HELYI NEVELÉSI PROGRAM. Szerkesztette: Domina Erika. Újudvar, 2010

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

Szerkesztette: Domina Erika Újudvar, 2010.

1

„Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságba érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni, Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek Megtanulják a szeretetet megkeresni a világon.”

Dorothy Law Holtz: Egy élet a kezedben

2

TARTALOMJEGYZÉK Törvényi háttér ……………..……………………………………………………………..5 Előszó……………………………..……………………………………………..…...........6 I. Bevezető….………….………………………………………………………………….6 Az óvoda jellemző adatai………………………………………………………….......6 Programunk küldetése…………………………………………………….…………...7 Programunk filozófiája………………………………………………………………...7 II. Gyermekkép, óvodakép……………………………………………………….…..…...8 Gyermekképünk……………………………………………..………..…………….…..8 Óvodaképünk……………………………………………………………………….…..9 Programunk kiemelt feladatai………………………………………………………..10 III. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………….. …….........11 Az egészséges életmód alakítása…..…………………………………………........11 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása………………………..…..............16 Anyanyelvi fejlesztés-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása…….......20 IV Az óvodai élet megszervezésének elvei…………………………………………….20 Személyi feltételek……………………………………………………………….…….21 Tárgyi feltételek………………..…………………………………..………….…….......22 Az óvodai élet megszervezése…………………………………………….................23 Az óvoda kapcsolatai…………………………………………………………….…..…25 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai…..…..…....27 A játék..……………………………………………………………………………........27 Vers, mese………..……………………………………………….……………..…....29 Ének, zene, énekes játék…………………….…………….....................................32 Rajzolás, mintázás kézimunka…….……………………………………………..….33

3

A mozgás…………………………………………………….…………………….….35 Környezeti nevelés……………….………………………………………….………..38 Matematikai nevelés……………………………………………………….……….....41 Munka jellegű tevékenységek…………………………………………….……….....43 A tevékenységben megvalósuló tanulás……….……………………………….......45 VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére………………………………..................48 VII. Egyéb feladatok………………………………………………………………………...51 Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége………………………………………51 Esélyegyenlőség biztosítása…………………………………………………………..52 A sajátos nevelést igénylő gyermekek óvodai nevelése……………………………54 A pedagógiai munka dokumentációi…………………………………………………..56 Legitimációs záradék………………………………………………………………...………57 1.számú melléklet: Intézményi esélyegyenlőségi program………………………….….58 2. számú melléklet: A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök Jegyzéke…………………………………………………………………………………..62

4

TÖRVÉNYI HÁTTÉR •

1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai

•

137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja

•

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési–oktatási intézmények működéséről

•

2/2005. (III. 1.) OM sz. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

•

1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról

•

Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

•

1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

•

Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye (1989. november 20.) 42. cikk

•

Alapító okirat 38/2007. (V. 29.) számú Ök. határozat szerint, a módosító okirat 40/2009.(V.28) számú Ök. határozat szerint

5

ELŐSZÓ Kedves Szülők, Kollégák! Szeretettel köszöntjük óvodánkban! Megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődik nevelési programunk iránt. Kérem, ismerje meg terveinket, legyen partnerünk céljaink megvalósításában. Tegyük együtt széppé, emlékezetessé gyermekeink itt töltött életét. Legyen ez az óvoda olyan, ahová mindenki szívesen, jó érzéssel lép be.

I. BEVEZETŐ AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos neve: Móra Ferenc Óvoda Az intézmény OM azonosítója: 201090 Az intézmény címe és elérhetősége: Újudvar 8778, Ország út 33 sz. Telefon: 93/360 – 210 E-mail: [email protected] Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Újudvar község Önkormányzata Újudvar 8778, Petőfi S. út 2 sz. Telefon: 93/360-201 Egy vegyes csoportos óvodánk festői, tiszta környezetben, távol a forgalomtól egy kis dombocska tetején található Újudvar belsejében. Egyszintes épületünk, magába foglalja a konyhát is, melynek a házias jellegű étkezésünket is köszönhetjük. Intézményünk személyautóval, gyalogosan könnyen megközelíthető. Környéke csendes, szennyeződéstől mentes övezet. Tágas, füves udvarunk fajátékai, homokozója, változatos mozgásra és megfigyelésre ad lehetőséget. Udvarunkat számos mozgásfejlesztő játék és játszóházak teszik vonzóvá. Pályázatok s egyéb források feltárásával az elkövetkező időszak céljai között szerepel játszóudvarunk további fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb, biztonságosabb szabadtéri nagymozgás és játék feltételeit. Intézményünk külső állagának megújítása valamint a tető cseréje is szerepel a távlati terveink között, amelyre forrást pályázatok útján szeretnénk teremteni. A csoportszobáink természetes alapanyagú bútorai, eszközei biztosítják a gyermekek kényelmét, fejlesztik ízlésvilágukat. Két csoportszobánk van, egyik csoport a játék, foglalkozások, kezdeményezések színtere, míg a másik tornaszobaként, pihenőként funkcionál. Óvodánkban egy mosdóhelyiség található, a gyermekek öltözői a folyosón vannak elhelyezve. Az óvoda családias, biztonságos légkörének megteremtéséről lelkes, jó szaktudású, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében egység-és egyedi vonások együttesen érvényesülnek. A gyermekek személyiségfejlesztésében figyelembe vesszük az 6

egyéni sajátosságokat, a különbözőségeket. Az óvónő feladatát a szükségletek, a fejlődés törvényszerűségei szabják meg. Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Ezért külsőségeinkben, nevelési, tevékenységrendszerünkben beépül a népi, nemzeti kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, a környezettel, embertársainkkal való pozitív szemlélet kialakítása. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak. Mindemellett törekszünk az ismeretek, eszközök folyamatos korszerűsítésére, az információáramlás sokszínűségére. Nevelésünkben a játékot tekintjük legfontosabb eszközünknek. Elismerjük a család elsődleges nevelői szerepét, értékeink közvetítése mellett a közös együttműködésre törekszünk. A felsorolt értékek megvalósítására nagyon jó alapnak éreztük a Lépésről lépésre óvodai program rendszerét, a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program és a Komplex Prevenciós Óvodai Program egyes elemeit, valamint a Körlánc környezeti nevelés választható programot.

PROGRAMUNK KÜLDETÉSE A lépésről lépésre program küldetése, hogy széles körben megismertessen és bevezessen egy új átfogó pedagógiai rendszert, amely elősegíti a demokratikus gyermeknevelési gyakorlatok megvalósítását úgy a nevelésben, mint a gyermek családi környezetében. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységben vegyenek részt.

PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely majd végig kíséri őket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, tudásanyagot és készségeket. Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó időhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: •

Szembesülni a változással és előidézni azt.

•

Kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni.

•

Rátalálni a problémákra és megoldani őket.

•

Kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni.

•

Érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt.

Programunk figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget különös hangsúlyt helyezve: •

Az élmények individualizálására. 7

• •

Arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában. A család részvételére az óvodai nevelésben.

Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnőek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel. Individualizáló programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlődési szintjén. Ennek megfelelően a gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények figyelembe vételével.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉPÜNK „Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy Önmaga lehessen.” (Janese Korczak) A gyermek: - fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. - E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi es lelki szükségletei vannak. - A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. - Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést A következő gondolatokat mi is magunkénak valljuk: Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ez által az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse!” Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermekek alaptevékenységének, a játéknak, mely fejlődésüknek, fejlesztésüknek legjobb eszköze. Az önfeledt, szabad játék emberformáló, gazdagító hatású, hosszú távra biztosítja a gyermekek harmonikus fejlődését. A gyermek tisztelete, szeretete, elfogadása, az átlagtól eltérő, a másság tolerálása minden felnőtt kötelessége. A szülőknek is tudniuk kell, hogyha a szeretetet, elfogadást saját gyermekeik személyére értve elvárják, természetesen mással szemben is alkalmazni kell. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz.

8

Célunk: hogy az óvodánkban felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan illeszkedjék az európai uniós értékrendhez. Célunk: olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus a dajka a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Melyek azok az értékrendek, melyeket elvár a társadalom? - változásokra, fejlődésre való rugalmas alkalmazkodás, befolyásolás képessége, - kritikus gondolkodás, döntésképesség, - konfliktuskezelő képesség, - a környezet alakítása, védelme, - a kultúra, a szülőföld ismerete, védelme, - a technikai és tudományos fejlődés követése, - emberi kapcsolatok humánus alakítása, - az egyén és társadalom jogainak és szükségleteinek egyenrangú tisztelete. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek: • Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére. • Legyen elegendő idejük a szabad játék megvalósítására. • Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére. • Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. • Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül. • Helyet kapjanak munkáik kiállítására. Olyan gyermeket szeretnénk óvodánkból elengedni, aki rendelkezik a humanista értékek alapjaival, kreatív, érdeklődő, együttműködésre, teljes életre képes.

ÓVODAKÉPÜNK Küldetésünk: a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődés ütemét figyelembe véve, meleg, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, a személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlődése. Nevelési programunkkal olyan értékeket szeretnénk megteremteni, melyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese a megvalósításának. A gyermekeket körülvevő környezet reményeink szerint segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk a családi élet kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatot. Figyelembe veszi a gyermekek és családok eltérő hagyományait. Az együttműködést segítik az óvoda programjai,

9

igazodik a szülők igényeihez. Munkánk során a nemzeti kultúránk hagyományaira alapozunk, de az eltérő kultúrából érkező, migráns gyermekek számára biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését. Beilleszkedésüket, befogadásukat segítjük szokásaik, hagyományaik megismerésével. Az óvoda alapvető funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő funkció. Pedagóguskép Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, a gyermekek szükségleteit követő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. Kommunikációja, bánásmódja az óvodáskorú gyermek számára modell értékű. Szülőkép Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez. Nevelési programunk céljai • A gyermekek tevékenységeire épülő, sokoldalú képességfejlesztés által, személyiségének kibontakoztatása az egyéni és életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele alapján. • Humanista életszemlélet megalapozása. • A sikeres iskolakezdés feltételének megteremtése gazdag, változatos mozgás és információáramlás lehetőségének biztosításával.

PROGRAMUNK KIEMELT FELADATAI Tevékenységközpontú szemlélet és fejlesztő stratégia Individualizált fejlesztés Az individualizált nevelés a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek megértése és differenciált fejlesztése. Az individualizált nevelés azt jelenti, hogy az óvodai időbeosztás tiszteletben tartja minden gyermek igényét az elfoglaltságra és a pihenésre. Azt jelenti, hogy a felszerelés, a segédanyagok és a terem berendezése elősegítik a gyermekek fejlődését és a fejlettségi szint szerinti változatosságot mutatnak. Azt is jelenti, hogy a foglalatosságok lebonyolítása sikerélményt ad a gyerekeknek, de ugyanakkor kihívás elé is állítja őket. A jellem pozitív alakítása Mivel a 3-7 éves korú gyermek legtöbb idejét az óvodában tölti, a fentiekből adódóan felelősek vagyunk a környezet alakításáért és a nevelés minőségéért. Programunkban ezért foglal kiemelt helyet a JELLEMNEK, mint az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezőjének POZITÍV IRÁNYÚ FEJLESZTÉSE elsősorban a környezeti nevelés során. A gyermekek értékrendszerében megerősítjük azokat a jellemvonásokat, mely alapja az egyéni boldogulásnak, a társadalom gyakorlata, működése teszi nélkülözhetetlenné.

10

- a szellemi, fizikai munka, - értékmegóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, megóvása, - a segítőkészség vagy karitativitás, - a fegyelmezettség. A változatos mozgás- és információáramlás lehetőségének biztosítása A gyermekek sikeres iskolakezdését nagymértékben befolyásolja a gyermekek térben való tájékozódása, térlátása, saját testsémájának ismerete. A probléma megjelenése sikertelenséghez, majd magatartási zavarokhoz vezet. Ennek megelőzésére a változatos mozgáslehetőség biztosítását tűztük ki célul, illetve olyan játékos feladatok végzését, melyek csökkenthetik a fent említett zavarok kialakulását.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Helyi programunk a nevelés általános feladatait a következőképpen tagolja: o Egészséges életmód alakítása o Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása o Anyanyelvi -, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása o

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A gyermekek egészségének fenntartása az óvoda legalapvetőbb feladata. Az egészséges életmódra nevelés egész nap folyamán történik, a gyermekek minden tevékenységét áthatja. Célunk: az egészséges életmód igényének megalapozása, mozgást kedvelő, helyesen táplálkozó, egészségesen fejlődő gyermek nevelése. Főbb feladatok: o A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek kielégítése, o Mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, o Egészségvédelem, edzettség, o Egészséges életmód szokásainak megalapozása, o Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása. o Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének. Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Mivel minden gyermek máshol tart a fejlődés területén, erről

11

szülői kérdőíven tájékozódunk, anamnézist veszünk fel, s erre építjük a segítségnyújtás módját, mélységét. A gyermekek fejlődését évente diagnosztizáljuk. A gondozási feladatok intimitást igényelnek, ezért törekszünk arra, hogy e tevékenységet lehetőleg ne csoportosan végezzék gyermekeink. A WC használatára bármikor joga van a gyermeknek. A terület fontossága miatt felnőtt felügyeletet szükség szerint biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A segítségnyújtás kölcsönös bizalomra, meghitt viszonyra épül. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti, éppen ezért nagyon meghatározó a gyermekekkel való kapcsolata. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A folyamatosság bevezetésével lehetőséget teremtünk a nyugodt, a gyermekek valós szükségletéhez igazodó étkezésnek. Kiküszöböljük a várakozási időt. Konyhánkkal a változatos étrend érdekében folyamatosan konzultálunk. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. Lehetőség szerint a szülők bevonásával biztosítjuk a gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának növelését. Gyümölcs és zöldségnapokat szervezünk. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. Az öltözködés terén meggyőzzük a szülőket a réteges öltözködés fontosságáról. Segítséget a gyermek fejlettségének megfelelően biztosítunk. A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, nyugalom, kényelmes ruházat. A gyermekek alvásigényét figyelembe vesszük. Az alvást már kevésbé igénylő gyermekek számára csendes tevékenységet biztosítunk. Mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése Egészségünk megőrzésében ez is kiemelt feladat. Ezért minden nap alkalmat teremtenünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. Gyakran szervezünk sport- és ügyességi játékokat. Ennek egyik módja a mindennapi testnevelés és a kötelező testnevelés foglalkozás. A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. Egészségvédelem, edzettség E feladatba soroljuk: a balesetek megelőzését, higiénés szabályok betartatását, fertőző betegségek, egyéb rendellenességek megelőzését, pszicho higiénés egészségvédelmet, váratlan helyzetekre való felkészülést. A baleset megelőzés elvei: - ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata, - gyakori felülvizsgálatok, javítás, - állandó felügyelet, - a talaj, közlekedő utak tisztántartása, 12

