HÁZIREND. Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

HÁZIREND Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

2015.03.11.

Tartalomjegyzék ISKOLA .................................................................................................................................................................. 3 Bevezető: ............................................................................................................................................................. 3 1. A házirend célja, feladata ............................................................................................................................ 3 2. A házirend hatálya ....................................................................................................................................... 3 Közösségek meghatározása ................................................................................................................................. 4 Jogok ................................................................................................................................................................... 5 A tanuló(k) joga, hogy ..................................................................................................................................... 5 Tanulói jogok érvényesítése az iskolában ....................................................................................................... 6 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ............................................................................. 7 Kötelességek ........................................................................................................................................................ 8 Intézményi szinten ........................................................................................................................................... 8 Tanórán, gyakorlati foglalkozáson .................................................................................................................. 9 Iskolánk munkarendje ....................................................................................................................................... 10 Intézmény ...................................................................................................................................................... 10 2. Tanóra........................................................................................................................................................ 11 3. Egyéb foglalkozások ................................................................................................................................. 12 Hiányzások ........................................................................................................................................................ 14 a.) Késések: ................................................................................................................................................... 14 b.) A hiányzások igazolása: ........................................................................................................................... 14 d.) Szankciók ................................................................................................................................................. 15 Jutalmazás ....................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Büntetés ............................................................................................................................................................. 17 Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai ............................................................................................ 19 1. Magatartásminősítés szempontjai: ............................................................................................................. 19 2. A magatartás félévi és év végi értékelése: ................................................................................................. 19 3. Szorgalom minősítésének szempontjai: ..................................................................................................... 20 A szorgalom félévi és év végi értékelése ....................................................................................................... 20 Egyéb rendelkezések ......................................................................................................................................... 21 Tankönyvtámogatás, ösztöndíj, szociális támogatás ..................................................................................... 21 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................................................... 23 Tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos szabályok: ................................................................................. 24 Egészségügy .................................................................................................................................................. 24 Az iskola védelmi rendszere .......................................................................................................................... 25 Ügyintézés ..................................................................................................................................................... 25 Munka-, tűz- és balesetvédelem .................................................................................................................... 25 Rendkívüli események................................................................................................................................... 25 Helyiségek, területek használata.................................................................................................................... 25 TANMŰHELY ...................................................................................................................................................... 26 A napi foglalkozások rendje .............................................................................................................................. 26 Mulasztások, késések, távolmaradási engedély ................................................................................................. 28 Baleset-elhárítás, elsősegély nyújtás ................................................................................................................. 28 Fegyelemsértés, károkozók felelősségre vonása ............................................................................................... 29 D.) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS................................................... 29 F.) MELLÉKLETEK............................................................................................................................................. 34 I. Belső vizsgaszabályzat ................................................................................................................................... 34 a.) Szakiskola és szakközépiskola ................................................................................................................. 34 Esti képzés (érettségi és szakma) ................................................................................................................... 40 Híd képzés ..................................................................................................................................................... 40 Speciális szakiskola ....................................................................................................................................... 40 KOLLÉGIUM ....................................................................................................................................................... 40

1

I. Általános rendelkezések ................................................................................................................................. 40 II. Kollégiumi felvétel ....................................................................................................................................... 40 III. Diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 41 IV. Kollégiumi tanulói munkarend .................................................................................................................... 41 V. Kimenő, eltávozás ........................................................................................................................................ 42 VI. Kollégiumi foglalkozások ........................................................................................................................... 44 A tanulók kötelező foglalkozásai: ................................................................................................................. 44 VII. Hazautazás ................................................................................................................................................. 45 IX. Egyéb szabályok .......................................................................................................................................... 45 X. 18 éven felüli vagy szakmát, érettségi szerzett kollégistákra vonatkozó szabályok ..................................... 47 BELSŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 47

2

ISKOLA Bevezető: 1. A házirend célja, feladata Célja: Iskolánk házirendje helyi szabályzat, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely 

az intézmény törvényes működését,



a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a



kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítja.

Feladata: A házirend feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény 

törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,



közösségi életének szervezését,



Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását,



oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,



használóinak, de főként a gyermekeknek, tanulóknak egymással való kapcsolatát,



azon belső rendszabályainak kialakítását, amelyek megtartása lehetővé teszi az egyéni és kollektív jogok érvényesülését (de nem az iskola munkájának rovására).

2. A házirend hatálya 

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és az iskola minden alkalmazottjának.



A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.



A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

3

Közösségek meghatározása Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-mint pedagógusvezető- az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két főt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Szakmai csoportok: Az azonos szakmát tanuló diákok csoportja, az osztályközösség része. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységeinek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákok képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a munkát segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi,

véleményezési

és

egyetértési

jog

gyakorlása

előtt

a

diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a

diákönkormányzat

elnöke

/tanuló/

beszámol

az

előző

diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai

házirendben

tapasztalatairól.

4

meghatározottak

végrehajtásának

A tanulók nagyobb csoportja ill. közössége: az egy évfolyamra járó tanulókat jelenti. Jogok A tanulói jogviszonyból eredő mindenféle módosításhoz a törvényes képviselő egyetértése szükséges. A tanuló(k) joga, hogy  az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák 

iskolai tanulmányi rendjében pihenőidő, szabadidő, testmozgási lehetőség legyen



sportolási, étkezési lehetőséget alakítsanak ki életkorának megfelelően



személyiségét, emberi méltóságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, e jogának gyakorlása azonban a.)

nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében,

b.)

nem veszélyeztetheti a saját, társai és az intézmény alkalmazottainak egészségét,

c.)

nem veszélyeztetheti a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását



adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,



a 11. osztálytól kezdődően a kerettantervben, a Pedagógiai Programban, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból,



vallását gyakorolja, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint nem sértheti mások személyiségét, méltóságát,



kérelmére kollégiumi ellátásban részesüljön,



válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül,



előzetes egyeztetés után (az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaival, vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését (könyvtár, sportlétesítmények, számítógép, stb.),



igénybe vegye az iskolai egészségügyi szolgáltatást,



véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát,

5



kérelmére - jogszabály szerint meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,



választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre,



kérelmére, indokolt esetben, szociális támogatásban részesülhet,



javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben,



információt kapjon az iskola működésével és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban,



megismerje az iskola Pedagógiai Programját, a helyi tanterv követelményeit,



részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken,



kezdeményezze a diákönkormányzat, vagy a diákkör, szakkör létrehozását,



kulturált

formában

tájékozódjon

tanulmányi

előmenetelével,

érdemjegyeiről,

tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, 

kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,



kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor,



dolgozatát 14 napon belül kiértékelve megtekinthesse,



vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az osztályfőnökétől, a gyermekvédelmi

felelőstől

vagy

az

iskola

igazgatóságától

illetve

bármely

pedagógusától, valamint hogy kérdéseire érdemi választ kapjon. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 1.1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. 

a panasz kivizsgálására az iskolaszék jogosult.



a panasz érdemi elbírálására, orvoslására a benyújtástól számított 7 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető) s arról írásban kell értesítenie a tanulót.

1.2. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.

