Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
!! "$#&%' )(+*,#-. #0/ .12 3/ &%4(5 6 7*, 8(9;:< 7=-. >1?@#A ()%! 3B!C!B kultúrtörténeti ismeretanyag elsajátítása volt. Jelen félév céljai: - a nyelvészeti szemléletmód elsajátítása, módszertani bevezetés, - egy leíró nyelvészeti kurzus anyagából szemezgetés, a nyelvtani ismeretek új szempontok szerinti átismétlése, - történeti nyelvészeti alapismeretek, amelyek a filológiai munkához is kellhetnek. 2. félév: Leíró és történeti nyelvészet
D.EGF&H9IJLK)MNJPORQSTQK)M!UWV9MYXPZL[\ZPQY]^OZL_ ` a
1. óra: Bevezetés és ismétlés: a nyelvészet területei és módszertana. A sémi nyelvek. A héber nyelv korszakai, és a nyelvtudomány forrásai (írott, szóbeli, összehasonlító, univerzális jelenségek). 2. óra: Magánhangzók. 3. óra: Mássalhangzók. 4. óra: Fonológiai folyamatok 5. óra: Névszói morfológia (esetek, miskalok) 6. óra: Névmások és az igei személyragok 7. óra
bdc6egfLh\i j kWl)m&npogqPrtsYuYvk
8. óra: Igetörzsek, rendhagyó igék 9. óra
wdx6ygzP{|z9}4~6 +gPW"
dtP|)P.^
Ngg balis igeképzés,…)
10. óra: Válogatott fejezetek a szintaxisból 11. óra
)2)dT946P\ Y¡Y¢92
12. óra: Szociolingvisztika és nyelvváltozás (a múltban és a jelenben) Összefoglalás, kérdések.
£¤L¥8¦¨§ ©ª3«!¬&«6'¦)®!¯?«3° ± ²³'´>µ ¶d·¹¸8º»¼ ½ ¾!¾À¿Á¨Ã&Ä!ÅÁÆ8¾ Á8ÇLÈ,ÉÄ3É8ÇÂLÁËÊËÌ!Íο&Ï Ð@Ñ6Ò!ÓÔ!Õ!ÖÑ.ÔÖÐØ×ÖÒ!Ù ÖÚÖgÚ3Û ÜÝ<Þ A vizsga anyaga: A. Sáenz-Badillos: A History of the Hebrew Language, Cambridge, 1993 [51.3.Sae.1.] Dévényi Kinga – Iványi Tamás: „Kiszáradt a toll…”, Az arab írás története ßáàãâ äå4æ)ç Csoma Társaság, Budapest, 1987., 3-17. oldalig [23.3.Dev.1.] Órán elhangzott információ handoutok alapján (javasolt a tavalyi handoutok átismétlése is) Javasolt irodalom: Patrick R. Bennett: Comparative Semitic Linguistics, A Manual, Eisenbrauns, 1998. Különösen Parts 1-2: nyelvészeti alapfogalmak tömör összefoglalása [23.1.Ben.1.] David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris, Budapest, 1998. (magyar anyaggal kiegészítve, Zólyomi Gábor szerkesztette): nagyon sok háttérinformáció [?] Encyclopaedia Judaica: Alphabet, Hebrew; Aramaic; Hebrew Grammar; Pronunciation of Hebrew; Writting;... Joshua Blau: A Grammar of Biblical Hebrew, Wiesbaden, 1976. [51.1.1.Bla.1.] Gotthelf Bergsträsser: Introduction to the Semitic Languages, Eisenbrauns, 1977. [23.1.Ber.1.]
1. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Bevezetés 1. óra: Bevezetés és ismétlés: a nyelvészet területei és módszertana. A sémi nyelvek. A héber nyelv korszakai, és a nyelvtudomány forrásai (írott, szóbeli, összehasonlító, univerzális jelenségek).
1. A modern nyelvészet területei - è<é'ê&é!ë3ì!íïîð¹ñòðê&í¹é'óØôLõê&ö4÷Lø,õôLõ8ù8òðê&í¹é'óØôLõê&ö4÷Lø,õô)÷+ø,õô - (Morfológia: szóalaktan) - Szintaxis: frázis- és mondattan - Szemantika: jelentéstan - (Lexikon: szókincs)
ú ûüý.þ2ÿ,ü9ÿ
A modern nyelvészet határterületei: fonetika (hangok biológiai és fizikai jellemzése), pragmatika (a beszédaktusok vizsgálata), diskurzus-elemzés,… Kapcsolódó területek: pszicholingvisztika, szociolingvisztika, dialektológia,… 2. Nem a nyelvészet területei: írástörténet, helyesírás 1. A héber írás kialakulása: proto-kánaáni → +ÿ → ó-héber (→ szamaritánus) → arameus → héber kvadrát (Jewish) Az ábécé sorrendje Nyomtatott vs. kurzív kialakulása Rási- "! #%$'&)(+*" -,/. 0 12!23546 +798 :;#<4>=,@?3BA2(212!23546 7CED20F$'1G 3<:H("*2IG &JA"?'#<46G 1 Héber Braille-írás, jelelés, gyorsírás (ld. Encyclopaedia J: Alphabet, Hebrew) 2. Héber helyesírás: KML6 N ONQPSRETOUVL>W'PYX[Z \] ^2_a`@\ bc'Pd\e
(’agyag’),
parasz
nSoprqBsrqFt u xv wYyHz{|}y~ Dévényi Kinga – Iványi Tamás: „Kiszáradt a toll…”, Az arab írás története i
F F% Társaság, Budapest, 1987., 3-17. oldalig [23.3.Dev.1.] Javasolt irodalom: Joseph Naveh: Early History of the Alphabet, Magnes Press, Jerusalem [ 44.1..Nav.1] Encyclopaedia Judaica: Alphabet, Hebrew; Writting Werner Winberg: The History of Hebrew Plene Spelling, HUC, Cincinatti, 1985. Riki Bliboym: Tachbir +, Akademon, Jerusalem, 5755 (1995) [51.1.4.Bli.1.], pp. 163-165.
3.
A nyelvészet módszertanáról Preskriptív vs. deskriptív Szinkrón vs. diakrón Strukturalista vs. generatív: a leíráson túlmutató magyarázat milyen elméleti rendszerbe ágyazódik bele, mi a magyarázat kritériuma? 2
A történeti nyelvészet módszerei: - Régi írott források, ha vannak - Összehasonlító nyelvészeti rekonstrukció (ha vannak rokon nyelvek) vs. i B B/2E /¡k2¢2 £+¤E%[¥ £+¦£ "¤E§ £+F¡¨>§'< i© YiªE"«¬¡H>¢"¡%<§H¨>¡i¡H® 4.
