A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 55. kötet, (2001) p. 77-92 "Tiszta Környezetünkért" Szénerőműi pernyék hasznosításával tudományos konferencia
HAZAI TAPASZTALATOK A PERNYÉK ÚTÉPÍTÉSI HASZNOSÍTÁSÁBAN Hórvölgyi Lajos igazgató Nemzeti Autópálya Rt.
MOTTÓ: "Az igazi felfedező úthoz nem más tájakra van szükség, hanem új szemre" (Marcell Proust 1871 - 1922)
1. Nemzetközi kitekintés A fejlett ipari országok - elsősorban a széntüzelésen alapuló villamos-energia termelésekor, valamint az acélgyártás során felgyülemlett óriási mennyiségű pernye és salak elhelyezési gondjai és költségei miatt - már az 1930-as években keresték az újrahasznosítás szempontjait, foglalkoztak a pernye előnyös, a helyettesített anyaggal azonos használati értékű, és gazdaságos felhasználásával. E tekintetben élenjáró ország volt az USA, Franciaország, Anglia, Németország. Tevékenységük komplex szemléletű volt. A komplexitás során vizsgálták a hulladékot (másodlagos terméket) előállító társaság, az Állam, vagy magán felhasználó, a beruházó, a vállalkozó előnyeit-hátrányait. Az előny-hátrány vizsgálatba bevonták a nemzeti vagyon, a természeti kincsek, a környezetvédelem, a földvédelem, az energiatakarékosság, a keletkezett melléktermékben rejlő élő és holt munka másodlagos felhasználásából eredő, a munkaerő foglalkoztatás alakulására ható. technikai fejlesztést is eredményező szempontokat. Számba vették a minden szempontra tekintettel szóba jöhető felhasználási területeket. (Ez lényegesen szélesebb kör, mint az útépítési cél! (Pl: cementgyártás falazó blokkok előállítása, különböző festékek, műgyanták töltőanyaga, elsavanyodott talajok javítása stb.)
78
Hótvölgyi IMJOS
Kidolgozták a felhasználás során betartandó nemzeti-ágazati szabályokat, szabványokat, műszaki előírásokat. Kodifikálták a jogi előírásokat. Abban külön figyeltek az alkalmazást akár kikényszerítő szempontokra. Pl. utak, autópályák töltésépítéséhez anyagnyerőhelyként igényelt termőterület használatát csak abban az esetben engedélyezték, ha a térségben optimális szállítási távolságon belül helyettesítő hulladék nem volt fellelhető. Ugyanezen okból a íöld értékét olyan magasan állapították meg, hogy a beruházó minden esetben kénytelen volt keresni a költségcsökkentő megoldásokat. Utak, autópályák épitése során is a sovány beton burkolatalapok kötőanyagaként a pernye - mint hidraulikus kötőképességgel rendelkező anyag - használatát kötelezően írták elő. Előnyben részesítették azokat a vállalkozókat, amelyek aszfaltgyártás során nem csak az exhaustor port. hanem az erőműi pernyét is felhasználták mészkőliszt kiváltására. Kimunkálták a komplex támogatás rendszerét. Ennek során azt vizsgálták, hogy ha az Államnak, a bemházónak előnyös a hulladékot helyettesítő anyagként felhasználni, de a hulladék előállítójának, vagy az útépítés kivitelezőjének a beépítésre nincs motivációja, vagy számukra az nem gazdaságos, esetleg ráfizetésessel jár. akkor kinek, hol, miből, milyen módon kell dotációt ajánlania, adnia, egyszóval a hulladék felhasználást vonzóvá tenni. Mindezek érdekében széles körű kutatási munkát kezdtek. Kísérleti utakat építettek (autópályákon, főutakon, mellékutakon). Intézményes és intézményen kívüli oktatást indítottak el és mindezeket következetesen, hosszú időn át az eredményeket ki- és újra értékelve, a kutatási és építési tapasztalatokat a folyamatokba visszacsatolva működtettek. Az eredmény nem maradt el. Az évtizedek során felhalmozódott meddőhányók, pernyehányók elfogytak, eltűntek. A folyamatosan keletkezett hulladékok pedig az ipari termelés folyamatába illeszkedtek, illetőleg felhasználásuk folyamatos. Mára olyan közvetlen felhasználási mód alakult ki, hogy egyes -főleg a bázikus- pernye fajták keresett cikké (mondhatnánk hiánycikké) váltak. A hulladékok és ipari melléktermékek hasznosítása manapság világszerte felgyorsult. Ezt a folyamatot az ipari fejlett országok államai támogatással, kedvezményes hitelekkel, adókedvezményekkel és széles körű környezetvédelmi összefogással támogatják. (Oly annyira, hogy még olyan hulladékok hasznosítása is gazdaságossá vált, amelyek korábban nem voltak gazdaságosak.) A hulladékhasznosítási koncepciót élenjáró módon képviseli az Európai Parlament, azáltal, hogy közösségi szintű stratégiát dolgozott ki e kérdések megoldására. Az, Európai Közösségek országaiban több tízezer cég, több millió munkavállalót foglalkoztatva foglalkozik a hulladékok felhasználásával. Egyes számítások szerint a hulladékok ismételt felhasználása a bruttó társadalmi termelés mintegy 7 %-át teszi ki.
