HAVI FOLYÓIRAT j A ZENETUDOMÁNY ÉS HANG- * VERSENYÉLET KÖRÉBŐL BÍ S SZERKESZTI JÁROSY DEZSŐ \ TARTALOM

fcHfiBBii»íiiBSBii£iÉfiBaBBBBBBBBBBBBSBiiBBBBSBBBBBBBBfiaaafifiaBBBBfiafiBBBBaBBB3iiBBHiiB

Z en ei S zem le

! ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ K B ■ ■ ■ > ■ ■ ■ ■ 0 1 ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ I B I I I K K ■ ■ ■ ! ■ ■ ■ ■ ■

■ ■

\ l

*

R R

HAVI FOLYÓIRAT j A ZENETUDOMÁNY ÉS HANGVERSENYÉLET KÖRÉBŐL

BÍ

■

r

m

S

SZERKESZTI JÁROSY DEZSŐ

Bi

\

ki

m

b:

b

; KI

KI

k

ELSŐ ÉVFOLYAM

«*

4. SZÁM * JUNIUS

BI

S B

*

B

TARTALOM. V ezércikk: J á ro s y Dezső, Zenei Műbírálat. — Zenetörténelem : B lo ch József, Régi olasz hegedűk. — Zeneelm élet: D r K o d á ly Z o ltán, Ötfokú hangsor a m agyar zenében. — Zenei N evelés: M o ln á r A ntal, M agyar kontrapunkf. — O p era: Sebestyén Géza, A vidéki opera kérdése. — A rck ép : F o d o r G yula, Lányi E rn ő. — H áború és Z en e: A holnap zeneművészete. — Zenei Élet. — R ö v á s : A Várszínház kamaraestéi. — A wagnerellenes Amerika. — H írcsarnok. — Irodalom .

U

2 enei Özem le

Iskola-, Zenekari és Hangverseny-hegedűi^™"’1’ REM ÉNYI MIHÁLY

a

m a g y a r kiráiyi

Z e neakad ém iai

házi

hangszerkészítőjétől

vehet.

R E M É N Y I h eg ed ű k észítési m ű term e B u d a p e st, K irá ly -u . 5 8 . T e le fo n 8 7 - 8 4 . L egdúsabb v álaszték mesterhegedük-, cellók-, to k o k - és k v in ttis z ta hangversenyhúrokban. Elsőrendű javítási műterem. R e m é n y i hang­ fokozó geren d ája által bármely hegedű vagy celló s o k k a l jotib, nem e­ s e b b és nag yo b b hangot kap. Kezesség minden eg y e s hangszerért. Régi hangszerek vétele, ela d á sa, cse ré lé se . Kérjen árjegyzéket hegedűkről.

^Z

)élmagyarországi Seszámitolóbanh ck.~cT. ^ e m e s o á r-^ e h á ro s

H aas Fülöp és Fiai c s. é s kir. szab. s z őn ye g- és b uto rszö v etg yároso k

T e m e s v á r -B e lv á r o s , F e r c n c jó z s e f-ú t, ts 4-5 L ö ffle r-p a lo ía . Telefo n 15—92.

Telefon 15—92.

—o

8 4—1(1

Állandóan nagy vála sztékban kap­ hatók s aját gyártmányú és valódi perzsa szőnyegek, asztal- é s ágyterílök, ottom ántakarók, függönyök, paplanok, flanelltakarók. k o c sita ka ­ rók. kocsitakarók, mindenfajta bútor­ szövetek, c o c u s s ző n y e g ek é s lábtör­ lők, fürdöszobagyékények valamint minden sza km áb a v á g ó cikkek.

ÉLMAGVARORSZÁOI

I

GAZDASÁGI BANK R.-T. K ö z p o n t: B e lv á r o s ,L o s o n c z y -té r 9. F ió k p é n z tá r: Jó z s e fv á r o s , K ossu th L a jo s -u tc a 9. sz. Bil/e'd, B uziásíürdő, G yertyám os. Jánosfölde. N a g y k á ro ly fa lv a , Kevevára, Óbessenyö, O raviczabánya, Per/asz, Vinga.

Kirendeltségek:

R é s z v é n y t ő k e ............................................... 5,000.000 korona. T a r t a l é k a l a p o k .................................................... 1.900.668 korona. B e t é t e k ................................................................... 11,000.000 korona. E lfo g ad betéteket takarékpénztári kön yv ecskékre, folyó- és cse kk szá m lá n a leg­ e lő n y ö s eb b feltételek mellett. Jelzáloghitei és váltóleszám ítolás. E lő le g e k álla m ­ papírokra, záloglevelekre és részvényekre. Felekkel való érintkezés c s a k délelőtt. ». V a sá r- é s ü n nepnapokon a bank zárv a van.

J

f

1

J

/ 7 C

. Z JO

C

\

J

6 4— ~

1

J A cs. és k ir . u d v a ri zo n g o ra g yá ro so k

1 1/A B udapest,G izetlatér,H aaspalotaLem .

A leg jo b b ^zongoráknak mint: Bösendorfer._ Bechstein, Schiedm ayer, Qönisch, Steck, Thiirm tgrfpi'ok.sch, W írth slb., továbbá a P ianola zo n g o rá zó‘ kkészüléi é szü lé k egyedüli képf. " ’ ' i X viseleté Mag y a ro rs z á g oq. 39 3 - 1 0

(á

;•)

~

Kit Zfü-lu^ilü

2

enei

III

Előfizetőink Szíves Figyelmébe! Lapunk mostani szám ának késői megjelenéséért igazo lással tarto­ zunk. Meginduló folyóirat terjesztése c sa k is oly módon eszközölhető, ha a címek, melyekre a mutatványpéldányokat küldjük, megismerkedvén a lap tartalmával és irányával, arra előfizetnek. Abban a hitben voltunk, h ogy a harmadik szám m egjelenése után e helyzet minden bizonnyal bekövetkezik. T á jé k o z á st szerzünk megrendelőink számát illetőleg s meg vagyunk kímélve a fölösleges túlkiadástól, hogy haszontalan mennyiség­ ben nyom assuk és küldjük a folytatólagos mutatványpéldányokat. E z a reményünk azonban junius derekáig nem valósult meg, annak d acára, hogy külön felszólításban kértük vagy az előfizetőkhöz való határozott csatlako zást, v agy a mutatványszámok visszaküldését. Három hétig kellett várnunk, míg végre a negyedik szám megjele­ nésével oly tisztázott helyzethez jutottunk el, mely az aggod alm akat el­ oszlatja s a számfeletti mutatványpéldányok költségétől megkímél. Amidőn eme indokolásunkkal egyidejűleg előfizetőink szíves elnézéséi kérjük s a következő sz ám ok zavartalanul pontos megjelenését Ígérjük, legyen s z a ­ bad ezúttal lapunk minden barátját nagy tisztelettel

a lapnak ismerősei között való fokozott terjesztésére felkérnünk. Folyóiratunk kiállóba a kezdet tűzpróbáját s első szá m á b an hirdetett programmját sziklaszilárdan óhajtja megvalósítani. — Ma m ég áldozattal járó a mi munkánk, de az osztatlanul kedvező fogadtatás, melyben részünk volt, kitartásra serkent. N agyon kérjük olvasóinkat, terjesszék lapunkat mindenfelé s jelezzék a címeket, hová mutatványszámokat küldhefnenk. A kiadóhivatal m a m ég abban a helyzetben van, hogy tudja pótolni a hiányzó szám okat. A legjobb lap is c sa k akkor teljesíti publicisz­ tikai hivatását, ha nagytöm egű érdeklődés áll hasábjai mögött. A következő szám ot rövid időn belül veszik kézhez olvasóink. N agy a bizalmunk, h ogy híveink tábora szám ról-szám ra izmosodik. Az ehhez való szíves közrem űködést kérjük lapunk minden előfizetőjétő l! Mély tisztelettel a

Zenei Szemle szerkesztősége és kiadóhivatala. . Tem esvár, I., Nagykörút.

enei

IV

M < ?crh ÍV Ó 1 lV ^ ^ ilIV V J

az Első Temesvári Szeszégető és Finomító Részvénytársulat

1917. évi julius hó 18-án, szerdán, délelőtt tíz órakor Tem esv árod a Tem esvári B a n k és Kereskedelmi R.-T. tanácsterm ében tartandó

rendkívüli közgyűlésre. N APIR EN D: 1. Az i g a z g a tó s á g indítványa a részvénytőkének 2500 darab új részvények k ib o c sá jtá s a által 3,5000.000 ko ronáról 4,000.000 korona felemelése iránt. ‘2. Alapszabályaink 7-ik § - á n a k m ódosítása. 3. E s e tle g e s alapszabályszeríí indítványok. Azon részvényes, aki a közgyűlésen résztvenni óhajt, v a g y m agát kép­ viseltetni a karja , tartozik az alap szab ályo k 23. § - a értelmében részvényeit szel ­ vényeivel együtt le g a lá b b nyolc nappal a közgyű lés előtt, tehát legkésőbben 1917. julius ! 0-ig a T em esvári B a n k és Kereskedelmi R é s z v é n y tá rs a sá g pénz­ táránál, a M ag y a r B a n k é s Kereskedelmi R é s z v é n y tá rs a sá g Budapest főpénz­ táránál. v a g y a M agy a r B a n k és Kereskedelmi R é s z v é n y tá rs a sá g wieni fiókjánál letétbe helyezni. je gyzet: A la pszab ályaink 24-ik § - a értelmében minden 25 részvény egy szavazatra jogosít. T em esvár, 1917. évi junius hó 29-én.

Az ig a z g a tó s á g .

Temesvári B és K ereskedelm i Részvénytársaság j Saját tőke 5 millió korona — Alapítva 1 9 0 6 . Központi váltóüzlet: B elv áro s, Jen ő h erceg -tér 3. sz. ( S a já t intézeti ház). — G y árv áro si F ió k : F ő u tca , V áro si

bérpalota, telefonszám : 1 0 1 3 . — Józsefvárosi F ió k : Kossuth L ajo s-u tca 11, telefonszám : 9 0 8 .

M agyar Királyi szab. Osztálysorsjáték főelárusííója. M agyar Királyi Államvasutak Menetjegyirodája. „Hungária4* Ált. Bizt. R észv.-T árs. vezérügynöksége. Kisbirtokosok O rszágos Földhitelintézet képviselete. T akarékbetétkönyvek kibocsátása előnyös kam atozással. — C sekk-, F o ly ó - és O irószám lák. — M indennem ű idegen p énzek vétele és eladása. — M indennem ű é rté kp a p íro k vétele és eladása. — V áltók és tözsdem eghizások elvállalása. — É rté k p a p íro k megőrzése és kezelése. — E lőlegek É rté k p a p íro k ra . — S zelvények és k is o rs o lt cím letek beváltása és leszámítolása. — C se kk u ta lv á n y o k és h ite l­ le ve le k kiállítása. — V á ltó k leszám ítolása és beszedése. — Szesz-, sör-, és cu koradóhitelek. — S o rs o lá s o k b ó l fo ly ó veszteségek e lle n i biztosítása. — H a d i­ fo g o ly átutalások. — B ankm űveletekre vo n a tko zó fe lvilá g o sítá so k megadása.

^ c n ei Özemle

V

Klasszikus Z enepedagógiai Művek

K iv á ló b e c s ii i r o d a l m i m ű v e k a m ű v e lt k ö z ö n s é g s z á m á ra . M a g ya rtű zh e lye krő l. Irta RáczMiklós.

B eetboven-S zonáták 4 köt. á 1< 2.40 B e rtin i, 12 kis darab, op. 100,

E rzsébet k irá ly n é . Irta S t á r a y Irma

op. 29, op. 32 á

. . . .

K C hopin K e r i n g ő i K C iem cnti S zo n a tin á i . . . K C ra m e r-E tiid ö k 4 kötetben á K C zerny, S c h u l e der S ch a u fahigkeit, 4 kötetben á . . K C z e rn y , op. 159, 100 Ü bungssliieke 2 kötetben á . . . K C ze rn y, Kunst der Fingerfertigkeit 6 kötetben á . . . K C zerny, Vorschule der Sehaufa h ig k e it K H aydn, S z o n á tá k . 4 köt. a . 1< Hummel, L o se Blalter . . . K P ozdina, Tonleiter-S tudien . K S chubert - E rdstein, B 1u m en le se K H um m ei-R oscnkunsp, S T a nzstiieke, nég ykezes 2 köt. á K K aphatók: «

Ú jd onság. 3.— .

Dicsőség mezején. Irta Sienkiewicz. 4.— . grófnő. 2.— . //. Vilmos császár. Irta G o n d a H en­ rik. 2.— XV. Benedek pápa. lila De W aal Antal. 2.— . G ró f Széchenyi Istvá n élete. Irta Friedreich Antal. 2 kötet. 20.— . A háború lelke. Irta P ro liászka Ottokár. 4.— . M a g ya ro k vigasztalása. Irta V a s s József dr. 5.— . A sszo n yi életművészet. Irta özv. B áthory Nándorné. 3.— . A nagy esztendő. Irta Landauer B éla. 2.50. A fö ld re fo rm . Irta D a m a sc h k e Adolf. 1.50. A m agyar föld. Irta Wenninger Mátyás. 2.— .

1.28 1.60 1.60 1.28 — .80 — .80 — .96 1.60 2.40 — .80 1.60 1.60 1.60 í —in

Megrendelhetők

A S z e n í-lstv á n -T á rs u la t k e re sk e d é s é b e n

B á rd F e r e n c é s T e s tv é re zen em ű k e re sk e d é s é b e n

könyv-

B u d a p e s t , IV ., K c c s k c m é t i - u t c a 2 .

B u d a p e s t , IV . K o s s u th L a jo s - u t c a 4 .

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

I

í FIG YELEM ! ■ É le tb izto sítá so ka t o rv o si vizsgálattal * minden elképzelhető módozat melB lett vállalunk. ■ N épbiztosítá sokat kötünk már 100 * ko ron a biztosított ö ssze gtő l kezdve B 2000 ko r o n á ig orv o si v izsgálat nél■ kiil e lő n y ö s havi díjfizetési feltételek 5 mellett (ilyenek e lérés esetére, h o zo b mánytőkére, katonai és ö n á lló s ítá s i ■ seg é ly re , temetkezési seg ély re). * Tem etkezési segélyző tá rs u la to k a t i létesít minden községb en leányintéz■ menyünk a „ G ondviselés “ o r s z á g o s ! központi segélyző-társu lat, B u d a a pest, Kálvin-tér. ■ Tűz, jég, betöréses-lopás és balesetJ ká ro k ellen biztosítunk. J

Fe lv ilá g o s ítá ss a l

G

szív esen

■ ■ B ■ * ■ * ■ b ■

5 b ■ * b

■ J

szolgál a “

azdák Biztosító ■ Szövetkezete ■

\A7egenstein ” ♦ 4

X

E ls ő d é lm a g y a ro rs z á g i o rg o n a é p ííő m ű in tézet v illam os ü zem re b e re n dezve.

♦ ^

S z állítan a k kitűnő leguja b b rendszer szerint készített

♦

pneumatikus orgonát

♦

bármily n a g y s á g b a n a le g o lc sób b á ra k mellett.

♦ ♦

+ + + * +

Budapest, IX., Kálvin-tér 10. sz. ■ A s z ö v e tk e z e in é l b iz t o s ít a n i h a z a f ia s k ö t e - ■ le s s é g ! A ltr u is fa in té z m é n y ! ■

X

24 4—5

b

Tem esvárott

♦ J

* + + + ▼

ig a z g a t ó s á g a

Lipót és Fia

X

M in d e n n e m ű ja v ít á s o k a t , á té p íté s e k e t, k i t i s z t ít á s t , h a n g o l á s o k a t , v a la m in t o r g o n á k évi g o n d o z á s á t, jó k a r b a n t a r t á s á t o lc s ó n v á lla lu n k . Az 1901. évi m akói ip a r- é s g a z d a s á g i k iá llitáso n n ag y d ísz o k lev é lle l kitüntetve. Az 1896. évi k iá llítá so n a n ag y m illenium i érem m el kitüntetve. S ü r g ö n y e im : W eg e n stein . K ö lts é g v e té s se l é s ra jz o k k a l k ív á n a tra in gyen é s bérm en tve sz o lg á lu n k .

:

♦♦

x

♦ ♦ ^ ▲ ^

enei Özemle

VI A szíves m eg ren d e lést <1 k iad óh iv atal cím ére ('7'em eővár. /.. Nagykörút) kérjü k .

TV/Ti I \ / f A < i 7 T IT V / T T Á D 1V 1 L 1 V 1 - < _ ) / ^ l V _ > l l v l 1 / \ 1 V . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..........

fc g y s z e rl b e ik ta tá s e gye s >n ezőn egy k o ro n a , kettős m ezon két k oron a.

M Á RK U S L1LY

(S á n d o r G r z s i kamaraénekcsnö, a M. Kir. Operaház tag/a (Budapest, jltidrássy-ut <59.

z o n g o ra m ű v é s z n ő

Budapest,

V .,

Lipót-kürút

7.

S z . Marschalkó Rózsi

Dr. Székelyhidy Ferenc

o pe ra é n e ke sn ő , m e zzoszo p rá n

opera é ne ke s, te n o r

Budapest. VII., E rzsébet-körút 58.

Rónay Ödön

Kresz G éza

d alénekes

Budapest,

V I..

heg e d üm ű vé sz

Szív-u. 50.

11 57.

;

Berlin, W. P a s s a u c r s lr a s s e 28.

S Z E M E R E ÁRPÁD a M. K ir. O p e ra há z ta g ja , B a rito n

Budapest. VII.. Erzsébet-körút 5S. .1

T elefo n szám 2 6 9 .

A lapítfatoíf 1 8 6 5 .

T á v ira tc ím : W e ism ay r T e m e s v á r .

EMMER FER EN C utóda

W e is m a y r f e r e n c Tem esvár-Belváros, Hunyadi-utca. =»=

k a l a p - , férfid ivat-, v a ­ d á sz -, u tazási eszk ö zö k , d í s z m ű - és k a t o n a i e g y e n r u h á z a t i cikkek r a k tá r a . :

=8=

Uj ifjúsági zongoram űvek:

j

Tokaji gyógybor betegeknek, a já n d é k n a k a lkalm as, p o s ta cs o m a g o k b a n . S z o m o r o d n i ...................................K 18.50 A s s z u ....................................................K 25.— V e g y e s e n ........................................ K 22.— É d e s szomorodni . . . . K 24.— Ü r m ö s ..............................................K 18.— frankó. Hordóvételnél o l c s ó árak.

S ö c h t i n g Emil op. 155: F ü rs K inderherz. két füzet á I márka. H úsz ig en k ön n y ű , d a lla m o s zo n g o ra d a ra b .

S ö c h t i n g Emil op. 154: In W atd und F lu r, 12 szám á — .75 márka. T iz e n k ettő k ön n y ű , d allam o s é s je lle g z e te s z o n g o ra d a ra b .

J ♦ I * 1 I I

t S z t a r e c z k y G éza, sz ő lő b irto k o s |

Kiadó:

T o l c s v a T o k a j m e lle tt.

♦

J.Schuberthu.Co.,Leipzig.

♦♦♦♦

50 3 —10 ♦

=8==eű

Csaszarfurdo

B U D A P ES T E N . N y á ri és té li g y ó g y ­ hely. a m ag yar irg a lm a sre n d tulajdona. E ls ő ra n g ú kénes h é v v iz ii ra d io a k tív _____________________________________________________ g y ó g y fü rd ő ; modern berendezésű g ő z ­ fürdő, kényelmes iszap fü rd ő k, uszodák, tö rö k -, k ő - és m á rv á n y fü r d ő k ; hőlég-, szén­ savas- és v illa m o s v íz -fü rd ő k . Iv ó - és belégzési kú ra . 200 kényelmes lakó sz ob a. Szolid kezelés, ju tán yos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld Az ig a z g a tó s á g .

CIPÓ H ölgyek

CIPÓ = = CIPÓ i U rak

éess

érd ek e, h o g y cip ő sz ü k ség letü k et c s a k is a

G yerm ek ek

4 4 —10

HUNGÁRIA cip ő ü zletek útján s z e re z z é k be.

