KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

ZSKF TKK HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011.

ZSKF TKK KÖNYVEK 2.

KÖNYVEK 2.

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL 2009-2011.

HAVASI ÉVA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.108/2/KMR-2009-0011 KERETÉBEN

1

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2011. SZEPTEMBER

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011.


___________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ___________________________________________________________________________________________________

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL 2009 – 2011. SZERKESZTETTE: HAVASI ÉVA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT KERETÉN BELÜL

KÖZREMŰKÖDÖTT: KABAI IMRE, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

ZSKF TKK BUDAPEST 2011. SZEPTEMBER ZSKF TKK KÖNYVEK 2.

2



A jelen kiadvány a „PEGAZUS” Projekt TÁMOP 4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program keretein belül készült.

© L’Harmattan Kiadó, 2011. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2011. © Havasi Éva, 2011.

A kiadványt szakmailag lektorálta: Pálvölgyi Miklós

ISBN 978-963-236-447-6

ISSN 2062-7424

Sorozatszerkesztő: Kabai Imre

A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.

3



Tartalomjegyzék ELŐSZÓ ................................ ................................ ................................ .................... 6 1. BEVEZETÉS ................................ ................................ ................................ ............ 7 1.1. A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) konzorciális együttműködésben ...................................................... 9 1.2. A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) fejlesztésének általános célja ........................................................ 11 2. DIPLOMÁS PÁLYA KÖV ETŐ RENDSZER (DPR) K ERETÉBEN VÉGZ ETT KUTATÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE ................................ ................................ ................................ .......... 12 2.1. Hallgatói motivációs vizsgálatok ..................................................................................................................... 12 2.2. Végző, illetve végzett hallgatók pályakövetése .............................................................................................. 12 2.3. Munkáltatói vizsgálatok .................................................................................................................................. 15 2.4. Oktatási, oktatói vizsgálatok ........................................................................................................................... 16 2.5. „Sziget-kutatások”........................................................................................................................................... 16 3. DIPLOMÁS PÁLYA KÖV ETŐ RENDSZER (DPR) A Z ALUMNI ÉS A KARRIE R CENTRUM KAPCSOLATA ................................ ................................ ................................ .......... 17 4. A KOMPETENCIA, MI NT A KUTATÁSOKAT ÖSS ZEKÖTŐ KÖZÖS NYELV ............................ 19 4.1. A kompetencia fogalma .................................................................................................................................. 19 4.2. A kompetencia mérése a DPR kutatások során .............................................................................................. 22 5. AZ OKTATÁSI RENDS ZER KULCSSZEREPLŐI I. AKTÍV HALLGATÓINK ............................... 23 5.1. Jelenlegi diákjaink (aktív hallgatóink) főbb jellemzői ...................................................................................... 23 5.1.1. Nem, Tagozat, Évfolyam, Szak (Kvóta-adatok) jellegzetességei .............................................................. 23 5.1.2. Az életkor és a lakóhely jellegzetességei ................................................................................................. 29 5.1.3. Képzési tervek adatok, továbbtanulási tervek ......................................................................................... 31 5.1.4. Munkával, elhelyezkedéssel kapcsolatos tervek...................................................................................... 35 5.2. Kompetenciák aktív hallgatóink körében........................................................................................................ 44 5.2.1. Szakok szerinti kompetenciák az aktív hallgatók körében ....................................................................... 52 6. AZ OKTATÁSI RENDS ZER KULCSSZEREPLŐI – II. VÉGZETT HALLGATÓ INK ........................ 66 6.1. Végzett diákjaink főbb jellemzői ..................................................................................................................... 66 6.1.1. Nem, Tagozat, Évfolyam, Szak (Kvóta-adatok) jellegzetességei .............................................................. 66 Életkor, lakóhely ................................................................................................................................................. 74 Honnan jöttek, hova mennek - Iskolai előzmények és a tervezett folytatás .................................................... 77 Munka, munkahelyi jellemzők ............................................................................................................................... 80 A végzettség és a munkahely kapcsolata ........................................................................................................... 87 A végzettek jövedelmi helyzete ........................................................................................................................ 92 A végzett hallgatok a kompetenciák tükrében ...................................................................................................... 96 AZ OKTATÁS KULCSSZER EPLŐI – III. OKTATÓK ................................ ............................. 113

4



A kutatási eredmények visszacsatolásásának lehetősége az oktatásba .............................................................. 113 Az oktatók véleménye a hallgatói kompetenciákról ............................................................................................ 115 Az oktatók véleménye a pályakövető rendszer szükségességéről, a benne rejlő lehetőségekről ...................... 116 Az oktatók Egyéb észrevételei ............................................................................................................................. 119 A IV. KULCSSZEREPLŐ - A MUNKÁLTATÓK ................................ ................................ ... 123 A munkáltatók véleménye a vizsgált kompetenciákról ....................................................................................... 124 NÉHÁNY ÉRDEKES INFOR MÁCIÓ SZIGET -KUT ATÁSRÓL ................................ ................... 134 Röviden az előzményekről ................................................................................................................................... 134 Érdekes eredmények............................................................................................................................................ 135 RÖVID ÖSSZEGZÉS, TA N ULSÁGOK ................................ ................................ .............. 144 UTÓSZÓ ................................ ................................ ................................ ................ 149 MELLÉKLETEK ................................ ................................ ................................ ........ 150 A minta-tervező modell alkalmazása ................................................................................................................... 151 Aktív hallgatói kérdőív.......................................................................................................................................... 153 Végzett hallgatói kérdőívek, 1-2 .......................................................................................................................... 169 Sziget-kutatások kérdőíve ........................................................................................................................................ 6 200

5



ELŐSZÓ

Míg néhány évtizeddel ezelőtt viszonylag könnyen eldönthette egy fiatal, hol, milyen diplomát érdemes megszereznie a magas jövedelem és egy biztos állás érdekében, ma már nagyon nehéz jó döntést hoznia. Nem könnyű a friss diplomások helyzete, hiszen sokszor csak a végzés után szembesülnek azzal, hogy nem is olyan egyszerű az elhelyezkedés, és problémákkal teli a beilleszkedés a munka világába. De a munkáltatók sem elégedettek manapság, hiszen ebben a változó, válságokkal teli világban egyre nehezebb megfelelő felkészültségű diplomásokat találniuk, akik kellően felkészültek a rájuk váró feladatokra. Mindezek a kihívások elsősorban a felsőoktatás szereplőit érintik: hogyan oktassunk, milyen feladatokra készítsük fel hallgatóinkat? Egyetlen egyetem vagy főiskola sem teheti meg immáron, hogy ne foglalkozzon volt hallgatói sorsával, hiszen komoly felelőssége van abban, miként boldogulnak a diplomásai. A leghatékonyabb megoldást ezekre az új típusú és erősödő dilemmákra a „Diplomás Pályakövető Rendszer” (a DPR) kínálja. Mi is ez valójában? Milyen hozadéka lehet az alapját képező kutatás-sorozatnak az oktatás szereplői és a munkáltatók, illetve az intézményekből kikerülő diplomás munkavállalók számára? Erről szól ez —az eddigi ZSKF TTK füzetekben megjelent, vagy kutatási beszámolókból, háttértanulmányokból megismerhető információkra építő —összefoglaló tanulmány.

A kutatássorozat a Pegazus Projekt keretében valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati kiírása alapján, a TÁMOP 4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program keretében. Vizsgálati eredményeink zöme a „Diplomás pályakövetés” cím alatt a ZSKF honlapján is megtalálható, e helyen a 2009-2011-ben zajló kutatásaink eredményeiből készítettünk egy tömör összefoglalót.

A ZSKF TTK munkatársai ezúton is megköszönik a kétéves munkában résztvevők értékes segítségét.

Budapest, 2011. szeptember

Kabai Imre A DPR kutatás-sorozat vezetője

6



1. BEVEZETÉS

Annyi bizonyos, hogy a tudományosság elefántcsonttornyába zárkózó felsőoktatásnak vége, és ez a megállapítás különösen igaz ez egy magánfőiskolára, amelyet a hallgatói befizetések finanszíroznak elsősorban. Az oktatás a munkaerő-piaci és a hallgatói igények, valamint az oktatók szakmai igényességének, tudásba vetett hitének a helyi optimumaként valósul meg. Teichler szerint a tudomány és a munka világa közti feszültség részben abból adódik, hogy a munkaerő-piaci igényektől függetlenül a tudományos-oktatási világban a tudás önmagában is érték! A felsőoktatás tömegessé válásával, nyilvánvalóvá vált, hogy a főiskoláknak egyszerre kell felkészítenünk a hallgatóikat az egyetemi továbbtanulásra, illetve a munkaerő-piacra lépésre is. Ez a kettősség jelenik meg a felsőoktatási rendszer Bologna-rendszerű átalakításában, amelynek elfogadtatása az oktatók számára sem egyszerű, ahogy azt az oktatókkal készített mélyinterjúkból kiolvashattuk. A Zsigmond Király Főiskola esetében olyan intézményről van szó, ahol a hallgatók nagyobbik része levelező képzésben vesz részt, tehát egyszerre tanul és dolgozik. Természetesen az ő elvárásaik különböznek a nappali tagozatosok elvárásaitól, hiszen míg az munka mellett dolgozó számára inkább végcél a főiskolai oklevél megszerzése, addig a nappalisok inkább csak egy szakasznak tekintik azt a továbbtanulás folyamatában, tehát inkább a mesterképzés felé törekednek és nem közvetlenül a munkaerő-piacra. A 2010/2011-es tanévben 237 ezer diák vesz részt felsőfokú alapképzésben és ebből 161 ezer nappali tagozaton, és további 80,6 ezren mesterképzésben, ebből 57 ezer nappali tagozaton.

Miközben a potenciális hallgatói létszám, a fiatal korosztályok létszáma csökkent, a felsőfokú képzésben résztvevők száma, még inkább aránya, nőtt. Az 1990/91-es tanévben még 102 ezer hallgatót regisztráltak, számuk a 2005/2006-os tanévre közel 381 ezerre nőtt. Ezt követően a generáció létszámának csökkenése következtében a továbbtanulók aránya nő ugyan, de létszámuk némileg csökkent, s napjainkban 320 ezer körüli.

Egyre több intézmény verseng tehát a nagyobb arányban továbbtanulni szándékozó, ugyanakkor csökkenő létszámú hallgatókért. A magánfőiskolák léte egyértelműen a hozzájuk jelentkezők után járó normatív támogatástól, valamint a fizetőképes hallgatói létszámtól függ. Az államilag finanszírozott képzési helyek számának –tényleges és beharangozott - csökkentése egyre inkább eltolja a képzési kínálatot a fizetőképes hallgatók igényei felé. Ugyanakkor az intézmény, az oktatók presztízse a hagyományos elitképzésben megfogalmazott értékeken alapul.

7



A munkaerőpiac igénye az elitképzés arányának csökkentése mellett a célirányos szakképzés erősítése, munkaerőpiaci igényekre való (gyors és olcsó, „takarékos”) felkészítés. Ez a felsőfokú oktatási intézmények számára a tudásnak, mint „önmagában vett” értéknek az elengedését jelenti. Amíg a korábbiakban a tudást mint többékevésbé állandósult, leírható, könyvekbe zárható, végleges tartalmat vették számba, amelyet a korábbi nemzedékek feladata volt átadni a fiataloknak, addig korunk tudás-meghatározásában egyetlen állandóság van: a szakadatlan változás.

A mostani kötet a korábban már megjelent, a ZSKF TKK füzetekben megtalálható anyagokból merít, azok fontosabb eredményeit tartalmazza. Ezért az egyes témák iránt mélyebben is érdeklődök számára érdemes visszanyúlni ezekhez a tematikus fejezetekhez is.

8



1.1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 1

Egy olyan új rendszer bevezetéséről van szó, amelyet a más, fejlettebb felsőoktatású országokban már jól ismernek, nálunk a 2005. évi felsőoktatási törvény írja elő az intézmények számára. Arra kötelezi az egyetemeket és főiskolákat, hogy „kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet”, azaz keressék fel végzett hallgatóikat, és „önkéntes adatszolgáltatás alapján” gyűjtsék össze tapasztalataikat, majd számoljanak be arról, hogyan helyezkedtek el, mi lett a sorsuk a végzés után. A formális feltételei tehát már adottak egy pályakövetési rendszer kialakításának – de hogyan lehet megtölteni tartalommal? Alapvető kérdés ugyanis, hogy a DPR csak egy „kötelező penzum, amelyet kipipálunk, letudunk” (mindezek eredményeképpen egy „üres statisztikai számsor” keletkezik), vagy olyan értelmes feladat, amely hasznos információkat nyújt az érintetteknek!

A Zsigmond Király Főiskolán különös jelentőséget tulajdonítunk ennek a kérdésnek. Évek óta azon dolgozunk, hogy minden lehetséges módon kiaknázzuk a pályakövetési rendszer kínálta lehetőségeket. Tegyük hozzá: nagyon szerencsésen alakultak ehhez lehetőségeink, hiszen egy pályázat (ROP.3.3.1.) révén 2006 óta építjük a Karrier Centrumunkat, formálódik Alumni-mozgalmunk, ezekhez kapcsolódóan végzünk kutatásokat, folytatjuk kísérleteinket a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. A felsőoktatás alapvető feladata, hogy az általa kibocsátott hallgatóik minél könnyebben lépjenek be a munkaerőpiacra, és a beválásuk –jelentsen ez bármit is – minél sikeresebb legyen. Az a tevékenységünk minőségének „legfőbb bizonyítéka”, ha a volt hallgatóink sikerrel illeszkednek be a munka világába.

De mit is jelent mindez, és ami még fontosabb: hogyan biztosítható? Elképzeléseink szerint „a kompetenciák nyelvén” kialakíthatunk egy olyan „párbeszédet” a felsőoktatás főszereplői között, amelyből mindannyian sokat profitálhatunk. Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac a felsőoktatás egyfajta „megrendelője”: olyan diplomásokat keresnek, akik megfelelnek az elvárásaiknak. Elsődleges feladatunk tehát ezeknek az elvárásoknak a feltérképezése: annak megrajzolása, milyen készségek, kompetenciák húzódnak meg egy-egy értelmiségi tevékenység mögött. Ha a munkáltató felvázolja számunkra ezeket a „kompetencia-térképeket” az adott munkakörökre vonatkozóan (például azt, hogy mit vár el egy andragógus vagy szociológus végzettségűtől), akkor jó támpontokat kapunk ahhoz, hogy a „kimeneti elvárások” szempontjából elemezzük az oktatásunkat.

1

A DPR leírása Kabai Imre kutatásvezető témába vágó írásai alapján készült. Az összefoglaló kötet pedig az eddig elkészült ZSKF TKK füzeteket használta kiindulópontként.

9



Ebben a folyamatban a következő lépés a végzett hallgatóink vizsgálata: ők hogyan ítélik meg, az egyes kompetenciáik kialakításához milyen segítséget kaptak a felsőoktatásban, azaz a kilépésük pillanatában mely készségekkel milyen mértékben rendelkeztek. Legalább ilyen fontos, hogy beszámoljanak arról, milyen kompetencia-elemeknél tapasztaltak eltéréseket („túlképzés-alulképzés”) a munkavégzésük során. De beszámolhatnak arról is, milyen más tényezők, körülmények befolyásolták elhelyezkedésüket. Nem mindegy ugyanis, hogy a meglévő képességeiket hogyan tudták „eladni”, önmagukat „menedzselni”. Ezek a visszajelzéseik egyrészt abban segítik a főiskolát, hogy a képzést szakmai szempontokból fejlessze: a „tananyagok nyelvére” lefordítva csatolja vissza a kompetenciák kialakításával kapcsolatos teendőket, így változtatva az oktatáson. Ezen túlmenően arra is figyelmet fordítania, hogy mi az, ami a friss diplomásai elhelyezkedését, beválását segítheti: miként kell sikeresen kommunikálni a felvételi meghallgatás során, milyen legyen az önéletrajza, mire figyeljen, milyen ismeretekre van szüksége egy új munkahelyre bekerülve (a ZSKF Karrier Centrumának az ilyen jellegű fejlesztő tréningjei már évek óta folynak). Talán a fentiekből is nyilvánvaló: a végzett hallgatóink kulcsszerepet játszanak ebben az egész folyamatban. Ők a legfontosabb „információs forrásaink”, hiszen jól ismerik az oktatási intézményt, bizonyos távolságból egyszerre látják „kívülről és belülről”, így jobban megítélhetik annak erényeit és hibáit. Szembesülve a munkaerő-piaci elvárásokkal, ők azok, akik „a kompetenciák nyelvén” írhatják le az oktatás során szerzett ismeretek és a munkahelyi elvárások viszonyát. Felhívhatják a figyelmünket azokra a hiányosságokra, amelyek megnehezítették a beválásukat; vagy ellenkezőleg, kiemelhetik erősségeiket, amelyek elősegítették a karrierjüket. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a ZSKF tudatosan fejlessze oktatási tevékenysége minőségét. Nagy segítséget jelent tehát a munkáltatók és a volt hallgatók visszajelzése, de mindezeket szerencsésen kiegészítheti tanáraink tevékenységének, véleményének vizsgálata, ugyanígy kiemelt fontosságúak a főiskola jelenlegi hallgatóinak körében folytatott kutatások is. Mindezek kiegészítéseképpen fokozatosan kiépítettünk egy belső monitoring rendszert, amely a legfőbb biztosítékát adja a kutatások validitásának, tevékenységünk hatékonyságának, a „visszacsatolás” eredményességének. Korábbi tapasztalataink – elsősorban az öt intézmény (ZSKF, AVKF, WJLF, BMF és az ELTE-ÁJK) végzett hallgatóinak vizsgálata – arról győztek meg bennünket, hogy több felsőoktatási intézmény együttműködésében mindezek a célkitűzések

még

hatékonyabban

valósíthatók

meg.

Éppen

ezért

a

kutatássorozatot

konzorciumi

együttműködésére építve partnereinkkel (az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemmel, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, a Wesley János Lelkészképző Főiskolával) közösen készítettük el. A négy intézmény („konzorciális”) együttműködési szerződéseket, kutatási megállapodásokat kötött az együttesen megvalósítandó DPR kutatás-sorozatok lebonyolítása érdekében. A pályakövetés egyik legfontosabb új hozadéka, a kötelező feladatokon túl, a „párbeszéd” megvalósítása, a partnerség kialakítása a munkáltatók, a már

10



munkavállaló végzett hallgatók, az oktatási intézmények vezetése, az oktatók és hallgatóik között. Mindehhez a közvetítő nyelv „a kompetenciák nyelve” A folyamatokat a konzorciális intézmények karrier centrumai koordinálják, együttműködve a kutatókkal, az alumni szolgáltatókkal, a VIR szakértőivel, az intézmények vezetésével, a végzett és jelenlegi hallgatókkal, a munkáltatókkal. A ZSKF-en 2006 óta működő, jelentősebb ilyen irányú szakmai, tudományos előzményekkel is rendelkező Társadalomtudományi Kutatóközpont (a ZSKF) adja a „Konzorciális DPR Kutatócsoport” szakmai irányítását. A kutatásvezető Dr. Kabai Imre, a ZSKF TKK vezetője. A feladatok elvégzésében jelentős szerephez jutottak Krisztián Viktor, Burkovics Éva, Kabainé Tóth Klára és még sokan mások, akik munkáját az egyes ZSKF TKK füzetekből ismerhetik meg az érdeklődök.

1.2. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) FEJLESZTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS CÉLJA A DPR általános céljai , hogy 1. a felvételizők és a leendő hallgatók tájékozódni tudjanak arról, hogy az egyes intézmények képzéseinek elvégzésével milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon; 2. az ágazati stratégia kialakításához releváns információk álljanak rendelkezésre az intézményekben végzettek elhelyezkedési és karrier lehetőségeiről; 3. az intézmények pontos képpel rendelkezzenek a náluk végzettek karrierjének alakulásáról, így folyamatos visszajelzést kapjanak képzéseik minőségéről, erősségeikről, gyengeségeikről és a képzési struktúra változtatásának szükségességéről; 4. a karriercentrumok, az alumni szolgáltatások, a (potenciális) munkáltatók és a képzés szereplői (hallgatók, HÖK-ök, oktatók, oktatási egységek) az összehangolt DPR kutatások révén „párbeszédet folytatnak” a hatékonyabb felsőoktatás és a széleskörű partnerség kialakítása érdekében („a kompetenciák nyelve”); 5. a kutatás társintézményei, a konzorciumi partnerek (ANNYE, AVKF, WJLF, ZSKF) együtt alakítsák ki a megfelelő intézményi-szervezeti kereteket, közösen finanszírozzák azt, és végezzék a DPR szakmaimódszertani fejlesztéseit, az intézményi és a konzorciumi működés, valamint az eredmények, módszerek hatékonyságának vizsgálatát, a folyamatos nyomon követés és monitoring segítségével az eredmények közvetítését a központi DPR rendszerhez; 6. közösen alakítsák ki az eredmények a hasznosításának, visszacsatolásának a módszereit, szakmaiintézményi kereteit, a tapasztalatcserék lehetővé tegyék az intézmények legjobb gyakorlatainak cseréjét, további közös pályázatokat, projekteket, rendezvényeket.

11



2. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE

A közös kutatási projekt öt kutatási területet foglal magába:

1. az aktív hallgatói motivációs vizsgálatok; 2. a végzett hallgatók pályakövetése; 3. a munkáltatói vizsgálatok; 4. az oktatói vizsgálatok; 5. a „Sziget-kutatások”.

2.1. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK

Céljuk: a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerőpiaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése, a kompetenciák komplex vizsgálata, a karrier centrumok szolgáltatásai iránti igények, illetve a velük való elégedettség felmérése, az intézmények megítélése. Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (tavaszi szemeszter) végezzük, az első adatfelvétel időpontja: 2010 tavasz, évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatok módja: online standard kérdőíves adatfelvétel, „telefonos rásegítéssel”. A vizsgálat minden hallgatóra kiterjed.

2.2. A VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE

A pályakövetés célja: a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piacielhelyezkedési stratégiájának vizsgálata, a képzés és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése, a kompetenciákra, az alumni és karrier centrumok szolgáltatásaira, az intézmény megítélésére.

A vizsgálat a következő négy részvizsgálatot foglalja magába:

12


I.


Minden, adott évben diplomát szerző összes hallgató körében egy évvel a végzés után kérdőíves vizsgálat.

Első adatfelvétel (lekérdezés) időpontja: 2010. február–március, majd évente a fenntartási időszakban. Az első vizsgálatba bevont hallgatók diplomaszerzésének időpontja: 2009. A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel – „telefonos rásegítéssel”.

a. Az évente diplomát szerző összes hallgató körében - 3 évvel a végzés éve után - követéses vizsgálatot végzünk minden évben. b. Az évente diplomát szerző összes hallgató körében - 5 évvel a végzés éve után - követéses vizsgálatot végzünk minden évben.

Mindkét párhuzamosan végzett vizsgálat időpontja: minden év február-március (az első adatfelvétel: 2010. február–március; a következő: 2011. február-március), évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatba elsőként bevont végzettek diplomaszerzésének időpontja: 2007, illetve 2005 (a következőé: 2008, illetve 2006). A vizsgálatok módja: online standard kérdőíves adatfelvétel – „telefonos rásegítéssel”. Az 5 évvel a végzést követő vizsgálatban elsősorban azokat a hallgatókat keressük meg, akik a korábbi adatfelvételre válaszoltak.

II.

Az intézményben diplomát szerző hallgatók körében háromévente személyes megkeresésen alapuló és/vagy telefonos standard kérdőíves („mintavételes”) vizsgálatot végzünk – F-to-F és telefonos kombinált kérdezéssel.

A vizsgálat az utolsó három évben végzettekre (diplomát szerzettekre) terjed ki, azok megfelelő elemszámú, reprezentatív mintáján készül. A vizsgálatot az intézményi online adatfelvételektől eltérő időpontban, az adott év őszén végezzük el. Első adatfelvétel időpontja: 2010, majd évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatba bevont hallgatók végzésének (diplomaszerzésének) időpontja: 2007, 2008, 2009. A következő vizsgálat időpontja 2013 ősz, ekkor a 2010, 2011, 2012-ben diplomát szerzetteket kérdezzük. A vizsgálat módja: személyes megkeresésen alapuló (F-to-F) és/vagy telefonos standard kérdőíves adatfelvétel. (A két módszer kombinált alkalmazása: a telefonos elérések arányának javulásával a személyes megkeresések aránya csökken.)

13



A kérdőíveket úgy állítjuk össze, hogy egyrészt a különböző felsőoktatási intézményeken, karokon és eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek lesznek egymással, másrészt az egyes intézményi vizsgálatok eredményei összekapcsolhatóak lesznek az országos DPR vizsgálatok, illetve képzésterületenként más intézményi vizsgálatok eredményeivel.

A kiküldendő kérdőívek minden esetben öt, egymástól elkülönülő kérdéssorból (kérdőív blokkból) állnak:

1. országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek (a kérdéssort az Educatio Kht. állítja össze); 2. közös konzorciális blokk: a konzorciális partnerek által minden intézményben lekérdezésre kerülő kérdéssorok 3. közös intézményi blokk: az egyes intézmények minden karán (intézetében) lekérdezésre kerülő kérdéssor 4. kar/intézet-képzési területi blokk: több karral rendelkező intézményen belül eltérő, de az adott képzési területhez tartozó karokkal megegyező kérdéssor (ez kérdőív blokk az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra); 5. egyedi igények (pl. szakok) szerinti speciális kérdésblokk.

Az intézmények közötti vizsgálatok esetében – a lehetőségek keretein belül – biztosítjuk a megfelelő szintű reprezentativitást és minta-elemszámot a következő mintavételi szempontok szerint: -

végzés éve;

-

képzési terület (szakok szerint is);

-

nem;

-

képzési szint,

-

finanszírozási forma;

-

munkarend (tagozat);

-

intézmények.

Ha az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással, átsúlyozással reprezentatív mintát állítunk elő. A minimálisan szükséges minta elemszám és válaszadási arány meghatározásában figyelembe vesszük az intézményi-kari adottságokat (a vizsgálandó populáció nagysága és a mintavételi szempontok szerinti megoszlása).

14



2.3. MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLATOK

A célirányos vizsgálat a diplomát szerzők alkalmazóira, illetve az intézményekkel kapcsolatot tartó munkáltatókra terjed ki.

Céljuk: a munkaerő-piaci szereplők elvárásai a felsőoktatásban végzettekkel szemben (kompetenciák), jövőbeli alkalmazási terveik, az együttműködések lehetőségei a felsőoktatási intézményekkel, a szakmai gyakorlati rendszer fejlesztése.

Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (őszi szemeszter) végezzük, első adatfelvétel időpontja: 2010 ősze, majd évente a fenntartási időszakban.

A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel – „telefonos rásegítéssel”. Ezeket mélyinterjúk, illetve fókuszcsoportos beszélgetések egészítik ki.

A munkáltatói kérdőíveket úgy állítjuk össze, hogy egyrészt a különböző felsőoktatási intézményeken, karokon és eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek lesznek egymással, másrészt az eredményeink összekapcsolhatóak lesznek a hasonló jellegű országos vizsgálatok eredményeivel. A kérdőívek minden esetben öt, egymástól elkülönülő kérdéssorból (kérdőív blokkból) állnak:

1. országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek (a kérdéssort az országos vizsgálatokhoz igazodik); 2. közös konzorciális blokk: a konzorciális partnerek által minden intézményben lekérdezésre kerülő kérdéssorok 3. közös intézményi blokk: az egyes intézmények minden karán (intézetében) lekérdezésre kerülő kérdéssor 4. kar/intézet-képzési területi blokk: több karral rendelkező intézményen belül eltérő, de az adott képzési területhez tartozó karokkal megegyező kérdéssor (ez kérdőív blokk az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra); 5. egyedi igények (pl. szakok) szerinti speciális kérdésblokk.

15



2.4. OKTATÁSI, OKTATÓI VIZSGÁLATOK

A négy felsőoktatási intézményben oktatói feladatot ellátókra kiterjedő vizsgálatok. Céljuk: a munkáltatói, végzett és jelenlegi hallgatói kutatások eredményeinek visszacsatolása az intézmények oktatási rendszerébe (különösen a kompetenciák területén szerzett tapasztalatok alapján), az elméleti és a gyakorlati képzés áttekintése, korszerűsítése, a szakmai gyakorlati rendszerének fejlesztése érdekében, a karrier centrumok és a kutatások összehangolása az oktatás szereplőinek elképzeléseivel.

Módszerei: a. mélyinterjúk az intézmények szakjainak vezető tanáraival, a szakmai gyakorlatok koordinátoraival, egyéb oktatási szereplőkkel. b. fókuszcsoportok az adatfelvételek után szervezése az oktatók, végzett és jelenlegi hallgatók, munkáltatók, a karrier centrum vezetői és a kutatási szakemberek bevonásával: intézményenként egyegy csoport, továbbá egy közös csoport az intézmények oktatóinak, a karrier centrumok vezetőinek, a kutatási szakembereknek a részvételével (összesen 5 csoport). Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (őszi szemeszter elején) végezzük, ezt követően alakítjuk ki a fókuszcsoportokat; első alkalom: 2009 ősze, majd évente a fenntartási időszakban.

2.5. „SZIGET-KUTATÁSOK”

Céljuk: A „Sziget fesztivál” látogatói körében szintén történik az adatgyűjtés. Az ifjúság egy speciális, fontos rétegének vizsgálata révén egyfajta „reprezentatív képet nyújt” a fiatalok véleményéről a munka és a felsőoktatás viszonyáról, elvárásaikról, továbbtanulási, továbbképzési igényeikről. További fontos cél a kutatói hallgatói és oktatói stáb rekrutációja, a csapatépítés. Módszerei: F-to-F kérdőíves kérdezőbiztosos adatfelvétel a szigetlátogatók körében (véletlen sétás reprezentatív adatfelvétel). Mintanagyság: kb. 400 „szigetlakó”. Időpontok: Minden év augusztusában (első adatfelvétel: 2009. augusztus), végig a fenntartási időszakban.

16



3. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR), AZ ALUMNI ÉS A KARRIER CENTRUM KAPCSOLATA

Fontos elvárás a DPR „beágyazódása” az intézményi struktúrába, tehát, hogy minél inkább intézményesüljön az eredmények felhasználása, visszacsatolása az oktatásba. A legtöbb felsőoktatási intézményben már létrejöttek karriercentrumok. A karriercentrumok az aktív és a végzett hallgatókat támogatják szolgáltatásaikkal a munkakeresésben, különböző tréningeket szerveznek, de az önéletrajz vagy motivációs levél megírásában is segítik őket. Az öregdiák-, más néven „alumni szervezetek” Amerikában már nagy múltra tekintenek vissza, ott olyan erős a kötődés az intézményekhez, hogy sokszor pénzzel is támogatják az intézményüket a volt diákok. Cserében az alumni szervezetek különböző öregdiák-találkozókat szerveznek, évkönyveket adnak ki, de megszokott az ún. „alumni-kártya” is, amely révén az adott intézményben végzett diákok egymásnak bizonyos kedvezménnyel szolgáltatnak. Hasonló céllal jöttek/jönnek létre Magyarországon is a felsőoktatási intézmények öregdiák-szervezetei, amelyek a volt hallgatókat speciális internetes „alumni-portál” révén igyekeznek elérni, de öregdiák-találkozókat is szerveznek, speciális kiadványokat szerkesztenek. Az alumni és a karrier centrum intézményünkben úgy függ össze az előzőekkel, hogy az alumni portál megnöveli a DPR hatékonyságát (a végzett hallgatók elérésében és válaszadási hajlandóságuk erősítésében), a karrier centrum elősegíti az aktív hallgatók intézményi kötődését, amit az alumni rendszer kiterjeszt a végzett hallgatókra is.2

A diplomás pályakövetés egyik célja, hogy tájékoztassa a pályaválasztás előtt álló diákokat arról, hogy milyen értéke lesz a diplomájuknak, ha egy adott intézményt, adott szakot választják. A DPR online kutatások eddigi eredményeit már online módon böngészhetjük3.

2

A ZSKF-en kialakított alumni portált lásd: http://www.zskf.hu/?page_id=21 (Letöltés ideje: 2010. 11.14.) Diplomás pályakövetés – intézményi adatok. Interneten: http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php (Letöltés ideje: 2010. 11. 14.) 3

17



A szűkebb értelembe vett „stáb” a DPR kutócsoportból, a karrier centrumból és az alumniból áll. A karrier centrum a végzett hallgatók és a munkáltatók közötti kommunikációt segíti elő. Az alumni a munkáltatók és az aktív hallgatók közötti információáramlást fejleszti. A DPR kutatások az aktív és a végzett hallgatók felmérését tűzte ki célul, de ahhoz hogy megtudjuk, valójában hogyan boldogulnak a végzett diákok, a munkaadóikat is meg kell kérdeznünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy (az egyes kompetenciák mentén) mennyire elégedettek a munkavállalójukkal. Az így kapott „kompetencia-térkép” eredményeit az oktatók munkáján keresztül csatoljuk vissza az oktatásba (megvitatjuk velük az eredményeinket – majd ezek a tapasztalatok megjelennek az órákon, tantervekben). Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra.

1. ábra A felsőoktatás „szereplői” közötti együttműködés elvi vázlata (a kutatássorozat logikai váza)

18



4. A KOMPETENCIA, MINT A KUTATÁSOKAT ÖSSZEKÖTŐ KÖZÖS NYELV

A kompetencia fogalmának rövid áttekintése után bemutatjuk a kutatássorozat során alkalmazott kompetenciamérési módot. A fejezet Szabó Szilvia ZSKF TKK füzetek 8. kötetének anyagára épül, valamint Winkler Mónika, Nagy Gilda és Kalmár Dóra Diákkötetben megtalálható írását is hasznosítottuk.4

4.1. A KOMPETENCIA FOGALMA

A kompetencia fogalmát érdemes megkülönböztetni a vele rokon tudás, illetve készség fogalmaktól: 1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és megszerezhető ismeretek összessége, 2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges tudás,

3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Ebből a különbségtételből már nyilvánvaló a fogalom köznyelvi és - mint látni fogjuk- szakmai használatában rejlő sokszínűség. Amikor a kompetenciát mérjük, nehéz, sőt lehetetlen szétválasztani, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyeket az egyének, esetünkben hallgatóink már hoztak magukkal, és miket szereztek az oktatás során. A gyakran idézett és sokak által elfogadott Spencer és Spencer (1993) meghatározás szerint a kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll:

4 5



az ismeretek, a tudás,



a jártasságok, a készségek, a képességek,



a szociális szerepek és értékek,



az énkép, személyiségvonások és



a motivációk.5

„Mi lesz velünk a diploma után? Diákkötet, 7. fejezet, 129-153. oldal. Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/11-12. szám, 3-11. és 3-15. p.

19



Vagyis a meghatározás szerint a kompetencia része az előbb kiemelt és megkülönböztetett tudás és jártasság. Anélkül, hogy állást foglalnánk a kérdésben — Szabó Szilvia tanulmánya alapján — összefoglaljuk a szakirodalomban gyakran előforduló megközelítéseket. Majd pedig a termékenyebbnek tűnő EU által kidolgozott osztályozást ismertetjük.

1. táblázat Kompetencia definíciók a szakirodalomban

6

Szerző Amerikai Menedzsment Szövetség D. C. McClelland R. E. Boyatzis L.M.Spencer S.M. Spencer

Kompetencia definíció „Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők”. „A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez.” „Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője.” „Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”

Az Európai Unió a definiálás helyett egy jóval termékenyebbnek tűnő kategorizálásra vállalkozott:7 1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás, a szövegértés). 2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos fejlesztését preferálja:

6

7



anyanyelven való kommunikáció,



idegen nyelven való kommunikáció,



matematikai készségek,



alapkészségek a tudományban és a technológiában,

Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p. (In: Szabó Szilvia idézett tanulmánya.) Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján.

20




informatikai készségek,



a tanulás tanulása,



interperszonális és állampolgári készségek,



vállalkozói készségek,



kulturális tudatosság (általános műveltség).


A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más–más területre, a megváltozott körülményekre is. 3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a következők: 

egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékos gazdálkodás,



a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása,



a lényeglátás, a döntésképesség,



az együttműködés, a kommunikációs készség,



az innováció és a kreativitás.

4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség, tudás, ismeret.8 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a kompetencia-fejlesztéssel. A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy funkcionális kompetenciákat tekintik kiindulási alapnak.

8

Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek.

21



4.2. A KOMPETENCIA MÉRÉSE A DPR KUTATÁSOK SORÁN

A kutatás során szubjektív kompetenciákat mértünk. Vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy a kérdezettek hogyan ítélik meg saját kompetenciáikat, illetve a munkáltatók az általuk alkalmazott. frissen végzett hallgatók kompetenciáiról hogyan vélekednek. Nem csak a „valós”, hanem a „szükségesnek tartott” kompetenciákat is vizsgáltuk és mértük a kettő közötti eltérés nagyságát és irányát. Összesen 30 kompetenciára kérdeztünk rá. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megjelölni az adott kompetenciával való rendelkezés szintjét, illetve szükségességét. 2. táblázat A kutatás során vizsgált kompetenciák 1. elméleti szaktudás, felkészültség 2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban 3. innovatív készség, újító szellem 4. probléma-megoldási készség, leleményesség 5. nagy munkabírás, kitartás 6. beszédkészség 7. íráskészség, fogalmazási készség 8. kézügyesség 9. nyelvtudás 10. számítógép ismeret, informatikai tudás 11. emberi konfliktusok kezelése 12. konfliktustűrés 13. együttműködés egy csapattal 14. megfelelő csapatszellem kialakítása 15. munkaszervezés 16. előrelátás, tervezőkészség

17. mások szakmai vezetése 18. mások irányítása, utasítása 19. gyakorlati szakismeret 20. tanulási képesség 21. precizitás, részletekre figyelés 22. időbeosztás 23. kritikai gondolkodás 24. önálló munkavégző képesség 25. alkalmazkodóképesség 26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27. rendszerező gondolkodás, átlátó képesség 28. tolerancia, más nézetek tisztelete 29. figyelem, szabályok követése 30. általános tájékozottság, műveltség

22



5. AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI I. AKTÍV HALLGATÓINK

Először az aktív hallgatóinktól, majd a végzettektől, ezt követően oktatóinktól és végül a megkérdezett munkáltatóktól származó információkat foglaljuk össze, döntően a kompetenciák köré csoportosítva a tanulságokat.

5.1. JELENLEGI DIÁKJAINK (AKTÍV HALLGATÓINK) FŐBB JELLEMZŐI

A jelenlegi hallgatók azok, akik egy ilyen mérvű kutatássorozatból talán a legtöbbet nyerhetnek. Megismerhetik a végzettek szerzett tapasztalatait és élvezhetik az oktatási rendszerbe, a tematikába — éppen a kutatásból szerzett információk alapján beépülő— újfajta tudásátadást. Az iskola, hasonlóan egy termelő üzemhez, adott nyersanyagból dolgozik. A termék minősége nagyban függ a nyersanyag minőségétől is. A Főiskola „hozott anyagból” igyekszik olyan, piacképes tudással rendelkező diplomásokat kibocsájtani, akik elégedettek és sikeresek. Természetesen a nagyobb tudással, kompetenciával érkező diákok esetében könnyebb a helyzet. A hozott tudást, a családi hátteret, az ambíciókat nem lehet figyelmen kívül hagyni, de egy jól működő intézmény nem mutogathat csak visszafelé, és nem hivatkozhat az előzményekre, hanem az előzetes tudás figyelembe vételével, de célorientált módon kell kialakítania képzési rendszerét, így segítve a hallgatóit a munkaerő-piacra.

5.1.1. NEM, TAGOZAT, ÉVFOLYAM, SZAK (KVÓTA-ADATOK) JELLEGZETESSÉGEI Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv – a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és a szakja – szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is, hogy milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek9. Mint az alábbi táblázat adatai is mutatják, a ZSKF aktív hallgatói körében jelentős többségben vannak a

9

A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle „Khí-négyzet függetlenségi próba” segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az „Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat” is (a továbbiakban ezt a statisztikát „ASR” rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos „megbízhatósági szintet” tekintjük a „szignifikáns kapcsolatok” alsó határának (a „null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 –dal”). „Erősen szignifikáns” összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a 90-94 százalék közötti megbízhatósági szint esetén „gyengén szignifikáns”-nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét „P=0.023” formában jelöljük.

23



nők: arányuk a vizsgáltak körében mintegy kétharmad (a populáció adatai szerint 67,5 százalék). A 497 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 66,8 százalék.

2. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%)

Férfi; 33,2 Nő; 66,8

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (N=497)

3. ábra: A minta megoszlása (első) szakok szerint (%) Kommunikáció és médiatudomány BA

23,0

Andragógia BA

13,7

Nemzetközi tanulmányok BA

12,8

Emberi erőforrások BA

11,5

Pénzügy és számvitel BA

9,0

Gazdálkodási és menedzsment BA

8,2

Szabad bölcsészet BA

7,7

Politológia BA

4,4

Nemzetközi gazdálkodás BA

3,8

Szociológia BA

3,6

Nemzetközi tanulmányok MA

1,3

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA

,8

Politikatudomány MA

,2 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0


24



4. ábra: A minta megoszlása évfolyam szerint (%)

Köztes évfolyam (nem elsős és nem végzős); 26,5 Első évfolyam; 30,9

Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez); 42,6


Mintánkban az évfolyamok aránya alig tér el a teljes populációban mértektől, a végzős évfolyam aránya a legmagasabb: 42,6 százalék (a populációban 41,7 százalék), a legkisebb arányt a „köztes” évfolyamra járók alkotják. Egyfajta „felfutása” figyelhető meg a szociológia, a nemzetközi gazdálkodás és az andragógia BA szakoknak: az elsőévesek aránya mindhárom esetben jóval meghaladja a teljes minta átlagát (40 százalék körüli arányokat mértünk, míg a teljes mintán ez az arány alig haladja meg a 30 százalékot). A vizsgált szempontból az „ellenkező póluson” helyezkedik el a nemzetközi tanulmányok BA szak (természetesen ide tartoznak az MA szakok is – a „fogyás” szembeötlő).

A válaszadók tagozat szerinti adatai azt mutatják, hogy az aktív hallgatóink között a levelezősök aránya megközelíti a kétharmadot: a teljes populációban 63,7 százalék; a mintánkban 62,0 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során). Megjegyezzük, hogy a végzett hallgatóinkhoz képest érzékelhetően kiegyenlítettebbé vált a vizsgált arány (ott még 77,6 százalékot mértünk). A levelezősök a legnagyobb arányban az emberi erőforrás és a szociológia BA szakoknál figyelhetők meg: 75,4 illetve 73,73 százalékban, de hasonlóan magas a mért arány a gazdálkodás és menedzsment BA esetében is (72,5 százalék). A legkiegyenlítettebb a politológia BA esetében (kerek 25



50 százalék), míg – relatíve – a legkisebb az MA szakoknál (18,2 százalék) illetve a nemzetközi gazdálkodás BA-nál (47,4 százalék – a Khí-négyzet próba erős szignifikáns összefüggést mutat: P = 0,006).

