Kecskeméti Szakképzési Centrum Virágh Gedeon Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 6090, Kunszentmiklós, Apostol Pál utca 2-6. www.viragh-szki.sulinet.hu
Házirend
Kunszentmiklós 2016.
Tartalom I.
Általános rendelkezések .................................................................................................. 3
II.
A tanuló jogai .................................................................................................................. 4
III.
A tanuló kötelességei ...................................................................................................... 9
IV.
A tanuló mulasztásának igazolására vonatkozó előírások ........................................... 11
V.
A térítési díj, tandíj fizetésére vonatkozó rendelkezések .............................................. 15
VI.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .............................................................. 18
VII.
A szociális támogatás megállapításának elvei, a nem alanyi jogon járó
tankönyvtámogatás elosztása ................................................................................................... 19 VIII. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái .... 19 IX.
A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................. 20
X.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................ 21
XI.
Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja ......... 22
XII.
Az osztályozó vizsga követelményei, vizsgára jelentkezés módja és határideje, a
tanulmányok alatti vizsgák ideje .............................................................................................. 22 XIII. A iskolai tanulói munkarend, szünetek időtartama, csengetési rend ............................. 26 XIV. A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások rendje ............................................................... 28 XV.
A tanulói tantárgyválasztással, módosításával kapcsolatos eljárási kérdések ............... 29
XVI. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje ................................................................................................................ 30 XVII. Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás .... 33 XVIII. Szabályok, amelyek szerint a tanulónak közreműködni kell saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában .................................................................................................... 34 XIX. A diákkörök létrehozásának módja, szabályai .............................................................. 34 XX.
A tankönyvkölcsönzéssel, értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával
okozott kár megtérítésének, kártérítési kötelezettség mérséklésének, illetve elengedésével összefüggő rendelkezések ........................................................................................................ 35 XXI. Tiltó szabályok intézményünkben ................................................................................. 37 XXII. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 38 XXIII. Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok ..................................................... 39 2
Ez a dokumentum a Kecskeméti Szakképzési Centrum Virágh Gedeon Szakközépiskolája és Szakiskolája Házirendje. Jelen Házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat egyetértésével, a tantestület elfogadó határozatával született meg 2016. év augusztus hónap 24. napján Kunszentmiklóson.
I. 1.
Általános rendelkezések A Házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén
beleértve a Balogh József utcai tanműhelyt, a Városi Sportcsarnokot, illetve érvényes a szervezett iskolai rendezvényeken és a Pedagógiai Programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken –, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 2.
A Házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira
egyaránt. 3.
A Házirend a hatálybalépés napjától visszavonásig érvényes, az iskola területére való
belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 4.
Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden érvényes iskolai
belső szabályzat, különös tekintettel az iskolai SZMSZ, valamint a Pedagógiai Program. 5.
Az iskola Házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és
kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 6.
A jogszabályban lefektetett előírásokat a Házirend csak a szükséges mértékben sorolja
fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.évi EMMI rendelet. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el, a diákság egyetértési, szülők véleményezési jogának gyakorlása után. A Házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések). 7.
A Házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van
helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.
3
II. 1.
A tanuló jogai A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi
mivoltában
megsértették,
segítségért
fordulhat
osztályfőnökéhez,
a
diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 2.
A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő
szervezetekben. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 3.
A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete
miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. E jogát tanulótársainak és tanárainak személyiségjogai korlátozzák, véleményével, nézeteivel meggyőződésének kifejtésével őket nem sértheti. Amennyiben tanulótársainak és tanárainak személyiségjogait az iskola bármely tanulója mégis korlátozza, véleményével, nézeteivel meggyőződésének kifejtésével őket megsérti az fegyelmi felelősségre vonást von maga után. 4.
Amennyiben a tanulót iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az
iskolától, illetve a gyakorlati képzés szervezőjétől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az iskola, illetve a gyakorlati képzést szervező nevelő működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényeket írásban kell benyújtani az iskola titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos idejét, helyét, körülményét, a kért kártérítés összegét megjelölve, indoklással ellátva. 5.
A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok)
viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6.
A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget
kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb..). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jelezni, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7.
A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi
versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatánál. A versenyekre, pályázatokra, a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi programterve tartalmazza. 4
8.
A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató, vagy fakultációs órán, illetve a
szakköri, sport - és diákköri csoportok munkájában (együtt: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra minden tanévben lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A meghirdetés az iskola nevelési-oktatási igazgató - helyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9.
A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az
iskolába érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 10.
A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt
törvénysértő módon állapították meg, illetve félévkor és év végén, ha a jegyek számtani átlagától 1 jeggyel tér el a szaktanár javaslata. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. 11.
A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális
szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára van kifüggesztve. 12.
A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban
részesüljön (pl.: étkezési támogatás, tankönyvtámogatás) igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, és azt az iskola titkárságán kell leadnia. Az űrlapokat a titkárságon lehet felvenni. Kérelmének eredményéről a tanulót 30 napon belül osztályfőnöke tájékoztatja. 13.
A
tanulónak
joga,
hogy
kiemelkedő
tanulmányi
munkájáért,
közösségi
tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve. 14.
A tanulónak joga, hogy hit-és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola tanórán
kívüli foglakozás keretében biztosít a tanulóknak. Ilyen irányú igényüket a tanulóknak az iskola vezetőségénél kell jelezniük. 15.
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban
részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálaton való részvétel kötelező.
5
16.
A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai
gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokhoz. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat, illetve az iskola CD-tárát. 17.
A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban
meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, nevelésioktatási
intézmény irányításában.
E
joga
érvényesülése
érdekében
az
iskolában
diákönkormányzat működhet. A tanuló e szervbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ – e tartalmazza. 18.
A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, forduljon
kérdésével, javaslataival, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. 19.
A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, szabadon
véleményt mondjon – úgy, hogy közben mások személyiségi jogát nem sérti - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. 20.
