Helyi Nevelési Program 2010.
„Napraforgó” I. sz.Óvoda 2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 4. Tel., fax: 24/365-164 E mail: 1szovoda @ invitel.hu
TARTALOMJEGYZÉK 1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ..............................................................................................................4 2. HELYZETELEMZÉS..............................................................................................5 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI..........................................................................................................9 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI.................................................................17 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI........................................28 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI..................................................40 7. MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS..............................................................70 8. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK...................................................................................................73 9. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK, NÉPHAGYOMÁNYAINK.......................76 10. NEVELÉSI PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .....................................................................................................................................79 11. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK..............................................................84 12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK..............................................................................85 13. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM..................................................................86
2
„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.” Pál apostol első levele Levél a Korintusiaknak, 13. rész
3
1. BEVEZETŐ A helyi nevelési programunk átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját. Szinkronban áll az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, amelyre épít, miközben figyelembe veszi a sajátos körülményeket. Az egyes gyermekeket, mint fejlődő személyiségeket állítja a központba. Az emberiés alapvető szabadságjogok alapján elősegíti a gyermekek méltóságának kibontakozását. A teljes gyermeki személyiség fejlesztésére irányul. Megőrzi a hazai óvodai neveléstörténet értékeit, amelyek jól beváltak szakmai gyakorlatunkban. A pedagógiai változásokat újragondolva igyekszik a mai kor igényeinek pedagógiailag és pszichológiailag megfelelni. Figyelembe veszi, hogy a gyermek természeti és társadalmi környezetben él. Környezeti nevelésünk integráló jellegű. Aktív cselekvésre indít, alakítja a gyermekek környezetés természetóvó-és tisztelő szokásait, magatartásukat. Az élet védelmére, tiszteletére serkent, értékeket ad át, őriz meg. Ösztönzi egymás segítését, az empátiát, a másság elfogadását. Kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása. Az óvodáskorú gyermek érzelmi vezéreltségének befolyásolása által elérhetővé válik a gyermekek érzelmi kiegyensúlyozottsága, pozitív érzelmeinek gazdag skálája. Programunk segíti a gazdag, tevékeny óvodai élet kibontakozását, melyben érvényesül a kreatív gondolkodás. Óvodáskor végére gyermekeink eljutnak az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki és szociális fejlettségi szintre, alkalmassá válnak az iskolai életre.
Köszönetet mondunk a program elkészítéséhez nyújtott segítségért Kanczler Gyuláné dr.-nak és Bihariné dr. Krekó Ilonának.
Szöllősi Jenőné óvodavezető
4
2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése-----------Napraforgó I. számú Óvoda Az óvoda pontos címe--------------------2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 4. telefonszáma------------------------------06-24-365-164 Szivárvány Tagóvoda pontos címe ___________________2310 Szigetszentmiklós, Sas u.–Vágány u. ---------------------------------------------hrsz.: 5812/2-5812/6 telefonszáma------------------------------06-24-366-607 Az óvoda fenntartója----------------------Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala Az óvoda fenntartójának címe----------2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2/a. telefonszáma------------------------------06-24-505-502 Az óvodai csoportok száma-------------9 Alapító okirat száma---------------------92/2009. (III. 26.) Az óvoda vezetője------------------------Jámborné Miskolczi Éva A programot benyújtotta az intézmény vezetője.
2.2 Környezeti adottságaink Településünk kis város. Budapest agglomerációs övezetében fekszik, így annak mind pozitív, mind negatív hatásai érvényesülnek. Jellemzője a fiatalok és középkorúak túlsúlya a város népességében. A folyamatos beköltözések a fiatal korosztály növekedését eredményezik. A lakosság művelődési igényeit a Városi Könyvtár és a városi intézményhálózat biztosítja, melyet kiegészít a főváros adta lehetőségek széles köre. Szigetszentmiklós 10 éve vált várossá. Ez a tény meghatározza az itt élő emberek életét gazdasági, közigazgatási és kulturális szempontból. A város oktatási és gyermekintézményei: 1 bölcsőde, 5 óvoda, 3 általános iskola és 3 középiskola. Ide tartozik a pedagógiai szakszolgálatként működő Nevelési Tanácsadó is, amely a nevelési, oktatási intézményeket segíti. Az utóbbi évtizedben tönkrement a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár, ennek következtében szembekerültünk a munkanélküliséggel és egyre nagyobb számban találkozunk a vállalkozásokkal. A fenti jelenségek természetesen kihatnak a gyermekek családi nevelésére is. A szülők több időt töltenek munkával, illetve utazással. Háttérbe szorult a gyermekekkel való foglalkozás, ezért átlagon felüli az óvodákkal szemben támasztott elvárás. A munkahelyek teremtődése megnöveli az óvodai elhelyezkedésre való igényt. Statisztikai felméréseink szerint előreláthatóan hosszú távon jellemző lesz városunkra, hogy akkor is növekedni fog az óvodai felvételre való igény, ha a születések száma nem nő.
5
2.3 A szociális háttér vizsgálatának eredményei és a programunk alakulásának összefüggése A családok értékrendszerét, életkörülményeit megismerve (korlátozottabb lehetőségek kihatásai, iskolai végzettség) felmértük, hogy a gyermekek fejlődését miképpen befolyásolja a család szociális helyzete. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolták programunk kialakulását.
Családok szociokulturális jellemzője elszegényesedés, ingerszegény környezet rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód, hanyag testtartás
óvodai válasz a problémák kompenzálására óvodai játék és tárgyi eszközök sokszínű biztosítása, a környezet néhány családnál egészséges életmód és táplálkozás szokásainak kialakítása, mozgás, mint életszükséglet megjelenése
emberi kapcsolatok,
érzelmi, szocializációs feladatok, erkölcsi érzék fejlesztése
viselkedési normák lazulása, közömbösség, csonka családok természettől való eltávolodás
helytelen beszédstílus, kommunikáció hiánya
a környezet megismerésére, megszerettetésére való nevelés, a környezeti nevelés integráló jellege beszédhibák,
helytelen életvitel
anyanyelvi és kommunikációs fejlesztése, felzárkóztatás
képességek
helyes óvodai napi- és hetirend kialakítása, értékadás
élményforrások csökkenése
gyermekszínház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások
Óvodai nevelésünket a továbbiakban is környezet-centrikussá kívánjuk tenni, melyhez integrálódik a mese, vers, dramatikus játékok, ének, énekes játékok, zenehallgatás, rajz, kézimunka, mintázás, mozgás, mozgásos játékok, munka jellegű tevékenységek és a hagyományaink. Változatos, egymásra épülő tevékenységeket szervezünk, amely a gyermek spontán kíváncsiságára és megismerési vágyára épül. Nevelési programunk sajátos arculatának kialakulása egy folyamat, a meglevő értékek továbbvitele és a társadalmi változások figyelembevétele jellemzi. Az óvónőket arra készteti, hogy minél sokszínűbben, ötletdúsabban szervezzék meg az egész napi óvodai életet.
2.4. Az óvodába és az iskolába lépő gyermekek általános jellemzői 2.4.1 Az óvodába érkező gyermekek Az óvodai felvétel feltétele: - betöltött 3 év - közösségbe illeszthetőség 6
- szobatisztaság - segédeszköz nélkül történő helyváltoztatás - alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei - kommunikációjuk olyan szintű legyen, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni. A családi környezet nagyban befolyásolja az óvodába érkező gyermekek személyiségét, hiszen a családon belül szerzik meg első tapasztalataikat, az itt kialakult szokások és értékrendek meghatározóak. A különböző családi háttér mellett fontos szerepe van a környezeti tényezőknek és öröklött adottságoknak, melyek nagymértékben segíthetik vagy lassíthatják a gyermekek növekedését, fejlődését. A fentiekből következik, hogy az óvodába érkező gyermekek érzelmi és értelmi fejlettsége különböző szinten áll, a szocializáció terén is eltérő fejlettséget mutatnak. Figyelembe kell vennünk, hogy a 3-4 éves gyermek sok tekintetben kiszolgáltatott. Gyakran önmaga még nem képes kielégíteni alapvető szükségleteit, illetve megfogalmazni sem tudják azokat. Beszédkészségük is eltérő, sok a beszédhibás kisgyermek, közülük néhányan minimális szókinccsel rendelkeznek, vagy alig beszélnek. A 3-4 éves gyermek jellemzője, hogy érdeklődése csapongó, figyelme rövid távú. Mozgásigényük is különböző, jellemző a mozgásszegénységet okozó otthoni TV-nézés, videózás, de gyakori a túlmozgásos gyermek. A bölcsődéből érkezett gyermekek ismerik a közösségi normákat, nyitottabbak társaik és a felnőttek felé. Ezeket az eltérő tulajdonságokat szem előtt tartva fontosnak tartjuk, hogy az óvónő már a beszoktatás ideje alatt az egyéni sajátosságokat figyelembe véve szeretettel forduljon a gyermekekhez, igyekezzen kialakítani a pozitív érzelmi viszonyt. Az így kialakított biztos alapokon hatékonyan fejleszthető a gyermek személyisége a játékon és a különböző tevékenységeken keresztül.
2.4.2 Az iskolába lépő gyermekeink A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként az óvodából kilépő gyermekeink hat - hét éves korukra elérik az iskolai munkákra, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai munkához szükséges iskolaérettség kritériumainak megfelelnek: testileg, lelkileg, szociálisan egyaránt megfelelően fejlettek. Ez a folyamat lassú átmenet, éppen ezért nem lehet siettetni semmiféle külső hatással. Így az óvodai élet a játék köré rendeződik, azaz nem iskolásítunk. Ezáltal a rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Mozgásuk összerendezett, harmonikus. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Szándékosan irányítani képesek a mozgásukat, viselkedésüket és a szükségleteik kielégítését. Az óvodából kilépő gyermekeink érdeklődésükkel készen állnak az iskolába lépésre. Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Az elemi fogalmi gondolkodásuk is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket ki tudják fejezni, végig tudnak hallgatni másokat is. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Ismerik a viselkedésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet 7
megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szociális érettségüknek köszönhetően készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, feladattudatuk formálódik, melyet a kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása biztosít. A testi, a lelki, a szociális és értelmi fejlődés terén a gyermekek fejlettsége egyénenként eltérő.
2.5. Az integráció meghatározása A fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztése. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a kölcsönös kommunikáción van. A sérült, a fogyatékos a társadalom olyan tagja, aki: - születése előtt, - születése közben vagy, -későbbi élete során eltérő jegyeket szerző, majd hordozó ember, aki másságával, testi, szellemi különbözőségével elszigeteltséget válthat ki. Az integráció ezt az elszigeteltséget oldja fel. Szükségessége: A 3-6 éves korú gyermekek fejlődési sajátossága, hogy a megtapasztalt események, történések, közösségi és egyéni élmények kihatnak a későbbi társadalmi szemléletük alakulására. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják társaik különbözőségeit. A tapasztalatok feldolgozását megfelelő pedagógiai módszerekkel segítve kialakul a toleranciájuk. Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel. Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva fejlesszék a gyermekek személyiségét. Természetesen ennek legmegfelelőbb tevékenységformája a játék. Az integráció lehetővé teszi, hogy már ebben a korai életszakaszban megismerkedjenek a gyermekek a mássággal és megtanulják azt pozitív módon kezelni. A sérült gyermekek számára az ép gyermekekkel való együttnevelkedés pedig nagyon nagy lehetőség! Ebben az életszakaszban ugyanis a fejlődésben óriási szerepe van az utánzásnak. Az ép társak pozitív megerősítést nyújtanak.
2.6 Az integrált nevelés felvállalásának törvényi indokai - A Magyar Köztársaság az 1991.évi LXIV. Törvénnyel hirdette ki Magyarország csatlakozását a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ-egyezményhez. - Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról 30.§ a gyermeknek joga van ahhoz, hogy állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. -1996.évi LXII. tv. A közoktatásról (módosítás) 8.§ f) pontja: a gyermek különleges gondozáshoz való joga, mely szerint állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban kell, hogy részesüljön. 8
25-30.§ a testi, érzékszervi, az értelmi, a beszéd-vagy más fogyatékos gyermek jogainak érvényesítése attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították (szakértői vélemény-fejlesztési terv-óvodai nevelés). 84.§ c) pontja: a különleges gondozás keretében a teljes ellátás ingyenes az óvodai nevelés során III. sz. melléklet az 1993. évi LXXIX: tv.-hez: Csoportlétszám, csoportok szervezése- a fogyatékos gyermekeket a csoportlétszám meghatározásánál 2 főnek, a középsúlyos fogyatékosokat 3 főnek lehet számítani. - 1999.évi LXVIII. tv. A közoktatásról (módosítás) 8/A) § az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. - A művelődési és közoktatási miniszter 23/1997 (VI.4.) rendelete a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről (Feltételek - Általános elvek – Sérülés specifikus elvek).
3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI Intézményünk helyzetképének és a társadalmi elvárásoknak megfelelően az Óvodai nevelés országos alapprogramja szűrőjén keresztül alakítottuk ki óvodánk célját és feladatát.
3.1 Az óvoda funkciója Óvó-védő funkció: - a gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése - korai prevenció, együttműködés a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal Szociális funkció: - gondozás, egészséges életmód szokásainak alakítása - családgondozás Nevelő-személyiségfejlesztő funkció: - együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia - a társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció - esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez
3.2 Óvodánk bemutatása A Napraforgó Óvodánk a város ófalu részének központjában helyezkedik el, tipikusan kertvárosi környezetben, a Polgármesteri Hivatallal egybeépített épületkomplexumban. 1895-től óvodaként üzemel a kész és a hozzáépített épület, amely előzőleg több funkciót töltött be. 1940-ben újabb épületrésszel bővült. Több alkalommal történt és történik felújítása, jelenleg is felújításra, bővítésre szorul a mára már kinőtt épület. Az épületekben 5 csoportterem, mosdók és szűk öltözők találhatók, a csoporttermekből egy szükségterem. Termeink a gyermeklétszámhoz viszonyítva kis méretűek. Az intézményvezető kis méretű szobában végzi munkáját. Az óvoda épületének első részében főzőkonyha üzemel.
9
Előkertünkben fák, bokrok találhatók, a füves rész pedig pancsoláshoz, napozáshoz, körjátékokhoz ad alkalmat. Itt helyezkedik el virágoskertünk és itt találhatók a téli teákhoz való gyógynövényeink. Büszkeségeink a sziklakert és a mesterséges tavunk. Ezt követi a belső játszóudvar, amelynek egy része füvesített, más része ütésálló gumitéglával beborított és természetes földrész. Keskeny betonozott területek teremtik meg a rollerezés, kerékpározás lehetőségét. Az udvarunkon már megjelentek természetes anyagból készült mozgásfejlesztő játékok, amelyekre szintén büszkék vagyunk. Egy-két fémből készült mászókánk is van. A szín (fedett rész) rajzolásra, barkácsolásra, esős időben való levegőzésre és tornázásra nyújt lehetőséget. Távlati tervünk, hogy aljzatát leburkoljuk gumitéglával. A játszóudvar egyik sarkában helyezkedik el a kis veteményeskert, a másik sarkában a gyümölcsöt adó meggyfa, mogyorófa. Az udvaron játszó gyermekeket egész nap hatalmas lombú fák védik az égető napsugártól. Változatos növényvilágunk magához vonzza a rigókat, énekes madarainkat, akiknek hangjától kellemes hangulatú az óvodánk udvara. A Szivárvány Tagóvodánk a Bucka városrészben helyezkedik el. 2009. május 08–án adták át hivatalosan az épületet. Jelenleg folyamatban áll a Nevelési Programunknak megfelelő környezet kialakítása az egyéni adottságokat figyelembe véve.
3.2.1 Nevelőtestületünk hitvallása Az óvoda dolgozói tetteikkel, beszédükkel, ítéleteikkel, érzéseikkel sugározzák a feltétel nélküli gyermekszeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek érezze, hogy figyelnek rá és tisztelik. Megteremtjük a feltételeket arra, hogy gyermekeink boldogok, magabiztosak, önállóak legyenek és magabiztosnak érezzék magukat.
3.2.2 Hitvallásunkra épülő gyermekképünk Érzelmekben gazdag, nevetni tudó, kiegyensúlyozott gyermek, aki környezetéhez kötődő és abban jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, kreatív, együttműködő fejlődő személyiség.
3.2.3 Nevelési elveink Legfőbb nézőpontunk, hogy a gyermeki személyiség egyszeri és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivíduum és szociális lény egyszerre. A gyermek állandóan fejlődő személyiség, melyben a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások egyaránt alakító tényezők. Ebből adódik, hogy a gyermek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az érzelemgazdag, derűs, gyermekközpontú, szeretetteljes, befogadó légkör megteremtésével biztonságérzetet nyújtunk. Fontosnak tartjuk az együttgondolkodást és a pedagógiai optimizmust. A gyermekeket tisztelet, elfogadás és megbecsülés övezze. Munkánkat elkötelezettséggel, felelősséggel végezzük, amely tükröződik emberi kapcsolatainkban, életvitelünkben. Az óvónő az óvodásai számára azonosulási minta. A rábízott gyermekcsoportja közösségi életének olyan irányítója, aki önmaga is benne él. Előre látja a következő feladatot és azt, hogy milyen segítségre, tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek. A gyermekekkel és hozzátartozóikkal kapcsolatban a társadalmi egyenlőséget valljuk. Nem teszünk különbséget sem azok színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni- és jövedelmi helyzete, 10
kora, cselekvőképességének hiánya, születési vagy egyéb helyzete miatt, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
3.2.4 Fontos feladatunknak tartjuk A jó közösségi életmód alakítását. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását. A szocializáció elősegítését, a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztését a gyermekfelnőtt, gyermek-gyermek kapcsolatokban, tudatosan figyelve az óvónői modell hatására az érzelmi nevelés kidomborításával. Kiemelt nevelési területnek tekintjük a játékot, amelynek során sokféle megismerési és tanulási lehetőséget biztosítunk. A közvetlen természeti és társadalmi környezet megszerettetését, értékeinek megbecsülését, az azok védelmére való nevelést. A prevenciót, korrekciót és a kompenzáló tevékenységet. Az énkép, önismeret, önértékelés fejlesztését pozitív megerősítések által a tevékenységeken keresztül. A jó képességű gyermekek fejlesztését csoportközi tevékenységekkel.
3.3 Óvodánk alapvető céljai Az egyéni fejlettség elősegítése Az önálló személyiség kibontakoztatásának elősegítése Játékos tevékenység közben sokoldalú képességfejlesztéssel környezettudatos magatartás, életvitel elsajátítása. A környezethez való pozitív viszony kialakítása magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával (környezettudatos magatartás kialakítása) A teljes gyermeki személyiségre irányuló fejlődés lehetőségeinek biztosítása, elősegítése A családi nevelésre építve a testi, lelki, szociális és értelmi érettség kialakítása a sikeres iskolai kezdéshez A gyermekek egészséges és élmény gazdag környezetben éljenek óvodánkban
3.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Napjainkra a civilizált, demokratikus társadalom egyik alapköve az esélyegyenlőség, a kirekesztés elkerülése, a befogadás. Hátrányos helyzetű embertársaink – e hátrányt bármi okozza is – nem rekeszthetők ki a társadalomból. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyekkel úgy tudjuk ezeket a hátrányokat kompenzálni, hogy emiatt senki se rekesztődjön ki a többiek közül. A SNI gyermekek integrált oktatása is ezt a célt szolgálja. A fejlett nyugati országokban a XX. század második felében indult meg a fogyatékosok integrációja, és lett mára vagy domináns a fogyatékosok nevelésében, vagy alternatívája a különnevelésnek. Hazánkban az integráló nevelés nagy késéssel követte a fejlett országok gyakorlatát. A már említett többségi pedagógia problémáin túl oka lehet ennek a szovjet defektológia befolyása, a tradicionális 11
gyógypedagógia, mely sikeres volt a szegregációban, stb. Napjainkban, általánosságban elmondható, hogy az érzékszervi és mozgás-, valamint beszédfogyatékosság esetén az integráló nevelés a különnevelés mellett alternatívaként szerepel.
3.4.1. Az integráció megvalósulása a Napraforgó és a Szivárvány óvodában A Napraforgó óvoda óvónői számára mindig fontos volt a „más”, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, befogadása. Több Down-kóros, mozgássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyermek volt már tagja az óvodai közösségnek, s jelenleg is járnak hozzánk SNI gyermekek. Újonnan épült Szivárvány tagóvodánk neve is jelzi a sokszínűséget, a másságra való nyitottságot, elfogadást. Bár az óvónők nagyon sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a sérült gyermekek is biztonságos körülmények között, jól fejlődhessenek óvodánkban, de be kellett látnunk, hogy akadályokba ütközünk. A magas csoportlétszám, az óvoda épületének bizonyos kedvezőtlen feltételei (pl. szűk folyosó, kisméretű csoportszobák, stb.), illetve eszközhiány, valamint szakmai kompetencia hiányában nem tudtuk/tudjuk bármely sérüléstípusba tarozó gyermek nevelését intézményünkben ellátni. Ezért 2 óvónő fejlesztési szakirányú továbbképzésben vett részt, 1 óvónő integráló fogadó pedagógusképzésre jelentkezett, s terveink között szerepel még, hogy óvodapedagógusaink közül 1-1 fő szomatopedagógus, differenciáló pedagógus, illetve pszichopedagógus végzettséget szerezzen. Addig pedig, amíg óvodánk nem rendelkezik saját gyógypedagógussal, utazótanárok segítségével, illetve szoros együttműködéssel a Nevelési Tanácsadóval, valamint a helyi Mozgásfejlesztő Óvodával kívánjuk megoldani feladatainkat. Meg kellett állapítanunk, hogy óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekek közül mely csoportot tudja befogadni. Minden körülményt figyelembe véve a Napraforgó óvoda és Szivárvány tagóvodája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek (BTM), valamint olyan mozgássérült gyermekek integrált nevelését tűzte ki célul, akik segédeszköz nélkül képesek közlekedni. Óvodánk ellátja továbbá a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket. Mivel a csoportszobák kis alapterületűek, a csoportlétszámok ezzel szemben magasak, felelősséggel csoportonként lehetőleg 1 fő BTM nehézséggel küzdő vagy mozgássérült gyermek nevelését-fejlesztését tudjuk felvállalni. A fejlesztő óvodapedagógusok a gyermekek fejlesztését a gyermekcsoportban, illetve egyénileg a délutáni órákban végzik. Szakember igény azon sajátos nevelési igényű gyermekeknél, akik a Kt. 12.§ (1) bek. 29. a) pontja alá tartoznak: gyógypedagógus, pszichológus, terapeuta. Azoknál a gyermekeknél, akik a Kt. 121.§ (1) bek. 29. b) pontja alá tartozó gyermekek: fejlesztő pedagógus. A fenti gyermekek ellátása pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óvodai foglalkozás keretében ill. fejlesztő foglalkozás keretében történik. Eszköztárunkat, szakmai kompetenciánkat ennek megfelelően és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kívánjuk továbbfejleszteni.
12
3.4.2 Integrálható mozgássérült gyermekek Azokat a gyermekek tudjuk óvodai környezetünkben jól fejleszteni és oda beilleszteni, akik segédeszköz nélkül képesek a helyváltoztatásra, kézfunkciójuk pedig fejlett annyira, hogy elemi szinten, kis segítséggel ellássák magukat. Kommunikációjuk olyan szintű legyen, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni.
3.5 Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelhetősége Ezen gyermekek beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek. Kt. 52.§„(7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A BTM nehézség megállapítása egy komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat eredményeként történik, melyet a nevelési tanácsadó végez. Eredményéről szóban tájékoztatja a szülőt, majd később az írásos véleményt megküldi a szülőnek, illetve az intézménynek, ahová a gyermek jár. Ellátása: - fejlesztő foglalkozás - a fejlesztő foglalkozások szakvéleményben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős, ezt a nevelési tanácsadó ellenőrzi - nevelési tanácsadónál kötelező a felülvizsgálat. Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról III. melléklet 3. pontja rögzíti, hogy a BTM nehézséggel küzdő gyermek a csoport létszámának a számításánál 2 főnek számít. Óvodai integráció esetén szoros együttműködésre van szükség az óvoda és a Nevelési tanácsadó között. Az óvodai nevelés során szükséges gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus által irányított fejlesztés. Szakember ellátottság: A szakmai továbbképzések megválasztásakor fontos ezen gyermekek egyéni szükségletének figyelembe vétele (fejlesztőpedagógusi végzettség) a szakmai tudás folyamatos bővítése pl.: jártasság szerzése a beszédészlelés, és megértés fejlesztésében, mozgásterápiák ismerete, stb.). A cél eléréséhez hatékonyan működő team-munka kiépítése szükséges: - a különböző ismeretekkel rendelkező szakemberek egymást kiegészítő és megerősítő munkája (fejlesztő pedagógus-óvónő, stb.) - külső szakemberekkel történő kapcsolatfelvétel (szükség szerint pl.: pszichológus, a nevelési tanácsadó szakembere, gyógypedagógus, szociális munkás, orvos, stb.) - a család bevonása a fejlesztést biztosító tevékenységekbe
13
Eszközigény: A fejlesztést segítő és biztosító eszközök (pl. könyvek, tanári segédletek, fejlesztő eszközök, játékok, szoftverek) és módszerek ismerete és alkalmazása (lsd. 10-es fejezet táblázata). A fejlesztés színterei: - a törvényben fejlesztésre, felzárkóztatásra biztosított órakeret - a differenciált bánásmód az óvodai nevelésben - a szabadidős tevékenység lehetőségeinek, illetve a családi tér lehetőségeinek irányított kihasználása A különböző színtereken, a munka párhuzamosan, egymást megerősítve folyik. Egyéni fejlesztési terv: A nevelési tanácsadóban kiállított szakvélemény birtokában a fejlesztő óvodapedagógus egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési terv az intézmény által felvállalt fejlesztés biztosításának ütemterve, mely személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe kell venni: - a szakvéleményt saját megfigyeléseket (szervezett óvodai tevékenységekben való részvétel, szabadidős tevékenység) - a gyermekkel korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait (pl.: óvónő, logopédus, pszichológus, stb.) - a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat (pl.: anamnesztikus adatok, aktuális családi történések, stb.). A fejlesztés tervezésének időkeretei: Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatmunka. Kiindulópontként három hónap időtartamra tervezése optimális. A fejlesztés folyamatában a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével a tervezés folyamata többnyire módosul, az egyéni igényekhez igazodik. Szükség esetén rövidebb, illetve hosszabb tervezési egységet választhatunk. A fejlesztés tervezésének tartalmi elemei: Alap: a fejlődéspszichológiai alapjelenségek figyelembevételével történő tervezés. A fejlesztési folyamat tervezésekor figyelembe vesszük, hogy az érzékelés-észlelés, mozgás, beszéd és gondolkodás egymástól elválaszthatatlanul működő folyamatok, a gondolkodás az észlelésbe ágyazódva, a cselekvésen keresztül indul meg, s a verbalitás irányában teljesedik ki. Az érzékelő és mozgásos apparátus komplex kiegyensúlyozott működése elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintű megismerésnek, mely az iskolai ismeretanyag elsajátításának bázisa. Ennek megfelelően kiindulópontunk a percepciós és kognitív területek motóriumon keresztül történő fejlesztése, a verbális szint folyamatos működtetése mellett
3.6 A mozgáskorlátozott gyermekek óvodai nevelésének céljai A normál pedagógiai célokkal megegyeznek, csupán a megközelítési módban térnek el attól - a diagnózistól, az egyéni mozgásállapottól függően. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott kisgyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. 14
Ennek érdekében törekedni kell a mozgásos tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére, kialakítására.
