Világ - és Regionális Gazdaságtan Intézet
Hazánk és Ausztria turizmusának összehasonlító elemzése különös tekintettel a turizmuspolitika szerepére
Konzulens: Dr. Péter Zsolt
Polonkai Eszter 2015
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................... 1 I. A turizmus fejlődésének történeti áttekintése, a turizmuspolitika elméleti háttere............ 3 1.1. A turizmus fejlődésének történeti áttekintése ............................................................. 3 1.1.1. A turizmus kialakulása .................................................................................... 3 1.1.2. Turisztikai fogalmak ........................................................................................ 4 1.2. A turizmuspolitika elméleti háttere ............................................................................. 6 1.2.1. A turizmuspolitika elméleti háttere ................................................................. 6 1.2.2. Az állam szerepe a turizmusban ...................................................................... 7 II. A turisztikai szektor fejlődése Magyarországon és Ausztriában ...................................... 8 2.1. Turizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában ............................................................. 8 2.1.1. Turizmus az Osztrák-Magyar Monarchián belül ............................................. 8 2.2. Súlypontok a XX. században .................................................................................... 10 2.2.1. Turizmus globális fejlődése a XX. század első felétől napjainkig ............................ 10 2.2.2. A turizmus fejlődése Ausztriában és hazánkban a XX. század első felétől napjainkig ................................................................................................................ 15 2.3. A turisztikai intézményrendszer felépítése ............................................................... 23 2.3.1. Magyarország ................................................................................................ 23 2.3.2. Ausztria .......................................................................................................... 25 2.4. A turizmus fejlesztésének forrásai Ausztriában és Magyarországon ....................... 27 III. A turizmuspolitika, illetve a korábbi tervezési időszak turizmusfejlesztéseinek értékelése a Turizmus Versenyképességi Index segítségével.............................................. 29 3.1. Turizmuspolitika Magyarországon ........................................................................... 29 3.1.1. A turizmus helye a rendszerváltást követő közigazgatásban ......................... 29 3.1.2. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 ........................................ 30 3.2. Az osztrák turizmuspolitika ...................................................................................... 34 3.2.1. A ’90-es évek turizmuspolitikája Ausztriában .............................................. 34 3.2.2. A 2000-es évek turizmustervezése ................................................................ 34
3.3. Turizmus Versenyképességi Index ........................................................................... 37 3.3.1. Turizmus Versenyképességi Index bemutatása ............................................. 38 3.3.2. Az Index szerinti rangsor 2007-2013 ............................................................ 39 3.3.3. Fejlesztési célok a Turizmus Versenyképességi Index tükrében ................... 42 3.3.4. A Turizmus Versenyképességi Index felépítésében bekövetkező változások47 4. Az aktuális turizmusfejlesztési koncepciók főbb céljainak értékelése ............................ 51 4.1. Magyarország............................................................................................................ 51 4.1.1. A 2014-2020-as időszak tervei ...................................................................... 51 4.2. Ausztria ..................................................................................................................... 54 4.2.1. A turizmus aktuális kérdései Ausztriában ..................................................... 54 4.3. A két ország turisztikai tervei közötti különbségek összefoglalása .......................... 56 Összegzés, javaslatok .......................................................................................................... 57 Summary.............................................................................................................................. 59 Források ............................................................................................................................... 61 Táblázat és ábrajegyzék ....................................................................................................... 65
Bevezetés Szakdolgozatom témájának választásakor azért döntöttem a turizmus mellett, mert ennek a szektornak a szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű. 2014-ben a nemzetközi turistaérkezések száma meghaladta az 1,2 milliárd főt, amely egyúttal 4,6 %-os növekedéssel párosult. Afrikán kívül, ahol 3,3 %-os növekedés volt megfigyelhető, Amerikában (6,2 %), Ázsiában (5,4 %) és Európában (4,8 %) átlag fölötti volt a javulás. A növekedés a turizmus fejlődését mutatja világszerte, valamint a gazdasági lehetőségek bővülését. A nemzetközi turistaérkezésekből származó exportbevétel szintén a turizmus növekvő szerepét tükrözi, mivel meghaladta az 1,4 billió dollárt, ezáltal világviszonylatban az 5. helyre került a tüzelőanyagok, vegyszerek, élelmiszerek és a gépipari eszközökből származó bevételek után. 2014-ben az UNWTO által vizsgált 114 országból több mint 90 országban nőttek a bevételek. Amerikában és Európában a szállodában eltöltött vendégéjszakák száma és a vendéglátóhelyek férőhelyeinek átlagára tovább emelkedett. A növekedés üteme feltehetően lassulni fog az elkövetkező években, azonban továbbra is 4-4,5 % között marad, megőrizve ezáltal jelentős szerepét a gazdaságban (Eidgenössisches Tourismusgesetz, 2006; UNWTO, 2014). Az ágazat szerepe a világgazdaságban növekszik, az egyes országok között azonban jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. Szakdolgozatomban két ország, Ausztria és Magyarország turizmusát hasonlítottam össze gazdasági mutatók segítségével. Választásom azért esett hazánkon kívül Ausztriára, mert az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként hazánkkal közös történelmi múlttal rendelkezik és szomszédos ország. A statisztikai adatok tükrében elmondható, hogy Ausztria a Monarchia felbomlása után jelentősen eltávolodott Magyarországtól, amelynek eredményeként 2012-ben 15 millióval több vendégéjszakát regisztráltak ott, mint hazánkban, emellett, több mint 5 százalékkal magasabb a turizmusban foglalkoztatottak aránya, és lényegesen elmarad hazánk a turisztikai költések tekintetében. Az Európai Uniónak nincs egységes turisztikai szabályozása, ezért a különböző turisztikai fejlődést elsősorban az országonként eltérő adottságokra illetve turizmuspolitikára vezethetjük vissza. Szakdolgozatomban bemutattam a turizmusra ható történelmi eseményeket, a modern turizmus kialakulását elősegítő tényezőket, a turizmuspolitika elméleti hátterét, az állami szerepvállalás lehetőségeit. Szekunder kutatásom során felhasználtam az elérhető hazai és nemzetközi adatbázisokat és a turizmust érintő gazdasági mutatókat tartalmazó idősorokat.
1
(turistaérkezések száma, a turizmusban foglalkoztatottak aránya, a turisztikai költések és a szálláshelyek kapacitása). Regresszió modellek segítségével előrejelzést készítettem a vendégéjszakák számára 2030-ig világ és európai, valamint osztrák-magyar viszonylatban, bemutatva a következő 20 évben rejlő lehetőségeket. A hazai és az osztrák turizmusfejlesztési stratégiákban foglaltak alapján elemeztem a két ország stratégiai célrendszerének felépítését, a legfontosabb célkitűzéseket, fejlesztési területeket. A vizsgált országokban bemutattam a turisztikai intézményrendszer felépítését, a turisztikai támogatás összetételét, valamint a turizmus gazdaságban betöltött szerepét. A Turizmus Versenyképességi Index rangsorait figyelembe véve vizsgáltam a turisztikai célok megvalósítását, összevetve az Index mutatószámainak változásait a stratégiai célokkal. Az elemzés során alkalmazott módszer megmutatta, hogy mely területeken voltak sikeresek a célkitűzések, illetve mely területeken vannak további teendők. Dolgozatomban a két ország összehasonlításával hazánk potenciális lehetőségeit, a változtatások lehetséges területeit szándékoztam megtalálni, amelyek segíthetik a sikeresebb turizmus megvalósulását. A turizmuspolitikai elveket összehasonlítva az eltéréseket, a meg nem valósított célokat, a költségvetések megoszlását, valamint a dokumentációt vizsgáltam, fejlesztendő területek és lehetséges potenciális célok után kutatva. Célom, hogy hazánk Ausztriához hasonlóan sikeresebb turizmust folytathasson, ezáltal javítva a GDP-hez való hozzájárulást és a foglalkoztatást is.
2
I. A turizmus fejlődésének történeti áttekintése, a turizmuspolitika elméleti háttere 1.1. A turizmus fejlődésének történeti áttekintése 1.1.1. A turizmus kialakulása Napjaink ezen fontos gazdasági szektorának kialakulása egészen az ókorig nyúlik vissza, mai, modern
formájában azonban az ipari forradalom után jelent meg. Az ágazat
fellendülésének fontosabb szakaszai az emberiség fejlődéséhez, illetve a technológia, különösképpen a közlekedés forradalmához igazodnak. A turizmus legkorábbi formáit már az ókorban is megtaláljuk, főleg a föníciaiak, a görögök és a rómaiak körében. A Római Birodalomban fejlett közlekedési feltételek, úthálózatok, karavánutak, kikötőkkel kiépített természetes vizek tették lehetővé a patríciusok, a gazdag szabadok számára az utazást. A kor legfontosabb utazási motivációja a kereskedelem volt, amellett azonban a különféle szent helyek, vallási ünnepek, jósdák felkeresése több ezer embert késztetett utazásra. A mai egészségturizmus elődei, a gyógyfürdők valamint a közfürdők is jelentős tömegeket vonzottak. Az ókori Görögországban Kr. e. 776-tól a négyévente megrendezésre kerülő olimpiai játékok motiválták a látogatókat, míg a rómaiak körében a gladiátorjátékok és a győzelmi ünnepek voltak népszerűek. Viszonylag gyakoriak voltak a külföldi utazások is, főleg a Közel-Keletre és Egyiptomba (Michalkó, 2012). A középkor társadalmának életmódjára a helyhez kötöttség volt jellemző, a szabadidő az ünnepnapokhoz kapcsolódott. Nemcsak a társadalmi lehetőségek voltak korlátozottak, hanem maga az utazás is, ugyanis a Római Birodalom összeomlásával az úthálózat jelentős része is megsemmisült. A kereskedelem legjelentősebb része vízi utakon zajlott, ezáltal fejlődött a hajózás. A legfontosabb árucsere a Hanza és a Levantei kereskedelmi útvonal mentén zajlott. A középkorban a zarándokutak jelentették a legfontosabb „turisztikai célpontot”, amelyek elsősorban a Szentföldre irányultak. Az ezredforduló után sorra alakultak az egyetemek Európában, amelynek hatására jelentőssé váltak a tanulni vágyók utazásai, valamint szintén a tanuláshoz kapcsolódik a céhlegények szakmai fejlődését elősegítő vándorlások (Gyömrei, 1934; www.vilagutazo.hu). Az újkorban Amerika felfedezésével gyors fejlődésnek indult az utazás. Az emberi gondolkodásban megjelent a geocentrikus világkép, azaz, hogy a Föld gömb alakú, ezáltal körbehajózható. Az új ismeretnek köszönhetően javult a kor infrastruktúrája, nagymértékben fejlődött a csillagászat és a navigáció, valamint a szárazföldi közlekedésben a XVII. 3
századtól megjelent a postakocsi. A postakocsi hálózat mentén fogadók, szállodák százai épültek az utazóközönség számára. I. Erzsébet angol királynő elrendelte a fiataloknak tanulmányaik és látókörük kibővítése céljából a hároméves európai tanulmányutat, a Grand Tourt. A XVIII. század végén kibontakozó ipari forradalom találmányai teremtették meg a modern turizmus alapjait. 1778-ban James Watt feltalálta a gőzgépet, amelyet felhasználva 1807-ben Fulton megteremtette a gőzhajózás alapjait, így a XIX. század közepén beindulhatott a transzatlanti gőzhajó-közlekedés. A gőzgép feltalálása a hajózás mellett a vasút kialakulásában is fontos szerepet játszott, 1825-ben ugyanis Stephensonnak köszönhetően megépült az első vasútvonal Stockton és Darlington között. A vasút újabb és újabb területeket kapcsolt be a kereskedelembe, fejlesztőleg hatott a legtöbb iparágra, ezáltal a gazdaság húzóágazatává vált. Kezdetben csak az áruszállításban játszott szerepet, azonban hamar felfedezték a vasútban rejtőző turisztikai, személyszállítási lehetőségeket is. A személygépkocsik fejlődése a XIX. század végén indult meg a második ipari forradalom hatására a belső égésű motor feltalálásával, amely Otto és Benz nevéhez köthető. A XX. század elején tovább gyarapodtak az ipari találmányok, a vizek és a szárazföld után 1903ban a Wright fivéreknek köszönhetően a levegőt is meghódította az emberiség. Az első menetrendszerű légijáratok 1918-tól közlekedtek az Amerikai Egyesült Államokban. Az infrastrukturális fejlődésnek köszönhetően jelentőssé vált a migráció és az urbanizáció, a századforduló időszakától a gazdagabb rétegek körében egyre népszerűbbé válik a turizmus (Berend-Ránki, 1987). 1.1.2. Turisztikai fogalmak Napjaink egyik gyorsan fejlődő ágazataként emlegetik a turizmust, amely a jelenlegi formájában viszonylag új jelenség, azonban a nem mindennapi rutinhoz kapcsolódó utazások már az ókortól ismertek. Az elmúlt évszázadokban az utazás főként a kiváltságos rétegek joga volt, hiszen ők rendelkeztek az alapvető feltételekkel, mint a jövedelem, a motiváció és a szabadidő. A XVIII. században az ipari forradalomhoz kapcsolható technikai, infrastrukturális fejlődés teremtette meg a modern turizmus alapjait (Puczkó-Rátz, 2002). Mit is értünk pontosan a turizmus alatt? A fogalmat már a XVIII. század óta próbálták meghatározni, azonban összetettsége miatt a legtöbb magyarázat számos aspektust figyelmen kívül hagyott, ezáltal nem adott pontos definíciót. A turizmus kormányszintű nemzetközi szervezete, a Turisztikai Világszervezet1 1989-ben Hágai Nyilatkozatában fogalmazta meg legszélesebb körben a turizmus definícióját, amely szerint „a turizmus 1
World Tourism Organisation
4
magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” (WTO, 1989). A turizmusban részt vevő személyek definiálására azonban még a Hágai Nyilatkozat előtt, 1963-ban a római ENSZ konferencián került sor. E szerint „turista, aki legalább 24 órát tölt el a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidő-eltöltés, üzlet, család vagy barátok meglátogatása, szakmai kiküldetés vagy konferencia, illetve kiránduló, aki 24 óránál kevesebbet tölt el a meglátogatott országban” (UN, 1963). A nemzetközi statisztikákban a mai napig ezen megfogalmazásokat alkalmazzák, annak ellenére, hogy a turizmus egyik fontos résztvevőit, a belföldi turistákat nem veszik figyelembe. A turizmus, ahogyan azt Puczkó László is megfogalmazza, komplex társadalmi jelenség, ezért hatásait csak a környezettel együtt lehet vizsgálni. Az alábbi ábra (1. ábra) a keresleti oldalon lévő turisták valamint a turisztikai szektor és a kínálat kölcsönhatását mutatja be, amely kapcsolatban áll a kulturális, társadalmi, politikai, technológiai, természeti és gazdasági környezet elemeivel is (Puczkó-Rátz, 2002).
1. ábra: A turizmus rendszere és környezete Forrás: Puckó-Rátz, 2002: A turizmus hatásai 18. o. Az évszázadok során többféleképpen kategorizálták a turizmust, attól függően, hogy milyen tényezőket vettek figyelembe. Az egyik legegyszerűbb tipologizálás a turisták származási országát és a választott utazási célt hasonlítja össze, ez alapján beszélhetünk határokon átívelő, azaz nemzetközi valamint belföldi turizmusról. Az utazás alapvető célja
5
alapján többek között megkülönböztetünk szabadidős turizmust (ezen esetben a turista célja a pihenés, kikapcsolódás, a szabadidő aktív eltöltése), rokonok és barátok meglátogatását, hivatásturizmust (a turista munkájához kapcsolódó utazások), egészségturizmust (wellness), sportturizmust, kulturális turizmust és vallásturizmust. A turizmusban részt vevők száma szerint megkülönböztetünk tömegturizmust, ahol a turisták nagy létszáma jellemző, valamint alternatív turizmust, ahol lényegesen kevesebb a látogatók száma. Az alternatív turizmushoz tartozik például a kerékpáros turizmus, a falusi turizmus és az ökoturizmus. Egy sokkal összetettebb tipológiához jutunk, ha turisztikai attrakciók szerint csoportosítjuk a turizmusfajtákat. Ezen esetben a végsőkig sorolhatnánk a lehetőségeket, mint például a városi turizmus vagy a vidéki turizmus (Puczkó-Rátz, 2002). A turisztikai fogalmak ismertetése után a következő fejezetekben a turizmus kialakulását, a turizmuspolitika elméleti hátterét fogom bemutatni.
1.2. A turizmuspolitika elméleti háttere A turizmus történelmi fejlődése mellett a nemzetgazdaságok viszonyulása és kapcsolata az ágazattal folyamatosan változott; hiszen nemcsak a világgazdasági folyamatokban játszik kiemelkedő szerepet a turizmus, hanem a nemzetgazdaság terén is. Serkenti az adott ország gazdasági fejlődését, elősegíti a foglalkoztatottság növelését, javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ezért az országok kormányai a turizmus ellenőrzött fejlesztésében érdekeltek, tehát szerepet vállalnak a turizmus irányításában (Tasnádi, 2002). 1.2.1. A turizmuspolitika elméleti háttere „A turizmuspolitika a döntéshozói mechanizmusban részt vevő személyek és szervezetek turizmushoz fűződő viszonyának a megtestesülése”-írja Michalkó Gábor a Turizmológia című könyvében (Michalkó, 2012 219.o.). Ennél azonban összetettebb fogalomról van szó. Az adott ország turizmuspolitikája nagymértékben függ az ország gazdasági, földrajzi, politikai helyzetétől, az állami szerepvállalás mértékétől, valamint választott képviselőinek és a turizmussal foglalkozó szervezeteknek a döntéseitől. Az országgyűlés által meghozott törvények fogalmazzák meg a turizmus prioritásait, működésének eredményességét pedig az adózásról valamint a költségvetésről szóló törvények biztosítják. Nemcsak állami és önkormányzati szintű turizmuspolitikáról beszélhetünk, ugyanis fontosak a régiók, kistérségek szintjén megjelenő mechanizmusok is. Elsődleges feladata a keretfeltételek kijelölése, amelyek között a turizmusforgalom lebonyolódik. A keretek kiépítésénél figyelembe kell venni, hogy a turizmus a lehető legszélesebb mértékben hozzájáruljon a 6
gazdasághoz, javítsa az életminőséget, valamint hogy járulékok és adók formájában bevételt termeljen.
