HÁZIREND. Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

HÁZIREND Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

Tartalomjegyzék

Tartalom Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 2 1. Általános szabályok .................................................................................................................. 4 1.1. A házirend célja ................................................................................................................. 4 1.2. Házirend hatálya ................................................................................................................ 4 1.3. A házirend nyilvánosság ................................................................................................... 4 2. A tanulói jogok, kötelességek ................................................................................................... 4 2.1. Minden tanuló joga, hogy: ................................................................................................ 4 2.2. Minden tanuló kötelessége, hogy ...................................................................................... 5 3. Tanulói közösségek .................................................................................................................. 6 3.1. Az osztályközösség ........................................................................................................... 6 3.2. A diákkörök ....................................................................................................................... 6 3.3. Az iskolai diákönkormányzat ............................................................................................ 6 3.4. Az iskolai diákközgyűlés (iskolagyűlés) ........................................................................... 6 4. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítás ....................................................... 7 4.1. Tanulók tájékoztatása, véleménynyilvánítása ................................................................... 7 4.2. Szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítás ....................................................................... 7 4.3. Elektronikus napló használata ........................................................................................... 7 5. A szakképző iskola foglalkozásainak rendje. ........................................................................... 8 5.1. Osztálytermek rendje......................................................................................................... 9 5.2. Tanműhely rendje. ............................................................................................................. 9 5.3. Étkezések rendje. ............................................................................................................... 9 5.4. Általános működési szabályok .......................................................................................... 9 5.5. Hiányzással kapcsolatos eljárások. ................................................................................. 12 5.6. Osztályozó- és egyéb vizsgák rendje. ............................................................................. 14 5.7. A tanuló munkájának elismerése, jutalmazása. ............................................................... 14 5.8. Jutalmazások. .................................................................................................................. 15 5.9. A tanuló fegyelmi felelőssége. ........................................................................................ 17 5.10. Csengetési rend: ........................................................................................................... 17 5.11. Tanműhely rendje. ....................................................................................................... 18 5.12. A számítógépterem rendje: .......................................................................................... 21 5.13. A mérőterem rendje: .................................................................................................... 22 6. A gimnáziumi és szakközépiskolai foglalkozások rendje ...................................................... 23 6.1. Szabadon választható tanórai foglalkozások ................................................................... 23 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 23 6.3. A tanulók jutalmazása ..................................................................................................... 24 6.4. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ........................................................... 25 6.5. Az iskolai élet rendje ....................................................................................................... 27 6.6. Hiányzás .......................................................................................................................... 29 6.7. Tankönyvellátás, szociális támogatás ............................................................................. 31 6.8. Térítési díj, tandíj, a tanulók díjazása .............................................................................. 31 6.9. Tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................................ 32 7. Az általános iskola foglalkozásainak rendje. .......................................................................... 34 7.1. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások ............................................................................. 36 7.2. A napközi otthonra vonatkozó szabályok ....................................................................... 39 2

7.3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ..................... 41 7.4. Diákönkormányzat .......................................................................................................... 42 7.5. A tanulók tantárgyválasztása ........................................................................................... 42 7.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................... 43 7.7. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ................................................................................................... 45 7.8. A tanulók mulasztásának igazolása ................................................................................. 46 7.9. A tanulók jutalmazása ..................................................................................................... 47 7.10. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ....................................................... 48 7.11. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ........................................................ 49 7.12. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ......................... 51 8. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .......................................................... 52

3

1.

Általános szabályok 1.1.

A házirend célja

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirend – az iskola munkatervével együtt – szabályozza az iskola belső rendjét. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését valamint a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. Iskolánk diákja kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsa be mindenkor a társadalmi együttélés szabályait, viselkedjen az iskola hírnevéhez méltóan. A tanuló védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait, óvja a közösség tulajdonát. 1.2.

Házirend hatálya

Alapvetően a diákokra vonatkozik, de érinti a tanárokat, az iskola vezetését és a szülőket. A házirendhez az iskola vendégeinek is alkalmazkodniuk kell. A házirend szabályait kell alkalmazni az iskola területén, az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett programokon, az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken, iskolai kiránduláson, ünnepségeken, diáknapon stb. A házirendet az intézményvezető készíti el a vonatkozó szabályok figyelembevételével. A nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat és a szülői testület véleményének kikérése után. A házirend időbeli hatálya a nyilvánosságra hozatalától visszavonásig érvényes. 1.3.

A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie már a beiratkozást megelőzően. Az érvényes házirendet ki kell függeszteni a tanárikban, a titkárságokon, a központi faliújságokon, valamint az iskola honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 2.

A tanulói jogok, kötelességek 2.1.



Minden tanuló joga, hogy: az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák és neveljék;

 személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, továbbá védelmet nyújtsanak számára testi és lelki erőszakkal szemben;

4

 tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekről és hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz;  érdekeinek sérülése esetén panasszal forduljon osztályfőnökéhez, a diákönkormányzat vezetőjéhez, az iskola vezetőjéhez. Egyéb helyre (fenntartó, ombudsman) történő jogorvoslati kérelmét az intézményvezetőhöz benyújtott, az adott helyre címzett kérelemben teheti meg. 

választó és választható legyen bármelyik diákképviseletbe;



képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozásában;

 családja anyagi helyzetétől függően – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön; 

szabadon válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül;



igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit;

 rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A védőnői szolgálattal egyeztetve előre meghatározott napokon, osztályonként haladva általános orvosi vizsgálaton vegyen részt. Igénybe vegye az iskolában kijelölt elsősegélynyújtó helyeket: orvosi szoba, iroda. Betegség esetén az iskolaorvost, ill. a lakóhelyén illetékes háziorvost keresheti fel.  hozzájusson tanulmányai folytatásához szükséges információkhoz, ismerje tanárai róla és a teljesítményéről alkotott véleményét  a hatályos jogszabályok figyelembe vételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét írásban a tanév, ill. a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola vezetőjéhez, aki továbbítja a kérelmét a kijelölt intézményhez. A bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül is kérheti a tanuló, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 2.2.

Minden tanuló kötelessége, hogy



eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;



részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;



ellenőrző könyvét pontosan vezesse, szüleivel havonta aláírassa;



megtartsa az iskola tanulmányi rendjét és a házirendet;



óvja saját és társai egészségét, épségét, elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat;



haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy egy alkalmazottnak, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;



megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket;



tartsa tiszteletben az iskola tanárait, alkalmazottai és diáktársai emberi méltóságát és jogait;



a saját jogainak érvényesítésével ne gátolja mások jogainak érvényesülését; 5

3.



lopás vagy rongálás tényét jelezze a felügyeletét ellátó tanárnak;



közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában.

Tanulói közösségek 3.1.

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus,– az osztályfőnök áll. Az osztályközösség általuk eldöntött módon választja meg az osztálytitkárt és helyettesét, akik az osztályközösséget a DT-ben képviselik. A tanulók magatartási és szorgalom osztályzatainak megállapításában (elvek a Pedagógiai Programban) az osztályközösségnek javaslattevő joga van. Az osztályban tanuló diákok szülei „osztálypénzt” gyűjthetnek, a közös kiadások fedezésére. A befizetett összeg a szülői közösség tulajdona, melynek kezelésével megbízhatják az osztályfőnököt (vagy az egyik szülőt). A befizetett összegekről valamint a kiadásokról a megbízottnak nyilvántartást kell vezetni. 3.2.

A diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. Ezek: szakkörök, színjátszó kör, iskolai sportkör, énekkar, versenyekre való felkészülés, művészeti csoport, stb. Újabb diákkörök létrehozására javaslatot tehetnek az iskola vezetőjénél - az adott tanévet megelőző tanév végéig - a tanulók közössége, a szülői szervezet valamint a szakmai munkaközösségek. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév végén – az adott lehetőségek figyelembevételével– az iskola vezetője dönt. 3.3.

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat maga határozza meg a működésének rendjét. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola vezetője által megbízott – DÖK által javasolt – patronáló tanár segíti. 3.4.

Az iskolai diákközgyűlés (iskolagyűlés)

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, de osztályonként 2 küldött rendelkezik szavazati joggal. Az iskolagyűlésen a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról és az éves költségvetésről. Az iskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

6

4.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítás 4.1.

Tanulók tájékoztatása, véleménynyilvánítása

A tanulók számára az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról tájékoztatást ad: 

az iskola vezetője az iskolai diákönkormányzat vezetőségi (DT) ülésén alkalomszerűen, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, továbbá az iskola honlapján, a központi faliújságon, iskolarádión keresztül folyamatosan.



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan



a szaktanárok a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozáson

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanárok folyamatosan tájékoztatják szóban (családlátogatásokon, szülői értekezleteken, fogadó órákon,) és az ellenőrző könyvön, valamint a honlap információs rendszerén keresztül írásban. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – kellő tisztelet megadásával - közölhetik a tanáraikkal, osztályfőnökükkel, az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4.2.

Szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítás

A szülők számára az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást ad: 

az iskola vezetője a szülői szervezet ülésén tanévenként legalább két alkalommal, továbbá az iskola honlapján, a központi faliújságon folyamatosan;



az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein.

A szülői értekezletek-, és a fogadóórák időpontjait az osztályfőnökök az ellenőrző könyvbe beíratják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, az iskola pedagógusaival vagy a szülői szervezettel. 4.3.

Elektronikus napló használata

Amennyiben az iskolában működik az elektronikus napló, minden szülő egyedi felhasználónevet és jelszót kap, amelynek segítségével be tud jelentkezni saját gyermeke elektronikus napló oldalára és megtekintheti a jegyeket, hiányzásokat. A jelszót első alkalommal meg kell változtatni. Elveszett belépési adatok esetén a szülő írásban vagy személyesen a titkárságon igényelhet új belépési kódot. Az elektronikus naplót a tanárok folyamatosan, heti pontossággal vezetik.

7

5.

A szakképző iskola foglalkozásainak rendje.

Az iskola, éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-9. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. - A tanuló kellő időben, tisztán, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek megfelelően köteles iskolában járni. Kihívó, a közízlést sértő hajviselettel (pl. extrém hajszínezés) vagy öltözetben megjeleni az iskolában tilos. - Az iskola nyitásának időpontja 07:00 óra. A tanítás kezdete 07:45 óra. Az első tanítási óra indokolt esetben – kezdődhet 07:00 órakor. - Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. - Az órák 45 percesek 10 perces szünetekkel, kivéve az első óra után 5 perc, a harmadik óra után15 perc. - Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. - Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. - Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét az utca felé csak osztályfőnöki engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. Kivételt képez, ha az osztály, vagy csoport tanműhelyi foglalkoztató helyiségbe vagy testnevelésórára megy át. Ezt csoportban, a tanári felügyelet mellett teheti meg. - Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, ill. egyéb okok miatt stb.), annak engedélyezése csak előre bemutatott szülői kérésre lehetséges és az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás pontos idejét. - A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. - A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. - A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. - Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. - Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. - A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. - Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. - A tanítási óra alatt a mobiltelefon használata tilos (kikapcsolt/némított állapotban a tanuló táskájában marad)! Amennyiben ezt a tanuló nem tartja be, az ott tanító/helyettesítő pedagógus elveheti mobiltelefonját, amelyet utána törvényes képviselője az iskola igazgatójától/helyettesétől vehet. - Szigorúan tilos egymás zaklatása, kigúnyolása, bármiféle bántása, egymás személyes dolgainak megrongálása, a trágár beszéd vagy ehhez hasonló cselekedetek. Mindezek megsértése az súlyos vétségnek minősül. - A tanítási órákon a tanuló követi a tanár utasításait, magyarázatát csendben figyeli. - A tanítási órákon a tanuló nem zavarja sem a társait, sem a pedagógust. Tiszteletben tartja azt a tényt, hogy társainak is joga van a tudás nyugodt körülményének közötti elsajátításához.

8

-

-

Súlyos kihágásnak minősül az arrogáns viselkedés, hazugság, lopás, a pedagógus utasításainak be nem tartása, bármilyen hamisítás (pl. szülő aláírása, írásbelei dolgozat érdemjegye stb.). A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. Osztálytermek rendje. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el, továbbá nap végén a székeket rakják fel. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Adott tanítási napon a tanteremben utolsóként tartózkodó osztály vagy csoport tanulói a székeket tegyék fel. A tanulópadon csak a tanórához szükséges eszközök lehetnek.

5.1.

-

Tanműhely rendje. A gyakorlati oktatás helyiségeinek a rendje külön fejezetben található meg. 5.2.

5.3.

-

5.4.

Étkezések rendje. Az iskola tanulóinak étkezését a szomszédos gimnáziumi bejárat mellett üzemelő büfé biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva. Tízórai az iskolában elsősorban (nagyszünetben) 10:15-10:30 óráig Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Az iskolában a tízórai elfogyasztására a folyosón és az aulában van lehetőség. Az általános iskola konyhája meleg ebédet tud biztosítani.

Általános működési szabályok

5.4.1. Egészségvédelem. A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van.

9

-

-

-

-

5.4.2. Balesetvédelem, tűzvédelem. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, gyakorlati foglalkozásokon a hónap első gyakorlati napján és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal, munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal jelezzék az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A mérőterem munkavédelmi előírásait a 6. számú melléklet tárgyalja.

.

-

-

-

-

5.4.3. Vagyonvédelem, kártérítés. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak - felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek - állagát megóvni. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló a törvényi előírásoknak megfelelően felelősségre vonható. A kártérítés mértékéről az intézményvezető dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indít! Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Továbbá olyan készülékek (táblagép, MP4… stb.) használata is tilos, amellyel a tanítási órát zavarja a tanuló. Amennyiben a tanuló a tanítási órán bekapcsolja, netán használja az előbb említett készülékeket, úgy azt a tanár elveszi, és a tanuló csak a szülő jelenlétében kaphatja vissza. 5.4.4. Ellenőrző könyv. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni, tanárával és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni és a szülővel is köteles a tanuló aláíratni, majd osztályfőnökének a legrövidebb időn belül bemutatni.

10

-

-

5.4.5. Tanulók öltözéke az iskolában. A tanuló az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, Iskolai ünnepélyeken (évnyitón, karácsonyi ünnepségen, szalagavatón, március 15-ei ünnepségen, a ballagáson, a szakmunkás vizsgákon és az évzárón) a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék. Testnevelésórákon fehér póló és sportolásra alkalmas nadrág és tornacipő viselése az előírás.