3.6.1 A mozgáskorlátozottak fejlődése Mozgáskorlátozott gyermekek esetében a személyiségfejlődés a mozgásállapot függvényében módosulhat. Bizonyos szenzoros és motoros alapfunkciók tökéletlenül, hiányosan működnek, amelyek megváltozott testsémát, majd ennek következtében a világ megismerésének bizonyos mértékű megváltozását okozzák. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozott, nehezebb, így hiányosabb ismeretekkel rendelkezik a körülötte levő dolgokról. Nehezítetté válik a kommunikáció, amely izoláltsághoz, elszigeteltséghez vezethet a csoporton belül. Ez részint a beszédbeli zavarokból ered, részint pedig a nonverbális kommunikációs eszközök nem megfelelő használatából. Ezek miatt megváltozik a környezethez való alkalmazkodás képessége is, valamint nehezítetté válhat a gyermek szocializációja. Mindezek következményeként önbizalma, önértékelése csökkenhet, a gyermek passzívvá, motiválatlanná válhat, és társaival nem tud egészséges kapcsolatot kialakítani. A MOZGÁSKÁROSODÁS HATÁSA A SZEMÉLYISÉGRE ELSŐDLEGES
MÁSODLAGOS
fizikai felépítése, megjelenése változik
testsémája megváltozik
mozgásos, cselekvési, akarati funkciókban hátráltatott
életvezetési nehézségek
észlelési kör beszűkül
kevesebb élmény
elesik a mozgásos játékok fejlesztő hatásától
gyermekközösségből kívül reked
kommunikációs problémák
izoláltság
állandó segítségre szorul
nehezített szocializáció
kézfunkció, manipuláció gyengesége
önkiszolgálás, önkifejezés, mindennapos tevékenységek nehezítettek
3.6.2 Leggyakrabban előforduló gyermekkori mozgásfogyatékossági kategóriák és az integrálhatóság A) A végtagok fejlődési rendellenességei és különböző fokú hiányai - A felső végtag különböző hiányainak esetén a legfőbb problémát a manipuláció nehezítettsége okozza olyan mértékben, amilyen mértékű a hiány. - Az alsóvégtag hiányánál a helyváltoztatás nehezített. Sok esetben vesznek igénybe ezek a gyermekek gyógyászati segédeszközöket, mellyel a járást, mozgást jól elsajátítják. Ezek a gyermekek - mindkét esetben - általában jól beilleszthetők a csoportba. B) Petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja 15
Az egészséges, normál izomtónus különböző okokból megváltozhat. Az izom lehet tónustalanabb, azaz “petyhüdt”, vagy feszesebb, vagyis "spasztikus". Az óvodában általában három féle petyhüdt bénulással járó kórformával találkozhatunk: - Spina bifida: A csigolyatest záródási rendellenessége, amely a méhen belül alakul ki, rendszerint az ágyéki gerincszakaszt érinti. - Dystrophia musculorum progressiva (DMP): Az izmok sorvadása, amely állandóan progrediál, romlik. Gyermekkori formái általában óvodás korban kezdődnek, előfordul, hogy az óvónők veszik észre az első tüneteket (fáradékonyság, egyensúlyi problémák, jellegzetes felállás stb.). - Szülési felkarbénulás (paralysis obstetrica): Szüléskor a karidegfonat sérülése következtében a felső végtag izomzata teljes egészében vagy részben (alkar, csukló) különböző súlyosságban bénul. Az akadályozott funkció gyógytornával, elektroterápiával, a mozgásnevelés eljárásaival javítható. .Az elváltozás az egyik felső végtagot érinti. C) Korai agykárosodás következtében kialakult mozgás-rendellenességek A korai agykárosodás (infantilis cerebrális parezis - ICP) következtében a sérülés helyétől függően különböző típusú mozgás-rendellenességek alakulnak ki. A motoros tünetek mellett gyakran előfordul az értelem, a beszéd sérülése is, illetve gyakori az epilepszia. - Spasztikus mozgás-rendellenesség esetében az izmok tónusa görcsös, izomtónus eloszlási zavar, kóros reflexek jelenléte a jellemző. - Athetótikus mozgászavar esetében akaratlan, a mozgás végpontján megálló, nagy amplitúdójú, koordinálatlan, “facsaró - csavaró” mozgások jellemzők. - Ataxia esetében az egyensúly zavara miatt koordinációs zavarok, remegések jellemzők, az izomtónus gyakran hipotón. - Kevert forma esetén az idegrendszeri károsodásban átfedések lehetnek, ezért a tünetek keverednek. - Hypotonia: A szülés előtt, szülés közben vagy közvetlen a szülés után a központi idegrendszert ért trauma következménye. Megjelenési formája a renyhe izomzat, tónustalan beidegzés. A bénulás különböző mértékű lehet, a teljes ellátást igénylő gyermektől a jól mozgó gyermekekig. Normál óvodában az enyhébb esetekkel találkozhatunk. Ezek a gyermekek kicsit lassabban mozognak, koordinációjuk, egyensúlyuk gyengébb. Időnként motiválatlanok, és könnyebben elfáradnak. D) Egyéb típusú mozgás-rendellenességeket kiváltó kórformák csoportja Ebbe a csoportba főként ortopéd eredetű mozgás-rendellenességek tartoznak. Az óvodában a következő kórképek a leggyakoribbak - Luxatio coxae congenita (veleszületett csípőficam): A kötelező szűrések következtében e kórkép ritkán okoz maradandó károsodásokat, ugyanis a korai felismerés miatt jól korrigálható. A speciális gyógytorna és úszás beiktatásával ezek a gyermekek integrálhatók, természetesen betartva a korrekció specifikumait. A csípőficamos gyermekeknek tilos ugrálni, illetve olyan tevékenységeket végezni, amelyek a csípő ízületet fokozottan terhelik. - Osteogenesis imperfecta (csontfejlődési zavar): Jellemző rá, hogy a csöves csontok vékonyak, törékenyek, a törések miatt a csontok deformálódnak. Amennyiben a kímélő életmód az óvodában megoldható, ezeket a gyermekeket jól lehet integrálni. Óvni kell őket az eleséstől, illetve meg kell tanítani a “balesetmentes” esést. Tilos az ugrálás, a szökdelés és a hosszabb futás. - Arthrogryphosis multiplex congenita: Veleszületett izom és kötőszöveti merevség, az ízületek különböző fokú mozgáskorlátozottsága. Az ízületek különböző formákban deformálódnak, a 16
mozgáskorlátozottság miatt az izmok sorvadnak. A nevelés során a felsővégtag mozgáskorlátozottsága, a kézfunkció csökkenése és a helyváltoztatás okozhat nehézséget. Az integrálhatóság attól függ, hogy a gyermekek mekkora önállóságot tudnak elérni a speciális segédeszközök biztosítása mellett. Védeni kell a gyermekeket az eleséstől, illetve meg kell tanítani az esésnél alkalmazható védekezési mechanizmusokat. - Gerinc betegségei: A gerincen különböző kóros görbületek alakulnak ki horizontálisan vagy vertikálisan, és ezek gyakran egyéb rendellenességekkel társulnak. A városi életmód és a mozgásszegénység miatt sajnos egyre gyakoribbak a gerinc elváltozásai. Gyógytorna biztosításával e gyermekek normál óvodában nevelhetők.
3.7. Óvodánk egyéb szolgáltatásai A szülők igényei szerint a következő tevékenységeket segítünk megszervezni:
- Zeneóvoda: a jó hallású, szép hangú, jó ütemérzékű gyermekek részére, akiknek zenei érdeklődése, kitartása, önfegyelme megfelelő. - Korai idegen nyelv: fejlesztő programot a tiszta beszédű, jó értelmi képességű kiegyensúlyozott gyermekeink részére. - Hittan: hetente egyszer történik játékos keretben. - Úszás: az Oázis fittness parkba visszük a gyerekeket hetente egyszer.
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 4.1 Óvodánk általános nevelési feladatai - Érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megteremtése és fenntartása - Az egészséges környezet, a mindennapi testi, lelki edzés lehetőségének biztosítása, melynek célja az erőnlét, alkalmazkodó képesség fejlesztése, arányos, egészséges testalkat kialakítása - Szociális érzékenység kialakítása, a társakhoz és felnőttekhez fűződő pozitív érzelmek kialakulásának segítése (szeretet, vonzalom, kellemes jó érzések, gondoskodás, tisztelet, együttműködő társas kapcsolatok, egészséges önérvényesítés, értékelés), másság elfogadása, viselkedési szokások létrehozása és alkalmazása - A környezeti nevelés integráló jellegéből kiindulva a közvetítendő műveltségi tartalmak összehangolása, melyek így kiegészítik és teljessé teszik egymást. - Óvodásaink életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról, annak tisztaságára, épségének megóvására, esztétikájára érzékenyek legyenek.
4.2 A mozgáskorlátozott gyermekek óvodai nevelésének feladatai Minden óvodáskorú gyermek esetében feladat a prevenció és a korrekció, de ezek a mozgáskorlátozott gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kapnak és kiegészülnek a kompenzáció elvével. A speciális feladatok ellátása mellett az ép gyermekek esetlegesen fellépő problémái is azonnali felismerésre kerülnek, és szakirányú ellátásban részesülnek. A mozgáskorlátozott gyermekek esetében az alábbi szakirányú feladatok kapnak hangsúlyt: 17
- Prevenció: A nevelés, fejlesztés során az egyik feladat a gyermek állapotromlásának megelőzése, az esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekedni, hogy a másodlagos degeneratív elváltozásokat meggátoljuk. Ennek érdekében az életkornak megfelelő szinten a mozgáskorlátozott gyermeknek ismernie kell a számára káros testhelyzeteket és tevékenységeket is. A megelőzés nem csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése is. - Korrekció: Ezen feladat megvalósítása során arra törekszünk, hogy mind a testi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekedni, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg korrigáljuk, mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. - Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat - amelyeket biztosan nem lehet korrigálni - más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Például kéz helyett lábbal végzett manipuláció; különböző technikai segédeszközök igénybe vétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával.
4.2.1 Mozgássérült gyermekek óvodai nevelésének célja A cél, hogy az óvodai nevelés, fejlesztés során elért eredmények függvényében 7 éves kor körül a mozgáskorlátozott gyermekek is képességeiknek és mozgásállapotuknak megfelelő iskolatípusba kerüljenek.
18
4.3 A program rendszerábrája
19
4.4 Az egészséges életmód alakítása 4.4.1 Célunk A gyermekek testi, lelki és szociális fejlődésének, a környezethez való optimális alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód, életvitel szokásainak, igényének megalapozása.
4.4.2 Feladataink -A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, annak óvása és megőrzése -A személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása, a felnőttek személyi higiéniája, környezet tisztántartása, színharmónia, jó világítás, zöld növények, levegőcsere -A gyermekek testi épségének védelme, a baleset megelőzése szempontjából biztonságos tárgyi feltételek, hibaforrás megszüntetése, a balesetek megelőzése érdekében állandó felnőtt felügyelet, szokások kialakítása, balesetvédelmi oktatás. Környezetvédelmi és megóvási szokások kialakítása. -Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója egyes gyermekek korábbi betegségeinek ismerete (felkészülés előfordulásuk esetén a teendőkre, védőnői, orvosi szűrések, a szükséges vizsgálatra utalás, látás, hallás, fogászati szűrés). Megfelelő szakember bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek felvétele után anamnézist készítünk minden gyermekről. A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység jókedvű elvégzéséhez szükséges. A növekedési és fejlődési ütem minden gyermeknél más, ezért folyamatos megfigyeléssel a testsúly, testmagasság mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását (a gyermekek aktív közreműködésével). Elfogadást, megértést közvetítünk, természetes testi közelségünk, tapintatos, segítő együttműködésünk fokozza a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajkák bevonásával megállapodnak a szükségletet kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében.
4.4.3 Önkiszolgálás A különböző fejlettségi fokon álló gyermekeket támogatjuk, bátorítjuk, eredményeiket elismerjük. Türelmesen, megfelelő időt hagyva kezdetben velük együtt végezve a teendőket alakítjuk az egészségügyi szokásokat. Fokozatosan szoktatjuk a tevékenységek egyre önállóbb végzésére, megalapozzuk a tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igényt. Az egyes gyermekeket saját teljesítőképességéhez viszonyítva juttatjuk el az optimális szintre.
4.4.4 Étkezés Az étkezési szokásokat megismerve tapintatosan ösztönözzük az ételek elfogyasztását. Önkiszolgálásra, önálló, kulturált étkezésre szoktatunk. Az étkezések során és a nap bármely szakaszában folyadékot biztosítunk és kínálunk.
20
Az óvodánk figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről és közreműködésükkel kiegészítjük (zöldségek, gyümölcsök, magvak). A gyermekekkel közösen elkészített saláták, kínáló tálak, gyümölcslevek lehetőséget biztosítanak arra, hogy új ízekkel és a korszerű táplálkozási szokásokkal ismerkedjenek meg. Biztosítjuk a gyermekek számára az esztétikus, higiénikus evőeszközöket.
4.4.5 Testápolás Feltételeinek megteremtésével és szokásainak kialakításával tisztaságigényüket fejlesztjük, egészségük védelmét szolgáljuk. A testápolási műveleteket az óvónő és a dajka segítségével sajátítják el. A napi rendszerességű testápolás magába foglalja a higiéniás WC-használatot, a szükség szerinti kéz- és arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a hajápolást. Hangsúlyt fektetünk az óvodai és családi higiéniás szokások összehangolására. Lehetőséget biztosítunk az udvari játék, homokozás utáni zuhanyozásra. A gyermekeket szükségleteik jelzésére és azok bármikor történő kielégítésére szoktatjuk. A tevékenységek elvégzése közben a gyermekek fokozatosan válnak önállókká.
4.4.6 Öltözködés Az időjárásnak és a külső-belső hőmérsékletnek megfelelően a szülőkkel együttműködve biztosítunk célszerű, kényelmes ruha és cipőviseletet. A sorrendiség gyakorlásával elősegítjük a gyermeki önállóságot. Környezetük és önmaguk esztétikájának és rendjének megtartására ösztönözzük és szoktatjuk őket.
4.4.7 Pihenés A szülők segítségével saját ágyneműt biztosítunk. A pihenés feltételeit megteremtjük (szellőztetés, mese, halk ének, altató zenék). A hamarabb felébredőknek a csendes játék feltételeit biztosítjuk. A szülők figyelmét felhívjuk az éjszakai alvásigény biztosításának fontosságára. A nyári időszakban a nagycsoportosok az udvaron játszhatnak.
4.4.8 Mindennapi szabad mozgás Nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek ellenálló-képességét fokozzuk a levegő, a víz és a napfény hatásával. Esős, szeles időben, miután megismerkedtek az időjárási elemekkel, az udvar fedett részén vagy a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak. A jól szervezett sétáink, kirándulásaink a mozgásigény kielégítésén kívül a természeti környezet megszerettetését, megismerését szolgálják és együttes élményt is nyújtanak.
4.4.9 A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása Egészségük megóvását az egészséges életmód jó szokásainak megalapozásával segítjük. Mindennap edzési lehetőséget nyújtunk kocogással, futással, fogó- és versenyjátékokkal, mindennapi testneveléssel. A víz edzőhatását is biztosítjuk. Jó idő esetén az óvoda udvarán pancsolnak, zuhanyoznak, szabad testfelülettel napoznak. Középsőseink, nagycsoportosaink úszni tanulnak. Sétáink kezdetben rövidek, majd hosszabbak. Kirándulási helyeink lehetőséget biztosítanak a gyermekek testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítésére. A környezet megismerésén túl lehetőség nyílik a környezetbarát viselkedésformák gyakorlására.
21
A gyermekek egészségének védelme érdekében és a biztonsággal történő csoportműködéshez elengedhetetlennek tartjuk a csoportlétszámok csökkentését a törvény által előírt mértékben.
4.4.10 Fejlődés eredménye az óvodáskor végén - Önállóan tisztálkodnak, mosnak fogat, fésülködnek, megfelelően használják zsebkendőjüket - A szabadban végzett sokféle tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottak, edzettek, testileg, lelkileg, szellemileg teherbírók, felkészültek az iskolai életre - El tudják dönteni mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet, szednek ételt tányérjukba, használják az étkezési eszközöket, kulturáltan terítenek, étkeznek. - Önállóan öltöznek, ruhájukat összehajtva a zsákjukba, cipőjüket a polcra helyezik, ismerik az öltözködés és az időjárás elemi összefüggéseit - A felnőtteknek, egymásnak segítenek, teljesítik az alkalmi megbízatásokat - Igényükké válik a rendszeretet, az elhasználódott anyagokat a megfelelő helyre gyűjtik - Tudnak alkalmazkodni a természeti-, társadalmi körülményekhez, tájékozódni, megfelelően mozogni - Képesek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, mozgásigényük szándékos irányítására, szeretnek mozogni - Igénylik a szabadban való sétát, kirándulást, rácsodálkoznak a természet szépségeire.
4.4.11 Egészséges életmódra nevelés BTM gyermek esetében Amennyiben ezen a területen elmaradások mutatkoznak, tapintatosan, nagy empátiával segítsük a gyermeket az önkiszolgáló tevékenységek gyakorlásában, végrehajtásában, valamint lássuk meg és ismerjük el erőfeszítéseit. A társak minta szerepe ezen a területen is nagy hatással bír.
4.4.12 Egészséges életmódra nevelés mozgáskorlátozott gyermekek esetén Gondozás, testi szükségletek kielégítése Az óvónő készítse fel az egészséges gyermekeket arra, hogy vegyék figyelembe, fogadják el, hogy a mozgáskorlátozott társaiknak esetleg más, speciális feltételek lehetnek szükségesek az egészséges életmód kialakításához, eléréséhez. Mozgáskorlátozott gyermekek esetében az életkori sajátosságokon kívül döntő szerepe van a sérülés fajtájának, mértékének és annak, hogy ezt a gyermek és környezete hogyan dolgozza fel. Korábbi kudarcélményük, nehézségeik, a túlzott elvárások, vagy túlzott segítségnyújtások, elkényeztető nevelés miatt a sérült gyermekek egy része inaktív, passzív, állandó biztatást igényel olyan feladatokban, amit egyébként el tudna végezni. A gyermeknek elegendő időt kell hagyni, és következetesen megkövetelni tőle azokat a feladatokat, tevékenységeket, melyeket már el tud végezni. Mindemellett pedig folyamatosan új tevékenységeket kell tanítani neki, betartva a fokozatosság elvét. A tevékenységek elvégzése mozgáskorlátozott gyermekek esetében nehezített. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők nem képesek ezeket megtanulni. Sokkal több időre és megfelelő segítségre van szükségük, ahhoz, hogy ők is képesek legyenek elsajátítani azokat a feladatokat, melyekre minden gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy életkorának megfelelő szinten önálló életet élhessen.
22
Mozgásigény kielégítése A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásigényének kielégítése speciális feladatok megoldásával bővül. Ugyanis a sérült kisgyermeknek is van igénye a mozgásra. Ám a sorozatos mozgásbeli kudarcélményekkel, sikertelenségekkel előbb - utóbb motiválatlanná válhat. Ezért sokszor kell bíztatni, helyes módon és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. A nehezebben járó gyermekekkel gyakran sétáljunk az udvaron, segítségünkkel használják a különböző mozgást fejlesztő - épületen belüli és udvari - játékokat. Adjunk nekik lehetőséget és elegendő teret, hogy csússzanak, másszanak, guruljanak, és a nekik tetsző módon állandóan mozoghassanak. Minden mozgásos játékba vonjuk be őket, szerepeltessük sokat, főképpen az olyan játékokban, melyeket jól tudnak végezni. A különböző mozgásformák elsajátításának szabályait a gyermekekben tudatosítani kell, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, határaikat, ha szükséges, kérjenek segítséget. Az ép gyermekeket a természetes mozgásigényük kielégítése során tanítsuk meg arra, hogy figyeljenek társaikra - épekre és mozgáskorlátozottakra, kisebbekre és nagyobbakra egyaránt.
4.5 Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok 4.5.1 Célunk Óvodánknak a családi nevelés mellett jelentős szerepe van - az elsődleges szocializáció során - az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakításában. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.
4.5.2 Feladataink - Az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek) pozitív érzelmi kapcsolat, pozitív attitűd kialakítása. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. - Az egyéni bánásmód biztosítása a fejlődési tempó és az eltérő nevelési körülmények miatt. - A konfliktusok megbeszélése, oldása, kompromisszumkeresés. - A gyermek elégíthesse ki természetes társas szükségleteit, a különbözőségeket fogadja el, tisztelje. - A visszahúzódó gyermekek bátorítása, hogy a belső elégedettségük, pozitív énképük kialakuljon. - A gyermekek érdeklődjenek, örömmel kapcsolódjanak be a közösség érdekében végzendő feladatokba, közös együttlétekbe. Ezért nagyon fontosak az együtt megélt élmények. Az óvodai élet megszervezése segít a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődésében, a szokás és normarendszer megalapozásában. Ugyanakkor a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természeti és emberi környezet szépségeire, kirándulások, séták alkalmával ismerje szűkebb és tágabb környezetét, ismerje meg szülőföldjét, tisztelje, szeresse, becsülje azt, kötődjön hozzá. 23
- A gyengébb képességű gyermekek is tűnjenek ki valamiben. Ezért biztosítsunk részükre olyan tevékenységi területet, amihez jól értenek, amiben ügyesek. - Odafigyelés a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, veszélyeztetett, érzékszervi-, érzelmi-, értelmi-, vagy mozgássérült gyermek nevelésére, közösségbe való beilleszkedésére. Valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése is speciális ismereteket, speciális törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a közösségi lét során megtapasztalt együttes élmény ereje biztosíthatja azt az ösztönző légkört, amely hozzájárul a nevelési folyamat eredményességéhez, a gyermeki személyiség kibontakoztatásához. - Az agresszivitásnak nem adunk teret. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, hogy magatartását érzelmei vezérlik. Az óvodába lépéstől kezdődően egy olyan családias légkör kialakítására törekszünk, amely kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A beszoktatás időszaka alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát, éppen ezért a csoportszobákat és a folyosókat barátságossá tesszük, miközben lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései érvényesüljenek. Szülői segítséggel történik a fokozatos beszoktatás. Megengedjük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat vagy tárgyukat behozzák magukkal. A beszoktatásban nyújtott műszakban mindkét óvónő részt vesz. A dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. Ez idő alatt az óvodai szokásoknak megfelelően szervezzük a gazdag tevékenykedő életet sok-sok érzelmi megerősítéssel játékos formában, a gyermekek egyéni képességeit, tempóját figyelembe véve. Bensőséges zugok, kuckók kialakításával biztosítjuk, hogy néhány vagy egy-egy gyerek kis időre „elbújhasson", egyedül lehessen. Az otthonosság érzését elősegíthetjük azzal is, hogy saját tároló helyet biztosítunk részükre, ahová elhelyezhetik rajzaikat, eszközeiket, kincseiket. Az osztatlan csoportban a nagyobb gyermekek segítenek a kisebbeknek az öltözködésnél, gyengédséggel veszik őket körül, szeretettel segítenek az óvodai életbe való beilleszkedésben. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik az egymáshoz való viszonyuk. Lehetőséget biztosítunk, hogy minél többféle érdeklődésüknek megfelelő tevékenység közül válasszanak. Igyekszünk az egymástól függetlenül folyó tevékenységek, a közös és egyéni foglalkozások és a játék zavartalan feltételeinek megteremtésére. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével. A pozitív társas kapcsolat akkor alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. A bizalom kialakulásában fontos szerepe van az óvónőiknek, aki irányítója, egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapjának tartjuk a feltétel nélküli szeretetet, az egyéni sajátosságokra épülő elvárásokat. Megpróbáljuk érzelmileg megérteni őket. A direkt irányítás helyett kérünk, kérdezünk, mellyel a gyermekek akaratát, igényét nem szorítjuk vissza, hanem ezen a módon más irányba tereljük. A gyermekek viselkedéskultúráját úgy fejlesztjük, hogy példát adunk bátorításból, türelemből, bizalomból. Így a gyermek számára modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak egymással való kommunikációja, viselkedése. A tárgyilagos értékeléssel a gyermek-felnőtt kapcsolatát, viszonyát, érzelmeit is alakítjuk. Leggyakrabban a dicséretet használjuk. Félelemkeltés nélkül hívjuk fel a figyelmet a veszélyekre, problémákra. 24
4.5.3 Beszédkészség fejlesztése Az óvónő a gyermekek előtt személyes példaként áll a tiszta beszédével, a hiteles beszédviselkedésével a nyelvi és a nem nyelvi elemek helyes használatával. Nevelőmunkáját áthatja a gyermekekre való odafigyelés, érzéseik, gondolataik meghallgatása, válaszadás a kérdéseikre, a beszédkapcsolat serkentése. Gyermekeinket arra neveljük, hogy bátran mondják el élményeiket, véleményüket. Elősegítjük a szókincs gyarapodását. Szakember együttműködésével segítjük a beszédhibákkal, szóbeli elmaradással, gátlásokkal küzdő gyermekek fejlődését. A beszédkészség fejlődésével növekszik a gyermekeink tájékozottsága, önkifejezése, amely a környezetével történő érintkezés biztonságát kelti. Tevékenységeik során bátran odafordulnak társaikhoz és a felnőttekhez, gyakorolják a társas viselkedés helyes formáit (köszönés, kérés, megszólítás, stb.). Kifejezik akaratukat, vágyaikat, szükségleteiket, kérdeznek, válaszolnak, meghallgatják egymást.
