HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

ÖTLETADÓ MEGOLDÁSOK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÓ- ÉS KÉRDŐÍV A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) lehetőséget kíván teremteni az értékteremtő és hordozó helyi és térségi magyar gazdasági szereplők számára, hogy ötletadó jó gyakorlataikat, példáikat, projektjeiket szélesebb közönséggel megismertessék, ezáltal elősegítve, hogy további helyi gazdaságfejlesztésben gondolkodó vállalkozások, közigazgatási szervek, közösségek vagy civil szervezetek is hasonló, a helyi körülményeikhez és igényeikhez igazodó fejlesztéseket valósítsanak meg. A jelen kérdőívvel az NTH az első lépést kívánja megtenni annak érdekében, hogy a helyi és térségi szereplők egymás közötti információáramlása, illetve kapcsolati hálója megerősödjön. Az NTH kiemelten fontos kérdésként kezeli a személyes adatok védelmét és azok bizalmas kezelését, ugyanakkor a közérdekű adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát. Az NTH-ra vonatkozó adatvédelmi, információ-biztonsági szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak értelmében az Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat tartalmazza, amely a http://www.nth.gov.hu/adatvedelem/index.html oldalon érhető el.

A mintaadó kezdeményezés, jó gyakorlat leírása Projekt neve * Kulcsszavak * Geotermikus energiára alapozott A projekttel kapcsolatban felmerülő kulcsszavak (pl.: gazdasági együttműködések ösztönzése, vállalkozásfejlesztés, élelmiszer-termelés, távfűtő rendszer kialakítása

lokalizáció, projektgenerálás, turisztikai fejlesztés, marketing, innováció, közösségépítés, helyi/térségi decentralizált energetikai rendszer, stb.)

környezetvédelem, geotermikus energia, energiaracionalizálás Bóly Város Önkormányzata

Projektgazda *

Projektlogó, jellemző kép

Bóly város címere

A kezdeményezés rövid leírása * Miről szólt a projekt, mi jött létre a projektben, mi az eredménye?

A beruházás célja az önkormányzati és egyéb közintézmények fosszilis energiafelhasználásának csökkentése, illetve végső szinten megszüntetése, ill. a hőigények megújuló energiával, geotermikus energiával való ellátása, ezáltal a közköltségek számottevő csökkentése, a környezet állapotának javítása, a káros légköri emisszió mérséklése. Az önkormányzat a 2000-es években a település határától 2 km-re lévő kutatófúrást megvásárolta és kitisztítatta. A munka eredményeként pontos adatokat kaptak a víz összetevőiről és hozamáról, amelyek alapján megtervezhetővé vált a lehetséges hasznosítás módja és terjedelme. Mivel a település nem rendelkezett jelentősebb idegenforgalmi nevezetességgel és a turizmus nem volt számottevő, a termálfürdőt, mint elsődleges hasznosítási módot elvetette a város vezetése. A hasznosításra olyan lehetőséget kerestek, amely a termálkút víz termeléséhez igazodik: folyamatos, valamint nagy hőmennyiségi igény egymástól nem nagy távolságra lévő fogyasztási helyeken. A meghatározott kritériumok alapján a termálvíz környezetbarát alkalmazása, az önkormányzati tulajdonú épületek gázfűtési rendszerének alacsonyabb költségű kiváltása kínálkozott megoldásként. A tervezet szerint a projekttel közép és hosszú távon a közfeladatok ellátásának

Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok

1


költségei csökkenthetőek voltak. A beruházás keretében két, közel 1500 m mély termálkút fúrására került sor: egy termelőre, valamint egy visszasajtolóra (visszajuttatja a felhasznált vizet a mélybe). A fogyasztókat jelenleg már távhővezeték-rendszer látja el a szükséges hőenergiával, ill. szállítja a lehűlt termálvizet másodlagos hasznosításra, majd azt követően a visszasajtoló kúthoz. A fejlesztés további eredményeként megújuló energiaforrás felhasználásával kap távfűtési szolgáltatást a helyi önkormányzat szakközépiskolája, általános iskolája, kollégiuma, közművelődési intézménye, az Erzsébet Vigadó, az Egészségügyi Centrum, az Idősek Gondozási Központja, valamint az óvoda, továbbá a megyei önkormányzat által fenntartott Fogyatékos Személyek Otthona. Projekt jellege * Mi a projekt jellege (pl. profitérdekelt, non-profit, stb.)?