T e m e sv á r-B e lv á ro s.

S zab o tt árak .

Telefon 1 1 —5 1 .

:

Slőfizetési ár egész éore tizenkét korona, félévre hat korona.

2 enei özem le

őzerkesziöség-kiadóhioatal: Temesvár­ ié i n áros, Tíagyköriíf.

(Jiaoifolyóirata zenetudomány és hangoersenyélet köréből. Szerkeszti + ffárosy cÜezső

cTemesoár, 1917 ffiunius hó

e is ő évfolyam, negyedik száarn.

Vertei fMűbírálat. nevezetes kritikai per, mely a közelmúltban a német zenevilágot foglalkoztatta, egész jelentőségében utalt reá a zenei műbírálatnak vajúdó és forrongó kérdé­ sére. A per részletei nemcsak az igazság és jo g ­ keresés fórumait érdekelték, hanem irodalmi vitát támasztottak, melynek folyamán hajszálpontosan nyert beigazolást a szomorú való, hogy a zenei műbírálat kérdése valójában a krizis két­ ségbeejtő pontjához jutott el. A német szaksajtó áíérezte a szomorú tanulságokat, melyek a per aktáiból kétségtelenekké lettek. Megnyitotta hasábjait, hozzászólásokat sürgetett s a zavaros irodalmi lármában a sötétség és tájékozatlanság ma föltétlenül ijesztőbb, mint bármikor. Nemcsak részletek vita­ kérdései váltak reménytelenekké, hanem a szellemes hozzá­ szólók szinte tragikus jóhiszeműséggel árulták el, hogy alap­ vető kérdésekre sincsen egységesen kialakuló válasz. Bántó tájékozatlanság és zavarosság nyilvánul meg a műbírálaí lényegét illetőleg, mikor pedig a műbíráló egyéniségénék és minősítésének kérdése vetődik fölszínre, a szubjektív hamis­ ságok oly megtévesztő lármája kerekedik felül, hogy a meg­ értés minden távoli reménye ma csalékony délibáb. Közben elkalandozunk a műbírálat történetének útvesztőiben s kétség­ telen bizonyossággal állapítjuk meg, hogy itt fölíétlen hanyat­ lással állunk szemben. A műbírálók átlagosságot vittek a műfajba, kiemelkedő óriásaik nincsenek s elevenen javító hatásuk, a művészetre mintha csökkenőben volna. Az alapos németek tehát minden publicisztikai erőlködésük dacára még zavarosab­ ban hagyták el a polémia talaját s egész munkálkodásuk csupán útmutatás volt, hogy itt nagy iskolára, új rendszerre s alapos tanulmányokra lesz szükség, hogy a reménytelen hely­ zet jobbra forduljon.

110

b é r ié i Özemle

Hogy a műbírálat esztétikai értelmét csak röviden érintsük, egy pillanatig sem szabad felednünk az ősigazságot, hogy a zenei műremek magával a holt partitúrával, vagy annak még oly pontos előadásbeli visszaadásával sem lehet elintézve. Az élő műremek közlékenységen épül föl s a művészet kultúráját nem a termelés dönti el egyesegyedül, hanem a lényegéhez tartozó fogyasztásnak mérve és éríelrnessége. A műremek tehát akkor lesz a kultura közkincsévé, ha minél szélesebb rétegek értelmi világához férkőzik. Innét a szellemes esztétikai megállapítás, mely szerint a műremeknek kettős vetiilete van: a szubjektív s ez az alkotó művészé, azután az objektív, ez a hallgató közönség. Az a műremek, mely a premiéren túl is maradandó művészeti gyönyört táplál a lélekben, s szinte a halhaílanság jegyével lép életútjára, ez tölti be valójában kulturhivaíását. Az objektív veílilet munkája azonban nem lehet cél- és rendszernélküli. A hallgató közönség munkájáról számadással tartozunk. Ítéletet kell mondanunk s mikor egy új mű, vagy új művész bemutatkozik, az ezerfejű Cézár, a közönség nem maga teljesíti az ellenőrzésnek és ítélkezésnek jogát és kötelességét, hanem azt átruházza képviselőjére, a műbírálóra. E z utóbbi, mint a közönség értelmiségének legmagasabbfokú megbízottja a sajtó szócsöv én ad számot s szinte folytatólag a nagyközönség ítéletére bízza, mennyiben teljesítette igazság- és művészeti ítélkezés szempontjából az adott megbízást. A műbiráló tehát megbízásból cselekszik s kritikai el­ könyvelése a szó valódi értelmében m essze túlhaladja azt a szubjektív fölfogást, melyet sokan a bíráló egyéni minősítésének kívánnak betudni. A megbízásból cselekvő műbírálat valódi értelmét kezdettől fogva akkor hamisították meg, amikor különbséget tettek a napisajtó és a szaksajtó műbírálata között. Elvi szempontból kétségtelen, hogy a kettő között terjedelmi és esztétikai különbség van. A napisajtó műbírálója a nagy tömegnek szánja mondanivalóit. Kritikai megállapításainak indokolásában tehát nem a lényegen, a közös megfigyelési alapon fog változtatni, hanem a közlés módjában lesz különbség. A szaksajtó kritikusa nem népszerűsít, hanem az objektív meg­ állapítás terén marad. De éppen a közlési könnyedség, annak egyszerűsége és érthetősége volt az a veszedelmes engedmény, mely a zenei műbírálat kérdését krizis elé állította. A zenei műbírálónak nemcsak publicisztikai készséggel kell rendelkeznie, hanem rendkívüli zenei képességekkel kell fölruházva lennie. Történeti és esztétikai látókörrel kell bírnia, kiváló

enei Ózemle

111

síilusérzékének kell lennie zeneszerzésben, hangszerelésben, vala­ mint az egyes hangszerek virtuóz telyesítőképességének föl­ ismerésében is. A zenei műbírálat dekadenciájának ma legkétségtelenebb kritériuma, hogy irodalmi forma lett belőle — művészet a művészetért. A zenei bírálat önmagáért van. Nem az előadott műhöz, vagy előadáshoz való viszonyáért. A bíráló kifogás­ talan zsurnalisztikái formát nyújt, szóval kellemes olvasmányt tálal föl. Másodrangúvá lesz a műbírálatnak az az eredeti hivatása, hogy először hű krónikása a zenei eseménynek, másodszor, hogy a kritikai megállapításoknak javííaniok kell. E z az emberbaráti szándék mintha teljesen kiveszett volna a m a műfajából. Persze rendkívül elősegítette e krízist az a körülmény, hogy irodalmi nyelvünk egész Európában a kifi­ nomodás olyan határáig jutott el, melyen belül a szóvirág a szóvirágért van s nem a gondolatért. Bármennyire is hang­ súlyozza az irodaimi katedra, hogy a stílus eme finomodásának átmeneti állapota után újból a gondolatnak kell győznie. Mily messze van tőlünk ez idő s addig mi lesz velünk? Míg a nyelv egyszerűbb volt, addig tőről metszett tőmondatok adták a helyzet kritikai képét. Ma a dolog teljesen megfordítva v a n : a kritika szubjektív élmény, melybe beleszól itt-oft az ö s s z e ­ köttetés, az érdek, a klikk szelleme, szóval minden csak nem az objektív igazság. Minden nyelv terén önálló zenei frazeo­ lógia alakult már ki s jaj annak, ki elmult évtizedek nyelv­ szellemében mer m egszólalni: gúny és gáncs éri ezért. A dolog lényegéből következik, hogy a zenei műkritikának ez elfajulását a modern zsurnalisztikái nyelv követelményei hozták magukkal. A kifinomult frazeológia, a szavakkal való éktelen zsonglőröskedésnek eme érthetetlen zaja közben alig tudunk kihámozni e kritikából néhány elmélkedésre érdemes gondolatot. Az olvasó pedig hiába keresi a régi klasszikus műbírálók típ u sát: a műfaj az átlagosság keserves színvona­ láig jutott el s többé nem tud a művészet fölé helyezkedni sem mint tanácsadó, sem mint bíráló fórum. Ennek a kriti­ kának tehát az lett a következménye, hogy a gyakorló mű­ vészet teljesen magára marad. A bírálat szavait hiába gyűjtik csokorba az impresszáriók és hangversenyirodák, a közönség komolyabb fele nem veszi fel őket úgy, mint szerzőik azt elvárják. S minthogy a modern ember egész gondolat- és érzésvilága úgyis az idegbehatások fájdalmas külső befolyása áll, az önálló irodalmi forma tévedéséhez társul szegődik még a hangulat és a szeszély. E z utóbbi befolyásának tulaj-

112

^jenei Özemle

donííható azután, hogy a szakértelemben és iíéllező tehetség­ ben szűkölködő műbíráló az impresszionizmus sikamlós út­ jára lép s végelemzésben a kritika is annak az irodalomnak és művészetnek lesz édes testvére, mely már beláthatatlan idők óta írta zászlajára az impresszionizmus jegyét. Az ötletnek e műfaja többé azután művészeti jogosult­ sággal sem léphet föl, tehát nem m űbírálat. A helyzet e reménytelenségével szemben sokan a szaksajtóbau keresik üdvösségöket. De ezeket is csalódás éri. Nem szólva arról, hogy a szaksajtó kiépítése a legtöbb országban még igen sok kívánni valót hagy maga után, közelfekvő a veszély, hogy a beteg kritikai szellem ide is átcsap s az irodalmi zsonglőrösködés impresszionizmusa a szakembereket is rabul ejti. Amint viszont éppen a szaksajtónak egy szépséghibája, hogy akkor hozza már az előadott művek kritikai elemzését, mikor azok íöbbé-kevésbbé elveszítették időszerűségökeí. E néhány gondolat világánál tekintsünk kissé befelé s a német per ötletéből vizsgáljuk a magyar zenei műbírálaí jelenlegi állapotát. Ki előtt nem világos már az örökös circulus vitiosus, amibe belejuíoítunk. Miután a zenei műbírálat ma egyre kiélezte az irodalmiság követelményét, a műkritika virányai felé azok eveznek, kik nagy nyelvkészséggel rendel­ keznek ugyan s virtuóz írásművészettel vetik papírra mon­ danivalóikat, de akiknek szakszerű zenei műveltsége sok kívánnivalót hagy hátra. így történt, hogy egyes esetekben analfabéták jutnak szóhoz, kik nemcsak hallgatókat és művészt vezetnek félre, hanem tényeket is meghamisítanak. Hazai viszonyaink között ez a veszély kétszeres, mert gyermek­ cipőkben járó sajtónk még nem rendelkezik azzal a nagy publicitással, mely megdönthetné a napisajtó hamis beállítását. A másik nagy baj, hogy a kritika is beiejutoít a politika szomorú forgatagába. Állami intézetekkel szemben akárhány­ szor olyan kiélezetten elfogult álláspontokkal találkozunk, hogy mindenki mosolyogva teszi le azt az újságot, melynek hom­ lokára az elfogultság szavát kellene odaírnunk. Németország minden műbírálati dekadenciáját egy nagy és félvéríevett tábor ellensúlyozza: a komoly zenei tudo­ mányosság. A zenei észlelés nem állapodik meg a napikriti­ kánál, hanem a tudomány górcsöve visszatekint, összefoglal s egységes szemlélet alatt dönt. A napisajtó téves megálla­ pításait ott elfelejtik, ellenben a tudományos könyv tételei megdöntheíetlenek. Ezzel szemben magyar földön ki nem venné észre ama végzetes veszélyeket, melyek a téves napi kritika

2

enei Özemle

..............................................................................

IM f

113

llllP H ’ e

kizárólagosságából fakadnak. Tudományos könyvünk nincsen s a kritika reáerőszakolja állásfoglalását a hiszékeny jövőre is. Zenei életünknek oly sok vajúdó problémája hever előt­ tünk. Aki kissé is tekint bele a zenei műbírálat nagy zene­ szociális jelentőségébe, lehetetlen, hogy észre ne vegye, hogy a legsúlyosabbak egyike ez a kérdés. Tegyék szívökre kezöket a redakciók. tegyék szívökre kezöket a műbírálók s mikor álmos fejjel viszik koncert után kézirataikat a redak­ cióba. gondolnak-e arra, hogy kulíurnevelő munkájuk nem az impresszió és irodalmi fényűzés sikamlós talaján épül föl, hanem azon, melynek ajatjára a föltéílen szakértelem és bírá­ lati képesség kettős előföltéíelei vannak reájegyezve. ‘Temesvár.

ffárosy ‘Dezső.

I ^eneiörlénalem L l ö cJlég i olasz hegedűkről. Irta : dŐloch Jó z s ef, az o rs z . m. kit

+

I.

zen eak ad ém ia tan ára.

í, B e v e z e t é s . A régi olasz hegedűk problémája — eltekintve a fizikusoktól és a hangszerkészítők nagy táborától — nemcsak a művészeket foglalkoztatja régóta, hanem a zene iránt érdeklődők nagy tömegét is. De nem csupán ez indított arra, hogy e kérdést tárgyalás alá v e g y e m ; teszem azt főleg azért, mert annyi különös nézetet, annyi ellentmondó kommentárt lehet hallani és olvasni erről a témáról, hogy talán nem lesz szükségtelen kissé közelebbről megvizsgálni és pártatlan kritikával reávilágííani arra a so k tévedésre, mely a századokon át látszólagos ig a zság g á lett és úgy­ szólván már az em beriség vérébe átment. E rövid tanulmány keretében természetesen c sak a főbb mozzanatokat érinthetem, kimerítő tárgyalásukhoz v a sk o s könyvet kellene írni. M ég megjegyzem, hogy mindaz, ami itt a hegedűről szól, egyszersmind a többi von ós hangszerre is vonatkozik. II. A h e g e d ű k kijátszása. Kezdjük a régi mesével, a kijátszással. (Tudom, ez ro s sz szó, de nem ismerek jobbat.) A hegedűt nem lehet kijátszani, már abban az értelemben nem, hogy hosszú éveken át való játszással javítsunk rajta, mert az nem lesz jobb, inkább rosszabb. Ha jó a hangszer, az mindjárt jó ; jobb nem lesz az sohasem. Corelli egy egészen új Stradivarius-hegedűn játszott nyilvánosan, melyet úgyszólván a műhelyből egyenesen a pódiumra vitt és az oly fényesen hangzott, mintha a legjobb kijátszásnak örvendezett volna. Már Fétis, a híres belga zenetudós is állította, hogy a jó hegedű mindjárt jó és hogy játék által nem javul. Hát mi történik ily en k o r? Az, hogy az illető, aki kezeli, mindjobban megismeri,

114

2

enei Özemle

fogásához, hangjához hozzászokik és niindiigyesebben játszik r a j t a ; ezáltal idővel csengőbbnek hallja. Játék közben ó'lesz melegebb, nem a hangszer. Tehát előáll a fülre nézve ugyanaz, ami a szemnek az optikai csalódás, v a g y i s : a k u s z tik a i csaló dá s. Hasonló c salód ásn ak vagyunk kitéve, ha e g yszer-m ásszo r konstatáljuk, hogy hegedűnk tegnap sokkal jobban hangzott, mint ma. Ilyenkor nem a h a n g s z e r változott, hanem játékunk, vagyis m i. Az eredményes kijátszás állítólag úgy történik, hogy a hegedű belsejében a hanghullámok hosszú éveken át ide-oda verődnek, miáltal a fa megpuhul és ezáltal a hang is puhább, szebb és jobb lesz. De akkor miért nem történik ugyanaz m ás hangszernél is, pl. a z o n g o r á n á l? Másik m agyarázat szerint a so k játszás által a molekulák kedvezőbben elhelyez­ kednek. E z fizikai szempontból tarthatatlan. Mégis, miért hittek századokig és miért hisznek ma is a k ijá ts z á s b a n ? A régi olasz mesterek nem ismerték a kijátszást. A mese úgy keletkezhetett, hogy az olaszokat követő kom olyabb hangszerkészítők, noha jó anyagot vettek és gondosan dol­ goztak, végre is belátták, hogy a ré£i olaszokat meg sem közelítik és ezért mindenféle kifogást kereslek és a dolgot azzal m agyarázták, hogy egyrészt elveszett a régi jó lakk, másrészt, ha majd so k á ig játszák a hangszereket, akkor éppen olyan jók lesznek, mint a régiek stb. A gyengébb hangszerkészítők m eg azért terjesztették és terjesztik ma is, h ogy hangszereik fog y a ték o ssá g á t leplezzék és ezzel a szentenciával valamikor későbben bekövetkező javulás reményét ígérhessék vevőiknek. A játszók pedig a hagyom ány szentesítette szuggesztió hatása alatt állván, szívesen hisznek a hangszernek játékuk által előidézett javulásában. Hasonlókép mese az is, hogy a so k á nem játszott j ó hegedű elveszíti hangját, v ag y jó ideig nem szól. Ilyenkor csak a hegedűlábnak, húroknak stb. rendbehozatalára, vagyis jó felszerelésre van szükség, amihez esetleg félóra kell. Már ezután a jó hegedű egészen jól fog szólani, akármilyen régen pihent légyen. C s a k hozzáértő legyen az, aki megszólaltatja. Paganini hegedűjén, (Guarnerius), melyet Genua v árosa üvegszekrényben őriz, talán ötven esztendeig nem játszottak, v agy ha játszottak is, ez húsz-harminc évi időközökben történt és akkor is c sak rövid időn át. 1905-ban Hubermannak megengedték, hogy rajta játsszék. A v á ros által felvett hivatalos jegyzőkönyv szerint Hubermann egy órán át hegedült, m ég pedig valamennyi hallgaló n a g y g yö n yö rű sé g é re . Egyetlen szóval sin cs megemlítve, hogy a hegedű eleinte rosszul hangzott volna. De ha így is lett volna, ezt sem a han gsze rn e k, hanem az előadó művésznek kellene betudni, akinek bizonyos időre van szüksége, hogy a hangszerhez alkalmazkodjék, hogy ezt m e g szo k ja.1 Miben áll ez a hangszerhez való alkalm azkodás, m e g s z o k á s ? A hegedű egy e s részeinek és segédszereinek elhelyezése és minősége befolyással vannak a hang minőségére és igen fontosak a hegedű m eg­ szólaltatásánál. így a nyak, fogólap, a húrok fekvése, a láb m a g a ss á g a , helyes menzára, gyanta, a vonó szőrének m inősége ■ — mind külön tényezők, melyek az egyes hangszer szerint v á lto z n a k ; tehát meg kell szokni, ha más hangszeren játszunk. Ha meggondoljuk, hogy a hegediilés igen komplikált izomműködést követel meg, mely a saját hegedűn való játéknál, a megszokott lábbal, húrok fekvésével és menzúrájával majdnem aufo1 Itt meg kell jegyeznünk, hogy a s o k á i g tartó légmentes elz árása a hangszernek ártalmas, mert a fa nem holt test, még feldolgozott állapotban sem. A fa ilyenkor is az a n y a g c se re törvénye alá esik, tehát le vegőre van szüksége, kell, hogy lélegzetet vehessen. Másk ülönben megfullad, szétesik — vagy a féreg eszi.

