HÁZIREND. Pátroha Pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola 4523 Pátroha, Szabadság utca 7. OM azonosító: Intézményi kód:

Pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola 4523 Pátroha, Szabadság utca 7. OM azonosító: 033494 Intézményi kód: 149008

: +36-(45)-460-021 / : +36-(45)-560-021 @: [email protected] : http://www.iskola.patroha.hu

HÁZIREND

Pátroha 2013 Pátroha, 2013. március 31.

Asztalosné Mozga Gabriella intézményvezető

1

Pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola

HÁZIREND



Házirend Bevezető A házirend az iskolai élet demokratikus szabályozója. Az iskola házirendjének betartása és betartatása az iskola minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának az egész iskolai közösség és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek is közös érdeke és kötelessége. A házirend útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell élni az iskolában és viselkedni az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken. Kifejezi, hogy milyenné szeretnénk formálni az iskolai közösséget. A kötelességek és jogok ennek megvalósítását az egyén és a közösség felelősségének növelését szolgálják. Iskolán kívüli közszereplésekkel az iskolát, a Pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskolát is képviseljük. Jogszabályi hivatkozás:  

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Knt.)

A nyilvánosság biztosítása: A módosított házirend megismerését biztosítani kell a tanulók, a szülők, az iskolát használók számára. A Házirend egy-egy példányát ki kell függeszteni minden tanteremben, a nevelői szobákban, az iskola előterében lévő hirdető táblára; el kell helyezni a könyvtárban valamint az iskola honlapján is közzé kell tenni. A Házirend egy példányát át kell adni az iskolába beiratkozó tanuló szülőjének. Az új házirendről osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ad tájékoztatást az osztályfőnök, a továbbiakban minden tanév elején a tanulókra és szülőkre vonatkozó szabályokat megbeszélik.

2


HÁZIREND

I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük, eltérés – a felügyelet biztosítása miatt - legfeljebb –15 perc legyen. Amennyiben a szülő gyermekét felkíséri az iskolába; csak a főbejáratnál az előtérig teheti, és - ha hivatalos ügye nincs - 10 percen belül el kell távoznia. Az iskolába kerékpárral csak a szülő felelősségével érkezhet a tanuló. A kerékpárt az iskola udvarán, vagy az iskola előtti kerékpártárolóban helyezheti el. A kerítéshez, fához, udvari játékhoz, az iskola falának támasztani tilos. A kerékpár biztonságosan le kell zárni, lakatolni. A kerékpár megőrzéséről, az állapotában bekövetkező változásért az iskola felelősséget vállalni nem tud. 2. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.30-7.45 jó idő esetén az iskola tagozatinak megfelelően az udvaron rossz idő esetén alsó tagozat a zsibogókban, a felső tagozat az aulában. Az osztálytermekbe reggel 7 óra 45 perctől lehet bemenni. Az osztályba lépő nevelőt saját helyen ülve, a leckét csendesen ismételve kell várni. A szaktantermeket csak az órát tartó pedagógus nyitja és vele egyidejűleg lehet bent tartózkodni. A testnevelés órára sportfelszerelésben, tiszta tornacipőben kell megjelenni és az órák megkezdésére az öltözőkben várakozni. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra:

8:00 – 8:45

szünet: 8:45 – 8:55

2. óra:

8:55 – 9:40

szünet: 9:40 – 9:50

3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

9:50 – 10:35 10:45 – 11:30 11:40 – 12:25 12:30 – 13:15

tízóraizás alsó tagozatnak, menzásoknak az ebédlőben, a többi tanulónak a tanteremben, nevelői felügyelet mellett tízóraizás felső tagozatnak, menzásoknak az ebédlőben, a többi tanulónak a tanteremben, nevelői felügyelet mellett. Az igazgató időszakonként / szükség szerint rövid értékelést tart a tanulók számára

szünet: 10:35 – 10:45 szünet: 11:30 – 11:40 szünet: 12:25 – 12:30

ebéd, szabad foglakozás (iskolaotthon)

EBÉD - 30 perc

7. óra: 8. óra: 9. óra:

13:45 – 14:25 14:30 – 15:10 15:20 – 16:00

szünet: 14:25 – 14:30 szünet: 15:10 – 15:20

A tanítás reggel 8:00 órától 16:00 óráig tart. Az iskolaotthonos, napközis, tanulószobás, egész napos iskolai munkarend 16:00-ig tart, mivel 2013 szeptemberétől a tanulók 16:00 óráig tartózkodnak az iskolában. Az iskolaotthon és az egész napos iskola kivételével, a szülő kérésére egyedi esetben az iskola igazgatója engedélyezheti a felmentést a 16:00-ig való benntartózkodás alól. Ennek feltétele a 4,5-es tanulmányi átlageredmény elérése. A felmentés egy félévre szól, a félévi és az év végi tanulmányi eredménytől függően. Eseti felmentést a hét adott napjára vagy napjaira kaphat a tanuló, hivatalos igazolással alátámasztott kérelme alapján (nem az iskola által szervezett foglalkozások; gyógytorna, gyógyúszás, stb.) 3


HÁZIREND

Rendkívüli esetekben az igazgató engedélyezheti a szünetek és órák 5-10 perces csökkentését. A tanórák közötti szünetet az időjárástól függően az udvaron, illetve az aulában, vagy a zsibogóban töltik a tanulók kulturált játékkal, viselkedéssel. Az udvari játékok használata a balesetek elkerülése miatt, fokozott figyelmet kíván a játék használójától és a környezetében tartózkodó tanulótól. Minden tanuló köteles a balesetvédelmi szabályok betartásával a saját és a társai épségére ügyelni, a balesetet azonnal jelenteni az ügyeletes nevelőknek. A tanórán kívüli foglalkozások 16:00-kor befejeződnek. Az iskolát a tanulóknak az utolsó órát követően, 10 perc elteltével az iskolaépületet el kell hagynia. Amennyiben a szülő gyermekéért iskolába jön, a gyermeke foglalkozásának vége előtt 5 perccel hamarabb léphet az iskolába, az előtérben várakozás után a tanulóval 10 percen belül kell elhagynia az iskola épületét. Rendkívüli esetekben (műsorok próbái, rendezvények előkészítése) pedagógus vezetése és felügyelet mellett 18 óráig tartózkodhat tanuló az iskolában. 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Ez idő alatt a tanulók a tagozatuknak megfelelően az erre kijelölt helyen: az udvaron, az aulában, a zsibogókban, tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. A tanulók nem tartózkodhatnak az alsó tagozatos udvar virágoskertjeiben, a felső tagozatosok a konyhai nagykapu és az F5 terem udvari homlokzatának folytatásaként létrejövő egyenes közötti területen. Szünetekben a tanuló köteles az ügyeletes nevelő és az ügyeletes tanulók figyelmeztetését tudomásul venni. A délelőtti ügyeletes nevelőket az alsó tagozatos munkaközösség-vezető és a diákönkormányzat működését segítő tanár osztja be. Délután az ügyeletet a napközis, iskolaotthonos, tanulószobás tanítók, tanárok a csoportjukban, illetve a délutáni foglalkozást vezetők a foglalkozásokon látják el. Délutáni foglalkozások megkezdése előtt a portai előtérben kell tartózkodni. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5. Délelőtt a bejárati ajtót bezárjuk. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (ha nincs az iskolában a következő óra szaktanára) engedélyével lehetséges. A kilépő tanulónak távozáskor az iskola bejáratánál a portaszolgálaton jelentkeznie kell. A kilépő tanulónak az osztályfőnök által adott kiléptető lapját a portaszolgálaton idő megjelöléssel szignáltatni kell. (1.sz. melléklet) 6. A 7:45-ös csengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben vagy a szaktantermek előtt, illetve a további csengetéseknél az órarend szerint kijelölt tan- és szaktantermek előtt. A szaktantermekbe és a tornaterembe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben: az alsó és felső tagozatos tantermekben csak a hetesek maradhatnak, a szaktantermek ajtaját zárva kell tartani. 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A tanítási órák eredményességének érdekében minden tanuló köteles a saját képességeinek megfelelően dolgozni, a pedagógus utasításait betartani. Az alkalmazott korszerű oktatási módszerek kapcsán társaitól is elvárhatja a rendszeres munkát, és segítséget adhat az arra rászorulóknak. 4


HÁZIREND

A tanítási órák védelme érdekében, komoly indok nélkül, az ott folyó munkát senki nem zavarhatja. A tanulmányi idő tiszteletét az iskolába a gyermekért érkező szülők, hozzátartozók, az iskola alkalmazottai kötelesek betartani, a tanulmányi foglalkozást nem lehet megzavarni. 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, folyosói, udvari ügyeletesek. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket az adott helyen ügyeletet ellátó nevelő jelöli ki. Két fő portás naponkénti váltásban biztosítja a bejárat rendjét, akiket az osztályfőnökök jelölnek ki a 7-8. évfolyamból. 7:30-tól 16:00 óráig látják el feladatukat. Munkájukat felügyeli, segíti a mindenkori bejárati ügyeletes pedagógus. 10. Hetesek kötelességei: Gondoskodnak a tábla tisztaságáról (kréta, szivacs). Ügyelnek a szellőztetésre, a terem tisztaságára, hogy tisztán, rendben adják át a következő osztálynak. Óra elején jelentést tesznek a nevelőnek. Ha becsengetés után 5 perc múlva nem érkezik meg a nevelő az órára, jelentse ezt az iskolatitkári irodában. Amíg nincs a nevelő az osztályban, felelnek a rendért! Az óraközi szünetekben is felelősek az osztály rendjéért, amennyiben a tanulók a teremben töltik a szünetet. A szünetekben felügyelnek osztálytársaik táskájára és a benne lévő felszereléseikre is! A szünetekben a villanyt lekapcsolják. Az osztályfőnök útmutatása alapján gondoskodnak a tanterem zárva tartásáról. Utolsó óra után a gondoskodnak az ablakok bezárásáról. 11. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. 12. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. 13. A tanítási órák után a tanulók kötelesek a padjukat kitakarítani, padjuk környezetéből a szemetet összeszedni. Az órát tartó pedagógus köteles a padok és az osztályterem tisztaságáról meggyőződni, a tanulókat a tisztaság megőrzésére és a rend helyreállítására felszólítani. A tanteremben tartott utolsó óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. A tantermekben lévő szeméttároló edényeket a takarítók ürítik. Tanulók ezt csak akkor tegyék, ha az tanítási időben teljesen megtelik. 14. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Nagyobb értékű tárgyat (például ékszert, értékes órát, tudományos számológépeket), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. A mobiltelefont, egyéb elektromos eszközöket és játékokat a tanulók sem órán, sem szünetben nem használhatják, ezért szülői engedély ellenére is felesleges az iskolába behozni. Az 5


