegszólító verstípus, változatos formateremtés, József Attila összegző verseinek elemzése (Elégia, Óda, Eszmélet), a kései versek jellemzői, a lírai én osztottságát mutató versek, létösszegző igényű versek, közösségvállalást kifejező versek (Levegőt!, Ars poetica, A Dunánál, Hazám), Radnóti Miklós élete, pályaképe, kötetei, életművének kiemelkedő alkotásai, fordításai, A Járkálj csak halálraítélt és a Meredek út c. kötetek jellemzése, a bennük megfogalmazódó sorsvállalás jellemzői, az ekloga-műfaj Radnóti költészetében, az egyes eclogák jellemzése, a Negyedik és a Hetedik ecloga részletes elemzése,

- a kor sajátos metaforái, allegóriái, szimbólumai - összegzés, összetett látásmód lehetőségei egy széthulló világban Énkép, önismeret, emberismeret: - egyéniség, személyiség, tömeg, tömegpszichózis, egység, diktatúra – a fogalmakkal kapcsolatos kérdések tisztázása - emberi méltóság - faji megkülönböztetés - a tömeg és az egyén igazsága - hűség, hűtlenség, hazugság, önáltatás, önbecsapás, vakság - tisztesség, tisztességtelenség, érdekek - becstelenség, becsületesség, áldozat, gyávaság - képmutatás, alázat, szerénység - egyszerűség, hatalomvágy - letűnt értékek, örök értékek

való affirmatív vagy dekonstruktív viszony nyelvi eljárásainak reflektálására. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket, összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias

284

Vergilius Kilencedik eclogájának összehasonlítása az Első eclogával, Erőltetett menet, a Razglednicák, Fogalmak: későmodernség, egzisztencializmus, esztétizáló, szimbolista irányzat, újnépiesség, újklasszicizmus, idill, diszharmónia, lázadás, kétszólamúság, epikus vers, számvetés, létbölcselet, lírai rekviem, szonettciklus, intertextualitás, disszonanciából felépíthető harmónia, széttartó többszólamúságból felépülő rend, hosszú vers, gondolatritmus, láncszerű ismétlődés, nézőpontváltások, komplex kép, síkváltás, példázatosság, litánia, irodalmi szociográfia, Nyugatos modernség, avantgárd, újnépiesség, folklórelem, tiszta

- félelem, bátorság - szorongás - bűnrészesség, ártatlanság, bűnösség - determináltság, szabadság, a sors irányításának kérdései - menekülési lehetőségek: hallgatás, felszólalás, beállni a sorba, magunkba menekülés, sziget-építés, különbéke-kötés - erkölcsi norma és valóság - énkép, önmegvalósítás, vágyak és realitás, - szegénység, nélkülözés - rabság, szabadság kérdése - a gondolatok rabsága - a közösségért érzett felelősség kérdése - értékítélet - életelvek - magatartásformák - probléma-megoldási technikák - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás, sorsvállalás

kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

12/8. Modern és későmodern magyar regények 3. modul: Illyés Gyula: Puszták népe (részletek) 12/9. József Attila Művek: Részletek: A szolnoki hídon, Hozzá!, Akkor, Nem tudunk élni, Útráhívás, Kovács, Szocialisták, Fohászkodó ének, A multkor, szerda este… c. versekből. Tiszta szívvel, Nincsen apám, nincsen anyám – népdalrészlet, Ady Endre: Sem utódja,

285

költészet, közösségi - önazonosság költőszerep, - elvhűség pszichoanalízis, összetett - az egyén helyzete a látásmód, gondolati óda, társadalomban önmegszólító verstípus, - konfliktusok, konfliktussajátos tájlíra, változatos megoldások formateremtés, tárgyias - korlátozás és költészet, a lírai én önkorlátozás osztottsága, létosztottság, - a tudatalatti önlétére eszmélő ember, pszichológiája toposzok, visszatérő - az elnyomott indulatok motívumok József Attila feltörésének veszélye költészetében, tárgyiasított önszemlélet, tárgyszerű Felkészülés a felnőttlét létértelmezés, birtokba vett szerepeire: világ, szembenézés-versek, - kihívások idő- és létélmény, - kompromisszumok és feloldódás az elvek univerzumban, - önazonosság kérdése, harmóniateremtés vágya, - hatalomvágy időszembesítő versek, én érvényesülés - torzulások és a világ ellentéte, - emberi kapcsolatok vershelyzetek József - életelvek Attilánál, antik - fontossági sorrendek hagyományok, létösszegző - szeretet és szerelem versek, létfenyegetettség kérdése és költői magatartás, - erkölcs, erkölcsösség, újklasszicizmus, bukolika, erkölcstelenség ekloga, a tiszta erkölcsiség - manipulálhatóság, példája, razglednicák, manipulálás napló, expresszionista - egyéniség, személyiség, képiség, ellenpontozó közérdek

sem boldog őse… – részlet, Babits Mihály: Cigánydal – részlet, Ady Endre: Nem feleltem magamnak – részlet, Babits Mihály: Csak posta voltál – részlet, Szabó Lőrinc: Az Egy álmai – részlet, Curriculum vitae – részlet, Születésnapomra, József Attila, Nemzett József Áron, Tóth Krisztina: Porhó, Tóth Krisztina: Futrinka utca, Orbán Ottó: Születésnapomra, Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! Gyöngy, A hetedik, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Ki-be ugrál, Kései sirató, Gyermekké tettél, Nem emel föl, Karóval jöttél, Szabad ötletek jegyzéke két ülésben – részletek

286

szerkezet, valóság és látomás

- határozottság, félénkség, gyávaság, önállóság, tisztánlátás, igazságérzet Egyetemes kultúra: - a különböző európai irodalmi és képzőművészeti alkotások értő befogadása - nyitottság a különböző korok és népek szokásait, életmódját, világszemléletét illetően - a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, az önművelés részévé emelése - tolerancia, másság elfogadása - egyetemes értékek felismerése - az egyetemes kultúra összekötése a magyar kultúrával, az egyes világirodalmi alkotások kapcsolata a magyar irodalom alkotásaival Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés,

Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz: A későmodern líra egyik meghatározó életművének behatóbb megismerése, a későmodern én- és világtapasztalat (az egészelvűség fenntarthatatlansága, a személyiség osztottságának tapasztalata) változatai József Attila lírájában. Poétikai fókusz: Személyiség-, én-felfogás és én-konstrukciók: az én megalkotásának módozatai, önéletrajzi narratívák; a költészet, mint a világ elrendezésének, a lét megértésének, értelmezésének lehetősége. Szövegértési fókusz:

287

képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

A szecessziós-szimbolista versnyelvvel való szakítás, a tárgyias kifejezésmód és a képalkotás későmodern jellemzői.

