BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA 2010

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA 2010.

Bóbita Óvoda 9200 Mosonmagyaróvár Soproni u. 63.

Helyi Nevelési Program

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

3. o.

I. Az óvodai nevelés célja és alapelvei

4. o.

II. Az óvodai nevelés feladatai 1. Az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

6. o.

III. Az óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi dologi feltételek 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Az óvoda kapcsolatai 5. Az együttműködés lehetőségei

10. o.

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 16. o. 1. Játék 2. Vers, mese 3. Ének, zene, énekes játék 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

27. o.

VI. Az óvoda ünnepei és rendezvényei

29. o.

VII. Német nemzetiségi kisebbségi feladatok

30. o.

VIII. Gyermekvédelem az óvodában

33. o.

Jegyzőkönyvek

35. o.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

36. o.

2



BEVEZETŐ Intézményünk bemutatása: Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-től intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított udvar veszi körül, melyen szánkózó dombot is alakítottunk ki a gyermekek számára. A közvetlen lakókörnyezetben élő családokon kívül a város más területeiről is érkeznek gyermekek óvodánkba. A helyi igényeket és lehetőségeket, az óvoda sajátos arculatát figyelembe véve, munkánk eredményesebbé tétele érdekében saját nevelési programot készítettünk, amely megfelel az Alapprogramban foglaltaknak. Forrásmunkának tekintettük Fábián Katalin „Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” –ját, melynek elveivel és módszereivel azonosulni tudunk. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a.) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával; b.) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c.) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.

Gyermekkép: Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Nevelésünk azon alapul, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Figyelembe vesszük, hogy a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk személyi és tárgyi feltételei a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában meghatározó szerepet játszanak.

3



Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a személyiség kibontakoztatására törekszik biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermekek számára biztosítjuk a szeretetteljes egyéni bánásmódot. Fontosnak tartjuk a gyermekekben szunnyadó adottságok – tehetség – felszínre hozását és lehetőséget adunk annak kibontakoztatására. A tevékenységek megszervezésekor célunk, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, biztonságban és szeretetben éljen. Óvodakép: Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

I. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS ALAPELVEI Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Nevelési céljaink: - A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, melyben tevékenységek által és tevékenységeken keresztül a teljes gyermeki személyiséget és egyben az életre való felkészítést is jelenti. - Célunk továbbá, hogy minden gyermek szeretetteljes légkörben, érzelmi biztonságban és gazdag tevékenységek közepette fejlődjön. - A gyermeki személyiség komplex fejlesztése, mely tevékenység közben, a tevékenység által valósul meg. - A fejlődést nem siettetve, az adottságok figyelembevételével eljuttatni minden gyermeket a képességeinek megfelelő szintre.

4



Az óvodai nevelésben alapelv: a.) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b.) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c.) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedésének a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az alábbiakról: - a gyermeki szükségletek kielégítése; -

az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése; a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakítása; a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységek, különös tekintettel a szabad játék biztosítása; megfelelő műveltségtartalmak közvetítése a tevékenységeken keresztül; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása.

 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

5



II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása; - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása; - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: 1. A gyermek gondozása, testi szükségletének kielégítése 2. A gyermek mozgásigényének kielégítése: - szabad mozgástevékenységhez megfelelő hely, tiszta, biztonságos környezet, jó levegő biztosítása - tervezett mozgásos kötött formák: a.) mindennapos testnevelés jó idő esetén az udvaron, általában reggeli előtt b.) testnevelés foglalkozás kötött formában (hetente egy alkalommal, lehetőség szerint az udvaron, különben a csoportszobában a tornaterem hiánya miatt) c.) egyéb mozgástevékenységek: séták, kirándulások; szánkózás az udvaron. 3. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; 4. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 5. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, Balesetvédelem: - helyes magatartásformák elsajátítása - veszélyhelyzetek elkerülése - maguk és társaik testi épségének megóvása 6. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzése és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - személyi higiéniára nevelés az intimitás tiszteletben tartásával - megfelelő ruházat biztosítása – szülőkkel való együttműködés - betegség után igazolás kérése - egészségügyi szűrések biztosítása: orvos, védőnő, fogorvos - a rendszeres étkezésen kívül gyakran fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt 6