HÁZIREND

iskolába érkezéskor a nagyobb értékű vagyontárgyat illetve pénzt a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek, elismervény ellenében. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. (2.sz. melléklet) 15. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt és a kábító hatású szereket fogyasztani tilos. 16. Tanítási órákon, iskolai rendezvények, ünnepségek ideje alatt a mobiltelefon, bármilyen játék, elektromos eszköz (MP3-, MP4-, stb.) használata tilos. A tilalom megszegőitől az órát zavaró telefont, egyéb eszközt a tanulóval munkát végző pedagógus köteles elvenni, és értesíteni a tanuló osztályfőnökét az eseményről. Az osztályfőnök haladéktalanul gondoskodik az átvett eszköz megfelelő megőrzésről és intézkedik a szülő értesítéséről. A telefont csak a szülőknek adjuk vissza. 17. Hozzájárulás nélkül sem fénykép-, sem hangfelvétel, nem készíthető senkiről. (Diákról és tanárról egyaránt.) Ha a szülőket - a gyermek érdekében - értesíteni kell, ezt a pedagógus teszi meg az intézmény vagy saját telefonján. Amíg tanítási idő van, a szülők se keressék a gyereket telefonon, de szükség estén az osztályfőnök ad felvilágosítást. 18. Az iskolában tartózkodás ideje alatt a – egyéni jellel megjelölt - kabátokat, a tornazsákokat az osztálytermek melletti fogasokon kell tartani. A fogasra elhelyezett ruházatban pénzt, értéktárgyat tárolni nem szabad, ezek elvesztéséért felelősséget vállalni nem tudunk. A váltócipőket (váltócipő használata ajánlott) az osztályokban meghatározott helyen kell tárolni. A talált tárgyakat, pénzösszeget a portán vagy az osztályfőnöknek kell leadni. 19. Tilos az iskolába a következő tárgyak, anyagok bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, csúzli, szúró- és vágóeszközök, gyufa, öngyújtó, petárda, robbanószerek, napraforgómag, héjas mogyoró, kártya, dohány, szeszes ital, kábító hatású anyagok. 20. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során felhívjuk figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a jegyzőkönyvben rögzítik. Ezenkívül fizika, kémia, számítástechnika, technika tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 21. Az udvaron kavicsot, követ, ágat, más testi épségét veszélyeztető tárgyat dobálni, az épület ablakain bármit kidobni tilos! 22. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Csak olyan szemléltetőeszköz, berendezés használható tanórán, amelyek az érvényes szabványnak megfelel, illetve olyan egyéni készítésű eszközök, amelyek egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaznak, illetve használatával a tanulók és a pedagógus testi épségét, egészségét nem veszélyezteti (virágállvány, barkácseszköz, elektromos eszköz, stb.).

6


HÁZIREND

23. A tantermekben elhelyezett elektromos berendezéseket és egyéb szemléltető eszközöket a tanulók önállóan nem használhatják. 24. Tanulók a szaktantermekben (könyvtár, nyelvi labor, számítástechnika, természettudományi, tornaterem) csak nevelői felügyelettel léphetnek be, tartózkodhatnak. A tanári asztalon lévő anyagokhoz, eszközökhöz nem nyúlhatnak. A könyvtárban felnőtt jelenlétében lehet tartózkodni, kabát, ennivaló, táska nem vihető be! Az idegen nyelv illetve informatikaórára csak a szükséges felszerelések vihetők be. A labor eszközeihez, a számítógépekhez még kikapcsolt állapotban se nyúlhatnak! A főkapcsolót a nevelő kezeli; a számítógépeket, egyéb eszközöket csak tanári engedéllyel lehet üzembe helyezni. Biológia-, fizika-, kémiaórán az elektromos árammal működő eszközök csak tanári engedéllyel és utasításnak megfelelően használhatók. A gáz- és vízcsap használata a kísérletek végzése alkalmával, engedéllyel lehetséges. Az elszívófülkét tanuló nem használhatja. A vegyi anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, szabályokat a tanulókat a tanév elejei balesetvédelmi oktatáskor kell ismertetni! A tanulók a tornaterembe, a sportpályára tanári felügyelettel mehetnek, tiszta tornacipőben. Az iskolában külön fiú és lányöltöző van. Ezeket a tanulók neme szerint kell igénybe venni. Az öltözők tisztaságáért a foglalkozásokon résztvevő osztályok, csoportok és nevelőjük felelős. Tanítási óra alatt zárt öltözőt biztosítunk. Nyaklánc, fülbevaló, gyűrű, testékszer használata balesetveszélyes. Az ékszereket, órákat a tornaszertárban elzárva kell elhelyezni, őrzésükről a testnevelést tanítók gondoskodnak. Tanórán kívüli szervezett foglalkozásokon az öltözők zárása a foglalkozásvezető feladata. A sportpálya órarendi beosztás alapján használható tanórai és tanórán kívüli sporttevékenységre. A foglalkozások alkalmával a pedagógus felelős azért, hogy a szomszédos telkek lakosait zaklatás, birtokháborítás, kár ne érhesse. Egyéb időszakban a sportpályák szülői - erkölcsi és anyagi - felelősséggel használhatók, a balesetvédelmi szabályok betartásával és magántulajdon védelmi jogszabályok, jogkövetkezmények alkalmazásával. A nem iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók testi épségéért az iskola felelősséget nem vállal. 25. Egyéb helyiségek használata: Az ebédlő a kulturált étkezés színhelye. Az étkezések befejezése után azt a tanulóknak el kell hagyni. A tízórai és az ebédeltetés ideje alatt a felnőtt jelenlétét, a tanulók felügyeletét mindvégig beosztás alapján biztosítani kell. Az ebédlő rendjéért az étkeztető nevelő felelős. Az ebédlőbe kabátot, táskát bevinni tilos. A sóterápiás szobát a tanulók csak pedagógus jelenlétében használhatják. Kötelező a papucs használata. Táska, kabát, bármilyen más tárgy nem vihető be. A tanári szoba a pedagógusok órákra, foglalkozásokra való felkészülésének, a nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések színtere, a dokumentumok tárolásának helye. A tanári szobában tanuló nem, és az iskolához nem tartozó külső személy is csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. A mosdókat és WC-ket nemek szerint külön, rendeltetés szerint kell használni. Az észlelt meghibásodásokat azonnal jelenteni kell az ügyeletes pedagógusnak, az intézkedés megtétele érdekében. Az iskola büféje csak tanórán kívül vehető igénybe. A karbantartó műhelybe tanulónak tilos belépni!

7


HÁZIREND

26. Rendezvények alkalmából (Mikulás, farsang, disco stb.) az iskolába behozott, a szülők által elkészített és fogyasztásra szolgáló élelmiszerek minőségéért felelősséget nem vállalunk. 27. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

II. A tanulók jogai és kötelességei 1. A Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik és a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja a jogviszony megszűnéséig. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok viszont csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót. Ugyanakkor a létesítményhasználat, az iskolai rendezvények jogi szabályai már a beíratás után megilletik a tanulókat. 3. Az iskolai foglakozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg, de tanév végén, ha a tanuló igény tart rá, hazaviheti. Az iskola a vagyoni jogot átruházhatja a tanulóra. A tanuló által az iskolában előállított szellemi termék vagyoni jogát az intézmény átruházhatja a tanulóra. A termékért kapott személyre szóló díj a tanulót illeti meg. 4. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ünnepélyes ruhában jelenjen meg. 6. Az étkezési térítési díjakat havonta előre/utólag, minden hó 10. napjáig postai utalványon kell befizetni azt az élelmezésvezetőnek kell bemutatni. Fizetési kötelezettségeik elmulasztása bírósági végrehajtást von maga után! Az adott napra megrendelt étkezési térítési díj abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy tanuló egy nappal előtte lemondja, illetve a napi szintű hiányzásnyilvántartás során a füzetben fel van tüntetve. Az étkezési túlfizetést a következő hónapban jóváírjuk. (3.sz. melléklet) 7. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök 8


HÁZIREND

véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 9. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 10. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a következő teljes tanévre szóló választható foglalkozáso(ko)n való részvételével kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 11. A történelmi egyházakkal egyeztetve – heti 1 alkalommal – biztosítva van tanulóink számára a hitoktatás valamint 2013-2014-es tanévtől az egyházak hit és erkölcstan oktatásába is bekapcsolódnak. A szülő írásban nyilatkozik minden év május 20-ig, hogy melyik felekezet által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy az iskola által szervezett kötelező erkölcstan órán kíván részt venni gyermeke. Vallási, világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja. 12. A „tanítás” a tanuló számára az első tanítási óra kezdetétől az utolsó tanítási óra, illetve iskolai szervezésű foglalkozás befejezéséig tart. 13. Minden tanulónak kötelessége ügyelni az osztály- és szaktantermek, a folyosók, mellékhelyiségek és az udvar rendjére, tisztaságára. Minden gyerek köteles az iskola épületét, berendezési tárgyait, egyéb eszközeit megóvni. Az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A szándékosan okozott kár fegyelmi felelősséggel is jár. (Az erre vonatkozó törvényi szabályok szerint.) 14. Egyéni felszerelésére, személyes holmijára saját érdekében ügyeljen, mások felszerelését óvja. 15. Ha a tanuló az iskola ingyenesen igénybe vehető kötelező foglalkozásairól távol marad, késésnek, vagy mulasztásnak kell tekinteni. Ha a tanuló órakezdés után érkezik meg az, késést jelent. Ha a tanuló az iskola foglalkozásairól távol marad, az mulasztást jelent. A tanuló hiányzását, mulasztását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. Ha a tanuló a napi tanulmányi foglalkozásokon nem vesz részt, részére arra a napra kedvezményes étkezés nem biztosítható, ilyen esetben a térítési díj teljes összegét ki kell fizetni. 9