A
törvények
végrehajtása
az
államapparátust
terheli,
legfőképpen
a
minisztériumok, főhatóságok által. A keretek kijelölése mellett a turisztikai koncepciók és stratégiák kidolgozása és megvalósítása is a turizmuspolitika része. A turisztikai programokhoz szükséges források biztosításáról és a marketingkommunikációról sem szabad megfeledkezni, ha a turizmuspolitika tényezőit vesszük számba (Michalkó, 2012). 1.2.2. Az állam szerepe a turizmusban A turisztikai szektor gyors fejlődése és a globalizáció térnyerése új kihívások elé állította a nemzetgazdaságokat. Ezen kihívások eltérő mértékűek az országok fejlettségi szintje és a globalizáció mértéke miatt. Azon országokban, ahol a gazdaság nagymértékben függ a turizmustól, - hiszen ez az ágazat az egyik legfontosabb külföldi bevételforrása - erősebb állami szerepvállalást figyelhetünk meg. Ezzel szemben a turisztikailag kevésbé meghatározó régiókban az állam szerepe csekély mértékű, jóformán csak ellenőrző szintű. A fejlett és fejlődő országok között is eltérések figyelhetők meg. Azon területek, amelyek a globalizáció térnyerésének köszönhetően csak újonnan kerültek bele a turisztikai kínálatba kitörési lehetőségként tekintenek a turizmusra, éppen ezért a kormányzat szerepe erősebb. A fejlett országokban a turizmus üzletszerűen működik, azonban a globalizáció okozta növekvő verseny miatt ezen területeken sem szabad elhanyagolni a turizmus kormányzati szintű irányítását (Nemes, 2009). Az állam egyaránt fontos szerepet játszik a turizmuspolitika és a törvényi háttér meghatározásában, a szabályozó és az intézményi rendszer kialakítása mellett az infrastruktúra fejlesztésében, valamint az ország marketing tevékenységében is. Különösen kiemelkedő
szerep
jut
az
infrastrukturális
fejlesztéseknek,
hiszen
a
megfelelő
közszolgáltatások kiépítése, valamint a magánszektor turisztikai célú befektetései, a turisztikai vonzerő fejlesztése nemcsak turistákat, hanem befektetőket is vonz az országba. A kormányzati támogatások, a kínálatfejlesztés, a szolgáltatások színvonalának emelése elengedhetetlen csakúgy, mint a folyamatos ellenőrzés. A globalizáció folyamatát ellensúlyozva a kormányzatoknak növekvő hangsúlyt kell fektetni a nemzeti örökség megőrzésére, a hagyományok, az építészeti és történelmi műemlékek, a természeti és kulturális értékek megóvására is (Tasnádi, 2002).
7
II. A turisztikai szektor fejlődése Magyarországon és Ausztriában 2.1.
Turizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában
Dolgozatom előző fejezetében a turizmus jelenségének általános kialakulását, a legfontosabb turisztikai fogalmakat, a turizmuspolitika szerepét mutattam be. A következőkben az általam választott két ország, Magyarország és Ausztria történelmi fejlődésére, a turizmus kialakulására koncentrálok, valamint az említett térségek turisztikai szektorának fejlődésére. Azért esett választásom hazánkon kívül Ausztriára, mert az egykori Osztrák-Magyar
Monarchia
tagjaként
Magyarországgal
közös
történelmi
múlttal
rendelkezik, valamint földrajzilag is szomszédos ország. 2.1.1. Turizmus az Osztrák-Magyar Monarchián belül Az Osztrák-Magyar Monarchia kora, amely 1867-től 1918-ig, az első világháború befejezéséig tartott, egészen kiemelkedő korszaknak számított a magyar történelem során. Az 1848-as forradalom és szabadságharc következtében megszakadt a magyar turizmus lassú fejlődése és csak a kiegyezés utáni időszakban jelentkezett újra. Az Osztrák-Magyar Monarchia egy turisztikai egységet alkotott, hiszen egyik ország sem szerepelt önállóan külföld felé, hanem együtt fogadta az érkező turistákat. Jelentős különbség figyelhető meg azonban a két területrész között, ugyanis Magyarország volt a Monarchia elmaradottabb része, így a látogatók többségét az osztrák régió vonzotta. Ennek ellenére Magyarországon is jelentős változások figyelhetők meg a dualizmus idején (Rubovszky, 2009). 1869-ben egy német turistaszervező, Karl Stangen szervezte az első társasutazást külföldiek számára hazánkban, amelynek úti célja a Magas-Tátra volt. 1872-ben nyitotta meg az első Magyar Szállodaépítő Rt a Hungária Nagyszállót, amely amellett, hogy a főváros egyik nevezetességévé vált, Európa vezető szállodái közé tartozott és több ezer turistának biztosított szálláshelyet. Az első magyar utazási irodát több mint tíz évvel később, 1884-ben nyitották meg Budapesten, Európában a tízedikként. Nagy tömegeket vonzott Ferenc József királlyá koronázása, azonban a magyar turizmus nem volt képes ellátni az ide érkező vendégeket, ezért jelentős építkezéseket kellett megvalósítani (Michalkó, 2012). A kor hozta divatba a magyar tengert, a Balatont. Egymás után épültek az üdülővárosok, mint Hévíz, Siófok, Füred és Balatonalmádi. Javult az infrastruktúra, fejlesztették a falvakat, fogadókat létesítettek, fürdőtelepeket alakítottak ki. 1904-től a Balatoni Szövetség fogta 8
össze a fürdőtelepeket, segítette idegenforgalmuk növelését, propagálását. A Balaton mellett a gyógyvizek is fontos szerepet játszottak a magyar területeken, mint például Pöstyén, Tusnád és Harkány. A Monarchia híres osztrák fürdőhelyei, Bad Ischl és Karlsbad fejlettebb színvonallal rendelkeztek, ezáltal sok esetben háttérbe szorították a magyar gyógyvizeket. A fürdőzés mellett a magaslati levegőn való üdülés jelentette a gyógyulást, a kikapcsolódást az előkelő emberek számára. A túrázás, hegyvidéki üdülés mind az Alpokban, mind a Kárpátokban új divatot jelentett. A Tátra kezdetlegesebb infrastruktúrával rendelkezett, a táj szépsége felért az Alpokéval. 1913-tól létezett hazánkban Magyar Turista Szövetség, amely főleg a bakancsos turizmus kedvelőinek kínált lehetőségeket (Magyar Turista Lexikon, 1941). Az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállítás a turizmus fejlődésének fontos állomása volt, ugyanis az egész országot bemutatta turisztikailag a több mint 100 ezer látogatónak. Az érdeklődők háromnegyede volt magyar, a külföldiek közül pedig legtöbben az osztrákok képviseltették magukat. A kapitalizmus rohamos fejlődének köszönhetően a turizmus szerepe egyre növekedett, ugyanakkor egy főváros centrikus szemlélet, azaz Bécs és Budapest vezető szerepének erősödése figyelhető meg a térségekben. A Balkánvasútvonal is Budapest kiemelt szerepéhez járult hozzá, ugyanis a Nyugat-Kelet nemzetközi forgalom egyik jelentős állomásává vált. Mind a személy, mind az áruszállításban fontos szerepet játszott mindkét országban a Duna, hiszen a Nyugatot a Kelettel összekötő legkényelmesebb útvonalnak számított. A vasútvonal fejlődését szemlélteti a következő ábra 1866-tól 1913-ig (2. ábra).
2. ábra: A magyar vasút fejlődése 1866-1913 Forrás: Bihari-Dupcsik: Európa fölénye és katasztrófája,2007 133. o. A század második fontos hazai rendezvénye az 1896-ban megrendezett Millenniumi Kiállítás is mérföldkőnek számított a hazai turizmusban, hiszen a Budapestre látogató körülbelül 150 ezer szállodai vendégből 95 ezer külföldi volt. A főváros szállodák építésével, a látogatók elszállásolásának biztosításával készült a neves jubileumra. A 9
Honfoglalás ezeréves évfordulója kiemelkedő eseménynek számított, ugyanis erre az alkalomra több, a mai napig meghatározó épület épült, például a Vígszínház és a Vásárcsarnok. A Parlament épülete is a dualizmus korában készült el, az előbb említett épületekhez képest hat évvel később (Száray, 2006). A XX. század legelején, 1902-ben jött létre az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság, amely a mai IBUSZ elődjét jelentette. Feladatai között szerepelt az idegenforgalom népszerűsítése, a külföldiek tájékoztatása, a budapesti turizmus színesebbé tétele. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a világon az elsők között szállítottak 1918-tól légipostát a két főváros, Budapest és Bécs között, amely feltételeit a légiközlekedés teremtette meg a térségben. Annak ellenére, hogy a fővárosok idegenforgalma erősödött, vidéken viszonylag kevés turisztikai fejlesztés zajlott, mindössze egy-két híresebb fürdővárosban, mint például Hévízen (www.itthon.hu). A Monarchia területén a turizmushoz szükséges földrajzi adottságok jelentős része adott volt ahhoz, hogy turisztikailag kiemelkedő területté váljon, a világháborúk miatt mégis évtizedekre megtorpant a térség infrastrukturális fejlődése (Rubovszky, 2009).
2.2. Súlypontok a XX. században Amint azt az előzőekben láthattuk a XIX. század vége és a XX. század eleje a turizmus fejlődésének egyik mérföldköve volt, hiszen az ipari forradalom találmányainak köszönhetően a vas és a gőz, majd az acél és az elektromosság felhasználásának fejlődésével új távlatok nyíltak a turizmusban. Ezen folyamat vezetett a tömegturizmus kialakulásához. 2.2.1. Turizmus globális fejlődése a XX. század első felétől napjainkig A XX. század eleji tömegtermelésnek köszönhetően folyamatosan elterjedtek a modern turizmushoz kapcsolódó találmányok, mint a kerékpár vagy az autó. 1908-ban elkezdődött a T-modell sorozatgyártása Henry Fordnak fejlesztése során, amely lehetővé tette, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek juthassanak hozzá. A Wright fivérek találmányának köszönhetően a légi közlekedés lehetősége is megjelent a XX. század elején a szárazföldi és a vízi közlekedés mellett. A vasúthoz képest rugalmasabb személyszállítást biztosított az egyre nagyobb teret hódító autóbusz (Michalkó, 2012). Az első világháború szakítja meg a turizmus és az utazás fejlődési folyamatát, ugyanis teljes mértékben megbénul Európa országai között a közlekedés, a piacgazdaság átáll hadigazdálkodásra. Általánossá vált az útlevél-és vízumkényszer, ugyanis a század elején
10
megjelent a modern útlevél, amely már egy több lapból álló, személyleírást is tartalmazó, többszöri utazásra feljogosító okmány volt. Nem volt lehetőség az útlevél nélküli utazásokra, a kisantant államai vízumkényszer bevezetésével próbálták elvenni az emberek kedvét a külföldi utazásoktól, ezáltal akaratlanul a belföldi turizmus kiépítésének kedvezve. A világháború lezárását követően az 1920-as évektől addig nem látott mértékben lendült fel a turizmus, hiszen az emberek ki akartak szakadni a megszokott környezetükből, megnőtt az utazási kedv, változott a társadalmi helyzet. A politikai konszolidációnak köszönhetően liberálisabbá vált a vízumpolitika, több helyen is eltörölték a vízumkényszert. Egyre gyakoribbá vált a személygépkocsival, autóbusszal történő utazás. Amíg szárazföldön a személygépkocsi térnyerése volt megfigyelhető, addig a hosszabb távú utazásoknál a repülőgép fokozatosan átvette a hajó szerepét. Változtak az úti célok, fellendülnek a síterepek és a gyógyfürdők, megnövekedett az igény az egzotikus területek iránt, mint például Afrika. 1929-ben, a két világháború között érte el a nemzetközi turizmus a csúcspontját a nemzetközi cserevonatok térnyerésének köszönhetően (Michalkó, 2012; Puczkó-Rátz, 2002; Bencsik, 2002). A II. világháború eleinte csak fékezte, majd teljesen megbénította Nyugat-Európa turizmusát, amely a háborút lezáró békék után is csak lassan enyhült, hiszen a Vasfüggöny elzárta egymástól a kontinens nyugati és keleti országait. A Marshall segélynek köszönhetően fokozatosan éledt újjá Nyugat-Európa gazdasága, beleértve a turizmust is. A növekvő életszínvonalnak köszönhetően kialakult a tömegturizmus, óriási mértékben fejlődtek a szolgáltatások, az utazási irodák behálózták a fejlett országokat. Egyre több szálloda épült, 1960 és 2010 között több mint tizenháromszorosára nőtt a világon a nemzetközi turistaérkezések száma, amely ¾-részét Európa fogadta. Az okok között legfőképpen a társadalmi munkamegosztást, a nők szerepének változásait, az életszínvonal javulását, a politikai enyhülést, a multinacionális vállalatok térnyerését és a hivatásturizmus elterjedését találjuk. A legjelentősebb fejlődés a légi közlekedésben figyelhető meg, ugyanis megjelentek a sugárhajtású repülőgépek, amelyek lerövidítve az utazási időt, háttérbe szorították a többi közlekedési eszközt. A gépkocsi a nyugati és a szocialista világban egyaránt elérhetővé vált, amely javította az emberek rugalmasságát (Michalkó, 2012). Tengerparti, egzotikus, mediterrán országok kerültek az utazások célpontjába Franciaország és Spanyolország vezetésével, valamint egy erős Észak-Dél irányú „vándorlás” volt kialakulóban (Puczkó-Rátz, 2002). A turizmus fellendülésével megnőtt az igény arra, hogy mérni tudjuk a turisták számát, az eltöltött vendégéjszakák számát, hiszen csak így lehetett összehasonlítani a különböző 11
országokat turisztikai szempontból. 1975-ben alakult meg a Turisztikai Világszervezet, amely a legfontosabb turizmussal foglalkozó szervezet. Feladata többek között a világstatisztikák kiadása, valamint neves szakértők bevonásával a turizmus legfontosabb problémáinak, fejlesztési területeinek a megvitatása. 1985-ben a Turisztikai Világszervezet Hágában szervezett világkonferenciát, amelynek keretében kiadott Hágai Nyilatkozat átfogó jogi szabályozást biztosít a turizmus számára, valamint megfogalmazza a jelenség definícióját is (UNWTO, 2014). A Turisztikai Világszervezet, valamint elődje a II. világháború előtt létesült Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Egyesülése2 publikálja a turizmus világstatisztikáit. A statisztikák alapján a nemzetközi vendégéjszakák száma 1950-től 2013-ig az egész világ viszonylatában évi 6,5 %-os növekedést mutat, Európában pedig a növekedés mértéke a világátlaghoz közeli évi 6,1%-os értéket ért el. A növekedést az alábbi ábra illusztrálja (3. ábra): 1200 1000
Millió fő
800 600 400 200 0 1950 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2013
Év Világ
Európa
3. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma 1950-2013 között (millió fő) Forrás: World Tourism Organisation adatai alapján saját szerkesztés Ezen adatokból is látszik, hogy a turisták száma egyre növekszik, amelyhez a XX. század végén az informatika és a számítástechnika fejlődése további hajtóerőt adott. Az ezredfordulóra a turizmus szerepe sokkal jelentősebbé vált, mint a történelem folyamán bármikor. A globalizációs folyamatoknak köszönhetően „megszűntek”, áthidalhatóbbá
2
International Union of Official Travel Organisation (IUOTO)
12
váltak a távolságok, ezáltal az emberek sokkal könnyebben utazhatnak a világ szinte bármely pontjára (UNWTO, 2014). A 2013-as év a Turisztikai Világszervezet összefoglalója alapján kiemelkedő volt a turizmus szempontjából, ugyanis azon néhány gazdasági ágazat között volt, amely pozitív mérleggel zárt. A nemzetközi turistaérkezések száma a világ országaiban meghaladta az 1,2 milliárd főt, amely 5 %-os növekedést jelent 2012-höz képest. A turizmus növekvő szerepét mutatja, hogy a szakértők a 2014-es évre további 4-4,5 %-os növekedést jósoltak, amely beleillik a 2010-2020 között meghatározott évi 3,8 %-os növekedési trendbe (UNWTO, 2014). A növekvő trendek kapcsán elvégeztem egy regresszió számítást, amelynek segítségével felállítottam egy prognózist, hogyan fog növekedni a turistaérkezések száma Európában és a világban 2030-ig. A lineáris kétváltozós sztochasztikus kapcsolatok modelljéből indultam ki, amelynek képlete:
Y 0 1 x
(1)
ahol a 0 ; 1 : regressziós együtthatók az : véletlen változó, amelynek szórása állandó, várható értéke 0, i változók páronként korrelálatlanok (függetlenek). Ebben az esetben feltételezzük, hogy X lineáris törvényszerűség szerint fejti ki hatását Y-ra, illetve egy véletlen mozzanat is közrejátszik. Kizárólag az adatpárok megfigyelésével tudjuk megbecsülni a lineáris regresszió ismeretlen paramétereit. ( 0 ; 1 ) A becsült regresszió függvény:
y b0 b1 x
(2)
A becsléshez a legkisebb négyzetek elvét alkalmazzuk. A lineáris regresszió mellett beszélhetünk nem lineáris (görbe vonalú) regresszióról, hiszen előfordulhat, hogy a szempontok nem felelnek meg a lineáris közelítésnek. A „nemlineáris” regresszió alatt értjük a különféle típusú függvényeket, tehát a hatványkitevős, exponenciális, parabolikus és hiperbolikus regressziót (Domán et al, 2009). Dolgozatomban az analitikus regresszióhoz grafikus ábrázolást alkalmaztam, vizsgálva, hogy a leggyakrabban használt függvények közül melyik mutatja a legkisebb eltérést, ezáltal felállítva az előrejelzést. A számításokhoz lineáris és nem lineáris regressziót alkalmaztam. A pontdiagram megrajzolása után felírtam a regressziókhoz tartozó egyenleteket, majd 13
meghatároztam a determinációs együtthatót (R2). A kapcsolat erősségét mutatja a determinációs együttható, amelynek értéke 0 és 1 közé eshet, attól függően, hogy mekkora hányadban magyarázzák a független változók a függő változó teljes eltérés négyzetösszegét. Mivel az R2 magyarázza a regressziós függvény illeszkedését, ezáltal a modell magyarázó erejét, így azt a regressziót fogadtam el, amelynél az R2 értéke a legközelebb áll az egyhez. Az alábbi táblázat foglalja össze az eredményül kapott egyenleteket és értékeket (1. táblázat). 1. táblázat Regressziós modellek egyenletei a világra és Európára vonatkozóan Világ
Európa
Egyenlet
y = 21,184x – 41649
y = 10,246x – 20101
R2
0,9668
0,9759
Egyenlet
y = 9E-282x85,991
y = 5E-236x72,047
R2
0,989
0,9896
Egyenlet
y = 2E-35e0,0432x
y = 1E-29e0,0362x
R2
0,9886
0,9892
Egyenlet
y = 42173ln(x) - 319830
y = 20400ln(x) – 154665
R2
0,9658
0,9751
Egyenlet
y = 0,303x2 - 1185,9x + 1E+06
y = 0,1141x2 - 444,27x + 432552
R2
0,9951
0,9932
(1) Lineáris
(2) Hatványkitevős
(3) Exponenciális
(4) Logaritmikus
(5) Polinomiális (fokszám=2)
Forrás: saját szerkesztés Az R2 értéke a vizsgált modellek közül mind a világ, mind Európa tekintetében a polinomiális regressziós modellnél áll a legközelebb az egyhez, így azon trendvonalat fogadtam el, míg a többit elvetettem. Megállapítottam, hogy a hatványkitevős és az exponenciális egyenletrendszerek megközelítőleg azonos prognózist mutatnak, valamint lényegesen magasabb értékeket jósolnak, mint a többi egyenletrendszer. A lineáris és a logaritmikus regresszióra is hasonló értékeket kaptam, amelyek viszont alacsonyabb turistaérkezéseket jósolnak. 14
Ahogyan az ábrán is látszik (4. ábra) a következő 20 évben a prognózis szerint a világban a turistaérkezések száma megközelíti az 1,8 milliárd főt, míg Európában meghaladja a 800 millió főt. A prognózis természetesen torz, hiszen rengeteg összetevő befolyásolja a turistaérkezések és vendégéjszakák számának növekedését.