A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje,
tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola „mint adatközlő szerv” milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet a tanügyi nyilvántartásokba, felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 21.
A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb
megismerje, ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben 2-nél több) témazáró dolgozat íratására. Ha a témazáró dolgozat megíratására szánt idő több mint 60 perc, akkor aznap másik témazáró dolgozat nem íratható, és a hosszú témazáró dolgozat tényéről a többi szaktanárnak is tudomást kell szerezni az adott osztály megbízottján, vagy az osztályfőnökén keresztül. 22.
A tanulónak joga, hogy témazáró dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét,
továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. A dolgozat kiadásával kapcsolatban felmerülő problémák kivizsgálását a tanuló az intézményvezető-helyettesnél kezdeményezheti.
6
23.
A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, illetve
hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában, és ott elméleti tárgyat hallgasson. Átvételi tárgyú kérvényét a tanév folyamán bármikor, áthallgatásra és vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév első 15 napján nyújthatja be az iskola igazgatójához, aki a szükséges egyeztetéseket elvégzi, majd 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírásának eredményéről. 24.
Szakiskolai tanuló kezdeményezhet tagozatváltást, szakközépiskolai tanulmányok
megkezdése céljából. Kérvényét a 9. szakiskolai tanulmányainak első féléves átlageredménye alapján nyújthatja be, amennyiben a készségtárgyak (ének, rajz, testnevelés, ill. magatartás szorgalom) jegyek figyelmen kívül hagyásával tanulmányi átlaga 3,51 felett van. A kérvényt az iskola vezetője felé kell címezni, aki az adott tanév végéig elbírálja azt és határozatban kijelöli a különbözeti vizsga tantárgyait. Különbözeti vizsgát januári és az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. A januári vizsgaidőszak vizsgáira a megelőző év október 15-ig, az augusztusi vizsgaidőszak vizsgáira június 15-ig lehet a tanulóknak jelentkezni. Ezen határidőket követően a különbözeti vizsgára csak a következő különbözeti vizsgaidőszakban kerülhet sor. Ha a tanuló a januári vagy az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk. Amennyiben a tanuló év végi eredménye a kérvény benyújtását megalapozó tanulmányi átlag alatt van, akkor a kérelem érvényét veszíti. 25.
A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével- független
vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez. 26.
A tanulónak joga van ahhoz, hogy nemzeti és etnikai hovatartozásának megfelelően
oktatásban részesüljön. Ennek érdekében az iskolai tanórán kívüli foglalkozások, vagy kötelező tanórai csoportbontás keretében biztosítja a tanulónak e jogainak érvényesülését. E foglalkozásokra írásban kell jelentkezni,az aktuális tanévet megelőző május 15-ig. 27.
A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak
szerint – panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén, illetve eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, őt a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg.
7
28.
A tanulónak joga, hogy tanulmányai során – az érettségi vizsgaszabályzat és a
kerettanterv előírásainak megfelelően – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetősége van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust. A tantárgyat tanító pedagógus megválasztására adott tanév végén van mód úgy, hogy az osztály vagy csoport 2/3-a kéri azt, valamint a szülők támogatását is mellékelik. Az érintett szaktanár tudomására kell hozni az ez irányú kérelmet. 29.
E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését
megelőzően szóban tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a tanár nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van –e szó. 30.
A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év
szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 31.
A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása,
illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az igazgatónak nyújthatja be, aki a törvényi előírásoknak megfelelően köteles intézkedni. 32.
A tanulónak joga, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott kötelező és
választható tárgyak teljesítéséhez tankönyv-támogatási segélyt kérjen. Az erre vonatkozó kérvényeket legkésőbb március 16-ig lehet leadni a szükséges formanyomtatvány kitöltésével együtt az osztályfőnöknél. A beérkezett igényekről a diákönkormányzat véleményének kikérésével az osztályfőnökökből álló bizottság dönt. Az eredményekről az osztályfőnökök tájékoztatják a kérvényt benyújtókat.
8
III.
A tanuló kötelességei
1.
A tanuló kötelessége,
hogy a pedagógiai
programban foglalt
tanulmányi
kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2.
A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat
megírja, az elmulasztott számonkérést pótolja a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. 3.
A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben
szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. Iskolai tanulmányi kirándulás iskolán kívüli tanórai foglalkozásnak minősül, a foglalkozáson való részvétel nem kötelező. Mivel azonban az iskola által szervezett kirándulás, tanítási napon történik, beszámít a tanév rendje által meghatározott tanítási napok számába. A kirándulás napján óralátogatási kötelezettség alól nem mentesül az a tanuló sem, aki a szervezett kiránduláson nem vesz részt. A kirándulásról távol maradó tanuló köteles a kirándulás napján órarendjében arra a napra szereplő óráknak megfelelően órát látogatni a párhuzamos vagy az arra kijelölt osztályban. Indokolatlan távolmaradása igazolatlan mulasztásnak minősül. 4.
A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a
létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 5.
A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a
tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. 6.
A
tanuló
kötelessége,
hogy
az
iskola
vezetőinek,
tanárainak,
az
iskola
alkalmazottainak tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 7.
A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait – az
észszerűség határán belül- teljesítse. 8.
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérül. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel.
9
9.
A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-
elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 10.
A tanulók kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében
okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 11.
A érettségit adó képzésben résztvevő, nappali tagozatos tanuló kötelessége 50 óra
közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 2011.évi CXC .törvény 6.§(4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. 2011.évi 97.§ (2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.
10
IV.
A tanuló mulasztásának igazolására vonatkozó előírások
1.
A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét
jogszabály határozza meg és az iskola tanévi helyi rendje egészíti ki. 2.
A szülő hiányzás esetén évente legfeljebb 3 egybefüggő napot igazolhat. Ezen túlmenő
hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola (esetleg arról készített hiteles fénymásolatot) megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. 3.