Vertei Özem/e

115

maíikusan beidegződik, ágy nem fog feltűnni, ha ez a bonyolult izommunka más hangszeren nem működik oly hibátlanul, mint a sajátén, melyet már megszoktunk. Az új hegedűnél talán valamivel erősebb nyom ás kell a balkéz ujjainál, mert a húrok kissé m agasabban fe k s z e n e k ; míg az izom­ érzést beállítjuk az ujjaknak erre a valamivel erősebb működésére, addig mindenesetre eltelik bizonyos idő. Hubermannál ez a bizonyos idő néhány percet tesz k i ; sok más halandónál talán néhány hónap is kevés. Hl. A j á t s z ó é s a h a n g s z e r . E z is olyan téma, melyről igen so kat lehet elmélkedni. Jó hegedűs rossz hangszeren is tud játszani, ellenben rossz hegedűs Stradivariuson se tud. S ő t azt lehet mondani, hogy művész­ ember mindig tud. Ennek dokumentálására talán elegendő, ha két esetet elmondok. Az egyik régebben, a mult század nyolcvanas évek vége felé történt, mikor C olonne, a hires francia karmester A ix-les-Bains-i zene­ karával utazgatni szokott. E g y ilyen hangversenyen, mely nagy vidéki varosban, nagy teremben és nagy közönség előtt folyt le, Y sa y e is közre­ működött. De alig, hogy megkezdte B a c h g-moll szó ló-szonátáját, az E -h ár elpattant. Valamelyikünk, a primhegedűsök táborából, rögtön odanyújtotta h a n g s z e r é i; ezt megfogni és tovább játszani — egy pillanat műve volt. A hegedű rossz volt, a zenekari hegedűk legközön ségeseb b fajtájából, Y sa y e előadása mégis fényes művészi produkció volt. Persze, még fényesebb lett volna, ha Stradivariusán játszik. A szép nő akkor is szép, ha egyszerű batisztruha van rajta, de még sokkal szebb, ha „grande foilefte“-ben jelenik meg. A második eset. Mult esztendőben történt, hogy valami nagy mulató­ helyen, mely egyszersmint igen m ag as és ahol több mint kétezer ember volt jelen, belép egy zeneelown, seprűvel a balkézben, vonóval a jobbjában. A seprünyél körülbelül másfél méter hosszá és három -négy centiméter széles, (tehát keskeny) fa-léc, amelyen egy szál húr volt felfeszítv e; alul disznóhólyag díszelgett. A elown leül, ledobja a fent levő seprűt és a lécet cello-módra a padlóra szorítva, kezd egy melankolikus lengyel dallamot játszani. É s most jön a meglepetés! A lehető legkom olyabban kijelentem, hogy nincs azaz Amati-ceilo, amely ennél szebben, nemesebben, szívhezszólobban tud h a tn i; sőt, ami még b á m u la to s a b b : az a hang, amit ebből a — még primitív hangszernek sem nevezhető — lécből kicsalt, két kollégája gitár-kísérete mellett — , ez a hang az égész óriás nagy helyiséget teljesen betöltötte. Nyilvánvaló, hogy az előadó kitűnő cellista, mert művészi izlés, felfogás, frazeálás stb. dolgában elsőrangút produkált, anélkül, hogy jó, v agy c sa k tizedrangú hangszere lett volna. Igaz, teknikai nehézségekkel nem kérkedett, bár a három húr hiánya még ezt sem zárja ki egészen. A dolog így is hihetetlennek tűnt és eleinte azt gondoltam, hogy hallucináció, v agy legalább is képzelődés. Néhány nap múlva újra meghallgattam ezt az előadást, de az első benyom ásom at ez cseppet sem változtatta. Azonban m ég mindig attól tartottam, hogy valami autoszuggesztió h atása alatt állok, míg sokkal később egy igen tekintélyes szakem bernek az enyémmel teljesen m egegyező nyilatkozatát nem hallottam. E z a sz a k e m b er: Hubay Jenő. Tehát nem volt káprázat, hanem v a ló s á g ! E b ből azonban nem következik, hogy a jó hangszer fölösleges, (nem lehet mindenki jó z en eelo w n !) csak az, hogy művésznél m á so d ra n g ú té n y e z ő ; az első az ő hangja, csak azután következik a hangszeré. A jó játszó vonókezelésével és a balkéz fogásaival befolyásolja a húrok rezgéseit, miáltal szebb hangot képez, mint a gyenge játszó. Viszont 1 A cikk egy hónappal a v ilágh áború kitörése előtt íródott.

enei Özemle

116

rsasaoBa

azonban nem lehet tagadni, h ogy a jó hegedű nem csak befolyásolja, hanem inspirálja a hegedűst, noha a hegedű félig-meddig mégis csa k holt tesl, a hegedűs pedig élő lény. Teljes m űélvezethez te h á t j ó já ts z ó és j ó h a n g s z e r k e ll. Ha többen szólaltatják m eg egymásután ugyanazt a hangszert, mindig másként hangzik, mert nem csupán a hangszer hangja érvényesül, sőt nem is elsősorban az, hanem a játszóé. így azután az egyiknél erős lesz, a másiknál g y e n g é b b ; az egyiknél keményebb, a másiknál lágyabb. Mind­ ezeken felül, a közepes játszók s o k a sá g á n feliil a jó hangszer tulajdonságai jo b b a n érvényesülnek, ha művész kezeli és egyenlőbben érvényesülnek, ha több művész játszik rajta egymásután. Az új hegedű inkább a játszón ak szokott jól és erősen hangzani, mint a hallgatónak. A régi olasz gyengébb és rendesen kissé orrhangú a játszónak, de annál erősebb és fényesebb a hallgatónak, mint mondani sz o k tá k : jobban „visz". Az elmélet következőkép m agyarázza ezt a jelenséget. Minden megszólaltatott hang — a rezgésform ák komplikált voltánál fogva — nem csak abból a hangból áll, amelyet legerősebben hallunk, hanem m ég so k -so k , a végtelenségig terjedő, de mindjobban elgyengülő, föl- és lefelé menő más hangból is. Mindezeket részhangoknak nevezzük, v agy pedig a fölfelé menőket k ü lö n : felhangoknak, a lefelé m e n ő k e t : alhangoknak. A hegedűnél a megszólaltatott hang, a fő h a n g mellett az alsó részhangok kevésbbé, a felsők körülbelül a 6-iklól a 10-ikig erősebben hallatszanak. A felső részhangok t á b lá z a ta :

=1-1* ?

2

3

4

S

6

7

8

9

10

1)

12

13

14

*

*

13

14

15

16

15

16

Az alsó részhangok táblázata: /v

U

------

1

,

2

3

*

s -

csr,—-F-Pffl

4

5

6

7

*

8

9

in

11

12

E n nélfogv a a hegedű jó s á g á t előmozdítja az, ha az alsó harmonikus részhangok kissé erősebben hangzanak, úgy hogy a felső diszharmonikusak, melyek a hangot nyerssé, élessé teszik, kevésbbé hallhatók legyenek. Mennél gyengébb a főhang a felhangokkal szemben, annál élesebb, keményebb, lesz a hang. A játszó, ki a hangszerhez legközelebb áll, sőt vele sz o ro s konnekszusba jön, (lehet, hogy a fej csontjai vezetéket képeznek a halló szervhez) ezeket az éles hangokat legerősebben hallja. Minthogy azonban ezek a m a g a s diszharmonikus felhangok a távolságban inter­ ferencia2 által elgyöngülnek és egymást megsemmisítik és azután a gyenge főhang teljes szegénységében napvilágra jut, azért az ilyen hegedűhang a távolban éppenséggel nem erős, hanem igen gyenge és ilyenkor azt mondjuk, hogy a hegedű fülünknek erős, de nem „visz". A régi olasz hangszereknél ép megfordítva áll a dolog. Itt a hallgató szebb benyomást kap a hangról, mint a játszó, mert a diszharmonikus felhangok a hang­ hullámokban ham ar elvesznek, még mielőtt a hallgató füléhez érnének, míg a játszó fülét még némileg bántják. 1 A csillaggal megjelölt részhang o k nem egyeznek meg teljesen a hangrend­ szerünkben s z o k á s o s m a g a s s á g i értékekkel. - Az e g y m á s sa l találkozó hanghullám ok e g y m ásra való k ö l c s ö n ö s behatása.

117

'stasi Ozemle

zeneelmélet Ötfokú hangsor a magyar népzenében. Irla: *2)- Kodály ‘Zoltán,

+

+

az o rs z . m . kir. zen e ak ad ém ia tan ára.

Pentaíoniluis dallamaink leggyakoribb s o r v é g e i: le ginkáb b I. s o r vegen II. s o r végén Ili. s o r végén

|

5, 7, -1

soh a

ritkán

i>5

VII, 1, [>3, í VII, 1, 5, 4

t>5, VII,

I, 7

\> 10 7, 8, )>10 5, 8, [>10

L e g n a g y o b b a so k féleség az I. so r legkisebb a 11. so r végén. A felső tere (b ”) sohasem áll so r végén, különben is ritkán hallható. Az egyes so rok melodikáiának megfigyelésére lássunk néhány jellem­ zőbb példát. (P é ld á k .) A táncdalokkal kezdjük. (Gy. = gyűjtő neve.) T á n c lé p é s J — 108—120.

F

W

±: e

1.

s

M éra, K o lo z sm . 1912. Q y. B a la b á n J.

Hat ó -k o r

a fö b d e t

a g

£

Anem ma^gá - nak sz á n tja ,

g

j a d

É d e s a n y j a lá=nyát sem ma=gá=nak ta rí-ja .

Igen elterjedt dallam,1 bár tánclépésben 6 -o s kevés van. (M ás p é ld a : Bartók „A gyerm ekeknek" XXXI. darabja.) Legtöbb a 11 sz ó tago s. Az alábbi 2. 3. 4, sz. alattiak igen el vannak terjedve, amin! ezt sz á m o s változatuk bizonyítja, jóformán közismertek C sik szék - és Marosszékben. 2.

G yerg y ó cso m ó t'a lv a 1907. G y . B a r tó k B. g lia s a n d o

g lia s a n d o T á n clép é s.

i

11

1. Ha ki=m egyek a r r ’ a m a g a s 2. Nem kell nékem sem a ket=tő,

te = tő = re, sem az eg y ,

b a j,

baj.

b a j,

k e t4 ő * re szedre * tett.

EÉ

E £E E = B 1—2. E j,

T a d á d o k én sz e -r e =tő ^ re Hadd s z e r e s s e n a - k i ed=dig

de

nagy

b a j,

hogy a bab ám

szívvé

3.

od y an

m int

a

v a j.

K ászon im p ér 1910, G y . K o d ály Z.

T á n c lé p é s .

ja m ft

o -m • * eE

Túl a

viszen m ond uda =fa

vi = r á g -z ik ,

Mon=du=lá = ja

v ízib en esik

1 Rendes s z ö v e g e : „V irág o s kenderem elázott a t ó b a “ stb. más dallam szövegét vette kölcsö n.

Se

s e l = á =zik

A fönti változat egy

*2*enei Özemle

118

Az

én

fá = já -ró l is

él = fém

leniü l = loff

Az

a vi = rá g

4.

F ö lsz á n to m én

asze= be= ni

n ag y uc s c á t,

m b e s le

fin

=

a m ely sz ép e n

ví « rí = toft.

G y e rg y ó a lfa lu 1910. G y . D r. K odály Z o ltán.

V eite k b e =le

p iro s p lin k ös = di

ró = z sá f,

ZSiL.

vetem m agam

p a » Iá n t« n a k ,

A s ki s z e r e t

sza= kítson le

m a » g á tn a k .

E zt a fajtát egyelőre m ég nem fenyegeti a pusztulás. A föníemlített ízlés­ változás csak a lassú, rubato, ékített dallamokat érinti, m agának a pentatonikus gondolkodásnak, a fiatalság közt is erős még a gyökere. Az alábbi, valószínűleg ujabb keletű dalocska is ezt mutatja. (A csíki cseléd hazasóh ajtása.) T á n c lé p é s .

C s ik -S z .M ih á ly 1907. G y. B o d o n P.

m

£ í J’é

í

des

a - nyám

C sék o r= szág - b ó l

te . lé g - r á n t s o n

p os - tán k lil = dött

.., i ii le = v e = e t:

„Je - re

ha = za

j ’é = d es

Iá =nyom

ha

le - hét.

2. Honne mennék, j-éd es anyám Kietekért akár hogy is, Négykézláb is, mezítláb is, B o c s k o r b a n is, zekében is, S vonaton is taligán is, S zekeren is, tránvájon is, de nem l e h e t : Kéredzeltem asszonyomtól, netn enged. (A 2. v e rss zak b an az e lső ütem 5 -sz ör ismétlődik.)

Következnek a lassúk. P o n to s leírásuk nagyon nehéz, főkép mert so k irrationalis, mostani kótaírásunkkal ki nem fejezhető érték szerepel bennük. Minden kísérlet c sa k többé-kevésbbé megközelítő lehet. E g y e s hangok megnyújtásának so k fokozata vau. B e kell érnünk kettőnek a jelzésével: a fermáta fölötti lu h ossz abb , b r rövidebb nyújtást jelent (lunga, breve). Z árójeles fermáta: ad libitum-nyujtás, mely el is maradhat. A kotta­ érték némi megrövidülését föléje tett ^ jel mutatja.

J

br

-= 72—76. p o co ru bato.

6.

B o d o k , N yitram . 1906. G y .:

(/tO

N

EiE

& 1. C s a k aztszá= n om 2. C siz=m ám e ls z a g

m

S o k u*tám ad Még=is é=des

=

bá == nőm , g a t = tam ,

va = s ló rú ? = zsám

tő=led patkóm

el el = s

s

kell köp

já 5 rá = som tő ? led el *=

(br (ns) saj ma

vá l tat

= nőm , s tam ,

= ná - lom . = rád í tam .

cnei Özemle

119

L a s s ú beszéd tem p ó .

G y e rg y ó s z á rh e g y 1910. G y. K . Z.

br

1. I s = t e l n e m , Is = t e s n e m , 2. Ha m á s s n a k m eg m o n d o m :

br

Ki s n ek An s nak

(de)

te s gyek hí s rit

pa hal

br

s s

n a sz t, lo m ,

( E j) ( E j)

br

&

$

Az i s de s g c s n ek k özt Ha m a s gam = ba ta r s tóm :

Ki s tői k é r s g y e k vá s la s z t? S z í- v e m el s fo n y sn yasz s tóm .

Mindakettő a h a n g so r első 4 hangján forog, nem számítva a 7. sz. f’-jét, mely el is marad néha. Wubato, p arlan d o

J

= 76—84.

8.

G y e rg y ó a lfa lu , 1910. Oy. K. Z.

br

/T\

„ - p - p- í J

5&

i

3> M ikor e lin d u ls z búj

*

je=re be hozzám

d ó s s ni

j 'T V

r

|iiíiííiíiiiy fjj ■ B

E

.

____________________________________________ /

J i£ j m

bú s le s ve s let,

bú - csú zm i.

br

0 br T

H add ír=jak egy

br

tu br

/TV /v? v _______________ / T/ tVv _____________// T v /T V

1) var ^ |_ r

1

r

Misvei v i s lá g s b ó l

ki

*

me

s

h e s s , Misvei vislág * bő i kism esh ess.

(B SiiiííaBiiiSiíBiaSSS..i.íiíSiillitíííiíiiiiiiiiíüiií2BSiíiiíi> gj ■

Z'Onei c7 íeoelés,

g iiíiiíiiElii g| 1 I

* OT-íS

■■■SSSKial ■ a

■

.ö

■

M ( S i E i s a s a s :.q

M agyar kontmpunkt Irta : S’lolnár Sínfal.

A m agyarországi zenetanítás szelleme, elszigetelt kísérletektől elte­ kintve, mindeddig teljesen német volt. É s kellett is hogy német legyen, mert nem volt rá mód, hogy a germán zenekultúra követelő túlsúlyával szembe igazi nemzeti zenekultúrát állítsunk. E ö tv ö s Károly nemzeti zene­ ideálja, mely bizonyára az egész vidék középosztályát is képviselte, a cigán yko dás volt. Ő úgy képzelte még, hogy az Akadémián cigán y­ prímások tanítsák a „sohse halunk m eg" — muzsikát. E z a fölfogás azonban már meghalt és helyet adott egy újabb, méltóbb, életképesebb és nyugatibb fölfogásnak. A germán zenevilág ősi kultúrájából kisz aba ­ dulni nem lehet, mint ahogy a római jo g fogalomkörét vagy a keresz­ ténység alapjait súlyos következmények, elvadulás nélkül sutba nem dobhatjuk. De igenis m egvan az útja az olyan egyeztetésnek, mely rész­ ben európai kulturmuzsikát és részben hazai szellemet, nemzeti ízt nyújt. Példája a jelzett módnak a skandináv népek vagy az oro sz nemzet

•etiei Özemle

120

újabb zenéje. Hazánkban is utat nyert ez irány és ma már nemcsak m agyar festészetről és építészetről, hanem m agyar zenéről is lehet komoly értelemben beszélni. E művészetek, melyek széleskörű sikeréhez széles­ körű közönség, nagy, hatalmas és összetartó társadalmi rétegek szü ksé­ g esek, annál kevésbbé virágozhatnak, minél kevésbbé van jelen ilyen közönség. Nemzeti irodalmunk hatalm as világa nem azért előzte meg korban és méreteiben többi nemzeti művészetünket, mintha nálunk éppen az irodalmi tehetségek volnának túlsúlyban. Zseniben épp oly termékeny az örök népvándorlás vidéke, ez a mi hazánk, mint minden m ás áld á s­ ban, amit ember kívánhat. De az irodalom virágzásáho z elég, ha sok egyes érdeklődő van, ki mind c sak m agának o l v a s ; s ilyen volt nálunk és van is mindig bőviben. Azonban az elsőnek említett művészetek megfelelő publikuma, az összetartó töm eg, a nagy nemzeti kultur-massza, a z meglehetősen hiányzott és meglehetősen hiányzik. Hiányzik, de nem teljesen már, s amennyire jelen van, annyi sikere volt is nálunk a komoly nemzeti festészetnek és társainak. Budapesten, hol a legnevelhetőbb közö n ség él széles e hazában, olyan sikere volt annak idején B a rtó k első zenekari szvitjének, mint egykor Kossuthnak a haderő m egajánlása ügyében tartott beszéde után. Mindez a szép eredmény probléma elé áhította a zeneszerzés taní­ tásának ügyét is. Nem érezzük vívmánynak többé, hanem természetszerű szükségnek, hogy a Zeneakadémián a zeneszerzés professzora ne német nyelven, hanem magyarul tanítson. É s nem tartanók vívmánynak, hanem természetszerű szükségnek, ha a zeneszerzés tanításába a m agyar elemet is mindenütt bevonnák. Az „ellenpont" tanításának egyik elmaradhatlan része a népdal-földolgozás. íme az a kapu, melyen át a m agyar zene a növendékek lelki világába már a stílus- és írás-gyakorlatok idején b evo­ nulhat. Tudtommal K o d á ly volt az első, ki ezt a metódust alkalmazta. Majd ha mindenki fölhasználhatja azt a nagyszabású népdal-gyűjtést, mit B artók és Kodály — az egész o rs z á g n em bán om ságán ak ellenére — végzett, akkor könnyű lesz megindítani az általános munkát, melynek eredménye a m agyar zene világraszóló g a z d a g sá g a lesz. M agam is, ki abban a szeren csés helyzetben vagyok, hogy a fővá­ rosi legm aga sab b zenetanfolyamokon a teóriát okfalhalom, igyekezni szándékozom a jelzett utat egyengetni. É s ez alkalommal közlöm egyik növendékemnek, Dobó Sá n d o rn a k , ily irányban készüli két föladatát. 1. Népdal a diszkantban, kétszólamú ellenpont. C o n m o to .

1Á enei Ózemlc

2.

121

Népdal először a d iszkantb an ; négyszólamú ellenpont (vegyes-karra). P o c o le n to

n=i----------t- i— s-j-J r' -■> 1 r - n r

—

vy

a

«j*

j

j r r

r

te - 1ne - tő

ka

-

u • íp r r sr f

pú - ja ,

a - zon visznek

i ?

-

N yit-va Nyit-va be engemet

^

te -

í

Visznek en - gém ,

sir

-

-

sir

-

-

-

mind a két ka - pú pu - - - - ja

ba.

r

r

í t a

-j.

te - m e-tő me - tő ka

h ej, abb a a fe-k e-te

í 1

Z

a a

Nyit - va

- ja a

te-m e-tő

te - me-tő

~

ba.

.j a

hej,

mind

a

két

ka

fe

-

k e-te sirba.

-

pú - ja,

fe - ke-te sirba. Nyitva sir - - ba a zon visznek,hej,

Azon visznek (stb.)

a

te

-

me

-

en-gem , hej,

-

tő

enei Özemle

122

í*igI*M!e»SSSg!SiSSS«fSííeeBS!

Opéra S? vidéki opera kérdése. +

Irta cSebestyén Géza,

+

a te m esv ár-b u d ai szín h á z ig a z g a tó ja .