4. ábra: Prognózis a nemzetközi turistaérkezések számára 2030-ig (millió fő) Forrás: A World Tourism Organisation adatai alapján saját szerkesztés 2.2.2. A turizmus fejlődése Ausztriában és hazánkban a XX. század első felétől napjainkig Az általam vizsgált két ország történelme ebben az időszakban elkezd jelentősen kettéágazni, majd fokozatosan egyre jobban eltávolodik egymástól. Annak ellenére, hogy a XX. század második felében már nemcsak a Turisztikai Világszervezet, hanem a magyar és az osztrák statisztikai hivatal is megkezdte működését, a kor turizmusáról mégis hiányos statisztikai adatokat találunk. Az eredmények egy része elveszett, megsemmisült, valamint magyar viszonylatban többféle statisztika is napvilágot látott a szocialista politikai érdekeknek megfelelően. Az adatok vizsgálatát az is bonyolítja, hogy a bevásárló turizmus
15
ebben az időszakban még nem jelent meg a statisztikákban, pedig a határ mellett élők gyakran átjártak vásárolni Magyarországra (EdTWIN Projekt, 2011). Nemcsak az első világháború és az azt követő trianoni békediktátum feltételei hatnak negatívan a magyar gazdaságra, hanem a második világháborút követő szovjet uralom is. Ausztria helyzete történelmileg nem sokkal jobb hazánknál, a Marshall segélyből részesedve mégis hamarabb áll talpra a gazdaság és válik nyitottabbá az ország. Az alábbi ábra (5. ábra) 1930-ban és 1960-ban mutatja a hazánkba és Ausztriába érkező turisták számát. Jól látható, hogy Ausztriába nagyságrendekkel több turista érkezett a két világháború között, majd a világháborút követő időszakban is. Magyarországon csökkent 1960-ra a turistaérkezések száma, hiszen a Kádár-korszakban csak a szovjet szféra országaiból érkezhettek turisták, a vasfüggönyön túlról nem. 4 500 000 4 000 000 3 500 000
Fő
3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Ausztria
Magyarország
Ország 1930
1960
5. ábra: A turisták száma Ausztriában és Magyarországon 1930-ban és 1960-ban (fő) Forrás: EdTWIN projekt adatai és Gyömrei, 1934 alapján saját szerkesztés Ausztriában az osztrák államszerződés megkötése után 1955-től indult meg a turizmus fejlődése. A területileg kicsi ország kevés kulturális látnivalóval rendelkezett, éppen ezért a természeti adottságokat kihasználva igyekezett vonzani a turistákat. Ezzel szemben Magyarországon sokkal több kulturális látnivaló található, viszont az ország turisztikai kihasználása kevésbé jelentős. Az 1950-es években gyakorlatilag a nyugati országokkal nem bonyolíthatott le Magyarország turizmusforgalmat, valamint az 1956-os forradalom idején nem is lehetett turizmusról beszélni. A forradalmat követő években megkezdődött egy lassú 16
hazai fejlődés, amely jelentős nehézségekbe ütközött. Amint azt láthatjuk, Magyarország olyan hátrányban volt Ausztriához képest, amelyet nemhogy csökkenteni, de megtartani sem volt képes a XX. század második felében (6. ábra). 700 600 500
Fő
400 300 200 100
0 1930
1960
Év Ausztria
Magyarország
6. ábra: 1000 lakosra jutó turisták száma 1930-ban és 1960-ban (fő) Forrás: EdTWIN projekt adatai, a Központi Statisztikai Hivatal és az Osztrák Statisztikai3 Hivatal, valamint Gyömrei, 1934 alapján saját szerkesztés A második világháború és az 1956-os forradalom után a szocializmus időszaka hozta meg a fellendülést a turistaérkezések szempontjából hazánkban, ugyanis a viszonylagos jólét és a megfizethetőség a kelet-európai országok lakói számára csábítóvá váltak, míg a nyugati turistákat a vasfüggönyön túli országok iránti kíváncsiság vonzotta. Budapest mellett a Balaton és a Hortobágy, valamint Tokaj és Eger örvendtek különös népszerűségnek (Michalkó, 2012). A Millennium és az Európai Uniós csatlakozás hatására a turistaérkezések száma meghaladta hazánkban az osztrák turistaérkezéseket, amely hazánk kedvező központi fekvésének és az egynapos utazások megjelenésének köszönhető. A turizmusból származó bevételeket figyelembe véve Ausztria utolérhetetlennek bizonyul hazánk számára, legalábbis napjainkban. Az osztrák turizmusból származó bevételek az elmúlt évtizedekben ugyanis közel három-négyszeresét tették ki a hazai bevételeknek. Az alábbi diagram a nemzetközi turistaérkezéseket mutatja Ausztriában és Magyarországon (7. ábra) (EdTWIN Projekt, 2011; Rubovszky, 2009).
3
Statistik Austria
17
50 000 45 000 40 000
Ezer fő
35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000
5 000 0 1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2013
Év Ausztria
Magyarország
7. ábra: Turistaérkezések száma a két országban 1975-2013 között (ezer fő) Forrás: A Központi Statisztikai Hivatal és az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés Annak ellenére, hogy a bevételeink elmaradnak Ausztriától vajon a turistaforgalom növekedésével
tudjuk-e
kompenzálni
ezen
hátrányunkat?
A
világ
és
Európa
turistaérkezéseinek számához hasonlóan Ausztria és Magyarország esetében is elvégeztem egy előrejelzés vizsgálatot, az előző fejezetben már bemutatott statisztikai módszer szerint. A lineáris és nem lineáris regressziós függvényeket felírva, a két ország esetében is a polinomiális regresszió determinációs együtthatójának értéke esett legközelebb az egyhez, így azon regressziót fogadtam el. Az előző számításomhoz hasonlóan a lineáris, a hatványkitevős, az exponenciális, a logaritmikus és a polinomiális regressziós függvényeket használtam. Az alábbi táblázat mutatja a kapott egyenleteket és determinációs együttható értékeket (2. táblázat).
18
2. táblázat Regressziós modellek egyenletei Magyarország és Ausztria viszonylatában Magyarország
Ausztria
Egyenlet
y = 5161,4x - 1782,9
y = 2413,7x + 13611
R2
0,9748
0,9624
Egyenlet
y = 4423,3x1,0376
y = 14951x0,3583
R2
0,9606
0,9266
Egyenlet
y = 5079,9e0,2675x
y = 15396e0,0961x
R2
0,9256
0,9654
Egyenlet
y = 18483ln(x) - 2267,1
y = 8662,6ln(x) + 13358
R2
0,8623
0,8551
Egyenlet
y = 52,658x2 + 4634,8x - 817,55
y = 92,282x2 + 1490,8x + 15303
R2
0,9753
0,9696
(1) Lineáris
(2) Hatványkitevős
(3) Exponenciális
(4) Logaritmikus
(5) Polinomiális (fokszám=2)
Forrás: saját szerkesztés A két ország regressziós vizsgálata során nagyobb eltéréseket kaptam, mint világ és európai viszonylatban, ugyanis a logaritmikus regressziós függvények determinációs együtthatója mindkét ország esetében 0,9 alatti értéket mutat, míg hazánk esetében érdekes trendvonalat kaptunk az exponenciális regressziós számításra is. Összevetve mind az öt regresszió számítási módot a legjobban közelítő értékeket fogadtam el a polinomiális regresszió esetében. Megállapítottam, hogy a polinomiális regressziós függvény R2 értéke sem Ausztria sem Magyarország esetében nem közelíti meg a világ és európai viszonylatban kapott közel 99 %-os értéket, így az előrejelzésünk pontossága mindössze 96-97 % között mozog. Ezen értékek azonban még így is viszonylag pontosak, így kiindulhatunk belőlük a turistaérkezések számának változását vizsgálva a következő húsz évben. A prognózist figyelembe véve elmondható, hogy hazánkba 2030-ban továbbra is több turista fog érkezni, mint szomszédunkhoz, a két ország között megfigyelhető különbségek tovább nőnek a turistaérkezések számát figyelve. Amíg hazánkban közel 70 millió, addig Ausztriában 50 millió turistaérkezést jósol a prognózis 2030-ra (8. ábra). 19
8. ábra: A turistaérkezések számának előrejelzése Ausztriában és Magyarországon 2030-ig (ezer fő) Forrás: A Központi Statisztikai Hivatal és az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés A prognózis hátránya, hogy a turistaérkezések számából nem tudjuk megállapítani a turisták tartózkodási idejét, a turisztikai költéseket, sem pedig a turizmusban foglalkoztatottak arányát. Annak ellenére, hogy az előrejelzés hazánkban 20 millióval nagyobb turistaérkezést jósol, a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a turisták átlagos tartózkodási ideje hazánkban 1-2 nap, míg Ausztriában 5-7 napra tehető. A legfőbb ok az osztrák sí turizmus és aktív turizmus, míg hazánkban a bevásárló turizmus és az átutazó turizmus miatt rövidebbek a tartózkodási idők. Fontos kérdés az, hogy képes lenne-e Magyarország megfelelően kezelni a trend által jósolt növekedést. Adódna-e elegendő szálláshely, megfelelő infrastruktúra? Képes-e az ország desztinációs menedzsmentje hosszabb maradásra ösztönözni a turistákat? Évtizedekre visszatekintve azt figyelhetjük meg, hogy a történelmi tényezők mellett a kevesebb turistaérkezés másik jelentős oka az volt, hogy az ország kevés szálláshellyel rendelkezett, amely korlátozta a turisták fogadását. Az alábbi táblázat (3. táblázat) a magyar szálláshelyek számának változását mutatja 1975-től napjainkig.
20
3. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 1975–2013 között (db) Év
Szálloda
Panzió
Turistaszálló
Ifjúsági szálló, nyaralóház
Kemping
1975
25 140
n.a.
5 802
9 863
34 908
1980
29 578
12 285
8 688
9 571
58 931
1985
37 476
13 886
7 582
10 251
78 549
1990
48 886
11 215
7 459
10 965
97 631
1995
85 640
30 959
11 976
15 929
104 665
2001
104 232
43 993
27 509
18 509
102 557
2005
115 895
46 340
28 874
20 525
94 136
2010
123 518
37 912
24 986
16 505
86 744
2013
142 193
30 963
n.a
n.a
121 553
Forrás: Magyarország a XX. században II. kötet és Michalkó, 2012 valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés A táblázat alapján látható, hogy a legjelentősebb szálláshelyeket az üdülők valamint a motelek jelentették, amelyek évente akár félmillió vendég fogadását is lehetővé tették. 1960 előtt nem volt jelentős szállodaépítés hazánkban, mindössze néhány budapesti szállodát építettek újjá, többek között a Royal és a Gellért Szállodákat. Az első szállodalánc, az Intercontinental 1969-ben épült nyugati pénzekből (Rubovszky, 2009). Magyarországon 1979-1983 között egy erőteljes fejlődési periódus kezdődött a turizmus szemszögéből. Ebben az időszakban életbe lépett egy távlati idegenforgalmi fejlesztési koncepció, amelynek értelmében szállodák épültek, a turizmus nyitottabbá vált a magánszektor irányába, valamint Budapest fontosabb kiállításoknak adott otthont. Jelentős áttörést jelentett, hogy a magyar-osztrák határon eltörölték a vízumot, amelynek hatására a két ország között hamarosan megduplázódott a turistaforgalom. Főként az osztrákok utaztak hazánkba, kedveltek voltak a dunántúli fürdőhelyek, valamint a legtöbb esetben a határ ezen oldalán vettek igénybe szolgáltatásokat, intézték a bevásárlásokat (Lengyel, 1997; Rubovszky, 2009). 21
Annak ellenére, hogy a turistaérkezések száma az előrejelzések szerint hazánkban megelőzi az osztrák adatokat, mégis a turizmus direkt és indirekt hatásait vizsgálva megállíthatjuk, hogy hazánk el van maradva szomszédjától. A turizmus direkt hatása alatt azon tényezőket értjük, amelyek „a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek következtében jönnek létre” (Puczkó-Rátz, 2002 46. oldal). A Világgazdasági Fórum4 által kiadott éves jelentésekben találhatók adatok a turisztikai szektor GDP-hez való hozzájárulásáról. Ezen adatok mindössze csak becsültek, éppen ezért már nem szerepelnek a 2015-ben kiadott Turizmus Versenyképességi Jelentésben, azonban dolgozatomban szemléltetem a 2007-2013 között kiadott jelentésekben az értékek változását (9.ábra). 18% 16%
14%
GDP %
12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2006
2007
2008
2010
2012
Év Ausztria
Magyarország
9. ábra: A turisztikai szektor hozzájárulása a GDP-hez a 2006-2012-es időszakban (%) Forrás: World Economic Forum (2007-2013) és Péter, 2014 alapján saját szerkesztés A százalékos megoszlást figyelembe véve megállapítható, hogy mindkét országban a gazdasági válság hatására csökkenés következett be, majd 2010-től kezdve újra megindult a növekedés. Még Ausztriában 15-16 %-on mozog a turizmus hatása a GDP-re, addig hazánkban 2012-re éppen csak átlépi a 10 %-ot. Hasonló megállapításra juthatunk, ha a közvetett hatást vizsgáljuk, amely mutatói sokkal nehezebben és hosszabb idő múlva figyelhetők csak meg, hiszen nem közvetlenül a turisztikai tevékenységekből fakadnak. A turisztikai szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatott létszámhoz képest egy indirekt mutató, amely Ausztriában a Világgazdasági Fórum becslései szerint a vizsgált periódusban közel 20 %-ról 15 %-ra esett, míg hazánkban a 2006-2008-as negatív trendet 2008 után egy növekedés váltotta fel, így 2012-re 4
World Economic Forum
22
elmondható, hogy a foglalkoztatottaknak már majdnem 10 %-a dolgozik a turizmusban (10. ábra). 25% 20%
%
15% 10% 5% 0% 2006
2007
2008
2010
2012
Év Ausztria
Magyarország
10. ábra: A turisztikai szektorban dolgozók aránya a 2006-2012-es időszakban (%) Forrás: World Economic Forum (2007-2013) és Péter, 2014 alapján saját szerkesztés Megállapítható tehát, hogy a turizmus hatása az adott nemzetgazdaságra sokféleképpen mérhető. Eltérő statisztikák, eltérő mutatók más és más eredményeket adnak, attól függően, hogy milyen hatásokra vagyunk kíváncsiak. Amíg hazánkban magasabb a turistaérkezések száma, addig Ausztriában a turisztikai szektor jobban hozzájárul a gazdasághoz és a foglalkoztatáshoz. De nemcsak a szektor hatásai, hanem a felépítése is mutat különbségeket a két országban, amelyet a következő fejezetben mutatok be.
