Fizika helyi tanterv A változat (OFI kerettanterv alapján) Célok és feladatok: A fizika tantárgy tanításának és tanulásának legfőbb célja és feladata a tanulók felvértezése mind a személyiségük, tudásuk, készségük és képességük, mind a gondolkodásuk fejlesztésével arra, hogy majd boldoguljanak, helytálljanak magánéletükben, élethivatásukban és a 21. századi társadalomban. A legfőbb feladat a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása. Fejlesztési feladatok:
Biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni;
Megismerni
az
ehhez
szükséges
fizikai
jelenségeket,
fogalmakat,
törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, amely segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe;
Észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére.
Eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet.
Fejlesztési területek és kulcskompetenciák:
Természettudományos kompetencia:
Szociális és állampolgári kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
7. osztály Heti óraszám: 1,5 óra Témakörök: 1. Testek, folyamatok mérhető tulajdonsága
9 óra
2. Hőmérséklet, halmazállapot
10 óra
3. Az energia
10 óra
4. Járművek mozgása
9 óra
5. Kölcsönhatások
11 óra
6. Év végi összefoglalás, pótlás
Összesen:
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
5 óra 54 óra
Órakeret 9 óra A hosszúság mértékegységei, az időmérés lehetőségei, eszközei. A térfogat fogalma. A tudomány, technika, kultúra területén mérési adatok, ábrák értelmezése. Az anyag, energia, információ tudásterületen gyakorlottság szerzése az anyagok mennyiségi és minőségi jellemzésében. A rendszerek szemszögéből a hosszúság és az idő mértékegységeinek használata, átváltása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a természetben, illetve technikában fontos szerepet játszó nagyon rövid és nagyon hosszú idők példáin keresztül. A mérési módszerek megismerése, azok gyakorlása, mérőeszközök önálló használata az állandóság és változás szempontjából. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Melyik a nehezebb, 1 kg fenyőfa vagy 1 kg ólom? Mennyire pontos a mérési eredmény?
Fejlesztési követelmények
Az egyensúlyon alapuló tömegmérés elvének használata, mérleg készítése, tömegmérés. Hosszúság, térfogat, tömeg meghatározása becsléssel és méréssel, a becsült és mért értékek összehasonlítása. Ismeretek: Mérési adatok táblázatos és A testek mérhető tulajdonságai. grafikus ábrázolása. Hosszúság, térfogat mérése, Testek sűrűségének mértékegysége. meghatározása tömeg- és A tömeg mérése, mértékegysége. térfogatmérés eredményei alapján. A sűrűség fogalma, Különböző hosszúságú konkrét meghatározása és mértékegysége. folyamatok időtartamának Idő mérése, mértékegysége. többszöri megmérése, mérési Lengési idő, keringési idő. Mérési eredmények rögzítése, táblázatos hiba, átlag. és grafikus ábrázolása. Az ismételt mérések eredményeinek összehasonlítása, a mérési hiba fogalmának szemléletes kialakítása. A mérési eredmények átlagának kiszámítása.
Kapcsolódási pontok Matematika: Törtek. Adatok ábrázolása, függvények. Átlag. Kémia: Oldatok térfogatszázalékos összetétele. Az atomok mérete. Biológia-egészségtan: Az élővilág méretskálája. A biológiai óra. Földrajz: időegységek. Informatika: mérési adatok rögzítése, kiértékelése számítógéppel.
Kulcsfogalmak/ Mérés, hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, idő, mérési hiba. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Hőmérséklet, halmazállapot Fejlesztési cél 10 óra Előzetes tudás Halmazállapotok. Víz a természetben. Az anyag, energia, információ területén gyakorlottság az anyagok mennyiségi és minőségi jellemzésében. A halmazállapotok, halmazállapot-változások összehasonlítása. A halmazállapot-változásokat A tematikai kísérő energiaváltozások megfigyelése, mérése. egység nevelési- Az állandóság és változás szemszögéből az anyagok vizsgálatában fejlesztési céljai leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. A termikus egyensúly és a kiegyenlítődés fogalmának értelmezése. Természeti folyamatok irányának felismerése konkrét példákon keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A hőmérséklet mérésére alkalmas Matematika: gyakorlati alkalmazások: mérőeszközök megismerése és adatok ábrázolása, Hány fokos a forró leves? használatuk gyakorlása függvények. Forró leves kevergetése, fújása. folyadékok és a levegő Szétfagy a kerti csap. Kuktafazék, hőmérsékletének mérése közben. Kémia:
korcsolya. A víz hűtéséhez és melegítéséhez kapcsolódó jelenségek. Mi történik, ha forró vízbe hideg vizet öntünk? Mi esik az ónos esőben? Vízforralás a mikrohullámú sütőben.