Hangváltozások: nem történik kondicionálatlan hanghasadás Rendszeres hangmegfelelések ¯±°²³d´ µ ¶·E¸¹iº'»S¼E¸ ½>¾¿µ ¶ À»dÁ Â/Ã@ÄgÅÆ Ç"È'ÉgÊ;ËÍÌ>Î2Î ÏEÐÑiÒ'ÉÔÓ Õ6Ö ×"Ñ ÑFÓ'ÉÔÓ%Ø<Ó Ç ÙJÈÚ2Ö"ÓÊ Û[Ü2Ý Þ+ß"àá âEã2Þ ä2åáæçßEæ ÞäQèBé6ê+ë ìîíEï ð>ñ±íEï ò óQô<õ6ö+÷2ì"øòù÷aïkíEúHòøiûõ>úôýü
Családfa-modell vs. hullám-modell, areális jelenségek
A héber nyelv korszakai 1. 2. 3. 4.
BH (PCBH, CBH, feliratok, LBH) QH, RH Középkori H Modern H, IH
Javasolt további irodalom: E. Y. Kutscher: A History of the Hebrew Language, 1982 [51.3.Kut.1.] W. Chomsky: Hebrew - The Eternal Language, JPSA, 1957 [51.3.Cho.1.]
5.
A héber nyelvtörténet forrásai Biblia: ezer év nyelvi változásai a hagyományozás homogenizáló hatása alatt: - Biblián kívüli feliratok (nem bibliai szöveg) - Septuaginta; Aquila, Symmachus, Theodotion,… (nem héberül van, hanem ðþ ÿBþ2ðòVù ò "!$#% &#'(*)
+-,
Qumrán Tiberiási, palesztinai és babilóniai hagyomány Kiejtés tekintetében: középkori hagyományok (askenáz, szefárd, jemeni, szamaritánus, teológus,…)
/.10.12435 24.6798 :<;>=? #'(%'
,
/.10.1243A@B7C840:29 tóságú hagyományozás
Kéziratok vs. #@ED>% 2 (79/F1.'" % G1#'
Even-Sosan szótár: semmi = BH ; * = RH ; ∴ = MedH ; ° = ModH
6. Helyesírás, hagyományos nyelvtan vs. nyelvészet: 1. A ’kara HIJLKNMJ9O JLPRQ"SNO TVUWX mögöttes alakja? Jelen E/hímnem; 1. kore 2. kore 3. korea 4. kore 5. korea
YVZ$[ \N]<^"_`^5a?`_b`9cdRefgihcjklk*mLnmg\mkopqhlr/` hetne az egyes igék sut>v/wxVy&z4{}|~1
> >Cl9>9
karati (?) kariti karati kariti karati
yikra yikre yikra yixre yixra
likro likrot likroa lixrot lixroa
’olvas; hív; nevez’ ’történik’ ’tép, szakít’ ’ás, bányászik’ ’térdel’
2. Mi a gyöke a katav szónak? Azaz: találunk- L(4%N ¡4¢£1¤¥1¦?G§ ¨ ©?ª¬« 3. Mi a gyöke az alábbi paradigmának? bana, banu, banta, baniti, baninu, bone, bona, yivne, livnot, banuy, bniya 3
2. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Fonológia 1: Magánhangzók 1. Elméleti bevezetés A magánhangzók leírása jegyekkel. A legfontosabbak (3 + 1 dimenzió): - ¯®°>±C² ³´µ¶¸·B9¹ º}º»µ9¹¼½±C² º&¾ – ¿NÀ1ÁÂLÃ(º¾ – alsó nyelvállású - a nyelvhát helye a szájüregben: elöl képzett – hátul képzett - a száj kerekítettsége: kerekített – kerekítetlen - hosszúság: rövid – hosszú Például egy magánhangzórendszer: | | | [a] | Kerekített
Hátul képzett [u] [o]
įÅ%ÆÈÇCÉ ÊAË Ì%Í ÎÏ9Ð
Alsó
Elöl képzett [ü] | [i] [ö] | [e] | | kerekítetlen
Példa: a holem askenázi-jiddis kiejtési kontinuumja: [au] (Ny-Eu-i) – [aj] (magyar) – [oj] (lengyel) – [öj] (belorusz) – [ej] (litván)
2. A héber magánhangzórendszer leírása Hátul képzett [u] [o] [a] Kerekített
Ñ Ò%ÓÈÏCÐ ¯ ÊAË Ì%Í ÎÏ9Ð
Alsó
-
Elöl képzett [i] [∂ ??] [e] kerekítetlen
Ô Õ Ö×%Ø»ÙLÖÙÚÚÙÛÙLÚNÜGÝ*ÙÝ/ÝßÞÙCà/áà>Úâ}ãNäÙÝ/ݸåBæ9çèLÖéæÖNçä4êÚ(ÞæCäæCäëæìÚÙÛÙÚNÜ Ý*ÙÝÝ$Ø»âCçëÛÙ9íîÖNí>èLÖ?Øï ðòñ¬óô¯õ÷ö<øNù ú»û9üýiþÿ ÿ a svától, az [e]-n át az [é]-ig.
A hosszúság nehéz kérdés: BH: félhangok ∂
rövid hangok közepesen hosszú
u o (kamec katan) ↵ ! #
$
extra hosszú
o a e i
" % &
IH: nincsenek hosszúságok
Diftongusok léte: nincsen, kivéve az askenázi kiejtést, ahol néha hosszú mgh > diftongus. - a ’bayt’ esete: akk. ' ( )*,+ , arámi, föníciai: bet, héber: bajit (de nem - . /021 ) constr.: bét
4
3.
354687:9 ;=A@BACD4>ACD@EGF;9CDHDIJEG9 ;LKNM >O >,KDPNO BAIQ>R6ITSU9WVWO XYDZ[Q\
Protosémi:
három hangból és két hosszúságból álló rendszer
mondp qdrstGuwvWrxzy {q|sl}vWyA~
]^,_a`b
]dce_gfhb
]2ij_Uklb
[ai] > [e]; [au] >[o]; Kánaáni hangtörvény:
Középkor: Az askenázi magánhangzórendszer kialakulása: A kánaáni hangtörvénnyel analóg folyamat + diftongizálódás (ellentétes irány): d
N lGUdlW GleQWA G :dQQWw gw ¡d¢Q£W, ¤¥¦ án [ej] cholem: §j?J¥¨U¨¡Ul áz [o] > lengyel [u] kamec: Al©ªAUe:«2j¬ lj®A8¥¤lU2lj® Glh¥¯°lj®l d8¥±² w ³ ´jµ²¶d·¸¹º· ¶j»d¼d´
céré:
»½´jµ?¾J¿À·¸Á
erd askenáz [ ½´jµ¶d·¸¹º· ¶ -galíciai [aj]
Jemeni és más kiejtési hagyományok sajátosságai… ld. az EJ (Pronunciations…) táblázatát. H é b e r k ie jté s i h a gy o m á n y o k
S z a m a ritá n u s
N e m s z a m a ritá n u s
B a b ilo n i
P a le s z tin a i
Jem en i (É , K , D N y , k ö z p o n ti, a d e n i)
S z fa ra d i
e u r ó p a i s z fa rd i (la d in o n y e lv û , o la s z n y e lv û , h o lla n d ia i p o rtu gá l k ö z ö s s é ge k )
a tib e riá s i p u n k tu á c ió á lta l k é p v is e lt?
