HÁZIREND A Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon (1074 Budapest, Rózsák tere 6-7) házirendje
A házirendben alkalmazott jogszabályok:
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet • a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet • a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény • a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról szóló 5=1997. (II. 14.) Főv. Kgy. Rendelet • a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet • 1997. évi XXXI. törvényt a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról • 2008.szeptember 1. napjától hatályos egységes szerkezetbe foglalt A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 2008.évi módosítása. • a Diákotthon tevékenysége során a kollégiumi nevelési alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelete volt meghatározó. A diákok napközbeni ellátása és a térítési díjak megállapítása, visszafizetése meghatározásakor a 2002. évi IX. törvény és a Kt 12. § (4) bekezdését vettük figyelembe, valamint a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról szóló 5/1997. (II.4.) Főv. Kgy. rendeletet vettük alapul. A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatása az 1997. évi XXXI. Törvény és a 100. § a Gyvt. 148. § alapján készült. A tanuló által előállított termék dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait az R. 4/A. § bek. b. pontja alapján lett meghatározva.
PREAMBULUM Jogszabályi és fenntartói környezet: A Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata. Intézményünk munkáját a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya és a Fővárosi Pedagógiai Intézet segíti. A Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon a Budapest Főváros Önkormányzata által kiadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat alapján működik. A közgyűlési határozat száma 689/2008. (IV.24.) és 712/2008. (IV.24.). Az intézmény Szervezeti Működési Szabályzata a Közoktatási tv. 40. §-a és a többször módosított nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján készült.
A Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon élén az igazgató áll. Munkáját az igazgatóhelyettesek segítik. Tevékenységük során a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. és az OM 44/2002. (VI. 18.), az Alapító Okirat az irányadó.
A gyermekek, diákok napközbeni ellátása és a térítési díjak megállapítása a 2002. évi XI: törvény – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 100. §. alapján készült. Legfőbb feladatok: • Szerb kisebbségi kulturális és anyanyelvi nevelés, nemzetiségi lét. A tanulási kultúra fejlesztése, esélyegyenlőséget biztosító tudás elsajátítása, felkészülés a továbbtanulásra. Pályaorientáció. Szociális képességrendszer fejlesztése. Közösségi élet fejlesztése. Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Környezettudatos magatartásra nevelés. Önismeret fejlesztése. Korszerű világkép kialakulásának segítése. Társadalmi beilleszkedés. A művészeti és információs kultúra fejlesztése. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek, európaiság. Gyermek- és ifjúságvédelem. Tehetséggondozás.
A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az intézmény törvényes működését, az óvodai, iskolai, diákotthoni nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek, tanulók intézményi közösségi életének megszervezését.
Általános rendelkezések
Az intézmény munkanyelve a szerb nyelv, írása cirill.
1. A házirend az intézmény belső életét szabályozza. Hatályos annak teljes területén, illetve szervezett intézményi rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az intézmény szervezésében történik. 2. A házirend a gyermekekre, tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt érvényes. 3. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az intézmény területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 4. Az házirend állapítja meg a jogszabályban meghatározott gyermeki és tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével, a diákotthoni napi munkarenddel, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 5. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM –rendelet. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítása meghatározott eljárás keretében kezdeményezhető. 7. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. Az óvodára vonatkozó rendelkezések Az óvoda törvényben meghatározott feladatai: • ellátásának keretei között a felelős a gyerekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért • a gyermekközösség kialakításáért és fejlődéséért • a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel • a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik. A gyermek ötödik évének betöltésétől kezdve, óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Az óvoda nyitva tartása • Óvodánk nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 7,00 – 17,00 • A gyermekek érkezése reggel folyamatosan történik, a napirend betartása miatt ajánlatos, hogy 8,30-ig megérkezzenek. • A gyermekek az óvodába csak szülői kíséretben érkezhetnek, távozhatnak. Az a szülő, aki gyermekét nem kíséri be az óvodába, vagy nem személyesen viszi haza, köteles erről írásbeli nyilatkozatot leadni. • A gyermeket ebéd után 13,00 óráig lehet hazavinni, illetve alvás után 15,30-tól. • Az óvoda az iskolai szünidőkben nem működik.
Fogadóóra, adatok a gyermekekről • Az óvónők fogadóórát a szülőkkel egyeztetett időpontban tartanak, melyet mindkét fél kezdeményezhet. • A gyermekek személyiségéről a szülők tájékoztatást csak a gyermek óvónőjétől kérhetnek, kaphatnak. • Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Lábadózó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Az óvodában gyógyszer beadása tilos, kivétel az állandó gyógykezelést igénylő gyermek. • A gyermek három napon túli hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Kivétel ez alól, ha egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezte. • A gyermek távolmaradását a szülőnek mindig be kell jelentenie, az igazolatlanul távol lévő gyermek óvodai elhelyezése – felszólítást követően – 10 nap után megszűnik • Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. Étkezés • A térítési díjat minden hónap 5-ig be kell fizetni. • A konyha felé az étkezők számát előző nap 15 óráig jelentjük be, mindig az addig beírtakat tudjuk figyelembe venni. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő térítési díj visszafizetésre nem tarthat igényt. • Az étlapról a szülők tájékozódhatnak a hirdetési tábláról. • Három vagy több gyermek esetén a szülő nyilatkozata alapján díjkedvezményre jogosult • Csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. Az óvoda vezetője, ill. a pedagógus hozzájárulásával – egyeztetett időpontban – a szülők betekinthetnek a csoport munkájába • A gyermek ruhadarabjait, cipőit jellel, illetve névvel kell ellátni. Benti használatra váltócipő szükséges. A gyermek öltözőszekrényében csak a legszükségesebb ruhadarabok lehetnek. • Élelem tárolása nem megengedett. • A kapun lévő tolózárat a gyermekek biztonsága érdekében mindenki köteles azonnal visszazárni. • A gyermekek érdekében – a balesetek elkerülése miatt – az óvoda udvarán csak óvónő felügyelete mellett tartózkodhatnak a gyermekek. Kérem a szülőket, gyermekeik érdekében, hosszabb beszélgetésekkel ne zavarják az óvónőket. A gyermekek átadásakor és átvételekor csak a legszükségesebb dolgokat beszéljék meg, mert az óvónők felügyelet nélkül nem hagyhatják a gyermekeket. • Az óvodában és környékén tilos a dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztása. • Valamennyi szülő és az óvoda dolgozói kulturált magatartásukkal a közösségi érintkezés szabályainak betartásával segítsék elő a gyermekek személyiségének pozitív irányú fejlődését. A gyermek jogai
• A gyermeknek joga, hogy a nevelési – oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. • A gyermek személyiségét és emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani, fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek. • A gyermek joga, hogy személyiségjogait, cselekvési szabadságát és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletbe tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében. • A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. • A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért. • Joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön. • Joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Elvárások a gyermektől • Elvárjuk a gyermektől, hogy részt vegyen a felkínált tevékenységben. • Elvárjuk a gyermektől, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. • Elvárjuk a gyermektől, hogy megtartsa az óvoda helységei és az óvodáshoz tartozó területek használati rendjét. • Elvárjuk a gyermektől, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, eszközeit. • Elvárjuk a gyermektől, hogy az óvoda vezetői, pedagógusai és alkalmazottai, óvodatársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A szülő jogai • A szülőt megilleti a nevelési intézmény szabad megválasztásának joga. • Megismerje az intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét. • Folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről. • Nevelési tanácsokat kapjon. A szülő kötelezettségei • A gyermek, miután elhozta az óvodába, személyesen átadja az óvónőnek illetve a nevelőnek. • Biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra való felkészítő foglalkozáson való részvételét. • Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében. • Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. • Rendszeres kapcsolatot tartson gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal. • Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
Az iskolára vonatkozó rendelkezések
A tanuló jogai
A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei KTV. 10., 11., és 12. §.