- nagyméretű eszközök rögzítése, - ruházat ellenőrzése, - baleset megelőzés szabályainak betartása. Higiénés szabályok betartatása: - WC papír megfelelő használata, / főleg lányoknál / - WC- én egy gyermek legyen egyszerre, - folyékony szappannal való kézmosás, - testnevelés foglalkozás utáni mosakodás - körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után, - saját fésű, fogmosó felszerelés használata, - megfelelő orrfúvási technika, - tiszta, megfelelő méretű ruházat, - váltóruha biztosítása - a haj rendszeres gondozása, - megfelelő tisztaságú ivóvíz Fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése: - a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés, zsebkendő beszerzése - egyéni eszközök biztosítása - beteg gyermek elkülönítése Pszichohigiénés egészségvédelem Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Mit tehetünk ennek érdekében? - Tartózkodunk a megszégyenítéstől, / pld. bepisilés / - megteremtjük lehetőség szerint a nyugalmat, csendet, az intimitást, - nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben, - nem terheljük túl gyermekeinket, - kerüljük a kényszerítő módszereket, - meghallgatjuk a problémákat, - biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot, - igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, - nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot, - az agresszív magatartású gyermeket vizsgálatra küldjük, - fejlesztési tervet dolgozunk ki, - megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését, - a kisebb fogyatékkal élő gyermekek elfogadtatása, - megismertetjük gyermekeinket a káros szenvedélyek hatásaival. Edzettség: - feladatok fokozatos nehezítése, - folyamatos levegőcsere, szabad levegőn való tartózkodás, - nyári pancsolási, napozási lehetőség biztosítása, - tornaszerek változatos biztosítása, - tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése, lábtorna - úszás és egyéb mozgásos tevékenységek megszervezése - udvari mozgásos játékok biztosítása Váratlan helyzetekre való felkészülés Mai életünkben gyermekeinkre sok veszély leselkedik. Ezek megismertetése már óvodás korban szükséges. 13

Ezek: - „besurranó” esete, - az elszökés veszélye, - az idegen személy közeledésének problémája. Egészséges életmód szokásainak megalapozása Az egészséges életmód szokásai az emberi kultúra része. Ezért elengedhetetlen ezek megismertetése. Területei: Testápolás (az esztétikus megjelenés alapjai) Egészséges táplálkozás, kultúrált étkezés, terítés (otthon, vendégségben, étteremben) Szabadidő egészséges eltöltése (mozgás, kirándulás, séta) A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése, ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket is tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Az egészséges életmód alakításának színterei: - csoportszobák, - mellékhelyiségek. A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek, alacsony polcokat helyezünk el. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. (virágpor, por, madártoll) A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el. Sötétítő függönnyel, napvédővel védjük gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A dekorációkat szemmagasságban helyezzük el. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé tervezzük. Tornaszoba a mozgásos tevékenységek színhelye. Portalanításáról, szellőztetéséről folyamatosan gondoskodunk. Mellékhelyiségek Mosdóban figyelünk a padló csúszásmentességére. Folyamatosan fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönyökkel választjuk el. A tisztítószereket biztonságos, zárt helyen tároljuk. Öltöző Minden gyermeknek külön zsákot biztosítunk ruháik tárolására. A gyermekek jele, neve jól látható helyen, esztétikusan van elhelyezve. Az udvar Változatos tevékenységre alkalmas. Eszközeink fából és műanyagból készülnek, gyermek közeliek. Folyamatosan ápoljuk, szükség szerint javítjuk azokat. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokozót időnként felújítjuk, a homokot cseréljük, fertőtlenítjük, felássuk. Az udvar területei: betonos és füves, árnyékos és napos részek. A gyermekek bőrét napozókrémmel védjük, a szülők figyelmét felhívjuk a megfelelő ruházat biztosítására. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.

14

Az óvoda feladata az egészségvédelem terén - a szűrővizsgálatok előkészítése, lebonyolítása, - az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás rendjének kidolgozása, - felvilágosító foglalkozások megszervezése, - iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése, - egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára, - krónikus betegségben szenvedők fokozott gondozása, - viselkedési zavarokkal küzdő, vagy piszchoszociálisan sérült gyermekek különfoglalkozásának megszervezése, - a Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése, - logopédiai foglalkozások biztosítása, - az óvoda helyiségeinek és udvarának közegészségügyi, balesetveszélyességének ellenőrzése, - a hibák elhárítása, - az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése, - a fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o A gyermekek tudnak helyesen orrot fújni, fogat mosni, önállóan végzik a maguk ellátásával kapcsolatos tevékenységeket. o Az eszközökre vigyáznak, használat után helyére teszik azokat. o El tudják dönteni, mennyi ételt, italt kérnek, önállóan szednek, töltenek. o Étkezés közben halkan beszélnek, helyesen használják az evőeszközöket. o Önállóan vetkőznek, öltöznek. Bekötik cipőjüket, megkötik a sálat, sapkát. o Ruhájukat összehajtva, a kijelölt helyre rakják. o Környezetükben rendet raknak. o Igényük a tiszta, esztétikus környezet, önmaguk esztétikus megjelenése. o Ismerik a baleset megelőzés szabályait, a rájuk leselkedő egyéb veszélyeket, figyelmeztetik arra társaikat. o Csendes pihenő alatt nyugodtan fekszenek, vagy alszanak. o Szükségleteiket önállóan jelzik, rendezik. A szülők bevonásának lehetőségei • Eszmecsere, tapasztalatok kölcsönös átadása az egészséges táplálkozás terén. • Új ételek bemutatása, receptek ajánlása. • Gyümölcsök, zöldségek folyamatos biztosítása. • Közös sportprogramok szervezése. • A szokások, viselkedési formák közös alakítása. • Tisztálkodási eszközök biztosítása. • Kiránduláson való közös részvétel. • Játékszerek, eszközök javítása. • Megfelelő ruházat biztosítása.

15

ÉRZELMI NEVELÉ ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az ember társas lény. Egész életében különböző csoportok veszik körül. Ezek hatása befolyásolja személyiségének alakulását. A kisgyermek életében - általában - az óvodai csoport az első olyan közösség - a családon kívül - amely ténylegesen befolyásolja életét. Ha az óvodában sikerül az intenzív szocializációs folyamatot segíteni, akkor felkészítjük a gyermeket arra, hogy különböző közösségekben feltalálja magát, annak aktív résztvevőjévé váljon, és megállja helyét az életben. A közösségi nevelés célja: a társadalom és az egyén szempontjából értékes tulajdonságok kialakítása. Főbb feladatok: o Biztonságos, szeretetteljes, a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló légkör megteremtése, érzelmi nevelés. o A közösségi élethez szükséges készségek és jártasságok kialakítása, az erkölcsi tulajdonságok formálása. o Közösségformálás ünnepek, együttes tevékenységek által. Biztonságos légkör A gyermekek számára elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a nyugodt légkör. Sajnos egyre kevesebb jut belőle mindennapi életünkben. Rohanunk, nincs időnk egymást meghallgatni. Fölöslegesnek tartjuk a fecsegést, az ábrándozást, megvetjük a gyermeki fantáziát. Nincsenek meghatározott, stabil szabályok, kapaszkodási pontok, családi nyugalom. Sugározzuk a szorongást, s mellé párosul a TV, a mindennapok brutalitása, a rajzfilmek erőszaka, s elvárjuk, hogy már 3 éves korában olvasson, számoljon, lovagoljon gyermekünk. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha szorongó, kedvetlen, érdektelen lesz, súlyosabb esetben pedig magatartási vagy tanulási problémákkal küzd. Mit teszünk ennek kompenzálásra? ♦ Rendezett, nyugalmat sugárzó környezetet teremtünk. ♦ Kuckókat alakítunk ki, ahol a gyermek elbújhat. ♦ Igyekszünk minél több alkalmat teremteni a személyes beszélgetésre “csak rád figyelek”. ♦ ”Locsi-fecsi” órákat szervezünk, ahol mindenki elmondhatja hétvégi élményeit, a TV- ben látottakat, ki-mivel szeretne foglalkozni. ♦ Meséket, verseket írunk, eljátsszuk élményeiket, érzéseiket. ♦ Őszintén megbeszéljük a problémákat, a megoldást közösen keressük. ♦ Lehetőséget teremtünk az anyás beszoktatásra. ♦ A napirendet a gyermekek szükségleteihez igazítjuk. ♦ Stabil szokás-szabályrendszert alakítunk ki. ♦ Igyekszünk megismerni a családi helyzetet. ♦ Szeretetünket kimutatjuk, szóban, gesztusban.

16

A biztonságos légkör megteremtői az óvoda felnőtt közössége. A felnőtt személyisége modell! Így nálunk jellemző különösen: ♦ a csendesebb alaphang, ♦ életkornak megfelelő, érthető magyarázat, ♦ a kommunikáció és metakommunikáció összhangja, ♦ egyszerű, ízléses, kényelmes öltözék, ♦ barátságos, őszinte, de határozott magatartás, ♦ az egyén tisztelete, a tisztelet elvárása, ♦ a másság elfogadása, ♦ az empátia, ♦ a demokrácia, ♦ pedagógia - pszichológia módszertani szakértelem, ♦ a gyermek pozitív tulajdonságaira való építés, ♦ fejlődés képessége, ♦ a konfliktusok korrekt rendezése, ♦ a pozitív szemlélet. Törekszünk továbbá óvodai szinten az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra. Gyermek a csoportban Az óvodában elősegítjük, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék, de az óvodáskor végére tudja, hogy ő egy közösség tagja is. A csoportban két fő követelménynek kell megvalósulnia: együttműködés, kapcsolatteremtés. Ez az alapja az életben való eligazodásnak, alkalmazkodásnak. A társas kapcsolatok tevékenységek által alakulnak pld. játék, séta stb., ezért törekszünk arra, hogy minél változatosabb legyen a paletta. Kiemeljük (játékban-öltözködésben) a nemek különböző tulajdonságait, de nem erősítjük. Segítjük a barátságok alakulását (egymás mellett ülhetnek, fekhetnek). A feladatvállalást mindenkinek felkínáljuk. Fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustűrő-és megoldó képességét. A problémák rendezésében csak szükség szerint avatkozunk be. Nem erősítjük az árulkodást, de az elkövetett hibák őszinte vállalását elvárjuk. A problémák megbeszélése egyéni vagy csoporttal együtt történik. A megoldásokra is közösen keressük a választ. A csoport működéséhez szabályok szükségesek, melyeket közösen állítunk fel év elején. Ezek: - egymás játékának tiszteletben tartása, - a felnőttek tisztelete, - társak tisztelete, - eszközök, tárgyak védelme, - a durvaság elitélése, - egymás segítése, - a kisebbek megóvása, - a lányok, a gyengébbek védelme, - udvariasság. A gyermekek értékelése e szabályok betartásának függvénye. A pozitív értékelés mellett élünk az elmarasztalás módjával is. Ez történhet szóban, gesztus által; a gyermek megalázását elkerülve. A

17

gyermekek társas kapcsolatainak alakulását az óvónők folyamatosan figyelemmel kísérik, a szociális érettséget és fejlettséget a gyermekdossziéban évente jelölik. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Tudatosítjuk, hogy a gyermekek közötti különbség természetes jelenség. Nem engedjük viszont a csoporton belüli vallási, származásbeli, stb. megkülönböztetést. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságot, azt emeljük ki. Figyelünk az átlagos gyermekekre is, hiszen ők azok, akik legjobban „elbújnak” a közösségben. Érzelmeikben, önbizalmukban erősítjük őket. Szükség esetén szakember segítségét vesszük igénybe, a család együttműködésére számítunk. A gyermekek értelmi képességei is eltérnek. A lassabban fejlődő gyermeket igyekszünk felzárkóztatni, megkeresni a lemaradás okát. A kiemelkedő képességű gyermekeket külön feladatokkal bízzuk meg. Nevelőmunkánkban is kulcskérdéssé vált – s e téren is szükség van a szülőkkel történő együttműködésre – hogy mennyire tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerű korlátok, melyeken túl a gyermek már sérti a mellette élő többiek, a csoport tagjainak érdekeit. Az óvodapedagógus, dajka attitűdjei mintát jelentenek a gyermekek számára, amelyeket átvesznek és utánoznak. Fontos, hogy szülők és pedagógusok egyaránt toleránsak legyünk azért, hogy a gyermekeink is el tudják fogadni azt, aki nem úgy mozog, fest, rajzol, beszél, vagy aki eltérő magatartást tanúsít. Ha gyermekeink azt tapasztalják, hogy a felnőtt érzékeny a tiszteletre, az udvariasságra, a másokkal való érintkezés módjára, akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul is átveszik. Ezért fontosnak tartjuk a felnőttek mintaadó magatartását, egymással való jó kapcsolatát. A befogadás Az első találkozás az óvodával szinte minden gyerek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülő gyerekek. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyerekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. A beiratkozás után a leendő szülőknek beszélgetést szervezünk az óvodai életre való felkészülés megkönnyítésére. Az első szülői értekezlet pedig azt a célt szolgálja, hogy a szülők megismerjék az óvoda szokásait, a szabályait. Az óvónők beszoktatási tervet készítenek, minél mélyebben igyekszenek megismerni a gyermek előző életét. A beszoktatásnak több formája lehetséges: - anyával együtt, fokozatos beszoktatás, - anya nélküli fokozatos beszoktatás, - átmenet nélküli beszoktatás. A szülő maga döntheti el, melyik beszoktatási formát választja, de természetesen, ha igényli, tanácsunkkal segítjük őket. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyerekeket. Az új gyerekek behozhatják a kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban minél hamarabb vigyék el a gyerekeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük. Simogatással, dúdolással igyekszünk őket megnyugtatni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékokkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. Mivel vegyes csoportunk van, a nagyobb gyermekek segíthetik a beszoktatást. A közösségi nevelés eredményességét elősegítik az élményt adó tevékenységek, hagyományok, a csoport közös ünnepei. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, alapos tervezés előzi meg. Az ünnepet szimbólumok, díszítések által tesszük hangulatosabbá, vidám, felszabadult együttlétre törekszünk. 18

Az ünnepet változatos tevékenységek segítségével igyekszünk érzelmileg közel hozni gyermekeinkhez. A közösségi nevelés sikerét döntően befolyásolja a napirend kialakítása.

