Ügyiratszám: 35200/1152/2015. ált.
Tárgy: Másodfokú döntés a „Jókai” Lakásszövetkezet (7622 Pécs, Nagy Lajos király útja 8/B.) tűzvédelmi bírsága ügyében
HATÁROZAT A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) 1180-12/2014/PK/H1 számú, 2014. november 26-án kelt határozatát (a továbbiakban: bírsághatározat), amelyben a „Jókai” Lakásszövetkezetet (7622 Pécs, Nagy Lajos király útja 8/B.) (a továbbiakban: Ügyfél) 340 000 Ft, azaz háromszáznegyvenezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésre kötelezte, helybenhagyom. A tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1002300200283494-20000002 számú bírság letéti számla javára kell banki vagy készpénz átutalási megbízással befizetni. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. Tárgyi ügyben eljárási költségként 13 600 forint fellebbezési illeték merült fel. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni. Határozatom a közléssel jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott keresettel élhet. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. INDOKOLÁS A Kirendeltség 2014. június 17-én tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott az Ügyfél kezelésében lévő Pécs, Ybl Miklós u. 9. szám alatti 17 emeletes lakóépület (a továbbiakban: 17 emeletes lakóépület) területén. A helyszíni ellenőrzés eredményéről 1180-1/2014/PK/H1 számon jegyzőkönyv készült, amely tűzvédelmi hiányosságokat és jogszabálysértést rögzített. A Kirendeltség 2014. június 18-án az Ügyfél kezelésében lévő 17 emeletes lakóépület területén, az egy nappal korábban tapasztaltakra tekintettel, a valós üzemelési állapotok megtekintése miatt, tűzvédelmi célellenőrzést tartott, amelyről 1180-2/2014/PK/H1 számon jegyzőkönyv került felvételre. A Kirendeltség 2014. június 19-én újabb tűzvédelmi célellenőrzést folytatott le a 17 emeletes lakóépület területén, amely a nyomásfokozó szivattyúk működésére és a működésükből kifolyólag a szintenkénti oltóvíz-ellátottságra irányult. Az ellenőrzésről 1155-1/2014/PK/H1
szám jegyzőkönyv került felvételre. E jegyzőkönyv másolati példányát a Kirendeltség 11803/2014/PK/H1 számon, mint kapcsolódó iratot iktatott. Az ellenőrzéseket követően egyeztetést tartott a Kirendeltség és az Ügyfél 2014. július 21-én, amelyről emlékeztető készült. Az emlékeztetőben az Ügyfél által vállaltakat, a vállalt határidő elteltét követően a Kirendeltség 2014. július 30-án tűzvédelmi célellenőrzés keretében megvizsgálta, majd az Ügyfelet a tényállás pontos tisztázása céljából a 1180-7/2014/PK/H1 számú végzésében iratbemutatásra hívta fel, melyet az Ügyfél határidőre teljesített. A rendelkezésre álló és az Ügyfél által benyújtott bizonyítékok alapján a Kirendeltség az Ügyfelet tűzvédelmi bírságolási eljárás megindításáról értesítette, majd a bírsághatározatban 340 000 Ft, azaz háromszáznegyvenezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Ügyfél a bírsághatározatot a rendelkezésre álló tértivevény tanúsága szerint 2014. november 28-án vette át, az ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 2014. december 12-én, a bírsághatározat közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést terjesztett elő. A Ket. 102. § (1) bekezdés szerint, a fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, ennek megfelelően Ügyfél a fellebbezést a Kirendeltségnél terjesztette elő. Ügyfél a fellebbezésen, illetékbélyeg formájában 13 600 forint, azaz tizenháromezer-hatszáz forint illetéket megfizetett. A Ket. 102. § (5) bekezdésének megfelelően az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. A Kirendeltség 2014. december 16-án kelt hivatalos irattal a fellebbezést az ügy összes iratával együtt felterjesztette a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A Kirendeltség úgy nyilatkozott, hogy a határozat módosítására vagy visszavonására nem lát okot, a fellebbezés elutasítását és a döntés helybenhagyását kéri. Eljárásom során az elsőfokú eljárást megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8. § (1) bekezdése értelmében, a tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon – az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetet kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. A Kr. 1. § (1) bekezdés értelmében a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. A katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet értelmében Pécs település a Kirendeltség illetékességi területéhez tartozik.