A tanuló jogai 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 3. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, nemzetiségi véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. 4. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, kérheti az iskolától kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. Például: saját értékes könyv, CD, kazetta stb. 5. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki egy héten belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy az érettségire felkészítő órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra szeptember 5-ig lehet jelentkezni, az érettségi felkészítő kivételével, melyre május 10-ig kell leadni a jelentkezést. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel, és nem iktatja. 10. A tanulónak joga, hogy érdemjegyeinek felülvizsgálatát kérje abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. 11. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja tanítási időszakban a beosztás szerint, tanári felügyelet alatt. 12. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, tankönyvsegély, ösztöndíj). Kérelmének eredményéről a tanulót osztályfőnöke tájékoztatja. 13. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak
odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. 14. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít a tanulóknak. Ilyen irányú igényüket a tanulóknak a tanév elején, szeptember 15-ig kell jelezniük az iskola vezetőségénél. 15. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként kötelező szűrővizsgálaton vesz részt. 16. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló osztályfőnökéhez, DÖK segítőtanárhoz, igazgatóhelyetteshez, illetve az igazgatóhoz fordulhat kérdésével. 17. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. 18. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. 19. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. 20. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola milyen, a személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 21. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására. 22. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, csak később, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. 23. A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, illetve hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában, és ott elméleti tanítási tárgyat hallgasson. Vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév első 15 napján nyújthatja be az iskola igazgatójához, aki a szükséges egyeztetéseket elvégzi, majd a legrövidebb időn belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményéről. 24. A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához. 25. A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozáson kíván részt venni. 26. A tanuló indokolt esetben kérheti a választható tárgyak korábbi tantárgyválasztásának megváltoztatását az új tanév első hetében. Indokolt esetben akkor változtathat a tanév folyamán, ha nem veszélyezteti a csoport további működését. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 5 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 27. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással és/vagy szakértői véleménnyel együtt az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót.
A tanuló kötelességei
1. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az iskola nevelői és dolgozói iránt tiszteletet és megbecsülést tanúsítson. 2. A tanuló kötelessége, hogy a tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. (általános iskola alsó tagozatán a hétvégi írásbeli feladatokat mellőzzük) 3. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. 4. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett. 5. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait betartsa. 6. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai épségét, egészségét. Haladéktalanul jelentenie kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha magát, társait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, az ügyeletes iskolavezetői tagnál. 7. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balest-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, rendkívüli esemény esetében az előzetesen elsajátítottakat. 8. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja (fogászat, testsúly, magasság, kötelező védőoltások). 9. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. (Ktv. 76. §.) 10. Az iskolában a tanítási idő alatt az oktató-nevelő munkának megfelelő felszerelésben jelenjen meg. 11. Az intézményen kívüli rendezvényeken olyan magatartást tanúsítson mellyel nem sérti meg a tanulókra való előírásokat (alkohol, dohányzás…).
A tanulók véleménynyilvánítása • A Diákönkormányzat a tanulók nagyobb közössége ( évfolyam) vagy a tanulók nagyobb csoportja (osztály) szintű megbeszélések alapján gyakorolhatja véleménynyilvánítási jogát. • A Diákönkormányzat vezetői közvetlenül az intézmény vezetőjét tájékoztatja a tanulói sérelmek-, vélemények, kérésekről. • Az éves diákközgyűlésen elmondhatja az észrevételeit, szabadon beszélhet problémájáról, javaslatot tehet. • A Diákkörökre a tanulók nagyobb közössége május 10-ig tehet javaslatot, amennyiben abban 15 fő kíván részt venni. A tanulók tájékoztatása • az éves munkaterv készítésekor javaslataikat figyelembe veszi az intézmény vezetősége • az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő, a napközis tanító közvetlenül tájékoztatja a tanulót • az intézményvezető a diákönkormányzat útján tájékoztatja az őket érintő kérdésekről • információk olvashatók a hirdetőtáblán, illetve elektromos információ hordozók útján.
Általános szabályok
1. Az iskola területén a tanítási időszakban az iskola tanulói és dolgozói tartózkodhatnak, ez alól kivételt képez a nyílt nap, fogadóóra, előre bejelentett konzultáció. Az iskolában munkaviszonyban nem álló személyek az intézmény infrastruktúráját nem használhatják. 2. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon. 3. A tanuló az iskola területére, illetve területtől függetlenül az iskola által szervezett programokra csak az előírt felszerelést hozhatja be. A tanuló által behozott más tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. (mobiltelefon, nagyobb értékű technikai tárgyak stb.) 4. Az iskola tornatermében és az edzőteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos. A edzőterem első használata előtt a testnevelő tanároktatást tart az eszközök használatának rendjéről. 5. A szaktermekben és az osztálytermekben lévő tv- és video készülékek, számítógépek csak tanári felügyelettel működtethetők. 6. Az iskola területét a tanuló – tanítási idő alatt – csak engedéllyel hagyhatja el (of., igh., ig.). 7. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. 8. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az iskola dolgozói a kijelölt dohányzóhelyeken dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak. A dohányzó tanulóra a házirendben megfogalmazott fegyelmező intézkedések vonatkoznak. 9. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Az ellenőrzőbe beírottakat másnapra – kollégisták esetében az első hazautazás alkalmával - szülőkkel alá kell íratni. Ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 10. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani, rágógumizni, mobiltelefont használni, mobiltelefon használata csak az óraközi szünetben engedélyezett. 11. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható eszközökért, káreseményekért. 12. Az iskola területén a tanítás végeztével is csak tanári felügyelettel tartózkodhat a tanuló. 13. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. 14. Az iskolai könyvtárból egyszerre 4 könyvtári egység kölcsönözhető és a kölcsönzés ideje maximum 21 nap. A kikölcsönzött könyvtári egységet a tanuló a tanítási év vége előtt legkésőbb egy héttel köteles visszavinni, ellenkező esetben köteles a könyvtári egység árát megfizetnimegtéríteni. 15. Az intézmény tulajdonába a KT.12.§.(2) alapján került dolgokat az intézmény nem értékesíti. 16. A tanulók az iskolai büfét az óraközi szünetekben vehetik igénybe a büfében vásároltat a helyszínen fogyaszthatják el. 17. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra jelentkezett tanulót nem utasítunk el. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásokra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet biztosít. 18. A gyermekek az intézményben olyan magaviseletet tanúsítanak, hogy mások testi épségét nem veszélyeztetik. A folyosókon, a sportudvaron, a játszóudvarban, a lépcsőházban tilos a másokat veszélyeztető futás. A lépcsőkön a menetirány szerinti jobb oldalon kell közlekedni. 19. A tanév eleji balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás, az osztályfőnöki felvilágosítás, javaslatait, intelmét, jóindulatú intelmeit mindenkinek be kell tartania. 20. Az évente megrendezett gyakorlati tűz- és bombariadó segít a vészhelyzetben felmerülő problémák kezelésében.