Egy napot meghaladó mulasztás után telefonos bejelentési kötelezettsége van a
szülőnek (nagykorú esetén a tanulónak) az osztályfőnök felé a mulasztások tekintetében. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő harmadik munkanapon, legalább a következő osztályfőnöki órán be kell mutatnia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 4.
Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak
minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 5.
A mulasztásokkal kapcsolatosan a 20/2012.évi EMMI rendelet szabályai az irányadók:
51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolni. Az igazolásnak tartalmazni kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) (….) b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. (3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
11
(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és gyermekjóléti szolgálatot. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc óra. (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt.5.§(1) b,-c, pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) az Nkt.5.§(1) d, pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a
kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát e,(…) f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
12
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (9) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések idejét - a házirendben foglaltak szerint – össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, XII. fejezet, 23. és 24. rész, 38. § (1) A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon; b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; c) a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani. 39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló részvételét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. (3) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.
13
(4)Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. 41. § (1) A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.) 6.
Felszerelés hiánya miatt nem lehet kiküldeni a tanulót tanóráról, és az nem is vezethet
igazolt vagy igazolatlan mulasztáshoz. Ugyanakkor a tanuló a testnevelés órákon köteles felszereléssel megjelenni, és a tanórai feladatokat elvégezni a szaktanár utasításainak megfelelően. Ezek a feladatok érdemjeggyel értékelhetők, mert a tanár joga, hogy minősítse a tanulók teljesítményét, értékelje munkájukat (NKt.62.§(1) j,) 7.
Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni,
mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. Ehhez orvosi kikérőt kell aláíratnia osztályfőnökével vagy az iskola vezetőivel. A szaktanár a tanulót hiányzónak tekinti, és a naplóba bejegyzi. Az osztályfőnök megkövetelheti, hogy az iskolai orvosi rendelésen részt vett tanuló hiányzását iskolaorvos írásban igazolja. 8.
Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos
ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. 9.
Ha a tanuló közép – vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert
nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, pályaművet készít el, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny, illetve a vizsga napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. A tanuló hiányzását utólag, a vizsgaszervezők által adott eredeti igazolással igazolja úgy, hogy a megelőző két tanítási napot az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti.
14
10.
A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az
iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag legalább 2 hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.
V.
A térítési díj, tandíj fizetésére vonatkozó rendelkezések
(A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.évi kormányrendelet 33.§-36.§ alapján) Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások iskolánkban Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: 1.
a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, 2.
az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez
biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, 3.
a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal
történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, 4.
az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb
foglalkozás, 5.
a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, művészeti
tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, 6.
az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti felügyelet,
7.
az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány
megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, 8.
a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
9.
a tanulók - rendeletben meghatározott egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres
egészségügyi felügyelet,
15
10.
a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt
létesített vendégtanulói jogviszony, 11.
a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt
tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport-vagy más foglalkozás, kirándulás, 12.
különleges gondozást igénylő tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési
intézményi ellátás. Térítési kötelezettségek és tandíjak iskolánkban A köznevelési törvény előírásai alapján a fenntartó határozza meg a térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. A tanuló joga, hogy az intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a jogszabályban meghatározott, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Térítési kötelezettségek Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben, jogszabályban előírt térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: 1.
a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások között meg nem határozott egyéb
foglalkozások, 2.
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése
miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor
a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt
megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, 16
az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,
az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,
az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból
az érettségi bizonyítvány
megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,
a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás
3.
a független vizsga,
4.
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az
érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, 5.
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító-és
pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga, 6.
az iskolában igénybe vett étkezés.
7.
Vendégtanulói jogviszony (a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós
gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt kivéve) térítési díj fizetése mellett létesíthető. A térítési díjat (a fenntartó által meghatározottak szerint) a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.
17
Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben,
jogszabályban
előírt
tandíj
megfizetése
mellett
igénybe
vehető
szolgáltatások: 1.
minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói
jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, 2.
a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és
oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, 3.
középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam
harmadik és további alkalommal történő megismétlése, 4.
a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való
felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.
VI.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
1.
Az Nkt.46.§(9) alapján a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő
megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 2.
A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-
oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. 3.
A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként osztály, csoport keretében
elkészített dolgok eredendően az iskola tulajdonát képezik. Amennyiben az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át, a tanulót díjazás illeti meg. 4.
Nem jár díjazás azoknak a tanulóknak, akik a szakképzésben tanulószerződés alapján
vesznek részt.
18
VII.
A szociális támogatás megállapításának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztása
Intézményünkben a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás megállapítása és elosztása az érintett tanulóval közös háztartásban élő családtagokra vetített egy főre jutó kereset alapján történik Az elosztásról bizottság dönt, melynek elnöke a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, tagjai az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és a diákönkormányzat képviselője. Szociális ösztöndíj, szociális támogatási kérelmet az illetékes önkormányzatokhoz juttatja el iskolánk gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse segítségével.
VIII.
A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
1.
Az iskola valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon
elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, az iskola vezetőinek egyénileg vagy valamely közösség előtt. 2.
A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a
diákgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. 3.
Iskolai diákbizottság fontos része az a diákok személyiségfejlődésének. A
diákmozgalmat patronáló pedagógus feladata a diákönkormányzat, iskolai vezetés és a tantestület közötti kommunikáció elősegítése, programok megszervezésének segítése. 4.
A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskola hirdetőtáblája szolgálja, melyre minden
olyan nevelőtestületi döntést ki kell tenni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolavezetés iránymutatása alapján a titkárság feladata. 5.
Az iskolai tájékoztatás segítői az osztályfőnökök, akik tájékoztatják a diákokat a
havonta megtartott nevelőtestületi értekezletek alkalmával hozott, őket érintő döntésekről. 6.
A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár a nyitva tartásban szabályozott
időpontokban segítséget nyújt. 7.