Hazai tapaszlalatok a pernyék útépítési
hasznosításában
79
2. Hazai motivációk A '60-as évek második felétől a Közlekedési Minisztérium felismerte a pernye útépítési! célú hasznosításának előnyeit, környezetvédelmi és nemzetgazdasági fontosságát. Kutató, tervező és kivitelező bázisával jelentős laboratóriumi kísérleteket, ezek alapján pedig kísérleti útszakaszok építését indította be. A minisztérium Közúti Főosztálya az éves költségvetésének terhére majd valamennyi megyében a közúti igazgatóságokat fenntartási és korszerűsítési munkáik körében pernye-technológia alkalmazására kötelezte. A kutatási, kísérleti utak építési munkáival egyidejűleg átfogó intézményen kívüli oktatást is beindított, s párhuzamosan elkészíttette a pernyék többcélú hasznosítása területén a műszaki szabályozás minőségi követelményeit is. Az Útépítő Tröszt felügyeletén keresztül jelentős kényszerítést adott a közlekedésépítő vállalatokra azáltal, hogy nagyobb jelentőségű munkáknál a pernyetechnológia alkalmazását számukra is előírta. Az 1970-es évek olajár-robbanása az útépítési anyagok terén váratlan és erőteljes árnövekedést indított el. Az árak elsősorban az energiaigényes termékeknél (cement, bitumen), illetőleg a fuvarozás-anyagszállítás területén voltak látványosak. Éppen az időben vett lendületet az országos közúthálózat korszerűsítése, szélesítése, az itatott makadám vagy vizes makadám aszfaltrétegekkel való megerősítése. A motorizáció hirtelen nagy léptékben növekedett. Az akkoriban alig 300 ezres járműpark évi 100-120 ezer gépkocsival nőtt. Az éves futásteljesítmény gépkocsinként az évi 12.000 kilométert meghaladta. Az úthálózat fejlesztés óriási teherként jelentkezett. Az utakra fordítható éves költségvetés keretét a fenti folyamatok érzékenyen érintették. Arra késztették az útügyben dolgozó vezetőket, szakembereket, hogy keressék a költségcsökkentő technológiai megoldásokat. Egyre többet hallhattuk a Föld iránti aggodalmat. Azt a szlogent, hogy óvjuk-védjük természeti kincseinket. Hogy a termelés primer folyamatában keletkező melléktermékek, hulladékok, másodlagos nyersanyagok egyre fokozottabban terhelik környezetünket. Hogy a melléktermékek csak természeti környezetünkbe helyezhetők vissza. Hogy a tetemes élő- és holt munkát, energiát tartalmazó hulladékoknak helyettesítő anyagokká kell válniuk. Hogy hasznosításukat fel kell gyorsítani (még mielőtt természeti erőforrásaink végleg kimerülnének). Egyértelművé vált a hulladékok egyetemleges hasznosításának szüksége, az a tény, hogy egyes ipari üzemekben keletkező hulladékok más területeken értékes nyersanyag lehet.