Az iskola munkarendje 1. Iskolánkban a tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7 óra 50-re kell beérkezniük. 2. Csengetési rend: 8:00 – 8:45 9:00 – 9:45 10:00 – 10:45 11:00 – 12:45 12:55 – 13:40 13:45 – 14:30 3. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A tanulók döntik el, hogy a szünetet az iskola udvarán, az osztályteremben vagy a folyosón töltik-e. 4. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai étkezést igénybe vegyék. Az ebédidő 12. 00-től 14. 45-ig tart. Az étkezési térítési díjat minden hó 5-ig kell befizetni az iskolai pénztárban 5. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét. Nyitva tartása 7, 00 – 15, 00. 6. Az iskola könyvtára minden tanítási napon 9,30 – 16,30 óráig tart nyitva. 7. A tanuló távolmaradását a szülő – diákotthon, gondviselő – aznap 8 óráig kell hogy jelezze az iskola gazgazsági hivatal felé, ebben az esetben a befizetett étkezési díj a következő hónapra esedékes étkezési díjat csökkenti. 8. A napközi otthonos foglalkozásokat, illetve a tanulói felügyeletet munkanapokon hétfőtől – csütörtökig 7, 30 – 17 óráig, pénteken 7, 30 – 16 óráig biztosítja az iskola.
Mulasztások igazolása
1. A tanév időtartamát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg és az iskola helyi tanév rendje egészíti ki. 2. A szülő és az osztályfőnök tanévenként hiányzás esetén legfeljebb 3-3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott, eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. 3. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 4. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem.
5. Az első és a tizedik igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztásokról, valamint felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire, ezen túlmenően további igazolatlan mulasztásokról az igazgató hivatalosan értesíti a szülőt/gondviselőt, illetve az illetékes önkormányzat gyermekjóléti szolgálatát 6. Ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, a nem tanköteles tanulót a gimnáziumból ki kell zárni. 7. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskolaírásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni. 8. Az a tanuló, akinek igazolt hiányzása eléri a 250 órát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folyatathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tehessen. 9. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után (igazolatlanul) érkezik, későnek számít, a késések perce pontos beírása összeadódik, ha a késések ideje eléri a 45 percet igazolatlan órának minősül. A tanuló tanóráról nem zárható ki. 10. Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. A szaktanár a tanulót hiányzónak tekinti, és a naplóba bejegyzi. 11. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. 12. Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, pályaművet készít, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny, illetve a vizsga napján és az azt megelőző 1 tanítási napon felmentést kap a tanítási órák alól, mely időt otthoni felkészüléssel tölti. 13. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag több napot hiányozni fog.
A hetes kötelességei
1. A hetes megbízatása hétfőn reggel 7, 50 kezdődik, és pénteken tanítás után ér véget. 2. A hetes gondoskodik a tanári asztal, a szék és a tábla tisztaságáról, krétáról és a terem szellőztetéséről, rendjéről. 3. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 5 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jelentenie kell az iskola titkárságán. 4. A tanítás végeztével a termet rendben, ablakokat becsukva, a villanyt leoltva hagyja el az osztálytermet.
Tanórán kívüli foglalkozások
1. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tantárgyi művészeti érdeklődésének megfelelően vehet részt iskolai diákkörök (fakultatív óra, szakkör, énekkar, önképzőkör, sportkör, egyéb) létrehozásában és munkájában. 2. A diákkörök szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. 3. A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. 4. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 21 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább egy pedagógus felügyeljen. Egyéb rendelkezések 1. Az iskolai ünnepélyeken a kötelező ünnepi öltözet Lányoknak: • fehér blúz • sötét szoknya, nadrág • iskolai nyakkendő Fiúknak: • sötét nadrág • fehér ing • iskolai nyakkendő 2. A tornaórákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanárok adnak tájékoztatást. 3. A tanulók nagyobb közösségét egy-egy évfolyam, míg a tanulók nagyobb csoportját egy-egy osztály alkotja. 4. A tanulók nagyobb közösségeik, nagyobb csoportjaik és a diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 5. Az iskolai és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. A tanulók az iskolai rendezvényen aktívan közreműködve, fegyelmezetten, az alkalomnak megfelelő külsővel vesznek részt. 6. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát az igazgató vagy az igazgató helyettese veszi át. 7. A tanulók az iskolai meghirdetett tanulmányi ösztöndíjra pályázatot adhatnak be, melynek elbírálásában részt vesz a DÖK, Of.mk. és az intézményvezető. Az ösztöndíj elérésének feltételei: - 10.évfolyamtól - példamutató magatartás - tanulmányi eredmény 4 (jó) - az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munka - az iskola, illetve az iskolán kívüli kulturális versenyeken, vetélkedőkön elért kiemelkedő eredmény - országos és nemzetközi sportrendezvényeken elért eredmények - a nemzetiség kulturális érdekében végzett aktív tevékenység 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a/ Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskola csak olyan tankönyvet rendel, melyek a tankönyvjegyzéken szerepelnek, illetve az előírt határidőre az anyaországból szerez be. A szakmai munkaközösségek december 15-ig elkészítik javaslatukat a következő tanév tankönyvrendelésére. Ezt követően a gazdasági igazgatóhelyettes 5 munkanapon belül elkészíti a tankönyvrendelés tervezetet, melyet az igazgató az iskolaszékkel és a diákönkormányzattal véleményeztet. Az osztályfőnökök értesítik a szülőket a tankönyvrendelésről, a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet kívánja-e megvásárolni, vagy egyes tankönyveket más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A végleges tankönyvrendelést az iskola könyvtáros – az iskolai tankönyvfelelős készíti el határidőre.