2
Fentiek alapján megállapítható, hogy a tűzvédelmi bírság kiszabására a Kirendeltség hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett. I. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kirendeltség megállapította, hogy az épület nedves oltóvíz tüzivíz rendszere érvényes felülvizsgálattal nem rendelkezett, a nyomásfokozó szivattyúk műszaki állapotuk miatt oltóvíz biztosítására nem alkalmasak. A 2014. június 17-én tartott tűzvédelmi átfogó ellenőrzésen feltárására került, és az 11801/2014/PK/H1 számú jegyzőkönyvben rögzítették, hogy „az épületben szintenként 1 db fali tűzcsap (nedves felszálló) található, felülvizsgálatot, karbantartást igazoló matrica nincs kihelyezve. A felülvizsgálatot igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták.” A Kirendeltség fenti megállapítás kapcsán az Ügyfelet az 1180-7/2014/PK/H1 számú végzésben a létesítményben meglévő nedves fali tűzcsap hálózatának soron következő időszakos felülvizsgálatát, annak megfelelőségét igazoló irat benyújtására hívta fel. Az iratbemutatás kapcsán az Ügyfél benyújtotta a 2014. október 16-án kelt, XY (szakvizsga biz. szám: …..) által készített tüzivíz rendszer felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvet. Ennél régebbi, a 2014. június 17-ei tűzvédelmi átfogó ellenőrzés során érvényes felülvizsgálati jegyzőkönyvet az Ügyfél bemutatni nem tudott. A Kirendeltség a fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfél megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 33. §ban és az OTSZ 34. § (2) bekezdésében foglaltakat, amelyek szerint a tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltó-vízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. A Kr. 1. melléklet 20. pontjában meghatározottak szerint, jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya esetén, a kiszabandó tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 40 000 Ft (azaz negyvenezer forint), legnagyobb mértéke 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint). A Kirendeltség e jogszabálysértés miatt, mérlegelési jogkörében 80 000 forint tűzvédelmi bírságot állapított meg az Ügyfél terhére. A másodfokú eljárás során a Kirendeltséggel egyezően a tűzvédelmi jogszabálysértés tényét megállapítottam. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ellenőrzés időpontjában a nedves tüzivíz rendszer érvényes felülvizsgálattal nem rendelkezett. A Kirendeltség általánosan utal a bírsághatározatban az ellenőrzések során tapasztaltakra. A 2014. június 19-ei tűzvédelmi célellenőrzés során tapasztaltak alapján megállapították, hogy „a nyomásfokozó szivattyúk az elindításukat követően kb. 10-15 perc üzemidő elteltével még az I. emeleten sem tudták az oltóvizet biztosítani. Az indítást követően az I. és a XVII. emeleten kipróbáltuk a falitűzcsapokat és egyik szinten sem jelent meg az oltóvíz.”