- helyes testtartás - esztétikus terítés - megfelelő eszközhasználat - új, egészséges ételek megismertetése 7. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez egészség és biztonságos környezet Az egészséges környezet biztosítása:  megfelelő világítás, hőmérséklet, levegő, tisztaság  baleset megelőzés: játékok, eszközök folyamatos ellenőrzése  nyugodt légkör a pihenéshez, az alvásigény figyelembe vételével 8. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása 9. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek elsajátítják a testápolással kapcsolatos tevékenységeket, szokásokat. Kialakul igényük a testi tisztaságra; fogápolás, mint szokás beépül mindennapjaikba. Zsebkendőjüket szükség szerint önállóan használják. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, segítenek egymásnak és a felnőtteknek. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Öltözködés terén önállóan végzik a szükségleteknek megfelelő vetkőzést, öltözködést. Ruhájukat megfelelő sorrendben veszik fel és le. Ruhájukra vigyáznak, rendben tartják. Ügyelnek saját személyük rendjére, gondozottságára. A testileg egészségesen fejlődő gyermeknek óvodáskor végére a mozgása összerendezettebb, harmonikus lesz. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, és feladatmegértésben, feladattartásban, feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

7



Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Ennek biztosítása a mi feladatunk. Mindezért szükséges, hogy a.) már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket - barátságos, otthonos, szeretet teljes légkör - pozitív érzelmi benyomások - szülőkkel való együttműködés - kedvenc játékok behozatala, érzelmi biztonság - megfelelő napirend kialakítása. b.) az óvodapedagógus – gyerek; gyerek – dajka; gyerek – gyerek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze c.) az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.: - személyes odafigyelés - megerősítő, pozitív értékelés, helyes konfliktuskezelés - kudarctűrő képesség fejlesztése d.) az óvoda teremtsen lehetőset arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelés speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével.

8



A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja a szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van és a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formájúnak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelvi nevelés segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Fontos, hogy teremtsünk a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Neveljük arra a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. 2. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Feladatunk még a figyelem összpontosítására való képesség erősítése: - tanulási nehézségek korai felismerése - tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés - fogalmi gondolkodás megalapozása.

9



A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Érzékelés, észlelés: Képesek: -rész-egész összefüggéseinek felismerésére -több tárgy meghatározott szempontok szerinti elrendezésére -színek megkülönböztetésére, megnevezésére -jobb-bal kéz, irányok megkülönböztetésére -időészlelésük tevékenységhez kötött Emlékezet: -megjelenik a szándékos emlékezet Képzelet: -szóbeli megfogalmazás -eligazodnak a valóság és mese között -gazdag fantázia jellemzi őket Gondolkodás: -kialakul képszerű, szemléletes gondolkodásuk -képesek probléma felismerésére és megoldásra

III. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek: Óvodánkban dolgozó alkalmazottak száma: 14 fő. Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 8 fő Szakképzett dajka 4 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Konyhai alkalmazott 1 fő 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 10



2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 4. A migráns gyermekeket i s nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodánkba jelenleg nem járnak nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek, de az óvoda dolgozói erre is nyitottak, felkészültek ezen gyermekek fogadására. Tárgyi-dologi feltételek: Az óvoda tárgyi feltételei a törvényes eszköznormának megfelelnek, egyéb tárgyak beszerzése, a meglévők felújítása pályázati, illetve saját forrásból történik. Ebben a nevelési évben Sószoba kialakítására került sor, mely a gyermekek egészségmegőrzését szolgálja, valamint két csoport részére új öltözőszekrények készültek. Folyamatosan bővítjük játék és sporteszköz készletünket. Óvodánk könyvtárában megtalálhatók a legújabb szakmai kiadványok, hozzáférésük a dolgozók számára biztosított. Internetes kapcsolattal rendelkezünk. Óvodánk melegítőkonyhával rendelkezik, de jó kapcsolatunk van az ellátó óvodával, igényeinket figyelembe veszik (tejérzékenység, lisztérzékenység). 2010 nyarán az óvoda külső felújítása valósul meg az Önkormányzat támogatása révén. Az infrastruktúrális fejlesztés biztosítja a gyermekek számára a megfelelő klímát, másrészt a fenntartás költséghatékonyságát. Az óvoda berendezéseit, udvarát oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságát figyelembe véve helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.