5. ábra: Az egyes szakok megoszlása évfolyamok szerint (%) Andragógia BA

38,2%


26,3%


28,9%

Politológia BA

26,3%

33,3%

9,1%

elsőéves

25,6%

27,8%

27,8%

90,9% 30,9%

0%

22,7%

41,0%

44,4%

Összesen

31,6%

40,9%

33,3%

Szociológia BA

15,6%

37,8%

36,4%


24,6%

62,5% 42,1%


36,6%

44,7%

21,9%


33,3%

29,3%

30,7%


27,9%

40,4%

34,1%

Kommunikáció és médiatudomány BA

Összes MA

33,8%

,0%

42,6% 25% végzős

50%

26,5% 75%

100%

köztes évfolyam


26



6. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%)

Nappali; 38,0

Levelező; 62,0


7. ábra: Az egyes szakok megoszlása tagozat szerint (%) Andragógia BA

36,8%


63,2%

24,6%


75,4%

27,5%

72,5%

Kommunikáció és médiatudomány

35,1%

64,9%


35,9%

64,1%


52,6%

47,4%


47,7%

52,3%

Politológia BA

50,0%

50,0%


51,3%

48,7%

Szociológia BA

26,3%

73,7%

Összes MA

81,8%

Összesen nappali

levelező

38,0% 0%

25%

18,2% 62,0%

50%

75%

100%


27



Megállapítható adatainkból, hogy nemek szerint is erősen szignifikánsak az összefüggések (P = 0,006): míg a nappali tagozaton viszonylag kiegyenlített a nemek megoszlása (itt a nők aránya 59,8 százalék), a levelezősöknél jelentős „nőtöbbletet” regisztráltunk (arányuk 71,2 százalék – az ASR: +2,6). A finanszírozási forma adatai (lásd a 9. ábrát) szerint aktív hallgatóink nagyobb hányada – 72,1 százalékuk – költségtérítéses. A nemek szerinti eltérések igen jelentősek (P = 0,002), a nők javára billen a mérleg: közel egyharmaduk (32,2 százalékuk) állami finanszírozású helyet kapott a főiskolán, míg a férfiakon belül a vizsgált arány mindössze 19,4 százalék (az ASR értéke is alacsony: -3,0). 8. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul (elsőként megadott) szakján? (%)

Állami finanszírozású; 27,9

Költségtérítéses; 72,1


Szakok szerint is markáns (erősen szignifikáns: P = 0,001) eltérések tapasztalhatóak. A legkedvezőbb adatokat a nemzetközi gazdálkodás BA esetében regisztráltunk: 52,6 százalékuk részesül állami támogatásban (az ASR is igen magas: +2,5). Őket követi a szabad bölcsész BA csoport (42,1 százalék), míg a legkisebb adatokat a politológia BA (4,5 százalék) és a szociológia BA (5,6 százalék) mértünk. De jócskán átlag alatti a gazdálkodás és menedzsment szakosok körében is (15,0 százalék). A nappali tagozatosok nagyobb eséllyel nyernek el államilag támogatott helyeket (37,6 százalék), mint a levelezősök (22,1 százalék – erősen szignifikáns összefüggések: P < 0,001). Hasonlóan erős az összefüggés az évfolyam változójával (a P itt is 0,001 alatt van), és – némi meglepetésre – az derül ki az adatainkból, hogy az elsőévesek között jóval nagyobb az állami támogatással tanulók aránya (37,3 százalék), mint a végzősöknél (itt mindössze 16,5 százalék ez az arány). 28



5.1.2. AZ ÉLETKOR ÉS A LAKÓHELY JELLEGZETESSÉGEI

A következőkben az aktív hallgatóink életkorát vizsgáljuk meg és azt, hogy hol éltek 14 éves korukban – összevetve a fentebb tárgyalt ismérveikkel. Az átlagéletkoruk 30 év alatt van: 27,9 év; a legidősebb hallgatónk immáron erősen „nagypapa” korú: 66 éves, míg a legfiatalabb megkérdezettjeink 19 évesek. A legnagyobb korcsoportot a 22 évesek alkotják (az összes megkérdezett 15,1 százaléka ilyen korú), több mint harmaduk (35,8 százalékuk) tartozik a 21-23 éves korcsoportokba. 9. ábra: A ZSKF hallgatók (minta szerinti) megoszlása életkor szerint (%)

30 éves és idősebb; 32,3

19-22 éves; 29,4

23-29 éves; 38,3


Vessük össze néhány alapváltozóval az életkorok átlagának alakulását – kezdjük az egyik legnagyobb magyarázó erővel bíró tényezővel, a szakkal! Ha a szakok szerint elemezzük az átlagéletkorok alakulását, igen markáns – szignifikáns – eltérésekre bukkanunk10: miközben az MA szakosok

10

A magas mérési szintű „magyarázandó változók” – mint pl. az életkor – esetében az egyes „magyarázó kategóriák” – mint pl. esetünkben a szak – szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a „függetlenség” szignifikanciája megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a „Eta-négyzet” értékeit tekintjük az „összefüggés erőssége” mértékének (a „magyarázott szórás” százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khí-négyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Szakok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P = 0,001, míg az Eta-négyzet értéke5,7 százalék.

29



átlagéletkora alig haladja meg a 23 évet, addig a gazdálkodási és menedzsment BA szakosoknál ennél majdnem tíz évvel magasabb (lásd a 10. ábránkat).

10. ábra: Az átlagéletkorok alakulása szakok szerint (átlag év) Összesen

27,85

Gazdálkodási és…

30,85

Andragógia BA

30,62

Szociológia BA

29,12


27,89


27,54

Politológia BA

27,23

Kommunikáció és…

27,22


27,20


25,15


25,11

Összes MA

23,75

20,00

22,00

24,00

26,00

28,00

30,00

32,00


Nemek szerint nem találunk szignifikáns átlageltéréseket (P = 0,101), egy évvel fiatalabbak a nők (27,5 náluk az átlag életkor, míg a férfiaknál 28,6 év). Annál markánsabbak tagozat szerint a különbségek: míg a nappali tagozatos aktív hallgatóink alig múltak 22 évesek (az átlagérték itt 22,6 év), addig a levelezősök közel tíz évvel átlagosan idősebbek: 31,1 év náluk az átlag (a P <mint 0,001, az Eta-négyzet értéke 30,2 százalék). A szakok szerinti szembetűnő eltérések is ezzel vannak összefüggésben: minél nagyobb egy szakon a levelezősök aránya, annál magasabb a hallgatók átlagéletkora. Adataink szerint hallgatóink közel fele fővárosi: 14 éves korában ott élt 48,3 százalékuk. Vidéki megyeszékhelyen egytizedük lakott (10,8 százalék), egyéb városban közel egyötödük (18,7 százalék), másik ötödük falvakban (20,1 százalék) és mindössze 2,1 százalékuk jött külföldről (lásd az 11. ábrát).

30



11. ábra: Hol volt az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint) 14 éves korában? (%) Község; 20,1

Külföld; 2,1

Egyéb város; 18,7

Főváros; 48,3

Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 10,8 Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (N=497)

Apróbb eltérések észlelhetőek csupán a vizsgált alapváltozók szerint: a budapestiek aránya átlag fölötti a nemzetközi gazdálkodás BA hallgatói körében (66,7 százalékuk fővárosi), míg az ellenkező póluson a nemzetközi tanulmányok BA szakosok helyezkednek el (itt a vizsgált arány mindössze 36,9 százalék; a P értéke 0,136). Csupán a finanszírozási forma szerinti eltérések szignifikánsak (P = 0,001). Adataink arra utalnak, hogy a fővárosi fiataloknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy a költségtérítésesek csoportjába kerüljenek: az állami finanszírozásúakon belül a budapestiek aránya 33,8 százalék, ugyanakkor a költségtérítésesek körében ez az arány 53,9 százalék (az ASR értéke itt: +4,0).

5.1.3. KÉPZÉSI TERVEK ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK

Aktív hallgatóink mindössze egyharmada (35,6 százalékuk) szerezte érettségi bizonyítványát szakközépiskolában, míg kétharmaduk a gimnáziumban (48,8 százalékuk hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, további 7,1 százalékuk 6 illetve 8 osztályos gimnáziumban, alig 0,7 százalékuk technikumban. A szakonkénti eltérések erősen szignifikánsak (P = 0,010), kiugróan magas a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya a master szakokon (81,8 százalék) illetve a szabad bölcsészet BA szakon (81,6 százalék), de átlag fölötti arányokat regisztráltunk a nemzetközi 31



tanulmányok BA szak esetében is (78,1 százalékot). Az ellenkező póluson a pénzügy és számvitel BA szak helyezkedik el (itt a vizsgált arány mindössze 42,2 százalék), de érzékelhetően (immáron nem szignifikánsan) alacsonyabb az átlagnál a gazdálkodás és menedzsment BA szak esetében is (58,5 százalék).

12. ábra: A minta megoszlása a középiskola jellege szerint. (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium

48,8

Szakközépiskola

35,6

Kéttannyelvű középiskola

4,3

6 osztályos gimnázium

4,1


3,0

Nemzetiségi gimnázium

1,1

Technikum

,7

Egyéb

2,5 ,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0


A nappali tagozatosok körében szignifikánsan magasabb a gimnáziumban végzettek aránya (75,7 százalék; a P értéke 0,001 alatt van; az ASR: +4,1), a levelezősöknél ez az érték mindössze 57,5 százalék. Hasonló jellegű – de nem ennyire erős – eltérések fedezhetőek fel a költségtérítésesek és az állami finanszírozásúak között: miközben az utóbbiak 71,9 százaléka szerezte érettségijét gimnáziumban, addig az előző csoportnál az arány 61,5 százalék (P = 0,018). Nemek és évfolyamok szerint nem tapasztalhattunk szignifikáns eltéréseket. A hallgatóink több mint egytizede (15,6 százalékuk) a ZSKF mellett más intézményben is tanul. Ezen belül 2,7 százalékuk hagyományos egyetemi, 5,9 százalékuk főiskolai képzésben vesz részt, további 6,7 százalékuk valamilyen felsőfokú szakképzésben, 1,8 százalékuk BA képzésben, 0,2 százalékuk pedig MA képzésben szerez felsőoktatási tapasztalatokat más intézményekben. A levelező tagozatosok körében kétszer akkora e csoport aránya, mint a nappalisoknál.

32



A továbbtanulási ambíciók szempontjából aktív hallgatóink több mint egynegyede (26,1 százalékuk) „biztosra veszi”, hogy jelen tanulmányai befejezése után is továbbtanul, további 44,7 százalékuk „valószínűnek tartja”. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy „biztosan nem”, míg további egyötödük (19,8 százalékuk) a „nem valószínű” alternatívát jelölte meg. A továbbtanulási szándékok között kimagaslóan nagy arányban szerepel a master szintű diplomás képzés: az összes megkérdezett több mint fele (55,4 százalékuk) egyetemi szintű diploma megszerzését jelölte meg céljai között (csupán a „biztosan” és a „valószínűleg továbbtanulók” válaszolhattak ezekre a kérdésekre – lásd a 14. ábrát). A továbbtanulási szándékok elsősorban az évfolyammal mutatnak összefüggéseket (itt a P értéke alatta van a 0,001 –nek). Jól érzékelhető, hogy a diploma megszerzéséhez közeledve növekszik az újabb felsőfokú végzettség megszerzése iránti elkötelezettség: miközben az elsőéveseink 17,0 százaléka véli úgy, hogy „biztosan” továbbtanul, addig a végzősöknél az arány ennek több mint kétszerese (37,3 százalék). Szakok szerint kiugróan magas továbbtanulási ambíciókról számoltak be a master szakos hallgatóink (45,5 százalékuk „biztosan” továbbtanul), míg a legalacsonyabb az emberi erőforrás BA szakosoknál (10,5 százalék).

13. ábra: ábra: Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (%)

NT/NV; 4,3

Biztosan nem; 5,0 Nem valószínű; 19,8

Igen, biztosan; 26,1

Igen, valószínű; 44,7


33



14. ábra: Ha tervezi („biztosan” – „valószínűleg”), milyen jellegű képzésben szeretne továbbtanulni? (%) Mesterképzés (MA/MSc)

55,4

Bachelor képzés (BA/BSc)

15,6

Szakirányú továbbképzés

15,3

Felsőfokú szakképzés

14,5

Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning

8,7

Doktori képzés (PhD/DLA)

7,9

Egyéb képzés

4,6

Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés

4,2

Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés

3,3

Egységes és osztatlan képzés

0,7 0

10

20

30

40

50

60


A továbbtanulási szándékok között kitüntetett jelentősége van a külföldi tapasztalatszerzésnek. Kérdésünkre aktív hallgatóink közel egyötöde (17,1 százalékuk) arról számolt be, hogy legalább egy szemesztert külföldön is tanul majd (lásd a 15. ábrát).

15. ábra: Tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? (%) NT/NV; 1,6

Igen; 17,1

Nem; 81,3


34



Szakok szerint jelentősek az eltérések (P < 0,001), különösen nagy aktivitás figyelhető meg a vizsgált szempontból a nemzetközi gazdálkodás és a nemzetközi tanulmányok BA szakokon (35 és 39 százalék közötti arányokat mértünk), míg a legkisebb a gazdálkodás menedzsment illetve a pénzügy és számvitel BA szakok esetében (7 százalék alatt – lásd a 3.7. ábrát). Feltűnően nagy a bizonytalanok aránya a szociológia BA szakosoknál: 11,1 százalék. Különösen magasak a nappali tagozatosok ambíciói a külföldi továbbtanulás szempontjából: 27,1 százalékuk tervei között szerepel, míg a levelezősöknek mindössze 11,0 százaléka válaszolt „igen”-nel kérdésünkre (P < 0,001). Az állami finanszírozásúak szignifikánsan nagyobb arányban tanulnak majd tovább külföldön, mint a költségtérítésesek (22,5 versus 15,0 százalék; ASR: +/-2,0); míg évfolyam és nemek szerint nincsenek szignifikáns eltérések.

5.1.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK Az egyik legfontosabb vizsgálati kérdés: mennyire felelnek meg jelenlegi tanulmányai jövőbeli munkavállalási elképzeléseinek (úgy is fogalmazhatnánk: „mennyire kötődik tanult szakmájához”). Válaszadóink közel kétharmada (61,2 százalékuk) a diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne elhelyezkedni, amin jelenleg is tanul. Az ellenkező póluson – „teljesen más szakterületen szeretne dolgozni” – mindössze a válaszadóink egyhuszada (5,4 százalékuk) helyezkedik el. Egyfajta „köztes állapotot” jelent az a válaszalternatíva, amely szerint „nem ezen a szakterületen, de közeli pályán” – a megkérdezettek egyharmada (33.0 százalékuk) választotta ezt (lásd a 16. ábrát).

16. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (%)

Nem, teljesen NT/NV; más ,3 szakterületen; 5,4

Nem, de a szakterülethez közeli pályán; 33,0

Igen, ezen a szakterületen; 61,2


35



A szakonkénti eltérések jelentősek – bár csak bizonyos esetekben szignifikánsak (P = 0,055 – lásd a 4.2. ábrát). Kiugróan magas a pénzügy és számvitel BA szakosok körében azok aránya, akik a tanult szakterületen kívánnak elhelyezkedni (86,4 százalék; ASR: +3,6), de az emberi erőforrás BA szakosok közül is szignifikánsan magas arányban választották ezt az alternatívát (75,9 százalék; ASR: +2,4). A legkisebb arányokat az andragógia BA illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosoknál regisztráltunk: mindkét esetben 50 százalékot alig meghaladó az érték (az ASR-ek -2 alatt vannak). A szabad bölcsész BA szakosok között a legmagasabb azok aránya, akik teljesen más szakterületen kívánnak elhelyezkedni (13,2 százalék; ASR: +2,2). Igen magas – bár nem szignifikáns – ez az arány a nemzetközi tanulmányok illetve a politológia BA szakosoknál is (közelíti a 10 százalékot; de az ASR-ek nem mutatnak szignifikáns eltéréseket).

17. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul - szakonként (%) Andragógia BA

51,5%

1,5%

38,2%


,0%


,0%


,9%


,0%

63,5%


,0%

63,2%


,0%

Politológia BA

,0%

54,5%


,0%

55,3%

Szociológia BA

,0%

55,6%

Összes MA

,0%

Összesen

,3%

0%

75,9%

8,8% 22,4% 1,7%

67,5%

27,5%

51,8%

43,9% 27,0% 36,8% 86,4% 36,4% 31,6%

9,5% ,0%

54,5%

61,2%

33,0% 60%

9,1% 13,2%

38,9%

40%

3,5%

13,6%,0%

45,5%

20%

5,0%

80%

NT/NV

Igen, ezen a szakterületen

Nem, de a szakterülethez közeli pályán

Nem, teljesen más szakterületen

5,6% ,0% 5,4% 100%


36



Nemek szerint is jelentős (szignifikáns: P = 0,008) a különbség: a nők lényegesen szorosabban kapcsolódnak jelenleg tanult szakjukhoz: 66,0 százalékuk a tanult szakterületen szeretne elhelyezkedni (ASR: +3,1), míg a férfiaknál ez az arány mindössze 51,5 százalék (ASR: -3,1). Nincsenek viszont számottevő összefüggések a tagozat és a finanszírozási forma szerint (a P mindkét esetben felette van a 0,50 –nek is). A szakmához való „érzelmi kötődés” mellett fontos kérdés az is, mennyire látják esélyét annak, hogy jelenlegi – tanult – szakmájukban helyezkedjenek el. Akik a tanult pályát választanák, azok nagyobb része optimista: egyötödük (18,7 százalékuk) „biztosra” veszi a siker esélyét és további 50,9 százalékuk valószínűsíti azt. Az ellenkező póluson – „biztos hogy nem” alternatívát választók aránya – elenyészően kicsi: mindössze 2 százalékuk választotta ezt az alternatívát, míg 21,4 százalékuk inkább pesszimista („nem tartják valószínűnek” az elhelyezkedésüket az adott szakmában). Viszonylag magas a „bizonytalanok” aránya is: 7,1 százalék (lásd a 18. ábrát).

18. ábra: (Ha a tanult pályát választaná) Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen (több képzés esetén: az elsőként megadott képzés szerinti), az Ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd (tudna) elhelyezkedni. (%)

Igen, biztos; 18,7

Valószínű; 50,9

Nem valószínű; 21,4

NT/NV; 7,1 Nem, biztos hogy nem; 2,0 Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (akik az adott pályát választanák: N=462)

Ha elvégzünk egy kisebb aritmetikai átalakítást11, akkor az elhelyezkedés „esélymutatójának” átlagértéke a százfokú skálán 66,93 pontnak adódik. A szakok szerinti eltérések erősen szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van). Relatíve a legoptimistábbak az 11

A „biztos” alternatívához 100 pontot rendelünk, a „valószínű”-höz 75-öt, a „nem valószínű”-höz 25-öt, míg a „biztos hogy nem”-hez 0 pontot. (A „nem tudja” és a „nem akar válaszolni” alternatívákat kiszűrjük – az érdemben válaszolók száma: 462 fő.)

37



emberi erőforrás (80,19 pont a százfokú skálán) illetve a pénzügy és szánvitel (78,98 pont) BA szakosok, míg a legpesszimistábbak a szociológia BA szakosok (mindössze 44,99 pont) adataink szerint (lásd a 19. ábrát).

19. ábra: Az elhelyezkedés „esélymutatójának” alakulása szakonként (átlagértékek a százfokú skálán)

Összesen

66,93


80,19


78,98

Politológia BA

72,23


68,24

Andragógia BA

67,75

Nemzetközi Gazdálkodás BA

66,97


65,91


58,35

Összes MA

57,74


54,02

Szociológia BA

44,99

30,00

50,00

70,00

90,00

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (akik az adott pályát választanák: N=462)

Más mutatók (a nem, a tagozat, az évfolyam és a finanszírozási forma) szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket (az F-próba P értékei rendre 0,50 fölött voltak) – szemmel láthatóan az „esélymutató” kifejezetten az egyes szakokhoz kapcsolódik. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy aktív hallgatóink milyen munkatapasztalatokkal rendelkeznek választott hivatásukhoz kapcsolódóan. Adataink azt mutatják, hogy több mint felük legalább alkalmi munka formájában találkozott már leendő szakmájával a munka világában is. Ezen belül közel harmaduk (30,8 százalékuk) arról számolt be, hogy teljes- vagy félállásban, esetleg folyamatos megbízások révén végzett már ilyen jellegű munkát. Róluk elmondható tehát, hogy a tanulmányaik során támaszkodhatnak bizonyos fokú gyakorlati tapasztalatokra is. További egyötödük (21,6 százalékuk) esetében csupán „részleges” munkatapasztalatokról beszélhetünk: ők csupán

38



kisebb rendszerességgel, általában alkalmi munka révén tettek szert némi munkatapasztalatra. Igen nagy azok aránya (47,6 százalék), akik még ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatokkal sem rendelkeznek (lásd a 20. ábrát).

20. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik? (%)

Nem; 47,6

Igen, de csak alkalmi munkát végeztem; 21,6

Igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam;…


Tanulságosak a szakonkénti eltérések: legtöbben a pénzügy és számvitel BA szakosok közül számoltak be intenzívebb munkatapasztalatokról leendő hivatásukat illetően: több mint felük (52,3 százalékuk) dolgozott már állásban vagy rendszeres megbízatások során „szakmájában”. Őket követik az emberi erőforrás BA szakosok (49,1 százalékos aránnyal), míg a nemzetközi gazdálkodás BA szakosok alkotják az ellenkező pólust: egyikkőjüknek sincs komolyabb munkatapasztalata hivatásuk terén. Nagyon alacsony a vizsgált arány a szabad bölcsész BA szakosoknál is (mindössze 5,3 százalék), de a szociológia BA szakosok esetében is csupán 11,1 százalék. A „közbülső” alternatíva – alkalmi munka a szakmájához kapcsolódóan – előfordulási gyakorisága igen magas a nemzetközi gazdálkodás illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosok esetében (42,1 illetve 30,4 százalék). Végül a munkatapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkezők aránya a szabad bölcsész BA szakosoknál a legmagasabb: 76,3 százalék, de nem sokkal marad el ettől a nemzetközi tanulmányok BA szakosok esetében sem (61,9 százalék).

39



21. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik - szakonként (%) Andragógia BA Emberi erőforrások BA

61,9%

42,1%

,0%

57,9% 11,4%

52,3%

Politológia BA

Szociológia BA

36,5%

11,1%

27,0%



51,2%

30,4%

33,0%


18,2%

22,7%

Összes MA

76,3% 33,3%

11,1%

45,5%

21,6%

30,8%

0%

55,6%

36,4%

18,2%

Összesen

36,4% 59,1%

18,4%

5,3%

35,1%

7,3%

41,5%


44,1% 15,8%

49,1%



27,9%

27,9%

20%

40%

állás, folyamatos megbízás

47,6% 60%

csak alkalmi munka

80%

100% nem


Nemek szerint nem találtunk lényegesebb eltéréseket a munkatapasztalatokat illetően (P = 0,735), annál szembetűnőbb – érthető okoknál fogva – a tagozatok szerinti különbség (P < 0,001). Míg a levelező tagozatosok 45,1 százaléka számolt be komolyabb gyakorlati tapasztalatokról szakmáját illetően, addig a nappalisoknál ez az arány mindössze 7,4 százalék. Valamelyest javít az arányokon, hogy ez utóbbi csoport tagjainak 34,0 százaléka alkalmi munkák révén már „belekóstolt” leendő hivatásába – így összesen „csak” 58,5 százalékuk „tapasztalatlan”. Tanulságos, hogy a levelezősök 40,9 százaléka is ugyanerről számolt be.

40



Évfolyam szerint is bizonyos értelemben a „várt” szignifikáns arányeltéréseket tapasztalhattuk : míg az elsősök 58,2 százaléka „tapasztalatlan”, addig a végzősöknél ez az arány már csak 41,0 százalék (a köztes évfolyam a „közbülső” helyet foglalja el 46,2 százalékkal). Igen alacsony ugyanakkor azon végzőseink aránya (35,4 százalék), akik komolyabb munkatapasztalatok birtokában szerzik meg diplomájukat. Sokat elárul hallgatóink ambícióiról az is, hogy tervezik-e a külföldi munkavállalást: egyfajta mércéje annak, mennyire érzik felkészültnek magukat szakmailag egy külföldi „megmérettetéshez”, illetve mennyire tartják „konvertálhatónak” tudásukat. A kérdőívek adatai szerint jelentős hányaduk – mintegy 45,4 százalékuk – kellőképpen „felkészültnek” érzi magát, illetve vonzzák a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségei (lásd a 22. ábrát).

22. ábra: Tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön (is) fog hosszabb-rövidebb időre munkát vállalni? (%)

NT/NV; ,5

Nem; 54,1 Igen; 45,4


A szakok szerinti eltérések jelentősek (P < 0,001), a legnagyobb aktivitás a nemzetközi gazdálkodás BA és az MA szakosok részéről tapasztalható (több mint 80 százalékuk tervez külföldi munkavállalást), de átlag fölötti a nemzetközi tanulmányok BA szakosoké is (67,2 százalék – mindhárom esetben az ASR szignifikáns felülreprezentáltságot jelez).

41



23. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e külföldi tanulmányokat (%) Andragógia BA

,0%


,0%


,0%


,0%


,0%


,0%


,0%

27,3%

Politológia BA

,0%

31,8%


,0%

Szociológia BA

29,4% 33,3%

,0%

Összesen

,5%

66,7% 58,5%

41,5%

51,8%

48,2%

67,2%

32,8%

83,3%

11,1%

Összes MA

70,6%

0%

16,7% 72,7% 68,2%

51,3%

48,7%

27,8%

61,1% 81,8%

18,2%

45,4% 20%

NT/NV

igen

54,1% 40%

60%

80%

100%

nem


A következőkben a jövedelmi elvárásokkal kapcsolatos válaszokat elemezzük. A kérdőívünkben a következőképpen hangzott a kérdés: „Mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára – ha most fejezné be a tanulmányait – megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen akar majd elhelyezkedni)?” (A választ ezer forintokban kellett megadni.) Összesen 478 érdemi válasz érkezett (95,9 százalék), amely 80 és 600 ezer forint között szóródott. Az átlagérték 214.800 forintnak adódott, míg a szórás 82.300 forint volt. Megvizsgáltuk az egyes alapváltozók szerinti átlageltéréseket (az F-próba eredményeit is figyelembe vettük ennek során), az összesített eredményeket lásd a 24. ábrán. Nemek és tagozatok szerint is szignifikáns és jelentős eltérések tapasztalhatóak, ugyanakkor az évfolyamok szerint meglehetősen kiegyenlített átlagértékeket találtunk.

42



24. ábra: Az „elfogadható” nettó havi átlagkereset nagysága alapváltozónként (átlagok ezer forintokban; az F-próba elfogadási valószínűségei)

NEMEK szerint (P = 0,011) férfi

226,7

nő

208,8

TAGOZAT szerint (P = 0,051) levelező

229,2

nappali

190,6

ÉVFOLYAM szerint (P = 0,988) elsőéves

215,0

végzős

214,2

köztes évfolyam

215,6

SZAK szerint (P = 0,001) Andragógia BA

204,2


194,6


258,3

Kommunikáció és…

207,6


232,8


231,9


216,0

Politológia BA Szabad bölcsészet BA

246,1 181,1

Szociológia BA Összes MA

221,0 197,8

ÖSSZESEN 180,0

214,8 200,0

220,0

240,0

260,0

280,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (érdemben válaszolók: N=478)

43



5.2. KOMPETENCIÁK AZ AKTÍV HALLGATÓINK KÖRÉBEN

Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a Főiskola diplomás pályakövető rendszerének egyik legnagyobb vállalkozása egyfajta „párbeszéd kialakítása a főszereplők között”. Mérni kívánjuk a végzett és aktív hallgatóink kompetenciáit, a szakmájukat, hivatásukat illetően két szempontból: mennyire szükségesek ezek a készségek (30 kompetenciát választottunk ki – lásd erről bővebben: Szabó 200912) a gyakorlatban – illetve végzésükkor (diplomás hallgatók esetében) és most (aktív hallgatók esetében) milyen mértékben rendelkeznek / rendelkeztek velük. Ugyanezen kérdéseket feltesszük majd a munkáltatóknak is: ők hogyan látják végzettjeink „hozott” kompetenciáinak viszonyát a „szükségeshez” képest. Az eredményeket – különös tekintettel a szükséges és a rendelkezésre álló kompetenciák különbségeit – bemutatjuk és megvitatjuk a főiskola oktatóival is. Annak reményében tesszük ezt, hogy az adatok, eredmények révén kialakuló egyfajta „párbeszéd” javára válik képzésünknek. A következőkben az aktív hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a „szükséges” és a „jelenleg rendelkezésükre álló” kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák – ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. „pókhálóábrán”. Az első összefoglaló ábránk (lásd a 25. ábrát) azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az összes megkérdezett körében mutatják be – százalékokban – , hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat „szükségesnek” a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. (Ötfokú skálán „osztályoztak” – ahol az 5-ös azt jelenti, hogy „nagyon nagymértékben szükséges”, míg az 1-es azt, hogy „egyáltalán nem szükséges”.) Majd ugyanezen válaszok átlagértékeit mutatjuk be. Annál a kérdésnél, hogy „mennyire rendelkezik jelenleg ezekkel a kompetenciákkal”, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 – „nagyon nagymértékben rendelkezem”; 1 – „egyáltalán nem rendelkezem”). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket. Majd pedig egymás mellett látjuk a két átlagértéket kompetenciánként. Ezt követően pedig a „rendelkezett vele” átlagokból levonjuk a „szükséges” átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk. Ezt a gyakorlatot követjük majd a végsős diákjaink esetében is.

12

Szabó Szilvia: Kompetencia-értelmezések a „Szakképzés-vizsgálatok” tükrében. In: Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Záró tanulmány. ZSKF, Budapest, 2010. (77-111oldalak)

44



25. ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség ,53,2 13,6

33,4

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,5 2,8 7,2

26,4

03 Innovatív készség, újító szellem ,85,5

34,7

05 Nagy munkabírás, kitartás ,7 2,0 10,4

29,0

08 Kézügyesség

27,4

40,1

28,1

12 Konfliktustűrés 1,0 1,7 13,6 13 Együttműködés egy csapattal ,82,7 8,1 15,3

34,4

16 Előrelátás, tervezőkészség 1,5 1,1 9,5

30,6

25,6

19 Gyakorlati szakismeret 1,0 1,0 7,8

25,0

47,5

3,3

49,3

2,2

37,6 35,1

37,2

20,5

1,4

50,1 33,2

26,1

56,6

28,4

29 Fegyelem, szabályok követése 1,5 1,9 14,2

35,1 29,9

2,5 3,4

2,2 1,9 2,2

59,4

28,3

2,0

1,1 52,2

34,4

30 Általános tájékozottság, műveltség 1,44,0 9,0

37,4 66,0

33,1

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,83,8 9,7

5,1

2,1

33,5

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség ,9,6 8,5

24,7

64,8

22 Időbeosztás ,6 1,9 11,4

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. ,3 ,66,2

4,4

47,5

25,8

25 Alkalmazkodóképesség ,7 1,0 10,8

26,3

63,7

20 Tanulási képesség 1,1 1,7 10,5

24 Önálló munkavégző képesség ,3 6,1

1,3

56,1

21,7

18 Mások irányítása, utasítása 3,1 6,4

1,9

56,8 30,8

15 Munkaszervezés 1,2 3,3 9,6

,9

48,7

29,7

,3 1,4

55,2

34,1

21 Precizitás, részletekre figyelés ,3 ,9 6,1

1,0

60,8 42,4

11 Emberi konfliktusok kezelése 1,5 2,5 11,3

7,5 4,62,7

25,3

21,0

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,13,5 11,7

17 Mások szakmai vezetése 3,8 6,2

1,1

56,3

32,5

23 Kritikai gondolkodás 1,34,2

,9

65,3 26,8

09 Nyelvtudás 2,63,5 11,2

1,5

56,4

23,3

1,6 1,0

66,2

07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,63,1 11,2

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása ,82,4

37,7

24,2

06 Beszédkészség 1,2 1,8 7,5

1,1

61,0

19,6

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. ,8 2,05,8

,8

48,5

54,3 44,4 54,7

2,1 2,9 1,0

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 - egyáltalán nem szükséges

2

3

4

5 - nagyon nagy mértékben szükséges

NT/NV


45



26. ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagy mértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.)

Átlag

4,25

24 Önálló munkavégző képesség

4,59

21 Precizitás, részletekre figyelés

4,57

04 Probléma-megoldási készség,…

4,55

19 Gyakorlati szakismeret

4,52

06 Beszédkészség

4,51

26 Koncentrációkészség, a…

4,49

27 Rendszerező gondolkodás,…

4,48

02 Szaktudás alkalmazása a…

4,44

13 Együttműködés egy csapattal

4,42

05 Nagy munkabírás, kitartás

4,41

16 Előrelátás, tervezőkészség

4,41

25 Alkalmazkodóképesség

4,38

09 Nyelvtudás

4,35

11 Emberi konfliktusok kezelése

4,35

07 Íráskészség, fogalmazási készség

4,34

30 Általános tájékozottság,…

4,34

22 Időbeosztás

4,34

28 Tolerancia, más nézetek…

4,32

20 Tanulási képesség

4,31

15 Munkaszervezés

4,30

12 Konfliktustűrés

4,29

01 Elméleti szaktudás, felkészültség

4,27

14 Megfelelő csapatszellem …

4,26

29 Fegyelem, szabályok követése

4,22

10 Számítógép-ismeret,…

4,15

23 Kritikai gondolkodás

4,05

03 Innovatív készség, újító szellem

4,05

17 Mások szakmai vezetése

3,80

18 Mások irányítása, utasítása

3,76

08 Kézügyesség

2,22 2,00

3,00

4,00

5,00


46



27. ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség ,8 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

16,2

44,7

6,7

19,6

34,0

03 Innovatív készség, újító szellem 1,4 9,5

09 Nyelvtudás

11,1

26,6

18,0

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,23,6

37,9

12 Konfliktustűrés 1,3 9,2 13 Együttműködés egy csapattal 1,73,2 11,5

16 Előrelátás, tervezőkészség 1,73,1

29,3


6,5

20 Tanulási képesség ,9 1,7

20,6

21 Precizitás, részletekre figyelés ,82,6

20,3

24 Önálló munkavégző képesség ,4 2,6 25 Alkalmazkodóképesség ,34,0

16,6

1 - egyáltalán nem rendelkezik

2

20,9

21,7 28,3

2,3

30,9 51,9

1,0 1,7 1,2

36,9 42,2

1,8

,8

38,3

42,0

23,6

,9

,8

41,5

42,6

18,7

2,1

19,2

49,6

15,1

12,9

,8

36,9

40,0

24,4

2,8

35,6

39,9

4,8

10,2

29,5

38,1

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,2 1,8

0%

25,9

31,8

29 Fegyelem, szabályok követése ,4 6,2

7,8

32,2

30,6

24,4

30 Általános tájékozottság, műveltség 2,3

27,4

39,9

16,7

,6

23,3

46,4

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. ,52,8

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,23,6

41,9

37,1

23 Kritikai gondolkodás ,54,6

2,7

21,8

36,2

22 Időbeosztás 2,0 9,4

1,3

28,8

41,7

,5 ,4

45,4

43,9

15,4

,3

17,2

41,7

25,5

,3

,74,8

39,1

22,7

15,8

11,1

42,9

37,9

15 Munkaszervezés 1,34,7

2,0

16,4

24,6

32,7

18 Mások irányítása, utasítása 2,9

,5

27,6

25,9

14,3

27,5

46,4

11 Emberi konfliktusok kezelése ,9 5,7

17 Mások szakmai vezetése 3,9

,7

28,6

23,9

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 1,83,7

28,6

49,2 15,3

5,1

1,2

43,9 42,8

19,3

,4

32,4

32,8

22,8

07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,7 1,7

1,7

16,9

43,4

18,0

06 Beszédkészség 1,33,8

08 Kézügyesség

40,8

21,7

05 Nagy munkabírás, kitartás 1,1 3,0

7,0 1,7

30,9

29,7

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. ,9 1,3

4,01

33,4

20,6

1,6 1,6

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 3

4

5 - nagyon nagy mértékben rendelkezik

NT/NV


47



28. ábra: Mennyire rendelkezik vele Ön jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagymértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.) Átlag

3,78


4,22


4,19


4,17


4,13

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

4,11


4,08

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség

4,05


4,03


4,00


3,99

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

3,97

06 Beszédkészség

3,94

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása

3,93

30 Általános tájékozottság, műveltség

3,92

26 Koncentrációkészség, a figyelem …

3,90

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás

3,90


3,84


3,83

15 Munkaszervezés

3,82


3,78


3,63

22 Időbeosztás

3,63


3,62


3,32

08 Kézügyesség

3,25


3,24


3,24


3,22

09 Nyelvtudás

3,22

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

3,12 2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50


48



29. ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal és mennyire szükséges leendő szakmájához? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagértékek az ötfokú skálán.) 3,79

ÁTLAGOK:

4,32

3,24


4,27

3,12

02 Szaktudás alkalmazása a…

4,44 3,63


4,05 4,05

04 Probléma-megoldási készség,…

4,55

4,17


4,41

3,94

06 Beszédkészség

4,51

4,00


4,34

3,22

09 Nyelvtudás

4,35 3,90

10 Számítógép-ismeret, informatikai…

4,15

3,84


4,35

3,62


4,29 4,22 4,42

13 Együttműködés egy csapattal 3,93

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés

3,82


3,83 3,22


4,30 4,41

3,80

3,32


4,26

3,76

3,24


4,52 4,03


4,31

4,08


4,57

3,63

22 Időbeosztás

4,34 3,78


4,05 4,19


4,59

4,13


4,38

3,90

26 Koncentrációkészség, a figyelem …

4,49

3,97


4,48 4,11


3,99


3,92

30 Általános tájékozottság, műveltség 3,00

3,50

Rendelkezik

4,00

4,32

4,22 4,34 4,50

5,00

Szükséges


49



30. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők a leendő munkájához –mennyire rendelkezik vele jelenleg – különbségek. (Átlageltérések az ötfokú skálán.) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

-1,03


-1,32


-0,41

04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

-0,49


-0,24

06 Beszédkészség

-0,57


-0,35 1,02

08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás

-1,14


-0,25


-0,51


-0,67


-0,19


-0,33

15 Munkaszervezés

-0,48 -0,58


-0,58

17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása

-0,44


-1,28


-0,28


-0,49

22 Időbeosztás

-0,71


-0,27


-0,40


-0,25

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.

-0,59


-0,52 -0,21


-0,24

29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség

-0,42


50



Az előző ábrán kompetenciánként mutattuk be a „rendelkezik vele” és a „szükséges” átlagértékek különbségeit. Most egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a „pókháló-ábrát”. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be a következő 31. ábránkon, amelyeknek az átlagérték- párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát már nem a különbség- adatok szerepelnek).

31. ábra: Mennyire szükségesek az egyes tényezők a leendő munkájához és mennyire rendelkezik velük jelenleg? (Átlagértékek az ötfokú skálán.) (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 18 Mások irányítása, 4,60 19 Gyakorlati szakismeret utasítása 4,40 4,20 15 Munkaszervezés 09 Nyelvtudás 4,00 3,80 04 Probléma-megoldási 01 Elméleti szaktudás, 3,60 készség, lelemény. felkészültség 3,40 3,20 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás 3,00 figyelés 11 Emberi konfliktusok kezelése


27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 Beszédkészség

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése

Szükséges

Rendelkezik vele


51



5.2.1. SZAKOK SZERINTI KOMPETENCIÁK AZ AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN A következőkben szakonkénti bontásban mutatjuk be a legjellegzetesebb kompetenciakülönbségeket.

3. táblázat: Az egyes kompetenciák szükségessége leendő munkájához, szakonként Andragógia BA







Politológia BA


Szociológia BA

Összes MA

Összesen:

Különbségek (rendelkezik – szükséges):


-1,06

-,80

-1,23

-,74

-1,29

-,93

-1,22

-1,26

-1,37

-1,19

-,35

-1,03


-1,46

-1,50

-1,50

-1,00

-1,47

-1,69

-1,39

-1,10

-1,27

-1,55

-,78

-1,32


-,71

-,16

-,71

-,59

-,43

-,30

,20

-,60

-,41

-,15

,41

-,41


-,68

-,64

-,72

-,51

-,45

-,22

-,42

-,70

-,06

-,04

-,22

-,49


-,26

-,05

-,21

-,11

-,42

-,48

-,27

-,54

-,22

-,17

-,55

-,24

06 Beszédkészség

-,56

-,74

-,61

-,55

-,59

-,31

-,21

-1,33

-,35

-,55

-,84

-,57


-,31

-,49

-,27

-,44

-,12

-,19

,05

-,77

-,58

-,59

-,32

-,35

09 Nyelvtudás

-1,11

-1,11

-1,39

-1,08

-1,36

-1,05

-,88

-1,46

-,93

-1,22

-,82

-1,14


-,22

-,22

-,47

-,14

-,41

-,36

-,26

-,32

-,13

-,17

-,31

-,25


-,85

-,80

-,52

-,33

-,57

-,74

-,28

-,75

-,02

-,44

-,15

-,51


-,79

-,85

-,66

-,54

-,77

-,83

-,51

-,71

-,64

-,41

-,52

-,67


-,25

-,18

-,15

-,13

,00

-,59

-,07

-,45

-,43

-,31

-,20

-,19


-,33

-,28

-,51

-,31

-,21

-,58

-,21

-,69

-,31

-,15

-,29

-,33

15 Munkaszervezés

-,66

-,74

-,54

-,19

-,47

-,59

-,55

-,81

-,24

-,56

-,17

-,48


-,63

-,53

-,82

-,51

-,56

-1,03

-,45

-1,15

-,24

-,50

-,48

-,58


-,73

-,75

-,90

-,31

-,68

-1,11

-,49

-,73

-,20

-,42

-,42

-,58


-,64

-,55

-,79

-,15

-,62

-,83

-,07

-,79

-,25

-,15

-,38

-,44


-1,45

-1,10

-1,54

-1,00

-1,42

-2,05

-1,30

-1,41

-1,04

-1,50

-,88

-1,28


-,40

,01

-,48

-,19

-,32

-,10

-,32

-,47

-,45

-,33

-,21

-,28


-,40

-,56

-,58

-,35

-,51

-,63

-,55

-,90

-,49

-,60

-,36

-,49

22 Időbeosztás

-,66

-,87

-,79

-,51

-,75

-,89

-,75

-1,05

-,54

-,90

-,76

-,71


-,17

-,06

-,34

-,30

-,37

,14

-,23

-,79

-,41

-,31

,04

-,27


-,41

-,10

-,47

-,37

-,48

-,36

-,57

-,62

-,45

-,32

-,56

-,40


-,33

-,20

-,30

-,19

-,32

-,17

,07

-,58

-,37

-,48

-,09

-,25


-,48

-,36

-,66

-,62

-,73

-,55

-,64

-,91

-,51

-,61

-,58

-,59

-,49

-,33

-,61

-,42

-,57

-,90

-,39

-1,10

-,46

-,89

-,20

-,52

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

-,49

-,23

-,32

-,10

-,20

,14

,28

-,71

-,23

-,51

-,12

-,21


-,26

-,18

-,45

-,13

-,11

-,27

-,50

-,36

-,18

-,21

-,16

-,24


-,61

-,18

-,14

-,53

-,50

,01

,12

-,73

-,84

-,78

,06

-,42

ÁTLAG

-0,58

-0,49

-0,62

-0,41

-0,56

-0,58

-0,39

-0,79

-0,45

-0,53

-0,34

-0,51

68

57

41

113

63

19

45

22

37

18

11

493

Esetszám (N):

52



4. táblázat: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal – szakonként Andragógia BA







Politológia BA


Szociológia BA

Összes MA

Összesen:

Mennyire rendelkezik vele


3,18

3,26

3,09

3,37

3,22

3,09

3,28

3,26

3,09

3,12

3,63

3,24


3,12

3,15

3,05

3,30

2,86

2,76

3,33

3,24

2,84

2,97

3,62

3,12


3,68

3,71

3,46

3,66

3,56

3,62

3,41

3,64

3,58

3,98

4,24

3,63


3,99

4,07

3,79

4,10

4,22

4,33

4,03

3,90

3,84

4,27

4,39

4,05


4,15

4,46

4,07

4,29

4,17

4,05

4,27

3,89

3,70

4,10

3,86

4,17

06 Beszédkészség

4,11

3,96

3,62

4,10

3,98

4,16

3,70

3,57

3,84

3,85

4,02

3,94


3,95

3,99

3,72

4,04

4,32

3,91

3,83

4,00

3,95

3,93

4,13

4,00

09 Nyelvtudás

2,84

3,31

2,78

3,18

3,58

3,81

3,02

3,19

3,52

3,12

3,88

3,22


3,95

4,03

3,92

3,85

3,69

4,11

4,18

3,64

3,61

4,02

4,29

3,90


3,88

4,03

3,57

4,12

3,54

3,61

3,50

3,91

3,76

4,00

3,98

3,84


3,71

3,52

3,38

3,80

3,50

3,51

3,52

4,07

3,31

3,88

3,70

3,62


4,19

4,29

4,12

4,53

4,34

3,92

4,03

4,09

3,71

4,12

4,14

4,22


4,03

3,97

3,79

4,13

4,00

3,69

3,71

3,76

3,57

4,04

3,93

3,93

15 Munkaszervezés

3,98

3,97

3,64

3,96

3,78

3,57

3,63

3,87

3,44

4,04

3,75

3,82


3,92

3,80

3,64

3,78

3,94

3,67

3,92

3,59

3,87

3,96

3,77

3,83


3,33

3,21

2,94

3,43

2,96

2,60

3,37

3,36

3,12

3,21

3,44

3,22


3,38

3,39

3,09

3,55

3,08

2,75

3,51

3,55

3,00

3,25

3,25

3,32


3,17

3,50

3,09

3,42

3,00

2,54

3,40

3,39

2,94

3,21

3,59

3,24


4,00

4,13

3,90

4,05

3,98

4,29

4,06

4,09

3,92

3,99

3,99

4,03


4,07

3,97

3,86

4,27

4,06

3,67

4,33

3,85

4,04

4,07

3,86

4,08

22 Időbeosztás

3,76

3,52

3,55

3,79

3,62

3,34

3,57

3,62

3,55

3,39

3,51

3,63


3,74

3,81

3,46

3,81

3,85

3,97

3,35

4,00

4,06

4,01

3,95

3,78


4,23

4,44

4,02

4,18

4,16

4,22

4,23

4,13

3,99

4,13

4,03

4,19


4,05

4,22

3,83

4,29

4,19

4,23

4,24

4,04

3,83

4,04

3,89

4,13


3,90

3,91

3,74

4,01

3,79

3,66

4,11

3,79

3,94

3,84

3,78

3,90

4,07

3,88

3,88

3,95

4,03

3,83

4,27

3,67

3,92

3,77

3,94

3,97

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

4,07

4,19

3,79

4,29

4,25

3,95

3,90

3,94

3,91

4,26

4,31

4,11


3,95

3,96

3,77

4,11

4,16

3,58

4,16

4,09

3,75

3,49

4,14

3,99


3,82

3,88

3,99

3,84

4,05

4,24

3,94

4,03

3,78

3,88

4,50

3,92

ÁTLAG

3,67

3,72

3,48

3,77

3,66

3,56

3,66

3,64

3,51

3,67

3,78

3,67

68

57

41

113

63

19

45

22

37

18

11

493

Esetszám (N):

53



5. táblázat: Az egyes kompetenciákkal való rendelkezés és azok szükségességének különbségei, szakonként

Andragógia BA







Politológia BA


Szociológia BA

Összes MA

Összesen:

Különbségek (rendelkezik – szükséges):


-1,06

-,80

-1,23

-,74

-1,29

-,93

-1,22

-1,26

-1,37

-1,19

-,35

-1,03


-1,46

-1,50

-1,50

-1,00

-1,47

-1,69

-1,39

-1,10

-1,27

-1,55

-,78

-1,32


-,71

-,16

-,71

-,59

-,43

-,30

,20

-,60

-,41

-,15

,41

-,41


-,68

-,64

-,72

-,51

-,45

-,22

-,42

-,70

-,06

-,04

-,22

-,49


-,26

-,05

-,21

-,11

-,42

-,48

-,27

-,54

-,22

-,17

-,55

-,24

06 Beszédkészség

-,56

-,74

-,61

-,55

-,59

-,31

-,21

-1,33

-,35

-,55

-,84

-,57


-,31

-,49

-,27

-,44

-,12

-,19

,05

-,77

-,58

-,59

-,32

-,35

09 Nyelvtudás

-1,11

-1,11

-1,39

-1,08

-1,36

-1,05

-,88

-1,46

-,93

-1,22

-,82

-1,14


-,22

-,22

-,47

-,14

-,41

-,36

-,26

-,32

-,13

-,17

-,31

-,25


-,85

-,80

-,52

-,33

-,57

-,74

-,28

-,75

-,02

-,44

-,15

-,51


-,79

-,85

-,66

-,54

-,77

-,83

-,51

-,71

-,64

-,41

-,52

-,67


-,25

-,18

-,15

-,13

,00

-,59

-,07

-,45

-,43

-,31

-,20

-,19


-,33

-,28

-,51

-,31

-,21

-,58

-,21

-,69

-,31

-,15

-,29

-,33

15 Munkaszervezés

-,66

-,74

-,54

-,19

-,47

-,59

-,55

-,81

-,24

-,56

-,17

-,48


-,63

-,53

-,82

-,51

-,56

-1,03

-,45

-1,15

-,24

-,50

-,48

-,58


-,73

-,75

-,90

-,31

-,68

-1,11

-,49

-,73

-,20

-,42

-,42

-,58


-,64

-,55

-,79

-,15

-,62

-,83

-,07

-,79

-,25

-,15

-,38

-,44


-1,45

-1,10

-1,54

-1,00

-1,42

-2,05

-1,30

-1,41

-1,04

-1,50

-,88

-1,28


-,40

,01

-,48

-,19

-,32

-,10

-,32

-,47

-,45

-,33

-,21

-,28


-,40

-,56

-,58

-,35

-,51

-,63

-,55

-,90

-,49

-,60

-,36

-,49

22 Időbeosztás

-,66

-,87

-,79

-,51

-,75

-,89

-,75

-1,05

-,54

-,90

-,76

-,71


-,17

-,06

-,34

-,30

-,37

,14

-,23

-,79

-,41

-,31

,04

-,27


-,41

-,10

-,47

-,37

-,48

-,36

-,57

-,62

-,45

-,32

-,56

-,40


-,33

-,20

-,30

-,19

-,32

-,17

,07

-,58

-,37

-,48

-,09

-,25


-,48

-,36

-,66

-,62

-,73

-,55

-,64

-,91

-,51

-,61

-,58

-,59

-,49

-,33

-,61

-,42

-,57

-,90

-,39

-1,10

-,46

-,89

-,20

-,52

-,49

-,23

-,32

-,10

-,20

,14

,28

-,71

-,23

-,51

-,12

-,21

-,26

-,18

-,45

-,13

-,11

-,27

-,50

-,36

-,18

-,21

-,16

-,24

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség

-,61

-,18

-,14

-,53

-,50

,01

,12

-,73

-,84

-,78

,06

-,42

ÁTLAG

-0,58

-0,49

-0,62

-0,41

-0,56

-0,58

-0,39

-0,79

-0,45

-0,53

-0,34

-0,51

68

57

41

113

63

19

45

22

37

18

11

493

Esetszám (N):

54



32. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) ANDRAGÓGIA BA – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel13 („Összesen”).