4.5.4 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - Szeretik óvodájukat, ragaszkodnak csoporttársaikhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra - A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása - Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival - Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt óvodán kívül is - Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés - Képesek nyugodtan ülni és a megkezdett tevékenységeket befejezni - Meghallgatják egymást és a felnőtteket - Szívesen dolgoznak a közösségért - Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre
4.5.5 BTM gyermek érzelmi nevelése és szocializációja Ezen a területen különösen nagy türelemmel segítsük a BTM nehézséggel küzdő gyermek fejlődését! Legyen hosszabb folyamat a beszoktatás, hogy a gyermek fokozatosan szokjon hozzá az újfajta közösséghez, a többi gyermek társaságához Megtörténhet, hogy óvónőjéhez ragaszkodik, de a gyermektársaság hidegen hagyja a gyermeket. Fokozatosan vonjuk be őt is a többi gyermek játékába, bátorítsuk a szövődő barátságok alakulását. Az óvónő mintaadó szerepe ezen a területen nagyon meghatározó. A közös játékok, kirándulások, élményszerzések erősíti a valahová tartozás érzését a BTM nehézséggel küzdő gyermekekben. Nagyon fontos ilyenkor az óvónő empatikus, megerősítő szerepe.
4.5.6 Érzelmi nevelés és szocializáció mozgáskorlátozott gyermek esetén A mozgáskorlátozott érzelmi igénye a személyiség megváltozott fejlődése miatt fokozottabb, mint ép társaiké. Egy-egy helyhez, személyhez sokkal jobban kötődnek, a változásokat nehezebben tűrik. A körülöttük levő problémákat, nehézségeket hamarabb észreveszik, reakciójuk ezekre erősebb. A labilitást rosszul viselik, ezeket a helyzeteket nem értik meg, ezért nem érzik magukat biztonságban. 25
Az óvoda és tárgyi környezete pozitív érzelmi hatást kell, hogy kiváltson. A felnőtt - gyermek és a gyermek - gyermek kapcsolatban tükröződjék a megértés, az elfogadás légköre, szeretetteljes megnyilvánulásokkal ötvözve. Az ép és a mozgáskorlátozott gyermek kapcsolata során előfordulhat, hogy az ép gyermek a sérültet utánozza, beleélve magát az ő helyzetébe. Ez természetes életkori sajátosság, és segíti az empátiás képességének alakulását. Fontos annak szem előtt tartása, hogy mind az épek, mind a sérültek részére az élmény meghatározó erejű legyen, erősítse a gyermekekben az együttes részvétel igényét.
4.6 Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés 4.6.1 Az anyanyelvi nevelés 4.6.1.1 Célunk Az anyanyelvi nevelés minden tevékenységi formában jelen van. Az óvónő szemmel kell tartsa azt, hogy beszéde a gyermekekkel és a felnőttekkel minta a gyermek számára. Ugyanakkor az óvodapedagógus keltse fel, tartsa meg, ösztönözze a gyermek beszédkedvét, fejlessze aktív és passzív szókincsét. Hallgassa meg a gyermeket, kérdéseire adjon választ, illetve bátorítsa a kisgyermeket, hogy merjen kérdezni. Válaszai, kérései legyenek igényesek, mintaadóak a gyermeki nyelv alakulása szempontjából. Kerülje a javítgatást. A gyermekek érzelmi-, értelmi-, etikai-, és erkölcsi fejlődésének segítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása, a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a rímek csengésével. A természet megszerettetése tudatosan kiválasztott műveken keresztül. A migráns gyermekek számára is lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Nevelési területenként a beszédkészség fejlesztését kiemeltük.
4.6.2 Értelmi nevelés 4.6.2.1 Célunk Az értelmi nevelés és fejlesztés érdekében célunk, hogy olyan jártasságokat, készségeket alakítsunk ki a gyermekekben, amelyek nem csupán az iskolai beilleszkedést könnyítik meg, hanem egész életük során hasznosak és fontosak. Az értelmi fejlesztést három tevékenységi formában valósítjuk meg: - játékban - játékba integrált tanulásban - munkajellegű tevékenységekben (pl. önkiszolgálás). Az értelmi és kommunikációs képességek fejlesztése. Feladat: - tegyük lehetővé, hogy minél sokrétűbb, változatosabb tevékenység során tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő valóságból, észrevegyék az egyszerűbb összefüggéseket - teremtsünk lehetőséget kommunikálhassanak
arra,
hogy
- bővítsük a gyerekek szókincsét 26
a
gyerekek
sokat
beszélgessenek,
- törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Az értelmi fejlődés csak a gyerekek aktív közreműködésével képzelhető el a megismerési folyamatban. Az értelmi nevelés a gyermekek kíváncsiságához és érzelmi motiváltságához alkalmazkodik. A gyermek nyitottságára, tapasztalataira, élményeire alapoz, és ezáltal szerezhet további élményeket, tapasztalatokat az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Ezeket a spontán szerzett tapasztalatokat, élményeket rendszerezi, bővíti, és a különböző tevékenységi formákban és élethelyzetekben gyakorolja, továbbá fejleszti képességeit és kreativitását. A célok, feladatok, eredmények integráltan jelennek meg, s a gyermek sokoldalú tevékenységeiben valósulnak meg. Az értelmi nevelés része az anyanyelvi nevelés, mely átfogja az óvodai nevelő munka, az óvodai élet minden területét.
4.6.2.2 Értelmi nevelés, fejlesztés BTM nehézséggel küzdő kisgyermekek esetén Kiemelten fontos a különböző megismerő folyamatok fejlesztése. A fejlesztésben itt is kövessük a fokozatosság elvét, hogy apránként sikerélménnyé legyen a BTM nehézséggel küzdő gyermek számára. Ha sikerül végrehajtania a feladatot, dicsérjük meg, megerősödik önbizalma. A különböző területek fejlesztését lásd lent.
4.6.2.3 Értelmi nevelés, fejlesztés mozgáskorlátozott gyermekek esetében Az óvodáskorú gyermek - legyen ép vagy sérült - érdeklődő, kíváncsi. Mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskárosodáshoz csatlakozhat értelmi sérülés. Ezen kívül másodlagos értelmi elmaradások jelentkezhetnek, melyek a percepció, az érzékelés - észlelés, a taktilitás és más funkciók zavarából eredhetnek. Nem minden mozgáskorlátozott gyermeknek van szüksége speciális értelmi fejlesztésre.
27
5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1 Az óvoda személyi feltételei Összesen 44 közalkalmazott dolgozik óvodánkban. A Napraforgó óvoda dolgozói
Jelenleg
Felsőfokú végzettségű, főállású óvónők
11 fő
A program megkívánta módosítás -
Ebből óvodamenedzser, óvodai szakértő 1 fő
-
Közoktatás vezetői szakra jár
-
1 fő
Pedagógus szakvizsgával rendelkező fejlesztő óvodapedagógus 2 fő
-
Szomatopedagógus 0 fő
1 fő
Integrációs fogadó pedagógus 0 fő
1 fő
Környezeti nevelő 1 fő
-
Pedagógiai munkát segítő, főállású szakképzett dajkák 5 fő
-
Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak
10 fő
-
Egyéb munkakörben foglalkoztatott részállású
1 fő
Konyhai dolgozó Kertész
7 fő
-
0,5 fő
-
Óvodatitkár 1 fő
-
Takarító
-
1 fő
A Szivárvány óvoda dolgozói
Jelenleg
Felsőfokú végzettségű, főállású óvónők
5 fő
7 fő
Óvodapedagógus szakon utolsó éves
2 fő
-
Tagóvoda vezető
1 fő
Közoktatás vezetői szakra jár
A program megkívánta módosítás
1 fő
-
Óvónői szakközépiskolai végzettségű főállású óvónő
1 fő
-
Szomatopedagógus 0 fő
1 fő
Integrációs fogadó pedagógus 0 fő
1 fő
Az óvónők közül fejlesztő óvodapedagógus 0 fő
-
Pedagógiai munkát segítő, főállású szakképzett dajkák 4 fő
28
Konyhai dolgozó Kertész
1,5 fő
0,5 fő
Óvodatitkár + élelmezésvezető Takarító
1 fő
-
1 fő
-
5.1.1 A személyi feltételek bemutatása A nevelőtestületünk szakmai tudása jó, amely a kötelező és nem kötelező továbbképzések során mélyülni és megújulni fog. Óvónőink nyitottak az új iránt. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvónő és az óvoda minden dolgozójának viselkedése, kommunikációja, bánásmódja, illetve az óvónő és a gyermek, valamint az óvónő és az óvoda dolgozóival való attitűd minta értékű legyen. Az óvodapedagógus személyisége elfogadó, befogadó, támogató, segítő kell legyen a gyermek számára. Az óvónői párok kialakításánál figyelembe vesszük az egyéniségek hasonlóságát, tudásszintjeiket, szakmai gyakorlatuk idejét, egymás kiegészítésének lehetőségét, a módszerekben, célokban való együttgondolkodás képességét. A gyermekek felügyeletét — az óvodába érkezéstől a távozásig — óvónők látják el. A törvényes átfedési idő biztosított. A szakmai munkaközösségünk évenként váltakozva egy-egy nevelési területtel hangsúlyozottan foglalkozott. Fokozatosan jutottunk arra az elhatározásra, hogy a környezeti nevelést kiemelt témaként kezeljük, melyhez a feltételek biztosítása folyamatos. A szakmai közösségünknek nagy szerepe van a pedagógiai munka tervezésében, lebonyolításában és ellenőrzésében. Dajkáink gyermekszerető, kiegyensúlyozott személyek. Célunk, hogy a szakmai munka igazi segítőjévé váljanak, a dajkaképzésben szerzett ismereteiket bátran alkalmazzák. Az óvodai nevelőmunkához szükséges és egyéb adminisztrációt ellátja az óvodatitkár. A tevékeny óvodai élet egyes szervezési munkáiban is segítséget nyújt. Kertünk és udvarunk egészséges és esztétikus kialakítása a részállású kertész feladata. Figyel a balesetveszély elkerülésére, apróbb javítási munkákat is ellát. Munkáját szívesen tekintik meg a gyermekek, együttműködő a gyermekek kerti munkáinak segítésében. A házias jellegű finom ételek frissen kerülnek az asztalunkra. A Napraforgó Óvoda konyhája biztosítja a háromszori étkezést, figyelembe véve az egészséges táplálkozás követelményeit. Mindezekről gondoskodik a szakképzett élelmezésvezetőnk a Napraforgó Óvodában és a konyha dolgozói. A Szivárvány Tagóvodában előmelegítő konyha működik, melynek az élelmezésvezetője az óvodatitkár. A Helyi nevelési programunkat minden dolgozó ismeri és magáénak tekinti. Célunk, hogy az óvoda dolgozói - elsősorban a gyermekek érdekeit figyelembe véve - maximálisan együtt tudjanak működni. Így az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógusok összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 29
Az együttműködés formái: óvónő-óvónő,
nevelői értekezlet, team munka
óvónő-speciális szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, terapeuta)
teammunka
óvónő-dajka,
munkatársi értekezlet, team munka
dajka-dajka,
,
tanévnyitó- és munkatársi értekezlet, megbeszélések
óvónő-konyhai dolgozó,
megbeszélések, team munka,
óvónő-kertész,
megbeszélések,
óvónő-óvoda titkár
megbeszélések, hirdető tábla
takarítónő és más dolgozók
megbeszélések, team munka
5.2 Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda működéséhez, rendelkezni kell a helyi program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Minden berendezésnek, eszköznek alkalmazkodnia kell a gyermek életkorához, szolgálnia kell a gyermek biztonságát, kényelmét, igazodjon testméreteihez, biztosítsa egészségének megőrzését, fejlődését, számára hozzáférhető helyen legyenek. Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A Napraforgó Óvoda három épületből áll. Az első épületben található a konyha és négy csoportszoba a mellékhelyiségeikkel együtt. Egy különálló épületben helyezkedik el egy csoportszoba a mellékhelyiségével együtt. A kisház szintén hátul helyezkedik el, mely szükség híján több funkciót lát el. A csoportszobák méretei különbözőek. Egy csoportszoba 30 m2 alatti (25.60 m2), két csoportszoba 41 m2, egy csoportszoba pedig 45.90 m2 alapterületű. A volt önkormányzati ebédlőből került kialakításra egy új óvodai csoportszoba, mely saját konyharésszel, kényelmes öltözővel és mosdóval rendelkezik, gyermekmosdóban található felnőtt WC is. A csoportszoba mérete 36,2 m2, jelenleg a szoba bővítés alatt áll. Az egy gyermekre jutó alapterület átlagosan az óvodánkban 1.05 m2, jelentősen kevesebb a város más óvodáinál. Minden csoporthoz egy mosdó helyiség tartozik 4 db WC-vel, 2-3 db mosdókagylóval. A keskeny öltözőfolyosók közül az egyiken két csoport öltözködik. Főzőkonyhánk 37.6 m2 , az élelmezésvezetői szoba 5 m2 . Egy 4 m2 -es öltöző és zuhanyozó áll a konyhai alkalmazottak rendelkezésére. Pincénk 41 m2 , amely raktározó helyiség, egy kis spejz szolgálja a konyhát 5.28 m2-rel. Az óvodavezető egy 9 m2-es irodahelyiségben dolgozik, amely könyvtárként is funkcionál. Az óvodatitkár a régi kisházban dolgozik, amely több funkciót is betölt (logopédiai foglalkozások, orvosi szoba rész, szertár, nevelői szoba, öltöző). Az óvoda udvara 1070 m2, kicsi a mindennap bejáró gyermeklétszámhoz viszonyítva, az egy gyermekre jutó alapterület 7.98 m2. Az udvaron 1 db 9 m2-es tároló helyiség biztosítja az udvari játékok, kerti szerszámok elhelyezését. 30
Az intézmény komfortja nem megfelelő, külső-belső esztétikája alakulóban van, fejlesztése anyagi lehetőségekhez, alapterülethez mért. A hiányosságok pótlásával megoldódna a megfelelő munkakörnyezet biztosítása közalkalmazottaink számára. A felújítások folyamatosan történnek, melynek mértékét a szűkös anyagi lehetőségek és a helyhiány szabják meg. Felújításra került a konyha. Az óvodai nevelés eszközrendszerét az elhasználódás mértéke szerint pótoljuk. Berendezési tárgyaink lecserélődtek (asztalok, székek, szekrénysorok). Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a gyermekek kényelmét, amit a zsúfoltság korlátoz. Szivárvány Tagóvodában mind a 4 csoportterem 50,40 m2-es. A termekben új bútorok, játékok szolgálják a nevelőmunkát. Minden teremhez külön 14,84 m2-es mosdó, melyben 4 db WC, 1 db piszoár, 5 db mosdókagyló és 1 db gyermekzuhanyzó található. 15,34 m2-es minden gyermeköltözőnk. A fejlesztő foglalkozásokat jól felszerelt 63 m2-es tornaterem és 24,22 m2-es logopédiai szoba biztosítja. Az óvónők a másnapi munkára ízléses 20,21 m2-es nevelői szobában készülhetnek fel. A gyermekek és közalkalmazottak orvosi vizsgálatát 18,36 m2-es orvosi szobában lehet lebonyolítani. 36,564 m2-es előmelegítő konyhánk a célnak megfelel. A mosókonyhában elvégezhetik a mosást és vasalást is. Élelmiszer-és tisztítószer raktárunk a célnak megfelelnek. Elmondhatjuk, hogy az óvoda a XXI. század kívánalmainak megfelel. A 2416,13 m2-es udvarunkon homokozók és fából készült fejlesztő játékok, kisházak vannak. Faház biztosítja az udvari játékok és szerszámok elhelyezését. Az udvar egy része füvesített, a virágos és veteményes kert kialakulóban van. Az árnyékolást az udvaron megépített fedett szín, ernyők és kifeszített vásznak szolgálják, de már több gyorsan növő fát ültettünk, a kerítés mellé bokrokat telepítettünk. Minden csoportszoba elé esztétikus napellenzőt építtettünk. Megállapítható, hogy mind az épület, mind az udvar tágas, a gyermekeknek elegendő mozgástér áll rendelkezésre ideális létszám esetén.
5.3 Napirend Tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Korcsoportonként és évszakonként módosítható. Biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését és minden tevékenységhez, fejlesztéshez szükséges időkereteket, melyhez hetirendünk is hozzájárul. Így tervezhetőek a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek. Egész nap érvényesül a folyamatosság és a rugalmasság. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok szem előtt tartása, illetve a játék kitüntetett szerepe. A jelölt időintervallumokat minden óvónő felhasználhatja saját csoportnapirendjének elkészítéséhez. Biztosítva van az idő a gyermekek rendszeres edzésére, mozgási lehetőségére és főként a játéktevékenységre. A délutáni alvás időtartama a kisebbeknek két, míg a nagyobbaknak körülbelül egy óra. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
31
Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Időtartam
Tevékenység
6.00-8.30
Játék a csoportszobában, az udvaron. Személyes percek. Szabad játék.
8.30-10.30 Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek. Testápolási teendők. Tízórai. 10.30-12.00 Játék a szabadban. Mikrocsoportos tapasztalatszerzések. Edzés: kocogás, futás, mindennapos torna. 12.00-13.00 Ebéd. Testápolási teendők. 13.00-15.00.
Pihenés, alvás mesével, altatódallal.
15.00-16.00 Testápolási teendők. Uzsonna. 16.00-17.00 Játék a csoportszobában, az udvaron. Részképességek fejlesztése egyénenként. Szabadon választható szolgáltatások.
5.4 Az óvoda kapcsolatrendszere 5.4.1 Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat formája, módja Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetője, gyermekvédelmi felelős Az óvoda kötelessége együttműködni: - gyermekjóléti szolgálattal - gyermekvédelmi feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal - ha szükséges, önkormányzatnál pénzügyi ellátások kezdeményezése. Tanévkezdéskor a szülőket tájékoztatni kell a helyi Gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről. A szülőket a gyermek fejlődéséről tájékoztatni kell. Az intézményben közzé kell tenni: - a Gyermekjóléti Szolgálat - a Nevelési Tanácsadó - a Gyermekek átmeneti otthona telefonszámát. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében az intézmény kapcsolatot tart: - a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. 32
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére - a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
5.4.2 Az óvoda és a Nevelési Tanácsadó kapcsolata a) Minden év május 31-ig a középső és a nagy csoportokban felmérik a problémás gyermekeket. b.) Minden év február 1-ig elkészítjük és továbbítjuk azoknak a gyermekeknek az anyagát, akiknek vizsgálatát szükségesnek látjuk. A Nevelési Tanácsadó munkatársait hospitálásra az intézménybe várjuk, a problémás gyermekek jobb megismerése érdekében. Ktv.24.§ (5) alapján a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére, és az óvoda Nevelőtestületének egyetértésével tehet. A Nevelőtestület egyetértését a Nevelési Tanácsadó, illetve a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a gyermek vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. Az eddiginél jóval szorosabb együttműködést igényel ezen intézménnyel való kapcsolatunk, hiszen az SNI gyermekek, a BTM nehézséggel küzdő óvodásaink szűrővizsgálatát az ott dolgozó szakemberek végzik és állapítják meg a BTM nehézség tényét, kiállítják a szakvéleményt, valamint tanácsot adnak az egyéni fejlesztési terv megvalósításához a fejlesztő óvodapedagógusok számára, illetve a kötelező felülvizsgálatot is elvégzik. Fejlesztésre a Nevelési Tanácsadóból logopédus, fejlesztő pedagógus jár ki óvodánkba heti 2 alkalommal, 45 percet foglalkozik egy-egy gyermekkel. Dokumentáció a Nevelési Tanácsadóban: -Tü. 356-357-s fejlődési lap - Egyéni fejlesztési tervek - Logopédiai dokumentációk (fejlesztésről dokumentumok) Szakértői vélemények megtalálhatók a Nevelési Tanácsadóban, óvodában. Amennyiben szükséges, a BTM nehézséggel küzdő gyermekek részt vesznek a Nevelési Tanácsadóban fejlesztő foglalkozáson is (pl. TSMT).
5.4.3 Egészségügyi Szolgálattal való kapcsolat formája, módja Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetője, tagóvoda vezetője, óvodatitkárok A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás az óvodaorvos és a védőnő együttes 33
szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás kiterjed: - A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra - Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatára - Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra - Munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése - Időszakos orvosi vizsgálatokra
5.4.4. Gyámhivatallal való kapcsolat formája, módja Gyermekvédelmi felelős A gyermekvédelmi munka intézményünkben a gyermek testi, lelki egészségvédelme, valamint a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás. Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az intézmény gyermekvédelmi feladatait az óvoda Helyi Nevelési Programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az óvodavezető felel. A Nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Feladatai: A pedagógusok, szülők jelzése alapján, megismert veszélyeztetett gyermeknél- az okok feltárása érdekében- családlátogatáson megismerkedik a körülményekkel. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi a Gyermekjóléti Szolgálat értesítését. Egészségnevelési, családi nevelési közös program kidolgozásának segítése, figyelemmel kisérése. Szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Családgondozó Központtal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén támogatás megállapítását kezdeményezi a gyermek, lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Hálózat, stb.) címét, illetve telefonszámát. 34
Nyilvántartást vezet az óvodában lévő veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekekről. Munkáját írásbeli megbízás alapján, végzi. Megbízás feltételei: a.) Munkájához megfelelő képesítéssel rendelkezzen. b.) Legalább alapfokú gyermekvédelmi tanfolyammal rendelkezzen. c.) Szakmai felkészültsége magas színvonalú legyen. d.) Jó empátiás képességekkel rendelkezzen (családi problémák megértése terén). e.) Az intézményvezetővel együtt kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - Gyermekjóléti Szolgálattal, - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. f.) Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. g.) Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A Gyermekjóléti Szolgálat és az óvodai gyermekvédelmi munkaközösség által szervezett szakmai programokon aktívan részt vesz.
5.4.5 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás formái, lehetséges módjai - a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése — ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés — az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
5.4.6. Szakértői Bizottságok Szükség esetén a gyermekeket megvizsgálhatja a - Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, - Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ. További tennivalóink a vizsgálatok eredményétől függenek. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának feltételeit, az illetékes szakértő bizottság ellenőrzi.
35
5.4.7 További külső kapcsolatok és azokkal való kapcsolat formája, módja A Helyi nevelési programunk részletesen kitér a nevelő munkát segítő intézményi kapcsolatokra. Az ábra jelzi az óvodán belüli és külső kapcsolatrendszer felépítését, irányultságát.
36
5.4.8 Városi Polgármesteri Hivatal jegyzőjével Jelentési kötelezettsége van az óvodának a jegyző felé, ha a gyermek 5 éves korától kimarad az óvodából. Továbbá a HHH-s gyermekek nyilvántartásával kapcsolatosban is.
5.4.9 Óvoda - iskola kapcsolat A nevelés folyamatossága, a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk. A kapcsolatok lehetnek, szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái lehetnek: rendezvények, versenyek, látogatások. Minden évben a tanév elején a volt nagycsoportos óvónők meglátogatják az első osztályosokat. Kölcsönös hospitálások szervezése. Tanév közben bemutató foglalkozásokra, nyílt napokra meghívjuk a társiskolák pedagógusait. Nevelőtestületi értekezletekre alkalmanként meghívjuk az iskolák képviselőit. Minden év májusában a nagycsoportos gyermekeket iskolalátogatásra visszük. A nagycsoportos szülőknek minden év február - márciusban az iskolakezdéssel kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, az iskolai pedagógusok bevonásával. Minden tanévben egyeztetjük az aktuális beiskolázási feladatokat. Az iskolai beiratkozások idejére elkészítjük az Óvodai Szakvéleményeket. A kapcsolattartásban a Nevelőtestület minden tagja aktívan részt vesz.
5.4.10 Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetője, vezető helyettes, tagóvoda vezető A kapcsolattartás kiterjed: -A szolgáltatók éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása, -Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése -Szaktanácsadás -Egyéb munkatárs -A szolgáltatók munkatársának meghívása szakmai napjainkra.
5.4.11 Kapcsolat a fenntartó, az üzemeltető és a felügyeleti szervekkel Az együttműködés a vezető óvónőnek, illetve a helyettesének a feladata: Egyes esetekben a vezető tudtával, és megbízásából, a Nevelőtestület tagjai is részt vehetnek az együttműködésben. A Városi Képviselő-testülettel, illetékes bizottságaival, a polgármesterrel, jegyzővel, szakrefenssel közvetlen kapcsolatot tartunk, szükség esetén segítségüket kérjük. Az óvoda dolgozói a jogszabályokban meghatározott kivételtől eltekintve a szolgálati út megtartásával a vezető óvónő útján fordulhatnak a felettes hatóságokhoz.