HÁZIREND

16. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Tartós folyamatos mulasztás esetén minden 10. mulasztott tanítási nap után a szülőnek igazolni kell a mulasztás okát. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. Amennyiben a mulasztás igazolatlannak minősül az osztályfőnöknek a 20/2012es EMMI rendelet szerint a szülővel szemben intézkednie kell. Tíz óránál nagyobb igazolatlan hiányzásnál a felettes szervet értesítenünk kell. Ez szabálysértési eljárást vonhat maga után, és különböző támogatások megvonását eredményezheti. A 8. évfolyamosok középiskolai nyílt napon igazoltan három alkalommal vehetnek részt a szülő írásbeli kérelmére és az osztályfőnök szóbeli engedélyére. A nyílt napon való igazolt mulasztást a naplóban a tanuló neve mellett jelölni kell. 17. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, vállalt tanórán kívüli tevékenységről az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. 18. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, a foglalkozásokról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. 19. Az igazolatlan mulasztásokat, késéseket a magatartási osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 20. A tanulók a tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet minden nap kötelesek magukkal hozni az iskolába, a bejegyzéseket még aznap aláíratni szüleikkel. 21. A tanuló teste, haja legyen ápolt. Ruházata legyen tiszta, rendes, nem feltűnő. A tanuló megjelenésével köteles tiszteletben tartani az iskola értékrendje szerint történő nevelést. Testékszerek, smink, hajfestés, illatszerek használata az erkölcsöt és közízlést ne sértse. 22. Az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken csak az iskola tanulói és a meghívott vendégek vehetnek részt. (A nyílt rendezvényeket a tanévi programokban, és alkalmanként külön jelöljük ki.) Az iskolával jogviszonyban nem álló ismerős tanulót, személyt az iskola tanulói az intézmény területére be nem hívhatnak. 23. Az iskola tanulója köteles udvariasan viselkedni: A tanuló köteles a felnőttet maga előtt beengedni, illemtudóan köszönteni, a szembejövőnek utat engedni. Ajánlatos figyelni a segítségre szorulókra. Az iskolába lépéskor köszönjön nevelőinek, az intézményben dolgozóknak és társainak. A tanterembe belépő tanárt, látogatót néma felállással köszöntik a tanulók. Iskolából távozáskor köszönjön el a nevelőjétől és társaitól. Az iskola épületében a kisebbekre figyelve, jobbra tartva kell közlekedni! Tilos rohanni, mert nagyon balesetveszélyes! Tanterem váltáskor meg kell várni, amíg az előző osztály, tanulócsoport elhagyja a termet! Tilos durva, trágár szavakat használni, törekedni kell a kulturált beszédre, kommunikációra, kerülni kell a hangoskodást. 10


HÁZIREND

Tilos mindenféle fizikai és pszichikai kényszer alkalmazása a tanulótársakkal szemben, továbbá a kirekesztés, a faji, nemi, vallási hovatartozásbeli megkülönböztetés! 24. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola-egészségügyi szűréseken, rendeléseken, iskolafogászati ellátásban részesüljön.

III. A szülők jogai és kötelességei 1.A tanulót, kiskorú esetén a szülőt, megilleti a szabad iskolaválasztás joga. Joga kérni, hogy gyermeke számára az iskolában a felekezete szerinti hit- és erkölcstan oktatást lehetővé tegyék. 2. Különösen jogában áll, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét. 3. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon. 4. Az intézmény vezetője, nevelőtestülete és felé tett írásbeli javaslatát az érintettek megvizsgálják, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. 5. Az intézmény vezetőjének hozzájárulásával részt vegyen a tanulmányi órákon, foglalkozásokon. Nyílt tanítási napon igénye szerint látogathassa a tanítási órákat, foglalkozásokat. 6. Gyakorolja az iskola életével kapcsolatos, a vonatkozó törvényekben biztosított egyetértési, véleményezési jogát. 7. Gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének eleget tegyen. 8. Cselekvően támogassa az iskolát nevelési feladatainak ellátásában. Minden tőle várhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal (fogadóórák, szülői értekezletek, egyéni találkozások). 9. Biztosítsák gyermeküknek az órarend szerinti naprakész felkészülést, szükséges taneszközök, felszerelések iskolába történő juttatását. A szülő köteles gyermeke hiányzását igazolni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 10. Ne zavarják a tanítási órák és a délutáni foglalkozások rendjét. Gyermekeikre az előtérben –szakszolgálati ellátás idejét kivéve - legfeljebb 10 perces időtartamig várakozhatnak. Az aznapi utolsó óra befejezése előtt csak kivételes esetben vihetik el gyermeküket, akit a nevelők a jelzett időpontban kiengednek a teremből. Szülők – a nyílt tanítási napokat kivéve - csak az 1. évfolyamban és az első tanítási héten az osztálytanító hozzájárulásával tartózkodhatnak a foglalkozási teremben! 11


HÁZIREND

11. A szándékos károkozásért a tanuló törvényes képviselője (szülő) kártérítési felelősséggel tartozik. 12. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója közös szülői értekezleten, a szülői szervezetet, a szülői közösséget választmányi ülésén minden tanév elején tájékoztatja. Az iskola életéről az iskolai honlapon folyamatos tájékoztatást kapnak a szülők és érdeklődők. 13. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak.

IV. Tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra, diákkörökre –tehetséggondozó, szakköri, énekkari, sportköri, fakultatív tevékenységekre - való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév május 20-ig kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. A foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. 4. A tanulók igénybe vehetik a könyvtár kölcsönző, olvasótermi szolgáltatásait, valamint a számítógép és Internet használatot. 5. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 18 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább egy felnőtt pedagógus (osztályfőnök) felügyeljen. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendező osztály végzi.

12


HÁZIREND

V. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, Móricz emlékplakett. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, díszoklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fokozat Szaktanár, napközis nevelői, osztályfőnök – szóbeli dicséret.

Formája bejegyzés magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe.

Szaktanár, napközis nevelői, osztályfőnök – írásbeli dicséret.

-

Igazgatói dicséret.

-

szóbeli

-

Tartalma - folyamatos aktív órai munka, - lelkiismeretes felelősi tevékenység, - közösségi munka - osztály, évfolyam szintű vetélkedőkön, sportversenyeken elért eredményekért bejegyzés - közösségért végzett munka, magatartás - iskolai rendezvényeken végzett füzetbe, kimagasló munkáért, tájékoztató - tanulmányi munkáját kimagaslóan füzetbe, naplóba. végzi, több tizedes javulás a félévi, év végi eredményhez, - napközis tanulmányi időben folyamatosan aktívan, szorgalmasan végzett tanulás, - házi versenyeken 1. - 3. helyezés bejegyzés - kiemelkedő tanulói egyéni magatartás teljesítményért, füzetbe, - iskolai rendezvényeken vállalt 13


HÁZIREND

Formája Tartalma tájékoztató kiemelkedő tevékenységért, füzetbe, naplóba. - iskolai közösségeknek, kiemelkedő elismerés a eredménnyel végzett együttes tanulók munkáért, közössége előtt. - körzeti versenyen elért 1-3. helyezésért Igazgatói írásbeli bejegyzés - községi rendezvényeken vállalt dicséret. tájékoztató kiemelkedő tevékenységért, füzetbe, naplóba. - közösségért végzett kimagasló elismerés a teljesítményért, tanulók - megyei versenyen elért 1-10. közössége előtt. helyezésért, - országos versenyen való részvételért Nevelőtestületi napló, - Több éven keresztül tanúsított dicséret. bizonyítvány, kimagasló tanulmányi eredményért anyakönyv, és példamutató magatartásért. elismerés a tanévzáró ünnepélyen. Móricz Iskolaközösség - nyolc éven keresztül tanúsított emlékplakett előtti ünnepélyes kiemelkedő, példamutató szóbeli igazgatói magatartás, szorgalom, kihirdetés, teljesítmény, versenyeredmények, emlék plakett és az iskola és a község jó hírének oklevél, növelése. fotó az iskolai emlékkönyvbe Fokozat

7. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 8. A fegyelmező intézkedések formái szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés. 9. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 14


HÁZIREND

Fokozat Szaktanár, napközis nevelői, osztályfőnök – szóbeli figyelmeztetés

Osztályfőnök - osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás

Formája bejegyzés magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe, naplóba

-

-

Tartalma - órai beszélgetés, közbeszólás, - hetesi kötelesség elmulasztása, - verekedés, - evés, ivás, rágózás, - késés, - ellenőrző hiánya, - sorozatosan nem készül, - alkalmanként hiányos a felszerelése - telefon, elektromos kütyük használata - szóbeli fokozat kétszeri ismétlődése, - gyakori késés, - verekedés kezdeményezése - hetesi kötelesség elmulasztása, - gondatlan károkozás, - visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettség elmulasztása, - igazolatlan mulasztások (a tanuló hibájából), - a fentiekhez hasonló súlyú más fegyelmezetlenség - szaktanári, osztályfőnöki jelzések alapján, - a megelőző fegyelmezési intézkedések eredménytelensége esetében, - a Házirendben foglaltak súlyos és szándékos megszegése - agresszív viselkedés, szándékos rongálás

bejegyzés magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe, naplóba.

bejegyzés a magatartási füzetbe, tájékoztató - írásbeli füzetbe, figyelmeztetés, naplóba, intés, megrovás ismertetés a tanulók közössége előtt 11. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a közoktatási törvényben előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi eljárás büntetése esetén a szülők a fenntartóhoz, bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Igazgató – szóbeli figyelmeztetés.

-

12. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. - Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója készíti elő. - Fel kell hívni a kiskorú tanuló szülője figyelmét az egyezető eljárás igénybevételére. - A szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. - ha nem kéri, a fegyelmi eljárást akkor is le kell folytatni. - A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanulók szülei, az érintett pedagógusok, az igazgatóhelyettes és a jegyzőkönyvvezető. - Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a 15


HÁZIREND

felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint az alsó vagy felső tagozatosok körében nyilvánosságra lehet hozni. 13. A fegyelmi eljárás menete: − írásban értesítjük a kiskorú tanuló szülőjét a tárgyalás előtti 8 nappal; az értesítés tartalmazza a tárgyalás időpontját, helyét. Fel kell hívni a figyelmét, hogy távollétében is lefolytatható a fegyelmi eljárás. − a tárgyalás megkezdése előtt a tanulót figyelmeztetni kell jogaira. − ismertetni kell a bizonyítékokat. − jegyzőkönyvet kell készíteni, rögzíteni az elhangzottakat. − a határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen kiskorú tanuló szülője nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi eljárást 30 napon belül le kell folytatni. 14. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza, melynek fokozatai: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása meghatározott időre /6 hónapnál kevesebb/, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba Fegyelmi fokozat Megrovás

Büntetés formája - szóban, - iskola előtt, - ajánlott levélben szülő felé

Szigorú megrovás

-

szóban, iskola előtt, ajánlott levélben szülő felé

Áthelyezés az évfolyam másik osztályába

-

szóban, az iskola előtt, értesítés a szülőt ajánlott levélben

16

Kötelességszegés - a fegyelmező intézkedések eredménytelensége esetében, - iskolában garázdálkodás, - agresszív viselkedés, - lopás - az órai munkát szándékosan zavarja - iskolakerülés, - az iskola hírnevét rontó cselekedet, - lopás, - szándékos rongálás, anyagi, eszmei értékétől függetlenül, - dohányzás, szeszes ital, kábítószer fogyasztás, birtoklás, - tanulmányi kötelezettségét rendszeresen és szándékosan elmulasztja, - kivételesen súlyos vétség esetében - vétség a közösség ellen, nem megfelelő erkölcsi magatartás - az órai munkát szándékosan, folyamatosan zavarja


HÁZIREND

15. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. 16. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai: A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője, nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azoknak anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. 17. Könyvtári tartozás: Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyv illetve a tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árának 50%-át megtéríteni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését – megfelelő indokkal - kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi megbízott.