Askenázi
a frik a i é s á z s ia i s z f. (a ra b u l, p e rz s á u l, a rá m iu l, grú z u l, s tb . b e s z é lõ k ö z ö s s é ge k
N y u ga t-e u ró p a i (É N y , K ö z é p -N y , D N y , n a gy r é s z t k ih a lt)
K e le t-e u ró p a i (É K , K ö z é p -K , m a gy a r, D K )
Modern héber: ÂgÃÄWÅÆzÅÇÅÄUÆlÈ£ÉlÊÇËÌËÍdÊ ÎÏlÐÍÉlÑÇ ÌlÈÒÉlÈÌlÈ8Ç ÓlÈ8ÔÕÖÄJÇG×eÅØJÅÙËÆËdÈÛÚWÔ ÑÄUÉlÈÆ±Ü - Nincs hosszúságbeli különbség (pl. kamec = patach) - Sva – szegol – céré: nehezen meghatározható kontinuum - Sva-t nem ejtik monomorfemikusan szó elején (ld. táblázatot)
4. Hangsúly óxel ’étel’ bíra ’sör’
oxél ’eszik’ ; birá ÝÞÌlÊØQß×ÛÕÌlÊØ à±ÄÝ
bérex ’térd’
beréx ’áldott’
Javasolt irodalom: áãâäåAæçåèé
êëìÞíAî2ï£ðëòñóôõNö,÷oøù£õwö,ê
: lásd Encyclopaedia Judaica: Hebrew Grammar (vol. 8., p. 86) és Pronunciations of Hebrew (vol. 13, pp. 1139-1142).
5
3. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Fonológia 2.: Mássalhangzók 1. Elméleti bevezetés A mássalhangzók leírása jegyekkel (3 + 1 dimenzió). A legfontosabbak: - hely - réshang – zárhang (afrikáta/zárréshang) - zöngés – zöngétlen – emfatikus - hosszúság: rövid – hosszú A sémi mássalhangzórendszer jellegzetességei: - gutturális hangok: veláris (hátsó szájpadlás), faringális (garat), laringális (gége) hangok - emfatikus hangok: faringalizált (garatzár-képzés) vagy glottalizált (gégezár-képzés) Javasolt irodalom: Bennett: Comparative Semitic Linguistics, A Manual, 1998., pp. 5-12. 2. A héber mássalhangzórendszer kialakulása és leírása 1. Proto-Sémi mássalhangzók (Moscati, p. 24.) Plosive Bilabial p, b Interdental Dental üþýÿý Palato-alveolar Velar k, g, q Pharyngal Laryngal ’
Fricative Lateral
Lateralized? Rolled Nasal Glide m
t, d, ú š h, c h
w
û
l
r
n y
(Emfatikus hangok: , ) 2. Bibliai (tiberiasi) héber mássalhangzók Plosive Bilabial p, b Dental Palato-alveolar Velar k, g, q Pharyngal Laryngal ’
Fricative Lateral (f), v (v2) !"! #%$'& š (h) [/ 0 021 34 c h
Lateralized?? Rolled Nasal Glide
( )*,+.- )
l
r
m n y
The „original sin”? 5768:9;=< > kaldeus, bo? em > balzsam Gaza és Gomora, avagy a rájin esete a Septuagintában.
6
3. Modern héber Plosive
Fricative Lateral
Bilabial p, b Dental t, d Palato-alveolar Velar k, g Pharyngal Laryngal ( ’ )
f, v s, z, c š h=x [@A c ] h
Továbbá: BDCEC F
l
Rolled
Nasal Glide
r
m n j
r : uvuláris
GIHKJML7NOGKPJRQ S TIUWV7XZY
Fonémák – allofónok: 3. Begad-kefat alternáció: allofónia? [k] ~ [x] [b] ~ [v] [p] ~ [f]
kotev ’ír’ bone ’épít’ poter ’felment’
maxar ’eladott’ taval ’merített’ safar ’számolt’
hitkatev ’levelezett’ *hitbana ’épült’ hitpater ’felmondott’
yimkor ’el fog adni’ yitbol ’meríteni fog’ yispor ’számolni fog’
lixtov ’írni’ livnot ’építeni’ liftor ’felmenteni’
kava ~ yixbe
Szabály: magánhangzó után spirantizálódik: {p,b,k} → [réshang] / V__ Jemeni kiejtésben [g] és[d] is, askenázi kiejtésben [t] → [s] Néha szóhatáron keresztül is lezajlik. De:!!! Két fajta [x]: xag ’ünnep’, xarif [KYTI\ ]^_7]a`=bcd]^egfh7]gi^ hitxamem ’felmelegedett’ Két fajta [v]: vav ’horog’, vikuax ’vita’, vered ’rózsa’ Két fajta [k]: vatik ’régi, öreg’, xok ’törvény’, motek ’édes’ jlknmoqpsrt:u2m7vwtyxyz{p}|s~DD
tgpsrD~Dk~o.mk~ovng vZg vn~k D Mai d izraeli ¡¢ £ ¤2¥héber: ¦§ fizika, filosofiya, finland, falafel, fotografiya,…szubsztenderd: ftach! Igéknél: firgen, fibrek (ang. fabricate), fintez (< fantayija), flirtet (< flirt, ’flört’) [p] vs. [f]: két fonéma, mert van minimálpár? (NB: csak idegen szavak) punkcya vs. funkcya (ld. EJ, „Hebrew Grammar”) pakt vs. fakt (’paktum’, ’faktum’), parsza vs. farsza (’perzsa mérföld’, ’vicc’) Nincsenek gemináták (nem ejtik): Továbbá: diber ’beszélt’, ledaber ’beszélni’, lehibanot ’épülni’, cibur ’közönség’,… 4. Gutturálisok: ’ , c , x, h (r) a. ¨ª©K«2¬I® ¯.°g± ²³ ´°³dµ¶·°¹¸n°g±ºµ²¼»½»aº ¸n²D³¾¿À¸IÁÂÀ¼Ã:ÄKÅ ¯ - imperfectum): katav - yixtov ’ír’ kara’ - yikra’ ’olvas, nevez’ šamar - ÆRÇÉÈ:ÊÌËÍÏÎ Ð ÑÒÔÓÕÖ7×:ØÙ šama c - yišma c ’hall’ racac - yircoc ’darabokra tör’ racax - yircax ’meggyilkol’ gavav - yigbov ’felhalmoz’ gavah - yigbah ’magasnak lenni’ 7
b. Epentézis šomer ’véd’ kotev ’ír’ vs. roceax ’gyilkol’ c. ÚÜÛÝ2Þ}Û ß à á ÞWâ7ãwäÞ}åægçè7ãaé ê ê ë
šomea / šomea c ’hall’
Mikor ejtették a gutturálisokat, és mikor nem? Mit jelölnek a chatef-hangok (színezett svák)?