Hogyan kell vidéki operaelőad ásokat csinálni? L egelső sorban b en ső ­ s é g e s és lelkes szeretettel! Miként a szerető édesanya a leggyámoltalanabb gyermekét a legtöbb és leggyön gébb körültekintéssel gondozza, épp úgy kell az arra hivatalt tényezőknek vidéken az operát, ezt a legelhagyatottabb s leggyönyörűbb gyermeket minél g on d osa bb szeretettel dédel­ getni! Ki kell vezetni a kuckóból, megfésülni, megmosdatni, szép kis ruhácskáí varrni neki, h ogy a g o n o s z m ostoha által a kemence mellé kényszerűéit Hamupipőke, lassa n -la ssan elfoglalhassa méltó helyét — a királynői trónust. Tántoríthatlan szilárdsággal hinnikeW abban, hogy e nehány so r csupán metafora volt — de nem m e se ! Nézzük a v a ló sá g o t! 1. Az én ekesek .

Az o rs z á g o s m agyar királyi zeneakadémiának operai tanfolyama: hat esztendő! S z e rén y vélekedésem szerint a tananyagot rövidebb időre lehetne talán tömöríteni. Rendszeres pedagógiai alapon kellene a növen­ dékekbe belenevelni, hogy az eltöltött idő még korántsem jelenti azt, hogy ők kész énekesek v agy énekesnők. Diplomájukat c sa k akkor adnám ki, ha négy év után legalább két esztendei színészi illetőleg színpadi gyakorlatot mutatnak fel. A jogi pálya sokkal inkább teoretikus alapon nyugvó foglalkozás mint az énekes művészet, azért m ég nem kap ügyvédi diplomát, aki néhány esztendei gyakorlatot föl nem mutat. Term észetesen c sa k is m a g y a r színpadon töltött gyakorlat jöhetne szám ításba — mert c sa k így vehetnők elejét annak, hogy a végzett „diplomás" növendék-„m űvészek“ özönlenek németországi egész piciny színpadoc5kákra „ebben az országban nem lehet boldoguln" felkiáltással. Mert Karlsruhe, G raz v agy Innsbruck imponál a mélyen tisztelt diplomás hölgyek és uraknak — ellenben Kolozsvár, N agyvárad, K a ssa v agy T e m e s­ vár derogál. Az o rs z á g o s m agyar királyi zeneakadémia a diplomák ilymódon való visszatartásával legegyszerűbben m egcsinálhatná az énekesanyag „kiviteli tilalmát". Ezzel egyidejűleg a m agyar operaénekes-képzés is nagy részben meg lenne oldva, mert elvégre a m. kir. operaház színpada nem kísérleti terület, ott kiforrott színpadteknikával rendelkező énekesek kellenek, nem pedig tipegő és tám olygó kezdők. Az ilyen ekszperimentálás kisebb, tehát a vidéki színpadok hivatása. Természetes, hogy az operaénekesanyag m egnövekedése logikusan m aga után vonná vidéken az operai kultusz m egnövekedésének lehető­ ségeit is.

enei Özemle

125 2. A zen ek ar.

E z m ár komplikáltabb kérdésnek látszik, pedig ez meglehetősen e g y ­ szerű. E g y 21 tagú városi zenekar évi budgefjét évi 60.000 koronára taksálom. E b b ő l az illető v áros színházigazgatója 50.000 koronát föltétien vállalhat. A fennmaradó 50.000 koronát a v áro s és a korm ánynak kellene megosztani olyképpen, hogy egy harmadrészét a kormány szubvencióképen adná, a v á rosra háramló kétharmadrész erejéig pedig ezt a zenekart a v á ro s értékesíthetné filharmonikus koncertek rendezésével, amely a zenei fejlődésnek ujabb terrénuma lenne. Az op eraelőadásokhoz és filharmonikus koncertekhez hiányzó 12— 14 ember pedig esetről-esetre a városi zeneiskolák jelesebb növendékeivel volna kiegészítendő s ezzel ezek az ifjak is bizonyos fokú s fölötte szük­ s é g e s gyakorlatra tennének szert. 5. A kiállítás.

A legtöbb opera nem igényel semmi rendkívüli kiállítást. Nagyrészüket össze lehet állítani a meglevő anyagból. E z t azonban fölötte gond osan és lelkiismeretesen kell megcsinálni egész szívvel és lélekkel, h ogy a nagy k ö zö n ség külsőségekben is megérezze, hogy a színházban ünnepi este van, hogy ma este nem a b oh óc-é a szó, hanem a színpad királynőjének szava zeng a szívekhez. 5. Az a n y a g é s e lő a d á s i jog.

A m. kir. Opera tegyen úgy mint régebben a Nemzeti Színház, amidőn megvett egy darabot, egyidejűleg a vidéki színpadokra való előadás jogát is m egvásárolta. Mikor ez megtörtént, egyszerűen tegyen úgy mint ma minden modern színházi ü gynökség: s o k s z o ro s ító téntával m ásolta ssa le az an yagot s az így sokszorosított példányokat juttassa el A vidéki színpadokhoz. Ezzel a vidéki színpadok operai an yag és jog kérdése egy csap á sra megoldódnék. Ott végzem, ahol kezdtem! A Hamupipőke tündérregéjéből a b en ső­ s é g e s és lelkes szeretet nagyon hamar örvendetes v a lóságot varázsolhatna.

B ányi Grnő. A királyi biztos 1822-ben azt jelentette a helytartótanácsnak, hogy S z a b a d k á n , a la k o s s á g nagy szám a és a so k család dús v a g y o n o ss á g a ellenére sem tud elég embert, akiket a közelgő tisztujításon jelölni lehetne, nincs annyi mívelt és tanult egyén a városban, mint amennyi tisztviselőre szü kség van, s ő t : a másolati munkákhoz is, idegenből kell Írnokokat hozatni. A század végén ez a kép némileg megváltozott. S z a b a d k a zenei életéről azonban m ég a kilencvenes években sem lehet elmondani, hogy megközelítette volna, — például — B ra s s ó é t vagy Nagyszebenét. H ogy milyen sívár és milyen reménytelen volt ez az élet, minden adatnál híveb­ ben elmondja nékünk C sáth Gézának, a kiváló írónak, M u z s ik u s o k c. mesteri elbeszélése.

124

V

pmoí

íjtem le

Ma — . Ma a v árosnak a kor színvonalán álló zeneiskolája van, s a növende'kek szám a, túlhaladja a háromszázat. A háború elölt a városi zenekar esztendőnkint többször, filharmóniai zenekarrá bővült, klasszikus m űsor került m egszólaltatásra, kifogástalan előadásban s a leghíresebb m agyar és külföldi művészek szerepeltek szólistaként. Ezekn ek a hang­ versenyeknek azonban nem csak közreműködői voltak, hanem közönsége is. Filharmonikus k öz ö n ség a B á c s k á b a n ! A Lyceum szabad előadásai között helyet kért a zenetörténet, s zeneesztétikai méltatások keretében, bemutatásra került — szemelvényekben — s z á m o s nagy mester oeuvreje A templom közönsége is megnövekedett, ami talán nem csak a v allásos érzés m egerősödésének volt a következménye, hanem annak a gyönyörű­ ségnek is, amit a misék zenei része kiváltott, a hívő és a zenéhez értő közönségből. S z a b a d k a v áros zenei életének színvonala ma szinte a kisebb német városokénál is m agasabb. E z a fejlődés, amely roham osan, tíz év alatt ment végbe, noha elképzelhetetlen, hogy így van, d e : a korszellemen kívül, egyetlenegy ember munkájának az eredménye. E z az e m b e r : Lányi Ernő. ó szervezte újjá, igazgatja a városi zeneiskolát, ő tanít és irányítja az intézet paedagógiai munkáját, a filharmóniai zenekar élén ő ágál, a vendégeket s a közönséget az ő lelkes, kemény akaratú, szívós és ered­ ményes munkája hozta ö s sz e némely feledhetetlen estén, a Lyceum zenetörténeti előadásait szintén ő tartotta s amikor bemutatásokra került a sor, a zongorán is ő ült. S z a b a d k a zenei életének m egalapozása, m egszervezése, kifejlesztése: tíz évi munkája ennek a v iszo ntagság os, nyugtalan, gyakran keserves, sikerekben mégsem szegény, mozgalm as, változatos, vonzó, érdekes, egészen m agyar muzsikuséletnek. Lányi E rn ő ma körülbelül ötvenöt éves. Tíz év előtt került S z a b a d k á ra , de amikor odakerült már akkor is egy emberélet munkája volt mögötte. V o l t : templomi kardalos, karigazgató, zongorázni Piuttinái tanult Drezdában, bejárta fél Európát, ismerte a kor nagy német zeneszerzőit, volt színházi dirigens, majd zeneprofesszor, de mestere c sak egy v o l t : sajátm aga. Amikor K oessler Jánost meghívták a budapesti Zeneakadémiára, Lányi tanítványul jelentkezett; K oessler a z o n ­ ban ezzel küldötte e l : Sem m ire sem taníthatom ö n t ; mint a megtanulni valókkal kész zeneszerző jött hozzám. Munkáinak opusszáma meghaladja a kétszázat. A m agyar v id é k : Kolozsvár, E ger, Miskolc, S z a b a d k a nem vették el a kedvét. Hétköznapjain, miként a régi nagy m agyarok, a nemzet n apszám osa volt, de pihenőin, ünnepnapjain, e s té in : művész. S o k a t és sokfélét írt. G enreja a z o n b a n : a dal. Lírikus természet, hangulat-ember, érzés-művész Lányi E rn ő, inkább az ösztönére, érzésére hallgat, mint öntudatosan tervez, kieszel. Az érzés-skálája azonban terjedelmes és változatos és a kifejező képessége gaz d a g és művészi. A nevét, országszerte, népdalai tették ismertté, ő írta többek között a Ne sírj, ne sírj Kossuth L a jo s . . . E lm egyek én, de nem tudom, hová . . . B a rn a kislány, miért v a gy olyan szomorú . . . Sírtam eleget utánnad . . . C igán y v agyok, nem tagadom . . . kezdetű nótákat. A népies elemet a műdalba is belevitte, amelyet csiszoltabbá, finomabbá, kifejezőbbé tett. Tom p a Mihály-, K iss József-, Kosztolányi Dezső-dalokat is találunk dús termésében és ezek a dalok, a költemények zenei ekvi­ valensei. G a z d a g lelemény, finom érzelmesség, elegáncia, erőszakolatlan

■öenei m a g y a ro s s á g a legfőbb jellemvonásuk. Hangszeres kom pozíciói: an yagszerűek s kórusra, M agya rorsz ágo n , kevesen tudnak úgy írni, mint ő. Lépést akar tartani az új, ső t a legujabb nemzedékkel. „Szeretném , ha szeretnének" című dalciklusából kiderül, hogy mennyire foglalkoztatják a zeneművészetnek új lehetőségei, amelyek minden mai zenész érdek­ lődésének középpontjában állanak. A modernsége, őszintén szólva, ugyan nem mindig m eggyőző, a mondani valójában azonban itt is, so k az érdekes és az eredeti gondolat. T ehetséges ember nem is írhat olyasmit, amiből valahol, elő ne rag y o g n a a genie. M ár pedig Lányi E rn ő igazi muzsikus-tehetség. É s e z : a tehetség, mégis csa k a legszebb, a leg­ értékesebb az eg é sz világon s számunkra mindig vonzóbb és érdekesebb jelenség, mint a ké szü ltsé g , amely zenei életünkben — s a jn o s ? v a g y : hál’ Isten ? — túlságosan is gyakori. Sz a b a d k á n m ost jubileum készül, Lányi E rn ő működésének tízéves jubileuma. M eg kell azonban állapítani, hogy Lányi E rn ő ezalatt a tíz év alatt sem l e t t : szabadkai lo káln agyság gá. E kedves és érdekes, különös és íalentumos zeneszerző, keveréke a bohémnek, az apostolnak, a művészi zene apostolának és a honnak, nem szabadkai lo káln agyság és nem c s a k : sz a k a s z a m agyar zene történetében. T ényezője ő a m agyar zene mai életének és fejlődésének és akárhol van, akármibe is fog : érdeklő­ désünk kíséri, számonfartjuk őt, figyeljük és szeretjük. c7odor Gyula.

CL)udapcst.

■

| *!I(8 * I1 I(I* |

cHáború és

n

| (8 8 *R 8 !*iin R R ***8 8 > g (8 *f8 f**IB !lsl*| i« R | | fift| iif9 i« a !iiP ifi| *!(g |

| ■■■■!* *•■*■■ |

5? holnap zeneművészete.

8 § ??"*B8 * ** >iP P * 1 8 *****8 *P S **8 *8 i*8 8 iB ***B **iiiB n S 8 P ili*i8

+

cFelix von hJcingartner cikke.

+

A háború minden vérontása dacára egyre jobban foglalkoztatja a kultúrlelk.eket a fontos kérdés, milyen jövő elé néznek a nemzeti művelődés kérd é sei? A béke o la já g a s galam bja egyenlőre csak délibábos Ígéretek­ kel kecsegtet s mindennek dacára az életnek egész vonalán a jövő nagy feladatairól van szó. Azok, akik a jöv ő munkáját tárgyilagosan kívánják megvilágítani, rendszerint kettős alapon indulnak e l : vagy a világháború eddigi éveit tekintik kiinduló pontul, v agy pedig a béke kulturállapofától származtatják le a jövendő kulturprogrammjat. Érthető azért, hogy a világ­ háború eme égető kérdései so rában a nagytekitélyű „ V ossische Z.eitung“ legutóbb vezető egyéniségek tollából közölt cikkeket arra von atk ozó­ lag, mik legyenek a jöv ő kulturföladafai ? A mindennapi élet létkérdései, gazd asági, ipari igényei után sorra került a művészet és ezek között nem utolsó helyen m aga a zene is. A darmstadti zeneigazgatónak F é lix von W e in g a rtn e rn e k jutott az a kitüntető megbízás, hogy ezekre a közelről érdeklő kérdésekre tárgyilagos feleletet adjon. Weingartner tudvalevőleg nem­ csak a dirigensek előkelő európai reprezentánsa, nem csak finom érzékű

126

2

enei Özemle

és sokoldalú zeneköltő, hanem elméleti cikkeivel és idevonatkozó brosúrái­ val is rendkívül nagy áttekintésű művelt gondolkodónak a benyom ását keltette. A nagyrabecsült Beethoven-dirigens sziklaszilárd hittel gondol arra a tételre, hogy a német zene a háború után éppúgy mint eddig, ezentúl is fejlődni fog. Efölött épp oly kev éssé lehet kételkedni, mint ama tétel fölött, hogy a háborúnak erre a fejlődésre befolyása lesz. Ami a leg­ közelebbi jövőt illeti, alig lehet hinni abban, hogy a zenei világ kizáró­ lago san a heroikus zeneképeket tenné időszerűvé. Ellenkezőleg. Béke idején keletkeztek a nagy kiterjedésű, szinte óriási dimenziókat öltő drá­ mák, valamint ugyanilyen nagyszabású szimfóniák. A háborús állapot általában kevesbítette a zenekari an yagot és a dolog természetéből kifo­ lyólag lehetetlenné tette azt a zenekari aparátust, amelyet annakidején Mahler alkalmazott. Weingartner előtt úgy tűnik föl, hogy a világháború zeneszerzői mintha méltatnák ezt a körülményt és kisebb zenekarra adott partitúrákat nyújtanának. De nem csak a zenekari keret az, amely megvál­ tozott, hanem a gondolati tartalom, a forma, a lelki alap is, amelyen az egész mű elhelyezkedik. Weingartner úgy rernényli, h ogy h aladás szám ba menne az, ha a zenei tételek pateíikus iránya helyett kisebb lelkielválto­ z áso k és differenciálódások foglalnának helyet. Ha Weingartner ezen v árak ozá sa beteljesedik, akkor m eg van a kilátás arra, hogy a német zene a széles és s o k sz o r üres pátosz, valamint a külsőségekből átlép az egyszerű természetességre és a bensőségre. E z e k az eszközök tennék lehetővé, hogy hangversenyközönségünk ezirányban is szerencsésebben nevelődnék, mert ez rövidéletű, a csillogó külső forma teljesen eltakarja a belső tartalom őszinteségét. Egyúttal a k ö zö n ség faji zenét is köve­ telne a so k sz o r nemzetközi árnyalatok helyett. Weingartner a nemzetközi állapotok szempontjából szomorú szívvel állapítja meg, hogy az állapotokon változás nem esett. A színházak játék ­ rendje most is telve van francia és olasz operákkal és a koncertter­ mekben Berlioz és C sajk o v sz k i is otthonosak. Ezzel szemben rámutat arra, hogy az északi népek, a dán, norvég, a svéd elem zenéje mennyi­ vel közelebb esik hozzánk, minthogy ezek a németeknek faji rokonai. Azután megemlíti, miszerint a dolog természetében lévőnek találja, hogy élő ellenséges népek zeneszerzőit műsorainkból kizárjuk. Viszont a köl­ c s ö n ö s fejlődés hiányának tudja be, hogy az ántánt népei zeneművészeti téren izgág áskod tak és így régi évtizedek h asz n o s érintkezését tették lehetetlenné. Amíg a német zene nyugodtan m eg lúd lenni ellenséges nepek zenéje nélkül, addig az ántánt népei ugyanezt önmagukról alig mond­ hatják. Erre való tekintettel hivatkozik Weingartner arra a körülményre, h ogy a francia dirigens M esságer, Weingartnernek svájci földön adott hangversenyei után rögtön másodnap szintén rendezett hangversenyt, amelyeknek az lett volna a céljuk, hogy a német előadó zene főlényét c s ö k ­ kentsék. Jellemző — úgymond Weingartner — hogy ezen m űsorok fény­ pontját mindenkor Beeíhoven-szimfónia alkotta. Mindezekkel szemben talán k ev éssé érthető Weingartnernek ama megállapítása, amelyszerint az egész zenei fejlődés egy e g é sz sé g e s nemzet­ köziség felé halad. E n nek előföltétele és kiinduló pontja a mostani világháború, s Weingartner szerint az oro sz események is ezt az igazságot hirdetik. Ma m ég bizonytalan az, h ogy Weingartner ezen állásfoglalása mennyiben helyes. Kétségtelen azonban az, hogy a zenei nyelv

nemzetközisége mint világnyelvé is erre az ig az sá g ra utal. Viszont azonban W eingartner m aga sem szeretné, ha a nemzetközi dem okrácia kedvéért a nemzeti zenében eddigi elért eredményeket feloldanék. Hivat­ kozik arra az időre, amikor a német zenét a „P a ra s z tb e c s ü le t“ nemzet­ közi sikerével lejártnak mondották. Hivatkozik arra, hogy volt idő, ami­ kor N ém etországban minden kisebb jelentőségű külföldi művet roko n ­ szenvesen fogadtak. A darmstadti zeneigazgató semmiképen sem akar elzárkózni azon vívmányok elől, amelyeket a külföld ebben a pontban termelt. K ö lc s ö n ö s gyüm ölcsöztetés szerinte nem csak óhajtandó, hanem kívánatos is egyúttal. De az idegent előtérbe állítani és emellett a hazai termékeket elhanyagolni, annyit jelent, hogy a nemzet ö n m agán ak ássa meg sírját. Weingartnernek nagy feltűnést keltő cikke kétségtelenné teszi, hogy ma a világháború harmadik esztendejében a nemzeti és nemzetközi zenei fejlődés útvonalai nem rendezettek és nincsenek tisztázva. Egyfelől foly­ ton hangzik felénk a megállapítás, hogy a zenei fejlődés háború idején nemzeti elmerülésre vezet, másfelől azonban a fejlődő zenekultúra előtt egyre v ilág osab b a tény, hogy a nemzetközi érintkezés adta meg a nem­ zeti zene kialakulásának is az alapját. W eingartnernek cikke ezt a két kérdést világítja m eg anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik irány­ ban pozitív válasszal szolgálna. Rendkívül elhibázott jelenség volna, ha bármely irányban szélső álláspontot foglalnánk el. Annyi kétségtelen, hogy az ig a z s á g ebben a z a v a ro s kérdésben a középúton keresendő. A helyes fejlődéstani elv azt ja v a so lja, hogy a nemzeti és nemzetközi zene egy-egy nemzet művelődésében ne haladjon külön-kiilön, hogy a nemzet g o n d o ­ latait nemzetközi nyereségekkel fejlesszék még nagyobbá. W eingartnernek mindenesetre az volt a célja, hogy ezekre a nagy problémákra hívja föl a figyelmet. Jelentőségüket ki nem meríthette, mert egészen kétségtelen, hogy az effajta eszmefuttatásoknak nem egyedüli céljuk az, hogy a nemzet­ közi zene érintkezését néhány kisebb per terén tegyék sz ó tárgyává. Viszont kár volt a fejtegetés gondolatmenetéből kihagyni azt az alapigaz­ sá g o t, h ogy akkor, amikor a német zene nemzetköziségéről szólunk, a német zene tulajdonképpen c sa k is francia ellenét találja m agával szemben. Amikor tehát idegen gyökerekből táplálkozik, ezzel a szemponttal kell megalkudnia.

cóenet Crdekességek. A m ostani orosz néphim nusz m egkom pon áiásig O roszországban a cá r tiszte­ letére a „O o d savé the k in g "-e t énekelték.