Az iskola igazgatója hetente egy alkalommal, az iskola igazgatóhelyettesei, ugyancsak
hetente egy alkalommal fogadják a tanulókat és szüleiket.
19
IX.
A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulók, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki
1.
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes
2.
helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
3.
4.
szaktanári
osztályfőnöki
igazgatói
nevelőtestületi dicséret. Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett
tanulmányi versenyen, sportversenyen, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tízedik helyezést ért el. 5.
Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el.
6.
Nevelőtestületi dicséretet a nevelőközösség kimagasló tanulmányi, közösségi, sport
vagy szakmai teljesítmény elismeréseként ad. 7.
Elismerő oklevelet ad az intézmény azoknak a végzős tanulóknak, akik négy
évfolyamon keresztül az iskola tanulójaként tanulmányi eredményük vagy közösségi teljesítményük alapján az iskola hírnevét öregbítették. 8.
Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más
tárgyjutalom kapcsolódik. 9.
Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /színház
vagy kiállítás látogatás.
20
X.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki: a házirend előírásait megszegi büntetésben lehet részesíteni. A büntetés formái:
1.
2.
szaktanári figyelmeztetés,
osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban),
osztályfőnöki intés,
osztályfőnöki megrovás,
igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)
igazgatói intés
igazgatói megrovás
tantestületi figyelmeztetés
tantestületi intés
tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt
esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 3.
4.
5.
Elmarasztalás jár az alábbiakért:
tanulónak tanárával, az iskola dolgozójával szembeni tiszteletlen magatartása,
trágár szóhasználat,
az iskolából engedély nélküli eltávozás tanítási időben,
dohányzás,
alkoholfogyasztás,
drogok használata és terjesztése,
erkölcstelen magatartás,
30 óra igazolatlan mulasztás,
társadalmi tulajdon megsértése, eltulajdonítása,
mások testi bántalmazása,
közlekedési, ill. egyéb vétség, amely bírósági eljárással végződik.
Fegyelmi intézkedéseket kezdeményezheti
nevelőtestület tagja
szülő
tanulóközösség
intézményen kívülálló szerv.
Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető
osztályfőnöknél, igazgatónál. 21
A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől
6.
indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. Szaktanári fegyelmező intézkedés: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése,
7.
felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. Ügyeletes tanári fegyelmező intézkedés: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben
8.
történt fegyelmezetlenség miatt. Osztályfőnöki fegyelmező intézkedés: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és
9.
magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.
XI.
Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja
1.
A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot.
Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét az osztályfőnöknél jelzik év elején a megfelelő igénybejelentő nyomtatvány kitöltésével. Az iskolai Taninform adminisztrátor gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról,
2.
valamint a szülő értesítéséről.
XII.
Az osztályozó vizsga követelményei, vizsgára jelentkezés módja és határideje, a tanulmányok alatti vizsgák ideje Tanulmányok alatti vizsgák fajtái:
1.
osztályozó vizsga,
javítóvizsga,
pótló vizsga
különbözeti vizsga.
Az osztályozó vizsga A vizsga célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából, ha
22
felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,
a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsga letételét, mivel a szaktanár nem tudta a félévi vagy év végi osztályzatát megállapítani a következők miatt: o 250 óránál több igazolt és igazolatlan hiányzása van o hiányzásának mennyisége egy tantárgyból meghaladja a tantárgy éves óraszámának 30%-át
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Erre a tanuló csak akkor kaphat engedélyt, ha az adott tantárgy követelményeit eddigi középiskolai tanulmányai során legalább jeles átlaggal teljesítette.
Sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. Nem kaphat felmentést az óralátogatás alól a következő tantárgyakból:
testnevelés- az egészséges életmódra nevelés programja miatt
matematika – ha az előrehozott középszintű érettségi vizsgára az emeltszintű vizsgára készülés miatt kapott engedélyt
idegen nyelvből heti 2 óra szinten tartó, illetve fejlesztő foglalkozáson kell részt venni - mivel a megszerzett nyelvtudáshoz nélkülözhetetlen a további gyakorlás.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozzák meg. Javítóvizsga A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni.
23
A tanuló javítóvizsgát tehet, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Különbözeti vizsga Az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, ha
tanulócsoportot kíván változtatni és az igazgató a változtatás feltételeként a különbözeti vizsgát letételét szabja
intézményünkbe való átvételét kérelmezi és az igazgató az átvétel feltételeként a különbözeti vizsgát letételét szabja Jelentkezés a vizsgákra
2.
Az osztályozóvizsga letétele a tanulónak nem alanyi joga. A vizsgára való jelentkezés az osztályfőnökkel és az érintett szaktanárral való egyeztetés után az igazgatónak címzett írásos kérelem benyújtásával történik.
Javítóvizsga a tanuló alanyi joga, jelentkezni rá nem kell.
Különbözeti vizsgát az igazgató írhat elő. A vizsgák időpontja
3.
A vizsgák bármely tanítási napon szervezhetők, de szokásos időszaka:
osztályozóvizsga esetén az első illetve második félév végét megelőző héten, előrehozott érettségi esetén az írásbeli vizsgák előtti hét.
javítóvizsga esetén az iskola igazgatója által meghatározott időpont, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszak
különbözeti vizsga esetén a tanuló érdekeit szem előtt tartva, az igazgató jelöli ki az időpontot a tanév aktuális félévének vizsgaidőszakához igazítva.
24
A vizsgabizottság
4.
A vizsgabizottságot az igazgató által megbízott 3 tanár alkotja: lehetőség szerint a vizsgatárgyból végzettséggel rendelkező két szaktanár és az iskolavezetés egy tagja, aki a vizsga elnöke. 5.
A vizsga iratai
Tágabb értelemben a vizsga iratai közé tartoznak mindazok a dokumentumok, amelyek a vizsga előkészítése, lebonyolítása során keletkeznek. Így:
a jelentkezési lapok
a vizsgabizottság tagjainak megbízása,
igazolások a mentesítésekről,
a törzslapok,
osztályozó ívek,
jegyzőkönyvek,
az írásbeli, a szóbeli és gyakorlati vizsgarész feladatlapjai,
a tanulók produktumai (a piszkozatok is).