Az óvodai élet megszervezése: 1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint 11



tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitűntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Napirend: A tevékenységek időtartama 5.30 - 7.30 7.30 - 8.30 8.30 - 8.50 8.50 - 9.20 9.20 - 11.40 11.40 - 12.30 12.30 - 14.30 14.30 - 15.15 15.15 - hazamenetelig

A tevékenységformák megnevezése Gyülekező, játék Szabad játék, szervezett tevékenykedés, beszélgető kör Rakodás, napi tervezett mozgás Egészségügyi tevékenységek Reggeli Szabad játék, kezdeményezések; Mozgás a szabadban Egészségügyi tevékenységek Ebéd Egészségügyi tevékenységek Mese, csendes pihenő Folyamatos ébredés Egészségügyi tevékenységek Szabad játék, szabadon választott tevékenység, Udvari játék

Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirendet meghatározza a gyermekek életkora, a csoport összetétele. A hetirend általában egy-egy környezeti téma köré csoportosítva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Az óvodai élet megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, 12



terhelhetőségét. A gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk, kiinduló pont a gyermek játéka. Az óvoda szakmai dokumentumai: - HOP - MIP - SZMSZ - Házirend - Az éves munkaterv - Csoportnapló - Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai - Mulasztási napló - Étkezési nyilvántartás - SZÓSZ éves munkaterv A tervezés dokumentumai: Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző egységes dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a Fenntartó által jóváhagyott Helyi Nevelési Program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvoda kapcsolatai 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében (bölcsődék, egyéb szociális intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthon, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, iskolák). A kapcsolattartás formái, módszerei

13



alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. Az együttműködés lehetőségei A. Szülőkkel való kapcsolat - napi találkozások - szülői értekezletek - családlátogatások közös feladatok - fogadó órák - az óvodai élet eseményei és rendezvényei - SZÓSZ-szal való együttműködés B. A közoktatási intézményekkel 1. A város társintézményeivel való kapcsolat: - közös rendezvények, feladatok - gyermek áthelyezések - óvodai nyitva tartás szüneteltetésének egyeztetése - szakmai programok, tapasztalatok cseréje - Ostermayer Óvoda – élelmezés 2. A város Általános Iskoláival: Haller János Általános Iskola: - Ovi – suli szervezése - Cserelátogatások - Tanítónők szülői értekezlete óvodánkban - Visszajelzések a gyermekek iskolában való beilleszkedésükről - Közös ünnepélyek Móra Ferenc Általános Iskola: - német nemzetiségi nevelés - nyílt napok Mosonyi Mihály Zeneiskola: - közös ünneplések - nyílt nap a Zeneiskolában 3. Közművelődési intézmények és egyéb szervezetekkel: Flesch Károly Művelődési Központ 14


-


színházlátogatások, kiállítások, rendezvények, könyvtárlátogatás, stb. Fehér Ló Közösségi Ház színházlátogatások, ünnepélyek megrendezése, kiállítások, mozi Idősek Otthona Gyermekműsorok adása Idősek napján, Karácsonykor, Anyák napján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata gazdasági, szervezeti működés ellenőrzése Humánszolgáltató Osztály (információ közvetítése, segítségadás igény szerint) Igazgatási Osztály (hátrányos helyzetű gyermekek) Pedagógiai Intézet továbbképzések, információk Német Kisebbségi Önkormányzat különböző kiadványokkal munkánk segítése

C. Óvó-védő hálózattal való kapcsolat 1. Nevelési Tanácsadó: - személyes kapcsolattartás - iskolaérettségi vizsgálatok - egyéb vizsgálatok - szülőkkel történő egyeztető megbeszélések - fejlesztések Logopédia: - év eleji felmérések nagycsoportban - szülőkkel való időpont egyeztetés, feladat megbeszélése - segítségadás az óvónőknek - egyéni felmérések, javaslatok Fejlesztő pedagógia: - felzárkóztatás - mozgásos terápia - egyéni fejlesztő foglalkozások 2. Egészségügyi hálózat: - védőnő - fogorvos - Munkaalkalmasságot végző orvos 3. Gyermekjóléti Szolgálat: - hátrányos helyzet

15



IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 5. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék fajtái: 1. Gyakorló játék - mozgásos ismétlések révén ismerkedik a gyermek saját képességeivel - manipulációs ismétlés révén ismerkedik a környező világgal - verbális gyakorló játékkal fejleszti beszédét, ritmusérzékét 2. Építő-konstruáló játék - fejlődik kézügyességük, szem-kéz koordinációjuk, kreativitásuk - kialakul az alkotás öröme, igyekeznek megőrizni alkotásukat 3. Szerepjáték - a tapasztalatok, ismeretek, érzelmek, élmények újraalkotása, variálása jellemzi - az együttjátszás során erkölcsi értékeket sajátítanak el (figyelmesség,