B rahm s g yerm e kko rá b a n egy hang­ je g yre n d sze rt ta lá lt k i m agának és nem is sejtette , ho g y ily re ndszer m á r régóta fennáll.

>~< A K risztu s születése elő tt D rusus á lta l épített és véletlenségböl ü jra m egtalált ra jn a i h id cö lö p je ib ő l 1900 esztendővel később k itű n ő p ia n ín ó k a t g yá rto tta k.

Lanner „ s c h ö n b ru n n i “ ke rin g ő jé t első előadása a lk a lm á v a l Bécsben huszonegy­ sze r já ts z o ttá k egymásután. A p o ro sz ka to n a i in d u ló k k ö z ü l nem kevesebb m in t 3 5 o ro sz eredetű. B a rth ta n á r , h a m b u ig i zenész a b a l­ kezével k e ze li a hegedűvonót. A „C ham pagne"-ezred a le rid a i v á r fu tó á rk a it 1647-ben huszonnégy hegedű „h a rc i" lá rm á já v a l n y ito tta meg. T ligl jjózscf.

enei Özemle

128

! *2

eneiSiet \

Ogera-őzemle. fá b ó l faragott királyfi. ‘Bartók cBéla és B alázs B éla egyfeloonásos táncjátéka. Bemutatta a < jM . k. Operabáz 1911. május 12-ik estéjén.

A mai M a g y a ro rsz á g műveltjei annyit tudnak Bartókról, liogy kiváló gyakran bevált zongoraművész, becsületes, igaz, egyenes jellem, kinek minden­ nél szentebb, hogy hű maradjon ön m agáh oz — és hogy zenét komponál, melyet nagyon kevesen tudnak megérteni. Minthogy jóhiszem űségében senki sem kételkedik, többen oda próbálják magyarázni zenéjének túlságos szokatlanságát, hogy kedélye nem teljesen józan, esetleg beteges. M ások, akik közelebbről ismerik B artókot és látják, hogy egyénisége még inkább egész ség e seb b és frissebb, mint ah ogy az a nagy zenészeknél egyáltalá­ ban lenni szokott, akik — mondom — ezt látják és nem tudnak m eg­ barátkozni az új hanggal, azok szerényen kijelentik, hogy nem értik. L e g ­ kevesebben vannak azok, akik szeretik, értik és lelkes bámulattal figyelik pályáját. H asonló kvalitású és életkorú külföldi művészek n agyobb tábora szokott lenni, mert odakint többször és jo bb előadásban lehet hallani az új műveket. No meg aztán Nyugaton valamivel mégis szívbélibb ügye az embereknek a művészet, mint nálunk. Ha a jelenlegi M agyarországn ak d olgozn a Bartók és nem a most fejlődőnek, a jövendőnek : e nagy, új művészet nem született volna meg. Minden művészetnek első életföltétele, hogy örök emberi tartalmat adjon és kifogástalan legyen formaesztétikai szempontból. V agyis, hogy élvezhető és megható legyen. A zenében oly módon nyilvánul a szép, h ogy az elemek egy közös, m eggyő ző hangulatba olvadnak, a melódiák szépek és kényszerítő erejűek, a ritmusok és harmóniák pedig úgy járul­ nak a dallamok életéhez, hogy mindent helyénlevőnek érezzünk, sem elvenni, sem hozzátoldani nem lehet. Bartók zenéje ilyen hatást tesz reánk s így az minékünk szép zene. A nagyon emelkedett színvonalú művészi termékeknek mindig megvan az az elmaradhatlan tulajdonságuk is, hogy kifejező eszközeikben korszerűek. Mert minél kiválóbb az alkotójuk, annal erősebben érzi az idők mélyének hívását. Bartók zenéje időszerű, a mai vezető zenészek újításai benne is fokozott mértékben megtalálhatók s ez a k ö z ö ssé g a kor köz ö sség e, a mai kor követelő eszméinek közös átér­ zése. Bartók egészen önkénytelenül jött rá számtalan olyan módozatra, mely m ás kiváló új zenészből is hasonlóan kipattant, anélkül, hogy tud­ tak volna egymásról. E z az a pont, hol a vezető szellem az cpigontól, az utánzótól elkülönböződik. Ily előzmények után c sa k eg é sz sé g e s lehet a k ö l c s ö n h a tá s ; roppantul természetes, k ogy B artók szívesen tanulmá­ nyozza pl. Stravinskyt. Ami új színt S tr a u s s Richard a zenekar teknikájának hatalmas m eg­ növekedése útján hozott, az nagyrészt k ü ls ő s é g e k re irányul. S tra u s s inelódikája és formaépítkezése teljesen reakciós, ő c sa k külső eszközei­ ben festett új palettával. Nem azért üzleti zenész S tra u ss, mert lörténe-

enei Ózemle

129

tesen so k pénzt keres, hanem azért keres so k pénzt, mert el tudja hitetni modern ízű külsőségei által a snobbal, hogy élvezetes limonádéja azonfölül még magasrendű is, mély is. B a rtók újszerűsége, korszerű sége nem k ü l s ő s é g e s ; nála a mondanivaló lényege az új kifejezésmódon szűrődik át. Amellett, hogy festő-teknikája — mellesleg — mindig hihetetlen, vir­ tuóz, az, amit mond, so hasem a külső hatás jegyében keletkezik, mindig bensőséges, tehát igazi zene. B artók éppen az utóbbi oknál fogva inkább szimfonikus, mint szín­ padi zenész. A cselekményhez való símulás a rutinnak egy b izonyos kü lső séges nemét is megkívánja, a h a tásos színpadi zene mindig egy csom ó sarla tán sá got is képvisel. Becsületes, melléktekinteteket nem ismerő ösztön, mint a B artóké, nem a legkedvezőbb útravaló a színpad birodal­ mában. Annál csod ála to sab b, hogy ezen a téren is milyen kitűnőt, milyen m eggyőzőt tud teremteni. De c sa k azáltal, hogy nem so k at ügyelve a színpad trükkjeire, lirai muzsikát tesz szövegéhez, oly módon, mintha a szereplők belső élete m ozogna le előttünk. E módszer inkább a legdisztingváltabb operáé és egészen szokatlan a ballet-ben. Azt is eredményezi, hogy a zene ereje roppantul túlárad azon, mit a cselekmény nyújt. S most szóljunk az Operaházról. Bánffy gróf nagy köszönetét érde­ mel mindazért a szép cselekvéséért, mellyel Bartók genie-jének se g ít­ ségére volt. Hogy m ekkora m eggyőződéssel szállt a síkra, mutatják m eg ­ kapó díszletei is. A m agyar opera a m agyar zenészeké, — e szép sententia minálunk v alahogy kissé megfordítva állt eddig. Miért ? Mert nem volt elég m eggyőző erő a kapu végső fölnyitására. Közönségünk c s a k elsőrendű m agyar művek hatása alatt fog átváltozni „h azafiassá". De ha kellett egy Botond, aki beveri az elzárt bizalomkapút, az mindenesetre B artók, a hazai muzsika európai n agyságú alakja. Ta ng ó karm ester végtelen szorgalm ával, szilárd meggyőződésével és nagy tudásával beírta nevét a m agyar kultúra történetébe. Keze alatt gyönyörűen játszott az orkeszter. (Budapest.

‘Jtlolnár hintái.

Operett- őzemle. őztambul rózsája. L a li L e ó o p e re ttje . B e m u ta tta a K ir á ty s z in h á z 1917. ju n iu s 2 7 -é rt.

A világháború sem tart nyári szünetet, miért tartsanak a kőszín­ házak ? A Király-színház junius hó huszonhetedik estéjén új operettet tűzött műsorra. F a li L e ó legújabb művét, amely a m agyar színlapon a S z ta m b u l ró z s á ja címet nyerte. A kor gazd asági jelszava a többtermelés. Pest ö s s z e s műintézeíei nem tudnak azonban annyi m ókát termelni, mint amennyit a k ö z ö n s ég elfogyasztana. A szórakozási lehetőségek után való kereslet rendkívüli. Az emberek m ég jó könyveket is hajlandók elolvasni és arra is hajlandók, hogy jó muzsikát h allgassan ak meg. Nem v á lo g a tó ­ sak. A n agyközö n ségn ek ezzel a hajlandóságával azonban nem élnek vissza az új bécsi operett szerzői. Elv égre e nemes férfiak, akiket nem temetni akarunk, hanem dicsérni, abból élnek, hogy, amint mondani s z o ­ kás, ismerik a n a g y k ö zö n ség ízlését. Tudják, hogy a n ag y k ö z ö n ség a k ö zö nségest szereti s ha néha meg is cselekszi azt, hogy m a g asa b b rendű élvezetekben próbál gyönyörködni, a m agasabbrendűség c sa k

130

enei Özemle

gyötrelem a szám ára, feszélyezi és m egzavarja legkedvesebb örömeiben. El a m a g a s r e n d ű s é g g e l! Éljenek a régi ö tle te k ! E z e k az operett, főként a bécsi operett mottói. Ehhez a tradicionális mottóhoz Fali sem lett hűtelen. A sz ö v eg k ö n y v sém ája a k ö v e t k e z ő : a primadonna egy ismeret­ lenbe szerelm es és gyűlöli a vőlegényét, aki azonban, mint rögtön az elején kiderül, tulajdonképpen az az ismeretlen, akibe a hölgy szerelmes. Az operett ama helyzetek sorát adja, amelyek szü kség esek, n e m : a bonyodalom kifejlődéséhez, hanem ahhoz, hogy különféle operett ötleteket három felvonáson, illetve három órán keresztül, be lehessen illeszteni valamiféle keretbe. A librettót — ez alkalommal — Sztam bulban játszák. A hős n appal: feminista és impresszionista újtörök költő, este viszont: lo v a sság i tartalékos ellentengernagy és levente. Ami a hősnőt illeti, Sztam bul rózsáját, helyesebben Sztam bul R ózsáját, az ember ha ezt a Rózsát kissé m egkaparja, kibújik alóla. Abból mindig baj származik, ha bécsi operetflibrettisták „képzelnie c s a p o n g “ és ez a c sa p o n g á s bú . . . bú . . . búja, ekszotikus keleti tája­ kon a zene felett sem halad el nyomtalanul. E z a c sa p o n g á s teremtette meg a végtelen m agyar hortobágy villogó csárdáit, akik szőrén ülik meg a gulyást és ezeket a királyutcai törököket is. Mi fel voltunk háborodva, am ikor a magyart a bécsi operett daliás tzigány betjár alakjában nép­ szerűsítette, a törökök viszont, mint egy estilapban olvassuk, egyenesen hatóságilag m e g tilto ttá k a Sztam bul rózsájának konstantinápolyi előadá­ sait. A szövegkönyv ízléstelensége a zeneszerzőt is megbocsáthatatlan lépésekre ragadja. A kedves és gyakran elegáns Fali e művében törökül és arabusul dalol és ezt nagyon szomorú hallgatni. S h akesp earenek kell lenni ahhoz, hogy m egb ocsássu k, ha valaki C seh o rsz á g o t a tenger mellé teszi vagy Mozartnak, ha a törökökben operettfigurákat lát és semmi mást. A Mozart nagyhasú háremőre a z o n b a n : karrikatura. E zek az operettfigurák viszont halálosan komoly szenvedelmeket mímelnek és „m élabús" török balladákat énekelnek. B o s sz a n t, ahogy a librettisták lenézik a közönséget és elmerészkednek ilyen együgyüségekkel. É s elszo­ morít, ahogy Fali — az E lv á lt a s s z o n y s z e r z ő je ! — rossz dilettáns módjára „keleti zenét" ír. Ami a zenében nem keleti, lelemény dolgában az sem nagyon eredeti, friss, új, meglepő, a feldolgozás manirjaiban viszont nem a művész, hanem a routinie képe tükröződik. Nem téveszt meg az apparátus n a g y ság a és a dologbeli készség, virtusosság rag y o g tatása. Az ékesszólás, a sváda itt gondolatokban és érzésekben való sz egén ységet rejt. É s ha nem így volna, akkor sem tudnánk örülni a muzsikának, amely ezekhez az áproposkhoz kapcsolódik. Hindenburg mondotta, hogy nem szívesen jár képtárlatokra, főként hadiképtárlatokra. Ich will eine o rd e n tlic h g e m a lle S c h la ch t sehen, mon­ dotta a tábornagy és nem olyant, amilyent a haditudósítók a kávéházban elképzelnek. C s a k az igazi dolgokat szeretjük, ha keleti zene, legyen igazán az, ne ügyetlen utánzat, amely az igazi igényeivel lép fel. Operettről álmodunk, amelyben nincsenek „slágerek", amely walzermentes, érzelgősség nélkül való, sem ál-, sem igazi pátosszal nem b oszszant, hanem elegáns, kedves, vidám, finom. Nem : bécsi. A Királyszínház színészei felette állnak az operettnek, n ém ely ik : Buttykay Áxosné, Rátkay Márton, Latabár kitűnő, jo bb nem is lehetne. ‘Ttorestan.

131

hangverseny- özemle. CV id é k .

E s z te rg o m .

Az E sztergom i Zeneegylet, mely Buchner Antal főszékesegyházi k a r n a g y kezde­ m ényezésére létesült, rövid múltja d acára igen szép hivatást tölt be a v á r o s zenei életében. A közelmúltban megtartott hangversenyen R e z ik Károly gordonkaművész, a kolozsv ári zeneiskola tanára mutatkozott be az esztergomi kö zönségnek, azonkívül Z á vo d szky Zoltán énekes. A műsor bevezető és befejező száma gyanánt a fő szék es­ egyházi én e k k ar Hándel M e ss iá sá b ó l énekelt két számot kifogástalan előad á sb an. Rezik Haydn cellókoncertjé n kfvül Bach -Lotti-Herbert- és P op p e r-ap ró ság o k at vett fel m űsorába, azonkívül s a já t átírású S a r a s a i é Zigeunerweisen-eket. A dalének es a L ohengrin ből énekelt, azonkívül Grieg nek egyik hangulatos dalával keltett mély hatást. A han gv ersen y sikerét nagyban elősegítette az a körülmény, hogy szövegkönyvet nyomattak, melybe a szerzők ismertetését is belefoglalták.

G y ő r. A G y ő ri É n e k - é s Zeneegylet vizsgáinak befejeztével június hó 11-én jólék o ny cclú hangversenyt rendezett, melyet igen nagyszámú k ö zö n sé g hallgatott meg. A s z e ­ replők egytől-egy ik megérdemelt tetszést aratlak, de különösen kiemelendő a g azd ag műsorból V c ö r e ö s Juliska zo ng orajá téka, ki Chopin h-moll szkercójá t bámulatos teknikával és nagyon szép e lő a d á s sa l interpretálta. Figyelmet érdemelt Leszlauer Hedda, ki Hellernek egy zongoraszerzem ényét adta elő nagy készültséggel és tinóm színezéssel. A l e g n a g y o b b tapsot a tizenkétéves Flesch Frida aratta hegedűjátékáv al, aki Beriot (op. 108.) á-moll koncertiét csodálatram éltó teknikai készséggel adta elő s a legszebb reményekre jogosít. A műsor tanujelét adta annak is, hogy a zeneiskolában behatóan kultiválják a kam arazenét. Hallottuk Haydn egyik G-dur v o n ó sn é g y e s é t é s egy Haydn G-dur triót. Ez utóbbi volt talán a hangverseny legnív ósabb szám a, ami Metheringham E. (zo n g ora) és G o ld san d F. (go rdo nk a) mellett főleg Meller Rezső érdeme, aki nem­ c sa k tekn ik ailag uralja a hegedűt, hanem szép tónusával és finom elmélyedésével is a legnag yo bb dicséretre méltó. A megemlített z o n g oristák Deutsch Gyula igazgató-tanár, a hegedűsök S ch a rfberg Manó tanár növendékei. Deutch Gyula zeneiskolai igazgató a legjo b b zongorista és a legjo b b hegedűs részére felajánlott eg y -eg y jutalomdíját, melyet a bíráló-bizottság határozatából V e ö r e ö s Juliska és F le sch Frida nyertek el. A han gv ersen y végén a kö zö nség a zeneiskola v ezetőségét és tanárait eredményes fáradozásukért lelkes o v áció b an részesítette.

P écs. A pécsi v árosi z e n e isk o lán ak két je les tanára H anák Árpád és Zupancic Vilmos a han gv e rse n yé v ad folyamán zenetörténeti délutánok rendezésével léptettek életbe olyan kísérletet, mely m ás vidéki v á ro sb an is utánzásra érdemes. Így az egyik igen szépen sikerült ha n gv e rse n y keretében a klasszikus zongorastilus irodalmát mutatták be bő és illusztráló szem elvényekben. A hangversenyt m egelőzőleg Zupancic A klasszicizm us a zo ng orairo d alo m b an címen tartott előadást, melyet egy hat számból álló műsor követett: 1. B a c h : Praeludium é s Fuga (B -d u r ) ; 2. H ayd n: C-dur fan tázia; 3. M o zart: S z o n á t a ; 'I. B e e th o v e n : G-dur s z o n á t a : 5. B e e t h o v e n : Andante f a v o r i ; 6. B e e th o v e n : Rondo a Capriccio. A han gv ersen y nem csak a helyi zenei tanerők koncertbeli kötelességeire utalt rá, hanem demonstratív e lő ad ásá v al föltétlenül nevelőleg hatott.