A hőmérséklet mint A víz hűtéséhez, melegítéséhez állapotjelző. A fizikai kapcsolódó jelenségek vizsgálata, és kémiai változások olvadáspont, fagyáspont, megkülönböztetése. forráspont mérése. A fagyáskor A halmazállapotok, a bekövetkező térfogatváltozás halmazállapotvizsgálata, gyakorlati változások jelentőségének megértése összehasonlítása. Ismeretek: példákon keresztül. A Egyirányú, Hőmérséklet mérése, „kuktafazék”- és a korcsolyamegfordítható és mértékegységei. jelenség vizsgálata, az körfolyamatok Olvadás, fagyás, párolgás, forrás. olvadáspont és forráspont értelmezése A víz különböző halmazállapotai. nyomásfüggésének megismerése, hétköznapi Olvadáspont, fagyáspont, gyakorlati alkalmazások keresése. jelenségekben. forráspont. Termikus egyensúly. Folyadékok tömegének, Biológia-egészségtan: Megfordítható és hőmérsékletének mérése, az A víz biológiai megfordíthatatlan folyamatok. összekeverés után kialakult közös szerepe. Az élőlények Csapadékfajták a hőmérséklet vizsgálata, a közös hőháztartását környezetünkben. Túlhűtés, hőmérsékletet befolyásoló befolyásoló fizikai túlhevítés. tényezők keresése, sejtések változások (hőáramlás, megfogalmazása és ellenőrzése. hővezetés, Folyamatok hősugárzás). megfordíthatóságának vizsgálata, példák keresése megfordítható és Földrajz: megfordíthatatlan folyamatokra. időjárási-éghajlati A saját környezetünkben elemek, jelenségek, előforduló csapadékfajták csapadékképződés. csoportosítása, keletkezésük vizsgálata. Informatika: A túlhűtés, túlhevítés mérési adatok jelenségének vizsgálata. rögzítése, kiértékelése számítógéppel. Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, halmazállapot, olvadáspont, fagyáspont, forráspont, nyomás, fogalmak túlhűtés, túlhevítés, csapadék, megfordítható, megfordíthatatlan folyamat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Órakeret 10 óra A fény tulajdonságai. Néhány, a háztartásokban használt energiahordozó. Az égés, mint energia-felszabadító folyamat. A tudomány, technika, kultúra területen a kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. A tudomány és a technika a társadalom és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének megismerése az erőgépek fejlődésén keresztül. A felépítés és működés kapcsolata szempontjai szerint a napenergiatermelés alapelveinek megértése. A napfény és a földi élet közötti összefüggés felismerése, a kapcsolat értelmezése a fény fizikai jellemzőivel. Az anyag, energia, információ szemszögéből az energiatakarékosság Az energia
módszerei és fontosságuk megismerése. Az energiamegmaradás elvének megismerése, alkalmazása. Jelenségek értelmezése az energiamegmaradás szempontjából. A környezet és fenntarthatóság területen az energiatudatos fogyasztói magatartás megerősítése. Az egészséges táplálkozás iránti igény erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A Nap és a csillagok Kémia: gyakorlati alkalmazások: energiatermelési folyamatának Égés. A fizikai és Mivel fűtsünk? A háztartások megnevezése, annak tudatosítása, kémiai változások energiaszükségletének hogy a földi energiatermelés energiaviszonyai. biztosítása. formáitól alapvetően eltérő Mi hajtja az autót, a járműveket? folyamatról van szó. A napfény Biológia-egészségtan: Az energia szerepe a energiatartalmának kísérleti A napfény és a földi közlekedésben. vizsgálata (napelem, élet összefüggése. Az energia szerepe az napkollektor). A földi Táplálkozás. A élővilágban. energiahordozókban tárolt táplálkozás és a légzés energia felszabadításának szerepe a szervezet Ismeretek: kísérleti vizsgálata (égés, energiaellátásában. A Nap szerkezete, szélkerék, vízkerék). energiatermelése. Energia Energiatermelési eljárások Informatika: fogalma, mértékegysége. ismerete, a lakóhely közelében Számítógépes Energiaforrások, energiatermelési