37
Kapcsolat a fenntartóval folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
(elsősorban
a
költségvetésre,
az intézményben folyó minőségbiztosítási tevékenység értékelésére, nyilvánosságra hozására az intézmény Helyi Nevelési Programjának, SZMSZ-ének, Házirendjének, Minőségirányítási és Értékelési programjának jóváhagyásra és módosításra való felterjesztésére a gyermekek óvodai felvételére Az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás tevékenységéhez kapcsolódóan.
az
intézmény
pénzügyi-gazdálkodási,
valamint
szakmai
5.4.12 Az óvoda és a család kapcsolata A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ezért nevelőmunkánk a családi nevelésre épül, melyet kiegészít. A szülő az, aki a legtöbbet tudja gyermekéről, szükségleteiről, igényeiről. Az óvónőink szaktudásuk által nyújtanak hatékony segítséget a gyermek fejlődéséhez. Óvodánk nyitott a családok felé. Kezdeményezők vagyunk a partnerkapcsolat kialakításában. Az alkalmazkodás és segítségnyújtás jellemző a pedagógusainkra. Kölcsönös bizalomra, tiszteletre törekszünk. A kapcsolattartás folyamatosságát változatos és közös tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. A szülők folyamatosan betekinthetnek az óvodai életbe, illetve az óvónők által vezetett szakmai értékelő lapok igény szerint megnézhetők. Fogadóóra az óvónők és a szülők általi egyeztetés során történik. Az óvodánkban várható és megtörtént eseményekről, tevékenységekről, egy-egy izgalmas nevelési témáról a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak az óvoda újságon keresztül. Kézműves napokon a gyerekek a szülőkkel együtt készíthetnek díszeket a jeles napok alkalmából. A napi aktuális hírekről, tudnivalókról a szülőket faliújságon tájékoztatjuk.
38
5.4.12.1 Betekintés az óvodai életbe Az óvodába járás előtt lehetőséget kapnak a szülők arra, hogy gyermekükkel együtt rövid ideig bent lehessenek óvodánkban. Célja, hogy a szülők a gyermekekkel együtt betekintést nyerhessenek az óvodai életbe, segíteni a beilleszkedést.
5.4.12.2 Családlátogatás A csoportvezető óvónők a kiscsoportosokat és az újonnan felvett gyermekeket meglátogatják otthonukban. A további családlátogatás szükség szerint történik. Célja a gyermekek közvetlen környezetének, a család gyermekkel kapcsolatos információinak megszerzése.
5.4.12.3 Napi tájékoztatás Rövid párbeszéd. Célja a lényeges információk átadása, kölcsönös érdeklődés kifejezése.
5.4.12.4 Nyitott óvoda Az óvoda mindennapi életébe való betekintésének lehetősége. Célja, hogy a szülők ismereteket szerezzenek az óvodában folyó nevelőmunka tartalmáról, céljairól, feladatairól.
5.4.12.5 Szülői megbeszélések Együttes találkozások, tevékenységek. Célja a közös gondolkodás, javaslatok, vélemények kialakítása. Kötelező évi kettő megszervezése és szükség szerinti alkalmak. Nagycsoportban kötelező az iskola-előkészítés, iskolaérettség témában.
5.4.12.6 Szülői Munkaközösség Fontos szerepet tölt be az óvoda és a család kapcsolatában. Számíthatunk kezdeményező, vélemény nyilvántartó, koordináló munkájukra, együttműködésükre. A szülők segítőtársként vesznek részt a rendezvényeinken, ünnepeinken és a kirándulásainkon. Emelik az ünnepek és kirándulások hangulatát, osztoznak örömeiben.
5.4.13 Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében különböző kapcsolatformákat tartunk fenn a bölcsődével. Konzultálási és látogatási lehetőségeket teremtünk. Segítenek a családok életkörülményeinek megismerésében. Gyermeknap alkalmával meghívjuk a bölcsődés gyermekeket. A nyári időszakban lehetőséget nyújtunk arra, hogy az óvoda udvarán játszhassanak egy-egy alkalommal. A leendő kiscsoportos óvónők meglátogatják és megajándékozzák a bölcsődében a gyermekeket.
5.4.14 Az óvoda és a Zenei Általános Iskola kapcsolata Gyermekeink ének-zenei képességeinek fejlesztését, zenei élményeit célozza az együttműködésünk. Szülői kérésre óvodánkban zeneóvodát szervezünk az iskola közreműködésével, ahol gyermekeink zenei tehetségét fejlesztik.
5.4.15 Az óvoda és a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata Amennyiben az ő szakvéleményük alapján a mozgássérült gyermek óvodánkba integrálható, betartva a javasolt terápiákat, a gyermek óvodai nevelését megkezdjük. Iskolába lépés előtt kötelező felülvizsgálatot a Szakértői Bizottság elvégzi.
39
5.4.16 Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata Lehetőségünk van kiállítások, tárlatok megtekintésére. A gyermekkönyvtár játékos irodalmi foglalkozást tart óvodásaink részére. A művelődési ház és a mozi kikéri véleményünket a műsorok szervezésénél.
5.4.17 Az óvoda és a civil szervezetek kapcsolata A szigetszentmiklósi környezetvédőkkel egymás munkájának megismerésére és segítésére törekszünk. Részt veszünk a Virágos Szigetszentmiklósért mozgalomban. Nyugdíjas Klubok rendezvényein kérésre közreműködünk. Óvodánk kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel.
5.4.18 Az óvoda csoportszerkezete Napraforgó Óvoda Négy homogén és egy részben osztott csoportunk van. A csoportszerkezet kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit, a gyermekcsoportok szociális összetételét. Igyekszünk figyelembe venni a fiúk és lányok arányát egy csoportban. Az azonos életkor szerint szerveződő és a részben osztott szervezeti keretek a különböző fejlettségű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújtanak. A kisebb létszám és a vegyes korösszetétel miatt családiasabb a légkör. A fiatalabb korosztály fejlődése a nagyobbak mellett dinamikusabbá válik. A homogén csoportok magas gyermeklétszámmal működnek, ezért javasolt az osztatlanságuk. Szivárvány Tagóvoda Három homogén és egy részben osztott csoporttal működik. A csoportösszetétel a jelentkező gyermekek életkorának függvényében alakul.
6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI „Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle." Varga Domokos
6.1 A játék 6.1.1 Célunk Boldog, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekkor megteremtése, a gyermekek szabad, örömteli tevékenységének biztosítása. Olyan játéklehetőségek nyújtása, amely alkalmat teremt a gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődéséhez, vágyainak, ötleteinek megvalósításához.
6.1.2 Feladataink - A játék alapvető feltételeinek megteremtése - A környezetből szerzett élmények, benyomások feldolgozási lehetőségeinek biztosítása - A játék tartalmának, minőségének gazdagítása 40
- Az óvónő játékfejlesztő módszereinek alkalmazása - Beszédkészség fejlesztése Megteremtjük (óvoda, óvodapedagógus) az alapvető feltételeket a szabad játéktevékenységhez. A nyugodt játékhoz megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában és a szabadban. Biztosítjuk a lányoknak a lányos és a fiúknak a fiús játékokat. Napi- és heti rendünkben garantáljuk, hogy a gyermekeink fő tevékenységformája a játék legyen. Folyamatos és rugalmas napirenddel, hetirenddel biztosítjuk az elmélyült játékhoz a megfelelő időt. Feladatunknak érezzük, hogy a nap minden percében együtt éljünk, játsszunk gyermekeinkkel, tevékenységük szabadságát nem korlátozva. Számtalan önkifejezési lehetőségekhez nyújtunk segítséget, melyben új ismeretszerzési alkalmak rejtőznek. Elengedhetetlennek tartjuk a nyugodt, derűs légkör kialakítását. Nyugodt, harmonikus játék által biztosítjuk a közösségi magatartás szokásainak gyakorlását nem korlátozva az egyéni érdekeket. Lehetőséget nyújtunk az egymás mellett és az együttjátszás feltételeire. A gyermekek maguk választják meg, hogy milyen eszközzel, hogyan és kikkel játszanak. A nyugodt játékhoz megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában, az udvaron, a Kéktónál, a Duna parton és a kirándulási helyeinken. Az otthonos csoportszobában helyszíneket alakítunk ki különböző játékformák gyakorlására a bábozás, szerepjátékok, rajzolás, festés, barkácsolás lehetőségeivel. Kiscsoportosaink külön helyet kapnak az udvaron megfelelő játékszerekkel. A többi csoport részére kialakítottuk a mozgásos, ügyességi, közlekedési játékok és a barkácsolás feltételeit, szerepjáték lehetőségét. Az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk a megfelelő játékeszközöket, melynek balesetmentesnek, esztétikusnak fejlesztő hatásúnak kell lennie. A természetes anyagból készülteket előnyben részesítjük. A gyermekekkel együtt is készítünk kellékeket, játékszereket. A játékeszközeink állagának megóvására törekszünk, a kisebb hibákat együtt javítjuk. A gyermekek játékának motivációja a saját kíváncsiságuk, a környezetük megismerésére, felfedezésére való törekvésük. Feladatunk ennek kihasználása, helyes irányba terelése, élményeik feldolgozásának biztosítása (boltos, orvosi, cukrász, stb. munkák, a természetben történő jelenségek). A játék során a gyermek észrevétlenül tanul, tapasztal, tájékozódik, fejlődik kreativitása, pszichikuma, élményekkel gazdagodik.
6.1.3 Az óvónők játéktámogató szerepe Szükség esetén kezdeményezünk, modellt nyújtunk, támogató, elfogadó attitűddel veszünk részt a játékban. Elmélyült, nyugodt, konfliktusmegoldó játék esetén nem avatkozunk be, ilyenkor szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg. Megakadás esetén ötletet, eszközt kínálunk fel. Közbelépünk, ha nem kívánatos viselkedési forma, vagy testi veszélyeztetés fordul elő, illetve, ha a konfliktusokat nem tudják megoldani. Fontos információhoz juttatja az óvónőt a játék folyamatos megfigyelése: az egyes gyermek fejlődése, érzelmi-hangulati állapota, társas kapcsolatai, a beszéd és értelmi képességek alakulása. A gyakorlójáték során a gyermekek megismerik a tárgyak, eszközök tulajdonságait. A véletlen mozgásból siker lesz, amely ismétlésre késztet, az ismétlések örömforrást jelentenek. Mintát adunk az eszközök használatához, elrakásához. Többféle lehetőséget biztosítunk a manipulációs gyakorlójátékhoz, amellyel biztosítjuk a szem-kéz koordináció fejlesztését (egymásra rakosgatás, homok, víz, öntögetés). Bizonyos mozgások begyakorlására kihasználjuk a különböző mozgásos gyakorlójáték lehetőségeit (átbújás asztal alatt, leugrálás farönkről stb.). Lehetőségeket nyújtunk és hagyunk a verbális gyakorlójátékra is, amikor halandzsáznak, hangokat, szöveget ismételnek, ilyenkor pozitív érzelem tölti el őket. 41
Feladatunk segíteni a gyermek játékát továbbfejlődni, melynek során az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szerepjáték során tükröződik a gyermek élményvilága, mely személyenként más és más. Az élmények egyre színesebben gazdagabban épülnek be a játékba. A valóság számára lényeges mozzanatait egyéni módon éli és jeleníti meg, felszínre kerülnek a környezetben látott, hallott, megfigyelt mozdulatok, nyelv és stílus. Kellékekkel segítjük a „mintha" helyzetek létrehozását, teret kap a papás-mamás, boltos, fodrászos, orvosos játék. Jellemző az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, ezért arra törekszünk, hogy az óvónő mindenkor pozitív példaként álljon a gyermekei előtt. A felnőtt mintájának alapján sajátítják el az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. A nagyobbaknál szem előtt tartjuk, hogy a szerepek, „helyszínek" bővüljenek. Támogatjuk, hogy az érzelemmel telített játék közben többféle elgondolás, ötlet jelentkezzen, amely segíti az egyeztetési készséget, társakhoz való alkalmazkodást. Dramatizálás és bábozás alkalmával szabadon jelenítik meg az irodalmi, ének-zenei élményeiket, melynek alapja a rendszeres meseélmény. Kezdetben modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához, kelléket használva a képzeleti képek megjelenítéséhez. A kellékeket közösen elkészíthetjük, melyek hozzájárulnak a beleélő képesség és önkifejezés fokozásához, kifejezhetik elképzeléseiket, vágyaikat. Munkadélutánok alkalmával a szülők az óvónőkkel együttalkotva kellékeket, bábokat javítanak és hoznak létre, bővítve a feltételrendszert. Az építő, konstruáló játék, barkácsolás nemcsak önmagában, hanem más játékfajta kiegészítőjeként is megjelenhet. Feladatatunk az eszközök használatának és a készítés technikájának bemutatása. Óvónői segítséggel megtanulnak gyermekeink tervezni, szerkeszteni, átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk, fel tudják mérni képességeiket. Fejlődik a szem-kéz koordináció és a problémamegoldó gondolkodásuk. Kezdetben serkentjük a spontán létrejött alkotások létrehozását, később az előre elgondolt céllal készített építést, konstruálás és közös munkák készítését. Szokásunkká vált a kirándulások, séták, munkahelyi látogatások alkalmával gyűjtött „kincsek" felhasználása, azok megfelelő elhelyezése, bármikor történő hozzáférésre való lehetőségének megteremtése. A szabályjátékok sokféleségét ismertetjük meg gyermekeinkkel. A mozgást fejlesztő szabályjátékokkal elősegítjük a térben való tájékozódást, ügyességet (bújócska, szembekötősdi, stb.). Az értelemfejlesztő szabályjátékokkal a szociális-, és értelmi fejlődést szolgáljuk (társas játékok, kártyajátékok). A szabályjátékok alkalmazása során lehetőség adódik a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására is. Óvónőink saját ötleteik alapján bővítik a szabályjáték alkalmait. A szabadban történő játék lehetőségét nemcsak az udvaron, hanem séták alkalmával, kirándulásokon is biztosítjuk. A sajátos hangulattal, kellékekkel örömteli tevékenységek lehetőségét nyújthatjuk, melynek során kedvezően alakulnak társas kapcsolataik, de elkülönülésre is alkalom adódik. A meglévő ismeretek pontosabbá válnak és újabb tapasztalatokhoz juthatnak a környezet megismerését szolgáló játékok során (természeti és társadalmi környezetet járó és védő játékok, természet szépségeit, sokszínűségét vizsgáló, szituációs és szimulációs, érzékelő és érzékenyítő, verbális, énkép fejlesztő, együttműködést fejlesztő, bizalomépítő, társas és versenyjátékok).
6.1.4 Beszédkészség fejlesztése A gyermek játékát gyakran beszéddel kíséri, ezért nagy hatással van a kommunikáció fejlesztésére, miközben kreativitása, mozgása, önkifejezése is fejlődik. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermekek közlési vágyát, fokozódik beszédkészségük. A kialakult párbeszédek fejlesztik az egymáshoz való alkalmazkodást beszédben és viselkedésben egyaránt. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a tiszta beszédben, a szókapcsolatok, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében, egyben erősítik a nonverbális (gesztus, mimika) jelzések megértését. Az anyanyelvi játékok beszédfejlesztő céljai: artikuláció, szókincs, kifejezőkészség, légzési technika és 42
hallásfejlesztés. A bábjáték az összefüggő és párbeszédes formákat teszi lehetővé, melynek során fejlődik a beszédkészségük.
6.1.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Dominánssá válik a szerepjáték, képesek szerepeket vállalni , megosztani, arról lemondani - Örömüket lelik a játékban, egy játéktémát több napon keresztül is szívesen játszanak - Kialakul az együttjátszás igénye - A játszócsoportok között jó kapcsolat alakul ki, ahol kiegészítik, segítik, egymás játékát. Tudnak vezetni és alkalmazkodni egymáshoz és a szerephez - Alkotásaikat egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére - Próbálkoznak a játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák (dramatizálás, bábozás) - Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek - Betartják a normákat a játékban és a társas viselkedésben.
6.1.6 Játék a BTM nehézséggel küzdő gyermekeknél Személyiségfejlesztő hatása óriási, sokat elárul a gyermekről, hogy milyen a játéka, mely játékfajtát gyakorolja leginkább, illetve, hogy mennyire tud elmerülni benne. BTM nehézséggel küzdő gyermekek számára nagy fontossággal bír a gyakorlójáték, a különböző játékeszközök célszerű használatának elsajátítása; a szerepjáték, amelyben különböző szerepeket ölthet magára és ezekben a szerepekben kijátszhatja az őt ért élményeket, benyomásokat, feszültségeket. Kiváló alakalom a szociális kapcsolatok fejlesztésére, az alkalmazkodás, türelem stb. gyakorlására. Megjelenik a közösséghez való tartozás öröme. Építő-konstruáló játékok közben fejlődik a manipuláció, eszközhasználat, gondolkodási folyamatok stb. Szabályjátékok játszása közben (pl. társasjáték) gyakorolja a szabálynak való alárendelődést, bátorítással, dicsérettel segíthetjük az önbizalom, a pozitív énkép kialakulását. A BTM nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztésének legnagyobb színtere a játék!
6.1.7 Játék a mozgáskorlátozott gyermekeknél Ügyelnünk kell arra, hogy a különböző mozgásos játékot játszó gyermekek ne zavarják egymást, az épek vigyázzanak sérült társaikra és a sérülés mértékétől függően a mozgáskorlátozott gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermek számára nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjon mozogni. A mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarokkal küszködő gyermeket igyekszünk minél hamarabb résztvevővé tenni az épekkel való közös játékban. Nagyon fontos egy ilyen összetételű csoportban az egymás játékának, alkotásainak megbecsülése. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a mozgáskorlátozott gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. Ez a szerep pozitív élménnyel gazdagítja a gyermekek személyiségét.
43
6.2 Vers, mese dramatikus játékok 6.2.1 Célunk A gyermekek érzelmi-, értelmi etikai, - és erkölcsi fejlesztésének, fejlődésének segítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása, a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a rímek csengésével. A természet megszerettetése tudatosan kiválasztott műveken keresztül. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
6.2.2 Feladataink - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása (tiszta forrásból). -Az életkori sajátosságoknak megfelelő jellegzetes tartalmú mesék, versek, dramatizálás, dramatikus játékok kiválasztása. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. - Az óvónő előadása irodalmi élményt nyújtson a gyermekek számára. A megfelelő tartalmak biztosítása, nyelvi képességek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatizálással, dramatikus játékokkal történik. Az óvodába kerülő gyermek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kötődik. Ezekkel a ritmusos mondókákkal fokozzuk a gyermek biztonságérzetét, az érzelmi kapcsolatok egyre szorosabbá válnak. A gyermekeket csak fokozatosan szoktatjuk a mese figyelmes végighallgatására. A meséhez megfelelő légkört teremtünk (csend, hangulatos helyszín, nyugalom). Óvodásaink részére mindennap biztosítjuk a bensőséges hangulatú mesélést lefekvés után. Gondoskodunk arról, hogy a gyermekeknek legyen kedvenc meséjük, amit többször szeretnének meghallgatni, felidézni. A mese végighallgatása után alkalmat teremtünk arra, hogy legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásnak. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük és megszerettetjük a bábokat, amelyeket ők is egyre bátrabban, önállóbban alkalmaznak. Bábjaink természetes alapanyagból készültek, elősegítik a képzeleti képek előhívását és az érzelmi kötődés kialakulását. Később a gyermekeknek lehetőségük van saját maguk készítette sík, ujj, kéz, és fakanál bábok alkalmazására is, miközben teljesíthetik szereplési és cselekvési vágyukat. Az ismert és kedvelt meséket a kisebbek fokozatosan próbálják megjeleníteni, ily módon ők is aktív részesei a tevékenységnek. A gyermekeket ösztönözzük a már ismert mesék átalakítására, új mesék kitalálására, a kitalált mese befejezésére. Lehetőséget adunk arra is, hogy a mesék cselekményét kifejezhessék mimetikus játékkal, mozgással is. Nagycsoportosaink szívesen látogatják a Városi Könyvtárat, amely az irodalom iránti érdeklődés, olvasóvá nevelés egyik fontos eszköze. Művelődési Házunkban nyílik lehetőség a meséket megjelenítő gyermekszínházi előadások megtekintésére. A színvonalas előadásokat tartjuk szem előtt. A mese, vers, dramatizálás nem választható el a környezet tevékeny megszerettetésére, megismerésére való neveléstől. A mese- és versanyaggal segítjük az önismeretet, a világ megismerését, pozitív emberi kapcsolatok kialakítását. A gyermek elsősorban érzelmein keresztül közelíthető meg, ezért versen, mesén, dramatizáláson keresztül fokozzuk a természetélmény hatását és a helyes emberi kapcsolatokra ösztönzést. Megteremtjük az érzelmi alapot a környezet megbecsüléséhez, 44
megóvásához. A környezet helyszínein bármikor felidézhetjük a növényekről, állatokról, évszakok változásairól szóló versünket. A mesebeli beszélő állatok emberi tulajdonságaikkal nyerik meg a gyermekek tetszését, szeretetét. Hangutánzásra késztetik őket. Fontosnak érezzük, hogy a szülők figyelmét ráirányítsuk a rendszeres mesélés, az élőszó, a beszélgetés fontosságára, ennek érdekében minden csoport kifüggeszti a folyosón a mese-vers anyagát A 3-4 évesek anyaga népi mondókákból, rigmusokból, zenei hatású versekből, a természet szépségeit, állatokat bemutató rövid versekből, és a testi kontaktus, biztonságérzés adásának eszközeiből a höcögtetőkből, hintáztatókból, simogatókból, tapsoltatókból állnak. A kiscsoportos korú gyermekek 10-12 mondókát, és 10-14 új mesét ismernek meg. A 4-5 évesek anyaga több versszakos és mulattató mondókákkal, kiszámolókkal, ugrálókkal, találós kérdésekkel bővül. Szeretik a többfázisú meséket, állatmeséket, dramatikus népszokásokat, novellisztikus-realisztikus verseket. Vidám, humoros, pattogó, ritmusváltó, táncos ritmusú versek, klasszikusok, mai magyar költők, népköltészeti ihletésű versek, a természetről szóló versek is részei anyagunknak. A gyermekek 4-5 mondókát, 4-5 találós kérdést, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismernek meg. Az 5-6-7 éves kor anyagai a cselekvéses népmesék, novellisztikus-realisztikus mesék, klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, műmesék, meseregények. Közmondások, amelyet a környezet gyakran hangoztat. Hosszabb lélegzetű versek az évszakok változásairól és a családdal kapcsolatos versek. A gyermekek tudnak 4-5 kiolvasót, ismételgetik az előző években tanult verseket, 4-5 közmondást, 15-20 új verset és 15-20 új mesét ismernek meg.
6.2.3 Beszédkészség fejlesztése A mese, vers és dramatikus játékanyagunk a nyelvi képességek leghatásosabb eszközei, egyúttal bőséges lehetőségei az érdekes, új fogalmak megismerésének. Hozzájárulnak a tiszta beszédhallás, helyes ejtés, nyelvtanilag megfelelő beszéd kialakulásához. Ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be a felnőttek fejlesztő mintát nyújtó beszédviselkedése. A fogalmak tartalommal telítésére törekszünk, amellyel gyarapodik az aktív és passzív szókincs. A mondókák segítségével gyakorolhatják gyermekeink a magán és mássalhangzók helyes kiejtését és az artikulációt. A dramatizálás, bábozás által fejlődik szabad önkifejezésük, alkalmat teremtünk az összefüggő beszéd, párbeszéd gyakorlására és a nyelvi emlékezet és gondolkodás fejlődésére. A dramatikus helyzetekkel lehetőséget adunk a társalgási kedv fokozására.
6.2.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végén - A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételgetnek verseket, mondókákat. - Várják és igénylik a mesemondást. - Kedvelt tevékenységük az ismert mesék bábozása, dramatizálása. - Képesek felidézni 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. - Egyszerű meséket, történeteket képesek kitalálni, amelyeket mozgással, beszéddel megjelenítenek. - Szívesen mondanak el a természeti környezetben jelenségekhez, környezeti elemhez kapcsolódó verseket.
45
6.2.5 Vers, mese a BTM nehézséggel küzdő gyermekeknél Beszéd megértés és kifejezés, szókincsbővítés, szókincs aktivizálás, stb. a mesék hallgatása, bábozás-dramatizálása közben. Ennél a területnél is különösen fontos, hogy vegyük figyelembe a BTM nehézséggel küzdő gyermek terhelhetőségét. Kezdetben rövid, egy szálon futó cselekményű, kevés szereplős meséket válasszunk és ügyeljünk a gyermekekkel való (lehetőség szerint) folyamatos szemkontaktusra, az erőteljes hangsúlyozásra, hiszen így könnyebben fent tarthatjuk érdeklődésüket. A versek, mondókák kiválasztásánál fontos szempont, hogy könnyen elsajátítható, érdeklődést felkeltő, ritmusos legyen.
6.2.6 Vers, mese a mozgáskorlátozott gyermekeknél Az épektől való eltérés egyrészt a vers és mese hallgatása, másrészt pedig a megélése és reprodukálása során jelentkezhet. A hallgatás során a helyes és biztonságos testhelyzet megválasztásával segíthetjük az érdeklődés fenntartását, hogy a helyzet megtartása ne vonja el a figyelmét. Más jellegű probléma lehet a hallottak visszaadása. Nehézséget jelenthet egy-egy jelenet mozgásos eljátszása, vagy a szöveg pontos - hallás utáni - megtanulása, illetve visszaadása. Minden gyermeknél az auditív és vizuális észlelés, valamint a beszéd-motorika és az artikuláció fejlesztésére és a gátlások leküzdésére kell törekedni. Az óvónő feladata a feltételeket, szituációkat megszervezni és olyan helyzeteket teremteni, melyekben a hatások érvényesülhetnek.