Szövegalkotási fókusz: Összehasonlító elemzés: egy vers és újraírásai, egy pályaszakasz adott szempontú, elemző bemutatása, több szöveg együttes, rendszerező értelmezésével. Tartalmak és fogalmak: József Attila-versek értelmezésével a későmodern magyar líra kiemelkedő, a későbbi költőnemzedékekre is meghatározó hatást gyakorló életművével való alaposabb megismerkedés. Olvasói tapasztalat szerzése a szecessziósszimbolista versnyelvvel Kapcsolódó kereszttantervi

288

modulok: Filozófia, esztétika, történelem, művészettörténet, pszichológia Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete József Attila költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes olvasott és ismeretlen versekben énpozíciók, én- és világkonstrukciók értelmezésére, értékállítások, magatartásformák azonosítására, értelmezésére, véleményezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a tárgyias versnyelv poétikai jellemzőit. Értse és tudja megkülönböztetni a klasszikus és a későmodern világ- és

289

személyiségtapasztalat különbségeit. Legyen képes értően példázni József Attila költészetének hatását a későbbi, illetve kortárs irodalomban, különös tekintettel az intertextuális vonatkozásokra. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani és az értelmezési folyamatban következetesen alkalmazni néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tegyen különbséget az önéletrajzi vonatkozások és a lírai szöveg megalkotott, fikciós volta között. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket,

290

összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

291

3. témakör: Írók és művek a 20. század második felének magyar irodalmából A programcsomag témaköre, a modulszámi Témák, tartalmak Fejlesztendő hivatkozás helye (a kompetenciák, fejlesztési tanári példányban)/ feladatok képességfejlesztési fókuszok Írók és művek a XX. Anyanyelvi 12/8. Modern és század második felének kommunikáció: későmodern magyar - önkifejezés magyar irodalmából regények - minőségi nyelvhasználat 2. modul: Ottlik Géza: Iskola a határon (3 óra) A témakör elemei: - önálló gondolkodás 4. modul: Németh László: - együttműködés Iszony (részletek) (1 óra) – - vitatkozás, 1. Németh László: választható modul Iszony vagy Égető Eszter véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, Képességfejlesztési érvelési technikák, 2. Déry Tibor: fókuszok: Szerelem összegző - rendszerező képesség Tematikus fókusz: - más művészeti ágakkal 3. Ottlik Géza: Iskola a határon való kapcsolódási pontok Az iskola és a felnőtté válás beavató élményei, a önálló felismerése házasság és a szex témája az - műértelmezés, 4. Örkény István: Tóték műolvasás, a műnemek és olvasott művekben. Az Egyperces novellák a műfajok sajátosságainak ember tudattalan vágyainak, lelki folyamatainak ismerete, azok megjelenítése. Az énváltozásainak felismerése elbeszélések változatai Elsajátítandó ismeretek: (emlékirat, önéletrajz, éna XX. század második

regény), a tudatnak, illetve az én és a másik

292

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

- az irodalomórán tárgyalt művek értő, értelmező elemzése - a XX. század második felének epikáját, drámáit illető tájékozottság megszerzése, ismeretlen novella önálló elemzésének gyakorlása

Képzőművészet: Kondor Béla, Csernus Tibor, Korniss Dezső, Szíjártó Kálmán, Makovecz Imre, Melocco Miklós Zenetörténet: Kurtág, Ligeti, Szokolay, Petrovics Emil

Memoriterek

Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli feleletek, elemző és tényekre rákérdező írásbeli, szóbeli munkák, elgondolkodtató kérdéseket körbejáró, azokra reflektáló írásbeli vagy szóbeli munkák

Filmművészet: Radványi Géza (Valahol Európában), Makk Károly, Fábri Zoltán, Várkonyi, Jancsó Miklós, Huszárik, Szabó István, Mészáros Márta

felének Magyarországa, a második világháború után, Hatékony, önálló hidegháború, személyi tanulás: kultusz, szovjet típusú - jegyzetkészítés diktatúra, 56-os - vázlatkészítés forradalom, - anyagyűjtés, összegzés, egypártrendszer, rendszerezés, Németh László élete, intertextuális viszonyok pályaképe, tanulmányai, felismerése, utalások esszéi, az Iszony vagy az rendszerének felismerése Égető Eszter című regény - meglévő ismeretek helye az életműben, beépítése tudatregény, szerkezet, - tantárgyak közti szereplők, bűn-bűntudat kapcsolatok előhívása kérdése, regénysíkok, - a gondolkodási kultúra elbeszélésmód, fejlesztése Déry Tibor Szerelem című - önművelés igénye novella helye az - olvasási igény és öröm életműben, szerkezet, tér, fejlesztése idő, szereplők, - rendszerezés motívumok, - kombináció Ottlik élete, pályaképe, az - konkretizálás Iskola a határon című - általánosítás regény helye az életműben, - döntéshozatal életrajzi hátterei, a regény - alternatívák, variációk idősíkjai, az emlékezés felismerése mint szervezőerő, összetett - elemző feldolgozás elbeszélői helyzet, - memorizálás nyelvszemlélet, - kulcsszavak felismerése személyiségkép, a regény - cselekmény műfaja – példázat és összefoglalásának nevelődési regény, képessége

viszonyának ábrázolási lehetőségei a modern és későmodern magyar regényekben.

