HÁZIREND Nikola Tesla Szerb Tanításni Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (Budapest, 1074 Rózsák tere 6 – 7.)
Tartalomjegyzék Alkalmazott jogszabályok …………………………………………………………………..…….. 6 1. Általános értelmező rendelkezések …………………………………………………………….. 7 1.1. A Házirend célja és feladata ………………………………………………………..............
7
1.2. A Házirend hatálya …………………………………………………………………………. 7 1.3. A Házirend nyilvánossága …………………………………………………………………... 8 2. A gyermek/tanuló jogai és kötelességei .………………………………………………….... 9 2.1. A tanuló joga …………………………………………………………………………… 9 2.2. A tanuló kötelessége …………………………………………………………………… 10 3. Tilalmak ……..………………………………………………………………………………… 14 3.1. Életkortól és tankötelezettségtől függetlenül minden egyes diáknak tilos ………………… 14 3.2. A dohányzásról és italfogyasztásról szóló rendelkezések …………………………….. 14 4. Távolmaradás, késés, mulasztás…………………………………………………………… 15 4.1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások……………….……………………………………………............ 15 4.2. Az igazolatlan mulasztásokért járó büntetési fokozatok tanköteles tanuló esetén ……………. 16 5. Díjazási szabályok ………………………….……………………………………………….. 17 5.1. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ……………...……… 17 5.2. A tandíj befizetésére vonatkozó díjazás szabályai ……………………………..…………… 18 5.3. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ………………..………………………………………………………. 18 6. A szociális ösztöndíj, támogatás …………………………………..……………………….. 18 7. A tanulók véleménynyilvánítása …………………………………………………………… 19 8. A tanulók jutalmazása …...………………………………………………………………… 19 8.1. A tanulók jutalmazásának formái ……………………………………………………… 20 8.2. A jutalmazás módjai …………………..………………………………………............. 21 8.3. A jutalmazás eszközei ………….……………………………………………………… 21 8.4. A jutalmazás színterei ………………..………………………………………............. 21 8.5. A jutalmazott személyére javaslatot tehet…………………………………….............
21
9. A fegyelmező intézkedések, a tanulókat érintő elmarasztaló intézkedések …………………………… 22 9.1. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések formái …..……………………………….. 22 9.2. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések módjai és eszközei ……………………….. 23 9.3. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések színtere …..……………………………….. 23 2
9.4. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedéseket kezdeményezheti .…………………….... 23 10. Elektronikus napló használata ……………………………………………………..…….. 24 11. Vizsgaszabályzat ………………………..……………………………………………….. 24 11.1. Év végi osztályzat megállapítása céljából szervezett javító- és osztályozó vizsgák … 24 11.1. Az érettségi vizsgák szervezése ……………………………………………………… 25 12. A magatartás és a szorgalom értékelésének rendje ………………………………………. 25 12.1. A magatartás értékelése ………………………….…………………………………… 25 12.2. A szorgalom értékelése ………………………….…………………………………… 27 13. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ……………………………… 28 13.1. Az iskolai tankönyvellátás és a tanulói tankönyvtámogatás rendje ….………............. 28 13.2. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának a rendje ….………............. 29 13.3. A tankönyvkölcsönzés szabályozása ………………………………...………............. 29 14. Az iskolai könyvtár működési rendje ……………………………………………………. 30 15. A közösségi szolgálat formái és szabályai ………………………………………………. 31 15.1. Teljesítése ………………..………………………………………………..…........... 31 15.2. A közösségi szolgálat a tanuló választása alapján megvalósulhat …………………
31
15.3. A közösségi szolgálat keretei ………………………………………………………. 31 15.4. Az iskolai közösségi szolgálat lebonyolítása ……………………..………………… 32 15.5. Teljesítésének feltételei …….………………………………………………………. 32 16. Az intézmény működési rendje …………………………………………………………. 32 16.1. Csengetési rend ………………………………………………….……………………..
32
16.2. Ügyelet ……….………………………………………………….……………………..
33
17. Intézmény munkarendje ………………………………………………………………… 34 17.1. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje ..…………………………............
34
17.2. A hetesek kötelességei …………………………...…………………………............ 34 17.3. Diákkörök ………………………………………...…………………………............ 35 17.4. A napközi otthonra és a tanulószobára vopnatkozó szabályok ..……………............ 35 17.5. A titkárság rendje ………………………………...…………………………............ 36 17.6. Tanári szoba rendje diákok számára ……………...…………………………............ 36 17.7. A tornaterem rendje ……………………………...…………………………............ 36 17.8. Az öltöző rendje ……………………………………………....……………............
37
17.9. Az ebédlő és az ebédelés rendje ……………………………....……………............
37
18. Védő – óvó előírások …………………………………………………………………… 38 18.1. Az intézmény alkalmazottainak feladatai ………..…………………………............ 38 18.2. Az intézmény alkalmazozzainak kötelességei …...…………………………............ 38 19. Az óvodára vonatkozó rendelkezések …………………………………………………… 39 3
19.1. A nevelési év rendje ……………………..………..…………………………............ 39 19.2. Óvodai jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje .………………............ 39 19.2.1. Óvodai beiratkozás ……………………………………………………………... 39 19.2.2. Az óvodába járási kötelezettség, a gyermek távolmaradásának, mulasztásának szabályai, óvodai jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje ……... 40 19.2.3. Az óvodai elhelyezés megszűnése……………………………………………... 41 19.3. Gyerekek óvodai élet rendje ……………………………….………………............
41
19.3.1. Óvodába érkezés és távozás rendje …………………..………………………... 42 19.3.2. A gyermekek ruházata, személyes tárgyai az óvodában ……………………..... 43 19.4. A gyermekek étkezése az óvodában ….…………………….………………............ 44 19.4.1. Az étkezési térítési díjak befizetése, a visszafizetés rendje ……..……………... 44 19.5. A gyermek jogai gyakorlásának, kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos szabályok …………………….…………………………….………………............ 45 19.5.1. A közösségi élet szabályai ……….. …………………..………………………... 46 19.5.2. A gyermekek jutalmazásának és fegyelmezésének elvei, formái ……………..... 46 19.5.3. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok .………………………... 47 19.5.4. Fogászati szűrés ………………………………………. ……………………..... 47 19.5.5. Védőnői szolgáltatás …………………………………..………………………... 48 19.5.6. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ………..……………………..... 49 19.6. A gyermekek értékelési rendjével kapcsolatos szabályok ….………………............ 50 19.6.1. A beiskolázás rendje …………………………………..………………………... 50 19.6.2. A gyermek fejlődésével kapcsolatos szabályok ………..……………………..... 50 19.7. Védő – óvó rendelkezések ……………..………..…………………………............ 51 19.8. Szülők az óvodában ………………………………………...………………............ 51 19.8.1. A szülői jogok és kötelességek ………………………..………………………... 52 19.8.2. A szülő kötelességei …………………………………………………………..... 53 19.8.3. A szülői kötelességmulasztás következményei ………………………………... 53 19.8.4. A szülői közösség jogai ………………………………..……………………..... 53 19.9. Együttműködés …..……………………..………..…………………………............ 54 19.10. Az intézmény létesítményeinek használati rendje ………..………………............ 54 20. A kollégium működésének rendje ….…………………………………………………… 55 20.1. A felvétel rendje ….……………………..………..…………………………............ 55 20.2. Napi munkarend …………………………………………….………………............ 55 20.3. Az étkeztetés rendje ……………………………...…………………………............ 57 20.4. Kollégiumi foglalkozások ……………………………………...……………............ 57 20.5. Kimenő ………….………………………………...…………………………............ 57 4
20.6. A távolmaradás kérésének rendje … ……………...…………………………............
58
20.6.1. Az engedélyezés rendje ………………………………..………………………... 58 20.6.2. Hiányzások igazolása ..………………………………………………………..... 58 20.6.3. Hazautazás rendje …………………………….………………………………... 58 20.6.4. Hazautazás tiltása ……..………………………………..……………………..... 59 20.7. A lakószobák, közös helyiségek, berendezési tárgyak használata és rendben tartása . 59 20.7.1. Telefon, kompjuter, laptop, tablet használata ………..………………………... 59 20.7.2. Eszközbehozatal …....……………………………………………………….....
60
20.8. A tanulók jogai .….……………………..………..…………………………............
60
20.9. A tanulók véleménynyilvánítása és rendszeres tájékoztatásának rendje ……............ 61 20.10. A tanulók kötelezettségei .……………………...………………………….............. 62 20.11. Baleset megelőzési, óvó, védő előírások és baleset esetén teendő intézkedések ...... 63 20.12. Vendégfogadás ..………………………………...…………………………............ 64 20.13. Nem engedélyezett dolgok …….. ……………...…………………………............
64
20.14. A kollégiumi tanulók dicsérete és jutalmazása ...…………………………............
65
20.15. A kollégiumi tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ……………............
65
20.15.1. A kollégiumi büntetések formái …………..………..………………………...
66
21. Házirend módosításának szabályai …………………………………………………………..
67
Záró rendelkezések ………………………………………………………………………..……..
68
Elfogadó határozat ………………………………………………………………………..……..
69
Egyetértés ………………………………………………………………..………………..……..
70
5
Alkalmazott jogszabályok
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
A 2012. évi XXVI. törvény az 1999. évi XLII. törvény módosításáról
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény
A 2012. évi CXXV. törvény a 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.
(VI. 4.) kormányrendelet
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet
A 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
A 1068/2012. (IIl.20) kormányhatározat - Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020
A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
6
1. Általános értelmező rendelkezések 1.1.
A Házirend célja és feladata
A Házirend állapítja meg a gyermeki/tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az óvoda/iskola/kollégium
munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Az előírások célja
biztosítani az óvoda/iskola/kollégium törvényes működését, az óvodai/iskolai/kollégiumi nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek/tanulók óvodai/iskolai/kollégiumi közösségi életének megszervezését.
A házirend célja, hogy a mindennapos együttélés alaprendjét egymás számára világossá tegyük . Azokban a nevelési-oktatási kérdésekben, amelyek a házirendben nem szerepelnek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - módosításaival együtt -, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a nevelőtestület határozata a döntő.
1.2.
A Házirend hatálya
A Házirend előírásai egyaránt vonatkoznak az óvodába/iskolába járó és kollégista diákokra, az óvodások/tanulók szüleire, az óvoda/iskola/kollégium pedagógusaira/nevelőire és valamennyi dolgozójára. Az előírások azokra az óvodai/iskolai/kollégiumi és óvodán/iskolán/kollégiumon kívüli, nevelési/tanítási időben, illetve nevelési/tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a helyi óvodai nevelési program , valamint iskolai pedagógiai program alapján
szervez
az
intézmény,
amelyeken
az
óvoda/iskola/kollégium
látja
el
a
gyermekek/tanulók felügyeletét. Az iskola/kollégium által szervezett iskolán/kollégiumon kívüli rendezvényeken (a hazautazást kivéve minden kollégiumon kívüli tartózkodás során) is kötelesek megtartani a tanulók a házirendben foglalt szabályokat. A Házirendet - a szülői szervezet, továbbá a diákönkormányzat véleményének kikérésével - a nevelőtestület fogadja el. A Házirend az igazgató jóváhagyásával lép hatályba. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
7
1.3. A Házirend nyilvánossága A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (gyermek/tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az intézményi házirend egy példányát az óvodába/iskolába/kollégiumba való beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól
az
osztályfőnöknek minden tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket a szülői értekezleten. A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, az igazgatóhelyettestől, az óvoda és a kollégium vezetőjétől , valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy - ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető:
az óvodában kifüggesztve az iskolában
az iskola titkárságán
az iskola könyvtárában
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál
az iskola igazgatóhelyetteseinél
az osztályfőnököknél
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél
az iskolai szülői szervezet vezetőjénél
a kollégiumban
a kollégiumvezetőnél
a nevelői szobában
A Házirendet az iskola internetes honlapján is nyilvánosságra kell hozni.
8
2. A gyermek/tanuló jogai és kötelességei Az alapvető jogokat és kötelezettségeket a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 45-46. § tartalmazza. A tanuló jogait a beiratkozás napjától a tanulói jogviszony megszűnéséig gyakorolhatja.
2.1.
A tanuló joga
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése a nevelés-oktatás során tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) személyiségi jogait a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa (e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak: érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét) f) az oktatási jogok biztosához forduljon, g) családja anyagi helyzetétől függően kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban
részesüljön,
továbbá,
hogy részben vagy
egészben mentesüljön a
gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre, h) a pedagógiai program keretei között válasszon a választható tantárgyak: foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, i) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és a könyvtári szolgáltatást, j) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, k) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a Jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, l) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művészeti, sport- és más köröknek,
9
m) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről , az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, n) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba , nem sérti másoknak: ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, o) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak: szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, p) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, q) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, r) választó és választható legyen a diákképviseletbe , s) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását, t) a tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait , u) az iskolába első és a nulladik (előkészítő), illetve a kilencedik évfolyamra beiratkozó tanuló jogait az első tanítási naptól gyakorolhatja.
2.2. A tanuló kötelessége a) A tanulók legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességeik: A tanítási órákon felkészülten megjelenni. A tanítási órára kötelesek elhozni tájékoztató füzetüket, a tanuláshoz szükséges eszközöket. Mulasztásaikat a következő órára pótolni kell. Hosszabb hiányzás, esetén a tanár által megadott időpontig kell pótolni lemaradásukat. A tanulók kötelesek a kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni. Egy tanulónak sincs joga a tanítást és a társait zavarni az órákon. Gyakori házi feladat hiány vagy felszerelés hiány esetén az osztályfőnök magához kéri a szülőket, hogy megtudakolja a mulasztás okát,
10
b) megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat, társaival is betartassa, szüleit/gondviselőjét is megismertesse az okirattal, c) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai , tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait , d) az iskolában és az iskolán kívül eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, ezzel is erősítve az iskola jó hírnevét és hagyományait.