2.3. A turisztikai intézményrendszer felépítése 2.3.1. Magyarország Hazánkban 1998 óta beszélhetünk a turizmus állami szintű irányításáról, ugyanis ettől az évtől kezdve létezik állandó bizottsága a turizmusnak. Napjainkban a Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre alá tartozik a turizmus, a nemzetgazdasági fejlesztések, a közvetlen és közvetett kereskedelem, a nemzeti költségvetés, az adózás, a foglalkoztatáspolitika a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mellett. A minisztérium munkáját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter koordinálja (Michalkó, 2002).
23
A Turizmusért Felelős Helyettes Államtitkárság és a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság, valamint a Turisztikai és Vendéglátó ipari Főosztály felelős a minisztériumon belül a nemzeti fejlesztési stratégia megvalósulásáért, a turizmussal kapcsolatos törvényhozói feladatokért, a nemzetközi turisztikai együttműködésekért, valamint a vendéglátói szektor és a Szép Kártya rendszer kiépítéséért. Az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési programok a Nemzetgazdasági Minisztérium Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának hatáskörébe tartoznak. Az operatív programok tervezése, a megfelelő források megtalálása, a pályázatok benyújtása, a támogatható fejlesztési tervek elkészítése és a végrehajtások dokumentálása szerepel a legfontosabb feladataik között. A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátó ipari Főosztálya valamint az államtitkárságok szoros együttműködésben állnak azon minisztériumokkal, amelyek kapcsolatban vannak a turizmussal. A kulturális és egészségturizmus révén az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a vidéki turizmus fellendítése és az ökoturizmus területén a Földművelésügyi Minisztériummal, a válsághelyzetek kezelése miatt a Külgazdasági és Külügyminisztériummal valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal állnak kapcsolatban a turisztikai marketingtevékenységek összehangolásának céljából. Emellett a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Központi Statisztikai Hivatallal is szoros együttműködést ápol a minisztérium. Hazánk nemzeti turisztikai marketingszervezete az Országos Turisztikai Hivatal jogutódjaként 1994 óta működő Magyar Turizmus Zrt. A szervezet célja, hogy hozzájáruljon a turisztikai kínálat javulásához, a hazai és a külföldi marketingtevékenység működéséhez és a turizmusból származó bevételek növeléséhez. Emellett az országos Tourinform hálózat szakmai irányítása, valamint a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) koordinációs feladatainak ellátása is feladata. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment önkéntes alapon helyitől a regionálison át egészen az országos szintig szerveződő rendszer, amelynek létrehozását és fejlesztését a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia határozta meg 2007-ben. 2013-ra 85 Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetről beszélhetünk hazánk 9 turisztikai régiójában. A regionális és a megyei szintet az önkormányzatok, az utazási irodák, a vendéglátóhelyek erősítik (www.itthon.hu; Michalkó, 2012) (11.ábra).
24
Nemzeti Fejlesztési Hivatal
Nemzetgazdasági Minisztérium
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság
Turizmusért Felelős Államtitkárság
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Magyar Turizmus Zrt.
Civil szervezetek
Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB)
Megyei önkormányzatok
Vidéki, helyi önkormányzatok
Balatoni RIB Budapest-középdunántúli RIB Dél-alföldi RIB Dél-dunántúli RIB Közép-dunántúli RIB Nyugat-dunántúli RIB Észak-alföldi RIB Észak-magyarországi RIB Tisza-tavi RIB
Civil szervezetek
Civil szervezetek
Civil szervezetek
11. ábra: A magyar turisztikai intézményrendszer felépítése Forrás: OECD, 2014 alapján saját szerkesztés 2.3.2.Ausztria Ausztriában nemzeti szinten a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium5 felelős a turizmuspolitikáért. 2006-tól a minisztérium munkáját segíti az Osztrák Turisztikai Bizottság6. A Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium 2010-ben határozott meg egy stratégiailag erősen koordinált turisztikai
5 6
Bundesministerium für Wirtschaft, Familie, Jugend Nationalrat
25
célrendszert a turisztikai eszközökre vonatkozóan. A regionális és nemzeti szintek közötti együttműködést, vagyis a tartományok és a minisztérium közötti munkát hivatott elősegíteni a stratégia, ugyanis a tartományi szint sokkal erősebb Ausztriában. A kilenc tartomány bekapcsolódik a törvényhozói és adminisztratív feladatok ellátásába, valamint felelős a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósulásáért, a tartományi fejlesztésekért. Az osztrák turizmusmarketingért az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal 7 felelős, amely a Magyar Turizmus Zrt-hez hasonlóan piackutatással, a nemzetközi és a hazai turisztikai hálózatok kiépítésével, Ausztria nemzetközi szerepének növelésével foglalkozik. Amíg a Magyar Turizmus Zrt. feletti jogot a Nemzetgazdasági Minisztérium birtokolja, addig az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal 75%-ban a minisztérium, 25 %-ban az Osztrák Gazdasági Kamara8 fennhatósága alatt áll. Az osztrák turisztikai intézményrendszer horizontális szerkezetű, éppen ezért elengedhetetlen a turisztikai szervezetek szoros együttműködése egymással, egyéb európai uniós csoportokkal, nemzetközi turisztikai szervezetekkel, valamint olyan szervezettel, amely a turizmus fejlődését segítheti elő. Nemzeti szinten a turisztikai kérdésekben minisztériumi együttműködésekről beszélhetünk Ausztriában csakúgy, mint hazánkban. Pénzügyi szempontból az Osztrák Gazdasági Kamara, marketingtevékenységek terén az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal, projektfinanszírozás kapcsán az Osztrák Idegenforgalmi Bank9 segíti a minisztérium munkáját. Az egyéb társadalmi résztvevők között meg kell említenünk az Osztrák Szálláshelyek10 szervezetét és az Osztrák Utazásszervezők Egyesületét11. Ausztriában létezik önálló bank, amely a Magyar Fejlesztési Banknál erőteljesebben vesz részt az osztrák turisztikai szektor támogatásában és a projektek finanszírozásában, név szerint az Osztrák Idegenforgalmi Bank (OECD, 2014; Annual Tourism Report Austria, 2013) (12. ábra).
Österreich Werbung Wirtschaftskammer 9 Österreichische Hotel-und Tourismusbank 10 Österreichische Hoteliervereinigung 11 Österreichische Reisebüroverband 7 8
26
12. ábra: Az osztrák turisztikai intézményrendszer felépítése Forrás: OECD, 2014 és Annual Tourism Report Austria, 2013 alapján saját szerkesztés
2.4. A turizmus fejlesztésének forrásai Ausztriában és Magyarországon Az ország turizmuspolitikájának egyik feladata a turizmus költségvetésének a meghatározása, amely kijelöli a fejlesztések pénzügyi keretét. Az OECD adatai szerint 2013-ban Ausztriában a szövetségi költségvetésből 59,4 millió eurót fordítottak a turizmusra, amely néhány millióval kevesebb, mint a 2011-es 62 milliós turisztikai költségvetés. A közel 60 millió eurós költségvetési keret európai viszonylatban alacsonynak számít, amely hátterében a tartományok jelentősebb szerepvállalása áll. Ezen összegből 24,3 millió euró került az Osztrák Idegenforgalmi Hivatalhoz, 7,6 millió eurót pedig egyedi támogatás formájában idegenforgalmi projektek társfinanszírozására fordított a minisztérium. Emellett a fejlesztési pénzek jelentős része, mintegy 46 %-a - 27,5 millió euró - jutott a kis-és középvállalkozásoknak. (13. ábra) Magyarországon a turizmusra fordított összeg nem tér el jelentősen az osztráktól, ugyanis 54 millió euróról beszélhetünk a 2013-as évben, amely a 2011-es évhez képest közel 80 %-kal emelkedett, akkor ugyanis mindössze 30 millió euró volt. Ezen összeg 45 %-át marketingtevékenységre fordították, míg a maradék 27
támogatási összegből valósultak meg a turisztikai attrakciófejlesztések, a szálláshelyek fejlesztése és a TDM szervezet kiépítése (13. ábra) (OECD, 2014). Magyarország
15% 2%
83%
Ausztria
Szálláshelyfejlesztés
Vállalatok, KKVk támogatása
13%
TDM rendszer kiépítése, fejlesztése
46% 41%
Attrakció fejlesztés
ÖW, marketingtevé kenység Egyéni támogatás
13. ábra: Turizmusra fordított európai uniós támogatások megoszlása hazánkban és a nemzeti turisztikai támogatások megoszlása Ausztriában a 2007-2013-as időszakban Forrás: OECD, 2014 adatai alapján saját szerkesztés A turisztikai fejlesztési célok különbözőségének és az eltérő turizmuspolitikának köszönhetően a két ország teljesen más arányban osztja meg a turizmusra szánt keretösszeget. Amíg Ausztriában a szálláshelyfejlesztés kiemelkedő jelentőségű, addig hazánkban a turisztikai kínálat fejlesztésére, a turizmusmarketingre költik a legnagyobb arányban a fennálló összeget. Magyarországon kiemelt fontosságú az infrastruktúra fejlesztése, amely Ausztriában napjainkra már 10 % alá esett vissza, hiszen ezen fejlesztések ott már korábban lejátszódtak (OECD, 2014). A turisztikai források különböző eloszlását a két ország eltérő turizmuspolitikájával indokolhatjuk, amelynek fejlődését, legfontosabb céljait, prioritásait a következő fejezetben mutatom be.
28
III. A turizmuspolitika, illetve a korábbi tervezési időszak turizmusfejlesztéseinek értékelése a Turizmus Versenyképességi Index segítségével Az előző fejezetben bemutattam, hogy a két ország a közös történelmi háttér ellenére idegenforgalmi szempontból XXI. század elejére jelentősen eltávolodott egymástól, amelynek eredményeként 2012-ben Ausztriában 4 millióval több turistaérkezést és 15 millióval több vendégéjszakát regisztráltak, mint hazánkban. Mivel az Európai Uniónak nincs egységes turisztikai szabályozása, ezért meglátásom szerint az eltérő fejlődés oka a két ország turizmuspolitikájában keresendő. Dolgozatom ezen fejezetében a turizmuspolitika szerepét szeretném bemutatni a vizsgált két országra fókuszálva, különös tekintettel a turizmusfejlesztési stratégiákra, a legfontosabb irányelvekre, célokra és fejlesztési területekre.
3.1. Turizmuspolitika Magyarországon 3.1.1. A turizmus helye a rendszerváltást követő közigazgatásban A rendszerváltást követően egészen 1998-ig nem születettek lényegi törvények a turizmus területén. A turizmusirányítás nem élvezett elsőbbséget addig, amíg nem került a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe. A minisztérium hatásköre alatt az Országos Idegenforgalmi Bizottság, a Turisztikai Helyettes Államtitkárság és a Magyar Turizmus Rt. foglalkozott a 2000-es évek elején turisztikai kérdésekkel (Michalkó, 2012). Ezen időszakban a legfontosabb turisztikai törekvés arra irányult, hogy a kulturális és természeti erőforrások fejlesztésével a turizmus húzóágazattá váljon. A legfőbb turisztikai célkitűzések közé az ország adottságainak jobb kihasználása, a vendégforgalom extenzív bővítése, a szolgáltatások színvonalának javítása tartozott (14. ábra). A fejlesztési politika országunk nemzetközileg versenyképes, egyedi vonzóerejének kialakítására törekedett, azzal a céllal, hogy javítsák az országimázst és magasabb fizetőképességű, nyugati turistákat vonzzanak az országba (Tasnádi, 2002).
29
Természeti erőforrások fejlesztése
Ország adottságainak jobb kihasználása
Vendégforgalom extenzív bővítése
Szolgáltatások színvonalának javítása
14. ábra: Turisztikai fejlesztési célok Magyarországon az ezredfordulón Forrás: saját szerkesztés Michalkó, 2012 alapján 3.1.2. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 A 2004 végén kialakított hét éves stratégia fő célja az életminőség javítása átfogó, hosszú távú fejlesztési tervekkel. A stratégia 5 fő pillérből épült fel, amelyek a turisztikai ágazat egészét magukban foglalták, valamint meghatározták a célokat, prioritásokat és a hozzájuk kapcsolódó indikátorokat. Az 5 fő területet az alábbi ábra szemlélteti (15. ábra).
Versenyképesség és életminőség
Működési rendszer
A turistafogadás feltételei
Emberi erőforrás
A turizmus kínálata
Versenyképesség
Turisztikai intézményrendszer
Elérhetőség
Oktatás, képzés
Vonzerők és termékek
Életminőség
Turizmus ösztönző rendszere
Szálláshelykínálat, vendéglátás
Munkaerőpiaci helyzet
Információszolgáltatás
Partnerség
Konfortérzet
A turizmus megítélése
Turisztikai régiók
15. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célrendszere Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005 alapján saját szerkesztés Az első pillér a versenyképesség és életminőség, amelynek javításához a hazai turizmus fejlesztését, a magas adók és járulékok csökkentését, az épített és környezeti értékek fejlesztését tűzték ki célul. A turistafogadás feltételeihez tartoztak az infrastrukturális 30
fejlesztések, a szálláshelyek bővítése, a desztinációs menedzsment, valamint a rendezvények szervezése. Az emberi erőforrás pillér az oktatási és képzési lehetőségeket, a turizmusban foglalkoztatottak létszámának növelését, a turizmus jobb megítélését foglalta magába. A turisztikai kínálathoz tartozó indikátorok közül kiemelkedik az egészségturizmus, az ökoturizmus, valamint a falusi turizmus. A működési rendszer a turizmus irányítóit, állami szintű rendszerét, a szakmai és civil szervezetek munkájának fejlesztését foglalta magába. Megállapítható, hogy a pillérek széles körben lefedték a hazai turisztikai célokat, fejlesztési területeket. Sokrétűségük bizonyítja, hogy jelentős modernizációra, változtatásokra volt szükség a hazai turizmus fejlesztéséhez (Nemzeti Turisztikai Hivatal, 2005). A pillérek mellett a stratégia meghatározta a kiemelt fejlesztési területeket is, amelyek közül kulturális örökségeinket, nemzeti parkjainkat kell megemlíteni, mint a falusi és ökoturizmus alapjait. Gyógyvizeinknek köszönhetően felemelkedési lehetőség lehet az egészségturizmus, a betegségek megelőzését elősegítő wellness-turizmus, valamint a gyógyulást segítő gyógy turizmus. Az aktív turizmus fejlesztése a nyugat-európai szemléletmód átvételét tükrözi, ezen belül kiemelkedik a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus és a természetjárás fejlesztése új kerékpár és túraútvonalak létesítésével, folyóink és tavaink turizmusának fellendítésével. A desztinációs fejlesztés legfőbb célja, hogy ne csak a legnépszerűbb turisztikai célokat, mint például Budapest és a Balaton környéke fejlesszék, hanem azokat a területeket is, amelyek eddig nem kaptak kiugrási lehetőséget. A vidéki területek fejlesztése a turizmus erősítésén túl hozzájárul a munkahelyteremtéshez, az agrártérségekben a jövedelmek pótlásához,
a
hagyományok
megőrzéséhez
valamint
a
települések
képeinek
rekonstrukciójához. A következő diagram (16. ábra) a turizmusfejlesztésre szánt keretösszegeket mutatja, azonban hogy valósabb képet kapjunk a finanszírozási pénzeket a régiók népességével korrigáltam, ezáltal az egy főre eső támogatások értékét megkapva. Az ábra azonban továbbra is torz, hiszen csak a tervezési időszak adatait tartalmazza, nem pedig a ténylegesen megvalósult támogatások összegét (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség).
31
42 36 29
Ezer Ft/fő
27
27
24
10
Régió
16. ábra: A turizmusfejlesztésre szánt források összegének tervezet szerinti régiós megoszlása a régiók népességének arányában 2007-2010 között (ezer Ft/ fő) Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005 és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés A tervezési időszak elején elkészítették a várható források lehetséges finanszírozási megoszlását szemléltető pénzügyi táblát, az elmúlt évek adataiból valamint a várható támogatási összegekből kiindulva. (4. táblázat) A megvalósulás sok esetben a turisztikai szereplőkön kívülálló tényezők függvénye, éppen ezért mindössze iránymutatásként, tervezetként szolgál. Az első oszlop tartalmazza az Európai Unióból érkező forrásokat, azon feltételezésből kiindulva, hogy a turizmus a 2007-2013-as időszakban 3,5 %-os arányban részesül a hazánkba érkező 24,6 milliárd eurós támogatásból. A társfinanszírozás oszlop az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből származó tényadatok alapján becsüli meg az adatokat, amelyek közvetlenül a központi költségvetést terhelik. A turisztikai célerőirányzatokhoz az államilag felügyelt, valamint a Nemzeti Desztinációs Menedzsment Szervezet (NDMSZ) forrásai kapcsolódnak, míg a regionális turisztikai szervezetek forrásait (Regionális Desztinációs Menedzsment,
Regionális
Idegenforgalmi
Bizottságok)
a
regionális
oszlop,
az
önkormányzatok hozzájárulásait pedig a helyi oszlop tartalmazza. Mivel a 2007-2013-as tervezési időszak lassan két éve véget ért, kerestem a finanszírozási megoszlások tényleges megvalósulását, a tervezet tényleges eredményeit. Sajnos erre mutató adatokat semmilyen nyilvános forrásban nem találtam, valamint utalást
32
sem, hogy valamilyen publikációban megjelent volna. Tehát nem tudok felmutatni adatokat, hogy a tervezési időszak költségvetésének eloszlása valójában hogyan valósult meg. 4. táblázat A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia forrásai 2005-2013 (millió Ft 2004-es árakon) Év
Európai Uniós forrás
Hazai társfinanszírozás
Turisztikai célerőirányzatok
Regionális
Helyi
Magán
Összesen
2005
6 896
2 332
9 157
2 000
238
19 309 *
39 932
2006
8 934
3 022
13 000
3 500
308
25 015 *
53 779
2007
26 305
8 898
14 000
7 456
906
73 925
131 490
2008
28 497
9 639
15 000
7 812
982
80 085
142 015
2009
32 881
11 122
15 500
8 200
1 133
92 406
161 242
2010
35 073
11 864
15 700
8 495
1 208
98 566
170 906
2011
35 073
11 864
16 000
9 094
1 208
98 566
171 805
2012
30 689
10 381
16 300
9 766
1 057
86 245
154 438
2013
30 689
10 381
16 524
10 160
1 057
86 245
155 056
Összesen
235 034
79 501
131 181
66 483
8 096
616 038
1 136 333
*: becsült adatok Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005 adatai alapján
33
3.2. Az osztrák turizmuspolitika 3.2.1. A ’90-es évek turizmuspolitikája Ausztriában Az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal valamint a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium12 az 1990-es évekre az osztrák turizmus versenyképességének erősítését, a marketingtevékenységek növelését, a versenyképes vállalatok ajánlatainak minőségi javítását tűzte ki célul. A szolgáltatások minőségének emelésére a vendéglátással foglalkozó vállalkozásokat továbbképzésekre ösztönözték, javítva ezzel vendégfogadó-képességüket. A vendégkör kiszélesítése, nemzetközibbé tétele mellett a tradíciók, hagyományok megőrzésére is hangsúlyt fektettek (17. ábra). Felismerték, hogy a természet, a környezet kiemelt
fontosságú
az
osztrák
alpesi
turizmusban,
ezért
hatékony
turisztikai
környezetpolitikát és közlekedéspolitikát vezettek be (Tasnádi, 2002).