Poétikai fókusz: A modern és későmodern próza narratológiai sajátosságai/változatai (az E/1-es elbeszélői helyzet, szabadfüggő beszéd, a tudatábrázolás poétikai eszközei).

Szövegértési fókusz: Műfaji kódok szövegbeli megjelenésének felismerése/értelmezése, metaforikus jelentések kibontása, értelmezése, elbeszélés-technikai eljárások tudatosítása és értelmezése, a jelentés rögzíthetetlenségének szövegbeli felismerése, értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések.

293

szerkezeti sajátosságok, üzenete, Örkény István élete, pályaképe, életműve, az Egypercesek helye az életműben, a magyar irodalomban, a groteszk az Örkény-novellákban, a novellák üzenete, a Tóték című dráma jelentősége, szereplői, szerkezete, világa

Fogalmak: nevelődési regény, emlékezés, metaforikusság, a nyelvi korlátokba való ütközés, létértelmezés, önértelmezés, közösségvállalás, egypercesek, groteszk, esszéregény, tudatregény, parabola, abszurd

- lényegkiemelés - a szöveg minél teljesebb megértését szolgáló technikák - jegyzet- és vázlatkészítés - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény- és drámaelemzési technikák - a komplex látásmód fejlesztése, kialakítása, az összefüggések rendszerének átlátása - az irodalomtörténet egyes korszakaiban való magabiztos tájékozódás - ismeretlen novella önálló elemzésének képessége

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei

Szövegalkotási fókusz: Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás. 12/11. Egy modern magyar dráma – Örkény István: Tóték Tartalmak és fogalmak: Ismerkedés a modern és későmodern magyar regény változataival. Egészében és részleteiben olvasott szövegeken keresztül a modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása Követelmények: A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a modern és későmodern prózai szövegek esztétikaipoétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának prózapoétikai eszközei, időiség,

294

- műalkotások egyéni és közös elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának kapcsolatának vizsgálata - a két világháború közti időszak művészi kifejezésének vizsgálata - a művészet szerepének és lehetőségeinek mérlegelése - a művészi önkifejezés és a kaotikus világból adódó problémák közti kapcsolat, ellentét - a művész lehetőségei, a sorsvállalás nehézségei a második világháború utáni időszakban és a korunkban - a XX. század második felének sajátos metaforái, allegóriái, szimbólumai

kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és szatíra felismerésére és az értelmezésben való felhasználásra. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a prózaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelezést írni, elmélyült kutatást

295

- összegzés, összetett látásmód lehetőségei egy széthulló világban - a tárgyiasulás okai, az elidegenedést érzékeltető művészi alkotások Énkép, önismeret, emberismeret: - egyéniség, személyiség, tömeg, diktatúra, központosított művészetpolitika, tűrt, támogatott, tiltott irodalom, cenzúra, elhallgattatás – a fogalmakkal kapcsolatos kérdések tisztázása - emberi méltóság - a tömeg és az egyén igazsága - hűség, hűtlenség, hazugság, önáltatás, önbecsapás, vakság - tisztesség, tisztességtelenség, érdekek - becstelenség, becsületesség, áldozat, gyávaság - képmutatás, alázat, szerénység

végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni. Képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságr Képességfejlesztési fókuszok:

296

- egyszerűség, hatalomvágy - letűnt értékek, örök értékek - félelem, bátorság - szorongás, determináltság, szabadság, a sors irányításának kérdései - az elidegenedés - erkölcsi norma és valóság - énkép, önmegvalósítás, vágyak és realitás - szegénység, nélkülözés - rabság, szabadság kérdése - a gondolatok rabsága - a közösségért érzett felelősség kérdése - értékítélet - életelvek - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás, sorsvállalás - önazonosság - elvhűség - az egyén helyzete a társadalomban - konfliktusok, konfliktus-

Tematikus fókusz: Szituáció, hatalom, motiváció és cselekvés Örkény István Tóték c. drámájában. A manipuláció pszichológiai eszközei. Poétikai fókusz: A naturalista valóságelv fellazulása, a középeurópai groteszk és az abszurd. Szövegértési fókusz: Drámainterpretációs stratégiák alkalmazása, differenciált, kritikus viszonyulás. Szövegalkotási fókusz: Rövidebb, kritikai attitűdöt igénylő szövegek megalkotása. Tartalmak és fogalmak: Örkény István Tóték című drámájának értelmezésével

297

megoldások - korlátozás és önkorlátozás

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: - önazonosság kérdése - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - szeretet és szerelem kérdése - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség - manipulálhatóság, manipulálás - egyéniség, személyiség, közérdek - függetlenség, függőség - határozottság, félénkség, gyávaság, önállóság, tisztánlátás, igazságérzet

Egyetemes kultúra: az egyetemes kultúra összekötése a magyar kultúrával, az egyes világirodalmi alkotások kapcsolata a magyar irodalom alkotásaival

benyomások szerzése a modern magyar drámáról. Elsősorban arról, hogy a magyar dráma az 1960-as évektől kísérelte meg a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ugyanakkor a modernség második szakaszában is megőrizte azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, filmművészet, pszichológia Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló, átfogó ismerete Örkény drámájáról.

298

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon drámai helyzetet, cselekményt, párbeszédet elemezni. Legyen képes a korábban tanultak adaptív alkalmazására, értse a groteszk és abszurd konkrét drámabeli vonatkozásait, a nyugati abszurdtól eltérő vonásait. Legyen képes a műben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, alternatív megközelítésekkel értelmezni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli

299

megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. 12/7. A kisepika alakváltozatai – elbeszélésmódok a tágan értett modernségben Örkény István: Leltár, Arról, hogy mi a groteszk, Hír, A termelés zavartalanul folyik, Fiaink, Sír, Használati utasítás, In memoriam dr. K. H. G., Gondolatok a pincében