Alapvetően non-profit, mivel elsősorban az önkormányzat fűtési költségeit csökkenti, azonban részben profit-orientált, mert az önkormányzat gazdasági társaságok részére is biztosít geotermikus energiát fűtési és technológiai célra (irodaház, üzemcsarnokok), amelyből többletbevétel keletkezik.

Projektgazda típusa * állami szervezet önkormányzat kistérségi szervezet vállalkozás civil szervezet felekezeti közösség (pl. egyház) egyéb:

Projektpartnerek Kikkel együtt valósították meg a projektet, kik voltak még érintettek benne?

A projekt lebonyolítását Bóly Város Önkormányzata valósította meg. A tervezésben részt vett a Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona, mint a fűtési rendszer legnagyobb fogyasztója. Projekt központi helyszíne *

Régió *

Dél-Dunántúl

Megye *

Baranya

Járás (Kistérség) *

Mohácsi

Település *

Bóly

A kezdeményezés célja * Miért kezdtek bele?

Az önkormányzat alapvető célja az önkormányzati intézmények (bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakközépiskola, kollégium, kulturális és szociális intézmények, egészségügyi centrum, könyvtár) fűtésének új, korszerű, racionális és hatékony megújuló energiával való biztosítása. A fejlesztés célja egyrészt a szükséges energiamennyiség csökkentése – a korszerű technológia és a precízen szabályozható távfelügyeleti rendszer alkalmazásának segítségével –, amelynek eredményeként az önkormányzat közfeladatai gazdaságosabban láthatóak el, másrészt a légköri emisszió csökkentése a környezetszennyező gázok kiváltásával. A kezdeményezés indoka, háttere * Melyek voltak az előzmények?

Bóly külterületén, a Villányba vezető út mentén, a belvárostól kb. 2 km-re uránérc-kutató fúrást mélyítettek 1982-ben. Az önkormányzat megvásárolta a furatot és a kutat, és részletes elemzést végeztetett a vízkészlet és a vízminőség tekintetében. A kút a VIKUV Rt. által, 1999-ben elvégzett műszeres vizsgálata megállapította, hogy egy megfelelő kiképzésű, újonnan létesítendő kb. 1 350 m talpmélységű kútból 80 °C körüli hőmérsékletű, 700-1 500 l/min térfogatáramú termálvíz tárható fel. Az önkormányzat a kutat kitisztította, kimélyítette és tanulmányokat készített a hasznosítás lehetőségeiről. Több más opció mellett végül az önkormányzat a víz fűtési célú hasznosítása mellett döntött.


2


A kezdeményezés leírása * Kérjük, amennyire lehet, részletes leírást adjon, hogy az érdeklődők alaposan megismerhessék a projektet!

Termálprojekt I. – kezdeti tapasztalatok, tervezés élőben Bóly Város Önkormányzatának régi energetikai fejlesztési elképzelése, hogy az 1983-ban ércbányászati kutatófúráskor megtalált termálvíz hasznosítását a települési intézményeknél fűtésre és meleg víz előállítására hasznosítsa. A település különböző pályázati támogatásokkal 1996-97-ben hasznosítási, megvalósíthatósági tanulmányokat készíttetett a rendelkezésre álló adatokra alapozva. A tanulmányok rendkívül kedvező hasznosítási lehetőségeket mutattak be, azonban kevés adat volt a hosszú távú tervezéshez. A térségben csak egy furat adatai álltak rendelkezésre, a kutatófúrás nem geotermikus célú volt, megfelelő számú mintavételezés nem történt. Az önkormányzat ezért úgy döntött, hogy megvásárolja a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) tulajdonában lévő kutatófúrást, a furatot kitisztítva, majd teljesen lecsövezve, kúttá alakítva biztosítja a szükséges geológiai adatokat. Mindezt annak tudatában tette, hogy az így kialakított kút energetikai célra csak minimális mértékben hasznosítható, mivel csövezése, a kút átmérője, szűrőzése alkalmatlan egy nagyobb projekt termálvíz igényének biztosítására. A kút működéséből szerzett adatok alapján igen kedvező paraméterű, könnyen kitermelhető termálvíz állt tervezési alapadatként rendelkezésre. A geológiai szaktanulmányok alapján a település önkormányzata úgy döntött, hogy kihasználva a Sapard támogatás lehetőségeit, termálkutat fúr a kutatófúrástól 2,5 km-re a település központjában (Termálprojekt I.). A döntés mellett a rövidebb távvezeték, a biztonságos villamos energiaellátás és a könnyű üzemeltetés szólt. Sajnos a geológiai szakvélemények, tanulmányok ellenére a fúrás nem találta meg a repedezett karsztréteget, és a 400 méterrel lejjebb lévő alaphegységben tömör kőzetbe ütközött. Az 1 800 méterig lemélyített furat részleges tömedékelésével az 500–700 méter mélyen található vízadó réteg 41 °C fokos vizét hasznosították. Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel kialakított padlófűtésű könyvtár, ifjúsági ház, valamint az erre átalakított, felújított iskolai objektum fűtése 2005-től 2 éven keresztül e kút vizét hasznosította. Ezen fűtési rendszer nem hozta meg a kívánt eredményeket, mivel a lemezes hőcserélő után a 30 °C fok körüli távozó víz kevés energiát tudott leadni. A távozó víz terhelte a szennyvíztelepet, valamint a járulékos költségek – vízkészlet járulék, bányajáradék, villamos energia stb. – jelentős mértékben csökkentették a fűtés gazdaságosságát. Az önkormányzat a negatív tapasztalatok ellenére úgy döntött, hogy további megvalósítási tanulmányt, majd pályázati tervet készíttet új 1. kép: Geotermikus kút termelő kút kiépítésére a meglévő kutatófúrás mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat sikeresen pályázott KIOP-1.7.0F-05/1.-2006.01.0009/3 pályázati kiíráson, és 2008 októberére elkészült a Termálprojekt II.