5.4.6. Dohányzás büntetése. Az iskola és tanműhely teljes területén és 5 méteres körzetében dohányozni szigorúan tilos! A tanulókat anyagi és erkölcsi felelősség terheli, ha ezt a rendelkezést megszegik.

-

-

-

-

5.4.7. Iskolai rendezvények szabályozása. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – a 912 évfolyam számára 22:00 óráig tarthatók. A farsangi diákbál, a szalagavató rendezvény 22:00 óráig tartható. Az iskolában, a tanműhelyben, továbbá az iskola által az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

5.4.8. A hetesek kötelességei: Heteseket (2 főt) az osztályfőnök jelöli ki heti váltásban. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét. Ha a tanár nem érkezik meg az órára, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik a titkárságon a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ellenőrzik, hogy társaik felrakták-e a székeket. A hetes kötelezettségének elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a figyelmeztetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 5.4.9. Hivatalos ügyek intézésének rendje. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 11

-

Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az iskola vezetője dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben keressék fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

5.4.10. Térítési díj, tandíj megállapítása. Az erre vonatkozó rendelkezéseket az intézményi SZMSZ tartalmazza. A tanuló által előállított termékek, alkotások vagyoni jogára vonatkozó szabályozása a törvényi előírásoknak megfelelően történik.

5.5.

-

-

-

-

-

-

-

Hiányzással kapcsolatos eljárások.

5.5.1. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Ha a tanuló előre ismert ok miatt nem vehet részt egy adott tanítási órán, vagy napon, akkor a szülei vagy törvényes képviselője kér az osztályfőnöktől távolmaradási engedélyt. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható: - a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. - a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta, - a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az iskola vezetője adhat. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le a mulasztást követő első tanítási napon, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Ha a tanuló ezt nem teszi meg, a mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha a hiányzás hosszan tartó, vagy átnyúlik a következő hónapra is, a tanuló köteles eljuttatni a hónap utolsó napjáig kapott igazolást az osztályfőnökének. Továbbá tájékoztatni osztályfőnökét, hogy előreláthatólag meddig tart még betegsége. Orvosi igazolást az ellenőrző könyvbe kell beíratni az orvossal. Csak kivételes esetben fogadható el a külön papíron hozott igazolás, melynek elfogadását az osztályfőnök mérlegelheti. Tanulószerződéssel rendelkező (állományban lévő) tanuló táppénzes papírral igazolja hiányzását. Ezt először az osztályfőnöknek mutatja be, majd a gyakorlati képzőhelyen leadja. 12

-

A hiányzások miatt történt lemaradásait a tanulónak pótolnia kell a tanára által megadott határidőig. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.

5.5.2. Késés. A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. - A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. - A késő tanuló az órát nem zavarhatja! - A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható, a közlekedési vállalattól hozott igazolással. - Becsengetés után az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A késést a tanár rögzíti a naplóban. 45 perc késés esetén írható be egy óra igazolatlan hiányzás. - Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

-

5.5.3. Tudnivalók igazolatlan hiányzások esetén. Ha a tanuló hiányzását, távolmaradását nem igazolja valamilyen módon, vagy a megadott határidőig, hiányzását igazolatlannak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.

Tanköteles tanuló esetén az iskola a következőképpen köteles intézkedni: -

-

-

Első igazolatlan hiányzás után az iskola értesíti a szülőt és felhívja figyelmét az igazolatlan mulasztások következményeire. Ismételt igazolatlan hiányzás után az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, aki felkeresi a szülőt. Tíz óra igazolatlan hiányzás után az iskola vezetője értesíti a gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő tanuló esetén pedig a gyámhatóságot és a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Majd az iskola a gyermekjóléti szolgálattal intézkedési tervet készít. Harminc óra igazolatlan hiányzás után az iskola értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, akik közreműködnek a tanuló szülőjének értesítésében. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ötven óra igazolatlan hiányzás után az iskola igazgatója értesíti a területileg illetékes gyámhatóságot.

Nem tanköteles tanuló esetén az iskola a következőképpen intézkedik: -

Tíz óra igazolatlan hiányzás után az iskola, írásban értesíti a tanulót az igazolatlan mulasztások következményeire. Nem tanköteles, de kiskorú tanuló esetében a szülőt. Húsz óra igazolatlan hiányzás után az iskola, írásban értesíti a tanulót az igazolatlan mulasztások következményeire.

13

-

Harminc óra igazolatlan hiányzás után az iskola megszünteti a tanuló tanulói jogviszonyát.

Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: - 3-7 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet - 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet - 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet - 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet.

5.6.

Osztályozó- és egyéb vizsgák rendje.

Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a: - 250 órát, vagy - szakképző évfolyamon az elméleti órák 20 %-át, vagy - ill. a gyakorlati órák 20 %-át, vagy - egy adott tantárgy éves óraszámának a 30%-át (és emiatt a tanulót nem lehet érdemjeggyel értékelni), akkor a tanuló nem osztályozható, viszont osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsgát, ha az adott tanévben a tanuló igazolatlan hiányzása meghaladja a húsz tanórát. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: - félévkor: osztályozó értekezlet napjáig - a tanítási év végén: osztályozó értekezlet napjáig Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsga követelményeit tantárgyanként és évfolyamonként a szaktanára határozza meg. Az osztályozó vizsga időpontjáról levélben kap értesítést a tanuló, kiskorú esetén a szülő is. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a KEM-KIK és az iskola határozza meg a szakma központi programjában előírt időszakban és feltételekkel, melyről a tanulót írásban értesítik.

5.7.

-

-

A tanuló munkájának elismerése, jutalmazása. A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár.

14

A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. - Modulrendszerű képzésben, ha a tanuló a tantárgy valamely részét elégtelenre zárja, akkor a tantárgy érdemjegye elégtelen. Egyéb esetekben a százalékos meghatározást a Pedagógiai Program tartalmazza. - Az értékelés fokozatai a következők: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen Magatartás jegyek: fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait 5 példás példamutatóan látja e lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi 4 jó feladatait jól ellátja enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és 3 változó közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi 2 rossz és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el -

Szorgalmi jegyek: 5

példás

4

jó

3

változó

2

hanyag

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

Jutalmazások. Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 5.8.

5.8.1. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: - osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;

15

-

-

szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható.

A jutalmak formái: - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél - Bánki emlékérem - év végén Bánki plakett 10.000,- Ft pénzjutalommal - év végén Bánki Oklevél 3.000,- Ft pénzjutalommal Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény - példamutató szorgalom - hiányzásmentes tanév - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel - az iskola érdekében végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység

16

5.9.

A tanuló fegyelmi felelőssége.

Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés nagysága határozza meg az érte kirótt büntetés mértékét. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések: - szóbeli figyelmeztetés, - írásbeli figyelmeztetés: o Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (magatartási vétség, ellenőrző könyv hiány, felszereléshiány) alapján. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. o Igazgatói figyelmeztetés. - írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o Igazgatói intő. - megbízás visszavonása. Súlyosabb fegyelemsértésért a tanulóval szemben fegyelmi vizsgálatot kell lefolytatni, ahol a következő büntetésekben részesíthető: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés az évfolyam másik osztályába, - áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, - kizárás az iskolából.

5.10.