Célok Versenyképesség erősítése
Vállalatok
Marketingtevékenység
Hagyományok
Környezetvédelem
Környezetpolitika
Szolgáltatások
17. ábra: A '90-es évek turisztikai céljai Ausztriában Forrás: saját szerkesztés Tasnádi, 2002 alapján 3.2.2. A 2000-es évek turizmustervezése A 2001-2006 közötti időszak A Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium a turisztikai keretfeltételek javítását, a területfejlesztést, valamint a turisztikai látnivalók minőségének fejlesztését, a kooperációs és együttműködési tevékenységek erősítését, a szociális háló kiépítését, valamint a reklámtevékenység élénkítését tűzte ki célul. Az innovációs fejlesztések közül ki kell emelni a termékfejlesztést, valamint a nemzetközi versenyképesség javítását szolgáló struktúra-átalakító projekteket. Az információs szektor valamint a média kibővítésével új 12
Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit (BMWA)
34
kommunikációs csatornákon nyílt lehetőség a reklámozásra. A hazai munkaerőpiac fejlesztése, erősítése a turizmus által szintén kiemelendő tevékenységgé vált. Az osztrák alpesi szervezettel együttműködve az állam új menedékházak építését szorgalmazta, erősítve ezzel az alpesi turizmust, valamint fejlesztették az alpesi tanyákat, új szálláshelyeket teremtve. A hátrányosabb tartományok, például Burgenland fejlesztése, valamint környezetvédelmi tevékenységek, iparcsökkentés valósult meg ezen időszak alatt. Az alábbi táblázat (5. táblázat) a támogatási pénzek megoszlását mutatja a támogatási területek, célok között a 2004-es évben. A támogatások összértéke meghaladta a 160 millió eurót, amelyhez még hozzáadódik az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal támogatása, amely 20 millió euró feletti összeget jelent (Eidgenössisches Tourismusgesetz, 2006). 5. táblázat Turizmussal kapcsolatos támogatások megoszlása tématerületek szerint 2004 (millió euró) Fejlesztési terület
Millió euró
%
101,3
91,36 %
0,04
0,04 %
0,268
0,24 %
Szerkezetátalakítás, keretfeltételek javítása
0,7
0,63 %
Vállalatalapítás, vállalatfejlesztés
0,7
0,63 %
0,572
0,52 %
7,3
6,58 %
Kínálati struktúra javítása: - marketingtevékenység kis és középvállalatok támogatása Tanácsadás és képzés: fejlesztési költségek új termékek bevezetése Kooperáció: közös vezetés, turisztikai szervezetek együttműködése
Elmaradott tartományok fejlesztése: Burgenland Környezetvédelem: ipar csökkentése
Forrás: Wirtschaftsbericht, 2004 adatai alapján saját szerkesztés „ A turizmus új iránya” 2009-től az osztrák turizmuspolitika egyre erősebben fókuszál az osztrák erősségek kihasználására, egyedülálló értékesítési ajánlatára13. Ezek közül kiemelkedik az „Alpok-
13
Unique Selling Proposition (USP)
35
Duna-Kultúra” hármasa14, amely fontos eleme az országimázsnak. Az alpesi turizmus, a nemzeti parkok, síterepek és a túraútvonalak az osztrák turizmus magját képezik. A Duna valamint a tavak és folyók a mellettük húzódó kerékpárutakkal várják a vizes sportokat, az aktív kikapcsolódást választó turistákat. Ausztriának a természeti látnivalói határokon átívelő együttműködést igényelnek, erre példa a Magyarországgal közös nemzeti parkja, amely a Fertő-tavat öleli körbe, valamint az Alpok-Adria túraútvonal, amelyen Olaszországgal „osztozik”. A harmadik célterület a kultúra, amely a kulturális örökségekre, a művészetre, az osztrák szokásokra, hagyományokra hívja fel a figyelmet. A kulturális programok közül kiemelkedik a Bécsi Advent, valamint Mozart szülővárosának, Salzburgnak a kulturális programjai (BMWFJ, 2010). A 2010-ben meghatározott stratégia - amelyet a kilenc tartomány vezetői, valamint a minisztérium és a turizmusban érdekelt szervezetek jóváhagytak - 5 kulcsterületet nevez meg. Ezek a következők: marketing, innováció, támogatások, infrastruktúra, üzleti környezet (18. ábra).
Kulcsterületek
Marketing
"Alpok-DunaKultúra", Tematikus Évek
Innováció
Innováció-barát támogatási politika
Támogatások
Állami és tartományi támogatások, attrakciófejlesztés
Infrastruktúra
Üzleti környezet
Nyári és téli infrastukturális fejlesztések
Alacsony adminisztratív költségek, munkapiac javítása
18. ábra: A turizmus új iránya című tervezési dokumentum kulcsterületei Forrás: saját szerkesztés a „Neue Wege im Tourismus” című dokumentum alapján A következőkben ezen területeket érintő fejlesztéseket fejtem ki részleteiben.
Marketing: feladata a hazai turizmus erősítése, a természeti erőforrások, valamint az „Alpok-Duna-Kultúra” reklámozása. Ütőképes és hatékony, átlátható marketing kialakítása a cél, amelyben kiemelkedő szerepet játszik az Osztrák Idegenforgalmi
14
„Alpok-Donau-Kultur”
36
Hivatal. Tematikus évek kialakítása, például 2012: Víz Éve, 2013: Kultúra Éve; valamint a Turizmus Napja, amikor turisztikai konferenciákat, találkozókat tartanak.
Innováció:
a
2010-es
turizmuspolitikában, keretfeltételek
évek
éppen
biztosítására
előtt
ezért
kevésbé
fontos
innováció-barát
törekedtek.
Termék
szerepet
támogatási innovációs
játszott
a
politikára,
új
workshopok
létrehozásával az innovációs pályázatok ösztönzése, a vertikális kooperáció erősítése a cél.
Támogatások: az osztrák versenyképesség fenntartásához stratégiai és célorientált támogatáspolitika szükséges, jól megalapozott támogatási rendszerrel. Kisebb projektek tartományi szintű támogatása, valamint a nagyobb költségvetési vezérprojektek állami és tartományi támogatása, tematikus támogatások, a kevésbé jelentős területek látnivalóinak fejlesztése, a kis- és középvállalatok állami támogatása, az osztrák erősségek fejlesztése tartozik ezen szegmens alá. Emellett az Osztrák Turizmusfejlesztési Bank egy úgynevezett „One-Stop-Shop” rendszer kiépítését szorgalmazza.
Infrastruktúra: az externáliák, a klímaváltozás, energia és közlekedési kérdések folyamatos kihívást jelentenek. Emellett kiemelkedőek a szezonális fejlesztések. A téli infrastrukturális projektek közé tartozik a síterepek fejlesztése, a felvonók, hóágyúk számának, minőségének javítása, míg a nyári projektek közül a túra és kerékpárútvonalak, golfpályák fejlesztését kell megemlítenünk. Fontos eleme még a digitális úthálózat, a modern navigációs rendszer, az alpesi menedékházak kiépítése.
Üzleti környezet, keretfeltételek: feladata az adminisztratív költségek alacsonyan tartása, az adó-és költségvetési jogok betartása különösen a kis-és középvállalatok, családi vállalkozások esetében. Nagy jelentőséget fektet a munkaerőpiac javítására, valamint a dolgozók munkahelyeinek fejlesztésére, továbbképzések biztosítására (BMWFJ, 2010).
3.3. Turizmus Versenyképességi Index A legfontosabb turisztikai célokban nem figyelhetők meg nagy különbségek a két ország között, hiszen mindkét politikai stratégiában megtaláljuk a marketingfejlesztést, a foglalkoztatottság növelését, az infrastrukturális és technológiai fejlesztéseket. Ennek ellenére a megvalósításban jelentős eltérések vannak, hiszen Ausztria a Turizmus 37
Versenyképességi Index15 alapján a világ 3. országa volt 2013-ban, míg Magyarország csak a 38. helyen állt. Dolgozatom ezen fejezetében a Turizmus Versenyképességi Index felépítésével, jelentőségével foglalkozom. 3.3.1. Turizmus Versenyképességi Index bemutatása Az utazás és az idegenforgalom jelentőségét figyelembe véve a Világgazdasági Fórum gazdasági és adatgyűjtő partnereivel együttműködve egy olyan jelentés sorozatot dolgozott ki, amelynek célja, hogy analizálja azon turizmuspolitikákat és tényezőket, amelyek elősegítik a turisztikai szektor fejlődését. A Turizmus Versenyképességi Jelentés16 legfontosabb mutatószáma a Turizmus Versenyképességi Index. A Jelentés célja, hogy a kormány és a gazdasági szereplők minél jobban megértsék a turisztikai szektor növekedéséből származó változásokat, a megfelelő politikákkal és lépésekkel kivédve a felmerülő nehézségeket. Emellett a turisztikai versenyképesség országok közötti összehasonlítását segíti elő, valamint rávilágít a nemzeti döntéshozók feladataira, elősegítve a magán és a privát szektor közötti kommunikációt, ezáltal útmutatást adva mind az üzleti, mind a politikai életben. A három fő pillérből álló Index többek között a Világgazdasági Fórum mellett a Deloitte, a Turisztikai Világszervezet17, a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség18, az Utazási és Turisztikai Világtanács19 és a Természetvédelmi Világszövetség20 szoros együttműködésével született meg (World Economic Forum, 2013). Az Index 3 fő pillére a turizmus szabályozó keretrendszer alindex, turizmus üzleti környezet és infrastruktúra alindex, valamint az emberi, kulturális és természeti erőforrások alindex. Az első alindex 5 pillért tartalmaz, amelyek politikai vonatkozásúak, valamint a kormány hatókörébe tartoznak, például a vállalkozás fenntartásának költsége. A második alindexhez tartozó 5 pillér a gazdasági környezetet és az infrastruktúrát foglalja magába, beleértve az utak, a szálláshelyek, állomások, repterek minőségét és az üzemanyagköltségeket is. Az utolsó alindexhez tartozó pillérek az adott országok kulturális, humán és természeti tulajdonságait vizsgálják, amelyet többek között a világörökségek és a védett területek számával kalkulálnak (Papp, 2013).
15
Travel and Tourism Competitiveness Index (TTCI) Travel and Tourism Competitiveness Report 17 United Nation’s World Tourism Organisation (UNWTO) 18 International Air Transport Organisation (IATA) 19 World Travel and Tourism Council (WTTC) 20 International Union for Conservation of Nature (IUCN) 16
38
A következő ábra (19. ábra) a pillérek megoszlását mutatja. Az alindexek összetételénél meg kell említenünk egy 15. pillért, a klímaváltozást, amelyet az index készítői a harmadik alindexhez soroltak be. Ezen komplex mérési módszerrel 2007 óta folyamatosan összehasonlítják a világ országait, rangsort készítve versenyképességük alapján. A modell hátrányai, hogy sokszor nem egyértelmű a figyelembe vett mérőszám, a mérés mögött nem húzódik konkrét elméleti háttér, valamint, hogy a világ országait összehasonlítva nem veszi figyelembe a területi, fejlettségi valamint méretbeli különbségeket, torzítva ezzel a kapott rangsort (Papp, 2013, Crouch, 2007).