3
Ezen megállapítás kapcsán a Kr. 1. melléklet 20. pontjában rögzített bírságtételt kiszabása kötelező, mivel jogszabályt sért az Ügyfél, ha felülvizsgálattal rendelkezik, de a tűzoltó vízforrás üzemképességéről, készenlétben tartásáról nem gondoskodik. Az Ügyfél a fellebbezésében leírja, hogy a nyomásfokozó szivattyúk rendelkezésre álltak, azok javítása megtörtént, de sajnos a javítást követően sem tudták a legfelső szintre juttatni az oltóvizet. A bírság kiszabásával kapcsolatban a Kirendeltség a nyomásfokozó szivattyúk meglétét nem vitatta, csupán feltárta, hogy nedves tüzivíz rendszer felülvizsgálata az ellenőrzés időpontjában nem történt meg, mivel arra vonatkozó, az ellenőrzés időpontján érvényes irat nem került bemutatásra. A bírságot a Kirendeltség 80 000 forintban állapította meg mérlegelési jogkörében, arra hivatkozva, hogy ezt a jogszabálysértést másodszor tárta fel. Ezen megállapítás megalapozott, mivel ugyanezen tűzvédelmi jogszabálysértés miatt a Kirendeltség már a 2012. november 26án kelt, 1504-6/2012/PK/H1 számú jogerős határozatában az Ügyfelet 40 000 forint tűzvédelmi bírsággal sújtotta. II. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kirendeltség megállapította, hogy az épület 17-ik emeletén a tetőtérre vezető menekülési utat vagyonvédelmi ráccsal zárták le. A Kirendeltség által 2014. június 18-án lefolytatott tűzvédelmi célellenőrzésen 11802/2014/PK/H1 számon jegyzőkönyvet vett fel, amely szerint „a 17. emeleten a menekülési útvonalat vasráccsal lezárták, a lakatzár zárva volt. A menekülési útvonalnak a tetőre való kijutást kell biztosítsa…A vasrács ajtó melletti kulcsdobozban kulcs nem volt az ellenőrzéskor, a kulcsdoboz lakattal szintén zárva volt…” Az ellenőrzésen részt vevő YX úgy nyilatkozott, hogy „a kulcs a portaszolgálaton található, csak a portaszolgálat nyitja azt ki. A lakóknak a rácsos ajtóhoz nincs kulcs kiosztva.” A Kirendeltség a fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfél megszegte az OTSZ 466. § (4)-(6) bekezdésében és az OTSZ 575/A. § (5) bekezdésében foglaltakat, amelyek szerint az építmény kiürítése olyan legyen, hogy az átmenetileg védett terekből, illetve tűzszakaszokból biztosítva legyen a menekülők kijutása építményen kívüli szabadtérbe. A menekülési útvonal szükséges szabad szélességét kiürítés számítással kell meghatározni, ami nem lehet kevesebb, mint a (6) bekezdésben meghatározott legkisebb szabad szélesség. A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége - nyílászárók kivételével - az alábbiak: általános esetben 1,10 m, mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m. Az épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. A Kr. 1. melléklet 8. pontjában meghatározottak szerint, épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése esetén, a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 60 000 Ft (azaz hatvanezer forint), legnagyobb mértéke 500 000 Ft (azaz ötszázezer forint). A Kirendeltség e jogszabálysértés miatt, mérlegelési jogkörében 60 000 forint tűzvédelmi bírságot állapított meg az Ügyfél terhére.
4
A másodfokú eljárás során a Kirendeltséggel egyezően a tűzvédelmi jogszabálysértés tényét megállapítottam. A rendelkezésre álló, 2014. június 18-án kelt 1180-2/2014/PK/H1 számú jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az épület tetejére vezető menekülési útvonalat vasráccsal lezárták, amelyhez a lakóknak nincs kulcs kiosztva, továbbá a vasrács melletti kulcsdobozban nem volt kulcs elhelyezve. A megállapításokat az ellenőrzésen részt vevő XZ jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata alátámasztja. A tényállás tisztázása érdekében, a Kirendeltség a hivatkozott iratbemutatásra felhívás kapcsán az Ügyfelet az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat tartalmazó dokumentáció benyújtására hívta fel. Az Ügyfél által 2014. november 21-én benyújtott, XX által aláírt, 2011. július 29-én kelt „A Pécs Ybl Miklós u. 9. sz. alatti XVII emeltes LAKÓÉPÜLET TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA” elnevezésű dokumentum 22. pontja b) alpont szerint „amennyiben az utcára kijutás bármely ok miatt nem lehetséges, a lakók, ill. az