16



empátia, segítőkészség, önzetlenség) - alakul konfliktus megoldó készségük 4. Szabályjáték -mozgásos és értelemfejlesztő játékok során, szabályok betartása - kudarctűrő képesség fejlesztése - sikerélmény - helyes magatartásformák elsajátítása - gondolkodás fejlesztése 5. Barkácsolás - előzetes gyűjtőmunkára épül - fokozott balesetvédelem - természetes anyagok felhasználása - népi mesterségek megismerése, különböző technikák elsajátítása 6. Bábozás - óvónő, gyermek bábjátéka - bábkészítő tevékenység 7. Dramatizálás - élménynyújtás - óvónők modellértéke - kellékek, jelmezek készítése, biztosítása - negatív szerepek elfogadása - kommunikáció fejlesztése

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A játék fejlettségi szintje a játszó gyermekek közötti kapcsolatok bonyolultabbá válásában, az együttműködés kialakulásában, a játék témájának és tartalmának bővülésében gazdagodásában, színvonalának emelkedésében, időtartamának növekedésében és az eszközök felhasználási módjában mutatkozik meg. Óvodáskor végére a korábban kialakult játékfajták továbbra is részei maradnak a különböző, egymást követő, egyre fejlettebb játékoknak, óvodáskor végére a szabályjátékok a dominánsak. A megfelelő feltételek és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorokban megjelenjenek és továbbfejlődjenek. A gyermekek megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök

17



kiválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. A gyermekek kedvtelésből maguk kezdeményeznek barkácsolást, a produktumot felhasználják játékban, bábozásban vagy dramatizálásban. Megfelelően bánnak különböző anyagokkal, eszközökkel, ismerik az egyszerű technikai fogásokat. Önállóan báboznak ismert meséket vagy kitalált történeteket. Konstruáló, építő játékelemekből játékeszközöket, bonyolultabb építményeket, modelleket képesek létrehozni. Képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A szabályjátékok szabályait képesek maguk kitalálni, betartani és betartatni egymással. Az ügyességet kívánó mozgásos szabályjátékok mellett egyre gyakoribb a szellemi erőfeszítést kívánó játék. Vers, mese 1. Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket adnak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 3. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 18



A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat, verseket ismételgetnek. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az utolsó év folyamán. Társaik, valamint kezdeményezéseikben a hangzás, a hangulat, az érzelem és az alkalom egységében kezdik felfogni a versek témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, körülményeit segítik megteremteni. Figyelmesen, csendben hallgatják a mesét, követni tudják a cselekményt. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Van néhány mesehősük, vannak ellenszenves mesefigurák is, ezeket játékukba is beépítik. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy érdekes nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit gyakran és hosszan nézegetik, mesélnek róluk. Az olvasást utánozzák, érdeklődnek a betűk iránt. A könyvekben a képek alapján választják ki, hogy mit meséljünk el, ismerik a csoportszoba könyveit, vigyáznak azokra. Érdekli őket a természettudományos, állatos könyvek, kérik, hogy a képekhez fűződő magyarázó szöveget olvassuk fel nekik. Ének, zene, énekes játék 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

19



Óvodai nevelésünkben nem különül el a zenei nevelés, a mindennapok része, ugyanúgy, mint a napi mesélés, mozgás vagy séta. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Nem utolsósorban erősíti a közösségi érzést és örömet okoz a gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek biztonsággal énekelnek. Egyszerű dallammotívumokat tisztán visszaénekelnek. Ismert dalt szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve, egyszerű szótagokkal. Maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni. A dallamok magasságát kézzel térben érzékeltetik. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Dallamot fordulatokról, kezdő vagy záró motívumokról is felismernek. Képesek dallambújtatásra is. Ismernek néhány fúvós, pengetős, ütős, vonós hangszert. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. A jól ismert dalokat, mondókákat ritmusról is felismerik. Képesek ritmus visszatapsolására. Képesek esztétikus, szép mozgásra, járásra, egyszerűbb tánclépésekre, táncos mozgásokra (pl. dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás stb.) Különböző térformákat alakítanak ki. Kitalálnak játékokat a dalokhoz. A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják. Igénylik és szeretik a közös éneklést, zenélést. Rajzolás, mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, 20



képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 5. A vizuális tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket az Origami alapjaival, különböző papírfélékkel (hulladékpapírok, csomagolók, újságok felhasználása), hajtogatási technikákkal.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek a rajzolás, mintázás, kézimunka során megismerkednek különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában, rendezésében, díszítésében. Élményeik, elképzeléseik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Képalkotásaikban képesek hangulat kifejezésére. Formaábrázolásuk folyamatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák (pl. ruházat, hajszín, stb.), a legegyszerűbb mozgások. Véleményt alkotnak egymás munkájáról. Önállóan alkalmazzák az ismert technikákat (papírhajtogatás, vágás, tépés, ragasztás, díszítő munka, varrás, kötözés, szövés, fonás, stb.). Mozgás 1. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. 2. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. 3. Fontos szerepük van az egészségmegőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzet felismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. 4. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni 21



szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. 5. Speciális gyakorlatokkal próbáljuk a testalkati deformitásokat megelőzni (lábboltozat erősítés, gerinctorna, stb.).

