Egyediné Gál Erika: 1956 a helyi kiadványok tükrében Az előadás a Bács-Kiskun ’56/60 című konferencián hangzott el, 2016. október 13-án, Kecskeméten a Városháza dísztermében. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. Az 1956-os forradalom feldolgozására örvendetesen sok kötet jelent meg az 1990-es éveket követően. A Katona József Megyei Könyvtár állományában a több száz kiadványból 295 db áll az olvasók rendelkezésére. Ezek többségében a teljes, országos ’56-os történéssort feldolgozó kötetek, de köztük vannak természetesen a csak Bács-Kiskun megyére vonatkozóak is. Az előadás során azokat a köteteket mutatom be, amelyek a legteljesebb összefoglalót adják a forradalom eseményeiről. Rendhagyó módon azon jelentősebb országos kiadványok bemutatásával kezdem, amelyek tartalmuknál fogva a legfontosabb közléseket, adatokat, dokumentumokat tartalmazzák, illetve a Bács-Kiskun megyei, ezen belül a helyi események, történések pontos leírását adják. Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulójára, 1996-ban jelent meg az 1956 kézikönyve című 3 kötetből álló kiadvány az 1956-os Intézet kiadásában. A három kötet elsősorban tények, adatok gyűjteménye.
A kézikönyv első része a forradalom kronológiáját közli a legfontosabb eseményeket követve az 1956. október 25. és december 12. közötti időszakban. Megyénkénti bontásban, a településeken történt fontosabb események rövid összefoglalóját adva írja le a történéseket, így a Bács-Kiskun megyében történt jelentősebb forradalmi eseményeket is. A kötetben való tájékozódást és eligazodást névmutató és a fontosabb helyszíneket jelölő térképek segítik.
A második kötet az 56-os irodalom (első ízben a szépirodalmat is belevéve) bibliográfiája. A forradalmat gyalázó kiadványok is belekerültek, valamint a filmek, játékfilmek, televíziós műsorok is.
A 3. kötet a megtorlás legfontosabb adatait tartalmazza. Közli a forradalomban való részvétel miatt kivégzettek rövid életrajzi adatait, forradalmi tevékenységük rövid leírását, és a velük szembeni perek és ítéletek adatait is – a megyéből Baja, Jánoshalma, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, Mélykút mártír forradalmárainak adatai szerepelnek benne.
Szintén 1996-ban jelent meg Budapesten az 1956 vidéki sajtója című kötet, amely megyénként, válogatva közli az 1956-os forradalom napjaiban megjelent vidéki napilapok közléseit. A korabeli sajtónak igen nagy szerepe volt a forradalmi események közvetítésében és megörökítésében, így ez a kiadvány is nagy fontossággal bír. Bács-Kiskun megyéből 3 újság közlései találhatóak a kötetben.
A megye napilapja, a korábban Bács-Kiskun megyei népújság címen, majd 1956. februárjától már csak Népújság címen az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapjaként jelent meg azokban az években. Az október 24-ei szám részletes tájékoztatást adott a budapesti eseményekről ellenforradalomként aposztrofálva azokat.
Később a megyei pártbizottságnak a megváltozott belpolitikai helyzettel kapcsolatos közléseit, majd a forradalmi eseményeket is folyamatosan közölte. Október 31-én, a forradalom hozta szabadság új vívmányaként megszületett a Petőfi Népe, ami már a BácsKiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság lapjaként jelent meg. A lap szerkesztőségének munkástanácsa így írt a köszöntőben: „A forradalom szépséges tavasza íme beköszöntött. Testvéreink, fiaink, hős munkatársaink piros vérrel megszentelt harcai a zsarnoki önkény ellen drága Budapestünk utcáin megszületni segítették a toll, a szó fegyverével harcoló sajtót… Új lapot adunk kezedbe olvasó, a béklyóból szabadult őszinteség és igazság lapját…”
1956. november 2-án jelent meg a Kecskeméti Lapok 1. száma is Homoki József szerkesztésében, aki „Isten nevében indította útjára újra a lapot 8 és félévnyi szünet után. A lap összesen 2 számot ért meg, a Kecskemétet megszálló szovjet csapatok elkobozták a 3. számot. A főszerkesztőt, Homoki Józsefet, letartóztatták, megkínozták, tartalék pályára
állították, aki belerokkant mindezekbe. Az újság szintén a helyi és az országos eseményekről adott hírt.