300

4. témakör: Válogatás a 20. század második felének magyar lírájából A programcsomag témaköre, a modulszámi Fejlesztendő Témák, tartalmak hivatkozás helye (a kompetenciák, fejlesztési tanári példányban)/ feladatok képességfejlesztési fókuszok A 20. század második Anyanyelvi 12/8. Modern és felének magyar lírája kommunikáció: későmodern magyar - önkifejezés regények A témakör elemei: - minőségi nyelvhasználat 3. modul: Márai Sándor: - önálló gondolkodás Egy polgár vallomásai - együttműködés 1. Márai Sándor - Halotti beszéd - vitatkozás, 12/10. Irányok és művek - Napló (részletek) vagy véleménynyilvánítás, a modern és késő modern Egy polgár vallomásai elfogadás, kérdezési, magyar lírából (részletek) érvelési technikák, 1. modul: Maszkok a összegző végtelenben – Füst Milán - rendszerező képesség költészetéről 2. Pilinszky János - Apokrif - más művészeti ágakkal 2. modul: Az egy mint - Négysoros való kapcsolódási pontok sokaság – Szabó Lőrinc önálló felismerése költészetéről - műértelmezés, 3. modul: Két lírai 3. Weöres Sándor - Rongyszőnyeg műolvasás, a műnemek és szenvedéstörténet (részletek) vagy a műfajok sajátosságainak Auschwitz árnyékában. Átváltozások (részlet) Radnóti–Pilinszky ismerete, azok - Merülő Saturnus változásainak felismerése 4. modul: Világlátások - Az éjszaka csodái játékai. Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes költészetéről (3+1 óra)

301

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

- az irodalomórán tárgyalt művek értő, értelmező elemzése - a XX. század második felének költészetét illető tájékozottság megszerzése, ismeretlen vers önálló elemzésének gyakorlása - a magyar irodalomtörténet átfogó ismerete, a XX. század második felében alkotó legjelentősebb költőinek ismerete, költészetük, gondolkodásuk lényegének ismerete - a XX. század második felének sajátos történelmi, művészeti, irodalmi helyzete, ennek tükröződése az irodalomban

Képzőművészet: Kondor Béla, Csernus Tibor, Korniss Dezső, Szíjártó Kálmán,Makovecz Imre, Melocco Miklós Zenetörténet: Kurtág, Ligeti, Szokolay, Petrovics Emil Biblia: A tékozló fiú, apokalipszis

Elsajátítandó ismeretek: Hatékony, önálló a XX. század második tanulás: felének Magyarországa, - jegyzetkészítés a második világháború - vázlatkészítés után, hidegháború, szovjet - anyagyűjtés, összegzés, típusú diktatúra, 56-os rendszerezés, forradalom, intertextuális viszonyok egypártrendszer, felismerése, utalások az irodalmi élet: rendszerének felismerése Magyarok, Sorsunk, - meglévő ismeretek Vigilia, Ezüstkor, Újhold, beépítése Csillag, Új Hang, Irodalmi - tantárgyak közti Újság, Alföld, Forrás, kapcsolatok előhívása Jelenkor, Élet és Irodalom, - a gondolkodási kultúra Kortárs, Nagyvilág, fejlesztése Kritika, Literatúra, Mozgó - önművelés igénye Világ, - olvasási igény és öröm az Újhold és körének fejlesztése jelentősége a magyar - rendszerezés irodalmi életben, az Újhold - kombináció költői, - konkretizálás Márai Sándor pályaképe, - általánosítás regényei, naplója, Egy - döntéshozatal polgár vallomásai c. - alternatívák, variációk művének jelentősége, felismerése műfaja, általánosító ereje, - elemző feldolgozás szerkezete, üzenete, a - memorizálás benne megfogalmazódó - kulcsszavak felismerése sorsvállalás, az íróság - cselekmény vállalása, feladatának összefoglalásának mibenléte, A Halotti képessége

5. modul: Egy kései vátesz – Nagy László költészetéről Képességfejlesztési fókuszok: Tematikus fókusz:

Poétikai változatosság, a témák bővülése, átrendeződése a modern és a kléső modern magyar lírában. Poétikai fókusz:

Hagyomány és újítás. A váteszköltői hagyomány újabb inetrpretációs lehetőségei szimultán a személytelenné váló költői hang új világmodelljeivel. Kitekintés arra a szemléleti fordulatra, amellyel e korszak egyes életművei (Füst, Szabó, Weöres, Pilinszky, Nemes Nagy) hozzájárultak a késő modern magyar líra radikális poétikai újításaihoz. 302

Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli feleletek, elemző és tényekre rákérdező írásbeli, szóbeli munkák, elgondolkodtató kérdéseket körbejáró, azokra reflektáló írásbeli vagy szóbeli munkák

beszéd c. vers elemzése, összehasonlítása Kosztolányi versével és a nyelvemlékkel, Pilinszky János pályaképe, kötetei, költészetének jelentősége, helye a magyar irodalomban, az Apokrif és a Négysoros értelmezése, Weöres Sándor pályaképe, költészetének jellemzői, gyermekversei, játékvers, egysoros versek, Rongyszőnyeg (részletek) vagy Átváltozások (részlet) és Az éjszaka csodái c. mű értelmezése, a Merülő Saturnus c. vers elemzése

- lényegkiemelés - a szöveg minél teljesebb megértését szolgáló technikák - jegyzet- és vázlatkészítés - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény- és drámaelemzési technikák - a komplex látásmód fejlesztése, kialakítása, az összefüggések rendszerének átlátása - az irodalomtörténet egyes korszakaiban való magabiztos tájékozódás - ismeretlen novella önálló elemzésének képessége

Fogalmak: az Újhold körének törekvései, egzisztencialista létérzékelés, apokalipitikusság, bibliai Esztétikai-művészi képek, hagyományok, tudatosság és visszatérő motívumok, kifejezőképesség: a csend, a hiányok poétikai - a művészi önkifejezés szerepe, sűrítettség, lehetőségei

Szövegértési fókusz:

A szubjektumfelfogás, dialogikus és monologikus viszonyok, a tárgyiasság különböző típusainak nyelvi eljárásai, tradícióaffirmációs és dekonstrukciós folyamatok nyelvi megformálása. Szövegalkotási fókusz:

Önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, összehasonlítás, érvelés.