17


HÁZIREND

VI. Egyéb rendelkezések 1. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 2. A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a tanévnyitón tájékoztatja. Az iskolai diákönkormányzat a vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. 3. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit – igazgatói egyeztetéssel – rendezvényeihez használhatja. A nyilvános illetve zártkörű, rendezvények szervezésénél, a rend fenntartásáról, a szükséges felügyeletről a diákönkormányzat támogató pedagógus gondoskodik. A belépődíjas rendezvények esetén a vonatkozó pénzügyi jogszabályok betartása kötelező. 4. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség vezetőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások intézményünkben - a diákönkormányzat által szervezett - rendszeres diák-önkormányzati értékelés, éves diákparlament, diákközgyűlés. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. 5. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Az egyéni fejlesztésben résztvevő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődését a jogszabályok alkalmazásával háromhavonta értékelni kell. 6. Osztályozóvizsgák és tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. A vizsgákat a Köznevelési törvény előírásai szerint kell szervezni és lebonyolítani. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

18


HÁZIREND

-

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. (másfajta idegen nyelv tanulása, speciális oktatást folytató iskolából érkező)

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgák követelmény rendszerét az adott évfolyamon alkalmazott tanterv határozza meg. (4. sz. melléklet) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzat megállapításához, ha: − felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól − egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget − 250 óránál többet mulasztott − egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja a hiányzása, a nevelőtestület döntése alapján Az osztályozó vizsga a félévi és az év végi osztályozó értekezlet előtti héten történik meg. Ha a vizsgázó önmagának fel nem róható okok miatt nem jelenik meg, az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy új időpontban pótló vizsgát tegyen. Javítóvizsgát tehet, ha: − tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott − az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okokból elkésik, távol marad Javítóvizsga időpontja: augusztus 15-31. közötti időszak. Az időpontról az érintett tanuló szülei írásban értesítést kapnak. A különbözeti vizsgák: időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár 19


HÁZIREND

Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. A szóbeli vizsga általános szabályai - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, vagy a kérdező tanár kérdezi - a felkészülési idő legalább 20 perc - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percet tarthat

20


HÁZIREND

VII. Záradékok A Házirendben foglaltak megtartása, megtartatása az intézmény valamennyi tanulójára kötelező, megszegése esetén a fegyelmező eljárás indítható. A módosított házirendet a tantestület megtárgyalta és döntési jogkörénél fogva e formában a jelenlévők 100%-os igenlő szavazatával elfogadta. Az értekezletről jegyzőkönyv készült. Pátroha, 2013. március 27. Asztalosné Mozga Gabriella intézményvezető

Egyetértő nyilatkozatok A diákönkormányzat véleménye Az iskola diákönkormányzata a mai napon megismerte az iskolai Házirendjének módosítását. A diákönkormányzat a módosított Házirendet elfogadja. Pátroha, 2013. március 27. Szabó András DÖK segítő tanár A szülői választmány véleménye A szülői választmány megismerte az iskola Házirendjének módosított részeit azt elfogadja, és jóváhagyásra javasolja. Pátroha, 2013. március 27. Illés Sándor szülői választmány elnöke

21


HÁZIREND

2013. A tantestületi elfogadási jegyzőkönyv összefoglalója: Készült 2013. augusztus 30-án, tantestületi értekezleten. Jelen vannak: a tantestület tagjai a jelenléti ív szerint. A tantestület határozatképes. Az értekezlet egyik napirendi pontja: a Házirend módosításának ismertetése és elfogadása. A jelenlévők egyhangú igen szavazattal elfogadták a módosított házirendet. Pátroha, 2013. augusztus 30. Asztalosné Mozga Gabriella igazgató

A diákönkormányzat véleménye Az iskola diákönkormányzata a mai napon megismerte az iskola házirendjének módosítását. A diákönkormányzat a módosított Házirendet elfogadja. Pátroha, 2013. augusztus 30. Szabó András DÖK elnöke

A Szülői Választmány véleménye Az iskola Szülői Választmánya a mai napon megismerte az iskola házirendjének módosítását, azt elfogadja és jóváhagyásra javasolja. Pátroha, 2013. augusztus 30. Illés Sándor a Szülői Választmány elnöke

22


HÁZIREND

Mellékletek: 1. számú melléklet Igazolás az iskola tanulmányi időben való elhagyásáról / kilépésről ……………………………………..nevű ……… osztályos tanuló részére szülő kérésre, egyéb indok (…………………………………………………………………….) miatt, a mai napon az iskola elhagyását ……..óra ……. perctől ………..óra …….percig / ……………….tanóra idejében engedélyezem. Pátroha, ………év …………hó ………nap ………óra ……perc. …………………………………… osztályfőnök, tanár A tanuló az iskolából távozott (a távozás tényét és engedélyezését a portai naplóba felvezettem): ………év …………hó ………nap ………óra ……perc …………………………………… portás A tanuló az iskolába visszaérkezett (a megérkezés idejét a portai naplóba felvezettem): ………év …………hó ………nap ………óra ……perc …………………………………… portás

2. számú melléklet: Elismervény értékcikk átvételéről …………………………………………. nevű ……. osztályos tanuló által leadott alábbi eszközök: ……………………………………………………………………………………………………… …. illetve ………………Ft, azaz ……………………………………………………………forint átvételét igazolom. Pátroha, ………év …………hó ………nap ………óra ……perc. …………………………………… osztályfőnök, tanár A házirend szerint megőrzött vagyontárgyakat, pénzeszközt maradéktalanul visszakaptam: Pátroha, ………év …………hó ………nap ………óra ……perc. …………………………………… tanuló 23


HÁZIREND

3. számú melléklet: Szülői nyilatkozat étkezés lemondásáról …………………………………………… napközis csoportvezető tanító/tanár részére …………………………………………..nevű ……… osztályos gyermekem részére kérem ………… év………..hó ………………napjára/napjaira a tanév elején megrendelt menzai étkeztetési szolgáltatást ……………………………………………………………. ok miatt szüneteltetni. Kérem egyúttal, a kieső nap(ok)ra eső térítési díj(ak) visszaszámolását. Pátroha, ………év …………hó ………nap. …………………………………… szülő A szülői nyilatkozat alapján az étkezést …………….év ……….. hó ……… napjától ………...napjáig …………. napra lemondtam. Az előzetesen befizetett térítési díjból nem kerül elszámolásra ……… nap után ……..Ft összeg, ezzel a ………… havi térítési díjat mérsékelem / visszautaltatom. Pátroha, ………év …………hó ………nap. …………………………………… napközis csoportvezető

24


HÁZIREND

4. sz. melléklet: Osztályozó vizsga követelményei tantárgyanként, évfolyamonként a NAT 2012-nek megfelelően

25

Tartalomjegyzék

1

1. évfolyam ................................................................................................................................... 4 Magyar ................................................................................................................................................. 4 Matematika........................................................................................................................................... 4 Környezet ............................................................................................................................................. 5 Ének ..................................................................................................................................................... 5 Vizuális ................................................................................................................................................ 5 Életvitel ................................................................................................................................................ 6 Testnevelés ........................................................................................................................................... 6 Erkölcstan............................................................................................................................................. 7 2. évfolyam ................................................................................................................................... 8 Magyar ................................................................................................................................................. 8 Matematika........................................................................................................................................... 8 Környezetismeret ................................................................................................................................. 9 Ének ..................................................................................................................................................... 9 Vizuális .............................................................................................................................................. 10 Életvitel - és gyakorlat ismeretek ....................................................................................................... 10 Testnevelés és sport ........................................................................................................................... 10 Erkölcstan........................................................................................................................................... 12 3. évfolyam ................................................................................................................................. 13 Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................................. 13 Matematika......................................................................................................................................... 13 Környezetismeret ............................................................................................................................... 14 Ének-zene ........................................................................................................................................... 15 Rajz- és vizuális kultúra ..................................................................................................................... 15 Életvitel .............................................................................................................................................. 16 Testnevelés- és sport .......................................................................................................................... 16 Erkölcstan........................................................................................................................................... 17 4. évfolyam ................................................................................................................................. 18 Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................................. 18 Matematika......................................................................................................................................... 18 Környezetismeret ............................................................................................................................... 19 Ének ................................................................................................................................................... 19 Vizuális kultúra .................................................................................................................................. 19 Életvitel .............................................................................................................................................. 20 Testnevelés ......................................................................................................................................... 20 Erkölcstan........................................................................................................................................... 20 1

Könyvtárhasználat 1-4. évfolyam ...................................................................................................... 21 Könyvtárhasználat 5-8. évfolyam ...................................................................................................... 21 Informatika 4. évfolyam ..................................................................................................................... 22 Informatika 6. évfolyam ..................................................................................................................... 22 Informatika 7. évfolyam ..................................................................................................................... 22 Informatika 8. évfolyam ..................................................................................................................... 23 Német nyelv 4. évfolyam ................................................................................................................... 24 Olvasási, olvasásértési készség .......................................................................................................... 24 Német nyelv 5. évfolyam ................................................................................................................... 24 Német nyelv 6. osztály ....................................................................................................................... 24 Német nyelv 7. évfolyam ................................................................................................................... 25 Német nyelv 8. évfolyam ................................................................................................................... 25 Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam .................................................................................................. 26 Rajz és vizuális kultúra 6. évfolyam .................................................................................................. 26 Rajz és vizuális kultúra 7. évfolyam .................................................................................................. 27 Rajz és vizuális kultúra 8. évfolyam .................................................................................................. 27 Kémia 7. osztály továbbhaladás feltételei: ......................................................................................... 28 Kémia 8. osztály továbbhaladás feltételei: ......................................................................................... 28 Biológia 7. évfolyam: ......................................................................................................................... 29 Biológia 8. évfolyam: ......................................................................................................................... 29 Ének-zene 5. évfolyam ....................................................................................................................... 30 Ének-zene 6. évfolyam ....................................................................................................................... 30 Ének-zene 7. évfolyam ....................................................................................................................... 31 Ének-zene 8. évfolyam ....................................................................................................................... 31 Fizika 7. évfolyam.............................................................................................................................. 32 Fizika 8. évfolyam.............................................................................................................................. 32 Földrajz 7. évfolyam .......................................................................................................................... 33 Földrajz 8. évfolyam .......................................................................................................................... 33 Matematika 5. osztály ........................................................................................................................ 35 Matematika 6. osztály ........................................................................................................................ 35 Matematika 7. osztály ........................................................................................................................ 35 Matematika 8. osztály ........................................................................................................................ 36 Természetismeret 5. évfolyam ........................................................................................................... 37 Természetismeret 6. évfolyam ........................................................................................................... 37 Történelem 5. évfolyam ..................................................................................................................... 38 Történelem 6. évfolyam ..................................................................................................................... 38 Történelem 7. évfolyam ..................................................................................................................... 40 Történelem 8. évfolyam ..................................................................................................................... 41 2