6

1.3. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. 1.4. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola tanulóival kapcsolatosan. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása a.) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról i. az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként egy alkalommal, a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán és iskolai körözvényeken keresztül folyamatosan tájékoztatja. ii. az

osztályfőnökök

az

osztályfőnöki

órákon

folyamatosan

tájékoztatják. b.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. c.) A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. d.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. e.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden félév elején, a porta mellet elhelyezett hirdetőtáblán keresztül és előzetes megbeszélés alapján személyesen is folyamatosan tájékoztatja.



az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják

f.) A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 

szóban: a.) a szülői értekezleteken,

7

b.) a nevelők fogadó óráin, c.) a nyílt tanítási napokon, d.) a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken, e.) előzetes egyeztetés alapján bármelyik tanítási napon, 

írásban az ellenőrző könyvben és postai úton.

g.) A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. h.) A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. i.) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. j.) Az iskola belső szabályzataiban a tanulókra vonatkozó rendelkezésekről tájékoztatást lehet kérni tanítási időben az iskola igazgató helyetteseinél illetve az iskolai könyvtár nyitvatartási idejében az intézmény könyvtárosától.

Kötelességek Intézményi szinten A tanuló kötelessége, hogy 

tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait, őket a napszaknak megfelelően köszöntse,



munkahelyén, az iskolában a nemek közötti kulturált viselkedés szabályait megtartsa.



úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában,



fegyelmezetten és figyelemmel részt vegyen a tanórákon, szakmai gyakorlatokon és a választott foglalkozásokon



véleményét kulturált formában fogalmazza meg, tárja nevelői, társai elé.

8



ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a Házirend előírásait,



közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában,



közreműködjön rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában,



megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,



óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,



észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a balesetet,



az iskolában megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, túlzásoktól mentes, életkorának megfelelő legyen,



az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát,



ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát (fehér blúz, ing és sötét szoknya, nadrág, hozzá illő cipővel),

 a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzás, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztása az egész intézmény területén tilos. Tanórán, gyakorlati foglalkozáson A tanuló kötelessége, hogy 

becsengetéskor a szaktanárt fegyelmezetten várja a tanterem előtt,



a hetes jelentése után tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészítse,



a tanórán figyeljen,



képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a munkában,



ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezzen,



felszólításra állva feleljen



ne használjon nem a tanórai munkához kapcsolódó eszközöket (telefon, discman, walkman, újság). Ezek használata a tanórán csak nevelő engedélyével történhet amennyiben a tanórai munkához ezek az eszközök szükségesek-, egyéb esetekben SZIGORÚAN TILOS!



tanóra alatt ételt, italt ne fogyasszon, ne rágógumizzon,

9



a tanórához nem kapcsolódó könyv, folyóirat, stb. nézegetésével ne zavarja a pedagógus és társai munkáját.

Iskolánk munkarendje Intézmény a.) Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől -péntekig 06 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. b.) A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. c.) A tanítás előtti gyülekezés helye: az osztályterem vagy a szakterem előtt. d.) Az iskolában a csengetési rend az alábbi: Óra

Tanóra hossza

szünet

1

745-830

10 perc

2.

840-925

10 perc

3.

935-1020

10 perc

4.

1030-1115

10 perc

5.

1125-1210

10 perc

6.

1220-1305

15 perc

7.

1320-1405

5 perc

8.

1410-1455

5 perc

9.

1500-1545

5 perc

10.

1550-1635

5 perc

11.

1640-1725

5 perc

12.

1730-1815

5 perc

13.

1820-1905

5 perc

14.

1910-1955

e.)Elméleti oktatás keretében a tanítási órák hossza 45 perc. Az iskolában a gyakorlati képzést 60 perces tanítási órákkal kell megszervezni. f.) Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint a folyosókon vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 10

g.) az intézmény területét a tanuló csak kilépővel hagyhatja el. 2. Tanóra a.) Az óra megkezdése után érkező tanulók késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Az órakezdés után indokolatlanul később érkező tanulók igazolatlan órával büntethetők a későbbiekben részletezettek szerint. b.) Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. c.)A pedagógusok az óra végén gondoskodnak az osztályterem rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, leoltják a villanyt, összeszedik a szemetet). d.) Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet köteles a tanuló naponta magával hozni, kérésre tanárának átadni. e.)A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket s egyéb közléseket 7 napon belül aláíratni. f.) Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles a megelőző órán bejelenteni a tanulóknak. g.) A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. h.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: 

hetesek



tanulói ügyeletesek az iskola portáin i.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. Feladataik az alábbiak:



gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórára



az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,



az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét,

11



ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 10 perccel nem érkezik meg, jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. j.) Tanulói ügyeletesek működnek a tanítás alatt és az óraközi szünetekben. A tanulói ügyelet beosztását az osztályfőnök végzi. A tanulói ügyeletesek segítik a kijelölt területükön az ügyeletes nevelők és a portások munkáját, ügyelnek a rendre. k.) A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:



a tanuló a sportcsarnokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat,



a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük,



a sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, elsősorban a balesetek elkerülése miatt! ,



az ékszerek megőrzését a tornacsarnokban tartózkodó pedagógus feladata biztonságosan megoldani,



a szabályok megszegéséből adódó rongálás illetve baleset esetén a tanuló felelősségre vonható.

3. Egyéb foglalkozások a.) Az iskola tanulói számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi egyéb foglalkozásokat szervezi: 

tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását

az

egyes

szaktárgyakhoz

kapcsolódó

egyéb

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek rendje az intézmény munkatervében szerepel és a munkaterv elfogadásával érvénybe lép. 

iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelés órával együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

12



versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.



kirándulások, szabadidős foglalkozások: Az iskolában megszerzett elméleti tudás mélyítésére intézményünk oktatói rendszeres szakmai kirándulásokat szerveznek minden tanévben. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szakmai kirándulásokon és a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.



iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

b.) A egyéb foglalkozásokat a nevelők a munkatervben elfogadott és a tanulókkal ismertetett időpontokban tartják. Az ettől eltérő időpontokról a tanulókat és szüleiket értesíteni kell. c.) A egyéb foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. A egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. d.)A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a nevelők, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. e.) A egyéb foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. f.) Az iskolai könyvtár a tanulók számára tanítási napokon a könyvtár ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az iskola dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól.

13

Hiányzások a.) Késések: A tanterembe illetve a gyakorlati helyre az osztály, csoport és a nevelő, szaktanár megérkezése után megjelenő tanuló későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról illetve gyakorlatról, az órát, gyakorlatot tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri egy elméleti óra időtartamát, gyakorlat esetén a 60 percet, egy tanítási óráról illetve gyakorlatról történő hiányzásnak minősül.

b.) A hiányzások igazolása: A tanulónak a tanóráról vagy a tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. 

A szülő egy tanévben legfeljebb háromszor egy tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. Az igazgató hat oktatási napig, az osztályfőnök három oktatási napig, a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati napig terjedő időre, a szaktanár saját tanítási órájáról a hatáskörében távolmaradást engedélyezhet.



A szülőnek a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.



A tanulónak a szülői vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatnia, legkésőbb a mulasztást követő osztályfőnöki órán.



Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.

c.) A hiányzások hatása a magatartás értékelésére Az osztályfőnököknek javasolt értékelési módszer. Ettől az osztályfőnök és az az osztályban tanító pedagógusok közös megegyezéssel, indokolt esetben eltérhetnek. 

példás (5) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs igazolatlan mulasztása.



jó (4) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek legfeljebb egy igazolatlan órája volt.

14



változó (3) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 2-5 óra igazolatlan mulasztása volt.



rossz (2) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 5 óra felett volt az igazolatlan mulasztása.

d.) Szankciók  Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: 

az

iskolai

nevelés-oktatás

általános

műveltséget

megalapozó

szakaszában a 250 tanítási órát, 

az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át,



egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át

meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 

Ha a tanuló a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében, gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.