3


A működő projekt (Termálprojekt II.) műszaki kialakításának rövid leírása A projekt keretében egy termelő kutat és egy visszasajtoló kutat alakítottak ki. A termelőkútból búvárszivattyúval kitermelt termálvíz egy 20 m3-es kiegyenlítő-gáztalanító tárolóba kerül, ahonnan továbbító szivattyúk távvezetéken keresztül juttatják el a hévizet a hőközpontokba, ahol lemezes hőcserélőkön lehűtve a visszasajtoló kút előtti tárolóba áramlik. Innen a visszasajtoló gépházban lévő szivattyúk szűrőn keresztül ugyanazon vízadó rétegbe juttatják vissza a termálvizet a visszasajtoló kúton keresztül. A projekthez kapcsolódóan 2,5 km-es 20 kV-os elektromos hálózat épült ki transzformátorral, valamint az összes hőközpont DDC típusú automatikával, központi vezérlő irányító szoftverrel és gyengeáramú összekötő kábellel. A településen belül külön termálvízhálózat épült ki a radiátoros hőcserélőkben radiátoros fűtési rendszerekhez kapcsolódó lemezes hőcserélővel lehűtött szekunder víznek, ill. az alacsony fűtési rendszerekhez kapcsolódó lemezes hőcserélők utáni, már visszasajtolásra 2. kép: Hőközpont-vezérlő szoftver kerülő tercier víznek. A jól működő rendszer eredményeként az önkormányzat a Bólyi Ipari Parkban megvalósított beruházásaihoz (üzemcsarnokok építése: 2 db 800 m2-es és 1 db 7.200 m2-es) kapcsolódóan az ipari parkban is kiépítette a geotermikus közműrendszert. Az új csarnok számára is elérhetővé tették a megújuló energiát fűtési céllal, ill. a vállalkozások technológiai folyamatainak támogatásához. A megvalósítás során alkalmazott eszközök * Milyen eszközöket használtak a megvalósításban (Pl. közösségépítés, hálózatfejlesztés, találkozók, fórum, vásár, kaláka, önkéntes munka, térség- és településmarketing, értékesítési csatorna kiépítése, piacépítés, termelők megkeresése, termékfejlesztés, helyi termék adatbázis létrehozása, helyi termék klaszter kialakítása, foglalkoztatás, felnőttképzés, kiállítás, házfelújítás, arculatépítés, közös arculat, védjegy, kiadványok, web áruház, stb.)

A projekt tervezése és megvalósítása során a helyi önkormányzat folyamatosan együttműködött a Baranya Megyei Önkormányzattal, amelynek bólyi intézményénél is kialakításra kerültek hőközpontok. A projekt tervezett céljait, a megvalósítás módját a környező 25 településen is látható Városi Televízió Bóly csatornáján, az Új Dunántúli Naplóban és az önkormányzati honlapon is folyamatosan bemutatták. Az önkormányzat folyamatosan lehetőséget biztosít a nyilvánosság számára a rendszer, valamint az előnyök és tapasztalatok megismerésére. Ennek keretében számos önkormányzat képviselőit fogadták, több média-megjelenéshez hozzájárultak (nyomtatott sajtó, rádió, televízió). Felkérés esetén igyekeztek eleget tenni a hazai és külföldi konferenciákon, előadásokon történő megjelenéseknek. A kezdeményezés eredményei * Milyen pozitív hatása volt eddig a projektnek gazdaságilag és milyen egyéb pozitív hatásokról tud beszámolni (pl. közösségépítés, helyi öntudat erősödése, stb.)?