Angol nyelv 4. évfolyam .................................................................................................................... 43 Angol nyelv 5. évfolyam .................................................................................................................... 44 Angol nyelv 6. évfolyam .................................................................................................................... 45 Angol nyelv 7. évfolyam .................................................................................................................... 46 Angol nyelv 8. évfolyam .................................................................................................................... 47 Technika 5. évfolyam ......................................................................................................................... 49 Technika 6. évfolyam ......................................................................................................................... 49 Technika 7. évfolyam ......................................................................................................................... 49 Technika 8. évfolyam ......................................................................................................................... 50 Testnevelés 5. osztály ........................................................................................................................ 51 Testnevelés 6. osztály ........................................................................................................................ 51 Testnevelés 7. osztály ........................................................................................................................ 52 Testnevelés 8. osztály ........................................................................................................................ 53 Magyar irodalom 5. évfolyam ............................................................................................................ 54 Magyar irodalom 6. évfolyam ............................................................................................................ 55 Magyar irodalom 7. évfolyam ............................................................................................................ 56 Magyar irodalom 8. évfolyam ............................................................................................................ 57

3

1. évfolyam Magyar  A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Használja szókincsét a szövegalkotó feladatokban.  Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.  Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Legyen képes szavakat, rövid mondatokat tollbamondás után leírni.  Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

Matematika                     

Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (20-as számkör). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás, bontás, pótlás. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Geometria, mérés A test és a síkidom megkülönböztetése. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, nap, hét, hónap, év. Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Valószínűség, statisztika Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása.

4

Környezet       

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. A fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai.  Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése.  Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása.  Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

Ének  A tanulók elő tudják adni a tanult népdalokat és gyermekdalokat a kapcsolódó játékokkal emlékezetből. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.  Kreatívan részt vesznek a játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta, ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is.  Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni. Fejlődik hangszínhallásuk, ismereteket szereznek a hangszerekről.

Vizuális      

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat. A felszerelés önálló rendben tartása. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.  Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

5

Életvitel              

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő probléma felismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

Testnevelés Előkészítő és preventív mozgásformák  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.  A testrészek megnevezése.  A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.  Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban.  A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák  Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.  A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.  A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban  2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat végrehajtása.  Egyensúly megtartása talajon és emelt eszközökön.  Zenére ritmikus mozgások egyénileg, párban és csoportban. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban  A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása.  Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

6

 A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.  A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban  Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.  A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben  A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete.  A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.  Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

Erkölcstan  A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.  Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.  Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.  Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.  Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.  Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.

7

2. évfolyam Magyar  A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kifejezés alapvető szabályaival, alkalmazza őket.  Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon.  A szókincsét a szövegalkotó feladatokban tudásának megfelelően használja.  Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit.  Legyen képes összefüggő mondatok alkotására.  Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.  Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel.  Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét.  Írása legyen rendezett, pontos.  Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.  Jelölje helyesen a j hangot 10–15 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.  Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

Matematika Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.  Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.  Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.  Néhány elem sorba rendezése. Számtan, algebra  Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma.  Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C).  Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.  Számok képzése, bontása helyi érték szerint.  Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata.  Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.  Szorzótábla ismerete a százas számkörben.  A műveletek sorrendjének ismerete.  Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.  Páros és páratlan számok megkülönböztetése.

8

Geometria  Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.  A test és a síkidom megkülönböztetése.  Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint.  Tájékozódási képesség, irányok ismerete. Mértékek  A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése.  A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év.  Átváltások szomszédos mértékegységek között.  Mennyiségek közötti összefüggések felismerése.  Mérőeszközök használata. Összefüggések, függvények, sorozatok  Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.  Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.  Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. Valószínűség, statisztika  Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése.  Adatokról megállapítások megfogalmazása.  A véletlen, biztos, lehetetlen fogalma.

Környezetismeret           

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

Ének  A tanulók 20 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’– d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.  A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta).  A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat tanári segítséggel szolmizálva éneklik.  Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszín9

hallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Vizuális  Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.  Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.  A felszerelés önálló rendben tartása.  A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.  Néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.  A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.  Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.  A médiaszövegek (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).  A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.  Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.  Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

Életvitel - és gyakorlat ismeretek  Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.  Használati utasítások értő olvasása, betartása.  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.  Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.  A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.  A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Testnevelés és sport  A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.  A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.  Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű és biztonságos eszközhasználat. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban.  A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

10

Manipulatív természetes mozgásformák  Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.  A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.  A sporteszközök szabadidős használata. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban  2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.  Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon.  Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.  A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.  A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban  A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása.  Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.  Megfelelő mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban  Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.  Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.  A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.  A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.  A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban  Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.  A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.  A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.  Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak.

11

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban  Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.  Tudatos levegővétel.  Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.  Bátor vízbeugrás.  Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben  Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.  A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete.  A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.  Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

Erkölcstan  A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.  Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.  Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.  Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.  A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.  Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.  Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét.  Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.  Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.  Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.  Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.  Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.  Ismeretei vannak a világnézet, világkép alapvető összefüggéseiről.

12

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom  A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat.  Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója az élő beszédhez közelítő legyen. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg..  A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el.  Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze. Tanítója útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit.  Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.  A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.

Matematika Gondolkodási és megismerési módszerek  Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.  Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számtan, algebra  Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 1000-es számkörben.  Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).  Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.  Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben.  Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.  A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása.  Fejben számolás százas számkörben.  A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.  Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.  Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzása egyjegyű, számmal írásban.  Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.  Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Geometria  Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.  A szabvány mértékegységek: mm, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. 13

 Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).  Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.  Kör fogalmának tapasztalati ismerete.  A test és a síkidom közötti különbség megértése.  Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.  Gömb felismerése.  Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.  Négyzet, téglalap kerülete. Valószínűség, statisztika  Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.  Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.  Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek  Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.  Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.  Együttműködés interaktív tábla használatánál.

Környezetismeret  Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.  Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.  A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.  Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.  Egy természetes életközösség bemutatása.  Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

14

Ének-zene  A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.

Rajz- és vizuális kultúra  Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.  Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.  Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.  A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.  Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.  A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.  A média alapvető szerepének (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.  A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.  Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati beszélgetésben, kapcsolattartásban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

15

Életvitel  Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.  Használati utasítások értő olvasása, betartása.  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.  Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.  A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.  A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Testnevelés- és sport Előkészítő mozgásformák  Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan.  A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.  A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energia befektetéssel, eszközzel, társakkal.  A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. Befolyásolható természetes mozgásformák  A mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.  A mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energia befektetéssel. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban  Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.  A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.  Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.  Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.  A tempóváltozások érzékelése és követése.  A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban  A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.  A 3 lépéses dobóritmus ismerete.  A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.  Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.  A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.  A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 16

 A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.  Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.  Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.  Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.  Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra  A sportszerű viselkedés értékké válása.  A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.  Az saját agresszió kezelése.  Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben  Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

Erkölcstan  Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.  Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.  Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.  Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

17

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom  A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe.  Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.  Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. A memoritereket szöveghűen mondja el.  Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellemzést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi tájékoztató szövegek főbb jellemzőit.  Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is.  A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Matematika Gondolkodási és megismerési módszerek  Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.  Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számtan, algebra  Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben.  Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben.  A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása.  Fejben számolás ezres számkörben.  A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.  Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.  Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban.  Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Összefüggések, függvények, sorozatok  Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.  Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Geometria  Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.  Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.  A test és a síkidom közötti különbség megértése.  Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. 18

 Négyzet, téglalap kerülete.  Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Környezetismeret  Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.  A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése.  A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.  Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.  Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

Ének  A tanulók 10 népdalt el tudnak énekelni emlékezetből.  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban.  A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta).  Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.

Vizuális kultúra  Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.  Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

19

Életvitel  Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása.  Használati utasítások értő olvasása, betartása.  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.  Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.  A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.  A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

Testnevelés         

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Erkölcstan  Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.  Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.  Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.  Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

20

Könyvtárhasználat 1-4. évfolyam  Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről.  Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait.  Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból.  Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.  Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és -folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni.  Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.  Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

Könyvtárhasználat 5-8. évfolyam  Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait.  Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.  A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra.  Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.  Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket.  Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.  Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni.  Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.  Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét.  Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

21

Informatika 4. évfolyam                 

Ismerje a számítógép működését; Ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; Tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; Legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével; Tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; Legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; Tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; Legyen képes animációk megtekintésére; Legyen képes közhasznú információforrások használatára. Legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; Ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; Tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. Legyen képes irányított módon információt keresni; Ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; Ismerje a netikett alapjait; Ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; Ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat

Informatika 6. évfolyam  Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter-és bekezdésformázásokat;  Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;  Ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;  Ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;  Tudjon adatokat táblázatba rendezni;  Segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,  Tudjon különféle adatbázisokban keresni;  Ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait.  Tudjon egyszerű programot készíteni;  Legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  A problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival.  Legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;  Legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;  Legyen képes az interneten talált információk mentésére;  Ismerje a netikett szabályait.  Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  Ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;  Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  Szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében.  Konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat

Informatika 7. évfolyam 22

 legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.  Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.  Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását.  Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang).  Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait.  Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).  Ismerje a könyvtártípusokat.  Tudja használni az elektronikus könyvtárat.  Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.

Informatika 8. évfolyam  A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.  Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni.  Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.  Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni.  Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet  ismeretében a szabadpolcon műveket keresni.  Legyen képes - segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani.  Tudjon forrásokra hivatkozni.

23

Német nyelv 4. évfolyam Beszédértés  A német nyelvű óravezetéssel kapcsolatos közlések, utasítások megértése, végrehajtása. A tananyagban szereplő szókészletből, szerkezetekből álló szóbeli kérdések, közlések megértése. Beszédkészség  Reagálás a tananyagban szereplő szituációkon belül a tanult szókészlettel és szerkezetekkel feltett kérdésekre, felszólításokra.  Kérdésekkel beszélgetés kezdeményezés.  Néhány összefüggő mondatban egy - egy témáról beszélni, ill. egy képről írni.  Rövid párbeszéd, rövid történetek, versek, játékok. Olvasási, olvasásértési készség  Ismert szöveg hibátlan olvasása. Rövid szöveg feldolgozása tanári irányítással. Íráskészség  Ismert szavakból álló mondatokat diktálás után leírni.  Üdvözlőlapok írása minta után Hallott szöveg értése  A német nyelvű rövid szöveg megértése a tananyagban szereplő szókészletből

Német nyelv 5. évfolyam Beszédértés  Tanári utasítások követése a tanult fogalomkörök keretei között a tanult témakörökben.  Kérdések megértése, hallás utáni feladatok megoldása. Beszédkészség  Helyes intonáció. Egyszerű információ kérése és adása. 5 - 6 mondatban egy adott témáról, ill. képről beszélni, egy adott olvasmány tartalmát kérdések alapján összefoglalni, személyi körülményekről beszámolni.  Rövidebb párbeszéd, versek, dalok. Olvasási, olvasásértési készség  Ismert szöveg hibátlan olvasása, helyes hangsúllyal és hanglejtéssel.  Ismert szavakat, kifejezéseket tartalmazó szöveg megértése. Íráskészség  Ismert szöveg diktálás utáni leírása, tankönyvi feladatok megoldása, több mondatból álló szöveg leírása. Hallott szöveg értése  Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információk kiszúrása.