Ha a tanuló mulasztása az előző pontban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet

15

tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. 

ismétlődés esetén az igazolatlan késések a korábban leírtak szerint 45 perc illetve gyakorlat esetén 60 perc összidő esetén egy igazolatlan órának számítanak.



két óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.



3-7 igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki intésben részesül.



10 óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül.

A gyermek , tanuló hiányzásával, mulasztásával

kapcsolatos teendők esetében a

20/2012-es EMMI rendelet 51§ 1-10. pontja az iránymutató.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, 

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



szakmai versenyeken eredményesen szerepel,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



szakoktatói dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret



nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi valamint közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

16



szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,



kiemelkedő közösségi munkáért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Tárgyjutalomban részesülnek – az intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével – azok a tanulók, akik 

iskolai szintű versenyek helyezettjei,



iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szerepelnek,



szakmai versenyeken eredményesen szerepelnek,



a tanév során példamutató magatartásúak és tanulmányi eredményük kiemelkedő,



iskolai tanulmányaikat kiemelkedő eredménnyel folytatták és zárták le,



kiemelkedő közösségi munkát végeztek. 2. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. Ifjúsági nívódíj adható a nevelőtestület döntésének következtében annak a tanulónak, aki tanulmányai alatt iskolánk hírnevét öregbítette, közösségi tevékenysége kiváló, hiányzása nem haladja meg az évi 90 órát (igazoltan), tanulmányi eredményének átlaga eléri 4,2.

A fegyelmező intézkedések és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 

a tanulói Házirend előírásait megszegi,



igazolatlanul mulaszt,

büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: 

szaktanári figyelmeztetés,



szakoktatói intés,



szakoktatói megrovás,



osztályfőnöki figyelmeztetés,



osztályfőnöki intés,

17



osztályfőnöki megrovás,



igazgatói figyelmeztetés,



igazgatói intés,



igazgatói megrovás,

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: 

súlyos agresszivitás, a másik tanuló megverése, bántalmazása,



az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése,



a szándékos károkozás,



az iskola nevelői, alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,



ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint FEGYELMI ELJÁRÁS indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi eljárást az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: 

megrovás,



szigorú megrovás,



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,



áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,



eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,



kizárás az iskolából.

A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal és az iskolaszékkel, diákönkormányzattal. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen 15 napon belül a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra alapozva.

18

A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a Ptk. Szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg 

gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át,



szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai 1. Magatartásminősítés szempontjai:  fegyelmezettség, szabálytisztelet 

viselkedéskultúra, hangnem



hatás a közösségre, társas emberi kapcsolatok



Házirend betartása



felelősségérzet



hiányzások számának figyelembevétele.

2. A magatartás félévi és év végi értékelése: Példás magatartású az a tanuló, aki: 

a közösség alakítását, fejlődését munkával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, valamint iskolai és iskolán kívüli viselkedésével aktívan erősíti, és társait is erre ösztönzi,



szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne.



a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi,



nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias.



semmilyen szintű figyelmeztető intézkedés nem történt vele szemben



fegyelmezett, pontos és segítőkész.



képességeinek megfelelően teljesít.

Jó magatartású az a tanuló, aki: 

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás.



a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja.



nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias. 19



fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.



legfeljebb csak szóbeli fegyelmező intézkedés történhet vele szemben.

Változó magatartású az a tanuló, aki: 

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel;



a Házirend szabályai ellen gyakran vét;



nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben hangneme, beszédmódja kifogásolható;



fegyelme ingadozó, személyiségével az osztályban többször van probléma;



legfeljebb osztályfőnöki intésben részesült.

Rossz magatartású az a tanuló, aki: 

magatartásával a közösség értékrendjét negatív irányba befolyásolja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be;



közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek;



a Házirend több pontját gyakran súlyosan megsérti;



nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen és udvariatlan;



fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik;



fegyelmező intézkedési fokozatokkal rendelkezik, melyek leírása az SZMSZ-ben található.

3. Szorgalom minősítésének szempontjai:  tanulmányi munka 

munkavégzés



kötelességtudat



tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunka

A szorgalom félévi és év végi értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki: 

igényli a tudás bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját;



munkavégzése pontos, megbízható, minden tárgyban elvégzi feladatait (iskolai, házi)



önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és alapos;



kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik;



érdeklődése a tárgyakon kívüli ismeretanyagra is kiterjed;

20



egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál (gyűjtőmunka, versenyek, szakkörök)



felszerelésére gondot fordít, rendszeresen elhozza;



részt vesz az iskola tanórán kívüli életében.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki: 

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, megbízhatóan dolgozik;



alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, ellenőrzi önmagát, hiányosságait pótolja;



az órákra többnyire képességeinek megfelelően készül fel;



érdeklődése megmarad az előírt tananyag keretein belül;



felszerelését rendszeresen elhozza.

Változó szorgalmú az a tanuló, aki: 

munkájában ingadozó, sokszor megbízhatatlan, időszakonként dolgozik csak, máskor figyelmetlen, pontatlan;



önállóan, csak utasításra kezd el dolgozni, nem ellenőrzi önmagát;



szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire;



felkészülése nem rendszeres, felszerelése gyakran hiányos

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: 

valamilyen tantárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott;

    

figyelmetlenül dolgozik, általában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; nem hajlandó komoly erőfeszítésre, munkavégzésre; nem törődik kötelességeivel; felkészülése alacsony fokú, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen; feladatait csak esetenként, hangulata alapján teljesíti.

Egyéb rendelkezések A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje: Intézményünkben a felsorolt juttatásokat a mindenkor érvényben lévő törvények alapján vehetik igénybe a tanulók, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

21

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, - amennyiben erre az iskola jogosult – az iskola szociális bizottsága dönt, a tanuló illetve a szülő kérelme és az osztályfőnök javaslata alapján. A szociális bizottság tagjai:  az iskola általános és képzési igazgatóhelyettese,  az ifjúságvédelmi felelős pedagógus,  az iskolai diákönkormányzat képviselője. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 75 %-át,  akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, Tankönyvellátás iskolán belüli szabályai Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

22

Az intézményben a térítési díj és a tandíj meghatározása a hatályos jogszabályok alapján, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Térítési-és Tandíjszabályzata alapján kerül meghatározásra.  Az intézményvezető határozata alapján készített számla tartalmazza a befizetési határidőt, befizetés módját. A számla kiállítása előtt a tanuló a számlázási címet írásban megadja a számlát kiállítónak.  A térítési díj, valamint tandíj fizetésére kötelezett tanuló jogviszonyának megszűnése esetén az intézményvezető 5 napon belül tájékoztatja a gazdasági ügyintézőt/gazdasági szervezetet a befizetések nyomon követése, illetve a számla ügyintézése érdekében. Esetleges számla stornózáshoz az eredeti számlát a tanuló vissza kell adja.  Az előre kiállított számla alapján a gazdasági ügyintéző/szervezet nyomonköveti a befizetéseket

és

a

fizetési

határidő

elmulasztása

esetén

tájékoztatja

az

intézményvezetőt. Az intézményvezető írásban, határidő kitűzésével felhívja a törvényes képviselőt, illetve nagykorú tanulót a fizetési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény

23

vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéből és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. Tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos szabályok: A kötelező és választható érettségi tárgyakból a diákok igényei alapján indítunk középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgára előkészítő képzést a 11-12. évfolyamon. A 11. évfolyamra járó tanulók április 20-ig adják le a.12. évfolyamra választott fakultatív tantárgyak listáját, annak feltüntetésével, hogy középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgára kíván felkészülni. A választott tantárgyakat módosítani csak a következő tanév elején igazgatói engedéllyel lehet A kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból iskolánk megszervezi kellő számú érdeklődő esetén az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő képzést (az idegen nyelvek közül angolból és németből). Választható érettségi tantárgyak A fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, idegen nyelv (angol, német,) szakmai alapozó tárgyak közül lehet választani a kötelező érettségi tárgyak mellé legalább egyet. A legtöbb tantárgy esetében több csoport indításának is adottak a feltételei, amennyiben a jelentkezők száma ezt indokolja. Egészségügy 

Az iskolában kedd és csütörtöki napokon orvosi szolgálat működik



Az iskolaorvos rendelési ideje az adott tanév Munkatervében található.