b/ Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskola tankönyvellátását az intézményben bonyolítjuk le, a tankönyvforgalmazótól az iskola a tankönyveket értékesítésre veszi át. A tankönyveket az iskolában adjuk át a tanulóknak szeptember 5-ig, iskolai értékesítésben. Az iskola az osztályfőnök útján novemberben tájékoztató levélben értesíti a szülőket, illetve a nagykorú tanulókat a tankönyvkedvezményekről, az igénybejelentés határnapjáról és ezzel együtt megküldi az igénylőlapot. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökökkel november 30-ig összesíti, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, illetve kik tartanak igényt további kedvezményre, közülük hányan kívánnak tankönyvet kölcsönözni. Az igazgató a nevelőtestületet és a diákönkormányzatot szóban, az iskolaszéket írásban tájékoztatja a felmérés eredményéről. A könyvtáros a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve osztályonkénti kimutatást készít az iskolai könyvtárba kölcsönzésre kivehető ill. megvásárolandó tankönyvekről. A szülői nyilatkozatok alapján megrendelt tankönyvet az iskola nem vesz vissza. A könyvtáros határidőre összeállítja, és kihirdeti a kölcsönözhető könyvek jegyzékét. Október 30-ig elkészül a pénzügyi és számviteli elszámolás. c/ Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának rendje Az iskola tanulói az alanyi jogon járó ingyen tankönyven kívül részesülhetnek szociális alapon is ilyen kedvezményben, ehhez az osztályfőnöktől átvehető formanyomtatványon nyújthatja be a szülő az igénylést, melyhez az előírt dokumentumokat csatolják. A kérvényhez meg kell mutatni az anyagi helyzetét igazoló dokumentumokat. A kedvezmény odaítéléséről az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt, mely döntéséről a szülőt határozatban értesíti b/ A tankönyvkölcsönzés szabályai Az iskolában a normatív kedvezmény biztosítását – az iskolai könyvtárban lévő tankönyvbázis lehetőségeinek és állandó fejlesztésének alapján – az iskolai könyvtárból való tankönyvkölcsönzéssel oldjuk meg. Ha a tanuló a tankönyvet elveszti, vagy megrongálja, a tanuló köteles másik példányról gondoskodni. A kölcsönzött tankönyvek minden tanév végén az iskolai könyvtárban leadandó, majd a következő tanév első napjától kölcsönözhető újra. A tanuló, aki igénylő lapon, a normatív kedvezményen túli kedvezményt igényelt, tartós tankönyvet kölcsönözhet a tanév elején, majd év végén leadja azt, amennyiben kellő példányszám rendelkezésre áll. A tanulók tankönyvtámogatása A tankönyvtámogatás a költségvetési és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvénnyel összhangban a normatív kedvezmény igazolásával, okiratok bemutatásával, illetve szülői nyilatkozattal vehető igénybe. A nem alanyi jogon nyújtott támogatást az osztályfőnökök a diákönkormányzattal egyeztetve kérik az intézmény vezetéstől, aki az Iskolaszékkel egyeztet, a végső döntést a DÖK, iskolaigazgató és of.mk. és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős hozza meg. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A kis példányszámú, a nemzetiségi tankönyv forgalmazás keretében az iskolába eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárba helyezzük el, a tanulók egy tanévre innen kölcsönzik. A tankönyvek az iskolai könyvtártól akkor vásárolhatók meg, ha 1-8 évfolyamon évfolyamonként legalább 15 db, 9-13 évfolyamon évfolyamonként legalább 35 db rendelkezésre áll továbbra is a könyvtárban illetve a tanuló a tankönyvet használat közben tönkretett, az tovább nem kölcsönözhető.
A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el - kiemelkedő közösségi munkát végez - iskolai, iskolán kívüli versenyeken eredményesen vesz részt - más módon öregbíti az intézmény jó hírnevét az iskola jutalomban részesíti. 2. Jutalmazás formái: a) egyéni - tanítói dicséret - osztálytanítói dicséret - szaktanári dicséret - napközi nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - 12/13.évfolyam végén : „ az évfolyam diákja” b) csoportos - osztályközösségeknek az iskola éves munkatervében szereplő fő közösségi feladatok sikeres megvalósításáért.
3. A példamutató magatartású és kiemelkedő tanulmányait és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben, oklevélben és könyvjutalomban részesíthetők. 4. Az iskolán kívüli versenyeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek 5. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására hozni. 6. A folyamatosan jó tanulmányi eredményt és példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók számára az iskola tanévenként ösztöndíj pályázatot hirdet meg és a legjobbakat ösztöndíjban részesíti.
A tanulókkal szemben fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti - vagy a tanulói házirend előírásait nem teljesíti - vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: - tanítói figyelmeztetés - szaktanári figyelmeztetés - napközis nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - igazgatói megrovás - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben – a vétség súlyától függően – el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy nevelőtestülete dönt. 5. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. Az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat egyeztető eljárást biztosít a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett (ha a sértett kiskorú, a szülő) hozzájárult. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül –írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetésen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt. Az egyeztető eljárást az ügyben pártatlan, független nagykorú személy vezetheti, akit mind a sértett, mind az elkövető elfogad. Ha ilyen személy nincsen, az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat mediátora a közoktatási törvény 13. § (6) bekezdése alapján felkérhető. Az iskolapolgárok elfogadják az OKSZ közvetítőjét. A fegyelmi eljárás megindítására jogkörrel rendelkező személy akkor nyilvánítja eredményesnek az egyeztető eljárást, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kel szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljáráson részt vevő közvetítő a fegyelmi eljárásban semmilyen szerepet nem tölthet be. A Diákotthonra vonatkozó rendelkezések A kollégium működésének rendje A Kt. 40 § (7) bek. alapján A Nikola Tesla Szerb Diákotthon a budapesti Szerb Óvodával, Általános Iskolával és Gimnáziummal szerves intézményi egységet alkot. Így az iskola működési rendje meghatározó a kollégium működési rendjében is. A kollégium a tanév előtti napon kezdi meg működését és a tanévzárás utáni napon ér véget. A felvétel rendje A R. 4/A § (1) bek. c. pontja alapján A Nikola Tesla Szerb Diákotthonba elsősorban a Szerb Általános Iskola és Gimnázium tanulói jelentkezhetnek és kaphatnak elhelyezést. A felvételi során a kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásánál az idevonatkozó R. 4/A. §(1) bek. c. pontját vesszük alapul. A sikeres iskolai felvételi és beiratozás után a tanuló és szülei írásos kérelemmel kérhetik gyermekük elhelyezését a kollégiumban. A döntés joga az intézményi vezetőség, az iskolai nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat ügye. A kollégiumi elhelyezés során az R. 4/A. §(1) bek. i. pontját vesszük figyelembe. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól. Azok a tanulók akik már lakói voltak a kollégiumban a következő módon kaphatnak újra felvételt: Lásd: A TANULÓ JOGAI 16. pontját.