S zeged. M áju s hónapban u g y a n cs ak élénk zenei élet volt Szegeden. B arany i Jáno s, a városi zeneiskola fiatal zo ng orataná ra, akit őszi bemutatkozó hangversenye alkalmával oly melegen fogadott a szegedi közönség, májusban zenekari h an gv ersen y kereté­ ben lépett fel a színházban. Chopin f-moll koncertjét játszotta igen jó teknikával, előad ása is értékes kv alitásokat tartalmazott. Ugyanezen a hangversenyen aratott első sikert, mint komponista i s : két pantomimjét mutatták be, mindkettőnek ő írta a meséjét, sőt e gyik nek ( B á l után) hangulatos, finom zenéjét is ő komponálta, a m ásiknak (A faun és a nimfa) a zenéjét is ő állította ö s s z e igen ízlésesen, Chopin prelüdökből. A k ö z ö n s é g szimpatikusán fogadta a műveket. E hangverseny műsorán szerepelt még M o z a r t : F i g a r ó lako d alm a nyitánya és az 1. P eer Gy nt szvit, melyeket a kitűnő szegedi ho nv éd zenekar játszott Fichtner S á n d o r karnagy gon dos vezénylésével. H osszabb

152

2

enei Özcmls

szünet után egyházzenei han gv ersen y is volt Szegeden a rókusi templomban, melynek nagy értéket adott egy eredeti m ag ya r mű bemutatása. König Péter igazgató ug yanis az elesett hő s ö k emlékére egy Requiemet írt s ennek első elő a d á s a e hangverseny keretében történt. A hét részre osztott mű újabb bizo nysá ga a tudós szerző nagy elméleti tudásának, de egyben élénken illusztrálja finom érzékét az egyházi stil irányában. Legszebb részei a műnek az Introitus és Kyrie, valamint a m egrázó Dies Irae. — U g y a n cs a k a szín házban mutatkozott be a szegedi kö zö n sé gn e k László S á n d o r zon­ goram űvész és zeneszerző, m ég pedig u g y an cs ak egy s a já t kompoziciójú pantomimben. A B á b já t é k -o i előszö r Reinhardték játszották Berlinben, szöv ege Mátrai Ernőtől van, zenéjét László S á n d o r írta. Az invenciózus, üg yes munka a színtelen és szürke hangs zerelé s dacára tetszett a közönségnek, bár a műfaj m aga s e h o g y sem tekinthető szimpatikusnak. Mint pianista, Liszt es-dur koncertjében lépett fel a még egészen fiatal m ű v é s z : minden pózolása mellett is értékes tehetségnek látszik. — A Korzó-moziban is volt egy n ag y sza b ású hangverseny, még pedig legnevesebb, legkitűnőbb énekeseink közrem űködése mellett. B. S á n d o r Erzsi a s sz o n y és Rózsa S . L a jo s léptek fel, a kitűnő Dienzl O sz k á r zongorakísérete mellett. O p e ra áriá k at és műdalokat adlak elő, illusztris k ísérőjü k pedig néhány b á jo s a p ró s á g g a l szólózott. Itt hallották előszö r a szegediek R ózsa L a jo s e lőad ásá b an Dienzl hatalmas, szinte durván realisztikus d a lá t : Kötelet a cá rnak 1 — Utóljára hagytuk a s o rb a n M árkus Lili és Kiss Menyhért dr. estélyét. M árkus Lili Chopin-en kívül S ch u m a n n Novelelten-jeit adta elő, józan f e l f o g á s s a l ; le g n ag y o b b sikert aratott egy pár szédületes iramú ap ró s á g g a l, (többek közt egy s a ját szerzeményű etűddel). Kiss Menyhért a sa ját verseit szavalta el e rő s páthosszal és nagy hatással.

T e m e s v á r. A Ferenc József Színház, mely az elmúlt évadon keresztül az o p e ra e lő a d á s o k tekintetében rekordot ért el, a szezon vége felé a B a ja z z ó k -at mutatta be jóigyekezetű, ö s s z e v á g ó előad ásban. Arra a körülményre való tekintettel, hogy a temesvári hírlapírók seg é ly alap ja ja v ára rendezett hangversenyen S v a rd s lrü m V a lb o rg dalestélyét a közön­ s é g rokonszenvesen fogadta, a színház a svéd c sa lo g á n y t h o s sz a b b lejáratú vendégszereplésre szerződtette. O perasorozatán Mignon, P illan gó k isassz o n y , B o h é m e k és az elmaradhatatlan Három a kislány szerepeltek. A művésznő alakításai, mint az ismeretes, m a g a s színpadi kulturáltságáról tettek tanúbizonyságot. Az a mód, aho g yan Svardström a kiejtett szót mimikával, gesztussal és énekstílussal hozza kapcsolatba — szinte egyedülálló. C s a k természetes, hogy alakításai sik erének tetőpontját Puccini műveiben érte el, ezek között is a Bohéméletben jeleskedett különösen. E gé sze n más lapra tartozik a kérdés, v é gső állom ás e vendégszereplés a művésznő életében, ki vala m ik or mégis mint d a lé n e k e sn ő érezte ö nm agát egyéniségéh ez méltó magaslaton. A V árosi M ozgóképszínház a terméketlen háború s koncertévad s iv á r s á g á t ellen­ súlyozandó, ciklikus han gv ersen ysoro zatot tervezett, melyből eddigelé hármat tartott meg. Az e lső estén Környeyné S z a in o sy Elza szerepelt ugyanazon műsorral, mint Budapesten. Handel két művének stílusos bevezetése után m ű so rá nak uralkodó pontja gy anánl S ch um an n Frauenliebe und Leben cimü ciklusa szerepelt. Amit org ánumáról é s művészetéről kell ezúttal megállapítanunk, mind c s a k előn yére szolg álnak . O r g á ­ numán első sorb an a pihentség jele észlelhető s ez képesíti arra a szubtilis előadásra, melyet dalművészete közben észleltünk. T anu ltságán föltétlenül konstatálható a bécsi millió nevelő hatása, melyet B ra h m s négy dalával is igazolt. Felejthetetlen emlékei gyanánt a C arm en-ből énekelt kél részletet, mely e g y k o r pályája delelőjél jelentette. A műsort az aradi Weil Magda programmszámai tarkították ki a Faust-fantáziával és kisebb a p ró s á g o k előa d ásáva l kiváló hegedűsnek adta ismételt bizonyságát. Mindkét művésznőt Dienzl O s z k á r kísérte, fényesen, úg yan nyira, hogy ehhez a kritikának alig lehet a m agasztaláson kívül m á s szava. A második hangverseny keretén belül S á m s o n Mária és S ó n Harry művészetében volt része annak a közönségnek, mely a két széreplőt már tavalyi e lőn y ö s itteni b emutatkozása után rokonszenvébe fogadta. S á m s o n Mária műsorát ezúttal három ciklusra osztotta : elsőben Halevy és T h o m a s áriái szerepeltek, a m ásod ik ban Sch ubert. W o lf és Hildach dalok, végül a harmadikban ú jdo nság g y an án t m a g y a r műdalok. A k ö z ö n s é g átérezte a műsor természetes emelkedését s le lk esedésének minden külső jelével tüntetett kedvenc művésznője mellett. S ó n Harry Goltermann és Popper na g y­ stílű művein kívül a kisebb zsánerű a p ró s á g o k világában is kabinetmunkát nyújtott. Mindkét művészt Fle isch e r Antal, az O pera derék és tehetséges korrepetitora kísérte stílu so san és finoman. A beígért ciklus harmadik han gv ersen ye gyanánt a hatvanegyedik gyalogezred szimfonikus hangversenyt rendezett. A Rienzi nyitányán kívül a Jupiter szimfónia é s a Moldva című szimfőnikus költemény alkották a programm

Vertei Özemle

135

kiemelkedő ponljait. A han gv ersen y, mely a jótékony cél s z o lg álatáb a n is szép ered­ ményeket jegyezhetett fel, G o ttw a ld Já n o s karmester érdeme. A V á r o s i Z e n e isk o la s z o k á s a évvégi han gversen yei közül messze k im ag a slik a kam a raze ne -han gv e rsen y, mely hét számból álló műsorán belül három B eethoven számmal, Dvorak e gy ötösével, Mendelssohn egy h árm asáv al és S ch u m an n e g y ötösével vonta m agára a figyelmet. A művészi betanítás lelkes munkájáért Tomm B é l a tanárt illeti elismerés. A nyári hónapra esett a m a g yar O pera néhány művészének v e n d ég sze re p lé s e a színházban, kik két e g y felv o n á s o s előad ásá val akartak hódolni a kam ara játé k stílu sán ak. D a cára annak, hog y főként W olf Ferrari egyfelvonásával osztatlan sikert értek és művészi munkát teljesítettek, az eredmény a k ö z ö n s é g érdeklődése szem pontjá ból kív ánni valót hagyott m aga után. A helyi s a jt ó n a k e gy org ánum a ug yanis tá jé k o z a t la n s á g b ó l az előad ást m egelő zőleg a zenekar hiányát kifogásolta. E kedvezőtlen b e h a ra n g o z á s d acára azonban az erk ölcsi sik er kiváló volt. A z o ngorakísérel művészi feladatát páratlan ü g y e s sé g g e l F le isc h e r Antal látta el, míg az együttesből főleg S á m s o n Mária és Pusztai S á n d o r szép alakításai tűntek ki.

■w

—

—■

művészete ráeszmélt az iga z s á g ra , h o g y a nézőtér nem passzív tömeg, hanem a szín­ paddal együttélő szerves kitevője a cse«**£> ? G U ! lekvő színpadnak. Nyernek a budaiak, de B— H * nyer vele a Nemzeti S z ín h á z s vele együtt A Vá r s z ínház k a in a ra e sté i. a nálunk még oly idegen kamaraművészet. Amikor ö röm h angon könyveljük el e A jó ö re g budaiak, kik g ö r c s ö s kövelkulturígéretet, kedves kötelességünk, hogy kezetességgel nevelték ifjú véreikbe az a paritás o káért tisztelettel hívjuk fel a igazságot, hogy P est minden kulturmámofigyelmet arra az intő igaz ságra, hogy a ránál többet jelent számukra a budai rög dalmű kamaraművészetét h aso nló kulturmegszentelt históriája, most kivételes kuligyekezet segítette szóhoz és állítja mind­ turigérethez jutottak. Eddig a hegy sietett inkább előtérbe. Az intim színház jo go su lt­ Mohamed felé s ha ajk uk s zom jú sá g a kuls á g a az opera műformája szem pontjából még turcikkre vágyódott, a nyert műélvezet után han g o sab b követelésekkel lép fel. Ne le­ fáradt egykedvűséggel rótták esőben és gyünk tehát egyoldalúak, ragadju k meg e fagyban az általvezető hidat s hiába töp­ kín álkozó alkalmat, hogy a m a g y ar O p e ra ­ rengtek azon, miért nem jön el hozzájuk ház decentralizációjának kérdése egy enlőre a kultura M o h a m e d je ? F o rró kánikulában, legalább Budáig ju sson el. Ha vezető k ö ­ mikor c s a k holt szezonok élettelenségétől rök a zenekari szervezés nehézségein túl v isszhangzik minden, röppent szél az Ígé­ lesznek, a játékrend többi pontja nem ret, hogy a V árszín ház a Nemzeti Színház szolgálhat akadályul. S ő t az anyaintézet nagytervü ig a zg a tó ján ak jóvoltából k a m a ra­ szem pontjából c s a k előnyt jelent majd, ha estéket kap. Nem kegyelem ből való ven­ az eddig hónapon keresztül tétlenkedő dégszereplésekről van szó, nem a Nemzeti énekesek játékalkalom hoz jutnak majd. A Színház fióküzletéről, hanem úi stílusról fődolog, hogy az első m e g h ó d olá s n y o ­ és állandó játéktervről. Kedvezést jelent ez mában a két szempont a b ö lcs e g y e n lő s é g ígéret a jó budaiak szám ára, de egyúttal m eg hajl ás a fejlődő színművészet azon szabály ai szerint legyen összeegyeztethető. elvitázhatatlan követelm énye előtt, hogy Miért ne lehetne prózai d arabo kat a zenei ma a finomult kam aram űvészet önálló aregy felv o náso ssal ö s s z e h á z a s ít a n i? É s miért tisztikuinot kíván meg. A nagy nézőtér ne végezzünk e g y sé g e s munkát akkor, financiális rentabilitása mellett polgárjo gra mikor ma mindkét állami színház k o rm á n y­ zása egy kézben fut ö ss ze s mikor ezáltal vergődött az intim színház, hol páholy és kak asü lő t á v o ls ág ai között nincsen diszaz adminisztráció kérdése is m egkönytancia, hanem értelmi nivellálás lesz az új nyebbül. Ütött az ó rája ann ak, hog y B u d a ­ hitvallás első pontja. A kam arastilus új pest éktelen operett- és kab aré lárm áját

9 ováő

154

■enei Özemle

e g é s z sé g es e b b színpadi művészet tompítsa v aia hára. S miért legyenek kiaknázatlanok azo k az erők. kik nem elégszenek meg a név je gy címerével, hanem tanulni, játszani, művelődni és. szerepelni kivannak . Talán gondviselésszerű, hogy ez az e g é s z sé g es áram lat a budai hegyek felől int felénk s hogy e lső szimbóluma gyanánt nem csak a Várszín ház kap most gáz helyett villany­ felszerelést, hanem hogy klasszikus m a­ g y a r kam araestek o rs zá g a lesz eljövendő, mikor Pest jár majd Budára s a színház­ ból kijövet a régi szent kulturrög foly­ tatását érezzük a lábunk alatt és — a lel­ künk mélyén.

A W ag n ere llen es A m erika.

tenni. Legyen nyugodt Henry Eduárd Krebich, a Tribuna h a r a g o s kritikusa, mihelyt az első békeige elhangzik, ő lesz az első, ki cég társaiv al együtt Bayreuthben fog kikötni. De ha ez megtörténik, világra s e tegyék indexre Wagnert. Mert félő, hogy a k k o r még többet felejtenek Wagnerből, mint eddigele. Mert Bayreuthnek nemzetközi tá r s a s á g á b ó l e gy sem árult el annyi analfabéta szellemet, mint a jó amerikaiak. Kevesebb haragot, több megértést, c s a k nekik lesz mindkettőből kulturhasznuk. Wahnfriednek nincsen r e á ­ juk szüksége.

ni*—------------------ — ■—< v

í

-------- ——

9V írcsarnok

2— ✓

Leguja bb, talán még mindig nem a le g ­ utolsó ellenfelünk, a képforgató újvilág az e gész zenei glóbus előtt most — nevetség Gróf Apponyi A lbert tárgya. Nem okult S a i n t - S a é n s o sto b a ki- | kultu szm iniszter. fakad á sain . melyek csú fos kudarccal v ég­ A dolgozó művészet c sö n d je nem szoződtek, de nem számolt a brit gőg gel ! kott a politikai élet váltakozó hullámzá­ s á b a elegyedni. Amikor háborús politi­ sem , mely már egy sze r megégette a kezét kánk változó esélye gy aná nt eme illusztris s rehabilitálta — W a gn e r Pikárdot. Nem nevet e s o r o k fölé jegyezzük, nem politikai kisebb németfaló newyorki ú jságnak, mint á llá sfoglalá st akarunk leszögezni, hanem a T rib un e-n ak szerkesztője látogatást tett minden m a g yar zenei lélek benső ö rö m é ­ nek kívánunk kifejezést adni. A politikai a Metropolitan O peraho u se igazgatójá n ál v á ls á g idején szinte axiómává lett a hit, s figyelmeztette „hazafias" kötelességeire, hogy általá n os politikai hitvallás mellett mely szerint W a gn e r Rikárdot menthetet­ az eg y e s minisztériumok élére szaklenül le kell venni a műsorról. A tárg yi­ férfiakat kell e kom oly és súlyo s időkben odaállítanunk. De m ag á n ak a szakminisz­ la g o s a n gondolkozó Galti C a s s a z z a , az tériumnak sok felé á gaz ó ügyköre köze­ olasz szárm azású igazgató nem s o k a t pette is volt eset, hogy e gy -eg y kabinet hederített a Tribuna szerkesztő jé nek fölkultuszfőjét egy szer a festők, m áskor a h ábo ro d ására, hanem c s a k azt a kérdést zenészek miniszterének minősítették. Távol tőlünk, hogy a mostani miniszter nagy­ telte f e l : „Vajjon fölh agyju nk a puska­ sz ab ású egyéniségét a zenei kultura talán porral c s a k azért, mert ez német talál­ szűk távlatába szorítsuk. De mindenképpen m á n y ? " — Hogy e szellemes replika után érezzük, hogy azok a nagyszámú alkotá­ W a gn er Rikárddal mi történt, arról hall­ sok , melyek régebbi miniszterségéhez fű­ ződtek, a mély bölcseleti tekintetek, melyek gat a híradás. Mindenesetre jellemző, hogy látószöge alatt a zenei művelődés kérdé­ a szabad Amerika földje, mely béke idején sének egyetemét szemléli, — világháború kizárólag európai zenei kulturcikkekből közepeile is a legszebb reményekre jo g o ­ élt, egyszerre annyira öntudatos, hogy sítanak. Az o rs z á g zenei fő isko lája , az orsz. m. kir. zeneakadémia 1909— 1910-iki W a gn er Rikárdot sem hajlandó nosztriévkönyvének szavait idézzük, hogy ez ér­ fikálni. Meg vag yunk győződve, hogy a demek leghitelesebb bizonyságáv al s zol­ h ar a g o sn ak nincsen igaza. S azok az gáljunk : „A zeneművészet munkásait a entente-államok. melyek eddigele W agner tisztelet, hála és ra g a sz k o d á s szálai fűzik a távozó miniszter személyéhez, aki a Rikárdra haragudtak, v aló ban mind ki­ zenének nem csak legőszintébb barátja és békültek s legvégén is ezzel az animozialapo s ism erője , de egyúttal hivatott mű­ t ássa l szöktették fel előttünk is hihetetlen velője is s aki ezen művészet na g y je len ­ mértékben a bayreuthi halhatatlan á z s ió ­ tőségétől áthatva, teljesen átérzi s méltá­ nyolja azon fontos nemzeti kultúrérdekeket, ját, kit Amerika sem fog tudni halandóvá

enci Ózcmle am e lye k m a g a s a b b művelésével é s fel­ v ir á g z á s á v a l egybefüggnek. Azok közöli, akik a zeneakadémiái so k fé le elle nséges áram lato k ellenében 55 évvel ezelőtt létre­ hozták, ott volt g r ó f Apponyi Albert is, s ifjú lelkenek eszményi lelkesedésével és s zón oki tehetségének m e g ragad ó erejével hozzájárult ezen intézet megvalósításához. Amidőn aztán h o s s z a s v iszo n lagságo k után intézetünk új épülete elkészült, ide Apponyi gró f vezetése alatt vonultunk be s a m eg nyitásko r mondott nagyszabású beszéde mély é s maradandó hatással volt az egész o rszág közfelfogására s a valódi zenei szép ség érzékének felköltésére. Az az e lism erés é s méltánylás, melyben ez alkalom m al a zeneakadémia három év­ tizedes munkáját részesítette, azért volt ránk nézve kü lönösen b e c s e s és fölemelő hatású, mert éreztük, hogy ez nem a dicséretnek nyilv áno s ünnepeken elhangzó s z o k á s o s szólam a, hanem a valódi s z a k ­ értőnek beható tapasztalatokon é s meg­ figyelésen nyugvó bírálata volt. amely t á rg y ila g o s ítéletet mond fáradozásaink eredménye fölött. Apponyi grófnak négy évi rövid ko rm á n y zása alait intézetünk tekintélye megnövekedett é s megszilárdult s az ö erkölcsi és anyagi támogatása mellett a vidék zenei élete é s kultúrája is ro h a m o sa n föllendült. Megértük, hogy a nem eseb b é s m a g a s a b b zene ápolása és nevelése kullúrális lelki sz ü k s é g g é vált s az Apponyi g r ó f példája és hatása vidéki társadalmunk addig szunnyadó zenei fo­ g é k o n y s á g á t fölébresztetle". — Azzal az ó h a jtá s s a l zárjuk le ez idézetet, v ajh a a mostani forrongó világ közepette is alkal­ mat találna az új miniszter arra. hogy nag yszabású kultú rm unkásságát olt foly­ tassa, hol évekkel ezelőtt azt m egszakí­ totta. A m a g y a r zenei világ bízó hittel tekint ku ltúrájának új ko rm á n y o sa felé.

135

hette, hog y egyenlőre az igazgatói állás betöltetlen marad. Ezt a föltevést a főig az­ gatói kinevezés c sa k annyiban tám ogatja, amennyiben e gy e se k már a jö v ő új e m ­ beréről írnak, sőt egy véletlen politikai esélytől tették függővé a homo novus megjelenését. E politikai esély nem követ­ kezvén be. most ez a kom bin áció ö n m a g á ­ tól dőlt meg. Legvégül a főigazgatói ki­ nevezés természetét a kiváncsi glo szszátorok a kormánybiztosi m egbíz ással k ö ­ tötték ö ssze. Akként vélekednek, h o g y az Opera, bármennyire állami intézet is, mindenképpen méltatlan m a g aszto s kulturhivatásához, hogy változó politikai hullá­ mok szeszélyétől tétessék tiiggővé annak legfelsőbb irányítása. A kormánybiztos nem kabinet-sorsra való, nem vállal bukó tárcát, hanem m u n k á ss á g á n a k szilárd alapja a lelkében kialakuló hosszú tradíció, mert ez teszi az idő múlásával egy re ké­ pesebbé feladata betöltésére, jellemző kü­ lönben, hogy a kinevezés ann ak az ó h a j­ nak a m egnyilatkozására is alkalmat adott, mely szerint kormányszem pontból az ad ­ minisztrációnak föltétien előn yére válnék, ha a két állami intézet legfelsőbb vezetése különálló hatáskö rre bízatnék. A legfel­ ső b b kinevezés kapcsán szárnyra kelt eme kom bin ációk napnál v ilá g o s a b b a n s z o lg á l­ nak a b izonysággal, hogy az O pera a háború harmadik évében is h álás riport­ cikk maradt.