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 27 Rendszerező ,00 19 Gyakorlati szakismeret gondolkodás,… -,20 -,40 06 Beszédkészség 09 Nyelvtudás -,60 -,80 30 Általános tájékozottság, 01 Elméleti szaktudás, -1,00 műveltség felkészültség -1,20 -1,40 16 Előrelátás, 11 Emberi konfliktusok -1,60 tervezőkészség kezelése 18 Mások irányítása, utasítása


22 Időbeosztás

17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

15 Munkaszervezés

Andragógia BA


13

A szakonkénti „pókháló-ábrák” értelmezését, „olvasásának módját” a fenti ábránkon szemléltetjük. Például a „Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban” kompetencia esetében: az andragógus szakos válaszadóink szerint az ötfokú skálán 4,6 pont mértékben „szükséges” ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához ez a kompetencia – ugyanakkor jelenleg 3,1 pont mértékben „rendelkeznek vele”; a kettő különbsége adja a -1,5 –es értéket (ennyi a „relatív hiány” , vagy az „alulképzettségük mértéke” az adott kompetencia tekintetében megítélésük szerint). Az „Összes megkérdezett” esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.1. ábrát és a 6.1-3. táblázatokat is).

55



33. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) EMBERI ERŐFORRÁSOK BA – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

27 Rendszerező gondolkodás,… 06 Beszédkészség 30 Általános tájékozottság, műveltség 16 Előrelátás, tervezőkészség

02 Szaktudás alkalmazása a… 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 -1,20 -1,40 -1,60

19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése



17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, 15 Munkaszervezés újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

22 Időbeosztás


Összesen


56



34. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

19 Gyakorlati szakismeret (*) 02 Szaktudás alkalmazása 0,00 15 Munkaszervezés a gyakorlatban -0,20 21 Precizitás, részletekre -0,40 09 Nyelvtudás figyelés -0,60 -0,80 27 Rendszerező 01 Elméleti szaktudás, -1,00 gondolkodás,… felkészültség -1,20 -1,40 17 Mások szakmai 06 Beszédkészség -1,60 vezetése 16 Előrelátás, tervezőkészség


26 Koncentrációkészség, a 18 Mások irányítása, figyelem összp. utasítása 03 Innovatív készség, újító 22 Időbeosztás szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.


Összesen


57



35. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

21 Precizitás, részletekre figyelés 24 Önálló munkavégző képesség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség

09 Nyelvtudás (*) ,00 19 Gyakorlati szakismeret -,20 02 Szaktudás alkalmazása -,40 a gyakorlatban -,60 01 Elméleti szaktudás, -,80 felkészültség -1,00 -1,20 26 Koncentrációkészség, -1,40 a figyelem összp.



22 Időbeosztás

06 Beszédkészség


12 Konfliktustűrés 30 Általános tájékozottság, műveltség


Összesen


58



36. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 24 Önálló munkavégző ,00 19 Gyakorlati szakismeret képesség -,20 30 Általános tájékozottság, -,40 09 Nyelvtudás műveltség -,60 -,80 21 Precizitás, részletekre 01 Elméleti szaktudás, -1,00 figyelés felkészültség -1,20 -1,40 16 Előrelátás, 12 Konfliktustűrés -1,60 tervezőkészség 27 Rendszerező gondolkodás,…

22 Időbeosztás



06 Beszédkészség

17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása


Összesen


59



37. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

19 Gyakorlati szakismeret (*) 26 Koncentrációkészség, a 02 Szaktudás alkalmazása a ,00 figyelem összp. gyakorlatban -,50 14 Megfelelő csapatszellem 17 Mások szakmai vezetése kialakítása -1,00 13 Együttműködés egy csapattal

09 Nyelvtudás

-1,50 -2,00

15 Munkaszervezés


-2,50


01 Elméleti szaktudás, felkészültség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 22 Időbeosztás

11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 18 Mások irányítása, utasítása


Összesen

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Aktív hallgatók” (N= 19)

60



38. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) ,00 20 Tanulási képesség 19 Gyakorlati szakismeret -,20



-,40 -,60


-,80

09 Nyelvtudás

-1,00 -1,20


22 Időbeosztás

-1,40


17 Mások szakmai vezetése 29 Fegyelem, szabályok követése



15 Munkaszervezés



Összesen


61



39. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) POLITOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

30 Általános tájékozottság, műveltség 11 Emberi konfliktusok kezelése 07 Íráskészség, fogalmazási készség


09 Nyelvtudás (*) ,00 19 Gyakorlati szakismeret -,20 -,40 06 Beszédkészség -,60 -,80 01 Elméleti szaktudás, -1,00 felkészültség -1,20 -1,40 16 Előrelátás, -1,60 tervezőkészség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség



15 Munkaszervezés

21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.

Politológia BA

62

Összesen




40. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) SZABAD BÖLCSÉSZET BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (*) 02 Szaktudás alkalmazása a ,00 23 Kritikai gondolkodás gyakorlatban -,20 03 Innovatív készség, újító 19 Gyakorlati szakismeret -,40 szellem -,60 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség

-,80

09 Nyelvtudás

-1,00 -1,20


-1,40



27 Rendszerező 07 Íráskészség, fogalmazási gondolkodás,… készség 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.


Összesen


63



41. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) SZOCIOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 11 Emberi konfliktusok ,00 19 Gyakorlati szakismeret kezelése -,20 -,40 25 Alkalmazkodóképesség 09 Nyelvtudás -,60 -,80 16 Előrelátás, 01 Elméleti szaktudás, -1,00 tervezőkészség felkészültség -1,20 -1,40 28 Tolerancia, más nézetek 22 Időbeosztás -1,60 tisztelete 27 Rendszerező gondolkodás,…

06 Beszédkészség

30 Általános tájékozottság, műveltség 07 Íráskészség, fogalmazási 26 Koncentrációkészség, a készség figyelem összp. 21 Precizitás, részletekre figyelés

15 Munkaszervezés

Szociológia BA

Összesen


64



42. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) ÖSSZES MA szak, összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

19 Gyakorlati szakismeret (*) 10 Számítógép-ismeret, ,00 06 Beszédkészség informatikai tudás -,20 07 Íráskészség, fogalmazási 09 Nyelvtudás -,40 készség -,60 01 Elméleti szaktudás, 02 Szaktudás alkalmazása a -,80 felkészültség gyakorlatban -1,00 -1,20


22 Időbeosztás

-1,40



17 Mások szakmai vezetése 16 Előrelátás, tervezőkészség


Összes MA

24 Önálló munkavégző képesség 05 Nagy munkabírás, kitartás

Összesen


65



6. AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI – II. VÉGZETT HALLGATÓINK

6.1. VÉGZETT HALLGATÓINK FŐBB JELLEMZŐI

6.1.1. NEM, TAGOZAT, ÉVFOLYAM, SZAK (KVÓTA-ADATOK) JELLEGZETESSÉGEI

Adatfelvételünk reprezentativitását, hasonlóan az aktív hallgatóinkhoz, négy ismérv – a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve és a szak – szerint biztosítottuk. Elsőként ezeket az alapadatokat mutatjuk be. Majd a köztük levő kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével. Mint a következő ábrák adatai is mutatják, a ZSKF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2005, 2007 és 2009) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 79,2 százalék). A 488 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 79,4 százalék.

43. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%)

Férfi; 20,6

Nő; 79,4

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=488)

66



A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben volt hallgatóink több mint háromnegyede levelező tagozaton végzett. A teljes populációban arányuk 77,6 százalék, a mintánkban 77,4 százalék (a további elemzések során ez utóbbival dolgozunk).

44. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%)

Nappali; 22,6

Levelező; 77,4


A tagozatokon belüli a nemek szerinti megoszlások nem mutatnak szignifikáns eltéréseket, a nappali tagozatosok között egy árnyalattal több a férfi (24,5 százalék), mint a levelezősök között (itt 19,5 százalék). A végzés éve szerint a populáció adatai a következőképpen alakulnak: 2005-ben végzett a 2947 hallgató 41,8 százaléka; 2007-ben 26,6 százalék, míg 2009-ben 31,6 százalék. A mintabeli adatok nem különböznek érdemben a teljes populációra vonatkozó arányoktól.

67



45. ábra: A minta megoszlása a végzés éve szerint (%)

2009-ben végzett; 31,8 2005-ben végzett; 42,0 2007-ben végzett; 26,2


Ha megvizsgáljuk az egyes végzett évfolyamokat nemek szerint, az eltérések nem szignifikánsak, ugyanakkor annál jelentősebb eltérések tapasztalhatóak tagozatok szerint.14 Míg 2005-ben a végzettjeink 89,3 százaléka volt levelező tagozatos, addig 2007-ben ez az arány lecsökkent 68,8 százalékra, s hasonlóan alakult 2009-ben is.

14

A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb, mint 0,001 – azaz erősen szignifikáns összefüggésről beszélhetünk! Jelölése a továbbiakban: „P < 0,001”.

68



46. ábra: Az egyes végzett évfolyamok tagozat szerint (%)

Összesen

22,3%

77,7%

2009-ben végzett

30,3%

69,7%

2007-ben végzett

31,3%

68,8%

2005-ben végzett

10,7%

0%

89,3%

20%

40% nappali

60%

80%

100%

levelező


A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a humánerőforrásmenedzser szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 40,7 százalék – a mintán belül 40.9 százalék. Őket követik a kommunikáció és művelődésszervező szak végzettjei 17,3 százalékkal (a mintában 17,4 százalék). Csökkenő sorrendben a nemzetközi kapcsolatok (15,0 illetve 15,1 százalék), a művelődésszervező (14,2 illetve 13,7 százalék) majd a kommunikáció és médiatudomány szakosok (4,4 illetve 4,5 százalék) következnek. Alig néhány százalékos arányt képviselnek a vizsgált populáción – illetve mintán – belül az andragógusok (2,6 illetve 2,7 százalék), a szabad bölcsészek (1,8 százalék mindkét esetben), a nemzetközi tanulmányok szakosok (1,7 százalék mindkét esetben), valamint az emberi erőforrások szakosok (1,5 százalék mindkét esetben). Elenyésző – egy százalék alatti a vizsgált személyek között a politológus (0,4 százalék) és a vallástudomány szakos (0,3 százalék).

69



47. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) humánerőforrás-menedzser

40,9

kommunikáció és művelődésszervező

17,4

nemzetközi kapcsolatok

15,1

művelődésszervező

13,7

kommunikáció és médiatudomány

4,5

andragógia

2,7

szabad bölcsészet

1,8

nemzetközi tanulmányok

1,7

emberi erőforrások

1,5

politológia

,4

vallástudomány

,3 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0


A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései – amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait. Míg a 2005. évben végzettek több mint felét (55,6 százalékát) a humánerőforrásmenedzser szakon végzettek adták, addig az e szakon végzettek aránya 2009-ben már csupán 16,8 százalék volt. Még nagyobb arányú csökkenések figyelhetőek meg a művelődésszervező szakon (22,0 százalékról 2,6 százalékra). A kommunikáció és művelődésszervező szak megtartotta – sőt valamelyest még növelte is – viszonylag jelentős arányát (14,1 –ről 20,1 százalékra növekedett az e szakon végzettek aránya a vizsgált időszakban). Kiugró növekedés figyelhető meg a nemzetközi kapcsolatok szak esetében (8,3 –ról 20,0 százalékra emelkedett az arányuk), míg olyan új szakok jelentek meg a végzettjeink körében az utolsó vizsgált időpontban, mint andragógia, emberi erőforrások, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, politológia, szabad bölcsészet és vallástudomány.

70



Mindezek a „bolognai folyamat” eredményei (a korábbi „főiskolai szakok” lassan eltűnnek, míg a „bachelor” és „master” képzések újabb formái jelennek meg), másrészt mutatják a ZSKF fejlődését, oktatási kínálatának bővülését is.

6. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Végzés éve:

2005

2007

2009

Összesen

andragógia

,0%

,0%

8,4%

2,7%

emberi erőforrások

,0%

,0%

4,5%

1,4%

55,6%

46,9%

16,8%

41,0%

,0%

,0%

14,2%

4,5%


14,1%

18,8%

20,6%

17,4%


22,0%

14,1%

2,6%

13,7%


8,3%

20,3%

20,0%

15,2%

nemzetközi tanulmányok

,0%

,0%

5,2%

1,6%

politológia

,0%

,0%

1,3%

,4%

szabad bölcsészet

,0%

,0%

5,8%

1,8%

vallástudomány

,0%

,0%

,6%

,2%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Szak:

humánerőforrás-menedzser kommunikáció és médiatudomány

Mindösszesen


Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására. A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 14,3 százalék, de hasonlóan nagyok az arányeltérések nemek szerint a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (14,9 illetve 15,4 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (27,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen „szélsőséges” adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben).

71



48. ábra: Az egyes szakok nemek szerinti megoszlása15 (%)

Összesen

20,4%

79,6%

andragógia 15,4%

84,6%

emberi erőforrások 14,3%

85,7%

humánerőforrás-menedzser

20,1%

kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező

79,9%

27,3%

72,7%

18,8%

81,2%

művelődésszervező 14,9%

85,1%


24,3%

75,7%

nemzetközi tanulmányok (*)

25,0%

75,0%

politológia (*)

50,0%

szabad bölcsészet (*)

50,0%

25,0%

vallástudomány (*)

75,0% 100,0%

0%

20%

férfi

nő

40%

60%

,0% 80%

100%


Tanulságos megvizsgálni az egyes szakok megoszlását a tagozat szerint is. Az eltérések szembetűnőek: míg a művelődésszervezők közül mindannyian levelező tagozaton szereztek diplomát (de hasonló a helyzet a kisebb létszámú politológia és vallástudomány szakokkal), addig a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok szakon közel felük (48,6, illetve 50,0 százalékuk nappalin végzett). Igen magas az andragógia szakon diplomát szerzett végzett hallgatók között is a nappali tagozatosok aránya (30,8 százalék). 15

A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt).

72



49. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása16 (%)

Összesen

22,6%

andragógia emberi erőforrások

77,4%

30,8%

69,2%

12,5%


87,5%

17,5%

kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező

82,5%

23,8%

76,2%

27,1%

72,9%

művelődésszervező ,0%

100,0%


48,6%

51,4%

nemzetközi tanulmányok (*)

50,0%

50,0%

politológia (*) ,0% szabad bölcsészet (*)

100,0% 25,0%

75,0%

vallástudomány (*) ,0%

0%

100,0% 20% nappali

40%

60%

80%

100%

levelező


A következőkben a végzett hallgatók néhány fontosabb szociológiai-demográfiai jellemzőit is bemutatjuk.

16

A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége itt is 0,001 alatti – de a „kis elemszámú” (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya szintén magas (40,9 százalék)!

73



ÉLETKOR, LAKÓHELY

A három évfolyam vizsgálata alapján az átlagéletkort 33,9 évnek mértük – a legfiatalabb megkérdezettünk 22, míg a legidősebb 58 éves (a szórás 7,6 év). Az egyes korcsoportok megoszlását az alábbi ábra szemlélteti.

50. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%)

40 évestől; 23,0 29 évesig; 33,4 30-39 éves; 43,7


Nemek szerint alig tapasztalhatóak eltérések17: a férfiaknál 33,4 míg a nőknél 34,0 év az átlagéletkor. Annál jelentősebbek a tagozat és a végzés éve szerinti különbségek. A 2005-ben végzettek átlagéletkora 36,9 év, a 2007-ben végzetteké 32,6 év. Míg a 2009-ben végzetteké 30,9 év – tehát közel 2-3 évvel fiatalabbak az egyes évfolyamok.18 A tagozatok szerinti korkülönbségek szintén markánsan eltérnek egymástól:19 miközben a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 26,1 év, addig a levelezősöké ennél éppen tíz évvel magasabb: 36,1 év. Fontosságuk miatt ábrán is szemléltetjük a tagozatok szerinti jelentős eltéréseket, az egyes korcsoportok előfordulási gyakoriságait.

17

A variancia-analízisről lásd bővebben az I.2. fejezetben. A nemek szerinti eltérések nem szignifikánsak (az Fpróba elfogadási valószínűsége: P=0,456), a „magyarázott szórás” mindössze 0,1 százalék. 18 Az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van – erős szignifikáns eltérések; a magyarázott szórás (az Eta-négyzet értéke) pedig 12,0 százalék – igen magas. 19 P < 0,001; a magyarázó erő rendkívül magas: 30,2 százalék.

74



51. ábra: Az egyes korcsoportok arányai tagozat szerint (%)

Összesen

33,4%

Levelező

43,6%

17,5%

23,0%

52,9%

Nappali

29,6%

88,2%

0%

20%

11,8%

40%

29 évesig

60%

30-39 éves

80%

100%

40 évestől


52. ábra: Az egyes szakok végzettjeinek átlagéletkora, az értékek szóródása. 10,55

andragógia

33,6 6,62


34,4 6,89


30,2 8,16


33,8 8,08


38,5 5,99


29,9 7,34

egyéb szakok

Szórás

Átlag

31,7 0,0

20,0

40,0

60,0


75



A megkérdezettek döntő többsége (67,6 százalékuk) a fővárosban él, további 7,2 százalékuk megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, kisebb városban 15,2 százalékuk, míg községekben lakik 7,4 százalékuk. Hallgatóink 2,7 százaléka külföldről érkezett hozzánk diplomát szerezni.

53. ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%) Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 7,2

Külföld; 2,7

Egyéb város; 15,2

Község; 7,4

Főváros; 67,6


A megkérdezettek több mint fele (59,5 százalék) a fővárosban élt 14 éves korában, községben 15,3 százalék, megyeszékhelyen és megye jogú városban 9,9 százalék, egyéb városban 13,9 százalék, míg külföldön 1,4 százalék

54. ábra: A minta megoszlása az állandó lakóhelye (település) szerint 14 éves korában. (%) Község; 15,3

Külföld; 1,4

Egyéb város; 13,9 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 9,9 Főváros; 59,5


76



HONNAN JÖTTEK, HOVA MENNEK - ISKOLAI ELŐZMÉNYEK ÉS A TERVEZETT FOLYTATÁS

A hallgatók közel fele (47,1 százalékuk) hagyományos 4 osztályos gimnáziumba szerezte meg érettségi bizonyítványát, szakközépiskolában 37 százalék, két-tannyelvű középiskolában 3,4 százalék; ennél is kisebb arányban érettségiztek nyolc osztályos gimnáziumban, technikumban és nemzetiségi gimnáziumban.

55. ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium

47,1

Szakközépiskola

37,0


4,6

Kéttannyelvű középiskola

3,4


2,9

Technikum

2,4

Nemzetiségi gimnázium

,2

Egyéb

2,3

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0


A végzett hallgatóink több mint egyötöde (21,0 százalékuk) tanult a megkérdezés időpontjában is valamely felsőoktatási intézményben. Közülük a legnagyobb arányban – 7,8 százalékuk – felsőfokú szakképzésben vett részt, további 4,9 százalékuk hagyományos főiskolai képzésen. Mesterképzésen folytatta tanulmányait végzett hallgatóink 3,2 százaléka, bachelor szinten további 2,5 százalék; a PhD képzésig a vizsgálat időpontjában 0,2 százalékuk jutott el. Egy árnyalattal nagyobb a nők továbbtanulási aránya. Ha megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a válaszadók a Zsigmond Király Főiskolához, kiderül, hogy 6,3 százalékuk – tehát a továbbtanulók egyharmada – itt folytatja tanulmányait. Végzettjeink 14,2 százaléka két- vagy több szakon is a Főiskolánkon szerzett diplomát.

77



56. ábra: Ha tanul, milyen képzés(ek)ben vesz részt? (Több válasz is megjelölhető; %) Felsőfokú szakképzés

7,8

Hagyományos főiskolai képzés

4,9

Mesterképzés (MA/MSc)

3,2

Bachelor képzés (BA/BSc)

2,5

Egyéb felsőfokú képzés

2,2

Hagyományos egyetemi képzés

1,7

Egységes és osztatlan képzés (2006. után… Doktori képzés (PhD/DLA)

,2 ,2

,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0


57. ábra: A Zsigmond Király Főiskolához fűződő kapcsolata. (%) Hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 6,3 Végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 93,7


Amikor további terveikről kérdeztük végzettjeinket, nagyon magas volt a bizonytalanok aránya: mindössze válaszadóink 21,4 százaléka tudott nyilatkozni továbbtanulási szándékairól, ezen belül is alig több mint egytizedük valószínűsítette azt, hogy valamely felsőoktatási intézménybe jelentkezik 78



a jövőben. Akik tovább akarnak tanulni, legtöbbjük ezt master képzésen képzeli el (6,1 százalék), további 4,2 százalékuk a felsőfokú szakképzést jelölte meg, míg az „egyéb, nem akkreditált tanfolyamot” megjelölők aránya 2,2 százalék volt. Viszonylag népszerű a vállalatok által szervezett tanfolyam, tréning: az érdemben válaszolók egyötöde (2,8 százalékuk) válaszai között szerepel ez a lehetőség.

58. ábra: Az elkövetkező években kezd-e újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat? (%) Igen, biztosan; 3,8 Igen, valószínű; 7,4 Nem valószínű; 9,2 NT/NV; 78,6

Biztosan nem; 1,1


59. ábra: A tervezett felsőfokú vagy egyéb tanulmányok típusa (akik az „igen, biztosan”, vagy az „igen, valószínű” alternatívákat jelölték meg; %) Mesterképzés (MA/MSc)

6,1

Felsőfokú szakképzés

4,2

Vállalat által szervezett…

2,8

Egyéb, nem akkreditált…

2,2

Szakirányú továbbképzés

1,7

Szakvizsgához…

1,0

Doktori képzés…

,9

Bachelor képzés… Egységes és osztatlan… Egyéb képzés

,5 ,3 1,1

,0

2,0

4,0

6,0

8,0


79



MUNKA, MUNKAHELYI JELLEMZŐK

A DPR kutatások kiemelt célja végzett hallgatóink elégedettségégének, sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésének mérése. Éppen ezért különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy végzett hallgatóink betagozódását a munka világába mélyebben megismerhessük. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan alakul a gazdasági aktivitásuk, egyáltalán van-e jelenleg állásuk, milyen jellegű munkát végeznek, hol, milyen körülmények között teszik ezt. Kérdéseink arra is kiterjedtek, hogyan érzik magukat a munkahelyükön, mennyire elégedettek munkakörülményeikkel. A következőkben ezekre az információkra térünk ki egy kicsit részletesebben is, megvizsgálva a nem, tagozat, a végzés éve és a szakok szerinti eltéréseket is. A végzett hallgatók közel négyötöde a kérdezés időpontjában rendelkezett munkahellyel (79,1 százalék). Mindössze egytizedüknek (9,6 százalék) nem volt még egyáltalán munkahelye. A nemek közötti eltérés e tekintetben nem szignifikáns.

60. ábra: Volt-e már munkahelye? (%)

Volt: 11,3

Nem volt még; 9,6

Van munkahelye 79,1


Ha a nemek között nem is, de tagozat szerint erős, szignifikáns eltérések mutathatóak ki (P < 0,001). A nappali tagozaton végzettek mintegy ötöde (21,8 százalékuk) számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye – ez az arány a levelező tagozatosoknál mindössze 6,1 százalék (az ASR értéke +/-4,9). A 80



megkérdezésükkor a levelezősök 81,5 százalékának volt munkahelye, míg a nappalisok 70,9 százalékának. A végzés éve szerint szintén erősek az eltérések (P < 0,001 – a legnagyobb ASR +7,3). A várt összefüggéseket találtuk: míg a legutóbb végzettek 23,9 százaléka számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye, a 2005-ben végzetteknél ez az arány mindössze 2,9 százalék volt (a 2007-ben végzetteknél hasonlóan alacsony arányt regisztráltunk: 3,1 százalékot). Szakok szerint

hasonló erősségű kapcsolat mutatható ki.

A legkedvezőbb helyzet a

művelődésszervező szakon végzettek körében figyelhető meg, mindenki dolgozik. Őket a humánerőforrás-menedzserek követik (6,3 százalékkal). Átlag körüli értékeket regisztráltunk a kommunikáció és művelődésszervező illetve a nemzetközi kapcsolatok szakok esetében 9-10 százalék körül). A legmagasabb arányokat az „egyéb szakok” esetében regisztráltunk (38,1 százalék), ezt követi a kommunikáció és médiatudomány szak (31,8 százalék), illetve átlag fölötti az andragógia szak esetében is (23,1 százalék) azok aránya, akiknek még nem volt munkahelye.

61. ábra: Volt-e már munkahelye – szakok szerint (%)

Összesen

9,6%

egyéb

79,0%

11,4%

38,1%

nemzetközi 10,8% kapcsolatok művelődésszerv ,0% ező kommunikáció 9,4% és… kommunikáció 31,8% és… humánerőforrás 6,3% -menedzser andragógia

61,9% 78,4%

10,8%

76,1%

20%

23,9% 82,4%

8,2% 63,6%

4,5%

82,7%

23,1% 0%

,0%

11,1%

69,2% 40%

nem volt még

60%

van

7,7% 80%

100%

volt


81



A kérdezés időpontjában munkahellyel rendelkezők aránya a humánerőforrás-menedzser, illetve a kommunikáció és művelődésszervező szakon végzettek körében volt a legmagasabb (meghaladta a 80 százalékot), míg a legalacsonyabb a kommunikáció és médiatudomány szak, illetve az „egyéb szakok” esetében (60 százalék körüli értékek). A gazdasági aktivitására vonatkozó adataink szerint a megkérdezett végzett hallgatók közül összesen 4,8 százalék vallotta magát munkanélkülinek (szeretne állást, de nem talál). További 0,5 százaléka nem rendelkezik munkahellyel, de jelenleg – különböző okoknál fogva – nem is keres (tehát nem tekinti magát munkanélkülinek). Igen magas – 8,2 százalék – válaszadóink közül azok aránya, akiknek eddig még nem volt munkahelye, de nem is keresnek. Jelenleg inaktív státusban van még a megkérdezettek 6,0 százaléka, akik egészségügyi és egyéb okokból maradnak kívül a munkaerőpiacon.A válaszadóink közel háromnegyede – a legtöbben tehát – teljes munkaidőben dolgozik valamilyen cégnél, intézménynél (arányuk 73,1 százalék). Ezen belül 6,1 százalékuknak van emellett egyéb munkája, egyéb kereseti forrása is. Mindössze 3,8 százalékuk számít „önfoglalkoztatónak”, azaz saját vállalkozását irányítja főtevékenységként.

62. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (%) Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom

67,0

Nem volt még munkahelye - nem keres

8,2

Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb…

6,1

Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED)

6,0

Nem, jelenleg munkanélküli vagyok

4,8

Igen, saját vállalkozásomat irányítom

3,8

Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam

2,3

Volt munkahelye, most nincs - nem keres

,5

NT/NV

1,4

,0

20,0

40,0

60,0

80,0


82



Nemek szerint jelentős eltéréseket mutatkoznak (a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P=0,034). Különösen a munkanélküliek arányát tekintve vannak nagy különbségek: míg a férfiak 7,9 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, addig a nőknél ez az arány csak 3,9 százalék. Az inaktív státuszúak körében viszont a nők aránya magasabb: 7,5 százalék – a férfiaknál csupán 1,0 százalék. A saját vállalkozást vezetők inkább férfiak (5,0 százalék – szemben a nők 3,4 százalékával), de közöttük nagyobb a teljes munkaidőben cégnél, intézménynél dolgozók aránya is (79,2 százalék – versus 71,5 százalék). Tagozat szerint szintén markánsak az eltérések (P < 0,001). A munkanélküliek aránya a nappali tagozatosoknál 5,4 százalék, míg a levelezősöknél 4,7 százalék. A jelenleg egyéb okból inaktívak nagyobb arányban fordulnak elő a levelező tagozaton végzettek körében (7,4 százalék – versus 1,8 százalék), ugyanakkor a teljes állásban lévők között is nagyobb az arányuk (75,4 százalék – versus 63,1 százalék). Végzés éve szerint szintén szignifikáns eltéréseket mértünk (P < 0,001). Meglepő módon a korábban végzettek relatíve nagyobb hányada sorolta magát a munkanélküliek közé, mint a legutóbb végzettek. Így alakulnak az arányok: 2005-ben végzetteknél 6,4 százalék, 2007-ben végzetteknél 3,9 százalék, míg a 2009-ben végzetteknél 3,2 százalék. Hasonló módon alakul a jelenleg más okból inaktívak aránya is: 2005: 8,3 százalék, 2007: 7,0 százalék, 2009: 2,6 százalék. Szakok szerint vizsgálva az eltéréseket óvatosan kell kezelnünk adatainkat, hiszen igen sok kategória kereszttáblája esetében (mint itt is) a statisztikai számítások meglehetősen bizonytalanok (az 5-nél kisebb elemszámú cellák aránya meghaladja a 60 százalékot)! Csupán néhány jellegzetességre hívhatjuk fel a figyelmet. A munkanélküliek aránya az andragógia, a kommunikáció és médiatudomány illetve az „egyéb szakok” esetében a legalacsonyabb (gyakorlatilag nincs munkanélküliség e szakokon végzettek körében). Relatíve a legmagasabb arányt (9,1 százalékot) művelődésszervezők körében regisztráltunk; a többi szak adatai az átlagos értékhez közelítenek. A saját vállalkozások aránya a nemzetközi kapcsolatok és a humánerőforrás-menedzserek körében a legmagasabb (meghaladja a 4 százalékot). A jelenleg foglalkoztatottak, illetve a korábban munkahellyel rendelkezők (ez esetben a legutóbbiról számolnak be) körében a legtöbben a „kereskedelem, javítás” ágazatában helyezkedtek el (13,4 százalék – lásd a 3.4. ábrát). Számottevő még a „pénzügyi közvetítés” (9,0 százalék), a „közigazgatás, védelem” (8,9 százalék), az oktatás (8,0 százalék) és az „egyéb közösségi, személyi szolgáltatás” (6,4 százalék) területén elhelyezkedők aránya is. A többi kategóriába kevesebb, mint 5 százalék sorolta 83



magát, illetve 27,4 százalékuk „egyéb” kategóriát jelölt meg. További 11,3 százalékuknak még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre.

63. ábra: A minta megoszlása a jelenlegi/utolsó munkahely ágazata alapján. (%) Kereskedelem, javítás

13,4

Pénzügyi közvetítés

9,0

Közigazgatás-védelem; kötelező…

8,9

Oktatás

8,0

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás,…

6,4

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

4,2

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

4,0

Építőipar

2,3

Egészségügyi, szociális ellátás

1,7

Feldolgozóipar

1,2

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

1,1

Mezőgazdaság, vad-, erdő-,… Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

,8 ,3

Egyéb

27,4

NT/NV

11,3

,0

10,0

20,0

30,0


A munkavállaló végzett hallgatóink jelentős hányada – 26,6 százalékuk – ezer főnél több főt foglalkoztató cégnél dolgozik / dolgozott legutóbb, további 24,2 százalékuk 100 és 1000 fő közötti alkalmazotti létszámú cég alkalmazottja (volt), míg az egészen kicsi – 1-2 főt foglalkoztató – magáncégekben alig 3,9 százalékuk talált munkát (többségük „önfoglalkoztató”). A jelenlegi illetve legutóbbi foglalkozása, beosztása szerint legnagyobb hányaduk – 63,3 százalékuk – beosztottként dolgozik /dolgozott. Közel huszaduk felsővezető (4,7 százalékuk főosztályvezető vagy magasabb beosztású), további 17,0 százalékuk alacsonyabb vezetői beosztást ért el, míg 3,7 százalékuk egyéni vállalkozó (az összes megkérdezett 11,3 százalékának még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre)

84



64. ábra: Hány alkalmazottja van/volt a cégnek/intézménynek? (%) 1000 főnél több

26,6

250–999 fő

13,7

100–249 fő

10,5

50–99 fő

7,7

20–49 fő

9,6

10–19 fő

5,7

5–9 fő

7,5

3–4 fő

3,8

1–2 fő

3,9

NT/NV

11,0

,0

10,0

20,0

30,0


65. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (%) Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató ; 3,7 Alkalmazott; 63,3

NT/NV; 11,3

Középvezető; 9,7

Felső vezető; 4,7

Egyéb vezető; 7,3 Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=488)

85



A tagozat szerinti eltérések szintén szignifikánsak. Elsősorban a levelező tagozaton végzettek kerültek magasabb beosztásba (már csak magasabb átlagéletkoruknál fogva is): köreikben a vezetők aránya 24,0 százalék (5,8 százalékuk felsővezető), míg a nappali tagozatosoknál a vizsgált arány 14,6 százalék (közülük csupán 0,9 százalék felsővezető). A szakok szerinti eltéréseket (melyek szignifikánsak; a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb 0,001-nál) jól szemlélteti az alábbi ábra. A legtöbb vezető (28,0 százalék) a humánerőforrásmenedzserek között található, míg a legkevesebb a művelődésszervezőknél.

66. ábra: A vezető beosztásúak aránya szakonként. (%)

Összesen

21,7%


28,0%


23,5%


21,6%


20,0%

egyéb

10,0%

andragógia

8,3%


6,2%

0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=488)

A végzett hallgatóink több mint kétharmadának (67,6 százalék) Budapesten van a lakóhelye és hasonló magas arányban (62,8 százalék) a munkahelye is. További 16,7 százalékuk Pest megyében él, illetve 12,2 százalékuknak itt található a munkahelye is. A legkevesebben Dél-Dunántúlon laknak (1,0 százalék) és itt dolgoznak a legkevesebben (0,5 százalék). A külföldön élők aránya 2,7 százalék, míg határainkon túl dolgozik 1,7 százalék.

86



67. ábra: Melyik régióban van jelenlegi lakóhelye és munkahelye? (%) 67,6 62,8

Budapest 16,7 12,2

Pest megye Észak-Magyarország (BAZ, Heves, Nógrád)

2,3 1,2

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok, Szabolcs-Szatmár)

1,1 0,7

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

1,5 1,2

Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém)

5 4,7 2,1 2,1

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson, Vas, Zala)

jelenlegi lakóhelye

1 0,5

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

2,7 1,7

Külföld

0

Nincs munkahelye, NV

12,8 ,0

20,0

40,0

60,0

80,0


Összességében a megkérdezettek 66,3 százalékának a lakóhelye és a munkahelye is ugyanazon a településen van, azaz Budapesten. Egy kisebb hányaduk – 3,5 százalék – a főváros közvetlen vonzáskörzetében dolgozik, míg 16,8 százalékuk jelentősebb távolságra. Mindössze 0,2 százalék válaszolt úgy, hogy a munkavégzésének „nincs állandó helyszíne”.

A VÉGZETTSÉG ÉS A MUNKAHELY KAPCSOLATA

A következőkben a munkahely és a felsőoktatás viszonyával kapcsolatban feltett kérdések eredményeit elemezzük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kapcsolódik jelenlegi / legutóbbi munkatevékenységük végzettségükhöz, illetve több diploma, vagy végzettség esetén melyikhez kapcsolódik jobban. Válaszadóink közel egyharmada (32,3 százalékuk) szerint egyik végzettségéhez sem kapcsolódik jelenlegi / utolsó munkája. További egyharmaduk (36,1 százalékuk) az elsőként

87



szerzett végzettségéhez köti munkatevékenységét, míg 9,5 százalék inkább a másodikként szerzett végzettségéhez tartja közelebb állónak. Közel egytizedük (11,5 százalék) szerint mindkét végzettsége nagyban hozzájárult a munkavégzéséhez (további 10,5 százalék nem nyilatkozott a kérdésben.

68. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája melyik végzettségéhez kapcsolódik leginkább? (%) Nincs munkahelye, NV; 10,5 Elsőként szerzett végzettségemhez; 36,1

Egyikhez sem kapcsolódik; 32,3

Mindkettőhöz egyaránt; 11,5 Másodikként szerzett végzettségemhez; 9,5 Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=488)

Ha azt vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul a Zsigmond Király Főiskolán szerzett (a megkeresésük tárgyát képező) szakhoz a jelenlegi, illetve legutóbbi munkájuk, munkakörük, akkor a következő arányokat tapasztalhatjuk: válaszadóink egyötöde (20,1 százalékuk) számolt be arról, hogy a ZSKF-en szerzett végzettségéhez „egyáltalán nem kapcsolódik” munkája, további 34,7 százalékuk szerint csak „kis mértékben”. Az ellenkező póluson az az egytizednyi (9,9 százalék) végzettünk helyezkedik el, akik szerint a főiskolán tanultak „nagyon nagymértékben illeszkednek” munkájukhoz, hozzájuk kapcsolható az a 23,8 százaléknyi válaszadó, akik szerint „nagymértékű” ez a kapcsolódás (további 11,5 százalék nem válaszolt kérdésünkre). Egyébként nemenként, tagozat szerint és végzés éve szerint sem találtunk e tekintetben szignifikáns különbségeket. Tanulságosak a szakok szerinti különbségek: bár a Khí-négyzet próba csupán „gyengén szignifikáns összefüggést” jelez (P=0,093), de az egyes ASR –ek értéke jelentősebben meghaladja a +/- 2,0 értékeket.

88



69. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez? (%) Nincs munkahelye, NV; 11,5

Nagyon nagy mértékben; 9,9 Egyáltalán nem; 20,1

Nagymértékben; 23,8

Kismértékben; 34,7


70. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez – szakok szerint. (%, érdemben válaszolók)

Összesen

11,3%

26,9%

egyéb

7,7%


6,3%

28,1%

művelődésszervező 5,9%

29,4%


8,0%


7,1%

humánerőforrásmenedzser

15,4%

15,4%

11,1% 0%

46,9%

18,8%

39,7%

25,0%

46,7%

35,7%

22,7%

35,7%

27,5%

21,4%

34,9%

22,2%

33,3%

20%

nagyon nagy mértékben

22,9% 61,5%

22,7%

16,9%

andragógia

38,9%

40%

nagymértékben

20,6% 33,3%

60%

kismértékben

80%

egyáltalán nem


89

100%



A továbbiakban a munkával, munkahellyel kapcsolatos elégedettséget vizsgáljuk végzett hallgatóink körében, ezen belül is azokét, akiknek vagy a megkeresésünkkor, vagy korábban volt már munkahelye. A következő ábránkon az összes válaszadó arányaiban közöljük a válaszok százalékos megoszlásait (tehát 10-11 százalékos válaszhiányokkal), majd ezt követően pedig csak az érdemben válaszolók átlagértékeit mutatjuk be az ötfokú skála alkalmazásával. Adatainkból kitűnik, hogy a végzett hallgatóink – relatíve – a „szakmai előmenetel, karrierépítés” tekintetében a legelégedetlenebbek: 13,9 százalékuk egyáltalán nem elégedett, míg további 17,1 százalékuk inkább nem elégedett – összességében tehát közel minden harmadik válaszadónk (31,0 százalékuk) problémákat érzékelt e területen. Az átlagértékek szerint is ez a tényező szerepel az utolsó helyen: mindössze 3,11 az ötfokú skálán. A „jövedelem, juttatások” kérdésköre is a problematikus, hiszen az átlagérték mindössze 3,34 – és a közepesnél rosszabb válaszok aránya megközelíti a 20 százalékot (19,3 százalék). A „szakmai presztízs” tekintetében is hasonló eredmények születtek: az átlagérték 3,40 illetve az elégedetlenebbek aránya összesen 18,4 százalék.

71. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) a munka szakmai, 3,0 8,7 tartalmi része szakmai előmenetel, karrierépítés

20,1

13,9

szakmai presztízs

6,1

jövedelem, juttatások

7,6

27,4

17,1

21,4

12,3

30,3

11,7

a munka személyi 3,9 7,6 körülményei a munka tárgyi 3,2 6,9 körülményei 0%

17,4

2

3

4

19,2

16,0

32,0

28,2 40%

10

17,1

25,9

30,3

20%

1 egyáltalán nem

20,5

22,2

28,9

16,1

30,7

5 teljes mértékben

10

10

10,1

33,2 60%

10

11 80%

100%

NT/NV


90



72. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra)

1,10

a munka tárgyi körülményei

3,91 1,12

a munka személyi körülményei

3,88 1,11

a munka szakmai, tartalmi része

3,82 1,16

szakmai presztízs

3,40 1,16

jövedelem, juttatások

3,34 1,34

szakmai előmenetel, karrierépítés Szórás

Átlag

3,11 ,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00


Valamivel kedvezőbb a megítélése a másik három tényezőnek: „a munka szakmai, tartalmi részével” a válaszadók több mint fele elégedett (a közepesnél jobb „osztályzatok” aránya összesen 58,1 százalék), az átlagérték 3,82 az ötfokú skálán. Egy árnyalattal jobb átlagérték tapasztalható „a munka személyi körülményei” esetében: 3,88 az átlag és az inkább elégedettek aránya meghaladja a 60 százalékot. Relatíve a legelégedettebbek a végzett hallgatóink „a munka tárgyi körülményeivel”: az átlagérték megközelíti a „négyest” (3,91 az ötfokú skálán), mindössze 10,1 százalékuk elégedetlen – ugyanakkor 61,4 százalékuk elégedett e tekintetben a munkahelyi viszonyaival. Ha elkészítjük a hat elégedettségi indikátor „összesített” változatát (egyszerű átlagát vesszük a hat változónak), akkor az elégedettség „összesített átlagértéke” 3,57-nek adódik az ötfokú skálán (a szórás: 0,872).

91



Hogy összességében kik elégedettek, illetve elégedetlenebbek a munka világában betöltött helyükkel, szerepükkel, körülményeikkel, azt az aggregált változónk mutatja. Sem a nemek között, sem a tagozat, sem pedig a végzés éve szerint nem mutatható ki szignifikáns különbség.

73. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén: „aggregált változó” – szakok szerint. (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra)

Összesen

0,87


0,92

3,57 3,70 0,86


3,64 0,81


3,59 0,88


3,46 0,49

egyéb

3,42 0,93


3,38 Szórás

0,93

andragógia

Átlag 3,20

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00


A VÉGZETTEK JÖVEDELMI HELYZETE

A három végzett évfolyam megkérdezettjeinek jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat elemezzük a következőekben. Először a havi nettó összjövedelmükre voltunk kíváncsiak, majd a háztartás egy főre jutó havi átlagjövedelmére. A hasonló jellegű kérdések esetében tapasztalt 20-25 százalékos válaszmegtagadási arányokat regisztráltuk online vizsgálataink során mi is: míg az előző kérdésünkre 367 fő válaszolt (75,2 százalék), addig az utóbbira 359 (73,6 százalék). A válaszolók havi nettó átlagjövedelme közelít a 180 ezer forinthoz (a szórás közel 100 ezer forint: a minimum 20, míg a maximum 700 ezer forint). Az egy főre jutó havi átlagjövedelem ennél 30 ezer forinttal kevesebb (150 ezer forint alatt valamivel; a szóródások itt is az előzőhöz hasonló módon alakulnak). 92



74. ábra: Jövedelmi adatok (átlagok és szórások, érdemben válaszolókra, ezer forintban)

98,100

Jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme?

176,091

98,391

Mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme? Szórás

147,604

Átlag 0,000

50,000

100,000

150,000

200,000

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=367 és 359)

A következőkben megvizsgáljuk a két jövedelmi adat átlagértékeinek alakulását a válaszadók legfontosabb ismérvei – nemük, tagozatuk, a végzés éve és szak – szerint. Az összehasonlítás során az F-próbát használjuk (az elfogadási valószínűségek értékét közöljük). Tagozat szerint egy gyengén szignifikáns eltérést tapasztaltunk (P=0,109). Itt a levelező tagozaton végzettek közel 20 ezer forinttal keresnek átlagosan többet, mint a nappalisok (a két átlagérték: 180 illetve 160 ezer forint). A végzés éve szerinti eltérések viszont rendkívül csekélyek. Jelentősek – erősen szignifikánsak (P=0,010) – a szakok szerinti jövedelmi különbségek: míg az egyik póluson 205 ezer forint az egy havi átlagos nettó jövedelem (a nemzetközi kapcsolatok szakon végzetteknél), addig a másik póluson közel 70 ezer forinttal alacsonyabb (a 136 ezer forintos értéket a kommunikáció és médiatudomány szakosoknál mértük). Átlag fölötti jövedelemmel rendelkeznek még a humánerőforrás-menedzserek (187 erez forint), átlag közeli értékeket regisztráltunk az „egyéb” szakosoknál, illetve a kommunikáció és művelődésszervező szaknál (175, illetve 163 ezer forintot), míg átlag alattit a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (150, illetve 144 ezer forintot). A nemek szerinti eltérések az átlagos havi nettó jövedelem tekintetében erősen szignifikánsak (P=0,005), a különbség igen nagy: havonta közel 40 ezer forinttal többet visznek haza a férfiak, mint a nők (a két átlagérték: 207 illetve 169 ezer forint ).

93



75. ábra: Átlagos havi nettó jövedelem – szakonként (ezer Ft – érdemben válaszolók)

NEMEK szerint (P=0,005) férfi

207

nő

169

TAGOZAT szerint (P=0,109) nappali

160

levelező

180

VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,689) 2005

179

2007

179

2009

170

SZAK szerint (P=0,010) andragógia

144


187


136


163


150


205

egyéb szakok

175

ÖSSZESEN

176

100

150

200

250


94



A következő ábrán az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem alakulását kísérhetjük nyomon az alapváltozók mentén. A nemek közötti jövedelmi viszonyok eltérései hasonlóan alakultak, a tagozat szerinti eltérések jóval halványabbak, a végzés éve ez esetben sem mutat szignifikáns különbségeket. Rendkívül markánsak viszont a szakok szerinti különbségek

76. ábra: A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelem – szakonként (ezer Ft – érdemben válaszolók)

NEMEK szerint (P=0,072) férfi

167

nő

143

TAGOZAT szerint (P=0,272) nappali

158

levelező

144

VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,565) 2005

149

2007

154

2009

140

SZAK szerint (P < 0,001) andragógia

90


144

kommunikáció és…

113

kommunikáció és…

144


125


212

egyéb szakok

141

ÖSSZESEN

148

0

100

200


95



A VÉGZETT HALLGATÓK A KOMPETENCIÁK TÜKRÉBEN

A következőkben a végzett hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a „szükséges” és a végzésükkor „rendelkezésükre álló” kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák – ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. „pókhálóábrán”. Vizsgálatainkba csak azokat a végzettjeinket vonhattuk be, akik már rendelkeztek szakmájukban annyi munkatapasztalattal, hogy megítéljék: mennyi szükséges az egyes kompetenciákból a sikeres helytálláshoz a munka világában. Adataink szerint kevesebb, mint felük felelt meg ennek a kritériumnak (45,3 százalékuk), ugyanakkor a válaszmegtagadók (3,2 százalék) egy része olykor kitöltötte a „szükséges” kompetenciákra vonatkozó kérdéseket is. Nem vettük ki válaszaikat, hanem az így 47,3 százalékos részmintán (ez 231 főt jelent) figyelembe vettük mindnyájukat az átlagértékek kiszámításakor. A „végzésekor rendelkezett” kérdések esetében a továbbiakban azoknak a válaszait vesszük alapul, akik kitöltötték a kérdőívünk ide vonatkozó részeit. Viszonylag alacsony volt a válaszmegtagadók aránya (2,0 százalék), így a „teljes mintát” a következő elemzéseink során már 478 fő alkotja majd.

77. ábra: Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, amely az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? (%)

NT/NV; 3,2 Nem volt még ilyen; 51,5

Igen, volt/van; 45,3


96



Az itt következő kompetenciákra vonatkozó „beszédes” ábráink hasonlóak az aktív hallgatóinknál közöltekkel. Először azt mutatjuk be, hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat „szükségesnek” (ötfokú skálán „osztályoztak” – ahol az 5-ös azt jelenti, hogy „nagyon nagymértékben szükséges”, míg az 1-es azt, hogy „egyáltalán nem szükséges”) a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. Majd ugyanezen válaszok átlagértékeit látjuk az ötfokozatú skálán az érdemben válaszolók körére. Annál a kérdésnél, hogy „mennyire rendelkezett végzésekor ezekkel a kompetenciákkal”, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 – „nagyon nagymértékben rendelkeztem”; 1 – „egyáltalán nem rendelkeztem”). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket is. A következőkben egymás mellett mutatjuk be a két átlagértéket kompetenciánként, és végül a „rendelkezett vele” átlagokból levonjuk a „szükséges” átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk.

97



78. ábra: Mennyire van szüksége az alábbi kompetenciáknak a szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 1,6 3,8

16,5

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,2 4,1

12,9

03 Innovatív készség, újító szellem 2,1 5,3

05 Nagy munkabírás, kitartás 1,81,0 6,0

10,7

6,8

13,1

5,9

9,7

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,41,9 3,9 11 Emberi konfliktusok kezelése 1,41,1 4,3

13 Együttműködés egy csapattal 1,12,6

16 Előrelátás, tervezőkészség 1,32,2 17 Mások szakmai vezetése

7,0


7,4

8,1

10,2

9,4

53,9

9,8

10,5

9,7

53,8

24 Önálló munkavégző képesség 1,4,5 3,6

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. ,81,8 3,6

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete ,81,8 3,6

30 Általános tájékozottság, műveltség ,71,7

8,8

0%

53,9 53,6

26,0

53,3

14,8

25,7

53,3

53,3

25,7

53,6

23,3

15,5

4

53,8

26,1

12,8

10% 3

53,3 12,4

14,8 7,7

26,5

13,2

15,2

29 Fegyelem, szabályok követése ,52,1

53,4

32,7

25 Alkalmazkodóképesség 1,12,0 4,3

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,1,9 3,0

25,6

14,8

8,1

52,9

20,1

11,4 13,3

53,7

19,9

14,3

23 Kritikai gondolkodás 1,5 4,1

2

12,1

14,8

22 Időbeosztás 1,51,3 6,0

53,8

23,1

15,1

21 Precizitás, részletekre figyelés 1,3 1,2 4,1

53,5

25,2

8,8

20 Tanulási képesség 1,52,6

53,6

19,0

13,9

7,1

53,9

14,4 11,6

19 Gyakorlati szakismeret ,5 3,7

54,3

25,6

7,4

52,7

53,5

27,9

5,7

53,4

53,1

28,2

8,6

2,4

16,1

11,8

6,8

5,3

26,0

11,6

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 1,8 2,5 15 Munkaszervezés ,82,0

8,8

11,4

5,0

52,6

8,2

13,8

12 Konfliktustűrés 1,0 1,1 4,1

53,2

27,0

17,7

09 Nyelvtudás

52,6

31,7

6,6

08 Kézügyesség

52,8

30,4

9,6

07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,51,5

52,7

13,1 28,6

8,2

06 Beszédkészség 1,3 1,03,3

52,7

15,1

13,5

10,6

52,5

12,9

14,0

13,3

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 1,3 ,4 6,2

1 - egyáltalán nem szükséges

12,6

20%

53,5

19,9

30%

40%

50%

5 - nagyon nagy mértékben szükséges

60% NT/NV


98



79. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges) 20 ÁTLAG:

4,25


4,27


4,44


4,05


4,55


4,41

06 Beszédkészség

4,51


4,34

08 Kézügyesség

2,22

09 Nyelvtudás

4,35


4,15


4,35


4,29


4,42


4,26

15 Munkaszervezés

4,30


4,41


3,80


3,76


4,52


4,31


4,57

22 Időbeosztás

4,34


4,05


4,59


4,38


4,49


4,48


4,32


4,22


4,34 2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=231) 20

Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231)

99



80. ábra: Mennyire rendelkezett végzésekor? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

4,2


11,3

33,4

9,4

03 Innovatív készség, újító szellem 2,9

16,6

32,1

11,2

06 Beszédkészség 2,8 5,6

11,1

09 Nyelvtudás

9,5

13 Együttműködés egy csapattal 2,73,4

28,8

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 2,8 6,2 15 Munkaszervezés 1,0 7,5


11,0

17,1


11,0

17,3

24 Önálló munkavégző képesség 3,53,1 25 Alkalmazkodóképesség 1,9 5,4

1 - egyáltalán nem rendelkezett

22,7

29,4 32,4

38,5

20% 4

30%

40%

50%

25,1

60%

70%

4,1 4,6

4,3 3,9

4,4

37,2

48,0

3,5

4,9

32,9

31,5

4,4

5

38,6

39,3

5,1

4,6

46,9

18,8

3

27,2

41,0

4,3

4,5

33,7

34,3

19,7

2

14,9 31,4

29,2

18,2

10%

4,2

33,2

17,2

30 Általános tájékozottság, műveltség 1,62,8

27,4

10,8

32,4

19,6

29 Fegyelem, szabályok követése 2,44,7

4,3

10,6

35,6

14,8

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 2,53,1

26,7

27,0

29,4

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,8 5,4

4,3

25,2

26,2

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 1,54,2

0%

30,6

12,6

26,2

24,1

36,9

23 Kritikai gondolkodás 2,1 7,9

5,2

39,5

29,6


4,5

18,7

37,5

16,2

4,8

22,8

32,9

3,7 4,1

39,8

21,5

21 Precizitás, részletekre figyelés 2,4 6,2

15,4

36,2

17,3

5

17,7

28,9

31,0

21,0

20 Tanulási képesség 2,3 5,8

4,3

38,1

23,0

6,9

37,0

41,4

24,2

16 Előrelátás, tervezőkészség 1,4 6,4

3,3

38,3

17,9

3,4

24,3

28,5

3,6

3,8

19,2

21,5

12 Konfliktustűrés 3,0 7,2


28,0

19,8

11 Emberi konfliktusok kezelése ,9 8,6

4

39,8

36,2 19,0

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,4 6,5

10,5

48,0 28,7

18,2

2,9

32,9

29,0 19,9

14,2

15,9

31,4

17,7

08 Kézügyesség

33,0

22,8 12,8

07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,83,0

27,4

33,4

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 2,9 6,5 05 Nagy munkabírás, kitartás 3,43,1

34,0

80%

5 - nagyon nagy mértékben rendelkezett

3,6 90% 100% NT/NV


100



81. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Érdemben válaszolók átlagértékei az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben rendelkezett) ÁTLAG:

4,25


3,24


3,12


3,63


4,05


4,17

06 Beszédkészség

3,94


4,00

08 Kézügyesség

3,25

09 Nyelvtudás

3,22


3,90


3,84


3,62


4,22


3,93

15 Munkaszervezés

3,82


3,83


3,22


3,32


3,24


4,03


4,08

22 Időbeosztás

3,63


3,78


4,19


4,13


3,90


3,97


4,11


3,99


3,92 2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50


101



82. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor – mennyire szükséges? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem 21 rendelkezett/szükséges; 5 = nagyon nagymértékben rendelkezett/szükséges), szűrt 3,86 4,03

ÁTLAGOK:

3,50 3,68 3,42 3,81 3,59 3,66 3,98

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a… 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség,…

4,40 4,26 4,37 4,15 4,49 4,21 4,28

05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség

2,94

2,15

3,33 3,45

09 Nyelvtudás

4,11

10 Számítógép-ismeret, informatikai…

3,95


4,40

3,83

12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal

3,88 4,00 4,01

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés

3,97

16 Előrelátás, tervezőkészség 3,04 3,15 3,08 3,11

17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret

3,56


3,96


23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem … 27 Rendszerező gondolkodás,… 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,00

2,50

Rendelkezett

3,00

3,50

4,43 4,23 4,26 4,26

4,20

4,09 4,06 4,05 4,08


4,31

4,34 4,29

4,34 4,52 4,16 4,31 4,12 4,35 4,12 4,39 4,11 4,23 4,08 4,19 4,00 4,11

4,00

4,50

5,00

Szükséges


21

Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231)

102



83. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán), szűrt ÁTLAGOK:

-0,17


-0,18


-0,39


-0,07


-0,42


-0,11

06 Beszédkészség

-0,34


-0,06

08 Kézügyesség

0,79

09 Nyelvtudás

-0,12

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés

-0,20 -0,44 -0,59


-0,03


-0,12

15 Munkaszervezés

-0,25


-0,23


-0,11

18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret

-0,03 -0,53


0,02


-0,26

22 Időbeosztás

-0,33


0,05


-0,17


-0,16


-0,23


-0,27


-0,12


-0,11


-0,11

-0,80 -0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00


103



Az előző, 83. ábrán kompetenciánként mutattuk be a „rendelkezett vele” és a „szükséges” átlagértékek különbségeit az ötfokú skálán. Most, az előző fejezethez hasonlóan, egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a „pókháló-ábrát”. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be, amelyeknek az átlagérték-párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát nem a különbségadatok szerepelnek).

84. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához – mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben szükséges/rendelkezett). Szűrt – Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.

24 Önálló munkavégző képesség 01 Elméleti szaktudás, 5,00 08 Kézügyesség felkészültség 4,50 10 Számítógép-ismeret, 12 Konfliktustűrés (*) informatikai tudás 4,00 3,50



3,00 2,50



2,00


15 Munkaszervezés

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 06 Beszédkészség 22 Időbeosztás

Szükséges

21 Precizitás, részletekre figyelés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

Rendelkezett


A következő összefoglaló táblázatunkban szakonként mutatjuk be a „szükséges” és „rendelkezésre álló” kompetencia-különbségeket, majd pedig egyenként a pókháló-diagrammok segítségével. 104



7. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához – mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben szükséges/rendelkezett) - Szűrt – Szakonként


egyéb

Összesen

andragógia



egyéb

Összesen

andragógia

humánerőforrásmenedzser





egyéb

Összesen

3,6 3,6 3,9 4,1 4,2 4,5 4,3 1,8 3,1 3,9 4,3 4,3 4,0 4,2 4,4 4,5 3,0 3,3 4,1 4,3 4,4 4,1 4,1 4,6 4,6 4,3 4,2 4,2 3,7 4,1 4,0

3,6 3,7 3,9 4,6 4,4 4,5 4,4 2,8 3,5 4,3 4,3 4,5 4,4 4,2 4,2 4,3 3,0 3,1 3,9 4,2 4,2 4,4 3,6 4,3 4,3 4,3 4,4 4,3 4,2 4,3 4,1

3,6 3,7 3,7 4,1 4,3 4,6 4,4 1,9 2,9 4,2 4,5 4,5 4,1 3,6 4,3 4,2 2,7 2,2 4,0 3,7 4,5 4,3 3,4 4,6 4,3 4,5 4,3 4,3 4,2 4,4 3,9

3,4 3,6 3,7 4,5 4,3 4,3 4,0 2,0 4,5 4,4 4,1 4,2 4,1 3,8 4,0 3,9 2,7 2,8 3,8 3,8 4,1 4,0 3,4 4,4 4,1 4,3 4,3 4,0 4,0 3,8 3,9

4,3 4,4 4,0 4,3 4,2 4,7 4,9 2,3 4,1 3,5 4,4 4,7 4,0 3,8 3,9 3,9 3,0 2,7 4,4 4,2 4,6 4,5 4,3 4,2 4,6 4,2 4,3 4,6 4,3 3,5 4,1

3,7 3,8 3,7 4,4 4,4 4,5 4,3 2,2 3,5 4,3 4,4 4,4 4,3 4,0 4,3 4,2 3,1 3,1 4,1 4,0 4,3 4,3 3,7 4,5 4,3 4,4 4,4 4,2 4,2 4,1 4,0

4,0 4,0 3,2 3,8 4,0 3,9 3,8 3,0 2,7 3,2 3,8 3,7 4,1 3,7 3,8 3,6 3,8 3,6 4,1 3,7 3,6 4,0 3,6 3,8 3,6 3,9 4,1 3,9 4,3 3,7 3,7

3,5 3,3 3,5 4,1 4,4 4,2 4,2 2,9 3,2 4,2 4,1 4,0 4,2 4,0 4,1 4,0 3,4 3,3 3,6 4,1 4,0 4,1 3,8 4,4 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,0 3,9

3,4 3,6 3,8 3,9 3,8 4,1 4,2 3,2 3,2 4,0 4,0 3,9 4,2 4,2 4,3 4,2 2,6 3,3 3,4 4,2 4,2 3,7 3,6 4,3 4,2 4,1 3,7 3,8 3,7 4,1 3,8

3,5 3,4 3,9 4,0 4,2 4,1 4,1 3,3 3,3 4,2 3,8 3,7 4,4 4,0 4,0 4,1 3,0 3,2 3,5 4,3 3,9 3,8 3,6 4,4 4,1 3,9 4,1 4,0 3,7 4,0 3,9

3,4 3,6 3,3 3,4 4,4 4,1 4,3 2,9 2,8 3,9 3,8 3,8 4,2 3,5 4,1 3,9 2,3 2,2 3,8 3,6 4,5 4,3 3,3 4,3 4,4 4,1 4,0 4,2 4,5 4,0 3,8

3,7 3,6 3,9 4,3 4,1 4,2 4,3 2,8 4,2 4,1 3,8 3,4 4,0 3,7 3,7 3,7 2,7 3,0 3,5 4,0 4,0 3,6 4,0 4,1 3,8 4,1 4,0 4,0 3,8 4,0 3,8

3,5 2,8 3,1 4,0 3,9 4,0 4,3 2,2 4,1 3,5 3,7 3,8 4,2 3,8 3,4 4,2 2,9 2,9 3,1 4,7 4,5 4,0 4,2 3,9 4,5 4,4 4,6 4,7 4,2 4,5 3,8

3,5 3,4 3,6 4,0 4,3 4,1 4,2 2,9 3,3 4,1 4,0 3,8 4,2 3,9 4,0 4,0 3,0 3,1 3,6 4,1 4,1 4,0 3,7 4,3 4,2 4,1 4,1 4,1 4,1 4,0 3,9

0,1 0,2 -0,7 -0,2 0,0 0,1 0,0 1,0 0,5 -0,3 0,0 -0,3 0,3 0,3 0,0 -0,5 0,1 0,3 -0,1 -0,2 -0,6 -0,2 0,1 -0,2 -0,7 -0,4 -0,2 -0,2 -0,2 0,1 -0,1

-0,3 -0,6 0,0 -0,4 -0,1 -0,4 0,0 0,8 -0,1 -0,2 -0,4 -0,4 -0,1 -0,2 -0,3 -0,2 -0,1 -0,2 -0,7 0,0 -0,4 -0,3 0,0 -0,2 -0,1 -0,1 -0,3 -0,1 -0,1 -0,2 -0,2

-0,2 0,0 -0,1 -0,3 -0,4 -0,4 -0,1 1,4 0,0 0,1 -0,4 -0,4 0,1 0,0 -0,1 -0,3 -0,3 0,0 -0,7 -0,1 -0,2 -0,4 -0,4 -0,3 -0,3 -0,2 -0,4 -0,3 0,0 0,0 -0,2

-0,1 -0,3 0,0 -0,6 -0,2 -0,4 -0,3 0,5 -0,2 -0,1 -0,5 -0,8 0,0 -0,2 -0,2 -0,2 0,0 0,1 -0,4 0,0 -0,3 -0,6 0,0 0,1 -0,2 -0,4 -0,3 -0,3 -0,5 -0,2 -0,2

-0,2 -0,1 -0,4 -0,7 0,2 -0,5 -0,1 1,0 -0,1 -0,4 -0,8 -0,7 0,2 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 0,0 -0,2 -0,1 0,0 0,0 -0,1 -0,3 0,1 -0,4 -0,3 -0,1 0,3 -0,4 -0,2

0,3 0,0 0,3 -0,2 -0,2 -0,1 0,2 0,8 -0,3 -0,3 -0,3 -0,8 -0,1 -0,1 -0,3 -0,2 0,0 0,1 -0,3 0,1 -0,2 -0,4 0,6 -0,3 -0,2 -0,3 -0,3 -0,1 -0,2 0,2 -0,1

-0,8 -1,6 -1,0 -0,3 -0,2 -0,7 -0,6 -0,1 0,0 0,0 -0,7 -0,9 0,2 0,0 -0,5 0,3 -0,1 0,1 -1,3 0,5 -0,1 -0,5 -0,1 -0,3 -0,1 0,2 0,2 0,1 -0,1 1,0 -0,2

-0,2 -0,4 -0,1 -0,4 -0,1 -0,3 -0,1 0,8 -0,1 -0,2 -0,4 -0,6 0,0 -0,1 -0,3 -0,2 -0,1 0,0 -0,5 0,0 -0,3 -0,3 0,1 -0,2 -0,2 -0,2 -0,3 -0,1 -0,1 -0,1 -0,2

5

104

8

46

31

31

6

231

13

204

22

82

67

73

17

478

5

104

8

46

31

31

6

231

105

humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező


Különbségek (rendelkezett – szükséges)

3,8 3,9 3,5 4,4 4,4 4,5 4,2 2,0 3,3 4,4 4,5 4,4 4,3 4,1 4,4 4,2 3,5 3,5 4,3 4,1 4,4 4,4 3,8 4,6 4,3 4,4 4,5 4,2 4,3 4,1 4,1

andragógia 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség ÁTLAGOK: FŐ

Mennyire rendelkezett velük?

3,9 3,8 3,9 4,0 4,0 3,8 3,8 2,0 2,2 3,5 3,8 4,0 3,8 3,4 3,8 4,1 3,6 3,3 4,2 3,9 4,2 4,2 3,5 4,0 4,3 4,3 4,3 4,1 4,4 3,6 3,8

Kompetenciák:

humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező

Mennyire szükségesek?



85. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. ANDRAGÓGUS SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”)22

25 Alkalmazkodóképesség (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (-)

09 Nyelvtudás (+) 0,60 0,40 0,20

13 Együttműködés egy csapattal (+) 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (+)

0,00

21 Precizitás, részletekre figyelés (-)

18 Mások irányítása, utasítása (+)

-0,20 -0,40 -0,60

16 Előrelátás, tervezőkészség (-)

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (+)

-0,80

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-)

24 Önálló munkavégző képesség (-)

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 12 Konfliktustűrés (-) 22 Időbeosztás (-)

Andragógia

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-)

Összesen


22

A szakonkénti „pókháló-ábrák” értelmezését, „olvasásának módját” a fenti ábránkon szemléltetjük. Az „alkalmazkodóképesség” kompetencia esetében: az andragógus végzettséggel rendelkező, eddigi életük során ennek megfelelő munkakört betöltő válaszadóink (5 fő) szerint az ötfokú skálán 4,3 pont mértékben „szükséges” ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához, ugyanakkor végzettségük megszerzésekor 3,6 pont mértékben „rendelkeztek vele”; a kettő különbsége adja a -0,7 –os értéket (ennyi a „relatív hiány” , vagy az „alulképzettségük mértéke” az adott kompetencia tekintetében). Míg megítélésük szerint például a „Nyelvtudás” kompetenciával magasabb szinten rendelkeztek végzésükkor (2,7 pont), mint az szükséges (2,2 pont) a hivatásuk gyakorlásához; itt a különbség tehát +0,5 pont – egyfajta „túlképzettségről” beszélhetünk (miután a 0 érték – az „éppen megfelelő mérvű képzettség” – tekinthető „ideálisnak”). Az „Összes megkérdezett” esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.8. ábrát és a 6.1. táblázatot is). A további ábrák teljesen hasonló módon értelmezhetőek!



86. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 30 Általános tájékozottság, 0,00 19 Gyakorlati szakismeret (-) műveltség (-) -0,10

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-)

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-)

-0,20 -0,30


-0,40

12 Konfliktustűrés (-)

-0,50 -0,60

11 Emberi konfliktusok kezelése (-)


-0,70

21 Precizitás, részletekre figyelés (-)

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-)

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-)

15 Munkaszervezés (-)

06 Beszédkészség (-)

22 Időbeosztás (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-)

Humán erőforrás menedzser

Összesen


107



87. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 19 Gyakorlati szakismeret 21 Precizitás, részletekre 0,10 (-) figyelés (-) 0,00 16 Előrelátás, -0,10 06 Beszédkészség (-) tervezőkészség (-) -0,20 -0,30



-0,40 -0,50 -0,60

23 Kritikai gondolkodás (-)


-0,70


28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-)

25 Alkalmazkodóképesség (-) 11 Emberi konfliktusok 17 Mások szakmai vezetése kezelése (-) (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-)

22 Időbeosztás (-)


Összesen


108



88. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 12 Konfliktustűrés (-)


0,00 -0,10


-0,20

09 Nyelvtudás (-)

-0,30 -0,40


02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-)

-0,50 -0,60 -0,70

29 Fegyelem, szabályok követése (-)


-0,80

11 Emberi konfliktusok kezelése (-)

21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-)

19 Gyakorlati szakismeret (-)

07 Íráskészség, fogalmazási készség (-) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-)


Kommunikáció és művelődésszervező

Összesen


109



89. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

29 Fegyelem, szabályok követése (+) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-)

0,40


0,20


01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-)

0,00 -0,20



-0,40 -0,60



-0,80

03 Innovatív készség, újító szellem (-)



24 Önálló munkavégző képesség (-) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-) 30 Általános tájékozottság, műveltség (-)

17 Mások szakmai vezetése (-)

Művelődésszervező

Összesen


110



90. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAK – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

23 Kritikai gondolkodás (+) 01 Elméleti szaktudás, 0,60 12 Konfliktustűrés (-) felkészültség (+) 0,40


03 Innovatív készség, újító szellem (+)

0,20 0,00 -0,20



-0,40 -0,60 -0,80


05 Nagy munkabírás, kitartás (-)

-1,00

09 Nyelvtudás (-)

25 Alkalmazkodóképesség (-)



11 Emberi konfliktusok 26 Koncentrációkészség, a kezelése (-) figyelem összp. (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-)

Nemzetközi kapcsolatok

Összesen


111



91. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt –Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. EGYÉB SZAKOK (Nemzetközi tanulmányok, Politológia, Szabad bölcsészet, Vallástudomány) – összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel („Összesen”).

21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 02 Szaktudás alkalmazása a 25 Alkalmazkodóképesség 0,20 gyakorlatban (-) (-) 0,00 -0,20 19 Gyakorlati szakismeret (23 Kritikai gondolkodás (-) -0,40 ) 03 Innovatív készség, újító szellem (-)


-0,60 -0,80 -1,00 -1,20 -1,40 -1,60 -1,80

05 Nagy munkabírás, kitartás (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-)




11 Emberi konfliktusok 22 Időbeosztás (-) kezelése (-) 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-)

Egyéb szakok

Összesen


112



AZ OKTATÁS KULCSSZEREPLŐI – AZ OKTATÓK

Az oktatók véleményének megismerése oktatókkal készült mélyinterjúkból és fókuszcsoportos beszélgetés eredményeiből származnak. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a DPR kutatásokat végző, abban közreműködő kollégák oktatási tapasztalata sem. Oktatóink a kutatás kezdetén véleményükkel segítették az aktív és végzett hallgatóink számára összeállított kérdőívünket részben konkrét észrevételeikkel, részben pedig általánosabb ajánlásaikkal. A kutatási eredmények birtokában újabb interjúkat készítettünk velük, amelyekben az eredmények értékelésére kértük őket. Ehhez nyújtottak további adalékokat a fókuszcsoportos beszélgetések, amelyek szereplői között oktatók is voltak. A következőkben a tanulságok bemutatására fókuszálunk.

A KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ OKTATÁSBA VALÓ VISSZACSATOLÁSA LEHETŐSÉGEI

„Nagyon fontos eleme lenne a kutatásnak, az hogy eredményei beépüljenek a tanórák anyagába. És elsősorban ami a BA szakok alapgondolata volt, aztán egyre kevésbé valósult meg, hogy gyakorlatorientáltabbak legyenek. Most sokan úgy tudják elképzelni a gyakorlatorientált képzést, hogy elmennek a hallgatók gyakorlatra valahova, amihez sok gyakorlóintézményre lenne szükség. Nagyon fontos hogy jussanak el ilyen intézményekbe a hallgatók, de azt hiszem, hogy még fontosabb, hogy jól felkészítsük őket erre. Például az egyes tantárgyak tartalmán belül igyekezzünk olyan életszerű szituációkat, eseteket, feladatokat hozni nekik, amelyeken keresztül tudják fejleszteni ezeket a kompetenciákat. Innovációs készségre van szükség, adjunk feladatot, találjanak ki egy-egy kreativitást követelő projektet. Nagy munkabírásra, kitartásra van szükség – ezek kiemelten fontos kompetenciák. Ezt mondjuk, jól fejlesztjük, sok leckét adunk. Konfliktustűrés: ehhez lehet szituációkat generálni, majd elemezni. Együttműködés egy csapattal: például elég sokan dolgoznak nálam projektszerűen csapatban is. Sokszor ők úgy gondolták, hogy nagyon jól tudnak együtt dolgozni, aztán végül mégiscsak egy- két ember mindig kihullik, akkor menetközben átszervezzük a csoportokat. Tehát ez mindenféleképpen úgy oldható meg, ha a tantárgyakat nem csak, mint tanórákat kezeljük, hanem ott vagyunk a hallgatók mellett és hosszú folyamatos cselekvésekbe visszük bele őket és ezt persze mindvégig koordináljuk is. Biztos, hogy időigényesebb, biztos, hogy sokkal macerásabb, de sokkal jobb eredményeket lehet elérni így…. Tehát ez egy hosszú együttdolgozás és lehetnek ebből akár projektek, amik messze túlmutatnak a tanórákon. 113



És fontos az is, hogy el kell vinni őket szakmai eseményekre. Konferenciákra, rendezvényekre. Lehet, hogy ennek vannak bizonyos financiális oldalai, és nem mondom, hogy 50-70 fős csoportot egy az egyben el lehet vinni, de azok, akik érdeklődőek, akik aktívak, azok igenis minél előbb ismerjék meg a szakmát, és akik abban fontos szerepet töltenek be, vegyenek részt ilyen programokon. Ne csak a tankönyvekből ismerjék a neves szerzők nevét, hanem találkozzanak is velük.” (J. J. oktató)

„Ha a vizsgálatsorozat eredményeiből az kiderül, hogy milyen problémákat nem tudtak megoldani a pályakezdők a munkahelyen, akkor azt a részét erősíteni kell az oktatásnak. Tehát, hogyha gondot okoz az időbeosztás, akkor hangsúlyt kellene fektetni az oktatáson belül arra, hogy valahol azzal is foglalkozzon az oktatás, hogy hogyan kell egy munkavállalónak a munkaidejét beosztani. Amit azt hiszem, hogy pillanatnyilag nem tanítunk igazából sehol, mert ez nem tartozik bele egy tantárgyba sem. De ha ez a hiányosság például több helyen is előjönne, akkor meg kellene találnunk a helyét az oktatási tematikánkban, hogy valamilyen képzés során, akár a kompetenciaképzések során, erre a tudásra, készségre szert tudjanak majd tenni.” (B. B. oktató)

„Nyilvánvalóan a tananyagfejlesztéssel vissza lehet csatolni az eredményeket. Tehát

az egyes

tantárgyfelelősöknek mindenképpen meg kell ismerniük ezeket a felmérési eredményeket. A tantárgyfelelősök oly módon tudják tantárgyukat továbbfejleszteni, hogy az igényeknek jobban megfeleljenek. Ami az elméleti tudást illeti, azt szokták felhozni példának a hallgatók, hogy túl sok elméleti anyagot kapnak és a gyakorlati ismereteket kevésbé tudják elsajátítani. És ez rendben is volna, mert a felsőoktatás elsősorban elméleti hátteret, olyan képzést ad, amellyel már később a gyakorlati tudást meg lehet szerezni. Tehát majd nem ismeretlen dolgokat fog hallani a gyakorlatban. Elméleti háttér nélkül nem lehet a gyakorlati ismereteket megszerezni. Nem lehet fordítva elkezdeni a képzést. A tantárgyfejlesztésnél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Amikor elméleti tárgyat oktatunk, akkor érdemes a hallgatók figyelmét felhívni arra, hogy ez hogyan alkalmazható majd a gyakorlatban és a későbbiek során a munkában. Tehát, hogy most nemcsak elméletet tanult öncélúan, hanem ennek van értelme, segíti őt abban, hogy hogyan lépjen tovább majd a gyakorlatban.” (L. I. oktató) „Nagyon szomorú lennék, ha ilyen felmérésre lenne szükség a … szakok korszerűsítéséhez, mert az azt jelentené, hogy a szakirány-felelősök nincsenek a feladatuk tudatában és nem törődnek a szakukkal. Ugyanis nem lehet valaki szakfelelős, ha magától nem tudja, hogy hogyan kell a szakját fejleszteni. Tehát annak nem örülnék, ha valaki idejönne hozzám, hogy csökkentsük a matematikaoktatást, mert azt a hallgatók nem szeretik. Persze, hogy nem szeretik, így alakult a helyzet, de fontos. Ugyanígy nem szeretném, ha valaki idejönne, hogy vezessünk be egy kézügyesség tárgyat, merthogy azt nagyon fontosnak tartják - most csak kikarikírozom – a munkáltatók. Kétségtelen, hogy ha azt mondják, legyen gyakorlatorientáltabb, akkor nyilván a tárgyakat úgy kell szortírozni, hogy közelebb kerüljenek bizonyos, hangsúlyozom bizonyos, tárgyak a gyakorlathoz. 114



Én úgy tudom, hogy a mi szakirányunknál ez megvan. Tehát megvannak az elméleti és megvannak a gyakorlati tárgyak, és remélem, hogy egységben vannak. Nagyon nagy baj van, ha erre (mármint ilyen kutatási eredményekre) kell a szakok és szak fejlesztését bízni. „ (I. T. oktató) „Amikor már az eredmények a kezünkben vannak, akkor biztos, hogy a kollegáimmal, illetve az intézetben oktató barátaimmal, tanárainkkal leülünk és megbeszéljük azt.

Mivel multidiszciplináris a képzés,

tulajdonképpen minden tantárgy oktatásánál valamely szempontrendszer figyelembe vehető. Különösen akkor, ha valahol nagy „lyukakat”, hiányokat látnánk, akkor abban tennünk kéne, akár közösen, akár külön-külön is. „ (Sz. P. oktató) „Azt gondolom, hogy a kompetencia-vizsgálat arra jó, hogy a tanárok jobban lássák, hogy mik a feladataik, céljaik és a vezetők is optimálisabbá tudják tenni az oktatói munkát. Ha a kutatás eredményeit megkapják és látják, hogy „merre lóg ki a pókhálóból az egyik vagy másik fonal”, akkor ez nyilván egy nagyon fontos segédeszköz, különösen, hogy ez több iskolában is áttekintésre, elemzésre kerül, így az eredmények összehasonlíthatóak.”

AZ OKTATÓK VÉLEMÉNYE A HALLGATÓI KOMPETENCIÁKRÓL

„Ennek a generációnak, de talán már nekünk is, tényleg „life from learning” van. Nevethetünk, utálhatjuk, de a hallgatóinknak valószínűleg már legalább háromszor nemhogy állást, hanem teljes koncepciót kell váltani. Ezért az alapkészségekre kellene rámenni, hogy például tudjon az ember normálisan olvasni, legyen megfelelő problémamegoldó-készsége, hogy egymással tudjunk kooperálni, konfliktust kezelni. Ide értem az összes emberi kapcsolatunk kezelését, mert nem lesz jó munkavállaló az, aki otthon éppen válik, meg szanaszét vannak a gyerekei, stb. Ezt elég tágan kellene értelmezni, mert ne mondja nekem senki, hogy válás előtt három nappal az ember maximális munkateljesítményt képes nyújtani. Ezt nagyon tágan kellene nézni, és ennek nagyobbik része nem a felsőoktatási intézmény feladata kellene, hogy legyen. Tehát, ha a vizsgált kompetenciákat nézzük, azt mondanám, persze, fejlesszük azokat, de nem ott kéne kezdenünk, hogy megtanítsuk a hallgatókat helyesen írni-olvasni, értelmezni az egyszerűbb szövegeket is, mert sajnos itt tartunk, ez a valós helyzet. Azt sem állítom, hogy tiszta elméletet oktassunk, mert mi főleg így tanultunk, mert ebből a munkaerő-piacon — nem akarnám számosítani — de elég kevés százalékát lehet hasznosítani. A kérdés az, mennyire várható egy ilyen eszköztől, mint a kutatás során alkalmazott kompetenciavizsgálat, hogy finoman differenciáljon. Az biztos, hogy egy lehetőség, amelynek eredményeivel élni kell.” (A. F. oktató) 115



„Nem engedheti meg magának a főiskola azt, hogy tudás nélkül, követelmények nélkül engedjen át diákokat, mert az hosszú távon öngyilkosság. Lehet, hogy rövidtávon jó a diáknak, mert diplomát kap, a főiskolának is jó, mert bevételt szerez és diplomásokat bocsát ki. De ez hosszú távon meggyőződésem, hogy öngyilkosság. Tehát a főiskolai a képzés, a szak akkor tud rangot kivívni magának, hogyha az a hír terjed el róla, hogy ez egy nívós önmagára sokat adó szak és főiskola. Viszont ha az a híre, hogy itt boldog, boldogtalan diplomához jut, akkor a munkáltatók az innen kijövő diákokat nem szívesen fogják majd alkalmazni. Akkor ez a főiskolát le fogja értékelni az oktatási piacon. Tehát rövidtávon lehet, hogy ez rossz, mert diákokat veszítünk el, akiket negyedszerre sem engedünk át … tantárgyból. Ezzel diákokat fogunk elveszíteni, és ezzel bevételt fogunk elveszíteni rövid távon, de hosszú távon meggyőződésem, hogy meg fog térülni.” „Megmutatja azokat a területeket, ahol diszkrepancia van a munkáltatók elvárásai és a munkavállalók (ezzel együtt a főiskola) kompetenciái között. Ezeknél a kompetenciáknál nagymértékben az egyetem, a főiskola szerepe a számottevő.” (Cs. J. oktató)

AZ OKTATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL, A BENNE REJLŐ LEHETŐSÉGEKRŐL

„Azt gondolom, hogy a pályakövető rendszer segít tájékozódni abban, hogy hova kerülnek a hallgatóink és ők mennyire elégedettek azokkal a munkákkal, amiket találtak, és hogy mennyire elégedettek velük a munkáltatóik. Nyilván amikor visszajönnek hozzánk, mi próbálunk további segítséget nyújtani nekik, hogy a karrierjük zavartalanabbul folytatódhasson. Azért is nagyon fontos ez nekünk a Főiskolán, mert így tudjuk a saját munkák kritikáját is megfogalmazni, hogy mit kéne fejleszteni a gyakorlati igényeihez való alkalmazkodás tekintetében. Az egyik nagy szívfájdalmam, hogy a magyar felsőoktatás adminisztratív rendszerei, hatóságai, a magyar akkreditációs bizottság és más fórumok, ahol jómagam is dolgozom, nem a munkaerő piacra való gyakorlatias irányultságot favorizálják, hanem a tudós előképzést. Abban gondolkodnak, hogy aki főiskolára vagy egyetemre jár, az tudós akar lenni és saját magukhoz hasonló embereket próbálnak nevelni a professzorok. Hiába mondjuk, hogy itt nem erről van szó, mert például egy banki szakügyintézőnél vagy egy óvodapedagógusnál vagy egy rendőrségi szóvivőnél nem az a feladat, hogy Nyugat- Európában publikáljon és nagy olvasottságú folyóiratokba írjon cikkeket, ez egy matematikusnál lehet a munka értékmérője, de a gyakorlati képzéseket teljesen külön kellene kezelni, én most ezen dolgozom országos ügyekben, és ezt próbáljuk mi a Zsigmond Király Főiskolán is pionírmódon megvalósítani. Ezért örülők ennek a pályakövetési rendszernek.”