A napirend A közösségi nevelés a gyermekek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja a napirend, mely biztosítja a gyermekek változatos tevékenységét. Óvodánkban a napirend rugalmas, keret jellegű. Az étkezés minden esetben folyamatos, ezzel biztosítjuk a felesleges várakozási idő kiküszöbölését, a gyermekek egyéni tempóját, valódi szükségleteit, valamint a játék privilégiumát. Ünnepeink, néphagyományok Óvodánk szép hagyományokat ápol, erősítve ezzel is a szülőföldhöz való kötődésünket. Hagyományaink egy része bekapcsolódik a falu kulturális életébe. Ősszel szüreti felvonuláson, mulatságon veszünk részt, népviseletbe öltözve, a falu életébe kapcsolódva, felelevenítjük a szüreti szokásokat. Majd az idősek napján, szintén ősszel, kedves műsorunkkal köszöntjük fel a falu idősebbjeit. Az advent időszakában, délutáni kézműves foglalkozáson a szülőkkel együtt készülünk az ünnepre. Luca napján pedig búzát ültetünk. A karácsonyt nem csak az óvodánkban ünnepeljük, hanem minden évben a helyi templomban is szerepelnek nagyobb óvodásaink, az iskolásokkal közösen. Télűző farsangi mulatságunk nyitott mindenki számára. A hangulat fokozása érdekében mi felnőttek is valamennyien jelmezbe öltözünk, a gyermekek nagy örömére. Tavasszal májusfát állítunk az udvaron és egy tavaszköszöntő műsorral örvendezünk a tavasznak. A májusfa kitáncolására gyermeknapon kerül sor, amikor vendégeket hívunk az óvodába, iskolásokat, más óvodásokat, valamint a szülőket, így együtt igazi majálisi hangulatot élhetünk át. A húsvéti locsolkodásról sem feledkezünk meg, ekkor kedves verssel készülnek a fiúk és az óvoda összes hölgyét meglocsolják. Nemzeti ünnepeink közül elsősorban a nagyokkal emlékezünk meg az októberi forradalomról és a márciusi ifjakról. Hagyományos ünnepeink sorába tartozik a Mikulás, karácsony, húsvét, az anyák napja és az évzáró. De megemlékezünk az állatok világnapjáról, a víz és a Föld napjáról is. A családi ünnepek közül a születés és névnapról, illetve a kistestvér érkezéséről emlékezünk meg. Bízunk abban, hogy a hozzánk járó gyermekeknek életre szóló élményeket és ismereteket nyújtunk, felvértezve őket azokkal a képességekkel, melyekre szükségük lesz e gyorsan változó világunkban. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén kikérjük a megfelelő szakemberek véleményét, közreműködését. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o Tudatosul bennük, hogy ők a közösség részei, megfelelő én-tudattal rendelkeznek. o Betartják a kulturált viselkedés szabályait. o Elfogadják társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét (másságát). o Elfogadják az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat. o Érdeklődnek egymás és hiányzó társuk iránt.

19

o Elfogadják és követik az óvónő kéréseit. o Szívesen végeznek munkát a közösségért. o Felelősséget éreznek a vállalt feladatokért. o Ragaszkodnak társaikhoz, az ismerős felnőttekhez, érzéseiket kifejezik szavakkal. o Büszkék óvodájukra, csoportjukra. o A konfliktusokat önállóan igyekeznek lerendezni. o Ismerik értékeiket, hiányosságaikat. o Részt vesznek közös rendezvényeken. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Nevelési cél, hogy óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre .

ANYANYELVI-, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A gyermek azokban a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön létre, ahol módja van az élmények és cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban, kommunikációban az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés az empatikus magatartás alapvető feltétele. A beszédfejlődés természetes színtere a játék ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. A szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását segítik a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékban, a tevékenységeket kísérő beszélgetések és a közös társalgások. Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van • spontán helyzetekben és tevékenységekben • az irodalmi nevelés során • az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben. A hallás, fonémahallás, hangképzés, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése hangsúlyos feladat. A „beszélő magatartást” akkor sajátítja el a gyermek, ha • érzelmi biztonságban van • derűs a légkör • tapasztalja a személye iránti érdeklődést • ha türelmesen kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezésére 20

Az óvónő feladatai: • Szoktassa hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondhassák el érzéseiket, gondolataikat. • Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. • A gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren • Az óvónő magatartása minden helyzetben (tevékenységeket kísérő beszélgetések során, beszélgető körök, nyelvi játékok, szabad önkifejezés stb. ) legyen érdeklődő. • Az óvónő, dajka beszéde, metakommunikációja legyen mintakövető, modell értékű a gyermekek számára. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o o o o o o o o

A sokoldalú érzékszervi tapasztalatok szerzése során erősen fejlődik a gyermek megfigyelőképessége. Eljut oda, hogy nem csapong tárgyról-tárgyra, hanem szándékosan kutat, elemez, vizsgál. Szándékos emlékezetbe vésésre és felidézésre képes. Ezt befolyásolja akarata és alakuló feladattudata. Képzelete sokat változik az óvodáskor végére, képes különbséget tenni a valóság és a képzelet világa, valamint az álom között is. A gyermek állandó megismerési törekvése hatással van gondolkodásának fejlődésére - pl: analizáló, szintetizáló képessége, ok-okozati összefüggések felismerésének képessége. A játék tevékenységek során kifejtett aktivitás befolyásolja a gondolkodás fejlődését. Nagy szerepet játszik ebben a gyermek beszédkészsége, mivel a fogalmi gondolkodás a fejlettebb beszédkészségű gyermeknél alakul ki hamarabb. Amennyiben a gyermek érzékszervi tapasztalatait ismeretekké rendezi, akkor eljut oda, hogy az óvodáskor végére logikailag helyes ítéleteket képes alkotni és egyszerű viszonylatokban helyes következtetéseket tud levonni.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. A nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvónő elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű. Az óvodapedagógusok munkája összehangolt kell, hogy legyen mind a dajkával, mind a külső segítőkkel. Nevelőtestületünk jellemzői: Az önképzés, szervezett továbbképzésen szerzett ismeretek átadása egymásnak. A tudást becsüljük, egymást elfogadjuk és tiszteljük. Segítünk egymásnak. Fogékonyak vagyunk az újra, folyamatosan karbantartjuk szakmai ismeretünket. Alkalmazkodunk a változásokhoz, helyzetelemzés után keressük a megfelelő lehetőségeket.

21

Az óvónők párban, állandó szoros együttműködésben végzik nevelőmunkájukat. Naponta megbeszélik az egyes gyermekek nevelésével kapcsolatos főbb történéseket, feladatokat. Közösen keresik az okokat és a megoldásokat. Együtt terveznek, szerveznek, nevelőmunkájukban jól kiegészítik egymást. A dajka a nevelőmunkát segítve hatást gyakorol a gyermekekre, ezért az óvónőkkel rendszeresen megbeszélik a feladatokat, tennivalókat. A dajka gyermekszerető, bánásmódja, kommunikációja mintaadó, óvodánkat tisztántartja, folyamatosan szépíti.

Dolgozói létszám adatok: Dolgozók Óvodapedagógusok száma Dajkák száma

Létszám adatok 2 fő 1 fő

Konyhai dolgozók

Élelmezésvezető Szakácsnő

1fő 1fő

Külső segítő szakemberek

Logopédus Gyermekorvos Védőnő

1 fő 1 fő 1 fő

Nevelőtestületünk képzettségi és szakképzettségi mutatói: Képzettség iránya Főiskolát végzett óvónők száma: Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezők • Gyógypedagógus

Képzésben részt vettek száma 2 fő 1 fő 1 fő

Szakképzett dajkák száma

1 fő

TÁRGYI FELTÉTELEK Helyiség funkciója Csoportszobák száma Tornaszoba /csoportszoba- fektető/ Logopédiai / fejlesztő foglalkoztató /csoportszobaIroda /élelmezésvezetői, vezetői/

Száma 2 1

Felszereltsége Program specifikus berendezéssel Számos mozgásfejlesztő eszközökkel

1

Megfelelő fejlesztési eszközökkel

2

Célszerű berendezéssel és felszereléssel folyamatosan bővített eszközökkel, számítógépekkel, telefon, fax és internet hozzáférhetőséggel,

22

100 kötetes könyvtár állománnyal, Folyosó 1 Gyermek öltözőszekrényekkel Mosdó 1 Közös a felnőtt gyermek Felnőtt öltöző 1 Szükséges berendezéssel Játék és egyéb tároló helyiségek 1 Szűkösen biztosítva a tárolást Főzőkonyha és hozzá tartozó helyiségek 1 A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő működéssel Udvar 1 Számos mozgásfejlesztő játékkal, játszóházakkal A csoportszobáink közül az egyik az éppen szükséges feladatoknak megfelelően funkcionál. Ha szükséges, akkor, tornaszoba, logopédiai szoba, beteg elkülönítő vagy éppen fektető. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges eszközökkel, feltételekkel. Foglalkoztató szobáink és helyiségeink berendezését igyekszünk a továbbiakban is bővíteni, fejleszteni. A tornaszoba mozgásfejlesztő eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. A csoportszobákban nagyméretű tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelő alakulásában. Az óvodákban általában megtalálható eszközökön túl a finommotorika fejlesztését segítve festőállványok is állnak a gyermekek rendelkezésére. Eszközeink a gyermekek számára jól hozzáférhetőek. Az épület külső felújítása, szigetelése valamint a tető cseréje az elkövetkezendő évek további feladatainak egyike. Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai - néhány speciális eszköz, és az épület akadálymentesítésének kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Napirendünk Gyermekeink egészséges fejlődéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú és tartalommal megtöltött tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend és a hetirend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére is lehetőséget ad. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra. A tevékenységek közötti harmónikus arányok kialakításánál törekedtünk figyelembe venni a játék kitüntetett szerepét. Jó idő esetén a játék nagy részét a szabad levegőn élvezhetik a gyermekek. Óvodánkban egy vegyes csoportot működtetünk, a napirend alkalmazkodik mind a kisebb, mind a nagyobb gyermekek életkori sajátosságaihoz. Tevékenységek vegyes csoportra 6.30-9 óráig

Szabad játék Folyamatos mosdóhasználat, reggelizés

9- 11óráig

Játék Párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység. Tevékenységben megvalósuló egyéni és csoportos

23

tanulás, a gyermekek képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése 11-12 óráig

Játék Megfigyelések végzése spontán és szervezett formában

12- 14.30 óráig

Pihenés vagy felajánlott tevékenység

14.30-15 óráig

Mindennapos mozgás

15-17 óráig

Játék a csoportszobában, vagy a szabadban, valamint az óvónő által felkínált tevékenység

Hetirendünk A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. • A hetirendnek életkortól függően naponta biztosítani kell a tervezett, és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti egy alkalommal, minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől vezethető be - a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva - a kötelezettség. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékot a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. • A felajánlott, választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretén belül szervezhetők. A kis, középső csoportosoknak felajánlott tevékenységek választhatók, nagyoknak kötelezően választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől, és a tevékenységek jellegétől függően (pl. művészeti tevékenységek) a nagyok számára választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns. • A játékos német foglalkozást az óvónő tartja nagy és középső csoportos gyermekeknek az előzetes szülői igényeknek megfelelően. • A bibliafoglalkozást a helyi tisztelendő tartja az óvónő irányításával, játékos formában, szintén középső és nagycsoportosoknak a szülői igények figyelembevételével. • Néptánc oktatást a szülők igényei szerint szervezzük vegyes korcsoportra, a délutáni időszakra. • A vízhez szoktató úszás foglalkozás évente kétszer 10 alkalommal szervezünk a középső és nagycsoportos óvodásoknak a szülők igényei alapján. Hétfő Mese-vers Zenei nevelés

Kedd Mese-vers Testnevelés, mozgás

Szerda Csütörtök Péntek Mese-vers Mese-vers Mese-vers Környezeti nevelés Matematika Vizuális nevelés

Integrálás és differenciálás Integrálás Óvodánkban a foglalkozási területek közötti integrálást (egyes részek egyesülése egy egésszé) alkalmazzuk. Mivel az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaihoz e szemlélet áll a legközelebb. Az integrálás vezérfonalai: 24