A tanulmányi kötelezettségek körébe tartozik: I. a házi feladat elkészítése, ennek hiányát a pedagógus elégtelen osztályzattal értékelheti . II. a tananyag elsajátításához szükséges felszerelés megléte a tanórán. Ennek hiányában a tanuló nem tud érdemben részt venni a tanórai munkában , ezért elégtelen osztályzattal értékelhető. e) magánjellegű megnyilvánulásaiban az iskola jó hírnevét ne veszélyeztesse, f) legyen ápolt és tiszta; öltözete, megjelenése és viselkedése ne legyen feltűnő, kihívó, vagy a természetestől eltérő, kirívó. A megjelenés szélsőséges formáit (ruházkodás, hajviselet , műköröm, erős smink, piercing, fültágító) iskolánk nem engedélyezi , megléte fegyelmező intézkedést von maga után. Azokon a gyakorlati , laboratóriumi órákon, ahol a munkavédelmi szabályzat előírja, a munkaköpeny használata kötelező. g) vegyen részt a kötelező iskolai ünnepélyeken, illetve az évfolyama által szervezett iskolai ünnepség megszervezésében. A tanórán kívüli hivatalos rendezvényeken és foglalkozásokon a távolmaradást az osztályfőnökkel előre engedélyeztetni kell. h) az iskola rendezvényein - előzetes tájékoztatás szerint - ünneplő ruhában, vagy az alkalomnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A lányok ünnepi öltözete: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, a fiúké: sötét nadrág, fehér ing. i) a kötelező órákon tanulói jogviszonya teljes ideje alatt, a választott foglalkozás(ok)on pedig az adott tanévben rendszeresen vegyen részt, j) a szaktanár által megadott időpontig minden, hiányzásból eredő lemaradást bepótoljon, k) az ellenőrző az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze. A tanulónak minden órán magánál kell tartania az ellenőrzőjét , ill. ennek hiányát a tanítás megkezdése előtt jelentenie kell a hetesnek. A diák kötelezettsége, hogy ellenőrzőjét pontosan vezesse, továbbá a tanári bejegyzéseket is az első adandó alkalommal írassa alá szülőjével/gondviselőjével, az aláírást pedig kérésre haladéktalanul mutassa meg az adott tanárnak. Amennyiben a tanulónál nincs ellenőrző, a tanár a naplóban ezt bejegyzi. Az elveszett/betelt ellenőrzőről haladéktalanul tájékoztassa osztályfőnökét, a pótlás csak a szülő írásos kérésére valósul meg.
11
l) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket , továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, m) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában , a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében , lezárásában, n) megtartsa a tanórai és egyéb foglalkozások , az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. Súlyos rendbontás esetén a tanár utasítására a tanuló köteles az igazgatóságon jelentkezni, a második alkalom után igazgatói figyelmeztető a következmény. o) megőrizze , továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket , óvja az iskola létesítményeit , felszereléseit. A kárt okozó(k) szüleinek/gondviselőinek kártérítést kell fizetniük. A kártérítésre kötelezett a megállapított összeget az iskola működtetőjének illetve fenntartójának bankszámlájára fizeti be az iskola megjelölésével. Szándékos rongálás esetén (pl. ablakbetörés, padra firkálás stb.) a tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető. p) az épület, a tantermek és a mosdók tisztaságára ügyeljen, ne szemeteljen, q) a talált tárgyat a portán leadja. r) az iskola tanárainak, dolgozóinak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait a diákoknak tiszteletben kell tartaniuk. Jogellenes
mások bántalmazása, megalázása, egészségének
veszélyeztetése. Az ilyen cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi eljárással büntethető. Súlyos kötelességszegésnek minősül:
agresszió, a másik tanuló bántalmazása
szándékos károkozás
az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése
egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása
s) A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása fegyelmi vétség, mely fegyelmi intézkedéseket von maga után.
12
t) A fegyelmező intézkedések fokozatai:
szaktanári figyelmeztetés – a szaktanár adhatja a szaktantárgyával kapcsolatos közlésekre, elmarasztalásként, ill. hiányosságok követelésére
osztályfőnöki figyelmeztetés és osztályfőnöki into – az osztályfőnök adhatja koordináló funkciójának következtében az osztályban történő bármely házirend elleni vétség, vagy sorozatos rendbontó magatartás esetén
igazgatói figyelmeztetés és igazgatói into – az igazgató adhatja igen súlyos vétség, vagy a házirend sorozatos, súlyos megsértése esetén
tantestületi megrovás – a tantestületnek az osztályba tanító tagjai közös megegyezéssel adhatják a tanuló súlyos, több tantóra esetében tapasztalt rendbontó magatartása, ill. a tankötelezettség súlyos megsértése esetén
átirányítás, vagy kizárás az iskolából – olyan esetekben alkalmazható, ha a tanuló deviáns magatartása az iskola rendszabályaival és az osztályközösséggel szemben nem változik a fegyelmező intézkedések sorozatos alkalmazása ellenére sem. Alkalmazása esetén az iskolának gondoskodnia kell a tanuló más iskolába való átvételéről. A „kizárás” csak a tankötelezettségét betöltött tanuló esetén érvényes.
fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás:
1. A fegyelmi eljárást megelőzően egyeztető eljárást kell szervezni. 2. Az egyeztető eljárást a fegyelmi bizottság végzi. Tagjai: iskolavezetés egy tagja, szülői szervezet egy tagja, DÖK vezető Az egyeztető eljárás a kötelezettséget szegő és a sértett fél közötti megállapodás létrejöttét segíti elő. Az egyeztető eljárás idejére a fegyelmi eljárás szünetel. Az eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása és értékelése. Egyeztető eljárás akkor indítható, ha a sértett és szülei, illetve a kötelességszegő és szülei azzal egyetértenek. A fegyelmi eljárás megindításakor fel kell hívni a felek figyelmét az egyeztető eljárás lehetőségére, amelyet mediátor segíthet. A felek 5 munkanapon belül írásban kérhetik az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha nem kérik az egyeztető eljárást, vagy ha az 20 napon belül nem jár eredménnyel. Ha az egyeztető eljárás eredményre vezetett, 3 hónapra fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást. Ha ez idő alatt a sértett nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, azt meg kell szüntetni.
13
3.
Tilalmak
3.1. Életkortól és tankötelezettségtől függetlenül minden egyes diáknak tilos: a) az iskola teljes nyitvatartási idejében és egész területén valamint közvetlen környékén, továbbá a PP végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli, kötelező vagy választható rendezvényeken a dohányzás, a szeszesital, a kábítószerek fogyasztása és terjesztése,
b) szeszesital és/vagy kábítószer hatása alatt, illetve ezek birtokában az iskolában és iskolai rendezvényen megjelenni,
c) bármilyen olyan tárgyat az iskola területére behozni, mellyel saját vagy társai testi épségét súlyosan veszélyeztetheti, esetleg tüzet gyújthat (okozhat),
d) az iskola épületébe külön engedély nélkül háziállatot bevinni, e) az iskola területére úgy bejutni vagy onnan olyan módon távozni, hogy a diák nem a kijelölt közlekedési útvonalakat, kapukat használja,
f) tanítási óra alatt rágógumiznia, engedély nélkül étkeznie, g) tanítási óra alatt bármiféle, az órai munka menetének megzavarására alkalmas eszközt (pl. mobiltelefon, zenelejátszó, laptop, tablet, stb.) engedély nélkül üzemeltetnie vagy bekapcsolva tartania. A kikapcsolás elmulasztása esetén a tanár felszólítására a tanuló köteles ezeket kikapcsolva a tanári asztalra helyezni.
h) hang-, fénykép- vagy videofelvételt készítenie az illető személy(ek) beleegyezése nélkül, i) tanítási időben írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatóhelyettesi engedély nélkül elhagynia az iskola területét, j) az ellenkező neműek számára fenntartott mellékhelyiségbe belépni. k) az iskola tűzoltó-készülékeit indokolatlanul használni. Az indokolatlan használat károkozásnak minősül, és kártérítési követelést vonhat maga után!
l) olyan eszközt felügyelet nélkül hagyni, amely balesetet, tűzeseetet okozhat m) az intézményvezetőség engedélye nélkül az iskola területén papíralapú valamint elektronikus hirdetményt elhelyezni. A tilalmak megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi intézkedéseket von maga után.
3.2. A dohányzásról és italfogyasztásról szóló rendelkezések a) Az intézményben a dohányzási tilalom kiterjed az iskola területére és közvetlen környékére, valamint minden iskolai rendezvényre. b) A dohányzási tilalmat megszegő tanuló büntetése első esetben osztályfőnöki megrovás, valamint a szülő/gondviselő értesítése, ismétlődés esetén igazgatói megrovás, és a szülő/gondviselő behívása az iskolába, esetlegesen fegyelmi eljárás lefolytatása. c) Amennyiben a dohányzás az iskola épületén belül történik, már az első alkalommal is igazgatói megrovás, valamint a szülő/gondviselő behívása az alkalmazandó fegyelmi intézkedés. d) A szeszes ital fogyasztása, vagy alkoholos állapotban, továbbá bármilyen, a tanuló belátási képességét csökkentő, kábító hatású anyag, vagy szer hatása alatt való megjelenés tanítási időben, továbbá a tanítási időn kívüli iskolai rendezvényeken vagy az iskola munkavállalói illetve tanulói vagy a szülők által szervezett programokon szigorúan tilos!
14
4. Távolmaradás, késés, mulasztás 4.1. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanulók tanóráról vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői (gondviselői), vagy orvosi és szülői (gondviselői) igazolással kell igazolni. Ezt az ellenőrzőbe minden esetben be kell vezetni. A szülő (gondviselő) egy tanévben legfeljebb három alkalmat (1 alkalommal 1 napot jelent) igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő (gondviselő) írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A szülőnek (gondviselőnek) a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. A hiányzás igazolását legkésőbb a hiányzás utolsó napját követő két héten belül be kell mutatni az osztályfőnöknek, különben a hiányzás igazolatlannak minősül. Ha a tanuló tanítási időben szándékosan tanítási órát mulaszt, igazolatlan órát kap, ha engedély nélkül hagyja el az iskolát osztályfőnöki intőben részesül. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. A késések feljegyzése a tanár feladata: megkezdett 5 percenként írja be a naplóba a késés idejét. Az osztályfőnök összesíti a késések időtartamát, és amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés – a mulasztások elbírálásának szabályai szerint - egy igazolatlan vagy igazolt órának minősül. Az elkéső diákot az óráról kizárni nem lehet.
4.2. Az igazolatlan mulasztásokért járó büntetési fokozatok tanköteles tanuló esetén: Igazolatlan óraszám, késés
Elmarasztalás
2 késés után 1 igazolatlan óra
of. figyelmeztetés szóban of. figyelmeztetés írásban
3 igazolatlan óra
of. figyelmeztetés írásban
4-9 igazolatlan óra
of. figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés
Intézkedés szülő értesítése, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel, kollégium vezetőjének értesítése; szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel, kollégium vezetőjének értesítése; szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel kollégium vezetőjének értesítése;
15
10 igazolatlan óra
igazgatói megrovás
11-29 igazolatlan óra
fegyelmi eljárás
30
fegyelmi eljárás
31-49
fegyelmi eljárás
50
fegyelmi eljárás
szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel; kollégium vezetőjének értesítése; a szülő/gondviselő/gyám lakhely szerinti területileg illetékes Kormányhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat értesítése szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel; kollégium vezetőjének értesítése szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel; kollégium vezetőjének értesítése; Szabálysértési Hatóság Gyermekjóléti Szolgálat értesítése szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel; kollégium vezetőjének értesítése szülő értesítése levélben, személyes kapcsolatfelvétel a szülővel; kollégium vezetőjének értesítése; a szülő/gondviselő/gyám lakhely szerinti területileg illetékes Kormányhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat értesítése
5. Díjazási szabályok 5.1. A tandíj befizetésére vonatkozó díjazás szabályai A tandíj mértékét illetve a tandíj mentességet az erre vonatkozó törvény szabályozza.
5.2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanuló által előállított termék, alkotás az iskolai munkát minősítő érdemjegy kiadása után a tanuló tulajdonába kerül. A tanulóknak az iskolai tanulmányok részeként készített dolgokért (pl. szakdolgozat; iskolában hasznosuló program stb.) díjazás nem jár, az iskola ezeket harmadik személynek hasznosításra nem adhatja át. Amennyiben a tanuló az általa készített termék, dolog tulajdonjogára nem tart igényt, azt nyilatkozattal az iskolára hagyományozhatja. Az iskolára hagyományozott termék, alkotás megőrzéséről az illetékes szaktanár és az igazgató dönt.
16
5.3. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díjat minden hónap 5-15. napjáig kell személyesen az iskola pénztárában befizetni. Intézményünkben az alábbi térítési díjak érvényesek 2015/16 tanévre, 2015. október 1-től: Ft/Fő/Nap
Megnevezés Óvoda
Óvoda
Teljes
Tízórai
50%
Ebéd Uzsonna
300 Ft 80 Ft
Összesen
460 Ft
Tízórai Ebéd Uzsonna
Ált.Isk. 1-8.
Ált.Isk. 1-8.
Teljes
50%
Kollégium
Felnőtt
40 Ft
Tízórai
120 Ft
Ebéd
340 Ft
Uzsonna
120 Ft
Összesen
580 Ft
Tízórai
60 Ft 170 Ft 60 Ft
Összesen
290 Ft
Teljes
Ebéd
400 Ft
50%
Ebéd
200 Ft
Teljes
Reggeli
210 Ft
Ebéd
390 Ft
Vacsora
350 Ft
Összesen
950 Ft
Reggeli
105 Ft
Ebéd
195 Ft
Vacsora
175 Ft
Összesen
475 Ft
Reggeli
340 Ft
Ebéd
630 Ft
Vacsora
440 Ft
50%
Teljes
Összesen Vendég
150 Ft 230 Ft
Uzsonna
Kollégium
40 Ft
Összesen
Ebéd
Gimnazista bejárós
80 Ft
Teljes
Reggeli
550 Ft
Ebéd
950 Ft
Vacsora
800 Ft
Összesen
17
1.410 Ft
2.300 Ft
6. A szociális ösztöndíj, támogatás A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei a következők:
Tanulmányi eredmények;
Iskolai, kollégiumi és a tanításon kívüli szerb közösség által szervezett rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel;
Szociális rászorultság;
Osztályfőnöki ajánlás;
Diákönkormányzat véleménye.
Mindezek figyelembe vételével a szociális ösztöndíj és támogatás elbírálása kizárólagosan az igazgató döntése alapján kerül kiosztásra.
7. A tanulók véleménynyilvánítása, tájékoztatása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola vezetése folyamatosan tájékoztatja:
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
az osztálytermekben található hírdetőtáblákon,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon.
Véleménynyilvánítási jogával valamely közösségben élhet:
osztályfőnöki órán,
diákközgyűlésen.
Véleményét az emberi méltóságot nem sértő módon közölheti. Az iskola tanulója az intézmény vezetőihez személyesen előre megbeszélt időpontban intézhet kérdést. Kérdését felteheti közvetítő által is. Közvetítő lehet:
diákönkormányzati képviselő,
osztályfőnök
munkaközösség vezető
szülő.