található erőművek animációk. Internetes eljárások. A háztartásban használt feltérképezése, működésük adatgyűjtés. eszközök energiaigénye. elemzése, gyakorlati Energiafogyasztás mérése a megismerése. Fosszilis Technika, életvitel és háztarásokban. tüzelőanyagok csoportosítása gyakorlat: Energiatakarékos eljárások, keletkezésük alapján, energiatakarékosság, eszközök (energiatakarékos izzó, kitermelésük és a közüzemi számlák. hőszivattyú). környezetterhelés kapcsolata. Az A fizikai ismeretek fejlődésének atomerőmű kockázatainak hatása a mindennapi életre. megértése. Járművek fejlődése, közlekedés A háztartást ellátó fejlődése (gőzgépek, belsőégésű energiaforrások csoportosítása. motorok). Járművek Az energiaszámlák fő energiaigénye. tényezőinek értelmezése. A Táplálkozás – háztartásban használt eszközök energiafelhasználás. A táplálék, energiaigényének elemzése. Az mint energiahordozó. energiatakarékosság szükségességének megértése, gyakorlati megvalósításra való törekvés saját környezetünkben. A járművek mozgatásához használt energiaforrások történeti vizsgálata. A gőzgép működésének kísérleti vizsgálata. A belsőégésű motorok működésének vizsgálata. A
témához kapcsolható magyar tudósok keresése, munkásságuk bemutatása internetes adatgyűjtés alapján. Hőlégballon modellezése. Az elfogyasztott táplálék típusának és a testalkat, életmód kapcsolatának vizsgálata. Kulcsfogalmak/ Csillag, energia, energiahordozó, erőmű, fosszilis tüzelőanyag, égés, fogalmak nyomás, teljesítmény, táplálék, energiatakarékosság.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 9 óra A sebesség fogalmának tapasztalati ismerete. Mozgásjelenségek a Előzetes tudás mindennapi környezetben. A tudomány, technika, kultúra szemszögéből a témához illeszkedő múzeum, gyűjtemény meglátogatása, profiljának és néhány fontos darabjának elemző ismerete. A rendszerek szempontjából a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és A tematikai módszerek alapjainak megismerése a GPS-en keresztül. egység nevelésiAz állandóság és változás területén a mozgásjelenségek leírása, a fejlesztési céljai mozgás grafikus ábrázolása, a grafikonok értelmezése. Az egyenletes és egyenletesen változó mozgás felismerése. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése. A keringési idő és a fordulatszám értelmezése gyakorlati példákon a közlekedésben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Különböző testek, járművek Matematika: gyakorlati alkalmazások: (gyalogos, futó, kerékpár, autó, adatok ábrázolása, Mit mutat a sebességmérő, a vonat) sebességének függvények. fordulatszámmérő? Milyen meghatározása a megtett út és a adatok jellemzik a járművek menetidő mérésével. A sebesség Kémia: mozgását? fogalmának, mértékegységeinek atommag és használata egyszerű elektronok. Ismeretek: számításokban, a mértékegységek A járművek mozgásának közötti átváltás alkalmazása. Földrajz: jellemzése: út, idő, elmozdulás, Különböző sebességű testek, térábrázolás. út-idő kapcsolat, sebesség, járművek (kerékpár, autó, vonat, átlagsebesség. repülő, műhold) sebességének Informatika: Mozgások grafikus ábrázolása. összehasonlítása adatgyűjtés Mérési adatok Egyenletes mozgások, alapján. rögzítése, feldolgozása egyenletesen változó mozgások. Út-idő, sebesség-idő grafikonok számítógéppel. Sebességváltozás, gyorsulás. elemzése, a mozgások leírása Számítógépes A GPS szerepe a közlekedésben. grafikonok alapján. animációk. Online Körmozgások a természetben, Az egyenletes és az egyenletesen adatbázisok. technikában. változó mozgás közötti különbség A körmozgás jellemzői: keringési vizsgálata. Technika, életvitel és idő, fordulatszám. A GPS-adatok, a GPS gyakorlat: A járművek mozgásának jellemzése