- közös élmény, - elkészített eszközök, - képességkörök, - munkafolyamatok, - tartalom. Az integrálás lehetőségeit mi tervezzük meg, a megvalósulását viszont a gyermekekkel közösen alakítjuk. Differenciálás A differenciálás módszere szintén gyakorlat óvodai életünkben. Vegyes csoportban elképzelhetetlen nélküle a tanulási folyamat, hiszen minden gyermek fejlettségi szintje eltérő. A differenciálás lehetőségei: Alapelv: egységesség, azonosság a területeken, a gyermekek részére választási, döntési lehetőség. A differenciálás lehetőségei: - eszközökkel, - technikákkal, - tartalommal, - munkaformákkal, - követelményekkel, - szervezeti kerettel. Az alapelv érvényesítésének lehetőségei 1) Azonos eszköz - az eszközökkel végezhető tevékenységek választásának lehetősége. 2) Azonos téma feldolgozása - különböző eszközök. 3) Azonos téma - különböző technika. 4) Azonos téma - különböző munkaforma. 5) Azonos munkaforma - különböző résztémák. 6) Azonos eszközök - különböző műveletek. 7) Azonos képességek fejlesztése - eltérő követelmények. Óvodánkban tudatos, tervszerű munka folyik, aminek feltétele a tervezés. A gyermekekkel kapcsolatos tervezés a csoportnaplóban történik. Fejezetei: - a gyermekek névsora, jele, - hagyományok, ünnepek, programok nyilvántartása, - fogadóórák, szülői értekezletek feljegyzései - napirend, hetirend - szokás-szabályrendszer - a tanulás megtervezése - gyermekvédelmi adatok. A tervezés egységes elvek alapján működik, a tanulás időtartamát az adott téma, a gyermekek érdeklődése határozza meg. A nevelési tervet (szokás-szabályrendszert) is közösen készítettük el. A gyermekek fejlődésének diagnosztizálása, a fejlődés nyomon követése erre a célra kialakított „Gyermekdossziéban” történik. Egyéb gyermekekkel kapcsolatos dokumentumaink: - Felvételi és mulasztási napló - Óvodai füzet 25

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Kapcsolat a családdal Építve tapasztalatainkra és eredményeinkre a megszokottnál gazdagabb együttműködésre törekszünk a családokkal. A szülőt megnyerni és elveszíteni a gyerekeken keresztül lehet. Mi a szülők mindegyikét megnyerni szeretnénk, mert ez a feltétele a nevelésben való jó együttműködésünknek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatba lépő családok a beiratkozás pillanatától segítséget kapjanak óvodapedagógusainktól. A nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése időigényes feladat. Fontos, hogy a pedagógusok kezdettől fogva rendszeresen beszéljenek a családokkal. A családdal való kommunikáció alapelvei: • Adjunk időt, alkalmat, bátorítást a családnak, hogy megosszák velünk gondolataikat, céljaikat, örömeiket, gondjaikat. • Adjunk lehetőséget a privát beszélgetésre. • Az információt kezeljük bizalmasan. • A családok és pedagógusok szabadon kommunikáljanak a gyerekekről és élményeikről. A családokkal való kommunikálás módszerei: • Reggeli és délutáni beszélgetés • Szülői értekezletek • Alkotó délutánok • Faliújságok • Fogadóórák • Családlátogatás • Nyílt napok • Szülők, nagyszülők bevonása az óvodai életébe • Közös programok (pld. kirándulás, ünnepek, stb.) • Partneri igény és elégedettség mérés Az óvoda kapcsolata társadalmi környezetével Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart: o Polgármesteri hivatallal, o Az óvoda körzetéhez tartozó iskolával, o Faluházzal, o Orvossal, védőnővel o Nevelési Tanácsadóval, o Szivárvány Fejlesztő Központtal, o Gyermekjóléti Szolgálattal Kapcsolat az iskolával Az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalansága megkívánja a nevelőmunka összehangolását a két intézmény együttműködését. A sikeres iskolakezdés érdekében lehetővé tesszük, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal. Az együttműködés szinterei és tartalmai:

26

o Közös programokat szervezünk (karácsony, játszódélutánok, mikulásvárás, bábszínház, március 15.-i ünnep, Móra- napok, gyermeknap) Ezekre az alkalmakra nagycsoportosaink mindig meghívást kapnak, itt találkozhatnak a már iskolás pajtásaikkal is, együtt játszhatnak, tevékenykedhetnek. o A tanító meglátogatja a nagycsoportos óvodásokat az óvodában, ismerkedik a leendő elsősökkel. o Az óvónő ellátogat az iskolába és találkozik a kikerült nagycsoportosokkal. o Az igazgató és a leendő első osztályos tanító meghívást kapnak az óvoda rendezvényeire (karácsony, évzáró) Alapelvek: kölcsönös nyitottság, bizalom és megbecsülés. Egymás munkájának a kölcsönös megismerése. Az átmenet zökkenőmentességének a biztosítása. Kapcsolat a Faluházzal Részt veszünk a Faluház kulturális és gyermekprogramjain, szüreti mulatság, idősek napja, adventi sokadalom, Mikulás műsor, falunap. Kapcsolat az orvossal A gyermekorvos folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek egészségi állapotát. Évente egy alkalommal az óvodai szakvélemények kiadása előtt a nagycsoportosok iskola előtti szűrését elvégzi. A fogorvos minden gyermek fogállapotát évente két alkalommal ellenőrzi, akinél problémát lát, annak szülőjével felveszi a kapcsolatot. Kapcsolat a védőnővel Elvégzi a gyermekek látás, hallás, súly és magasságának mérését. Rendszeresen ellenőrzi a gyermekek ápoltságát. Ha problémát talál, hivatalosan eljár. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval, Szivárvány Fejlesztő Központtal Az iskolai felkészültség megállapításában gyakran kérjük ki a Nevelési Tanácsadó véleményét. Igénybe vesszük a logopédiai szűréseket és foglalkozásokat is az arra rászoruló gyermekeknél. Kikérjük szakmai véleményüket a lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatban is. 1 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Az intézményvezető, gyermekvédelmi felelős segíti alkalmanként a családgondozó munkáját a szükséges esetekben.

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A JÁTÉK Az óvodáskor a játék korszaka. Vágyak, elképzelések szerint alakul. Örömforrás, belső késztetésből fakad. Intim és titkos szféra, tehát mindenképpen tiszteletet érdemel. A játék a személyiség tükre, fő kommunikációs közeg, a nevelés eszköze. Utánzásra épül. Tükröződik benne a gyermek feszültsége, konfliktusai, érzelmei, vágyai, külső hatások feldolgozása. A játék tehát amellett, hogy személyiségfejlődés alapfeltétele, gyógyító hatású is. E tulajdonsága pedig azért fontos, mert gyermekeinket egyre több durva

27

külső hatás éri, melyeknek feldolgozása e tevékenységben történik. Ha jobbá, szelídebbé akarjuk tenni a személyiséget, akkor az a dolgunk, hogy hagyjuk és segítsük a negatív élményeket feldolgozni, átértékelni. Játékot támogató, megengedő, együttműködő, ösztönző szerepünk van. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor már a szabad játékfolyamat kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és eszközökre van szükség. Az óvónő feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A játék objektív feltételei Csoportlégkör biztosítása Jellegzetességek: - barátságos, nyugodt légkör megteremtése játszósarkok kialakításával, - természetes anyagok használata, - folyamatos napirend, - az óvónő egyénisége, kisugárzása, (ápolt, szeretetteljes, türelmes, barátságos) - óvónő, dajka hatékony együttműködése. Játékidő Folyamatos napirendünk maximálisan biztosítja az összefüggő szabad játékot. Megfelelő hely A különböző tevékenységek részére elkülönített sarkokat, kuckókat alakítottunk ki. A helyet és teret önállóan alakíthatják, a bútorokat többnyire variálhatják a gyermekek. Játékeszközök Óvodai szinten a természetes anyagok használatára törekszünk. A játékeszközök cseréje folyamatos. A balesetek elkerülése érdekében figyelünk az eszközök épségére. Tapasztalatszerzés, élmények szerepe A kisgyermek a játékban a saját elképzeléseit, vágyait szeretné megvalósítani. Fontos számára az előzetes élmény, hisz játék közben átismétli azt, amit a környezetében látott, hallott, tapasztalt. Tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek: - közvetlen környezetükből, a családból, (pld. falu, bolt, piac, buszállomás) - óvónővel való beszélgetés, együttjátszás során, - társaik játéka során, - közvetlen tapasztalás során, (pld. séták) - médiák által, (tv, videó) - kulturális intézményeken keresztül, (bábszínház, kiállítás) - egyéb intézmények során. (tűzoltó, könyvtár, posta) 28

A gyermek képességei a játék alatt spontán fejlődnek, gyakorolják a társas érintkezés szabályait. A szocializáció hatásos közege. Programunkban követjük a Lépésről - Lépésre óvodai program játékszemléletét, így a játék csak a szabad játék tevékenységeire értendő. Célunk: játszani szerető, igénylő, szabadon alkotó gyermek. Főbb feladatok: o A játszó gyermek tiszteletben tartása. o A játékhoz szükséges feltételek megteremtésével, a gyermeki kreativitás kialakulásának elősegítése. o Ésszerű szabályok felállítása. o Összefüggő idő biztosítása. o Kisebb kuckók, nagyobb tér kialakítása. o Változatos, mobil, valósághoz közeli eszközök biztosítása. o Gyermekekhez közel álló élmények nyújtása. o Megerősítés, konfliktusfeloldás, gyermek kérésére segítségnyújtás. o A gyermek játékának megfigyelése, személyiségének megismerése. o Az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek játékjellemzőinek mély ismeretében teremtik meg a folyamatos, önfeledt, szabad játék feltételrendszerét. o Az óvónő biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt,készséges válaszok a kérdésekre, a gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: o o o o o o o o o

A projekt aktuális témája a gyermekek játékában megjelenik. Ugyanazt a játéktémát képesek több napon keresztül végigvinni. Szerepjátékuk tartalmas, kifejező. Bonyolult építményeket hoznak létre. Élvezik a szabályjátékokat. Képesek a szabályok betartására, óvják a játékeszközöket. Gazdag érzelem és ötletvilág jellemzi őket. Játékukban a saját maguk által készített eszközöket is használják. A játék folyamán a társas viselkedés szabályát életkornak megfelelően betartják.

A szülők bevonásának lehetőségei

29

• Élmények nyújtása. • Közös játék. • Eszközkészítés. • A gyermek játékának megfigyelése.

VERS, MESE A mese, a vers az óvodás korú gyermek alapvető lelki szükséglete. Biztonságot ad, esztétikai élményt nyújt, erkölcsi értékeket közvetít, hatalmas az érzelmi varázsa. Néphagyományokból táplálkozik. A nyelv az ember legfontosabb kommunikációs eszköze, s mellette egyre nagyobb szerephez jut a metakommunikáció is. A bábjáték a gyermekek félelmeinek, gátlásainak feloldásában segít. Programunk ezeket a gondolatokat igyekszik továbbvinni, kifejteni. Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat , múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása. Főbb feladatok: o Változatos lehetőségeinek megteremtése által az irodalom megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása. o A kommunikációs képesség fejlesztése. o A könyvtár használatának megismertetése. o A gyermekek vágyának felébresztése a színház, múzeum iránt. o A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése érdekében. A felhasználandó anyagot csak nyelvileg tiszta, értékes mesék, versek, népi mondókák, költők, írók műveiből állítjuk össze. Az óvónő élvezettel, átéléssel meséljen, kísérje mondanivalóját metakommunikációval. A 3-4 éves gyermekeket főleg ölbeli játékkal, népi mondókákkal, egyszerű, rövid versekkel ismertetjük meg. Ezeket egyénileg, gyakran ismételjük. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, ritmikus ismétlések jellemzik. A mesék meghallgatása után a gyermekeket arra ösztönözzük, hogy ők is vegyenek részt a feldolgozásban. Rövidebb jeleneteket bábokkal is bemutatjuk. A gyermekek számára megteremtjük a napi bábozás és dramatizálás lehetőségét. A nagyobbak meséi már többszereplős állatmesék, népmesék, tündérmesék. A népi mondókák, csúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják még az irodalom anyagát. A versek közül megjelennek a humoros versek, a klasszikusok, a mai magyar költők versei. A 4-5 éves korú gyermekek már várják és igénylik a mesét, kialakul a mese, vers szeretete. Az óvónők minél többet bábozzanak, legyen jellemző a mesék dramatikus feldolgozása. Az 5-6-7 éveseknek folytatásos meséket, elbeszéléseket is elmondunk. Tervezünk lírai verseket. A kiválasztott versek évszakhoz, néphagyományokhoz, aktualitásokhoz kapcsolódnak. Megismerkedünk közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mesék és versek bemutatásának száma a gyermekek életkorához

30

igazodik. Szempont, hogy inkább kevesebbet, többször ismételjünk. Ösztönözzük a gyermekeket a közös történetek kitalálására, a meseírásra, leporellók készítésére. Az irodalmi alkotások előadásának főbb szabálya a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Legtöbbször könyv nélkül mesélünk, ezzel is megteremtve a személyességet, az élő emberi kapcsolatot. A nyugodt légkör érdekében szabályt állítunk fel a játszó gyermekek részére. A meghitt mesélés érdekében már év elején kialakítunk kényelmes állandó helyet párnákkal, meseszőnyeggel. Szemléltetőeszközöket új mese bemutatásakor általában nem használunk. A gyermekek egy-egy mesét egy héten át hallgatnak, majd ezután módot adunk a dramatizálásra, bábozásra.

