Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája a XXI. Század elején Dr. Agárdi Péter habil. CSc, egyetemi tanár,intézetigazgató, tanszékvezető
Háy János Házasságon innen és túl
Vörös Beáta Informatikus könyvtáros KL I/2 Pécs
Dolgozatomban
Háy
János
Házasságon
innen
és
túl
című
novelláskötetét szeretném bemutatni. Igazából a cím volt az, ami miatt választásom erre a könyvre esett, bár tudom, az nem mindig árul el valós tartalmat. Mint pár hónappal házasságkötés előtt álló, gondoltam még jól fog jönni pár „tanmese” a házasság rögösnek mondott útjáról és a műfaj is közel áll hozzám. Gondoltam, de egyes részek inkább riasztóan hatottak, s felborzolták a kedélyemet, majd az olvasás végére egészen megtetszett a kötet. Az Új Palatinus Könyvesház Kft. Által 2006-ban kiadott könyvvel korábban még nem találkoztam, a szerzőnek csupán egy-egy novelláját olvastam. Így kritikát sem kerestem előre, nem szerettem volna, ha behatárol mások véleménye, élménye, hisz mindenkinek mást adhat ez a novelláskötet is. Utólag olvasva a kritikákat, Fazekas Sándorral értek egyet, aki azt írta: „a szerző olykor indulatokat kavar, határokat sért, provokál”1. Sok esetben én is, mint olvasó így vélekedtem, holott a szerző csupán rávilágít a szabályok, normák megváltozására az életben. Sőt lehet azt mondani, tükröt tart a történetek szereplői elé. A legjobb tömör összefoglaló a műről egy kritika bevezetőjében olvasható: „A szép piros novelláskötet nagyon sötét, mint egy morbid útikalauz a budapesti élethez, mindenféle nemi (v)iszonyhoz, a képmutató családi élethez - a halálhoz.”2 Az első novellát (Sztreccs) olvasva kicsit elbizonytalanodtam, a számomra felszínes történet elijesztett. Ahogy haladtam előre, kitisztult, hogy a szerző valójában a mai Budapestet és környékét kívánja bemutatni, az ott élők széteső életét, és ez sikerült is neki. Feltárja benne a széthulló családokat, hol egy-megcsalt férj, egy megcsalt feleség, szerető, vagy egy kitaszított, háttérbe szorult gyermek (A harmadik fiú) személyét helyezve a középpontba. A történetek majdnem mindig tragédiába torkollnak. 1
Fazekas Sándor: A Háygyerek. In.:Forrás, 2007.11.sz. p. 95. Darabos Enikő: Útikalauz haladóknak – Háy János: Házasságon innen és túl (könyv). In: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14070 2
A kötet 4 fejezetre van osztva, ezek közül főként a negyedik fejezet nyerte el tetszésem. Sokszor jelenik meg benne a halál, de mégis magával ragadóbbnak tartom egyes darabjait, mint az első fejezethez tartozókat. Igazából a négy fejezet elkülönül egymástól, de mégis bizonyos szempont szerint össze is tartoznak, összeköti őket a tragédia, a felszínesség, a megcsalás, mint egy híd a két partot. Érdekesen mutatja be a házasságok szétbomlását. Ami egykor hatalmas szégyen volt, ma már szinte általános dolognak tekinthető, de valójában csak napjainkban lett olyan „divatos” dolog a megcsalás következménye, a válás. A szerző azért erre is rávilágít, és elgondolkodtatja az olvasót a hidas, azaz a harmadik fejezetben is, amikor elénk tárja a becsületes és cseppet sem napjainkból – a még hidak nélküli Budapestről - kiragadott fazekasember történetét, gondolatait, miközben épp a házasság szent kötelékét szegi meg. „Az, hogy tetszik, még nem megcsalás, bárkinek tetszhet bármi, főleg ha az szép, s ez a lány rendkívül szép volt Azután az, hogy szerelmes vagyok, az sem megcsalás, mert nem történik semmi. Aztán az, hogy szerelmes vagyok