A tanulók szülei az iskolai rendezvényekről, szülői értekezletekről és tanári fogadóórákról az ellenőrző könyvön keresztül, illetve az iskola honlapjáról értesülnek. Szülői véleménynyilvánítás a szülői szervezeten keresztül, az osztályfőnöknek illetve igazgatónak közvetlenül történik.
18
8. A tanulók jutalmazása Az intézmény tanulói jutalmazásban részesülhetnek, ha magatartásuk, szorgalmuk és tanulmányi munkájuk példamutató, iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységükkel az intézmény jó hírnevét szolgálják, példásan kiveszik a részüket a közösségi munkából.
8.1. tanulók jutalmazásának formái: 1. Szaktanári dicséretet kaphat az a tanuló, aki például: kiemelkedő tantárgyi munkát végez részt vesz intézményi vagy intézményen kívüli versenyeken 2. Osztályfőnöki, nevelőtanári dicséretet kaphat az a tanuló, aki például: szerepel intézményi ünnepélyeken és rendezvényeken és azok megszervezésében tanulmányi, sport, nemzetiségi és egyéb rendezvényeken, pályázatokon vesz részt munkát végez a közösség érdekében magatartása és tanulmányi munkája, szorgalma példamutató, tanulmányi munkája képességének megfelelő a nemzetiségi hagyományok ápolásáért 3. Igazgatói, kollégiumvezetői dicséretet kaphat az a tanuló, aki például: tanulmányi, nemzetiségi, nemzetközi sport és egyéb versenyeken eredményesen szerepel rendszeres szervezője és aktív résztvevője az intézményi rendezvényeknek és ünnepségeknek kitűnő tanulmányi eredményt ér el kiemelkedő és tartós közösségi munkát végez rendszeresen képviseli iskolánkat városi vagy egyéb szervezetekben 4. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló, aki például tevékenységével növeli az intézmény jó hírnevét tartósan kimagasló tanulmányi eredményt ér el jelentős és tartós pozitív tevékenységet végez az intézményben és azon kívül 5. Az alapítványi és egyéb díjak odaítélésének szempontjai azok okiratában kerületek rögzítésre. 6. Új jutalmazási formákat kezdeményezhet az intézményvezetés, diákönkormányzat, a szülői szervezet, intézményszék és egyéb intézményen belüli közösségek.
19
8.2. A jutalmazás módjai: szóbeli írásbeli
8.3. A jutalmazás eszközei: szóbeli dicséret bejegyzés az ellenőrző könyvbe, elektronikus naplóba, bizonyítványba stb. oklevél könyvjutalom jutalomút térítése, ill. hozzájárulás alapítványi vagy egyéb díj odaítélése
8.4. A jutalmazás színtere: osztály vagy csoport előtt iskolagyűlésen kollégiumgyűlésen igazgató előtt nevelőtestület előtt iskolai ünnepségen az iskola közössége előtt
8.5. A jutalmazott személyére javaslatot tehet: szaktanár, nevelőtanár osztályfőnök iskolavezetés – igazgató nevelőtestület diákmozgalmat segítő tanár, az iskolai diákönkormányzat szülői munkaközösség különböző diákközösségek
20
9. A fegyelmező intézkedések, a tanulókat érintő elmarasztaló intézkedések Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos – Nemzeti Köznevelési Törvényben, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és a Házirendben rögzített – kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, elmarasztalásban vagy fegyelmi büntetésben részesül. Az elmarasztalás, ill. fegyelmi büntetés, nevelési eszköz, ezért alkalmazásánál figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és az elkövetett kötelességszegés súlyát. Az elmarasztalási ill. fegyelmezési fokozatok a vétség súlyosságának figyelembevételével átugorhatók.
9.1. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések formái: 1. szaktanári figyelmeztetés szabható ki arra a tanulóra, aki sorozatosan készületlenül jön a tanítási órára hiányos felszerelésével többször akadályozza az órai munkát magatartásával zavarja, akadályozza a tanítási órát a kísérleti és/vagy taneszközöket szándékosan vagy gondatlanul úgy használja, hogy azokkal veszélyezteti saját, társai, ill. tanára testi épségét 2. osztályfőnöki és nevelőtanári figyelmeztetést, intést, megrovást, kollégiumi kimenőelvonást kaphat az a tanuló, aki sorozatosan vét a házirend ellen magatartásával bomlasztja a közösséget rendszeresen trágár szavakat használ az iskolában, tanulószobán, kollégiumban nem tanúsít megfelelő és elvárható magatartást társaival, tanáraival, az iskola dolgozóival és vendégeivel szemben nem teljesíti vállalt feladatait veszélyezteti saját, társai vagy az iskola dolgozóinak testi épségét nem megfelelően viselkedik iskolai rendezvényeken, ünnepségeken rendszeresen és indokolatlanul hiányzik iskolai ünnepségekről az iskola és a kollégium területén dohányzik, alkoholt vagy narkotikumot fogyaszt az intézmény berendezésében, eszközeiben, ingó és ingatlan vagyonában gondatlanságból vagy szándékosan kárt tesz engedély nélkül elhagyja az intézmény területét
21
3. igazgatói, kollégiumvezetői vagy nevelőtestületi figyelmeztetést, intést vagy megrovást kaphat az a tanuló, aki cselekedetével az intézmény és a kollégium hírnevét veszélyezteti az osztályfőnöki figyelmeztetésnél említettek rendszeresen vagy súlyos formában jelentkeznek több írásbeli figyelmeztetése van, nevelőivel megtagadja az együttműködést. 4. fegyelmi eljárás kezdeményezhető az ellen a tanuló ellen, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. Súlyos kötelezettségszegésnek minősülnek az alábbi esetek: a szóbeli agresszió és a másik tanuló megalázása, megverése, bántalmazása az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) intézménybe hozatala, fogyasztása • szándékos károkozás az intézmény nevelői és alkalmazottai méltóságának megsértése ezen túl mindazon cselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek
9.2. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések módja és eszközei: szóbeli írásbeli (bejegyzés az ellenőrző könyvbe, tájékoztató füzetbe és elektronikus naplóba, a szülő értesítése)
9.3. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedés színtere igazgató előtt/osztályfőnök jelenlétében
9.4. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedéseket kezdeményezheti, és külön eljárás nélkül kiszabhatja: szaktanár, nevelőtanár, kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek, igazgató, nevelőtestület. Az elmarasztaló/fegyelmező intézkedések és az iskolai magatartásjegy kialakításánál, tekintettel az intézmény egységes nevelési elveire, a délutáni foglalkozások során és a kollégiumban tanúsított magatartást is figyelembe kell venni.
22
10. Elektronikus napló használata Intézményünkben az elektronikus napló használata tesztelés alatt áll, minden szülő gyermeke osztályfőnökétől kapja meg a segítséget a napló használatához. Probléma esetén az iskola rendszergazdájához fordulhatnak segítségért.
11. Vizsgaszabályzat Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv elvárható követelményei szerint, a szaktanár határozza meg. Azokat és a vizsga időpontját írásban átadja a szülőnek /gondviselőnek/ az osztályozó vizsga időpontja előtt legalább 60 nappal. Formái:
személyes találkozás alkalmával
ajánlott küldeményként.
Amennyiben a vizsgázó az osztályozó vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy nem teljesítette a tantárgyi elvárható követelményt, az adott évfolyamot ismételni köteles.
11.1 Év végi osztályzat megállapítása céljából szervezett javító- és osztályozó vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szervezését miniszteri rendelet szabályozza. Osztályozó vizsgát kell tennie
a tanulónak, ha: felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel magán tanulói státusza miatt, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Ennek megfelelően iskolánkban a vizsgák szervezése az alábbiak szerint történik: Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban van lehetőség. Osztályozó vizsgák szervezhetők április 15-től április 30-ig, továbbá augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakokban. Az áprilisi vizsgaidőszakot elsősorban az előrehozott érettségi vizsgákkal összefüggő tantervi követelmények teljesítése céljából, valamint egyéb, alapos indok miatt szervezett osztályozó vizsgák céljából határozza meg az intézmény. Rendkívüli kérvény esetén, különösen indokolt esetben, a körülmények egyedi elbírálása alapján, igazgatói engedéllyel a vizsgaidőszaktól eltérő időpontban is megszervezhető az osztályozóvizsga. Nem tekintendő különösen indokolt esetnek az előrehozott érettségi vizsga szándéka okán kérvényezett osztályozóvizsga.
23
Az osztályozó és a javítóvizsgák állhatnak írásbeli, szóbeli, vagy mindkét részből, a tantárgy sajátosságaitól függően. A vizsgák időpontjáról és annak részeiről legalább 15 nappal a vizsga előtt az intézmény tájékoztatja a tanulót. Vendégtanulók esetén ugyanezek a szabályzók érvényesek. Az állami fenntartású iskolákból érkező tanulók részére a vizsgák szervezése díjtalan. Iskolánk a nem állami fenntartású intézményekből érkező diákok esetében, a tanuló iskolájával való egyeztetés után, a fenntartó idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével, egyedi elbírálás szerint jár el.
11.2. Az érettségi vizsgák szervezése Az érettségi vizsgák szervezését a 100/1997. kormányrendelet teljes körűen szabályozza. A vizsgák lebonyolításának időrendjét, pedig az aktuális tanévrendjét szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza.
12. A magatartás és a szorgalom értékelésének rendje Magatartásból és szorgalomból a tanulók havonta kapnak értékelést. A félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezi a jegyeket, vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt.
12.1. A magatartás értékelése A magatartás értékelésének szempontjai a Házirend előírásainak betartása, az általános viselkedési normák betartása, a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás, a tanulmányi munkához való viszony, az osztály- és iskolai közösségben vállalt és választás útján kapott feladatok, azok elvégzésének színvonala, sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala, az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások. A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját, az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való etikai viszonyát. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).
24
A magatartás értékelésének formái: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Példás: az a tanuló, aki jó magaviseletű, kötelességeit mindig elvégzi. A házirendet betartja. Nevelőivel,
tanulótársaival
udvarias,
segítőkész,
őszinte,
igazságszerető,
megbízható.
Véleményformálásában meggondolt. Nyílt, kellően önkritikus. Kezdeményező; képes mozgósítani egy csoportot, egy osztályt egy jó ügy érdekében. Tisztelettudó, előzékeny, megfelelő hangnemet használ minden körülmények között. Szükség esetén aktívan kiáll a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen. Igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetése nincs. Öltözködése, külseje, beszéde kulturált. Óvja környezetét. Magatartása iskolán kívül is kifogástalan.
Jó: a jó magatartású tanuló személyiségjegyei sokban hasonlóak a példáshoz. Becsületes és helytálló. Cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja. Ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorának megfelel illemszabályokat. Tetteiért mindig vállalja a felelősséget. Feladatait becsülettel elvégzi, a közösségi munkában lehet rá számítani. Nem kimondottan kezdeményező. Ügyel környezete rendjére, megjelenése, öltözködése nem kihívó. Kisebb magatartási hibák, szabálytalanságok esetén kapják a tanulók. Változó: magatartású az a tanuló, akinek magatartását, rendszeretetét az osztályban tanító több nevelő súlyosan kifogásolja. Cselekedetei következményeit nem képes fölmérni, így gyakran vét a házirend ellen. A viselkedési szabályokat csak úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá. Gyenge munkaerkölcsű, órai munkákon sokszor figyelmeztetni kell, de van benne készség hibái belátására, azok kijavítására. Nem kezdeményez. Az osztály munkájában csak vonakodva vesz részt. Rendszeretete ingadozó. Társaival, felnőttekkel szembeni viselkedése kifogásolható. Véleménye elhamarkodott. Önfegyelme gyenge. Sérelmeit olykor önbíráskodással oldja meg.
Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házirendjét. Munkaerkölcse rossz, romboló hatású. Szándékosan árt a közösségnek. Nincs vagy gyenge a felelősségérzete. Saját hibáit nem ismeri el. Az órákat szándékosan közbeszólásaival zavarja. Viselkedésével másokat megbotránkoztat. Nevelőivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, társaival durva. Szereti, ha társai félnek tőle. Beszéde trágár. Előfordul, hogy öltözékét, ápoltságát is kifogásolni kell. Igazolatlan mulasztása, fegyelmi büntetése van.
25
12.2. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. Alapvető megítélési szempontok a következők:
a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya,
a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya,
a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkába,
tanítási órákra való felkészülés, órákon való aktivitás, önálló feladatok vállalása,
az elvégzett tanórán kívüli tanulmányi tevékenység, versenyeken való részvétel,
az ismeretek önálló alkalmazására való hajlandóság
mások segítésére való készség a tanulmányi munkába.
A szorgalom értékelésének formái példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Példás: az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen, pontosan, megbízhatóan teljesíti. Teljesítményei képességeivel összhangban vannak, vagy azokat meg is haladják, a követelményeknek igyekszik maradéktalanul megfelelni. A tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik. Tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja. Felszerelése hiánytalan és kifogástalan. Munkafegyelme példamutató. Ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét.
Jó: tanulmányi munkája egyenletes, kötelezettségeinek eleget tesz. Képességeihez mérten általában szorgalmas, de néhány területen még fejlődnie kell. Tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz, de irányítást igényel. Munkafegyelme jó, felszerelése általában hiánytalan. Tanulmányi eredményét megtartja. Házi feladatait rendszeresen elvégzi, Iskolai rendezvényeken, tanórán kívüli programokon szívesen részt vesz.
Változó: Nem képes követelményeket folyamatosan teljesíteni. Munkájában, feladatvégzésében felületes, azokat figyelmeztetés után végzi el. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos. Órákon felszólításra dolgozik, egyébként passzív. Képessége alatti teljesítményt nyújt. Figyelmetlen, pontatlan, nem kitartó. Munkafegyelme kifogásolható. Tanórán kívüli programokon szívesen vesz részt.
26
Hanyag: Nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, sokszor nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Teljesítménye nagyon elmarad képességei mögött. Tanulmányi és egyéb munkáiban megbízhatatlan, kötelességmulasztó. Felszerelése gyakran hiányos, házi feladatait nem készíti el. A tanórai munkában érdektelen, nem dolgozik együtt az osztállyal. Füzeteinek, írásbeli munkáinak, munkadarabjainak külalakja nem elfogadható. Pontosságra nem törekszik. Félévek végén elégtelen osztályzatot kapott több tantárgyból.
13. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás 13.1. Az iskolai tankönyvellátás és a tanulói tankönyvtámogatás rendje A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 25.§ szerint az iskola igazgatója minden év június 10-éig felméri hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:
a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvény);
tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye;
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.
A tankönyvek kiválasztása és igénylése a hatályos jogszabályok szerint történik. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak. A név szerinti megrendelő lapot a tanuló, (kiskorú tanuló esetében gondviselője) a megtekintést és ellenőrzést követően aláírásával látja el. A megrendelt tankönyvek átvételére az iskolában kerül sor, amelynek időpontjáról a diákok írásban, továbbá az iskola honlapján keresztül kapnak pontos tájékoztatást.
27
13.2. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának rendje Az iskola tanulói az alanyi jogon járó ingyen tankönyven kívül részesülhetnek szociális alapon is ilyen kedvezményben, ehhez az osztályfőnöktől átvehető formanyomtatványon nyújthatja be a szülő az igénylést, melyhez az előírt dokumentumokat csatolják. A kérvényhez meg kell mutatni az anyagi helyzetét igazoló dokumentumokat. A kedvezmény odaítéléséről az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt, mely döntéséről a szülőt határozatban értesíti
13.3. A tankönyvkölcsönzés szabályozása Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományából kölcsönzés útján biztosítjuk. Az iskola a könyvtárból való kölcsönzés útján – új vagy használt állapotban - biztosítja a tankönyveket azoknak a nappali tagozatos tanulóknak, akik a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételek valamelyikének megfelelnek. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók igényeinek kielégítése után fennmaradó használt tankönyveket a szociálisan rászorult tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetik. A könyvtár felé a rászorultságot, illetve a kölcsönzésre jogosultságot az osztályfőnök igazolja. A szerb nyelvű tartós tankönyveket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönzik ki egy tanévre, illetve a gimnáziumi végzős évfolyam tanulói a 9-11. évfolyam szerb nyelvű tankönyveit is kikölcsönözhetik a szóbeli érettségi vizsga időpontjáig. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje:
több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év
egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15.
A kölcsönözhető tankönyv kezelésével és megóvásával kapcsolatos általános előírások mellett a tanuló köteles a kölcsönzött tankönyvet megóvni, és csak rendeltetésszerűen használni. A használat során bejegyzéseket, feladatok, tesztek kitöltését ceruzával végezheti. A ceruzás bejegyzés törlése utáni állapotromlás nem számít rongálásnak. A tanulók részére a kézi könyvtár használata nyitva tartási időben biztosított. A pedagógusok részére a tanév során szükséges köteteket, pedagógus kézikönyveket a könyvtárból kölcsönzés útján biztosítjuk.
28
14.Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy - egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtáros rendszeres kapcsolatot tart fenn az Országos Szerb Önkormányzat könyvtárával, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és fiókkönyvtáraival, valamint a szakmai munkaközösségekkel. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős, a munkaköri leírásában foglaltak szerint. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ-ben található gyűjtőköri leírás alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ingyenesek az iskola dolgozói és tanulói számára. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése (könyvek, CD-k, folyóiratok) tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó vagy tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején történik egyénileg, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a könyvtáros tanár tudomására kell hozni. Az iskolai könyvtár hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig tart nyitva, pénteken 14 óráig, ebben az időben történik a kölcsönzés is A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanmenetben kell megtervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tanulókönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével)
3
hét
időtartamra
lehet
kikölcsönözni.
meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetőek a kézikönyvek.
29
A
kölcsönzési
idő
2
alkalommal
A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az igazgató határozza meg. Főszabály szerint az elveszett, megrongálódott könyv helyett a tanuló/szülő egy megegyező vagy későbbi kiadású példányt megvásárol és eljuttat az iskolai könyvtár számára, illetve a szerb nyelvű tartós tankönyvek esetében a tankönyv árát meg kell térítse, amennyiben azt oly mértékben megrongálta, hogy nem lehet belőle tanulni vagy elveszetette.
15. A közösségi szolgálat formái és szabályai 15.1. Teljesítése A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 6. § (4) bekezdése elrendeli, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Továbbá ugyanezen törvény 97. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.
15.2. A közösségi szolgálat a tanuló választása alapján megvalósulhat: állami, önkormányzati, civil ill. nonprofit szervetetnél saját intézményben a középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél
15.3. A közösségi szolgálat keretei: oktatási kulturális és közösségi szociális és jótékonysági egészségügyi környezet- és természetvédelmi óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös szabadidős tevékenység, sport, kíséret
30
15.4. Az iskolai közösségi szolgálat lebonyolítása Intézményünkben a tanulók csoportosan vagy egyénileg tehetnek eleget a közösségi szolgálat követelményei teljesítésének kulturális és közösségi tevékenység keretében
15.5. Teljesítésének feltételei Közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet tartalmazza. Ezen jogszabály rendelkezése alapján, a közösségi szolgálat teljesítését a tanuló önállóan végzi, valamint ennek dokumentálását is (egy erre kinevezett naplóban). A teljesített óraszámok dokumentációit legkésőbb: a tanév éves munkaprogramjában meghatározott időpontig köteles az iskolai koordinátornak/osztályfőnöknek átadni. A tanév folyamán a teljesített óraszámok máshol és máskor nem kerülnek rögzítésre. Vagyis ha elvesznek, akkor a már teljesített szolgálatot újra kell teljesíteni. A teljesítésével összefüggő feladatok és lehetőségek részletes nyomon követése, az iskolai weboldal honlapjáról (is) elérhető weboldalon van folyamatos lehetőség.
16. Az intézmény működési rendje Iskolánkban 24 órás porta üzemel. Az iskola épületei szorgalmi időben reggel 7.00 órától legkésőbb 21.00 óráig vannak nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. Az esti órákban 21.00 óráig az iskola helységeit a kollégista tanulók használhatják nevelői felügyelet alatt.
16.1. Csengetési rend Az iskolában a tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A szünetek a csengetési rendnek megfelelően alakulnak Csengetési rend:
1.óra
8.00
-
8.45
2.óra
9.00
-
9.45
3.óra
10.00 - 10.45
4.óra
10.55 - 11.40
5.óra
11.50 - 12.35
6.óra
12.45 - 13.30
7.óra
13.50 - 14.35
8.óra
14.50 - 15.30
9.óra
15.35 - 16.15
a) Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítania kell. b) A tanuló a szüneteket a folyosón vagy az udvaron töltheti az ügyeletes tanár felügyeletével.
31
16.2. Ügyelet Az iskolában 7.30-tól biztosítunk ügyeletet mind a folyosókon, mind pedig az udvaron. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az osztálytermekbe 7.30-kor lehet bemenni kivéve a szaktantermeket, ahol a folyosón kell várni a tanárt. a) Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni. A távozási engedélyt egy előre megadott formanyomtatványon le kell adni a portán. b) A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. Az órákon ne használjanak az oktatást zavaró tárgyakat, dolgokat (pl. mobiltelefon, tablet, iphone… stb.). A tárgyak biztonságos elhelyezésére készíttettük el osztályonként a szekrényeket, amelyek zárhatóak. Ebben tudják elhelyezni a telefonokat, tableteket, könyveket, kisebb táskákat, kabátokat. Ha órán használják ezeket az eszközöket, a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit a tanítási órák végén kaphat csak vissza a tulajdonosa az igazgatói irodában (erre a célra rendszeresített dokumentumban rögzítjük és nyilvántartjuk, hogy mikor, kitől, mi lett elvéve, és a függelemsértés ismétlődése esetén fegyelmi eljárás róható ki). Ne hozzon be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, vagy eljárást von maga után. Az iskolában tilos mindenfajta cserekereskedelem, üzletelés. c) Egészségügyi és tisztasági okokból testnevelés órán a váltóruha és váltócipő használata kötelező. A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést az osztálytermekben kijelölt szekrénybe kell elhelyezni. A kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken a nevelővel megbeszéltek szerint kell megjelenni. d) A tanuló az iskola épületében esztétikus, diszkrét, munkahelyhez illő, kulturált öltözékben jelenjen meg. Balesetveszélyes testékszerek viselése tiltott. e) Az iskolai ünnepélyeken fehér blúz/ing és sötét szoknya/nadrág viselete kötelező. f) Azt a diákot, akinek öltözéke kifogásolható, haza lehet küldeni átöltözni. g) A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe. h) Tilos a dohányzás, a szeszes ital, a drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. i) A tanítási órát a szülők, az iskola vendégei, a diákok, a nevelők nem zavarhatják.
32
17. Intézmény munkarendje 17.1. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, felkészülten, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanulóknak 7.55-ig kell megérkezni az iskolába. A 7.55 utáni érkezés késésnek minősül. Ötszöri késés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Rendkívüli esetben az osztályfőnökök mérlegelik a késés okát. 7 óra 40 perc után a tanárt az osztályteremben vagy a szaktanterem előtt várják a tanulók. A szaktantermeket a szaktanár nyitja.
17.2. A hetesek kötelességei: A tanár által kért eszközök biztosítása (kréta, stb.) A hiányzó tanulók jelentése Óra végén a tábla letörlése A tanterem kiszellőztetése Az egyik hetesnek a szünetben a tanteremben kell tartózkodnia Ha a tanár nem érkezik meg 5 perccel a becsengetés után a tanterembe, jelenteni ezt a tanáriban vagy az igazgatóhelyettesnek A tanulónak minden órára magával kell vinnie a tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét), s a kapott osztályzatokat másnapra alá kell íratnia a gondviselőjével. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a diákok egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább 3 nappal megíratásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. Egy nap a tanulók legfeljebb csak két témazáró dolgozatot írhatnak. A tanárnak a témazáró dolgozatok időpontját a dolgozat megírása előtt legalább 3 nappal be kell írnia a naplóba. A témazáró dolgozatot, valamint a többi dolgozatot a tanár 15 tanítási napon belül köteles kijavítani és eredményét ismertetni. Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a szemetet a padokból, a padok tetejéről eltakarítani. A hetes feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany és rendben hagyják maguk után a termet. Az évek óta jól működő szakkörök és foglalkozások mellett az iskola tanulói kezdeményezhetik bármilyen, képességeiket fejlesztő diákkör létrehozását.
33
17.3. Diákkörök Intézményünkben
legalább
5 tanuló
igényének,
érdeklődésének
megfelelően
diákkörök
működnek: különböző sportkörök, szakkörök, énekkar, művészeti csoportnépzene és néptánc együttes. A diákkörök megalakulását az iskola igazgatójának kell bejelenteni. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének figyelembevételével - saját közösségi életük
tervezésében,
szervezésében ,
és
jogosultak
képviseltetni
magukat
a
diákönkormányzatban.
17.4. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elejétől a törvénnyel összhangban szervezzük. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A
napközis
foglalkozások
a
délelőtti
tanítási
órák
végeztével
- a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek, és délután 16.30 óráig tartanak. A tanulószobai foglalkozás 14.00 órakor kezdődik és 16.30 óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
17.5. A titkárság rendje Ügyfélfogadás minden nap:
08.00 – 10.00
Kész anyagok átvétele:
13.30 – 15.40
17.6. Tanári szoba rendje diákok számára A tanári szobában diák nem tartózkodhat, kivételes esetben szünetben a hetes tanulók léphetnek be.
34
17.7. A tornaterem rendje A tornaterembe és a szertárba csak tanári engedéllyel szabad belépni. Ételt, italt a tornaterembe vinni nem szabad. Sportszert csak tanári engedéllyel szabad kivenni és mindig a helyére kell visszatenni. A berendezésben, illetve sportszerekben okozott kárt meg kell téríteni (adott tanulónak vagy tanulócsoportnak) Az öltöző rendjére, tisztaságára ügyelni kell, melyért mindig az adott tanulócsoport felelős. Jelezni kell, ha bármilyen rendellenesség tapasztalható. A testnevelés órákra mindig kell váltócipő, váltóruha, tréningruha és tisztálkodószer! A testnevelési órák alól teljes felmentést csak orvosi igazolás bemutatására lehet adni. Betegség, sérülés esetén kötelező az orvosi igazolás. Kérjük a hosszú haj összefogását. Szülői kérés csak 1-1 alkalommal fogadható el, ilyenkor a tanuló részleges felmentést kap az óráról, tehát átöltözik és aktívan részt vesz az órán, részleges felmentése figyelembevételével. A felmentett tanulók is használjanak váltócipőt, és azon a helyen tartózkodjanak, melyet a tanár kijelöl számukra. Kísérjék figyelemmel az órai foglalkozást. Testnevelés órán mindenféle ékszer viselése tilos, az öltözőben hagyott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk. A balesetek megelőzése érdekében tilos a rágózás, a szerek nem rendeltetésszerű használata. Kérjük tanulóink segítségét a tornaterem alkalmi jelleggel történő takarításában, higiéniai és balesetvédelmi okokból. A testnevelés órákról elkésni nem lehet, hiszen a bemelegítés az óra első 5-10 percében történik, ami a sportsérülések elkerülésében fontos. Amennyiben baleset történt, a testnevelőnek vagy szakvezetőnek baleseti jegyzőkönyvet kell felvennie és az igazgatói irodában jelentenie kell az esetet.
17.8. Az öltöző rendje Az öltözőben csak a testnevelési óra előtti, illetve utáni szünetben szabad tartózkodni. Az öltözőt a tanár vagy az arra kijelölt felelős nyithatja, zárhatja. A tisztaságra vigyázni kell. Az öltöző rendjét mindig az órát tartó tanár felügyeli, akinek a rend fenntartására való utasításait végre kell hajtani. Az öltözőben hagyott értékekért az iskola felelősséget nem vállal. Az óra előtt a tanárt az öltözőben várják a tanulók. Ha egy szünetben több osztály használja az öltözőt, a padokat meg kell osztani a tanulók között.
35
17.9. Az ebédlő és az ebédelés rendje A napközisek az aznapra kiírt pedagógussal ebédelnek a megdott időben. Minden osztálynak be kell tartani az ebédeltetés rendjét, amelyet minden osztályban ki kell függeszteni. Az ebéd ideje alatt pedagógus figyel a fegyelemre. Csak az ebédelhet, aki bemutatja a kártyáját, kártya hiánya esetén elmondja annak a számát. Ha elfelejti kártyáját elhozni és a számát sem tudja, nem jár neki az ebéd! Az ebéd térítési díját a gazdasági iroda által előre meghatározott időpontban kell befizetni az iskola pénztárába. A másnapi étkezés lemondására reggel 9 óráig van lehetőség.