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek teljesítőképessége nő, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik. Biztonságosan egyensúlyoznak, ugranak. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlett a tér- és időbeni tájékozódó képességük. Szeretik és igénylik a mozgást. Törekednek az esztétikus mozgásra, szeretnek zenére is spontán módon, rendezetten mozogni. Egyéni, csoportos versenyeket játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Kialakult versenyszellemük, képesek a veszteség elviselésére. Megértik az egyszerű vezényszavakat. Szabályokat találnak ki, a szabályok betartását fontosnak tartják. Szerekkel biztonsággal végzik a gyakorlatokat, biztos a labdafogásuk, dobások célzott. A külső világ tevékeny megismerése 1.A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Identitástudata alakul. 3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben is alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermek nyitottságára, természetes kíváncsiságára építve segítjük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben 22



megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A környezeti nevelés feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializálódás. Feladatok: -a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat-, ismeretszerzés során - az érzékenyítő játékokkal segítjük a gyermekek érzékszerveinek finomítását - matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése -a tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása Környezeti nevelés helyszínei: - a gyermekek közvetlen környezete - óvoda udvara - csoportszoba-folyamatos és alkalmi megfigyelések (csíráztatás, hajtatás, stb.) - múzeumok - kirándulások: városon belül és kívül

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetéről. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Óvodáskor végére olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek az életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és kultúra értékeit. Megtanulja ezek szeretetét és védelmét. Munka jellegű tevékenységek 1.A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. -önkiszolgálás -segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek -a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése -az elvállat naposi vagy egyéb munka -a környezet-, a növény- és állatgondozás 23



2. A gyermek munka jellegű tevékenysége -önként - azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység -a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok ( mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság ) alakításának fontos lehetősége -a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Munka jellegű tevékenység tartalma 1.A gyermek saját személyiségével kapcsolatos munka Önkiszolgálás - öltözködés - tisztálkodás - étkezés - önkiszolgálás 2. A csoport érdekében végzett munka Naposság: Ehhez a tevékenységhez a gyermek az önkiszolgálás során szerzi meg a szükséges készségeket. Az óvónő ismerteti a gyerekkel a feladatokat, meghatározza a szokásés szabályrendszereket, ellenőrzi munkájukat. Alkalomszerű munkák Nem csak az ügyes gyermekeknek adunk feladatot, hanem a passzív gyermekeket is bevonjuk, őket is igyekszünk sikerélményhez juttatni. - környezet rendjének biztosítása - segítés a felnőtteknek, egymásnak - ajándékkészítés - dekorálás - üzenet-továbbítás, stb. Élősarok gondozása Megfigyelések, kisállatokról, növényekről való gondoskodás Udvari munkák Az udvar évszakonként különböző tevékenységekre nyújt lehetőséget - virágoskert rendezése, gondozása - fű összegereblyézése - levél gereblyézése - cseresznye-, dió szedése -madarak etetése, stb. 24



A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Kialakul igényük maguk és környezetük rendjére és tisztaságára, ennek megőrzésére, képessé válnak az önálló munkavégzésre. A gyermekek pontosan elvégzik a rájuk bízott feladatokat, gondoskodnak a csoportszoba növényeiről, állatairól. Elrakják játékeszközeiket, esztétikusan elrendezik azokat. Örömmel végzik a munka jellegű feladatokat, kialakul maguk és társaik elvárásainak való megfelelni akarásuk. Alakul felelősségérzetük, önbecsülésük, magabiztosságuk. Mozgásuk összerendezettebbé, pontosabbá válik. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - a spontán játékos tapasztalatszerzés - a cselekvése tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati problémamegoldás 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulási folyamatban elkülöníthetünk színtereket, melyben a tanulás egy-egy domináns feladatrendszeren belül valósul meg. Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglakozások Anyanyelv, mese, vers