Csengetési rend:

Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Becsengetés Kicsengetés 07:45 08:30 08:35 09:20 09:30 10:15 10:30 11:15 11:25 12:10 12:20 13:05 13:15 13:55 14:05 14:50 15:00 15:45 17

5.11.

Tanműhely rendje.

A tanműhely házirendje az iskola házirendjével szerves egységet képez, következésképpen az abban foglaltak az iskola tanműhelyére is érvényesek. A tanműhely házirendjében foglaltak a tanműhely egész területére érvényesek.

-

5.11.1. Tanműhely általános munkarendje: A tanműhely munkaterve igazodik az iskola munkatervéhez. Tanítási napokon a tanműhelyben a gyakorlati képzés 730-1430 óráig tart külön beosztás szerint, a foglalkozási tervnek megfelelően, a szakképzés központi programjának figyelembe vételével, melyet az intézmény vezetője hagy jóvá. A gyakorlati képzés minden órája 60 perc.

-

a tanulók munkaközi szünetei:

-

-

Tanítási napokon a tanulók, a foglalkozás előtt 10 perccel jelenjenek meg a tanműhely számukra kijelölt munkahelyén, átöltözve, a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában. Munkaidő alatt a foglalkozás helyét csak az oktató engedélyével lehet elhagyni.

-

Rendezvényekre történő közlekedés során tanári felügyeletről gondoskodni kell.

-

A tanműhely területén kizárólag csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik gyakorlati oktatáson vesznek, részt illetve elméleti oktatásra oda vannak beosztva.

-

Egy adott műhely területén csak műszakra beosztott tanuló tartózkodhat, egyik tanműhelyrészből a másikba átmenni csak a szakoktató engedélyével lehet.

-

9:30 – 9:50 12:00 – 12:10

5.11.2. Foglalkoztató helységek rendje: -

Tanuló, felügyelet nélkül semmilyen körülmény között nem dolgozhat. Gépet, villamos berendezést csak szakoktató utasítására és felügyelete mellet szabad használni. A foglalkoztató helységekbe ételt, italt, telefont és egyéb a foglalkozást zavaró eszközt bevinni TILOS. A foglalkoztató helységben csak a munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkaruhában lehet munkát végezni.

-

5.11.3. Öltözőkre vonatkozó szabályok: Tanulók ruhaváltása a kijelölt öltözőben történik.

-

Az öltözők kulcsa a szakoktatóknál találhatók. 18

-

Minden tanuló számára biztosított az öltözőszekrény, melynek biztonságos zárásáról magának a tanulónak kell gondoskodnia, a benne elhelyezett dolgokért az iskola felelősséget nem vállal.

-

A tanulók az öltőzőben csak a munka megkezdése előtt, befejezése után, illetve szünetekben tartózkodhatnak, tisztálkodás és öltözködés és étkezés céljából.

-

Munkaidő alatt a tanuló csak az oktató engedélyével mehet be az öltözőbe.

-

Szekrényben ékszert, nagyobb értékű tárgyat, pénzt elhelyezni, illetve tárolni csak saját felelősségre lehet.

-

Az értékek tárolásában az oktatók nyújthatnak segítséget.

-

5.11.4. Rend és tisztaság. A műhely rendjéért és tisztaságáért a munkát végző tanulók és az oktatóik felelősek.

-

A keletkezett veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve kell összegyűjteni, illetve tárolni.

-

Munkaruháról, lábbeliről, törölközőről és ezek tisztításáról a munka jellegétől függetlenül a tanulónak kell gondoskodnia.

-

A tanműhelyeket körülvevő zöld területeket a tanulók közösen takarítják, rendezik.

-

Az étkezésre kijelölt helységben étkezés után minden csoport köteles maga után rendet hagyni.

-

5.11.5. Tanulók magatartása a munkahelyen. Tanulók kötelesek a rájuk bízott feladatot a legjobb tudásuknak megfelelően elvégezni.

-

Gépek, berendezések üzembe helyezését csak az oktató engedélyével végezheti.

-

Minden tanuló és dolgozó köteles az előírt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni, a szabályokat betartani és betartatni, az oktatáson való részvételt aláírással igazolni.

-

Észlelt szabálytalanságot mindenki azonnal köteles jelenteni a munkát irányító személynek.

-

A tanműhely területén, mint az iskolában is TILOS a szerencsejáték, szeszesital és más kábító hatású szer behozatala, terjesztése és fogyasztása.

-

A tanműhely egész területén és 5 méteres körzetében TILOS a dohányzás.

-

Műhely területéről szerszámot, egyéb terméket (félkész-, készterméket) csak engedéllyel és bizonylattal lehet kivinni.

-

5.11.6. Szerszámkiadás és a szerszámok használata. Tanulók részére kiadott minden eszközért és szerszámért az adott tanuló anyagi felelősséggel tartozik. 19

-

Egyéb szerszámok kivételezésére szerszámbárca kerül kiadásra 5 db/fő, melynek értéke 2000.- Ft/db, azaz kettőezer forint.

-

A szerszámok biztonságos zárásáért a tanuló a felelős.

-

Elhasználódott, illetve eltört szerszámot a tanuló csak az oktató tudtával cserélheti.

-

A szerszámokat a tanulók csak rendeltetésüknek megfelelően, a munkavédelmi előírások figyelembevételével használhatják.

-

5.11.7. Kártérítés. Elvesztett bárca esetén a bárca értékét, amennyiben a bárcára felvett szerszám veszik el, úgy a szerszám nyilvántartott értékét kell megtéríteni.

-

Bizonyíthatóan szándékos anyag és szerszámrongálást, törést köteles a kár értékének megfelelően megtéríteni a vonatkozó törvényi előírások szerint.

-

5.11.8. Műhelyek nyitása és zárása. A tanműhely nyitása reggel 7 órakor történik.

-

A buszközlekedés miatt korábban érkező tanuló a nyitást követően a kijelölt helységben tartózkodhat.

-

A vagyonvédelem érdekében a műhelyek riasztóberendezéssel vannak felszerelve.

-

A műhelyek zárásakor a riasztót be kell kapcsolni!

-

Reggel a műhelyek nyitását az ügyelettel megbízott személy végzi.

-

A helyiségek bejárati kulcsait a kulcsos szekrényben kell elhelyezni.

-

A munka befejezése után a műhelyekben a gépek és berendezések áramtalanításáért, az ablakok zárásáért az oktatók a felelősek.

-

A bejárati ajtó zárása a műhelyt utoljára elhagyó oktató, illetve alkalmazott feladata.

-

A műhelyek zárásakor a mosdók és egyéb helyiségek vízelzárását, ablakok, ajtók zárását, illetve áramtalanítás megtörténtét köteles a műhelyt záró személy ellenőrizni.

-

5.11.9. Hiányzás, távollét. A tanuló tanműhelyi hiányzását a hiányzást követő első gyakorlati napon köteles az oktatónál igazolni, amit az oktató jelöl a tanműhelyi és az osztálynaplóban.

-

A hiányzásra vonatkozó egyéb szabályokat az iskolai házirend tartalmazza.

A tanműhely házirendje minden tanuló számára kötelezően érvényes. A házirend megszegői ellen fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezhető.

20

5.12.