Napi munkarend A Közoktatásról szóló törvény 40.§ (7) bekezdése alapján A Közoktatásról szóló törvény 12. § (1) bekezdésének c/ pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön, saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek megóvásában, rendben tartásában, valamint a kollégiumi foglalkozások betartásában I. A Nikola Tesla Szerb Diákotthon közösségi együttélést a napirend és a házirend szabályozza, ezért betartásuk minden kollégista számára kötelező. II. A napirend indokolt esetben - alkalomszerűen - megváltoztatható. A napirend kollégiumvezetői hozzájárulással módosítható, távollétében a napos tanár jogosult dönteni. 1. Munkanapokon az ébresztő 6.45-kor van, ezt tisztálkodás és a szobák rendezése követi. 2. 7. 15- kor a beteg tanulók az ügyeletes tanárnál jelentkeznek. 3. 7.30-kor az iskolába induló tanulók (akiknek nincsen első órája a kollégiumi igazgató engedélyével tovább is a kollégiumban tartózkodhatnak) elhagyják a Diákotthon épületét és átmennek az iskolába reggelizni. Munkaszüneti napon a reggeli 9 órakor van az ebéd pedig 12.30-kor. 4. 8.00 órakor az iskolában megkezdődik a tanítás. Az órák végeztével a tanulók ebédelnek majd előzetese igazgatói vagy diákotthoni osztályfőnök esetenként ügyeletes tanári engedéllyel délutáni foglalkozásokon, edzéseken vesznek részt. A délutáni foglalkozásról pontos helyés időbeosztást a tanuló a foglalkozást tartó pedagógustól ill. edzést tartó edzőtől, írásban köteles igazolást hozni osztályfőnökének (elég a tanév elején hozni). 5. Tanítás ideje alatt a tanulók csak az iskolai osztályfőnök vagy az iskolavezetőség engedélyével jöhetnek át a Diákotthonba. 6. Tanítás után a tanulók pihennek, rendbe teszik szobájukat vagy kimennek a városba. Távozás előtt szilencium alatt és után a tanulóknak jelentkezniük kell az ügyeletes tanárnál. 7. 16.00 órakor megkezdődik a tanulás ún. "szilencium". A tanulás 18.45-ig tart. A 15 perces szünet 17.30-kor kezdődik. A tanulás helye a tanulók átlagától függ. Azok a diákok, akiknek az előző havi osztályozási átlaga 4.5 ért el un. "szabad szilenciummal" rendelkeznek, vagyis, nem kötelesek részt venni a kötelező diákotthoni "szilenciumon". Tanulhatnak önmaguk által megválasztott helyen és időben. Amennyiben kollégiumi diák a szilenciumon túl távol marad, ezt köteles jelentenie az ügyeletes tanárnak. A 4.00 és 4.5 közötti átlagot elért tanulók szobájukban tanulnak a "szilencium" ideje alatt. A 4.00 átlag alatt teljesítő tanulók kötelezően a társalgókban, tanári felügyelet mellett tanulnak. Ez alól csak külön osztályfőnöki engedéllyel menthetők fel. Az esti tanulás vagyis a 22.00 órai takarodó után, a társalgókban tanulni (egyénileg és nem csoportosan) csak külön tanári engedéllyel lehetséges, maximum 24.00 óráig de ez csak az érettségizőkre vonatkozik. Ezután be kell fejezni mindennemű tevékenységet. 8. A Nikola Tesla Szerb Diákotthonban a takarodó, lámpaoltás az általános iskola 1-4. osztályosai számára 20.00 órakor van. Az 5-8. osztályosok számára a lámpaoltás 20.30-kor van. A gimnazistáknál 22.00-kor van lámpaoltás. A lámpaoltást megelőzően legalább fél órával előtte meg kell kezdeni az szobák esti rendbetételt és a tisztálkodást. Lámpaoltás után minden tanuló köteles csendben maradni, be kell fejezni aktivitását és pihenni hagyni a többieket. A kollégiumi gimnazisták 22-23.30 óra között kis lámpa fényénél csendben olvashatnak vagy tanulhatnak. Abban az esetben ha másnap nincs tanítás az általános iskolásoknak fél órával kitolódik a lámpaoltás a gimnazisták számára a takarodó és lámpaoltás 23.00 órakor van. Ők 23.30-ig kis lámpa mellett csendben olvashatnak. A Nikola Tesla Szerb Diákotthonban a kötelező tanulás mellet a kollégiumi tanárok foglalkozásokat tartanak. A tanulók szabadon választhatják meg mely foglalkozásokon vesznek részt, azzal a feltétellel, hogy azokat a tanév végéig kötelesek látogatni és a rendezvényeken szintén kötelesek részt venni.
Az étkeztetés rendje Munkanapon Tanításnélküli napon Reggeli: 7.15 - 7.55 Reggeli: 9.00 - 9.30 Ebéd: 12.00 - 14.45 Ebéd: 12.30 -13.30 Vacsora: 18.45 - 19.15 Vacsora: 18.00 - 18.30
Kollégiumi foglalkozások Tanulás ("szilencium") hétfő-csütörtök: 16.00 - 17.30 I. rész (17.30 - 17.45 szünet) 17.45-18.45 II. rész péntek: 15.00 - 16.30
Csoportos foglalkozások: Tanulás előtt vagy vacsora után (a csoportvezető tanárok által kijelölt helyen és időben) Könyvtár használata: Hétfő-péntek 15.00-16.00 Kimenő Az 1-6. osztályos általános iskolai tanulóknak tanári felügyelet nélkül a kollégiumon kívül tilos tartózkodni. A kollégium épületének elhagyása a 78. osztályosok számára az ügyeletes tanár engedélye mellet 20.00 óráig lehetséges. A gimnazista 9. és 10. évfolyam tanulói számára a kimenő a munkanapot megelőző estén, tanári engedéllyel, 21.00-ig lehetséges. Munkaszüneti napot megelőző estéken, szintén tanári engedéllyel, 21.30-ig megengedett. A 11. és 12. osztályosok számára a munkanapot megelőző estén a kimenő, tanári engedéllyel, 21.30 óráig lehetséges, a munkaszüneti napot megelőző estén a tanulók 22.00 óráig, szintén tanári engedély mellet, rendelkeznek kimenővel. A 12. osztályosok számára szülői írásos beleegyezéssel és a diákotthoni nevelő engedélyével a munkaszüneti napot megelőző estén a kimenő 22.30 óráig lehetséges. A tanuló kötelessége, hogy minden esetben jelentkeznie kell a kollégiumi osztályfőnökénél vagy a napos tanárnál és tőlük engedélyt kell kérnie. Csak ezután szabad a Diákotthont elhagyni. A kollégiumi osztályfőnök nyilvántartásában kell, hogy szerepeljen a tanuló állandó kimenője és annak időpontja (edzés, magánóra, kurzus stb.). Erről a tanulónak edzői, tanári esetleg szülői írásbeli igazolást kell hoznia, melyet 1 hét alatt be kell szereznie.
A távolmaradás kérésének rendje A R. 20 § (2) bek. a-c pontja alapján Minden tanuló köteles, hogy diákotthoni osztályfőnökének vagy a kollégiumi intézményvezetőnek szerda este 20.00-ig írásban kérelmet adjon át a hétvégi kollégiumi távolmaradásáról, melyben megadja utazásának idejét, tartózkodásának helyét, címét és a telefonszámot, amin elérhető lehet. Ha hét közben marad távol a kollégiumból ezt írásban kell kérelmeznie, melyet a diákotthoni osztályfőnök bírál felül és engedélyezi. A kérelemben fel kell tüntetni a kimaradás pontos idejét, helyét, címét, telefonszámát és tartalmaznia kell a felelős felnőtt aláírását, akinél a tanuló tartózkodni fog kimaradása idején. Ezt a diákotthoni osztályfőnök telefonon is újra ellenőrizheti.
Az engedélyezés rendje Az engedélyezés rendje. Az írásos kérelmet mindig a diákotthoni osztályfőnök aláírásával engedélyez, de azt indokolt esetben el is utasíthatja. A diák kérelmét az ügyeletes tanár vagy az intézmény vezető is aláírásával megengedheti.