25



Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások A külső világ tevékeny megismerése Természet - társadalom – ember Születéstől felnőttkorig Matematika Művészeti tevékenységek Ének-zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex foglalkozások Mozgás Mindennapi testnevelés A tanulás lehetséges formái az óvodánkban: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások kialakítása) - spontán játékos tapasztalatszerzés - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - gyakorlati probléma és feladatmegoldás - általunk kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A 6-7 éves gyermek képes önálló feladatvégzésre, saját maga is talál ki magának feladatot. Kialakult a szándékos figyelmük. Képesek 40-50 percig is figyelni. Felismernek különböző összefüggéseket. Kialakul problémamegoldó gondolkodásuk. Kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. Folyamatban van az önellenőrzés képességének kialakulása is. Képesek páros vagy mikrocsoportos együttműködésre. Óvodáskor végére a gyermekek érzékelése, észlelése folyamatosan fejlődik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Az önkéntelen emlékezet és felidézés időtartama nő. A gyermekek szándékos figyelmének tartalma, terjedelme nő. A cselekvőszemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket érthetően, hangsúlyosan ki tudják fejezni. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 26



Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkeznek. Szociálisan is érettek az iskolára. Képesek együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyermektársaikkal. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladatértésben, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés, és az óvodai nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a; A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b; A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

27



- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c; Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 28



VI. Az óvoda ünnepei és rendezvényei

ŐSZ

Ünnepek, rendezvények Születésnapok Ismerkedési délután /szept./ Márton nap /nov. 11./

TÉL

Advent Mikulás /dec.6./ Karácsony Farsang Március 15. Húsvét Bóbita Nap /április/

TAVASZ

Ovi-Váró /április/ OVI-OLIMPIA /április/ Nyílt napok Anyák napja, Évzáró /május/ Gyermeknap Ballagás /május vége/ Kirándulások /május/ Nyugdíjas-GYES-es találkozó

Tevékenységek, szervezési feladatok Csoportonként a gyermekek köszöntése, megajándékozása Játékos, vidám program a szülőkkel és a testvérekkel közösen. A nemzetiségi csoport lampionos felvonulása Ráhangolódás a karácsony ünnepére, dekorációk, ajándékok készítése, gyertyagyújtás Örömteli várakozás, a Mikulás megérkezése Közös ünneplés, nagycsoportosok Betlehemes játéka, Mosonyi Mihály Zeneiskola hangversenye Gyermek bál a Haller Iskola aulájában, jelmezes felvonulás, tánc Látogatás a ’48-as emlékműnél, megemlékezés az ünnep jelképeivel Húsvéti hagyományok ápolása Megemlékezés az óvoda névadásáról, közös ünneplés Leendő óvodások és szüleik fogadása, tájékoztatás, ismerkedés Városi rendezvény, sportvetélkedő Lehetőség a szülők részére az óvodai élet megismerésére Édesanyák és nagymamák köszöntése, ünnepi műsor az év során tanultakból Vidám programok szervezése a gyermekek számára Az iskolába induló gyermekek búcsúztatása Csoportonkénti kirándulások szervezése a gyermekek életkorának megfelelően Vendéglátás, közös beszélgetés

29



VII. Német nemzetiségi kisebbségi feladatok A nemzetiségi óvodák alapvető és fontos szerepet játszanak a nemzetiségi nyelv megtartásában és ápolásában. Ez felelősségteljes feladat, mert ma már a gyermekek nyelvismeret nélkül jönnek otthonról. A napi életet átszövő németül folyó játékszituációk, nyelvi gyakorlatok stb. kötetlenségüknél fogva jól illeszkednek a pedagógiai szabadságot, önállóságot biztosító óvodai nevelési programba. A játékos német nyelvi gyakorlat nem más, mint az idegen nyelven, sok cselekvéssel összekapcsolt kezdeményezés, mely minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosít. Ez a módszer kedvelteti meg és teszi örömtelivé a gyermekek számára a német nyelvet, így az óvodában elsajátítottakra építhet az első osztályos nevelő. Óvodánkban egy csoportban 1998/1999-es nevelési évtől kezdődött meg a német kisebbségi nevelés, szülői kérésre, a Német Kisebbségi Önkormányzat és a Móra Ferenc Általános Iskola (német nemzetiségi oktatás) támogatásával. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata a magyar nevelési és képzési rendszer szerves részeként van jelen. Ebből következik, hogy a nemzetiségi óvodák általános célja és feladata azzal összhangban van.

Sajátossága a következőkben rejlik: -

a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének figyelembe vételével megismertetjük velük a kisebbség nyelvét és kultúráját, átörökítjük hagyományait anyanyelvi környezetet biztosítunk a gyermekek számára, ápoljuk a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat, szokásokat felkészítjük a gyermekeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására.