A tanulmányok alatti vizsgák iratainak kezelésére is alkalmazni kell a 20/2012.EMMI rendeletének VIII. fejezetének a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésének szabályaira vonatkozó előírásait. Abban az esetben, ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
25
XIII. 1.
Az iskolai tanulói munkarend, szünetek időtartama, csengetési rend Az Nkt.4.§10. pontja értelmében a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és
erkölcsi védelméről gondoskodnia kell az intézménynek, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. 2.
Az oktatás rendjét a tantárgyfelosztás alapján készült órarend rögzíti, amely
tartalmazza a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A szakképző évfolyamokon az elméleti és gyakorlati oktatás az órarendben meghatározott (heti) váltással történik. 3.
Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munkát az órarendben feltüntetett
ügyeletes (helyettesítő) tanári rendszer hivatott biztosítani. A váratlanul (aznap) hiányzó pedagógusok
helyettesítésének
megszervezéséről
a
köznevelési
igazgató
helyettes
gondoskodik. 4.
A tanítási órák nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - az igazgató tehet.
5.
A szünetekben, az épületen belül ügyeletes pedagógus felügyeli a tantermek és a
folyosók rendjét, a tanulók viselkedését; a rendbontókkal szemben azonnal intézkedik, szükség esetén értesíti az ügyeletes vezetőt. 6.
Az iskola szorgalmi időben munkanapokon reggel 6.30 és 18.00 között tart nyitva. A
tanulók oktatási napokon reggel 6.30-tól tartózkodhatnak az iskolaépület aulájában. Csengetési rend: Délelőtt:
Délután:
1. óra: 7.30 - 8.15
1. óra: 15.00- 15.40
2. óra: 8.25 - 9.10
2. óra: 15.45- 16.25
3. óra: 9.25 – 10.10
3. óra: 16.30- 17.10
4. óra: 10.20- 11.05
4. óra: 17.15- 17.55
5. óra: 11.15- 12.00
5. óra: 18.00- 18.40
6. óra:12.10 -12.55 7. óra: 13.00- 13.40 8. óra: 13.45- 14.30
26
A tanulói munkarend általános szabályai A tanórák rendje 1.
Iskolánkban a tanítás 7.30 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a
tanulóknak legkésőbb 7 óra 25-re kell beérkezniük.7.25-7.30 között érkezőket az ügyeletes tanár figyelmeztetheti a belépés rendjének megtartására. 2.
Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontban foglaltaktól, a fenti pont nem
vonatkozik. Ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 5 perccel korábban megérkezni. 3.
A tanítási órák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivéve a második szünetet,
ami 15 perces és a 6.-7. szünetet, ami 5 perces. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami az órát tartó
szaktanárnak
jelzi,
hogy
az
órát
minél
hamarabb
fejezze
be.
Az tanítási órák közötti szünetek rendje: 1.
Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A tanulók maguk döntik el,
hogy a szünetet az iskola udvarán, a folyosón vagy- ha arra lehetőség van-, a tanteremben töltik –e el. A szünet felhasználható az iskola más épületibe való átvonulásra. Nagyszünetben a tanulóknak van arra lehetőségük, hogy a tanteremben étkezzenek. Felügyeletüket az a szaktanár és abban a tanteremben látja el, ahol és akivel a nagyszünetet követő tanórája lesz. Ha a tanulóknak testnevelés órájuk lesz, nagyszünetben nem maradhatnak a teremben. A tanulók szünetekben igénybe veheti az iskola büféjét. 2.
A tanítási órák és szünetek rendjétől bizonyos esetekben igazgatói engedéllyel el lehet
térni, igazodva az aktuális program időrendjéhez: projektek, moduláris oktatás, egyéb iskolai programok esetében. Rendkívüli órát és tanítási napot az iskola igazgatója rendelhet el, melynek időpontjáról a tanulókat és a szülőket időben értesíteni kell. 3.
A tanórák rendje a nap folyamán folyamatos. Becsöngetés után a tanulóknak a
folyosón kell várakozniuk a pedagógus érkezéséig. 4.
Tanítási napokon a szünetek idején lehetőség van hivatalos ügyek intézésére a
iskolatitkári irodában, hétfőtől csütörtökig, 7.30 óra és 16.00 óra között. A tanulók tanóráról nem hiányozhatnak az ügyintézés miatt. 5.
Az oktatási intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön
ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 6.
Testnevelési órák és szakmai gyakorlati foglalkozások alkalmával a tanulók úgy
hagyhatják el az iskola területét, hogy őket tanulócsoportonként együtt az ügyeletes tanár engedi ki a kapun ellenőrző könyvük felmutatása mellett.
27
7.
Nagykorú tanulók a tanórák rendjéhez igazodva bármely szünetben elhagyhatják az
iskola területét, de távozásukat és visszaérkezésüket az ügyeletes tanár felügyeli ellenőrző könyvük felmutatása mellett. 8.
Egyéb ügyintézés céljából osztályfőnök illetve szaktanár által aláírt kilépővel
hagyhatja el tanuló az iskola területét, amit visszaérkezésekor igazolásképpen le kell adnia osztályfőnökének.
XIV. 1.
A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások rendje Szakkörök, előkészítők
Szakköröket, előkészítőket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével lehet indítani. A foglalkozásokat az iskola nevelői 12.30 és 16.00 óra között szervezik meg. A tanórán kívüli foglakozásra történő jelentkezéshez és kiiratkozáshoz szülői hozzájárulás szükséges. A foglalkozásokra történő jelentkezés egy tanévre szól, módosítására az aktuális tanév végén van lehetőség. 2.