5.
Dages forte: gemináták (hosszú mássalhangzók) léteznek-e? - helyesírás szerint igen, mai kiejtés szerint nem. Régen? - nyelvész érvelés: léteznek olyan „gemináta-pozíciók”, amelyekben bizonyos jelenségeket nehéz másként magyarázni. Ilyen pozíciók például: ù Dûÿ7øa þ ý íúð ñ Dù þ ù a. Int ìídîïðòñ}ó ì:ô2õ ö÷î øZìùù õîúDûüønýlûþîïÿgñ ñú7øwì ì¡î ñ qñ2ø ù Wþ ù dov-dubbim, kol-kullam; chanukka, ketubba, b. ªó ú ý íúð segula) c. Nifal imperfectum, infinitivus és kapcsolódó alakok; pe-nun igék (yipol), ajin-ajin igék (sav-saba),… d. Mi-, ma, še-, ha- preklitikumok Ilyen jelenségek: a. Nem zajlik le a begad-kefat spirantizáció. A gemináta voltuk blokkolja a spirantizációt. b. Pótlónyúlás: [i] → [e] /__ Gutturális XXX ⁄ V C
XXX ⁄ V C
helyett
Leherašem ’feliratkozni’, berex ’áldott’,
!"$#
’áldani fog’
Középkor: -
Askenázi: dages nélküli táv: [s]
Izraeli héber: -
Nincs különbség dages és dages nélküli tav közt Nincs különbség chet és chaf közt, kivéve a szfaradi szociolektust
Szociolingvisztika: - Átlagos kiejtés legtöbbször nem jelzi gégezázzal az alef és az ájin helyét - Gondozott kiejtés gégezárral jelzi mind az alef-t, mind az ájin-t, és néha ejti az ájint. - Szfaradi szociolektus (és az izraeli arabok): ejtik az ájint (Machane Jehuda, szfaradi zsinagógák)
-
Új hangok? [ö] > [e], [ü] > [i] idegen szavak átvételekor: az izraeliek nem is érzékelik a különbséget (pl. Tütütangó > [tititango]), v.ö. magyarban: [w] > [v]ashington, [x] > [h]ászid %'&$()*%,+-&$(/.'+103210547698$:<;:5=1>?:54@03A B CDFEGFH I,J-KMLONPE9QMLSR*T5UWV,LXZY$I\[MV^]@_ ` a , b c ) d,e3fhg i5j*k5lnm9o$p
8
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
4. handout
Fonológia 3.: Fonológiai folyamatok 1. Magánhangzók: - |~}7
h$9- 9 S 3¡ ¢ S¢£¤¥ BH iskolai és zsinagógai kiejtése: mindig IH: csak a nem engedélyezett szóeleji mássalhangzó-torlódások (pl. mt-), és nem-monomorfemikus esetben (prepozíció, piel prefixuma). Más nyelvekhez képest nagyon sok szó eleji mássalhangzópárt enged meg az IH. - Magánhangzó-váltások: Pl. [o] ~ [u]: BH: ’vayakom’ kol-kulam, dov-dubim [i] ~ [e]: yamšix ~ hamšex, yatxil ~ hatxel - Pótlónyúlás: lehikatev *’felírva lenni’ lehikanes ’belépni’
leherašem ’feliratkozni’ lehehareg ’megölve lenni’
diber ’beszélt’
berex ’áldott’
mi-Budapešt ¦¨§@©ª«¬®?¯<°±²³¦ mi-Yugoszlaviya, mi-Brazil mi-Parasz, mi-Turkiya
me-Hungariya ’Magyarországról’ me-Ruszija, me-Romaniya me-Urugvay, me-Argentina
- Disszimiáció: [o] ´
[a], [i] / __ [o]
1. µ-¶ · ¸¹»º½¼-¾¿¸¹ À anoki 2. getto À pl.: gettaot (ld. még Maroko À melléknév: marokaj, marokajit) 3. tahor „tiszta” À taharut „tisztaság” À be-taharut „tisztán”
2. Mássalhangzók: lokális asszimilációk, disszimilációk a. Zöngésségi harmónia: levatea ’kiejteni’ – mivta [mifta] ’kiejtés, akcentus’ A világ nyelveiben univerzális: regresszív irányba, azaz visszafelé. b. Disszimiláció:
lamadta [lamatta] vagy [lamadeta] ’tanultál (masc.)’ lamadt ’tanultál (fem.)’
3. Mássalhangzók: metatézis A sémi nyelvekben általános jelenség V.ö.: kehely-kelyhes, pehely-pelyhes, teher-terhes. k.t.v.: hitkatev ’levelezett’ s.k.l.: histakel ’nézte’ z.m.n: hizdamen ÁÂÃ-ÄÃ1ÅÆ ÇMÈ ÉÊ@ËÌ-ÍÏÎ
p.l.l.: hitpalel ’imadkozott’ š.m.r: hištamer ’tartósítva volt’ c.l.m: hictalem ’lefényképezkedett’ 9
5. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Morfológia 1.: Névszói morfológia (esetek, miskalok) 1. Névszók Akkád paradigma (protosémi, arab lényegében azonos; akkád: mimáció ~ arab: nunáció)
ilum Sg. Nom. ilam Acc. ilim Gen. ÖS×SÐ-Ô Du. Nom. Acc-Gen. ÝSÞ àá Pl. Nom. åSæ é Acc-Gen. íSîöõ
Masculinum šarrum šarram šarrim
Femininum iltum šarratum iltam šarratam iltim šarratim
ØMÙ-ÚÚ3Û-Ü
ÝSÞß Û-Ü
ØMÙ-ÚÚ3Ù ß Û-Ü
ÜÛ-Ú<Û-Ü
âMã-ääà9á
åSæç¨à9á
âMã-ää3ã1ç,àá
áè-ä9àá
êMë-ììZé
íSîSï1ðñò
êMë-ìì3ï1ðóñò
ôï-ì<ï1ðñò
êMë-ììõ
íSîSï1ð9í¨ò
êMë-ìì3ï1ðíò
ôï-ì<ï1ð9í¨ò
n Ð-ÑÒÓ ÔÐ-Ñ<Õ-Ó ÔÐ-ÑÖÓ
Nem ÷?øùúüûý-úÿþ*ûûý-ú *-(a)t > -a, -et Szám: egyes szám, többes szám – kettes szám / duális *- -ot A nem és a többesszám képzés összefüggése. Duális: - û *-ayn > *-ayin > -ayim (diftongizáció, diftongus feloldása, plurális analógiás hatása) Produktív-e? yad ayin
- yadayim - eynayim
mixnasayim garbayim miškafayim misparayim
’kéz’ ’szem’
’nadrág’ ’zokni’ ’szemüveg’ ’olló’
regel - raglayim ’láb’ ciporen – cipornayim ’köröm’ yom ’nap’ yomayim ’két nap’ yamim ’napok’ šana ’év’ šnatayim ’két év’ šanim ’évek’ šaa ’óra’ šaatayim ’két óra’ šaot ’órák’
štayim, šnayim
ý
mea ’száz’ elef ’ezer’ paam ’egyszer’
ma(a)tayim alpayim paamayim
’kétszáz’ ’kétezer’ ’kétszer’
šloš meot ’300’ šlošat alafim ’3000’ šaloš peamim ’3-szor’
A Gezeri parasztnaptár (i.e. X. sz.) idején még létezhetett az esetrendszer és a produktiv dualis.