6.3 Ének-zene, énekes játékok, zenehallgatás 6.3.1 Célunk Az éneklés, énekes játékok, valamint környezetünk valamennyi érdekes és kevésbé érdekes természetes hangjának megismertetése és megszerettetése. A gyermekek játékos zenei alkotókedvének hallás- és ritmusérzékének, mozgáskultúrájának fejlesztése. A közös énekléssel segítséget adni a gyermekek esztétikai érzékének, a társas együttlét örömének erősítéséhez. A mindennapok része legyen az ének, énekes játékok, zenehallgatás. A zenei nevelés hozzájárul a zenei anyanyelv és a nyelvi-kommunikáció fejlesztéshez, fejlődéshez is. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
6.3.2 Feladataink - A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő kiválasztása. - A 3-4 éves korban, 4-5 éves korban, 5-6-7 éves korban az ének-zenei tevékenység alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. - A tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása — az évszakok változását minden esetben figyelembe véve. 46
A család, a bölcsőde és az óvodánk együttes feladatának tekintjük, hogy a gyermekeket fogékonnyá tegyük és fejlesszük a zenei nevelés területén. Az óvónőink lehetővé teszik, hogy a gyermekek kiscsoporttól kezdve örömmel, bátran, saját kedvükre énekelgessenek kitalált szövegeket, dúdolgassanak dallamrészleteket. Az óvodai mindennapjaink része az ének, énekes játékok, zenehallgatás. A zenei nevelésünk nem csupán kezdeményezésekre, illetve „foglalkozásokra" korlátozódik, hanem a napi tevékenységekre is kiterjed és magába foglalja a zörejeket, zenei hangokat és a természetből jövő állandó hangokat is. A zenei nevelés szervezeti formája frontális, mikrocsoportos és egyéni jellegű. A napi alkalomszerű játékismétléseken szükségesnek tartjuk az óvónő részvételét (eszközök előkészítése, csoportszoba berendezése). A spontán énekelgetést — ha nem is minden esetben — a gyermekek maguk kezdeményezik akár egyénenként, akár csoportosan a nap bármely szakában a csoportszobában, vagy a szabadban. Az énekes játékokat lehetőleg a szabadban tartja meg az óvónő, így a természet hangjai máris megfigyelhetővé válnak a gyermekek számára. A zenehallgatás legszebb hanganyaga az óvónő énekhangja. Alkalmakhoz, jelenségekhez illő műés népdalokat, idegen népek dalait énekli. Hangszerei a furulya, illetve a metallofon. Gyermekeink a klasszikusok zenéjéből is hallhatnak részleteket, amelyek különböző hangulatokat, érzéseket fejeznek ki. A 3-4 éves korú gyermekek megismerkedjenek olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak az óvodában és otthon is egyaránt. A biztonságérzet, a szeretetkapcsolat fontos láncszeme ez. Megismernek és tanulnak 5-6 mondókát, ölbeli játékot, 8-10 énekes játékot 2-3 alkalmi dalt. A halk és hangos közötti különbséget megfigyelik, felismerik, alkalmazzák beszéden, zörejeken. Megfigyelik a csendet, környezetünk különböző erősségű hangjait. Különféle játékos mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést mondókázás, éneklés közben. A magasabb és mélyebb hangokat beszéd, ének, hangszer - felismerik és megpróbálják a térbeli érzékeltetését. Kialakult az igényük a kedves, kellemes zenehallgatás iránt. A 4-5 éves gyermekek ismernek ritmikus mondókákat, szerepcserére épülő dalos játékokat. Az óvónő — igény szerint — játszik még velük ölbeli játékokat. A dalanyag 4-5 mondóka, 12-15 új dúr hexakord hangkészletű gyermekdal és 4-5 alkalmi dal. A körjátékok közül az óvónő már nehezebbeket is válogathat (pl. szerepcserés, párválasztó körjátékok). Megismerik a csiga- és hullámvonalat. Az óvónő indítása után megközelítően tisztán énekelnek csoportosan és önállóan is. A magasabb, mélyebb hangokat megkülönböztetik. Megértik és alkalmazzák egyénileg is a halk-hangos fogalompárt. A dalokat felismerik dúdolásról vagy hangszerjátékról. A gyors, lassú közötti különbséget felismerik és alkalmazzák énekkel, mozgással. Használják a kész és együtt készített „ritmushangszereket". Játszanak kérdés-felelet játékot improvizált szöveggel, ritmusmotívummal. A zenehallgatásunk anyaga a magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene, kánonok és kétszólamú darabok. Az 5-6-7 éves gyermekek megismernek 5-7 mondókát, 15-18 új énekes játékot és 5-6 alkalomhoz illő dalt. Olyan dalokból válogatunk, amelyekben szünet, szinkópa már előfordul. Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát, megismerkednek új térformákkal, sorés ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, stb. Jellemző az önálló és egyéni tiszta éneklés, a megszokott hangmagasságon és tempóban. Felelgetős játékokat énekelnek két csoportban. A halk-hangos különbségét érzékeltetik az énekes gyakorlatban. Képesek dallamfelismerésre, dallambújtatásra, hangszínek megfigyelésére, megkülönböztetésére a természetben, a környezetben hallható zörejben, beszéd és énekhangokban, valamint hangszeren játszott zenében. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és dalritmust. Dalokat és mondókákat 47
felismernek ritmusról, bátran alkalmazzák a ritmusvisszhangot. Felismerik a különböző tempókat (normál, gyors, lassú). Kialakult az esztétikus mozgás igénye, képesek egyszerű, játékos, táncos mozgásokra. Önállóan használják az ütőhangszereket az éneklés kísérésére is. Dallamokat találnak ki versekhez, mondókákhoz, bábozáshoz. Megjelenik az énekes beszélgetés, kérdés-felelet játék, a játékok, játékos mozdulatok kitalálása. A zenehallgatás anyaga bővült, szeretnek zenét hallgatni. Képesek a ritmust és az egyenletes lüktetést együtt hangoztatni.
6.3.3 Beszédkészség fejlesztése Lassabban történik az éneklés és a mondókák elmondása, mint a természetes beszéd, ezáltal segítjük a helyes artikulációt, a szavak tiszta, pontos kiejtését, a jó beszédritmust. Az énekes szövegek hanglejtésével, hangsúlyával, ritmusával éreztetjük a magyar nyelv kifejező erejét, szépségét. A hangutánzó szavak segítik a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A zenei anyagokban előforduló szavakkal, fogalompárokkal gazdagítjuk a gyermekek szókincsét.
6.3.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végén - A gyermekek énekes játékokat énekelnek, játszanak (szorongás nélkül, egyedül is). - Tudnak ritmust, dallamot, mozgást rögtönözni, kiolvasót játékos helyzetben alkalmazni. - Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát és meg is tudják különböztetni őket. - Felismerik a magas-mély, gyors-lassú, halk-hangos közötti különbségeket és tudják is alkalmazni. - Felelgetős játékot játszanak két csoportban. - Tisztán énekelnek vissza változatos dallammotívumokat. - Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, vagy erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. - Tudnak dalokat, mondókákat - hallható jelre - hangosan és magukban énekelni, illetve mondani. - Érzékenyek a természet és a környezet hangjaira, figyelik és megkülönböztetik a hangszíneket zörejen és beszédhangon egyaránt. - Élőben ismerkednek néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával. - Szöveges ritmus motívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is. - Egyöntetűen körbejárnak szép - kicsit oldalt fordított - testtartással, kézfogással. - Egyszerű, játékos táncmozgásokat esztétikusán, kedvvel végeznek. - Ütőhangszereket használnak. - Az óvónő énekelt kérdésére egyénenként énekelve válaszolni tudnak. - A bemutatott élőzenét, a hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják.
48
6.3.5 Ének-zene, énekes játék, zenehallgatás BTM nehézséggel küzdő gyermek esetében Kiemelten fontos a körjátékokban való részvétel, ahol különböző szerepeket vehet magára, valamint a zenehallgatás (komolyzene, népdalok, élő hangszeres muzsika), amelynek pozitív személyiségformáló hatása közismert. Kívánatos lenne zeneterápiában jártas óvónők, fejlesztőpedagógusok képzése. Szintén nagyon lényeges a ritmuskészség kialakítása, fejlesztése, amely nagyban segíti a későbbi írás-olvasás elsajátítását is.
6.3.6 Ének-zene, énekes játék, zenehallgatás mozgáskorlátozott gyermekek esetében A ritmus és a tempó érzékelése és főképpen pontos utánzása, visszaadása esetenként nem tökéletes. Sokszor már az érzékelésüknél probléma jelentkezik, mely az egyéb területeken jelentkező (hallási, látási) percepciós zavarokból, illetve ezeken keresztül a tökéletlen, hiányos megismerésből ered. Előfordulhat, hogy a problémát az okozza, hogy a gyermek nem tudja a mozgást jól kivitelezni. Az énekek, mondókák mozgással való kísérése általában a mozgáskorlátozottság miatt akadályokba ütközik vagy módosul. Mivel a mozgáskorlátozott kisgyermek sok esetben nem képes a mozgás pontos kivitelezésére, az ének, a mondóka tanulása is nehezített, illetve pontatlan lehet, több időt vehet igénybe. Sok esetben a hallási percepció zavarával állunk szemben, az észlelés pontatlan, esetleg hiányos lehet. Ezt okozhatja a hallószerv sérülése, vagy az agyi feldolgozás tökéletlensége. A hangszeres játék minden olyan esetben nehezített, amikor a felső végtag sérült, mert a hangszereket a gyermek nem tudja jól megfogni, és használni. A tempóváltást, a gyorsabb - lassabb különbségét az észlelési zavarokból adódóan nem mindig ismerik fel, mert saját mozgásuk során sem tapasztalják meg minden esetben ezeket a különbségeket. A térforma alakítása során egymáshoz nagymértékben kell alkalmazkodni, viszont a sérült kisgyermek mozgása lassabb, célmozgása, koordinációja pontatlanabb, térérzékelése gyengébb lehet. Az óvodában a mondókák segítségével a helyes beszéd ritmusának és a hang lejtésének gyakoroltatására, elsajátítására nyílik lehetőség, ez a gyermekek nagy részénél fokozottabban szükséges lehet. A ritmusfejlesztés során elsődleges az egyenletes ritmus hangoztatása, érzékeltetése. A közös éneklés örömszerző hatása miatt a sérült gyermekeket mindig vonjuk be az énekes játékokba; akár külső segítség - szomatopedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka stb. igénybevételével. Ezeknél az óvodásoknál meg kell találnunk azt a hangszert, amin játszani tud, azt a módszert és technikát, amivel meg tudja azt szólaltatni. A mozgástempó gyorsítására is ösztönözni kell, de erőltetni sosem szabad!
6.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 6.4.1 Célunk A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, tér-forma-szín képzetének gazdagítása. Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása.
6.4.2 Feladataink - A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése 49
- Az óvodás korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése - A tevékenységek szervezeti formáinak megteremtése Az alkotó tevékenységhez megfelelő eszközök, anyagok használata szükséges, melyben a praktikum, célszerűség és esztétikum dominál. Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő egyenként tanítja meg. A megfelelő hely kialakításával gondoskodunk a zavartalan tevékenységről. Az óvónő a munkaasztalt úgy alakítja ki, hogy maximálisan hat gyermek kényelmesen elférjen. A tevékenységhez elegendő időt biztosítunk. A gyermekek igény szerint addig alkothatnak, amíg kedvük van hozzá, ezáltal kifejezhetik érzéseiket, élményeiket. A különféle tevékenységekhez (rajzolás, festés, gyurmázás, batikolás, origami, stb.) az óvónő végiggondolja a feltételeket és megteremti a szabad játék lehetőségét is. A gyermekek a festéshez köpenyt, festőpólót vagy kötényt használnak. Az óvónő támaszként legyen a gyermek mellett, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítse a kreativitást egy-egy lépéssel, de nem a gyermek helyett megoldva a feladatot. A képalakításhoz eredeti megoldásokat alkalmazunk, egyéni módon jelenítjük meg a formákat, színeket. A gyermekek plasztikai munkájában is megjelenik a közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet. Az óvónő segíti a játékok, bábok, játékszerek, kellékek készítését. A szülők is bevonhatók a gyűjtögetésbe, közös tevékenységbe. Az óvónő elősegíti, hogy a térben építés során nagyobb méretű elemekből állítsanak össze a gyermekek búvóhelyeket, várakat, alagutat, melynek eredménye a komponáló, térben tájékozódó és rendező képességek alakulása. Biztosítja a tevékenységek szervezeti formáit. Az óvodai csoportszoba alakítása során figyelembe vesszük a gyermekek igényeit, ötleteit, mely hozzájárul a környezet-esztétikai érzékük alakulásához. Az alkotó tevékenységek a mindennapi játékban integrálódnak. Az egyéni segítségnyújtás érdekében csak 5-6 gyermek vesz részt a tevékenységben. A saját munkáikban való gyönyörködésre lehetőséget teremtünk a mindennapokban és az időszakos kiállítások megszervezésével évszakonként. A Természetbúvár táborunkat színesítik a gyermeki kreativitást fejlesztő kézműves foglalkozásaink. Nagy élményt jelentenek gyermekeinknek a helyi kézművesekhez (kosárfonók, porcelánfestők) és az alkotóház festőihez, szobrászához való látogatásunk. A műhelyükben történő munkájuk megtekintése serkenti gyermekeink ábrázoló tevékenységét. Az élmény fokozódik, amikor ők látogatnak az óvodánkba és együtt tevékenykednek a gyermekeinkkel. A Művelődési Ház időszakos kiállításainak megtekintése, a műalkotásokkal való ismerkedés a gyermeki személyiség fejlesztésünk egyik eszköze. A tárlatlátogatásokkal és az óvodai időszakos kiállításokkal is hozzájárulunk gyermekeink esztétikai érzékenységéhez, a szép iránti nyitottságukhoz, igényességük kialakulásához. A 3-4 évesek játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Alkalmuk van az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Megismerik az anyagok alakíthatóságát (nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve). Az építések során ismerkednek a különböző tárgyak formáival, alakzataival, örülnek a produktumnak, tudnak beszélni az alkotásukról. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenysége bővül. Megjelenik a gyermekek rajzában a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Ceruzát, fapálcát,^ tyúktollat, különböző vastagságú ecsetet használnak. Képeket alakítanak spárgából, fonalakból, textilből, termésből, amelyekből realisztikus formák létrehozása is lehetővé válik. Az építés során variálják a teret (kuckózáshoz nagyobb méretű dobozok, berendezési tárgyak). Hagyjuk őket rácsodálkozni, gyönyörködni munkáikban. A gyermekek segítenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. 50
Az 5-6-7 évesek tevékenységére egyaránt jellemző a képi, plasztikai és környezet alakításból eredő tárgy készítés. Gazdagodnak a technikai megoldások és az eszközök. Az írás előkészítéséhez szükséges finommotorika fejlesztéséhez a tépést, vágást, varrást, gyöngyfűzést, kicsi elemekből építést, fonást és szövést alkalmazunk.
6.4.3 Beszédkészség fejlesztése Egyes gyermekeknél a gondolkodás, a szóbeli és ábrázoló kifejezőkészség különböző szinten állhat. Az ábrázoló tevékenység segíti a gondolkodást és a szóbeli kifejezőkészséget. Ösztönözzük a rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet. A beszéddel kísért ábrázoló tevékenységek - az eszközhasználat és a technikák módjának közlése, ezek megértése, a térbeli, formai képzetek, arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása, az értékelések, rácsodálkozások a kész „művekre"- segítik a beszédfejlődést, bővítik a nyelvhasználat területeit.
6.4.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végén - A képalkotásban egyéni módon jelennek meg az élményeik, elképzeléseik. - Jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. - Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. - Örülnek az alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. - Rácsodálkoznak a szép látványára. - Megfogalmazzák értékítéletüket, tudnak beszélni alkotásaikról.
6.4.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka BTM nehézségekkel küzdő gyermekek esetében Ezeknél a manipulatív tevékenységeknél a sokoldalú fejlesztő hatáson túl különösen nagy hangsúlyt kap a finommozgások fejlesztése, mégpedig a legkülönfélébb módon. A különböző eszközökkel való bánásmód, a helyes technika elsajátítása erősíti, fejleszti a kéz izmait, fontos írás-előkészítő funkcióval bír. Törekedni kell minél többféle technika bemutatására, gyakoroltatására, különböző anyagok megismertetésére (pl. nyakláncfűzés száraztésztából vagy préselt levelekből ragasztással kép készítése). BTM nehézséggel küzdő gyermekeknél különösen fontos a sikerélmény, a pozitív megerősítés, ezért igyekezni kell arra, hogy örömmel és a „képes vagyok rá” érzéssel kezdjen bele a feladat végrehajtásába (fessünk nagy felületeket, pl. csomagolópapíron,hogy biztosan meg tudja csinálni, s ez által erősödhessen önbizalma is).
6.4.6 Rajzolás, mintázás, kézi munka mozgáskorlátozott gyermekek esetében Mozgáskorlátozott gyermekeknél a legfontosabb, hogy megtaláljuk a kényelmes, biztonságos, helyes ülést, melyben “ellazulva” tud “alkotni”, melyben nem akadályozzák az esetleges kóros reflexei, tónusbelövellései. A kóros izomtónus negatív irányban befolyásolja a képi kifejezés lehetőségeit. A hypotóniás elváltozások megnehezítik az anyagok, eszközök megfogását. A hipertóniák, spazmusok - ezzel ellenkezőleg - a tárgyak elengedését gátolják. Így gyakran a finom mozdulatok elvégzése gátakba ütközik.
51
A sérült kisgyermek - a mozgás akadályozottsága miatt kevesebb ismerettel rendelkezik a szűkebb és tágabb környezetéről, a világról - nem tapasztalja meg kellő mértékben. A percepció zavarai - a nem megfelelő megismerő funkciók - miatt torzulhat a környezetről alkotott kép, hibás vagy hiányos információk juthatnak el a gyermekhez, mely jól lemérhető az ábrázolásában is. A térformák és síkbeli képek alakítása kisebb-nagyobb akadályokba ütközik a kéz tökéletlensége, az izmok nem megfelelő működése, a koordinációs zavar, az ízületek elváltozásai, illetve a mozgástervezés finommotorikabeli zavarai miatt. Probléma lehet, hogy a gyermek gondolkodásában sokkal előrébb jár, mint amit mozgásállapota szerint meg tud alkotni, ez sorozatos kudarcélményhez, frusztrációhoz vezethet. Speciális problémával állunk szemben a felső végtag hiányának esetén. Ilyenkor általában speciális segédeszközöket kell beszerezni. Különleges a probléma akkor, amikor éppen a hiányzó oldal lenne a domináns. Minden problémás esetben használhatunk segédeszközt (pl. vastagabb rajzeszközt, csúszásgátló alátétet, papírlefogót stb.), de lehetőleg csak akkor adjuk ezeket a gyermekeknek, amikor az valóban szükséges és indokolt. Mindig legyen elegendő idő, feltétel, eszköz, megfelelő hely és türelem. Fokozottan figyelembe kell venni az egyéni képességbeli különbségeket. A gyermekek valamennyi alkotását értékként kell kezelni. Ezekre a szülők figyelmét is fel kell hívni.
6.5 Mozgás, mozgásos játékok 6.5.1 Célunk A gyermeki mozgásigény kielégítése, mozgás megszerettetése, mozgáskedv fenntartása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Rendszeres mozgással az alkalmazkodó - tájékozódó képesség és akarati tulajdonságok fejlesztése. Az összerendezett mozgás kialakításának elősegítése, az egészséges életvitel megalapozása.
6.5.2 Feladataink - A mozgás feltételeinek biztosítása. - Különböző szervezeti formák megteremtése. - Mozgásfejlesztő játékok összeállítása. - A mozgásfejlődés és kapcsolódó értelmi, szociális készségek fejlesztése. A mozgáshoz — a baleset-megelőzés szem előtt tartásával — biztonságos, tiszta környezetet, szabad teret biztosítunk. Életkorhoz, fejlettségi szinthez igazodó változatos eszközöket alkalmazunk (labdák, kötelek, szalagok, babzsák, rudak, tornapad, létra, bordásfal, karikák, Body-roll, mászókák, füles labdák, ugrózsámoly). Szervezeti kereteink változatosak: az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekben, teremben, szabad levegőn (udvaron és kirándulásokon) eszközökkel és eszközök nélkül szervezett formában és spontán történő tornák, játékos mozgások. Tervünkben szerepel a mindennapos kocogás, torna és a középsősök, nagycsoportosok részére vízhez szoktatás. Mozgásanyagunk tervezésénél figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket, a testi képességek fejlesztését (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), segítjük a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint az akarati tényezők alakulását. Fejlesztésünk anyagában szerepelnek az értelmi készségeket elősegítő nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, finommozgások, egyensúlyérzék fejlesztése, így hozzájárulnak a harmonikus, 52
összerendezett, fegyelmezett nagy-, és kismozgások kialakulásához. A testtartási hibák megelőzésére folyamatosan figyelünk. A fejlesztést szóbeliséggel kísérjük, ami segíti a megértést, a szókincsbe való beépülést. A közös örömmel, jó hangulatban végzett mozgás közben fejlődik a társakhoz való alkalmazkodás, társra figyelés, önuralom, együttműködési és toleranciakészség. A mozgást fejlesztő játékainkkal is ezt erősítjük. Alapvető szabályokat alakítunk ki. Csak az önmagára és társaira veszélyes gyermekeket korlátozzuk. Szabad mozgás tevékenységeink közé tartozik a játék, mozgás, mozgásba ágyazott tevékenykedés. Általuk lehetőség nyílik arra, hogy a társaikkal együtt játszva, mozogva fejlődjön a gyermekek mozgása, térbeli tájékozódása, értelmi képessége, énképe, önértékelése, szociális készsége. Napirendünk által biztosítjuk a lehetőséget a mindennapi szabad mozgásos tevékenységre. Feladatunknak tartjuk a mozgással történő alkalmazkodó képesség fejlesztését a szabadban (játék, séta, énekes játékok). A szervezett mozgásos játékok az óvodánkban a következőképpen alakulnak. A kötelezőség nem jelent kényszert a gyermek számára. Lehetőséget kapnak arra, hogy egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Differenciált, megfelelő nehézségű feladatokkal segítjük az egyéni fejlődést és az önismeretet. Olyan készségeket alakítunk ki, amely elősegíti a mozgás pontos elvégzését. Megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük a gyermekeket a pontos, esztétikus mozgásra. A mozgásanyag éves elrendezését a helyi adottságok és az időjárás változásai függvényében végezzük (atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatok). A 3-4 évesek anyaga a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése. Az önmagukról kapott információk - testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, tárgyhoz viszonyított testhelyzetek hozzájárulnak az egészséges személyiségfejlődéshez (különböző irányban különböző formákat mozognak be). Megismerkednek a futó-, ugró- és dobógyakorlatokkal (futás különböző irányban tárgyak megkerülésével, szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás, helyből hajítás távolba, labda feldobás-elkapás, leütés-elkapás). Talajon, szereken, tárgyak felett és alatt csúsznak, kúsznak, másznak. Megjelennek a talajtorna elemei is (pl. gurulás a test hossztengelye körül) Egyensúlyozó játékokat játszanak, többféle kézi szert használnak (pl. babzsák, szalag). A 4-5 éveseknél nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. A gyakorlatokat különböző irányban végzik, különböző formákat mozognak le (futás, jelre sorakozás, szökdelés különböző tárgyak körül, hullámvonalban, jelre elhelyezkedés különböző szereken, formákban). A „jobb-bal" kifejezéseket a csuklójukon levő jelhez igazodva segítjük megjegyezni. Szintén szerepelnek a futó-, ugró- és dobógyakorlatok (futás 3-4 akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással, egy és páros lábon szökdelés, fel- és leugrás két lábbal, helyből távolugrás, célba dobás egykezes felsődobással, babzsákkal távolba hajítás terpeszállásból, labda feldobása-elkapása, gurítása). Csúszás, kúszás, mászás talajon és szereken, szerek alatt és felett. A talajtornánál megjelenik a gurulóátfordulás, kézenállás előgyakorlata. Egyensúlyozó érzék fejlesztését: szem-kéz-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatokat végeznek (egyensúlyozó járás szalagon, rajzolt vonalakon, rézsutos szereken). Lábboltozat erősítő speciális járást és gimnasztikai gyakorlatokat végeznek. Tudnak siklani a vízen. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. A rendszeres mozgás a légző- és keringető szervek megnövekedett teljesítőképességét, a csont- és izomrendszer nagyobb teherbírását eredményezi. Kialakul a helyes testtartás, az írásmozgáshoz szükséges finommozgás. A téri irányok, formák lemozgásával, megnevezésével bővül a térről való ismeretük, elvégzik a hallott feladatot, mely során a keresztcsatornák működése fejlődik. Hangsúlyt kap az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, finommotorika, szabályjáték gyakorlati alkalmazása. 53
Különböző típusú futó-, ugrás-, dobásgyakorlatokkal bővül mozgásuk (sorverseny, váltóverseny, fokozódó-lassuló futás, szökdelés páros és egy lábon előre haladással, sorozatugrások különböző magasságú és magasságban levő tárgyakon át, néhány lépéses nekifutással magas és távolugrás, egykezes-kétkezes, alsó- és felsődobás célba, labdavezetés járás és futás közben, párokban labdázás). Pók-, rákjárás, talicskázás bővíti a támaszgyakorlatokat. Ismétlik a talajtorna elemeit (gurulóátfordulás, test hossztengelye körüli gurulás, kézen állás lépő láb magasra lendítésével). Tudnak 3-4 métert úszni a vízen (aki úszásra jár).