Rendelési időn kívül rendkívüli esetben az intézményben tanító egészségügyi szaktanárokat is felkereshetik a tanulók tanácsadás céljából.

24

Az iskola védelmi rendszere Intézményünkben felszerelt és működő rendszerek: 

mozgásérzékelők,



riasztó,



kamerák.

Ügyintézés Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 12.30 és 15.00 óra között. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, a tanévzárón az iskola igazgatója által kihirdetett rend szerint. Munka-, tűz- és balesetvédelem A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai

SZMSZ mellékletében szereplő

szabályzatokban leírt módon kötelesek

érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején osztályfőnöki órán a tanulókkal, szülői értekezleten a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni. Rendkívüli események Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Helyiségek, területek használata 

Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi

helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja 

Az alábbi szaktantermek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye

szükséges: 1. tornacsarnok, 2. elektronikai és erősáramú mérőterem, 3. számítástechnikai terem,

25

4. nyelvi labor 

Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.



A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra,



Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit az óra, vagy foglalkozás után kulccsal be kell zárni,



Az intézmény helyiségei az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatóak. A bérleti szerződésbe meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.



Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését.



Az

iskola

területére

diákoknak

csak

kerékpárral

lehet

behajtani.

Motorkerékpárral illetve gépkocsival kizárólag intézményünk felnőtt dolgozói parkolhatnak az iskola erre kijelölt udvarrészén.

TANMŰHELY A

gyakorlati

foglalkozásokon

résztvevő

tanulókra

az

Intézmény

házirendjében

megfogalmazott rendelkezések érvényesek, ezen túlmenően a következő szabályok lépnek életbe a Tanműhelyben: A napi foglalkozások rendje  A tanműhely területén az oda beosztott tanárokon, oktatókon és tanulókon kívül más nem tartózkodhat! 

A tanulóknak kötelező megtartani a munkaegészségügyi, és munkavédelmi szabályokat, amikről az oktató, havi rendszerességgel, vagy a munka megkezdése előtt köteles a tanulókat kioktatni és erről oktatási naplót kell vezetni.



A gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók kötelesek legkésőbb 6 vagy 7 óra 55 perckor az oktatóteremben kipihenve, munkaruhába átöltözve, írószerrel, munkanaplóval, ellenőrzővel felszerelkezve jelentkezni az oktatónál.

26



.Munkaruha

kötelező!

A

munkaruhát

és

védőruházatot

a

balesetvédelmi

rendszabályoknak megfelelően kell viselni. 

.Az ügyeletes oktató az öltözőt 7 vagy 8 órakor zárja, a kulcsot az irodába felakasztja és a munkanap befejezésekor nyitja. Az öltözőt 14 óra előtt az ügyeletes oktató csak rendkívüli esetben nyithatja ki.



.A tanműhelyi munkanapok reggel 7 illetve 8 órakor bevezető foglalkozásokkal kezdődnek.



.A tanműhelyben történő elhelyezkedés után a napos tanuló a csoport tanulóit sorakoztatja, majd jelentést tesz a tanulólétszámról és a hiányzásokról.



.A bevezető foglalkozás 25-35 perces.



.A gyakorlati oktatásban részesülő tanulók reggeli szünete 8 óra 25 perckor kezdődik és 8 óra 45 percig tart.



A tanulók oktatói felügyelettel vonulnak az ebédlőbe, ahol tiszta körülmények között reggeliznek meg.

 A ebéd szünet 11 óra 45 perckor kezdődik és 12 óra 05 percig tart.  A tanulóknak a tanműhely területét a gyakorlati foglalkozások ideje alatt – a két szünetet kivéve – a szakoktató engedélye nélkül elhagyni tilos! Igazolatlan órákat von maga után  A tanulók anyagi felelősséggel tartoznak a tanműhely által leltárilag rájuk bízott szerszámok és eszközök után.  . A gyakorlati oktatás 14 vagy 15 órakor ér véget.  . A tanműhely területén működő tantermekben folyó tanítás rendje megegyezik az elméleti oktatás rendjével. A tanműhely területén működő tantermekbe az óraadó tanárok kísérik a tanulókat és felelnek a rendért.  . A dohányzás a tanműhely területén tilos!  . A tanulók szeszesitalt nem fogyaszthatnak, szeszesital hatása alatt munkába nem állhatnak.  . A tanulóknak a tanműhely területén, a gyakorlati foglalkozások alatt mobil telefon és mp3, mp4 birtoklása, használata tilos!  . Ékszert a balesetvédelmi rendszabályoknak megfelelően lehet viselni.  . A tanulók nagy értékű tárgyaikat, pénzt ne hozzanak magukkal a tanműhely területére!

27

 . A tanulóknál szabályellenesen tartott tárgyak eltűnéséért vagy megrongálódásáért az iskola felelősséget nem vállal!

Mulasztások, késések, távolmaradási engedély A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező! 

Az esetleges mulasztást, illetve annak ellenőrzését és számonkérését az osztályfőnök és a szakoktató együttesen végzi. A tanulóknak gyakorlati oktatás idejére eső mulasztását a gyakorlati oktatás helyén a szakoktatójánál kell igazolni. Az igazolást a hiányzást követő első gyakorlati oktatási napon a tanuló köteles bemutatni. A szakoktató az igazolást láttamozza, csoportnaplóba igazolja. Mindennemű hiányzást a szakoktatónak minden hónap utolsó gyakorlati oktatási napján be kell vezetni az osztálynaplóba.



A tanulóknak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a gyakorlati órák húsz százalékát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.



Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul három óránál többet mulasztott vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának tíz százalékát, ide nem értve a betegség miatt, orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlati követelményeinek eleget tehet.

Baleset-elhárítás, elsősegély nyújtás  A tanműhelyben elhelyezett gépeket, berendezéseket csak az oktató engedélyével, a használatára kioktatott személy kezelheti, az üzemeltetési utasítás alapján! 

Minden tanuló köteles az iskolába történő beiratkozás előtt szakmai alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni, tanévenként újból az időszakos orvosi felülvizsgálatra elmenni.



Ha a tanulót az iskolába jövet, vagy a tanműhely területén, vagy munkahelyén sérülés éri köteles az oktatójának jelezni.

28



A tanműhelyben, a tanműhely vezetői irodában van elhelyezve az elsősegélynyújtó doboz. Az elsősegélynyújtást az iskola felnőtt dolgozói végzik.