Status: absolutus, constructus (v.ö. arámi: emphaticus) Eset: A Gezeri parasztnaptár (i.e. X. sz.) idején még létezhetett az esetrendszer? Sg. Nom.: -u-; Acc.: -a-; Gen.: -i-; Pl. Nom.: -u-, Acc-Gen.: -iBH he- ativus rag vagy sem? IH: habajta, kadima, szmola, jemina,… (left-a) 10
Határozottság: !"!$#% &#('*)+#-,.&#(/10'$24365$& 7'"8 7"9;:=<>0/@?A'$2$#&CB #5"8#'EDGF#H3I9;J'J
#&C5 #F0L<
M+NPORQNIS TUNIT NVW$XZY\[1NP] ]^(_$V ^`$` N]UabYdceVfgTihkj cITijf
-os szerkezetek határozottsága,…)
*hal > ha- + dages forte?
2. Birtokos ragozás Sg. 1.c. 2.m. 2.f. 3.m. 3.f. doda: dodot:
dodi dodxa dodex dodo doda (dodah)
Pl.
dodenu dodxem dodxen dodam dodan
dodim: doday dodexa dodayix dodav dodeha
dodénu dodexem dodexen dodehem dodehen
dodati, dodatxa, dodatex, dodato, dodata; dodatenu, dodatxem/n, dodatam/n dodotay, dodotexa, dodotayix, dodotav, dodoteha; dodotenu, dodotexem, -n, dodotehem, -n
le- ’-nak, -nek’: li, lexa, lax, lo, la; lanu, laxem, laxen, lahem, lahen oti, otxa, otax, oto, ota; otanu, etxem, etxen, otam, otan et ’-t’: iti, itxa, itax, ito, ita; itanu, itxem, itxen, itam, itan et ’-val, -vel’: al ’-on, -en, -ön’: alay, alexa, alayix, alav, aleha; alenu, alexem, alexen, alehem, -n al-yad ’mellett’: al-yadi, … al-yadex,… al-yedé ’által’: al-yaday,… al-yadayix
4. Szegoláták *malkum / ugariti malku > *malk- l
[@N]N_EaL[@Y]m_ nLoLp1qrCs q
t;u$vCwxky$z|{1u}(w}x~u$vCwxg
5. Egyéb szavak *bintum, bin Iiy$z
> (*bant, *ban 1
bat, banot
6. Szóösszetétel, szóképzés? constructus, nomen actionis, prefixumok,…: ld. szókincs.
11
6. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Morfológia 2.: Névmások és igei személyragok perfectum- >
1. Személyes névmások, *an $ *ant *anti *huwa *hiya
héber > -ti > -ta > -t
> BH anoxi > BH, RH ani
arab -tu -ta -ti
arámi -et -t -ti
geez - -ka -ki
*-ku I AIU A *-ta > att > at *-ti > hu Ø > hi *-at > -a ¡ ¢£¥¤;¦C§ ¨ ©ª«¬¯®°²±b³ ± -sémiben, akárcsak az az akkádban vagy az egyiptomi nyelv parhuzamos alakja esetében, a nyugati sémi nyelvek ´µ¶¥·kµ ¸I¹»º$¼4½¾½¿IÀ.½;ÁR µ¼4·+µkÀ.µPÃRµI¹i¹¿ÄEÄ Å$½PÃ;ÄEÄiÅ$µÄiÆ Ç ÈkÉ"ÊmË$Ì Í(Î$Î egy stativ forma, amolyan névmás- Ï¥ÐRÑÒ+Ó ÔÕ ÔÖØ×Ù$Õ»Ú-ÛÝÜ Ô Þ¥ßà áÕÔÚUáIÚ1â Þäã(åÕ åàÚUâLÞâIÚGÚUå(ÖæmàÚi× åRçÝèéß êië$ì$í²î"ï;ð ñ$òmóõô÷ö øúù¥ûRüý@þÿ ôÿ ô ó ó Kò ù ô(ý1ü ÿ üó ô þ ù¥û ó (üPÿ ÿü bûRü Uü ù òm ý ü ý þL ù ü ý þ bû !" #%$& #('# )+* ,.-0/(102 akkádban mind a perfectumot, mind az imperfectumot prefixragozással fejezik ki.) Figyeljük meg, hogy az eredeti proto-
" $ 3546 728 9 :<;"= >@?