működésének értelmezése. a közlekedés A Föld körül keringő űrhajók és eszközrendszere, a műholdak mozgásának jellemzése kulturált közlekedés. adatgyűjtés alapján. A jármű műszerfalán megjelenő fordulatszám-adat értelmezése. Körmozgások jellemzése a természetből, technikából vett további konkrét példák alapján. Sebesség, átlagsebesség, körmozgás, forgómozgás, fordulatszám, Kulcsfogalmak/ keringési idő, periódusidő, egyenletes mozgás, egyenletesen változó fogalmak mozgás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 11 óra Kölcsönhatások a mindennapi környezetben. Mágneses vonzás, taszítás Előzetes tudás tapasztalati ismerete. Tömeg fogalma, mértékegysége. Az anyag, energia, információ területen a mindennapi életben tapasztalt A tematikai erőhatások megismerése, a tapasztalatok értelmezése az erők egység nevelési- mozgásállapot- és alakváltoztató hatásaként. fejlesztési céljai Az állandóság és változás szempontjai szerint a sebességváltozás és az erő viszonyának megismerése. A kölcsönhatás fogalmának mélyítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A gravitációs kölcsönhatás Kémia: gyakorlati alkalmazások: vizsgálata. Eötvös Lóránd nyomás. Mitől változik a sebesség? Miért munkásságának megismerése. kell fogódzkodni a járműveken? Különböző testek súlyának Biológia-egészségtan: Milyen nehéz egy vasgolyó? meghatározása becsléssel és Az élőlények Miért „könnyebb” egy test méréssel, a becsült és mért mozgásának fizikai vízben, mint levegőben? értékek összehasonlítása. A jellemzése (erő, súlytalanság értelmezése. A munkavégzés). Az Ismeretek: tömeg és a súly kapcsolatának élőlények A testek súlya. Különböző testek használata egyszerű számítási alkalmazkodása a súlyának meghatározása feladatokban. gravitációhoz. méréssel. Az erő értelmezése hatásainak Különböző víziállatok Gravitációs erő és a súly. áttekintése révén. A rugós mozgása. A súly fogalma, mértékegysége. erőmérő használata, különböző Az erő és mérése. kölcsönhatásokban fellépő erők Informatika: Az erő fogalma, jellege (nagysága vizsgálata (súrlódás, mágneses Számítógépes és iránya), mértékegysége. Erő kölcsönhatás, ütközés). Egyszerű animációk. Online mérése. Egyszerű erőegyensúly. egyensúlyi helyzetek kísérleti adatbázisok. Az erő és a sebességváltozás vizsgálata. kapcsolata. Gyorsulás és hatásai, Mozgó testek Technika, életvitel és példák. Súrlódás, közegellenállás. sebességváltozásának kísérleti gyakorlat: Közlekedési alkalmazások, vizsgálata, a sebességváltozás közlekedési balesetek balesetvédelem. okának elemzése. Az erő és a elemzése. A takarékos, kényelmes, sebességváltozás kapcsolatának Kölcsönhatások
biztonságos közlekedés eszközei (villanyautó, légzsák, gyűrődési zóna). A nyomás. Nyomás mérése. Hidrosztatikai nyomás, légnyomás. Felhajtóerő. A testek úszása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
gyakorlati kimutatása. A Földrajz: járművek sebességváltozásakor légnyomás. (kanyarodás, gyorsítás, fékezés) fellépő jelenségek vizsgálata. Különböző súlyú és alakú testek talajra gyakorolt hatásának kísérleti vizsgálata. A nyomás értelmezése, kiszámítása egyszerű esetekben a nyomóerő és a nyomott felület meghatározása után. A folyadék belsejében uralkodó nyomás mérése, hidrosztatikai nyomás megnyilvánulásainak felismerése a gyakorlatban. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Arkhimédész sűrűségmérési módszerének alkalmazása. Gázok nyomásának mérése, légnyomás mérése. A folyadékba merített test lemerülésének, lebegésének, úszásának vizsgálata, értelmezése. Gravitációs kölcsönhatás, súly, erő, tömeg, sebességváltozás, gyorsulás, nyomás, légnyomás, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő.
A fejlesztés várt eredményei: A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.
Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Tudjon felsorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben.