80
Hórvöígyi Ixijos
Talán az sem véletlen, hogy az útépítés volt a kezdeményező alágazat. Szerte a világon ez az iparág a leginkább energia-, anyag- és eszközigényes tevékenység. Az útépítő iparág szinte minden spektrumában dolgozó vezetők, szakemberek, munkások - felhasználva az akkor közel 40 éves ebbéli nemzetközi kutatómunka és gyakorlati kísérletezések tapasztalatit - széles körű, minden részletre kiterjedő hasznosítási munkához kezdtek. A szervező, az irányító, a finanszírozó tárca a Közlekedési Minisztérium (akkor KPM) volt. Munkájába bevonta a hazai kutatóintézeteket (KÖTUKI, SZIKTI, EGI), társul hívta az OMFB-t. Kidolgozták az alkalmazás műszaki feltételeit, technológiai előírásait, minőségi követelményeit, a tervezés, műszaki ellenőrzés, kivitelezés szabályait. Úgy találták, hogy útépítés, fenntartás tekintetében a szóba jöhető hulladékok közül (meddők, hányók, salakok, pernyék stb.) leginkább a széntüzelésű hőerőművek füstgázából leválasztott, a leválasztás folyamatában kinyert száraz, vagy zagytéren tárolt PERNYE hasznosítása a legalkalmasabb. A pernye technológia alkalmazása az ország egész területén nagy ütemben és relatíve nagy tömegű pernye anyag felhasználásával a '70-es évek elején beindult, a '80-as évekre szinte országosan, nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltóan elterjedt, majd a '80-as évek végére kifújt. Kifújt, pedig egyértelműen bizonyította, (kisebb, de korrigálható fogyatékossága ellenére), hogy a helyettesített anyaggal: • •
Bizonyította, •
azonos használati értékű. azonos minőségű, ugyanúgy időtálló, lényegcsen olcsóbb.
hogy: óvja, védi, kíméli természeti környezetünket, mészkő készletünket és művelhető földterületeinket. a pernyében lekötött szellemi energiát, élőmunka hányadot nem hagyja elveszni, a cementet, a bitument - annak villamos- és fűtőanyag energiáját - felszabadítja a nemzetgazdaság más ágazatai számára.
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési
hasznosításában
81
3. A pernye útépítési hasznosítási területei 3.1. Közvetlen hasznosítás •
töltések, földmüvek építése. Töltésépítésre nem hidraulikus tulajdonságú (savanyú) általában zagytéren tárolt pernye (zagypernye) használható fel. Az eddig készített pernye töltések számos előnyös tulajdonsággal bírnak. A földből készült töltésekétől lényegesen magasabb teherbírásúak, vízre nem érzékenyek (kimondottan előnyös a nedves időszakban való beépítésük), térfogatsúlyuk alacsony, ami a gyengébb teherbírású altalajoknál igen kedvező (emiatt hidak háttöltési anyagaként is kiváló), a pernyetöltés olvadási kárra nem érzékeny. Beépítés előtt a kijelölt zagyteret fúrással vagy egyéb módon fel kell tárni. Mintavételek után az MSz 14043 szerinti szemeloszlást és víztartalmat, tömörítési adatokat (qd max és w opt), térfogatsürüséget meg kell határozni. A töltés felső rétegébe tervezett salakpernyének meg kell határozni a CBR-értékét is. Teherbírásként a legkedvezőbb tömörítési víztartalmú és előírt tömörségi fokú mintán meghatározott CBR értéket kell alapul venni. Vizsgálatokat zagyterenként és 3
50.000 m "ként kell végezni. aszfaltgyártásnál a mészkőliszt töltőanyag helyett. A tömör aszfaltburkolatok építéséhez az aszfaltgyártás során a fölmelegített adalékanyagból ún. exhaustor-port szívnak el, amely pornak töltőanyagként való felhasználása ismert és szabályozott. Mivel ez nem elégséges mennyiség, őrölt mészkőliszttel pótolják a hiányt. Erre a célra azonban alkalmas az erőművi finom száraz pernye is. Miután ez az anyag előkészítés nélkül vihető be az aszfaltkeverékbe, koncepcionálisan kell előnyben részesíteni az olyan anyagokkal szemben, melyek természeti ásványi anyagok felhasználásával primer termékként állítódnak elő. (Lásd mészkőliszt, amelynek Blaine 2
- cm /g - szerinti fajlagos felületéhez képest a pernye Blaine szerinti felülete a bitumen felvétel szempontjából kedvezőbb.)
82
Hórvölgyi Lajos
3.2. Közvetett hasznosítás hidraulikus pernye kötőanyagként •
nem hidraulikus pernye kötőanyaggyártás a pernye iktatva)
aktiválva, leválasztás
kötőanyagként (erőmüvi technológiai folyamatába
salaktéri pernye adalékanyagként, hidraulikus kötésű keverékbe •
salaktéri pernye töltésképzőként
•
soványbeton burkolatalapok, talajstabihzálások stb. (telepen előkeverve, illetve helyszínen bedolgozva)
A közvetett hasznosítás technológiáit nem ismertetem, hiszen a műszaki feltételek, a bedolgozási módok, a minőség-ellenőrzés és a minősítés szempontjai előírásokban, szabványokban, és szakirodalomban nagy bőséggel fellelhetők. Azt azonban c helyt is érdemes rögzíteni, hogy megfelelő szemeloszlású zúzott adalékanyagból és murvából már 2-3 % mészhidrát és megfelelő összetételű S-l2 ('k savanyái pernye hozzáadásával víz és fagyálló betonalap készíthető. Kavicsos homokok és kőbánya meddők esetében 3-4 % mész és 12-16 % savanyú pernye adagolása szükséges.