Turizmus szabályozó keretrendszer alindex
Turizmus üzleti környezet és infrastruktúra alindex
Emberi,kulturális és természeti erőforrások alindex
Politikai szabályozás
Légi közlekedés infrastruktúrája
Humán erőforrás
Környezeti fenntarthatóság
Földi közlekedés infrastruktúrája
Turizmushoz való hozzáértés
Biztonsági tényezők
Turisztikai infrastruktúra
Természeti erőforrások
Egészségügyi jellemzők
Technikai infrastruktúra
Kulturális erőforrások
Turisztikai szektor hangsúlyossága
Ár-versenyképesség a turisztikai ágazatban
Klímaváltozás
19. ábra: Turizmus Versenyképességi Index felépítése Forrás: World Economic Forum, 2013 3.3.2. Az Index szerinti rangsor 2007-2013 Dolgozatom ezen fejezetében a 2007-ben megjelent első Indextől a 2013-as Indexig hasonlítom össze a rangsorokat, az alindexek szerinti helyezéseket, valamint a turizmus direkt és indirekt hatásait a gazdaságra nézve. Az összehasonlításhoz segítségül hívtam a szomszédos nyugat-európai államokat, Németországot, Olaszországot és Svájcot, hogy jobban átlátható legyen az összehasonlítás, valamint, hogy könnyebben elhelyezhessük hazánkat a szomszédos államok között. 39
Svájc, Németország és Ausztria a világvezető országok között található a Turizmus Versenyképességi Index rangsora szerint. Svájc töretlenül megőrizte világelső helyét mind az öt évben, míg Németország 2011-től az addigi harmadik helyről a második helyre lépett elő. Ausztria 2011-ben Németországgal ellentétben veszített pozíciójából, előbb a 4. helyre szorulva vissza, majd 2013-ban előrelépve a 3. helyre. Olaszország hazánkkal együtt a rangsor első negyedében helyezkedik el, folyamatosan javítva pozícióit. Magyarország 2008-ban végzett a legelőrébb, akkor ugyanis 33. helyen volt, 2013-ra azonban visszacsúszott a 35. helyre, tehát nem beszélhetünk folyamatos javulásról, sokkal inkább apró változásokról. A regionális európai valamint a globális rangsort a következő táblázat szemlélteti (6. táblázat). 6. táblázat Ausztria és Magyarország és néhány szomszédos ország teljesítménye a Turizmus Versenyképességi Index alapján (2007-2013) Regionális (Európa) Ausztria
2007
2008
2009
2011
2013
2
2
2
4
3
Magyarország
25
23
25
26
25
Németország
3
3
3
2
2
Olaszország
21
21
21
20
18
Svájc
1
1
1
1
1
Világ
2007
2008
2009
2011
2013
Ausztria
2
2
2
4
3
Magyarország
40
33
38
38
39
Németország
3
3
3
2
2
Olaszország
33
28
28
27
26
Svájc
1
1
1
1
1
Forrás: Saját szerkesztés a Turizmus Versenyképességi Jelentés 2007,2008,2009,2011,2013; Péter, 2014 alapján Az Index nemcsak regionális és globális rangsort állít fel, hanem pillérek szerint is elkészíti az országok listáját. Az első alindex - a turizmus szabályozó keretrendszere rangsorában Svájc után Ausztria végzett a legelőkelőbb helyen az általam vizsgált országok közül az indexkészítés időszakában. 2013-ban ugyanis elmondható, hogy a világelső Svájcot Ausztria követte. Olaszországban a leggyengébb ezen alindex mutatószáma, míg hazánk viszonylag stabilan a 24-26. hely körül mozog. A második alindexet figyelembe véve már nem ilyen jó hazánk helyzete, hiszen az infrastruktúra gyengeségei miatt 2008-tól 40
folyamatosan romlik pozíciója, 2013-ra a 49. helyre kerülve. Svájc ezen indexnél is világelső 2009 óta. Németország, Ausztria és Olaszország néhány helyet vesztett az évek alatt. Az emberi, kulturális és természeti erőforrások alindex rangsorában Svájcnak nem sikerül megszerezni a világelső helyet, második helyre szorul vissza. Ausztria és Németország nem mutat jelentős változásokat az elmúlt évek alatt, mindvégig a világ 10 legjobb országai között találhatók. Olaszországnál jelentős javulás figyelhető meg, míg hazánk változó eredményekkel a középmezőnyben, 40. - 50. hely körül mozog a vizsgált években. Az alábbi táblázat szemlélteti a helyezéseket pillérek szerinti bontásban (7. táblázat). 7. táblázat Ausztria és Magyarország illetve néhány szomszédos ország teljesítménye pillérek szerinti bontásban a Turizmus Versenyképességi Index alapján (2007-2013) Turizmus szabályozó keretrendszer alindex Ausztria
2007
2008
2009
2011
2013
3
4
4
3
2
Magyarország
26
19
26
24
26
Németország
6
6
13
12
8
Olaszország
42
41
46
45
50
Svájc Turizmus üzleti környezet és infrastruktúra alindex Ausztria
2
1
1
1
1
2007
2008
2009
2011
2013
12
8
6
12
11
Magyarország
51
41
42
45
49
Németország
3
3
3
2
6
Olaszország
30
24
26
27
29
Svájc Emberi, kulturális és természeti erőforrások alindex Ausztria
2
2
1
1
1
2007
2008
2009
2011
2013
1
7
7
10
9
Magyarország
51
50
59
48
54
Németország
6
9
9
5
7
Olaszország
32
15
22
15
14
Svájc
2
3
2
2
2
Forrás: Saját szerkesztés a Turizmus Versenyképességi Jelentés 2007,2008,2009,2011,2013; Péter, 2014 alapján
41
3.3.3. Fejlesztési célok a Turizmus Versenyképességi Index tükrében A turizmuspolitikák és a Turizmus Versenyképességi Index bemutatása után a turisztikai célok hatékonyságának vizsgálatához összevetettem az Index mutatószámainak változását a turisztikai stratégiákkal. A 2008-as és 2013-as jelentések rangsorait valamint a 2013-as stratégiai célokat figyelembe véve elemeztem a változásokat, az irányelveket, a célok megvalósulását. A 2015-ös megváltozott pillérszerkezetű rangsor nem hasonlítható össze az előző évek rangsoraival, ezért szerepel dolgozatomban a 2013-as rangsor összehasonlítási alapként. A célok összehasonlításánál továbbra is elemeztem az Ausztriával szomszédos nyugati országokat, így egy szélesebb képet kapva, hiszen hazánkat teljes mértékben nyugati országokhoz viszonyítottam. A pillérszerkezet alapján Ausztriában öt fejlesztési irányról beszélhetünk, amelyek először a 2010-es turisztikai tervezésben szerepelnek. A célterületek az elmúlt években nem változtak, mindössze a megvalósítási eszközök, projektek módosultak, bizonyos esetekben bővültek. Az öt fejlesztési területet és a kapcsolódó módszereket szemlélteti a következő táblázat (8. táblázat) (Annual Tourism Report Austria, 2013). 8. táblázat Ausztria stratégiai céljai 2010-2015 Támogatások
Innováció
Infrastruktúra
Üzleti környezet
Állami és tartományi támogatások osztása
Termékinnovációs workshopok szervezése
Nyári és téli infrastrukturális fejlesztések megvalósítása
Alacsony adminisztratív költségek tartása
Marketingkampányok szervezése
Tematikus projektek támogatása
Innovációbarát támogatási politika kiépítése
Alpesi turizmus fejlesztése
Munkaerőpiac javítása
Az „Alpok-DunaKultúra” reklámozása
Együttműködés az Osztrák Idegenforgalmi Bankkal
Vertikális kooperáció erősítése
Tartományok közti együttműködés erősítése
Továbbképzések biztosítása
Tematikus Évek meghatározása
Állami és tartományi szintű támogatások növelése
Digitális úthálózat kiépítée, fejlesztése
Kis és középvállalkozásoknál az adó-és költségvetési jogok betartatása
Marketing Szorosabb együttműködés az Osztrák Idegenforgalmi Hivatallal és a tartományi utazási irodákkal
Forrás: Annual Tourism Report Austria 2013, Péter, 2014 alapján saját szerkesztés
42
Hazánkban a 2005-ös Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kibővített és módosított célrendszere érvényes. Az öt fő irány mellé bekerültek hatodiknak a horizontális elvek, valamint módosult a versenyképességet és életminőség-javítást szorgalmazó célkitűzés, kibővült az emberi erőforrásokra vonatkozó terület. A módszereket és a fejlesztési területeket szemlélteti az alábbi ábra (9. táblázat) (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005). 9. táblázat Magyarország stratégiai céljai 2005-2013 Attrakciófejlesztés
A turistafogadás feltételeinek javítása
Emberi erőforrások fejlesztése
Hatékony működési rendszer kiépítése
A hazai turizmus versenyképességének növelése
Termékfejlesztés
Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása
Az oktatási rendszer munkaerő piaci igényeinek megfelelő átalakítása
Helyi desztinációs menedzsment szervezet kialakítása
A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása
Desztináció fejlesztés
A turisták komfortérzetének növelése
Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása
Regionális intézményrendszer átalakítása
Szemléletformálás
Turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása
Emberközpontú és hosszú-távú fejlesztések
Kiemelt desztinációk fejlesztése
Horizontális tervek Élménylánc kialakítása Esélyegyenlőség megvalósítása Minőség és fenntarthatóság megvalósítása Ifjúsági turizmus fellendítése Határon átnyúló turizmusfejlesztés
Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005 és Péter, 2014 alapján saját szerkesztés
Németország az infrastruktúra fejlesztése helyett a kis-és középvállalatok támogatására, a fenntartható turizmus biztosítására, a demográfiai változások kihasználására, valamint a turizmus mindenki által elérhetővé tételére helyezi a hangsúlyt, amely hasonlóságot mutat hazánk fejlesztési céljaival. A vidék- és attrakciófejlesztés, valamint az együttműködések erősítése, a képzettség javítása Németország stratégiai céljai között is szerepel, csakúgy, mint az általam vizsgált többi országnál (10. táblázat). Amíg Németországban ez önálló célkitűzés, míg Olaszországban a szociális célok egyik eszköze. Németországhoz hasonlóan Olaszországban is megjelenik az igény arra, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a turizmust.
43
10. táblázat Németország stratégiai céljai 2008 Fenntarthatóság
Demográfiai változások
Minőség
Képzettség
Fenntartható fejlődés biztosítása
Lehetőségek jobb kihasználása
Marketing, reklámok szerkesztése
Motiváció és versenyképesség javítása
Vidéki területek fejlesztése
Oktatás fejlesztése, gazdasági és technikai tanulmányok készítése
Környezeti problémák megoldása
Munkaerőpiac elemzése
Speciális igények és fejlesztések meghatározása
Attrakciófejlesztés
Németország turisztikai szerepének erősítése Rekreációs valamint konferenciaturizmus erősítése
Mindenki számára elérhető turizmus biztosítása
Kis és középvállalatok támogatása
Hozzáférhetőség javítása
Szociális felelősségvállalás
Civil szervezetek bevonása
Országos állomások, útvonalak kiépítése
Fogyatékkal élők turizmusának biztosítása, akadálymentesítés
Gazdasági szervezetek és a törvényhozás összehangolása
Turizmus mindenki számára
Együttműködés
Forrás: Annual Tourism Report Germany, 2008 alapján saját szerkesztés Olaszország turisztikai stratégiáját mindössze három pillér alkotja. A gazdasági jólét biztosítása, a szociális egyenlőség erősítése és a természeti értékek védelme egyaránt átfogó, elég széles körű célkitűzések. Olaszország a természeti és kulturális értékek védelmére helyezve a legnagyobb hangsúlyt erősíti az ország turizmusát, amely nem véletlen, hogyha figyelembe vesszük az ország földrajzi, történelmi és gasztronómiai lehetőségeit (11. táblázat). 11. táblázat Olaszország stratégiai céljai 2008 Gazdasági jólét
Szociális egyenlőség és kohézió
Természeti és kulturális értékek védelme
Hosszútávú versenyképesség biztosítása
Életminőség javítása a turizmus által
Környezetszennyezés csökkentése
A turisztikai látnivalók fejlesztése
Biztonságos, pozitív élmények biztosítása a turistáknak
Biodiverzitás és kulturális gazdaság erősítése
Munkahelyek teremtése, megfelelő feltételek biztosítása, diszkrimináció elkerülése
Mindenki számára elérhető turizmus biztosítása
Ritka erőforrások kihasználása
Forrás: Annual Tourism Report Italy 2008 alapján saját szerkesztés 44
Svájcban Olaszországhoz hasonlóan sokkal átfogóbb, összetettebb célrendszert határoztak meg, mint Ausztriában vagy hazánkban. A 4 fő fejlesztési célkitűzést tartalmazó politika a versenyképesség javítását, a nemzetközi együttműködések erősítését, a turisztikai attrakciófejlesztést és az összetettebb problémák megoldását tartalmazza (12. táblázat). 12. táblázat Svájc stratégiai céljai 2010 Stratégiai problémákkal foglalkozó kérdések
Interdiszciplináris feladatok végrehajtása
Turisztikai attrakciófejlesztés
Svájc turisztikai szerepének erősítése
Turizmuspolitika alapjainak fejlesztése
Turizmuspolitika beágyazása a gazdaságpolitikába
Innováció, együttműködés és szaktudás fejlesztése
Nemzeti Turisztikai Iroda kiépítése
Nemzetközi együttműködések erősítése
Az államon belüli koordináció és kooperáció erősítése
Szállodaipar reklámozása
Nemzeti reklámok, promóció erősítése
Regionális fejlesztések tervezése, megvalósítása
Szálláshelyek reklámozása
Környezetpolitikai döntések, fenntartható fejlődés biztosítása
Nemzeti turisztikai marketing fejlesztése
Forrás: Schweizerische Eidgenossenschaft, 2010 adatai alapján saját szerkesztés Kiemelve a kulcspontokat, Ausztriánál a marketing erősítését, az együttműködéseket, az innovációt, az infrastruktúra-fejlesztést és az üzleti környezetet tartalmazza a stratégia. Hazánkban a fenntarthatóság, az attrakciófejlesztés, az emberi erőforrások és a szervezeti felépítés jelentik a kiemelt területeket. Németországban az infrastruktúra, a munkaerőpiac, a vidékfejlesztés és a KKV szektor, míg Olaszországban a természeti és kulturális értékek, a gazdasági jólét és a szociális egyenlőség, Svájcban pedig a versenyképesség, az együttműködések nemzetközi és hazai szinten és az attrakciófejlesztés azon pontok, amelyekre hangsúlyt helyez a kormány. Megállapítható tehát, hogy jelentős hasonlóságok fedezhetők fel az országok között. A kormányok sokszor nem ugyanolyan elnevezéssel, de közel azonos célokat, fejlesztési területeket határoznak meg. A marketing, a humán erőforrás, az innováció és a fenntartható fejlődés mind az öt országban kiemelt terület, hiszen a legfontosabb fejlesztési célok, turisztikai mutatók kapcsolódnak ezekhez. Ausztriában
egyedi
célkitűzés
a
támogatások
javítása,
hazánkban
a
turisztikai
feltételrendszer javítása, Németországban a KKV-k támogatása, Olaszországban a kulturális és természeti értékek védelme, míg Svájcban az interdiszciplináris feladatok megoldása (Péter, 2014). 45
A stratégiák és a turizmuspolitikák hatékonyságának vizsgálatához a célokat összevetettem a Turizmus Versenyképességi Index megfelelő indikátoraival. A pillérek szerinti rangsort figyelembe véve besoroltam a stratégiai célokat a három alindex egyikébe, majd a 2007-es és a 2013-as rangsort használva elkészítettem az alábbi táblázatot (13. táblázat). A rangsorok változása alapján következtettem a turizmuspolitika hatékonyságára az adott területen. 13. táblázat Stratégiai célok a Turizmus Versenyképességi Jelentés tükrében Ausztria Marketing
Támogatások
Innováció
Infrastruktúra
Üzleti környezet
Nem releváns
11 → 11 Változatlan
Nem releváns
11 → 11 Változatlan
11 → 11 Változatlan
Magyarország Emberközpontú és hosszú távú fejlesztések
Attrakciófejlesztés
A turistafogadás feltételeinek javítása
Emberi erőforrások fejlesztése
Hatékony működési rendszer kiépítése
Horizontális elvek
51 → 54 Sikertelen
51 → 49 Sikeres
51 → 54 Sikertelen
51 → 54 Sikertelen
51 → 54 Sikertelen
26 → 26 Változatlan
Németország
Fenntarthatóság
Demográfiai változások
6→7 Sikertelen
6→7 Sikertelen
Minőség
Képzettség
Németország turisztikai szerepének erősítése
3→ 6 Sikertelen
3→6 Sikertelen
6→7 Sikertelen
Turizmus mindenkinek
Együttműködés
Fenntarthatóság
3→ 6 Siker-telen
3→ 6 Sikertelen
6→7 Sikertelen
Olaszország Gazdasági jólét
Szociális egyenlőség és kohézió
Természeti és kulturális értékek védelme
30 → 29 Sikeres
32 → 14 Sikeres
42 → 50 Sikertelen
Svájc
Stratégiai problémák
Interdiszciplináris feladatok végrehajtása
Attrakciófejlesztés
Turisztikai szerep erősítése
2→1 Sikeres
2 →1 Sikeres
2 →1 Sikeres
2 →2 Változatlan
Forrás: World Economic Forum 2007-2013 és Péter 2014 alapján saját szerkesztés
46
Ausztriánál az öt célkitűzésből kettőt nem sikerült hozzárendelnem egyik pillérhez sem, míg a másik három a turizmus üzleti környezet és infrastruktúra alindexhez tartozik. Hazánkban, Olaszországban és Svájcban mindhárom indexhez találtam stratégiát, Németországban viszont a turizmus szabályozó keretrendszer alindexhez nem tartozik célkitűzés. Megállapítottam, hogy Ausztria és Svájc helyzete nagyon kedvező, míg hazánké és Olaszországé kettős, Németországé pedig romló az index szerint. Ausztria mind a három célterületen megőrizte változatlanul pozícióját, míg Svájc javított a helyezésén. Magyarországon és Olaszországban bizonyos célok megvalósulni látszanak javuló rangsorbeli helyezéssel, míg más alindexnél romló eredményt kapunk. A legjelentősebb javulás Olaszország esetében a harmadik alindexnél figyelhető meg, amely a természeti és környezeti értékek kihasználásának erősítését szorgalmazza. Az index szerint Németország minden indexnél veszített pozíciójából, viszont még így is a világelsők között található. 3.3.4. A Turizmus Versenyképességi Index felépítésében bekövetkező változások Az utolsó Turizmus Versenyképességi Jelentés megjelenése óta az elmúlt két évben a turisztikai szektor keretrendszere jelentősen átalakult. A Közel-Kelettől Ukrajnán át egészen Ázsiáig tartó geopolitikai problémák hatásai ugyanis egyre erősebben érezhetőek a turizmusban. A terrorizmus, a korlátozott biztonság, hogy az emberek nem érezhetik az utazás során biztonságban magukat, jelentősen lecsökkentette a nemzetközi utazások számát. Az egyes geopolitikai hatások eltérően jelentkeztek a különböző országokban, hiszen amíg bizonyos területeken visszaesett a nemzetközi turistaérkezések száma, addig máshol nem figyelhető meg jelentős változás. Összességében elmondható, hogy a változások következményeként a világ még jobban összefonódottabbá, globalizáltabbá vált (World Economic Forum, 2015). A 2015-ben készült Turizmus Versenyképességi Jelentés a Növekedés a sokkok ellenére címet kapta. Egyik legfőbb célja, hogy a problémák ellenére elősegítse a szektorális fejlődést, növekedést a jövőben. Éppen ezért az elmúlt évektől eltérően a Turizmus Versenyképességi Index felépítését megváltoztatták, amelyet a következő ábra szemléltet (20. ábra). Továbbra is 14 pillérből épül fel az Index, amelyet azonban az eddigi három alindex helyett négybe soroltak be, megjelent ugyanis egy új pillér, az infrastruktúra. A pilléreket az infrastruktúra mellett a környezet kialakítása, a politika és feltételrendszer, valamint a
47
természeti és kulturális erőforrások alindexekbe sorolják be. A környezet kialakítása tartalmazza azon pilléreket, amelyek az ország általános jellemzőit mutatják be. A speciális politikák és turisztikai stratégiai aspektusok alkotják a második alindexet, amelyek direkt hatást gyakorolnak a turizmusra. Az infrastuktúra alindex méri a fizikai infrastruktúra minőségét, elérhetőségét. Az utolsó pillér, a természeti és kulturális források alindexe azon okokat tömöríti, amelyekért „megéri az adott országba utazni”, tehát a kulturális és természeti erőforrásokat. Nemcsak az Index szerkezete, hanem a pilléreket felépítő indexek, indikátorok összetétele is megváltozott. Néhány fő indikátor változatlan maradt, más faktorok viszont konkrétabbak, relevánsabbak lettek, amely az adathozzáférés folyamatos javulásának köszönhető. Az új Index 90 indikátort használ a korábbi 79 helyett, amelynek kétharmada nemzeti és nemzetközi statisztikákon alapuló adat, egyharmada pedig szakértői becslésből21 áll. Az új indikátoroknak köszönhetően az Index készítőinek sikerült jobban optimalizálni a változókat, így egy átláthatóbb, tisztább struktúrát hozva létre (World Economic Forum, 2015).