Hiányzások igazolása A R. 20 §. (2) bek. a-c pont alapján A betegség miatti hiányzást a tanuló köteles orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló valamilyen okból otthon maradt, erről a szülő vagy a tanuló gondviselője, a legrövidebb időn belül, köteles telefonon értesíteni a Diákotthont. Családi ok miatti hiányzás esetén a szülő írásban köteles igazolni a tanuló hiányzását. Ha a tanuló nem haza utazik hanem ismerősénél, rokonánál, osztálytársnál szeretne éjszakázni erről külön engedélyt kell kérnie a koll. osztályfőnökétől. Erről köteles írásos kérelmet vagy igazolást hozni a vendéglátó felnőtt aláírásával, aki köteles ezt telefonon is megerősíteni. Ezzel a vendéglátó felnőtt egyben a tanuló egészségi és testi épségéért felelősséget vállal. Hazautazás rendje Ha a tanuló a hétvégét a diákotthonon kívül szeretné eltölteni ezt írásban kell tudatni a kollégiumi osztályfőnökével, amit legkésőbb szerda 20.00ig köteles átadni. A hazautazás a tanítási órák után lehetséges. A tanuló az utazást a késő éjszakai órákban nem kezdheti meg testi épségének veszélyeztetése miatt. A tanuló a kollégiumot lehetőség szerint 15.00 óráig a pénteki tanulás kezdetéig úgy hagyja el, hogy maga mögött rendet hagy és a többi tanuló társát nem háborgatja. Nem megengedett, hogy a tanuló máshová utazzon mint ahogy azt kérelmében leírta. Továbbá hazautazás esetén a kollégiumba visszatérni vasárnap 22.00-ig lehetséges. Nem megengedett, hogy hazautazásra hivatkozva a kollégiumot késő esti órákban hagyja el, hogy aztán másnap hajnali órákban ismét megjelenjen. Hazautazás tiltása Kizárólag abban az esetben ha az utazás veszélyezteti és fenyegeti a tanuló egészségét és testi épségét (pl. szélvihar, katasztrófa, késő éjszakai utazás)
A lakószobák, közös helyiségek, berendezési tárgyak használata és rendben tartása A Kt. 40 § (7) bek. alapján 1. Lásd: a TANULÓ JOGAI 8. pontját valamint a TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEI 3. és 7. 16. és 17. pontját.
2. A társalgókból, stúdióból a tanulóknak tilos bármilyen tárgyat vagy eszközt elmozdítani, el- és kisajátítani vagy szobájukba vinni és ott használni. 3. A szoba berendezését óvni, védeni kell. Azok elmozdítását a szobai berendezések helyének megváltoztatását csak tanári engedéllyel lehet. Mindennemű kárt a tanuló vagy annak szülei ill. gondviselője pénzben köteles megtéríteni. 4. A tanuló rendben kell, hogy tartsa az általa használt eszközöket. Óvnia kell épségüket, tisztaságukat, működésüket. Azokat úgy kell visszaadnia mint amilyen állapotban használat céljából tanári engedéllyel, aláírással átvette őket.
Telefonhasználat A tanulók szabadidejükben használhatják mobil telefonjaikat. Tanulási időben tilos (16.00-17.30 és 17.45-18.45) a mobiltelefonok használata. A tanulók a földszinten lévő nyilvános telefont 21.30-ig ugyan olyan módon mint a mobil telefont használhatják. A mobiltelefon károsodása, eltűnése esetén a Szerb Diákotthon nem vállal felelősséget. Eszközbehozatal Saját kompjuterek (lap topok), rádió, kazettás magnó, CD lejátszó és hangszerek behozatala és használata A tanulók a felsorolt saját eszközeiket, hangszereiket saját felelősségükre, korlátozottan és csak külön diákotthoni intézményvezetői engedéllyel hozhatják be a kollégiumba és másokat nem zavarva, halkan használhatják. Az eszközök használata a szobákban tanulási időben és lámpaoltás után nem megengedett. A túlzott, zavaró hangerősség esetén a tanárnak jogában áll elvenni a kérdéses eszközt, melyet a tanuló első hazautazása alkalmával magával kell vinnie a kollégiumból. A társalgószobákban lévő eszközöket pedig tilos a tanulói szobába vinni. Bárminemű károsodásért és lopásért a Szerb Diákotthon nem vállal felelősséget. A tanulók jogai A Kt. 40. § (7) bek. szerint 1. A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. (Kt 10.§ (1) bekezdés). A tanuló joga, hogy emberi méltóságát, jogait és személyiségét tiszteletben tartsák. Vele szemben fizikai vagy lelki, testi erőszakot ne alkalmazzanak, megalázó, embertelen büntetésnek ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat kollégiumi osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, a diákotthoni vezetőhöz. Írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál és a meghatározott törvény szerint jogorvoslatot kérhet. 2. A tanulót nem érheti hátrány nemzetisége, lelkiismereti és vallási meggyőződése miatt. 3. Joga van, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. (Kt. 11.§ (1) bekezdésének s/ pontja és a Kt.62-63.§ alapján) 4. A tanulónak joga van, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak. 5. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkájához a Diákotthonban segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.) 6. A tanuló joga, hogy részt vegyen a kollégium kulturális életében, a hazai és a budapesti szerb közösség kulturális életében, hogy részt vegyen versenyeken és diákköri csoportok munkájában. 7. A tanuló joga, hogy levelezése jogát tiszteletben tartsák. Leveleit a portán veheti át, azokat a kollégium nem bontja fel és nem iktatja. 8. A tanuló joga, hogy tanári felügyelet mellet, a kijelölt időben, igénybe vegye a kollégiumi könyvtárat, társalgókat, más kulturális szolgáltatásokat (televízió és video használat, kulturált kikapcsolódást biztosító eszközök igénybevételét: asztali tenisz, rex stb. Jogában van, hogy a tanuló tanári felügyelettel kijelölt helyen a kijelölt időben használhassa a Diákotthon erre a célra szánt számítógépeit. 9. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (étkezése támogatás, kedvezmény). Ennek feltétele, hogy megfelelő dokumentumokkal igazolja kérelmét. (Kt. 11.§ (1) bekezdésének u/ pontja alapján) 10. A tanuló joga, hogy közösségi tevékenységéért, jó magaviseletért, jó tanulmányi munkájáért dicséretben esetleg ha mód van rá jutalomban részesüljön. Erről a kollégium vezetője, a diákotthoni nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. 11. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az intézmény tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít. 12. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 13. A tanuló joga, hogy kérdésével, javaslatával, véleményével a diákotthon vezetőségéhez és a diákönkormányzathoz forduljon. 14. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelő és segítő pedagógus munkájáról. 15. A tanuló joga, hogy adatait a Diákotthon biztonságos helyen kezelje és tárolja.