[3.3. Vannak a pernye felhasználásnak az útépítésen kívüli lehetséges és nagyon fontos területei is. Korábban nagy mennyiségben hasznosult a pernye-portland cement gyártás során vagy szerkezeti betonok, építőelemek gyártása során töltő- illetve adalékanyagként. Vagy a festék és műanyagiparban töltőanyagként. Nagy jelentőséggel bír a mezőgazdaságban is, amidőn az ellúgosodott talajok javítására használják a zagytéri savanyú pernyét.]
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési
y-5
hasznosításában
4. Az 1975 - 1989 közötti évek hazai eredményei 4.1. Töltésépítésben A zagytéri pernyéből készült töltések minden tekintetben megfelelnek a vonatkozó minőségi előírásoknak. Előnyös tulajdonságaik pedig előzik a hagyományos földmű technológiát. Előnyök: olvadási kárra nem érzékeny, nagy teherbírású töltés készíthető belőle, nem vízérzékeny, kifejezetten vízelnyelő és vízáteresztő anyag, így belőle töltés csapadékos időszakban is készíthető, 3
•
alacsony térfogatsúlyából (yomax. = 1,07 - 1,25 t/m) következik, hogy gyenge (vizenyős is) teherbírású altalajon is jól megáll, utántömörödése alig van. Ez a tulajdonsága hidak háttöltés készítésénél mutat nagy előnyt, ha van szabad mésztartalma (akár 3-4 % elégséges) a hidraulikus kötőképessége beindulhat, s a töltés teherbírása időben növekszik. hátránya, hogy fejtése, szárítása speciális eszközöket kíván, hogy igényes töltésalapozásra van szükség (geotextília- és homokos kavicsszürő réteg terítés), valamint nélkülözhetetlen a vízelvezető árok elvezetése.
Mindezek ellenére igen kis mennyiségben épült belőlük töltés. Ezek: -
az Oroszlány-bokodi úton
52.000 \T?
-
a 36. sz. főút 0-3,0 km-es szakaszán
48.000 m 3
— a 6/A. sz.. főút pécsi elkerülésénél
42.000 rrF 8.000 m 3
— egyéb helyeken Összesen:
150.000 m 3
84
Hóirőlgyi IMJOS
4.2. Az 1975-19N9 évek között útépítés és útfenntartás területén felhasznált pernye kötő- és töltőanyaggal készült burkolatalapok és kopórétegek mennyiségi kimutatása.
Alkalmazás erősítés n m"-
p. filler
m~
s/élesítés n irr
m"
stah. keverék Ion na
telhas/.n. pernye (unna
1975
16.500
2.025
-
-
6.314
1.072
1976
-
-
-
-
-
1977
-
4.500
-
1.360
203
1978
45.270
12.701
10.920
25.171
3.887
1 979
79.062
A") g")0
19.040
10.890
53.643
7.496
19X0
2.000
41.4X2
1.500
78.945
1X4 33
3.200
Hvs/ám
burk. alap
i
Bérmunkák -
660
37.211
5.214
65.0X7
69.010
275.351
43.029
8.019
44.243
137.355
362.X03
178.510
151.885
24.09X
90.X 32
59.X74
341.249
130.099
154.337
2X.699
197519X0
92.044
19X1
1 1.090
19X2 19X3
Bérmunkák 1981 19X3
X9.X4X
19X4
67.090
85.901
312.698
161.376
178.092
23.402
19X5
72.X55
58.045
303.977
237.000
137.917
14.613
19X6
153.761
67.789
294.988
392.200
170.942
20.313
19X7
23X.595
45.300
157.738
1.299.695
154.376
23.264
19XX
134.074
16.X40
53.697
731.000
X0.526
12.0X6
1 9X9
XX.600
IX. 700
18.300
504.000
39.123
10.253
1.225.X64
65X421
1.945.920
3.999.726
1.2X6.608
191.110
()ss/esen:
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési
85
hasznosításában
4.3. Az előbbi mennyiségek megyénkénti kimutatása: Alkalmazás burk. alap
9
„ , ,
9
erősítés var
szélesítés m^
p.filler m
9
9
stab, keverék tonna
m
felhaszn. pernye tonna
Összesítés megyék szerint 1975-1989 1. Baranya
151.310
60.072
28.369
892.371
85.373
17.106
2. Bács-Kiskun
-
4.520
-
-
1.784
120
3. Békés
29.452
5.480
140.210
-
47.142
12.615
4. Borsod-A-Z.
69.333
20.535
311.500
12.000
101.486
11.190
-
-
4.260
-
24
5. Csongrád 6. Fejér
1.608
1.243
141.496
12.300
40.755
6.166
7. Győr-Sopron
70.070
59.358
110.598
711.250
99.392
13.261
8. Hajdú-Bihar
42.700
39.061
1.800
14.172
30.171
5.146
9. Heves
68.148
14.605
188.143
29.490
76.274
10.908
10. Komárom
430.666
139.810
412.910
1.286.523
333.424
56.121
2.760
85.165
11.656
11. Nógrád
18.470
126.831
92.590
12. Pest
119.433
4.200
78.723
6.600
101.872
11.843
1 3. Somogy
22.200
610
12.749
254.000
17.993
2.377
14. SzabolcsSzatmár
-
-
-
20.300
-
175
.15. Szolnok
7.940
11.420
57.168
15.600
20.331
5.131
16. Tolna
20.100
20.917
17.584
710.500
26.635
9.480
17. Vas
21.160
45.830
15.800
-
20.076
1.304
18. Veszprém
106.394
83.866
275.336
27.000
159.194
13.727 '
19. Zala
47.880
20.063
61.044
600
38.541
2.660
Összesen:
1.225.864
658.421
1.945.920
3.999.726
1.286.608
191.110
H6
Ilóirölgyi Lajos
Telepen, illetve helyszínen kevert stabilizációval épült burkolatalap, burkolatszélesítés és pálya-megerősítés összes mennyisége 1975-1989 között mintegy 4,0 millió m A pernye töltőanyaggal készített aszfalt kopórétegek mennyisege ugyancsak eléri a 4,0 millió m _t. Kötő- és töltőanyagként tehát 15 év alatt mintegy 200.000 t pernye lett íelhasználva. Miközben a cementgyártáshoz évi 300.000 t -t vettek igénybe. Az aszfalt töltőanyag éves igénye 1.0 millió t aszfaltgyártás esetén 80.000 t/év. Érzékelhető, hogy a Magyarországon ez ideig felhalmozott közel 160 millió t pernye eltüntetéséhez a töltésépítés és burkolatalap adalékanyagként^ felhasználás terén érhetünk el számottevő eredményt.
5. Az 1975 és 1990-es évek között pernyehulladék alkalmazásával készült utak és útfenntartási munkák utóvizsgálatának tapasztalatai A közlekedési tárca rendelkezésére az 1994-95-ös években az alkalmazott technológiai területeken (töltésépítések, soványbeton burkolatalapok, pernye fillérrel készült aszfaltok - kopórétegek -) utóvizsgálatokra került sor. A Közlekedéstudományi Intézet szakemberei 1983-84 években megfigyeléseket tettek és állapotfelvételeket készítettek némely utakon. Ezek az utóvizsgálatok azonban igen kis mennyiséget érintettek és nem azonosak a '94-es utóvizsgálat metodikájával. Ezért a KTI adatait jelen értékelésbe nem lehet bevonni.
5.1. Töltésépítések tapasztalatai Az Oroszlány- Bokod-i út esetében semminemű meghibásodás nem volt tapasztalható. •
A 6/A sz. főút Pécs elkerülő szakaszán csupán a rézsűk felületén fordult elő kisebb kimosődás, de ez a hiba nem a pernye anyagra, hanem a rézsűk helytelen védelmére vezethető vissza.
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési hasznosításában
°'
A 36. sz. főút egy szakaszán jelentős süllyedés volt tapasztalható. A meghibásodás két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a töltésépítés rendkívül mély fekvésű, vizenyős területen történt, mely területen az aljnövényzet füzes vessző volt, amit ugyan levágtak, de a torzsát nem távolították el. Következésképp az alapozási technológiához tartozó (feszültség elosztó) geotextilia a ráhordott szemcsés anyag és szállítótömörítő jármüvek folytán több helyen megsérült. Az eredeti hiba azonnali helyreállítása nem történt meg. Másik ok, hogy a '80-as évek végétől igen hosszú száraz idő következett be, a talajvízszint erőteljesen csökkent, ami a töltések kiszáradását is előidézte. A süllyedés szinte természetes.
