Szám: 133-3/2014/ADR.
Tárgy:
PATÁR Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye
HATÁROZAT
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről a PATÁR Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (a továbbiakban: Ügyfél) jogi képviselője által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,-Ft, azaz százezer forint bírságot kiszabó 428-2/2014/HO számú elsőfokú határozatát helybenhagyom. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
INDOKOLÁS
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: elsőfokú hatóság) az Ügyfelet 100.000 - Ft, összegű bírsággal sújtotta a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint:
2014. május 29-én az Ügyfél székhelyével azonos telephelyén az elsőfokú hatóság Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) munkatársai a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését végezte.
2
Az elsőfokú hatóság az ügyfelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 57. §-ban foglaltak alapján az ADR telephelyi ellenőrzésről előzetesen kiértesítette. Az ellenőrzést végzők az Ügyfelet a Ket. 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatták a jogairól és kötelezettségeiről. Az ellenőrzés során a 741-86/2014/TKHAT számon iktatott „Ellenőrzési jegyzőkönyv veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzéshez” (a továbbiakban: Ellenőrzési Jegyzőkönyv) irat került felvételre. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) egyes rendelkezéseit az alábbiakban részletezettek szerint. Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés során megvizsgált iratok, valamint a helyszínen tapasztaltak alapján megállapította, hogy az Ügyfél résztvevői besorolása az ADR 1.4 fejezet alapján feladó és címzett. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR 1.2 fejezet alapján feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási művelet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az ADR 1.2 fejezet alapján címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID/ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut megveszi. Az elsőfokú hatóság az Ügyfél nyilatkozata alapján megállapította, hogy a telephelyen veszélyes hulladékként keletkező fáradt olajat 1000 l-es acél tartályban, a veszélyes hulladékként keletkező olajszűrőket, olajos rongyokat az olajjal szennyezett felitató anyagot az Ügyfél alkalmazottai minősített műanyag zsákba, a munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtik. Ezeket az anyagokat a (…) Kft. szállítja el, viszont erre vonatkozóan ”SZ” jegy nem állt rendelkezésre, mert 2013. évben veszélyes hulladék elszállítása a telephelyről nem történt. Ezen túlmenően Ügyfél telephelyére UN 3082 környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n 9. III és UN 1993 gyúlékony folyékony anyag m.n.n 3. III. érkezik. Az ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzőkönyv 13. pontjában rögzítésre került, hogy az ADR oktatásról „Tudomásulvételi nyilatkozat” került felvételre, ami nem tartalmazza az oktatás tárgyát, az oktatás jellegének és témaköreinek megjelölését az ADR 1.3.2. szakasza szerint, a biztonsági tanácsadó bizonyítványának a számát és lejáratának dátumát, az oktató nevét. (…) biztonsági tanácsadó 2014. március 28-án az Ügyfél alkalmazottai közül 3 főt részesített az ADR 1.3 szakaszában előírt oktatásban. Beosztásukat tekintve igazgató és két traktorvezető kapott képzést. A képzésben részesített 3 fő részére a képzésben részesülésről igazolás került kiadásra.
Az Ügyfél munkavállalóinak a feltüntetett tevékenységi körükhöz kapcsoló növényvédő szerekkel, valamint veszélyes hulladékokkal kerülnek napi kapcsolatba. A veszélyes anyagok és hulladékok által képviselt veszélyek miatt az ADR 1.3 szerinti képezéssel kell rendelkezniük. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR 1.3.1 szakasz alapján: Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek a feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áru szállításra vonatkozó előírásokból.
3
Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ADR 1.3.2 szakasz alapján a képzés jellege: Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges: Az ADR 1.3.2.1 szakasz alapján az általános tájékoztató oktatás: A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. Az ADR 1.3.2.2 szakasz alapján munkakörre (feladatra) szakosított oktatás: A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokra. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR, valamint az R2. 1. melléklet 3. pontja értelmében az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az R2. 1. melléklet 5. pontja értelmében, az ADR 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az 1. melléklet 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó(k) biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, érvényességének lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre e) az előadók és a résztvevők aláírása A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” Az elsőfokú hatóság az előzőek miatt az elkövetett szabálytalanságot a R1. 5.§ (1) bekezdés és a 2. számú melléklet III. kockázati kategória általános leírásába – „A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” – sorolta, amely miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti bírságösszeg kiszabása indokolt. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy jelen szabálytalanság nem tartozik a R1. és R3. nevesített szabálytalanságai közé, így az R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti „III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” kategóriába sorolta, mivel az ADR oktatási dokumentáció adattartalmi követelményeinek megsértése kismértékű kockázattal jár a munkavállalók napi munkavégzéséből, a cég tevékenységéből, valamint az ott tártolt anyagok veszélyeiből adódó kockázati szinthez képest. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az Ügyfelet az R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja alapján 100.000,-Ft, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
4