Német nyelv 6. osztály Beszédértés  Tanári utasítások követése a tanult fogalomköröket és témaköröket figyelembe véve, Ismerős szituációkban, témakörben feltett kérdések megértése, hallás utáni feladatok megoldása Beszédkészség  Reagálás ismerős szituációban, témakörben feltett kérdésekre, hallott vagy látott jelenségekkel kapcsolatban.  Képleírás, információ kérése és adása. 24

 Olvasott szöveg tartalmáról néhány mondatban beszámolni,  Párbeszédet folytatni, néhány dalt énekelni, ill. ismerni, néhány verset elmondani. Olvasási, olvasásértési készség  Ismert szöveg hibátlan olvasása, a néma olvasással elolvasott ismert lexikai egységeket tartalmazó szöveg megértése, szótárazás. Íráskészség  Ismert szavakból álló, többmondatos szöveg diktálás utáni leírása, egyszerű eseménysor leírása, rövid önálló fogalmazás írása. Hallott szöveg értése  Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegének megértése.

Német nyelv 7. évfolyam Beszédértés  Tanári utasítások követése a tanult nyelvtani fogalomköröket és témaköröket figyelembe véve. Ismerős szituációban, témakörben feltett kérdések megértése, hallás utáni feladatok megértése. Beszédkészség  Helyes intonáció. Információ kérése és adása. Összefüggő mondatokban hallott, olvasott vagy látott dolgokról beszámolni. személyeket, tárgyakat tulajdonságaik alapján jellemezni, róluk véleményt mondani. Egy-egy hagyományt, szokást ismerni, arról beszámolni. A német nyelvű országokról néhány információt elmondani. Olvasási, olvasásértési készség  Ismert szöveg hibátlan olvasása helyes hangsúllyal és hanglejtéssel.  Ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó szöveg tartalmának megértése következtetéssel. Íráskészség  Ismert szavakból álló, többmondatos szöveg diktálás utáni leírása, egyszerű eseménysor leírása, rövid önállóan fogalmazott szöveg leírása. Hallott szöveg értése  Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegének megértése. Ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismerni, nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Német nyelv 8. évfolyam Beszédértés  A német nyelvű óravezetéssel kapcsolatos közlések, kérdések, utasítások megértése.  A tanult tananyaggal kapcsolatos kérdések, közlések / élő beszéd, hanganyag / megértése. Beszédkészség  Az életkori sajátosságoknak megfelelően élethelyzetek, szituációk szóbeli ábrázolása. Vágyak, óhajok, vélemény, szándék, akarat, terv, ígéret, megbánás megfogalmazása. Olvasási, olvasásértési készség  Ismert szöveg hibátlan olvasása helyes hangsúllyal és hanglejtéssel. Ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó szöveg tartalmának megértése következtetéssel. Íráskészség  Ismert szavakból álló, többmondatos szöveg diktálás utáni leírása, egyszerű eseménysor leírása, rövidebb önálló fogalmazás írása. Hallott szöveg értése 25

 Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információ kiszűrése. Ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegének megértése. Kb. 100 szavas szövegben a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése

Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.  Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.  Néhány rajzi technika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Rajz és vizuális kultúra 6. évfolyam  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.  Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása.  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.  Néhány rajzi technika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.  A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.  Fontosabb szimbolikus és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról

26

Rajz és vizuális kultúra 7. évfolyam  Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.  Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében.  Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.  Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.  Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.  A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Rajz és vizuális kultúra 8. évfolyam  Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.  Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében.  Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.  Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.  Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.  A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.  Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.  Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.  A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

27

Kémia 7. osztály továbbhaladás feltételei:  Ismerje a tanult alapfogalmakat, tudja azok meghatározását.  Ismerje az elemi részecskék, valamint az atom, a molekula, és az ion jellemző tulajdonságait.  Tudja csoportosítani az anyagokat.  Tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait.  Ismerje a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, a tanult molekulák és ionok képletét.  Ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését.  Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat.  Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit.  Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket.  Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait.  Tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait (és az internetet) ismereteinek kiegészítésére használni.

Kémia 8. osztály továbbhaladás feltételei:              

Ismerje az anyag szerkezetét. Ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek rendszerezését. Ismerje a legfontosabb elemcsoportokat, az elemeket és vegyületeiket. Ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását, szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban. Sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának módját. Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat. Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit. Ismerje a társadalom növekvő energiaigényét, a legfontosabb energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait. Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az egészséges táplálkozás alapelveit, Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait. Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni. Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni. Tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait (és az internetet) ismereteinek kiegészítésére.

28

Biológia 7. évfolyam:  A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.  Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit  Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig).  Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.  Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

Biológia 8. évfolyam:  Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.  Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Ismeri az ivaros szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.  Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival.  Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.  Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.  Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

29

Ének-zene 5. évfolyam Éneklés  törekedjen legalább 5 dal önálló előadására emlékezetből csoportban és egyénileg is  aktív éneklésre az órán Zenehallgatás  törekedjen a bemutatott zenei részletek megfigyelésére Improvizáció  legyen aktív a ritmus- és dallami rögtönzésekben, próbálja alkalmazni a zenei ismereteit Zenei ismeretek  törekedjen az ismert ritmusok, ritmuselemek önálló felismerésére, hangoztatására  törekedjen egyszerű, ismert dallamok szolmizálásra, lejegyzésére tanári segítséggel  tájékozódjon a vonalrendszerben tanári segítséggel

Ének-zene 6. évfolyam Éneklés  törekedjen legalább 5 dal önálló előadására emlékezetből csoportban és egyénileg is  törekedjen a többszólamú éneklésre  aktív éneklésre az órán Zenehallgatás  törekedjen a bemutatott zenei részletek megfigyelésére Improvizáció  legyen aktív a ritmus- és dallami rögtönzésekben, próbálja alkalmazni a zenei ismereteit, és megnevezni (tempó, karakter, dallam, hangszín) Zenei ismeretek  törekedjen az ismert ritmusok, ritmuselemek önálló felismerésére, hangoztatására  törekedjen egyszerű, ismert dallamok szolmizálásra, lejegyzésére tanári segítséggel  tájékozódjon a vonalrendszerben tanári segítséggel

30

Ének-zene 7. évfolyam Éneklés  törekedjen legalább 5 dal kifejező előadására önállóan saját hangterjedelmében  aktívan vegyen részt az órai közös éneklésben Zenehallgatás  törekedjen a zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 5 alkotást) megismerni, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerni  legyen képes tanári segítséggel tájékozódni az ismert zenei stílusokban Improvizáció  aktívan vegyen részt a ritmus és dallami rögtönzésekben, próbálja alkalmazni zenei ismereteit Zenei ismeretek  törekedjen az új zenei elemeket felismerni kottaképről  egyszerű dallamok éneklésére, szolmizálására, lejegyzésére tanári segítséggel

Ének-zene 8. évfolyam Éneklés  törekedjen legalább 8 dal kifejező előadására emlékezetből, önállóan, saját hangterjedelmében  aktívan kapcsolódjon be egyszerű kétszólamú művek éneklésébe Zenehallgatás  A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 5 alkotás) megismerni,  a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerni  legyenek ismeretei a zenei korszakok kiemelkedő zeneszerzőiről Improvizáció  aktívan vegyen részt a ritmus- és dallami rögtönzésekben, próbálja alkalmazni a zenei ismereteit Zenei olvasás - írás  törekedjen az új zenei elemeket felismerni kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasni

31

Fizika 7. évfolyam  A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra.  Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang jellemzőit.  Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.  Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára.  IKT ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, -rendezésben, megjelenítésben.  Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat.  Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.

Fizika 8. évfolyam  A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra.  Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről.  Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.  Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel.  IKT ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, rendezésben, megjelenítésben.  Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat.  Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.

32

Földrajz 7. évfolyam  A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebbnagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű ország csoportjairól, országairól  Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket.  Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy ország csoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, ország csoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban.  Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban.  Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését.  Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.  Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben.  Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket.  Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat.  Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzikörnyezeti tartalmakat kapcsolni.  Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.  Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

Földrajz 8. évfolyam  A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebbnagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű ország csoportjairól, országairól).  Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalom földrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét.  Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében.  Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. 33

 Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket.  Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban.  Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal.  Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze.  Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését.  Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.  Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben.  Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket.  Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat.  Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzikörnyezeti tartalmakat kapcsolni.  Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.  Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

34

Matematika 5. osztály         

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között). A hosszúság, terület, térfogat szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Téglalap kerületét, területét és téglatest felszínét, térfogatát tudja meghatározni. Egyszerű nyitott mondatok megoldása szabadon választott módszerrel. Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező. Merőleges és párhuzamos egyenesek felismerése, rajzolása. Szögek rajzolása szögmérő segítségével.

Matematika 6. osztály  A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése.  Egyszerű elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.  A matematikából és a mindennapi életből vett legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.  Ismerjék a 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat.  Tudjanak grafikonokról adatokat leolvasni  Tudják 2-3 szám átlagát kiszámolni.  Képes legyenek az egyenes arányossági következtetések elvégzésére.  Ismerjék és használják az alapmértékegységeket.  Tudjanak tengelyes tükörképet szerkeszteni. (Pont, szakasz tükörképe)  Képesek legyenek négyzet, téglalap kerületének, területének számítására  Képesek legyenek kocka, téglatest térfogatának meghatározására.  Tudjanak szakaszfelező merőlegest, szögfelezőt szerkeszteni, szöget másolni, merőleges és párhuzamos egyeneseket felismerni, megrajzolni.