5.2. Soványbeton burkolatalapok tapasztalatai A mintegy 4,0 millió m^ burkolatalap utóvizsgálata három ütemben történt. •
állapotfelvétel helyszíneléssel, amelyet kiértékelő jelentés követett (1994). A helyszíni felmérés kiterjedt teherbírásmérésre, a bomlások mértékének megállapítására, a meghibásodások területmérésére és a repedések (ritka, közepes, sűrű, szakaszos feloszlású) minősítésére. (A pernye töltőanyagú aszfaltrétegek szemléjét nem egészítették ki felmérési adatokkal, mivel ott a minőségi állapot megállapítása szakaszokra bontva nem tükrözte volna valósan a burkolat állapotát.) az észlelt hibás útszakaszok feltárása magminta fúrással, mintafurészeléssel, bontással. A minták fizikai és kémiai vizsgálata alapján minősítés készült, rámutatva a technológia és építési hibákra (1995), a minőségileg kifogásolt pályaszerkezetek javítására technológia készítése.
5.3.
Pernye töltőanyaggal készült aszfaltrétegek tapasztalatai
Megközelítően 4,0 millió m^ aszfaltréteg készült. Ezen felületen 13 mintasorozat (39 db mintatest) és 8 kontrollsorozat (24 db kontroll mintatest) kilürása és vizsgálata történt meg. A minták és kontrollmintak adatai a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelve álltak elő.
88
Hó/völgyi Ixijos
A 39 db minta közül egy sorozat (3 db), a 24 db kontroll minta közül 1 sorozat (3 db) nem elégítette ki a tervezési előírásokat. Az eltérés (7,6 %), tűrhető. A minlatestek és kontroll-mintatestek bitumentartalmának összehasonlításából kitűnik, hogy 21 db mintánál a bitumentartalom kedvezőbb, mint a kontroll -mintatesteké. A 24 mintából 15 mintatest Marshall-hézag tartama kedvezőbb a kontroll mintatestek hézagtartamánál. •
A mintatestek testsürüsége. merevségi modulusa optimális értéket adott
Az utóvizsgálatok eredményéből levonható az a következtetés, hogy a pernyeanyagú technológiával készült töltéseken, soványbeton alapokban és kopórétegekben veszélyre utaló hiányosságok nem fordultak elő. A lokális kisebb hibáknál gyártási, illetőleg építési technológiai hiányosságokra lehet következtetni.
6.
Miért állt le a hasznosítás?
Elöljáróban már kifejtettem a hasznosítás ellehetetlenülésének feltárható okait. E pontban emlékeztetőül megismétlem és nyomaték kedvéért néhány további gondolattal kiegészítem azokat. Az okokat keresve alapvető - az az egyébkent sajnálatos magyar tulajdonság hogy a PERNYE bármilyen célú felhasználása nem komplex szemléletben lett végiggondolva. A felhasználás egyoldalúan, csak a cementipar, a magas- es útépítő ipar által volt felkarolva. A felkarolást érdektelenül szemlélte és nem támogatta a Kormán}' és egyéb ágazatai. Nem állt elő az az ÁLLAMI akarat és az azokat érvényre juttató jogszabályok, amelyek kötelezővé tették volna:
-
a „pernyével terhelt területeken'" folyó beruházásoknál a hagyományos vagy hulladék felhasználás előny-hátrány vizsgálatát, hulladék előny esetén a köteles alkalmazást (tervezőnek, beruházónak, erőműnek, kivitelezőnek egyaránt), hulladék hátrány esetén - érdekeltségi körben - a költségkompenzálást, sőt dotálást (erőmű részére, kivitelező részére), a hulladék anyaggal pályázók versenyelőnyét, adókedvezményét, hitelhez jutásának könnyítő lehetőségét. stb.