116



„Mindenféleképpen azért lehet fontos, mert egyrészt kialakíthatja a kötődést az intézményhez, másrészt magánintézmény vagyunk, tehát – és ezt abszolút pozitív értelemben mondom – a hallgatók 70%-a fizet a képzésért. Ez azt jelenti, hogy egy szolgáltatást vásárol meg, a szó nemes értelmében, tehát nekünk - jó értelemben - szolgáltatnunk kell, és az elvárható - éppen ebből kifolyólag-, hogy mi ne csak akkor fogjuk a kezüket, amikor itt bent vannak, hanem akkor is figyeljünk rájuk, amikor már nem (itt) tanulnak. Fontos, hogy továbbra is tudjuk, hogy nagyjából hogyan alakul a sorsuk. Ez nekünk is hasznos, mert nem tehetjük meg azt, hogy a semmibe képezzünk embereket, az üres térbe, a fekete lyuk felé toljuk őket. A mi erkölcsi kötelességünk az is, hogy biztosítsuk6segítsük a jövőjüket valamennyire.” (Sz. P. oktató) „Egy felsőoktatási intézmény nem tehet úgy, hogy nem törődik azzal, hogy a hallgatóknak a továbbiakban mi lesz a sorsa. Törekedniük kell arra, hogy elősegítsük az elhelyezkedésüket, ez nem közvetlenül megy, ma nincs egy állami elosztási rendszer vagy egy garantált munkahely, de hogy az esélyeiket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre javítsuk, az elengedhetetlen. Ez érdeke is minden intézménynek. Tehát én ezt a rendszert nagyon helyesnek tartom. Segíteni úgy lehet az elhelyezkedést a mi esetünkben, hogy gyakorlati képzési helyekre közvetítjük hallgatóinkat, ahol megismerkednek olyan lehetőségekkel, intézményekkel, olyan kapcsolatokra tehetnek szert, amelyek a pályaválasztásukat befolyásolják, aminek révén őket is megismerik ezeken a helyeken. Megtapasztalják tudásuk használhatóságát és a személyes kvalitásaikat is, és ennek alapján szívesebben alkalmazzák majd őket. Ez a rendszer, amit én bevezettem, amikor még nem volt szokás az ELTE bölcsészkarán 94’ és 2000 között, ez nagyon bevált, akik ott végeztek, azok között sokat nagyon jó helyeket találtak a munkaerőpiacon. Azt gondolom, hogy egy ilyenfajta rendszer, amelyik gyakorlati képzéshez igyekszik kapcsolatokat létrehozni és figyelemmel kíséri azután a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is, az fontos, és a továbbiakban is kutatással, kapcsolattartással, információszerzéssel fönn kell tartani.” (B. J. oktató)

„Van jövője a koncepciónak, de csak akkor működik, ha vannak olyan emberek, akik eleget foglalkoznak a kérdőívekkel, azoknak a feldolgozásával és az eredmények visszacsatolásával. Szükség van arra, hogy egy tartós struktúra álljon az ügy mögött, hogy ne csak egyszeri/eseti feladat legyen, és emellett folyamatos maradjon a visszacsatolás is. Mindenképpen folytatni kell a kezdeményezést.” (Cs. J. oktató)

„Én főként az amerikai pályakövető rendszereket ismerem. Ott az ún. Alumni Society-k azok, amik igazán működnek. Remélem, hogy ezt honosítják meg nálunk is, mert, ahogy „fél füllel” hallottam, ilyen jellegű követés lenne. Ennek az a lényege, hogy a végzetteket visszaléptetik ebbe a „society”-be, akik büszkén vállalják az anyaintézményt. Így a legkönnyebb követni őket, hiszen élő kapcsolat van velük. Ez rendszeres, ugye attól, hogy havi, negyedéves vagy féléves találkozókat tartanak, az intézménytől függően. Ezeket láttam én Amerikában, és nagyon jól működnek.” (I. T. oktató) 117



„Ismerve ezt az anyagot, ezt a felmérést; ez valami olyasmi, mint amikor a hallgatók véleményezik a tanáraikat: van, aki komolyan veszi, s van, aki teljesen félresöpri. Tulajdonképpen mindig a középúton kell menni, a jót, a hasznosíthatót kiveszi, a rosszat, az érdektelent meg félresöpri az ember. Tehát ha az a vélemény jön néhány munkaadótól, hogy az ő számukra a lényeg az, hogy 10 órát ott üljenek a dolgozók és egyáltalán nem tartanak igényt felsőfokú tudásra, akkor ezt fenntartással kell kezelni.

Mert gondoljuk el, hogy ma már sajnos, a nagy cégeknél saját munkafolyamat-ábrák vannak, ahova vagy beilleszkedik az ember vagy nem, így tehát önálló kezdeményezésre nem vágynak a munkáltatók a munkavállalók oldaláról. Emlékszem, hogy amikor nálunk a végzettek a Közgazdasági Egyetemen külföldre kerültek, vagy a ’90-es évek elején nagy amerikai, német vagy francia cégekhez kerültek, egyáltalán nem voltak oda, ha a hallgatóink önálló ötletekkel álltak elő. Sőt, rossz néven vették. „ (I. T. oktató) Ma a pályakövető rendszerek kapcsán én úgy látom, hogy egy nagyon markáns irány kezd kibontakozni. És ezt a pályakövető rendszerek igyekeznek adatokkal megtámogatni. Ez a munkaerőpiacnak az a szegmense, ami inkább a nagyvállalat kultúrához, a multi cégekhez kapcsolódó, ahhoz igazodó HRS kiválasztási rendszer. A karrier centrumok a felvételi menetére, eseményeire készítenek fel elsősorban. És sokszor azt látom, és ezt nagyon erősen így gondolom, hogy az iskolák táplálják is a fiatalok fejébe az effajta gondolkodást, hogy nekem valahová alkalmazásba kell kerülnöm, és az fogja megoldani az én életemet. Ez magával hozza, hogy akkor meg kell tanulnom, hogy hogyan fogok megfelelni mások kihívásainak. Ez túl erős. Miközben éppen mai egyik órán beszélgettünk a kulcskompetenciákról, amiket az EU is felvázol, hogy milyen alapképességekkel kell rendelkezni az egyéneknek. És ott hangsúlyozottan jelen van az a kompetencia, hogy „vállalkozóvá válás kompetenciája”.

Ezt sokan Magyarországon nem helyesen értelmezik. A vállalkozóvá válást a többség úgy értelmezi, mint egy olyan eseményt, vagy egy olyan döntést, amikor is én egy önálló jogi személlyé avanzsáló szervezetet hozok létre, egy bt-t vagy egy kft-t. És annak az összes adóterhével, kötelezettségével, céges jogszabályi kötelezettségeivel együtt ezt próbálom megvalósítani. Itt van az, hogy tőke kell, hogy elindítsak egy vállalkozást, lehet, hogy az első évben keveset fogok termelni, hogy nem lesz elég munka, de nekem akkor is produkálnom kell, mert különben jön az APEH és nekem kőkeményen járulékot kell fizetnem. És ebből a szempontból a vállalkozóvá válás egy ilyen rémisztő dolog az emberek számára. Mert valójában ebben a formában tényleg eléggé nehezen megvalósítható, mert túl sok kötelezettséggel jár. Miközben ez az egész vállalkozóvá válási folyamat véleményem szerint egy úgynevezett önálló működés, önálló tevékenység, aminek sok más formája is lehetséges. Például a projekt alapú működés. A mi területünkön sok minden pályázati forrásra fog építeni. Tehát hogy elsősorban pályázatra építenek ezek a projektek, vagy ezek a működések, és a projekt alapú működésnek része, az hogy egy ötletet eladható pályázati szinten kell kidolgozni, hogy találni kell hozzá egy partnert, vagy egy befogadó intézményt, aki a hátteret tudja biztosítani. 118



Így az intézmény bizonyos bevételekhez jut, és az ötletet hozó egyén pedig jövedelmet kaphat. Lehet, hogy csak a projekt erejéig finanszírozott, de egy- egy ilyen projekt másfél- két éves kifutású és mindig van rá idő, hogy egy következőt fel lehessen építeni. És én így értelmezem a vállalkozóvá válást, hogy meg kell teremteni a fiataloknak azokat a helyzeteket, szituációkat, amelyeken keresztül ők igazából a saját munkájukat kialakítják. És ezen a vonalon úgy láttam, hogy a kultúraközvetítő intézmények jelentős része nyitott. Mert a legtöbb vagy állami, önkormányzati fenntartású, vagy netán civil szervezet, amelyeknek általában nincsen üres státusza, így nem nagyon tudnak felvenni munkaerőt, és ha még van is státuszuk, legtöbbször akkor sem tölthetik be a megüresedett álláshelyeket. Viszont ha projektforrásokat, pályázati forrásokat szereznek, akkor megbízási szerződésekkel, vagy más egyéb módon elképzelhető a klasszikus módon vállalkozói formával való szolgáltatásnak a működtetése. Úgyhogy én azt látom, hogy valahol a pályakövetésnek erre kellene koncentrálnia ezen a szakon.

Vagyis, hogy ebben az esetben nem az az érdekes, hogy mit vár el egy munkáltató, mert a munkáltató ő saját maga lesz, hanem elsősorban arra, hogy mik azok a kompetenciák, amelyek az ilyen típusú vállalkozóvá válási folyamatot, vagy az önálló projektalapú működés folyamatait erősíteni tudják. Hogyan valósítsunk meg egy ötletet, hogyan legyünk a saját magunk urai, úgyhogy ne ússzunk szét a saját időnkbe, hogy nincs egy főnök, aki egy korbáccsal ott áll mellettünk és betartatja azt a folyamatot, hanem még nekem kell ezt is megtenni, ez egy teljesen más hozzáállást igényel. Most a gyakorlati időt sikerült 120 órára feltornászni és ebben már van értelme ilyen projektszerű folyamatokat végigvinni. És éppen úgy néz ki, hogy idéntől több hallgató ide az iskolába is jön ilyen szervező munkára a marketing centrumba. Reméljük, hogy sikerül valamilyen szinten ezt letesztelni, lemérni, hogy mennyire tudnak ötleteket hozni, mennyire lehetnek részesei ennek az ötletnek. Különben pont a kutatóközpont jó példája ennek a projektszerű működésnek, habár nem feltétlenül a hallgató ötletének a megvalósítására jön létre, hanem egy már megnyert ötletnek a véghezvitele. Tehát én elsősorban ezt várom egy pályakövető rendszertől, hogy ebbe az irányba próbáljunk meg elkanyarodni.” (S. T. oktató)

AZ OKTATÓK EGYÉB ÉSZREVÉTELEI

„A tantárgyi szerkezetet jónak tartom, az oktatást magában korszerűnek tartom, nyilván jobb még több tudományos fokozattal bíró személyt idevonzani a főiskolához. …Nem feltétlenül a reguláris oktatásba kell nagyágyúkat idehozni, mert az valószínű kevésbé esélyes. De eseti előadásokra, műhelyvitákra, tudományos rendezvényekre, közéleti eseményekre meg lehetne nyerni ismertebb neveket. Ez vonzerőt jelentene – reményeim szerint – a diákok számára is. Tehát ha egy jól csengő név megjelenik a főiskolán, akkor az növeli a főiskola presztízsét, keresettségét az elkövetkező jelentkezők körében.

119



És az oktatás így nem abból áll, hogy tankönyveket verünk bele a diákok fejébe, hanem az oktatás eredményességét, hatékonyságát valószínűleg nagymértékben növeli, ha népszerű előadásokban hallanak új információkat, új ismereteket. Jobb és hatékonyabb, mintha órákig ülnek egy tankönyv felett. Ugyanakkor azt is gondolom, és itt van elmaradása az oktatásnak, hogy magas követelményeket kell támasztania. Ezt nem szabad feladni. Az amerikai munkanélküli hivatalokban, valamikor a 60-as években, már volt egy számítógépes „matching program”, lényegében egy munkaerőközvetítő-szolgáltatás. Azt gondolom, hogy mi is tudnánk egy olyan kérdést beépíteni a kérdőívünkbe, hogy szívesen vennék-e hogyha a főiskola munkaerő-közvetítéssel is foglalkozna. Ezt úgy képzelem el, hogy fölvennénk egy adatsort a személyről, a hallgatóról, hogy mit végzett, mit tud, mik a tapasztalatai és begyűjtenénk hasonló adatokat munkaadóktól is, vagyis hogy milyen munkákra, feladatokra keresnek embert, és milyen típusú munkavállalót várnak. A számítógép elég gyorsan össze tudná párosítani a keresletet és a kínálatot. Ez nem kerülne nagyon sokba és ugyanakkor nagyban emelné intézményünk presztízsét. Egy ilyen ötletet föl lehet vetni, de nyilván ez csak a főiskola vezetésének a támogatásával lehetséges. Úgy látom, hogy a Karrier Centrum kezd ilyen irányba fejlődni.” „Az emberek jórészének az életében, még ha nem is mondják ki, nagyon fontos szerepet játszik a „biztonság”. Többféle biztonságot lehet rajta érteni, de az emberek számára ez elsősorban anyagi- pénzügyi biztonságot jelent. Tehát elsőként nem feltétlenül az érzelmi-, az emberi-kapcsolati biztonságot, bár azt is. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz vizsgálni, de lehetne ezen gondolkozni, mert a biztonság egy kulcsfogalom. Az emberek zöme azt sem tudja, mi biztonságos és mitől biztonságos, de vágyik rá, fontos neki. A vizsgált kategóriák között szerepel, hogy: közösséghez tartozás, baráti kapcsolatok, család, hagyományok, kultúrák, stb. Vagyis itt az érzelem ugyan szét van bontva, de a pénzre nincs nagyon utalás. Noha az emberek egy markáns részének azért az egy nagyonnagyon fontos szempont, még akkor így van, hogy ha nem is illő, vagy szép erről beszélni.” Fontosnak tartom az intézmény presztízsének kérdését. Már biztosan mondhatom, hogy a konkurens intézmény az adott képzés tekintetében nem jobb szakmailag nálunk. De a presztízs-faktor sokaknak nagyon fontos. Ez a hallgatókban is benne van, mint félelem. Mennyire gátló tényező ez az idejelentkezés esetében? Ez nagy kérdés. A ZSKF sok szempontból például, jobban működik, mint az ELTE. Tehát bemegyek, ott a gép, működik, stb. Infrastrukturális szempontból sokkal-sokkal jobb. Meg amiket a saját gyerekemnél is látok, hogy hány óra marad el, stb. Tehát én nagyon jó szívvel tudnám mondani, hogy szakmai szempontból, ahogy mi képezünk, az biztos, hogy nem rosszabb, mint az ELTE. Nyilván, persze, akik itt tanítanak sem butábbak, sőt. De mégis a presztízs-faktor azért ez egy meghatározó dolog.

120



„Egyszer olvastam egy egyetemistákkal végzett felmérést, és kérdezték, hogy mit áldoznának fel a szakmai sikerért; egészséget, családot, barátokat, stb., és meglehetősen sokkoló eredményei voltak. Tehát valami ilyesmit esetleg be lehetne még tenni a kutatási kérdések közé, vagy gondolni kéne rájuk az eredmények értékelésénél. Sok készség, ismeret fontos, de mindet nem lehet fejleszteni. Minden készség megszerzésének ára van, egy másik készség elhanyagolása, vagy kisebb mérvű megszerzése. Véges idővel, véges energiákkal rendelkezünk, ezért a hangsúlyok, a hierarchia is fontos. Mit inkább, minek az árán! „ „A tanárok véleményezését illetően „addig harcoltam”, amíg sikerült addig elmenni, hogy azok véleményezzenek, akik ismerik is az embert. Itt még mindig működik a „love-hate” (a szeretem – utálom) páros, mert óhatatlanul, ha egy hallgató egy előadóval, tanárral találkozik, azt vagy kedveli, vagy nem kedveli. Én ezért azt mondtam, hogy az, amiből általában az átlagot számítják, a szélsőséges értékelésekből, annak nincs sok értelme. Ha a hallgatók szerint van egy 4,5-es a tanár, vagy tanárnő, meg 2-es átlagú tanár, illetve tanárnő, és a konzekvenciája az, hogy a kettest rúgjuk ki, akkor mindig „keresztbe feküdtem” az ilyen döntésnek, mert nem szabad ennyire butának lenni. Mert az, aki kettest kap, még nagyon jó tanár lehet, mert például követelményrendszere van, nem engedi, hogy csacsogjanak, vagy udvaroljanak az óráin. Manapság már az evés, ivás, beszélgetés teljesen természetes az órákon. Ha ezért szól az ember, megsértődnek, hogy miért nem beszélgethetnek. A hallgatói véleményezésben is azok a vélemények a jók, amelyeket egyrészt azok töltenek ki, akik részt is vettek az órákon, és azok közül is a legnagyobb számossággal előfordulók, amelyet a legtöbben mondanak. Tehát nem szabadna figyelembe venni az extrém értékeket. Mert megnéztem pár ilyen értékelést, s aztán megnéztem a vizsgaeredményeket – s azok korreláltak egymással. Ahol a hallgatók jó eredményt kaptak, ott a tanár jeles volt; ahol buktak, ott a tanár nagyon rossz volt. Tulajdonképpen azt kell figyelembe venni, amit a legtöbben mondanak. Ha 10-ből 5-en azt mondják, hogy nagyon jól tanít a tanár, akkor a másik 5-öt nem veszem figyelembe, mert az utálja, vagy „benyalizik” neki. A többség véleménye számít. A divat is a többség divatja. Az, aki mikor a mini a divat és hosszú szoknyában jár, azzal nem foglalkozunk. Azt kellene figyelembe venni, amit a legtöbben mondanak. Ezek nagyon fontos kérdések. És a kompetencia-értékelésekre ugyanúgy érvényesek. Különösen akkor, ha ezt gyakorta megismétlik, mert a változás mutatja meg igazán, hogy sikerül-e a tanácsokat megfogadni, s bizonyos irányba elmozdulni.” „Nem szabad azt gondolni, hogy okvetlenül a hallgatók által fontosnak tartott kompetenciákat el kell tolni abba az irányba, amit a munkáltatók elvárnak, vagy a munkavállalókat kell rábeszéli arra, hogy mást várjanak el, hiszen ők szuverén piaci szereplők, nem lehet őket befolyásolni. Hanem ezt értelmezni kell, hogy milyen irányba kell változtatásokat tenni. Ha eltérés van, az egy feszültséget eredményez. Sok esetben van az, hogy az ember bizonyos idealizmussal áll hozzá egy-egy foglalkozáshoz-hivatáshoz, és ha gyakorlati problémákkal találkozik, akkor kiderül, hogy szembesülve a lehetőségekkel, bizonyos elvárásai nem reálisak, és az ember korrigál: ezt hívják a kijózanodás stádiumának ugye, „a polgári prózának szemben az ifjúkori költészettel”, mikor az ember meg akarja váltani a világot és sok, szép elképzelése van. 121



Ugyanakkor nem helyes, ha az ember feladja minden kritikai attitűdjét, bár azt nem okvetlenül szeretik a munkáltatók, de nagyon fontos mégis, hogy meglegyen mindenkiben. A reflexív tudás, tehát olyan, ami elméletileg gondolkodik azon, hogy milyen a társadalom és milyen irányban kéne változtatni, az fontos, az az értelmiségi hivatás része; csak technikai tudást, közvetlenül alkalmazható tudást elvárni nem helyes, mert az azt jelenti, hogy az innovációnak, az társadalmi mozgásnak az igénye is kivész, és azt csak a diktatúrák engedik meg maguknak, hogy ezt a kettőt teljesen összetolják.

És végül még egy olyan oktató véleménye, aki értékes, de mai világunkat látva, valóban nem piacképes tudásra képez.

Sikerült létrehoznunk a mesterképzést. Ez volt az országban az első bölcsész mesterszak (ezen a területen). Mások konzorciumokat létesítettek és azzal sok idő elment, mi nem létesítettünk konzorciumokat, hanem gyorsan megcsináltuk a szakot. Ilyen szempontból, borzasztó jó kezdeményezés volt és nagyon jó lehetőség lett volna, adva hogy itt van Budapest, adva, hogy jobbnál jobb oktatókat hoztuk volna, illetve hoztam is ide. Most úgy néz ki, hogy sajnos, mégsem fog ez működni. Ez picit előrevetíti azt, amiről később fogunk beszélni, hogy ez a szak nem igazán piacképes. Ez egy bölcsész szak olyan, mint a filozófia, amit nem igazán lehet piacosítani. Ezekkel az emberek azért foglalkoznak, mert a kultúra részeit alkotják, mert meg akarják érteni a saját világunkat. Ehhez az általunk magas színvonalon tanított tárgyak kellenek ugyan, de az így szerzett tudás legalábbis rövidtávon, nagy piaci hasznot nem fog hozni. Utána el tudom képzelni, hogy majd hoznak….Ilyen értelemben ez egy nem elvont tudomány, hanem nagyon is gyakorlati, lenne. Csak ennek a hosszú távú hasznosságát be kéne látni.

122



A IV. KULCSSZEREPLŐ - A MUNKÁLTATÓK 23 A munkáltatók válaszait a munkatapasztalattal rendelkező végzett hallgatóink véleményével együtt mutatjuk be. Ahol arra van információnk, ott az aktív hallgatók álláspontja is melléjük kerül. Így világosan látható a munkáltatói vélemények eltérése. A munkáltatók erős közepes osztályzatot adtak (az ötfokozatú skálán 3,55) a belépő pályakezdők szaktudásának korszerűségére. Ami az általános tudásukat illeti, a véleményük hasonló (átlagérték: 3,54) volt. A gyakorlati ismereteket kevesebbre értékelték, de ez sem tekinthető különösen kedvezőtlennek (3,08). A főiskolai képzés általános minősítése a belépő friss diplomások sikeres pályakezdésének megalapozását illetően a munkáltatók szerint nagyon kedvező (összpontszám: 3,59). Ezt látjuk a következő ábrán.

92. ábra: A munkáltatói vélemények bemutatása

a) Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő … (SZAK) munkatársak képzése során megszerzett szaktudását? (ÁTLAG: 3,55)

0,5

b) Milyennek ítéli meg a belépő pályakezdő … (SZAK) munkatársak nem szakmai (általános) tudása hasznosíthatóságát? (ÁTLAG: 3,54)

0,0

c) Milyennek ítéli meg a belépő pályakezdő … (SZAK) munkatársak gyakorlati képzettségének minőségét? (ÁTLAG: 3,08)

0,5

d) Megítélése szerint a … (SZAK) képzése milyen mértékben alapozta meg a belépő pályakezdő munkatársaknak a sikeres szakmai pályakezdését? (ÁTLAG: 3,59)

5,9

32,2

3,4

39,5

0% 1 egyáltalán nem elégedett

2

3

32,7

20% 4

6,8 15,1

35,1

49,8

15,6

0,5 2,4

39,5

19,5 2,0 12,7

33,2

40%

7,3 14,6

60%

5 teljes mértékben elégedett

7,8

23,4

80%

100%

NT/NV

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Ősz” Munkáltatók. (N=205)

23

Ez a fejezet a ZSKF TKK füzetek 14. kötete alapján készült.

123



A MUNKÁLTATÓK VÉLEMÉNYE A VIZSGÁLT KOMPETENCIÁKRÓL A következőkben a munkáltatók által szükségesnek tartott kompetenciákat, az általuk képviselt kompetenciahiányokat, esetenként többleteket mutatjuk be a jól ismert pókháló-ábrák és néhány összefoglaló grafikon és táblázat segítségével.

93. ábra: KOMPETENCIA-HIÁNYOK: Mennyire RENDELKEZETT az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: „jelenleg”) MÍNUSZ mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: „leendő”) munkájához? A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt24. A munkáltatói vélemény szerint rendezve, az első 16 kompetencia (* : a legnagyobb „hiány” a munkáltatók szerint – „ideális”: 0 hiány – lásd a nyilat.)

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség (*) 26 Koncentrációkészség, a 24 Önálló munkavégző 0,00 figyelem összp. képesség -0,20 02 Szaktudás alkalmazása a 09 Nyelvtudás -0,40 gyakorlatban -0,60 11 Emberi konfliktusok -0,80 12 Konfliktustűrés kezelése -1,00 13 Együttműködés egy csapattal

-1,20 06 Beszédkészség

-1,40


22 Időbeosztás

21 Precizitás, részletekre figyelés 15 Munkaszervezés 05 Nagy munkabírás, kitartás

Munkáltatók (N=205)

16 Előrelátás, tervezőkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség

Végzett hallgatók (N=231)

Aktív hallgatók (N=497)

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Tavasz és Ősz” Végzett és aktív hallgatók, munkáltatók. 2011. Március

24

A KOMPETENCIA-HIÁNYOK SZÁMÍTÁSA: pl. a „Problémamegoldó készség, leleményesség” 04 –es kompetencia esetében a munkáltatók szerint erre az ötfokú skálán 4,54 pont mértékben van szükség, szerintük a frissen végzettek csak 3,54 pont mértékben rendelkeznek vele az ötfokú skálán mérve, a kettő különbsége esetükben tehát -1,00 pont az ötfokú skálán. Ugyanitt a végzett hallgatók értékei: szükséges 4,40 pont; rendelkezett vele végzésekor 3,98 pont, a kettő különbsége -0,42 pont. Aktív hallgatóknál: szükséges 4,55 pont; rendelkezik vele jelenleg 4,05 pont, a kettő különbsége itt -0,49 pont. (A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük; a többieket kiszűrtük).

124



94. ábra: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges); Szűrt,, vagyis a végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük 01 Elméleti szaktudás, felkészültség

4,27

3,68


4,04

4,44

3,81


4,04 4,05 3,92

3,66

4,55 4,40 4,54 4,41 4,37 4,52 4,51 4,49 4,46 4,34 4,28 4,51

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 2,22 2,15


3,45

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása

3,80

3,15

2,11

3,76

3,11

2,02

4,35 4,42 4,15 4,31 4,52 4,35 4,40 4,17 4,29 4,43 4,09 4,42 4,26 4,72 4,26 4,00 4,43 4,30 4,26 3,99 4,41 4,20 4,06

19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség

4,05

21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás

3,70 3,75

24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás,… 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség ÁTLAGOK: 2,00 Aktív hallgatók (N=497)

2,50

3,00


3,50

4,52

4,09

3,59

4,05

4,31 4,34 4,39 4,34 4,29 4,25

4,67 4,57

4,59 4,52 4,37 4,38 4,31 4,46 4,49 4,35 4,40 4,48 4,39 4,29 4,32 4,23 4,43 4,22 4,19 4,44 4,34 4,11 3,94 4,25 4,03 4,17

4,00

4,50

5,00


Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Tavasz és Ősz” Végzett és aktív hallgatók,a munkáltatók. 2011. Március

125



95. ábra: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges); Szűrt. (* : A munkáltatók szerint erre van a legnagyobb szükség – az óra járásával megegyező irányban csökkenő sorrendben az első 16 kompetencia)

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 24 Önálló munkavégző képesség

13 Együttműködés egy csapattal 20 Tanulási képesség

4,90

04 Problémamegoldási készség, lelemény.

4,70 4,50 4,30



4,10 3,90 3,70


10 Számítógépismeret, informatikai tudás

3,50


09 Nyelvtudás




06 Beszédkészség 29 Fegyelem, szabályok követése




Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Tavasz és Ősz” Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók. 2011. Március

126



96. ábra: Mennyire RENDELKEZNEK az egyes kompetenciákkal? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkeznek; 5 = nagyon nagymértékben rendelkeznek). Szűrt (Munkáltató szerint.) 3,24


3,50

3,12


3,26

3,77

3,42 3,63 3,59 3,57

03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

4,05 3,98

3,54

05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség

3,73

07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség

2,94

2,62

3,22

3,33

3,84 3,90


3,84


4,15

4,00

4,21

3,82

3,25

09 Nyelvtudás

3,43


3,62

3,51

4,11 4,12

3,95

3,83


4,10

15 Munkaszervezés

3,36

16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése

3,04

2,65


3,08

2,57

3,22

3,36

3,32 3,24 3,22


3,56 4,03 4,06 4,23 4,08 4,08

20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 3,63 3,53

22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás

3,46


3,76

3,96 3,78 3,75 4,19

3,50


4,34

4,13 4,16

3,94 3,90 4,12 3,88 3,97 4,12 3,66 4,11 4,11 4,00 3,99 4,08 4,07 3,92 4,00 3,90 3,78 3,86 3,73

26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás,… 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség ÁTLAGOK: 2,50

4,22 4,23

3,93 3,88 4,00 3,82 4,01 3,83 3,97



4,17 4,26

3,89 3,94

3,00 Végzett hallgatók (N=488)

3,50

4,00

4,50



127



97. ábra: Mennyire RENDELKEZNEK az egyes kompetenciákkal? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkeznek; 5 = nagyon nagymértékben rendelkeznek); Szűrt25. (* : A munkáltatók szerint ebből van a legkevesebb – az óra járásával megegyező irányban növekvő sorrendben az első 16 kompetencia.)

18 Mások irányítása, utasítása (*) 06 Beszédkészség 27 Rendszerező gondolkodás,… 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

4,50 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 3,30 3,10 2,90 2,70 2,50

08 Kézügyesség 17 Mások szakmai vezetése 19 Gyakorlati szakismeret

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 16 Előrelátás, tervezőkészség

22 Időbeosztás


15 Munkaszervezés

24 Önálló munkavégző 11 Emberi konfliktusok képesség kezelése 23 Kritikai gondolkodás





25

A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük.

128



98. ábra: Mennyire RENDELKEZIK velük mínusz mennyire SZÜKSÉGESEK (HIÁNYOK)? (Átlagértékek különbségei az ötfokozatú skálán); Szűrt (Munkáltatók szerint rendezve.) -1,03

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

-0,18 -0,27

-1,32 -0,79

03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

-1,00

05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség

-0,39 -0,41 -0,07 -0,35 -0,49 -0,42

-0,24 -0,11 -0,64 -0,57 -0,34 -0,74 -0,35 -0,06 -0,69


0,79 -1,14

-0,25 -0,20 -0,40 -0,51 -0,44


-0,74 -0,67 -0,59 -0,58

12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal

-0,19 -0,03

-0,61

-0,33 -0,12 -0,43 -0,48 -0,25 -0,63 -0,58 -0,23 -0,70 -0,58 -0,11

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése

-0,44

18 Mások irányítása, utasítása -1,28

20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség ÁTLAGOK: -1,50 Aktív hallgatók (N=497)

1,23

-0,12

-0,58



1,02

-0,53 -0,36 -0,28 -0,44 -0,49 -0,26 -0,63 -0,71 -0,33 -0,72 -0,27 -0,29 -0,40 -0,17 -0,87 -0,25 -0,16 -0,52 -0,59 -0,23 -0,52 -0,52 -0,27 -0,63 -0,21 -0,12 -0,43 -0,24 -0,11 -0,36 -0,42 -0,11 -0,03 -0,47 -0,17 -0,44

-1,00

0,54

-0,03

-0,50


0,55

0,02

0,05

0,00

0,50

1,00

1,50



129



99. ábra: Mennyire RENDELKEZTEK az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: „jelenleg”) illetve mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: „leendő”) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint. Szűrt26. A munkáltatói és a végzett hallgatói „VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK”, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy „mekkora a kompetencia-hiány”; az ábrán a 0 érték = „nincs hiány”, „pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges” – lásd a nyilat.) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 17 Mások szakmai 07 Íráskészség, fogalmazási 0,50 vezetése (+0,65) készség (-0,63) 0,25 18 Mások irányítása, 13 Együttműködés egy 0,00 utasítása (+0,58) csapattal (-0,59) -0,25 -0,50 -0,75 -1,00 -1,25 -1,50

30 Általános tájékozottság, műveltség (+0,08)

12 Konfliktustűrés (+0,01)

04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-0,58) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,53)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,10)

16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,48) 20 Tanulási képesség (0,46)

22 Időbeosztás (-0,39) 06 Beszédkészség (-0,39)

09 Nyelvtudás (-0,46)

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,40)


Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=231)


26

Munkáltatói és végzett hallgatói (munkavállalói) „VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK”: pl. az „Önálló munkavégző képesség” (a 24es kompetencia) esetében: a munkáltatók szerint -0,87 pontnyi a „hiány” az ötfokú skálán, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint csak -0,17 pont (e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán – itt a legnagyobb a „vélemény-eltérés”; lásd a zárójelben a számot). Ugyanakkor a „Mások szakmai vezetése” (a 17-es kompetencia) esetében a munkáltatók szerint „túlképzés” folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,54 ez esetben a „többlet”. A végzett hallgatók -0,11 „hiányt észleltek” (a különbség +0,65 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a „pótlandó” hiány. A végzett hallgatók (munkavállalók) közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már a ZSKF-en szerzett diplomához kapcsolódó munkahelyük.

130



8. táblázat: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák a munkájához – szakonként (MUNKÁLTATÓK)

Andragógia (BA)

Emberi erőforrások (BA) (kieg. is)

Humánerőforrás-menedzser (A)

Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és tanulmányok NemzetköziBA) /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA)

Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia) Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Nemzetközi gazdálkodás (BA)

Összes MA (Nemz.gazd. Nemz. tan. Politol. és Vallást)

Összesen

Az adatok a ZSKF TKK 2010-2011-es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak.


3,88

4,04

4,24

4,25

3,95

4,12

3,56

3,97

4,00

3,92

4,04


4,63

4,24

3,83

4,31

4,23

4,05

3,89

3,97

4,00

3,46

4,04


3,75

4,09

3,66

4,27

4,15

3,64

4,25

4,00

3,75

4,15

3,92


4,50

4,54

4,34

4,69

4,71

4,38

4,89

4,58

4,89

4,46

4,54


4,25

4,60

4,48

4,50

4,50

4,44

4,44

4,61

4,67

4,69

4,52

06 Beszédkészség

4,63

4,40

4,41

4,56

4,50

4,18

4,67

4,48

4,89

4,77

4,46


4,50

4,52

4,59

4,81

4,50

4,23

4,78

4,41

4,67

4,77

4,51

09 Nyelvtudás

4,00

4,72

4,41

4,13

4,68

4,18

3,67

4,55

4,78

4,69

4,42


4,25

4,56

4,62

4,56

4,41

4,49

4,56

4,55

4,56

4,46

4,52


4,00

4,16

4,24

4,31

4,23

3,95

4,44

4,24

4,56

3,92

4,17


3,88

4,08

4,00

4,13

4,14

3,97

4,33

4,13

4,44

4,15

4,09


4,25

4,72

4,62

4,81

4,77

4,61

4,89

4,91

4,89

4,62

4,72


4,13

4,56

4,48

4,63

4,32

4,26

4,78

4,41

4,78

4,31

4,43

15 Munkaszervezés

4,13

3,80

4,07

4,19

3,95

3,85

4,44

4,19

4,44

3,23

3,99


4,13

3,96

4,03

3,94

4,05

4,00

4,22

4,19

4,56

3,85

4,06


2,13

2,13

2,14

2,40

2,43

1,87

2,22

2,03

2,33

1,77

2,11


1,88

2,04

2,10

2,07

2,38

1,74

2,11

2,00

2,33

1,77

2,02


3,88

3,56

3,59

3,88

3,45

3,56

3,78

3,82

3,11

3,00

3,59


4,50

4,64

4,55

4,63

4,77

4,66

4,89

4,73

4,89

4,62

4,67


4,63

4,28

4,45

4,31

4,45

4,39

4,33

4,42

4,56

4,15

4,39

22 Időbeosztás

4,25

4,16

4,31

4,19

4,38

4,15

4,22

4,34

4,56

4,08

4,25


3,75

3,50

3,61

3,88

3,81

3,62

4,00

3,91

4,11

3,85

3,75


4,38

4,28

4,10

4,31

4,41

4,32

4,33

4,61

4,78

4,38

4,37


4,38

4,44

4,41

4,44

4,64

4,29

4,56

4,55

4,67

4,54

4,46


4,25

4,44

4,31

4,56

4,59

4,29

4,11

4,48

4,67

4,15

4,40


4,13

4,20

4,17

4,31

4,27

4,18

4,44

4,39

4,67

4,54

4,29


4,25

4,44

4,38

4,69

4,45

4,17

4,78

4,47

4,56

4,69

4,43


4,63

4,36

4,48

4,44

4,45

4,34

4,22

4,45

4,78

4,54

4,44


3,50

3,96

3,93

4,25

4,14

3,78

4,00

3,91

3,89

4,00

3,94

ÁTLAGOK:

4,10

4,17

4,15

4,28

4,24

4,03

4,25

4,22

4,40

4,09

4,17

8

25

29

16

22

41

9

33

9

13

205

Mennyire szükséges

Esetszám (N=)

131



9. táblázat: Mennyire RENDELKEZETT végzésekor az egyes kompetenciákkal – szakonként. (MUNKÁLTATÓK)



Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia)

Gazdálkodási és menedzsment (BA)



Összesen


4,50

3,50

3,89

3,78

4,10

3,87

4,00

3,43

3,60

3,43

3,77


4,00

3,08

3,11

3,33

3,50

3,26

3,67

3,07

3,20

3,29

3,26


4,00

3,42

3,33

4,11

3,89

3,33

4,33

3,80

3,80

2,71

3,57


4,00

3,55

3,63

3,89

3,78

3,05

4,67

3,33

3,80

3,57

3,54


4,75

3,91

3,84

3,67

4,00

3,87

4,00

4,00

4,20

3,14

3,89

06 Beszédkészség

4,00

3,73

3,89

4,11

4,11

3,33

4,33

3,60

3,80

3,29

3,73


4,25

3,67

3,89

4,11

4,10

3,62

3,67

3,79

3,80

3,57

3,82

09 Nyelvtudás

3,67

3,64

3,74

3,44

4,50

3,84

4,33

3,67

4,20

4,00

3,84


5,00

4,25

4,05

4,11

3,90

4,22

4,00

3,80

4,00

4,43

4,12


3,75

3,55

3,58

3,56

3,89

3,14

4,00

3,27

3,40

2,86

3,43


4,00

3,73

3,53

3,67

3,63

3,35

4,00

3,50

3,40

2,86

3,51


4,25

4,25

3,95

4,11

4,30

4,04

4,67

4,07

4,40

3,71

4,10


3,50

4,17

4,05

4,00

4,22

3,90

4,50

4,07

4,20

3,43

4,00

15 Munkaszervezés

4,00

3,17

3,37

3,56

3,44

3,30

3,33

3,36

3,40

3,14

3,36


4,00

3,25

3,47

3,11

3,60

3,14

3,67

3,36

3,60

3,14

3,36


3,00

2,33

2,64

2,80

3,40

2,33

3,00

2,63

3,00

3,00

2,65


3,00

2,22

2,50

2,80

3,20

2,20

3,00

2,63

3,00

3,00

2,57


3,75

3,17

2,72

3,44

3,70

3,04

3,67

3,13

3,60

4,00

3,22


4,75

4,17

4,21

4,33

4,50

4,13

5,00

4,20

4,20

3,71

4,23


4,00

3,67

3,58

3,78

3,90

3,87

4,00

3,87

4,00

3,17

3,76

22 Időbeosztás

3,75

3,25

3,58

3,44

3,56

3,55

4,00

3,71

3,40

3,29

3,53


3,75

3,36

3,28

3,78

3,67

3,33

3,67

3,36

3,60

3,57

3,46


4,25

3,25

3,37

3,78

3,70

3,22

4,67

3,73

3,60

3,00

3,50


4,75

4,00

3,95

4,22

4,00

3,74

4,00

3,93

4,20

3,43

3,94


3,50

3,92

3,95

3,44

4,10

3,90

3,67

4,07

4,20

3,43

3,88


4,00

3,25

3,47

4,00

4,00

3,61

4,00

3,60

4,00

3,71

3,66


4,50

4,17

3,84

4,50

4,33

3,70

4,50

3,93

4,20

3,67

4,00


4,50

4,25

3,95

3,89

4,20

3,96

3,67

4,20

4,80

3,71

4,07


4,50

4,17

3,89

4,22

4,10

3,65

4,33

3,86

4,00

3,14

3,90

ÁTLAGOK:

4,16

3,67

3,69

3,83

4,00

3,59

4,01

3,71

3,95

3,39

3,73

4

12

19

9

10

23

3

15

5

7

107

Mennyire rendelkezett vele végzésekor

Esetszám (N=)

132

Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és BA) Nemzetközi tanulmányok /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA)

Andragógia (BA)

Az adatok a ZSKF TKK 2010-2011-es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak



10. táblázat: KÜLÖNBSÉGEK: Mennyire rendelkezett végzésekor az egyes kompetenciákkal – mennyire



Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia)

Gazdálkodási és menedzsment (BA)



Összesen


0,63

-0,54

-0,35

-0,47

0,15

-0,25

0,44

-0,54

-0,40

-0,49

-0,27


-0,63

-1,16

-0,72

-0,98

-0,73

-0,79

-0,22

-0,90

-0,80

-0,18

-0,79


0,25

-0,67

-0,32

-0,16

-0,26

-0,31

0,08

-0,20

0,05

-1,44

-0,35


-0,50

-1,00

-0,71

-0,80

-0,94

-1,33

-0,22

-1,24

-1,09

-0,89

-1,00


0,50

-0,69

-0,64

-0,83

-0,50

-0,57

-0,44

-0,61

-0,47

-1,55

-0,64

06 Beszédkészség

-0,63

-0,67

-0,52

-0,45

-0,39

-0,84

-0,33

-0,88

-1,09

-1,48

-0,74


-0,25

-0,85

-0,70

-0,70

-0,40

-0,61

-1,11

-0,62

-0,87

-1,20

-0,69

09 Nyelvtudás

-0,33

-1,08

-0,68

-0,68

-0,18

-0,34

0,67

-0,88

-0,58

-0,69

-0,58


0,75

-0,31

-0,57

-0,45

-0,51

-0,27

-0,56

-0,75

-0,56

-0,03

-0,40


-0,25

-0,61

-0,66

-0,76

-0,34

-0,81

-0,44

-0,98

-1,16

-1,07

-0,74


0,13

-0,35

-0,47

-0,46

-0,52

-0,62

-0,33

-0,63

-1,04

-1,30

-0,58


0,00

-0,47

-0,67

-0,70

-0,47

-0,57

-0,22

-0,84

-0,49

-0,90

-0,61


-0,63

-0,39

-0,43

-0,62

-0,10

-0,36

-0,28

-0,33

-0,58

-0,88

-0,43

15 Munkaszervezés

-0,13

-0,63

-0,70

-0,63

-0,51

-0,55

-1,11

-0,83

-1,04

-0,09

-0,63


-0,13

-0,71

-0,56

-0,83

-0,45

-0,86

-0,56

-0,83

-0,96

-0,70

-0,70


0,88

0,21

0,50

0,40

0,97

0,46

0,78

0,59

0,67

1,23

0,54


1,13

0,18

0,40

0,73

0,82

0,46

0,89

0,63

0,67

1,23

0,55


-0,13

-0,39

-0,86

-0,43

0,25

-0,52

-0,11

-0,68

0,49

1,00

-0,36


0,25

-0,47

-0,34

-0,29

-0,27

-0,53

0,11

-0,53

-0,69

-0,90

-0,44


-0,63

-0,61

-0,87

-0,53

-0,55

-0,52

-0,33

-0,56

-0,56

-0,99

-0,63

22 Időbeosztás

-0,50

-0,91

-0,73

-0,74

-0,83

-0,60

-0,22

-0,63

-1,16

-0,79

-0,72


0,00

-0,14

-0,33

-0,10

-0,14

-0,29

-0,33

-0,55

-0,51

-0,27

-0,29


-0,13

-1,03

-0,74

-0,53

-0,71

-1,10

0,33

-0,87

-1,18

-1,38

-0,87


0,38

-0,44

-0,47

-0,22

-0,64

-0,55

-0,56

-0,61

-0,47

-1,11

-0,52


-0,75

-0,52

-0,36

-1,12

-0,49

-0,39

-0,44

-0,42

-0,47

-0,73

-0,52


-0,13

-0,95

-0,70

-0,31

-0,27

-0,57

-0,44

-0,79

-0,67

-0,82

-0,63


0,25

-0,27

-0,54

-0,19

-0,12

-0,48

-0,28

-0,54

-0,36

-1,03

-0,43


-0,13

-0,11

-0,54

-0,55

-0,25

-0,38

-0,56

-0,25

0,02

-0,82

-0,36


1,00

0,21

-0,04

-0,03

-0,04

-0,13

0,33

-0,05

0,11

-0,86

-0,03

ÁTLAGOK:

0,06

-0,50

-0,46

-0,45

-0,24

-0,45

-0,24

-0,51

-0,45

-0,70

-0,44

4

12

19

9

10

23

3

15

5

7

107

Különbségek (Rendelkezett végzésekor - Szükséges)

Esetszám (N=)

133

Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és BA) Nemzetközi tanulmányok /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA)

Andragógia (BA)

szükségesek – szakonként (MUNKÁLTATÓK) Az adatok a ZSKF TKK 2010-2011-es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak.