A 3. megyei lap a Kalocsa és vidéke volt, az 1. évfolyam 1. száma a forradalmi mozgalom hetilapjaként „nem pártlapként, hanem az egységes nemzeti akarat” lapjaként aposztrofálta önmagát, mely a magyarság nagy közös céljaiért száll harcba.
A következő kötet az 1991-ben megjelent 1956 plakátjai és röplapjai: Október 22 november 5. című kiadvány. Országos kitekintést adott ez is, Bács-Kiskun megyét 25 oldalon keresztül érinti. A röplapok és a plakátok a legfontosabb hétköznapi dokumentumok voltak, 1956 igazi szellemének és írásos emlékének az őrzői : tárgyilagosak, önfeltáró módon tájékoztatnak az eseményekről. A kötetbe válogatott röplapok és plakátok a nagyobb megyei városokban - Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas - megjelent kiadványok.
Tartalmukat tekintve egyrészt a lakosságot tájékoztató felhívások a rend megőrzésére, a zavargások megelőzésére. Majd az események hatására a forradalom eszméinek hirdetése, sztrájkfelhívások, politikai követelések, tájékoztató hirdetmények az új vezető szervek tagjaitól- forradalmi katonai tanácsok, munkástanácsok, újabb pártszervezetek megalakulása, szerepelnek rajtuk. A forradalom leverése utáni idők katonai parancsnokságának rendfenntartó parancsaiból is bemutatásra kerül néhány dokumentum.
A vidék forradalma 1956 címen jelent meg 2006-ban szintén Budapesten, az 1956-os Intézet és Budapest Főváros Levéltára kiadásában az újabb összefoglaló kiadvány. A tanulmánykötet 8 Dunán inneni megye levéltárosok által összegyűjtött dokumentumaiból és a forradalomban résztvevők visszaemlékezéseiből összeállított ismertető a megyék, a városok, a falvak forradalmáról.
A Bács-Kiskun megyére vonatkozó majdnem félszáz oldalas tanulmány - már helyi szerzők, Orgoványi István és Tóth Ágnes levéltáros kutatók munkája -, átfogó képet ad a megye gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről az 1956-os forradalmat megelőző időből, az előzményekről, majd tényszerűen bemutatja a forradalmi napok legfontosabb megyei történéseit. Főként a nagyobb települések eseményeire koncentrál, így nagy hangsúlyt fektet a kétpólusú forradalom székhelyei – Kecskemét és Baja – történéseinek, az azokban fontos szerepet játszó személyeknek a bemutatására, de természetesen a más településeken zajló események is bemutatásra kerülnek (Kiskunhalas, Tiszakécske, egyéb városok is). A falvak forradalmi tevékenysége összefoglalóan, a legfontosabb eseményeket kiemelve kerül csak bemutatásra : az események közös jellemzőit mutatják be röviden a terjedelmi korlátok miatt. A forradalomban résztevő legfontosabb személyek, szervezetek, testületek tevékenységét is bemutatja ugyanúgy, mint a forradalom ellenségeinek tetteit – a katonaság, a rendőrség megtorló intézkedésit, a kegyetlenkedéseket és a sortüzeket is. Az események leírását lábjegyzetekben közölt iratanyagra való utalás teszi teljessé. A következőkben már azokat a helyi kiadványokat mutatom be, amelyek Bács-Kiskun megyében kerültek kiadásra és vagy egészében a megyei, vagy csak egy-egy település vagy személy vonatkozásában ismerhetők meg belőlük a forradalmi események. Közülük a legteljesebb összefoglaló a 2000-ben, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára kiadásában megjelent 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára című 2 kötetes kiadvány, amely Tóth Ágnes, Orgoványi István és Pető Melinda levéltárosok gyűjtésében adja közre a forradalom történéseit kronologikus sorrendben a megye 8 járása, azon belül pedig az egyes települések szerint – a járási székhelyek történéseivel kezdve azt.