Fegyelemsértés, károkozók felelősségre vonása 

Fegyelmező intézkedésben kell részesíteni illetve az okozott kár megtérítésére lehet kötelezni azt a tanulót , aki a tanműhely házirendjét , működési szabályzatát , a gyakorlati oktatási hely rendjét , a közösségi normákat megsérti és tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít. Továbbá aki saját hibájából igazolatlanul mulaszt, társadalmi vagy személyi tulajdon ellen vétséget követ el , aki a kötelességét megszegi.



A fegyelmi eljárás lefolytatását az okozott kár megtérítését az iskolai SZMSZ tartalmazza.

D.) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS 1. Nyilvánosságra hozatal A házirendet az elfogadástól számított 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az iskola igazgatója köteles intézkedni. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni:  igazgatói titkárság,  tanári szoba,  igazgató helyettesi szoba,  könyvtár,  diákönkormányzat helyisége,  tanműhely,  kollégium,  tornacsarnok, A házirendből egy-egy példányt kapnak:  diákönkormányzat vezetője,  diákönkormányzatot segítő felnőtt személy,  iskolaszék,

29

 szülői munkaközösség,  osztályfőnökök,  kollégium vezetője, A házirendet minden tanév elején ismertetni kell :  osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,  szülői értekezleten a szülőkkel,  gyakorlati foglalkozásokon. Beiratkozáskor minden tanuló megkapja a házirend kivonatos példányát. 2. Felülvizsgálat, módosítás Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha 

jogszabályi változások következnek be,



az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre.

Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév szeptember 30-ig javasolhatja: 

az iskola igazgatója,



a nevelőtestület,



az iskolaszék,



a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni ( egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.

30

Záró rendelkezések, jognyilatkozatok Az iskola házirendjének betartása a Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium minden diákjának, pedagógusának, munkavállalójának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek alapvető kötelessége. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el, amelynek során az iskolaszék, szülői szervezet, intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta.

Kelt

....................................................................... név intézményvezető

A Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendjének módosítását a Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium intézmény nevelőtestülete megismerte, véleményezte és elfogadta.

Kelt

....................................................................... név a nevelőtestület képviseletében

31

A Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendjének módosítását az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium intézmény iskolaszéke megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt

....................................................................... név az iskolaszék elnöke

Az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendjének módosítását az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium intézményi tanácsa megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt

....................................................................... név az Intézményi Tanács elnöke

A Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendjének módosítását az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium diákönkormányzata megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

32

Kelt

....................................................................... név a diákönkormányzat képviselője

A Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendjének módosítását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete megismerte, véleményezte és jóváhagyta.

Kelt

....................................................................... név a fenntartó képviselője

33

F.) MELLÉKLETEK I. Belső vizsgaszabályzat a.) Szakiskola és szakközépiskola A vizsga letételének különös hangsúlyt kell adnunk, mind súlyában, mind külsőségeiben. Legyen dicsőség a vizsga a tanuló számára, legyen büszke eredményeire. A vizsgák és az eredményhirdetés nyilvánosak, de a nyilvánosság korlátozható. 1. Cél 2. Követelmények 3. Tantárgyak és számonkérés rendszere 4. Jelentkezés 5. Felkészülés 6. Vizsga menete 7. Minősítés 8. Eredmények számbavétele Vizsgáztatás a tantárgyi tudás értékelési módja. Egyben lehetőség a vizsgázó számára, hogy számot adjon egy nagyobb időszak alatt megszerzett tudásról, egy előre meghatározott időpontban, előre ismertetett célok, követelmények alapján. 1. Cél: a./ rendszerező ismétlésre késztetés b./ vizsgarutin megszerzése A vizsgáztatás célja:  A megszerzett ismertek ismétlése, a hiányok pótlására való késztetés  Tapasztalatszerzés a szakelméleti és a gyakorlati vizsgákon, a végzős tanulókat a szakmai versenyeken való helytállásra segítse, a sikeres szakmai vizsga.  Fejlessze a tanulók szóbeli, írásos és rajzi kommunikációs képességeit.  A szóbeli vizsgákon törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásbeli, rajzi és gyakorlati munkáikban az igényességre.  A tanulók érezzék a tanulási eredmények, a sikerek értékét.  A tantárgyi és a gyakorlati vizsgatevékenység során fejlődjön a tanulási és a szakmai motiváció.  Tiszteljék és becsüljék egymás eredményeit és teljesítményeit.

34

A gyakorlati vizsgákat szakmacsoportonként a gyakorlati munkahelyen kell megszervezni. A szükséges anyagokról, eszközökről a gyakorlati foglalkozások oktatói gondoskodnak. A félévenkénti gyakorlat vizsgafeladatokat az oktatók kötelesek írásban leadni a gyakorlati oktatásvezetőnek a vizsga időpontjának megjelölésével, hogy azt ellenőrizni lehessen. 2. Követelmények: I.

Szakközépiskolákban az évfolyamoknak megfelelő tantervi anyag alapján az érettségi követelményeinek megfelelően.

II.

Szakképzésben a szakmai követelményeknek megfelelően.

III.

A vizsgák tantárgyai a szakmai vizsgák tárgyai

IV.

A szóbeli vizsgakérdéseket a vizsgák előtt egy hónappal ki kell adni. /felelősök a szaktanárok A gyakorlati vizsgákat a gyakorlati munkahelyek szervezik meg.

V.

Kilencedik évfolyamon a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara szintvizsgát szervez amelyekre több gyakorlati feladatot is megjelöl, ezekre az oktatók készítik fel a tanulókat. Ebben a félévben a tanulóknak belső gyakorlati vizsgát az intézmény nem szervez.

3. Tantárgyak és a számonkérés rendszere: A vizsgák időpontja félévkor és év végén az utolsó tanítási héten. Szakközépiskolában magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy (természettudományos, szakmai tárgy vagy informatika) OKJ képzés esetén magyar nyelv és irodalom vagy történelem, matematika, idegen nyelv és a szakmai tárgyak, mely az adott félév óratervéhez igazodik. A vizsgák tételsorait, anyagát a vizsga előtt egy hónappal köteles a szaktanár nyilvánosságra hozni, és a tanulókkal ismertetni. 4. Jelentkezés: A kötelező vizsgatantárgyakra nem kell jelentkezni. A választható tantárgyakból egyet kötelező választani és ezt egy hónappal a vizsga előtt írásban kell leadni az osztályfőnököknek. 5. Felkészülés: A vizsgákra folyamatosan készüljön a tanuló, a rendszerező ismétlések előtt is. Ennek érdekében a témaköröket az érdekeltekkel közölni kell.

35

A pedagógusok a témazáró dolgozatok összeállításánál vegyék figyelembe a vizsgaanyagot. 6. A vizsga menete: A vizsgázó tanulók létszámának megfelelően el kell készíteni a pontos beosztást a vizsgák előtt két héttel, hogy mikor, kik, miből, kinél, hol vizsgáznak, tehát: dátum, osztály, tantárgy, vizsgabizottság, tanterem. 7. Minősítés: A tanulói teljesítményeket a köznevelési tv. szerint kell értékelni, tehát lehet jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen minősítés. A vizsgaminősítés súlyozottan számít az év végi osztályzatnál. 8. Eredmények számbavétele: A minősítéseket a vizsgajegyzőkönyvbe kell rögzíteni. Szóbeli vizsga esetén még a vizsga napján, írásbeli vizsga esetén a szóbelik utolsó napján. Az írásbeli munkák a megjelölt-kihirdetési időpontban megtekinthetők.