N6: SRHIT<;VU>WJX= Y[ZS\]9^J_:<;V: S6= J0>6= J_= `]>6=F a6=`]`b= >.Adc5OJXef;GFg NRh
jö
i_j kmlon6p qRrs
~]~bj vEp!twXxRq6j iMj i_juRiq6l x~(l vl RMl
<GRR_+M<M E6R ]¡6¡¢£" ¤ R¥R ¦6 § 6 X¨R©X<ª X 6%«¤ R©R ]¢¬b ®¦6 ©¢£R <"
rendszerét: az északnyugati sémi nyelvek (beleértve az arabot is) a [t] hangot választották, míg a délnyugati sémi nyelvek a [k] hangot. ¯°¢!¬±¡¦6¬(£ E²³«6+M ´µ<@¢¶ ´[ ¤I ·¸¹Rº »R¼6¸ »¹½¾¿À».Á  ¾RÃ.·IÄ ¹RÅÇÆX¹ÈRÄ Ã¼6Ä É(Ê
– más-más módon – megpróbált „spórolni” a -féle „nyelvi rendszer”: ha a
ËÌË ÍÏÎÐ6ÑÍ Ò(ÑͧÓ_ÔÕÎÖMÎ ×MÔ+ÔØ×RÙGË
rendszer egyik pontja megválÒ_ÑÌÓÚEÛMÎÌÝÜ_Ë Þ6Ë Ò(ßfÔ"à áËÒâÎ ãÛ ä6Î áåÚÓÚ6à ÍRå ÔGÌË ÙØæÒ_ÓÎÌ!ÒÛ ÞÑRáåIÎBÙGË ÍãfÔ[ÌË Ù másik pontja is megváltozzon. Például a nyelvtani rendszer egy másik pontja (a birtokos szuffixum, és esetleg a személyes névmás [i] hangja) hatására, a héber Sg. 1. perfectum ä6à áÌß ç è!é"ê§ë ì -tu] -ból [-í(îXïÕð_ñí]íòMóñ%ñôõ<öV÷ øù÷ øRøúûðXñ ü6ñíbö"ý þRñ<ö+ÿEü6÷%ñ ðôRðXñ þ6÷ þ ñ þRî ñ ðXñ þD÷ Sg. 2. fem. [-í(î_ï 6ý þô ý<ö"ñ6÷ ð_÷ î<ö+öðí(úôî øEÿ ø ðMñ ñ þ Mñ ÇúRþoñ<ö î ø6ýídø ðô alak, amelyet a nyelvek igyekeznek elkerülni (nem mindig, ld.: héber imperfectum Sg. 2. fem. és Sg. 3. masc.). A klasszikus egyiptomiban létezik egyébként egy archaikus alak („old perfective”, „stative”, „qualitative”, „pseudo-!#"$&%('()*'+!,(-*.0/ 12"3-*,54 6-78":9;*<>=? @A;CBD-*'EBF='56A%G; 6,(-9-H= -H%I-H%(?78"KJ -*,L%M;H%G-0,(-0= -H%% proto-sémihez közeli alakokból: Sg. 1.c. Sg. 2.c. Sg. 3.m. Sg. 3.f.
.kwi [kuj?] .ti .w [u?] .ti
12
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás N
OQPER*OSTVUXWY[Z
U`_aW bdc
7. handout
e
\]V^
e fXg h`ikjmlVnKo
1. Prefix-ragozás, szuffix-ragozás a sémi nyelvekben: Nyugati sémi: prefix-ragozás = imperfectum, szuffix-ragozás = perfectum BH: a waw-p*qr#stup vAwMx5y v z|{}&wMt*~5zt0 {CstVCs&#tAwLv#ss*~2~(ttHwGs{*
tus x yt*~ rtz kCCD EC&#AL#DHM*( 2 ¢¡£ ¤ ¥ ¦k§¨ © §uªH«L¬ ¯®°±2²5«´³µ ¶2·³ ¢¸#§¨F©¹§uª«¬ ¯®»º¼½2¶¾³µ ¶2·u¸#¿¨¹«M³(ª0³ ¸³5¬ À®»º §*²§Á¢³µ ¶
2. Módok: Proto-sémi, arab, ugariti,...: prefix-conjugatio: indicativ -u, conjunctiv: -a, jussiv -Ø *yaktubu / *yaktuba / *yaktub Conjunctiv → cohortative Jussivus eltérése az indicativustól: hifil, ayin-waw/yod, lamed-he,... 3. Theme-vowel: az alap (G, I.) törzs (qal) Arab: ∅ (a) → i → a → u → u héber: default: gutturalis: stativ:
a-o (katav-yiktov) a-a (baxar-yivxar) + lamad,... e-a, o-a (kaved, yixbad, katon-yiktan)
4. BH vs. IH: -
³Â §Ã µ Äŧ*²L«LÆ ÁÇCȧ
k(∂)tavtém > katávtem: hangsúlye²L«MÄ ²Ã µAÉCÈ ·Ê§0Ë Ç¨&«Q§0²MÈD¶ÌÈ ËÃ>«G¿0ÂÍÁ§ ΫM¼¨F²¶ µ ³5Å (a többi alak paradigmatikus vonzása) º¼½2¶Ï¸² Ð © §ÑÐ §0²L«Æ ÁÇuȧ ¸#¿¨ ¿*µ ³Â ¿«M³5Å ¬#ÈÒ§* ÓAÈ Ë §¨¹Æ#È ¼ µAÇCÈ*Ô
havinoti > hevanti ’értettem’
ÕAÖ×¢ØØ Ù Ú0Û&Ú0Û¹ÛÝÜMÞ ÚHÜMßaàáãâ
RH: haya + part. (gyakoriság kifejezésére) / yehe + part. (elkerülenä åçæèéêë0ìÏæ0í(æî2ïîæHðñ IH: Feltételes mód? (irreális feltételes szerkezetek: ilu = lu 'ha' ; lulé = ilmalé 'ha nem') Ilu / lu / lulé... + (haya+part v. perf),... haya+part. Ilu hayiti oxel /axalti et ha-ecem, lo hayiti melamed et ha-hisztorija sel halason.
Udvarias bizonytalanság: hayiti omer..., hayiti roce... 6. IH Szubsztenderd felszólítómódok > felszólítómód elvonással ftax! 'nyisd ki!' a tiftax-ból, és nem a sztenderd ptax! òóô ô å¾õä åXöF÷#øøDõ ÷#øDõ#æ*í îæ*í5ùæ0ì úCøæ>û tiftax et ha-delet, bevakasa! Tamšix! (és nem tamšex!)
13
8. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
Morfológia 4.: Igetörzsek, rendhagyó igék
1. Sémi típusok: Akkád: G, D, Š, N + 0 / -t- / -tan+ passzív Rekonstruált sémi (Bennett, p. 55.): G (alap) Gu (G passzív párja) D (reduplikatív) Du (D passzív párja) Š (kauzatív) Šu (Š passzív párja)
tG (reflexiv, mediopasszív G-üý þÿ tD (reflexiv, mediopasszív D-üý þÿ Št (reflexiv, mediopasszív Š-üý þLÿ ŠtG (kauzatív tG-üý þLÿ
N (reciprok, passzív G-üý þÿ 1. Activ-passiv: kal passiv párja? -
Arab: kutiba, arámi peil passiv participium „kilóg”? (J. Blau: nem ide tartozik) ukkal (Ex. 3,2); luqqax – yuqqax (qal pass. párjából pual+hofal?)
2. Intenzív, gemináló törzsek: D
piel → pual (intenzitást fejezne ki???)
rámi ') prefixummal:
hifil → hofal IH: hufal !!!