Tömegsport foglalkozások
Az intézménynél a mindennapi testedzést a testnevelési órákon kívül úgy biztosítjuk, hogy bármelyik tanuló részt vehet az intézmény tömegsport foglalkozásain testmozgás és sportolás céljából felügyelő tanár közreműködésével. 3.
Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások
A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, a szaktanárok, a nevelési tanácsadó, valamint a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság jelölheti ki. A tanulók részvétele a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 4.
Iskolai könyvtár
Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályokat az intézményi SZMSZ tartalmazza. 5.
Kirándulások
Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítésére az osztályoknak, tanulói csoportoknak évente egy vagy több alkalommal kirándulást szervezhetnek. Az erre felhasználható tanórák vagy tanítási napok számát az igazgató évente a munkatervben határozza meg. A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
28
XV.
A tanulói tantárgyválasztással, módosításával kapcsolatos eljárási kérdések
1.
Nkt.46.§(6)b, alapján a tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei
között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. 2.
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15. §alapján az intézmény minden év április 15-
éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. 3.
A választható tárgyak közzététele mellett tájékoztatást nyújt az iskola arról is, hogy a
tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni és tájékoztatást ad az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 4.
A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával
kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. 5.
A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja
választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. 6.
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 14. §alapján, ha a tanulót – kérelmére – felvették
a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 7.
A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
29
XVI.
Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje
Általános szabályok 1.
Az iskola használóinak kötelessége, hogy fokozottan vigyázzanak az iskola
területének tisztaságára, a tantermek, zsibongók rendjére (szotyola, pisztácia fogyasztása tilos). 2.
A tantermeket és egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen,
balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. A tanteremre vonatkozó használati rendet, balesetvédelmi előírásokat be kell tartani! 3.
Tanítási óra végén, illetve az utolsó óra után az iskola helyiségeit, tantermeit kulccsal
be kell zárni. 4.
A tanulók az iskola épületében csak kellő indokkal és felügyelettel tartózkodhatnak.
Ezek a tanórák, óra közi szünetek, szakköri foglalkozások, korrepetálások, szervezett iskolai rendezvények, könyvtárlátogatás, hivatali ügyintézés. Egyéb rendszeres itt-tartózkodásra – pl.: bejárók esetében korai érkezésre, délutáni várakozásra, délutáni egyéni tanulásra - az osztályfőnöktől engedélyt kell kérni. A tanuló az iskola épületében előre nem látható, de indokolt okból szeretne tartózkodni – pl.: lekéste a buszt, s várnia kell a következőre, elegendő az épületben tartózkodó pedagógustól engedélyt kérnie. 5.
Az oktatási intézmény épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a
hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A tanulók szülei az iskolában fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai ünnepségeken és egyéb szervezett rendezvényeken vehetnek részt. Ügyintézési céllal hivatali időben (7.30 óra és 16.00 óra között) vagy egyéb megbeszélt időpontban felkereshetik az iskola vezetőit, tanárait és az iskolatitkárokat. Gyermekeiket az iskolában csak indokolt esetben kereshetik fel, s ezt jelezniük kell az osztályfőnöknek, vagy ha nem érhető el, valamelyik, az osztályban tanító tanárnak. Az iskolába érkező szülő nem szakíthatja meg a tanítás folyamatát, ha gyermekével akar beszélni. Köteles megvárni a tanóra végét, az osztályterembe csak pedagógus engedélye után léphet be. 6.
Intézményünkbe a kerékpárral, motorkerékpárral érkezők az iskola területén kizárólag
csak tolhatják járműveiket. /Járművel az iskola területén közlekedni balesetveszélyes és TILOS!/ Kerékpárokat csak a kijelölt helyen szabad tartani. Járművekért az iskola felelősséget nem vállal 7.
A sport-, technikai, rajz-, elektromos és kísérleti eszközök használatára szigorúan csak
tanári felügyelet mellett kerülhet sor!
30
8.
Az iskola tanulók által használt helyiségeiben és szervezett iskolai rendezvényeken
dohányozni, szeszes italt fogyasztani, anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse-és hazárdjáték szervezni, lebonyolítani tilos. 9.
Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos, tanulóknak és pedagógusoknak
egyaránt. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani, rágógumizni, kivéve, ha azt a szaktanár megengedi. 10.
Az iskola területére az oktatáshoz nem szükséges dolgok, tárgyak, csak saját
felelősségre hozhatók be. 11.
Az iskola területén talált tárgyakat az iskola titkárságán kell leadni, ahol 30 napig
őrzik. A 30. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja. . 12.
Az iskola területét a tanuló csak osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el. Az
osztályfőnökök engedélyét írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon adhatja meg. Az iskola épületei között a tanulók az óraközi szünetekben vonulnak át, ehhez külön iskola elhagyási engedély nem szükséges. Mentesül a tanuló a kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az adott helyzetben elvárható volt tőle (pl: baleset elhárítása, veszélyhelyzet, tűz stb.). Az elhagyásról 1 órán belül telefonon tájékoztatnia kell az iskola titkárságát, ahol az elhagyás tényét dokumentálják. Tornaterem használatának rendje 1.
A testnevelési órákon a tanulóknak kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő
szabályokat és tanári utasításokat betartani. 2.
Balesetvédelmi okból semmilyen (pl.: fémből, bőrből, fonálból, gyöngyből készült)
ékszert sem viselhetnek a tanulók, illetve sportfoglalkozásokon nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3.
A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni.
4.
A Sportcsarnokban a küzdőtéren a tanulók tanári felügyelet nélkül nem
tartózkodhatnak. 5.
A testnevelésórákról elkésni nem lehet, hiszen a bemelegítés az óra első 5-10 percében
történik, amely a sportsérülések elkerülésében fontos. Ha a tanuló mégis elkésett, akkor a tanár megítélése alapján kapcsolódhat be az órai munkába. 6.
Amennyiben baleset történt, a testnevelőnek azonnal intézkednie kell a tanuló
mielőbbi elsősegélyben és orvosi kezelésben részesítése érdekében, majd az igazgatónak jelentenie kell az esetet. 7.