A gyermekek vágyának felébresztése a színház, a múzeumok iránt Az óvodáskor a felfedezés, befogadás kora. Ezzel élünk, amikor gyermekeinket megismertetjük a színház, a múzeum intézményével. Az igényesen kiválogatott előadás, a szép alkotások és eszközök nem csak közelebb hozzák a gyermekekhez a világot, hanem életre szóló élményt is nyújthatnak. Nyelvi képességek fejlesztése, beszédhibák javítása A mesélés, versmondás, dramatikus játékok segítenek a nyelvi képességek fejlesztésében is. Ezek segítségével sajátítjuk el a helyes kiejtést, a tiszta beszédet. A mondókák jó alapul szolgálnak a megfelelő artikuláció gyakorlására. A gyermekekkel a mesék és versek által sok új fogalmat ismertetünk meg. Bábozáskor, dramatizáláskor szabadon kifejezhetik gondolataikat, szókincsük gazdagabbá válik, feloldódik gátlásuk. A gyermekek elsősorban utánozva tanulnak, így példát kell mutatnunk szép beszédünkkel, választékos kifejezésünkkel. Óvodánkban a gyermekek egy része életkorából adódóan valamely kisebb beszédhibával rendelkezik. Ez általában magától rendeződik. Meggyorsíthatjuk a folyamatot, ha a nap folyamán (játékidőben, udvaron, alvás, öltözködés alatt) beszédfejlesztő játékokat végzünk. A beszéd formai részének fejlesztésére légző-és hangadó, feszítő és lazító gyakorlatokra is sor kerül. Az auditív készség fejlesztésére a beszédszervek helyes működtetésére, a mondatfonetikára, metakommunikációra is hangsúlyt fektetünk. A beszédhibák felmérését a logopédus végzi, súlyosabb esetekben logopédiai foglalkozásokon vesznek részt gyermekeink. Óvodánkban játékos német foglalkozást tartunk, német mondókákkal, énekekkel ismerkednek a gyermekek, olyanokkal, amely ritmusa közel áll a magyar mondókákéhoz. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o o o o o

Kialakul igényük a mesehallgatásra. Ismernek legalább 10 mesét, 8 mondókát, 15 verset. Kedvelt tevékenységük a bábozás, dramatizálás, ismerik technikáját. Saját maguk is tudnak mesét, versikét kitalálni ezeket előadni. (egyénileg vagy közösen) Szívesen „szerepelnek” ünnepélyeken.

31

o Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani. o Készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket. A szülők bevonásának lehetőségei • Irodalmi alkotások gyűjtése. • Bábok, szemléltető eszközök készítése. • Könyvek ajánlása. • Programajánlatok, jegyek beszerzése. • Nyelvi játékok otthoni alkalmazása. • Együttműködés a logopédussal.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK A művelt, széles látókörű ember nem képzelhető el zenei ismeretek nélkül. Már a kisgyermek is szívesen hallgatja édesanyja énekét, részt vesz az ölbeli játékokban. Az óvodás felszabadultan halandzsázik, énekel az udvaron, játék közben, elfelejtve búját, baját. Az ének örömforrás, a természetből, a néphagyományból táplálkozik. Derűt, jókedvet s a pozitív emberi kapcsolatokat sugározza. Elsősorban ezt a jó életérzést szeretnénk megtartani programunkban. Célunk: Forrai Katalin módszereire építve hagyományápoló, énekelni, játszani, zenét hallgatni szerető személyiség megalapozása. Főbb feladatok: o o o o

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése és fenntartása. A zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel, Zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással.

Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). A zenei nevelés feltételei 1. Idő: A hét bármely napján, az aktualitástól függően, spontán, a nap bármely szakában, a gyermekek érdeklődésétől függően. 2. Hely: a csoportszoba középső területe, udvar. 3. Eszköz: természetes anyagból készült vásárolt, illetve óvónő által készített eszközök, hangszerek: gyermekeknek: dob, triangulum, cintányér, ütőpálca, csörgődob felnőtteknek: furulya. 4. Anyaga: Mondókák, kiolvasók, népi dalos játékok, egyszerű népzene, komponált gyermekdalok, műdalok, más népek dalai.

32

Zenehallgatás A nap folyamán bármikor kérhetik a gyerekek az óvónő énekét, egy-egy dal újrahallgatását. Zenehallgatás történhet más foglalkozási ágakba integrálva, illetve a csoport szokásaihoz igazodva (pl.: altatásnál). Képességfejlesztés Ritmusérzék fejlesztése: E terület magában foglalja az egyenletes lüktetést, dallam és ritmusmotívumot, a tempót. A ritmusérzék fejlesztését az írás egyik alapjának tekintjük. Hallásérzék fejlesztése: Összetevői: hangmagasság, dinamika, zenei-és zörejhangok (természet, hangszerek, emberi hang, állati hangok, a csend) A zenei élményt sokféle tevékenységhez kötjük, buzdítjuk a zenei alkotást, az egyéni éneklést, az improvizálást. Tánc az óvodában A tánclépések elsősorban a népi dalos játékok anyagára épülnek. Viszonylag egyszerű lépéseket, térformákat alkalmazunk. A tánc során célunk a szép mozgás, a jó testtartás elősegítése, a változatos térformák létrehozásával a téri irányok fejlesztése. A tánc a szabálytudat, az együttműködés jó iskolája. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén o Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 nagy hatod hangterjedelmet meg nem haladó, különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermejátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt. o A mondókák és dalok felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthető szövegmondással, tagoltan, tisztán tudják mondani, illetve énekelni. o Általában szívesen és örömmel vesznek részt mondókás, énekes játékokban, kezdeményezésekben. o Ismerik a zenei fogalompárok jelentését, képesek magasabb és mélyebb kezdőhanggal, különböző tempóban és eltérő hangerővel megszólaltatni a jellegzetes dallamfordulatokat, irányt kézzel és mozgással kifejezni. o Tudják az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni, hangoztatni. o Fel tudják ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteiről. o Ismerik szűkebb, tágabb környezetük hangjelenségeit, képesek azokat egymástól megkülönböztetni. o Képesek rövid-négylüktetésnyi szöveges ritmust, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszhangozni. o Képesek mondókát, egyszerű dalt hangosan és magukban is mondani, énekelni, jelre bújtatást végezni. o Képesek oldott légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetevőket kitalálni.

33

o Képesek rövid élményt adó élő zenei bemutatásokat, énekelt, hangszeresen játszott dalokat, zenedarabokat figyelemmel, türelemmel, érdeklődéssel végighallgatni. o Ismernek tánclépéseket, előadáson képesek azt a gyakorlatban is bemutatni. o Ismernek magyar népi hangszereket, szívesen hallgatják a népzenét. A szülők bevonásának lehetőségei • CD-k, kazetták biztosítása. • Eszköz, hangszerkészítés. • Közös éneklés, játék.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Célja: az esztétikai nevelés - a humanizmus szellemében - olyan ember formálását szolgálja, aki igényli az esztétikumot, azt elfogadja, szépet hoz létre, és a környezet esztétikus átalakítására képes. Elfogadjuk tehát az egyéni látásmódot, a sajátos alkotást. Sémák helyett ötleteket adunk, javaslunk. Az építést, a szép létrehozását szorgalmazzuk. A környezetalakításban példát mutatunk. A gyermekekkel megismertetjük a különféle művészeti ágakat, ízlést formálunk. Főbb feladatok: o A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás. o A képi kifejezőképesség alakulásának segítése, élmény és fantázia világuk megalapozása. o Az egyén érettségének megfelelő képi-plasztikai kifejezőképesség alakítására, elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezői képességének fejlesztése. o A különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal való megismertetés. o Az eszközök használatának, karbantartásának, a munkaszervezés képességének kialakítása. o Szín- és forma világ gazdagítása. o Szóbeli értékelés formájának megismertetése, gyakoroltatása a csodálkozás, öröm lehetőségének biztosítása. o A környezetesztétika fogalmával, gyakorlatával való megismertetés. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, eszközök, anyagok megnevezése. A vizuális nevelés feltételezi, hogy eszközeink szépek, vonzóak, érdeklődést felkeltők legyenek. Az elkészült munkák a felhasznált anyagok tükrözik óvodánk stílusát, irányvonalát. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek a nap bármely részében nap, mint nap, ugyanazon a helyen vizuális tevékenységet folytathasson. Elfogadtatjuk a szülőkkel is, hogy nem a mű, az eredmény, hanem maga a tevékenység a fontos. A tartalmas munka érdekében sok pozitív élményt nyújtunk a gyermekek számára.

34

Nem adunk annál több információt, mint amit feldolgozni képesek, de kielégítjük kíváncsiságukat. Soha nem használjuk a vizuális tevékenységet az elmarasztalás egyik formájaként. Megteremtjük a gyermekek számára a derűs önállóságot, biztosító légkört. Célkitűzéseink, módszereink során építünk a gyermeki képzelet, emlékezet sajátos formanyelvezetére. Elfogadjuk a gyermekek sokféleségét, ahogyan a környező világot látják, így megőrzik egyéni látásmódjukat, s nem fognak sémákat ismételni. Bátran kihasználjuk, megragadjuk a kínálkozó alkalmakat a komplexitás érdekében. Környezetünkben megláttatjuk a szépet, elítéljük a rombolást, a rendetlenséget. Példát mutatunk az esztétikus környezet kialakításában, csoportszobánk, óvodánk berendezésében. A gyermek ábrázoló tevékenységének számtalan megjelenési formája létezik: - benne rejlik a különböző foglalkozási ágakban, tartalmában, - játékaikhoz szükséges eszközök elkészítésében, barkácsolásuk során, - a szabadban történő tevékenységek során, a növények, bogyók, ágak, kavicsok felhasználásában, erdőben, réten, a tó partján. Életkor szerinti jellemző tevékenységek: 3-4 évesek: firka, képalakítás különféle technikával. Jellemző a szabad témaválasztás. Eszközeik: zsírkréta, ceruza, festék, ragasztó. A plasztikai alakítás során ismerkedjenek az agyag, gyurma tulajdonságaival. Legyen lehetőségük egyszerű barkácsolásra, építésre. 4-5 éves: megjelenik a szándékos képalakítás, amit az óvónő ötlettel, eszközökkel segítsen. Megjelenik az emberábrázolás, a környező világ tárgyai, jelenségei. Rajzaik színesednek. Megjelenik a gyöngy, fonal, textil, termések feldolgozása. A jeles napokhoz kiegészítők készülnek. A teret tagolják, komponálnak. Az óvónő segítségével hajtogatnak. Készítenek szüleiknek, vendégeknek, egymásnak ajándéktárgyakat. Játékaikhoz kiegészítőket készítenek, az építéshez eszközöket használnak. Eszközeiket rendbe rakják. 5-7 évesek: Alkotásaik részletesebbek, gazdag a szín és formaviláguk. Változatos technikákat alkalmaznak.pl.: plakett, dombormű, lenyomatok, szövés, fonás. Munkáikban megjelennek a mesék szereplői, élményeik, elképzelt személyek. Játékukhoz, a foglalkozásokhoz készítenek hangszereket, bábokat, segítenek a csoportszoba díszítésében. A fejlődés várható jellemzői: o o o o o o o o o o o

Kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma. Meg tudják valósítani saját elképzeléseiket. A formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek. A teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek. Örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak. Egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik. Építésben, téralakításban közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt. Az alkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket. Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek. Megbecsülik saját és mások munkáját. 35

A szülők bevonásának lehetőségei • Képek, könyvek gyűjtése, kölcsönadása az óvodának. • Programjavaslat /oda-vissza /. • Népi kismesterségek bemutatása. • “Kincsek” gyűjtése. • Közös barkácsolás. • Csoportszoba közös szépítése.

A MOZGÁS A gyermekek legalapvetőbb természetes megnyilvánulása a mozgás. Alapfeltétele a testi-lelki egészségnek. A testi nevelés része. Szakemberek szerint a " a mozgás, a minden tudás alapja." Általa olyan tapasztalatokhoz jut a gyermek, mely elősegíti az érzékelő apparátus fejlődését, összhangját. Programunk szemlélete szerint ez a tevékenység csak akkor éri el célját, ha nyugodt környezetet biztosítunk, s a gyermekek jó közérzettel, örömmel végzik. Célunk: egészséges, a mozgást életformának tekintő, a testét ismerő és folyamatosan karbantartó személyiség megalapozása. Tanulási zavarok megelőzése. Főbb feladatok: o o o o

A gyermekek mozgásigényének kielégítése szabad és szervezett mozgás által. A testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése. Értelmi képességek fejlesztése az érzékelés, észlelés finomításával. Verbális fejlesztés, közösségi nevelés.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. A mozgásfejlesztés területei: 1. Szabad mozgás 2. Szervezett testnevelés SZABAD MOZGÁS A gyermekek belső szükségletéből fakadó napi tevékenység. Mindent felhasznál és kihasznál ennek kielégítésére. A mi feladatunk az, hogy segítsük ebben. A csoportszobákban a középső teret üresen hagyjuk a gyermekek spontán kezdeményezésére. Ezek elsősorban körjátékok, kisebb teret igénylő népi játékok. Lehetőség van ugróiskolára is.