4. n-prefixum: nifal - "!# $%$'&)(+*,!#-/.+0% )1243 5"3/67583 98:;2=<89 ?> @ -$BA nimca), alapjelentés 5. -t- insertáló törzsek → hitpael: D + t (visszaható, mediopasszív, alap) Polel, hitpolel,... Nitpael Rendhagyó csoportok általában megvannak más sémi nyelvekben is. 2. Lamed-hé lamed-jod-ból
V.ö. arab: banaytu ~ héber baniti
3. Gutturális -
pótlónyúlás 24 58-C68D /675&)E;2 >+67: FHG I8JLK MON#JCP'QRJ STVU8MXW#Y/Z[]\V^#_TV`J/M Jba7cedfJg\Vh
4. Ayin-yod, ayin-waw, ayin-ayin - hány gyökmássalhangzó van / volt? - M=c8^ J/PRZi`G%W#J/P]W#J/ZO\?JJ Ikj F'lkJ/P]m#Fon8^8K prq havinoti → hevanti 'értettem' 5. Fonológiai folyamatok
Pe-s/tseuCvxwys z"vo{]{|o}~b}'o}
]Rv~bo{{v' vs /|o
B' Pe-š/sz/c/z: metatézis hitpaelben
14
9. handout
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
%LC
%§ H ¢¡¤£L¥;£L¥;¦
§¨© ª «i¬® ¬r¯ ¥
Nomen actionis, deverbális igeképzés, egy kis pszicholingvisztika
1. Nomen actionis (sem peula) Qal: Nifal: Piel: Hifil: Hitpael:
ktiva hikkatvut kituv haktava; hektev hitkatvut
(hamšaxa, hemšex ’folytatás’ – de más a jelentés)
2. Deverbalis igeképzés lekatleg = katalogizálni pisztur = pasztörizálás kirtusz °²±%³ ´kµ8¶/·R¸#¹'º¼» ¶¹B½¿¾ÀÁ ·'³C¾ Â7À Ã Ä Å/ÆÈÇ/ÉËÊ nocri > lehitnacer, islam > lehitaslem, šomroni > lehištamren transfer > letransfer: 6 mássalhangzó! kategor ’ügyész, vádló’ >lekatreg ’vádol’: metatézis (már a misnai héberben is!)
3. Érvek a gyökök léte ellen a. Mi a gyök? rum ’emel’ Ì truma ’adomány’ Ì litrom ’adományoz’ ed ’tanú’ Ì teuda ’dokumentum’ Ì letaed ’dokumentál’ b. Mássalhangzókapcsolatok megmaradnak: faksz Ì lefakszesz (*lefakesz) 4. Pszicholingvisztikai kisérletek a gyökök mellett és ellen Ajánlott irodalom: Joseph Shimron: Word Decomposition in Hebrew as a Semitic Language, in: E. Assink and D. Sandra (eds.): Reading Complex Words, Kluwer, 2003, pp. 93-110.
15
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
10. handout
Válogatott fejezetek a szintaxisból 1. A ha- ÍÎ/ÏÐ ÑVÒ ÓÔ ÕCÖÔ ×gØ¿×/ÙÛÚ)Ü Ý ÞßHàbá à â?â?Þ/ã8á äeå7Ý æç¿äçËè#à/éàêkàçë ì'í)îeïðñ ha-yeled ha-kotev ha-yeled ha-kotev mixtav ha-yeled ha-kotev et ha-mixtav yeladim, ha-kotvim mixtavim, rocim kelev yeš yeladim ha-mesaxkim ba-derex òôó4õ öVö¿÷/ø8ó=ùeú7û üýVúü/øþ%õ ö¿õCúOÿ?û#õ/úiøõ öVöö?õ/ú8ú7ÿ¿õ
!"$#% &'("!)#+*,-./'01/2*3/546 Eyn ha-yeladim ha-mesaxkim ba-derex rocim kelev.
3. Irreális feltételes mondat Ilu / lu Ilule / ilmale 7
+ perf / haya+part. , haya+part.
8:9<; =>@?BACD3C(EFEG;IHBJK3LE)M3> NOGP QRTSVUBWXS P'S(YZ[QRTS(\]RB^ _`aGb'cd e f BH: we-, ki (4 jelentéssel),... → ghjikml3i npo3qn[r st uwvIx3ro3ry z3v st {jn|z~}t ghBq rXzz3l'ryXr s'rxnq{Tr,r1
l {B yGs
5. IH szubsztenderd: a „to have” szerkezet (jes li ’van nekem’) accusativust ad: sztenderd: jes li ha-szefer ha-ze szubsztenderd: jes li et ha-szefer ha-ze
16
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás ITF X )@
11. handout
Szavak etiomológiája, melyik korból származik, hogyan változott a jelentése? - ¢¡¤£<¥§¦3¨2¦3© ¨ ª ¨¬«BV®I¯G¨2°3±«³²´«Tµ¶·¨¹¸ºB¸1»¸ ¼p½ «Bª¾3ª¯ ¶¿¸1ÀÁ.¸ © ¸ © ¨ömÄ« nyelveken, ókori átvélek, a bibliai hµX¦,¸ºÅ¯ÆG©pÇI° ¦3Ç V ÈGÉIÊ ËBÌÍÈ3Í1Î[Ï[ÐÒÑ - ÓG Even-Sosan: a Ú négy Ô Õ ÖG×ÙØmÚ5ÓGÛIÜ·Ø· ×2ÝÞßáà nagy × àÓá× â nyelvtörténeti ã[Þ ÕÞ ã ãåäæâçmØ·Ú|ãèXkorszak Þ ×'Þ(ßã[Þ ãpã´éë(= êëè¿csillag, ÓGÚ'à ìíç1îïkarika,…) Ø¿Þ ð ñ.Þ × Þ × ò ó ô'óõGöIõF÷møùûúüý ô5þ3ý(õ3ýúÿù,ý ,ý õõ3ý ô3ø .þ3ó
-
Ernest Klein: A Comprehensive Etymological Dictionary of the Hebrew Language for readers of English: jelentések a négy korszakban + további ýõ3ý:ù ÿ5ú åö .÷¿ø ÿ Iõ+ó¢ù ý Býý "!ô#
$ %'&)(*+-, .0/21 35468759-:;* <=8><8? @A9;BC"B9EDGF CH3 IKJ;DLJ M)(N-( =O3 1P+Q 1 (* ( 9ORSFCHF>TQ54U( V-CWYXZFJP[
Régi szavak új jelentésben: xešmal ’borostyán (?)’ (Ezékiel 1) > ’elektromos áram’
\^]`_ a bcdfe c egih hj kHTlat-icurizacija: l ]KmZc kcn)c ePoOpSj kl ]`m tlat hfqmrq_ mjm)saqZc kutYv8wb8qg-_)tlat baxZ~chéber dYc e e;y;zšaloš ]`c yOjf’három’) { em zy;m| + indoeurópai tri- értelemmel icur
a5|Hdu0c_cy)indoeurópai e a5|chsl k"z]`alak tYv8wb8+qZindoeurópai c eoZ|HPe af|Y
5yjtYmorfológia v8zyc_ _ctdYlogikája c e cf|c yT|a ]Km)]KzkH#z-_-t8mjmZ#z-t8j_ z] } d~ct--izacija: 0. Szóátvétel 1.