A tanuló köteles jelenteni a tanárnak, ha betegség vagy sérülés korlátozza az órai
munkában. 8.
A testnevelésórán részt venni csak teljesen ép fizikai állapotban szabad. Az ettől eltérő
állapotot viszont orvossal igazoltatni kell. 31
9.
A különféle tornaszereket csak a testnevelő tanár utasításai szerint és csak annak
jelenlétében használhatják. 10.
A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai viselet helyett – sportfelszerelést kell
viselniük. Az öltözők, szertárak használata 1.
Testnevelésóra, sportfoglalkozás után a küzdőteret és az öltözőket tisztán, rendben kell
hagyni, erre az óravezető tanárnak, szervező szakembernek felügyelni kötelessége. 2.
A szertárba a tanuló csak tanári engedéllyel léphet be a sportfelszerelések be- és
kihordása végett. 3.
A szertár a tanításhoz szükséges eszközök tárolására szolgál, annak rendjéért a
testnevelést tanító nevelő felelős. Az előadók rendje (fizikai, kémiai, szakmai elméleti oktatást szolgáló szaktantermek, idegen nyelvi termek) 1.
A tantermek ajtaját szünetekben zárva tartjuk. Az órák előtt a tanulók folyosón
várakoznak, és az előadóba csak a tanárral együtt mennek be. 2.
A tanteremben lévő padok és egyéb berendezési tárgyak épségéért, tisztaságáért az ott
ülő tanuló felel. 3.
A szertárakban tanuló csak a tanár jelenlétében tartózkodhat, onnan eszközt a tanár
utasítására vihet ki. 4.
Tanuló-kísérleti órákon a kapott eszközökkel a tanulók csoportosan a helyükön
dolgoznak. 5.
Szakmai gyakorlati órákon az egyéni munkadarabok elkészítésekor minden tanuló
önállóan a helyén végzi munkáját a kapott eszközökkel. 6.
A szaktantermek használati rendje az adott helységekben kifüggesztve megtalálható.
7.
A termekben lévő készülékek csak tanári engedéllyel működtethető.
8.
Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító
előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (pl: számítógépterem, szaktantermek, tanműhelyek stb..). A létesítmények szabályait a létesítményvezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá.
32
XVII.
Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A tanuló testi épségének megóvásáért és erkölcsi védelméről történő gondoskodás
1.
érdekében, az iskola köteles felügyeletet biztosítani a pedagógiai program részeként tartott kötelező az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. Az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken, programon
2.
résztvevőknek a kulturált viselkedés szabályai szerint kell tevékenységüket végezni. Ezeken a programokon a házirend szabályainak megtartása kötelező a tanulók részéről. A tanárokkal megbeszélt szabályokat a tanulóknak kötelességük betartani, annak
3.
elmulasztása vagy megszegése esetén a tanuló kizárható a programokból, és fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Minden tanulóval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy iskolán kívüli
4.
magatartásával ne csorbítsa az iskola hírnevét. Az iskolai ünnepségeken a lányok fehér blúzban és sötét szoknyában, a fiúk fehér
5.
ingben és sötét hosszú nadrágban kötelesek megjelenni. Az iskola által szervezett rendezvényeken (az iskolában illetve iskolán kívül is) tilos a
6.
dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás, fegyelmezetlen viselkedés. Fegyelmi vétséget követ el a tanuló, ha az iskola rendezvényeinek helyszínt adó
7.
közintézmény területén nem viselkedik kulturáltan, kifogásolható a magatartása:
káromkodik, trágár szavakat használ
figyelmen kívül hagyja az adott helyen (pl. színházban, múzeumban) elvárható illemszabályokat, viselkedési normákat
nem a helyhez és az alkalomhoz illő öltözetben jelenik meg a rendezvényen
a tanulmányi kiránduláson a szállás helyét engedély nélkül elhagyja, a csoportos programokon nem vesz részt, vagy engedély nélkül eltávozik,
szándékosan elszakad a csoporttól, olyan egyéni programot szervez, amelyre engedélyt nem kapott.
33
XVIII.
Szabályok, amelyek szerint a tanulónak közreműködni kell saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne
1.
szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tantermek, folyosó, udvar, WC rendjéért minden ott tartózkodó és igénybe vevő
2.
felelős. Tanteremváltás esetén a tanulóknak rendet, tisztaságot kell hagyniuk maguk után. Utolsó tanítási óra után a tanulók a jelenlévő szaktanár felügyeletével rendbe teszik a
3.
tantermet, és felrakják a székeket a padokra. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában,
4.
lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai
5.
munkaterv határozza meg minden évben. A feladatokat az osztályfőnök jelöli ki, akinek felügyelete és ellenőrzése mellett kötelesek az intézmény tanulói részt vállalni tanórán kívüli, iskolai rendezvények lebonyolításában.
A diákkörök létrehozásának módja, szabályai
XIX.
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök
1.
működhetnek. 2.
A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, stb.
3.
Intézményünk biztosítja a tanulók kezdeményezésére létrejött diákkörök működését
amennyiben:
a diákok legalább 8 fős csoportja írásban jelzi a diákkör létrehozásának szándékát
a diákkör programjáról a diákkört létrehozni szándékozók írásos munkatervet működésének anyagi feltételeiről költségtervet készítenek.
4.
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet bármely tanuló, szülő, pedagógus. A
javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a jelentkezők létszáma, és az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezetheti.
34
5.
Diákkört önkéntes alapon, önköltséges formában is létrehozhatnak – a szülők írásbeli
engedélyével –, az iskola tanulói. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 6.
A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör
működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. 7.
Az iskola által szervezett diákkörökbe a tanulóknak a megelőző tanév májusában
írásban kell jelentkezniük az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával, és a diákkör tevékenységében a következőtanév végéig részt kell venniük.
XX.