A számítógépterem rendje:

1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a szaktanár engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a szaktanár a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit meg kell őrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a szaktanár a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: - a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, - mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

21

5.13.

A mérőterem rendje:

1. A mérőteremben csak az utcai lábbelire ráhúzott posztópapucsban lehet tartózkodni. 2. Csak a foglalkozással kapcsolatos felszerelés hozható be. Nem lehet behozni táskát, kabátot, tízórait, stb. 3. A mérőteremben felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 4. Mérést csak azok végezhetnek, akik ismerik a mérőterem rendjét, és ennek ismeretét aláírásukkal ismerik el. 5. Mérés csak felügyelet mellett végezhető! 6. A mérőtermet illetve a mérőhelyet engedély nélkül elhagyni tilos! 7. A mérőeszközökért, a berendezési tárgyakért a mérést végző személyek anyagilag is felelősek. 8. Figyelmetlenségből, hanyag kezelésből adódó károk fegyelmi vétségnek tekintendők és azokért kártérítés követelhető. 9. Szándékos kár okozása esetén, a fegyelmi felelősségre vonás mellett a helyreállítással kapcsolatos minden költséget meg kell térítenie a károkozóknak! 10. Bármilyen fegyelmezetlenség, hangoskodás, vagy más mérésen kívüli tevékenység a mérőteremben tilos! 11. A mérési feladatok végrehajtása, az eredmények helyes értékelése megkívánja: - a mérőterem biztonságtechnikai előírásainak - a munkavédelemi szabályoknak - a mérőhelyek kialakításának - az általános műszerhasználati ajánlások betartását és betartatását, amelyek mindenki számára kötelezőek! 5.13.1. Biztonságtechnikai és munkavédelmi szabályok a mérőteremben 1. A mérőteremben, csak a beosztott személyek tartózkodhatnak 2. A mérési gyakorlatok során gyűrűt, karkötőt, fülbevalót, kilógó nyakláncot, ékszert vagy fémtárgyat viselni tilos! 3. Tilos a mérési előírásoktól eltérően használni, kezelni, szerelni a mérőterem valamennyi műszerét! 4. Bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a mérést vezető tanárnak. 5. Nehezebb tárgyak, műszerek, csak körültekintéssel és felügyelet mellett helyezhetők át. 6. A mérőterem rendjét, biztonsági előírásait a mérést végzők kötelesek ismerni és betartani. 7. Az egyes mérésekhez szükséges biztonságtechnikai előírásokat, eszközöket a mérést végzők kötelesek ismerni, és azokat szükség szerint alkalmazni.

22

6.

A gimnáziumi és szakközépiskolai foglalkozások rendje

Szabadon választható tanórai foglalkozások Az iskolában a tanulók a Pedagógiai Programban meghatározott tanórai foglalkozások közül választhatnak. 6.1.

Az intézményegység vezetője minden tanév április 30-ig, az osztályfőnökök közreműködésével, értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, a várhatóan azt tanító nevelőkről, valamint a felkészítés szintjéről. A jelentkezési lapok leadási határideje május 20. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az intézményegység vezetőjétől írásban kérheti a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésének módosítását. Tanév közben felkészítési szintet és tantárgyat módosítani nem lehet. 6.2.

Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskolánk, a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök - az éves költségvetéstől függően – tandíjkötelesek lehetnek. A tandíj megfizetéséről a tanulónak, szülőnek nyilatkoznia kell. Szakkör vezetését – az intézményegység vezető megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.



Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, honismereti stb.) versenyek, vetélkedők. Az iskolai versenyeket a munkaközösségek írják ki és szervezik. A települési, megyei, országos versenyekre való felkészítés és a jelentkeztetés a szaktanárok feladata, a versenyek nevezési díját a Táncsics Alapítvány is biztosíthatja. A DÖK is hirdethet és szervezhet iskolai versenyeket.



Iskolai rendezvények: Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak kell közreműködniük. A Pedagógiai Programban szereplő, kötelező rendezvényeink: környezetvédelmi nap, gólyabál, szalagavató, ballagás és ezen kívül az ünnepi megemlékezések. Az iskola ünnepélyein ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi viselet: fiúknál sötét nadrág, fehér ing, iskola címerét ábrázoló nyakkendő; lányoknak legalább térd alá érő sötét szoknya vagy hosszú nadrág, matrózblúz az iskola címerét ábrázoló szalaggal. A nyakkendőért és a sálért az iskolába való beiratkozáskor térítési díjat kell fizetni.



Tanulók által szervezett rendezvények. Az iskola tanuló közösségei egyéb –az iskola nevelési programjába nem ütköző - rendezvényeket is szervezhetnek. Ezek lebonyolításához, akkor kell kérvényt benyújtani az intézményegység vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A DÖK által szervezett rendezvény a 23

diáknap. 

Kirándulások, külföldi tanulmányutak. Az iskola a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez – a tanuló írásos kérésére - az iskola alapítványa is hozzájárulhat. A 9. évfolyamosoknak az iskola önköltséges gólyatábort szervez, augusztus utolsó hetében.



Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes.



Környezeti nevelés. Minden diák egy tanévben egyszer, szervezett hulladékgyűjtésen vesz részt. Az iskolánkban - alkalomszerűen - az osztályok gondoskodnak az udvar, a tantermek és folyosók rendbetételéről az osztályfőnök irányításával. Összeszedik a szemetet, felsöprik az udvart, ősszel összegyűjtik a faleveleket.



Tanfolyamok. Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.



Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.



Egyéni foglalkozások. A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) fejlesztő foglalkozásai.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon a tanév végéig részt kell venni. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanórai mulasztással azonos megítélésű. 6.3.

A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vesz részt, iskolai műsorokban, rendezvényeken szerepel, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

jutalmazás formái

ok

szaktanári dicséret

A tantárgyhoz kapcsolódó önként szaktanár

adhatja

24

vállalt és teljesített munkáért. osztályfőnöki dicséret

Az kiemelkedő osztályközösségi osztályfőnök munkáért. Önként vállalt és teljesített munkáért.

igazgatói dicséret

Az iskola hírnevének növeléséért. intézményegység vezető Az iskolai élet valamely területén nyújtott kiemelkedő teljesítményért.

nevelőtestületi dicséret

Az iskolai közösség érdekében osztályfőnök javaslatára a hosszú időn át végzett kiemelkedő nevelőtestület dönt. munkáért.

Könyvjutalom oklevél pénzjutalom



vagy Kiemelkedő jó magatartásért, jó osztályfőnök, szaktanár vagy tanulmányi eredményért, kiváló javaslatára az sportteljesítményért, és kiemelkedő intézményegység vezetője. közösségi munkáért.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktantárgyi,  általános dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bejegyezni.



Az a végzős tanuló, aki több éven át példamutató magatartást tanúsított és kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el vagy kiemelkedő közösségi munkát végzett oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.



Az a végzős tanuló, akinek a bizonyítványa minden évben kitűnő volt és mindig példamutató magatartást tanúsított valamint kimagasló közösségi munkát végzett, pénzjutalommal járó „Pro schola” díjban részesül, melyről a Táncsics Alapítvány kuratóriuma dönt.



Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet vagy könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.



Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményegység vezetői dicséretben részesülnek.



A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.



A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.



Az iskola alapítványa a kuratórium döntése alapján jutalmazhatja az iskola tanulóit. 6.4.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül. A felelősségre vonás (büntetés) módjai: 25

6.4.1.