ZfKL-iYf;- 8f-K ¡H¢ £¥¤f¡0¦8§-¨Y©ª8«i«¬P;®-¯i°8¡ a. Denominális igeképzés telefon > tilfen ’telefonál’ neutrali > nitrel ’neutralizál’ ivrit > ivret, ibber, ivrer ’héberesít’ Mit jelent: dipres, tirped, nirmel, fikses? b.
± ²³´ µ-¶´·;¸Y´f¹ brush > mivrešet ’kefe’ organization> irgen ’szervez’ > irgun ’szervezet’
Érdekes esetek: kama ’mennyi?’ > kamut ’mennyiség’ éx ’hogyan’ > éxut ’mi³;² º»¼½ ze ’ez’ > zehut ’(személy)azonosság’, ziha ’azonosít’ ma ’mi?’ > mahut ’mibenlét’ c. Constructus-os szerkezet (szmichut), nem transzparens jelentéssel: bét sefer ’iskola’ (szó szerint: ’könyv háza’) bét xolim ’kórház’ (szó szerint: ’betegek háza’) tapuax adama ’krumpli’ (szó szerint: ’föld almája’) Ezek néha már-már összeolvadnak egy szóvá: yošev ha-roš > ha-yoševroš ½¾¿2À;ÁÂÃ5Ä;¼YÅYƾÇY¾ ÈÉ ½;Ê¥ºÇ ËEºHÇY¾ ÌÍÀ)ÈνÏS¾ÑÐ -Ä;¿É ½2Ò 17
d. További módszerek: Reduplikáció: adom ’piros’ > adamdam ’piroskás’
Átmenet: -i szu ÓSÓÑÔPÕ-Ö-×ÙØf×LÚÛÛÜ Ý-ÞÜß-ÝÜà;áYÜ5âãÓÑä-ÛÚåæÓÑç-Û èéê#ëá Ô-ÞÚ ßÚ Ý-ÞÜÛSØ jehudi – ’Júda-beli > zsidó’ (ld. Eszter könyve 2,5, stb.) parszi ’perzsa’, jiszraeli ’izraeli’, yerušalmi ’jeruzsálemi, hungari,… Nem földrajzi neveknél is: kicon ì âHáYÜÛÚíß-×KÔ2ÞÚ Ýã8âHáYÜÛâä î-ï kiconi ’sðYñòóôõóñö8÷5ó dat ’vallás’ > dati ’vallásos’
î
-ut ø÷òù;úû)üiýÑôûñ ùþø jahadut ’zsidóság’; rabanut ’rabbinátus’ CaCC-an: foglalkozás, embertípus: rakad ’táncol’ > rakdan ’táncos’ šeker ’hazugság’ > šakran ’hazudozós’ Prefixum a gyökben: cavad ’dolgozik’ > šicbed ’meghódít, rabszolgaságba hajt’ katav ’ír’ > šixtev ’újraír’, hecetik ’lemásol’ > šictek ’letisztáz’ (ld. šafel) 2. „Indoeurópai” módszerek a. Prefixumok: chad’mono-, uni-’ chad-masmai î ÷öYÿ)ñ¥ü ÷ò î du’bi-’ du-sziax ’párbeszéd’ tlat’tri-’ tlat-memadi ’három-dimenziós’ iüö 5ó #ý#ôûñ ùZñòZý#ôûñù i-cedek ’igazságtalanság’ biltiüö 5ó L÷òòñ-ûñùô-ò L÷ò òñ-ûñ ù bilti-muvan ’érthetetlen’ xoser û-ÿ #ý#ôûñ ùô-òý#ôûñ ù xoser-mayim ’vízhiány’ baalü;ò -úûZó ö8öòH÷ û)÷ò÷ð ô #ý! û . >m.n.) baal-nisayon ’tapasztalt’ xasertulajdonság hiánya (f.n. > m.n.) xaser-nisayon ’tapasztalatlan’ "$#&%'(*)+,)-%%/.10213 45 67981:<; =9>@?BADC EEFG>1F8H>1CIJCK?
ha-i-cedek, ha-bilti-muvan, xoser-ha-mayim, xaser-ha-nisayon / xaseret-nisayon / xasré-nisayon / xasrot-nisayon b. Szuffixumok: -izacija ’-izáció’ - nyik valahova tartozó személy
kibbucnyik, likudnyik, dzsobnyik,…
c. Szóösszetétel, szóösszevonás, rövidítések migdal ’torony’ + or ’fény’ L migdalor ’világítótorony’ tapuax ’alma’ + zahav ’arany’ L tapuax zahav ’narancs’ L din ’ítélkezés’, ve ’és’, xešbon ’számla’ L L diveax (piel-es alak): ’jelentést tenni’
tapuz ’narancs’
din ve-xešbon ’beszámoló, jelentés’ L
Külföldi hangalak hatása: aviron – MON PRQSTU9VXWYN!Z[ \]^_`[aW
18
duax u.a.
Héber nyelv története 2: Leíró és történeti nyelvészet 2004. tavaszi félév Bíró Tamás
12. handout
Szociolingvisztika és nyelvváltozás (a múltban és a jelenben) 1. Mikor volt beszélt nyelv a héber? Mikor volt csupán írott nyelv? Funkcionális diglosszia 2. Zsidó nyelvek: ld. a handout-ot az 1. félévben 3. Földrajzi változatok: dialektusok Ókor: észak vs. dél? Júda vs. Gallilea? bdceRfg hi9j&k9lmhc9jonpqre,stnpq uv1qhHw1lxyKz{lr|
IH: minimális 4. Szociolektusok az IH-ben: }~ 1 ~&O1
!R !ra! &/9 99 -1&
-chaf, stb.
5. Regiszterek: MedH: ~91, t¡¢1 £9H1r¤R¥£9¢r~¦§ t¥ ~¨1rR
IH: Katonai nyelv Argo, szleng Különböz t¥ ~¨1H1K{© ~91, t!r¤O!ªO!! Ora (Rodrigue) Schwarzwald: The Components of the Modern Hebrew Lexicon: The Influence of Hebrew Classical Sources, Jewish Languages and Other Foreign Languages on Modern Hebrew (in Hebrew, with English abstract), Hebrew Linguistics, 39 (1995):79-90.
6. Code Switching BH : héber és arámi Misna : héber szövegben (nagyon) ritkán arámi idézetek Talmud : arámi szövegben (nagyon) gyakran héber idézetek Középkor : judeo nyelv + héber + arámi Az aráminak van a legmagasabb presztízse, mert sok tanulást feltételez. „Héber-arámi rabbinikus keveréknyelv?” – ¨1 ~!,«~ ¤$11¡¬ IH : 1. bevándorlók ; 2. angol szavak gyakori beszúrása
19