NÉHÁNY ÉRDEKES INFORMÁCIÓ A SZIGET-KUTATÁSRÓL AZ ELŐZMÉNYEKRŐL RÖVIDEN

A Sziget kutatása 1997-ben kezdődött Gábor Kálmán27 és Vízer Balázs kezdeményezésére28. Az első két évben néhány diák részvételével mélyinterjúkat és résztvevő megfigyeléseket készítettek. Inkább nevezhetjük ezeket a vizsgálódásokat a majdani professzionális adatfelvételeket előkészítő tapasztalatszerzésnek, „elővizsgálatoknak”. A fordulatot az 1999. év hozta: immáron a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. felkérésére és támogatásával nagyszabású kérdőíves adatfelvétel készült a Szigetre látogatók körében. Ebben az évben már közel harminc diák vett részt a kutatásban, és Kabai Imre is csatlakozott a stábhoz, az adatfelvételek módszertani kidolgozására vállalkozott (lásd a Mellékletekben az „Anketőri utasítást” és a „Téridő kvótát”). A kezdeti próbálkozások (önkitöltős kérdőívek, néhány perces survey 542 fővel) után 2000-től minden évben közel fél órás kérdőívet, valamint 2002-től egy rövidebb (néhány perces) ún. „kontaktlapot” is lekérdeztek mind a magyar, mind pedig a külföldi résztvevőktől29. Összesen mintegy háromezer Sziget látogatót értek el, de 2004-től a korábbi módszerek mellett a kutatás minden fázisát képileg is rögzítették, kiegészültek az alapkérdőívek különböző kérdésblokkokkal (ízlés, családtervezés stb.), továbbá készültek speciális kiegészítő kutatások (kérdőívek az Internet-használatról, mélyinterjúk művészekkel, tematikus megfigyelések stb.) is. A 2006-os év – legalább is a ZSKF számára – újabb fordulatot hozott: külön speciális vizsgálatokra kapott lehetőséget a Zsigmond Király Főiskola a Sziget-kutatások szervezőitől (a Gábor Kálmán vezette EIKKA: Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központtól), továbbá – ha szerény keretek között is, egyfajta „albérletben” – megjelenhettünk az EIKKA sátrában is. Kicsiny stábunk hat hallgatóból (a ZSKF HÖK aktív tagjaiból) és három tanárból állott. Arra vállalkoztunk, hogy – egyrészt – „megmutassuk önmagunkat”: minél több sziget-lakóhoz eljuttassuk azokat az információkat, amelyek a főiskoláról szólnak; másrészt egy önálló kutatás keretein belül megtudjunk egyet-mást a bennünket érdeklő kérdésekről: ismerik-e az intézményünket, mit tudnak rólunk, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et és ehhez hasonlókat. A 2010-es év újabb fordulópontot jelentett a ZSKF- szigetkutatásába, mivel immár három másik intézmény (Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem, Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Wesley János Lelkészképző Főiskola) együttműködésével sikerült lebonyolítani a sziget-kutatásunkat. 27

Gábor Kálmán közelmúltban bekövetkezett fájdalmasan korai halála mindannyiunkat mélyen megrendített, akik ismertük őt! 28 Lásd erről: Gábor Kálmán – Vízer Balázs: A Diáksziget az új középosztályé? (http://www.hhrf.org/korunk/9806/6k11.htm ) 29 Lásd erről: Kabai Imre: A Pepsi Sziget vizsgálata 1999-2000. Dokumentumgyűjtemény. Jelenkutató Intézet, Budapest, 2001.

134



A „Pegazus” projekt (lásd a TÁMOP 4.1.1. pályázatunkról bővebben a honlapunkon30), megfelelő anyagi kereteket biztosított ahhoz, hogy nyolc tanár és tizenhat hallgató vegyen részt a fesztiválon (minden intézmény képviseltette magát a kutatáson tanárokkal és hallgatókkal is). Adatfelvételünk 416 szigetlakó megkérdezésén alapult. Elsősorban „beszédes ábrákkal” szemléltetjük az eredményeket. Ez alkalommal a „párbeszédmodellünket” is teszteltük a fiatalok körében.

ÉRDEKES EREDMÉNYEK

A siker nem maradt el, hiszen közvetlenül közel félezer sziget-lakóval sikerült személyes kontaktust kialakítanunk. Mindezek mellett egy élő rádióadás és képanyag is dokumentálta kis csapatunk jelenlétét, tevékenységét. Az idei – 2011-es – jelenlétünk egyik nagy sikere a „párbeszéd-modellünk” bemutatása az 5 perces promóciós klippel. Az idei adatfelvétel során 15 diák-kutató 416 sikeres kérdőíves adatfelvételt valósított meg. Az adatfelvételeinket módszertani szempontból úgy alakítottuk, hogy az szervesen illeszkedjék a „nagy” Sziget-kutatásokhoz. Ugyanazon kérdezési és mintavételi elveket alkalmaztunk, mint amit 1999 óta a szigetadatfelvételek során kialakított a Gábor Kálmán vezette stáb. Talán a leglényegesebb hozadéka ezeknek a „kiruccanásoknak”: évről évre kipróbáljuk, hogyan lehet együttműködni tanároknak – diákoknak a társadalomkutatás e „szélsőséges terepén”. A ZSKF-en ugyanis a TKK égisze alatt2006 óta nagyszabású diplomás pályakövető kutatások folynak31.A „Sziget-kutatásokon” kovácsolódik össze az a „csapat”, amely a következő hónapokban együtt dolgozik a több száz főre kiterjedő adatfelvételek során. Az „ifjúsági korszakváltás” tézise szerint Gábor és Vízer azt hangsúlyozza, hogy a Sziget „elsősorban a jövőbeli középosztályé”, így a fesztivál, mint szórakoztatási forma összekapcsolódik azzal a változással, amely „egyrészt szerkezetileg más munka-szabadidő megosztást eredményezett, másrészt magasabb intenzitásfokra emelte a munkavégzést és a szórakozás igényét is”. A Szigetre látogató fiatalok kutatásának jelentősége elsősorban abban van, hogy az eredmények mintegy „előre jelzik azokat a változásokat, amelyek a magyar fiatalok körében a kilencvenes évektől napjainkig végbementek”32. A Sziget-kutatások megerősítették, hogy a kilencvenes években a magyar fiatalok körében lezajlott egy „korszakváltás”, amely hatására alapvetően megváltozott a fiatalok helyzete és a felnőttek társadalmához való viszonya, csökkentek annak hagyományos „ellenőrző szerepei”. Ugyanakkor – a nyugat-európai fejlődéshez hasonlóan – egyre korábbra helyeződik a fiatalok önállósodása. 30

A honlapunkon a „Pegazus” projektről itt olvashat: http://www.zskf.hu/?page_id=448 . Lásd erről bővebben a honlapunkon: http://www.zskf.hu/?page_id=449 . 32 Gábor Kálmán: Tíz éves a Sziget-kutatás. EIKKA, Budapest, 2006. (p. 10.) 31

135



Miközben később lépnek ki a munka világába, időben elodázzák a tartós párkapcsolat kialakítását és a gyermekvállalást (a meghosszabbodott ifjúsági életszakaszon belül „az életidő kettős mozgásáról” beszélhetünk, az életutak mind inkább individualizálódnak, megnő a lehetőségek és a kockázatok valószínűsége)33. A közelmúlt adatai azt bizonyítják, hogy a „Sziget-ifjúság” társadalmának összetétele nem, kor és iskolai végzettség szerint egyre inkább hasonlít a „teljes magyar fiatalságéhoz”34, vagyis a „sziget-jelenséget” leíró kutatási eredmények több vonatkozásukban is a magyar ifjúság belső viszonyait tükrözik – legalábbis annak átlag fölötti jövedelmű és aktivitású rétegeiét. A Sziget ez utóbbi jellegzetessége különösen fontos számunkra, hiszen a felsőoktatásban továbbtanulók elsősorban ebből a „közegből” kerülnek ki – így kutatási eredményeink sok tekintetben intézményeink „célcsoportjairól”szólnak. Ha nemek és korcsoport szerint is megnézzük az adatainkat, akkor feltűnik, hogy a fiatalabb korosztályok körében enyhe nőtöbblet tapasztalható egészen a 23-24 éves korosztályig, majd a legidősebbeknél (a legalább 30 éveseknél) már egyértelmű a „férfi-dominancia” (72,1 százalék a férfiak aránya; itt az ASR = +2,6). 1. ábra: A minta megoszlása életkor és nemek szerint (%) 17 éves és fiatalabb

46,2%

53,8%

18-19 éves

48,2%

51,8%

20-22 éves

48,2%

51,8%

23-24 éves

63,2%

24-29 éves

36,8%

50,0%

30 éves és idősebb

50,0% 71,2%

Összesen

28,8%

54,1% 0%

20%

45,9% 40% férfi

60%

80%

100%

nő

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K „Sziget-kutatás, 2011.” (N=416)

33

Uo. (pp. 3-4.). Lásd még: Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2006. 34 Az adatok forrása: Gábor-Szemerszki (2006) és a 2006. évi kutatások előzetes adatai (Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 2006. augusztus).

136



A szigetlakók iskolázottsága szerinti megoszlások alapján elmondhatjuk, hogy a mintánkba kerültek közül 14,2 százalékuk alapfokú, 44,0 százalékuk középfokú 9,9 százalékuk felsőfokú szakképzéssel és 28,9 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A szigeten megjelenők a fiatalságnak az országos átlagot meghaladóan jobb módú, magasabb iskolázottságú rétege. Majdnem heted annyi a szakmunkás végzettségűek aránya a mintánkban, illetve majdnem dupla annyi a diplomásoké, mint a hasonló korösszetételű teljes lakosság körében. Ez részben a szülők átlagosnál magasabb iskolai végzettségével függ össze, amely egyben kedvezőbb életszínvonalat is biztosítva lehetővé teszi gyermekeik számára ennek az egyre költségesebb programnak az elérését, másrészt viszont egyre több a saját, magasabb jövedelmét a Szigeten elköltő fiatalok aránya. Természetesen az eltérő kulturális mintáknak, értékrendeknek az iskolázottsággal való kapcsolata is fontos tényező. 2. ábra: A „sziget-lakók” iskolázottságának összehasonlítása az országos adatokkal (csak 15-29 évesekre; %)

Sziget-kutatás 2011. (ZSKF TKK)

15,0%

Országos adatok (Ifjúság 2008.)

4,0%

55,0%

18,0%

0% Legfeljebb 8 osztály

27,0%

25%

26,0%

40,0%

50% Szakmunkás

15,0%

75% Érettségi

100% Diploma

Forrás: „Ifjúság 2008.” és „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K „Sziget-kutatás, 2011.” (N=861; csak a 15-29 évesek)

Ha azt is megvizsgáljuk, hogy jelenleg hányan tanulnak, kiderül, hogy kétharmaduk (67,7 százalékuk) valamilyen oktatási intézmény „aktív tagja”. A szigetlakók egy jelentős hányada (37,7 százalékuk) valamely felsőoktatási intézmény hallgatója, kereken 30 százalékuk „gimnazista”.

137



Az összesített adatok alkalmat adnak a Gáborék eredményeivel való összevetésre (Gábor-Szemerszki, 2006: 13.): ott a „főiskolai-egyetemi szinten lévők” aránya 53,4 százalék – a mi sziget-kutatásunk eredményei szerint ez az arány 2011-ben 52,2 százalék volt. A „középfokú szinten levőké” 40,3 százalékával szemben nálunk 42,5 százalék, az alapfokú végzettséggel rendelkező nem tanulók aránya pedig az akkori 6,3 százalékkal szemben nálunk 5,3 százalék. 3. ábra: Milyen szinten tanul jelenleg (összevont)? (%)

nem tanul ; 32,2

felsőfokon tanul; 37,7

középfokig tanul ; 30,0


Kíváncsiak voltunk arra is, hogy szeretnének-e továbbtanulni a szigetlakók, és ha igen, akkor milyen szinten. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 67,1 százalékának vannak továbbtanulási szándékai. Ezen belül minden második szigetlakó egyetemen vagy főiskolán folytatná tanulmányait. Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy a „szigetjelenlét” hozadéka a Főiskola szempontjából sem mellékes. Összességében elmondható, hogy a négy intézmény közül a ZSKF ismertsége a legnagyobb (55,8 százalék), második helyen az AVKF áll (28,8 százalék) és harmadik helyen az ANNYE (14 százalék) az utolsó helyen - egy árnyalattal lemaradva – a WJLF áll (11,1 százalék). Összességében 4,3 százalékkal növekedett a ZSKF ismertsége a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor jó hír az is, hogy azok, akik még nem ismerik az iskolát, csak 9,1 százalékban nem szeretnének többet megtudni róla. Ez a réteg az előző évben még 34,5 százalék volt35.

35

A ZSKf ismertségének szocio-demográfiai jellegzetességeit egy külön többdimenziós modell révén alaposabb vizsgálat alá vonjuk.

138



4. ábra: Ismeri-e a következő intézményeket? (%)

WJLF

ANNYE

AVKF

ZSKF

7,9

11,1

73,6

6,0

9,1

0% 10% még nem

1,0 11,1 ,2

79,8

13,9

60,3

20% 30% nem, de érdekli

4,8

28,8

27,9

55,8

40%

50% 60% hallott már róla

1,4

6,5 ,7

70% 80% ismeri

90% 100% NT/NV

Forrás: „Diplomás Pályakövetés K-DPR-K 2011. augusztus” szigetfesztivál” (N=416)

Az oktatáshoz és a továbbtanulásokhoz kapcsolódó információforrások jellegzetességeit tekintve a válaszadóink elsősorban az internetet használják információforrásként. A továbbtanulás előtt álló potenciális célcsoport esetében ez az arány átlagot is messze meghaladóan magas (91,3%!). Ugyanakkor igen csekély a nyomtatott és az elektronikus sajtó „hatásfoka. A második legnépszerűbb információforrás a hivatalos felvételi tájékoztató: válaszadóink több mint fele (53,6 százalékuk) jelölte meg ezt a tájékozódási formát. Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a legjobban a barátok, szülők és munkatársak befolyásolják a továbbtanulásban a válaszadókat. Egy ötös skálán értékelve a döntésbefolyásoló hatást 61,6 százalékban 4-est és 5-öst adtak a megkérdezettek. Második helyen a tanároktól kapott információk hatnak (42,6 százaléka értékelte hatásukat 4-essel vagy 5-össel). Őket leszakadva, lényegesen kisebb arányban követik a barátok, ismerősök.

139



A tavalyi évben már kérdeztük a párbeszéd modellünk megítélését. Akkor a válaszadók 62,4 százaléka gondolta úgy, hogy megújíthatjuk a felsőkatatást a „Párbeszéd modellünkkel” a válaszadók majdnem egynegyede mindösszesen 10,7 százalék volt szkeptikus a modellel kapcsolatban. Idén kerek 10 százalékkal nőtt a „Párbeszéd-modell” pozitív megítélése, és akik szkeptikusak voltak a modellel kapcsolatban, immáron azok aránya csak 7,9 százalék volt. A „Párbeszéd-modellünk” megítélése a diplomával rendelkező továbbtanulók között volt a legkedvezőbb, 75,8 százalékuk gondolja úgy, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást. 5. ábra: Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat?

biztosan igen

35,1

inkább igen

37,3

talán igen, talán nem

18,3

inkább nem

4,8

egyáltalán nem

3,1

NT/NV

,5

,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0


Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire vonzó egy olyan intézmény, amelyik használja ezt a modellt. A szigetlakók 44,7%-a számára volt inkább vonzó és 27,9%-ának nagyon vonzó. Tehát kijelenthetjük, hogy 72,6 százalék számára vonzóbb egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja a „Párbeszéd-modellt”. Ezek a válaszok komoly pozitív visszaigazolását jelentik ennek az újszerű kezdeményezésnek. 140



6. ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT?

nagyon vonzó

27,9

inkább vonz

44,7

részben vonzó, részben nem

18,5

inkább nem

5,0

egyáltalán nem vonzó

2,6

NT/NV

,2

,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0


A „Párbeszéd” modell válaszait átalakítottuk36 egy 100 pontos skálára. Gyengén szignifikáns összefüggést találtunk (P = 0,081) a célcsoportok és aközött, hogy a modellünk megújíthatja-e a felsőoktatást. A válaszadók majdnem négyötöde (79,56 százalék) gondolja úgy, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást. Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy azok számára vonzó a leginkább a párbeszéd modellünk, akik már diplomásak vagy diplomájukat szerzik. Jelentős véleményeltéréseket nem találtunk a középfokról továbbtanuló célcsoportunk és egyéb csoportok között.

36

A következő átalakítást hajtottuk végre:, „egyáltalán nem megújítható”/” egyáltalán nem vonzó” 1 = 20 pont” „2=40 pont” „3=60 pont ” „4=80 pont” „biztosan megújítható”/ „nagyon vonzó” „ 5 = 100 pont”.

141



7. ábra: (A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? (Célcsoport bontásban; 100 pontos skálán átlag eltérések)

79,6 83,1

(A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (*)

78,9 78,9

78,2 82,5

(B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT?

76,2 78,5

70,00

Összesen

továbbtanul (leendő) diplomával

80,00

továbbtanul középfokról

90,00

más csoportok


Nagyon fontosnak éreztük a Párbeszéd-modell tesztelése mellett az „inkubátor-ház” értékelését. Ötfokú skálán kérdeztük a szigetlakókat, hogy mennyire vonzó számukra egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja az „Inkubátor ház” modellt. A válaszadók túlnyomó többsége (78,6 százalék) adott 4-es, 5-ös osztályzatot. Elenyésző mindössze 5,1 százalék volt azoknak az aránya kik számára nem fontos, hogy egy intézmény ilyen szolgáltatásokat nyújtson. Ez a modell is főként a diplomások körében volt elismert, hiszen ők azok, akik felmérik egy ilyen szolgáltatás jelentőségét. Mindkét modell esetében további mélyebb elemzéseket is végeztünk, melyeket „Sziget-kutatás, 2011” című, Kabai Imre és Krisztián Viktor által készített (ZSKF TKK füzetek 10. kötete) tanulmány tartalmaz. Ez a fejezet is abból az írásból merített.

142



8. ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az inkubátorházat? inkább nem; 4,1

egyáltalán nem vonzó; 1,0

részben vonzó, részben nem; 15,4

inkább vonzó; 41,3

nagyon vonzó; 37,3


9. ábra:„számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az ‘inkubátorházat’? – célcsoport bontásban (%; összevont ötfokú skála)

továbbtanul (leendő) diplomával

1,6% 14,3%

84,1%

5,3% továbbtanul 1,3% 14,5% középfokról

78,9%

6,9% más csoportok

19,0%

0%

20%

NT/NV részben vonzó, részben nem (3)

74,1%

40% 60% 80% 100% egyáltalán nem vonzó - inkább nem vonzó (1+2) inkább vonzó - nagyon vonzó (4+5)


143



ÖSSZEGZÉS, TANULSÁGOK

Világszerte tapasztalható kihívás a változóban lévő munka világa és a radikálisan átalakuló felsőoktatás összhangjának megteremtése. A Zsigmond Király Főiskola is szembesült a problémával és — uniós pályázati források segítségével megvalósított — diplomás pályakövető rendszere segítségével, olyan modellt alakított ki, amely képes kezelni ezt a feladatot. A modell olyan információs bázist ad az oktatási intézmények kezébe, amellyel biztosítható az oktatás változó körülményekhez való alkalmazkodása, az iskolai képzés rugalmasabbá tétele. A Kabai-féle Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) lényege, hogy az oktatás közvetlen szereplői — a hallgatók és az oktatók — mellett beépíti a modellbe a munkáltatókat is. A kutatás-sorozat az aktív (jelenleg nálunk tanuló) és végzett hallgatókon kívül az oktatókra és a Főiskola hallgatóit alkalmazó munkáltatókra is kiterjedt. Az adatfelvételek során a vizsgált kompetenciák körét is bővítettük, kérdőíveinkben harminc kompetenciára vonatkozó kérdés szerepel. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes kompetenciákat a megkérdezettek mennyire tartják szükségesnek, másrészt pedig arra, hogy a végzett hallgatóink, illetve az őket alkalmazó cégek képviselői az egyes készségekből, kompetenciákból a munkafeladatok sikeres elvégzéséhez mennyit és milyen mértékben tartanak szükségesnek. A kompetenciákat, az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan, ötfokú skálán osztályozták a válaszadók: végzettjeink – akiknek zöme immáron aktív munkavállaló – és a munkáltatók egyaránt. A még nálunk tanuló, aktív hallgatók, esetében is van információnk arról, hogy szerintük leendő szakmájukhoz mennyire szükségesek az egyes kompetenciák, illetve hogy ezekkel a készségekkel ők, saját megítélésük szerint, jelenleg milyen mértékben rendelkeznek. Kutatási eredményeinket megismertetve az oktatóinkkal (lásd a 100. ábrát), mód nyílik az oktatás korrekciójára, illetve új — a munkaerő-piac igényeihez is jobban igazodó — oktatási eljárások kidolgozására, melyekkel érdemben csökkenthetőek a kimutatott „kompetencia-hiányok. Megjelenhetnek a főiskolai órákon is az adatfelvételek során megismert információk, melyekre építve a hallgatók és az oktatók konszenzusán alapuló, a munkaerő-piaci kihívásokra is hatékonyabb választ adó új oktatási metódusok jöhetnek létre. A hallgatók – megismerve a munka világának elvárásait végzett hallgatótársaik és a munkáltatók véleményén keresztül – hatékonyabban és elkötelezettebben készülhetnek leendő szakmájukra. Vizsgálataink tárgyát képezik azok, akik végzettségüknek megfelelő munkát találtak, de azok is, akik szerzett végzettségüktől eltérő területen dolgoznak. Ugyanakkor a felsőoktatásban tovább tanuló végzett hallgatóink esetében is tudni akartuk, hogy későbbi tanulmányaikat mennyire alapozták meg az itt elsajátítottak. Visszajelzéseiket szintén figyelembe vesszük képzésünk fejlesztésekor.

144



100. ábra: Mennyire RENDELKEZTEK az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: „jelenleg”) illetve mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: „leendő”) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint. Szűrt37. A munkáltatói és a végzett hallgatói „VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK”, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy „mekkora a kompetencia-hiány”; az ábrán a 0 érték = „nincs hiány”, „pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges” – lásd a nyilat.)

24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 17 Mások szakmai vezetése 07 Íráskészség, fogalmazási 0,50 (+0,65) készség (-0,63) 0,25 18 Mások irányítása, 13 Együttműködés egy 0,00 utasítása (+0,58) csapattal (-0,59) -0,25 -0,50 30 Általános tájékozottság, 04 Probléma-megoldási -0,75 műveltség (+0,08) készség, lelemény. (-0,58) -1,00 -1,25 05 Nagy munkabírás, kitartás 12 Konfliktustűrés (+0,01) -1,50 (-0,53)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,10)

16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,48)

22 Időbeosztás (-0,39)

20 Tanulási képesség (-0,46)

06 Beszédkészség (-0,39)

09 Nyelvtudás (-0,46)

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,40)


Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=231)

Aktív hallgatók (N=497) Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Tavasz és Ősz” Végzett és aktív hallgatók, munkáltatók. 2011. Április

37

Munkáltatói és végzett hallgatói (munkavállalói) „VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK”: pl. az „Önálló munkavégző képesség” (a 24es kompetencia) esetében: a munkáltatók szerint -0,87 pontnyi a „hiány” az ötfokú skálán, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint csak -0,17 pont (e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán – itt a legnagyobb a „vélemény-eltérés”; lásd a zárójelben a számot). Ugyanakkor a „Mások szakmai vezetése” (a 17-es kompetencia) esetében a munkáltatók szerint „többletképzés” folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,54 ez esetben a „többlet”. A végzett hallgatók -0,11 „hiányt észleltek” (a különbség +0,65 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a „pótlandó” hiány. Kedvező fejlemény, hogy pl. az „Általános tájékozottság, műveltség” (a 30-as kompetencia) esetében a munkáltató és a végzett is igen elégedett: -0,03 az előbbinél, -0,11 az utóbbinál a „hiányérzet” (közel tehát az „ideális” 0-hoz, és a véleménykülönbség is mindössze 0,08 pont). A végzett hallgatók (munkavállalók) közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már a ZSKF-en szerzett diplomához kapcsolódó munkahelyük.

145



A DPR alapú „párbeszéd” egyik leglényegesebb eleme: nyitás a munkáltatók igényeinek pontosabb megismeréséhez, s e folyamat során, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek feltárása és kiaknázása. A munkáltatóktól és a végzett hallgatóktól származó információk visszacsatolása a jelenlegi oktatásba, megosztva a tanulságokat az aktív hallgatókkal és az oktatókkal egyaránt. Ezt az interaktív kapcsolatrendszert a modellben a „kompetenciák közös nyelvén” valósíthatjuk meg. Hosszú munkafolyamat újabb állomásához érkeztünk. A végzett hallgatók körében két kutatás is készült: 2010 tavaszán online kérdőívekkel kerestük meg őket; 488-an válaszoltak; ugyanakkor 2011. elején zárult egy másik vizsgálatunk, melynek során 420 volt hallgatónkat értük el személyesen, vagy telefonon. Mint kiderült, az „elszakadás” a főiskolától sokaknak nem is olyan könnyű, mint gondolnánk: mindössze egyharmaduk (35 százalékuk) fejezte be tanulmányait az „eredeti menetrend szerint”, azaz szerezte meg az előírt időben abszolutóriumát és mindjárt meg is kapta diplomáját. Ugyanakkor jelentős részüknek – 65 százalékuknak – már a tanulmányok befejezésekor megvolt az állása, 26 százalékuk munkát keresett (többségük 3 hónapon belül megtalálta). Jelenleg közel háromnegyedük (72 százalékuk) valamely cégnél teljes munkaidőben dolgozik, a munkanélküliek aránya 5 százalék. Jövedelmi viszonyaikra a legjellemzőbb adat: átlagosan 176 ezer forint a nettó havi jövedelmük (mint adatainkból kiderül – lásd a honlapon közölt eredményeinket38 is – a nemzetközi kapcsolatok szakon végzetteké a legmagasabb: 205 ezer forint). A válaszadóink 21 százaléka valamilyen vezetői beosztásban

dolgozik

(a

humánerőforrás-menedzsereknél

28

százalék

ez

az

arány,

míg

a

művelődésszervezőknél csupán 6 százalék). Az itt tanultak 25 százalékuk esetében jól illeszkednek mostani munkahelyi pozíciójukhoz és hatékonyan szolgálják további karrierjüket is. A legnagyobb arányt végzettjeink között azok képviselik (34%), akik úgy nyilatkoztak, hogy hasznosak a főiskolán elsajátítottak a karrierépítéshez, még ha nem is kapcsolódnak tökéletesen jelenlegi munkatevékenységükhöz. További 11 százalékuk azon igyekszik, hogy a végzettségének megfelelő munkát szerezzen, karriert építsen. Bizonyos értelemben „vesztesnek” tekinthető az a 16 százalék, akik más területen képzelik el a jövőjüket, mint amit itt tanultak. Bár van olyan klasszikus műveltséget adó szakunk is, ahova a hallgatók elsősorban műveltségük bővítése, speciális tudásvágyuk kielégítése céljából, és nem egy adott munkaerő-piaci státus megszerzése érdekében jelentkeztek. A diplomás pályakövető kutatásaink során arra is választ keresünk, hogyan lehetne a jelzett arányokon javítani, az itt eltöltött éveket minél hatékonyabban felhasználni a munkába való bekapcsolódás sikere érdekében. A probléma világszerte jól ismert: számtalan kutató leírta már a hallgatókról, hogy „… amit tanulnak, amivel tanulóéveik jelentős részét töltik, köszönőviszonyban sincs azzal, amit nap, mint nap tapasztalnak” a munkaerőpiacon. Mintha a felsőoktatás „megragadt volna az akadémikus, lexikális alapú” tudásátadás szintjén, holott a munka világa „fluktuáló, gyorsan változó, kompetencia-alapú”39 közeg.

38

Forrás: http://www.zskf.hu/uploaded/20092010/TudMuhely/tkk/DRP/a/9_DPR_ZSKF_V%C3%A9gzett_2010_11_02_Elemz%C3%A 9s.pdf 39 Tarr Ferenc: A 80-as generáció. Kontra Műhely, Budapest, 2010. (15. oldal)

146



És ezzel eljutottunk egy kardinális kérdéshez, vagyis, hogy mi a főiskola feladata? Az oktatói interjúk jól tükrözték az elméleti és gyakorlati tudásátadás dilemmáját? Lehet-e gyakorlatorientált oktatást végezni komoly elméleti megalapozás nélkül? Változó világunk változó gyakorlata megköveteli az állandó fejlődést, a folyamatos tanulást, az „élethosszig tartó tanulást”, ehhez jó elméleti alapokra van szükség, vagy „elég” egy gyakorlatias szemlélet és az újra való készség és képesség? Az oktatói válaszok nem voltak egyértelműek. Az is nyilvánvaló, hogy a válasz szakág, illetve szakterület-függő. Ráadásul azzal is számot kell vetni, hogy diákjaink egy jelentős része továbbtanul, vagyis csak további képzés után kapcsolódik be a munka világába. Hogyan lehet ezt a kétféle célt egyszerre megvalósítani: felkészíteni a munkaerő-piacra, illetve a továbbtanulásra az egyetemi végzettség megszerzésének esélyére? Nagyon fontos számításba venni, hogy hallgatóink nagy része levelezőn tanul és már dolgozik, illetve nappalis hallgatóink is alkalmi munkákból egészítik ki megélhetésüket. Vagyis a tanulás és a munka szimbiózisa is jelen van. Nem véletlen, hogy hallgatóink alig több mint egyharmada kap időben diplomát. És ez egyre általánosabb, a Főiskolánkon túlmutató jelenség. Itt jegyeznénk meg, hogy sokan azok közül is, akik időben elvégzik a tanulmányaikat, a nyelvvizsga hiányában nem kapnak időben diplomát. A mi főiskolánkon mód van a nyelvi órák felvételére is, de a fő gond a belépő diákok alacsony szintű nyelvtudása, illetve az, hogy az értékrendjükben meglehetősen hátra szorul ez a kompetencia. Számos egyetemre csak nyelvvizsgával lehet belépni, és ez jó is így. Amíg azonban nem általános, hogy a középiskolát végzettek beszélnek egy idegen nyelvet, addig a nyelvi képzés a felsőoktatás feladata (is) marad, főként a levelezős hallgatók esetében. A hallgatók az idegen nyelv ismeretének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a munkáltatók, de ez egyértelműen a diploma megszerzésének előfeltétele miatt van így, nem pedig azért, mert törekednének a használható nyelvtudásra. A végzett hallgatóink véleménye a legkiegyenlítettebb a tekintetben, hogy meglevő kompetenciáik és azok szükségessége milyen távolságban van egymástól. Általában — saját megítélésük szerint — a szükségeshez nagyon közeli kompetenciákkal rendelkeznek. A legnagyobb hiány a „konfliktustűrő-képességben” mutatkozik, amit egyébként a munkáltatók is pontosan így értékeltek, sőt ez volt az egyedüli kompetencia, amelynek hiánya az aktív hallgatók esetében is ugyanilyen mértékű volt. Vagyis a konfliktustűrő-képesség hiányának mértékét illetően a vélemények egyöntetűek. Lehet, hogy ha a munkáltatókat saját konfliktustűrésükről kérdeztük volna, akkor is hasonló eredményeket kaptunk volna.

A végzett már munkavállaló volt hallgatóink a „problémamegoldó képesség hiányát” említették második helyen. Nagyon hasonló aktív hallgatóink „hiányérzetének mértéke” is, de a munkáltatók sokkal rosszabbnak ítélik meg a helyzetet.

147



A munkáltatók az „önálló munkavégző képesség” hiánya után, második helyen a hasonló tartalmú „problémamegoldó-képesség” hiányt emelték ki. Az előbbi esetben a munkáltatói és munkavállalói vélemény közötti különbség -0,70, az utóbbinál -0,58. Érdekes jelenség, hogy az „önálló munkavégző képességük” hiányát a végzettjeink nagyon kevéssé érzékelik.

Az „önálló munkavégző képesség” az, amivel a munkáltatók látványosan elégedetlenek, ugyanakkor másik végletként a „mások szakmai vezetése”, illetve „mások irányítása, utasítása” kompetenciákat illetően éppen fordított a helyzet, nagyonis soknak tartják. Szerintük a munkavállalók sokkal inkább rendelkeznek ezzel a két kompetenciával, mint amennyire erre szükség lenne a munkaterületükön (az eltérés rendre +0,65, illetve +0,58). Jól látszik, hogy a munkáltatók is emberek, még ha ezt sokszor a munkavállaló nem is ismeri el. Félre téve a tréfát, a munkáltatók nem szeretik, ha az ő felségterületüket a dolgozók át akarják venni. Ezért azok a diákok, akiknek erre hajlama, készsége van, jobban teszik, ha önállósítják magukat.

Erre egyébként történt

utalás az oktatói mélyinterjúk során is. Nagyon kevés hallgató képzeli el önmagát potenciális önfoglalkoztatóként, vállalkozóként. Pedig ez esetben másfajta munkaerő-piaci készségek értékelődnek fel. Az aktív hallgatók elsőként a „szaktudás gyakorlati alkalmazásának hiányát”, illetve az „elméleti szaktudás, felkészültség hiányát” emelték ki. Vagyis úgy érzik, hogy arról a szakmáról, amelyre készülnek mind elméletileg, mind gyakorlatban, sokkal többet kéne tudniuk. Ezt az oktatási folyamatban mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Az oktatói mélyinterjúk, a fókuszcsoportos beszélgetések, sőt az eddig elért változtatások (alumni-mozgalom Karrier Centrum) azt igazolják, hogy mind az oktatók, mind pedig a Főiskola felső vezetésének képviselői nyitottak a változtatásra. A rugalmasságra egyre nagyobb szükség is van. Ahogy az egyik oktató fogalmazott a „vállalkozóvá válást” eltérően a hétköznapi, szűkített használattól, jóval tágabban kell értelmezni, az uniós jelentésének megfelelően. Az újhoz való folyamatos alkalmazkodás képességére, a vállalkozói szellemre nem csak a diákoknak, hanem nekünk, oktatóknak, is szükségünk van. A gazdasági recesszió nem csak az oktatásra fordítható központi forrásokban mutatkozik meg, hanem hallgatóink fizetőképességében is. A helyzetet nehezíti az oktatási törvény, és általában az oktatás peremfeltételeinek, folyamatos változása is. Csak a kiszámíthatatlan kiszámítható, erre kell felkészíteni a szűkülő munkaerő-piaci lehetőségek közepette hallgatóinkat is. Ez nagy felelősség, melyhez némi hátteret nyújt, jó szolgálatot tehet a DPR is.

148



UTÓSZÓ

A kutatássorozat egy újabb szakasza zárult le. Több száz hallgatónk vett részt ez idáig a kérdőívek, az interjúk elkészítésében, a szervezési és adminisztratív teendők elvégzésében. Ez önmagában siker. Ahogy Kabai Imre, a kutatássorozat vezetője a „Mi lesz velünk a diploma után” c. diákkötetben írta: „Jó volt látni, hogyan küzdik át magukat a nehézségeken, a lehetetlennek tűnő feladatokon is. Jó volt megtapasztalni, hogyan kóstolgatják a kutatás „ízét”, hogyan szívják magukba az új élményeket, tapasztalatokat. Jó volt velük együtt „bepillantani saját jövőjükbe”, amikor „elődeikkel”, a volt hallgatókkal találkoztak – és látni azokat a változásokat, amelyeket a közös erőfeszítések idéztek elő bennük. Mindig voltak, akik kidőltek, és mindig voltak, akik a helyükre álltak.”40

Mi mást akarhat egy elkötelezett oktató! Ráadásul a tematikából adódóan éppen saját főiskolája, saját maga és tanártársai teljesítményét, erőfeszítéseinek eredményét követheti nyomon az összes érintett nézőpontját is megismerve. A ZSKF-en egyre színvonalasabban működő Karrier Centrum, az inkubátorház gondolata és remélhetőleg közeli megvalósulása szorosan összefüggnek a kutatási eredményekkel. Az intézmény nyitottságát, rugalmasságát mutatja, hogy a DPR tanulságait a Főiskola vezetése, az oktatók is használni kívánják. A munkáltatókkal meginduló új típusú, kompetenciák nyelvén zajló, párbeszéd remélhetőleg széleskörűvé válik és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is segíti diákjaink sikeres munkaerő-piaci beilleszkedését.

Az eddigi eredmények nagy része két honlapon online módon is elérhető. Az egyik a www.felvi.hu, ahol hazai és nemzetközi DPR adatok, elméleti anyagok és kutatási eredmények egyaránt megtalálhatóak. A másik pedig a Főiskolánk honlapja (www.zskf.hu), ahol a Kutatóközpontok, a Diplomás pályakövetés és az Alumni Klub tárgyszavak alatt számos hasznos információ megtalálható. Jó böngészést kíván a DPR kutatócsapata!

40

Kabai és társai: Mi lesz velünk a diploma után?, Diákkötet, L’Harmattan, ZSKF TKK könyvek 1. ZSKF, Budapest, 2007, 9. oldal.

149


MELLÉKLETEK

150




A MINTA-TERVEZŐ MODELL ALKALMAZÁSA 41

Immáron 75 éve (1936; George Gallup kísérletei óta) közismert tény, hogy a társadalomtudományi kutatások eredményei csak akkor tekinthetőek relevánsaknak, ha a minta reprezentatív arra a sokaságra (az alappopulációra) nézve, amelyből vettük. Különösen nehéz feladat az online kutatások esetében a reprezentativitás biztosítása. A diplomás pályakövető kutatásaink során kifejlesztett „mintatervező modell” célja, hogy a populáció és az online minta összetételét (néhány kiválasztott „alapadat” – pl. nem, szak, tagozat – mentén) egyszerre követve megadjon egy „ideális minta-összetételt”. Mivel ez az „ideális minta elemszám” az egyes cellákban (az alapadatok által meghatározott csoportokban) és a beérkező kérdőívek darabszámai általában nem egyeznek meg (az önkéntes válaszadáson alapuló minták összetételét „tendenciózus torzítások” rontják – pl. megfigyelhető, hogy a férfiak válaszadói hajlandósága elmarad a nőkétől…), ezért a kérdőív válaszait súlyozni kell, illetve „korrekciós kérdezéseket” kell végrehajtani az üres és a túlságosan kis létszámú cellákban. A modellünk révén négy alapadat mentén tudjuk biztosítani, hogy az alappopulációnk és a mintánk eloszlása a kiválasztott négy dimenzióban megegyezzen. Ha valamelyik válaszadói csoportból kevesen, vagy esetleg egyáltalán nem válaszolnak, célszerű telefonon korrekciós kérdezéseket végrehajtani. Ehhez nyújt segítséget a „minta-tervező mátrixunk” (lásd a táblázatot).

1. Táblázat: A „minta-tervező mátrix” egy részlete

41

Krisztián Viktor a módszer kidolgozója a ZSKF füzetek 11. kötetében részletesen bemutatja a modellt. A rövid összegzés mindössze a főbb gondolatok kiemelése a kötetből.

151



A módszer lényege a következő: a táblázat adatai szerint az „elsőéves, Andragógia BA szakos, esti tagozatos férfiak” a populációban 11-en vannak; az „ideális minta-elemszámuk” 1,81 fő lenne (a 3642 fős populációból vett 600 fős minta esetében), ugyanakkor ettől a csoporttól egyetlen kérdőív sem érkezett. A modellünk alkalmas arra, hogy a pirossal kiemelt „súly-értékre” kattintva a program kiadjon egy listát, amelyben a cellához tartózó személyek névsora (véletlen sorrendben) megjelenjen. Az így kapott listát a „korrekciós telefonos kérdezéshez” használhatjuk fel. Ha idővel minden válaszadói csoportból beérkezik a megfelelő számú kérdőív, és minden súly „elfogadható” (pl. nem haladják meg a 2,00 értéket), akkor a kutatásunk-e fázisa lezárult. Nincs más dolgunk, mint a súlyozott, immáron reprezentatív adatokból kérjünk egy alapmegoszlást a kérdőív szerkesztőnkben (a modellünk ezt is lehetővé teszi – de a súlyozó program minden további nélkül kiexportálható az SPSS-be is).

152



AKTÍV HALLGATÓI KÉRDŐÍV

AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE ZSKF 2010. A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES! Zsigmond Király Főiskola „PEGAZUS” Projekt TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 __________________________________________________________________________________________ Kedves Hallgatónk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzéséről, szolgáltatásairól első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez: Kérdőívünk az Ön által intézményünkben jelenleg végzett képzésekre vonatkozik. Ha esetleg jelenleg több szakon is tanul az intézményben, elsősorban az Ön által fontosabbnak, főszakjának tartott képzéséről kérdezzük. Kérjük, válaszait erre a képzésre vonatkoztatva adja meg! Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.