A projekt az elsődleges célkitűzéseket elérte, a várt eredményeket megvalósította. 1. A korábbi fűtési energiát (gáz) teljes mértékben kiváltották az intézményeknél, sőt az elmúlt 34 év tapasztalatai alapján a rendszer a tervezettnél jobban működik. A rendszer -5°C-ra volt tervezve, de a 2011–2012. téli időszakában a -15°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten is biztosította a fűtéshez az energiát, a tartalék gázkazánok beindítására nem volt szükség. 2. Az önkormányzat fűtési kiadásai folyamatosan csökkentek (a jelenlegi kiadások szintje a fejlesztés előtti állapot 45%-a körül van) és a vállalkozások székhelyeinek, valamint a megyei önkormányzatnak szolgáltatott hőmennyiség után kiegészítő vállalkozási bevételhez jutott az önkormányzat. 3. A rendszert igénybe vevő vállalkozások és a megyei önkormányzat számára is hatékony és


4


költségkímélő az új rendszer, mert az önkormányzat a hasznosított hőmennyiség után számol el velük, így a régi, rosszul szabályozott, gyenge hatásfokkal működtetett kazánoknál keletkező veszteség megszűnt, a karbantartással és üzemeltetéssel járó bérköltségek csökkentek, megszűntek. Továbbá az új fűtési rendszer kapcsán a mindenkori gáz árának 90%-ában határozták meg a hőmennyiség díját. Összességében a fenti tényezők 20-30%-os kiadáscsökkenést eredményeztek a megyei önkormányzatnál. 4. A megtakarítások lehetővé tették a rendszer folyamatos bővítését és új fogyasztók bekapcsolását. Pénzügyek, időzítés Megvalósítás éve, időtartama *

2006.01.19.–2008.10.30.

Mikor kezdték és meddig tart/tartott a projekt? Mik voltak a legfontosabb szakaszok, mérföldkövek?

A megvalósítás forrása * Mi a megvalósítás forrása, amely lehet saját erő, hazai, vagy európai uniós finanszírozású pályázat, nemzetközi program, Norvég Civil Támogatási Alap, vagy finanszírozási igény nélkül megvalósított projekt.

Költség * Ha nem volt a projektnek költsége, akkor 0 (nulla).

Támogatás * Mekkora külső támogatást vettek igénybe? Ez lehet pályázaton nyert pénz, vagy más úton külső forrásból a projektre fordított pénz.

Az EU-csatlakozás előtt a SAPARD-program támogatása, majd az uniós KIOP, később pedig KEOP források, illetve hazai fejlesztési támogatási források vegyesen, valamint saját önerő kombinációja teljes beruházási költség (tervezés, kivitelezés, közbeszerzés, műszaki ellenőrzés, stb.): 433 877 006 Ft, ebből saját erő: 98 977 815 Ft uniós: 179 397 678 Ft hazai: 59 799 263 Ft összesen KIOP: 239 196 941 Ft EU Önerő Alap: 95 702 250 Ft

Kapcsolódás, térségi, helyi hatás Programszerűség A projekt milyen egyéb projekt keretei között valósult meg, vagy önálló programot alkot, netán egyedi projekt-e?

A projektet Bóly Város Önkormányzata a Baranya Megyei Önkormányzattal együttműködve valósította meg támogatásból és saját forrásból. A rendszer bővítése kapcsán fogyasztóként a településen működő vállalkozások is bekapcsolódtak. Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel A projekt milyen kapcsolatban áll más egyéb szervezet programjával, hogyan kapcsolódik a térség fejlesztésébe?

A projekt tervezése során a már korábban Magyarországon megvalósított geotermikus fűtési rendszerek adtak iránymutatást (pl.: Veresegyház). Térségi, helyi és társadalmi, közösségi hatás Milyen hatással volt a projekt a térség fejlődésére?