8. osztály Heti óraszám: 1,5 óra Témakörök: 1. Hang, hullámmozgás a természetben
8 óra
2. A Naprendszer
8 óra
3. Környezetünk és a fizika
8 óra
4. Elektromos alapjelenségek
10 óra
5. Elektromágneses indukció
10 óra
6. Fénytan
10 óra
Összesen:
54 óra
Tematikai egység/ Órakeret A hang; hullámmozgás a természetben Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás A sebesség fogalma, mértékegysége. A tudomány, technika, kultúra területén a témához kapcsolódó fogalmak és jelenségek megismerése a természet megfigyelésén, tanári irányítással, illetve önállóan vagy csoportban végzett kísérleteken keresztül. Kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. A tematikai A témához illeszkedő ismeretterjesztő források önálló keresése, egység nevelési- értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szemszögéből a hang információátvitelben játszott szerepének értelmezése. Környezet és fenntarthatóság: a hangok világának szépsége, a természet hangjai, a zajszennyezés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért szól, miért halljuk? Miért más a gitár hangja, mint a zongoráé? Denevérek, delfinek tájékozódása. Ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Túlzott hangerő – halláskárosodás. Hullámok a hétköznapi életben, a víz hullámzása, vízhullám terjedése.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A hang keletkezésének vizsgálata, a hallás fizikai alapjainak megértése. A hang információhordozó szerepének elemzése kísérletek és az állatvilágból vett példák alapján. Hangforrások kísérleti vizsgálata. Néhány hangszer hangképzésének, működésének vizsgálata, a működés (a hang jellemzőinek változtatása) értelmezése. A hallott hangmagasság és a frekvencia összefüggésének
Biológia-egészségtan: Az ember és az állatok hallása, hangképzése; Szűrővizsgálatok. Ének-zene: hangszerek, hangszercsoportok, az emberi énekhang fajtái. Informatika: számítógépes animációk
kísérleti vizsgálata. Az ultrahang alkalmazása. Ismeretek: gyógyászatban és az élővilágban A hang és a hallás. Hangforrások. betöltött szerepének bemutatása A hang keletkezése. konkrét példákon. Hangsebesség, hangerősség, A hangerősség mérése. A túlzott hangmagasság, hangszín. A hallás hangerősség egészségkárosító fizikai alapjai. hatásának ismeretében a Az ultrahang és szerepe az megfelelő magatartásra való élővilágban. törekvés. Hangerősség, decibel. A fizika hullámfogalmának és a Zajszennyezés. hullám szó köznapi jelentésének A hullámok jellemzői, vizsgálata, megkülönböztetése hullámjelenségek (törés, konkrét példákon keresztül. visszaverődés). A vízfelületen keltett hullámok, rugalmas közegben terjedő hullámok megfigyelése, kísérleti vizsgálata, az eredmények, tapasztalatok rögzítése, leírása. Hang, hangforrás, frekvencia, hangszín, terjedési sebesség, hangerősség, Kulcsfogalmak/ ultrahang, zajszennyezés, hullám, hullámtörés, visszaverődés. fogalmak
Tematikai egység/ Órakeret A Naprendszer Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás A fény tulajdonságai. Körmozgás jellemzői. A tudomány, technika, kultúra szemszögéből a tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése. A tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. A tudományos modellek változásának A tematikai felismerése. A témához illeszkedő ismeretterjesztő források önálló egység nevelési- keresése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, fejlesztési céljai mások eredményeinek értelmezése. A felépítés és működés kapcsolata szerint a Naprendszer felépítésének, égitest- típusainak megismerése. A Hold fázisainak megértése. Távolságok és időbeli nagyságrendek összehasonlítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A Naprendszer legfontosabb Biológia-egészségtan: alkalmazások: objektumainak megismerése a napsugárzás és a Helyünk a világmindenségben. A képek, adatok alapján. földi élet közötti csillagok és a földi élet kapcsolata. Bolygók, holdak összefüggés. mozgásának modellezése, Ismeretek: vizsgálata. Ptolemaiosz és Földrajz: A Naprendszer. A Naprendszer Kopernikusz módszereinek Égitestek. Földrajziobjektumai (bolygók, holdak, és tudományos környezeti folyamatok, üstökösök, meteorok). Bolygók, holdak eredményeinek elemzése. földtörténeti és a rajtuk uralkodó fizikai viszonyok. A holdfázisok értelmezése. események időrendje. A Hold jellemzői, fázisai. Napfogyatkozás, Az idő mérése az égitestek mozgása holdfogyatkozás Informatika: alapján. jelenségének modellezése, Számítógépes
Naptár. Árapály. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás. Csillagképek, csillagászati távolságok, fényév. Tejútrendszer. Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Világmindenség fejlődéséről alkotott elképzelések.