6.5.3 Beszédkészség fejlesztése A tevékenységek alatt elhangzó térirányokat kifejező szavak nagyban hozzájárulnak a szókincs fejlődéshez. A kis- és nagymozgások, a téri irányok betartása fejleszti a jobb és bal agyfélteke munkáját, hozzájárulva a beszédmegértés, és -észlelés alakításához. Az óvodapedagógus folyamatosan értékeli a feladatok véghezvitelének pontosságát és, ha szükséges javítja azt. A párosan végzett tornagyakorlatok (talicskázás, labdajátékok, stb.) nemcsak a téri irányok, és a társra figyelésben játszanak nagy szerepet, hanem a társsal való együttműködés során a feladat helyes véghezvitelének céljaként az egymással való kommunikációt, kérés megfogalmazást, mondatalkotást, ezáltal a beszédkészség fejlesztését segítik elő. Az óvónő feladatbemutatása példa a gyermekek számára és az ezt kísérő szavak, a hanglejtés, a hangsúly, a hangerő hozzájárulnak a nonverbális jelzések megértéséhez. A játékos légző gyakorlatok, illetve az utánzó mozgást végző játékok (héja és a kiscsirkék, medvejárás, stb.) a fantázián túl a tüdőt erősítik, illetve a hangképző szerveket fejlesztik. A feladatsorok megjegyzése a rövidtávú és hosszú távú memória fejlesztésében nagy szerepet játszik. A feladatokat kísérő szavak elmondása lassan történik, így fejlesztve az artikulációt, a tiszta és pontos kiejtést, a jó beszédritmust. Az utánzó mozgás ritmikusságával hozzájárul a beszédtempó alakulásához.
6.5.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végén - Szeretnek mozogni. - Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekké váltak. - Kitartóak mozgásos játékokban. - Ismerik az irányokat, kiterjedéseket, tudnak a térben tájékozódni, környezetükben biztonságosan mozognak. - Kialakult a gyermekek összerendezettebbé vált.
nagymozgása,
finommozgása,
egyensúlyészlelése,
mozgásuk
- Betartják a szabályokat az ügyességi és versenyjátékokban, növekedett feladattudatuk, figyelemkoncentrációjuk, együttműködésük. - Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikái gyakorlatokat esztétikusán végezni. - Tudnak labdát helyben pattogtatni. - Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. - Tudnak 3-4 métert úszni (aki úszásra jár). A rendszeres nevelőmunka hatására kialakultak a legkedvesebb mozgásos játékok, melyet önállóan kezdeményeznek, szerveznek. 54
6.5.5 Mozgás BTM nehézségekkel küzdő gyermekek esetében BTM nehézséggel küzdő gyermekek estében az egyik legfontosabb fejlesztési terület. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a nagymozgás, illetve az arra ráépülő finommozgás és beszédmozgás hármas egységet alkot. A gyermekek fejlődésében a mozgásfejlődés talaján alakulnak ki a finommozgások és beszédmozgások. Mivel e három szint szervesen egymásra épül, ezért a három közül bármelyik elmaradása esetén a másik két területet is fel kell térképezni és szükséges fejleszteni. - a nagymozgás (járások, ugrások, mászás, futás) fejlesztése lehetőleg minél gyakrabban a szabadban történjen és természetesen elsősorban a sokmozgásos játékokban fejleszthetjük legintenzívebben. Vegyük figyelembe, hogy a BTM nehézséggel küzdő gyermekek fáradékonyak lehetnek, így különösen ügyeljünk a terhelés-pihenés megfelelő arányára. - rugalmasság - egyensúlyérzék fejlesztése jól megoldható kis alátámasztási felületen végzett gyakorlatokkal - a mozgáskoordináció kiválóan fejleszthető pl. gyors irányváltoztatást igénylő gyakorlatokkal (fogójátékok) vagy több megoldási módot kínáló játékokkal (versenyjátékok, átbújások) - a cselekvéstervezést pedig intenzíven fejleszthetjük több mozgásból álló mozgássort igénylő játékoknál.
6.5.6 Mozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetében Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek épp az életkorra jellemző tevékenységben, a mozgásban gátolt. A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lennie: - a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel - a legszükségesebb teendőkkel - a káros mozgásformákkal. Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia. Fontos a gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása a teremben, udvaron, tornateremben egyaránt. Elvisszük magunkkal a sérült gyermeket is a csoporttal közös sétákra, kirándulásokra. Ilyenkor a szülők segítségét is igénybe tudjuk venni.
6.6 Külső világ tevékeny megismerése „A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk." Gerald Durell
6.6.1 Célunk - A környezet tevékeny megszerettetése és megismertetése. - A szűkebb, közvetlen, és a tágabb környezet felfedezése, felfedeztetése sokszínű mozgásos és érzékszervi tapasztalatszerzések által. - Kirándulások, séták alkalmával a szülőföldhöz kötődés erősítése. 55
- A környezet értékeihez, esztétikájához fűződő pozitív érzelmi - cselekvő viszony kialakítása. - A gyermekek érdeklődésének felkeltése a környezetalakító munka jellegű tevékenységek iránt. - A tevékenykedés során pozitív viszony kialakítása a természet, emberi alkotások iránt, megtanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. - A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli fogalmaik alakulnak.
6.6.2 Feladataink - A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azokat - Az élményekhez, a gyermeki érdeklődés kielégítéséhez, a tapasztalatszerzési lehetőségekhez biztosítsunk megfelelő alkalmat, időt, helyet és eszközt - A közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során fejlesszük a gyermekek kommunikációs készségét - A tevékenységek szervezeti formáinak megteremtése A környezet tevékeny megszerettetésére és megismertetésére való nevelés mindenkori folyamatossággal legyen jelen az óvodai életünkben. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a környezetbarát életvitel kialakítását, ezért szükségesnek tartjuk a pozitív kapcsolat megteremtését a természeti és társadalmi környezettel példát mutatva óvodásainknak. Óvodapedagógusaink elegendő alkalmat, időt, helyet, és eszközöket biztosítanak arra, hogy a gyerekek vizsgálódhassanak, kísérletezhessenek, spontán és szervezett tapasztalatokat, ismereteket gyűjthessenek. Elősegítik a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeik fejlődését, az egymás közti kapcsolataikban és a környezet alakításában. Az óvónők lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek feltehessék kérdéseiket. Ezáltal a gyermekek nyitottak lesznek az őket körülvevő világra, amely hozzájárul, hogy szeressék, becsüljék és tiszteljék a tárgyi és élővilágot, akár szűkebb, akár tágabb környezetükről is legyen szó. A fenti célkitűzéseinket és feladatainkat segíti a saját módszertani javaslatunk, melyet a helyi nevelési programunkhoz készítettünk.
6.6.3 A tevékenységek szervezeti formái, helyszínei A foglalkozásaink egy része természetes környezetben történik. A helyszínen vezetjük rá a gyermekeket - saját tapasztalataikra építve - a legfontosabb ismertetőjegyek, hasonlóságok, különbségek, összefüggések észrevételére. Minél több érzékszervvel való tapasztalásra, cselekvésre, az élmények több szempontú felidézésére adunk lehetőséget. Egy-egy téma feldolgozása néha hetekig is eltarthat. Közben sorra kerülhetnek a csoportszobában feldolgozható témák, rendszerezések. Az évszak hangulatához és más témához illeszkedő, érzelmi átélést fokozó versek, mondókák, énekek kapcsolódnak. Az ábrázoló tevékenységekben is felidéződnek az élmények, ismeretek. Hetente szervezünk sétát, és évszakonként egy félnapos (nagycsoportban egész napos) kirándulást. A szabad természetben a legsokoldalúbb hatások, a legmélyebb érzelmi töltésű élmények érik őket. Óvodánk közvetlen környezete falusias jellegű, amelyet a pedagógiai munka tervezési szakaszában is figyelembe veszünk. Betekintünk a családok földműveléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos munkájába.
56
Településünk hagyományrendszerével való ismerkedéshez segítséget nyújt az Ádám Jenő emlékház és a Falumúzeum meglátogatása, amely nem mindennapi élményt nyújt gyermekeinknek. A megfelelően kialakított csoportszobákban a természetsarkok alkalmasak a folyamatos és alkalomszerű megfigyelésekre. A zöld növények, hajtatott faágak, hagymák, csírázó magvak változásairól tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek a gyermekeink. A növények ültetése, rügyeztetése, csíráztatása során nyomon követhetik a kinti - benti hőmérséklet, víz, napfény hatásait és a növények fejlődése közötti összefüggéseket. A természetsarkot évszaknak megfelelően bővítjük, rendezzük és takarítjuk közösen a gyermekekkel. Az akváriumban élő halak esztétikus látványt nyújtanak, figyelemfelkeltőek mozgásukkal, színeikkel, táplálkozásukkal. Megalapozzuk az ökológiai gondolkozást - megláttatva a víz állagának változását és annak következtében fellépő élőlényváltozásokat. A növények és a halak gondozása közben megjelenik az irántuk való felelősség érzése és az érzelmi kötődés. A csoportszobai lehetőségekkel jó alapot nyújtunk a tágabb környezet iránti felelősségérzet kialakításához. Tudatosan alakítjuk hosszabb ideje az óvodakertünket és udvarunkat a gyermeki élmények és tapasztalatok szerzése érdekében. A kertben elősegítjük a természettel való kapcsolat felvételét. Lehetőséget adunk a környezetvédő szokások gyakorlására, megfigyelhetik az emberi beavatkozások következményeként beállt változásokat. Bővül növény- és állatfajismeretük a hosszabb ideig megtelepedő és ideiglenesen érkező élőlények megfigyelése által. A kertészkedés alkalmával felmérhetik tevékenységeik eredményét, fejlődik együttműködő képességük, önállóságuk, önbecsülésük, egyben folyamatos munkára neveli, kötelezettségek vállalkozására és teljesítésére ösztönzi őket. A fás terület számtalan megfigyelési lehetőséget nyújt. A fák, bokrok, kérgek, levelek, lombkoronák, ágak sokféleségének vizsgálatát teszi lehetővé. Megfigyelhetik az ott élő rovarok, madarak életét. A téli madáretetéssel közelebb hozzuk madarainkat, így a csoportszoba ablakaiból is megfigyelhetjük a különböző fajokat, azok étkezési szokásait. A hóban megfigyelhetik a nyomaikat. Tavasztól a madáritató-, és fürdő, a kis tó szintén közelünkben tartja a madarainkat. A pázsitos, füves kertrészünk a napfürdőzés, pihenés, pancsolás, mozgásos játékok színhelye, de itt figyelhetjük meg a rovarokat, bogarakat is. Közvetlen mellette helyezkedik el az „erdő” a szándékosan otthagyott avarral, itt megvizsgálhatják az avarban lelhető változásokat és annak élővilágát. Komposztálónk is itt helyezkedik el, általa érzékelik óvodásaink, hogy milyen hasznos tápanyaggá alakul át az összegyűjtött falevél és egyéb konyhai zöld hulladék. Sziklakertünk a napfény és szárazságkedvelő növények megfigyelését nyújtja számunkra. A kis méretű tavunk a vízi életközösségek megfigyelésére ad lehetőséget. Tapasztalhatjuk, hogy milyen kincs a víz, hisz ivóvízforrás madarainknak, néhány rovarfajnak és békának is. Bokraink (aranyvessző, orgona, jázmin, fagyal, mogyoró, feketebodza) védelmet nyújtanak a feketerigóknak, barátposzátáknak. Télen termésük madáreleségként szolgál. A bodza virágából közösen teát, szörpöt készítünk. Hosszú virágágyásunkban a tulipántól az őszirózsáig számtalan virágféle él, szinte késő őszig gyönyörködhetünk a virágok sokszínűségében. A gyógy- és fűszernövényeink (levendula, borsmenta, rozmaring, citromfű, stb.) az érzékszervekkel való tapasztalás mellett segíti a gyógynövényekből készült teák megismerését, ízlelését, mely az egészséges életmódra nevelést is szolgálja. A kis veteményes kertrészünkben vegyesen helyezkednek el a zöldségféléink. Gondozásuk közben figyelemmel kísérhetjük növekedésüket, a betakarítás után közösen jóízűen elfogyasztjuk. 57
Városunk közelében helyezkedik el a mi erdőnk, a Tököli erdő, amely alkalmas az évszakok változásainak megfigyelésére. A 100 éves fánk megtekintése, körbefogása, kérgének vizsgálata, tövében való hűsölés nagy élményt jelent gyermekeinknek. Duna partunk vízi növényeivel és állatvilágával bővíti a gyermekek ismeretét, annak szépségével, hangulatával féltő szeretetet és ragaszkodást kelt bennük. Az újonnan kialakított tanösvény látogatásával még több ismerethez juthatnak a gyerekek. A természet szépségeiről a Művelődési Házunkban időszakos tárlatokat, kiállításokat és az állandó citera kiállítást tekinthetik meg az óvodásaink. Nyáron a gyermekeink részére Természetbúvár tábort szervezünk, melynek során erősítjük bennük a természet iránti szeretet és gondoskodás érzéseit. Ellátogatunk az Állatkertbe, ahol megtekinthetik gyermekeink más kontinensek állatait, növényvilágát, szemlélhetik méreteiket, formájukat, szépségüket. A sík területű lakókörzetünkhöz képest újdonságként hat a Mogyoróhegy annak hegyes-völgyes vidékével, növény- és állatvilágával. A természetes élőhelyen való megfigyelésre ad lehetőséget a Budakeszi Vadaspark „lakóinak" megtekintése, egyúttal a természetben lelhető növények megfigyelése is érdekes feladat. Sukorón az Arborétum élményekkel teli látogatása után még természetes anyagokból készült hatalmas játszótéren is játszhatnak a gyermekeink. A Szemlőhegyi barlang a Föld rejtett belsejét mutatja meg nekünk. Múzeumlátogatási útmutató által felkészülten érkeznek óvónőink a Természettudományi Múzeumba, ahol sokféle tapasztalatszerzési lehetőség által bővül óvodásaink ismerete. A Közlekedési Múzeum érdekes látnivalókat tár fel a múlt időkből. Múzeumlátogatásaink során a gyerekek kulturált viselkedésmintákat gyakorolhatnak.
6.6.4 A matematikai tapasztalatok megjelenése a környezeti nevelésben A tevékenységek, szituációk lehetőségeit felhasználjuk a matematikai fogalmak bővítésére. Közvetlen környezetünk élő és élettelen anyagait eszközként használjuk. Egyénre szabott feladatokkal motiváljuk az önálló cselekvő tapasztalatszerzést, aktivizáljuk, alapozzuk a logikus gondolkodást. Minden csoport rendelkezik nagy méretű tükörrel, amelyet segítségként használunk az irányok, testséma gyakorlásához, mozgásos egyeztetéséhez, megkülönböztetéséhez, kapcsolódó relációk megértéséhez. A matematikai tevékenység során tevékenységeikben is alkalmazzák.
szerzett
ismereteket,
tapasztalatokat
a
gyermekek
A környezet megismerése során a gyermekek mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli összefüggéseket fedeznek fel cselekvéses és gondolati tevékenységeik kapcsán. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek szabadon vagy kiemelt, megnevezett tulajdonságok szerint. Összemérnek különböző mennyiségeket hosszúság, irány, tömeg, űrtartalom szerint, (befőzések, sütések, salátakészítések, stb.) miközben pontosabbá válik a kapcsolódó relációk tartalma is. A halmazok összemérése során (magvak, kavicsok, termések stb.) ismerkednek a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmával, melyeket megértenek és alkalmaznak. Számlálásra vagy számlálás nélküli összkép alapján a mennyiségek megítélésére jó alkalmat nyújtanak pl. az ünnepi díszek készítése, az asztalok megtérítése. A saját testük megfigyelése számtalan matematikai tapasztalatszerzési lehetőséget nyújt (testrészek számossága, testmagasság, súly, stb.). 58
A szabad építések során tapasztalatokat szereznek a geometria köréből. Gyakorolják a kettő, négy, vagy több elemből álló építmények lemásolását. Az építőelemek tulajdonságai bővítik a spontán tapasztalatokat, alkalmanként jól használhatóak a térbeli matematikai játékokhoz. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után megismerkednek az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Terméseket, leveleket, kavicsokat, az évszakokra jellemző képeket gyűjtenek, válogatnak, összehasonlítanak, számlálnak, összemérnek. Beszélgetnek a családról, családjátékot játszanak. Ismerkednek testükkel, megmutatják, megnevezik testrészeiket, érzékszerveiket, azok ápolásáról van fogalmuk. Megfigyelik néhány közvetlen környezetükben élő háziállat külső jellegzetességeit, mozgását, hangját. Egy-egy állatkerti séta, illetve a téli hónapokban nézett videofilm segítségével megismerkednek néhány vadon élő állattal. A séták alkalmával megismerkednek a gyalogos közlekedés szabályaival, megfigyelik a látott közlekedési eszközöket. Keresik és megnevezik környezetük tárgyainak színét (alapszíneket). Részt vesznek a nagyobbakkal együtt a kerti munkákban, növény és állatgondozásban. Beszélgetnek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. 4-5 éves korban a gyermekek megismerkednek az óvoda utcáján túl néhány üzlettel, intézménnyel (zöldséges, fodrász, orvosi rendelő, színház, mozi). Ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, megfigyelik a személy- és teherszállításra alkalmas járműveket. Be tudják mutatni családtagjaikat, otthonukat. Gyűjtik az évszakokra jellemző növényeket, terméseket, leveleket, azokat hasznosítják az óvónő segítségével. Megfigyelik az összefüggést időjárás és az öltözködés között. Ismerkednek az óvoda környezetében előforduló növényekkel (fák, bokrok). Rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást végeznek. Megnevezik, felismerik az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, rovarokat. Ismerkednek a vízpart növény- és állatvilágával (Duna part). Állatkerti séta alkalmával, illetve videofilmről ismernek meg néhány vadon élő állatot. Aktívan részt vesznek az óvodában folyó kerti munkákban (véleményezés, gereblyézés, magok betakarítása) a hétköznapokon, illetve természetvédelmi napokon. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek különböző tárgyakat, terméseket, magvakat, szabadon vagy kiemelt tulajdonságok szerint. Összemérnek különböző mennyiségeket hosszúság, irány, tömeg, űrtartalom szerint (befőzés, sütés, salátakészítés). Összehasonlítanak halmazokat (magvak, kavicsok), megismerkednek a több-kevesebb, ugyanannyi fogalmával. Alkalmazzák a számlálást, illetve összkép alapján megítélik a mennyiségeket (pl. terítésnél). Szabad építések során tapasztalatokat szereznek a geometria köréből. Tapasztalatokat szereznek a tükrös alakzatokról (festés, tükör előtti mozgás alkalmával). 5-6-7 éves korban megismerik az óvoda tágabb környezetét. Megismerkednek néhány fontos intézménnyel: falumúzeum, könyvtár, iskola, idősek Napközi Otthona, Polgármesteri Hivatal, stb. Megismerik a felnőttek munkáját, ellátogatnak többféle munkahelyre (pékség, tűzoltóság, fodrászüzlet). A közlekedésben biztonságosan vesznek részt, sok ismeretük van a vízi-, a szárazföldiés a légi közlekedésről. Megfigyelik az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, az évszakra jellemző terméseket, leveleket, magvakat gyűjtenek és megnevezik azokat. Ismerik az alapvető összefüggést az évszakok váltakozása és a növény- és állatvilág életjelenségei között. Bővülnek ismereteik az óvoda udvarán, illetve az óvoda környékén található növényekről. Csíráztatnak, ültetnek növényeket és gondozzák azokat. Megismerkednek a gyümölcsszüretelés, tárolás és felhasználás fázisaival. Csoportosítják az eddig megismert állatokat különböző szempontok 59
szerint. Bővítik az állatokról szerzett ismereteiket. Részt vesznek az aktuális kerti munkákban (veteményezés, locsolás, termés-betakarítás, stb.). Megismerkednek a természetvédelem fontosságával, érzik a természetvédelmi napok jelentőségét és aktívan részt vesznek azokban. Egyszerű kísérleteket végeznek növényekkel, vízzel, talajjal. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek különböző tárgyakat, növényeket, magvakat szabadon és kiemelt tulajdonságok szerint. Sorozatokat készítenek mennyiség szerint. Helyesen használják a sorszámokat, összemérnek mennyiségeket: magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, tömeg, űrtartalom, terület szerint. Alkalmazzák a számlálást 15-től 20-ig. Tapasztalatokat szereznek a páros, illetve páratlan fogalmáról. Megfigyelik a darabszám változásait (műveletek előkészítése). Tapasztalatokat szereznek a geometria köréből. Megneveznek alapvető geometriai formákat, elmondják tulajdonságaikat (kocka, gömb, téglalap, négyzet, háromszög). Megkülönböztetik a tükrös és nem tükrös alakzatokat. Megfelelően tájékozódnak a térben, ismerik az irányokat.
6.6.5 Beszédkészség fejlesztése A közvetlen tapasztalatszerzés során minden gyermekre figyelünk, meghallgatjuk mondanivalójukat, a felmerülő kérdéseikre választ adunk. Gondolataink pontos megfogalmazásával elősegítjük a környezetismereti, matematikai kifejezések passzív és aktív szókinccsé válását. Kiváló alkalom a szókincs és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésére a mikrocsoportos tapasztalatszerzési lehetőség szervezeti formája, amely biztosítja az óvónő és a gyermek személyes beszélgetését. Alkalom nyílik arra, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A természet változásainak, sokszínű jelenségeinek megnevezése a magyar nyelv gazdag tárházával ismerteti meg a gyermekeinket.
6.6.6 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - A gyermekek tudják teljes nevüket, lakcímüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását. - Tudják saját születési helyüket és idejét. - Ismerik óvodájuk nevét, jól tájékozódnak annak közvetlen környékén. - Szívesen kapcsolódnak be a környezeti tevékenységekbe. - Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeit, tudják. - Hogyan következnek egymás után, felismerik a napszakokat. - Néhány elemi összefüggést felismernek a természeti jelenségekben. - Felismerik az időjárás és az öltözködés közötti összefüggéseket. - Ismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti kapcsolatot. - Felismerik környezetük növényeit, elvégzik gondozásuk egyszerű műveleteit. - Ismernek néhány háziállatot, madarat, vadon élő állatot, azokat szempontok alapján tudják csoportosítani. - Megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus és a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, amellyel kapcsolatban véleményt is mondanak. - Ismerik a víz fontosságát, részt vesznek a komposztálásban. - Az óvodában elsajátított erkölcsi normáknak megfelelően viselkednek a közvetlen és a távolabbi környezetben egyaránt. - Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. 60
- A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 15-től 20-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint. - Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik és helyesen használják a névutókat. - Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.
6.6.7 Külső világ tevékeny megismerése BTM nehézségekkel küzdő gyermekek esetében Gondolkodási műveletek, idői tájékozódás, téri tájékozódás, kifejezőkészség, stb. fejlesztése zajlik. Itt is hangsúlyos, hogy a lehető legtöbb alkalommal a szabadban, helyszíni tevékenységeket szervezzük, cselekedtetés által fejlesszük a gyermekeket. Mivel a környezet megismerésére, megszerettetésére nevelés óvodánk fő profilja, ezért hagyományosan sok séta, megfigyelés, változatos élővilágú és különböző terep-viszonyú helyekre történő kirándulás szerepel az óvodai tevékenységeink között. Ennek kihasználásával sok-sok közös élményhez juttathatjuk, alkalmazkodásra, egymás és a természet iránti odafigyelésre, késztethetjük a BTM nehézséggel küzdő gyermekeket is.
6.6.8 Külső világ tevékeny megismerése mozgássérült gyermekek esetében A mozgássérült gyermekekről tudjuk, testsémájuk, testük ismerete a kóros mozgások, illetve bizonyos esetekben a mozgásszegény életmód miatt módosul, megváltozik, fejletlen, kóros lehet. Az állatokkal és növényekkel való ismerkedést sérült kisgyermek esetében minden bizonnyal alacsonyabb szintről kell indítanunk, ugyanis sokszor kevesebb a megelőző tapasztalatuk. A közlekedési eszközök ismerete hiányos lehet, mert aki messzebb lakik, jórészt autóval utazik; esetleg közlekedési eszközt nem is tud igénybe venni. A környezeti jelenségek megismerése hasonló, mint az ép gyermekeknél, sőt, ezek hatása időnként erősebben érvényesül. Az időjárást és annak hatását az öltözködésre, a tervezett program vagy tevékenység megváltozását érzékelik.
6.6.9 A matematikai tapasztalatok megjelenése a környezeti nevelésben A mozgássérült gyermekek a manipulációs tevékenységekben sokszor még akkor is nehezebben tudnak részt venni, segítségre szorulhatnak, ha a felső végtag nem sérült. Percepciós zavarok is akadályozhatják őket a képességek elsajátításában. A tükörképpel való tevékenykedés, a mennyiségi-, téri reláció felismerése is akadályokba ütközhet. A darabszám változásait sokszor csak nagy eltéréseknél észlelik, inesztézia zavar esetén a tér- és síkbeli tájékozódás akadályozott, ez főképp a geometriai ismeretek elsajátításánál okoz gondot. A taktilitás gyengesége miatt egyrészt a geometriai jellegű tevékenységek módosulnak, ugyanis a tárgyakkal való manipuláció probléma lesz. Másrészt minden olyan tevékenységben elmaradnak, amelyekhez valamilyen tárgy tulajdonságait vesszük alapul (pl. összehasonlítás, válogatás, sorba rendezés, mérés, becslés). Különösen fontos, hogy a gyermekek minél több közvetlen és közvetett élményben részesüljenek. Hagyjunk időt az események és a megtapasztalt jelenségek feldolgozásához, és egy-egy témakört alaposan, minden oldalról megközelítve és nagyon sokféleképpen dolgozzunk fel.