Fegyelmező intézkedések:

fegyelmező intézkedés

ok

figyelmeztetés négyszemközt

Az elvárttól kismértékben eltérő szaktanár, osztályfőnök viselkedés.

szóbeli figyelmeztetés

Enyhe fokban házirendet.

szaktanári figyelmeztetés

Sorozatosan hiányos a felszerelése, szaktanár zavarja az órát, megszegi a teremhasználati szabályokat.

osztályfőnöki figyelmeztetés

Megsérti a házirendet. Engedély osztályfőnök nélkül elhagyja az iskola épületét. Iskolai ünnepségen nem megfelelően viselkedik vagy nem az ünnepi viseletben jelenik meg. Két különböző szaktanár írásbeli figyelmeztetése után.

osztályfőnöki intés

Sorozatosan megsérti a házirendet. osztályfőnök. Zavarja az osztályközösséget.

igazgatói intés

Sorozatosan megsérti a házirendet. intézményegység vezető Felelőtlen magatartásával kárt okoz. Közösséget zavaró magatartásáért. Szándékosan rongál. Sorozatosan zavarja a pedagógiai munkát.

adhatja

megsérti

a szaktanár, iskolai dolgozó

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.

6.4.2. fegyelmi eljárás

Fegyelmi büntetések Közösséget zavaró magatartásáért. nevelőtestület Folyamatosan és sorozatosan megsérti a házirendet, szándékosan rongál. Sorozatosan zavarja a pedagógiai munkát.

26

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulóval szemben azonnal fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Súlyos kötelességszegésnek, ill. fegyelemsértésnek minősülnek az alábbi esetek: 

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása,



szeszesital, kábítószer iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése, ill. befolyásoltság alatti iskolába érkezés; (utóbbi esetben felnőtt kísérettel hazaküldhető)



a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságának megsértése;



ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A fegyelmi eljárás megindításáról a tagintézmény-vezető dönt. A fegyelmi döntés meghozatala a nevelőtestület jogköre, amelyet az iskolai fegyelmi bizottságra vagy alkalmi bizottságra ruház át. A fegyelmi eljárás megindítását írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézményegység vezetője határozza meg, de ez az összeg nem lehet több mint az aktuális minimálbér ötszöröse. 6.5. Az

6.5.1.

iskolai élet rendje

Az iskola nyitva tartása

Az iskola reggel 1/2 7 óra és este 19 óra között tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az tagintézmény-vezető ad engedélyt. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményegység vezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az iskolát egyébként zárva kell tartani! Az iskola, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az adminisztrátori iroda reggel 7 óra 30 perctől délután 15 óra 30 percig áll, szülők és tanárok rendelkezésére. A diák nagyszünetben illetve a tanítás után intézheti ügyeit. A tanuló a tanáriba kopogtatás után jelentheti problémáját, a 2. óra utáni szünetben illetve a tanítási órák után. Az első tanítási óra 7 óra 45 perckor kezdődik, ezért minden tanuló köteles 7 óra 40 perctől az első óra helyén tartózkodni. A tanítási órák időtartama 45 perc. Nulladik óra szükség szerint tartható. Ha a tanítási nap dupla órával végződik - a tanulók egyetértésével – összevontan tarthatók. Csengetési rend: Órák

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Csengetés 745-830 835-920 930-1015 1030-1115 1125-1210 1220-1305 1315-1400 6.5.2.

Az iskola napirendje, tanórai és egyéb foglalkozások rendje

A tanuló az iskolába való megérkezéskor utcai cipőjét papucsra (váltócipőre) cseréli, amelyet egy zárható szekrényben tárolhat. A szekrények rendjéért, tisztaságáért, az azt használó diákok a 27

felelősek. Az osztályfőnök illetve az intézményegység vezető megbízottja jogosult a szekrényrend, ill. a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diákok jelenlétében. A tanuló a tanterembe belépő és távozó felnőttet néma felállással, az órán kívül a napszaknak megfelelően köszöntik. A tanulók kötelesek a folyosókon, a lépcsőházban haladó felnőtteket udvarias félreállással elengedni és tisztelettel köszönteni. A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot látnak el hetenkénti beosztásban a kijelölt területeken. Munkájuk zavarása, utasításaik megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül. A hetesek feladatai:  A hiányzók számontartása, jelentése  Szünetekben szellőztetnek, gondoskodnak szivacsról, a terem és a tábla tisztaságáról  Csengetés után 5 perccel jelentik az irodában, ha nem érkezett meg a tanár  Gondoskodnak az utolsó órát tartó pedagógussal együtt a tanterem tisztaságáról és rendjéről (szemét összeszedése, székek felhelyezése a padra, tábla tisztítása, ablakok bezárása, lámpák leoltása). Minden tanuló köteles az iskolai munkájához szükséges felszerelést valamint ellenőrzőjét magánál tartani, az osztályzatokat bejegyezni, szülővel havonta aláíratni. Új ellenőrző csak szülői kérvényre, az iskola vezetőjének engedélyével adható. A tanítási idő alatt a tanulók csak engedéllyel hagyhatják el az iskola épületét. Átvonulás a tornaterembe, művelődési házba tanári kísérettel történik. Azok a tanulók, akiknek órarend szerint nincs órájuk (lyukas órájuk van), a folyosón, a büfében tartózkodhatnak. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat lehetőleg ne hozzanak magukkal. Az iskolai munkához nem tartozó tárgyakat a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal, azokat a tanórán nem használhatják. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát, mobiltelefont stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ezekért az iskola felelősséget nem tud vállalni. /Nagyobb érték megőrzésére az irodában van lehetőség./ Amennyiben a tanításhoz nem szükséges eszközökkel (mobiltelefon, szórakoztató elektronikai és egyéb eszközök) a tanulók zavarják az óra menetét, a tanár felszólítására el kell rakniuk az eszközt. Amennyiben ezt nem teszik, ismételt felszólításra át kell adniuk a foglalkozást vezető pedagógusnak, aki a foglalkozás végén visszaadhatja a tanulónak, esetleg mérlegelési lehetőségével élve csak a szülőnek. A tantermekben, öltözőkben, cipős-szekrényekben őrizetlenül hagyott tárgyakért az iskola felelősséget nem tud vállalni. Mobiltelefonnal és más eszközzel kép és hanganyag felvétel készítése az illető személy belegyezése nélkül tilos! Az iskola munkahely. Az ízléstelen, feltűnő (pl.:sort, miniszoknya, haspóló) öltözködés tilos! Az iskolában és az iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon tilos a dohányzás! Tilos az iskola tanulóinak az alkohol és drogfogyasztás! Ezek iskolába hozatala fegyelmi eljárást von maga után. 28

6.5.3. A tanulókat védő, óvó előírások A tanulókat a tanévkezdéskor munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, amelynek dokumentálása a naplóban történik. A tanulók aláírásukkal igazolják az elhangzottak tudomásulvételét. Tanév elején a tanulókkal ismertetni kell a bombariadó, tűzriadó esetére elkészített épületkiürítési tervet, valamint a szaktantermek használati rendjét. Külön oktatást kell tartani a tanév első testnevelés óráján és sportfoglalkozásán, a tanulmányi kirándulásokat, közhasznú munkát megelőzően és minden olyan tanítási órán, ahol a diákok által használt eszközök baleset forrásai lehetnek. 6.5.4.