Az Ügyfél jogi képviselője az elsőfokú hatóság 428-2/2014/HO számú határozata ellen a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte az elsőfokú határozat felülvizsgálatát. Az Ügyfél jogi képviselője előadta, hogy a bírság kiszabó határozatban az intézkedés jogalapjaként felhozott, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény rendelkezései között nincs olyan előírás, amellyel a meghozott döntés jogalapja alátámasztható, védhető volna. Ezért véleménye szerint a határozat rendelkező része jogszabálysértő, törvénytelen. Az Ügyfél jogi képviselője fellebbezésében előadta továbbá, hogy egyedül a felvett ellenőrzési jegyzék 13. pontjába került rögzítésre, hogy az ADR oktatásról „tudomásulvételi nyilatkozat” került felvételre, ami nem tartalmazza az oktatás tárgyát, az oktatás jellegének és témaköreinek megjelölését az ADR 1.3.2. szakasza szerint, a biztonsági tanácsadó bizonyítványának a számát és lejáratának dátumát, az oktató nevét. Ezen észrevétel alapján történt bírságolás, amely az Ügyfél jogi képviselőjének álláspontja szerint teljesen megalapozatlan. Az Ügyfél jogi képviselője szerint a biztonsági tanácsadó intézkedései, az általa végrehajtott oktatásról készült jegyzőkönyvben esetleg megjelenő hibák nem az Ügyfél érdekében felmerülő problémák. A fentiekre tekintettel az Ügyfél jogi képviselője kérte az elsőfokú hatóság határozatának megsemmisítését, vagy megváltoztatását. A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, fényképfelvételeket megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: Az elsőfokú hatóság Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2014. május 29-én az Ügyfél székhelyével azonos telephelyén a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését hajtotta végre. Megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság az ellenőrzés helyszínén felvett Ellenőrzési Jegyzőkönyv alapján a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy az ADR 1.2 fejezetében foglaltak szerint a veszélyes áru feladója és címzettje az Ügyfél volt. Az ellenőrző hatóság által az ellenőrzéskor készített Ellenőrzési Jegyzőkönyv, valamint a nyilatkozatok alapján megállapítottam, hogy az ADR előírásaiba ütköző szabálytalanságok elkövetése megfelelően bizonyított, a mulasztás R1. szerinti kockázati kategóriába sorolása és a bírságtétel R3. szerinti megállapítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az Ügyfél által megbízott (…) biztonsági tanácsadó 2014. március 28-án az Ügyfél alkalmazottai közül 3 főt részesített az ADR 1.3 szakaszában előírt oktatásban. Beosztásukat tekintve igazgató és két traktorvezető kapott képzést. A képzésben részesített 3 fő részére a képzésben részesülésről igazolás került kiadásra. Megállapítottam, hogy az oktatásról készült „tudomásulvételi nyilatkozat” nem felel meg az R2-ben foglaltaknak, nem tartalmazta az oktató nevét, az oktatás helyét, az oktatás jellegének és témaköreinek megjelölését az ADR 1.3.2. szakasza szerint, a biztonsági tanácsadó bizonyítványának a számát és lejáratának dátumát.
5
Megállapítottam továbbá, hogy az R2. 1. melléklet 5. pontja alapján, az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: f) az oktatás helye, időpontja; g) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az 1. melléklet 1.3.2 szakasza szerint; h) az előadó(k) biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, érvényességének lejárati ideje; i) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre j) az előadók és a résztvevők aláírása A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. Nem helytálló az Ügyfél jogi képviselőjének azon állítása, hogy az elsőfokú határozat jogszabálysértő, mert az intézkedés jogalapjaként felhozott a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény rendelkezései között nincs olyan előírás, amellyel a büntetés jogalapja alátámasztható. Az elsőfokú hatóság határozatában a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) fentiekben is citált rendelkezéseit hivatkozta meg az elkövetett mulasztás megállapításánál, mely belföldi eltéréseket tartalmazó rendelet alkalmazását az ADR rendeli el. Így az elsőfokú hatóság jogszabályi hivatkozása nem jogszabályellenes. Megállapítottam, hogy az ADR 1.3.1 szakasz alapján a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek a feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áru szállításra vonatkozó előírásokból. Megállapítottam továbbá, hogy az ADR 1.3.2 szakasz alapján a képzés jellegének az érintett személyek feladatához és felelősségéhez kell igazodnia. Megállapítottam továbbá, hogy az ADR 1.3.2.1 szakasz alapján az általános tájékoztató oktatásban a személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. Megállapítottam, hogy az ADR 1.3.2.2 szakasz alapján munkakörre (feladatra) szakosított oktatásban a személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokra. Megállapítottam, hogy a fenti szabálytalanság elkövetésének ténye fennáll és megfelelően indokolt, azonban nem tartozik a R1. és R3. nevesített szabálytalanságai közé. Az R1. 2. számú melléklete alapján a szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva I., II., III. kockázati kategóriába, melyből az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghozni. Megállapítottam továbbá, hogy az elsőfokú hatóság mérlegelve a szabálytalanság súlyosságát és jellegét megfelelően sorolta R1. alapján a III. kockázati kategóriába, valamint az R3. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. pontja szerinti „III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” alá. A fentiekben leírtakat figyelembe véve, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 428-2/2014/HO számú elsőfokú határozatát helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint 100.000,-Ft azaz százezer forint bírság megfizetésére köteleztem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
6
Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20.§-a, az R1., az R2. és az R3., illetve a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A.§ (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106.§-a, a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az R4. 2.§ bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. szeptember 17.
Készült: 4 példányban Terjedelme: 6 oldal Kapják: 1) Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2800 Tatabánya I., Ságvári E. u.18.) 2) Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság útján ügyvéden keresztül a PATÁR Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. 3) BM OKF Költségvetési Főosztálya - elektronikus úton 4) Irattár