36

Az igazi szabad, önfeledt mozgás helye az udvarunk. A nagymozgásokra itt van a legtöbb korlátozás nélküli lehetőség. A füves részen lehet pld. futni, mászni, ugrálni, birkózni. Udvari fajátékaink is a sokoldalú tapasztalást segítik elő. Van: mászásra, egyensúlyozásra alkalmas eszközünk. A betonozott részen megfelelő helyet biztosítunk: pld. ugróiskolára, futóversenyre. Lehetőség nyílik: célbadobásra, tollaslabdára, kuglizásra. Télen is számos lehetőség van a mozgásra, pld: hógolyózás, szánkózás. Az udvari játékot elsősorban ötletekkel, eszközökkel segítjük, de részt veszünk a gyermekek kérésére játékukban, sőt kezdeményezünk is. SZERVEZETT MOZGÁS A szabad mozgás mellett az óvodás gyermekeknek szükségük van a kötelező testnevelésre is, hiszen általa megelőzhetjük, vagy jelentősen csökkenthetjük a magatartási és tanulási problémákat, testtartási hibákat. Időkeret: heti 1 alkalom, 45-50 perc. Hely: csoportszoba, udvar. A mozgásanyag összeállításának főbb elvei: - az élettani sajátosságok, fizikai erőnlét, - a gyermekek differenciált fejlesztése, - tér-és eszközbeli lehetőség, - fokozatos terhelés, - sokszori gyakorlás, - változatos szabályjátékok, - verbális fejlesztés lehetősége, - holtidő kiküszöbölése. Óvodánkban a vegyes csoport miatt az általános testi képességek fejlesztését életkor szerint is érdemes meghatározni. 3-4 éveseknél: - a természetes mozgások fejlesztését segítjük (csúszás, mászás, állatok utánzása) 4-5 éveseknél: - egyensúlyérzékelés, (ugróasztal, lépegető) - tér mozgásos megismertetése, (futás, szökdelés) - oldaliság fejlesztése kiemelt feladat. (szalaggal jelölés) 5-6-7 éveseknél: - észlelés, (alaklátás, formaállandóság) - finommotorika, (labda, bot, szalag gyakorlatok) - keresztcsatornák fejlesztése az elsődleges. A foglalkozások irányításában egyaránt szükségesnek tartjuk a játékos gyakorlatvezetést és a határozott ütemezést is. Igyekszünk jó hangulatot teremteni, de elvárjuk a szabályok betartását. Fontos a folyamatos értékelés, dicséret, megerősítés. Példát mutatunk az öltözködésben, s a gyermekektől is kérjük, hogy a testneveléshez használt ruha esztétikus, célszerű, kényelmes legyen. A testnevelés mindig tiszta környezetben, friss levegő biztosításával történik. A foglalkozások után arcot, kezet mosnak gyermekeink. Lábtorna Játékos gyakorlatokat végzünk a lúdtalp megelőzésére, annak javítására. 37

A mindennapos testnevelés: Időtartama napi 10 perc délutánonként. Anyaga a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, játékok. Frissítő, pergő jellegű, mindenkinek kötelező. Egyéb mozgáslehetőség: séta, kirándulás. Úszás ajánlott. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o A mozgást a gyermekek örömmel végzik, igénylik. o A szervezett testnevelésen kívül szívesen járnak más mozgásos foglalkozásra. o Az egymáshoz hasonló fejlettségű gyermekek szívesen versenyeznek egymással és ismerik etikai és egyéb szabályait. o Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni, ritmusérzékük fejlett, mozgásuk összhangban van kommunikációjukkal. o A labda és egyéb kézi szerek használatát ismerik. o Az óvónő által felállított szabályokat betartják. A szülők bevonásának lehetőségei • Közös sportversenyek. • Programokra való kísérés. • Tornafelszerelés biztosítása. • Eszközbeszerzés, készítés.

KÖRNYEZETI NEVELÉS A környezeti nevelés óvodai szemlélete a társadalmi változásokkal új értelmezést nyert. Megjelent a fenntarthatóság fogalma, mely a célok és feladatok megfogalmazását is átértékeli. „A fenntarthatóság eszméje a megőrzés és változás olyan egyensúlyát tételezi fel, melynek során az egyik sem jelenti a másik ellehetetlenedését. A fenntartható környezet igénye egyet jelent az emberiség fennmaradásának igényével.” (Vida Ferenc) A környezeti nevelésünk célja: A környezetre figyelő, környezettudatos magatartás kialakítása, mely a későbbiek folyamán megalapozza a környezettel való harmónikus együttélést. Főbb feladatok: o o o o o o

A környezet iránti kíváncsiság felkeltése. Globális látásmód kialakítása. Élmények, tapasztalatok folyamatos biztosítása. A környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. Pozitív attitűd kialakítása az élethez szükséges feltételekhez. A környezet higiénia, esztétikai igény kialakítása.

38

o Az önismeret megalapozása. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében A spontán és irányított beszélgetés a verbális fejlesztés, a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítható. A tapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, mondatalkotás aktivizálása. Az ismeretátadás színterei Legfontosabb a közvetlen megismerés, tapasztalás. Ezért a helyszín a természetes közeg legyen. Ez elsősorban a természet, erdő, tópart, hegy. Csoportszoba - természetismereti sarok, társadalmi környezet. A környezeti nevelés tartalma A környezet megismertetésének jellemző vonásai: - tájékozódás, tapasztalás - emlékezés, élmények felidézése - megértés: összefüggések felismerése, feladatok tevékenységekben valósulnak meg. - konstruálás - ítéletek képzése, döntéslehetőségek biztosítása Módszereink: - megfigyelés - vizsgálat - összehasonlítás - mérés - kísérlet - modellezés A környezeti nevelés témakörei A témaköröket projekt rendszerben dolgozzuk fel, melyben a helyi sajátosságok is megjelennek. Belső környezet Szokások alakítása terén Kiemelten foglalkozunk a jellem pozitív alakításával. Az illem hozzátartozik a kulturált emberhez. Ezt elsősorban példamutatással, didaktikus játékok segítségével ismertetjük meg magatartáson és szóbeli síkon egyaránt. Cél: hogy a majdan ezeket a szabályokat az élet reprodukálta helyzeteiben is alkalmazni tudják gyermekeink. Területei kiemelten Általános terület - öltözködés - táplálkozás - utcai közlekedés, viselkedés

39

Játéktevékenységek szokásai A társas kapcsolatok szokásai - magatartás - beszéd - segítőkészség - empátia - másság - alkalmazkodás A munkával kapcsolatos szokások - növény-állatgondozás - takarékosság Természeti és technikai környezet szabályai - élet tisztelete - szemét és hulladék kezelése - környezetesztétika - környezetvédelem A népszokások szorosan összefonódnak a természet és társadalomismerettel. Erősítik a szülőföld szeretetét, az emberi kapcsolatokra, természeti megfigyelésekre épülnek. Óvodánkban, változatos formában dolgozzuk fel e területet, ezért külön fejezetként tárgyaljuk. Nevelésünk során törekszünk a gyermekek egészségének megőrzésére. Ez a személy egyensúlyi állapotát jelenti, ahol az egyén „harmóniában él önmagával és környezetével” Ehhez szükséges egészséges én-kép kialakulása. Ezt mi a következőképpen igyekszünk elérni. Testséma megismertetése - külső-belső tulajdonságok - testtájak, testrészek - érzékszervek és belső szervek Belső tulajdonságok ismerete - szokásaink, cselekedeteink Interakciók társakkal, családdal A külső környezet megismertetése során pozitív és felelősségteljes viszonyt igyekszünk kialakítani a víz, a levegő, a talaj iránt. Megtapasztaltatjuk tulajdonságaikat, felhasználási lehetőségeiket. Kísérletek által összefüggéseket fedeztetünk fel. Pozitív attitűd kialakulását játékokkal, mesékkel, versekkel segítjük. Évszakonként figyeljük a változást. A pozitív viszony kialakításához hozzájárulnak a környezetvédelmi jeles napok. Az ünnepi hangulat, az érdekes tevékenységek érzelmileg megérintik a gyermekeket. Az ember alkotta külső környezet során gyermekeinkkel megvizsgáljuk: -csoportszobánk, óvodánk épületét -megfigyeltetjük a környezetünk fontosabb épületeit Közlekedés 40

Nagy figyelmet fordítunk a közlekedési eszközök megismertetésére, a gyalogos közlekedés szabályaira. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, a felelősség fontosságára. Beszélgetünk a közlekedési eszközök negatív hatásáról. Környezetünk technikája A biztonságos életvitel érdekében megismertetjük gyermekeinket az óvoda területén lévő veszélyhelyzettel, az otthoni veszélyes anyagokkal. A takarékos magatartás szokásának megalapozását a víz-fűtés- világítástelefon terén érvényesítjük. Megismertetjük gyermekeinket a hulladékkezelés kultúrájával. Fogyasztói szokásaink szociális tanulás által alakulnak ki. Megpróbáljuk ezt pozitív irányba fejleszteni. Szeretnénk, ha gyermekeink már tudatos fogyasztókká válnának. Ennek érdekében megismertetjük - a piaci, bolti kínálatot, szolgáltatást, viselkedési formát - a nassolás, édesség kockázatát - teendőket hibás áru esetén - beszélünk a pénz, gazdálkodás jelentőségéről A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén o A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek: tudják saját és családtagjuk nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, óvodájuk nevét. o Tudják születésük helyét, idejét. o Észreveszik az évszakok változásait, ismerik azok nevét, s a köztük lévő különbségeket. o Rácsodálkoznak a természet szépségeire. o Tudatosul bennük a napszakok nevének sorrendisége, az idő múlása. o Ismerik a közvetlen környezetükben előforduló növények nevét, azok gondozását. o Ismerik a környezetükben lévő épületeket, azok funkcióját. o Ismernek 6-8 háziállat, vadállat, madár, bogár nevét, életformáját. o Sétán, megfigyelések során egyéni tapasztalatokra tesznek szert. o Adekvát módon használják az irányokat, névutókat. o Beszédük megfelel az anyanyelvi szabályoknak. o A társadalmi és természeti környezetben ismerik és alkalmazzák az alapvető viselkedési szabályokat. o Szeretnek kísérletezni. o Természetszerető és védő magatartással rendelkeznek. o Részt vesznek életkoruknak megfelelő környezetvédelmi akciókban. o Ismerik a környezetszennyezés fogalmát, anyagait. o Reális én-képpel rendelkeznek. o Ismerik a takarékosság, hulladékkezelés fogalmát. o A gyermeket körülvevő környezet jeleinek világában otthonosan mozog, tudja, hogy azok számára információt továbbítanak. o Óvónői segítséggel készítenek információ továbbítására alkalmas eszközöket. A szülők bevonásának lehetőségei

41

• Kiállítási anyagok gyűjtése /+ eszközök /. • Növények beszerzése. • Közös munkák szervezése. • Séták, kirándulások tervezése, helyismeret. • Munkahelyi látogatások megszervezése. • Új szemlélet alapján otthoni lehetőségek biztosítása • Eszközök biztosítása, készítése.

MATEMATIKAI NEVELÉS Matematikai ismeretek birtoklása nélkül ma már egy ember sem boldogulhat életünkben. A matematika beépül minden területbe, a hétköznapi vásárlástól a számítástechnikán át az űrhajózásig. Óvodában a matematikai nevelés az értelmi nevelés része. A gyermekek érdeklődésére építve érzékelés, észlelés útján tevékenységek során valósul meg. Komplex folyamat, mely átszövi az óvodai élet egészét. Célunk: olyan matematikai ismeretekhez juttatni gyermekeinket a környezetünkben végzett közvetlen tevékenységek során, mely alapján képesek a matematika nyelvén kommunikálni. Főbb feladatok: o A matematikai érdeklődés felkeltése, közvetlen megfigyelések által. o Érzékelés, észlelés differenciálása, pontosabbá tétele. o Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések megláttatása, ítéletek alkotása. o Egyéni tapasztalatszerzéssel, szabad alkotásokkal a gyermekek verbális képességeinek fejlesztése, szociális képességeik alakítása. A matematikai tevékenység tartalma - Megnevezett tulajdonság szerinti összehasonlítás, - megadott szempontok szerinti szétválogatás, halmazok képzése, - becslések, sorba rendezések, sorozatok létrehozása, - egyszerű megállapítások megfogalmazása, ítéletek alkotása, - mérés, - számolás 10-es számkörben, - bontással ugyanannyi, több, kevesebb, „semmi” előállítása, - párosítás, - papírból síkmértani formák készítése, szétválogatása, - tükörkép létrehozása, építés, - térirányok megkülönböztetése, - színárnyalatok felismerése, - sokszínű tevékenységek a különféle mértékegységekkel, - mérlegelés a súly, térfogat, kiterjedés területén, - geometriai formájú építmények másolása, tulajdonságok szétválogatása, - irányított megfigyelések, hibák javítása. Módszerek: 42

A komplex foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a korábban mozaikszerűen szerzett benyomásokat rendszerezzük, bővítsük, új elemeket emeljünk hozzá. Ilyen lehet pld. meteorológiai ismeretek, mozgások, időmérés formái. Szervezeti formaként elsősorban kiscsoportos, egyéni foglalkoztatási formát tartjuk hatékonynak. Feltételek biztosítása A gyermekek idejük nagy részét a csoportszobában töltik. Kíváncsiságukra, kísérletező kedvükre építve környezetüket igyekszünk úgy alakítani, hogy az ott található eszközök alkalmat nyújtsanak matematikai fogalmakkal való ismerkedésre. Ilyenek: mérőeszközök, MINIMAT, pénzek, órák, időmérők, naptárak, gombok, fonalak, építőelemek. Fontos az érzékelés fejlesztése, ezen belül is a téri irányok és a testséma fejlesztése. A matematika eszközei erre is igen jó lehetőséget biztosítanak. pl.: tükör. Törekszünk arra, hogy az eszközök vonzóak legyenek, időnként frissítjük azokat. Az eszközöknek állandó helyet biztosítunk. Az óvónő szerepe: - az új eszközök működésének bemutatása, - problémafelvetés, - matematikai kifejezések megismertetése, - élményszerző séták szervezése, - ötletek, javaslatok, - matematikai lehetőségek felismerése, kihasználása, - nyugodt légkör megteremtése, - a kérdezés lehetőségének megteremtése, kielégítő válaszadás. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén o o o o o o o o o o o o o o o

Képessé válik, hogy megértse és kövesse az óvónő kérdéseit, gondolatait. Matematikai jellegű problémáról gondolatait elmondja, javítja tévedéseit. Szívesen vállalja a problémák megoldását. Képes ismert tulajdonságok szerint válogatni, formába rendezni, kiegészíteni. Az összehasonlítást szóban is kifejezi. Érti és használja a mennyiségekkel kapcsolatos összefüggéseket. Össze tud mérni halmazt párosítással különböző színek, formák, nagyságok esetén is. Keletkeztet többet, kevesebbet, ugyanannyit. Képes képolvasásra. Azonosítani tud egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat. Másolással képes megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat. Térbeli és síkbeli alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint szét tud válogatni. 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudja építeni. Megkülönbözteti a jobb-bal irányt. Követni tudja a helyeket kifejező névutókat.