A helyiségek használati rendje

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért A helyiségek beosztását a mindenkori tantárgyfelosztás és az osztályok órarendjének függvényében az iskola vezetése a tanítás első napján közli az érintettekkel. A tanítási órákat a beosztásnak megfelelő termekben kell tartani, egyéb foglalkozásokra az intézményegység vezetővel való egyeztetés után lehet termet kérni. A számítástechnika szaktanterembe enni és innivalót bevinni tilos! Ezekben a termekben a diákok csak tanári felügyelet mellett vagy tanári engedéllyel tartózkodhatnak. A tanulók a tantermekben lévő számítógépeket, projektorokat csak tanári engedéllyel használhatják; a gépekhez tartozó eszközöket a tanuló nem cserélgetheti. Az iskolai diákönkormányzat a rendezvényeire az intézményegység vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján igénybe veheti az iskola tantermeit. Az iskola udvarán lévő sportpályát nappal külön engedély nélkül használhatják, amennyiben nem zavarják a kötelező és a szabadon választott sportfoglalkozásokat. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon és a sportfoglalkozásokon. Ezeken az órákon, a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük. Hirdetményt és egyéb közleményt csak az intézményegység vezető engedélyével lehet az iskola területén elhelyezni. Az iskola árusokat nem fogad. 6.6. Hiányzás

A tanuló csak indokolt esetben hiányozhat. A tanuló a hiányzását illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról, a következő szabályok szerint igazolhatja: 

A hiányzást, a hiányzást követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán igazolni kell.

29



Az igazolás lehet: orvosi igazolás, hivatalos okmány, szülői igazolás maximum tanévi 3 napról.



Előre látható 1-3- nap távolmaradásra az intézményegység vezető adhat engedélyt, előzetes szülői megkeresés alapján. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.



A tanórákról való késést percre pontosan a tanár feljegyzi a naplóba. Amennyiben a hiányzások elérik a 45 percet, az egy igazolatlan vagy igazolt órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki az óráról. Bejáró tanulóknak indokolt esetben 5-10 perc késési engedély adható. A késést az intézményegység vezető engedélyezheti.



Igazolatlan az a hiányzás, amelyet a házirendben leírtak szerint nem igazoltak. A mulasztás igazolt vagy igazolatlan jellegét az osztályfőnök dönti el.



Az igazolatlan mulasztások, a késések minden tanuló esetében kihatással vannak a magatartási jegyre, illetve fegyelmi felelősségre vonással járhatnak.



Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el.

Az iskola a tanuló igazolatlan mulasztásáról és annak jogkövetkezményeiről értesíti: Tanköteles tanuló

Nem tanköteles, Nagykorú tanuló kiskorú tanuló

Szülőt (Kollégiumot ha Első az külön intézmény) igazolatlan mulasztásnál Következő alkalommal

Szülőt (Kollégiumot)

10 óra

Gyámhatóságot

Szülőt (Kollégiumot)

Tanulót

Gyermekjóléti Szolgálatot

Következő alkalommal:

Következő alkalommal:

Szülőt (Kollégiumot) Gyermekjóléti Szolgálatot

Tanulót

30 óra

Gyermekjóléti Szolgálatot

Általános szabálysértési Megszűnik a hatóságot (Járási Hivatal) jogviszonya

tanuló Megszűnik a tanuló jogviszonya

Gyermekjóléti Szolgálatot 50 óra



Gyámhatóságot

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 250 tanítási órát, vagy egy tantárgyból a tanítási órák 30%-át, vagy a szakmai alapozó órák 30

20%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható; kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben osztályozóvizsgát nem tehet, tanulmányait csak az évfolyam ismétlésével folytathatja. 

Ha a tanuló államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi illetve sportversenyre készül, akkor a verseny, ill. a vizsga napján hiányozhat. Ha iskolai rendezvény próbáján vesz részt és –e miatt hiányzik a tanítási óráról, a tanuló hiányzását az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti.



Ha a végzős tanuló bizonyíthatóan nyílt napon vesz részt egy felsőoktatási intézményben, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását az osztályfőnök igazolja.

A hiányzás miatti lemaradást minden esetben pótolni kell, a szaktanárral egyeztetett határidőre. 6.7. Tankönyvellátás,

szociális támogatás

Amennyiben a család anyagi körülményei ezt indokolttá teszik, a tanuló kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban részesülhet. 

Rászoruló tanulók számára a szülő kérésére az intézményegység vezető ingyenes tankönyvhasználatot engedélyezhet az ingyen tankönyvre jogosultak számán felül, a könyvtári készlet erejéig. Az ilyen irányú kérelmeket minden tanév szeptember 15-ig lehet benyújtani.

A rászoruló tanuló, kérelmére - a lehetőségek figyelembevételével - szociális támogatásban részesíthető: 

az iskolai költségvetés terhére, az osztályfőnök vagy az ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján;



az iskola alapítványának terhére, a kuratóriumi tagok döntése alapján.

A kérelem elbírálása a tanuló családi körülményei, közösségi munkája, valamint tanulmányi eredménye alapján történik. 6.8. Térítési

díj, tandíj, a tanulók díjazása

A tandíj, térítési díj, vizsgadíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat és azok mértékét a köznevelési törvény határozza meg. Tandíjat, térítési díjat vagy vizsgadíjat kell fizetni: 

A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, a tanmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor.



Az iskola által, külsősöknek szervezett tanfolyamon való részvételért (idegen nyelv, számítástechnika stb.)



A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsgáért - beleértve a javítóés pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsgáért.



A fenntartó határozata alapján az intézményegység vezető dönt, a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről.

A tanulók által előállított termékek díjazása: 31



A tanuló által előállított termékek, dolog, alkotás a tanítási időben, az iskolai tanórán készül az iskola által biztosított anyagokkal készült, vagy válik közkincsé akkor az alkotás az intézmény tulajdonát képezi. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került termék értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ilyen esetekben az iskola a tanulóval egyedi megállapodást köt.



Ha a tanuló az alkotást az iskola közreműködése nélkül hozta létre, akkor az alkotás után járó mindennemű díjazás és bevétel a gyermeket, ill. szülőt illeti. 6.9. Tanulmányok

alatti vizsgák

 Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, - akinek éves hiányzása vagy a tantárgyi hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja és emiatt nem osztályozható. - aki vendégtanuló vagy magántanuló, - aki előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt követelményeket, - akinek tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezte az intézményegység vezető.  Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki - tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, - eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, - aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.  Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, - a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad - aki az osztályozó-, pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg.  Pótló vizsga Pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó, vagy különbözeti vizsgát tenni. Minden a vizsgákat érintő kérdésben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtakat kell figyelembe venni. 6.9.1.

Tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje

Az osztályozó vizsga időpontja (a vizsgaidőszak) általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák előtti hónapban van, a vizsga pontos napját és időpontját az intézményegység vezető a szaktanárral való egyeztetés után jelöli ki. Indokolt esetben, az intézményegység vezető engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen osztályozó vizsgát. A különbözeti vizsga időpontjáról az intézményegység vezető a beiratkozást vagy kérelem benyújtását követő 15 napon belül írásban értesíti a tanulót és szülőjét. A vizsgázó javító vizsgát, az iskola vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. 6.9.2.