18. Védő – óvó előírások 18.1. Az intézmény alkalmazottainak feladatai: a) A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplókban történik. b) Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt:
Technika tanár
Testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő
Fizika és kémia kísérleteket végző tanár
Társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy
Kirándulások előtt a kirándulást szervező személy
Táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy
c) Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni.
18.2. Az intézmény alkalmazottainak kötelessége: A munka során a munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása. a) A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelentő rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása. b) Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség c) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának olyan rendkívüli esemény, tény jut a tudomására, amely az intézmény épületeit, vagy a benne levő személyek biztonságát fenyegeti, azt köteles azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.) d) A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkaidejében bármilyen, munkaköréhez tartozó probléma megoldásában segítséget nyújt a hozzá forduló tanároknak és diákoknak.
36
19. Az óvodára vonatkozó rendelkezések 19.1. A nevelési év rendje Nevelési év: szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A nevelési év két szakaszból áll: szeptember 1-től – május 31-ig intenzív fejlesztés, játékos ismeretszerzés, június 1-től augusztus 31-ig nyári élet. (Ebben az időben a csoportok összevontan működnek.) Nyári zárás időpontja: 4 hét /éves munkaterv szerinti időben / (Az óvoda nyári zárva tartás időpontjáról legkésőbb minden év február 15-ig a szülőket faliújságra kihelyezett hirdetményben tájékoztatjuk.) Szünetek esetén legalább hét munkanappal a csoportvezető óvodapedagógusok a csoport névsorával ellátott íven nyilatkoztatják a szülőket óvodai elhelyezési igényükről, melyet a szülők aláírásukkal hitelesítenek. Napi nyitva tartás: hétfőtől – péntekig
7.00-tól 17.00-ig Budapesti Óvoda 7.00-tól 17.00-ig /Lórévi Tagóvoda/
Az óvodák teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodák szombaton és vasárnap zárva tartanak, kivéve munkarend előírása, vagy valamely, munkatervben meghatározott rendezvény megtartása esetén. Összevont csoportok működése: Rendkívüli esetben, ha az egyes csoportok létszáma 7 fő alá csökken, a teljes nyitvatartási időben össze lehet vonni. Erről az igazgatóhelyettes dönt.
19.2. Óvodai jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 19.2.1. Óvodai beiratkozás:
Gyermekek az óvodába előjegyzés/beiratkozás alapján kerülnek. A beiratkozás a gyermek és szülei megjelenésével történik. A beiratkozásra hozni kell a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumát,
lakcímkártyáját,
valamint
a
gyermek
személyazonosságát
igazoló
dokumentumát, lakcímkártyáját, egészségügyi könyvét.
Beiratkozás után a fenntartó által engedélyezett létszámkereten belül felvételi bizottság dönt a felvehető gyermekekről.
37
Ezen kívül beiratkozás, és felvétel (a szabad férőhelyek függvényében) az egész nevelési évben folyamatosan történik azok számára, akik betöltötték 3. életévüket, vagy lakhelyváltoztatás miatt óvodaváltoztatásuk ezt indokolja. A felvételhez a szülőnek gyermekével együtt kell az intézményvezetőnél jelentkezni.
Gyermekek átvétele más intézményből hivatalos átjelentkezés útján történik, melynek hivatalos nyomtatványát az intézményvezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak.
Óvodai felvétel feltételei: - Betöltött 3. életév - Ágy és szobatisztaság.
·
Felvehető az a 2 és fél éves gyermek, aki a felvételt követően 6 hónapon belül betölti a 3. életévét, abban az esetben, ha az óvoda rendelkezik szabad férőhellyel. (Előjegyzés után a ténylegesen betöltött 3. életév és szobatisztaság)
Új gyerekek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik, a szülő, gondviselő munkába állása előtt két héttel, a gyermek betöltött 3 éves korában.
A gyermekek óvodába járása beszoktatásukkal kezdődik, melynek módja a csoportvezető óvodapedagógus és a szülők megbeszélése alapján történik, a gyermekek fejlettségének megfelelően és a gyermek érdekeinek figyelembe vételével.
Az óvodalátogatás megkezdéséhez orvosi igazolás szükséges.
Felvételről, átvételről az intézményvezető dönt.
Csoportbeosztásról a igazgatóhelyettes dönt, egyeztetve az intézményvezetővel. A csoportba történő beosztás eldöntésénél a lehetőségek mérlegelése mellett figyelembe veszi az óvodapedagógusok és a szülők véleményét.
19.2.2. Az óvodába járási kötelezettség, a gyermek távolmaradásának, mulasztásának szabályai, óvodai jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje
A gyermek rendszeres óvodába járása napi 4 órában kötelező attól a tanévtől kezdődően, amikor betölti 3. életévét.
Három napon túli hiányzás esetén a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát, melyet a szülő kötelessége átadni az óvodapedagógusnak. Ennek hiányában a pedagógus nem veheti át a gyermeket.
Az óvodából betegen kiadott gyermek csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát (mettől-meddig).
Ha a gyermek az óvodából hiányzik, távol maradását igazolnia kell. 38
A mulasztást igazoltnak tekintjük, ha - a gyermek hiányzását (családi esemény, nyaralás, szabadság, stb.) előre jelezték a csoportvezető óvodapedagógusnak. Ebben az esetben nem kérünk orvosi igazolást. A távolmaradásra a csoportvezető óvodapedagógus, az igazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető adhat engedélyt. ha - a gyermek beteg volt, és ezt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. ha - a gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott az óvodai foglalkozásokon részt venni.
Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Ha a tanköteles korú (5 évnél idősebb) gyermek egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul
többet mulaszt, az intézményvezető a szülőt írásban felszólítja, figyelmezteti a következményekre. Amennyiben a hiányzás továbbra is fennáll, és az igazolatlan napok száma a 10-et meghaladja, abban az esetben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 51.§ (4) bekezdése alapján kell eljárni. Kérjük a szülőket, hogy a nevelési év alatt, a gyermek bármilyen jellegű távol maradását szíveskedjenek bejelenteni. 19.2.3. Az óvodai elhelyezés megszűnése -
Ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján.
-
Ha a szülő írásban jelezte, hogy a gyermek kimarad.
-
Ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt ad a gyermek óvodából történő kimaradására.
-
Ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.
19.3. Gyerekek óvodai élet rendje
A gyermekek egész napos nevelő – oktató munkáját a csoportokban kialakított napirend és hetirend biztosítja.
A napirendet és hetirendet a csoportvezető óvodapedagógusok készítik el, a csoportba járó gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Ezt a szülők a nevelési év első szülői értekezletén ismerik meg. Az óvodai életet, a foglalkozásokat az intézmény oly módon szervezi meg, hogy a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével, ellátásával és gondozásával összefüggő feladatainak. Ezek a feladatok megtalálhatók az óvoda Pedagógiai Programjában.
39
Napi tevékenységek: A gyermekek kötött és kötetlen fejlesztésben részesülnek életkoruktól és fejlettségüktől függően. A játék mellett naponta hallgatnak mesét, tornáznak, rajzolnak vagy festenek, énekelnek, természeti és társadalmi környezetükkel kapcsolatos és matematikai ismereteket kapnak. A logopédiai ellátásra szorulókkal logopédus foglalkozik. Akinek szükséges, fejlesztő foglalkozáson, gyógypedagógiai fejlesztésen, pszichológusi megsegítésben vesz részt. A gyermekek naponta levegőznek. A levegőzés hossza évszaktól és időjárástól függő. A gyermekek ebéd után legalább 1, 5 órát pihennek.
19.3.1. Óvodába érkezés és távozás rendje
Reggel az óvodába érkező gyermeket kísérője köteles az öltözőbe bekísérni, az átöltözésben segíteni.
A gyermeket minden esetben az ott tartózkodó pedagógusnak, dajkának kell átadni. Gyermeket az öltözőben nem lehet magára hagyni. Csak az óvodai dolgozónak átadott gyermekért tudunk felelősséget vállalni. Egyedül érkező, vagy más kiskorúval óvodába járó gyermekért sem tudunk felelősséget vállalni.
A gyermekek érdekében és nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében az óvodába érkezés reggel 8.30 óráig történjen meg.
A szülő gyermekét ebéd vagy uzsonna után viheti el az óvodából. Ettől az időponttól eltérni a csoportvezető óvodapedagógussal történt egyeztetés alapján lehet. Gyermeket csak a szülőnek, gondviselőnek, vagy a szülő írásbeli nyilatkozata alapján megjelölt személynek adhatjuk ki. Az írásos engedélyt a szülő az óvodapedagógusnak adja át, legkésőbb az aktuális nap reggelén.
Elvált, vagy válófélben lévő szülők esetén a bírósági végzésnek megfelelően járunk el. Gyermeket a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek adunk ki. Gyermek elhelyezési határozat nélkül az óvodapedagógus óvónő köteles mindkét szülőnek kiadni a gyermeket. (Az óvoda nem láthatási és kapcsolattartási terület!)
Távozáskor, ha a szülőnek átadtuk a gyermeket, tovább már ő felel érte. Átadás után az óvoda játékai, udvari eszközei nem használhatók. A gyermeket az óvoda nyitvatartási idejének végéig a szülőnek haza kell vinni. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő rendszeresen nem tesz eleget ennek a kötelességének, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe.
40
A szülő rendkívüli akadályoztatása esetén /betegség, baleset, egyéb nem várt események/ az óvoda megteszi a megfelelő intézkedést / értesíti a legközelebbi hozzátartozót/.
Ha a gyermekért érkező szülő az óvodapedagógus megítélése szerint nem cselekvőképes /alkoholos befolyásoltság, kábítószer hatása alatt álló, stb. /, a gyermeket nem viheti el az óvodából. Ilyen esetben értesítjük a másik szülőt vagy a gyermek egyéb hozzátartozóját, ha ez nem lehetséges, intézkedünk a gyermek biztonságba helyezéséről. Ismételt előfordulás esetén a gyermekvédelmi felelős megteszi a szükséges jelzést a Gyermekjóléti Szolgálat felé.
19.3.2. A gyermekek ruházata, személyes tárgyai az óvodában
Az óvoda biztosítja a napi tevékenységekhez szükséges eszközöket, így csak a gyermek személyes használati tárgyaira, felszerelésre van szükség.
Az óvodában a szülő köteles gyermekének az alábbiakat biztosítani: Váltócipő a csoportszobai tartózkodáshoz (szandál vagy jól szellőző zárt cipő).
Papucs,
mamusz, csúszós talpú lábbeli a baleset elkerülése érdekében nem lehet. Tartalék ruha: alsónemű, zokni, póló, nadrág, pulóver. Alváshoz: pizsama vagy alvó póló. Tornához: kényelmes ruha, gumitalpú, jól záródó cipő, zokni.
Legyen az óvodásnak saját fogmosó felszerelése (fogkefe, pohár), és fésűje.
Minden ruhába, cipőbe, személyes felszerelésbe a gyermek óvodai jelét bele kell rajzolni, vagy varrni.
Felszerelésüket a tisztaság, praktikusság, a kényelem jellemezze. Célszerű a réteges öltözék.
A személyes eszközök tisztításáról, cseréjéről a szülő köteles gondoskodni.
A ruhák elhelyezésére az óvodában minden gyermek számára jellel ellátott öltözőszekrényt biztosítunk.
Óvodába járáshoz nem szükséges játékok, tárgyak:
Az óvodába naponta legfeljebb egy olyan játék hozható, amely a gyermek életkorának megfelelő. A gyermek az óvodapedagógus tudtával és beleegyezésével behozhatja kedvenc játékát a csoportszobába,, mely számára érzelmi biztonságot jelent, s a többi gyermek számára sem balesetveszélyes./ plüss állatok, kisebb értékű autó, esetleg könyv vagy társasjáték /
Értékes játékok- 5000 Ft feletti- behozatala az óvodába nem megengedett. Az otthonról hozott játékokért kártérítési felelősséget nem vállalunk.
A balesetek elkerülése érdekében óvodába ékszert (nyaklánc, karkötő, gyűrű), működő mobil telefont behozni nem lehet. 41
A fülbevaló elvesztéséért, illetve az ékszerviselésekből adódó balesetekért az óvoda felelősséget nem vállal.
Veszélyes eszközöket az óvodába behozni tilos!
Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a fenti előírások megsértése esetén az intézmény a bekövetkezett károkért nem felel.
19.4. A gyermekek étkezése az óvodában
Az óvodában napi háromszori étkezés biztosított:
Tízórai
(9-10 óra között)
Ebéd
(12-13 óra között)
Uzsonna (15-16 óra között)
Heti étrend az óvodákban kifüggesztve megtalálható
A késői tízórai miatt kérjük, hogy a gyermek otthon reggelizzen!
Tej vagy lisztérzékenység, cukorbetegség esetén szakorvosi igazolás szükséges, amely tartalmazza a fogyasztható élelmiszerek felsorolását. Ebben az esetben a gyermek napi speciális étkezéséről a közétkeztetést biztosító szolgáltatóval történt egyeztetés alapján kell gondoskodni az óvodában.
Házi készítésű sütemény, torta óvodába nem hozható be.
Születés, - névnapi kínálásra szánt édességet csak ellenőrizhető helyről (cukrászda), hűtőtáskában, hűtőtálcán szállítva fogadunk el.
Az óvodába rágógumit, élelmiszert, innivalót nem lehet behozni.
Reggeli elváláskor, délután érkezéskor a gyermek egyéni etetése (csokoládé, banán, stb.) a többi gyerek előtt nem etikus.
Gyermeköltözőben, folyosón étkezni tilos!
19.4.1. Az étkezési térítési díjak befizetése, a visszafizetés rendje: A gyermekeknek a szülők az óvodai étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni. Az étkezési térítési díj megállapítása a mindenkori jogszabályok, valamint a fenntartó előírása szerint történik. Az étkezésért fizetendő díjat egy hónapra előre, minden hónap 5-ig kell befizetni... Tárgyhó 10-e után a térítési díj befizetés, vagy a befizetés igazolásának hiányában szüneteltetjük az étkezést, és a gyermeket a tízórai és ebéd közötti időben fogadjuk.
42
A keletkezett túlfizetés visszatérítésének rendje: Az adott időszakra befizetett térítési díj és a valós étkezési napok különbözete alapján kerül kiszámításra. A túlfizetést a szülőnek visszatérítjük. Az óvodai jogviszony megszűnése esetén: - a kilépés (távozás) napján, - tankötelezettség esetén augusztus 31-ig. A hiányzás bejelentése, étkezések lemondása: Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig telefonon vagy személyesen az élelmezésvezetőnél. A lemondás aznaptól érvényes és a következő hónapban kerül jóváírásra. Nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére, jóváírásra nem tarthat igényt. Az óvodai alapszolgáltatásból nem zárható ki az a hiányzásból visszatérő gyermek, akinek nincs előzetesen megrendelve az étel, a tízórai és ebéd közötti időben részt vehet az óvodai nevelésben.