43

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A játék mellett az óvodában a munka olyan tevékenység, melyet a gyermek szívesen végez. Ez abból adódik, hogy a munkát játékos formában végezzük. Fő jellemzője a játékkal szemben, hogy van célja, eredménye, külső szükséglet motiválja. Felelősséggel jár, tapasztalatok, készségek szükségesek hozzá. A munka humanista jellege az értékek létrehozásában, abban való gyönyörködésében, a környezet átalakításában van. A gyermekekkel derűs környezetben, felszabadult légkörben végezzük. A gyermekek a munka során igazán kipróbálhatják erejüket, képességüket. A célunk, hogy a gyermek örömét lelje a munkában. Főbb feladatok: o o o o o o

A munka által ismeretek közvetítése a környezet tárgyi valóságáról. Különféle munkaeszközök megismertetése, változatos gyakoroltatási lehetőség. Erkölcsi értékek megalapozása: megbecsülés, kitartás. Speciális szókincsbővítés. Társas kapcsolatok erősítése. Egyéni, differenciált fejlesztés a feladatok kijelölésében.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban a különböző beszédformák gyakorlása (kérés, buzdítás, dicséret). A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Alapvető feltételek - Munkaeszköz: gyermek méretének megfelelő, célszerű, biztonságos, rendben tartható. - Munkalehetőség: ami a gyermek életkorának megfelelő. - Idő: ne legyen holtidő, hosszabb idő jellemezze. - Hely: polcok, fiókok, a gyermekek számára könnyen hozzáférhető. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. A munkafogásokat egyenként mutatjuk be és gyakoroltatjuk. A munka mennyiségét csak fokozatosan növeljük. Értékelés: munka feletti közös öröm, később az eredmények. Figyelembe vesszük, ha egy-egy gyermeknek van “kedvenc” munkája, de nem engedjük, hogy mindig kizárólagosan csak ő, és csak azt végezze. Önkiszolgálás Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik kielégítése motiválja. A kezdeti hiányosságot felváltja a jól kialakított szokásokon alapuló igényes testápolás, a hozzá kapcsolódó alapvető fogásokkal. 44

Étkezésnél megismertetjük a terítéshez, étkezéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat, majd készség szintre emeljük azokat. Öltözködés folyamán hőmérsékletnek megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani. A ruhadarabok nevét, célszerű használatát, a vetkőzés ill. öltözés helyes sorrendjét és módját gyakoroltatjuk. Környezetünk rendjének megőrzése - már közösségért végzett munka is. Belső igénnyé szeretnénk alakítani. Sokat jelenthet az óvónői (felnőtt) példa, s a rendszeresség. Közösségért végzett tevékenységek A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munka: - játékok javítása, készítése, - teremrendezés, takarítás, díszítés, - ünnepi készülődés, ajándékkészítés, - házimunka jellegű tevékenységek: sütés, főzés, befőzés, - az óvoda előtti füves terület takarítása, - udvari játékpakolás. A naposi munka magába foglalja a terítést, amely a folyamatosság miatt inkább csak ebédnél valósítható meg. A vegyes csoportban a segítségnyújtás különböző formái kerültek előtérbe. Közvetlen napi kapcsolatra épül. A nagyobb gyermekek sokat segítenek a kicsiknek. Növénygondozás – állatgondozás feladatai: - élősarok kialakítása, rendben tartása, - folyamatos gyűjtőmunka, termések betakarítása, - kert gondozása, fű ápolása, levélgyűjtés, - madarak, halak, teknősbéka rendszeres etetése, - segítés az öntözésben, gazolásban, növényápolásban, telepítésben, - járda, faház, padok tisztántartása. Ezek a tevékenységek mind igénylik a felnőtt jelenlétét, irányítását, de megfelelő lehetőség biztosításával, s a munkafogások precíz elsajátításával a gyermekek egyre nagyobb részt vállalhatnak belőle. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén o o o o

Igényesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat. Kialakul bennük az aktív, együttmunkálkodó, alkotó szellem. Szívesen vesznek részt növény-és állatgondozási feladatokban.

A szülők bevonásának lehetőségei • Közös munkálatok, játékjavítás. • Közös gyűjtés. • Sütés, főzés, ünnepi készülődés.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

45

Célja: az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, cselekvéses tanulás, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Főbb feladatok: o A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve által az értelmi képességek fejlesztése. o Problémamegoldó, kreatív gondolkodás megalapozása. o A kíváncsiságot felkeltő, sokoldalú cselekedtetés során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása által az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése. o A meghitt beszélgetésekkel a gyermekek kommunikációs képességeinek, a beszélőkedv aktivizálása. o A sokszor ismétlődő játékos tanulási helyzetek segítségével a gyermekek eljuttatása az önkéntes tanulástól a szándékos tanulás vágyához. o Az iskolai tanuláshoz szükséges akarati tulajdonságok alapjainak lerakása. o Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység. Kiindulási pontjaink Maga a gyermek cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belső fegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelőerő az óvónő személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja a gyermekek képességeit-önmagához képest- a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda. A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerűen berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása. Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását. Az óvónő a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás lehetséges formái az óvodában  Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás.  Spontán játékos tapasztalatszerzés.  Cselekvéses tanulás.  Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvónő által irányított, megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Gyakorlati problémamegoldás. A tevékenységi formák variánsai: - választható tevékenységek, - kötelezően választható, felajánlott tevékenységek, - kötelező tevékenységek. A játékidőben szerzett tanulás tartalmi kérdéseit foglalkozási áganként határozzuk meg. Munkaformái: egyéni, páros, kiscsoportos, alkalmanként frontális.

46

A foglalkozásokat ugyan napokhoz kötjük, azonban a hangulat, az adott helyzet útmutatót adhat az adott tevékenység megválasztásához. Dominánsan a kötetlen szervezési formát tartjuk a legközelebbállónak e korosztályhoz, de az iskolába menő gyermekek számára januártól már kötelezőek a tevékenységek. Terjedelme 10 perctől 35 percig tarthat. Az óvoda legyen az ÉLMÉNYEK színtere: a megfigyelések, kísérletek, séták, kirándulások, mind-mind szolgálják a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítését, a tapasztalatok lerakódását s egyben értelmi képességeinek fejlődését. A szabad, nem irányított BESZÉLGETÉSEK, a gyermeki kérdésekre adott válaszok segítik a gyermekek önkifejezési lehetőségét. Az óvodai tanulás specifikumai A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes: de ez az önkéntesség a tevékenységekbe való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb-utóbb el kell érni, hogy a gyermek a megkezdett feladatot befejezze, váljék szokássá, hogy nem torpan meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben. Egyéni képességek figyelembe vétele: a gyermek, ha elfárad, abbahagyhatja a cselekvéssort, ha tévedett, joga van módosítani, ha nem tud teljesíteni, lejjebb kell menni a nehézségi fokban, hogy ő is teljesíthessen. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására. A gyermeki kíváncsiságra építünk: a gyermek kérdezhet, kitalálhat, felfedezhet, próbálkozhat, miközben szinte észrevétlenül képes lesz az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető-megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra. A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őt arra, hogy önmaga becsült lehetőségei alapján vállalkozzon. Növekszik kitartása, feladattudata, önállósága, szándékos figyelme. Képes lesz a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre. Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű. A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét. A PREVENCIÓ: a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük. Óvodában előforduló tanulási-magatartási zavarok lehetnek: - értelmi képességek zavara - diszlexiára utaló jelek - hiperaktivitás - szorongó viselkedés - agresszió, - szociális éretlenség. Komoly gondot jelent a 6. életévüket betöltő gyermekek fejlesztése. Az újra ismétlődő játékos tanulási helyzetek kötetlensége kedvező hatással van az iskolából visszatartott gyermekek ismeret és részképességek hiányának pótlására. A lassabban fejlődő gyermekek így több esélyt kapnak a próbálkozásokra és a zökkenő mentesebb iskolakezdésre. A vegyes korosztályú csoportok kialakulása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a tanítástanulás folyamatában. A pedagógiai hatékonyság még dominánsabb egy heterogén csoportban. Az 47

egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább rákényszerülünk az egyéni jellemzők mérlegelésére, a differenciált személyiségfejlesztésre. Hasznos a többlépcsős-egy feladat több szintre bontása- differenciáló fejlesztés. A tervezést mindig a nagyok szintjéhez végezzük. Könnyebb egyszerű feladatot találni a bekapcsolódó kicsiknek, mint fordítva. A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását, így szükséges ésszerű korlátokat állítani a gyermekek érdekében. Ezek szolgálják a közös munkát, segítsék az eredményességet. A hatékony munka érdekében szilárd szokásrendszert kell kialakítani. Minden szeptemberben szükséges a "státuszok" tudatos átrendezése, a gyermekekben tudatosodjon a többféle követelmény miértje. A felnőtt modellt mutató személyén túl, a csoport "érettebb" magja a tanulásban is húzóerőt jelent. Választható tevékenységek Spontán játék közben kezdeményez az óvónő tanulási helyzetet. Választhatóság biztosítása: - egy vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel, - egymás után láncszerűen egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel. Kötelezően választható, felajánlott tevékenységek A tevékenységek választhatók, de ugyanakkor kötelező is. Kisebbek számára differenciált, - nagyobbak részére kötelezően választható, - a kisebbeknek választható, (többi szabadon játszik) A választhatóságot célszerű szervezett együttlétből indítani. A tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak. A választás lehetősége irányulhat: munkaformára, megoldás technikájára. E tevékenységi forma fejlettebb játékkultúrát feltételez, ezért őszi hónapokban nem ajánlott. Kötelező tevékenységek Feltétele: egyszerre, az egész csoport számára szervezett A kötelező tevékenység a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz kapcsolódik. Elsősorban a mozgás területére vonatkozik e szervezési forma.

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE „Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három-négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.” Az óvodáskor végére a gyermekek többsége alkalmassá válik az iskolai élet megkezdésére. Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés. Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára. Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését, s folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról. A megfigyelési rendszer összeállításánál több tényezőt vettünk figyelembe. Ezek: pszichológus véleménye, jól bevált szakirodalom anyaga, saját tapasztalataink. A megfigyelés eredményét táblázatos formában rögzítjük. Az iskolaérettség megállapítása az óvoda kompetenciája, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. 48

A következőkben az alábbi megállapítások alapján csokorba szedtük azokat a tulajdonságokat, melyek tükrözik a 6-7 éves gyermekek érettségét, iskola sikeres megkezdését. Az alábbi jellemzők átlagos mutatók. A gyermekek érése azonban eltérő, az iskola előtti nyár is nagy fejlődést hozhat. A nemek között is megfigyelhető különbség, általában a lányok érése gyorsabb. A leírtaktól való nagy lemaradás azonban figyelmeztető jel, melyet szakemberrel érdemes megbeszélni. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az alábbiakban leírt fejlettségi szint. Az óvoda az iskolára való alkalmassá tétel folyamatában érvényesíti az alábbiakat: • •

A feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. A 3-7 éves életszakasz feladatainak megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészítik a következő életszakaszt. • A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megtervezésre a gyermekek fejlesztési programja. • Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést. • A célirányos fejlesztés a gyermek érési folyamatainak, és pszichikus fejlődési jellemzőik figyelembe vételével történik. • A fejlesztés során prioritást élvez a gyermek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása, és a mozgás elsődlegessége. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

Testi fejlettség A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Motoros készségek, nagymotoros, finommotoros  Összerendezett mozgásra képes a főbb mozgáscsoportok területén: járás, futás, kúszás, mászás, egyensúlyozás, ugrások, talajtorna  Ezeknek megfelelő az iránya, tempója, ritmusa.  Kötelet átugrik  Legkevesebb kétféle komplex labdaműveletet tud (rúgás, labdaelkapás)  Emberábrázolása fejlett (teljes ember, profilábrázolás)  Kontúron belül maradva színez.  Kismozgásaiban koordinált: pld. gyöngyfűzés, varrás, vágás, kötés, hajtogatás.  Ceruzafogása, vonalvezetése biztos.  Keresztnevét olvashatóan le tudja írni.  1-10-ig lemásolja a számokat.  Formákat lemásol.

49

Lelki fejlettség A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvódáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. Érthetően, folyamatosa kommunikál, beszél. Gondolatait mások számára érthető formában kifejezi. Elemi ismeretei vannak önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat, ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Önállóság, kognitív készség  Teljesen fel tud öltözni egyedül.  Egyedül megköti a cipőjét.  Önállóan fogat, kezet mos.  Egyedül fésülködik. Érzékelés-észlelés  Időészlelése többsíkú: események, történések időrelációját észleli.  Összetartozó részeket értelmes egyként fogja fel.  Megadott formát kiemeli egy képkörnyezetből.  Adott tárgyak térbeli helyzetét felismeri.  A hallott információt észleli, megkülönbözteti. A hangok egymásutániságát felismeri. Emlékezet  Kialakult a rövid vizuális és verbális emlékezete.  8-l0 tárgyat, képet, szócsoportot fel tud idézni.  Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, a térbeli emlékezet Képzelet  Képes és hajlandó önálló mesélésre.  Képről, szavakból továbbszövi a megadott történetet.  A történet előtti,- utáni lehetséges megoldásokat felismeri.  Képzelete megjelenik saját rajzában, formaalakításában. Figyelem  Szándékos figyelmének időtartalma: l0 perc.  Alkalmas figyelem átvitelre, megosztásra. Gondolkodás  Szituációktól képes elvonatkoztatni.  A gondolkodási alapműveletekben jól mozog /analízis-szintézis, általánosítás, konkretizálás, azonosítás /  Kialakult számfogalma a 10-es számkörben, a sorszámokat helyesen alkalmazza.  Kreatív, kísérletező.  Képes a problémák felismerésére, megoldására.  Széleskörű érdeklődés jellemzi.

50



Képes ítéletalkotásra, következtetések levonására.