Tartalmak és fogalmak: A modern és késő modern magyar líra poétikai sokféleségének érzékeltetése. Néhány fontosabb, paradigmaváltó poétikai jelenség (pl. személyiségszóródás, maszkszerűség, ornamentalitás, többféle típusú tárgyias látásmód) fokozottabb reflexiója.

303

lefokozott szövegvilág, lefokozott emberi lét. kihagyásosság, tárgyiasság, névszói stílus, istenteremtés vágya, tárgyias líra, négysoros, hosszú vers, egysoros, gyermekvers, játékvers, kettős nézőpont, költőszerep, napló

- műalkotások egyéni és közös elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának kapcsolatának vizsgálata - a két világháború közti időszak művészi kifejezésének vizsgálata - a művészet szerepének és lehetőségeinek mérlegelése - a művészi önkifejezés és a kaotikus világból adódó problémák közti kapcsolat, ellentét - a művész lehetőségei, a sorsvállalás nehézségei a második világháború utáni időszakban és a korunkban - a XX. század második felének sajátos metaforái, allegóriái, szimbólumai

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Történelem, művészettörténet, filozófia Követelmények: A tanulónak legyen szövegismereten, olvasóiértelmezői tapasztalaton alapuló ismerete az értelmezett költői szövegekről. Legyen képes a versekben szerepek, szerepfelfogások, énpozíciók, illetve azok megszűnésének, értékállítások és azok dekonstrukciójának azonosítására, értelmezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, a lírai szubjektivitást előtérbe helyező és a beszélő hangot tárgyiasító versbeszéd poétikai jellemzőit. Tudja reflektálni a vizsgált szövegekben a késő romantikus és modern

304

- összegzés, összetett látásmód lehetőségei egy széthulló világban - a tárgyiasulás okai, az elidegenedést érzékeltető művészi alkotások Énkép, önismeret, emberismeret: - egyéniség, személyiség, tömeg, diktatúra, központosított művészetpolitika, tűrt, támogatott, tiltott irodalom, cenzúra, elhallgattatás – a fogalmakkal kapcsolatos kérdések tisztázása - emberi méltóság - a tömeg és az egyén igazsága - hűség, hűtlenség, hazugság, önáltatás, önbecsapás, vakság - tisztesség, tisztességtelenség, érdekek - becstelenség, becsületesség, áldozat, gyávaság - képmutatás, alázat, szerénység

vonásokat, különös tekintettel a szubjektumés nyelvfelfogásra, a hagyományhoz való viszonyra. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, a különféle kulturális tradíciókhoz való affirmatív vagy dekonstruktív viszony nyelvi eljárásainak reflektálására. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott vagy önálló szempontok

305

- egyszerűség, hatalomvágy - letűnt értékek, örök értékek - félelem, bátorság - szorongás, determináltság, szabadság, a sors irányításának kérdései - az elidegenedés - erkölcsi norma és valóság - énkép, önmegvalósítás, vágyak és realitás - szegénység, nélkülözés - rabság, szabadság kérdése - a gondolatok rabsága - a közösségért érzett felelősség kérdése - értékítélet - életelvek - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás, sorsvállalás - önazonosság - elvhűség - az egyén helyzete a társadalomban - konfliktusok, konfliktus-

figyelembevételével szövegeket, összehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, esszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

306

megoldások - korlátozás és önkorlátozás

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: - önazonosság kérdése - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - szeretet és szerelem kérdése - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség - manipulálhatóság, manipulálás - egyéniség, személyiség, közérdek - függetlenség, függőség - határozottság, félénkség, gyávaság, önállóság, tisztánlátás, igazságérzet

Egyetemes kultúra: az egyetemes kultúra összekötése a magyar kultúrával, az egyes világirodalmi alkotások kapcsolata a magyar irodalom alkotásaival

307

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

308

5. témakör: Kortárs magyar irodalom Témák, tartalmak Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kortárs magyar irodalom A témakör elemei: 1. Művek, művészetek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István, Mészöly Miklós, Kányádi Sándor stb. Nagy László - Ki viszi át a Szerelmet? - Versben bujdosó vagy Himnusz minden időben - József Attila!

Anyanyelvi kommunikáció: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - együttműködés - vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák, összegző - rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás, a műnemek és a műfajok sajátosságainak ismerete, azok változásainak felismerése

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok 12/12. Irányok és művek a közelmúlt magyar epikájából és lírájából 1. modul: Testek és a történelem labirintusában – Nádas Péter: Egy családregény vége 2. modul: Kertész Imre: Sorstalanság 3. modul: Esterházy Péter: Fuharosok 4. modul: Tandori Dezső költészete 5. modul: Néhány kortárs költő (Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Tóth Krisztina)

309

Tanulói tevékenységek

- az irodalomórán tárgyalt művek értő, értelmező elemzése - a XX. század második felének költészetét illető tájékozottság megszerzése, ismeretlen vers önálló elemzésének gyakorlása - a magyar irodalomtörténet átfogó ismerete, a XX. század második felében alkotó legjelentősebb költőinek ismerete, költészetük, gondolkodásuk lényegének ismerete - a XX. század második felének sajátos történelmi, művészeti, irodalmi helyzete, ennek tükröződése az irodalomban - a kortárs költészet és

Kapcsolódási lehetőségek

Nemes Nagy Ágnes - Fák - Vihar vagy Között Szilágyi Domokos - Circumdederunt Vas István - Cambridgei elégia Mészöly Miklós - Jelentés öt egérről

2. Szemelvények a magyar posztmodern irodalomból: pl. Petri György, Tandori Dezső, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Nádas Péter, Bodor Ádám, Hajnóczy Péter Elsajátítandó ismeretek: a XX. század második felének Magyarországa, egypártrendszer, rendszerváltás Nagy László élete, pályaképe, hosszúversei, újramitologizáló költészet, világmagyarázat kísérlete,