153

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011. KÉRDÉSEK: 1. Kapcsolódás az intézményhez 1 [szak ] 1.2. Milyen szakon tanul ebben az intézményben? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Gazdaságinformatika BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi gazdálkodás BA Nemzetközi tanulmányok BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Andragógia MA Kommunikáció- és médiatudomány MA Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Nemzetközi tanulmányok MA Politikatudomány MA Vallástudomány MA 2 [tagozat] 1.3. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nappali esti levelező távoktatás 3 [finform] 1.4. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Államilag támogatott Költségtérítéses 4 *kezdésév+ 1.5. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: 2001-ben, vagy azelőtt 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 5 *tanulmanyi_eredmény+ 1.6. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: elégséges közepes jó jeles, kiváló

154




6 *tanulmány_diáktársak+ 1.7. Ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: sokkal rosszabb, mint a többieké valamivel rosszabb, mint a többieké kb. ugyanolyan, mint a többieké valamivel jobb, mint a többieké sokkal jobb, mint a többieké 7 [tervez-e_MSC-t] 1.8. Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan nem jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 8 *egyéb_szak+ 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 9 *szak2_intézmény+ 2.1.1.a Milyen intézményben tanul? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: ZSKF Egyéb

10 [szak2_kepzesform] 2.1.1. b Milyen tagozaton tanul a második szakján? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nappali esti levelező távoktatás 11 *szak2_évfolyam+ 2.1.1. c. Hányadik évfolyamon tanul az Ön által kevésbé fontosnak tartott képzésben (második szakján) ? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Első évfolyam Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez) Köztes évfolyam

155

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011. 12 *szak2_kezdés_év+ 2.1.1.d Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: 2001-ben, vagy az előtt 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 13 [szak2] 2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, írja ide a válaszát:

(Ha több egyéb szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg.) 14 *egyéb_képzésiforma+ 2. 1 .2. Milyen képzési formában? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Ba/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) egyetemi – hagyományos képzés főiskolai – hagyományos képzés doktori képzés – PhD, DLA szakirányú továbbképzés diplomás képzés kiegészítő képzés felsőfokú szakképzés 15 *felsőfokú_végzettség+ 2.2. Van felsőfokú végzettsége? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 16 *felsőfokú_szak+ 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '15 *felsőfokú_végzettség+' ( 2.2. Van felsőfokú végzettsége?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több diplomája is van, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

156




17 *felsőfokú_képzésform+ 2.2.2. Milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '15 *felsőfokú_végzettség+' ( 2.2. Van felsőfokú végzettsége?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: BA/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) egyetemi – hagyományos képzés főiskolai – hagyományos képzés doktori képzés – PhD, DLA felsőfokú szakképzés (Kérjük, a legmagasabb szintű végzettséget jelölje be!) 3. Nemzetközi tapasztalatok 18 *nyelvtudás+ 3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - nem ismeri

2

3

4

5 - nagyon jól ismeri

9 - anyanyelve


9 - anyanyelve

angol német francia olasz spanyol orosz (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri) 19 *egyéb_nyelv+ 3.2. Ön beszél egyéb nyelven? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 20 *egyéb_nyelv_nyitott+ 3.3. Milyen egyéb nyelven beszél? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '19 *egyéb_nyelv+' ( 3.2. Ön beszél egyéb nyelven?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha a fentieken túl több idegen nyelven is beszél, arra gondoljon, amelyet a legmagasabbszinten ismer! ) 21 *egyéb_nyelv_szint+ 3.3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '19 *egyéb_nyelv+' ( 3.2. Ön beszél egyéb nyelven?) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - nem ismeri

2

3

Egyéb 1. Egyéb 2. Egyéb 3. (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri) 22 [tanult-e külföldön + 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen

157

4



23 *külföld_egyszemeszte+ 3.4.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem tanultam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 vagy több alkalommal 24 [külföld_rövididő+ 3.4.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb mint egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem tanultam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 vagy több alkalommal 25 *külföld_hónap+ 3.4.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát:

26 *külföld_finanszíroz+ 3.4.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válaszzon ki mindent, ami érvényes: Tempus/Erasmus ösztöndíj a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja egyéb hazai ösztöndíj, pályázat egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj saját/családi finanszírozás Egyéb: 27 *külföld_városok+ 3.4.5. Milyen országokban, városokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: (felsorolás egymás mellett, ha lehet vesszővel tagolva)

158

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011. 28 *külföld_dolgozott-e] 3.5. Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 4. Kapcsolódás a munka világához 29 [dolgozik-e] 4.1. Jelenleg dolgozik Ön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 30 [munkaviszony] 4.1.1. Ez a munkaviszony: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e+' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás diákmunka, gyakornoki munka 31 *mienne tekinti magát+ 4.1.2 Minek tekinti magát inkább? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e+' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: főfoglalkozású diáknak főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 32 *szakterület_munka] 4.1.3. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e]' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: csak a saját szakterület a saját és a kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület bármilyen szakterület 5. Személyes adatok 33 [nem] 5.1 Az Ön neme? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: férfi nő 34 *születés_év+ 5.2. Melyik évben született Ön? Kérem, írja ide a válaszát: 35 *település_14évesen+ 5.3. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Kérem, írja ide a válaszát: 36 *település_küld+ 5.3.1. Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen

159


HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011. 37 *ország+ 5.3.1.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '36 *település_küld+' ( 5.3.1. Ez a település külföldön van? ) Kérem, írja ide a válaszát: 38 *megad_irányítószám+ 5.3.1.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'nem' at question '36 *település_küld+' ( 5.3.1. Ez a település külföldön van? ) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: nem igen 39 *irányítószám+ 5.3.1.2.1 irányítószám: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen' at question '38 *megad_irányítószám+' (5.3.1.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát:

40 *település+ 5.3.1.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'nem' at question '38 *megad_irányítószám+' (5.3.1.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 41 *középiskola+ 5.4. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: gimnázium – hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola Egyéb

42 [apa_isk] 5.5. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt 43 [anya_isk] 5.6. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt Egyéb

160




44 [csalad_anyagi_14eves] 5.7 Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: az átlagosnál sokkal jobb az átlagosnál valamivel jobb nagyjából átlagos az átlagosnál valamivel rosszabb az átlagosnál sokkal rosszabb 45 [szakterulet_csalad] 5.8.Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag igen, csak a szülők között igen, csak a nagyszülők között Nincs (Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!) 6. intézmény saját kérdései 46 *ügyintézés+ 6.1.1 Főiskolánkon a tanulmányi ügyintézések során különeljárási díjat kell fizetni a határidők elmulasztása esetén.Hogyan lehetne ezen változtatni? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Maradjon a jelenlegi , azaz továbbra is lehetséges a határidő kismértékű átlépése, de ezért külön eljárási díjat kell fizetni. Más megoldás lenne célravezető, éspedig: (Írja be a „megjegyzés” rovatba a saját elképzeléseit az adott kérdés kapcsán!) Az ön megjegyzése ehhez: 47 [To_ugyek] 6.1.2 Ön szerint a következő ügyek kikre, hova tartoznak a ZSKF-en? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: csak a TO-ra

csak az intézetre

(A) Kurzus felvételi problémák. (B) Befizetési problémák. (C) Kredit-tanácsadás. (D) "Nem tudok belépni az ETR-be!" (E) "Nem került be az érdemjegyem!" (F) Kérvények leadása. (G) "Hol lesz az óra?" (H) "Miért nincs bent az oktató az órán?" (I) "Nem férek fel a vizsgalapra?" (J) "5 kódot látok a tárgyhoz, melyiket vegyem fel?" (K) "Mikor lesz nyitva a jegyzettár?" (L) Diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyek? (M) "Miért vagyok letiltva az ETR-ből?" 48 [To_tapasztalat] 6.1.3 Milyen személyes tapasztalata volt az ügyintézéssel kapcsolatban? (Tud-e valamilyen konkrét esetet megemlíteni?) Kérem, írja ide a válaszát:

161

mindkettőre

egyikre sem

Nem tudja



49 [to_intezet] 6.1.4. Kérjük, hogy az alábbi szempontok szerint osztályozza külön-külön a ZSKF Tanulmányi Osztályának („TO”) illetve a saját Intézetének („Intézetem”) tanulmányokkal kapcsolatos ügyintézését, a munkatársak tevékenységét! Az 5-ös azt jelenti, hogy ebből a szempontból "teljes mértékben elégedett ”, az 1-es pedig azt, hogy „egyáltalán nem elégedett”; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1= egyáltalán nem elégedett (TO)

2 (TO)

3 (TO)

4 (TO)

5 = teljes mértékben elégedett (TO)

0 = nem tudom megítélni (TO)

6.1.4.a Mennyire megfelelő az információhoz jutás gyorsasága? 6.1.4.b Milyen a kapott információk minősége (megfelel az elvárásoknak)? 6.1.4.c Mennyire biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége? 6.1.4.d Mennyire megfelelő az elektronikus ügyintézés? 6.1.4.e Mennyire szakszerű a munkatársak tevékenysége? 6.1.4.f Mennyire kedvesek, segítőkészek a munkatársak? 6.1.4.g Mennyire teljes az ügyintézés (nem küldenek tovább)? 6.1.4.h Mennyire elérhetőek a munkatársak, amikor szükséges? 6.1.4.i Mennyire időigényes az ügyintézés? 6.1.4.j Mennyire van összhangban a másik ügyintézési hellyel (TO Intézeti)? 6.1.4.k Összességében mennyire elégedett az ügyintézéssel?

162

1= egyáltalán nem elégedett (intézet)

2 (intézet)

3 (intézet)

4 (intézet)

5 = teljes mértékben elégedett (intézet)

0 = nem tudom megítélni (intézet)



50 [to_javaslat] 6.1.5. Van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele a TO működésével kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát: 51 [intezet_otlet] 6.1.6. És van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele az Intézete ügyintézésével kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát: 52 *evfolyam+6.2.0 Hányadik évfolyamon tanul az Ön által fontosabbnak, fő szakjának tartott képzésben ? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Első évfolyam Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez) Köztes évfolyam 53 [komp] 6.2.1 Osztályozza azokat a "kompetencia-képzéseket", amelyeket már teljesített a következő szempontok szerint: (A) Mennyire hasznosak, mennyire járulnak hozzá az egyes kurzusok a további céljai megvalósításához? Az 5-ös azt jelenti, hogy "ez a kurzus nagyon hasznos", míg az 1-es azt, hogy "egyáltalán nem hasznos"; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! (B) Mennyire színvonalasak az egyes kurzusok? Az 5-ös azt jelenti, hogy "ez a kurzus nagyon színvonalas", míg az 1-es azt, hogy "egyáltalán nem színvonalas"; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 9 = Még nem jártam a képzésre (A)

1= egyáltalán nem hasznos (A)

2 A

3 A

4 A

5= nagyon hasznos (A)

0 = nem tudom megítélni (A)

9 = Még nem jártam a képzésre (B)

1. félév: Tanulástechnika a gyakorlatban 2. félév: Magyar nyelvi írásbeli ismeretek (helyesírás) 3. félév: Szövegértés és fogalmazás 4. félév: Stílusgyakorlatok 5. félév: Érvelésés beszédtechnika 5. félév: Karierrés életpályatréning 6. félév: Prezentáció a gyakorlatban 6. félév: Viselkedés, etikett, protokoll ismeretek

54 [kom_javaslat] 6.2.2 Van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele a "kompetencia-képzésekkel" kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát:

163

1= egyáltalán nem színvonalas (B)

2 B

3 B

4 B

5 = nagyon színvonalas (B)

0 = nem tudom megítélni (B)



55 [HOK] 6.3.1 Tudta-e , hogy 2010 decembere óta változott a HÖK vezetése? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 56 *elégedett-e_régi_HÖK+ 6.3.2. (A) Mennyire ismeri Ön a ZSKF HÖK munkáját? Osztályozza 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelenti, hogy "egyáltalán nem" az 5-ös pedig azt, hogy "teljes mértékben"! A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 = Egyáltalán nem ismerem a HÖK munkáját

2

3

4

5 = Teljes mértékben ismerem a HÖk munkáját

Nem tudja

HÖK 57 [HOK_kepvisel] 6.3.2. (B) Most osztályozza a ZSKF HÖK munkáját abból a szempontból, hogy mennyire hatékonyan képviseli a hallgatók érdekeit! Itt az 1-es azt jelenti, hogy "egyáltalán nem hatékony", az 5-ös pedig, hogy "nagyon hatékony". A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 = Egyáltalán nem hatékony

2

3

4

5 = Nagyon hatékony

Nem tudja

HÖK 58 [HOK_informacio] 6.3.4 Kellő információt kap a HÖK tevékenységeiről? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1= Egyáltalán nem kapok információt

2

3

4

5 = Minden tevékenységéről értesítést kapok

HÖk 59 [HOK_elvarasok] 6.3.5 Melyek azok a tevékenységek, amelyeket Ön elvárna a HÖK-től? Kérem, írja ide a válaszát: 60 *mátrix1+ 6.4.1 (A) Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire fontosak az alábbi tényezők ahhoz, hogy Ön jól érezze magát a Zsigmond Király Főiskolán? Osztályozzon 1-tól 5-ig, ahol a 5-ös azt jelenti, hogy ez a tényező "nagyon fontos", míg a 1-es azt, hogy ez a tényező "egyáltalán nem fontos". 6.4.1 (B) Most abból a szempontból osztályozza az egyes tényezőket, hogy mennyire felelnek meg az Ön elvárásainak a ZSKF-en! Osztályozzon itt is 1tól 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy ebből a szempontból a ZSKF "teljes mértékben megfelel" elvárásainak, míg a 1-es azt, hogy ebből a szempontból a ZSKF "egyáltalán nem felel meg" elvárásainak . Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: (A) mennyire fontos 1) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 2) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3) érdekes, élvezetes órák 4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek stb.) 5) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 6) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 8) segítse a megfelelő információkhoz jutást 9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D) 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világában 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben

164

(B) mennyire felel meg



61 *mátrix2+ Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: (A) mennyire fontos

(B) mennyire felel meg

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy „alumni” szolgáltatások) 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 62 [nappalisok] A különböző kötelezettségek összehangolása a tanulmányi követelményekkel javítható-e Ön szerint azzal, hogy a nappali tagozatosok számára: Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: vagy három napra csoportosítanánk az óráikat; vagy öt nap azonos napszakjaira tennénk az óráikat; vagy egyéb megoldás (a megjegyzését, javaslatát, kérjük, írja be): Az ön megjegyzése ehhez: 63 [koli] „Felmerült, hogy a Zsigmond Király Főiskola a nappali és levelező tagozatos hallgatók számára szálláslehetőséget biztosítson.”. Az igények felmérése érdekében kérjük, hogy válaszoljon a következő kérdéseinkre! S1 Ha a főiskola biztosítana az Ön számára kollégiumi szálláslehetőséget, amelynek havi költsége 15-20ezer Ft/fő közé esne, Ön igénybe venné-e ezt a szolgáltatást? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel (írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/hó") nem Az ön megjegyzése ehhez:

64 [koli2] S2 Ha a főiskola az Ön számára bérlakásban elhelyezéstbiztosítana 20-25 ezer Ft/fő közé eső havi költséggel, Ön igénybe venné-e ezt a lehetőséget? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel ( írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/hó") nem Az ön megjegyzése ehhez:

165



65 [koli3] S3 Ha a főiskola hostel típusú szálláslehetőséget biztosítana az Ön számára, melynek a költsége 700-850 Ft / fő / éjszaka közé esne, Ön igénybe venné-e ezt a lehetőséget? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel ( írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/éjszaka") nem Az ön megjegyzése ehhez: hostel típusú szálláslehetőség alatt nappalis hallgatóknak vasárnap estétől – péntek délig (minimális tartózkodási időtartam 5 éjszaka), a levelezős hallgatóknak péntek estétől – vasárnap délig (minimális tartózkodási időtartam 2 éjszaka) tartó tartózkodást értünk, saját zárható szobával, de közös szociális és mellékhelyiségekkel. 66 *lakóhely+ S4 Hol van az Ön állandó lakóhelye? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Budapest Egyéb város Pest megyében Község Pest megyében Város Pest megyén kívül Község Pest megyén kívül Egyéb

166



67 *eredmények+ 6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: igen, érdekel nem, köszönöm

68 [Modell] Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen, érdekel' at question '67 *eredmények+' (6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye a modellünkről? Kérjük írja be!

167



69 *ábra+ Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'igen, érdekel' at question '67 *eredmények+' (6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye az adatokról? Kérjük, ezt is írja be!

Kérdőív elküldése Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!

168



VÉGZETT HALLGATÓI KÉRDŐÍVEK 1. ONLINE KÉRDEZÉS 42

VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVE ZSKF 2010. A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES! Zsigmond Király Főiskola „PEGAZUS” Projekt TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 __________________________________________________________________________________________ Kedves Végzettünk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzésének és szolgáltatásainak munkaerő-piaci eredményeiről első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőíveket, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Köszönjük, hogy támogatja ezt az intézményi törekvést! A válaszadás egyszerű: vagy a megfelelő szám bekarikázásával, vagy szöveg beírásával adhatja meg válaszait. Ahol ettől eltérünk, külön jelezzük! A kérdőív névtelen, a válaszadás önkéntes.

Útmutató a kitöltéshez: Kérdőívünk az Ön által a Zsigmond Király Főiskolán megszerzett abszolutóriumra* vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.

(* Az abszolutórium azt igazolja, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek a szakdolgozat, a nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével mindenben eleget tett, a követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte.)

42

A kérdőívek tartalma pontos, de a formája helytakarékosság miatt nem azonos az eredeti kérdőívek jól megszerkesztett, felhasználóbarát, áttekinthető formátumával.

169



KÉRDÉSEK: 1 .Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon! 1 [szak] 1.2 Milyen szakon tanult (szerzett legalább abszolutóriumot, végbizonyítványt) ebben az intézményben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Andragógia (BA) Emberi Erőforrások (BA) Emberi Erőforrások kiegészítő (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Humán erőforrás-menedzser (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) Művelődés szervező (A) Nemzetközi Gazdálkodás (BA) Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) Nemzetközi kapcsolatok (A) Nemzetközi tanulmányok (BA) Nemzetközi tanulmányok (MA) Pénzügy és számvitel (BA) Politológia (BA) Szabad bölcsészet (BA) Szociológia (BA) Vallástudomány (MA) (Ha két vagy több szakon is végzett kérjük, hogy az Ön számára fontosabb szakot jelölje meg és a későbbiekben erre vonatkozóan válaszoljon!) 2 [abszolut1] 1.2 Melyik évben szerezte meg abszolutóriumát ezen a szakon? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: 2006 2007 2008 2009 2010 3 *tagozat+1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Nappali Levelező 4 [finform] 1.4 Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Államilag támogatott Költségtérítéses Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 5 *eredmény+ 1.5 Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Elégséges Közepes Jó Jeles, kiváló 6 [tan_eredmeny] 1.6 Ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Sokkal rosszabb volt, mint a többieké Valamivel rosszabb volt, mint a többieké Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké

170



7 *abszoluturiumig+1.7 A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel ) 8 *közvetlen_diploma+ 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 9 *ab_hány_hónap+ 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: 1-3 4-6 7-12 13-24 2 évnél több idő alatt Még nem szereztem meg 10 *késés_oka?+1.8.2 Mi (volt) a késedelem oka? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Nyelvvizsga hiánya Adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással 11 *kilépett-e] 1.8.3 Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem Már akkor is dolgoztam 12 *diploma_hiány+ 1.8.4 Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett 13 *működik-e_alumni] 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 14 [klub_hallott-e] 1.9.1.Hallott már Ön a „ZSKF KLUB” közösségi oldalról? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '13 *működik-e_alumni]' ( 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem A Főiskola „ZSKF KLUB”-on keresztül szándékozik megvalósítani a végzett hallgatók tájékoztatását, a személyes és szakmai kapcsolatok fenntartását és fejlesztését.További információ és regisztráció: http://zskfklub.zskf.hu/ 15 [be akar-e] 1.9.2 Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor regisztrál - az alumni/öregdiák – „ZSKF KLUB” felületre? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '13 *működik-e_alumni]' ( 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Köszönöm most nem

171



A Főiskola „ZSKF KLUB”-on keresztül szándékozik megvalósítani a végzett hallgatók tájékoztatását, a személyes és szakmai kapcsolatok fenntartását és fejlesztését.További információ és regisztráció: http://zskfklub.zskf.hu/ 16 [klub_tartalom] 1.10 Egy kifejezetten végzett hallgatók számára készítendő internetes portál esetében az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról kérem, mondja meg, hogy az Ön számára melyik mennyire fontos! Az 1-es jelentse, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös, hogy nagyon fontos. A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - Egyáltalán nem fontos

2

3

4

5 - Nagyon fontos

Nem tudja

Önéletrajz tanácsadás Motivációs levél tanácsadás Munkajogi tanácsadás Ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye Munkaerő-közvetítés Szakmai fórum Publikációs lehetőség Szakmai és személyes kapcsolatok fenntartása és fejlesztése a volt csoport/szak-/évfolyam/iskolatársakkal, oktatókkal, jelenlegi hallgatókkal Tájékoztató a főiskolai hírekről, eseményekről 17 *klub_ötlet+ 1.11 A „ZSKF KLUB” jövőbeni fejlesztésében leginkább az Önök – mint felhasználók - igényeire, ötleteire szeretnénk támaszkodni, ezért kérjük írja le, hogy Ön számára milyen szolgáltatás és/vagy tartalom tenné vonzóbbá az oldalt. Kérem, írja ide a válaszát: 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 18 [megfelelő_végzettség+ 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 19 [szak] 2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '18 *megfelelő_végzettség+' ( 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több végzettsége is volt, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 20 *egyéb_képzésiforma+ 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '18 *megfelelő_végzettség+' ( 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés 21 *egyébképzés_azóta+ 2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 22 *egyébképzés_azóta_ny+ 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '21 *egyébképzés_azóta+' ( 2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget?) Kérem, írja ide a válaszát:

172



23 *egyébszak_kepzesifo+ 2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '21 *egyébképzés_azóta+' ( 2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 24 *most_felsőfokú_képzé+ 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 25 [most_szak] 2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '24 *most_felsőfokú_képzé+' ( 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 26 [most_szint] 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '24 *most_felsőfokú_képzé+' ( 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 27 [tervez-e_MSC-t] 2.4. Tervez-e (további) részvételt MA/MSc képzésben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 28 *nyelvtudás+ 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - nem ismeri

2

3

4


9 - anyanyelve

angol német francia olasz spanyol orosz (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri, 0=anyanyelve) 29 *iskolaelőtt_külföld+ 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem

173



30 *öszesen_külföldön+ 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: 1 2 3 4 5 6 7 8 9, vagy több alkalommal 31 *öszesen_kölföldön+ 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Nem tanultam 1 2 3 4 5 6 7 8 9, vagy több alkalommal 32 *öszeadva_külföld+ 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 33 *külföld_milyen_fin+ 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Igen

Nem

Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Egyéb forrásból 34 *milyen_országban+ 2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 35 [szakmaigyakorlat] 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem

174



36 [gyakorlat_alkalmazta] 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '35 *szakmaigyakorlat+' ( 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 37 [szakmai_tapasztalat] 2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)… Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Igen

Nem

2.8.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.8.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 38 [munktap_nem_kapcs] 2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)… Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Igen

Nem

2.9.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.9.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 39 *munka_külföld+ 2.10. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Igen

Nem

2.10.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 2.10.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 40 *tekintette_magát+ 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Főfoglalkozású diáknak, vagy Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 41 *absz_főállás+ 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 42 [munka_hogyan_absz] 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén (Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!)

175



43 [munka_szakterület+ 3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 44 [munka_viszony] 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya… Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 45 *absz_minek tekíntett+ 3.2.4. Ön ekkor (az abszolutórium megszerzésekor) jellemzően minek tekintette magát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Főfoglalkozású diáknak, vagy Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 46 *absz_után_munk+ 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból 47 *egyéb ok+ 3.3.0 egyéb ok: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem, egyéb okból' at question '46 *absz_után_munk+' ( 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 48 *hány_munkáltatóknál+ 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? Kérem, írja ide a válaszát: (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre…)Kérjük, számmal adja meg!) 49 *hányszor_hívták_be+ 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérem, írja ide a válaszát: 50 [absz_utan_munka] 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Még nem találtam Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam 51 [munka_keres_meddig] 3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Kérem, írja ide a válaszát: 52 *hányszor_hívták_be+ 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérem, írja ide a válaszát: 53 [absz_utan_munka] 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Még nem találtam Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam 54 [munka_keres_meddig] 3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Keresés után találtam' at question '53 *absz_utan_munka+' ( 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Kérem, írja ide a válaszát:

176



55 [elsomunka_hogyan] 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 *absz_utan_munka+' ( 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén 56 *elsomunka_szakterüle+ 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 [absz_utan_munka]' ( 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 57 *elsomunka_munkaviszo+3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya… Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 [absz_utan_munka]' ( 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 4. Munkaerő-piaci életút 58 *munkahely_hány+ 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Még sosem dolgoztam 1 2 3 4 5 6 7 8 9, vagy több alkalommal (Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük azt is számítsa bele!) 59 [volt-e_munkanélküli+ 4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 60 *munkanélkül_hányszor+ 4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Kérem, írja ide a válaszát: 61 *munkanélküli_hónapok+ 4.2.2. Összeadva ezek az – munkanélküliként töltött – időszakok hány hónapig tartottak? Kérem, írja ide a válaszát: 62 *munkanélküli_regiszt+ 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem

177



63 *iskolaután_külföld+ 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 64 *iskolaután_külföld_M+ 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 65 *iskolaután_külföld_A+ 4.4.1. Összesen hány alkalommal? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_M+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 66 *iskut_külf_hányhó+ 4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_M+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 67 *iskut_külf_hol+ 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_M+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 68 *isk_ut_munk_végzetts+ 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_M+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen, teljes mértékben Részben Nem 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 69 *jelenlegi_státusz+ 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 70 *milyen_beosztásban+ 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Alkalmazott' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Felsővezető Középvezető Alsóvezető Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás 71 *hónap_munkanélküli+ 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Munkanélküli' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Kérem, írja ide a válaszát:

178



72 [keres-e_munkát+ 5.1.4.2. Keres-e munkát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Munkanélküli' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 73 [van-e_főállású_munka+ 5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'GYES-en, GYED-en (GYET-en) van' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 74 [jelenleg_dolgozik-e] 5.2. Jelenleg dolgozik Ön? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Jelenleg (is) dolgozik Sose dolgozott Most nem dolgozik, de már volt munkahelye 75 *fő_munkaviszony+ 5.3. Az Ön fő munkaviszonya: Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) (Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg!) 76 *Ön:+ 5.4. Ön… Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy Más helyen dolgozik 77 *munkakör+ 5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérem, írja ide a válaszát: ( Kérem, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön! Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik! Például: számviteli tanácsadó; számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző; marketing asszisztens; igazgatási osztály jogi előadója; polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb. ) 78 *munkakör_hónap+ 5.6. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? Kérem, írja ide a válaszát: 79 *munkáltató_hónap+ 5.7. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? Kérem, írja ide a válaszát: 80 *munka_hány_beosztott+ 5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? Kérem, írja ide a válaszát: 81 *munka_isk_mérték+ 5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben Teljes mértékben 82 *munka_szakterület+ 5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

179



83 *munka_képzettség+ 5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 84 [munkahely_jelleg] 5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság, stb. ) 85 *az_ön_munkahelye+ 5.13. Az Ön munkahelye… Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú, vagy Teljes mértékben magántulajdonú 86 *az_ön_munkahelye2+ 5.14. Az Ön munkahelye Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú 87 *cég_fő+ 5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Önfoglalkoztató vagyok 2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250-999 fő 1000 fő vagy afölött (Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát!) 88 *munk_ágazat+ 5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, gyógyszergyártás, elektronikai eszközök, járművek gyártása, fafeldolgozás) Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

180



89 *munkahely_település+ 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) 90 [orszag] 5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '89 *munkahely_település+' ( 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését!) Kérem, írja ide a válaszát: 91 *munk_irányító+ 5.17.2. Meg tudná adni munkahelye irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '89 *munkahely_település+' ( 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését!) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 92 *telep_irányítószám+ .17.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '91 *munk_irányító+' ( 5.17.2. Meg tudná adni munkahelye irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 93 *telep_név+ 5.17.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '91 *munk_irányító+' ( 5.17.2. Meg tudná adni munkahelye irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 94 *munkaidő_kereset+ 5.18. A főállású munkaidő illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, „normál” hónap volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 95 *nettó_előzőhó+ 5.18.1 Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) 96 *havi_munkaóra+ 5.18.2 Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a "szokásos" hónap volt, akkor utolsó "szokásos" hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? Kérem, írja ide a válaszát: 97 *másodállás+ 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 98 *munka_szakterület1+ 5.19.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '97 *másodállás+' ( 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 99 *munka_képzettség1+ 5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 100 *másodállás_nettó+ 5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? Kérem, írja ide a válaszát: (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!)

181



101 *másodállás_óra+ 5.19.4. Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban? Kérem, írja ide a válaszát: (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető "szokásos" hónapnak, kérjük, a legutóbbi "szokásos" hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!) 6. Elégedettség 102 *munkavalelégedettség+ 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - teljesen elégedetlen

2 - elégedetlen

3 - elégedett

4 - teljesen elégedett

Nem tudja

6.1.1. a munka szakmai, tartalmi része 6.1.2. szakmai előmenetel, karrierépítés 6.1.3. szakmai presztízs 6.1.4. jövedelem, juttatások 6.1.5. a munka személyi körülményei 6.1.6. a munka tárgyi körülményei 6.1.7. a munka összességét tekintve 7. Személyes adatok 103 [nem] 7.1. Az Ön neme? * Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Férfi Nő 104 *születési_év+ 7.2. Melyik évben született Ön? Kérem, írja ide a válaszát: 105 *családi_állapot+ 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Egyedülálló Házas Elvált Özvegy 106 [gyerek] 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Van Nincs 107 *gyerek_mennyi+7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Van' at question '106 [gyerek]' ( 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? ) Kérem, írja ide a válaszát: 108 [14-évesen_település+ 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 109 *14évesen_ország+ 7.5.1. Kérjük, adja meg az ország nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '108 *14-évesen_település+' ( 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?Ez a település külföldön van?) Kérem, írja ide a válaszát: 110 *14évesen_irányítószá+ 7.5.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '108 [14-évesen_település+' ( 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?Ez a település külföldön van?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem

182

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET 2009 – 2011. 111 *irányítószám+ 7.5.2.1. Az irányítószám Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '110 *14évesen_irányítószá+' ( 7.5.2. Meg tudná adni a település irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 112 *település_név+ 7.5.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '110 *14évesen_irányítószá+' ( 7.5.2. Meg tudná adni a település irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 113 *lakóhely + 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) 114 *lakóhely_ország+ 7.6.1. Kérjük, adja meg az ország nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '113 *lakóhely +' ( 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van?) Kérem, írja ide a válaszát: 115 *lakóhely_irányítósz+ 7.6.2. Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '113 *lakóhely +' ( 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van?) Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 116 *lakóhely_irányítószá+ 7.6.2.1. Az irányítószám Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '115 *lakóhely_irányítósz+' ( 7.6.2. Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 117 *lakóhely_település+ 7.6.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem' at question '115 *lakóhely_irányítósz+' ( 7.6.2. Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 118 *középiskola+ 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Gimnázium – hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium Szakközépiskola 119 [apa_isk] 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 120 [anya_isk] 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt

183




121 *csal_anyagi_14éves+ 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb 122 *szakterület_csálad+ 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag Igen, csak a szülők között Igen, csak a nagyszülők között Nincsen (Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!) 8. Az intézmény saját kérdései 123 *munka_végz+ 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik – Melyikhez elsősorban (Írja be): Nem volt még ilyen Az ön megjegyzése ehhez: 124 [komp] 8.2 Kérjük, osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy: (A) Mennyire van/volt rájuk szükség a (megadott végzettsége szerinti) szakmája gyakorlásában! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges ebben a szakmában; az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (B) És mennyire rendelkezett velük Ön az adott diploma megszerzésekor! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett vele, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik – Melyikhez elsősorban (Írja be): ' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG A SZAKMÁJÁBAN? Elméleti szaktudás, felkészültség Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Innovatív készség, újító szellem Probléma-megoldási készség, leleményesség Nagy munkabírás, kitartás Beszédkészség Íráskészség, fogalmazási készség Kézügyesség Nyelvtudás Számítógép-ismeret, informatikai tudás Emberi konfliktusok kezelése Konfliktustűrés Együttműködés egy csapattal Megfelelő csapatszellem kialakítása Munkaszervezés

184

(B) MENNYIRE RENDELKEZETT VELE ÖN VÉGZÉSEKOR?



125 *mátrix2+ 8.2.2 Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik – Melyikhez elsősorban (Írja be): ' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG A SZAKMÁJÁBAN?


Előrelátás, tervezőkészség Mások szakmai vezetése Mások irányítása, utasítása Gyakorlati szakismeret Tanulási képesség Precizitás, részletekre figyelés Időbeosztás Kritikai gondolkodás Önálló munkavégző képesség Alkalmazkodóképesség Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség Tolerancia, más nézetek tisztelete Fegyelem, szabályok követése Általános tájékozottság, műveltség 126 *mátrix_B+ 8.3.1 Kérjük, osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy: (A) Mennyire van/volt rájuk szükség a jelenlegi (vagy legutóbbi) szakmája gyakorlásában! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges ebben a szakmában; az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (B) Mennyire rendelkezett velük Ön az adott diploma megszerzésekor! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett vele, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem volt még ilyen' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 10 között minden cikkhez: (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG AHHOZ A MUNKÁHOZ AMELYET JELENLEG VÉGEZ (VAGY LEGUTÓBB VÉGZETT)? Elméleti szaktudás, felkészültség Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Innovatív készség, újító szellem Probléma-megoldási készség, leleményesség Nagy munkabírás, kitartás Beszédkészség Íráskészség, fogalmazási készség Kézügyesség Nyelvtudás Számítógép-ismeret, informatikai tudás Emberi konfliktusok kezelése Konfliktustűrés Együttműködés egy csapattal Megfelelő csapatszellem kialakítása Munkaszervezés

185




127 *mátrix_B2+ 8.3.2 Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Nem volt még ilyen' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG AHHOZ A MUNKÁHOZ AMELYET JELENLEG VÉGEZ (VAGY LEGUTÓBB VÉGZETT)?


Előrelátás, tervezőkészség Mások szakmai vezetése Mások irányítása, utasítása Gyakorlati szakismeret Tanulási képesség Precizitás, részletekre figyelés Időbeosztás Kritikai gondolkodás Önálló munkavégző képesség Alkalmazkodóképesség Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség Tolerancia, más nézetek tisztelete Fegyelem, szabályok követése Általános tájékozottság, műveltség 128 [tanult-e] 8.3.3 A ZSKF elvégzése óta tanult-e Ön valamilyen felsőoktatási intézményben? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Nem 129 [felkeszit] 8.4.0 Véleménye szerint a ZSKF-en szerzett tudása, ismeretei mennyiben járultak hozzá a tanulmányai sikeres folytatásához? Osztályozza 1-től 5-ig , ahol az 5-ös azt jelenti, hogy teljes mértékben, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '128 *tanult-e]' ( 8.3.3 A ZSKF elvégzése óta tanult-e Ön valamilyen felsőoktatási intézményben? ) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1 - egyáltalán nem

2

3

4

Mennyire járultak hozzá: 130 [modell] 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? Kérem, válasszon egyet az alábbiak közül: Igen Köszönöm, nem

186

5 - teljes mértékben



131 [modell_1] Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '130 *modell+' ( 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát:

8.5.1 Mi a véleménye a koncepciónkról? Kérjük írja be:

187



132 [modell_2]

Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: ° A válasz vol 'Igen' at question '130 *modell+' ( 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: 8.5.2 Mi a véleménye az adatokról? Kérjük írja le: 133 [vonzo] 8.6 Milyen ötletei, javaslati vannak, hogyan tehetnénk jobbá, vonzóbbá a Zsigmond Király Főiskolát? Kérem, írja ide a válaszát:

Kérdőív elküldése Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!

188



VÉGZETT HALLGATÓI KÉRDŐÍVEK 2. SZEMÉLYES KÉRDEZÉS

Társadalomtudományi Kutatóközpont Budapest, III. Kelta u. 2. | 1300 Budapest, Pf. 47. | Telefon: +36 1 454 76 00 | Fax: +36 1 454 7623 | E-mail: [email protected] | www.zskf.hu

A kérdőív sorszáma:

KÉRDŐÍV Végzett hallgatók vizsgálata ZSKF 2010. Ősz A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES!

Kérdező neve: _____________________________________ Sorszáma: ALAPADATOK A A szak KÓDJA (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): B Végzés dátuma (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): C Képzés tagozatának a KÓDJA (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): D Neme:

1 – Férfi 2 – Nő (NE KÉRDEZD, CSAK JELÖLD!)

Kérdezés időpontja:

2010

_________________ hónap _______ nap

Kérdezés időtartama (perc) Kérdezés helyszíne (település): _________________________ KSH kód: A kérdőívet átvette és ellenőrizte (aláírás): ________________________ Kódja: A kérdőívet rögzítette (aláírás): __________________________________ Kódja:

189



Jó napot kívánok, …………………… vagyok, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója. A Főiskola megbízásából a végzett hallgatóink körében készítünk kérdőíves kutatást. Ehhez kérem az Ön segítségét. Ha megengedi, felteszek Önnek néhány kérdést és kérem, hogy válaszaival segítse munkánkat. A válaszadás természetesen önkéntes. A begyűjtött adatokat titkosan kezeljük, csak összesített eredményeket hozunk nyilvánosságra. (KÉRDEZŐ! A HELYZETTŐL FÜGGŐEN DÖNTHETSZ A TEGEZŐDÉS MELLETT IS!) KÉRDEZŐ! A KÉRDŐÍV CÍMLAPJÁN SZEREPLŐ ALAPADATOK ELLENŐRZÉSÉVEL KEZDD! MINDEN TOVÁBBI KÉRDÉSNÉL JELÖLD A VÁLASZHIÁNY OKÁT A KÖVETKEZŐKÉPPEN: KARIKÁZD BE: VAGY [-1] = „NT”: NEM TUDOTT, VAGY [-2] = „NV”: NEM AKART VÁLASZOLNI. VAGY AHOL AZÉRT HIÁNYZIK A VÁLASZ, MERT NEM KELLETT A KÉRDÉST FELTENNI (RÁ NEM VONATKOZIK), A KÉRDÉS, ALKÉRDÉS SORSZÁMA ELÉ ÍRJ EGY „X” JELET!

I.1. Hogyan kapcsolódik a Zsigmond Király Főiskolához (a ZSKF-hez)?

{KÖTELEZŐ KÉRDÉS!}

1 – A ZSKF hallgatója és végzettje is vagyok (legalább ABSZOLUTÓRIUMOT szereztem) 2 – A ZSKF hallgatója vagyok → Önre akkor ez a kérdőív nem vonatkozik! – Köszönöm az együttműködését! → KÉRDEZŐ! FEJEZD BE A KÉRDEZÉST! 3 – A ZSKF végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem).

I.2. Hány szakon végzett (szerzett legalább abszolutóriumot) a ZSKF-en? Ugyanazon a területen szerzett BA és MA végzettségek is külön kezelendőek! {KÖTELEZŐ KÉRDÉS!} 1 – Egy szakon 2 – Két szakon 3 – Több szakon → KÉRDEZŐ! A KÉT UTOLSÓ VÉGZETTSÉGET ÍRD BE AZ I.3. TÁBLÁZATBA! I.3. Milyen szakon (szakokon) végzett (szerzett legalább ABSZOLUTÓRIUMOT, végbizonyítványt) a ZSKFen? (Ha két vagy több szakon is végzett, kérem, hogy elsőként arról beszéljen, amelyre vonatkozóan megkerestük! Ha három, vagy több szakon is végzett a ZSKF-en a 2. sorba arra vonatkozóan válaszoljon, amelyet később kezdett el a ZSKF-en!) {KÖTELEZŐ KÉRDÉS!} KÉRDEZŐ! A SZAK KÓDJÁHOZ HASZNÁLD AZ 1. KÁRTYÁT!

A 2. SZAK ESETÉBEN HASZNÁLHATOD: [ -1 -2 ] (A) KÉPZÉSI SZINT

SZAK(OK) NEVE ÉS KÓDJA

1. szak neve (ÍRD BE!):

KÓD:

2. szak neve (ÍRD BE!):

KÓD:

(B) FINANSZÍROZÁSI FORMA

(C) VÉGZÉS ÉVE

(D) TAGOZAT

KÉRDEZŐ! EGYEZTESD AZ ELŐSZERVEZŐ KÉRDŐÍVEN SZEREPLŐ KVÓTA-ADATOKAT A KÉRDEZETTEL! HÍVD FEL A KÉRDEZETT FIGYELMÉT, HOGY A TOVÁBBIAKBAN A KÉRDÉSEK AZ 1. SZAKON FOLYTATOTT TANULMÁNYOKRA FOGNAK VONATKOZNI. HA EGYÉB FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOKAT IS FIGYELEMBE KELL VENNI A VÁLASZADÁSNÁL, AKKOR AZT MINDIG JELEZZÜK!

A válaszok kódjai (AZ EGYES OSZLOPOKBA A KÖVETKEZŐ KÓDSZÁMOK KÖZÜL A MEGFELELŐT ÍRD BE!): (A) KÉPZÉSI SZINT:

3 – Hagyományos főiskolai – megszerzett diploma 4 – Hagyományos főiskolai – csak államvizsga 44 – Hagyományos főiskolai – csak abszolutórium (végbizonyítvány)

5 – Bachelor képzés (BA/BSc) – megszerzett diploma 6 – Bachelor képzés (BA/BSc) – csak államvizsga 66 – Bachelor képzés (BA/BSc) – csak abszolutórium (végbizonyítvány) 99 – Egyéb válasz

(B) FINANSZÍROZÁSI FORMA:

1 – Államilag támogatott

2 - Költségtérítéses

3 - Egyéb válasz .

(D) TAGOZAT:

1 – Nappali tagozat

2 – Esti tagozat

3 – Levelező tagozat

4 – Távoktatás

5 - Egyéb válasz

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az ABSZOLUTÓRIUM (végbizonyítvány) meghatározása: A szakos tanulmányok befejezésével a hallgató végbizonyítványt (ABSZOLUTÓRIUMOT) kap. Ez a dokumentum azt igazolja, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével) mindenben eleget tett, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte.