Szociális fejlettség Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőtt és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban valamint a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében is megnyilvánul. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Szociális fejlettség, érzelem, szociális készség  Egészséges önbizalommal rendelkezik.  Gazdag érzelemvilág, nyitottság jellemzi.  Képes az érzelmek felismerésére, empátiára.  Gyakran hízelegnek, igyekszenek a felnőttek kedvébe járni.  Fejlett a humorérzékük.  Uralkodni tud indulatain.  Idegrendszere kiegyensúlyozott, monotónia-feszültségtűrésre alkalmas.  Érdeklődő, nyitott az iskola iránt, elfogadja a személyváltást.  Az egészségügyi, udvariassági, együttműködési területeken fejlett szabálytudattal rendelkezik.  Kialakultak akarati tulajdonságai: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat.  Korának megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik: együtt érző, segítőkész, képes a konfliktusok kezelésére.  Közösséghez alkalmazkodó, társaival együttműködésre képes.  5 óvodai szabályt rutinszerűen követ és meg tud fogalmazni

VII. EGYÉB FELADATOK AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A gyermekvédelem célja „segítséget nyújtson a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó gondoskodás pótlásáról.” Az óvoda a családi nevelést kiegészítve, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve óvja, védi és szocializálja. Feladatunk: prevenció, feltáró-és problémákat megszüntető tevékenység, mely az egész óvodai nevelést áthatja. Fő elvek: o A hátrányos megkülönböztetés tilalma. o A gyermekek teljes mértékű elfogadása. o A hit-és vallásoktatás lehetőségeinek gyakorlása.

51

o Az óvodai nevelés, a logopédiai foglalkozás ingyenes biztosítása. o Biztonság, életkornak megfelelő tevékenység nyújtása. o A rászorulók támogatása. Az óvoda kötelessége, hogy: - felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat - pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására - szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedést kezdeményez - gondoskodik a gyermekek egészségének megóvásáról Az óvodavezető feladatai Fő feladatai: a gyermekek érdekeinek érvényesítése, az érvényesülés ellenőrzése. A gyermekbalesetek megelőzése - Biztonságos eszközök vásárlása. - Az eszközök működésének folyamatos ellenőrzése, javíttatása. - Munkavédelmi szemle megszervezése, a hibák jelentése, javíttatása. - Gyermekvédelmi felelős kijelölése. - A balesetek intézkedési tervének kidolgozása. - Adminisztráció, jelentések készítése. Egészségügyi vizsgálatok - Évente 1 alkalommal orvosi vizsgálat szervezése. - Iskolába menők részére hallás-látásvizsgálat kérése. - Fogászati szűrés és felvilágosítás szervezése. - Folyamatos kapcsolattartás védőnővel Egészséges életmód biztosítása Elsősorban a szükségletek kielégítésével függ össze. Komolyan kell venni a pihenés, étkezés, a mozgás, szabad levegőn való tartózkodás optimális feltételeinek biztosítását. Ennek ellenőrzése, a hibák korrigálása évente, illetve szükség szerint történik. Az óvodába kerülés nyomon követése Az 5. életévüket betöltött gyermekek óvodakötelesek. Ezért az óvodavezető kötelessége a hosszabb hiányzások okának felderítése, igazolatlan hiányzás esetén a szülő értesítése. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme A gyermekekről az óvodában, a csoportnaplóban, valamint a gyermekdossziékban pedagógiai megfigyelés, fejlődésre, családi, szociális helyzetre való feljegyzések szerepelnek. Az óvoda dolgozóit titoktartás kötelezi, ezért illetéktelen személynek felvilágosítást nem adhat. A gyermekekről csak a szülő tudtával továbbítható információ. Az óvodapedagógus feladatai - A gyermekek szükségleteinek maximális kielégítése - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, a kialakított nyomtatványok vezetése.

52

- Szükséges óvó-védő intézkedés megtétele. - A család megismerése, családlátogatások végzése, a megfigyelések rögzítése. - Az új gyermekek beilleszkedésének elősegítése. - Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése. - Problémák, hátrányok felismerése, szakember segítségének kérése. - Felzárkóztatás megszervezése. - Tehetséggondozás megvalósítása. - Egyéni gyermekdossziék vezetése. - Hiányzási naplók vezetése, rendszeres hiányzás jelentése. - Rendszeres konzultáció a gyermekvédelmi felelőssel. - Együttműködés a Pedagógiai Program elvei alapján a szülőkkel. - Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervekkel. - Prevenció egyéni ismeret alapján. - A gyermekbalesetek megelőzése, elhárítása, szükség esetén intézkedés megtétel. - A szülőket érintő kérdésekben rendszeres tájékoztatás.

ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A gyermekek egy része ingerszegény környezetből jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni. Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történő fejlesztésük. • Az óvónők feladata - gyermekenként – a felmerülő probléma okaink a feltárása, • Az okok megszüntetésére egyéni célok kitűzése. • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása. Célunk a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. Az eredményes fejlődés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A halmozottan hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek fejlődésének elősegítésére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol – az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket, a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének – helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelősségük van. A gyermek közösségi életére való felkészítésénél a tolerancia megtanulása, a másság elfogadása fontos nevelési célja az intézménynek. Kiemelten fontosnak tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését.

53

Az intézmény változatos és korszerű módszereket alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek számára is magas színvonalú oktató-nevelő munkát végezzen. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Különös gondot fordítunk óvodánkban a testi és lelki egészség védelmére, a pszichés klíma pozitív alakítására mert meggyőződésünk, hogy ez a tárgyi feltételeknél is nagyobb mértékben határozza meg gyermekeink közérzetét, s ez által egészségét. Programunk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető cél, hogy az intézmény biztosítsa, a különfoglalkozásokhoz (úszás, hitoktatás, néptánc, német foglalkozás) való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételnél, az oktató– nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrásfejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. A prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testi-lelki fejlődésének alapos ismerete. Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek, családgyermek kapcsolatról, a gyermekek élettörténetéről. Az óvónő feladatai o A peremhelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába. o Gyermekvédelmi nyilvántartó lap kitöltése, konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel. o Családlátogatás. o A csoportbeli tevékenységek megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése. o Egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása. o A csoportbeli beilleszkedés segítése o Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok megismertetése, fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel. o Változatos egyéni tevékenység biztosítása. o Eszközök, játékok megismertetése. o Baráti kapcsolatok segítése. o Kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés A kiemelkedő képességű gyermekek Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Tehetséges az a gyermek, aki valamely területen speciális, kiemelkedő képességekkel rendelkezik.

54

Az óvónő feladata: • A szülő figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére. • Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához. • Az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához. • Differenciált, egyéni bánásmód tudatos alkalmazása A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg.

A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat: 40/2009. (V. 28.) számú ÖK. határozat. TEÁOR szerinti besorolás: 851012. Enyhe értelmi fogyatékos, nagyothalló, gyengén látó gyermekek ellátása, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátásával kielégítjük a körzetünkben élő, sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai  

A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.) A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége 

A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa.

A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időnként nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok

55

kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különböző funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük őt. Az óvodába történő felvétel módja: Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. A sajátos, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek fejlődésének biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történő beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: -

az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására;

-

speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;

-

a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk.

A speciális fejlesztés az alábbiakra épít:

56



 

A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése.

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI Az óvoda működését meghatározó • SZMSZ • Házirend Az óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó • Helyi nevelési program • Lépésről lépésre óvodafejlesztő program (Hajdúböszörmény 1997.) Az óvoda rövidtávú terveit tartalmazó • Éves munkaterv • Csoportnapló Az intézmény működését, a pedagógiai célok és feladatok megvalósulásának garanciájaként • Intézményi Minőség Irányítási Program

A NEVELÉSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE Az óvodai nevelési program felülvizsgálatát 4 évenként végezzük. Kötelező a helyi program vizsgálata: - törvényi változások esetén - ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A szülői közösség véleményezésének dátuma: ……………………. A nevelőtestületi elfogadás dátuma:………………………………….. A fenntartóhoz való benyújtás dátuma: ………………………………. A fenntartó jóváhagyásának dátuma:………………………………….. 57

A módosított program hatálybalépésének dátuma: 2010.szeptember 1. .

Újudvar 2010. április 26.

Domina Erika vezető óvónő

1 sz. melléklet

INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 1. Helyzetelemzés A Móra Ferenc Óvoda fenntartója Újudvar község Önkormányzata. Az intézményben 2 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet. Az óvodában 26 gyermek részesül ellátásában, egy vegyes csoportot működtetünk. Az óvodába járó gyermekek helybeliek.

58

Az intézményben 1 gyermekcsoportban történik a nevelés megszervezése. Az óvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodai gyermekcsoport 16%-az, a hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodai gyermekcsoport 56%-t teszi ki. Az intézmény nem folytat szegregált oktatás - szervezési gyakorlatot. A pedagógus ellátottság megfelelő. Az óvodánk épülete földszintes, 2 tágas, nagy alapterületű csoportszobával és főzőkonyhával rendelkezik. Tornateremmel nem rendelkezünk, hanem a csoportszobák egyikét neveztük ki tornateremmé. Az udvari mászókákhoz, hintákat, kötéllétrákat, játszóházat szereztünk be a gyermekek mozgásfejlesztésének érdekében, azonban ezek számossága még nem elegendő. Az intézményben a logopédiai fejlesztés is a kevésbé használt csoportszoba egy részében folyik. Ugyanitt a csoportban alakítottunk ki egy térben leválasztott nevelői sarkot, és ezt a helyiséget használjuk a beteg gyermekek elkülönítésére is. Az oktatás infrastrukturális feltételei elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása, valamint oktatási eszközök, informatikai eszközök modernizálása, megújítása. Az intézményben 1 kijáró logopédus segíti a gyermekek oktatását-nevelését. Az óvodai nevelőmunka kiemelt céljai az intézmény nevelési programjában: az egészséges életmód kialakítása, amely egyik kiemelt célunk, amely során a gyermekek szükségleteinek megfelelő életritmust alakítunk ki a testápolás, a pihenés, a táplálkozás és a mozgás terén. Fontosnak tartjuk, hogy derűs, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki az óvónők és a gyermekek,a dajka és a gyermekek, valamint a gyermek és gyermek között. Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi edzettségét, egészségének megóvását. Az érzelmi nevelés és a szocializáció során célunk érzelmi biztonságot nyújtani az óvodai környezetben, megfelelő empátiás készséggel segíteni a gyermekek beilleszkedését. Az érzelmi nevelés, fejlesztés pontban célként a gyermek megismerő, kommunikációs és kreatív képességeinek fejlesztését tűztük ki célul az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A gyermek közösségi életére való felkészítésénél a tolerancia megtanulása, a másság elfogadása fontos nevelési célja az intézménynek. Kiemelten fontosnak tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Az intézmény változatos és korszerű módszereket alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek számára is magas színvonalú oktató-nevelő munkát végezzen. Az intézmény pedagógusai közül 1 óvodapedagógus gyógypedagógusi végzettséggel rendelkezik. Az intézmény pedagógusainak képzettsége megfelel a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásához is, ugyanakkor az óvodapedagógusoknak még célszerű lenne részt venni további szakképzéseken, a tudásszintjük elmélyítése miatt. Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a védőnővel, és a gyermekjóléti szolgálattal. Iskolával, polgármesteri hivatallal. 2. A program célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű 59

érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételnél, az oktató– nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrásfejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 3. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 4. Akcióterv Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok :  Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire).  Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét.  Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken, óvodán kívüli foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. tornaszoba, ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő egyéb eszközök, hiányos ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére.

60



Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. (vagyis több 7 %-ot).

5. Megvalósítás Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekeket, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű, valamint hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény belső esélyegyenlőségi kontroll rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső kontroll rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az óvodai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára, munkahelyi esélyegyenlőségi tervét rendszeresen kontrolálja. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. 6. Ellenőrzés, nyilvánosság Az intézmény folyamatosan belső kontroll rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában, valamint dokumentálja a programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a gyermekek, a 61

gyermekek képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos esélyegyenlőségi kontrollhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. A programot érintő éves felülvizsgálat fő tartalmi elemei:  A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.  Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.  Beszámoló az akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.  Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről.  A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül hozzáférhetővé tenni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a gyermek képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után a belső kontroll rendszer részére dokumentálni. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves kontrolljelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartóiadat- és információkezelésért a fenntartó felel.

Újudvar, 2010. április. 20.

Domina Erika Vezető óvónő

2. számú melléklet

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉKE Az 1/1998. (VII.24) OM rendeletben meghatározott nevelési, oktatási intézmények kötelező

62

(minimum) eszközök és felszerelések teljes körű beszerzésére sor került. Az alábbi táblázat részletesen tartalmazza a megvalósítását szolgáló eszközöket és felszereléseket, valamint a beszerzés illetve pótlások ütemezését. Beszerzések során előnyben részesülő eszközök és felszerelések: •

A kötelező eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés

•

Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök

•

Program specifikus berendezési tárgyak Megnevezés

Családi, szituációs szerepjáték eszközei

Dramatizálás, bábozás eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Zenei nevelés eszközei Értelmi képességeket, kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök A természet emberi- tárgyi környezet megismerését segítő anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei Egyéb udvari eszközök Egyéb

Hiányzó vagy felújításra szoruló eszközök Konyhai háztartási gépek, Takarító eszközök Orvosi táska Öltöztethető babák Gyermek ülőgarnitúra Autók Bábok, fejbábok Hintaállvány, hintával, udvari játszóház felújítása, biciklik, sisakok Gyermekkönyvek Komolyzenei, népzenei kazetták, cd-k Szimmetria, tükörkép kirakó, labirintus golyós írás előkészítő, geometriai forma felismerő, Állatok, növények, gyűjtemények, tablók, földgömb, nagyítók, mikroszkóp Gyermek kerti szerszámok, seprű, lapát, kapa, ásó, gereblye Homokozó árnyékolása, kerti padok Törülközők, vékony takarók, ágyneműhuzatok, poharak, kenyeres kosarak

63

Forrás Alapítványi bál

Alapítványi bál Pályázat Könyvek jutaléka Alapítványi bál Pályázat Pályázat Alapítványi bál Alapítványi bál Költségvetés