Osztályozó vizsgára jelentkezés módja, határideje:

Azoknak a tanulók, akik a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek és tanulmányaikat az adott tárgyból, az adott évben befejezik, osztályozó vizsgát 32

tesznek. Nekik külön írásbeli kérelmet nem kell benyújtaniuk, az érettségi vizsga jelentkezési lapjának határidőre történő leadása (február 15) egyben jelentkezés az osztályozó vizsgára. Minden más esetben, osztályozó vizsgára jelentkezni az intézményegység vezetőnek címzett írásbeli kérelemmel lehet. A kérelemben szerepelnie kell a kérelem okának és kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásának. 6.9.3. Az osztályozóvizsga követelményei tantárgyanként, évfolyamonként Az osztályozó vizsga részletes követelményeit, részeit a Pedagógiai Program tartalmazza.

33

7.

Az általános iskola foglalkozásainak rendje.

1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 – 18.00-ig van nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.15-től a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.45-ig kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítás reggel 8 órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát (nulladik órát) 7.05-től kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni. 5. A tanítási órák ideje 45 perc. 6. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

0. óra

7.05 – 7.50

1. óra

8.00 – 8.45

2. óra

8.55 – 9.40

3. óra

9.55 – 10.40

4. óra

10.50 – 11.35

5. óra

11.45 – 12.30

6. óra

12.40 – 13.25

A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.15 és 7.45 között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.

34

7. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek. 8. Az első tanítási óra kezdete előtt az osztályok az udvaron sorakoznak, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint kell a termekbe vonulniuk. 9. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 10. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az iskola vezetője vagy a helyettese adhat engedélyt. 11. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. 12. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 15 óra között. 13. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola vezetője adhat. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak. 16. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 17. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeit használó tanulók és felnőttek felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, 35

 az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. 7.1.

1.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán

kívüli foglalkozásokat szervezi: 7.1.1.

Napközi otthon, tanulószoba

Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. 7.1.2.

Hagyományőrző tevékenységek

Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések. 7.1.3.

Diákétkeztetés

A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. 7.1.4.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére felkészítő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

36

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7.1.5.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 7.1.6.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – a tagintézmény-vezető beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 7.1.7.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. 7.1.8.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. 7.1.9.

Osztálykirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

37

7.1.10. Erdei iskolák, táborozások

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik tábor jelleggel, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7.1.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7.1.12. Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,

klubdélutánok,

táncos

rendezvények

stb.).

A

szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy a fenti foglalkozások mindegyikén részt tudjanak venni a nehezebb szociális körülmények között élő családok gyermekei, így a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is. 7.1.13. Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 7.1.14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

38

7.1.15. Hit- és vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában

2.

– 14 és 16.45 között – szervezik meg. Ettől eltérni csak a tagintézmény-vezető beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a

3.

felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett

4.

tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. Ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére a tagintézmény-vezetője adhat. 5.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a

házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló a tagintézmény-vezető engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6.

Az iskolai könyvtár a tanulók számára tanítási napokon 11-től 15 óráig tart nyitva. A

könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik. 7.2.

A napközi otthonra vonatkozó szabályok

1.

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik.

2.

A napközi otthonba a tanév első napján kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő

tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3.

A napközis foglalkozások –a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva- a

délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek, és délután 16 óráig tartanak. 39

Szülői igény

esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16 óra és 16.30 között felügyeletet biztosít. 4.

A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

5.

A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme

alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettes engedélyt adhat.

6.

Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával

folyamatosan példát mutat, a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. 7.

A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként egy-egy tanulmányi felelős  nemenként egy tisztaságfelelős  egy játékfelelős  két napos (terítő)

8.

A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök

feladatai:  gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,  figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,  segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 9.

A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:  felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,  ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,  a tanulás végén letörlik a táblát.

10.

A játékfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelősök feladatai: 40

 a

nevelőnek

segítenek

a

játékfoglalkozások

szervezésében,

lebonyolításában,  segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében,  felügyelnek a csoport játékainak megóvására,  rendet tartanak a csoport játékszekrényében. 11.

A naposok (terítők) megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:  segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában,  megterítenek étkezés előtt, segítenek a tálalásban,  ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát. 7.3.

1.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját maga testi épségét, egészségét;  óvja társai testi épségét, egészségét;  sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;  megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.

A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön

szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; 41

 a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót,  a sportfoglalkozásokon a tanulók kössék össze a hajukat! 3.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az

iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolai védőnő évente több alkalommal –illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén- elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.

7.4.

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati

vezetőség

irányítja.

A

diákönkormányzat

tevékenységét

a

tagintézmény-vezető által megbízott pedagógus segíti.

7.5.

A tanulók tantárgyválasztása

1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:  1 – 3. évfolyamon: német tantárgy  5 – 8. évfolyamon: német tantárgy emelt óraszámban (heti 5 óra) 2. A tagintézmény-vezető minden tanév végén az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos 42

döntését az osztályfőnöknek. 4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig a tagintézményvezetővel írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola vezetőjének.

7.6.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:  osztályozóvizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga. 2. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 43

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei -

osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel,

-

javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.

7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell vagy írásbeli, vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

44

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 7.7.

2. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 3. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  folyosói diák ügyeletesek,  tantárgyi felelősök. 5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

45

6. A nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény

lebonyolításával

közreműködniük

kell.

A

megbízott tanórán

pedagógus

kívüli

iskolai

utasításai

alapján

rendezvényekért

–

felelős

tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.

7.8.

1.

A tanulók mulasztásának igazolása

A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról –

tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez

alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola vezetője adhat. 3.

A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat

távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási

napon belül  három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,  egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 46

5.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja

távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni. Amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, azt egy tanítási óráról történő hiányzásnak kell tekinteni. 7.9.

A tanulók jutalmazása

1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,

47

 kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 5. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 7. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 8. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

7.10.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés, 48

 tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola vezetője határozza meg. 7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

7.11.

1. A

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

tankönyvkölcsönzéssel

kapcsolatos

szabályok

azokra

a

kiadványokra

vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. A tagintézmény-vezető

–

az

osztályfőnökök, valamint a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket 49

 azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,  az

iskolától

kölcsönözhető

tankönyvekről,

taneszközökről

és

más

felszerelésekről,  arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,  arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. 3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, a szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adniuk az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából 50

származó értékcsökkenést. 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 7.12.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Ha a tanuló az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), pénzt hoz az iskolába, ezek megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgokat, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles azokat átadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Ha a gyermek első alkalommal szegi meg ezt a szabályt, akkor az elvett tárgyakat a tanítási nap végén 51

visszakaphatja. További esetekben mindezeket csak a szülő veheti át az iskolában. 8.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény vezetője készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják az osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az intézmény vezetőjéhez. 4. A házirend tervezetéről az intézmény vezetője megkérdezi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az intézmény vezetője a tanulók, a nevelők, a szülők valamint a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével készíti el a házirend végleges tervezetét. 6. Az intézmény vezetőjének - a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul - meg kell szereznie a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az intézmény vezetője, a nevelőtestület a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

52