Az első kiadás példányai hetek alatt elfogytak, de hamarosan elkészült a kötet második, javított és átdolgozott kiadása is, amelybe már az időközben „előkerült" új források, a közben megjelent szakirodalmi információk is belekerültek. A több mint 800 oldalas kronológia időhatára az 1956-os év októberének eleje és az 1957-es év januárja között a megyében történt, a forradalommal szorosan összefüggő eseményekre terjed ki. Bács-Kiskun megyének 1956-ban 113 önálló települése volt, ezek közül 112 településre vonatkozóan közöl adatokat és dokumentumokat. A legnagyobb részt Kecskemét száz oldalas kronológiája foglalja el, Baja, a 2. legnagyobb forradalmi központ története több mint nyolcvan, Kiskunfélegyházáé ötven oldalon keresztül szerepel benne. A 3 városban lezajlott események kiemelt szerepet játszottak, hatással voltak a megye, illetve a járások történéseinek alakulására. A szerzők felsorolják az adott település forradalom alatti eseményeit, a résztvevők tevékenységét és az adott személlyel kapcsolatban a forradalom leverése után eszközölt megtorló intézkedéseket is ismertetik. A szerzők a szovjetek és a katonaság szerepét is részletesen bemutatják: a katonai diktatúrát, a megtorlásokat, a sortüzeket Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten.
A kötethez személynévmutató – mintegy 6000 névvel - és irodalomjegyzék is készült, elősegítve annak jobb használhatóságát. A kutatás forrása a teljes megyei közigazgatási anyag (megyei, járási, községi jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok), részben a megyei pártarchívum iratai, a megyei bíróság 56-os perei és a Hadtörténelmi Levéltár Bács-Kiskun megyei vonatkozású iratai voltak. Szintén a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára kiadásában, Orgoványi István összeállításában jelent meg 2006-ban az 1956 Bács-Kiskun megyében című kötet, amely az előbbiekben ismertetett kronológia megjelenése utáni kutatások eredményeit tette közzé, bemutatva az érdeklődőknek a forradalom megyei vonatkozású újabb írott emlékeit. A forradalomra vonatkozó, addig ismert források és forrásőrző helyek legteljesebb gyűjteménye.
200 iratot közöl, a nagyobb városokon (Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa) kívül szerepel a kötetben még 20 kisebb megyei település (Császártöltéstől Szeremléig) válogatott 1956-os dokumentuma is. A dokumentumok elsősorban a forradalmi közigazgatási szervek iratanyagából valók: ezek a forradalmi bizottságok, forradalmi tanácsok, nemzeti bizottságok, nemzeti tanácsok, a munkás önigazgatás forradalmi szervezetei: az üzemi és területi munkástanácsok iratai , egyéb rétegszervezetek (diák, pedagógus) és a pártok , a rendfenntartó szervek és a szovjet városparancsnokságok iratai is.
Az okmánytárat a megyében zajlott sortüzek és egyéb harci cselekmények áldozatainak jegyzéke zárja. A kötetet személy- és helynévmutató, irodalomjegyzék, életrajzgyűjtemény valamint rövidítésjegyzék teszi teljessé. A megyei összefoglaló kiadványok sorát egy magánkiadásban megjelent kötet rövid bemutatásával zárom. 1999-ben jelent meg Molnár Béla: Bács-Kiskun megye az 1956-os események napjaiban : tények és tanúk címmel kiadott munkája.
A Kiskunfélegyházán élő nyugalmazott középiskolai tanár gyűjtésében kronológia szerint, az események rövid összefoglalójával adja közre előbb megyei szinten, majd 15 település történéseit külön-külön is részletezve – Jánoshalmától Szabadszállásig. Nem tudományos ismertető mű, hanem csak rövid, az eseményeket válogatva közlő ismereterjesztés a forradalom napjairól. A forradalom eseményeit bemutató kiadványok között jelentős helyet foglalnak el az egyes települések eseményeit bemutató kiadványok. A legtöbb ezek közül a forradalom központjaként számon tartott kecskeméti eseményeket dolgozza föl. Orgoványi István a szerzője Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története című 125 oldalas tanulmánynak, ami a Bács-Kiskun megye múltjából sorozat 15. kötetében jelent meg 1999-ben.