A kisebbségi nevelésben résztvevő óvodapedagógusok arra törekszünk, hogy a nap folyamán minden lehetőséget megragadjunk a német nyelven történő beszélgetésre, melynek elsajátítását a rendszeresen visszatérő szituációk tesznek könnyebbé. Emellett azonban fontos szerepet kap a magyar tematikával párhuzamosan futó nyelvtanulás.

30



A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Mese, vers: - a gyermekek a mondókákat, verseket, rövid meséket örömmel hallgatják, szabadon gyakorolják - szókincs gyarapítására szolgálnak a népi mondókák, versek - törekednek a szép kiejtésre, megfelelő ritmusra - bátran használják a megtanult kifejezéseket, szavakat - képeskönyv nézegetése közben német nyelven is megnevezik a látottakat A külső világ tevékeny megismerése: - kialakul a kisebbség nyelve és kultúrája iránti pozitív viszony - életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelő szókinccsel rendelkeznek - ismerik az évszakok nevét - tudják a jelüket, be tudnak mutatkozni - megnevezik testrészeiket, érzékszerveiket - megneveznek néhány közlekedési eszközt - megnevezik az alapszíneket - képesek 1-10 számlálni - megnevezik az irányokat (jobb, bal; elől, hátul; fent, lent) Mozgás, mindennapi testnevelés: - minden németül elhangzó utasítást, szakkifejezést megértenek, végrehajtanak , miután ez mindig cselekvéssel párosul - a mindennapos testnevelés német nyelven zajlik, melynek során gyermekek leutánozzák amit látnak, emellett folyamatosan hallják hozzá a német nyelvű kifejezéseket - ebből alakul ki a gyermekek passzív szókészlete, vagyis már érteni fogják a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges utasításokat mutogatás nélkül is Ének-zene, énekes játék: - a gyermekek tisztán, könnyen és helyes kiejtéssel énekelnek - a zenei feladatokat közösen hajtják végre - ismernek néhány körjátékot, népi játékot és mozgással kísérik - érzik a mondókák és dalok egyenletes lüktetését és ritmusát - fontos a zenehallgatás, mely a gyermekek utánzó képességét fejleszti, valamint esztétikai örömet nyújt számukra

31



Szervezeti forma és időkeret A kialakult nyelvi szituációk függvényében a csoport heti- és napirendje rugalmasan alakul – a gondozástól a mindennapos testnevelésen át a közös éneklésig, verselésig az óvodai élet egészét felölelve. Mivel a kisebbségi nyelvvel való ismerkedés már az óvodába lépéskor megkezdődik, ennek időtartamát a csoportba kerülő gyermekek fejlettségi szintjéhez és nyelvismeretéhez igazítjuk.

A kisebbségi óvodai nevelés módszerei és eszközei Nyelvtanulás feladatainak megvalósítását a módszerek szolgálják, melyeket az alábbi kritériumok határozzák meg: - cél, feladat, anyag - a rendelkezésre álló eszközök - a gyermekek életkori sajátossága - a gyermekek nyelvtudása - az óvónő személyisége

32



VIII. Gyermekvédelem az óvodában Az óvoda jellemzői gyermekvédelmi szempontból

Gyermekeink legtöbbje családi házban lakik, melyek komfortfokozata különböző. Nagy eltérést mutat a szülők iskolázottsága. Vannak szakma nélküliek, szakmunkások és felsőbb iskolát végzettek. A munkanélküli szülők száma egyre emelkedik. Jellemző betegség körzetünkben nincs. Óvodánkban a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma az összlétszám kb. 15%-át teszi ki. E hátrányos helyzet oka legtöbb esetben a rossz lakásviszonyok és az anyagiak hiánya. A csonka családban felnövő gyermekek száma egyre nő.

Gyermekvédelmi feladatok Óvodánkban a gyermekvédelmi teendőket a gyermekvédelmi felelős koordinálja. A nevelési év elején az óvónők segítségével felméri a gyermekek helyzetét, azt naplójában rögzíti. A problémás családoknál látogatást tesz a gyermek óvónőjével. Fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló vagy nem megfelelő módszerekkel nevelő szülő is érezze, hogy az óvónő vele együtt, az ő egyetértésével kíván neki és gyermekének segíteni. Az új gyermekvédelmi törvény alapgondolata értelmében ahhoz kell minden szükséges állami, önkormányzati és egyéb segítséget megadni, hogy a szülők a gyermekeket családban nevelhessék fel, hogy meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat és ne váljék szükségessé a gyermek kiemelése a családi környezetből. Ehhez szükség van a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusok és gyámügyi szakemberek együttműködésére. Munkánkhoz segítséget nyújt a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.XXXI. törvény. Mindezeket figyelembe véve, minden egyes ügy kapcsán a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe.