A félévi és az év végi érdemjegy megállapítása azokból a tantárgyakból, amelyből a diák vizsgát tett: Az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyakat, gyakorlati tantárgyakat, modulokat értékeljük. Gyakorlati tantárgyak esetében a félévi/év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg. Három fajta jegy megkülönböztetése.  Egyik fajta, amit kék színnel kell jelölni a naplóban, amit feleltetésért, röpdolgozatért adunk.  A másik piros színnel jelölt a témazáró dolgozatok jegye, ennek értéke kettő jegyet ér.  A harmadik típusú jegy, amit a belső vizsgáztatás során szerez meg a tanuló. Ez piros színnel és bekarikázva jelöljük a naplóban. Értéke három jegyet ér. 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket legalább 81%-ban teljesíti. Önálló, logikusan felépített feleletre képes, ismereteit tanári segítségadás nélkül alkalmazza.

36

4 (jó) osztályzatot kap az a tanuló, aki önálló feleletben tanári kiigazításra szorul, ismereteinek alkalmazásakor tanári segítség szükséges, lényeges hiányosságai nincsenek. 3 (közepes) osztályzatot kap az a tanuló, aki önálló felelete során ismereteit több tanári kérdéssel képes elmondani. A tanár által feltett kérdéseket megérti, arra értelmes válaszokat ad. Ismereteit tanári irányítással alkalmazni tudja, a tananyag alapvető logikai összefüggéseit felismeri. 2 (elégséges) osztályzatot kap az a tanuló, aki ismereteit tanári kérdésekre adott válaszok formájában képes elmondani. A tananyag egyes részeiben alapvető hiányosságai mutatkoznak. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint

szakaszhatárokon

a

vizsgakövetelményekben

megfogalmazott

minimális

követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat indokolt esetben rövid szöveges értékeléssel kell ellátni. Átlag alapján a következő minősítést kapja a tanuló: elégséges (2) 1,71-2,50 közepes (3) 2,51-3,50 jó (4) 3,51-4,50 jeles (5) 4,51-5 Az értékelés rendszeressége  A tanulók magatartását és szorgalmát félévente osztályzat formájában értékeljük.  Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszáma + 1, de minimum 3 érdemjeggyel kell rendelkeznie félévente, kivéve, ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. A tanulók az érdemjegyeket a félévek során egyenletes eloszlásban kapják.  Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben

37

tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt.  Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe kell írni, melyet az osztályfőnök negyed évente egyeztet a naplóba írt érdemjegyekkel.  A félév eredményéről ellenőrzőn keresztül, év végén - bizonyítványon keresztül értesítjük a szülőket a tanuló elért eredményéről. 2. Érettségi vizsgaszabályzat Érettségi vizsgaszabályzat az érvényben lévő törvények alapján készül az aktualitásnak megfelelően. Megtekinthető az igazgatóhelyettesi irodában és nyitvatartási időben az intézmény könyvtárában. 3. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgára a tanuló a titkárságon jelentkezhet az adott tanév félévének, illetve tanév szorgalmi időszakának végén, az osztályozó értekezletet megelőzően. Határideje: legkésőbb két héttel az osztályozó értekezletet megelőzően kell jelentkezni. Vizsgarend Félévi, év végi vizsgák rendje egységesen: Szakközépiskolai évfolyamok (8 osztályra épülő) 9-10. évfolyam: szóbeli vizsga: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, illetve a kémia-fizikaföldrajz-biológia tantárgycsoportból egy választott tantárgy írásbeli vizsga: matematika 11-12. évfolyam: szóbeli vizsga: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, illetve a választott érettségi tantárgy (a tanuló a választott érettségi tantárgyat az utolsó évben módosíthatja, ez esetben az új tantárgyból mehet vizsgára, tanév közben azonban nem lehet módosítani.) írásbeli vizsga: matematika Szakképző évfolyamok (8 osztályra épülő) 9. évfolyam : szóbeli vizsga: kommunikáció-magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret(felváltva félévkor, év végén), idegen nyelv (utóbbi csak év végén, vendéglátós és kereskedelmi

38

képzéseknél félévkor is), munkabiztonság (építőipari, faipari, fémipari szakmák), szakmai ismeret írásbeli vizsga: matematika, anyagismeret gyakorlati vizsga: kezdő alap feladatok, szakmákhoz igazítva (félévkor) 10. évfolyam: szóbeli vizsga: kommunikáció-magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret (felváltva félévkor, év végén), idegen nyelv (utóbbi csak év végén, vendéglátós és kereskedelmi képzéseknél félévkor is), elsősegélynyújtás, munkavédelem (építőipari, faipari, fémipari szakmák), szakmai ismeretek írásbeli vizsga: matematika, szakmai ismeretek (anyagszükséglet, szakrajz, informatika, szakmákhoz igazítva) gyakorlati vizsga: különböző szakmánkénti feladatok az addig elsajátított anyagból. (kivéve vendéglátós szakmák) 11. évfolyamon: szóbeli vizsga: idegen nyelv (utóbbi csak év végén, vendéglátós és kereskedelmi képzéseknél félévkor is), munkavédelem, munkabiztonság (kivéve vendéglátós szakmák) írásbeli vizsga: matematika (csak félévkor), szakmai ismeret(vendéglátós szakmák) gyakorlati vizsga: munkadarab összeállítása rajz, vagy előírás alapján (csak félévkor) (kivéve vendéglátós szakmák) Szakképző évfolyamok (10 osztályra épülő) 11.évfolyamon : szóbeli vizsga: munkavédelem, elsősegélynyújtás írásbeli vizsga: anyagszükséglet-számítások, szakrajz, informatika gyakorlati vizsga: alapfeladatok 12. évfolyamon: szóbeli vizsga: munkavédelem írásbeli vizsga: vállalkozási ismeretek, rajzolvasás, anyagszükséglet-számítás gyakorlati vizsga: rajz vagy leírás alapján munkadarab készítés. Szakképző évfolyamok (érettségi utáni képzés) 13. évfolyam: szóbeli vizsga: szakmai ismeretek ( vendéglátásszervező-vendéglős- vendéglátó gazdálkodás, vendéglátó üzleti idegen nyelv, termelés elmélete, értékesítés elmélete)

39

írásbeli vizsga: műszaki rajz (autószerelő), illetve szakmai számítás (vendéglátásszervezővendéglős) 14. évfolyam: szóbeli vizsga: szakmai ismeretek vendéglátásszervező-vendéglős- vendéglátó gazdálkodás, vendéglátó üzleti idegen nyelv, termelés elmélete, értékesítés elmélete, vendéglátó vállalkozások) írásbeli vizsga: gazdasági ismeretek szakmai számítás (vendéglátásszervező-vendéglős) Esti képzés (érettségi és szakma) 11-12. évfolyam: Szóbeli vizsga: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, szakmai tárgy, illetve a Írásbeli vizsga: matematika. Híd képzés szóbeli vizsga: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv írásbeli vizsga: matematika, szövegértés-helyesírás Speciális szakiskola szóbeli vizsga: magyar nyelv és irodalom / történelem félévenként váltva, évente az egyik tantárgyra sor kerül; szakmai ismeretek írásbeli vizsga: matematika, idegen nyelv gyakorlati vizsga: szakmai gyakorlat keretében egy adott munkadarab bemutatása KOLLÉGIUM I. Általános rendelkezések 1. A Házirend a kollégiumi közösség életét szabályozó dokumentum. Betartása minden tanuló és intézményi dolgozó számára kötelező, megsértése jogkövetkezményekkel jár. 2. A Házirend a kollégium egészére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. II. Kollégiumi felvétel 1. A felvételi kérelmet írásban a „kollégiumi jelentkezési lap” kitöltésével, és nagykorú tanuló esetén saját, kiskorú tanulónál a szülő (törvényes képviselő) aláírásával lehet benyújtani. 2. Kérelem tanév közben is benyújtható. 3. A kollégiumi felvételről a kollégium vezetője dönt, a kollégiumi DÖK véleményét figyelembe véve.