61
6.7 Munka jellegű tevékenységek 6.7.1 Célunk A sokféle, változatos munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok, szokások alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A gyermeki munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játék és cselekvő tapasztalás által szerez ismereteket. Fontos az óvodapedagógus tudatos szervezése, a gyerekkel való együttműködés. A gyermek folyamatos konkrét, reális, saját magához mért fejlesztő értékelést igényel. A munka során megtanulja tisztelni az önmaga és mások erőfeszítését, elismerését, reális képet kap önmaga képességeiről. Fontos, hogy mindezt örömmel, szívesen, önszántából választhassa és végezze, így válik aktívan tevékenykedővé.
6.7.2 Feladataink - A nyugodt légkör, játékosság, gyakorlási lehetőség feltételeinek megteremtése. - Idő, hely, biztonságos munkaeszközök, különböző munkafajták biztosítása. - A játékos tevékenységek által azon készségek kialakításának biztosítása, melynek során ki tudják önmagukat szolgálni. - Eljuttatni gyermekeinket a saját személyével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig. - Alkalom teremtése a munkavégzést követő értékelés valamilyen formájára. A személyiségfejlesztés fontos eszközének tekintjük a munkaféle tevékenységeket. A természeti és társadalmi környezet megismeréséhez szervesen kapcsolódik a munka. Végzése közben a gyermekek ismereteket, tapasztalatokat szereznek, megfigyelést végeznek. A munka célra irányuló tevékenységünk, amely külső irányítással történik, figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli. Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek. A munka az óvodáskorban végig játékos jellegű marad. Kezdetben a segítségünkkel, később teljesen önállóan végzik. Hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez, megalapozódik általa a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése és hasznossága. Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását a napi tevékenységeinkről (zöldség-, gyümölcsnap, madáreleség készítése, veteményezés, természet „kincseinek" gyűjtése, szüretelés), így a gyermekeken keresztül a szülők szemléletét is szeretnénk alakítani.
6.7.3 Önkiszolgálás A gyermekek - a felnőttek segítségével - megismerkednek a saját személyükkel kapcsolatos feladatokkal (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása).
6.7.4 Naposi munka Óvodánkban közösségi megbízatás van középső csoporttól, mely a gyermekek igénye szerint választható. A feladattudat, figyelemösszpontosítás fejlesztésének egyik színtere. Kellékeink a napostábla és az esztétikus kötények. 4-5 éves korban az óvónő segítségével tartják számon, hogy mikor kerülnek sorra. Az óvónő irányításával felterítik a terítőt, szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, segítenek az ételek 62
kiosztásában. Leszedik az asztalt, a terítőt összehajtják, helyére teszik a mosogatásra nem kerülő eszközöket (szalvétatartó, kenyérkosár). Szükség esetén letörlik az asztalokat, felseprik a morzsát. A játék befejezése után figyelemmel kísérik, hogy minden játék a helyükre kerüljön. Segítenek a foglalkozási eszközök kiosztásában, összeszedésében. 5-6-7 éves korban a gyermekek már nagyobb önállósággal, felelősséggel látják el feladataikat. Önállóan tartják számon a következő napon sorra kerülőket. Fokozatosan bővítjük tennivalóikat. A munka értékelésébe a gyermekeket is bevonjuk, ezzel is elősegítve a reális önértékelés alakulását. Önállóan teszik fel a terítőket, előveszik, kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket és esztétikusán elrendezik. Étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt önállóan összehajtják és helyére teszik. Rendbe rakják és helyre viszik a mosogatásra nem kerülő eszközöket. A papírszalvétát összehajtják és a szalvétatartóba helyezik. Összeseprik a morzsákat, feltörlik az asztal környékét. Játékelrakás után szükség esetén eligazítják, esztétikusán elrendezik a tárgyakat. A foglalkozási eszközök kiosztásában, összeszedésében nagyobb önállósággal vesznek részt. Vigyáznak a mosdó, öltöző rendjére. Meglocsolják a növényeket, szükség esetén átrendezik a csoportszobát.
6.7.5 Alkalomszerű munkák és megbízatások Segítik a gyermeki önállóság kialakulását. Az alkalomszerű munkák egy része időről időre ismétlődik, tehát tervezhető, más részük esetleges: kisebbek segítése, segítés az óvónőnek, ajándékkészítés, ünnepek előtti készülődés. Növény- és állatgondozás, védelem A környező világunk megismerésének egyik része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával, védésével való ismerkedés. A tapasztalatszerzésnek, a munkavégzéshez szükséges készségek, tulajdonságok (kitartás, felelősség, céltudatosság) alakításának lehetősége. Óvodánkban a következő tevékenységekre adott a lehetőség: élősarok, florárium, akvárium gondozása, veteményes és virágoskert, gyógynövényes, kerti tó, gondozása. A kerti szerszámok megfelelő használata, a locsolás technikájának és szabályainak megtartása, a halak etetése, szabályainak betartása növeli gyermekeinkben a felelősségtudatot. Óvodánk növény- és állatvilágával szemben, egyben lehetőség arra is, hogy képessé váljanak a környezetet érintő tevékenységek kritikán alapuló felelős értékelésre, helyes, környezettudatos életvitelre. A környezet rendjének megőrzése, környezetvédő munka Óvodánk belső környezetének, udvarának ápolása, tisztántartása, védése. Csoportszobában környezetvédő munka végzése, felnőtt segítségével játékpolc, játékok lemosása, rendezése. A gyermekek megismerkednek egy-egy hulladékfajta egyszerű újrahasznosításával (pl. újrapapír). Igyekszünk a helyes szemétfogalom kialakítására. Őszi munkák és munkajellegű tevékenységeink - Termések, falevelek, háncsok, fakérgek összegyűjtése. - Szüretelés (alma, szőlő). - Gyümölcsök, zöldségek elrakása, befőzés. - Gyógynövények leszedése, szárítása. - Virágmagvak, gumók begyűjtése. - Vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése. - Óvodaudvar folyamatos takarítása, tisztántartása. 63
- Csoportszoba dekorálása az évszaknak megfelelően. - Természetsarok készítése (folyamatosan gyűjtjük ide a „kincseinket"). -A balkonládában levő növények behordása a folyosóra. - Növények beültetése nagyobb cserépbe. - Komposztálás (folyamatosan). - Az udvar összeseprése - kosarakba illetve komposztáló helyre. Téli munkák és munkajellegű tevékenységeink - Madáretetők madárcsemegével való ellátása, madarak folyamatos etetése. - Karácsonyfa- és asztaldíszek, ajándékok készítése az összegyűjtött természetes anyagok felhasználásával (szülőknek, kisebbeknek). - A fák megszabadítása a hó súlyától. - Részt veszünk az óvoda udvarán levő utak tisztításában (sózás nélkül). - Szobanövények folyamatos gondozása (locsolás, leveleinek letörlése). - Madárkarácsony (füzérek, madárkalácsok). - Párologtatás (fűtési szezon miatt). Tavaszi munkák és munkajellegű tevékenységeink - A kert tavaszi takarítása, talaj-előkészítés, ágyások kialakítása. - Veteményezés. - A természetsarokban nevelt palánták cserepes virágok kiültetése. - Virágok nevelése Anyák Napjára. - A balkonládák kihelyezése, a télen elpusztult növények (udvari) pótlása. - A kerti szerszámok előkészítése, madáretetők beszedése. - Tavaszi nagytakarítás a csoportszobában, segítés a dajkáknak. A madáritatók folyamatos ellátása. - A tavasznak megfelelő dekoráció készítése, képek gyűjtése. - A kert szépítése, környezet szépítő munkák a „zöld" ünnepek alkalmából. - Az elültetett virágpalánták rendszeres locsolása. Nyári munkák és munkajellegű tevékenységeink - Gazdaságos locsolás, a gaz összegyűjtése, elszállítása. - Érett termések leszedése-fogyasztása (földieper, meggy, ribizli, málna). - Zöldségfélék leszedése, felszedése, fogyasztása (paradicsom, karalábé, hagyma). - Az udvari növényzet védelme, gondozása. - Zöldségek, virágok folyamatos pótlása, felhasználása. - Gabonafélék megfigyelése. - Barkácsolás nádból, kóróból, kalászosokból. - Elszáradt növények levágása. 64
6.7.6 Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen elvégzik. - Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. - A környezetükben levő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. - Szokásukká vált a megfelelő szemét- és hulladékkezelés. - Tudják a legszükségesebb eszközök, szerszámok helyes használatát, célszerű sorrendjét. - Kitartóak, türelmesek a munkában, van felelősségérzetük, önbizalmuk. - Saját és egymás munkáját ellenőrzik, elismerik, értékelik. - A munka során segítik egymást, kialakulnak a társas kapcsolatok. - Tudatosodnak a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyei. - Kialakul a munka iránti megbecsülés fontossága, hasznossága.
6.7.7 Munka jellegű tevékenységek BTM nehézségekkel küzdő gyermekek esetében Nagyon komoly fejlesztőhatással bír a BTM nehézséggel küzdő gyermekre nézve. A közösségért végzett munka (ha jól végre tudja hajtani) örömmel, büszkeséggel tölti el a gyermeket, amely jó hatással van önbizalmának alakulására. Olyan tevékenységet kell rábízni, amit vélhetőleg jól elvégez, de megkíván tőle némi erőfeszítést is. A pozitív megerősítés, dicséret jutalomértéke nagy és erősíti a „jó ide tartozni” érzését is. Szabadidős tevékenységek kihasználhatósága: A fejlesztő munka tervezésének része, hogy tájékozódjunk a gyermek egyéb, óvodán kívüli illetve tevékenységéről, érdeklődési területeiről, szokásairól. A hatékonyság fontos eleme a családdal történő együttműködés, a családi tér adta lehetőségek kihasználása. Javaslatainkkal nem a fejlesztő foglalkoztatás családi szintérre történő kiterjesztését akarjuk megvalósítani, csupán a fejlesztés természetes közegének lehetőségeit szeretnénk kiaknázni. Pl.: társasjáték: szabálytudat, széria stb.; labdajáték: szem-kéz koordináció stb.; ugróiskola: egyensúly, szem-kéz koordináció stb., süteménysütés: memória, szériarendezés, mennyiségismeret stb.
6.7.8 Munka jellegű tevékenységek mozgássérült gyermekek esetében A mozgássérült gyermekek általában kevésbé tudnak részt venni a munka jellegű tevékenységekben, de ők is képesek rá. Gondot jelenthet, hogy a segédeszköz használata miatt foglalt a kezük, vagy a helyváltoztatás még nem eléggé stabil, túlzottan leköti figyelmüket. Azonban fokozatosan ők is el tudják sajátítani - speciális eszközökkel és személyi segítségadással - ezeket a tevékenységeket. Nagy öröm számukra, mert érzik, hogy rájuk is számítanak, sikereik vannak, mely az önbizalmukat növeli, az ép környezetbe való integrálódásukat nagymértékben segíti. Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenkit képességei szerint a környezet-, a növény-, és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyekre ők maguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munkavégzésre. A szülők figyelmét hívjuk fel arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása is. 65
6.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósítjuk meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás. A felfedezés során lehetőséget biztosítunk a kreativitásuk erősítésére. A tanulás lehetséges formái: - Minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.
6.8.1 Játékba integrált tanulás A játéktól elválaszthatatlan elemnek tartjuk a tanulást. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek tevékenységi vágya tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönzi, felfedez, spontán és irányított módon tanul, miközben ismeret, készség, jártasság alakul ki, gazdagodik személyisége. A játékon keresztül fejlődik személyisége, értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű, szemléletes gondolkodása. A gondolkodási műveleteik fejlesztési lehetőségeit különböző szituációkkal bővítjük, így fejlesztjük a gyermekek kreativitásának fejlődését. A kötetlenséget kihasználva tudatosan és tervszerűen biztosítjuk a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét az általunk kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokhoz. Biztosítjuk a dolgok sokszínű megtapasztalását, felfedezését, a rácsodálkozást, keresgélést, gyűjtögetést. Felhasználjuk a természetben lelhető tárgyakat, terméseket, saját testük is ismereteik bővülésének forrása. Alkalmat adunk az önálló próbálkozások megvalósítására. A gyermekek ismereteinek elmélyítésére számtalan helyzetet teremtünk. Kielégítjük a szereplési vágyukat, fejlesztjük fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket, kitartásukat, kialakítjuk a természet iránti szeretetüket. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben lehetőség szerint úgy zajlanak, hogy közben nincs játékelrakás. A tevékenységek befejezése után a gyermekek visszatérhetnek a játékba. Sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést alkalmazunk. Kerüljük a sztereotip értékeléseket, helyette a gyermekek konkrét jó cselekedeteit emeljük ki, értékeléseink differenciáltak, árnyaltak. A
66
jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk. A sikerélmények erősítik óvodásaink önbizalmát, bátorságot kapnak újabb feladatok megoldására. Figyelembe vesszük azt, hogy a gyermekek fejlődési üteme eltérő és a különböző területeken is más. A tervezés előzménye a család folyamatos megismerése. Kiinduló pontunk az, ami a gyermekeket körül veszi, ami a gyermekre hat. Minden óvónő rendelkezik irodalmi és dalgyűjteménnyel, melyet évenként bővít és felújít. A tevékenységek átgondolása is szükséges. Nem az ismeretanyag növelése a célunk, hanem annak több nézőpontból, többoldalú megközelítésével történő hatékonyabb fejlesztése (többoldalú tapasztalatszerzés, tevékenységek). A tanulás a nevelés folyamatán belül valósul meg, a játékba integrálódik. A tervezés heti-kétheti időszakot ölel fel, kiemelve az adott időszak fő témáját (évszakok, környezet). Az olyan érdekes, aktuális témák, amelyre ráhangolódott a csoport, hosszabb ideig is szerepelhetnek. A heti terv adja az óvónő munkájának teljes vázát. A tervezés önálló, kreatív munka, amit az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása jellemez. A heti tervünk minta, amely elősegíti az óvónők tervezőmunkáját. A tervet a gyermekcsoport összetételének függvényében változtathatják az óvónőink. Nyugalmat és biztonságot nyújt a tevékenységek viszonylag állandó helyével és időtartamával. Hétfő Délelőtti játékba mese, vers, integrált tanulás dramatikus játékok
Udvari játékba integrált tanulás
Kedd mese, vers, dramatikus játékok, rajz, mintázás, kézimunka
Szerda Csütörtök mese, vers, mese, vers, dramatikus dramatikus játékok, ének, játékok, úszás énekes játékok, zenehallgatás
A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése
Délutáni játékba integrált tanulás Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint
67
Péntek mese, vers, dramatikus játékok, mozgás, mozgásos játékok
6.8.2 A szervezett tanulás formái, munkaformái Kötelező
A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas szervezett tanulási formák mozgás, mozgásos játékok, futás, kocogás
Közvetve kötelező, vagy kötetlen Kötetlen
mese, vers, dramatikus játékok, ének, énekes játékok, zenehallgatás, úszás rajz, mintázás, kézimunka, a környezet tevékeny megszerettetése és megismertetése
Frontális
mozgás, mozgásos játékok, mese, vers, dramatikus játékok, ének, énekes játékok, zenehallgatás, futás, kocogás
Mikrocsoportos
rajz, mintázás, kézimunka, mese, vers, dramatikus játékok, ének, énekes játékok, zenehallgatás, futás, kocogás, a környezet tevékeny megszerettetése és megismertetése, úszás
Egyéni
részképességek fejlesztése egyéni igények szerint
6.8.2.1 A szervezett tanulás időkeretei mese, vers, ének, énekes rajz, dramatikus játékok, mintázás, játékok zenehallgatás kézimunka
mozgás, mozgásos játékok
a környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése
3-4 évesek
naponta 5-10 perc
hetente 10-15 perc
hetente 10-15 perc
hetente 10-15 perc
hetente 10-15perc
4-5 évesek
naponta 10-15 perc
hetente 15-20 perc
hetente 15-20 perc
hetente 15-20 perc
hetente 15-20perc
5-6-7 évesek
naponta 15-20 perc
hetente 30-35 perc
hetente 30-35 perc
hetente 30-35 perc
hetente 30-35perc
6.8.2.2. A napi maximális szervezett tanulási időkeret - 3-4 évesek 35 perc - 4-5 évesek 45 perc - 5-6-7 évesek
65 perc
68
Tanulás-fejlesztés Folyamata: Fejlesztési célterületek (egyéni szükséglettől függően) A bázisfunkciók megerősítése: - Észlelési területek - Szenzoros integráció (a különböző észlelési területek együttműködése) - Mozgás, finommozgás - Szenzo-motoros integráció (az észlelési és motoros rendszer együttműködése) - Lateralitás és/vagy saját testen és térben való tájékozódás→Téri orientáció - Nyelvi készségek, beszédszerveződés Emlékezet figyelembe veendő szempontok: - a szemléletes konkrét emlékezés a kisiskolás kor jellemzője - a cselekvésbe ágyazottság a leghatásosabb módja az emlékezésnek - általános fejlesztés - a célzott, a részterületnek megfelelő fejlesztés pl.: auditív emlékezet, vizuális emlékezet stb. - a közvetlen emlékezet fejlesztés - a megtartó emlékezet fejlesztése - az emlékezet kontinuitásának megerősítése Figyelem figyelembe veendő szempontok: - szükség esetén a tér redukálása - elterelő ingerek csökkentése - pihenési idő biztosítása - a feladatok szekventálása - az instrukciók valamint a tevékenység megfelelő strukturáltsága - a késleltetés idejének fokozatos növelése - általános fejlesztés - a célzott részterületnek megfelelő fejlesztés pl.: auditív figyelem, vizuális figyelem stb. - a figyelem terjedelmének fejlesztése - a figyelem koncentráltságának biztosabbá tétele - készségfejlesztés A megerősített bázisfunkciók segítségével az összetettebb működést igénylő területek fejlesztése, pl. olvasás-készség, írás, helyesírás készség, számolás-készség stb. - motiváció-fejlesztés - sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése 69
- reális én-kép kialakítása - mentálhigiénés szempontok érvényesülése Tanulás A tanulás sokszor akadályokba ütközhet, lassabb tempóban történhet. Az érzékelés és észlelés nehezítettsége, az energiáknak a mozgásra való összpontosítása, a rövidebb idejű koncentrációs készség, a manipuláció akadályozottsága okozhatja a problémákat. Olyan tevékenységekre van szükség, amelyek a gyermektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani. A tanulás folyamatában szerepe van az utánzásnak is. Szükséges az érdeklődés, a figyelem, az akarat, az erőkifejtés, a tanulási szándék erősítése, a személyre szabott motiváció alkalmazása.
7. MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 7.1 Programunk mérése, ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében, értékelésében valamennyi óvodapedagógus részt vesz az óvodavezető irányításával. Az ellenőrzés folyamatos, bevezetés előtt és közben is történik. Szakmai munkánkat ellenőrzik és értékelik a szülők, a fenntartó - felkért szakértő által. Szakmai elemzést szaktanácsadó is végezhet.
7.1.1 Alkalmazott módszereink - dokumentációelemzés, - humanisztikus mérések, - közvetlen megfigyelés, - kérdőívek, - feltételek vizsgálata.
7.2 Az óvoda írásos dokumentumai 7.2.1 A vezető óvónő pedagógiai működési terve Az adott év munkaterve a feladatok konkrét meghatározásával, ütemezésével. Híd a helyi program és a gyermekcsoportokra készített tervek között, a helyi programra épül. Magába foglalja az óvodánk működésének teljes rendszerét: az óvodai tevékenységeket, konkrét feladatokat, az egészség és környezetvédelmet, kapcsolattartást, a helyzetfeltárást helyi program elemzését, értékelését, a nevelői értekezleteket.
7.2.2 Gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési terve A csoportok nevelési tervét, tevékenységi tervét és a szervezési munkákat tartalmazza, melyet a csoportnaplóban rögzítünk. A csoportnaplóban történő elemzések, ellenőrzések: -
nevelési terv értékelése
félévenként
-
tevékenységi terv értékelése évszakonként
-
szervezési munkák értékelése havonként 70
7.2.3 Dokumentumok az egyéni fejlődés-fejlesztésről - Anamnézis. -Gyermektükör - Megfigyelések, fejlesztési törekvések rögzítése. - Egyéni fejlődési lapok. „A fejlődés eredménye óvodáskor végén” programelemhez viszonyítva is ellenőrizhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje.
7.3 A helyi programunk elemzése, értékelése Bevezetés előtt
elemeztük, értékeltük a pedagógiai programunkat szakértő segítségével.
Bevezetés közben
az első szakaszban az első nevelési év folyamatában a
tervezési, elemzési, értékelési ciklusonként számba vettük a tapasztaltakat. Bevezetés után
4 évenként az iskolába lépő gyermekek vizsgálatát végezzük.
A tapasztalatokat a később belépő gyermekek nevelési gyakorlatában hasznosítjuk. Az első év végén az újonnan indított csoportnál átfogó ellenőrzést tartottunk, ami hasznos tapasztalatot nyújtott a program bevezetése előtt álló óvónőknek. Minden újonnan indított csoportnál megismételtük az átfogó ellenőrzést. Ezt követően szükségesnek tartjuk a 4 évenkénti átfogó ellenőrzést, melyhez szakértő segítségét vesszük igénybe. Minden gyermek részképességeit tanévvégén kiértékelik a csoportvezető óvónők a gyermek óvodába lépésétől az iskolai élet megkezdéséig
7.4 Az elemzési, ellenőrzési, értékelési munkánk A törvényi változások tükrében elkészítettük az Intézményi Minőségirányítási Programunkat (IMIP), melynek keretében rendszeresen vizsgáltuk, hogy tevékenységünk és eredményeink megfelelnek-e a minőségelvű működésnek, a partneri elégedettségnek. A jogszabályi változás kapcsán Intézményi Minőségirányítási Programunkat kiegészítettük a Teljesítményértékelési és Minősítési Szabályzattal, mely magába foglalja az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott munkájának értékelését, mérését és minősítését. - Minőségfejlesztési Program, Teljesítményértékelési és Minősítési Szabályzat értékelői- elemzői dokumentumai (pl.: szülői kérdőív, szakmai önértékelés, vállalt funkciók mátrixa, stb.). - Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi program követelményeinek összevetését. - A program globális koncepciójának megítélését. - A program követelményei megfelelnek-e a céloknak? - A gyermekek tevékenységei hogyan szolgálják a fejlesztési célokat? - A globális koncepció és a fejlesztési tervek összevetését. - A nevelés, a fejlesztés különböző területei között megfelelő-e az összhang? - A program milyen kapcsolatban áll az óvodai környezettel, annak feltételeivel, a szülők. óvodával támasztott igényeivel? - Az elképzelt fejlesztő hatások valóban megjelennek-e? 71
- A program gazdaságosságát (mit fektettünk be, milyen eredményt hozott). - Ellenőrzés, értékelés, minősítés.
7.5 Az óvodán belül részt vesznek az elemzésben, ellenőrzésben, értékelésben A vezető óvónő irányítja, vezeti az ellenőrző, értékelő munkákat (óvónők, vezető helyettes, munkaközösség, értékelő team), vizsgálja a feltételeket. A vezető helyettes a vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. A Szervezeti, Működési Szabályzatban rögzítettek szerint ellátja az ellenőrzési, értékelési feladatait. A tagóvoda vezetője a tagóvodában ellenőrzi az óvónők nevelő munkáját, munkaközösség vezető munkáját. Az értékelő team vezetője és tagjai végzik a Teljesítményértékelési és Minősítési Szabályzatban foglaltak szerint a mérést, értékelést. Az intézményben dolgozó minden közalkalmazott évente egyszer ön-és társértékelést végez, valamint az óvónők kétévente elvégzik egy vezető beosztású közalkalmazott értékelését, mérését. -
A Szakmai Munkaközösség vezetőjének és tagjainak feladatait a SZMSZ szabályozza.
Az óvónők csoportjuk és a gyermekek egyéni fejlődését elemzik, ellenőrzik, értékelik. Minden óvónő ismeri és használja Porkolábné dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában című könyvét. Óvodánkban Laminé Antal Éva által készített Egyéni fejlődési lapokat adaptáltuk és használjuk a gyermekek fejlődésének nyomon követésére és kimenet vizsgálatára. A mérés, értékelés, minősítés tekintetében a Teljesítmény értékelési és Minősítési Szabályzatban foglaltak szerint járunk el.