33



A gyermekvédelmi felelős feladata A rendszertelenül, illetve a tartósan hiányzó gyermeket felkeresi, s távolmaradásának okát kideríti, az óvodavezetőnek jelzi. A gyermekek tanulóbiztosítását megszervezi, az esetleges balesetekről értesíti az óvodavezetőt. Kapcsolatot tar a városi- egészségügyi és nevelési intézményekkel (gyermekorvos, védőnő, fogorvos, Nevelési Tanácsadó szakemberei, stb.) Figyelemmel kíséri a Nevelési Tanácsadó vizsgálatainak eredményeit. Kapcsolatot tart a gyermekek beszédhibáját javító logopédussal. Vezeti a gyermekvédelmi naplót (éves terv, éves beszámoló készítése), az eseményeket, intézkedéseket rögzíti, a vezetővel megbeszéli. Szükség esetén tájékoztatja a Gyermekjóléti szolgálat gyermekvédelmi koordinátorát. Gyermekvédelmi Törvény figyelemmel kísérése, előadásokon, továbbképzéseken, esetmegbeszéléseken való részvétel.

34



Jegyzőkönyv Készült: Mosonmagyaróvár, Bóbita Napköziotthonos Óvoda 2010. június 18. Tárgy: A módosított Helyi Nevelési Program elfogadása Jelen vannak: 8 fő óvodapedagógus A 2010. június 18-án 17 órakor megtartott nevelési értekezleten a nevelőközösség szavazóképes létszámban vett részt. A teljes szöveg meghallgatása után a módosított Helyi Nevelési Programot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. ………………………………

………………………………..

………………………………

………………………………..

………………………………

………………………………..

………………………………

………………………………..

Jegyzőkönyv Készült: Mosonmagyaróvár, Bóbita Napköziotthonos Óvoda Tárgy: A módosított Helyi Nevelési Program ismertetése Jelen vannak: SZÓSZ bizottság tagjai (8 fő) A 2010. június 21-én 16 órakor megtartott SZÓSZ ülésen az Óvodavezető ismertette az óvodapedagógusok által elfogadott módosított Helyi nevelési Programot. A programmal kapcsolatosan pozitív vélemények hangzottak el.

Szülők Óvodai Szervezetének elnöke: …………………………………… 35



LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezte: óvodapedagógusi közösség

dátum: 2010. június 18.

Egyetértését nyilvánította:……………………… SZÓSZ elnöke


Elfogadta: óvodapedagógusi közösség


……………………………..

………………………………

……………………………..

………………………………

……………………………..

………………………………

……………………………..

………………………………

Egyetértését nyilvánította: …………………………… Kisebbségi Önkormányzat


Jóváhagyta:………………….......................................

dátum: ……………….

36



ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A módosított helyi nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1. A helyi programunk határozatlan időre szól. Módosításának időpontja:

2014. május 31.

Módosítására (felülvizsgálat rendje): 1.) négyévente a hatékonyság vizsgálatának eredménye alapján kerülhet sor: 1.1. 4 év nevelő munkájának elemzése, értékelése - dokumentumok elemzése - megfigyelési tapasztalatok, a visszajelzések elemzése - az óvodáskor végére elérendő fejlettségi szintek megvalósulásának annak helytállóságának vizsgálata - értékelő elemzés során annak megállapítása, hogy a helyi nevelési programunk a minőségbiztosítás szempontjából megfelelő-e vagy módosításra szorul - adatok feldolgozása: összehasonlítások, elemzések értékelések - elméleti általános (konklúzió): a program vizsgálatáról részletes tartalmi strukturális elemzés készül. 2.) ha a nevelőtestület 2/3-os többsége kezdeményezi. 3.) ha a jogszabályi változás 4.) illetőleg, ha a fenntartó erre vonatkozólag rendelkezik. Törvényességi záradék: A Bóbita Napköziotthonos Óvoda a Helyi Nevelési Programját a többször módosított Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, valamint az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról kiadott 137/1996. (VIII.28.) Kormány rendelete és azt módosító 51/2004. (III.23.) Kormány rendelet alapján készítette.

37

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA 2010

Recommend Documents