épületben tartózkodók az épület tetejére menekülhetnek. A tetőn biztonságosan megvárhatják a tűzoltóság mentését. Ugyanezen irat 29. pontja b) alpontjának 4. bekezdése kimondja, hogy a lakóépületekből – ha a lépcsőn lejutás akadályozott – felfelé, a tetőre lehet jutni a lépcsőházból.” Fenti dokumentum részét képező kiürítési terv is tartalmazza, hogy amennyiben valamely oknál fogva – mert az alsó szintek egyikén keletkezett tűz – a felső szinteken tartózkodók nem tudnak a lépcsőházból az utcára kijutni, úgy az épület tetőteraszára menekülhetnek, és ott megvárhatják a tűzoltók mentését. Fenti szabályokat 2011. július 29-én fektették le, amelyek a Kirendeltség 2014. június 18-ai ellenőrzésekor is érvényben voltak. Tekintettel arra, hogy a tetőre vezető ajtóhoz tartozó menekülési útvonalat vasráccsal lezárták és annak nyitásához - a bizonyítékok alapján - kulcs a lakóknak nem került kiosztásra, a lakók a tetőre menekülni nem tudtak. Ügyfél a fellebbezésben elismeri, hogy az épület 17. emeletén a tetőre vezető menekülési útnál vagyonvédelmi rács került elhelyezésre. Leírja, hogy a bírsághatározat indokolásában szereplő tény, miszerint az első fokú hatóság 2014. június 17-i átfogó tűzvédelmi helyszíni ellenőrzésekor megállapította, hogy a tetőtérre vezető fémrács nyitva, tehát a menekülési útvonal biztosítva volt. Az egy nappal később, 2014. június 18-án tartott ellenőrzéskor azonban a hatóság a rácsot zárva találta. Ezzel szemben az első ellenőrzés során az épület portásától telefonhívás érkezett, mely szerint a hatóság ellenőrzést végez, és a szóban forgó rács zárva van. Ügyfél folytatólagosan leírja fellebbezésében, hogy mivel jegyzőkönyvet az ellenőrzésről nem kaptak, arra referálni sem tudtak, így a határozatban szereplő indokolást sem tudják elfogadni. A lezárás megismétlődésének elkerülése céljából a tetőtéri feljáratnál nagyméretű táblát helyeztek el az alábbi felirattal: A TETŐTÉRI KIJÁRATOT TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL LEZÁRNI SZIGORÚAN TILOS! (menekülési útvonal). Az Ügyfél által a fellebbezésben felhozottakkal kapcsolatban megállapítottam, hogy a rendelkezésre álló 1180-1/2014/PK/H1 számú, 2014. június 17-én lefolytatott ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv a tetőtérre vezető menekülési útvonalnak vasráccsal való lezárását nem rögzítette, a következőket tartalmazza: „A lakóépület 17-ik emeltén a tetőre vezető lépcsőfeljárónál egy fémrács ajtó található. Az ajtó ellenőrzéskor nyitott állapotban volt…” A
5
lezárás tényét csak egy nappal később, 2014. június 18-án rögzítették az 1180-2/2014/PK/H1 számú jegyzőkönyvben. A hivatkozott telefonhívásról információval nem rendelkezünk, az az ügy érdemére kihatással nincs. Az Ügyfél állítása, amely szerint nem kaptak jegyzőkönyvet nem megalapozott, mivel a Kirendeltség az 1180-1/2014/PK/H1, az 1180-2/2014/PK/H1 és az 1180-3/2014/PK/H1 számú jegyzőkönyveket a 2014. július 02-án kelt, 1180-5/2014/PK/H1 számú hivatalos levél mellékleteként megküldte, amelyet az Ügyfél a rendelkezésre álló tértivevény tanúsága szerint 2014. július 14-én átvett. A Ket. 93. § (1) bekezdése szerint, a hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi. Megállapítom, hogy a Kirendeltség az ellenőrzések során felvett jegyzőkönyveket nem határidőben küldte meg az Ügyfél részére, azonban ez az eljárásjogi hiba az Ügyfél jogait nem sérti, az ügy érdemére nem hat ki, az Ügyfélnek lehetősége volt jogait gyakorolni. III. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kirendeltség megállapította, hogy az épület déli füstmentes lépcsőházából nyíló vészkijárati ajtó az ellenőrzéskor le volt zárva. A Kirendeltség által 2014. június 18-án lefolytatott tűzvédelmi célellenőrzésen 11802/2014/PK/H1 számon jegyzőkönyvet vett fel, amely szerint a létesítmény földszintjén a füstmentes lépcsőházban (D-i oldal) lévő vészkijárati ajtó az ellenőrzés során szintén zárt állapotban volt. Az ajtót nyitó kulcs a portaszolgálaton hozzáférhető csak. A vészkijárati ajtó melletti kulcsdoboz üres és nyitott állapotban volt az ellenőrzés során. A Kirendeltség a fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfél megszegte az OTSZ 575. §. (6) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. A Kr. 1. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint, menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal, a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 200 000 Ft/kijárat (azaz kétszázezer forint), legnagyobb mértéke 300 000 Ft/kijárat (azaz háromszázezer forint). A Kirendeltség e jogszabálysértés miatt, mérlegelési jogkörében 200 000 forint tűzvédelmi bírságot állapított meg az Ügyfél terhére. A másodfokú eljárás során a Kirendeltséggel egyezően a tűzvédelmi jogszabálysértés tényét megállapítottam. Az Ügyfél által 2014. november 21-én benyújtott, QX által aláírt, 2011. július 29-én kelt „A Pécs Ybl Miklós u. 9. sz. alatti XVII emeltes LAKÓÉPÜLET TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA” elnevezésű dokumentum 25. pontja kimondja, hogy „a lakóépületekből való menekülésre elsősorban a lépcsőház bejárati ajtajait kell figyelembe venni… füsttel és hővel telt lépcsőház esetén a füstmentesített lépcsőházat kell előnyben részesíteni.” Ügyfél a fellebbezésében leírja, hogy a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal,
6
nem valósul meg abban az esetben, ha a földszinten ügyeletet ellátó portás a lezárt ajtót azonnal kinyitja. Az Ügyfél álláspontja nem megalapozott. Az Ügyfél figyelmen kívül hagyja annak lehetőség, hogy az ügyeletet ellátó portást egy esetleges tűzeset során éri, érheti olyan ráhatás, amelynél fogva ő maga válik képtelenné a menekülésre, vagy a pánikhelyzetre tekintettel nem képes a szokásos módon cselekedni. Ennél fogva a menekülő személyek menekülési lehetősége csökken, vagy ellehetetlenül, mivel a menekülésre számításba vett vészkijárat lezárását nem tudják azonnal megszüntetni. Ügyfél a fellebbezésben kitér a fentebb hivatkozott egyeztető tárgyalásra, sérelmezi, hogy arról csak emlékeztető készült, jegyzőkönyv sajnos nem. Az emlékeztetővel kapcsolatban megállapítom, hogy az ellenőrzések során tűzvédelmi jogszabálysértések megszüntetésére tett intézkedésekkel függ össze. A földszinti vészkijáratok állandó nyitott állapotban tartása, valamint a tetőre való kijutás/menekülés biztosítása a lakók számára az egyeztetéstől függetlenül kötelező. Az egyeztetés és az egyeztetésen elhangzottak csupán megerősítik az Ügyfél jogkövetésre vállalkozását. Az eljárásra és bírsághatározatra érdemben nincs hatással, hogy emlékeztető vagy jegyzőkönyv került felvételre az egyeztetésről. Az emlékeztető alátámasztja azonban azt, hogy az Ügyfél a késedelmesen megküldött jegyzőkönyvek ellenére is gyakorolhatta ügyféli jogait. Az Ügyfél eljárást segítő, együttműködő magatartását a bírság mértékének mérlegelésénél figyelembe vette a Kirendeltség. Ügyfél a fellebbezésben kéri a bírsághatározat megváltoztatását, a kiszabott bírság elengedését, vagy a teljesen egyedi körülményekre tekintettel a bírság jelentős mérséklését. A bírság kiszabása a Kr. 7. § (1) bekezdése alapján mindhárom jogszabálysértés tárgyában kötelező. Megállapítottam, hogy a Kirendeltség a bírsághatározatban a Kr. 7. § (1) bekezdését nem a hatályos állapotnak megfelelően hivatkozta. A hatályos jogszabály 7. § (1) bekezdése értelmében, a tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A bírsághatározatban szereplő, nem hatályos jogszabályi hivatkozás az ügy érdemére nem hat ki. A nem hatályos jogszabályi hivatkozásból is egyértelműen látszik, hogy a bírság kiszabása kötelező, és a hatályos jogszabály szerint is az. A tárgyi ügyben kiszabandó bírságokra vonatkozó engedményt a hatályos szövegű jogszabály sem tartalmaz. A bírsághatározat a Ket. 94/A. § (1) bekezdés a)-g) pontok szerinti mérlegelési szempontokat beazonosíthatóan tartalmazza. A bírság kiszabásával kapcsolatban a Kirendeltségnek mérlegelési jogköre nincs. A bírság összegének mérlegelésére volt lehetősége a Kirendeltségnek, amely mérlegelés során - az első bírságtételt kivéve - az Ügyfél terhére kiszabandó legalacsonyabb bírságot szabta ki. Az első bírságtétellel kapcsolatban a jogszabálysértés ismétlődésének tényét súlyosbító körülményként értékelte a Kirendeltség, amely súlyosbítást a másodfokú hatóság is megalapozottnak tart.