19.5. A gyermek jogai gyakorlásának, kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos szabályok
A nevelési és oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt áll.
A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Idetartozik az étel erőltetése, a levegőzés megvonása is. A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Vallási, világnézeti, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben kell tartani.
A gyermek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.
A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát. 43
A gyermek az intézmény eszközeit (játékok, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó), felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.
Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt, saját környezetének és a használt játékok, eszközök rendben tartásában.
19.5.1. A közösségi élet szabályai
Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, különbözőségét, tudják kifejezni magukat, de legyenek
képesek
alkalmazkodni
is.
Az
esetleges
konfliktusokat
ne
durvasággal,
erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Pl: ne tegyenek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre, és ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az Ön gyermekét is érte esetleg sérelem.
Annak érdekében, hogy a gyermekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre.
19.5.2. A gyermekek jutalmazásának és fegyelmezésének elvei, formái A jutalmazás és a fegyelmezés célja a közvetített értékek megerősítése, az elvettek gyengítése a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Jutalmazás elve: Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit az adott gyermeknél meg akarunk erősíteni. Nevelésünkben a jutalmazást részesítjük előnyben. Formái:
Metakommunikatív (elismerő tekintet), Verbális (elismerés/ dicséret…), Tárgyi jutalmazás: mértékkel, kiemelt esemény (házi rajzpályázat, sportnap, versmondó nap, stb…), az óvoda éves munkatervben szereplő programjaihoz illeszkedően, csekély, azonos értékű tárgy lehet.
Fegyelmezés elve: a helytelen magatartás megelőzése, pedagógiai eszközökkel, módszerekkel a helyes viselkedésre ösztönözni. Formái:
Metakommunikatív (rosszalló tekintet), Verbális (elmarasztalás). A saját, és a többi gyermek testi épségét veszélyeztető magatartás estén a játszócsoportból kiemelés. A fegyelmezés soha nem fizikai bántalmazást jelent.
44
19.5.3. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Az óvodában csak egészséges gyerek tartózkodhat!
Beteg, gyógyszert szedő, még lábadozó gyerek az óvodába, a többi gyerek egészségének megóvása érdekében nem fogadható. Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.
Gyógyszert óvodába hozni tilos!
Gyógyszert óvodában szakorvosi igazolás és szülői nyilatkozat alapján csak az a gyermek kaphat, aki krónikus betegsége (epilepszia, crup stb…) miatt folyamatos gyógyszerszedésre szorul. Ezen gyermekek szüleit írásban nyilatkoztatjuk, hogy gyermeküket írásbeli szakorvosi engedély birtokában, az egészségügyi kockázatot ismerve, és vállalva járatja óvodába, és az ismert betegséggel kapcsolatos probléma esetén - az óvodától elvárható gondoskodás mellett - a felelősséget az óvodára át nem hárítja.
A gyermekek az óvodában védőoltást nem kaphatnak.
A gyermekek egészségügyi ellátása:
19.5.4. Fogászati szűrés A fenntartó által kötött egészségügyi szerződés alapján az óvodában évente egyszer. A szűrés időpontjáról szóbeli tájékoztatást adunk, a vizsgálat a szülő aláírásával igazolt engedélye alapján történik. Abban az esetben, ha a szülő ezt a szolgáltatást nem kívánja igénybe venni, mert egyéni módon szeretné megoldani, vagy a kezelésnek előzményei vannak, kérjük, hogy erről tájékoztassák a csoport óvodapedagógusait.
19.5.5. Védőnői szolgáltatás Szükség szerint tisztasági és egészségügyi szűrés, tetvességi vizsgálat. A vizsgálatot a szülő engedélyezi, a védőnő által év elején adott nyomtatvány aláírásával. A vizsgálatok pozitív eredményéről tájékoztatást, a probléma megoldásához segítő tanácsokat a szülők a védőnőtől kapnak. Az óvoda a gyermeket semmilyen vizsgálaton való részvételre nem kötelezi, illetőleg, nem írja elő a meghatározott vizsgálaton való részvétel kötelezettségét, bármilyen orvosi beavatkozás eltűrését.
A gyermekek az óvodában védőoltást nem kapnak.
Napközben történt megbetegedés esetén súlyos esetben (lázgörcs, eszméletvesztés) azonnal orvosról kell gondoskodni, és a szülőt azonnal értesíteni kell.
Enyhébb esetben (hasmenés, hányás, hasgörcs stb) az óvodapedagógus értesíti a szülőt, aki orvoshoz viszi gyermekét. Ezután csak orvosi igazolással jöhet újra a gyerek.
45
Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez.
3 vagy ennél több napos hiányzás után a gyermek csak orvosi igazolással (ÁNTSZ által előírt szabály), előzetes bejelentés után hozható ismét óvodába. Az orvosi vizsgálatokon a betegség és gyógyult állapot időpontja legyen feltüntetve. (Mettől – meddig tartott.)
Kivétel ez alól, ha a gyermek óvodai szünet miatt, vagy előzetes engedélyjel van távol. Ez esetben a szülő vállalja, és büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, ha a gyermek beteg a távollét alatt, akkor elviszi orvoshoz.
Amennyiben a szülő, gyermeke fejében élősdit észlel, köteles azt jelezni, hogy a többi gyermek érdekében a szükséges intézkedést megtehessük. Ezeket az eseteket kellő tapintattal, a gyermek személyiségjogainak tiszteletben tartásával kezeljük.
Az óvodai dolgozók által észlelt fejtetvesség tényét a védőnők felé jelezzük.
A hajas fejből teljes kezelése és kitisztítása után az óvoda által adott nyomtatványon igazolja az orvos, hogy a gyermek tetvesség-mentes.
19.5.6. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:
Mindennapos testnevelés, testmozgás Pedagógiai programunkban megfogalmazottak alapján, a heti és napirend szerint történik a gyermekek mozgásfejlesztése. A budapesti óvoda nem rendelkeznek tornaszobával, de a csoportszoba, az óvodaudvar, a rendelkezésre álló mozgásfejlesztő eszközök nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával segítik a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A Lórévi tagóvoda tornaszobája rendelkezésre áll a gyermekek mozgás igény kielégítésére.
A testi és lelki egészség fejlesztése Nyugodt, szeretetteljes, biztonságot adó légkör kialakítása az intézményekben. Az óvoda dolgozóinak személy példamutatása, egészségtudatos magatartás kialakítása. Arra törekszünk, hogy gyermekeink megértsék az egészségvédelem jelentőségét, és olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek segítségével képesek lesznek egészségi állapotukat megóvni, javítani. Figyelembe vesszük a gyermek mozgásigényét, és igyekszünk ennek eleget tenni minél gyakoribb szabad levegőn tartózkodással.
46
Bántalmazás megelőzése Az óvoda dolgozóinak példamutató magatartása, pozitív viselkedésminták nyújtása, a gyermekek egymás iránt érzett felelős magatartásának erősítése. Óvodapedagógusaink kiemelt figyelemmel kísérik a gyermeki megnyilvánulásokat, és eltérő viselkedés esetén, soron kívüli családlátogatást tesznek, szükség esetén külső szakember segítségét kérik.
Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Óvodapedagógusaink minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetik az egészségügyi és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Dolgozóink évente munka, baleset, tűzvédelmi és elsősegélynyújtó tájékoztatón vesznek részt, az itt hallott ismereteket szükség szerint alkalmazzák. Az intézményekben elsősegélynyújtó hely kerül kijelölésre. A napközben történt balesetről a közvetlen életveszély elhárítása után a szülőt haladéktalanul értesítjük.
Személyi higiéné A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. Legfőbb higiénés feladat: kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyes felszerelés használata (törölköző, fogmosó felszerelés, fésű, váltóruha). Alapkövetelmény, hogy a személyes felszerelés minden gyermek számára álljon rendelkezésre. Kiemelt feladat az intézmény tisztántartása, rendszeres fertőtlenítése, egészségmegőrző környezet kialakítása.
Pszichológus igénybevétele Ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, fejlődésének üteme indokolja, óvodapszichológus segítségét vesszük igénybe.
Elvárások megfogalmazása Akkor egészséges egy gyermek, ha testi, lelki fejlődése zavartalan, és kiegyensúlyozott. Ennek érdekében fontos a gyermek harmonikus, az élet értékként való tiszteletére,- és az egészséges állapot örömteli megélésére nevelés, ami a családdal együttműködve történik.
47
19.6. A gyermek értékelési rendjével kapcsolatos szabályok 19.6.1. A beiskolázás rendje
A gyermek addig látogathatja az óvodát, amíg az iskolai életmódhoz szükséges fejlettséget eléri, legfeljebb 8 éves korig.
Az iskolaköteles kort elért gyermekek kötelező orvosi vizsgálaton, és szükség esetén Nevelési Tanácsadó, vagy Képességvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatán vesznek részt. Az orvosi vizsgálat a szülő beleegyező nyilatkozata alapján az óvodában történik. A Nevelési Tanácsadó és a Képességvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatára köteles a szülő gyermekét elvinni.
A gyermekek fejlettségét figyelembe véve az óvoda az iskolai beíratáshoz szakvéleményt állít ki, amely a gyermekek beiskolázásához szükséges.
19.6.2. A gyermek fejlődésével kapcsolatos szabályok
A gyermek fejlődésének nyomon követése egyéni fejlettségmérő lapon történik.
A gyermekek fejlettségét óvodába érkezéskor, majd ezt követően nevelési évenként kétszer rögzítik az óvodapedagógusok.
A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről tájékoztatást kapjon.
A tájékoztatás évente kétszer történik, melyet a szülők a fejlettségmérő lap aláírásával igazolnak.
A fejlettségmérő lapot a szülők az óvodában tekintik meg, az óvoda területéről azt kivinni nem lehet.
19.7. Védő – óvó rendelkezések
A gyermekek biztonsága érdekében a bejárati ajtón, lévő tolózárat minden esetben használni kell, a gyermekek biztonsága érdekében.
A gyermekek fejlettségüknek megfelelő balesetvédelmi nevelésben vesznek részt.
A gyermekeknek az óvodapedagógusok életkoruknak megfelelő, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat ismertetik a nevelési év megkezdésekor, udvarra menetel előtt, kirándulások alkalmával, csoportszobai foglalkozásokon. Kérjük a szülőket a szabályok közös foganatosítására és betartatására.
Baleset előfordulásakor a csoportvezető óvodapedagógusnak minden esetben tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt). Ha a gyermek orvosi ellátásra szorul, a szülőt értesíteni kell, és jegyzőkönyvet kell kiállítani a baleset körülményeiről.
Az óvoda gyermekvédelmi feladatainak megszervezéséért, ellátásáért az intézményvezető felel. 48
A gyermek felnőtt felügyelet nélkül az óvoda területén nem tartózkodhat.
Az óvodán kívül szervezett foglalkozások, kirándulások csak abban az esetben szervezhetők, ha ahhoz a szülők aláírásukkal hozzájárulnak.
Városon belül szervezett sétákon a gyermek akkor vehet részt, ha a szülő év elején, illetve a gyermek óvodába lépésekor aláírásával igazoltan hozzájárul.
A városon kívülre szervezett program, kirándulás engedélyeztetése alkalmanként történik a szülő aláírásával igazoltan.
Közös séták alkalmával az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályok betartása és betartatása az óvodapedagógus feladata
19.8. Szülők az óvodában A szülőkkel való közös nevelési elvek kialakítása érdekében az együttműködés, kapcsolattartás szorosabbá tételére kell törekednünk. A szülőknek lehetőségük van rá – és mi igényeljük is –, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában, annak gyakorlatában, mint partnereink, a szülők aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék elő közös célunk megvalósítását. Ennek fórumai: Szülői értekezletek, Fogadó óra, Családlátogatások, Nyitott napok, Közös rendezvények. 19.8.1. A szülői jogok és kötelességek A szülő jogai: A szülő joga figyelemmel kísérni a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az intézményvezetőt és a nevelőtestületet, szükség esetén a fenntartót. A szabad intézményválasztás joga (a szabad férőhelyek függvényében). Az óvodai alapszolgáltatás igénybevétele. A pedagógiai programhoz kapcsolódó ingyenes szolgáltatások igénybevétele. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről tájékoztatást kapjon. A hit- és vallásoktatás, Megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
49
Írásbeli javaslatát az intézményvezető megvizsgálja, és arra érdemi választ kapjon (30 napon belül) A pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője hozzájárulásával részt vegyen óvodai foglalkozáson. /hospitálás/ Részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában Kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. Személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen jogorvoslattal élhet. Az óvoda döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen eljárást indíthat. Az eljárás kezdeményezésére lehetőség van azon az alapon is, hogy a meghozott döntés, intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása ellentétes a nevelési-oktatási intézmény házirendjében foglaltakkal. Az ilyen indok alapján benyújtott kérelem tárgyában hozott másodfokú döntés a bíróság előtt is megtámadható arra való hivatkozással, hogy az gyermeki jogviszonyra vonatkozó rendelkezésbe ütközik. Információt kérhet arról, hogy az óvoda személyes adatait milyen módon tárolja, illetőleg az általa megadott, róla nyilvántartott személyes adatok megfelelnek-e a valóságnak. Adatai pontosítását, módosítását, törlését nevelési év elején, illetve az adatokban történt változás esetén a csoportvezető óvodapedagógusnak írásban jelezheti. 19.8.2. A szülő kötelességei: Biztosítsa gyermeke részvételét az óvodai nevelésben, továbbá tankötelezettségének teljesítését. Szükség esetén biztosítsa gyermeke megjelenését, illetve rendszeres részvételét a szakszolgálati foglalkozásokon. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke testi, lelki, szellemi fejlődéséért. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az intézmény rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, személyiségének pozitív irányú fejlődését. Kötelessége az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartani. Kötelessége a gyermeke által az óvodában szándékosan okozott károk megtérítése. Gyermeke beiskolázás előtti kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton történő részvételének biztosítása. 50
A kötelezően közlendő adatokat megadni: a gyermek neve, lakcíme, születésének helye, ideje, a szülők neve, elérhetősége (legalább egy telefonszám pl. lakás, illetve mobil) ahol napközben elérhető. Ha az óvodában leadott adatokban (munkahely, lakás, telefon, gyermekek száma) változás történik, 24 órán belül szóban jelezni. Tiszteletben tartani az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottaik emberi méltóságát és jogait. 19.8.3. A szülői kötelességmulasztás következményei: Az óvoda tapasztalatai, ill. megítélése alapján, amennyiben a szülő nem tudja, vagy nem akarja szülői kötelességeit teljesíteni, akkor az óvoda törvény által előírt kötelessége jelezni a gyermek érdekében: Jelzés a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az óvodapedagógus gyermek bántalmazását, súlyos elhanyagolását vagy egyéb más súlyos veszélyeztető okot tapasztal. 19.8.4. A szülői közösség jogai: A szülők jogait és kötelességeit az óvodában működő Szülői Szervezet képviseli. A szülői szervezet tagja lehet bármelyik szülő. A szülői szervezet vezetését csoportonként két tag irányítja, akit a szülők választanak. A szülői szervezet, tájékoztatást kérhet, és tanácskozási jogkörrel bír minden olyan kérdésben, mely a gyermekek nagyobb csoportját érinti. Az óvodában a gyermekek nagyobb csoportja a mindenkori felvett gyermeklétszám 70%-a. Joga, hogy minden nevelési év kezdetén meghatározza azt a legmagasabb összeget, melyet az óvoda által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program (évente legfeljebb 5 alkalommal báb vagy gyermekszínházi előadás, buszos kirándulás) megvalósításánál nem lehet túllépni.