A szerző bevezetőjében elemzi a forradalmat megelőző időszak társadalmi-gazdasági helyzetét, majd napokra lebontva ismerteti a forradalmi napok eseményeit. Bemutatásra kerülnek az események résztvevői, a forradalom szervei - a Nemzetőrség, a Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság, Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága, a munkástanácsok megalakulása és tevékenysége, a párt helyzete, a rendőrség és a katonaság tettei is. Megismerhetjük a Szabad Katona József Rádió létrejöttét, 1956. október 31. és november 3. közötti működését.
A forradalom leverésének történései is belekerültek a kötetbe egészen 1957 tavaszáig : így a szovjet támadást, a restaurációt és megtorlásokat, a párt újjászervezését is közli a szerző. Az eseményekben résztvevő, a közelmúlt közismert személyeinek tevékenysége is bemutatásra kerül: dr. Orosz László, dr. Katona Piroska, dr. Karácsonyi István, dr. Mészöly Gyula, B. Hajagos Károly és még sokan mások is. Az eddig ismertetett kiadványoktól eltérően, újszerű módon mutatja be a forradalom eseményeit a Balai F. István és Lovas Dániel szerzőpáros által jegyzett Kecskeméti 56-os olvasókönyv.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára megjelent kötet az érdeklődők, a szélesebb közönség számára készült olvasókönyv : átfogó, közvetlen képet ad az 1956-os kecskeméti eseményekről. Megtalálhatók benne a hitelesnek tekinthető történelmi tények, melyeket a személyes visszaemlékezések tesznek életszerűvé. A kötet tartalmazza a kecskeméti 56-os események történeti leírását, melyekhez korabeli dokumentumokat, visszaemlékezéseket, újságcikkeket is mellékeltek, amelyek magyarázzák a történéseket. A helyi újságok hasábjain az elmúlt 2 évtizedben megjelent, a forradalomra emlékező cikkeket, tanulmányokat, visszaemlékezéseket is tartalmaz. A szerzők sokat idéznek a témáról eddig megjelent művekből is az események, összefüggések mélyebb megismerésére. Korabeli fotók, dokumentumok másolatai is színesítik azt. A kötet végén az eseményeket naponként részletező kronológia áll. A következő kiadvány csak egy forradalmi szervezet tevékenységét mutatja be, de annak jelentősége miatt feltétlenül szükséges a bemutatása. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár Munkástanácsának jegyzőkönyvei : 1956. október 30. december 12. című tanulmány, melynek szerzője Tóth Ágnes, az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete 1993-as évkönyvében jelent meg Budapesten.
Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár Kecskemét egyik legnagyobb üzeme volt az 1950-es években. 600-800 munkást foglalkoztatott, így az itt koncentrálódott munkáslétszám és a munkás-önszerveződés élére állt vezetők személyisége miatt meghatározó szerepet játszott a város munkásságának megszervezésében, törekvéseik összehangolásában. A munkástanács 1956. október 30-án alakult meg, sztrájkot folytatott 1956. okt. 30. és nov. 10. között. Legfőbb követeléseik érvényesítésére a kormányhoz memorandumot is megfogalmaztak, ennek főbb pontjai : a szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés felbontása, több pártrendszer, béremelés és még több gazdasági jellegű kérés is. A Munkástanács vezetői között a forradalom főbb kecskeméti alakjai voltak: B. Hajagos Károly, Pulai Béla, Homoki László és mások. Tevékenységük a forradalom utáni események hatására gyengült, 1957 első hónapjaiban még működtek, majd szerepük formálissá vált. A jegyzőkönyvek az ülések részletes anyagát tartalmazzák – töredékesen maradtak fenn a munkástanács vezetői ellen 1957-ben indított perek anyagához csatoltan, nem teljesen szó szerintiek és együtt szerepelnek a vádlottak vallomásainak egyes részleteivel. A kecskeméti helyőrség 1956-os forradalom alatti történetét írta meg röviden Kenyeres Dénes Kecskemét helyőrség története 1848-2004 című kötetében, melyben egy fejezetet szentelt a forradalom alatt oly nagy szerepet játszó katonaság tetteinek. Részletesen megismerhető belőle a helyőrség egységeinek minden mozgása: napról napra, a kiadott parancs végrehajtása és ennek következményei a forradalom menetében.