7
Annak ténye, hogy az Ügyfél az ellenőrzések során feltárt jogszabálysértéseket utólag megszüntetette és a tűzvédelmi jogszabályokat utólagosan betartja, nem eredményezheti a kötelezően kiszabandó bírság elengedését. A jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésre tekintettel külön súlyosbítást nem alkalmazott a Kirendeltség. Fentiekre tekintettel a bírsághatározat megváltoztatására, a kiszabott bírság elengedésére, valamint a bírság mérséklésére nincs mód. A Ket. 74. § (1)-(2) bekezdések értelmében, ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. A fellebbezésben az Ügyfél is kitér a 17 emeletes lakóépület teljesen egyedi, városunk legmagasabb lakott épületének specialitására. Az Ügyfél által is felhozott speciális jellemzők követelik meg a nagyfokú tűzvédelmi hatósági rálátást is, amely megalapozta a lefolytatott, egymást követő ellenőrzéseket is. A tűzvédelmi hatóság feladata a 17 emeletes lakóépületben élő emberek biztonságának folyamatos ellenőrzése, amely biztonság garantálása, így különösen az oltóvíz rendelkezésre állása, készenlétben tartása, szükség szerinti bevethetősége, valamint a lakók menekülési, menekítési lehetőségének folyamatos biztosítása, jogszabálynál fogva az Ügyfél alapvető kötelezettsége. A Ket. 104. § (1) bekezdés szerint, ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést a 103. §-ban foglaltak szerint nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. A Ket. 104. § (3) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A Ket. 105. § (1) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A Ket. 105. § (2) bekezdés szerint, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. A másodfokú hatóság az ügyintézési határidőt 2014. december 30-án kelt, 876-2/2014/H számú végzésében 21 nappal meghosszabbította a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján. A rendelkezésre áll bizonyítékok alapján - a Kirendeltséggel egyezően – a tűzvédelmi jogszabálysértések tényét megállapítottam, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a bírsághatározatot helybenhagytam. A Ket. 105. § (7) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 43. § (3) bekezdés szerint, a jogerősen kiszabott tűzvédelmi
8
bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság megfizetésének határidejét, módját a Kr. 8/A. § (1)-(2) bekezdések alapján állapítottam meg, amelyek értelmében a Ttv. 43. §-ában meghatározott tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 10023002-0028349420000002 számú bírság letéti számla javára kell banki vagy készpénz átutalási megbízással befizetni (a továbbiakban: befizetés). A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontjában foglaltak szerint az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A Ket. 73/A. § (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A bírsági felülvizsgálatról a tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén, a Pp. 326. § (1) bekezdésén és a Pp. 330. § (2) bekezdésén alapul. A keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése szerint. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. Hatáskörömet a Ket. 106. §-a, a Kr. 2. § (1) és 8. § (2) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése és az 1. melléklet a) pont 2. alpontja határozza meg. Pécs, 2015. január 26.
Készült: 3 pld. 1 példány: 9 oldal Kapja: 1. „Jókai” Lakásszövetkezet - a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségen keresztül belföldi tértivevénnyel, addig személyes kézbesítéssel 7622 Pécs, Nagy Lajos király útja 8/B. 2. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség - személyes kézbesítéssel 7627 Pécs, Engel J. u. 1. (Melléklet: A „Jókai” Lakásszövetkezet határozata valamennyi első fokú irattal eredetben) 3. Irattár
9