Matematika 7. osztály  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrend ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Legyenek jártasak a százalékszámítási feladatok megoldásában.  Prímszám, összetett szám.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása.  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése 35

 Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, ábrázolása grafikonon.  Ismerjék a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai)  Tengelyes és középpontos tükörkép. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása.  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása

Matematika 8. osztály  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Számok normálalakja.  Osztó, többszörös, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.  Lineáris függvényt tudjon ábrázolni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

36

Természetismeret 5. évfolyam  A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából.  Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.  Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.  Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.  Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.  Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.  Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.  Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Természetismeret 6. évfolyam  Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait.  Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.  Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés.  Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természetitársadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról.  Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.  Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit.  Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását.  Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.  Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete.  Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.  Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait.  Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. 37

 Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.  Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt.  Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Történelem 5. évfolyam Ismeretszerzés, tanulás:  Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból;  Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni;  Egy-egy történelem tankönyvi részegységben tanári irányítással találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát;  Tanári segítséggel tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép;  Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat, segédkönyveket és lexikonokat;  Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor;  Tudjon 5 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról;  Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. Kritikai gondolkodás:  Egy-egy történelmi egységben találja meg a legfontosabb gondolatokat tanári segítséggel;  Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől;  Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez; Kommunikáció:  Tudja tanári segítséggel elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét;  Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát;  Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni;  Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. Tájékozódás a térben és az időben:  Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket;  Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen az ókori Kelet államait, Görögországot, a Római Birodalmat és a Kárpát-medencét;  Tudja megmutatni a térképen a magyarok vándorlásainak fő állomásait;  Legyen képes egyszerű alaprajzok elkészítésére;  Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hó, év, évtized, évszázad, emberöltő;  Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére;  Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani;  Tudja, hogy a tanult események közül melyik történet korábban, melyik később;  Tudja megkülönböztetni az őskor és az ókor eseményeit;  Ismerje a kiemelt események időpontjait.

Történelem 6. évfolyam Ismeretszerzés, tanulás: 38

 Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból,  Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni,  Egy-egy történelem tankönyvi részegységben önállóan találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát,  Önállóan tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép,  Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat,  Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban,  Tudjon megkeresni kislexikonban, fogalomtárban, tankönyvi függelékben egy-egy történelmi fogalmat,  Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor,  Tudjon 5-10 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról,  Tudjon tanári segítséggel vázlatot készíteni egy-egy tankönyvi anyagegységhez,  Tudja, kik voltak a korszak kiemelkedő magyar személyiségei,  Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. Kritikai gondolkodás:  Önállóan találja meg és húzza alá egy-egy tankönyvi anyagegység legfontosabb 3-4 gondolatát,  Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől,  Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez,  Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán,  Legyen képes megfogalmazni véleményét társadalmi, történelmi eseményekről,  Legyen képes megfogalmazni véleményét történelmi személyekről,  Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait, következményeit. Kommunikáció:  Tudja önállóan elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét,  Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni,  Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát,  Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni,  Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. Tájékozódás a térben és az időben:  Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket,  Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen a kerettantervben felsorolt történelmi helynevek felét,  Tudja megbecsülni a térkép segítségével a középkori európai államok egymáshoz és a Kárpát-medencéhez viszonyított helyzetét,  Tudja megmutatni a térképen a három részre szakadt Magyarország részeit, központjait,  Tudja megmutatni a térképen a legfontosabb magyar végvárakat,  Tudjon eseményt kapcsolni a magyar történelmi helynevek feléhez,  Ismerje a középkor korszakainak nevét,  Tudja a magyar történelem korszakainak elnevezését,  Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani,  Tudja, a különböző területeken végbement eseményeket időrendbe állítani,  Tudja az évszámokat századokba sorolni. 39

Történelem 7. évfolyam Ismeretszerzés, tanulás:  Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból  Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból  Legyen képes a tankönyvi anyag részegységeiben a legfontosabb gondolatokat megjelölni  Tudja használni a különböző léptékű történelmi térképeket, segédkönyveket és lexikonokat  Tudjon a tankönyv szövegéhez kérdéseket megfogalmazni  Ismerje a tanult történelmi korszak kiemelkedő magyar történelmi személyiségeit  Tudja néhány mondattal bemutatni e személyiségek szerepét, jelentőségét Kritikai gondolkodás:  Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események okait  Tudjon kérdéseket megfogalmazni egy-egy részegységhez  Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársa véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításában  Legyen képes érveket és ellenérveket megfogalmazni a viták során a saját véleménye kialakításakor  Legyen képes különböző időszakok térképeit összehasonlítani

40

Kommunikáció:  Legyen képes szóban és írásban a feltett kérdésre 3-6 mondattal válaszolni  Legyen képes ismeretterjesztő irodalom felhasználásával kiselőadást, beszámolót készíteni  Tudjon nevelői segítséggel vázlatot készíteni a tankönyvi anyaghoz  Legyen képes a vázlatkészítéskor szimbolikus jeleket alkalmazni  Tudjon nevelői segítséggel forrásokat elemezni  Tudjon 5-10 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi, társadalmi témáról Térben-időben való tájékozódás:  Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket  Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére  Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt évszámok feléhez  A tankönyvi kronológiai táblázat segítségével tudja a magyar és az egyetemes történelmi eseményeket összekapcsolni  Tudja megállapítani, hogy a magyar és az egyetemes történelmi személyiségek közül kik voltak kortársak  Ismerje a kiemelt események felének időpontjait  Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt helynevek feléhez  Tudja megmutatni a falitérképen és a Képes történelmi atlaszban a kerettantervben megjelölt helynevek felét

Történelem 8. évfolyam Ismeretszerzés, tanulás:  Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból  Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból  Legyen képes a tankönyvi anyag részegységeiben a legfontosabb gondolatokat megjelölni  Legyen képes egy-egy rövid forrásból merített ismeretből beszámolni  Legyen képes adott témához információkat gyűjteni interneten  Tudja használni a különböző léptékű történelmi térképeket, segédkönyveket és lexikonokat  Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének tanulmányozásakor  Tudjon a tankönyv szövegéhez kérdéseket megfogalmazni  Tudja a tankönyvi grafikonokat, diagramokat, táblázatokat néhány mondattal értelmezni  Ismerje a tanult történelmi korszak kiemelkedő magyar történelmi személyiségeit  Tudja néhány mondattal bemutatni e személyiségek szerepét, jelentőségét Kritikai gondolkodás:  Önállóan tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események okait, következményeit  Legyen képes felismerni és a változásokat  Tudjon kérdéseket megfogalmazni egy-egy részegységhez  Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársa véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításában  Legyen képes érveket és ellenérveket megfogalmazni a viták során a saját véleménye kialakításakor  Legyen képes különböző időszakok térképeit összehasonlítani 41

Kommunikáció:  Legyen képes szóban és írásban a feltett kérdésre 5-10 mondattal válaszolni  Legyen képes ismeretterjesztő irodalom felhasználásával kiselőadást, beszámolót készíteni  Tudjon nevelői segítséggel forrásokat elemezni  Tudja rendszerezni az egyetemes és magyar történelem eseményeit  Tudjon 5-10 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi, társadalmi témáról  Legyen képes felismerni az adott történelmi események szituációit, tanári irányítással megjeleníteni Térben-időben való tájékozódás:  Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket  Tudja a megadott eseményeket időrendbe állítani  Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére  Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt évszámok feléhez  A tankönyvi kronológiai táblázat segítségével tudja a magyar és az egyetemes történelmi eseményeket összekapcsolni  Tudja megállapítani, hogy a magyar és az egyetemes történelmi személyiségek közül kik voltak kortársak  Ismerje a kiemelt események felének időpontjait  Tanári segítséggel tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni  Tudjon eseményt kapcsolni a kerettantervben felsorolt helynevek feléhez  Tudja megmutatni a falitérképen és a Képes történelmi atlaszban a kerettantervben megjelölt helynevek felét

42

Angol nyelv 4. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló megérti:  az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).  az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték).  rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. Beszédkészség A tanuló:  tud az ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, rövid válaszokkal, cselekvéssel reagálni.  tud az ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdéseket feltenni.  el tud játszani rövid párbeszédeket az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközökkel és nonverbális elemekkel.  dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban aktívan vegyen részt; kapcsolódjon be a nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba az ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével. Olvasott szöveg értése A tanuló:  észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket.  Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására.  Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására.  Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.  Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.  Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.  Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét. Íráskészség A tanuló:  észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket.  ismeri az adott nyelv ábécéjét.  különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat.  bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló tudjon:

43

 - szavakat másolni; írni diktálás alapján; párbeszédek eljátszani; rövid olvasott szövegeket párosítani képekkel.  - kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.  - mondatokat kiegészíteni a tanult igékkel, főnevekkel, melléknevek.

Angol nyelv 5. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló:  - követni tudja a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).  - megért rövid, egyszerű tanári utasításokat (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).  - megért a tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdéseket és néhány rövid mondatból álló szövegeket.  - követi az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegeket  - a tanult nyelvi elemeket felismeri a szövegekben, következtetéseket levon a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan  - kiszűri, megérti a szöveg lényegét. Beszédkészség A tanuló  ki tudja fejezni a mondanivalót nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel), bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.  reagálni tud rövid válaszokkal, cselekvéssel az ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.  fel tud tenni egyszerű kérdéseket az ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz  elő tud adni egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszédeket. Olvasott szöveg értése A tanuló:  felismer rövid, hétköznapi szövegekben ismerős neveket, szavakat és egyszerű fordulatokat.  elvégez írott szöveggel kapcsolatos tevékenységeket (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).  elolvas egyszerű, különböző műfajú szövegeket, lényegüket megérti.  elolvas különböző műfajú szövegeket önállóan vagy közösen (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek)  el tud olvasni és megérteni történeteket, hirdetéseket, plakátokat, egyszerű katalógusokat, egyszerű üzeneteket, útleírásokat, képeslapokat, feliratokat, nyomtatványokat, hagyományos és online formában. Íráskészség A tanuló:

44

 másol, leír szavakat és rövid szövegeket  rövid mondatok ír egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).  Egyszerű, autentikus kérdőíveket, adatlapokat kitölt. Magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló használni tudja a birtoklás, cselekvés, történés, létezés megfelelő módú formáit.  Ki tudja fejezni az időbeli viszonyokat, ismétlődő cselekvéseket.  Egyszerű jelen idő, kifejezésére.  Folyamatos jelen idő a beszéd pillanatában történő cselekvések kifejezése.  Utalás a múltra és a jövőre alapfokon.  - There is / there are; The verb ’can’ ; Let’s ... ; Like, love, enjoy, hate + -ing nyelvtani szerkezet alkalmazása