A legismertebb ezek közül az okt. 26-ai kecskeméti sortűz, mellyel a városközpontban és a börtön előtt tüntető tömeget oszlatták szét, vagy a cigányvárosi tisztogató razziázás – mindez a véreskezű parancsnok, Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára. A megyében zajló forradalom másik központja Baja volt. Gergely Ferenc magánkiadásban 1997-ben jelent meg a Baja, 1956 című kötet, amelyben a szerző, aki maga is a forradalom aktív résztvevője volt, szintén részletesen ismerteti a forradalmi napok eseményeit. Megismerhető belőle a forradalom teljes lefolyása: a tömegtüntetések, a diákság részvétele, a régi vezetők leváltása és helyébe az újak állítása, a nemzetőrség és a munkástanácsok tevékenysége, majd a megtorlás időszaka is. Baján szerencsére nem történt véres cselekmény, a katonaság nem támadta meg a forradalom résztvevőit és a várost november 4-én megszálló szovjet csapatok sem. A forradalmi vezetők rövid biográfiája és a rájuk mért büntetések leírása is a kötet részét képezik. Nagyon gazdag forrásanyaggal támasztja alá az állításait: tanulmánykötetekből vett idézetek, jegyzőkönyvrészletek, levéltári dokumentumok, korabeli újságcikkek és fotók, röplapok, a résztvevők visszaemlékezései teszik teljessé az események leírását.
Az 1956-os megyei eseményeket bemutató kiadványok újabb kötete a Tiszakécskei Honismereti Kör kiadásában 1994-ben megjelent Sortűz Tiszakécskén 1956-ban címet viseli.
Békésnek mondható tömegtüntetések zajlottak a településen is a forradalom első napjaiban, amelyek a korábbi rendszer ellen irányultak, a helyi vezetők élete, testi épsége nem forgott veszélyben. Ám 1956. október 27-én a lincselés állítólagos veszélye miatt mégis tűzparancs kiadására került sor és békésen felvonuló tömegbe a Kecskemétről idevezérelt repülőgépről belelőttek. A sortűznek 17 halálos áldozata volt, legalább 110-en lőtt sebbel orvosi ellátásra szorultak, kisebb-nagyobb sérülést szereztek.
A kötet az eseményeket szóbeli források felhasználásával teszi teljessé, a visszaemlékezők egyéni sorsukon keresztül láttatják a történelmi eseményeket. A közzétett különböző források (dokumentumok, térképrészletek, fotók, napilapidézetek, forradalmi röplapok stb.) hitelesítik a szemtanúk által elmondottakat. Nem tudományos igénnyel, hanem inkább ismeretterjesztő szándékkal megírt kötet – egy helytörténeti kutató írása, ami Megmozdulások Kiskőrösön, 1956 : Megemlékezések Nagy Imre kivégzésének 50. évfordulójáról Suba György magánkiadásában jelent meg 2008-ban.
A kiskőrösi események összefoglalója egy forradalmár emlékeiből: a tüntetésekről, a repülőgépről küldött golyószórótűzről, a nemzeti bizottság megválasztásáról, annak tagjairól, a munkástanács megalakulásáról, majd a szovjetek bevonulásáról és Suba György személyes emlékeiről, a forradalomban való részvételéről , a börtönbüntetéséről, a börtönévekről. Az eseményekről a még élő szemtanúk emlékeit is közli olvasmányos, ismeretterjesztő formában. A résztvevők fotói, jegyzőkönyvrészletek, életrajzi adatokkal is színesítik a kiadványt. Az anyaggyűjtés során a településtörténeti monográfiákat is igyekeztem megvizsgálni az 1956-os történések kapcsán. Ezek a kiadványok, mivel az adott település teljes történetét mutatják be - csak néhány oldalon keresztül foglalkoznak az 1956-os eseményekkel. Mindegyikük a rendszerváltás után keletkezett. Csak néhány fontosabbat említek közülük. Az 1956-os forradalom kronológiája : Kiskunhalas, 1956. október 23 - november 4. című tanulmány 1996-ban jelent meg az Adatok Kiskunhalas történetéhez című kötetben és mindössze pár oldalon keresztül, csak a legfontosabb eseményeket sorolja fel röviden.