190



I.4. Melyik évben kezdte meg tanulmányait a(z elsőként megjelölt) szakon? _______________ évben

[ -1 -2 ]

I.5. Sikerült-e az eredetileg előírt képzési idő alatt befejeznie a tanulmányait ezen a szakon? Tehát az előzetesen meghatározott idő alatt jutott el az államvizsga sikeres letételéig? [ -1 -2 ] KÉPZÉSI IDŐ: A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKBEN MEGHATÁROZOTT, A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉG, ILLETŐLEG SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ ÁTLAGOSAN SZÜKSÉGES IDŐTARTAM, A TÉNYLEGES TANULMÁNYI IDŐ ENNÉL HOSSZABB VAGY RÖVIDEBB IS LEHET.) 1 – igen 2 – nem → I.5a. Mennyi idővel később jutott el az államvizsga sikeres letételéig? _________ hónap [ -1 -2 ] I.6. Az államvizsga letétele után vannak, akik nem kapják meg a diplomájukat, mert nem rendelkeznek a szükséges nyelvvizsgával. Önnek voltak ilyen problémái ezen a szakon? [ -1 -2 ] 1 – igen → I.6a. Az államvizsga után mennyi idő telt el a diploma megszerzéséig? _________ hónap [ -1 -2 ] 2 – nem I.7. Mi motiválta akkor, amikor jelentkezett erre a szakra? Kérem, hogy az alábbi kijelentések közül válassza ki azt, amelyik a leginkább illik Önre! (CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES!) [ -1 -2 ] 1 – Érdekelt ez a szakterület, ezen a szakon akartam diplomát szerezni. 2 – Elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül csak ez a szakterület érdekelt. 3 – Nem akartam továbbtanulni, de a szüleim, a környezetem elvárták tőlem. 4 – A munkahelyemen elvárták tőlem, hogy diplomát szerezzek. 5 – A korábban elkezdett felsőoktatási tanulmányaim nem elégítettek ki, egy másik szakon (is) akartam tanulni. 6 – Ugyanazon a szakon szerzett főiskolai képzettség mellé egy egyetemi diplomát is akartam szerezni. 7 – Egyéb ok, éspedig:

____________________________________________________________________________ I.8. Kérem, hogy iskolai osztályzatokkal értékelje a felsőoktatási tanulmányait, illetve a képzést folytató intézményt (a ZSKF-et) az alábbiakban olvasható szempontok szerint! 5-öst adjon, ha teljes mértékben elégedett volt, 1-est, ha egyáltalán nem volt megelégedve. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (Kérem, hogy ha több szakra járt, itt akkor is csak a vizsgálatban figyelembe vett képzésre, szakra gondoljon!) TÉNYEZŐK 1. Elméleti képzés színvonala 2. Gyakorlati képzés színvonala 3. A tanult ismeretek alkalmazhatósága 4. Az elhelyezkedés során hasznosítható általános készségek, kompetenciák kifejlesztése 5. Tanárok segítőkészsége 6. Végzés utáni elhelyezkedés segítése 7. Intézményi szolgáltatások színvonala 8. A későbbi érvényesülés során hasznosítható kapcsolatok kiépítésének lehetősége

5 5 5

„OSZTÁLYZATOK” 4 3 2 4 3 2 4 3 2

1 1 1

NT -1 -1 -1

NV -2 -2 -2

5

4

3

2

1

-1

-2

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

-1 -1 -1

-2 -2 -2

5

4

3

2

1

-1

-2

I.9. Megítélése szerint az a diploma, amelyet a ZSKF-en szerzett, mennyire értékes a munkaerőpiacon (A) más magyar diplomákhoz képest; (B) hasonló végzettséget adó magyar felsőoktatási intézmények diplomáihoz képest; (C) az EU hasonló jellegű diplomáihoz képest. Osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy sokkal értékesebb, az 1-es, hogy sokkal értéktelenebb; a közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. „OSZTÁLYZATOK” (A) Más magyar diplomákhoz képest (B) Hasonló végzettséget adó magyar felsőoktatási intézmények diplomájához képest (C) Az EU hasonló jellegű diplomáihoz képest

191

NT

NV

1

2

3

4

5

-1

-2

1

2

3

4

5

-1

-2

1

2

3

4

5

-1

-2



I.10. Tanul jelenleg valamilyen felsőoktatási intézményben? Ha több képzésben is tanul, kérjük az kérdésekre a megkeresésben szereplő végzettség megszerzéséhez legközelebb eső tanulmányával kapcsolatban válaszoljon! [ -1 -2 ] 1 - igen, az adott intézményben (ZSKF) 2 - igen, más intézményben 3 - nem → TOVÁBB A II.1. KÉRDÉSRE! I.11. Milyen felsőfokú képzésben tanul jelenleg? [ -1 -2 ] 1234-

alapképzés (BA, BSc) mesterképzés (MA, MSc) doktori képzés (PhD, DLA) hagyományos egyetemi képzés

5 - hagyományos főiskolai képzés 6 - felsőfokú szakképzés 7 - szakirányú továbbképzés 8 – egyéb: __________________________________

I.12. Milyen finanszírozási formában tanul? [ -1 -2 ] 1 - államilag támogatott 2 - költségtérítéses 3 – egyéb: _______________________________________________ I.13. Milyen tagozaton tanul? [ -1 -2 ] 1 – nappali tagozat 2 – esti tagozat 3 – levelező tagozat

4 – távoktatás 5 – egyéb: __________________________________

II. ELŐZMÉNYEK, EGYES SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK II.1. Mikor született Ön? 19 ______ (CSAK A KÉT UTOLSÓ SZÁMJEGYET ÍRD BE!) [ -1 -2 ] II.2. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik) településtípusa? [ -1 -2 ] 1– főváros 2– vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 3– egyéb város

4– község 5– külföld

II.3. Mi az Ön jelenlegi családi állapota? [ -1 -2 ] 1 – egyedülálló 2 – házas 3 – regisztrált élettársi kapcsolatban él 4 – tartós párkapcsolatban él 5 – elvált

6 – megszűnt regisztrált élettársi kapcsolat 7 – özvegy 8 – házas és különélő 9 – egyéb: ___________________________________

II.4. Van-e Önnek gyermeke? [ -1 -2 ] 1 – van → II.4a. Hány gyermeke van? _______ gyermek [ -1 -2 ] 2 – nincs II.5. Amikor Ön 14 éves volt, édesanyjának/ nevelőanyjának (vagyis aki akkor ténylegesen nevelte) mi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? [ -1 -2 ] 1 – 8 általános alatt 2 – 8 általános 3 – szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola 4 – szakközépiskola, technikum (érettségivel) 5 – gimnázium

6 – főiskola 7 – egyetem, tudományos fokozat nélkül 8 – egyetem, tudományos fokozattal 9 – egyéb: ____________________________________

192



II.6. Amikor Ön 14 éves volt, édesapjának/ nevelőapjának (vagyis aki akkor ténylegesen nevelte) mi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? [ -1 -2 ] 1 – 8 általános alatt 2 – 8 általános 3 – szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola 4 – szakközépiskola, technikum (érettségivel) 5 – gimnázium

6 – főiskola 7 – egyetem, tudományos fokozat nélkül 8 – egyetem, tudományos fokozattal 9 – egyéb: ____________________________________

II.7. Mindent figyelembe véve 14 éves korában milyen volt családja anyagi helyzete? [ -1 -2 ] 5 – az átlagosnál sokkal jobb 4 – az átlagosnál valamivel jobb 3 – nagyjából átlagos 2 – az átlagosnál valamivel rosszabb 1 – az átlagosnál sokkal rosszabb? II.8. Milyen középiskolában szerezte meg az érettségi bizonyítványát? [ -1 -2 ] 1 – hagyományos 4 osztályos gimnázium 2 – 6 osztályos gimnázium 3 – 8 osztályos gimnázium 4 – kéttannyelvű középiskola

5 – nemzetiségi gimnázium 6 – technikum 7 – szakközépiskola 8 – egyéb: _____________________________________

III. A MUNKA VILÁGA III.1. Volt-e állandó munkahelye a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? [ -1 -2 ] 1 - igen 2 - nem III.2. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? Csak egy választ jelölhet meg! [ -1 -2 ] 1 – Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom. 2 – Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magad teljesen egyik céghez, intézményhez sem. 3 – Igen, saját vállalkozásomat irányítom. 4 – Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED). 5 – Nem, jelenleg munkanélküli vagyok. 6 – Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok. 7 – Egyéb: ____________________________________________________________________________________ III.3. A megkeresésben szereplő szak letett államvizsgája után hány hónap alatt talált munkát? Kérem, hogy itt most ne csak a teljes állásban folytatott munkavégzést, hanem az államvizsga utáni első, folyamatos kereső tevékenységet jelentő alkalmi vagy megbízásos munkákat is vegye figyelembe! (HA AZONNAL TALÁLT MAGÁNAK MUNKÁT, AKKOR 1 HÓNAPOT ÍRJ!) _____________ hónap [ -1 -2 ] 666 – már akkor is dolgozott 777 – nem keresett munkát, mert: VÁLASZ! de a későbbiekben dolgozott/dolgozik 888 – nem keresett munkát, mert: VÁLASZ! és azóta sem dolgozik 999 – államvizsgája óta sem állandó, sem alkalmi munkát nem talált, bár keresett

→ TOVÁBB A _III.24 -RE! (HA A VÁLASZ 888 VAGY 999!) VÁLASZ! ÍRD BE: _______________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________________

[ -1 -2 ]

193



III.4. Hogyan jutott az államvizsga letétele utáni első munkájához (vagy ha már akkor is dolgozott, akkor ahhoz a munkájához)? TÖBBET IS MEGJELÖLHET! [ -1 -2 ] 1 – hirdetés útján 2 – munkaközvetítő irodán keresztül 3 – fejvadász cégen keresztül 4 – elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték (Nem hirdették meg az állást!) 5 – egyetem/ főiskola karrierirodáján keresztül 6 – ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 7 – egyetemi/ főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 8 – egyetem/ főiskola révén 9 – egyetemmel/ főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán 10 – állásbörzén 11 – egyéb formában: ________________________________________________________________________ III.4a. És melyik bizonyult a legeredményesebbnek? A fentiek közül egyet válasszon! ________

[ -1 -2 ]

III.5. Az alábbi tényezők közül melyiknek mekkora szerepe volt az államvizsga letétele utáni első állása (az első folyamatos megbízásos munkák) elnyerésekor? Nagy szerepe (=4), közepes (=3), kicsi szerepe (=2) volt vagy egyáltalán nem volt szerepe (=1) annak, hogy… TÉNYEZŐK:

NAGY

KÖZEPES

KICSI

4

3

2

EGYÁLTALÁN NEM 1

4

3

2

4

3

4 4 4

1. Ezen a szakon szerzett diplomát? 2. Más szakon szerzett diplomát/ folytatott tanulmányokat? 3. Ezen az egyetemen/ főiskolán szerezte a diplomáját? 4. Ismerősök ajánlották? 5. Egyetemi/ főiskolai tanárok ajánlották? 6. Általában az, hogy diplomája volt? 7. Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett? 8. Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik? 9. Jó volt a személyes megjelenése, fellépése? 10. Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (ÍRD BE!): 11. Egyéb szempontoknak? (ÍRD BE!):

NT

NV

-1

-2

1

-1

-2

2

1

-1

-2

3 3 3

2 2 2

1 1 1

-1 -1 -1

-2 -2 -2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

III.6. Jelenleg is az államvizsgája megszerzése utáni első munkahelyén dolgozik vagy ugyanaz(oka)t a folyamatos megbízásos munká(ka)t végzi? 1 – igen, ugyanott/ ugyanazt → TOVÁBB _III.9 -RE! 2 – nem, más munkahelyen/ más munkákat III.7. Hogyan jutott a jelenlegi/legutolsó munkájához? TÖBBET IS MEGJELÖLHET! [ -1 -2 ] 1 – hirdetés útján 2 – munkaközvetítő irodán keresztül 3 – fejvadász cégen keresztül 4 – elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték (Nem hirdették meg az állást!) 5 – egyetem/ főiskola karrierirodáján keresztül 6 – ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 7 – egyetemi/ főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 8 – egyetem/ főiskola révén 9 – egyetemmel/ főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán 10 – állásbörzén 11 – egyéb formában: ________________________________________________________________________ III.7a. És melyik bizonyult a legeredményesebbnek? A fentiek közül egyet válasszon! ________

194

[ -1 -2 ]



III.8. Most szeretnék feltenni Önnek néhány kérdést a jelenlegi munkájáról. Amennyiben nem teljes állásban dolgozik, akkor a fő kereső tevékenységet jelentő részmunkaidős munkavégzésére vagy alkalmi/ megbízásos munkáira gondoljon! KÉRDEZŐ! AZT A MUNKÁT VESSZÜK ALAPUL, AMIT A VÁLASZADÓ UTOLSÓ MEGHATÁROZÓ FŐÁLLÁSÁNAK TEKINT! HA JELENLEG MUNKANÉLKÜLI VAGY EGYÉB INAKTÍV, AKKOR A LEGUTOLSÓ TELJES ÁLLÁSÁRÓL KÉRDEZD! HA NEM TELJES ÁLLÁSBAN DOLGOZIK, AKKOR A LEGUTÓBBI MELLÉKÁLLÁSAIRÓL, ALKALMI MUNKÁIRÓL KÉRDEZD! Az alábbi tényezők közül melyiknek mekkora szerepe volt a jelenlegi (legutolsó) állása (folyamatos megbízásos munkák) elnyerésekor? Nagy szerepe (=4), közepes (=3), kicsi szerepe (=2) volt vagy egyáltalán nem volt szerepe (=1) annak, hogy… TÉNYEZŐK: 1. Ezen a szakon szerzett diplomát? 2. Más szakon szerzett diplomát/ folytatott tanulmányokat? 3. Ezen az egyetemen/ főiskolán szerezte a diplomáját? 4. Ismerősök ajánlották? 5. Egyetemi/ főiskolai tanárok ajánlották? 6. Általában az, hogy diplomája volt? 7. Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett? 8. Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik? 9. Jó volt a személyes megjelenése, fellépése? 10. Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (ÍRD BE!): 11. Egyéb szempontoknak? (ÍRD BE!):

NAGY

KÖZEPES

KICSI

4

3

2

EGYÁLTALÁN NEM 1

4

3

2

4

3

4 4 4

NT

NV

-1

-2

1

-1

-2

2

1

-1

-2

3 3 3

2 2 2

1 1 1

-1 -1 -1

-2 -2 -2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

4

3

2

1

-1

-2

MINDENKITŐL KÉRDEZD! III.9. Véleménye szerint a végzett szakon diplomát szerzetteknek mennyire szükséges a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, a sikeres karrierépítéshez a szakmai továbbképzés? [ -1 -2 ] 4 – nagyon nagy mértékben 3 – nagymértékben 2 – kismértékben 1 – egyáltalán nem szükséges III.10. Ön hol dolgozik jelenleg (dolgozott legutoljára)? (Ha egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató, akkor munkáinak jellemzően melyik a fő megbízója?) [ -1 -2 ] (KÉRDEZŐ! PONTOS MEGNEVEZÉST ÍRJ BE!) ______________________________________________________________________________________________ III.11. Mi az Ön jelenlegi/ utolsó munkahelyének cégformája? [ -1 -2 ] 1 – egyéni vállalkozó 2 – bt. 3 – kft. 4 – zrt., nyrt. 5 – kht.

6 – állami 7 – önkormányzati 8 – nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület) 9 – egyéb:_________________________________

III.12. Tudomása vagy becslése szerint milyen a jelenlegi (utolsó) munkahelyén a külföldi tőke aránya? (HA NINCS KÜLFÖLDI TŐKE A CÉGBEN, AKKOR 0-T ÍRJ!) __________%

[ -1 -2 ]

195



III.13. Hány alkalmazottja van ennek a cégnek/ intézménynek (legutolsó munkahely esetén: volt akkor, amikor Ön ott dolgozott)? Kérem, a legnagyobb, teljes anyavállalatot érintő létszámot adja meg! Tehát például nagyvállalat, multinacionális cég esetében nem a telephely, hanem az egész vállalat-, cégcsoport munkavállalói létszámát! Ha Ön egyéni vállalkozó vagy önfoglalkoztató, a 0-s válaszlehetőséget jelölje meg! [ -1 -2 ] 0 – egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 1 – 1–2 fő 2 – 3–4 fő 3 – 5–9 fő 4 – 10– 19 fő

5 – 20–49 fő 6 – 50–99 fő 7 – 100–249 fő 8 – 250–999 fő 9 – 1 000 főnél több

III.14. Ön milyen beosztásban dolgozik jelenlegi (legutolsó munkahely esetén: dolgozott utolsó) munkahelyén? Ha több is volt, a legutolsó beosztást jelölje meg! [ -1 -2 ] 1 – felső vezető 2 – középvezető 3 – egyéb vezető

4 – alkalmazott 5 – egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

III.14a. Mi (volt) az Ön jelenlegi (legutóbbi) foglalkozása, beosztása? ________________________________________ III.15. Jelenlegi (utolsó) fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az Ön által végzett, (a megkeresésben szereplő) szakhoz? [ -1 -2 ] 4 – nagyon nagymértékben 3 – nagymértékben 2 – kismértékben 1 – egyáltalán nem III.16. Kérem, hogy az alábbi állítások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemzi jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét! Kérem, hogy a szövegben kipontozott részre mindig a vizsgálat alapjának tekintett (megkeresésben szereplő) szakot helyettesítse be! 1 – Jelenlegi munkám nagyrészt kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, a mostani pozícióm, munkavégzésem a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető. 2 – Jelenlegi munkám csak kismértékben kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, de a szakmai karrierépítésben hasznos lehet a későbbiekben. 3 – Jelenlegi munkám nem kapcsolódik a … szakon szerzett képzettségemhez, de tervezem, hogy a későbbiekben a képzettségemhez kapcsolódó munkát fogok végezni. 4 – Jelenlegi munkám egyáltalán nem kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, és a jövőben egészen más területen is szeretnék elhelyezkedni. 5 – Jelenlegi munkám inkább más szakon szerzett képzettségemhez kapcsolódik, de a ….. szakon szerzett tudást, készségeket jelenleg is tudom többé-kevésbé hasznosítani. III.17. Mennyire van megelégedve jelenlegi munkájával (legutolsó munkahely esetén: volt megelégedve legutolsó munkájával) az alábbi szempontok szerint? Osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 5 = teljes mértékben, 4 = nagymértékben, 3 = közepesen, 2 = kismértékben és 1 = egyáltalán nincs (nem volt) megelégedve a munka szakmai, tartalmi részével? És…? SZEMPONTOK: 1. a munka szakmai, tartalmi része 2. szakmai előmenetel, karrierépítés 3. szakmai presztízs 4. jövedelem, juttatások 5.a munka személyi körülményei 6. a munka tárgyi körülményei

5 5 5 5 5 5

„OSZTÁLYZATOK” 4 3 2 4 3 2 4 3 2 4 3 2 4 3 2 4 3 2

1 1 1 1 1 1

NT -1 -1 -1 -1 -1 -1

NV -2 -2 -2 -2 -2 -2

III.18. Meg tudná-e mondani, hogy az Ön jelenlegi (legutóbbi) munkahelye alkalmazott-e már pályakezdő diplomást a vizsgálat alapjának tekintett (megkeresésben szereplő) szakjához kapcsolódóan? [ -1 -2 ] 1 – igen → III.18a. Tudna nekünk abban segíteni, hogy a munkáltatóra vonatkozó kérdéseinkkel kit keressünk? 1 – igen 2 – nem [ -1 -2 ] 2 – nem (Amennyiben a III.18a. kérdésre „igen” a válasza, a későbbiekben megkeressük Önt, hogy igénybe vegyük a segítségét! Előre is köszönjük az együttműködését!)

196

HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSE 2009-2011.


Most a jövedelmi helyzetével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni! III.19. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme, tehát ami adózás után marad? Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! (NINCS = 0) [ -1 -2 ] ______________ ezer forint III.20. Kérem, havi szintre lebontva adja meg az Ön – fizetése mellett kapott - juttatásainak pénzbeli értékét, az esetleges bónusz juttatásokat, jutalmakat is! Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! (NINCS = 0) [ -1 -2 ] ______________ ezer forint III.21. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön háztartásának átlagos havi nettó összjövedelme, tehát ami adózás után marad? Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! [ -1 -2 ] ______________ ezer forint III.22. Önnel együtt hányan élnek Önök közös háztartásban? [ -1 -2 ] _________ fő → III.22a. Ha kettő vagy több fő: ebből hány aktív kereső? ________ fő [ -1 -2 ] III.23. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években munkahelyet fog változtatni, új munkahelyet fog keresni? [ -1 -2 ] 1 – igen, biztosan 2 – valószínűleg igen 3 – valószínűleg nem 4 – biztosan nem

→ III.23a. (HA A VÁLASZ 1 VAGY 2) Miért tervezi a munkahelye megváltoztatását? [ -1 -2 ] _________________________________________________________________

MINDENKITŐL KÉRDEZD! III.24. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat fog folytatni? [ -1 -2 ] 1 – igen, biztosan 2 – valószínűleg igen 3 – valószínűleg nem 4 – biztosan nem

→ (HA A VÁLASZ 3 VAGY 4) TOVÁBB _IV.1 -RE!

III.25. Milyen képzésben akar részt venni? KÉPZÉSEK:

IGEN

NEM

NT

NV

1. vállalat által szervezett tanfolyam, tréning

1

2

-1

-2

2. egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés

1

2

-1

-2

3. felsőfokú szakképzés

1

2

-1

-2

4. szakirányú továbbképzés

1

2

-1

-2

5. bachelor képzés (BA/BSc)

1

2

-1

-2

6. egységes, osztatlan képzés

1

2

-1

-2

7. mesterképzés (MA/MSc)

1

2

-1

-2

8. doktori képzés (PhD/DLA)

1

2

-1

-2

9. szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 10. egyéb (ÍRD BE!)

1

2

-1

-2

1

2

-1

-2

3 197 198



IV. A VOLT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉHEZ FŰZŐDŐ KAPCSOLAT IV.1. Most a felsőoktatási intézménnyel való kapcsolatáról szeretnék feltenni néhány kérdést. Ön hogyan gondol vissza a Zsigmond Király Főiskolára? Az alábbi leírások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemző Önre! A választáskor minden, a ZSKF-fel kapcsolatos élményt, tapasztalatot – tanulmányi, szakmai, diáktársi, általános hangulati stb. – együttesen vegyen figyelembe! [ -1 -2 ] 1 – A főiskolával kapcsolatban döntően pozitív élményeim vannak, nagyon szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 2 – A főiskolával kapcsolatban nagyrészt pozitív, kisebb részt negatív élményeim vannak, összességében inkább szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 3 – A főiskolával kapcsolatban igen vegyes, pozitív és negatív élményeim is vannak, ezért eléggé vegyesek az érzéseim is a diákévekkel kapcsolatban. 4 – A főiskolával kapcsolatban nagyrészt negatív, kisebb részt pozitív élményeim vannak, inkább kevésbé szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 5 – A főiskolával kapcsolatban döntően negatív élményeim vannak, kevésbé szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 6 – A főiskolával kapcsolatban nincsenek különösebb élményeim, inkább semleges érzésekkel gondolok vissza a diákéveimre. IV.2. Tartja-e jelenleg a kapcsolatot valamilyen formában az alább felsoroltakkal? Ha „IGEN”: milyen jellegű ez a kapcsolat: inkább szakmai, inkább baráti vagy mindkettő? SORONKÉNT KÉRDEZD, ÉS AHOL AZ (A) RÉSZNÉL „IGEN” A VÁLASZ, OTT TEDD FEL A (B) KÉRDÉST IS! (A) Tartja-e a kapcsolatot? 1. oktatók 2. évfolyamtársak/ csoporttársak 3. más hallgatók 4. karrieriroda 5. hallgatói önkormányzat 6. egyéb szervezet (ÍRD BE):

(B) A kapcsolat jellege?

igen 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2

NT 0 0 0 0 0

NV X X X X X

szakmai 1 1 1 1 1

baráti 2 2 2 2 2

mindkettő 3 3 3 3 3

NT -1 -1 -1 -1 -1

NV -2 -2 -2 -2 -2

1

2

0

X

1

2

3

-1

-2

IV.3. Tudomása szerint működik-e a ZSKF-en öregdiák / alumni szervezet? [ -1 -2 ] 1 – igen

→ IV.3a. Tagja-e az öregdiák / alumni szervezetnek?

1 – igen 2 – nem → NEM ESETÉN A IV.3b. –T IS [ -1 -2 ] KÉRDEZD!

2 – nem → IV.3b. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor belép? 1 – igen 2 – nem

[ -1 -2 ]

IV.4. Az alábbi tényezők mennyire játszanak abban szerepet, hogy az Ön számára vonzó legyen az öregdiák / alumni szervezet? Osztályozzon 1 -től 5 -ig ahol az 5-ös azt jelenti, hogy ez döntően fontos, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem fontos! A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (ÍRD BE!) [ -1 -2 ] TÉNYEZŐK

„OSZTÁLYZATOK”

1. mennyi a tagdíj összege 2. az álláslehetőségekkel, szakmai karrierépítéssel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat nyújt 3. kik szervezik az öregdiák / alumni szervezetet 4. vannak-e ismerőseim a szervezetben 5. milyen programokat, rendezvényeket szerveznek 6. mekkora presztízse van az öregdiák / alumni szervezetnek 7. az számít majd, hogy én mennyire tudom segíteni az öregdiák / alumni szervezeten keresztül az egyetemet/ főiskolát, illetve az ott tanuló diákokat 8. milyen kapcsolat építhető ki az öregdiák / alumni szervezeten keresztül az én cégemmel vagy egyéb szervezetemmel, amelynek tagja vagyok 9. milyen a társaság, a hangulat a szervezetben 10. egyéb szempont (ÍRD BE):

1984 198



IV.5. Kérem, az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról az iskolai osztályzatok alapján egyenként mondja meg, hogy az Ön számára melyik mennyire fontos egy kifejezetten diplomások számára készítendő internetes portál esetében! Az 1-es jelentse, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös, hogy nagyon fontos. Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja. TARTALMAK, SZOLGÁLTATÁSOK: 1. volt hallgatók beszámolói, véleményei az elhelyezkedésről 2. karriertervezéssel kapcsolatos cikkek, tanácsok 3. frissdiplomás álláshirdetések, szakmai gyakorlatok meghirdetése 4. ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye 5. kimondottan az Ön (volt) szakjára, egyetemére járók fóruma 6. pályaorientációs szolgáltatások (tanácsadás, tesztek) 7. frissen végzettek, hallgatók bemutatkozását segítő szolgáltatások (online cv, videó) 8. egyetemisták közösségi oldala ismerkedési, bemutatkozási lehetőséggel 9. témába vágó blog ajánló és szemléző

„OSZTÁLYZATOK”

10. apróhirdetések (pl. szállás)

NT

NV

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

5

4

3

2

1

-1

-2

IV.6. Végül azt szeretném megkérdezni, hogy milyen javaslatai vannak: Hogyan tehetnénk jobbá, vonzóbbá a Zsigmond Király Főiskolát? ___________________________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________________________________

KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT!

A KÉRDEZŐ TÖLTI KI AZ INTERJÚ BEFEJEZÉSE UTÁN! V.1. A kérdező saját tapasztalatai, összbenyomása az interjú során, javaslatai: 1- nincs

2 – van:

KÉRDEZŐ! A KÉRDŐÍV CSAK AKKOR KOMPLETT, HA MINDEN KÉRDÉSNÉL, ALKÉRDÉSNÉL EGYÉRTELMŰEN JELÖLTED A VÁLASZT, VAGY A VÁLASZHIÁNY OKÁT A [-1] [-2] VALAMELYIKE BEKARIKÁZÁSÁVAL, VAGY AZ „X” JEL BEÍRÁSÁVAL, VÉGÜL ALÁÍRTAD! Kijelentem, hogy ezt az interjút a személyes interjúkészítés szabályai szerint készítettem olyan – számomra ismeretlen – személlyel, akit a mintavételi előírásoknak megfelelően választottam ki. Az adatok hitelességéért felelősséget vállalok. Budapest, 2010.

______________________ ____________________________________________ a kérdező aláírása

5 199 198



SZIGET-KUTATÁS 2011 KÉRDŐÍVE

A kérdőív sorszáma: _______________________

PEGAZUS Projekt TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-2011

Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont K-DPR-K

KÉRDŐÍV S Z I G E T F E S Z T I V Á L 2011 . (A) A kérdezőbiztos sorszáma:

(B) A helyszín kódja:

(C) A kitöltés időpontja: 2011. aug.

(nap)

(óra)

(D) Az interjú hossza(perc):

(E) Átvette (aláírás):

(F) Rögzítette (aláírás):

A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES!. Szia! A …(INTÉZMÉNY)-ből jöttem, … vagyok. A Főiskola/Egyetem megbízásából egy kutatást végzünk az „Sziget Fesztivál 2011.” látogatói körében a terveikről, elképzeléseikről. Kérlek, hogy válaszolj az alábbi kérdéseinkre! A kérdezés teljesen névtelen, a válaszadás önkéntes, csak összesített adatokat hozunk nyilvánosságra! A segítségedet előre is köszönöm! A kutatás vezetője: Krisztián Viktor ZSKFTKK E-mail: [email protected]

I. A megkérdezettről:

( K1.Neme (CSAK JELÖLD, DE NE FELEDD!):

1– férfi

2 – nő )

K2.Születési éved: 19 __________

9 – NV

K3.Állandó lakóhelyed jellege:0 – NT/NV1 – Budapest 2 – egyéb város Pest megyében 3 – község Pest megyében 4 – egyéb megyeszékhely 5– egyéb város 6 – egyéb község (KÜLFÖLDIT NE KÉRDEZZ!) K4.Az év legnagyobb részében mely településen élsz:0 – NT/NV8 – állandó lakhelyemen HA NEM ÁLLANDÓ LAKHELYÉN, HOL: Jellege1 – Budapest 2 – egyéb város Pest megyében 3 – község Pest megyében 4 – egyéb megyeszékhely 5– egyéb város 6 – egyéb község7 – KÜLFÖLD K5/a.Családi állapotod?01 – nőtlen/hajadon2 –élettárssal, tartós kapcsolatban él4– házas5 – elvált 6 – egyéb: _________________________________ K5/b.Hol élsz jelenleg:01 –szüleinél 2 –más lakásában (pl. albérlet)3 – saját lakásban 4– intézményben (kollégiumban) él 5 – egyéb: ________________ K5/c.Van-e gyermeked:01 – nincs

2 – van →K5/d.Hány gyermeked van: 0 ________ 9

______________________________________________________________________________________________________________

K6.Jelenleg mit csinálsz? TÖBB VÁLASZTIS MEGJELÖLHET, HA PL. TANUL ÉS DOLGOZIK EGYSZERRE!

HA MOST VÉGZETT, JELÖLD AZ 1. PONTBAN AZT AZ INTÉZMÉNYT, AHOL ÉPPEN BEFEJEZTEA TANULMÁNYAIT! →A 3. PONTBANIS JELÖLD! HA MÁR TUDJA, HOGYFELVETTÉK, JELÖLD A 3. PONTBAN!

1– tanul(t)→ K6/a.Milyen szinten1 – nyolc általános 2 – szakmunkásképző/szakiskola 3 – szakközépiskola 4 – gimnázium 5 – OKJ 6 – főiskola (BA)7– egyetem (MA) 8 – doktori iskola (PhD) 9 – egyéb: ___________ K6/x.1 – most fejezte be2 – folytatja K6/b.Tagozat:1- nappali 2 – levelező 3 – egyéb: ________ (HA TÖBB OKTATÁSI INTÉZMÉNYT IS MEGJELÖL – DÖNTSÉTEK EL: MELYIK AZ „ANYA-INTÉZMÉNYE”! ÍRD IDE A „MÁSIK” INTÉZMÉNY SZINTJÉT A K/6a.KÓDJAI SZERINT: K6/b1.Szint (KÓD): ________)

2–dolgozik→K6/c.Jelenlegi foglalkozása, beosztása: 0___________________________________________________________________________ 9 K6/d.Milyen jellegű munkát végez:1 – szakképzetlen fizikai 2 – szakképzett fizikai3 – egyéb szellemi 4 – diplomás beosztott 5 – vezető6– egyéb K6/e.Milyen formában:1 – teljes munkaidő 2 – részmunkaidő3 – alkalmi4 – saját vállalkozás5 – családi vállalkozás 6– egyéb: _______________ (TÖBB VÁLASZ ESETÉN A „MÁS TEVÉKENYSÉGÉT” ÍRD IDE: 0 _____________________________________________________________ 9 )

3– egyéb, éspedig: 1 – éppen felvették: K6/f.Milyen szinten2 – szakmunkásk./szakiskola 3 – szakközépiskola4 – gimnázium 5 – OKJ 6 – főiskola (BA)7– egyetem (MA) 8 – doktori iskola (PhD) 9 – egyéb: ___________________________ K6/g.Milyen tagozaton:1- nappali 2 – levelező 3 – egyéb: _______________

2 – éppen befejezte tanulmányait és nem tanul tovább→ K6/h.Mit csinál? 1 – most áll munkába 2 – egyéb: 0 ___________ 9 3 – munkanélküli 4 – GYES, GYED, GYET 5 – egyéb: 0 _________________________________________________ 9

6 200 198



K7. Legmagasabb befejezett iskolai végzettséged:1 – nyolc általános 2 – szakmunkásképző/szakiskola3 – szakközépiskola 4 – gimnázium 5 – OKJ 6 – főiskola (BA) 7– egyetem (MA) 8 – doktori iskola (PhD) 9 – egyéb: ___________________________K7/a.Mikor végeztél: ____________ évben K7/b.Milyen tagozaton:1- nappali 2 – levelező 3 – egyéb: __________________________________________ K9.Szeretnél-e továbbtanulni:1 – nem 2 – igen K9/a.Milyen szinten szeretnél továbbtanulni: 0 – NT/NV 2 – szakmunkásképző/szakiskola 3 – szakközépiskola 4 – gimnázium 5 – OKJ 6 – főiskola (BA)7– egyetem (MA) 8 – doktori iskola (PhD) 9 – egyéb: ___________ K9/b.Tudod-e, hogy mely intézményben szeretnél továbbtanulni:1 – nem 2 – igen, éspedig:ÍRD BE: _______________________________________________________________

II. Szeretnék néhány kérdést feltenni a Zsigmond Király Főiskoláról. II/1.Hol hallottál már róla? 1 – még nem→II/1/a.Szeretnél-e többet megtudni róla:1 – nem 2 – igen→II/1/b.Mire vagy kíváncsi: 0_________________________________________ 9 2 –már hallottam róla→II/1/c.Honnan:1 – honlapja 2 – más: _______________ 9→II/1/d.Mit tudsz róla:0 _____________________________________ 9 3 – ismerem→II/1/e.Honnan:0 _____________________________ 9→II/1/f.Mit tudsz róla:0 _________________________________________________ 9

III. Most szeretnék néhány kérdést feltenni a Wesley János Lelkészképző Főiskoláról. III/1.Hol hallottál már róla? 1 – még nem→III/1/a.Szeretnél-e többet megtudni róla:1 – nem 2 – igen→III/1/b.Mire vagy kíváncsi: 0________________________________________ 9 2 –már hallottam róla→III/1/c.Honnan:1 – honlapja 2 – más: ______________ 9→III/1/d.Mit tudsz róla:0 _____________________________________ 9 3 – ismerem→III/1/e.Honnan:0 _____________________________ 9→III/1/f.Mit tudsz róla:0 ________________________________________________ 9

IV. Most az Apor Vilmos Katolikus Főiskoláról kérdezlek. IV/1.Hol hallottál már róla? 1 – még nem→IV/1/a.Szeretnél-e többet megtudni róla:1 – nem 2 – igen→IV/1/b.Mire vagy kíváncsi: 0________________________________________ 9 2 –már hallottam róla→IV/1/c.Honnan:1 – honlapja 2 – más: ______________ 9→IV/1/d.Mit tudsz róla:0 _____________________________________ 9 3 – ismerem→IV/1/e.Honnan:0 _____________________________ 9→IV/1/f.Mit tudsz róla:0 _________________________________________________ 9

V. Végül szeretnék néhány kérdést feltenni azAndrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemről. V/1.Hol hallottál már róla? 1 – még nem→V/1/a.Szeretnél-e többet megtudni róla:1 – nem 2 – igen→V/1/b.Mire vagy kíváncsi: 0__________________________________________ 9 2 –már hallottam róla→V/1/c.Honnan:1 – honlapja 2 – más: _______________ 9→V/1/d.Mit tudsz róla:0 _____________________________________ 9 3 – ismerem→V/1/e.Honnan:0 _____________________________ 9→V/1/f.Mit tudsz róla:0 __________________________________________________ 9

VI. Információs források a továbbtanulásról, tanulásról. K20.Milyen forrásokból szerzed be az információkat a továbbtanulással, tanulási lehetőségekkel kapcsolatban? a)hivatalos tájékoztatók1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 ____________________________________________________________________________ 9 b)napilapok1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 _______________________________________________________________________________________ 9 c)hetilapok1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 ________________________________________________________________________________________ 9 d)szakmai folyóiratok1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 _______________________________________________________________________________ 9 e)rádió1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 ___________________________________________________________________________________________ 9 f)televízió1 – nem 2 – igen→Melyekből:0 _________________________________________________________________________________________ 9 g)internetes források1 – nem 2 – igen→K20/g1.Használod-e az oktatási intézmény honlapját tájékozódás céljából?1 – nem 2 – igen→ K20/g2.Ha igen, mi fontos Számodra? 0 ________________________________________________ 9 →K20/x1.Használsz-e más internetes forrást a tájékozódás céljából? 1 – nem 2 – igen→K20/x2.Ha igen, melyeket? 0 ________________________________________ 9 K22.Kapsz-e információkat a továbbtanulással, tanulásilehetőségekkel kapcsolatban máshonnan, illetve azok mennyire befolyásolják a döntésedet?Osztályozd a következőképpen: 1= ez egyáltalán nem befolyásol5= ez rendkívüli mértékben befolyásol. A közbülső értékekkel árnyalhatod véleményedet. (KÉRDEZŐ! FORDÍTSD ODAA TÁBLÁZATOT!SORONKÉNT EGY SZÁMOT KARIKÁZZ!) NEM KAP a) barátoktól, szülőktől, évfolyamtársaktól, munkatársaktól b) tanároktól c) személyes tájékoztatókból (pl.nyílt napok) d) pályatanácsadó szakembertől (pl. FIT, pályaorientációs tanácsadó) e) egyéb forrásból(ÍRD BE):

0 0 0 0 0

7 201 198

Kap: Mennyire befolyásolja döntését? 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

NT/NV 9 9 9 9 9



K23.Te milyen információk alapján döntesz (döntenél) a továbbtanulással, tanulással kapcsolatban? 0 _______________________________________________________________________________________________________________________________ 9

VII. Egy speciális MODELLÜNKET szeretném Veled ismertetni – és kíváncsi vagyok a véleményedre! Annak érdekében, hogy összehangoljuk az oktatásunkat a munka világának elvárásaival, megkerestük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat) és amunkáltatóikat, megkérdeztük őket: milyen tulajdonságok, képességek szükségesek ahhoz, hogy a hallgatóink sikeresen elhelyezkedjenek. A kutatásunk eredményeit megismertettük az oktatóinkkal, felhívtuk a figyelmüket, mire kell különös hangsúlyt fektetni a tanításban.Hallgatóink is megismerhették ezeket az eredményeket. Ők tehát úgy tanulhatnak nálunk, hogy tisztában vannak a munkáltatók elvárásaival, és tanáraik is ennek szellemében oktatják őket. VII/1.Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? Osztályozd 1-től 5-ig a következőképpen: 1 – egyáltalán nem

2 – inkább nem

3 – talán igen, talán nem

4– inkább igen

5 – biztosan igen 0 – NT/NV

VII/3.Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? Osztályozd 1-től 5-ig a következőképpen: 1 – egyáltalán nemvonzó2 – inkább nem

3 – részben vonzó, részben nem

4– inkább vonzó5 – nagyon vonzó 0 – NT/NV

VII/3a.Meg tudnád indokolni? 0 ______________________________________________________________________________________________ 9 VII/5.Van-e valamilyen ötleted, javaslatod az elképzelésünkkel, MODELLÜNKKEL kapcsolatban? 1 – nincs 2 – van, éspedig: 0 _______________________________________________________________________________________________________9 ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ___________________________________________________

VIII. Az „inkubátor-ház” modellje: Milyen hallgatói támogató szolgáltatások szükségesek a felsőoktatásban? Szeretnénk ezt a modellt úgy továbbfejleszteni, hogy egy külön intézmény – az úgynevezett „inkubátor-ház” – szolgálja a hallgatóink felkészülését, illetve beilleszkedését a munka világába. A Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrum keretein belül aktív és végzett hallgatóinkat szakavatott munkatársak segítik majd a megfelelő készségeik kialakításában, fejlesztésében. A tevékenységük különböző szolgáltatásokat foglal magába. VIII.1.Véleményed szerint milyen mértékben van szüksége a következő szolgáltatásokra egy felsőoktatásban tanuló hallgatónak?

(Osztályozd az egyes szolgáltatásokat a következőképpen: az 1 = „erre egyáltalán nincs szüksége egy hallgatónak”, 5 = „erre nagyon nagy szüksége van”! A közbülső értékekkel árnyalhatod véleményedet. (KÉRDEZŐ! FORDÍTSD ODAA TÁBLÁZATOT! SORONKÉNT EGY SZÁMOT KARIKÁZZ!) Szolgáltatások: a) tanulmányi információnyújtás továbbtanuláshoz b) személyes (egyéni v. csoportos) több alkalmas pályaorientáció c) munkavállalói készségek fejlesztése d) vállalkozói készségek fejlesztése e) alternatív foglalkoztatás (önfoglalkoztatás) készségeinek fejlesztése f) életviteli/párkapcsolati tanácsadás g) tanulástechnika, tanulási készségek fejlesztése h) ismeretek az önéletrajz írásáról i) ismeretek az állásinterjúról j) innovatív ötletek sikeres megvalósításának segítése („inkubáció”) k) szakmai gyakorlati helyek megtalálásának segítése

Mennyire szükséges? 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4 2 3 4

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

NT/NV 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VIII/2.Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az „inkubátor-házat”? Osztályozd 1-től 5-ig a következőképpen: 1 – egyáltalán nemvonzó2 – inkább nem

3 – részben vonzó, részben nem

4– inkább vonzó5 – nagyon vonzó0 – NT/NV

VIII/3.Van-e valamilyen további ötleted, javaslatod az elképzelésünkkel, az „inkubátor-házunk” szolgáltatásaival kapcsolatban? 1 – nincs 2 – van, éspedig: 0 _______________________________________________________________________________________________________9 ___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

KÖSZÖNÖM AVÁLASZAIDAT ÉS A TÜRELMED!

A KÉRDEZŐ TÖLTI KI AZ INTERJÚ BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN: Kijelentem, hogy ezt az interjút a személyes interjúkészítés szabályai szerint készítettem olyan – számomra ismeretlen – személlyel, akit a mintavételi előírásoknak megfelelően választottam ki. Az adatok hitelességéért felelősséget vállalok. Budapest, 2011. ________________________________

________________________________________ a kérdező aláírása

8 202 198



SZIGET-KUTATÁS 2011 ANKETŐRI UTASÍTÁSA

ANKETŐRI UTASÍTÁS „SZIGET FESZTIVÁL 2011.” KUTATÁS Budapest, 2011. augusztus 8-15. A mintakiválasztás alapelvei: Az ad hoc csoportok esetében bevált véletlen mintavételi eljárást alkalmazzuk. Térben és időben kvótát alakítottunk ki, amely 3 idősávra és a Sziget 6 területegységére (lásd a Térképmellékletet) épül. Az 1. sz. mellékletben megadott mátrix tartalmazza az egyes idősávokban és a különböző területegységekben lekérdezendők számát. Az előzetesen rögzített rend szerint kell eljárnod: az egyes időpontokat és a helyszínek kódjait („területegység-kód” – lásd a Térképen) jegyezd fel a kérdőívben! Az interjúalany kiválasztása úgy történik, hogy kiválasztasz tetszés szerint egy - az adott területegységen belül - Veled szembe jövőt, majd az őt követő harmadik személyt kérdezed le (és nem a "kiszemeltet")!). Ha megtagadja a válaszadást, akkor válassz ki egy újabb személyt és a rá következő harmadikat próbáld kérdezni. Sikeres interjú után is ugyanígy járj el. Minden olyan személyt megkérdezhetsz, aki "vendégként" (és nem "résztvevőként", rendezőként, stb.) érkezett a rendezvényre és magyar állampolgár (állandó bejelentett lakása van Magyarországon). A kérdezés szabályai: Anketőrként az a feladatod, hogy a kérdőív és a kérdezett között "közvetíts": légy az a személy, aki "ráveszi" a megkérdezettet, hogy a segítségeddel "töltse ki" a kérdőívet. Ennek érdekében a kiválasztott személy magatartásától függően alakítsd a saját magatartásodat az interjú során. Általában légy kedves, "szelíden erőszakos", győzd meg arról, hogy számunkra - de az ő számára is - fontos és hasznos, ha Veled együttműködik a kérdőív kitöltésében. Emellett - sok szempontból - érdekesnek is ígérkezik ez a "beszélgetés", hiszen sokakat érintő, érdeklő kérdésekről lesz szó. Tisztázd vele, hogy a válaszadás önkéntes, a begyűjtött adatokat titkosan kezeljük, csak összesítve hozzuk nyilvánosságra. Neki semmilyen kára, hátránya nem származhat a válaszai miatt. Arra is hívd fel a figyelmét, hogy az interjú során kizárólag az ő véleményére vagyunk kíváncsiak - éppen ezért Te nem mondhatod el a saját véleményedet egészen az interjú végéig. Az interjú során úgy viselkedj, hogy semmilyen módon ne következtethessen a megkérdezett a Te véleményedre! Kérd meg, hogy - mindkettőtök idejét kímélendő - a kérdésekre koncentráljon, röviden válaszoljon. Közöld vele, hogy egy "bő tíz percet" vennél igénybe idejéből ha ő is együttműködik Veled annak érdekében, hogy az interjú minél rövidebb legyen. Nyugodtan odafordíthatod felé a kérdőívet, hogy ezzel is gyorsítsd a válaszadást: "közösen töltsétek ki" a kérdőívet; de ne add ki a kezedből! Vedd figyelembe, hogy a válaszadó szórakozni jött a Szigetre, de azt se feledd, hogy bizonyos kérdéseink igen intim részleteit érinthetik a megkérdezett életének. Légy nagyon tapintatos, hiszen szívességet kérsz egy idegentől! A válaszokat egyértelműen rögzítsd a kérdőívben. Kék vagy fekete golyóstollat használj és a javításokat jól olvashatóan jelöld. Pontosan jegyezd le a válaszadó szavait, mert az ő megfogalmazásai a fontosak, nem a Te "értelmezésed"! Ha kevés a hely a válasz rögzítésére, bátran felhasználhatod a kérdőív bármely részét az információk rögzítésére, csak egyértelműen jelöld, hogy mely megjegyzésed mely kérdéshez tartozik. Törekedj arra, hogy a nyitott kérdésekre is "lényegre törően rövid" válaszok szülessenek! A kitöltött kérdőívet csak a kutatás vezetőjének, illetve az általa megbízott személynek mutathatod meg, adhatod oda!

Jó munkát! Budapest, 2011. augusztus 8.

Krisztián Viktor ZSKF TKK kutatásvezető Mobil: 70/409-18-63

203 9 198



SZIGET-KUTATÁS 2011 „TÉR-IDŐ KVÓTÁJA” (IDŐINTERVALLUMOK: 1. = 10:00 - 13:59; 2. = 14:00 - 17:59; 3. = 18:00 - 22:00 ) Kérdező sorszáma

Kérdező neve (mobilja)

Párja

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

-LET

Augusztus 10. SZERDA IDŐINTERVALLUMOK

Augusztus 11. CSÜTÖRTÖK IDŐINTERVALLUMOK

Augusztus 12. PÉNTEK IDŐINTERVALLUMOK

Augusztus 13. SZOMBAT IDŐINTERVALLUMOK

Augusztus 14. VASÁRNAP IDŐINTERVALLUMOK

IDŐ:

1

1

1

1

1

TERÜ

2

3

2

3

2

3

2

3

1 1

2

3

ME ETI NG

2 3 4 5 6

Pró ba

IDŐ:

1

1

Pró ba

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

ME ETI NG

2 2 3 4 5 6 IDŐ:

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1 2 3

Pró ba ME ETI NG

3 4 5 6 IDŐ:

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1 2 4

3

Pró ba ME ETI NG

4 5 6 IDŐ:

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

1

2

1 2 3 5

4

Pró ba ME ETI NG

5 6

Minden időintervallumban 4 (+/-1) kérdőívet kell készítened! Összesen tehát 40 sikeres kérdőívet kérünk!

10 204 198

3



___________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ___________________________________________________________________________________________________


11 205 198

KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

Recommend Documents