és történik valami, az is semmi, mert nem akkor történik, amikor az ő feleségét ezzel megbántaná, hiszen ő, mármint a felesége éppen nincsen itt.”3 A szerző mindvégig kerüli a hosszú, terjengős mondatokat, magyarázatokat. Szűkszavúan ír, de az olvasó mégis azonnal átfogó képet kap az eseményekről. Nincs meseszerűség, nincsenek nagy ívű leírások. Sokszor befejezetlenek a mondatai, az olvasó ennek ellenére fél szavakból is érti a szerzőt, akár egy házasságban. Olykor igen durván, nyersen fejezi ki magát, ezzel is mutatva, hogy a valóság napjainkban tényleg ilyen. Így a Lajos utolsó levele Feri feleségéhez című novellában is a szerető szavaival: „Hogy egy törpefasz, hogy egy törpefasz kockáztatná, hogy adatokat ad ki…”4 és még folytathatnánk. A kötet mélyen ülő családi titkokat is a felszínre hoz, mint a Titok című novellában, amely az első fejezet utolsó novellájaként kapott helyet,
3 4
Háy János: Házasságon innen és túl. Palatinus, 2006. p.125. Háy János: Házasságon innen és túl. Palatinus, 2006. p.43.
tudatosan. Az olvasó már-már úgy gondolja, itt egy újabb történet széthulló családról, szeretőről, aminek mindig ugyanaz lesz a következménye, de nem. Pont ez az, ami a korábbi novelláktól megkülönbözteti. Ebben egy rákos férfi önmarcangoló titkolózását, s vele együtt a feleség vívódását - miszerint minden bizonnyal belépett egy harmadik fél az életükbe - mutatja be. S valóban, az a bizonyos harmadik fél belépett, csakhogy itt a pusztító, s végül mindent birtokló betegség formájában. A szerző ezzel a novellával szinte nyitva hagy egy kaput gondolatainkban és nem zárja le teljesen a történetet. A második fejezet novellái már sokkal vegyesebbnek mondhatók, ezekben nem csak a házasság, a halál kerül a középpontba, hanem a családi kötelékek, a megszokott életmód, a vidékről való kitörés próbái, a szülői szeretet és az anyagiak. Az itt leírt novellák már kevésbé irritálók, de azért akad köztük megrökönyödtető is. Mire ide elérkezik az olvasó, rosszabbat már úgysem remél. Megjelenik benne az öregotthon, s a házától elszakadni nem bíró, s nem is akaró öregember, akit családja csupán pénzeszsákként kezel. Az író ezzel is utal arra, hogy sokaknak mennyit ér, vagy mennyit sem ér az az ember, szülő, akinek szinte mindent köszönhet. A negyedik fejezet novellái a halál érkezését mutatják be más - és más szemszögből. Két általam nagyon megkedvelt darab a Csöpi és a Szilveszter volt. A Csöpiben a gyermek és állat szoros - olykor szorosabb, mint két ember kapcsolata – rajzolódik ki előttünk. A szerző előrevetíti a történteket, így az olvasó kicsivel a „feltárás” előtt szembesül azzal, amivel a kisfiúnak is kell, Csöpi elvesztésével. A történet számomra megrendítő, holott más kritikában „haláltémát üresjáraton erőltető darabként”5 említik. Megdöbbentő a negyedik fejezet A telefonszerelő című novellájában a dolgos, feleségét szerető, s neki mindent megadó buszsofőr családapa drámai menekülése szégyene elől a halálba. Ezt a novellát olvasva szinte újra visszaérkezünk a vidéki kis faluból a nagyvárosba, a mai Budapestre.
5
Darabos Enikő: Útikalauz haladóknak – Háy János: Házasságon innen és túl (könyv). In: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14070
Összességében semmiképp nem mondható, hogy a kötet belesimulna az átlagos novellakötetek szürke tömegébe. S a mű a szerző elmondása szerint végeredményében vidám, hiszen akkor kezdünk el gondolkozni, amikor szembesülünk a problémákkal.