Hatékony, önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés - anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés, intertextuális viszonyok felismerése, utalások rendszerének felismerése - meglévő ismeretek beépítése - tantárgyak közti kapcsolatok előhívása - a gondolkodási kultúra fejlesztése - önművelés igénye - olvasási igény és öröm fejlesztése - rendszerezés - kombináció - konkretizálás - általánosítás - döntéshozatal - alternatívák, variációk felismerése - elemző feldolgozás - memorizálás - kulcsszavak felismerése - cselekmény összefoglalásának képessége

próza ismerete, vers- és novellaelemzések - az elidegenedettség Tematikus fókusz: érzésének megragadása a költemények, a novellák, a A kulturális tradícióhoz regények, a drámák való viszony alapvető segítségével (pl: Petri, ambivalenciája. A Tandori, Orbán költészete, tapasztalat Parti Nagy Lajos novellái, visszanyerésének, Mészöly Jelentés öt esztétikai egérről, Film, Bodor Ádám megteremtésének módja az novellái stb.). énelbeszélés és az - az újraírás művészete és Auschwitz-tapasztalat okai a kortárs újfajta összekapcsolása irodalomban, a révén. Az idegenség, a szövegköztiség okai, másság mint tapasztalatra példái nyitott létmód: az értelmezési keretek és a tapasztalat viszonya. A dezillúzió és a Ellenőrzés: szóbeli és írásbeli kiszolgáltatottság mint feleletek, elemző és történeti és mint mitikus tényekre rákérdező tapasztalat. A nyelv írásbeli, szóbeli munkák, lehetőségei a elgondolkodtató megismerésben és a kérdéseket körbejáró, kifejezésben. A azokra reflektáló írásbeli személyiség határainak posztmodern újrarajzolása. vagy szóbeli munkák A múlt újraalkothatósága, megszólaltathatósága, a szerelmes beszéd Képességfejlesztési fókuszok:

310

sorsvállalás verse, József Attila hatása, Nemes Nagy Ágnes élete, pályaképe, lírikus és esszéíró, tárgyiasság, József Attila, Pilinszky hatása, az ember helye a létben, többrétű lehetséges értelmezés, modern léttapasztalat, az istenteremtés vágya, kísérlete,

Fogalmak: az Újhold körének törekvései, tárgyiasult líra, tárgyias költészet, egzisztencialista létérzékelés, hagyományok,visszatérő motívumok, a csend, a hiányok poétikai szerepe, sűrítettség, lefokozott szövegvilág, lefokozott emberi lét, istenteremtés vágya, hosszúvers, ars poetica, portrévers, posztmodern

- lényegkiemelés - a szöveg minél teljesebb megértését szolgáló technikák - jegyzet- és vázlatkészítés - összefoglalás - értékelés, érvelés - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése - jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény- és drámaelemzési technikák - a komplex látásmód fejlesztése, kialakítása, az összefüggések rendszerének átlátása - az irodalomtörténet egyes korszakaiban való magabiztos tájékozódás - ismeretlen novella önálló elemzésének képessége

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei

érvényességének visszanyerésére irányuló kísérlet, egy az emlékek és az emlékező önazonosságát, az emlékek uraként birtokba vehető személyiségét kikezdő emlékezés színrevitele, nemi szerepviszonyok ironikus elbizonytalanítása Tóth Krisztina költészetében. Kísérlet az elmúlásról való személytelen beszédre, a giccs és a hétköznapi vagy az alatti nyelv integrálása, nyelvi szolidaritás. Poétikai fókusz: Az utalás és rájátszás kiemelt szerepe az értelmezésben (intertextualitás, kulturális kódok). A verset szervező hiányok, elhallgatások jelentésképző szerepe. A referencialitás elbizonytalanítása, a megismerés és a kifejezhetőség kérdései: erős nyelvi reflektáltság és

311

- műalkotások egyéni és közös elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának kapcsolatának vizsgálata - a két világháború közti időszak művészi kifejezésének vizsgálata - a művészet szerepének és lehetőségeinek mérlegelése - a művészi önkifejezés és a kaotikus világból adódó problémák közti kapcsolat, ellentét - a művész lehetőségei, a sorsvállalás nehézségei a második világháború utáni időszakban és a korunkban - a XX. század második felének sajátos metaforái, allegóriái, szimbólumai

játékosság. Hagyományosnak tekintett költői témák és megszólalásmódok háttérbe szorulása, elrejtése. A tudatfolyam és szubjektív időkezelés narratológiai struktúrái Nádas Péternél. A tudatfolyam és szubjektív időkezelés narratológiai struktúrái Nádas Péternél. A naplószerű énelbeszélés nem-mimetikus radikalizálása és az irónia változatai Kertész Imre Nobel-díjas regényében. Az intertextualitás funkciója és az allegorikus alakteremtés összefüggése és új formái a Fuharosokban. Az utalás és rájátszás kiemelt szerepe a Tandori-versek értelmezésben (intertextualitás, kulturális kódok). A verset szervező hiányok, elhallgatások jelentésképző szerepe. A referencialitás elbizonytalanítása, a

312

- összegzés, összetett látásmód lehetőségei egy széthulló világban - a tárgyiasulás okai, az elidegenedést érzékeltető művészi alkotások Énkép, önismeret, emberismeret: - egyéniség, személyiség, tömeg, diktatúra, központosított művészetpolitika, tűrt, támogatott, tiltott irodalom, cenzúra, elhallgattatás – a fogalmakkal kapcsolatos kérdések tisztázása - emberi méltóság - a tömeg és az egyén igazsága - hűség, hűtlenség, hazugság, önáltatás, önbecsapás, vakság - tisztesség, tisztességtelenség, érdekek - becstelenség, becsületesség, áldozat, gyávaság - képmutatás, alázat, szerénység

megismerés és a kifejezhetőség kérdései: erős nyelvi reflektáltság és játékosság. Hagyományosnak tekintett költői témák és megszólalásmódok háttérbe szorulása, elrejtése. A dalszerűség és az alanyiság átértelmezése Tóth Krisztinánál, a megszólalás megkerülhetetlen hagyományba ágyazottságának tudatosítása, a hagyományhoz fűződő kettős viszony: meghaladhatatlanságának és újrarendezhetőségének egyidejű belátása Tóth és Parti Nagy költészetében. Annak felismerése Parti Nagynál, hogy a hagyomány mindig csak töredékesen vehető birtokba, intertextualitás. Szövegértési fókusz: Idősíkok szimultán kezelése, szubjektív