megfigyelése filmen, a animációk. természetben. Elektronikus könyvtár, A naptár és az időszámítás online enciklopédia. kialakulásának elemzése, történeti áttekintése adatgyűjtés alapján. Csillagászati távolságok és az ezt leíró egységek értelmezése, az Univerzum méretviszonyainak elemzése. A legfontosabb csillagképek felismerése, használata helymeghatározásban. Az asztrológiai jóslás esetlegességének vizsgálata konkrét példákon. A világról alkotott múltbeli elképzelések gyűjtése, rendszerezése, elemzése. Nap, Naprendszer, csillag, bolygó, hold, meteor, holdfázis, Kulcsfogalmak/ napfogyatkozás, holdfogyatkozás, árapály, tejútrendszer, csillagkép, fogalmak fényév, asztronómia, asztrológia. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 8 óra Hullámmozgás, a hullámok jellemzői. Halmazállapotok, halmazállapot Előzetes tudás változások. Csapadékfajták. Nyomás, légnyomás. A Napenergia földi megjelenése. Az anyag, energia, információ területen az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítése. Felépítés és működés kapcsolata szerint a halmazállapot-változásokról tanultak időjárási-geológiai jelenségekkel való kapcsolatának értelmezése. A környezet és fenntarthatóság szemszögéből az ember természeti A tematikai folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A fogyasztási egység nevelésiszokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével fejlesztési céljai törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. Természeti értékek és környezetkárosító folyamatok felismerése, egyéni és közösségi cselekvési lehetőségek meghatározása az energia-átalakító folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése kapcsán. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Környezetünk és a fizika
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Természeti katasztrófák. Az ember természetkárosító tevékenysége.
A Föld belső szerkezetének, földrengések keletkezésének terjedésének vizsgálata adatgyűjtés alapján. Természeti katasztrófák vizsgálata adatgyűjtés alapján. Ismeretek: Kiváltó okok elemzése. A Föld. Belső szerkezete, Kárenyhítés lehetőségeinek földrengések, rengéshullámok. megismerése. A légkör fizikai tulajdonságai. A megújuló energiaforrások Természeti katasztrófák. Viharok, háztartásokban történő árvizek, földrengések, cunamik felhasználási lehetőségeinek kiváltó okai. A kárenyhítés elemzése adatgyűjtés alapján. Az lehetőségei. atomenergia, mint az A napenergia megjelenése a földi anyagszerkezetben rejlő jelentős energiahordozókban. energiaforrás tudatosítása. Víz-, szél-, nap- és fosszilis Energiatakarékossági lehetőségek energiafajták, atomenergia. vizsgálata a háztartásokban, Energiatakarékosság a iskolában, lakóhelyünkön. háztartásban (hőszigetelés, Adatgyűjtés és elemzés a korszerű főzési, fűtési környezetünkben történő módszerek). természetkárosításokról és azok A természetkárosítás fajtáinak hatásairól. fizikai háttere (erdőirtás, légszennyezés, fényszennyezés).
Kémia: a víz- és levegőtisztaság, a levegő összetétele. Biológia-egészségtan: az éghajlat hatása az épített környezetre. Földrajz: Fenntarthatóság, fogyasztási szokások, környezettudatosság. Időjárási-éghajlati elemek, jelenségek, légköri alapfolyamatok. Informatika: adatgyűjtés az internetről.