K o e ssle r Já n o s — a re fo rm á to r.

A zeneakad émia zeneszerző padjaiból bizonyára sok an emlékeznek az egykori kiváló tanárra, akinek egész művészi hit­ v allása szilárd és klasszikus bázisokon nyugodott. N em csak a zenei szerkesztés és forma törvényei körül kívánt v ask o nzervativ fölfogást, hanem a szerielenkedőket távoltartotta m agától s B ach ot, Beethovent és B ra h m so t vallotta eszményeinek. A G róf Bánffy Miklós — most D essau ból érkező híradás azért m e g ­ az O p e ra h á z fő ig a z g a tója. lepetést kelt s szinte úgy tetszik, hogy a tőlünk eltávozott nagyérdemű mester v a l a ­ A F e l s é g még m ájus hó utolsóelőtti mit engedett volna. Mint reform átor lép napján, „R eich enauban kelt legfelsőbb el­ föl, amennyiben „ K am aradalo k“ címen új határozásával dr. g r ó f Bánffy M iklós v a ló ­ dalsorozatot bocsátott közre, mely v o n ó s ­ s á g o s belső titkos tanácso st, a M agyar négyesre egy kürtre és egy o b o á ra van Királyi O p eraház és a Nemzeti S zínház meghangszerelve. A reform átor lépésére kormánybiztosát, e két színház főig azgató­ Koesslert az a talán még a Royalb ól em ­ jáv á nevezte ki“. — A hiv atalo s lap e lékezetes tapasztalata is késztette, hogy rövidke híre az O perával v aló k a p c s o la ­ v o n ó sn é g y e s han gv ersen yeken a műsor tában v e g y e s kom mentárokra adott alkal­ keretébe dalt illesztenek be, mely zo n g o r a ­ mat. A Nemzeti Színház h o z való vonat­ kíséretével mintegy kizökkenti a hallgató­ kozásban az igazgató fölé kinevezett s á g o t hangulatából, sőt esztétikai szem ­ Főigazgató felsőbb hatáskö re kétségtelen pontból is méltán kifo gáso lh ató . H ogy a volt. Az operai kinevezés ténye azonban v o n ó sn é g y e s hangulata állandósuljon. m ár v itásabb alapra adott okot. A közel­ Koessle r a kam aradal m ű fajá nak kíván múltban fölmentett iga zgató távozása, v a ­ propagandát teremteni azzal, hogy a d alo k­ lamint az intézet egyik nagyérdemű kar­ na g y á n a k fő zeneig azgatóvá való előlép- j hoz m agyarázatot is ad. — A kainarakam aratársula tetése mindenesetre azt a látszatot kelt- I dalokat a Mikorey-féle

156

2

enei Özemle

D essau b an tartotta keresztvíz alá s nem­ c sa k a reform gondolatnak, hanem az ér­ dem es szerzőnek is sikert hoztak.

Kern Aurél — a Nem zeti Z e n e d e ig a z g a tó ja. Kern Aurélnak, a m ag yar Opera volt ig az g ató ján ak általán osan elismert érdemei voltak a Nemzeti Zenede úiabb tanulmányi rendjének kiépítése körül. Titk ár korában rendkívül szere n cs é s kézzel vezetett keresz­ tül néhány zenepedagógiai reformot, mely ezen idő óla célravezetőnek és h a s zn o s ­ nak bizonyult. Most, hogy az egykori tit­ kár igazgatói felmentése kapcsán ismét megkapta rendelkezési s z ab ad ságát, a Nemzeti Zenede sietett, hogy egyrészt az elmult érdemekre, másrészt az intézet jö vő érdekeire való tekintettel Kern Aurélt i s ­ mét megnyerje a maga részére. Az intézet v á lasztm án yának legutóbbi ülése azért a zenede adminisztratív igazgató já v á v á la s z ­ totta. — Anélkül, hogy az „adminisztratív" epithetonjának közelebbi értelmét és h atás­ körét ala po sab ba n ism ernők. örvendünk azon, hog y az új igazgató kiváló szervező tehetségét az iskola szolg álatáb a állíthatja. Addig is, míg Kern Aurél zenei egy éni­ sé g é n e k megfelelő pozícióhoz iut. minden alkalmat meg kell ragadni, hogy munkál­ k o d ása a m ag ya r ze neélet ja v á ra k a m a ­ tozzék.

K acsó h P o n g r á c o p e rá t írt. D r. Kacsóh P on grác, a fő v á ro s zene­ isk o láinak főig azgatója operettszerzői s i ­ kere óta mint komponista keveset hallatott m agáról. É nekped agó g iai tevékenységének ko m o ly sá g a keltett figyelmet, majd a fő v áro s szolg álatában adminisztratív, illetve szervezői munkálatok vártak reá. A h o s sz a s hallgatás értelmét most adják. Kacsóh D o ro ttya címen m ag yar stilű operát írt, mely a m a g yar O peraház jö v ő évi munka­ rendjébe lenne fölvéve. A mű librettója C s o k o n a i Vitéz Mihály komikus époszának figyelembevételével szintén a zene­ szerző munkája. E s zöv e ge k eredete állí­ tó la g népköltési gy űjteményekre volttá visszavezethető. — A közelmúltban sűrű egym ásutánban szolgáltunk híradással ama term ékenység felöl, mely újabban m a g yar szerzőink jó voltából a m ag yar opera mű­ fajá nak biztatóbb jövőt igér. Most c sa k az volna kíván atos, hogy a m agyar művek diadalútja ne állapodjék meg az Ybl fényes palotájánál, hanem lépje át a m ag yar haza küszöbét is.

nagy lendületű forduló előtt áll. Az Opera kulisszatitkainak beavatottjai akk o r nem fogadták készpénz gyanánt a hírt. de viszont nem is voltak szkeptikusok, mert j megszokták, hogy az ambiciózus o pera­ é nekes élete vándorlásból, próbaéneklésböl és vendégszereplésből áll. A hír tér mészeiénél fogva keltett meglepetést, mert arról volt szó, hogy Medek nem kisebb műintézettöl, mint a berlini Operától kap | szerződést. Az akk ori kételyeket most már pozitívum cáfolja : őszre a művésznő há! rom estén át fog vendégszerepelni Berlin| ben s a vendégszereplés ulójáléka — a dolog természetéből kifolyólag szerződ­ tetés lesz. — A való nak tetsző híradás hallatára általán os s a jn á lk o z á s ragad meg mindenkit. Medek a m agyar operai együttes­ nek fő e rő ss é g e volt s érthető okokból v á ­ lása nagy veszteséget jelentene.

K resz G éza — berlini h a n g v e rs e n y m e ste r. Kresz G éza hegedűművész, kinek a b ­ szolút külföldi sik ereir ől már ismételten szolgáltunk híradással, most berlini kar­ riérje jelentősen szép állo m ásáho z jutott e l : a berlini filharmonikus zenekar T ho rn berg Gyula helyébe első h an gv ersen y­ mesterévé választotta. Ami Kresz közel­ múlt pályáját illeti, röviddel a háború ki­ törése előtt a bukaresti konzervatóriumnak volt első hegedűtanára, azonkívül a filhar­ monikusok zenekarának, valamint az ottani C arm en S y l v a v o n ó sn é g y e s n e k vezetője. — Berlinben már a béke idején is vendég­ szerepeit, de főként háború idején tartott han gversen yei voltak azok, melyek az érd eklődést élénken terelték feléje. Éppen a berlini S ig n a l e egyik nemrégi száma is m a g a szlalá ss al szól virtuóz képességei felől. — Amily őszinte a mi örömünk, oly bízó egyúttal a hitünk, hogy lesz még idő. mikor idehaza is szü k s é g lesz reá.

E lső o p e ra e lő a d á s Fiúm éban.

Most, am ikor a vidéki operakullusz fej­ lesztése szinte szállóigévé lett. az öröm hangján kell regisztrálnunk, hogy az első m agyar ope rae lő ad ás Fiume közönségét is meghódította. Az első e lő a d ás értelmi szerzője P o lg á r Károly pozsonyi színigazgató volt, aki a T ra via ta -1 mulatta be. A főszerepekben P o g á n y G y ö rgy , Bertán Miklós és A ggházy Melinda jeleskedtek. — A derék pozsonyi igazgató vállalkozását a m ag yarb arát fiumei s a jtó lelkesen ma­ M edek Anna — tá v o z ó ban. gasztalta. Bízunk benne, hogy az első sik er ho ssza bb ciklu snak lesz a kiinduló M ár az elmult operai évad vége felé suttogva híreszlelle mindenki, hogy a ki- ! pontja. v áló M. M edek Anna művészi karriérje I x-<

óenei Özemle S a u e r Emil — b é csi le te le p e d é se . A zenevilágot érthetően lepte meg az a híradás, hogy a „zongora király" Sauer Emil a bécsi zeneakadémia mesteriskolájának veze­ tését vállalta el. Sauer immár ahhoz a korhoz jutott el — ezidőszerint ötvenöt éves — amikor a művészi és koncertpálya izgalmai után mindenki pihenésre szokott vágyódni Sauer, kinek vagyoni függetlensége is ezt a benyomást keltette, most egyszerre az ötödik fizetési osztályba nyert beosztást, s a lovagi cím elnyerése után osztrák állami részről immár a „gyöngéd", figyelem minden jelével lett elhalmozva. Érdekes, hogy Sauer még 1901-ben alapított Bécsben mesteriskolát, de ezt 1907-ben beszüntette s egészen a koncert­ tevékenységnek adta magát át.

>♦-<

A n ém et c s á s z á r el is m e ré s e a berlini dióm k ó ru s a s z á m á ra . Béke idején is állandóan nyilvántartotta a világsajtó azt a lelkes érdeklődést, melyet a németek császárja a zenekultúra nagyfon­ tosságú ügye iránt tanúsított. Ismeretes Vilmos császárnak ama kezdeményezése, mely szerint a német férfikarénekirodalom gyöngyeit két kötetben gyűjtötte össze és ny módon biztosította e műfajnak általános terjedését. Háború idején főieg a német katonadalok gyűjtésével, számontartásával és terjesztésével adta érdeklődésének bizony­ ságát. Ugyanezen népszerűsítési érzékéről tanúskodik ama elhatározása, mely szerint a katonai munkásság számára a casseli udvari színházban havonta több ingyenes előadást rendeztet. — Legutóbb egyik vasárnapon a berlini dóm egyik istentiszteletén vett részt. Ismeretes, hogy a dóm énekkara Hugo Rüdel tanárral az élén rendkívülit produkál. A csá­ szárnak bizonyára több ízben lehetett al­ kalma, hogy a kórus páratlan produkciójá­ nak tanúja legyen. De ezúttal különösen megragadta annak művészi teljesítménye. Fényképével ellátott lapot irt Riidel tanár­ nak. rajta e komoly és jelentős szavakkal: „Wie herrlich hat der Domchor gesungen ! Er hat sich selbst iibertroffen ! Für mich eine erhebende Freude und Labsal in ernster Z e i t '.

>*-<

S tra u s s „D on au “-W alzerje ö tven é v e s. Alig csendül meg vala hol a kezdőmotívum föllépegetve a d-dur hangzat fokain, már mindenki boldogan kiált és tapsol. De S t r a u s s Donau-k eringői nem­ c s a k példátlan népszerűségre tettek szert, hanem egészen különös je len tőségre is,

137

melynél fogva olyanok , mint valami idézet, slág vortja mindannak, ami szép, kedves és víg Bécsb en , e kerin gő az osztrák s z á ­ mára nem csak szép walzer, mint mások, hanem szö v e g nélküli hazafias népdal. Így ír Hanslick a 70-e s években. (Die m o­ derné O p e r“ Berlin 1885). Azóta a „Kék Duna“-keringő zenekari vezérkönyve a népszerű P ete rs-kia d ásb an is megjelent, átadva az „öröklétnek" bűbájos, forró, vérbeli zenelevegőjét. A természeténél fogva rikító színekkel dolgozó táncmuzsika nem ismer kellemesebb, kedélyesebb, természe­ tesebb hangszerelést az ifjabb S t r a u s s Jánosénál. Szinte magunk előtt látjuk jól illő frakkjában, feketére festett k ac k iás bajuszával az ö re g urat, amint kitünteté­ sekkel a mellén, bal kezében a hegedűvel, jo b b já ba n a vonóval diszkréten markirozva a taktus elejét, jo b b ra -b alra köszönget. Hányszor és mennyit írtak róla, a WalzerKönigről, híres báljairól, az őskedélyű B é c s hamisítatlan m u l a ts á g a i r ó l ! S t r a u s s B é c s - je ö l ö k r e elmúlt, a mai internacionális hangulatban S t r a u s s c s a k az emlékként élő auíochton ked é ly e ssé g halvány víziója. „In den Síernen s t a n d s gesch rieben, D a ss ich finden dich gemusst, Um auf ewig dicli zu lieben Und sich las es inir zur Lusl An der Donau, an der schön en , blauen D o n a u ! (Kari B eck). (ma)

>■»<

B a ch -ü n n e p sé g e k E ise n a ch b a n . A „Neue Bachgesellschaft" a közelben Eisenachban nagyszabású Bach-ünnepélyeket tervez, melyek október végére, illetve novem­ ber elejére esnének. Az ünnepségek zenei részét a berlini Singakademie és a berlini filharmóniai zenekar fogja szolgáltatni Schuhmann tanár vezetése alatt. Az ünnepi hang­ versenyt a Georgenkirche-ben tartják meg. Azonkívül kilátás van reá, hogy Thiel tanár vezetése alatt a berlini Madrigalchor is részt vesz — A nagy német Bach-kultusz e föllán­ golása elé német részről nagy várakozással tekintenek.

>—<

Apró Hírek C s a rn o k a . Saint-Saeus-nak Musset „Un ne badine pás avec I’amour" c. művéhez szerzett opusa a közelmúltban lett bemutatva a párisi ,.Odeon"-ban. -- Lendvai Ervinnek G-dur zongoraszonátáját nemrégen mutatták be Berlinben. — Tegnér híres Frithjof-mondáját Sven Ehriing stockholmi karmester zenésí-

Első Temesvári Gépazsúrozö Vállalat T e m e sv ár-Józse fv áro s, Missits- és Hunyadi-utca sarok. Mindennemű sza km áb a v ágó azsur- és lainburir-munkákat a legszolidabb és leg­ g o n d o s ab b kivitelben eszközöl. 49 3— 10

158

*2>enei

tette meg A mű kísértet számba megy. mert a zenekar az énekkel és recitált szóval együttesen szerepel, azonkívül szkioptikonképek is szerepelnek egyidejűleg. — Leuckart leipzigi cég adja ki legközelebb Willy W ö llendorffnak „Musik mit Vierteltönen“ cimü könyvét (Erfalirungen am bichromatischen Harmoniumi a szerző idevonatkozó kompo­ zícióival egyetemben. — A strassburgi egye­ tem volt hírneves zenetanárának, Gustav Jacobsonnak zenei hagyatékát most teszi közzé a berlini kir. könyvtár vezetősége A középkori zenére vonatkozó kéziratos meg­ fejtések, valamint a bambergi és montpellier-i kódexekre vonatkozó publikációk megbecsiilhetetlenek — Bernhard Irrgang, a berlini dómnak a közelmúltban elhunyt nagy orgo­ nistája emlékezetére a berlini dómkórus kegveletes hangversenyt rendez, melynek egész jövedelmét Irrgang síremlékére fordít­ ják. ''a x Regemé Jenában meghívott ven­ dégek előtt Reger-ünnepséget rendezett, melynek színhelye az akadémiai terem és a templom volt Az előkelő közreműködők között Straubet is ott találjuk. — A francia Champss-Elysées-n új koncerttermet nyitnak meg. A hangversenyező zenekarnak hetenkint négy koncertet keli adnia, melyek mű­ soraiban az újfrancia irányzatnak akarnak előkelő helyet biztosítani. — Az orosz ballet újabbi vendégszerepléséről szól a francia híradás. A zenekart a genfi hangversenyek karmestere, Ausermet vezényelte. — Érdekes, hogy az egyesült Colonne-Lamoureux hang­ versenyein hat Beethoven, egy Schumann és egy Mozart szimfónia volt műsoron — A Matinées Nationales előadásai alkalmával újabban Gábriel Fauré Caligulája lön be­ mutatva. — Popelka nevű úriasszony a salzburgi Mozarteumnak hagyta örökségül Prag-Smichow-ban levő villáját, melyben Mozart Don Juan-ját fejezte be. — Dr. Her­ mann Kretschmar, a berlini zeneakadémiának világhírneves igazgatója nemrégiben ülte meg működésének tízéves jubileumát. — Humperdinck eddigi kompozíció tanár utóda gyanánt Friedrich E. Koch lett a zeneszer­ zés tanára. Humperdinck a jövőben csak tanítói minőségben fog működni. — Her­ mann Sonne, a darmstadti Richard Wagner Véréin jónevü igazgatója huszonötéves mű­ ködése megjutaimazására az első osztályú Fülöp-rend érdemkeresztjét nyerte el. — A berlini Königl. Akademie der Künste zenei osztálya a legújabban Ottó Taubmann ber­ lini tanárt, a hamburgi Hausegger-t, továbbá az altonai Félix W oyrsch-t választotta tag­

C. jaivá. — Hermann Jadlotvker szerződtetését illetőleg téves hírek kerültek fo rg a lo m b a : legújabban megerősítést nyert, hogy a kö­ vetkező év április haváig a berlini operának marad tagja — Scharwenka, a kiváló ber­ lini zeneszerző a császártól a vörös kereszt érmet, az oldenbtirgi nagyhercegtől pedig a művészetek arany érmét kapta. — Szenkár Jenő, aki több évvel azelőtt végezte az orsz.m. kir. zeneakadémia zeneszerzési tanszakát s ké­ sőbb a Népoperának volt a karnagya, legújab­ ban német híradás szerint Altenburgban lett első udvari karmester. — A regensburgi dóm világhírneves karnagya, F. H. Engelhart huszonötéves működése jutalmára a „Königlicher Professor** címét kapta. — A sigmaringeni egyházi karnagy Rómából a „Pro Ecclesia et Pontifice** érdemkeresztjét nyerte el.

■ M.

—

---

« II

irodalom mm*-

—-— ———

— ------- —

^Mozart „ c2>aide“~je új kiadásban. Zaide,

keleti daljáték két felvonásban,

irta

M o z a rt IV. A., szövegét átdolgozta Rudolph A., B re itk o p f és H artel, Lipcse 1917, zon­ gorakivonat Volksausgabe 4925. sz. E munkáját a 23 éves Mozart „II re pastore** és „Idomeneo** között, 1779-ben írta. A di­ vatos „Singspiel** kereteiben mozog;, mint a későbbi „Szöktetés a szerályból" is, csak­ hogy meséjében és szövegében teljesen nél­ külözi utóbbinak humoros és eleven hát­ terét, bár tartalmuk csaknem egyezik. Az akkortájban nagyon kedvelt török tárgyú naiv történet úgy egyiké, mint másiké, melyben a szökni akaró fogoly keresztényeket rajta csípik, hogy aztán utolsó percben a nagy­ lelkű pasa vagy szultán megkegyelmezzen nekik. Csakis úgy érthetjük meg, miképpen tudta lekötni az ilyen semmiség a hallgatók figyelmét, ha tudjuk, hogy az e kzo tiku s keret magában véve (mint ki nem használt „szenzációs** újdonság) teljesen kielégítő, sőt nagy érdeklődést keltett. Nem is beszélve a török komikumról, mi a basso buffo-nak új hálás szerepkört nyitott meg. tOsmin). Mozart ,.Zaide“-jének cselekménye nemcsak hogy nem hágja át a daljáték akkori sablon­ jának gyárilag készített kereteit, de értékben még alatta is marad a közepesnek. Ezért felejtették el hamarosan teljesen (a „Szöktetés**

TU RU L-CIPŐ Isőor,csT '^

Elárusító hely Budapesten: R ák óczi-út 14, K irály-u tca 3 0 . A M onarchia minden nagyobb v á ro sá b a n fiók. 54 4—10 B e l v á r o s : Je n ő h e r c e g - t á r , A g r á r - p a l o t a . — t í y á r v á r o s , B u z i á s i ü t 1 5 . s z . J ó z s e f v á r o s : K o ssu th -u tca 31. sz .