Tetézi Lajos Izsák város története című, 2012-ben megjelent munkája is csak pár oldalon keresztül írja le az eseményeket, a főbb irányítók, résztvevők szerepét, fotókkal, korabeli jegyzőkönyv másolatokkal illusztrálva azt. Külön érdekessége a történéseknek, hogy bár nem az izsáki események résztvevőjeként, két izsáki származású, közismert 1956-os forradalmár is szerepel benne: Mihala Ferenc, aki a miskolci Észak-Magyarországi Nemzeti Tanács elnöke volt és Rácz Sándor, aki a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnökeként vett részt a forradalomban. Egy-egy fejezet ismerteti a forradalmi eseményeket az Orgovány : 100 éves település , az Adalékok Kerekegyháza történelméhez , a Szank története, a kiskunfélegyházi és a nemrég megjelent lajosmizsei olvasókönyvben - és még sorolhatnám a többit is. Meg kell említenem még a személyes visszaemlékezéseket és a nagy forradalmárok életéről szóló kiadványokat is. Előbbiek nem a teljes forradalmi időszakot, hanem csak néhány napot és eseményt tárnak fel, egyéni nézőpontból látva és elemezve azokat, de adataikat tekintve fontos információkat és tényeket mutatnak be, a felkelők motivációit és hatalom magatartását is leírják. Ebben a kategóriában Molnár Béla kötetét már ismertettem. Bátki Ferenc Kecskemét 1956. október 26. : A fegyveres felkelés igaz története című, 2000-ben megjelent kiadvány a szerző személyes élményeit és a forradalom történéseivel kapcsolatos reflexióit beszéli el. A szerző, aki előbb egy felkelőcsoport vezetője, majd a Kecskemét Város Forradalmi Tanácsának közfelkiáltással megválasztott elnöke a saját szemszögéből mutatja be az eseményeket: részvételét a kecskeméti börtönnél a rabszabadítási akcióban, a helyőrség elfoglalásában, a rendőrség forradalmi felkelők mellé állításában szubjektív módon véleményezi a történéseket.
A nagy forradalmárokról szóló kiadványok közül a Corvin köz főparancsnokát bemutató kötetet azért említem, mert élete utolsó éveit Kiskunmajsán töltötte, ahol 1999-ben létrehozta az 1956-os Múzeumot.
A Pongrátz Gergelyről szóló kötet Kozma Huba munkája és a lakiteleki Antológia Kiadó adta ki 2002-ben.
Pongrátz Gergely halála után öccse, Pongrátz Ödön vezette tovább a múzeumot. Róla szintén Kozma Huba írt kötetet, amit az 56-os Történelmi Alapítvány adott ki 2006-ban.
Nem lenne teljes a sor, ha nem tennék említést arról a több száz, a helyi lapokban megjelent újságcikkről és a különböző szakfolyóiratokban neves történészek tollából megjelent tanulmányról, amely egyrészt a forradalom helyi eseményeinek az ismertetése volt, másrészt a még élő résztvevőkkel készített interjúk és visszaemlékezések sora, amelyek igyekeztek a szabadságért, a függetlenségért, az önrendelkezés jogáért síkra szálló Bács-Kiskun megyei emberek tetteit bemutatni. Közülük sokan nagy árat fizetettek bátorságukért.
A cikkek a Petőfi Népe, a Kecskeméti Lapok, a Bácskapocs, a Kalocsai Néplap, a Bajai Tükör oldalain és még sorolhatnám azokat a helyi újságokat, amelyekben megjelentek. A legtöbb közlés Balai F. István tollából származik. Csak újságcikkekből ismerhetjük meg a megtorlás legismertebb megyei mártírjának, a jánoshalmi dr. Szobonya Zoltánnak az életútját is, akit 1958-ban végeztek ki a forradalmi bizottságban való részvételéért.
Az összeállítás során csak a leghangsúlyosabb kiadványok ismertetésére került sor. Ezekből is látszik, hogy a megyei történéseknek méltó módon állítottak emléket a szerzők. A záróképen a forradalom tisztaságát jelképező emlékmű látható, amelyet Baján 1956. október 25-én éjszaka a III. Béla Gimnázium diákjai ifj. Éber Sándor festőművész-tanár irányításával építettek föl.