19.9. Együttműködés Kérjük a szülőket, hogy se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógust az óvodásokkal való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert az előidézheti a baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés – oktatás folyamatát! A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyerek saját óvodapedagógusaitól kérjen.
51
19.10. Az intézmény létesítményeinek használati rendje Beszoktatási időn túl, a csoportban – az óvodai élet zavartalansága érdekében – szülő, testvér nem tartózkodhat. Az udvaron gyermek csak óvodapedagógus felügyelete mellett tartózkodhat. Az óvoda udvara nem közterület, így játszótérként csak az óvodába járó gyermek használhatja. A Lórévi óvoda melegítőkonyhájába csak óvodai dolgozó léphet be. Gyermekmosdóba csak óvodás gyermek és óvodai dolgozó léphet be. A szülők a bejárathoz tartozó folyosón, zsibongóban és a gyermeköltözőben tartózkodhatnak. Alkohol fogyasztása az intézmény egész területén tilos! Dohányozni az intézmény egész területén tilos! Az óvoda területén kereskedelmi, ügynök tevékenység nem folytatható. Az óvoda látogatására (a jogosultakon kívül) csak az intézményvezető, adhat engedélyt. A vezetői engedély megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.
20. A kollégium működésének rendje A Nikola Tesla Szerb Kollégium a budapesti Szerb Óvodával, Általános Iskolával és Gimnáziummal szerves intézményi egységet alkot. Így az iskola működési rendje meghatározó a kollégium működési rendjében is. A kollégium működését az EMMI tanév rendje rendelete határozza meg.
20.1. A felvétel rendje A Nikola Tesla Szerb Kollégiumba elsősorban a Szerb Általános Iskola és Gimnázium tanulói jelentkezhetnek és kaphatnak elhelyezést. A sikeres iskolai felvételi és beiratozás után a tanuló és szülei írásos kérelemmel kérhetik gyermekük elhelyezését a kollégiumban. A döntés joga az intézményi vezetőség, az iskolai nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat ügye. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól.
20.2. Napi munkarend A tanuló kötelessége, hogy a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön, saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek megóvásában, rendben tartásában, valamint a kollégiumi foglalkozások betartásában
52
I. A Nikola Tesla Szerb Kollégium közösségi együttélést a napirend és a házirend szabályozza, ezért betartásuk minden kollégista számára kötelező. II. A napirend indokolt esetben - alkalomszerűen - megváltoztatható. A napirend kollégiumvezetői hozzájárulással módosítható, távollétében a napos tanár jogosult dönteni.
1. Munkanapokon az ébresztő 6.45-kor van, ezt tisztálkodás és a szobák rendezése követi. 2. 7. 15-kor a beteg tanulók az ügyeletes tanárnál jelentkeznek. 3. 7.30-kor az iskolába induló tanulók (akiknek nincsen első órája a kollégiumi igazgató engedélyével tovább is a kollégiumban tartózkodhatnak) elhagyják a Kollégium épületét és átmennek az iskolába reggelizni. Munkaszüneti napon a reggeli 9 órakor van az ebéd pedig 12.30-kor. A Thökölyánumban a tanulók legkésőbb 7.15-ig elkell, hogy hagyják a kollégium épületétt. 4. 8.00 órakor az iskolában megkezdődik a tanítás. Az órák végeztével a tanulók ebédelnek, majd előzetes igazgatói vagy kollégiumi csoportvezető, esetenként ügyeletes tanári engedéllyel délutáni foglalkozásokon, edzéseken vesznek részt. A délutáni foglalkozásról pontos hely- és időbeosztást a tanuló a foglalkozást tartó pedagógustól ill. edzést tartó edzőtől, írásban köteles igazolást hozni csoportvezetőjének (elég a tanév elején hozni). 5. Tanítás ideje alatt a tanulók csak az iskolai osztályfőnök vagy az iskolavezetőség engedélyével jöhetnek át a kollégiumba. 6. Tanítás után a tanulók pihennek, rendbe teszik szobájukat vagy kimennek a városba. Távozás előtt és után a tanulóknak jelentkezniük kell az ügyeletes tanárnál. 7. 16.30 órakor megkezdődik a tanulás ún. "szilencium". A tanulás 19.00-ig tart. A tanulás helye a tanulók átlagától függ.
Azok a diákok, akiknek az előző havi osztályozási átlaga 4.7 ért el un. "szabad szilenciummal" rendelkeznek, vagyis, nem kötelesek részt venni a kötelező kollégiumi "szilenciumon". Tanulhatnak önmaguk által megválasztott helyen és időben. Amennyiben kollégiumi diák nem vesz részt a szilenciumon köteles jelentenie az ügyeletes tanárnak. A 4.00 és 4.7 közötti átlagot elért tanulók szobájukban tanulnak a "szilencium" ideje alatt. A 4.00 átlag alatt teljesítő tanulók kötelezően a társalgókban, tanári felügyelet mellett tanulnak. Ez alól csak külön csoportvezetői engedéllyel menthetők fel.
53
Az esti tanulás vagyis a 22.00 órai takarodó után, a társalgókban tanulni (egyénileg és nem csoportosan) csak külön tanári engedéllyel lehetséges, maximum 23.30 óráig de ez csak az érettségizőkre vonatkozik. Ezután be kell fejezni mindennemű tevékenységet. 8. A lámpaoltást megelőzően legalább fél órával előtte meg kell kezdeni az szobák esti rendbetételt és a tisztálkodást. Lámpaoltás után minden tanuló köteles csendben maradni, be kell fejezni aktivitását és pihenni hagyni a többieket. A kollégisták 22-23.30 óra között kis lámpa fényénél csendben olvashatnak vagy tanulhatnak. Abban az esetben ha másnap nincs tanítás a takarodó és lámpaoltás 23.00 órakor van. Ők 23.30-ig kis lámpa mellett csendben olvashatnak. A Nikola Tesla Szerb Kollégiumban a kötelező tanulás mellet a kollégiumi tanárok foglalkozásokat tartanak. A tanulók szabadon választhatják, meg mely foglalkozásokon vesznek részt, azzal a feltétellel, hogy azokat a tanév végéig kötelesek látogatni és a rendezvényeken szintén kötelesek részt venni.
20.3. Az étkeztetés rendje Munkanapon
Tanításnélküli napon
Reggeli:
7.15
Ebéd: Vacsora:
- 7.55
Reggeli:
9.00 - 9.30
12.45 - 14.45
Ebéd:
12.30 -13.30
19.00 - 19.30
Vacsora:
18.00 - 18.30
20.4. Kollégiumi foglalkozások Tanulás ("szilencium") hétfő-csütörtök:
16.30 – 19.00
péntek:
15.00 - 16.30
Csoportos foglalkozások: Tanulás előtt vagy vacsora után (a csoportvezető tanárok által kijelölt helyen és időben)
Könyvtár használata: Hétfő-péntek 15.00-16.00
54
20.5. Kimenő A kollégium épületének elhagyása a 8. osztályosok számára az ügyeletes tanár engedélye mellet 20.00 óráig lehetséges. A gimnazisták számára a kimenő a munkanapot megelőző estén, tanári engedéllyel, 21.00-ig lehetséges. Munkaszüneti napot megelőző estéken, szintén tanári engedéllyel, 21.30-ig megengedett. A tanuló kötelessége, hogy minden esetben jelentkeznie kell a kollégiumi csoportvezetőjénél vagy az ügyeletes tanárnál és tőlük engedélyt kell kérnie. Csak ezután szabad a kollégiumot elhagyni. A kollégiumi csoportvezető nyilvántartásában kell, hogy szerepeljen a tanuló állandó kimenője és annak időpontja (edzés, magánóra, kurzus stb.). Erről a tanulónak edzői, tanári esetleg szülői írásbeli igazolást kell hoznia, melyet 1 hét alatt be kell szereznie.
20.6. A távolmaradás kérésének rendje Minden tanuló köteles, hogy csoportvezetőjének vagy a kollégiumi intézményvezetőnek csütörtök este 20.00-ig írásban kérelmet adjon át a hétvégi kollégiumi távolmaradásáról, melyben megadja utazásának idejét, tartózkodásának helyét, címét és a telefonszámot, amin elérhető lehet. Ha hét közben marad távol a kollégiumból ezt írásban kell kérelmeznie, melyet a kollégiumi csoportvezető bírál felül és engedélyezi. A kérelemben fel kell tüntetni a kimaradás pontos idejét, helyét, címét, telefonszámát és tartalmaznia kell a felelős felnőtt aláírását, akinél a tanuló tartózkodni fog kimaradása idején. Ezt a kollégiumi csoportvezető telefonon is ellenőrzi.
20.6.1. Az engedélyezés rendje Az írásos kérelmet mindig a kollégiumi csoportvezető aláírásával engedélyez, de azt indokolt esetben el is utasíthatja. A diák kérelmét az ügyeletes tanár vagy az intézmény vezető is aláírásával engedélyezheti.
20.6.2. Hiányzások igazolása A betegség miatti hiányzást a tanuló köteles orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló valamilyen okból otthon maradt, erről a szülő vagy a tanuló gondviselője, a legrövidebb időn belül, köteles telefonon értesíteni a kollégiumot. Családi ok miatti hiányzás esetén a szülő írásban köteles igazolni a tanuló hiányzását. Ha a tanuló nem haza utazik hanem ismerősénél, rokonánál, osztálytársnál szeretne éjszakázni erről külön engedélyt kell kérnie a koll. csoportvezetőjétől. Erről köteles írásos kérelmet vagy igazolást hozni a vendéglátó felnőtt aláírásával, aki köteles ezt telefonon is megerősíteni. Ezzel a vendéglátó felnőtt egyben a tanuló egészségi és testi épségéért felelősséget vállal.
55
20.6.3. Hazautazás rendje Ha a tanuló a hétvégét a kollégiumon kívül szeretné eltölteni ezt írásban kell tudatni a kollégiumi csoportvezetőjével, amit legkésőbb csütörtök 20.00-ig köteles átadni. A hazautazás a tanítási órák után lehetséges. A tanuló az utazást a késő éjszakai órákban nem kezdheti meg testi épségének veszélyeztetése miatt. A tanuló a kollégiumot lehetőség szerint 15.00 óráig a pénteki tanulás kezdetéig úgy hagyja el, hogy maga mögött rendet hagy és a többi tanuló társát nem háborgatja. Nem megengedett, hogy a tanuló máshová utazzon mint ahogy azt kérelmében leírta. Továbbá hazautazás esetén a kollégiumba visszatérni vasárnap 22.00-ig lehetséges. Nem megengedett, hogy hazautazásra hivatkozva a kollégiumot késő esti órákban hagyja el, hogy aztán másnap hajnali órákban ismét megjelenjen. 20.6.4. Hazautazás tiltása Kizárólag abban az esetben ha az utazás veszélyezteti és fenyegeti a tanuló egészségét és testi épségét (pl. szélvihar, katasztrófa, késő éjszakai utazás)
20.7. A lakószobák, közös helyiségek, berendezési tárgyak használata és rendben tartása 1. A társalgókból a tanulóknak tilos bármilyen tárgyat vagy eszközt elmozdítani, el- és kisajátítani vagy szobájukba vinni és ott használni. 2. A szoba berendezését óvni, védeni kell. Azok elmozdítását a szobai berendezések helyének megváltoztatását csak nevelői engedéllyel lehet. Mindennemű kárt a tanuló vagy annak szülei ill. gondviselője köteles megtéríteni. 3. A tanuló rendben kell, hogy tartsa az általa használt eszközöket. Óvnia kell épségüket, tisztaságukat, működésüket. Azokat úgy kell visszaadnia mint amilyen állapotban használat céljából tanári engedéllyel, aláírással átvette őket. 20.7.1. Telefon, kompjuter, laptop, tablett használata A tanulók szabadidejükben használhatják mobil telefonjaikat. Tanulási időben tilos a mobiltelefonok használata. A mobiltelefon, kompjuter, laptop, tablett károsodása, eltűnése esetén a Szerb kollégium nem vállal felelősséget. Laptopot, tablettet csak tanulási időn kívül lehet használni, esti órákban lámpaoltásig. Amennyiben nem tartják be a szabályokat, ezek a tárgyak az igazgatói irodában megőrzés alatt maradnak, amíg nem rendeződik az eset.
56
20.7.2. Eszközbehozatal Saját kompjuterek (lap topok), rádió, kazettás magnó, CD lejátszó és hangszerek behozatala és használata A tanulók a felsorolt saját eszközeiket, hangszereiket saját felelősségükre, korlátozottan és csak külön kollégiumi intézményvezetői engedéllyel hozhatják be a kollégiumba és másokat nem zavarva, halkan használhatják. Az eszközök használata a szobákban tanulási időben és lámpaoltás után nem megengedett. A túlzott, zavaró hangerősség esetén a tanárnak jogában áll elvenni a kérdéses eszközt, melyet a tanuló első hazautazása alkalmával magával kell vinnie a kollégiumból. Bárminemű károsodásért és lopásért a Szerb kollégium nem vállal felelősséget.