16. A tanuló joga, hogy írásban kérelmezze felvételét a Diákotthonba. Ezt minden tanév végén kell írásban átadni a kollégium vezetőség számára, melyről a vezetőség, a diákotthoni és az iskolai nevelőtestület valamint a DÖK hozhat döntést. Negatív elbírálás esetén a tanuló szüleit és magát a tanulót a döntéshozataltól 15 napon belül erről írásban értesítik. 17. A tanuló joga, hogy (tanári engedéllyel, írásbeli igazolással) kollégiumon kívüli edzésekre, magánórákra, tanfolyamokra járjon és más egyéb kulturális, vallási és sportrendezvényeken vegyen részt. 18. A tanuló joga, hogy elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. (Kt. 53§. (8) bekezdés) 19. A tanulónak joga van az externátusi elhelyezésre. Az ő jogai és kötelességei azonosak minden más kollégiumba felvett tanulóéval. (Kt. 32.§ (2) bekezdés és a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 17.§ (7) bekezdés) 20. A tanulónak joga van kérelmezni, kivel szeretne egy szobában lakni. De erről minden esetben a kollégiumi osztályfőnök vagy a vezetőség dönt. A diákkörök létrehozásának rendje a Kt. 62. § (1) bek. alapján A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezéséhez diákköröket hozhatnak létre. A diákok a tanév elején önmaguk kiválasztják az általuk elfogadásra kerülő és szívesen látogatott diákköröket, amit rendszeresen látogatnak, támogatnak és melyben tevékenységet folytatnak. Saját közösségi életüket tervezhetik és szervezhetik meg, tisztviselőket is választhatnak. A tanulók véleménnyilvánítása és rendszeres tájékoztatásának rendje A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet valamint a R. 4/A .§ (1) bek. e) pontja alapján 1. A tanuló vélemény nyilvánítása kulturált módon minden esetben meghallgatásra lel. A diákotthoni tanuló véleményét diákotthoni osztályfőnökének, nevelőjének adhatja elő négyszemközti beszélgetés vagy csoportos beszélgetés során. 2. Véleményét a diákotthoni intézményvezetőnek is elmondhatja. 3. Vélemény nyilvánítást szabadon, kulturált formában, minden befolyás nélkül végezhet. 4. A tanulók tájékoztatásának feladatát elsősorban a diákotthoni osztályfőnökök csoportos foglalkozásokon, esetleg, egyéni, négyszemközti beszélgetés folyamán végzi. Ennek idejét, helyét és gyakoriságát (hetente legalább egyszeri alkalommal) az osztályfőnök határozza meg, de diák kezdeményezésre is összehívható és megrendezhető. 5. Ezen kívül a DÖK is rendezhet ilyen jellegű összejövetelt szabad vélemény nyilvánítás ill. tájékoztatás céljából. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók diákotthoni osztálya vagy több tanulócsoport közössége minősül nagyobb közösségnek. Itt a (R.31. § (2) bek.) és a (Kt. 59. § (5) bek. ) vesszük alapul.
A tanulók nagyobb közössége A tanulók nagyobb közösségét illetve nagyobb csoportját a R. 31 § (2) bek. és a Kt. 59. § (5) bek. határozza meg. A tanulók nagyobb csoportja alatt az osztályokat értjük.
A tanulók kötelezettségei A Közoktatásról szóló törvény 12§. és a Kt. 40. § (7) bek. alapján 1. A tanuló kötelezettsége, hogy a diákotthoni házirendben foglalt kötelezettségeknek, szabályoknak és előírásoknak eleget tegyen és azokat tiszteletben tartsa. 2. A tanuló kötelessége, hogy a kollégiumban és azon kívül magatartása és viselkedése kulturált, fegyelmezett legyen. Öltözködése a jó ízlés határain belül legyen, különösen ügyeljen tisztaságára és ápoltságára. (Közoktatásról szóló törvény 40.§ (7) bekezdése). 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja, védje, rendben tartsa a kollégium tulajdonát, eszközeit, tárgyait, berendezéseit. (Kt. 12§. (1) bekezdésének c/ pontja szerint). Tanári engedély mellet használhatja a kollégium eszközeit, tárgyait, de köteles azokat óvni és vigyázni épségüket és használhatóságukat. Ha a tanuló hibájából kár éri a kollégium tulajdonát képező tárgyakat, berendezéseket, eszközöket, azt a szülő vagy a gondviselő köteles pénzben megfizetni.
4. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§ , 32.§, 86.§, 10.§, 11.§, 11.§ és 94.§ alapján a tanuló kötelezettsége, hogy kötelező, kötelezően választott és szabadon választott foglalkozásokon vegyen részt. A foglalkozásokra a tanév elején jelentkezik, melyekre a tanév végéig járnia kell. A foglalkozásoktól való eltérés csak külön pedagógiai engedéllyel lehetséges. 5. A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és emberi módon, kulturáltan viszonyuljon és kommunikáljon tanáraival, nevelőivel, diákotthoni társaival és a személyzetével. 6. A tanuló kötelessége, hogy a havi térítési díjat az azt követő hónap 5. napjáig befizesse, és azt igazolószelvénnyel bizonyítsa. Az igazolószelvény másolatát a kollégiumi osztályfőnöknek kell átadni. A tanuló csak a diákotthonban töltött napok után fizet térítési díjat. Ha többet fizetett, akkor a túlfizetés összege a következő hónapban kerül levonásra. (Kt. 12. § (4) bek.) 7. A tanuló kötelessége, hogy a kollégiumban mindenhol (szoba, konyha, társalgó, WC, mosdó, folyosó stb.) maga után rendet és tisztaságot hagyni. Ugyanez a kollégiumi épülete előtti területre is érvényes. 8. A tanuló kötelessége, hogy az intézményvezető, a diákotthon nevelőinek, tanárainak utasításait - az ésszerűség határain belül - tiszteletben tartsa és teljesítse. 9. A tanuló köteles betartani a dohányzásról, alkohol és drogfogyasztásról szóló törvényt. Így tilos a kollégiumban a dohányzás, az italozás és a drogfogyasztás és ezen eszközök tárolása. 10. A tanuló és a kollégiumi pedagógus köteles úgy viselkedni, hogy azzal a közszemérmet ne sértse. 11. A tanuló köteles, hogy vigyázzon személyes dolgaira (személyes iratok, ruhanemű, pénz, más értéket képező tárgyak, ékszerek és egyéb személyes tárgyak). Ezeket a tanuló saját felelősségére hozhatja be a Nikola Tesla Szerb Diákotthonba. Az eltűnt dolgokért a Szerb Diákotthon felelősséget nem vállal. 12. A tanuló köteles, hogy a szobájához és saját szekrényéhez kulcsa legyen. Elvesztésük esetén saját magának kell azt beszereznie. 13. A tanuló ha a kollégium területén hirdetményt és egyéb közleményt óhajt kitenni erről vezetői engedéllyel kell rendelkeznie. 14. A tanuló a tanév végén köteles a szobáját rendben és tisztán (lehetőleg meszelten) átadni és a leltárral a kollégiumi osztályfőnöknél elszámolni. Hiány esetén köteles azt megfizetni. 15. A tanuló az év elején aláírásával igazoltan átvett dolgokkal (kulcsok, ágynemű, paplan, párna, ágytakaró, kislámpa) a tanév végén köteles pontosan elszámolni. Hiány esetén köteles azt megfizetni.