Környezet kialakítás alindex
Politika és feltételrendszer alindex
Infrastruktúra alindex
Természeti és kulturális erőforrások alindex
Üzleti környezet
Nemzetközi nyitottság
Légi közlekedés infrastruktúrája
Kulturális erőforrások és üzleti utak
Humán erőforrás és munkaerőpiac
Árversenyképesség
Szárazföldi és vízi közlekedés infrastruktúrája
Természeti erőforrások
Biztonsági tényezők
Környezeti fenntarthatóság
Turisztikai infrastruktúra
Egészségügyi jellemzők
Turisztikai szektor hangsúlyossága
Technikai felkészültség
20. ábra: A 2015-ös Turizmus Versenyképességi Index felépítése Forrás: World Economic Forum, 2015 alapján saját szerkesztés Az Indexben megtalálható változtatásokat a turisztikai szektor kiemelkedő, a világgazdaság fejlődési ütemét megelőző növekedése indokolta. Az Index célja, hogy
21
Executive Opinion Surwey
48
rávilágítson a turisztikai szektor szerepére a jólét fejlesztésében és a gazdasági növekedés biztosításában a munkahelyteremtés, a fiatalok mozgósítása, valamint gazdasági és pénzügyi együttműködés, partnerkapcsolatok által. A 2015-ös Versenyképességi Index szerinti rangsor Az új felépítésnek köszönhetően az előző évektől eltérő rangsor született meg. Annak ellenére, hogy az első tíz ország között 6 európai is szerepel, az általam vizsgált országok közül szinte mindegyik veszített pozíciójából. Az első Index készítése óta folyamatosan világelső Svájc a hatodik helyre szorult vissza, míg a második helyezett Ausztria ennél is hátrébb, a 12. helyen található az új rangsorban. Hazánk szintén több mint tíz helyet veszített 2013-as helyezéséből, Olaszország viszont jelentősen előrelépett, míg Németország megőrizte harmadik helyét. A regionális rangsor is átalakult, hiszen Európa mellé a Kaukázust is hozzátársították a készítők. Az alábbi táblázat mutatja a 2015-ös regionális és globális rangsort (14. táblázat) (World Economic Forum, 2015). 14. táblázat Ausztria és Magyarország illetve néhány szomszédos ország teljesítménye az átalakult Index alapján (2015) Regionális (Európa és Kaukázus) Ausztria
7
Magyarország
25
Németország
3
Olaszország
6
Svájc
5
Globális Ausztria
12
Magyarország
41
Németország
3
Olaszország
8
Svájc
6
Forrás: World Economic Forum, 2015 A 2015-ös indexben is megtaláljuk az előző évekhez hasonlóan a pillérek szerinti rangsorolást, amely azonban a négy pillér miatt az előzőektől eltérő. A rangsort elemezve megállapítottam, hogy az első alindex szerint Svájc végzett a kutatott országok közül a 49
legelőrébb, míg a leggyengébb értéket Olaszország produkálta. Hazánkban az erős politikai szabályozás miatt a második alindexre kapott érték a világon a második, míg a többi vizsgált országban ez kevésbé jelentős, a turizmus tehát kevésbé irányított a politika révén. Infrastrukturális szempontból a német anyanyelvű országok kiemelkedőek, különösen a világelső Svájc. Hazánk az utak minősége, a szárazföldi, valamint a légi infrastruktúra problémái miatt csak a világ 48. helyére került. Olaszország és Németország rendelkezik a legjelentősebb természeti valamint kulturális erőforrásokkal az index szerint, míg hazánk itt is mindössze a középmezőnyben, a 62. helyen végzett, amely talán a természeti erőforrások hiányára vezethető vissza. A pillérek szerinti rangsort az alábbi táblázat szemlélteti (15. táblázat). 15. táblázat Ausztria és Magyarország illetve néhány szomszédos ország teljesítménye pillérek szerinti bontásban az átalakult Index alapján (2015) Környezet kialakítás alindex
Politika és feltételrendszer alindexe
Infrastruktúra alindexe
Természeti és kulturális erőforrások alindexe
Ausztria
7
15
9
25
Németország
12
31
7
8
Magyarország
33
2
48
62
Olaszország
55
71
13
5
Svájc
3
20
1
20
Forrás: World Economic Forum, 2015 A Turizmus Versenyképességi Jelentéseket figyelembe véve hazánk elmarad a nyugati szomszédaitól, mind a 2007-2013-as periódusban, mind pedig a legutolsó 2015-ös Jelentés eredményei szerint. Pozitívum azonban, hogy bizonyos pillérek és mutatók esetében fejlődés figyelhető meg hazánkban, míg Ausztriában és a vizsgált országokban legtöbb esetben stagnálás. Ahogyan azt az Index pillérei is mutatják, hazánkban erősödik a turizmuspolitika szerepe, növekszik az állami szerepvállalás mértéke. Az aktuális fejlesztési prioritásokat, koncepciókat dolgozatom következő fejezete tartalmazza.
50
4. Az aktuális turizmusfejlesztési koncepciók főbb céljainak értékelése 4.1.
Magyarország
4.1.1. A 2014-2020-as időszak tervei A világgazdasági válság valamint a turizmus környezetének hazai és nemzetközi változásai a turisztikai célok újragondolását eredményezték hazánkban. A 2014-es évtől új tervezési időszak kezdődik hazánkban, amely egészen 2020-ig határoz meg fejlesztési célokat, azonban az elérendő jövőkép megvalósítási határideje 2024. Annak ellenére, hogy a tervezési időszak második évében járunk, továbbra sem tudunk csak tervezetről beszélni, ugyanis nincs a megvalósításról, az eredményekről, fejlesztésekről szóló dokumentum, így tehát a legfontosabb célokat tudom számba venni felvázolva a jövőképet, amelyet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció tartalmaz (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013). A koncepció jövőképe napjaink hazai turizmusához képest elég pozitív, távoli képet mutat, hiszen egy Európa-szerte népszerű egészségturizmust, a külföldi utazások számával vetekedő belföldi turizmust, megfelelő nyelvismeretet és szaktudást, valamint pozitív hozzáállást képzel el. A TDM rendszer és a turisztikai vállalatok, civil szervezetek együttműködése, valamint a javuló szakképzettségi arány és a magasabb foglalkoztatási ráta is a 2024-re elérendő célok között szerepel. Nemcsak a turizmus nemzetgazdasághoz való hozzájárulását növelné a koncepció a 2007-es 5,9 %-ról 10 %-ra, hanem a turizmusban foglalkoztatottak számát is közel másfélszeresére emelné. Emellett a vendégéjszakák számát, a turisztikai költéseket is közel 30 %-kal szeretné javítani. Kiemelten fontos a turisztikai versenyképesség javítása és a világ első harminc országának megközelítése, ugyanis 2013-ban a Turizmus Versenyképességi Jelentés alapján a 38. helyen állt Magyarország. A versenyképesség javításához tartozik a nemzeti turisztikai termékek marketingjének javítása, új piacok nyitása kelet és a BRIC országok felé, a turisztikai mutatók, valamint a foglalkoztatottság javítása is. Hazánk fővárosának, valamint a Balatonnak kiemelt szerepe van a turisztikai desztinációk fejlesztésében továbbra is, ugyanis a nemzetközi és az európai elismertség a cél. Budapest és a Balaton mellett a gyógyfürdők és gyógyhelyek fejlesztése, a nemzetközi projektek megvalósítása is kiemelt fejlesztési terület. A szakmai célok mellett a speciális, regionális fejlesztések is előtérbe kerültek, amelyek közül a régiók kínálatának emelése, infrastrukturális fejlesztése emelkedik ki (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013). 51
A célokhoz hozzárendelt eszközöket tartalmazza a következő ábra (21. ábra).
21. ábra: A 2014-2020-as Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció célrendszere Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2013 alapján saját szerkesztés A célok és az eszközök valamelyest módosultak az előző tervezési időszakhoz képest, azonban a legfontosabb célok változatlanok. A kínálatfejlesztés és az innováció a TDM rendszerek kiépítésével, a tematikus stratégiák megteremtésével és az egészségturizmus középpontba állításával új fejlesztési területeket kíván bekapcsolni, valamint javítani az elérhetőségeken. A turisztikai versenyképesség javítása és a turizmus környezetének biztosítása az elmúlt tervezési időszakban szintén kiemelt célként szerepelt csakúgy, mint a turisztikai intézményrendszer. A nemzetközi és a keleti nyitás egy új pillér, amely a jelenlegi stratégiában szerepel, a már meglévő és az új nemzetközi kapcsolatokra, együttműködésekre építve. A horizontális elvek a nemzeti érdekekkel és a fogyatékkal élők turizmusba való bekapcsolásával bővültek. Összességében az új célkitűzések nagymértékben hasonlítanak a 2007-2013-as tervezési időszak céljaihoz, indikátoraihoz, mindössze bizonyos területek összevonásra, kibővítésre, átalakításra kerültek. Megállapítható azonban, hogy a 2014-2020as koncepció az előző tervezési időszakban megkezdett úton halad tovább, tökéletesítve, továbbfejlesztve, módosítva azt (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013). 52
A célok és eszközök mellett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció tervezetében nyolc alapelvet határoznak meg, amelyek a megújuló hazai turizmus fejlesztésének alappilléreit alkotják (22. ábra).
Értéktudatos turizmus
Egészség mindenkinek
Generációk találkozóhelye
Együttműködő és felelős turizmus
Fenntartható magyar turizmus
Versenyképes és kreatív turizmus
Nyitott magyar turizmus Élő nemzeti turizmus
22. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció szerinti alapelvek (2013) Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció, 2013 Az erőt adó Magyarország, azaz az egészség mindenkinek pillérhez az életminőség javítása, a társadalmi jólét fellendítése, az egészség és a rekreáció fontosságának kihangsúlyozása tartozik. A külföldi és a hazai kultúrák, nemzetek kapcsolatát, a nemzetközi fesztiválokat
és
rendezvényeket
foglalja
magába
a
találkozóhely
pillér.
A
versenyképességet, valamint a szolgáltatásokat, az innovációt és a szabályozási környezetet egyaránt a harmadik pillér, vagyis a versenyképes és kreatív magyar turizmus tömöríti. A negyedik pillér a nyitott magyar turizmus, amelyhez a nemzetközi kapcsolatokat, a keleti nyitást, az új piacok felkutatását társították. Az ötödik pillér az élő nemzeti turizmus, a Kárpát-medencei és a nemzeti együttműködést takarja. A fenntartható turizmus pillére a természeti és társadalmi fenntarthatóság biztosítását jelenti, a vidéki turizmus erősítését, a KKV-k szerepének növelését is magába foglalva. A hetedik pillér az együttműködő turizmus, amelyhez a szakmai együttműködések tartoznak és az értéktudatos turizmus, amely a hagyományőrző és értékteremtő turizmust, a nemzeti öntudat erősödését kívánja elérni (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013).
53
A 2014-2020-es időszak céljai tehát adottak, azonban az életbe lépésükhöz még hosszú út vezet. A tervezet 2 éve került kiadásra, viszont a megvalósításról továbbra sem találhatók adatok, ahogyan a források és a költségek megoszlásáról sem. Az eszközök, elérendő számszerű adatok, valamint a fejlesztési területek tükrében azonban reménykedhetünk, hogy a 2024-re felvázolt jövőkép nem csak tervezet marad.
4.2. Ausztria 4.2.1. A turizmus aktuális kérdései Ausztriában Ausztriában hazánktól eltérően osztják fel a tervezési időszakokat, így az országban még a 2011-2015-ös tervezési időszak van érvényben, amelyhez a 2010-ben kiadott „Új irány a turizmusban” stratégiai célrendszere tartalmazza a fejlesztési területeket. A teljesítőképesség növelése céljából évente megrendezésre kerülő turisztikai konferenciákon, workshopokon a turizmus rövid-, közép- és hosszútávú céljait, eredményeit vitatják meg a szakértők, folyamatosan bővítve, módosítva a meghatározott célokat. 2013-ban a turizmuskonferencia a Vorarlberg tartományban található Bregenz városban került megrendezésre, ahol a szakértők megtartották a 2010-ben meghatározott 5 célterületet, új célokkal, területekkel kibővítve. Marketing területén az e-turizmust, az online lehetőségek fejlesztését emelték ki. A támogatásoknál a projektek jobb felülvizsgálatát tűzték ki új célul, míg az infrastruktúra esetén a fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre, a határokon átnyúló turizmusra helyezték a súlypontot. Növelték az innovációs támogatásokat, melynek eleme az „Innovationsmillion” - az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal által kezdeményezett támogatási program - amely a desztinációk, vezérprojektek innovációs fejlődését évi közel 1 millió eurós keretből támogatja. A keretfeltételek továbbra is a munkaerőpiac fejlesztését, a dolgozók elégedettségét, a versenyképesség javítását szorgalmazzák. Az „Alpok-DunaKultúra” hármasát kibővítve bekerültek a fejlesztések közé a tavak, valamint a városok, hiszen 2014-es évet a városok és a kultúra témájában hirdette meg az állam (OECD, 2014; BMWFW, 2014). A célok, fejlesztési területek mellett a fejlesztési pénzek megoszlását is az évenként megrendezésre kerülő konferenciákon határozzák meg. Ahogyan a legfőbb célok is csak részben módosultak, úgy a költségek megoszlása is az előző évekhez hasonló, amelyet az alábbi diagram szemléltet (23. ábra):
54
35% 30%
%
25% 20% 15% 10% 5%
2012
0%
2013
23. ábra: A turisztikai fejlesztésekre költött összegek megoszlása fejlesztési célok szerint Ausztriában (2012-2013) Forrás: Turismus Bank, 2014 adatai alapján saját szerkesztés A tartományok saját turisztikai költségvetéssel rendelkeznek, ezért az egyes tartományokra jutó országos keretösszegek között jelentős eltéréseket figyelhetünk meg (24. ábra). A legerősebben támogatott tartományok Tirol (36 %) és Salzburg (24 %), míg Burgenland (3 %) és Felső-Ausztria (4%) lényegesen kevesebb támogatásban részesül. Burgenland; 3% Bécs; 1% Felső-Ausztria; 4%
Alsó-Ausztria; 5%
Tirol; 36%
Stájerország; 7%
Karintia; 8%
Voralberg; 12%
Salzburg; 24%
24. ábra: A nemzeti forrásból származó turisztikai támogatások megoszlása Ausztriában tartományonként (2013) Forrás: Turismus Bank 2014 adatai alapján saját szerkesztés
55
4.3. A két ország turisztikai tervei közötti különbségek összefoglalása Hazánk és Ausztria turizmusfejlesztési rendszere között sok hasonlóságot találunk, viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelentős eltéréseket sem. A két ország fejlesztési időszakai eltérnek egymástól, míg hazánkban jelenleg a 2014-2020-as tervezési időszak, addig Ausztriában a 2011-2015-ös időszak van érvényben. A turisztikai célok mind a két országban folyamatosan bővülnek: Ausztriában a marketinget, az infrastruktúra-fejlesztést és a támogatási rendszert kell kiemelnünk, amíg hazánkban a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás növelését és a megfelelő turisztikai környezet biztosítását. Véleményem szerint Ausztriában rövidebb távú, konkrétabb turisztikai célokat határoz meg a minisztérium, míg hazánkban átfogóbbak, hosszabb távúak, kevésbé konkrétak a célok. A fejlődés ellenőrzésére szolgálnak a szomszédainknál használatos workshopok, amelyeket minden évben megrendeznek, az elért eredmények, a további fejlesztési irányok, a költségvetések megvitatása végett. Nálunk ezzel szemben a tervezési időszak közben nem találunk más információt, mint amelyet a tervezet tartalmaz, a ténylegesen megvalósult eredményekről, a létrejött projektekről még az előző tervezési időszakból sem találunk publikációkat, összefoglalókat. Megállapítottam, hogy amíg Ausztriában jól működik a kooperáció a nemzeti, a tartományi és a helyi szintek között, addig hazánkban ez kevésbé hatékony. A marketingtevékenységek, az információszolgáltatás terén is lenne még hova fejlődnie hazánknak, valamint infrastrukturális szempontból szintén. Nemzeti turistaérkezések kapcsán jelentős hátrány, hogy hazánkban viszonylag sok idegenforgalmi látványosságnál nem beszélnek még angolul sem, míg Ausztriában általában több nyelven is elérhetők az információk. Hazánk elindult a turisztikai fejlesztések útján és az aktuális fejlesztési tervek folytatják a 2007-2013-as tervezési időszakban kitűzött célok elérését. Ezzel szemben sajnálatos módon kevés tényleges eredményt mutathatunk fel, éppen ezért célszerű lenne tanulnunk az osztrákoktól, mind a célok megfogalmazása, mind pedig a megvalósítás, dokumentálás területén.