Technika, életvitel és gyakorlat: Energiatakarékosság. Hulladékkezelés. Földrengés, légkör, légnyomás, légköri és tengeri áramlat, cunami, Kulcsfogalmak/ napenergia, fosszilis energia, atomenergia, megújuló energia, fogalmak energiatakarékosság,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra Elektromosság. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a Előzetes tudás mindennapi életben. A tudomány, technika, kultúra területen a tudományos modellek A tematikai változásának felismerése. egység nevelésiAz anyag, energia, információ szemszögéből az atomok szerkezetét leíró fejlesztési céljai modellek használata fizikai jelenséggel összefüggésben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Az atom felépítésnek, a Kémia: gyakorlati alkalmazások: részecskék elektromos töltésének Atommag és Miért lehet életveszélyes az megismerése, modellezése. elektronok. Atom, elektromos vezetékek közelsége, Elektromos töltéssel rendelkező molekula, ion. megérintése? Az elektromos testek kísérleti vizsgálata. Az Atomszerkezet. áram. Az atomszerkezet és az elektromos áram hatásának Elektromos töltés. elektromosság kapcsolata. kísérleti vizsgálata, az Veszélyszimbólumok. áramerősség mérése. Különböző Elektromos alapjelenségek, elektromos áram
Ismeretek: anyagok vizsgálata elektromos Biológia-egészségtan: Az anyag részecskéinek vezetés szempontjából. az életfolyamatokat szerkezete. Atomi méretek. Áramkörök építése, áramerősség kísérő elektromos A testek elektromos állapota. és feszültség mérése. A soros és változások. Villámlás. Az elektromos áram. párhuzamos kapcsolás kísérleti Áramerősség, áramerősség vizsgálata, gyakorlati Informatika: mértékegysége. Elektromos alkalmazásának megismerése. Adatgyűjtés. vezetők, szigetelők. Adott feszültség esetén a Animációk. Fogyasztók soros és párhuzamos fogyasztó ellenállása és a rajta kapcsolása. áthaladó áramerősség Technika, életvitel és Az elektromos feszültség, a kapcsolatának vizsgálata, a gyakorlat: feszültség mértékegysége. rövidzárlat és a balesetveszély Háztartási gépek, Áramkörök. Elektromos felismerése. eszközök biztonságos ellenállás. Az elektromos áram élettani használata. A háztartások elektromos energia hatásának elemzése adatgyűjtés Energiatakarékosság. fogyasztása. alapján. Az elektromos Elektromos munka és készülékek és hálózat használata teljesítmény. során fellépő kockázatok és Az elektromos áram hatása az élő veszélyek elemzése. szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Elektron, atommag, proton, neutron, elektromos töltés, atom, molekula, Kulcsfogalmak/ elektromos áram, elektromos vezető, szigetelő, feszültség, teljesítmény, fogalmak fogyasztás, érintésvédelem. Tematikai egység/ Órakeret Elektromágneses indukció, váltakozó áram Fejlesztési cél 10 óra Előzetes tudás Elektromos áram, áramerősség, feszültség, energia, energiaforrások. Az anyag, energia, információ szemszögéből az atomok szerkezetét leíró A tematikai modellek használata az elektromágneses jelenségekkel összefüggésben. egység nevelési- Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk felismerése. fejlesztési céljai Energiatípusok (kémiai-, nap-, elektromos-) egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Permanens mágnes Földrajz: gyakorlati alkalmazások: tulajdonságainak vizsgálata, A Föld mágneses Hogyan keletkezik az áram? gyakorlati alkalmazások gyűjtése, pólusai, tájékozódás a Az elektromos áram előállítása. elemzése. Föld felszínén. Elektromos áram a A Föld mágnesességének Energiatakarékosság, háztartásokban. vizsgálata, elemzése, az iránytű fenntarthatóság. használata. Az elektromágnes Ismeretek: kísérleti vizsgálata, gyakorlati Informatika: Az anyag mágneses tulajdonsága. alkalmazások gyűjtése elemzése. filmek, animációk Mágnesezhető, nem Különböző anyagok vizsgálata keresése. mágnesezhető anyagok. mágnesezhetőség szempontjából. Az elektromágneses indukció. Az elektromágneses indukció Technika, életvitel és Generátor, váltakozó áram. kísérleti vizsgálata, a generátor és gyakorlat:
Elektromos motorok. Elektromos energia termelése. Erőművek. Atomenergia. Villamosenergia-hálózat. A villamos energia szállításának problémái. Lakások elektromos hálózata. Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Energiatakarékos eljárások, eszközök ismerete (energiatakarékos izzó, hőszivattyú).