A rendszer kialakítását követően a településtől 15 km-re lévő Mohácson is kialakítottak egy 600700 m mély termálkutat, valamint befektetői forrásból Szentlőrinc településen is geotermikus energiát hasznosítanak fűtési célokra. A bólyi korai geotermikus fejlesztés közvetlen példaként szolgált a környező települések számára. A térségben további önkormányzatok gondolkodnak hasonló megoldás megvalósításán. Miért jó a gyakorlat, tapasztalatok Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? A jó gyakorlatok mintaként szolgálnak más gazdaságfejlesztők, közösségek számára, Miért ajánlja nekik a projektet?

A projekt igen jó ötvözete az energiahatékonysági, környezetvédelmi és pénzügyi hatékonysági célok együttes megvalósulásának, mivel jelentősen csökkenti a káros légköri emissziót és a működési kiadásokat.


5


Mi volt a projekt legörömtelibb pillanata? Tudjuk, hogy a siker, az elvégzett munka öröme motiváló a további végrehajtásra. Itt kérem, írja le, hogy mi okozta a legnagyobb elégedettséget a projekt során!

Az első kútfúrás részbeni sikertelensége után a legörömtelibb pillanat az volt, amikor az újabb termálkút-fúrások sikeresek voltak, vagyis nemcsak zárt mészkőréteget találtak, hanem termálvíz kiaknázására alkalmas repedezett réteget is, amelyben termálvízre leltek. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán. Mi okozta a legnagyobb fejtörést a projekt végrehajtása során? Mit nem tudtak megoldani? Mit tennének másképp, ha a projekt most indulna?

Magyarország adottságai a termálvíz-ellátottság tekintetében kiemelkedőek, de míg az Alföldön szinte bárhol nagy bizonyossággal termálvízre lehet lelni, a Dunántúlon mészkőben található a termálvíz, amely csak akkor termelhető ki, ha megfelelően repedezett rétegeket ér el a fúrás. A fúrásnak igen nagy kockázata van. Mire kell figyelni a megvalósítás során? Itt a hasonló projektek végrehajtásakor szükséges legfontosabb feltételeket kérjük feltüntetni.

A projekt tervezésekor legnagyobb körültekintéssel szükséges meghatározni a termálkutak helyét, amely ekkor sem garantálja a 100%-os eredményt. Fontos körülmény, hogy egész év folyamán fennálló, a kutak hozamához illeszkedő fűtési igényeket elégítsenek ki a projekt segítségével, így folyamatos kitermelésre legyen lehetőség. Összességében a legnagyobb bizonytalansági körülmény a termálvíz elérhető mennyisége, hozama és adottságai. További tervek, fejlesztési igények További tervek, a fejlesztés jövője Hogyan folytatódik a projekt a továbbiakban? Milyen fejlesztési fázisai vannak hátha? Milyen kapcsolódó projekteket terveznek még (ami nyilvános)?

Az önkormányzat folyamatosan törekszik a rendszer bővítésére, új fogyasztók bekapcsolására. Ezzel összefüggésben: 1. A geotermikus közműrendszer bővítése, új vezetékszakaszok kiépítése. 2. A kinyerhető termálvíz mennyiségének növelése, a kutatófúrás minél jobb hasznosítása, nagyobb teljesítményű szivattyú telepítése. 3. A rendszer üzemelési tapasztalatok szerinti optimalizálása (a csúcsteljesítmény növelése továbbító szivattyúk beépítésével). 4. A rendszer folyamatos üzemi működésének megteremtése, azaz a nyári időszakban is energiát igénylő fogyasztók keresése (hűtőházak, üvegházak). 5. A távfelügyeleti rendszer modernizálása a villámkárok csökkentése érdekében és a megbízhatóbb üzemeltetés érdekében. Mire van most leginkább szüksége a projekttel kapcsolatban? Mi hiányzik most leginkább a projekt fenntarthatóságának biztosításához, továbbfejlesztéséhez?

A geotermikus közműrendszer bővítésének lehetőségére, a távfelügyeleti rendszer modernizálására, a rendszer üzemeltetési tapasztalatainak optimalizálására és a folyamatos, nyári időszakban is működő üzem megteremtésére van leginkább szükség. Kapcsolati adatok Elérhetőségek * Az egyes személyes adatok után álló jelölőnégyzetben megadhatja, hogy megjelenhet-e az adott személyes adat valamely nyilvános kiadványunkban, honlapunkon. Amennyiben kipipálja, azzal hozzájárulását adja a megjelenéshez.

Szervezet * Kapcsolattartó * Cím Honlap

Bóly Város Önkormányzat Kosztolányi Zsolt 7754 Bóly, Rákóczi Ferenc utca 3. www.boly.hu

Telefon E-mail

06 (69) 869-409 [email protected]


6

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Recommend Documents