313

- egyszerűség, hatalomvágy - letűnt értékek, örök értékek - félelem, bátorság - szorongás, determináltság, szabadság, a sors irányításának kérdései - az elidegenedés - erkölcsi norma és valóság - énkép, önmegvalósítás, vágyak és realitás - szegénység, nélkülözés - rabság, szabadság kérdése - a gondolatok rabsága - a közösségért érzett felelősség kérdése - értékítélet - életelvek - igazságok, részigazságok - ellentmondások - társadalmi és emberi igazságtalanságok - helytállás, sorsvállalás - önazonosság - elvhűség - az egyén helyzete a társadalomban - konfliktusok, konfliktus-

időtapasztalat, a történeti tudat és a lélektani önismereti munka kölcsönösségének dinamikája Nádasnál. Az utólagos tudástól megfosztott beszéd ironikus jelentésteremtő funkciója a Sorstalanságban. Az epika lírai stilizációja és az idézetek jelentésmezőtágító szerepe a Fuharosokban. A hiány, az elhallgatás, a nyelvi játék és az irónia Tandorinál. Megfejtő-dekódoló olvasási kódok felváltása a nyelv megállíthatatlan önmozgására, folyton jelentéseket termelő potenciáljára fogékony, azt érteni és élvezni tudó befogadói attitűddel Parti Nagy olvasásakor. A társadalmi és irodalmi konvenciók konvenciókként történő felismerése, annak felismerése, hogy a szövegek képesek átrendezni, átstrukturálni

314

megoldások - korlátozás és önkorlátozás

Felkészülés a felnőttlét szerepeire: - önazonosság kérdése - emberi kapcsolatok - életelvek - fontossági sorrendek - szeretet és szerelem kérdése - erkölcs, erkölcsösség, erkölcstelenség - manipulálhatóság, manipulálás - egyéniség, személyiség, közérdek - függetlenség, függőség - határozottság, félénkség, gyávaság, önállóság, tisztánlátás, igazságérzet

Egyetemes kultúra: az egyetemes kultúra összekötése a magyar kultúrával, az egyes világirodalmi alkotások kapcsolata a magyar irodalom alkotásaival

ezeket a sémákat. Szövegalkotási fókusz: önálló értelmezés, műelemző esszé

Tartalmak és fogalmak: Bevezetés a kortárs magyar költészet és próza világába három mai költő és három mai regényíró művein keresztül. Ismerkedés a Nádas Péter-i próza metaforaképzési és narratológiai eljárásaival, valamint az európai kulturális tradíció nagy konstrukcióival szembeni ambivalens attitűdjével. Ismerkedés azzal a nézőponttechnikával és nyelvhasználati móddal, amelynek révén Kertész Imre Sorstalanság című regénye az Auschwitztapasztalat radikális esztétikai újraformálásához és a nevelődési regény műfajának

315

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

dekonstrukciójához hozzájárult. Ismerkedés Esterházy Péternek a posztmodern és a késő modern határán álló, a műfaj és a szöveg zártságát, eleve adott voltát megkérdőjelező, idézetek szövevényéből építkező „regényével”, a Fuharosokkal. Ismerkedés a posztmodern költészet poétikai eszköztárával és olvasási technikáival. Kapcsolódó kereszttantervi modulok: a filozófia, a művészettörténet bizonyos területei, a XX. századi történelem bizonyos időszakai (különös tekintettel a totális diktatúrákra) Követelmények: A tanuló legyen képes szokatlan költői megszólalások értelmezésére. A töredékesség és grammatikai hiány

316

jelentésképző szerepének felismerésére. A nyelv és referencialitás újszerű kérdéseinek megközelítésére. Legyen fogékony a nyelvről szóló nyelv, a versről szóló vers reflektáltságának jelenségeire. Legyen fogékonysága az iróniára, a játékra. Legyen képes tanult ismereteinek mozgósítására, az újban a régi felfedezésére, új és régi kapcsolatainak feltárására, értelmezésére. Képes legyen képzőművészeti alkotások és a költészet hasonló törekvéseinek összekapcsolására. Legyen képes szemelvények olvasásában egy szempontot végigkövetni, egy válogatás alapján az egészre következtetni, majd az általános megfigyeléseket egy szöveg komplex

317

értelmezésében felhasználni. Legyen képes megfigyeléseit, benyomásait rövid értelmezésben összegezni, ill. a tanultak felhasználásával saját választása és értelmező munkája nyomán önálló műértelmezést írni. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a későmodern prózai szövegek esztétikaipoétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának prózapoétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni.

318

Képes legyen irónia és tragikum felismerésére és az értelmezésben való felhasználásra. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a prózaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értelmezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt,épes legyen

319

személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító

12/7. A kisepika alakváltozatai – elbeszélésmódok a tágan értett modernségben Mészöly Miklós: Térkép Aliscáról; részletek Esterházy Péter Mészöly Miklós tündöklése c. esszéjéből Mándy Iván: Diákszerelem, Bodor Ádám: Behavazott

320

lábnyomok, Fodor Ákos: Idő, járás, jelentés, Bodor Ádám: A krétaszag eredete 12/8. Modern és későmodern magyar regények Mészöly Miklós: Saulus

321

6. témakör: Az irodalom határterületei

Témák, tartalmak

Az irodalom kulturális határterületei

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

2.Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere lehetőségei

Anyanyelvi kommunikáció: - önkifejezés - minőségi nyelvhasználat - önálló gondolkodás - együttműködés vitatkozás, véleménynyilvánítás, elfogadás, kérdezési, érvelési technikák - összegző, rendszerező képesség - más művészeti ágakkal való kapcsolódási pontok önálló felismerése - műértelmezés, műolvasás

3. Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal összefüggései

Hatékony, önálló tanulás: - jegyzetkészítés - vázlatkészítés

A tanulók érdeklődésének megfelelően egy téma feldolgozása 1. Az irodalom határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet

A programcsomag témaköre, a modulszámi hivatkozás helye (a tanári példányban)/ képességfejlesztési fókuszok

Tanulói tevékenységek

- az irodalomórán tárgyalt művek értő, értelmező elemzése - a XX. század második felének sajátos történelmi, művészeti, irodalmi helyzete, ennek tükröződése az irodalomban

322

Kapcsolódási lehetőségek

Informatika: anyaggyűjtés

- anyagyűjtés, összegzés, rendszerezés - intertextuális viszonyok felismerése, utalások rendszerének felismerése 5. Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, - meglévő ismeretek kalandregény, képregény, beépítése tudományos fantasztikus - tantárgyak közti irodalom, humoros és kapcsolatok előhívása erotikus irodalom, - a gondolkodási kultúra dalszöveg, sanzon, vicc, fejlesztése reklámvers) jellemzőinek - önművelés igénye - olvasási igény és öröm bemutatása. fejlesztése 6. Mítosz, mese és - rendszerezés kultusz. Film- és - kombináció könyvsikerek, - konkretizálás divatjelenségek korunk - általánosítás kultúrájában (pl. A Gyűrűk - döntéshozatal Ura, Bridget Jones alternatívák, variációk naplója) felismerése - elemző feldolgozás Fogalmak: - cselekmény könyvnyomtatás, összefoglalásának digitális közvetítés, képessége virtualitás - lényegkiemelés tömegkultúra- bestseller, - a szöveg minél teljesebb krimi, tudományosmegértését szolgáló fantasztikus irodalom technikák - felelettervek készítése - kulcsszavak, tételmondatok kiemelése 4. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei

323

- jelentésrétegek feltárása - címértelmezési technikák - regény- és verselemzési technikák - a komplex látásmód fejlesztése, kialakítása, az összefüggések rendszerének átlátása

Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség: - a művészi önkifejezés lehetőségei - műalkotások egyéni és közös elemzése - saját nézőpont összevetése mások véleményével - önismeret, világismeret gazdagítása, a művészet iránti fogékonyság felkeltése - a művészi kifejezőképesség változásának és a világ megváltozásának kapcsolatának vizsgálata - a művészet szerepének és lehetőségeinek

324

mérlegelése - a XX. század második felének sajátos metaforái, allegóriái, szimbólumai

Digitális kultúra: - számítástechnikai ismeretek alkalmazása (szövegszerkesztés, képbeillesztés, számítógépes helyesírás ellenőrzés, javítási módok, nyelvi beállítások, szinonimaszótár, internetes anyaggyűjtés, digitális könyvtárak, irodalmi honlapok)

325

TÉMAKÖRÖK 2.1. Szerzők, művek TÉMÁK 2.1.1. Életművek

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

VIZSGASZINT Középszint Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.

Emelt szint A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.

Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik alapuló több szempontú értelmezése. Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi részletek. irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai

326

lényegre törő értelmezésével.

2.1.4. A kortárs irodalomból

2.1.5. Világirodalom

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 2.1.6. Színház- és drámatörténet

2.1.7. Az irodalom határterületei

vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban - egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 12 művének értelmezése.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások - a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).

Színház és dráma különböző korszakokban.

Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, MadáchCsehov, epikus dráma, abszurd dráma Imre: Az ember tragédiája Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, jelentősége és példái). műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, (pl. az olvasásterápia). rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája színvonal/minőség összefüggései. egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai

327

(pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések TÉMÁK 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika

VIZSGASZINT Középszint Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Emelt szint Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása.

Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, érvekkel, példákkal. mikro- és makro-kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése - bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások A műnemek és műfajok felismerése. poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa Alapvető versformák felismerése. bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a

328

Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a 2.2.3. Korszakok, stílustörténet középkortól a szimbolizmusig. Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának 2.2.3.1. Irodalomtörténet bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

329

A továbbhaladás feltételei Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra. Eszközszintű írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A mai magyar nyelv Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.

330

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével.

331

2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.

3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban.

4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

332

FOGALMAK A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. A) MAGYAR NYELV beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kettősnyelvűség, kétnyelvűség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon- és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök

333

mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés a stílusirányzatok kifejezőeszközei alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum B) IRODALOM interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség

334

könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás műköltészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői tömegkultúra - bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, hőstípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat - ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció műnem, műfaj epikai műfajok - anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok - családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia epikus közlés - elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió drámai műfajok - tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma - dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai műfajok - ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra - költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai minőségek, hangnemek - abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny

335

paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

336

Tartalomjegyzék Célok és feladatok ........................................................................................................................................................................................................ 3 9. évfolyam................................................................................................................................................................................................................... 7 Belépő tevékenységformák ...................................................................................................................................................................................... 7 Magyar nyelvtan..................................................................................................................................................................................................... 10 Irodalom ................................................................................................................................................................................................................. 28 10. évfolyam............................................................................................................................................................................................................... 82 Belépő tevékenységformák .................................................................................................................................................................................... 82 Magyar nyelvtan..................................................................................................................................................................................................... 85 Irodalom ............................................................................................................................................................................................................... 105 11. évfolyam............................................................................................................................................................................................................. 173 Belépő tevékenységformák .................................................................................................................................................................................. 173 Magyar nyelvtan................................................................................................................................................................................................... 176 Irodalom ............................................................................................................................................................................................................... 191 12. évfolyam............................................................................................................................................................................................................. 235 Belépő tevékenységek .......................................................................................................................................................................................... 235 Magyar nyelvtan................................................................................................................................................................................................... 238 ISMERETKÖRÖK ............................................................................................................................................................................................ 265 Irodalom ............................................................................................................................................................................................................... 271 TÉMAKÖRÖK .................................................................................................................................................................................................. 326 RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................................................... 331 KOMPETENCIÁK .............................................................................................................................................................................................. 331 FOGALMAK A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ ......................................................................................... 333

337