az elektromos motor Háztartási gépek, működésének elemzése modell eszközök biztonságos alapján. A váltakozó áram használata. tulajdonságainak vizsgálata. Energiatakarékosság. Elektromos motor modellezése. Erőművek csoportosítása, a Történelem, környezetünkben található társadalmi és erőművek jellemzése adatgyűjtés állampolgári alapján. Az atomenergia ismeretek: energiaellátásban betöltött az elektromosság szerepének áttekintése. szerepe az ipari Transzformátor kísérleti fejlődésben, magyar vizsgálata, a villamos energia találmányok az szállításában betöltött szerepének elektromossággal elemzése. kapcsolatban. Magyar tudósok szerepének vizsgálata az elektromosság gyakorlati felhasználása tekintetében adatgyűjtés alapján. A háztartásokban található elektromos fogyasztók adatainak értelmezése, csoportosításuk energiaigény szerint. A háztartásokban használt elektromos fogyasztók működési költségeinek meghatározása egyszerű számításokkal. Az energiatakarékosság lehetőségeinek vizsgálata. Permanens mágnes, elektromágnes, elektromágneses indukció, generátor, Kulcsfogalmak/ váltakozó áram, elektromos motor, erőmű, villamosenergia-hálózat, fogalmak transzformátor, elektromos fogyasztó, érintésvédelem.
Tematikai egység/ Órakeret A fény Fejlesztési cél 10 óra Előzetes tudás Napfény, fényforrások. A hullám fogalma. A tudomány, technika, kultúra területen a tudomány és a technika a társadalom és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének megismerése az optikai eszközök gyakorlati alkalmazásán keresztül. A kutató és A tematikai mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. egység nevelési- A felépítés és működés kapcsolata területen a napfény és a földi élet fejlesztési céljai közötti összefüggés felismerése, a kapcsolat értelmezése a fény fizikai jellemzőivel. A környezet és fenntarthatóság szemszögéből a természeti környezet szépségének megjelenítése a vizsgált természeti jelenségeken keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek
Tükrök fényvisszaverésének, Biológia-egészségtan: képalkotásának kísérleti A napfény és a földi vizsgálata. élet összefüggése. Lencsék fénytörésének, A szem és a látás képalkotásának kísérleti egészségtana. vizsgálata. A valódi és látszólagos kép Kémia: közötti különbség megértése a lángfestés. kísérleti tapasztalatok alapján. Prizma fénytörésének kísérleti Földrajz: vizsgálata. A fény színe és az égitestek frekvenciája közötti kapcsolat látszólagos mozgása. igazolása a gyakorlatban. A szivárvány keletkezésének Informatika: vizsgálata. biztonságos A szem működésének megértése internethasználat; Ismeretek: ábra alapján. A közel- és Internetes adatbázisok, A fényforrás. A fény távollátás okának és javítási enciklopédiák tulajdonságai, terjedése lehetőségeinek gyakorlati alkalmazása. különböző közegekben. megismerése. Tudatos viselkedés A fénysebesség és jelentősége. a látás megóvása érdekében. Fényvisszaverődés, fénytörés. A fényképezőgép, a földi és Színkép. csillagászati távcső, a tükrös A szem és a látás. A látás fizikai távcső, a mikroszkóp alapja. Látáshibák és javításuk. működésének kísérleti vizsgálata. Lencsék, tükrök szerepe a A látható fény és a hétköznapi technikában: fényképezőgép, életben alkalmazott mikroszkóp, távcsövek (földi elektromágneses hullámok távcső, csillagászati távcső, kapcsolatának vizsgálata a tükrös távcső). A világűr környezetünkben fellelhető megismerésének eszközei eszközök, eltérő frekvencia (távcső, marsjáró, űrteleszkóp). tartományban észlelő élőlények A látható fény és a hétköznapi bemutatása révén, az életben használt elektromágneses elektromágneses spektrum hullámok kapcsolata. szemléletes megismerése. Kulcsfogalmak/ Fényforrás, fénysebesség, színkép, frekvencia, fénytörés, fogalmak fényvisszaverődés, közellátás, távollátás, elektromágneses hullám. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért kell a szemüveg? Hogyan működik a távcső? Miért színes a szivárvány? Tükrök, lencsék technikai alkalmazása. Síktükör, visszapillantó tükör, borotválkozó tükör, nagyító, távcső, mikroszkóp. Égitestek megfigyelése. Szivárvány. Elektromágneses hullámok a környezetünkben: rádió, televízió, mobiltelefon, mikrohullámú sütő, távirányítók, fény, röntgen.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra. Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezést. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás
eszközeiről. Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára. Ismerje a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről. Értse a csillagjóslás és a csillagászat közötti különbséget. Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről. Ismerje fel az ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét. Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel. IKT ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, -rendezésben, -megjelenítésben. Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje és önálló tanulás során használni tudja a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat. Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.