Baleset megelőzési, óvó, védő előírások és balaeset esetén teendő intézkedések Az intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ és a R 6/A . § (2) bek. alapján 1. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és mások testi épségét, egészségét. A felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak köteles jelenteni, ha saját magát, társait, a Diákotthon alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt. Elsősegélyben részesíti a balesetet szenvedettet. Értesíti a megfelelő ügyeletes egészségügyi szervet. A kollégiumi tanár a balesetről írásban jegyzőkönyvet vesz fel. 2. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. 3. A tanítási év elején minden diákotthoni osztályfőnök kötelezően balesetvédelmi oktatást tart osztályában, melyben a főbb közlekedési szabályokat, a tűzvédelmi előírásokról tart előadást. 4. Az iskolai év során tűzvédelmi riadót elméletben és gyakorlatban gyakorlatot kell végezni a diákotthonban. 5. A tanulónak ügyelnie kell a kollégium épületében a mozgásra, a lépcsőkön történő helyes viselkedésre. 6. "A nem engedélyezett dolgok" fejezet 7. és 10. pontja Vendégfogadás 1. A vendégfogadás a délutáni órákban lehetséges. A vendég csak pedagógus engedéllyel mehet fel az emeletekre a vendégváró tanuló szobájába. A vendég egyedül nem mehet fel az emeletekre. Ő köteles a portánál várni a kollégiumi tanulóra, hogy az felvezesse. Este a kollégiumban a látogatás 20.00 óráig lehetséges, a vendégnek ezután el kell hagynia a Diákotthont. Tanulási időben a látogatás nem megengedett. Egyedi esetben pedagógusi engedéllyel igen. Minden az esetben a vendégnek jelentkeznie kell a portán, az ügyeletes nevelőnél és le kell adnia a tanulói igazolványát. 2. A kollégiumban lakó tanulók 21.00 óra után kötelesek befejezni látogatásaikat. Ezután kötelesek más szobáját elhagyni. A fiúk a lányok szobájában és fordítva, 21.00 óra után nem tartózkodhatnak. Nem engedélyezett dolgok
1. A Nikola Tesla Szerb Diákotthon területén és a járdán előtte a tanulók számára tilos a hangoskodás, illemtelen, erkölcstelen viselkedés, rendbontás, a dohányzás, italozás és a drogfogyasztás illetve annak bevitele a kollégiumba. 2. Tilos engedély nélkül más dolgait elvenni, kutatni vagy eltulajdonítani. 3. A hálószobákban nemek szerint elkülönítve, a szobabeosztásnak megfelelően laknak a tanulók. Lámpaoltás után tilos más szobájában tartózkodni, különösen tiltott a fiú-lány együtt alvás. 4. Tanári engedély nélkül tilos a szoba használati tárgyait átrendezni 5. Tilos mindennemű közszemérembe és közerkölcsbe ütköző viselkedés. 6. Tilos, hogy a tanulók kollégiumi vezérkulccsal rendelkezzenek. 7. Tanári felügyelet nélkül a tanulónak tilos a tűzlépcsőt használni. 8. Lámpaoltás után a tanuló a saját szobájában és ágyában köteles tartózkodni. Lámpaoltás után tilos más szobájában tartózkodni, zenét hallgatni, hangoskodni, telefonálni, tusolni vagy más szórakozási tevékenységet folytatni. A tanuló számára nem engedett, hogy a saját szobáján kívül, a folyosón, a társalgókban és minden egyéb helyiségben tartózkodjon, kivételt képez a WC használata. 9. Tilos mindenfajta lelki és testi terrorizálás ún. "csicskázás". 10. Tanári engedély vagy felügyelet nélkül tilos a stúdió, a komputerek és minden más elektromos eszköz (fűtőtest, elektromos rezsó, vízforraló) használata. 11. Tanulónak tilos a lift használata, valamint a portán és a tanári szobában való tartózkodás. 12. Romlandó ételt tilos a szobában tárolni. Erre van megfelelő helyiség és szekrény a konyhában. 13. A kollégium területén tilos állatot behozni vagy tartani.
A diákotthoni tanulók dicsérete és jutalmazása A R. 4/A § (1) bek. f) pontja alapján
1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - kiemelkedő közösségi munkát végez, - diákotthoni vagy iskolai és diákotthon kívüli versenyeken eredményesen vesz részt, - más módon öregbíti az intézmény jó hírnevét az diákotthoni jutalomban részesül 2. A Diákotthonban a következő dicséretek adhatók: - kollégiumi nevelői dicséret - kollégiumi osztályfőnöki dicséret, - kollégiumi igazgató helyettesi dicséret - kollégiumi nevelőtestületi dicséret 3. A példamutató magatartású és kiemelkedő tanulmányi- és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben, oklevélben és könyvjutalomban részesíthetők. 4. A diákotthon kívüli versenyeken eredményesen szereplő tanulók kollégiumi igazgató helyettesi dicséretben részesülhetnek. 5. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő (gondviselő) tudomására kell hozni.
A diákotthoni tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedése A Kt 40. § (7) bek. alapján 1. Aki a Nikola Tesla Szerb Diákotthonra vonatkozó rendelkezéseket, szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy nem tartja be fegyelmezetlenséget követ el. Ilyen esetben a tanuló - a cselekmény súlyának megfelelően - fegyelmező illetve fegyelmi intézkedésben részesül. Erről a kollégiumi osztályfőnök vagy a kollégiumi vezető dönt. (1993. évi LXXIX. törvény alapján járunk el.) Emellett, büntetésben részesíthető az a tanuló, aki tanulmányi eredményeit folyamatosan nem teljesíti.
2. A fegyelmező intézkedésre, akkor kerül sor ha a tanuló által elkövetett kötelezett szegés mértéke nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását. 3. Amennyiben a tanulóval szembeni fegyelmező eljárások (beszélgetés, szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés) eredménytelennek bizonyultak, illetve a tanuló súlyos vétséget követ el, ügyében eljárást indítunk. Az eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le. 4. A diákotthoni büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 5. A diákotthoni tanuló súlyos kötelességszegése esetén fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az diákotthoni igazgató helyettes vagy a kollégiumi nevelőtestület dönt. 6. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő (gondviselő) tudomására kell hozni. A diákotthoni büntetések formái: - nevelőtanári figyelmeztetés - kollégiumi osztályfőnöki figyelmeztetés - kollégiumi osztályfőnöki intés - kollégiumi osztályfőnöki megrovás - kollégiumi igazgató helyettesi figyelmeztetés - kollégiumi igazgató helyettesi intés - kollégiumi igazgató helyettesi megrovás - kollégiumi nevelőtestületi figyelmeztetés - kollégiumi nevelőtestületi intés - kollégiumi nevelőtestületi megrovás A tanuló ha olyan súlyos vétséget követ el, hogy jelenléte az adott közösségben káros és veszélyes, fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal a kollégiumból kizárható. Különösen súlyos esetben a budapesti ill. az ország összes kollégiumából kizárható. (Közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény 76.§ (5) bekezdés) A tanuló vétségeiről és a fegyelmi büntetésekről a nevelőtanár köteles írásban tájékoztatni a szülőt vagy a törvényes képviselőt.