20.8. A tanulók jogai A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A tanuló joga, hogy emberi méltóságát, jogait és személyiségét tiszteletben tartsák. Vele szemben fizikai vagy lelki, testi erőszakot ne alkalmazzanak, megalázó, embertelen büntetésnek ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat kollégiumi csoportvezetőjéhez, a diákönkormányzathoz, a kollégiumi vezetőhöz. Írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál és a meghatározott törvény szerint jogorvoslatot kérhet. A tanulót nem érheti hátrány nemzetisége, lelkiismereti és vallási meggyőződése miatt. Joga van, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A tanulónak joga van, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkájához a kollégiumban segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.) A tanuló joga, hogy részt vegyen a kollégium kulturális életében, a hazai és a budapesti szerb közösség kulturális életében, hogy részt vegyen versenyeken és diákköri csoportok munkájában. A tanuló joga, hogy levelezése jogát tiszteletben tartsák. Leveleit a portán veheti át, azokat a kollégium nem bontja fel és nem iktatja. A tanuló joga, hogy tanári felügyelet mellet, a kijelölt időben, igénybe vegye a kollégiumi könyvtárat, társalgókat, más kulturális szolgáltatásokat (televízió és video használat, kulturált kikapcsolódást biztosító eszközök igénybevételét: asztali tenisz, sakk, társasjátékok stb.
57
A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (étkezése támogatás, kedvezmény). Ennek feltétele, hogy megfelelő dokumentumokkal igazolja kérelmét. A tanuló joga, hogy közösségi tevékenységéért, jó magaviseletért, jó tanulmányi munkájáért dicséretben esetleg ha mód van rá jutalomban részesüljön. Erről a kollégium vezetője, a kollégiumi nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az intézmény tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanuló joga, hogy kérdésével, javaslatával, véleményével a kollégium vezetőségéhez és a diákönkormányzathoz forduljon. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelő és segítő pedagógus munkájáról. A tanuló joga, hogy adatait a kollégium biztonságos helyen kezelje és tárolja. A tanuló joga, hogy írásban kérelmezze felvételét a kollégiumba. Ezt minden tanév végén kell írásban átadni a kollégium vezetőség számára, melyről a vezetőség, a kollégiumi és az iskolai nevelőtestület valamint a DÖK hozhat döntést. Negatív elbírálás esetén a tanuló szüleit és magát a tanulót a döntéshozataltól 15 napon belül erről írásban értesítik. A tanuló joga, hogy (tanári engedéllyel, írásbeli igazolással) kollégiumon kívüli edzésekre, magánórákra, tanfolyamokra járjon és más egyéb kulturális, vallási és sportrendezvényeken vegyen részt. A tanuló joga, hogy elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A tanulónak joga van az externátusi elhelyezésre. Az ő jogai és kötelességei azonosak minden más kollégiumba felvett tanulóéval. tanulónak joga van kérelmezni, kivel szeretne egy szobában lakni. De erről minden esetben a kollégiumi csoportvezető vagy a vezetőség dönt.
20.9. A tanulók véleménnyilvánítása és rendszeres tájékoztatásának rendje A tanuló vélemény nyilvánítása kulturált módon minden esetben meghallgatásra lel. A kollégiumi tanuló véleményét kollégiumi csoportvezetőjének adhatja elő négyszemközti beszélgetés vagy csoportos beszélgetés során. Véleményét a kollégiumi intézményvezetőnek is elmondhatja. Vélemény nyilvánítást szabadon, kulturált formában, minden befolyás nélkül végezhet.
58
A tanulók tájékoztatásának feladatát elsősorban a kollégiumi csoportvezető csoportos foglalkozásokon, esetleg, egyéni, négyszemközti beszélgetés folyamán végzi. Ennek idejét, helyét és gyakoriságát (hetente legalább egyszeri alkalommal) az csoportvezető határozza meg, de diák kezdeményezésre is összehívható és megrendezhető. Ezen kívül a DÖK is rendezhet ilyen jellegű összejövetelt szabad vélemény nyilvánítás ill. tájékoztatás céljából. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók kollégiumi csoportja, vagy több tanulócsoport közössége minősül nagyobb közösségnek.
20.10. A tanulók kötelezettségei A tanuló kötelezettsége, hogy a kollégiumi házirendben foglalt kötelezettségeknek, szabályoknak és előírásoknak eleget tegyen és azokat tiszteletben tartsa. A tanuló kötelessége, hogy a kollégiumban és azon kívül magatartása és viselkedése kulturált, fegyelmezett legyen. Öltözködése a jó ízlés határain belül legyen, különösen ügyeljen tisztaságára és ápoltságára. A tanuló kötelessége, hogy óvja, védje, rendben tartsa a kollégium tulajdonát, eszközeit, tárgyait, berendezéseit. Tanári engedély mellet használhatja a kollégium eszközeit, tárgyait, de köteles azokat óvni és vigyázni épségüket és használhatóságukat. Ha a tanuló hibájából kár éri a kollégium tulajdonát képező tárgyakat, berendezéseket, eszközöket, azt a szülő vagy a gondviselő köteles megfizetni. A tanuló kötelezettsége, hogy kötelező, kötelezően választott és szabadon választott foglalkozásokon vegyen részt. A foglalkozásokra a tanév elején jelentkezik, melyekre a tanév végéig járnia kell. A foglalkozásoktól való eltérés csak külön pedagógiai engedéllyel lehetséges. A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és emberi módon, kulturáltan viszonyuljon és kommunikáljon tanáraival, nevelőivel, kollégiumi társaival és a személyzetével. A tanuló kötelessége, hogy a havi térítési díjat az azt követő hónap 5. napjáig befizesse, és azt igazolószelvénnyel bizonyítsa. A tanuló csak a kollégiumban töltött napok után fizet térítési díjat. Ha többet fizetett, akkor a túlfizetés összege a következő hónapban kerül levonásra. A tanuló kötelessége, hogy a kollégiumban mindenhol (szoba, konyha, társalgó, WC, mosdó, folyosó stb.) maga után rendet és tisztaságot hagyni. Ugyanez a kollégiumi épülete előtti területre is érvényes. A tanuló kötelessége, hogy az intézményvezető, a kollégium nevelőinek, tanárainak utasításait - az ésszerűség határain belül - tiszteletben tartsa és teljesítse.
59
A tanuló köteles betartani a dohányzásról, alkohol és drogfogyasztásról szóló törvényt. Így tilos a kollégiumban a dohányzás, az italozás és a drogfogyasztás és ezen eszközök tárolása. A tanuló és a kollégiumi pedagógus köteles úgy viselkedni, hogy azzal a közszemérmet ne sértse. A tanuló köteles, hogy vigyázzon személyes dolgaira (személyes iratok, ruhanemű, pénz, más értéket képező tárgyak, ékszerek és egyéb személyes tárgyak). Ezeket a tanuló saját felelősségére hozhatja be a Nikola Tesla Szerb Kollégiumba.
Az eltűnt dolgokért a Szerb kollégium
felelősséget nem vállal. Az értékek elhelyezésére, erre a célra beszerzett széfben van lehetőség. A tanuló köteles, hogy a szobájához és saját szekrényéhez tartozó kulcsra vigyázzon. Elvesztésük esetén saját magának kell azt beszereznie. A tanuló ha a kollégium területén hirdetményt és egyéb közleményt óhajt kitenni erről vezetői engedéllyel kell rendelkeznie. A tanuló a tanév végén köteles a szobáját rendben és tisztán átadni és a leltárral a kollégiumi csoportvezetőnél elszámolni. Hiány esetén köteles azt megfizetni. A tanuló az év elején aláírásával igazoltan átvett dolgokkal (kulcsok, ágynemű, paplan, párna, ágytakaró, kislámpa) a tanév végén köteles pontosan elszámolni. Hiány esetén köteles azt megfizetni.
20.11. Baleset megelőzési, óvó, védő előírások és balaeset esetén teendő intézkedések A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és mások testi épségét, egészségét. A felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak köteles jelenteni, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt. Elsősegélyben részesíti a balesetet szenvedettet. Értesíti a megfelelő ügyeletes egészségügyi
szervet. A kollégiumi tanár a balesetről írásban jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. A tanítási év elején minden kollégiumi csoportvezető kötelezően balesetvédelmi oktatást tart csoportjában, melyben a főbb közlekedési szabályokról, tűzvédelmi előírásokról tart előadást. Az iskolai év során tűzvédelmi riadót elméletben és gyakorlatban gyakorlatot kell végezni a kollégiumban. A tanulónak ügyelnie kell a kollégium épületében a mozgásra, a lépcsőkön történő helyes viselkedésre.
60
20.12. Vendégfogadás A vendégfogadás a délutáni órákban lehetséges. A vendég csak pedagógus engedéllyel mehet fel az emeletekre a vendégváró tanuló szobájába. A vendég egyedül nem mehet fel az emeletekre. Ő köteles a portánál várni a kollégiumi tanulóra, hogy az felvezesse. Este a kollégiumban a látogatás 20.30 óráig lehetséges, a vendégnek ezután el kell hagynia a kollégiumot. Tanulási időben a látogatás nem megengedett. Egyedi esetben pedagógusi engedéllyel igen. Minden az esetben a vendégnek jelentkeznie kell a portán, az ügyeletes nevelőnél és le kell adnia a tanulói igazolványát. A kollégiumban lakó tanulók 21.00 óra után kötelesek befejezni látogatásaikat. Ezután kötelesek más szobáját elhagyni. A fiúk a lányok szobájában és fordítva,
21.00 óra után nem
tartózkodhatnak.
20.13. Nem engedélyezett tevékenységek A Nikola Tesla Szerb Kollégium területén és a járdán előtte a tanulók számára tilos a hangoskodás, illemtelen, erkölcstelen viselkedés, rendbontás, a dohányzás, italozás és a drogfogyasztás illetve annak bevitele a kollégiumba. Tilos engedély nélkül más dolgait elvenni, kutatni vagy eltulajdonítani. A hálószobákban nemek szerint elkülönítve, a szobabeosztásnak megfelelően laknak a tanulók. Lámpaoltás után tilos más szobájában tartózkodni. Tanári engedély nélkül tilos a szoba használati tárgyait átrendezni Tilos mindennemű közszemérembe és közerkölcsbe ütköző viselkedés. Tilos, hogy a tanulók kollégiumi vezérkulccsal rendelkezzenek. Tanári felügyelet nélkül a tanulónak tilos a tűzlépcsőt használni. Lámpaoltás után a tanuló a saját szobájában és ágyában köteles tartózkodni, tilos más szobájában tartózkodni, zenét hallgatni, hangoskodni, telefonálni, tusolni vagy más szórakozási tevékenységet folytatni. A tanuló számára nem megengedett, hogy a saját szobáján kívül, a folyosón, a társalgókban és minden egyéb helyiségben tartózkodjon, kivételt képez a WC használata. Tilos mindenfajta lelki és testi terrorizálás ún. "csicskázás". Tanári engedély vagy felügyelet nélkül tilos az elektromos eszközök (fűtőtest, elektromos rezsó, vízforraló) használata. Tanulónak tilos a lift használata, valamint a portán és a tanári szobában való tartózkodás. Romlandó ételt tilos a szobában tárolni. Erre van megfelelő helyiség és hűtőszekrény a konyhában. A kollégium területén tilos állatot tartani vagy behozni.
61
20.14. A kollégiumi tanulók dicsérete és jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - kiemelkedő közösségi munkát végez, - kollégiumi vagy iskolai és kollégium kívüli versenyeken eredményesen vesz részt, - más módon öregbíti az intézmény jó hírnevét az kollégiumi jutalomban részesül. 2. A kollégiumban a következő dicséretek adhatók: - nevelői dicséret - kollégiumi osztályfőnöki dicséret, - kollégiumi igazgató helyettesi dicséret - kollégiumi nevelőtestületi dicséret 3. A példamutató magatartású és kiemelkedő tanulmányi- és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben, oklevélben és könyvjutalomban részesíthetők. 4. A kollégium kívüli versenyeken eredményesen szereplő tanulók kollégiumi igazgató helyettesi dicséretben részesülhetnek. 5. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő (gondviselő) tudomására kell hozni.
20.15. A kollégiumi tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedése Aki a Nikola Tesla Szerb Kollégiumra vonatkozó rendelkezéseket,
szándékosan vagy
gondatlanságból megszegi, vagy nem tartja be fegyelmezetlenséget követ el. Ilyen esetben a tanuló - a cselekmény súlyának megfelelően - fegyelmező illetve fegyelmi intézkedésben részesül. Erről a kollégiumi csoportvezető vagy a kollégiumi vezető dönt. Emellett, büntetésben részesíthető az a tanuló, aki tanulmányi eredményeit folyamatosan nem teljesíti. A fegyelmező intézkedésre, akkor kerül sor, ha a tanuló által elkövetett kötelezettségszegés mértéke nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását.
62
Amennyiben a tanulóval szembeni fegyelmező eljárások (beszélgetés, szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés) eredménytelennek bizonyultak, illetve a tanuló súlyos vétséget követ el, ügyében eljárást indítunk. Az eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le. A kollégiumi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A kollégiumi tanuló súlyos kötelességszegése esetén fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az kollégiumi igazgató helyettes vagy a kollégiumi nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő (gondviselő) tudomására kell hozni.
20.15.1.A kollégiumi büntetések formái: - nevelőtanári figyelmeztetés - kollégiumi csoportvezetői figyelmeztetés - kollégiumi csoportvezetői intés - kollégiumi csoportvezetői megrovás - kollégiumi igazgató helyettesi figyelmeztetés - kollégiumi igazgató helyettesi intés - kollégiumi igazgató helyettesi megrovás - kollégiumi nevelőtestületi figyelmeztetés - kollégiumi nevelőtestületi intés - kollégiumi nevelőtestületi megrovás
A tanuló ha olyan súlyos vétséget követ el, hogy jelenléte az adott közösségben káros és veszélyes, fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal a kollégiumból kizárható. Különösen súlyos esetben a budapesti ill. az ország összes kollégiumából kizárható. A tanuló vétségeiről és a fegyelmi büntetésekről a nevelőtanár köteles írásban tájékoztatni a szülőt vagy a törvényes képviselőt.
63
21. A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha a. jogszabályi változások következnek be; b. az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, szülői közösség, iskolaszék együttesen igényt tartanak erre; c. az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév 10. napjáig javasolhatja az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék. d. A felülvizsgálatot a kérelem beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését. A törvény szerint a diák vagy szülő írásbeli javaslatára a nevelőtestület 30 napon belül köteles érdemi választ adni. A felülvizsgálati eljárás pontos rendje az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban található.
64