40

4. A belépő tanulókat a kollégium írásban értesíti augusztus végén a felvétel tényéről és a további teendőkről. 5. Indokolt esetben a kollégista tanuló írásban kérheti a kollégiumi jogviszony fenntartása mellett a beköltözésének elhalasztását, ennek engedélyezéséről a kollégium vezetője dönt. 4. A kollégiumi jogviszony megszűnik a tanév végén, a kiskorú tanuló szülőjének vagy gyámjának írásbeli kérelmére, ill. a nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmére; valamint annak a tanulónak, akinek az iskolájában a tanulói jogviszonya tanév közben megszűnik; vagy jogerős „Kizárás” fegyelmi határozattal. III. Diákönkormányzat 1. A kollégisták – érdekeik képviselete céljából – diákönkormányzatot (továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. 2. A kollégiumi diákönkormányzat a DÖK SzMSz szerint működik, amit évente felülvizsgál. 3. A kollégiumi DÖK segítését a kollégium vezetője látja el. IV. Kollégiumi tanulói munkarend 06.00 ÉBRESZTŐ 06.30-07.30

TISZTÁLKODÁS ÖLTÖZKÖDÉS

06.30-07.00

REGGELI

06.30 SZOBA TAKARÍTÁS, KÉSZÜLŐDÉS 07.45 INDULÁS AZ ISKOLÁBA 07.45 KOLLÉGIUM ZÁRÁSA, 13.00 KOLLÉGIUM NYITÁSA 12.00-14.30

EBÉD

13.00-14.00

KIMENŐ, SZABADFOGLALKOZÁS

14.00-15.45

KIMENŐ VAGY KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁS

15.45 FELKÉSZÜLÉS A TANULÓSZOBÁRA 16,00-16.45

I. TANULÓSZOBA

16.45-17.00

SZÜNET

17.00-17.45

II. TANULÓSZOBA

18.00-21.00

SZABADFOGLALKOZÁS,

FOGLALKOZÁS (LAP SZERINT)

41

KIMENŐ

VAGY

KOLLÉGIUMI

19.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (KÉK LAP) 20.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (FEHÉR LAP) 21.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (PIROS LAP) CSENDES TAKARODÓ! 21.30-IG

ZUHANYZÁS, TISZTÁLKODÁS

21.30-22.00

FELKÉSZÜLÉS A TAKARODÓRA

LÉTSZÁMELLENŐRZÉS(Tartózkodás csak a szobában vagy a saját folyosón.) 22.00 TAKARODÓ, VILLANYOLTÁS V. Kimenő, eltávozás A kollégium lakói a kollégiumot engedély nélkül nem hagyhatják el. Az iskolai foglalkozás és a gyakorlati munka végeztével a tanulóknak szabad kimenőjük van, abban az esetben, amennyiben ez kötelező kollégiumi foglalkozással nem ütközik. Minden nap 15 45-ig biztosított a kimenő. A vacsora után a kimenő a kimenőlapok szerint történik, melynek időpontjait a kollégiumi laprendszer szabályozza. Kimenő lap leadásával történik. Vasárnap az ügyeletes tanár 20 óráig adhat kimenőt. Pontatlanság esetén a kedvezmény megvonható. A laptól eltérő kimenőt a csoport nevelőtanára vagy (rendkívüli esetben) az ügyeletes nevelő adhat, érdem szerint kivételes esetben maximum 21.30-ig. KOLLÉGIUMI LAPRENDSZER I. Kategória (Piros lap) Feltételek:

Magatartása, társaival kapcsolata példás.

Tanulmányi munkájában szorgalmas, folyamatos felkészülést tükröz. Elégtelen osztályzata nincs. Tanulmányi átlaga 4.00 feletti. Kollégiumi és iskolai kötelezettségeit rendszeresen teljesíti. Környezete példás, rendezett 18 évet betöltött tanuló Szakmát vagy érettségi szerzett tanuló Jogok: Naponta 7.00-15.45-ig illetve 18.00-21.00 óráig szabad mozgás, kimenő. A kollégiumi foglalkozások közül csak a tematikus csoportfoglalkozáson kötelező részt venni, az egyéni foglalkozások alól felmentést kaphat.

42

Tanulószobák ideje alatt szobai tanulás engedélyezett. II. Kategória (Fehér lap) Feltételek:

Magatartása, társaival kapcsolata jó.

Tanulmányi munkájában szorgalmas, folyamatos felkészülést tükröz. Javítatlan elégtelen osztályzata nincs. Tanulmányi átlaga 3.00-4.00 között van. Kollégiumi és iskolai kötelezettségeit rendszeresen teljesíti. Környezete rendezett tiszta. Jogok: Kimenő iskola után 15.45-ig, valamint 18.00-20.00 óráig. Egy tanulószobai kötelezettség 16,00-16.45 óráig, második tanulószobát a szobájában töltheti. Hetente egy alkalommal különleges kimenő a csoport nevelőtanárának írásos engedélyével. III. Kategória (Kék lap) Feltételek:

Magatartása, társaival kapcsolata megfelelő.

Tanulmányi munkája gyenge felkészülést mutat. Tanulmányi átlaga 2.00-3.00 között van. Környezete rendezett, tiszta. Jogok: Kimenő iskola után 15.45-ig, illetve 18.00-19.00 óráig. Tanórai kötelezettsége:16.00-17.45 óráig IV. Kategória (lap nélkül) Feltételek:

Magatartása, társaival kapcsolata kifogásolható.

Tanulmányi munkája gyenge. Tanulmányi átlaga a félévi illetve év végi eredménye 1.00 (bukott) vagy bármely tárgyból bukásra áll. Környezete kifogásolható. Tanulószobai kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti. Jogok: Kimenő az iskola után 15.30-ig. Vacsora után 19 óráig. Kimenőt a kollégiumvezető vagy a csoport nevelőtanár adhat indokolt esetben Tanulószobai kötelezettsége 16,00-17,45

43

DÖK engedmények: -

a diákönkormányzat tagjai egy kategóriával feljebb kerülnek

-

diákönkormányzat vezetője tanulmányi eredménytől függetlenül I. kategóriások

(PIROS laposok) Egyéni engedmények: Egyéni elbírálás alapján kollégiumvezetői engedéllyel felmentés adható a kollégiumi foglalkozások alól, kivéve a tematikus csoportfoglalkozást.

VI. Kollégiumi foglalkozások

A tanulók kötelező foglalkozásai: a, Tanulószoba A kollégiumi foglalkozások időtartama az iskolához igazodva általában 45 perc, maximum 90 perc. A tanulószobai foglalkozások között 15 perces szünetet kell tartani. b, Egyéb foglalkozások a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, b) közösségi fejlesztést megvalósító, a csoportok működésével összefüggő csoportos foglalkozás, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, Időtartamuk: 60 perc. c, Csoportfoglalkozás – évi 22 óra tematikus, 15 óra kollégiumi csoport életével foglalkozó Időtartama: 60 perc. A

kollégiumi

foglalkozások

alól

felmenthető

csoportfoglalkozásokat.