7.6 Ellenőrzés, értékelés BTM nehézséggel küzdő gyermek esetében A BTM nehézség megállapítása egy komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat eredményeként történik, melyet a Nevelési Tanácsadó végez. Eredményéről szóban tájékoztatja a szülőt, majd később az írásos véleményt megküldi a szülőnek, illetve az intézménynek, ahová a gyermek jár. A) Pedagógiai munka mérése, ellenőrzés, értékelés Az óvónők pedagógiai, munkajogi ellenőrzését az óvoda vezetője, mint vezetői funkciót gyakorolja. A pedagógiai munka ellenőrzésében és értékelésében részt vesz még a vezető helyettes, tagóvoda vezető és a Munkaközösség vezető is. A szomatopedagógus szakmai ellenőrzését az óvoda vezetője külső szakember bevonásával végzi (pl. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola); munkajogi szempontból pedig kizárólagos ellenőrzési joggal az óvoda vezetője rendelkezik. B) Gyermek fejlődésének mérése, ellenőrzés, értékelés A gyermekek értékelése, a fejlődés mutatói Az ép gyermekek fejlődését nyomon kell követni és rögzíteni az erre szolgáló - az óvoda által kidolgozott és összeállított - lapokon. A megfigyelésnek és rögzítésnek folyamatosnak kell lenni. Fontos, hogy a természetes, a megszokott óvodai környezetben történjék az információk gyűjtése. A mozgássérült gyermekek megfigyelési lapja kiegészül. Fejlődésük mutatóit két szinten kell vizsgálni illetve vizsgáltatni: 72
Óvodán belül: folyamatosan, - meghatározott időszakonként; Óvodán kívül: a szakértői hálózat segítségével. Az értékelés alapja az a komplex szomatopedagógiai vizsgálat és dokumentáció, melyet az óvodába lépéskor (beszoktatási idő után) a szakember végez el. A komplex vizsgálatot legalább évente egyszer el kell végezni, illetve a változásokat azonnal dokumentálni kell. Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania a következő dokumentumokat: orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat; megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket; szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolást; szakértői véleményt (Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól). Az óvodai felvétel feltétele: betöltött 3 év; közösségbe illeszthetőség; szobatisztaság; segédeszköz nélkül történő helyváltoztatás; alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei;
8. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 8.1 Az óvodás gyermekeink jogai Óvodánk Nevelőtestülete hitvallásának érzi, hogy a gyermekek biztonságban, egészséges, szeretetteljes környezetben nevelkedjenek intézményünkben. Minden gyermek önálló, autonóm személy, akinek jogait az óvoda dolgozói tiszteletben tartják. Biztosítjuk az óvodai élet mindennapi tevékenységét, a játékot. Ennek során megteremtjük számukra az életkornak megfelelő játékos ismeretszerzés, játékos tanulás lehetőségét. Az óvodai élet során garantáljuk a gyermekek számára, hogy a családi nevelést kiegészítve elérjék az iskolaérettségi szintet. Ennek érdekében igénybe vesszük a városunkban működő pedagógiai szakszolgáltatásokat is (logopédiai foglalkozás, fejlesztő pedagógia, pszichológiai, gyógypedagógusi szaktanácsadás). A tehetséges gyermekeket a szülők beleegyezésével felmérjük és fejlesztjük. A számukra megfelelő iskolába tanácsoljuk őket. Óvodánk anyanyelve a magyar, amelynek szeretetére nevelünk. Programunkban ápoljuk hagyományait. A gyermekek joga az ingyenes óvodai oktatás. A közoktatási törvény szerint biztosítjuk az óvodai felvételt a 3-tól 7 éves korig.
8.2 A szülők jogai, kötelességei A szülőket megilleti a szabad választás joga. A gyermekük érdekeit figyelembe véve, a saját igényeik szerint döntenek. Az intézményünk a 100%-os feltöltődés után „Felvételi Bizottság" által 73
dönt a gyermekek felvételéről a helyi rendelkezések szerint (iskolaköteles, HHH-s, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek, középsős, majd kiscsoportos korúak sorrendjében, dolgozó szülők, körzethatárok figyelembe vételével) javaslatát az Oktatási Bizottság hagyja jóvá. A felvétel eredményéről a szülőket értesítjük. A szülők a felvétel előtt megismerhetik az intézmény Helyi Nevelési Programját, Házirendjét, megtekinthetik óvodánkat. Házirendünk betartása minden szülőre nézve kötelező. Biztosítjuk a szülők részére, hogy az óvodai nevelés során tájékozódjanak gyermekeik fejlődéséről, a nevelésben tanácsot, segítséget kapjanak. A szülők egymás közötti jelölés alapján Szülői Közösséget alakítanak. A Szülői Munkaközösség joga, hogy az óvoda életében tevőlegesen részt vegyen, az óvodai életet meghatározó döntésében véleményt nyilvánítson. A minőségfejlesztési kérdőíves feldolgozást követő stratégiai tervben figyelembe vesszük továbbra is a reális szülői igényeket. Szülőkkel történő együttműködési formák: Szülői értekezletek, fogadóórák, Megbeszélések, Ünnepségek, kirándulások szervezése, Nyílt napok, pedagógiai napok, Óvoda újság.
8.3 Az óvodapedagógusok feladatai az óvodáskor végére Igazolják, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Javasolják a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét. Javasolják, hogy a gyermek szakértői és rehabilitációs vizsgálaton, a helyi Nevelési Tanácsadóban iskolaérettségi vizsgálaton vegyen részt.
8.4 A gyermekvédelmi munka az óvodánkban 8.4.1 Célunk Az óvodai nevelés során felmérni, csökkenteni vagy sikeresen megszüntetni a gyermekeket veszélyeztető okokat.
8.4.2 Feladataink - Kialakítani az óvodán belül és kívül a jól működő gyermekvédelmi rendszert. - Segíteni a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeken. - A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése. - Különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre az értelmi nevelés területén. Mindennek irányítója a vezető óvónő, aki biztosítja a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételeket. A gyermekvédelmi felelős segíti a csoportvezető óvónők gyermekvédelmi munkáját.
74
8.4.3 Az óvodába kerüléskor minden óvónő felméri -
A gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét.
-
Jóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét.
-
A gyermekek védelmi és egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.
8.4.4 A gyermekvédelmi felelős feladata A gyermekeket felméri az óvónők jelzései alapján a veszélyeztetettség okait vizsgáló szempontok szerint. A főbb szempontok a következők: -
nevelési hiányosságok, megromlott családi kapcsolat,
-
erkölcstelen családi környezet,
-
italozó szülők,
-
bűnöző családi helyzet,
-
rossz lakásviszonyok,
-
egészségügyi okok,
-
anyagi okok.
8.4.5 A gyermekvédelmi felelős munkája során - tájékoztatja a szülőket arról, hogy milyen problémával milyen intézményhez fordulhatnak, - javaslatot tehet a kedvezményezett étkezésre rászoruló gyermekekre, - óvónők, szülők kérése alapján kezdeményezheti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását, - szükség esetén javaslatot tesz gyámhatósági intézkedésekre, - figyelemmel kíséri a gyakori és indokolatlan óvodai hiányzásokat és jelzi az óvodavezető felé, - figyelemmel kíséri a nagycsoportosok beiskolázását, jelzi az iskola felé a problémás eseteket, - ellenőrzi a veszélyeztetett gyermekekről vezetett adatokat.
8.4.6 Az óvoda statisztikai adatai a gyermekvédelmi szempontok alapján Összes gyermeklétszám, Ebből veszélyeztetettek száma, Halmozottan Hátrányos Helyzetűek száma Hátrányos helyzetűek száma, Három vagy több gyermekes családban élők száma, Sajátos nevelési igényű gyermekek száma, Csonka családban nevelkedők száma, Milyen arányú a munkanélküliség.
75
8.4.7 A gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében óvodánk kapcsolatot tart fenn - A bölcsődével: a leendő kiscsoportos óvónők tájékozódhassanak arról, hogy a gyermekek milyen környezetből érkeznek. - Az iskolával: tájékoztatjuk a tanítónőket a gyermekek helyzetéről (szociális helyzet, nevelési hiányosságok, fejlődési rendellenesség). - A Nevelési Tanácsadóval: lehetőséget nyújtanak speciális fejlesztésre (logopédia, fejlesztő pedagógia, pszichológiai, iskolaérettségi vizsgálat). - Az egészségügyi szolgálattal: a gyermekorvos hetenkénti rendszerességgel vizsgálja az arra rászoruló gyermekeket, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek egészségügyi állapotát, szükség esetén további szakrendelésre utal, elvégzi a beiskolázás előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A védőnők elvégzik az iskola előtti látás-hallás vizsgálatot, rendszeresen ellenőrzik a gyermekek gondozottságát, szülői megbeszélésen felkérésre előadást tartanak az egészséges életmóddal kapcsolatban. - A Családvédelmi központtal, a Családsegítő csoporttal és a Gyámügyi Hatósággal: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élő családok problémáit orvosolják. Kérésükre a veszélyeztetett gyermekeket azonnal felvesszük. Segítenek a családok anyagi természetű problémáinak megoldásában. A gyermekvédelmi felelős esetmegbeszélést tart mindhárom csoporttal. - A Városi Önkormányzat Szociális Osztályával: az arra rászoruló gyermekek szüleit tájékoztatjuk a jóléti jogokról és ellátásokról. Az Osztály felé jelezzük a rászorultságot.
9. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK, NÉPHAGYOMÁNYAINK Az emberek életéhez, néphagyományokhoz és a természet szépségéhez kötődnek. A jeles napok többsége nálunk inkább heteket jelent. Ezeken a napokon aktuális díszek, élményeinkről készült fényképek, albumok, színes képeskönyvek, a témához fűződő eszközök kerülnek a csoportszobába, folyosókra. Az ünneplés alkalmával hangsúlyt kapnak az értékek, esztétikai élmények, tevékenységi lehetőségek, amelyek kitűnő alkalmak a közösségi érzések mélyítéséhez is. Az ünnepek kiemelik az ünnep résztvevőit a hétköznapokból, ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. A hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak, kultúránk megismertetésére nyújtanak lehetőséget. Az izgalmas előkészületek, tevékenységek, ötletek, elképzelések megvalósítása teszi színessé a napokat anélkül, hogy megsértenék a kialakult napirendet. Jó alkalom arra, hogy az egymás mellett elhelyezkedő csoportok, illetve az egész óvoda együttműködjön, együtt örüljön. Az ünnepi készülődésbe igyekszünk a szülőket is bevonni, mely külön lehetőség óvodánk munkájának megismertetésére. Hagyományos és néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink során tapasztalatot szereznek gyermekeink a családról, összetartozásról, ünnepek jelképeiről, ajándékozás örömeiről. A jól előkészített ünneplés nevelésünk egyik sajátos eszköze.
9.1 Óvodai életünk hagyományos ünnepei - Mikulás és a karácsony eljövetelét izgalommal teli várakozás előzi meg, melyet a tevékenységformáink tükröznek: az ünnepi ruha, az ajándékozás öröme fokozza a hangulatot - Anyák Napja az anya - gyermek, nagymama - gyermek kapcsolatot erősíti, az édesanya, nagymama szeretetére, tiszteletére nevel, bensőséges hangulat jellemzi (pl. gyertyafény, halk zene, gyermekek által elmondott vers vagy ének, elkészített ajándék, saját nevelésű virág, stb.). 76
- Évzáró ünnepségünk az óvodai év közben szerzett ismeretekről, az óvodai nevelés területeiről ad ízelítőt a szülők, hozzátartozók részére. - A nagycsoportosoktól való elbúcsúzás feldíszített termekben, elköszönő versekkel, énekkel és ajándékozással történik. - A gyermeknap vidám, nyitott, meglepetésekkel teli. Az óvónők szereplésétől a játékos vetélkedőkön keresztül a közös fagylaltozásig sok szórakoztató élmény éri a gyermekeket. Ajándékokkal térnek haza ezen a napon. Ilyenkor különösen érzik a feléjük áradó szeretetünket. - A születésnapok a csoportjaink bensőséges ünnepe, alkalom a születési időpont és hely megjegyzésére (torta, gyertyafújás, kedveskedés kedvenc vers, illetve ének előadásával, rajzzal).
9.2 Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink Advent: karácsonyváró időszak, minden napjára jut valamilyen tevékenység. Előkerülnek a többi évszakban gyűjtött kincseink, termések, szárított és préselt virágok, fakérgek, melyekből koszorúk, naptár, asztal-díszek, ajándékok készülnek. A közösen készített naptár mutatja a napok múlását. Téli, karácsonyi versek, énekek idézik az évszak és a várva várt esemény szépségeit. Megfigyelik a vízbe tett cseresznyeágat és az ültetett búzát. Mézeskalácsot sütnek, melynek egy része a díszítéssel a fenyőfára kerül. Karácsony a várakozás beteljesedése. Ünnepi pompába öltözik a csoportszoba, folyosók, a gyermekek, óvónők, dajkák is ünneplő ruhát öltenek magukra. A karácsonyfa feldíszítése előző este történik az óvónők és dajkák által, esetenként közösen. Az ajándékok is titokban kerülnek a fa alá. Minden csoport külön ünnepel. A farsang vidám, nyitott ünnep, melyre maskarákkal készülnek a gyermekek és a szülők egyaránt. Az óvónőink jelmezbe öltöznek a gyermekek örömére (nem kötelező). A csoportszobák pompáznak a tarka színektől. A gyermekek előadják a tanult énekeket, verseket, jelmezük szerint bemutatkoznak. A csoportok meglátogatják egymást. Édességgel kínálják a konyhás néniket. Zenés farsangi mulatság, játékos versenyek zárják az ünnepet. Húsvétkor hímes tojást készítünk festéssel, viasszal, karcolással, préselt levéllel, virággal, természetes festékanyaggal. A csoportszoba díszítése természetes anyagokból történik. Éneklés, verselés, locsolkodás, tojáskeresés teszi hangulatossá ezt a tavaszi ünnepet.
9.3 A természet ünnepei Kitűnő alkalmat nyújtunk óvodásainknak a környezeti elemek (víz, föld, növény, állat, levegő, táj, település) védelmére, vizsgálódására, kísérletezésre, melyet érdekfeszítő és játékos módon teszünk lehetővé. Tapasztalataik, élményeik, érzelmeik keletkezésével elérjük, hogy védjék, tiszteljék környezetüket, ami a szülőföldhöz, a közvetlen környezethez való kötődést segíti elő. Az ünnepek jegyében kirándulásokat, játékos vetélkedőket, alkotónapokat, múzeumlátogatásokat szervezünk. Az óvoda területén ültetésekre, veteményezésekre és takarítási munkálatokra kerül sor, amelyet különböző tevékenységformák egészítenek ki. Ünnepnapok: -
Víz világnapja március 22.
-
Föld világnapja
április 22.
-
Madarak, fák napja
május 10.
-
Világtakarítási nap
szeptember 23. 77
-
Állatvédelmi nap
október 4.
9.4 Nemzeti ünnepünk Március 15. alkalmából a Kolompos Együttes vidám huszáros műsorával tartunk megemlékezést. A haza szeretetét ültetjük a gyermekek szívébe.
9.5 Óvodánk hagyományos eseményei Szüret keretében megismerkednek a szigetcsépi Tangazdaság almáskertjével, részt vehetnek az almaszüretben, megfigyelhetik a gyümölcs tárolásmódját, melyet az ott dolgozók mutatnak be. Hagyományunk az idősek műsorral történő köszöntése az Idősek Napközi otthonában. Az óvodásaink és az idős emberek kölcsönösen megajándékozzák egymást, ami jó érzéseket fakaszt a gyermekekben és felnőttekben egyaránt. A bölcsődések meglátogatása és vendégül hívása segíti az óvodába történő beszoktatást. Az iskolalátogatások viszont óvodásainknak adnak lehetőséget az ismerkedésre, kötődésre. Hagyománnyá kívánjuk tenni a kialakulóban levő, szülőkkel közösen szervezett alkotó délutánokat, ahol a játszó és egyéb eszközök javítása és készítése a célunk. Természetbúvár tábor szervezése a természet megszerettetésére (kreativitást fejlesztő különböző tevékenységekkel egybekötve). Mozi, színház és könyvtárlátogatásokkal teszünk színesebbé egy-egy napot. Óvodánkba hívott előadóművészek gyermek közeliségükkel nyújtanak maradandó élményt (pl. a Nefelejts Bábszínház tanulságos meséivel, szép bábjaival marad emlékezetes, a Kolompos Együttes zenei élménnyel gazdagítja az évszakok ünnepeit. Bemutatják népi hangszereiket, népdalokat énekelnek, játékos tánclépésekkel ismertetik meg a gyermekeket).
78
10. NEVELÉSI PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 10.1 Napraforgó Óvoda programjához szükséges eszközök CÉL
PÉLDA
NAGYMOZGÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK Egyensúlyt fejlesztő eszközök Koordinációt fejlesztő eszközök
nagy labdák, nagy tölcsér padok, akadálypályához szükséges szerek, ügyességi játékokhoz eszközök
Járást segítő eszközök
padok, kötelek, babzsákok
célzó mozgást fejlesztő eszközök
labdák, kosarak, karikák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
apró tárgyak, gyöngyök, gyurma, festékek
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
padok, nagyobb tárgyak, bordásfal, hinták, kis tárgyak, feladatlapok
TANULÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
feladatlapok, fejlesztő játékok, logikai készletek, apró tárgyak
GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
ceruzák, festékek, zsírkréták, nagy lapok, csomagolópapír, íráselőkészítő feladatlapok
79
KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK CÉL
PÉLDA
NAGYMOZGÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK Egyensúlyt fejlesztő eszközök
hintaló, gördeszka
Koordinációt fejlesztő eszközök
botokkal, karikák
Járást segítő eszközök
lejtők
célzó mozgást fejlesztő eszközök
kosárlabda háló, különböző súlyú labdák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
puzzle, fagolyók, pötyi játék, perselyek
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
akadálypályák, alagutak, gyermekkerékpár
TANULÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
táblás játékok, különböző formák, számoló eszközök, színtáblák
GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
speciális festékek, mágneses táblák, vastag, háromszögletű ceruzák,
Szükség lenne 1 db tornaszobára; valamint 1db fejlesztő szoba a megfelelő integrációhoz és a program minél maradéktalanabb megvalósításához.
80
10.2 Szivárvány Óvoda programjához szükséges eszközök CÉL
PÉLDA
NAGYMOZGÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK Egyensúlyt fejlesztő eszközök
nagy labdák, 1-1db matrózlétra, körlap hinta, gyűrű, trapézhinta, Bobath labda, rácshinta, rugós deszka, gumiszivacs, hullahop karika, trambulin
Koordinációt fejlesztő eszközök
padok, akadálypályához szükséges szerek, ügyességi játékokhoz eszközök, 1-1 db vászonhenger, ferdepad, 2m-es gumihenger, 3 fokú létra
Járást segítő eszközök
padok, kötelek, babzsákok
célzó mozgást fejlesztő eszközök
labdák, kosarak, karikák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
apró tárgyak, gyöngyök, gyurma, festékek
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
padok, nagyobb tárgyak, bordásfal, hinták, kis tárgyak, feladatlapok
TANULÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
feladatlapok, fejlesztő játékok, logikai készletek, apró tárgyak
GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
ceruzák, festékek, zsírkréták, nagy lapok, csomagolópapír, írás előkészítő feladatlapok
81
KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK CÉL
PÉLDA
NAGYMOZGÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK Egyensúlyt fejlesztő eszközök
Hintaló, gördeszka
Koordinációt fejlesztő eszközök
elefántláb, pedaló
Járást segítő eszközök
lejtők
célzó mozgást fejlesztő eszközök
kosárlabda háló, kapuk, különböző súlyú labdák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
puzzle, fagolyók, pötyi játék, perselyek, szivacslabda, manós építőjáték, hosszú hasábcsoportosító
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
akadálypályák, alagutak, gyermekkerékpár
TANULÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
táblás játékok, különböző formák, számoló eszközök, színtáblák
GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
speciális festékek, mágneses táblák, vastag, háromszögletű ceruzák,
82
10.3 A környezet tevékeny megszerettetésére és megismerésére való nevelés érdekében - A munkaeszközök pótlása (gereblyék, kapák, ásó) szükséges - Kis méretű seprűk rendelkezésre állnak megfelelő számban - A komposztáláshoz faanyagok, akváriumokhoz, terráriumokhoz szükséges növény- és állatvilág nélkülözhetetlenek - A szobai növények utánpótlása szülők segítségével történik - A vizsgálódáshoz szükséges eszközök (mikroszkóp, nagyítók, távcsövek, tesztek végzéséhez eszközök) pótlása, kiegészítése nélkülözhetetlen - A sziklakert és a mesterséges tó, valamint a virágos- és veteményeskertek növényvilága részben rendelkezésre áll - 1 db videó és hozzá ismeretterjesztő kazetták rendelkezésre állnak, bővítése javasolt - DVD lejátszó és DVD kazetták vásárlása szükséges a technikai fejlődés következményeként - Színes folyóiratok és ismeretterjesztő könyvek, földgömb és térképek bővítik eszköztárunkat
10.4 Játékeszközök Pótlásuk, cseréjük rendszeresen történik, óvónőink a gyermekek életkorának és csoport összetételének megfelelő eszközöket vásárolnak. A csoporttermek játszáshoz szükséges alapterületének növelését galériák építésével növelhetjük. Udvari játszó és fejlesztő eszközeinkből már kis számban található fémből készült, természetes alapanyagúakra cseréltük javarészüket. Egy darab rugós mérleghintánk van, kettőre kívánjuk az idén cserélni. A mozgásos tevékenységeket jó minőségű kerékpárokkal, motorral rollerrel kívánjuk bővíteni.
10.5 Ének, énekes játékok, zenehallgatás A legalapvetőbb gyermekhangszereink rendelkezésre állnak. Minden csoportban van egy-egy magnókészülék a gyermek- és klasszikus zenék lejátszására.
10.6 Mese, vers, dramatikus játékok A csoportokban a mesés és verses könyvek cseréje, pótlása szükséges (nincs meg a 15 féle három-három példányban csoportonként). Esztétikus bábjaink vannak. Újabbak készítéséhez természetes anyagok, egyéb hangulatkeltő eszközök szükségesek (mesepárnák, tarisznyák, félkész és kész kellékek készítése).
10.7 Rajz, mintázás, kézimunka Eszközei fogyóeszközök, folyamatos pótlást igényelnek (rajzlapok, festékek, gyurmák, ragasztók, színes ceruzák, zsírkréták, színes lapok és kartonok, gyöngyök, hurkapálcák, krepp-papír, miltonkapcsok, stb.).
10.8 Mozgás, mozgásos játékok A Napraforgó Óvodában a legnagyobb probléma a tornaterem hiánya. A tornaszőnyegek, ugrózsámoly, tornapadok, bordásfalak, kötelek, labdák mennyisége a gyermekek létszámához viszonyítva nem optimális. Egyensúlyozó játékok egy része hiányzik (pl. gólyaláb, lépegetők, guruló henger).
10.9 Szakkönyvek, szakfolyóiratok, közlönyök
Ezek egy részét az óvónők a szakirodalmi támogatásból vásárolják meg. Pszichológiai, pedagógiai, módszertani könyvek (52 db), ismeretterjesztő könyvek (12 db), minősített pedagógiai programok (5 db), bekötött óvodai nevelések (1984-től) könyvtári állományban állnak rendelkezésre. Bővítésük ajánlott. Jelenleg az Óvodai nevelés, az Óvodai élet, az Óvónők kézi könyve, a Természetbúvár és a Fejlesztő pedagógia című folyóiratok bővítik az óvónők ismereteit. Az óvodavezető munkáját jelenleg az Oktatási közlöny, az Óvodavezetők kézi könyve és a Jogfutár segíti. A Magyar közlönyről pénzügyi okok miatt kénytelenek voltunk lemondani.
11. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 11.1 Érvényesség Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 01-től visszavonásáig.
11.2 Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai - működési feltételek megváltozása - társadalmi környezetben történő változások - a program tökéletesítése a beválás folyamatában - jogszabályi változás esetén
11.3 Előírás a program előterjesztésére Írásbeli előterjesztés szükséges a Nevelőtestületnek.
11.4 A program bevezetésének pontos menete -
1999-től induló kiscsoport
-
2000-től induló kiscsoport és vegyes csoport
-
2001-től induló kiscsoport
-
2002-től induló kiscsoport
-
2003-2004-től induló kis- és vegyes csoport
-
2005-től minden csoportra érvényes
-
2009-től az újonnan beinduló Szivárvány Tagóvoda minden csoportja
Szigetszentmiklós, 2010 év_________ hó ___ nap ___
Jámborné Miskolczi Éva óvodavezető
12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Napraforgó I. Sz. Óvoda Szülői Munkaközössége Dátum:
________________________
Egyetértett: _________________________
Napraforgó I. Sz. Óvoda Nevelőtestülete Dátum:
________________________
Elfogadta: _________________________
Szigetszentmiklós Képviselő-testülete jóváhagyta: Dátum:
________________________
Határozat száma:
Tájékoztatásul megkapják: -
Bíró Lajos Általános Iskola
-
József Attila Általános Iskola
-
Általános és Szakközépiskola
Irattári szám:
13. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Bp. Semic Interprint, 1996. 5-14 o. 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja 2010. 3. Az óvodai nevelés programja. Bp. Országos Ped. Int., 1989. 4. Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Bp. Gondolat 1978. 5. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat Bp. OKI, 1996. 6. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok JNSzM. Ped. lnt., Color Print, 1997. 7. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból. Szolnok JNSzM Ped. Int., Color Print, 1996. 17-28o.f 187-235o. 8. Bihariné dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné dr., Kömöci Katalin: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. Bp. Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1997. 9. Bihariné dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné dr.: ÚTMUTATÓ Természet-társadalom-ember. Miskolc, FABULA Humán Szolgáltató Bt, 1998. 10. Viktor András: A környezeti nevelés rendszere. Iskolakultúra 1993/24. sz. 11. Dr. Havas Péter Körlánc kalauz. AQUA, 1994. 12. Fejes Erzsébet, Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet. Kincs Könyvkiadó, 1995. 13. Hogyan mentsük meg a Földet: 50 jótanács gyermekeknek. SPRINGER HUNGARICA, 1993. 14. Forral Katalin: Ének az óvodában. Bp. Editio Musica, 1974. 15. Kondacs Mihályné, Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Bp. Calibra Kiadó, 1993. 16. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp. Alex Typo Kiadó, 1992. 17. Vargáné Biharvári Gabriella: Zöld ovi ötletgyűjtemény kisgyermekek környezetés természetvédelmi neveléséhez. Szolnok, Tisza Klub KTSz, 1997. 18. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-CO Kft., Váci Ofszet Kft. 1994. 19. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapításához. Szolnok, JNSzM. Ped. Int., 1983. 1-20 o. 20. Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése. Bp. Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1994. 101-120 o. 21. Bosch Márta, Mezei Gyula, Odor Klára: Óvodaigazgatás és gazdálkodás. Bp. Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1994. 59-60 o. 22. Dr. Bosch Márta: Tanügyigazgatás, iskolavezetés. Bp. Budapesti Műszaki Egyetem. 1994. 107-129 o. 23. Metzger Balázs: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről-fenntartó önkormányzatoknak (http:// www.oki.hu) 24. Berey Mária- Berholák Dóra -Holcsikné Brummer Mária: Mozgáskorlátozottak óvodai integrációja program 25. Illyés S. (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar) 26. Porkolábné Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére (Pedagógiai füzetek Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézete, Eger)
27. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005. (III.1.) OM rendelet