A tankönyvkölcsönzéssel, értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésének, kártérítési kötelezettség mérséklésének, illetve elengedésével összefüggő rendelkezések
1.
Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú
Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban:Könyvtárellátó) keresztül látja el. A Könyvtárellátó a tankönyvellátás soron következő feladatainak végrehajtása érdekében kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is. A tankönyvrendelést az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszeralkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. 2.
A diákok tanév befejezése előtt kötelesek a tanév közben felvett tankönyveket a
könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből,
megrongálásából
származó
kárt
az
iskola
szervezeti
és
működési
szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. 3.
Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából
származó értékcsökkenést. 4.
A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a munkavállalói jogviszonyuk
végéig vehetik igénybe. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők.
35
Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási
1.
segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:
az első év végére legfeljebb 25 %-os
a második év végére legfeljebb 50 %-os
a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz,
2.
a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés módjai 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:
az első év végén a tankönyv árának 75 %-át
a második év végén a tankönyv árának 50 %-át
a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át.
A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
36
Tiltó szabályok intézményünkben
XXI.
A nevelési-oktatási intézményben (pl.: az intézmény épületeiben, az udvaron,
1.
tanműhelyekben stb.), iskolai oktatási idő alatt az iskolaépületek előtti és közötti útszakaszokon (pl.: egyik épületből a másik épületbe történő vándorláskor stb.), illetve az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényen (pl.: színházlátogatáskor, kiránduláson stb.) tilos az emberi szervezetre káros élvezeti cikkek (cigaretta, alkohol, kábítószer) árusítása, terjesztése, fogyasztása, birtoklása. Általánosságban a tanuló csak az iskolában szükséges felszerelést hozhatja magával. A
2.
tanuló nem hozhat az intézménybe veszélyes eszköznek minősülő tárgyat sem (pl.: petárda, festékbomba, fegyvernek minősülő vagy vágó-szúró eszköz stb.), és ilyen eszközöket az iskola területén nem is használhat. A tanítási időben, tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon tilos a mobiltelefon
3.
használata. A telefont a tanulónak kikapcsolt/lenémított állapotban a tanteremben elhelyezett mobiltelefon-tartóba kell rakni a tanóra megkezdése előtt, ahonnan csak kicsengetés után veheti el. Tilos játékok, kártya használata, magánlevél írása, mert ezek zavarják az órai munkát, és csorbítják a többiek tanuláshoz való jogát, ezért ezeket a pedagógus az órán elveheti, és csak a nap végén kaphatja vissza a tanuló. A tanulóknak tilos
4.
a padokat, székeket összefirkálni és rongálni!
a székekkel billegni,
a konnektorba kézzel, illetve idegen tárggyal benyúlni!
az ablakpárkányra felkapaszkodni, az ablakon derékig kihajolni, és bármit kidobni!
a szaktanteremben étkezni, oda ételt és italt bevinni!
a számítástechnikai berendezéseket szétszedni, azok alkatrészeit elvinni
a kerítésre, a gázcsőre, a fákra felmászni!
a fűtőtestekre ülni, azokra ráállni!
az intézménybe pl.: napraforgómagot (szotyolát), tökmagot hozni!
a tűzgyújtás az intézmény területén, kivéve a minősített és a külön engedélyezett eseteket. (minősített eset=kémiai, fizikai, biológiai kísérlet tanári felügyelettel)!
a tanulóknak a poroltóhoz hozzányúlni!
az intézmény és külső gyakorlati helyek területén kép- és hangfelvételeket készíteni.
37
XXII. 1.
Záró rendelkezések A házirend tervezetét a jogszabályi előírások alapján, a nevelők, a tanulók és a szülők
javaslatainak figyelembevételével az intézmény vezetője készíti el. 2.
A házirend tervezetét megvitatják tanulók, a nevelők, a szülők, majd véleményük
figyelembevételével az intézményvezető elkészíti a házirend végleges tervezetét. 3.
A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezletén.
4.
Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló
javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 5.
A tanév megkezdését követő 3 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat
vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy a házirendet szükséges–e módosítani, az utolsó házirend-módosítás óta felmerült- e szabályozási probléma, illetve a diákközgyűlés, szülői szervezet, vagy az iskola más szerve javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 6.
A házirend módosítását a fentiekben leírt módon kell végrehajtani.
7.
A házirend a kihirdetést követő héten lép hatályba, és visszavonásig érvényes.
8.
Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni, az iskola
honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. 9.
A házirend 1 példányát beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének tanulmányozásra át
kell adni. 10.
Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel
az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. Az illetékes személyeket az iskola titkárságán keresztül lehet megkeresni
38
XXIII.
Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok
A Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Házirend-tervezetét a szülői szervezet Nkt. 73.§ (1) alapján 2016. augusztus 11. napján véleményezte. Kunszentmiklós, 2016. augusztus 11. Király Mónika szülői szervezet elnöke A Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola Házirend-tervezetét a diákönkormányzat Nkt 25. § (4) bekezdése és a 48. § (4) alapján 2016. augusztus 11. véleményezte. Kunszentmiklós, 2016. augusztus 11. Vida Tünde diákönkormányzat elnöke
Vincze Csilla diákszervezet patronáló tanára
A Kecskeméti Szakképzési Centrum Virágh Gedeon Szakközépiskolája és Szakiskolája Házirend-tervezetét a nevelőtestület Nkt. 25. § (4) alapján 2016. augusztus 24. napján elfogadta. A Kecskeméti Szakképzési Centrum Virágh Gedeon Szakközépiskolája és Szakiskolája vezetőjeként
nyilatkozom,
hogy
az
intézmény
Házirendje
nem
tartalmaz
olyan
rendelkezéseket, amelyek alapján a Kecskeméti Szakképzési Centrum a jogszabályokban meghatározottakon túl többletkötelezettség hárul.
Kunszentmiklós,2016.08.24.
P.H. Bernáth Judit intézményvezető
39