44

a

tanuló,

kivéve

a

tematikus

VII. Hazautazás Az iskola rendhez, a munkahelyi elfoglaltsághoz igazodva biztosítjuk. Eltávozni pénteken csak a szoba rendbetétele után lehet. Önkényes hazautazás felelősségre vonással jár. Visszatérni vasárnap este 16-20 óráig kell, kivételes esetben a visszaérkezés legkésőbbi időpontja 21.00-ig. IX. Egyéb szabályok 1. Látogatás a kollégiumban: A tanuló látogatót csak a portánál fogadhat 20.00-óráig. Szülői látogatás esetén a nevelőtanár vagy az ügyeletes nevelő engedélyével a hozzátartozók a hálószobákat is megtekinthetik. 2.

Takarítás, tisztaság:

A kollégiumban rendnek és tisztaságnak kell lenni! A kollégisták szobáik és környezetük tisztaságáról maguk gondoskodnak. A hálószobák rendbetételét reggel 7.30-ig el kell végezni. A szobákat csak a festést nem rongáló, nem károsító dekorációval lehet hangulatossá tenni. Romlandó élelmiszert a szobákban tárolni tilos! Annak elhelyezése a nevelői szobában lévő hűtőszekrényben zárt, névvel ellátott tárolódobozban lehet. 3. Az a tanuló, aki felvételt nyert a kollégiumba, köteles ideiglenesen bejelentkezni. 4. Idegen tanuló (ill. személy) a kollégiumban nevelői engedély nélkül nem tartózkodhat. 5. Minden kollégista tartozik kulturált ember módjára viselkedni! 6. A napi első találkozáskor az intézmény, a konyha dolgozóit a napszaknak megfelelően tisztelettudóan kell köszönteni. 7. Valamennyi kollégistának kötelessége takarékoskodni a vízzel, villannyal, takarító eszközökkel. 8. Minden tanuló anyagi felelősséggel tartozik a kollégiumi berendezésekért. A rongálást köteles mindenki az ügyeletes nevelőnek, illetve a csoportvezető nevelőtanárnak bejelenteni. A kollégiumban okozott kárt az érintett tanulóknak, illetve közösségeknek kell megtéríteni 9. A kollégisták az egyéb foglalkozásokat (szakkör, sportkör) a nevelőtanárok engedélyével látogathatják. 10. A kollégista tanuló a kollégiumon kívül is (mozi, színház, közlekedési eszköz) kollégistához méltóan viselkedni és a közösségi normákat betartani köteles.

45

11. Rendkívüli hazautazás vagy beérkezés csak a szülők írásos kérése alapján, vagy nagyon indokolt esetben engedélyezhető. A rendkívüli hazautazást engedélyező nevelőtanár kötelessége a jelenléti ívre bejegyezni (H) és a távozás tartamát. Ha valamely tanuló igazolatlanul van távol a nevelőtanárának kötelessége aznap, de legkésőbb másnap a szülőt értesíteni.(telefonon vagy levélben) 12. A TV-t 21.00-ig, vagy az ügyeletes nevelő engedélyével különleges esetben 22.00-ig lehet nézni. 22 órán túli, a közösséget érdeklő TV műsort csak tisztálkodás és az esti hálórend után nézhetnek a tanulók! 13. Az épület ablakain kihajolni veszélyes, kikiabálni illetlenség és tilos! 14. Az ablakon bármi tárgyat, szemetet kidobálni nem szabad, megszegése súlyos fegyelmi vétséget jelent! 15. A kollégiumban szeszes italt behozni, annak területén szeszes italt fogyasztani tilos! Ittas állapotban visszatérni nem szabad. A tilalom ellen vétőket, megfelelő orvosi ellátásban részesítjük, a szülőt (törvényes képviselőt) azonnal értesítjük és ügyük fegyelmi bizottság elé kerül. 16. A kollégiumban legnagyobb vétségnek a lopás számít. Aki bármely értékű tárgyat eltulajdonít, annak a kollégiumi elhelyezését felfüggesztjük, ügye fegyelmi bizottság elé kerül. 17. A kollégium területén minden nemű szerencsejáték tilos! 18. Az intézmény (iskola és kollégium) területén a kollégista sem saját, sem szülei tulajdonát képező járművet nem tárolhat! 19. Ha a tanuló otthon betegszik meg, köteles haladéktalanul telefonon, vagy levél útján tudatni hollétét, állapotát, betegsége várható idejét! Az ügyeletes nevelőtanárnak a jelenléti ívre „B”-vel jelölni kell és az étkezést le kell mondani 8 óráig Ha a tanuló a kollégiumban betegszik meg az ügyeletes nevelőtanárnak kell jelezni, az intézkedik a beteg ellátásáról. (orvos, hazautazás, étkezés lemondás stb.) 20. A mellékhelyiségek használatakor mindenki köteles az egészségügyi szabályokat betartani! 21. A kollégiumi szobák kívülről bezárhatók, de csak abban az esetben, ha a szobában nem tartózkodik senki. Belülről bezárni tilos! A kollégiumi nevelőtanár a szobákba bármikor és bármilyen esetben bemehet.

46

22. A kollégium területének és a közvetlenül kapcsolódó közlekedő utak tisztaságáért minden kollégistatanuló felelős. 23. A tanulók, társuk személyi tulajdonát képező holmikat (ruha, cipő, tisztálkodó eszközök, mobiltelefon, stb.) más nem használhatja. A tanulók tulajdonát képező bármilyen értéktárgyért a kollégium felelősséget nem vállal. 24. Zenét hallgatni csak a társak zavarása nélkül lehet. Hangoskodni, zenét hallgatni 15.4518.00-ig és 21.00 után a kollégium egész területén tilos! 25. A telefonokat tanulószobákon illetve takarodó után használni tilos! X. 18 éven felüli vagy szakmát, érettségi szerzett kollégistákra vonatkozó szabályok 1.

életkoránál fogva autonóm jogalanyként önmagáért felelős, saját ügyeiben maga jár el,

de döntéseiről köteles szüleit tájékoztatni. 2.

a házirend betartása a kollégista jogviszonyból adódóan rá is vonatkozik.

3.

joga van a tanulással töltött idejét és helyét megválasztani.

4.

köteles

a

kollégiumi

csoportfoglalkozásokon

heti

tagsággal egy

járó

alkalommal,

foglalkozásokon a

szabadon

részt

választható

venni,

a

kötelező

foglalkozásokat éves szinten 33 órában köteles teljesíteni. 5.

számára az elrendelt foglalkozásokon, részvételen túl a távollét 21 óráig biztosított.

BELSŐ RENDELKEZÉSEK Az iskola látogatási rendje: A Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium belépési szabályzata külsős személyek számára: 1.

Felnőtt és fiatalkorú esetén egyaránt az érkező jelzi a portán látogatási szándékát, a

látogatás okát, illetve hogy mennyi ideig tervezi itt tartózkodását.

47

2.

Az iskola alkalmazottja telefonon értesíti az illetékes alkalmazottat, vagy az

intézmény vezetőjét. (ügymenettől függően titkárság, gondnok, gazdasági osztály, vezetőség, pedagógusok, szakoktatók) 3.

A belépő személy(ek) nevét, a belépés okát a portaszolgálat írásban rögzíti.

4.

A belépő személy kilépéskor jelzi távozását.

Dombóvár, 2015. március 11.

Kiss Ernő igazgató

48