56
Összegzés, javaslatok Dolgozatomat
a
turizmus
elméleti
hátterének,
történelmi
fejlődésének,
fogalomrendszerének bemutatásával kezdtem, körvonalazva ezáltal napjaink egyik legfontosabb gazdasági szektorának alapjait. Gazdasági mutatókkal szemléltettem a turizmus közvetett és közvetlen hatásait a gazdaságra, vizsgálva a várható nemzetközi turistaérkezések számát az elkövetkező 20 évben. A világviszonylatban jellemző trendek után leszűkítettem kutatási területemet hazánkra és Ausztriára. A két ország összehasonlítása a közös történelmi múlton, a hasonló földrajzi adottságokon, valamit a hazánkba érkező jelentős számú osztrák turistán alapult, azonban a szekunder kutatások és az elemzések során egyértelművé vált számomra, hogy hazánk jelentős elmaradásokkal rendelkezik Ausztriához képest. Annak ellenére, hogy a turistaérkezések száma hazánkban a szekunder adatok tekintetében magasabb, a turizmusból származó bevételek, a turizmusban foglalkoztatottak aránya, valamint a turisták által a vizsgált országban töltött idő is magasabb Ausztriában. Az okokat vizsgálva a turizmuspolitika szerepét emeltem ki, a különbségekre és hasonlóságokra rávilágítva a két ország gazdaságában. Megállapítottam, hogy mindkét országban állami szintű irányítók, minisztériumok, valamint szakmai szervezetek látják el az irányvonalak meghatározását, amelyhez Ausztriában segítséget nyújtanak a tartományok vezetői is. Ez a fokú fejlettség hazánkban még nem valósult meg, folyamatban van azonban a turisztikai desztinációs menedzsment kialakítása, amely hasonló elképzeléseket takar. A legfontosabb turisztikai célokban nem figyelhetők meg nagy különbségek a két ország között, hiszen mindkét politikai stratégiában megtaláljuk a marketingfejlesztést, a foglalkoztatottság növelését, az infrastrukturális és technológiai fejlesztéseket. Több területen is kereshetjük hazánk elmaradásának okait, amelyek többek között a tervezésben, a kivitelezésben, a foglalkoztatásban és a dokumentációban jelennek meg. Hazánk átfogóbb, kevésbé konkrétabb célokkal rendelkezik, mint Ausztria, így a megvalósítás, az eredmények mérése nehezebb, hiszen nincsennek pontosan meghatározott célok, valamint határidők sem. A dokumentáció sok esetben hiányos, nem találhatók nyilvános adatok az elmúlt tervezési időszak megvalósításairól sem, az aktuális tervezési időszakról pedig mindössze csak tervezeteket találunk. A marketingtevékenységünk mindenképpen javításra szorul a tervezés mellett, ugyanis számos természeti és kulturális értéke az országnak kevésbé reklámozott, kevésbé ismert. Ausztriához hasonlóan nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a promócióra, ugyanis ezáltal jobban megismernék hazánkat a 57
turisták, jobban ki tudnánk használni az ország erőforrásait, turisztikai adottságait. Hazánk esetében a marketingtevékenység jelentős része Budapestre és a legnépszerűbb desztinációkra (Balaton, Hévíz) korlátozódik, annak ellenére, hogy vidéken is szép számmal találunk látnivalókat, értékeket. A desztinációk fejlesztésénél ki kell emelnünk az infrastruktúra javítását és a megközelíthetőség fejlesztését. Amíg Ausztriában a legkisebb hegyi utak is járhatók egész évben, addig hazánkban nagyon sok út állapota nem megfelelő, nehezen megközelíthetőek a célterületek, a tömegközlekedés sokszor nem megoldott, vagy fejlesztésre szorul. A marketingtevékenység mellett az idegen nyelvek szerepén is javítania kellene hazánknak, ugyanis a legtöbb tájékoztató anyag, főleg a vidéki desztinációk esetében nem érhető el idegen nyelven, sok esetben csak magyarul működő honlapokkal találkozhatnak a külföldi turisták. Ausztriában ezzel szemben általában a német mellett angol és olasz nyelven is találunk tájékoztató anyagokat, honlapokat, sok esetben akár 5-10 nyelven is elérhetőek az információk. Az idegen nyelvű információk mellett a dolgozók nyelvtudásának fejlesztését is fontosnak tartom, hiszen csak így tudnak kommunikálni külföldről érkező vendégeinkkel. Amíg Ausztriában működik a tartományi szint erősebb bevonása, a tartományok szorosabb együttműködése mind az állami, mind a civil szervezetekkel, addig hazánkban a kooperáció még kiépülőben van, egyelőre nem annyira erős. A negatívumok és a fejlesztési javaslatok ellenére mindenképp kiemelendő, hogy hazánk jó úton halad turizmusfejlesztés szempontjából. A 2005-ben meghatározott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által meghatározott célokat folytatva a 2014-2020-as tervezési időszakban tovább folytatódnak az általam is említett területeken a fejlesztések, amelyek a marketingtevékenység javítására, az attrakciófejlesztésre, hazánk turisztikai szempontból versenyképesebbé tételére helyezik a hangsúlyt. Mindenképp pozitívum, hogy több vidéki területen is valósulnak meg infrastrukturális fejlesztések, jobb erőforrás kihasználás, úthálózat-bővítés, amely a fejlesztési stratégiák és koncepciók megvalósulását, eredményeit tükrözik. Véleményem szerint tehát hazánk elindult azon az úton, amelyen végigmenve Ausztriához hasonló fontosságú turizmust képes kiépíteni. Tanulva szomszédunk példáiból, megvalósítási módszereiből, célkitűzéseiből bízom benne, hogy egyszer hazánk is képes lesz a világ vezető országai között szerepelni turisztikai szempontból.
58
Summary My thesis starts with theoratical background of the tourism, including the historical changes and the definitions of one of the most important economic sector. I used indicators to show the direct and indirect effects of the tourism, as well as studied the prognosis of the number of international tourism arrivals in the next 20 years. After the global trends I constricted my research on Hungary and Austria. The comparison of these two countries based on the common history, the geographical facilities and the huge number of Austrian tourists in Hungary. After my secondary research I realised, that Hungary has a huge lagging from Austria. Although the higher number of international tourist arrivals in Hungary, the spendings during the travel, the duration, the number of the employers and the effect of the GDP is more higher in Austria. I have emphasized tourism policy among the reasons, showing the similarities and differences between these two countries. I realised that the government has the law to control tourism both of the countries with social partners. Anyway in Austria there are a more stronger province level, which is not the same in Hungary. There are not big differences in the tourism strategies and aims between the two countries, both involving marketing, infrastructural and technical developments in both strategies. We could search the reasons of the Hungarian lag in planning, implamantation, employees and the documentation and some other fields. Hungary has more comprehensive and less concrete aims than Austria, that is why there are no exact deadlines and outcomes. The documentations are incomplete, there are not enough datas, just plans instead of facts. Near documentation our marketing strategy needs to be developed as well, because there are a lot of natural and cultural heritages, which are not well-known, mainly in the rural regions. As Austria, our country should spend more money and efforts on promotion, not only in Budapest and the main destinations, but also in the countryside as well. Better infrastructure and accessibility are also an important aim for Hungary, because in Austria small mountain roads have better quality than many of our roads in Hungary, that is why many destinations can hardly be approchable. Moreover Hungary should focus on the foreign languages and education.In many destinations foreign people have no chance to understand the history of the place or the discriptions without prospects or websites in English or other foreign languages. On the other side of the border, in Austria tourists can get information in English and Italian next to German language, or even more foreign languages, which helps better understanding and raise good feeling. 59
In Austria the cooperation between the regions and the national level is quite strong, which makes the decision making process faster and easierso according to my opinion Hungary should follow this way and study from Austria. Despite all the disadvantages and development proposals I think Hungary is on the way to have a better and more determining tourism. The new strategies following the earlier ones with new fields and goals help our country to achieve more developed tourism. I hope Hungary can study from determining tourism policy, making decisions, defining aims from Austria to develop our tourism sector and reach a better posion in the world tourism ranking.
60
Források 1. Annual Tourism Report 2013 Austria http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/documents/annualreports/index_en.htm#h2-1 (Letöltés dátuma: 2015. 09. 20.) 2. Annual Tourism Report 2008 Germany ec.europa.eu/DocsRoom/documents/5954/attachments/1/translations/en/renditions/nati ve (Letöltés dátuma: 2015. 09.20.)) 3. Annual Tourism Report 2008 Italy ec.europa.eu/DocsRoom/documents/5960/attachments/1/translations/en/renditions/nati ve (Letöltés dátuma: 2015. 09.20.) 4. Berend T.I.-Ránki Gy. (1987): Európa gazdasága a 19. században (1780-1914), Gondolat Kiadó, Budapest 5. Bencsik P. (2002): Útiokmányok, utazási lehetőségek és határforgalom a 20. századi Magyarországon, Regio 13. évfolyam 2. szám 31-50.o http://epa.oszk.hu/00000/00036/00045/pdf/02.pdf (Letöltés dátuma: 2015.10.18.) 6. Bihari P. –Dupcsik Cs. (2007): Európa fölénye és katasztrófája, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 7. BMWA (2004): Wirtschaftsbericht http://www.pakte.at/attach/Wirtschaftsbericht_2004.pdf (Letöltés dátuma: 2014.09.30.) 8. BMWFJ (2010): Neue Wege im Tourismus Bécs https://www.bmwfw.gv.at/Tourismus/Documents/Strategie_Neue%20Wege%20im%20T ourismus.pdf (Letöltés dátuma: 2014.09.20) 9. BMWFW (2014): Bericht über die Lage der Tourismus-und Freizeitwirtschaft in Österreich 2013, Bécs http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCgQ FjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.bmwfw.gv.at%2FTourismus%2FTourismusInOester reich%2FDocuments%2FLAGEBERICHT%25202013_mit%2520Deckblatt_HP.pdf&ei =lblgVK3_D6-p7Aa4wIGoBQ&usg=AFQjCNEXMT0uILom39TeJfhHHqW26MT0g&sig2=nQa0AsvsRmbMftfecpbFdA&bvm=bv.79189006,d.ZGU (Letöltés dátuma: 2014. 09.29) 10. Crouch G. I. (2007):Measuring Tourism Competitiveness: Research, Theory and the WEF Index. Conference Paper, ANZMAC 2007.12. 3-5. University of Ontago, Dunedin, New Zealand 61
11. Domán et al (2009): Statisztikai elemzések alapjai II., Miskolci Egyetem 12. Dr. Kovács P.: A turizmus-történet rövid áttekintése http://bobo.e-voice.hu/iv.%20felevtol/vegyes/R%F6vid%20turizmust%F6rt%E9net.doc (Letöltés dátuma: 2014.04. 07.) 13. Dr. Lengyel Márton (1997): A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem http://edok.lib.uni-corvinus.hu/212/1/MT_16_Lengyel.pdf (Letöltés dátuma: 2014.04.18.) 14. Dr. Péter Zs (2014).: Success of tourism policy and changes in competitiveness of Hungary and its neighbors within the European Union. Miskolci Egyetem, Miskolc 15. Dr. Péter Zs.(2014) Situation and development of tourism - Hungary and its neighbors within the European Union. Miskolci Egyetem, Miskolc 16. EdTWIN Project 2008-2011 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar (2011): Nemzetközi elemzések osztrák-magyar viszonylatban http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/edtwin/konyv/Nemzetkozi_turisztikai _elemzesek_belivek_indd.pdf (Letöltés dátuma: 2014.04.10.) 17. Egon Smeral: Ausrichtung der Tourismusstrategie 2015, WIFO 8/2007 675-685.o 18. Eidgenössisches Tourismusgesetz, Bern 2006 http://www.sab.ch/fileadmin/user_upload/Dokumente_SAB_Verlag/Autres_publications /BSA_STV_Tourismusgesetz_05.06_de.pdf letöltés dátuma : 2014.09.16. 19. Gyömrei S. (1934): Az utazási kedv története, Gergely R. Kiadó, Budapest http://www.wifo.ac.at/jart/prj3/wifo/resources/person_dokument/person_dokument.jart ?publikationsid=29842&mime_type=application/pdf (Letöltés dátuma: 2014. 09.20) 20. Magyar Turista Lexikon (1941), szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest, 204-213. o 21. Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/121718/441_nemzeti_turizmusfejl_strat_ossz egzes.pdf/37f6c594-5851-4010-b6eb-f0997a818170 (Letöltés dátuma: 2014.09.20) 22. Magyarország a XX:. században (1996-2000) Babits Kiadó, Szekszárd http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/366.html#369 (letöltés dátuma: 2014.04.10.) 23. Michalkó G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 219-236.o 24. Nemes A. (2009) Az állam szerepe a turizmusban, Vezetéstudomány XL. évfolyam 2009/5 53-67.o http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/663/1/vt_2009v40n5p53.pdf (Letöltés dátuma: 2014.09.20)
62
25. Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (2013): Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/260 (Letöltés: 2015.09.29.) 26. Nemzetgazdasági Minisztérium (2014): A turizmuspolitika aktuális kérdései. Budapest http://bringaznielmeny.hu/wpcontent/uploads/2014/06/WS1_FO_Budapest_140530_final.pdf (Letöltés dátuma: 2014.10.01.) 27. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Turizmusfejlesztés a regionális operatív programokban http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&sqi=2&ved= 0CB8QFjAA&url=http%3A%2F%2Fpalyazat.gov.hu%2Fdownload%2F32047%2Fturi zmus_ROP.pdf&ei=Ob5gVOvzLJGP7Ab__oHQBQ&usg=AFQjCNFjVOUmZLH4tGKXLr9HqfPMYnYzQ&sig2=yLGEGuWeEZTzels1374Xg&bvm=bv.79189006,d.ZGU (Letöltés dátuma: 2014.11.01.) 28. OECD Tourism Trends and Policies 2014 29. Papp Zs. M (2013) : Úton a versenyképes desztináció felé. Pannon Egyetem, Veszprém http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2014/Papp_Zsofia_Marta_dissertation.pdf (Letöltés dátuma: 2015. 08.28.) 30. Puczkó L.-Rátz T. (2005): A turizmus hatásai. Aula Kiadó Kft, Budapest 31. Rubovszky A. et al. (2009) : A magyar vendéglátás és turizmus újkori története. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest 32. Schweizerische Eidgenossenschaft (2010): Summary of the growth strategy for Switzerland as a tourism destination http://www.seco.admin.ch/themen/05116/05121/index.html?lang=en (Letöltés dátuma: 2015.09.29.) 33. Száray Miklós (2006): Történelem III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 34. Tasnádi J. (2002): A turizmus rendszere. Aula Kiadó, Budapest, 196-235.o 35. Tourismus Bank (2014): Innovationen im Blick, Wien 36. UN (1963) Recommendations on International Travel and Tourism; United Nations Conference on International Travel and Tourism, Rome, Italy 37. UNWTO (2014): World Tourism Barometer January http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_barom14_01_jan_excerpt. pdf (Letöltés dátuma: 2014.04.07.)
63
38. WKO Turizmus in Österreich 2012 ttps://www.wko.at/Content.Node/branchen/ooe/Tourismus_in____2012_gesamtwirtscha ftliche_Betrachtung.pdf (letöltés dátuma: 2014.04.16.) 39. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2007 http://www3.weforum.org/docs/WEF_TravelTourismCompetitiveness_Report_2007.pdf (Letöltés dátuma: 2015. 09. 05.) 40. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2008 http://www.weforum.org/pdf/Global_Competitiveness_Reports/TTReport/TTfullreport.p df (Letöltés dátuma: 2015.09.05.) 41. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2009 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_TravelTourism_Report_2009.pdf (Letöltés dátuma: 2015.09.05.) 42. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2011 http://www3.weforum.org/docs/WEF_TravelTourismCompetitiveness_Report_2011.pdf (Letöltés dátuma: 2015.09.05) 43. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2013 http://www3.weforum.org/docs/WEF_TT_Competitiveness_Report_2013.pdf (Letöltés dátuma: 2015.09.05.) 44. World Economic Forum: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2015 http://www3.weforum.org/docs/TT15/WEF_Global_Travel&Tourism_Report_2015.pdf (Letöltés dátuma: 2015.09.08.) 45. WTO (1989): The Hague Declaration on Tourism; WTO, Madrid, Spain Internetes források: 1. Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu 2. OECD honlapja: www.oecd.org 3. Statistik Austria: www.statistik.at 4. Turisztikai Világszervezet: www.unwto.org 5. www. vilagutazo.blog.hu/2010/03/11/a_turizmus_rovid_tortenete 6. www.itthon.hu 7. www.oeht.at
64
Táblázat és ábrajegyzék 1. ábra: A turizmus rendszere és környezete ............................................................................5 2. ábra: A magyar vasút fejlődése 1866-1913 ..........................................................................9 3. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma 1950-2013 között .............................................12 4. ábra: Prognózis a nemzetközi turistaérkezések számára 2030-ig .......................................15 5. ábra: A turisták száma Ausztriában és Magyarországon 1930-ban és 1960-ban (fő) ........16 6. ábra: 1000 lakosra jutó turisták száma 1930-ban és 1960-ban (fő) ....................................17 7. ábra: Turistaérkezések száma a két országban 1975-2013 között ......................................18 8. ábra: A turistaérkezések számának előrejelzése Ausztriában és Magyarországon 2030-ig ................................................................................................................................................20 9. ábra: A turisztikai szektor hozzájárulása a GDP-hez a 2006-2012-es időszakban.............22 10. ábra: A turisztikai szektorban dolgozók aránya a 2006-2012-es időszakban ...................23 11. ábra: A magyar turisztikai intézményrendszer felépítése .................................................25 12. ábra: Az osztrák turisztikai intézményrendszer felépítése ...............................................27 13. ábra: Turizmusra fordított európai uniós támogatások megoszlása hazánkban a 20072013-as időszakban és a nemzeti turisztikai támogatások megoszlása Ausztriában 2013-ban ................................................................................................................................................28 14. ábra: Turisztikai fejlesztési célok Magyarországon az ezredfordulón .............................30 15. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célrendszere ...........................................30 16. ábra: A turizmusfejlesztésre szánt források összegének tervezet szerinti régiós megoszlása a régiók népességének arányában 2007-2010 között (ezer Ft/ fő) ......................32 17. ábra: A '90-es évek turisztikai céljai Ausztriában ............................................................34 18. ábra: A turizmus új iránya című tervezési dokumentum kulcsterületei ...........................36 19. ábra: Turizmus Versenyképességi Index felépítése..........................................................39 20. ábra: A 2015-ös Turizmus Versenyképességi Index felépítése ........................................48 21. ábra: A 2014-2020-as Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció célrendszere .................52 22. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció szerinti alapelvek (2013) ....................53 23. ábra: Turisztikai fejlesztésekre költött összegek aránya fejlesztési célok szerint Ausztriában (2012-2013) ........................................................................................................55 24. ábra: A nemzeti forrásból származó turisztikai támogatási pénzek megoszlása ..............55
65
1. táblázat ................................................................................................................................14 2. táblázat ................................................................................................................................19 3. táblázat:...............................................................................................................................21 4. táblázat ................................................................................................................................33 5. táblázat ................................................................................................................................35 6. táblázat ................................................................................................................................40 7. táblázat ................................................................................................................................41 8. táblázat ................................................................................................................................42 9. táblázat ................................................................................................................................43 10. táblázat ..............................................................................................................................44 11. táblázat ..............................................................................................................................44 12. táblázat ..............................................................................................................................45 13. táblázat ..............................................................................................................................46 14. táblázat ..............................................................................................................................49 15. táblázat ..............................................................................................................................50
66