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési
hasznosításában
m
Nem, hogy nem írták elő, sőt! Akadályozták. Nagyobb létesítményeknél (elsősorban autópályáknál) a pernyehasznosítást a pályázati feltételekben tiltották (? Miértre a válasz: csak!). A túl merev műszaki szabványokat, szabályzatokat, műszaki előírásokat nem oldották, nem adtak rugalmas mozgásteret. A környezetvédelmi jogszabályok a pernyét a kodifikációs folyamat automatizmusában VESZÉLYES HULLADÉKNAK minősítették. Ezáltal alkalmazását ellehetetlenítették, a kezdeményezőknek kedvét vették. A földvédelmi törvény rá sem mozdult arra a gondolatra, hogy a „pernyével terhelt területen" tiltani kell a föld töltésépítésre való felhasználását. (Vagy ha nem tiltja olyan árstruktúrát ír elő, ami a beruházót, vállalkozót bele kényszeríti a hulladék hasznosításába.). A bányakapitányságok sem kaptak olyan kényszerítést, hogy bányanyitási kérelem során elutasítsák a földanyag kitermelést. A vállalkozói nyereségképzésében sem történt változás. Maradt az alacsony díj kis haszon, drága munka nagy haszon. Vagyis olcsó anyaggal nem érdemes dolgozni szemlélet. Szinte természetesen technológia kifulladása.
következett
be a nagy igyekezettel
alkalmazott
További ok, hogy : a túlzott teljességre való törekvés. A kezdeti sikerek után szinte minden útépítésnél erőltették. Még cement-pernye reléállomásokban és indokolatlanul nagy szállítási távolságokban is gondolkodtak. Tanulság, hogy a jövőben beruházásonként konkrétan kell vizsgálni, hogy hol van pernye, milyen az elérhetősége, van-e ott további hálózatfejlesztési cél, és megvalósításának mi a reális ideje. Projektenként kell előny-hátrány összehasonlító vizsgálatot készíteni. Ezek a vizsgálati anyagok képezzék a döntés, a pályázat, a támogatás stb. alapjait. Természetesen fentiekre tekintettel kell a területfejlesztési, környezetvédelmi stb. alapok támogatását megítélni, gondolkodásunkban mindig is, de mostanság különösen uralkodó az „én házam, az én váram" filozófia. Lefordítva, ami nem az én területem, amiből nekem nincs hasznom stb. az nem érdekel. így áll elő az a helyzet, hogy az egyes szakmák, tevékenységek stb. határterületén elhelyezkedő ügyeknek nincs gazdája. Hiányzik a KOMPLEX szemlélet, az az intézmény, amely a komplexitást megvalósítaná,
90
HúrvölgM Laps
az is a terjedés akadálya lehetett, hogy az „ipari melléktermékek'* túl tág fogalom. Abba fel lett sorolva minden, a bányameddőtől a kohósalakon át a pernyéig. A felsoroltak között pedig sok volt az ab ovo visszatartó. (Pl. építési törmelék), s az egész nemes ügy hendikeppel indult, az ÁLLAMI érdek csak akkor jut érvényre, ha az anyag alkalmassága, hasznossága mellett az alkalmazás műszaki szabályozása és jogi háttere (garanciák stb. dolgokra kell gondolni) is rendelkezésre áll. Ma már nem a szemeloszláson, az optimális víztartalmon, a CBR és E2 értéken, a rézsűk dőlésszögén, a terítés-tömörítés vastagságán, az alapozás szükségességén (vizenyős talaj, rendezetlen vízelvezetés stb.) és még sok más szemponton kell vitatkozni. Ma azt kell vizsgálni, hogy az ÁLLAM-nak, a környezet és természetvédelem, a földvédelem, a nemzeti ásványvagyon-védelem (a FÖLD védelme) stb. olyan fontos szempont-c, hogy ha drágább is az ipari melléktermékek helyettesítő anyagként való alkalmazása, annak prioritását tör vényben elrendeli, s természetesen a költségtöbbletet költségvetésből kompenzálja. (A Széchenyi-terv egyetlen fejezetében sem olvastam ehhez közelítő filozófiát.). regen a projektekhez a tervezőnek méret és mennyiségszámításon (meg pedig nagyon precíz, patika mértékű számbavételen) alapuló költségvetést (egységárelemzés utáni, tehát organizációs tervből kiindulót) kellett készíteni, s ez képezte a szerződés összegét, a vállalkozás díját. Na már most, ha adott egy olcsó, nagyon olcsó anyag, akkor a díj alacsony, a vállalati kereset kicsi. Ez nem ösztönöz a melléktermék alkalmazására. Ráadásul, ha a technológia (szállítás, keverés, bedolgozás stb.) kényesebb a hagyományosnál, nagyobb odafigyelést, magasabb kvalifikációt igényel. Vagy olyan gépi eszközt (akár kiegészítő gyanánt), amit be kell szerezni, vagy bérelni, vagy lízingelni (Pl. csigás folytonkeverő gép) már nem biztos, hogy megéri. Ezeket a hátrányokat kompenzálni kell. Nyilván annak, akinek az előző pontban felsoroltak alapvető érdeke. ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT, HA EZ AZ „IRÁNY" NEM VÁLLALKOZÁS BARÁT, NEM MEGNYERŐ, KIS HASZNOT EREDMÉNYEZ STB. HIÁBA A NEMZETI MÁZ, A SZÓLAM - NEVEZETESEN NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEK, KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐNY, NEMZETI KINCSEINK (ÁSVÁNYI VAGYON, FÖLDVAGYON) VÉDELME STB. - A PERNYE HASZNOSÍTÁS NEM FOG ELTERJEDNI.
Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési
hasznosításában
91
7. Legfontosabb teendőink A pernye útépítési (de bármilyen) célú hasznosításának kérdését mai holtpontjáról kormányzati szinten kell elmozdítani. Meg kell valósítani a komplexitás elvét, elhárítva az okok közt felsorolt és fel nem sorolt hátráltató tényeket. Elöljáróban: intézményes és intézményen kívüli oktatás megszervezése, kutatás újbóli indítása, továbbfejlesztése, teljes körű jogi szabályozás és harmonizáció az érintett tárcák területén (legfőképp: GM, KM, KöViM, FVM, BM, önkormányzatok!), műszaki szabályozás korszerűsítése, érdekeltségi és támogatási rendszer kidolgozása, működtetése, a finanszírozási alap és mód megteremtése. Legfontosabb az ösztönzés. Ösztönzés olyan mértékben, hogy a minden tekintetben többlet ráfordítás legalább olyan, vagy egy picit nagyobb előnnyel járjon, mint a hagyományos technológiai mód esetén. A pernye útépítési célú alkalmazása tehát akkor fog széles körben terjedni, ha ösztönözve van. Ösztönözni az Államnak kell. (Hiszen állami beruházás, következésképp állana érdek.) Vagyis a költségvetésnek természetesen közvetett módon: - célelőirányzatból - környezetvédelmi alapból - földvédelmi, ásványvédelmi alapból - tb. - az EU stratégiai, illetve kohéziós alapjaiból pályázati úton támogatás igénylése. A pernye előállítójának vagy tulajdonosának is érdekeltséget kell ajánlani. Ennek több módja lehet. Pl: - tároláshoz nem kap több területet, - olyan áron adhatja, hogy abból bevétele keletkezzen - stb. Az ország természeti kincseinek (ásványi anyag, termőterület stb.) jogi védelme is szükséges. Különösen ott, ahol egyértelműen kimutatható a helyettesítő anyag mennyiségi, minőségi megléte.
92
HóiMölgyi Lajos
A közvetett mód nem csak készpénz, lehet. A közbeszerzési pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a termelés során keletkezett hulladékokat, ipari melléktermékeket (természetes használati értéken, de akár drágábban is) hasznosítják Nincs, nem lehet időszerűbb feladat, mint a témakör újbóli felemelése. Úgy, hogy az 1990-es évektől gyökeresen megváltozott gazdasági környezethez igazodva kidolgozódjon, megteremtődjön a másodlagos nyersanyagok, ipari melléktermékek komplex hasznosítási technikája. Technika alatt ez esetben a kutatás, a kísérletezés, a tervezés, a beruházás, a kivitelezés mozzanatait, s az ahhoz tartozó jogi-műszaki szabályozás feltételeinek előállítását, ezt követően pedig az érdekeltségi rendszer kialakítását kell érteni. A jogi-műszaki szabályozás át kell. hogy fogja a természetvédelmi, földvédelmi, környezetvédelmi területeken tűi a nemzetgazdasági, a költségvetés védelmi érdekeket. Összességében az ÁLLAMI, a csoport és az egyéni érdekek harmonizációja elvén teremtődjék meg végre a hasznosítás KOMPLEXITÁSA! "Földünk parányi bolygója csak a világmindenségnek. Rajtunk áll, hogy olyan csillagot alakítsunk belőle, melynek lakóit nem ostorozza háború, nem gyötri éhség és félelem, nem tépi száz féle ostoba megkülönböztetés faj, bőrszín, világnézet szerint. Adj előrelátást és elszántságot, még ma belekezdeni a munkába, hogy fiaink és unokáink büszkén viselhessék majd az EMBER nevet." (ENSz fohász)