Angol nyelv 6. évfolyam Beszédértési készség: A tanuló  a tanári ösztönzésre, a hallott szövegből kiszűrt információkat kapcsolja össze a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetéseket vonjon le a tartalomra vonatkozóan. Legyen képes megoldani a hallás utáni szövegértéshez kapcsolódó feladatok, ismerkedjen meg és sajátítsa el a feladatok megoldásához szükséges stratégiákat (igaz/hamis állítások, táblázatok kitöltése, stb.).  értsen meg különböző beszélőket, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek.  tudjon reagálni (szóban, írásban, vagy cselekvést végrehajtva) rövid, háromnégymondatos közlésre.  tudjon megérteni dalokat, verseket, képekkel illusztrált meséket és történeteket, kisfilmeket, animációs filmeket, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagokat. Beszédkészség: A tanuló  a tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel rövid párbeszédeket folytasson.  tudjon kommunikálni begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).  ismerjen és alkalmazzon néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem et (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).  reagálni tudjon hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) egyszerű nyelvi eszközökkel. Olvasásértési készség: A tanuló:

45

 követni tudjon rövid, egyszerű, írott instrukciókat képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).  olvasson egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotásokat (pl. versek, mesék, dalszövegek).  ki tudjon szűrni egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információt  az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat meg tudjon oldani.  vegyen részt aktívan az olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasásakor. Írásbeli készség: A tanuló:  Különböző típusú 5-10 mondatos szövegeket tudjon kreatívan meg írni (pl. napló).  Egy-két mondatos üzenetet, illetve bejegyzést írjon önállóan. Magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló tudja használni a nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat. Tudja összekapcsolni a szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket kötőszavakkal.  Munkáját tudja bemutatni egyszerű nyelvi eszközökkel.  Az ismert szöveget mondja el a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Tudjon e-mailt írni és képes legyen az önálló szövegfeldolgozásra, lényegkiemelésre, fordításra

Angol nyelv 7. évfolyam Beszédértési készség: A tanuló:  értse meg az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentések et  ismerje fel a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat és ezekből következtessen a szövegek témájára, tartalmára;  szűrje ki a szöveg lényegét, néhány konkrét információit a megértést segítő, változatos feladatok segítségével. Beszédkészség: A tanuló:  Tudjon egyszerű, tényszerű információkat megszerezni és továbbadni.  Véleményét, gondolatait, érzéseit tudja kifejezni, illetve ezekre tudjon, rákérdez egyszerű nyelvi eszközökkel feltevése  Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket, felszólításokat meg tudjon fogalmazni, illetve azokra tudjon választ adni.  vegyen részt ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Olvasásértési készség: A tanuló:  rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket értsen meg (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).  találja meg a lényeges információkat az egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).  értse meg az egyszerű üzeneteket, leveleket, elektronikus üzeneteket, SMS-eket, bejegyzéseket  értse meg és kövesse az egyszerű használati utasításokat, instrukciókat Írásbeli készség: A tanuló: 46

 tudjon összefüggő mondatokat írni a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;  fejezze ki a gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban.  tudjon egyszerű szövegeket írni kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).  kövesse az egyszerű írásos mintákat, dolgozza át kreatívan és töltse meg az aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása). Magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló ismerje és tudja használni az alábbi nyelvtani struktúrákat kommunikációs helyzetekben:  Az egyszerű múlt és a folyamatos múlt idők múltbeli cselekvések leírásakor.  A befejezett jelen idő a közelmúltban történt cselekmények leírásakor.  - Zero Conditional, Conditional Type 1, Future with ’going to’ & ’will’  - Melléknevek fokozása  A tanuló saját magáról és közvetlen környezetéről; rövid, de egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggően tudjon beszélni. Képes legyen rövid, egyszerű történeteket elmesélni.

Angol nyelv 8. évfolyam Beszédértési készség: A tanuló:  fel tudja ismerni a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből tudjon következtetni a szövegek témájára, tartalmára;  ki tudja szűrni a szöveg lényegét, megértést segítő, változatos feladatok segítségével.  követni tudja az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegeket; a tanult nyelvi elemeket fel tudja ismerni. Beszédkészség: A tanuló:  tudjon az egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikálni az ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;  képes kérdéseket feltenni kiszámítható, mindennapi helyzetekben.  elő tudjon adni rövid párbeszédeket, egyszerű társalgásokat, szerepjátékokat, dramatizált jeleneteket, kérdéseket, felszólításokat, kéréseket a tanult témakörön belül Olvasásértési készség: A tanuló:  Képes megérteni rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).  meg tudjon találni lényeges információkat egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).  meg tudjon érteni egyszerű üzeneteket, leveleket, elektronikus üzeneteket, SMS-eket, bejegyzéseket, egyszerű használati utasításokat, instrukciókat és tudja követni azokat. Írásbeli készség: A tanuló:

47

 meg tudjon írni egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatokat a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusokat létre tudjon hozni (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).  tudjon egyszerű szövegeket írni kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).  meg tudja tölteni konkrét és személyes tartalmakkal az egyszerű írásos mintákat és az alapján képes verset, dalszöveget, rap-t írni. Magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló ismerje fel és tudja használni egyszerű kommunikációs helyzetekben az alábbi nyelvtani struktúrákat:  present perfect,  Present Simple Passive  Quantifiers – all, both, none, neither, every, each  Irregular comparative and superlative forms of adjectives  Enough  Too, quite  So, neither, too, either  Relative pronouns  (who, which, that)  Full / Bare infinitive  Gerund  A tanuló képes legyen kifejezni gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban és el tudjon olvasni és megérteni olyan szövegeket, amelyekben a tanult ismeretanyagok vannak.

48

Technika 5. évfolyam Magasabb évfolyamra lépés feltételei  Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása.  Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.  Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata.  Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.  Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.  A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása.  A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.  A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel

Technika 6. évfolyam Magasabb évfolyamra lépés feltételei  Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása.  Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.  Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata.  Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.  Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.  Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása.  A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása.  A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.  A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása.  A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel.  Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

Technika 7. évfolyam Magasabb évfolyamra lépés feltételei  Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása.  A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.  Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. 49

 A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.  Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.  A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.  Tájékozottság a közlekedési környezetben.  Tudatos közlekedési magatartás.  A közlekedési morál alkalmazása.  Környezettudatos közlekedésszemlélet.  Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése.  Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.  Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.  A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.  A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

Technika 8. évfolyam Magasabb évfolyamra lépés feltételei  Mondjon példát energiatermelési és átalakítási formákra.  Sorolja fel mikroelektronika legjellemzőbb jegyeit.  Mutassa be a közúti közlekedés biztonságát befolyásoló legalapvetőbb tényezőket.  Válassza ki az anyagok célszerű alakítási módját adott probléma megoldásához.  Soroljon fel technikai rendszereket. Ismertessen néhány fontos technikai találmányt.  Szervezze meg szakszerűen a munkafolyamatot.  Alkalmazza az energiatakarékos eljárásokat a háztartási berendezések használata során.  Ismerje meg és jellemezze a korszerű konyhatechnológiai eljárásokat. Indokolja az elképzelését a háztartás gépesítéséről.  Tájékozódjon a tartósítási eljárások hatásairól.  Hajtsa végre szabályosan a szabásminta felvételt. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma felismerési és problémamegoldó folyamat részei.  Alkalmazza konkrét estben a helyes munkaszervezési módot.  Fejtse ki a jelenségek megfigyelése útján nyert tapasztalataiból levont következtetéseit.  Mutassa be a háztartási munkákhoz kapcsolódó tervező tevékenységeket.

50

Testnevelés 5. osztály Természetes és nem természetes mozgásformák  A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.  Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.  A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.   A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. Sportjátékok  A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.  Törekvés a játékelemek (technikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.  A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.  Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Atlétika jellegű feladatok  A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.  A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.  A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.  Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.  A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. Torna jellegű feladatok  A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.  Talaj gyakorlat önálló összeállítása.   A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.  A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.  A balesetvédelmi utasítások betartása.  Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok  A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

Testnevelés 6. osztály Természetes és nem természetes mozgásformák  A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.  A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.   A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.  A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok 51

 Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 50 méteren vízbiztos folyamatos úszás.  Intenzív úszásra törekvés rövidtávon.  Folyamatos taposás a mélyvízben.  Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása.  Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben.  Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok  A sportjátékok technikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.  Törekvés a játékelemek (technikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.  A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.  Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Atlétika jellegű feladatok  A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.  A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.  A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.  Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.  A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. Torna jellegű feladatok  A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.  A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.  Talajgyakorlat önálló összeállítása.  A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.  A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.  A balesetvédelmi utasítások betartása.  Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok  A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

Testnevelés 7. osztály Természetes és nem természetes mozgásformák  Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.  Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.  A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Sportjátékok  Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.  Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.  A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. 52

 A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.  A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.  Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Atlétika jellegű feladatok  Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.  Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.  A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok  A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.  Talajon növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.  A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.  Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.

Testnevelés 8. osztály Természetes és nem természetes mozgásformák  Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.  Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.  Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.  A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Sportjátékok  Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.  Ismeret néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.  A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.  A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.  A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.  Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Atlétika jellegű feladatok  Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.  Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.  Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.  A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok  A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.  Talajon növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.  A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.  Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. 53

Magyar irodalom 5. évfolyam  A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos.  Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől. János vitéz alakjának jellemzése.  El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk,), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény.  Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása  Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre.  Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.  Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Írás, fogalmazás  A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Helyesírás  A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel. A szavak szerkezete és jelentése  A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.  Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;  közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A nyelv szerkezete  A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. 54

Magyar irodalom 6. évfolyam  Különbséget tud tenni a népköltészet és a műköltészet között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos.  Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (Toldi, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény.  Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket.  Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása  A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés.  A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. Írás, fogalmazás  Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával.  A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Helyesírás  Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal A nyelv szerkezete és jelentése  Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

55

Magyar irodalom 7. évfolyam  Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni.  A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni.  Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait.  Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása).  Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.  Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ.  Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.  Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása  A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés.  A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. Írás, fogalmazás  Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával.  A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Helyesírás  Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelv szerkezete és jelentése  Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. 56

 Mondatfajták típusai, használatuk. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A nyelv állandósága és változása A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai

Magyar irodalom 8. évfolyam  Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.  Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.  Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni.  A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, térés időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését.  Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni.  Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.  Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.  Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása  A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák alkalmazása, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelvei, a konfliktuskezelés képességének alkalmazása.  Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) alkalmazása. 57

 A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismerése. Írás, fogalmazás  A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnika: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása.  Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek felsorolása, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.  Többféle jegyzetelési technika, forma alkalmazása, a célnak megfelelő kiválasztása.  A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.  A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Helyesírás  Szövegértelmezési képességek: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályai.  A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása. A nyelv szerkezete és jelentése  A nyelv szerkezetének, változó egységeinek alkalmazása mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismerése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban.  A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.  A szóalkotási módok megismerése.  A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök alkalmazása. A nyelv állandósága és változása  A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismerése.  A nyelvi tudatosság: a nyelv állandóságának és változásának értelmezése különböző régi és mai szövegeken.

58

HÁZIREND. Pátroha Pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola 4523 Pátroha, Szabadság utca 7. OM azonosító: Intézményi kód:

Recommend Documents