3

enei Özemle

óriási sikere is hozzájárult) és ezért kellett a librettót átdolgozni, ha a mai fölelevenítést lehetővé akarták tenni Hála és dicséret a fölfrissítőknek, Zaide munkája igazgyöngy, mely az idők pora alól régi fényében ra­ gyog elő. „Figaro" hangulatára emlékeztet az I. sz. kórus, a X. sz. ária pedig valósággal Figaro barátunk jókedvű ritornelljeinek csírája. A melodrámák (Benda hatása alatt) roppantul kifeje ző ek; a II sz. már teljesen a Donna Anna („Don Ju a n “) első, megható recitativójának hangulatával lep meg. Még Mozartnál is szokatlanul merész harmónia-következteté­ seket hallunk a szám vége felé (18 taktussal a befej. előtt kezdve). Gyönyörű a Ili. sz. ária, mely egy csekély Don Juan-vonáson 'Andante moderato 21 — 23. taktus) kívül méltó társa a csodás e-moll hegedűszonáta 2. tételének, melynek isteni középrészével erős rokonságban van az ária egyik helye. Hallván a IV. sz. erőteljes tenór-áriát, nem tudja az ember, min csodálkozzék jobban : az énekhang utólérhetleniil mesteri kiakná­ zásán-e, vagy a forma megfoghatatlanul tökéletes mivollán, a szerkesztés hihetetlen szellemességén és változatosságán, a han­ gulatok végtelen gazdagságán, a lélek csodás mélységén, az instrumentáció beláthatlan gazdagságán és példás ökonómiáján, remek hangzásán, a kifejezés mélységén, vagy a rajta tündérként végigsímogató könnyedsé­ gen ? De hiszen mit beszélünk ? Elmondjuk azt, amivel a fiatal Mozart, ki teljesen bele­ illeszkedett a korszerű lehetőségek külső keretébe, belsőleg minden kortársán túl­ nőve: meghódította a világ szívét. Adott és kész metódusokon belül építette föl a kedély új világát, csupán csak beszélőerejének in­ tenzív igazsága által. Azt a fölüdítő, szabad, igaz emberi hangot, mely a rövid V. sz. duettben életre kél, Mozart ütötte meg leg­ először. Benne olvadozik a fiatal, boldog szerelem őszinte világának minden édessége. Épp ily magasfokú gyöngédséget szólaltat meg a VI. sz. tenór-ária, míg a következő a baritonhang nagyszerű kiaknázása révén méltó a figyelemre. Szinte halljuk a kitűnő énekest, akinek személyes használatára írta. A fölvonás-záró tercett behízelgő, de válasz­ tékos metodikájával a „Szöktetés" modorára emlékeztet. Kezdő Andantino-ja az a bizo­ nyos, átszellemült szépségű, tipikus Mozart, melyet Raffaelhez szeretnek hasonlítani — Sajnos, az ifjú szerzőnek megrendelésre és sietve kellett dolgoznia, a 2. felvonás, bár jó munka, de sablonos egy kissé és nincsen az elsőnek magaslatán. Ide tartozik a Rudolph

T illsch n e id e r István cs. és k ir . u d v . s z á llító

33 4 - 5

Temesvár.

A já n lja le g fin o m a b b k i v it e l i b ő r d í s z m ű á r ú it: n ő i r e tik ü lje it, p é n z -, s z iv a r - és c ig a r e tta ­ tá r c á it. T e le fo n : 5 4 5 .

159

kiadásában VII. a) sz. rész is, mely az 1. felvonásba került át. A nyitányt és a be­ fejező kórust Mozart kortársa és tisztelője, a szorgalmas A ndré János (azonos az offenbachi zenekiadó cég alapítójával) írta hozzá kevés invencióval. Utóbbi körülményt el­ mulasztja föltüntetni Rudolph és éppen Így az új kiadást bejelentő Breitkopf-féle ..Köz­ lemények" (1917. jan.) is, de a figyelmes hall­ gató könnyen észreveheti. André zenéje korszerű sablon, Mozart invenciója áttör a kor teknikáján és örök szépségek vizeire evez — Különösen elismerésre méltó, hogy harmonizációs és motivikus rokonságok út­ ján mily egységesen stilizálja egész darabját az ifjú mester. Mintha a részek egy tőből fakadt virágok lennének. A stilizáló egy­ ségnek ez a magas foka Mozart nagyságá­ nak általában egyik alapköve. Csodálatra­ méltó, hogy már a „Zaide" korában mily tökéletesen eltalálja a hamisítatlan Singspielhangot, az öreg H ille r domíniumának sze­ rény, kedves, népszerű dalhangját, nem utolsó sorban a mérsékelt tempók használata által. Emlékezzünk Mozart egyik levelére, mely­ ben azt írja, hogy főtörekvése mindig a legjobb mesterek különféle stíljeinek és teknikájának elsajátítása volt. Nagyobb univer­ zalitás nem is képzelhető, mint a e-moll fantázia, a vonóskamarazene, az operák (mindegyik egy-egv külön világ!), a szoná­ ták, a szimfóniák, a szerenádok, misék, kórusok, dalok és a Requiem egy személy­ ben 1 Azt a ragyogó és oly sokszor dicsért Mozart-tulajdonságot sem nélkülözzük a „Zaide"-ben, hogy a szereplők tipikus lelki­ világát egymástól" élesen megkülönbözteti, hogy nem a kosztüm, hanem a hang ismer­ teti meg a személyeket. Így a X sz. dal teljesen az egyszerűbb ember pszikéjét festi, az együttesekén belül remekül különválnak a jellemek a különböző melódiavezetés és figuráciö által. Alonso (a régebbi Gomatz) hősszerelmes gyöngéd lefelé lépő kis-szeptimája (XV sz. quartett) már VI. sz. áriájá­ ban is jellemző erővel lép föl.

Qudfípesl.

“^Molnár Süntal.

cKönyvek. A z A ra d i „P h ilh a rrn o n ia “ E gyesület huszonöt éves m űködésének ismertetése. 1890 - 1 9 0 5 . Szerkesztette D r. W agner József titkár. Kiadja az egyesület. Arad. 1916. C o rvin könyvnyom dái műintézet. Lányi Izsó ny o m ása. Kis negyedrét, 95 lap.

Zeneművek

Itatok

Galambos és Fenyő cég-nél

57 4 —5

T e m e s v á r -B e iv á r o s, Hunyadi-utca.

enei Özemle

140

Vidéki zenei élelünk s iv á rs á g a közepette jó l e s ő érzéssel vettük kezünkbe a mono­ gráfiát, melynek a háború ban való meg­ jelenése e gy m ag á ba n is rekord szám ba megy. De mindennél so k k a l korszakalk otóbb az a negyedszázados m unkásság, melynek a könyv dióhéjba foglalt történetét adja. E l s ő áttekintése után nyomban világos lesz, hogy itt nem a fővárosból importált esetleges hangversenyéletről van szó, ha­ nem olyasmiről, mely életerejét a v á ro s talajá ból szívja. Viszont a könyv minden s o r á b ó l nyilvánvaló, hogy a filharmóniai egyesület öntudatos m u n k á ss á g a létesítette mindazt, ami a v á ro s zenekulturális életében tényező gyanánt hat. Ami a könyv an y a g á n a k földolgozását illeti, a hisztorikus lényeg mellett a sz er­ kesztő az egyesület azon v onatkozásaira is tekintettel volt, melyek a nag yo b b ér­ dekeltségű európai, vagy o r s z á g o s h a n g ­ versenyélettel álla nak vonatkozásban. Nem- ‘ c s a k a v á ro s hírre vergődött előadó mű- 1 vészeinek portréját hozza, hanem azok zene­ karrierjé ről is számot ad. A je les mű messze túlnő az emlékiratok keretén. Történeti a lap o ss ág , éles esztétikai m e g b írálá s teszik mindvégig érdekessé. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy e l s ő ­ rangú nyomdateknikai kiállítása, klisé­ g a z d a g s á g a a szem re is kellem essé teszik, az ezüst jubileum monográfiájá nak minden erényéről szám ot adtunk. j. d. >♦<

Zeneművek. M enüett-G avotte-M usette. Z o n g o rá ra j szerzé P ik é th y T ib o r op. 15. 1.11. Klöckner , Ede kiadása. Budapest, József-körút 11. Két rendkívül könnyed, pedagógiai mű ez, mely nem csak a form ában, hanem a ! kidolg ozás módjában is ra g aszk odik a I klassziku s h a g yom ányokhoz. F r is s invenció j csendül ki mindkét műből s főleg az első a szellem es menüett fölötte alkalm as lesz arra, hogy a tanulékony gyerm ekszíveket lángra lobbantsa. Z e n e isk o lák is nyugodtan oktathatjá k a két opust az előad ási darabok sorozatába.

b ek ü ld ö tt cMűoek. M. E n ric o R o ssi: Jugend Album . 1., II. C a r is ch u. Janichen c é g kiadása. A két füzet ára 5 márka. A lbum p e tits M orceaux caracteristiquea. P our piano pár M a rio Tarenghy. 1. II. C arisch u. Janischen c é g kiad ása. A két fűzet ára hat márka. K ia d ó tu la jd o n o s: J ú r o s y D e z s ő . N yom atott a C s a n á d e g y h á z m e g y e i kön y v ny o m d ában .

Hegedűk problémája Régi olasz és uj hegedűk kiválóságáról külön­ böző hírek vannak köz­ tudatban. A zok sz a k ­ szerű ismertetését díjfa lanul megküldöm a jobb hegedűsök részére.

>»<

R é v fy Q éza: Ú j k u ru c n óták. É n e k ­ hangra zong ora kísérettel szerzé R é v fy Géza. Ára két korona. B árd F eren c és Testvére. Budapest, Kossuth Lajos-u. 4. A szerzőnek tőről metszett m ag ya r írá s­ modora régóta ismeretes. Az előttünk fekvő három kurucnóla, mint e nemű elődjei ne m csak m a g y a r o s stilusával válik ki, hanem az arkaiz m usnak azzal a kedves i m elank ó liájá v al, mely a „kuruc* írásmóddal rendszerint együttjár.

T óth János 66 1 - 2

Budapest, IV., Kossuth L ajos-u tca 10. szám.

enei Özemle

VII 51 2-10

Hölgyek figyel­ mét felhívom bécsi fodrászom ra, ki ondolál, fejet m os és a hajm unkák öszsz es v a riá ció já t művészileg v é g ­ zi. A rcgőzölé s, mitesszer eltáv o ­ lítása, arcüdítés, pedikűr, m a­ nikűr. ju tán yos árban eszk ö zö l­ tetik. H a jsz álsze d é s arcról és karról villannyal, fájdalom nél­ kül. Ajánlom g y ó g y k e n ő c s ö m e t kéz és arc ra s ártalmatlan pirosítómai. 55 2 — 10

LOHR MÁRIA - K R O N FU SZ A fő v á ro s e ls ő é s leg rég ib b c s ip k e tis z tííó -, v eg y tisz tító - é s k elm e festő g yári in tézete B u d a p e s t , V III. k e r ., B a r o s s - u t c a 5 5 . s z á m . P ió k o k : I I , P ő -u tc a 27, IV , E s k ü - ú t 6 é s K e c s ­ k em éti-u tca 14, V I., A n d rá ssy -ú t 16 é s l e r é z k ö rú t39, V ..H a rm in ca d -u 4 ,V H l.,Jó z sef~ k ö rú t2 .

KOBELTM . t

C U K R Á SZ D Á JA JÓ ZSEFV Á RO S,

P ontos kiszolgálás, első­ rendű árú. Legjobb be­ vásárlási h e ly vis z o n t­ e ladók számára.

í§ )

kozmetikus

Baruch és Társa Temesvár, Lloyd -palota

Szépirodalmi képes hetilap Szerkeszti

ANDOR JÓ Z S E F .

5.

mm

Vilma

ÉLET

K O S S U T H - UTCA

Legfinom abb desszert-sütem ények.N aponta friss torták és tészták. — Különleges fagylalt és jegeskáv é. — Alkalmi sütemények._____________________ 63 1— 10

Hirschfeld B elv áro s, Liget-út 6, I., 5. G om bos-h áz, T im isian a-sor.

elefon 957

3_i«

Fűszer-, g y a rm a t­ árú- és festéknagykereskedés.

Előfizetési ára egész évre

2 0 korona.

W EISZ G ERSO N É S TÁRSAI 64 1— 10

N o r in b e r g i, r ö v id - , s z ö v ö tt á r ú k és p a m u t-n a g y k e re s k e d é s

TEM ESV Á R

M egrendelhető az

T elefo n 606. sz. Postatakarékpénztár-szám la 419. sz.

„ É L E T “ Irodalmi és Nyomda R.-T.-ná!, Budapest, I, Fehérvári-út 15.

Műtárgyak, antik darabok, brilliáns ék­ szerek, régiségek, képek és s z ob ro k vétele

Mutatványszámot szív esen

küldünk.

Sternberg-cégnél Telefon 11— 77

65

i-

-10

Mercy-utca

2

Vili

enei Özemle

EIsőTemesvári! ÍB A R U C H ! Szeszégető é s: |Finom ítóRész-: "üV FG U D V A R ! vén y-T ársu lat! ^ T e m e s v á r-J ó z s e fv á ro s . Alapiltalotf 1868 évben.

%

♦ ♦

♦

:♦

Ü V E G -, P O R C E L L Á N - ÉS LÁ M PA ÁRU-N AGYKERESKEDÉS

♦

4 y ♦ X

Részvénytőke: 5 ,5 0 0 .0 0 0 korona. T artalékalap: 5,026.822 korona. T erm elők ép esség: 80.000 hektóliter fínomszesz. S z á razm o slé k - pro d u kció: 200 waggon. Marhahízlalás. i 6 4— 10

1

♦ ♦ ♦ ♦

ő2 4— 10

TEMESVÁR B E L V Á R O S , V Á R O S H Á Z -U . 4. A LA PÍTÁ SI É V : 1857.

Temesvári P olgári i s i S örfőzde P észv.-Társaság. Elsőrangú, kitűnő izű sörök.

C A S/N O -vit//oí C O R V IN -védi: ^ SÖR! Legjobb m ag y ar g y ártm án y ! — Évi term elő k ép esség : 1 0 0 .0 0 0 HL Kedvező földrajzi fekvése folytán a B a l k á n előnyös beszerzési fo rrá s !

részére

Vertei Özemle

IX

. fényképészeti műterme +

őinger 9 ?ózsi

lem esoár-^eloáros, Qiget~ut4. 't

T EM ESV Á R I p LSO

TAKARÉKPÉNZTÁR

3 4 -1 0

Ü ZLETÁG AK: K am atazó betétek elfo gad ása. É rték p ap írelőlegek nyújtása. Váltók leszám ítolása, jelzálogkölcsönök engedélyezése földbir­ tok ok ra és v árosi b érh ázak ra. Z álogleve­ lek k ib o csátása. Értékpapírok vétele és elad ása. — A LA PITTA TO TT 1 8 4 5 . évben

R észvén y tő k e: T artalék o k :

7 ,6 8 0 .0 0 0 korona. 2 ,1 0 0 .0 0 0 korona.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Uj varrógép- és gram m o-

Van szerencsém a helybeli és vidéki n é. ♦ közönséget ttsztelettel értesíteni, hog y T

fon-üzlct megnyitás.

Tem esvár-Józsefváros, B o n - ♦ náz-utca 12. szám alatt f ♦

varrógép-és grammofon-üzletet ♦ ♦

J

» T

J

nyitottam, hol mindennemű e lső gy ártmányú v a rró g é p e k , g ram m o fo n o k , lem ezek, mindenféle g é p ré sz e k , vala mint varrókellékek a legd úsabb választékban és légju tán yo sab b á ra k mellett kaphatók. Fő tö rek vésem leend. a n. é. kö zö nség m egelégedését szolid kiszolg álá som által, kiérdemelni. O kta to k mérsékelt árak mellett v a rró ­ gépen : műhímzést, madeira, richellieu, lile, szmirna, ajour, monogram é s fehérhímzést. Kiváló tisztelettel

18 3 - 3

Ferenczi Janka.

„LLOYD“-KAVEHAZ BELVÁROS, „L loyd “-p alo ta.

2« 4 - 5

RÓNAI A. JÁNOS.

2 enei Ö zem le V á ro s i és m e g y e i te le fo n s z á m 5 6 7 .

R u m b u r g i, k re a s z , ir lio n i, h o lla n d i, s z ilé z ia i és g y e r m e k - v á s z o n . A s z ta /n e m ű e k . a s z ta lk e n d ő k , tö r ü lk ö z ő k , tö r lő - , k á v é s -, v a s a ló - é s m á n g o ló -k e n d ö k . Z s e b k e n d ő k ( fe h é r és s z ín e s ). B a r c h e t fe h é rn e m ű és r u h á k ré s z é re , F e h é rn e m ű e k fé r fia k , n ő k és g y e rm e k e k re s z e re .

cguschil és v á s z o n -, fe b é rn e tn ű á rú -k e re s k e d é s

Temesvár- cDelváros, hu n yadi-u tca 5. C s e c s e m ő - és le á n y k e le n g y é k . — M e n y a s s z o n y t k e le n g y é k in a g y v á la s z té k b a n .

Mam mann%)ef l ilsl óa órruhakl a n n - fé le é a u h á k , dr' JSger és Lah~ A g y k é s z lc t, s im a és h Iním z e tt, fe h é rn e m ü k e llé k e k , c s ip k e és h ím z é s . 19 4—5

Temesvár-Városi Takarékpénztár R.-T. ■ S aját tőke az 1 9 1 6 . év végén . 1 ,5 0 0 ,0 0 0 k oron a. Betétállom ány az 1 9 1 6 . évvég én 1 7 ,6 5 8 .0 0 0 k oron a.

* ■

M Ű K Ö D É S I K Ö R E : Pénzbetéteknek kam a to z ása, hitelek ny újtása és az ö s s z e s e gy é b bankügyletek lehetőleg e lő n y ö s keresztülvitele. —

* J ■ ■ " ■ ■

Főintézet: B e lv á ro s , Je n ő h erce g r-té r,R e z ső - é sD e á k -u . s a rk á n 3 6 4 . ) Józsefv árosi fió k : K ossu th L a jo s - é s B o n n á z -u tca s a rk á n 117. G y á rv á ro s i fiók : K o ssu th -té r é s P á v a -u tc a s a rk á n 17 3.1

telefon.

A Tem csvár-V árosi Zálogházak kezelősége. Irod ah elyisége: B e lv á ro s , B a lá z s -lé r 1. szám . Fió kja : G v á rv á ro s , A n d rá s s y -á t 24. szám .

;

- ____ S — — _ 4_ ]0 ■

■

^ototototojototototolotototototojotototoJoJoMototototototoJototototototcjtototototolototototototototototototg g OJ 5 _ 10 ^ tem esvári gyártelepe, állandóan 3 0 0 q g ját m u n ká st fo g la lk o z ta t s m indenféle 2 £ O ./ ,. , fa jta g yú jtó t, b ő rz s írt, fény m ázt, S F U Z lk m m a ű u a r Ü llU ltO Cipőkrém et és kocsikenőcsöt g y á rt g

^Tf

CjyJ

O xJ

J

lpainhh minőségekben. minnsp.crp.khpn. a legjobb

fi Pllárnk részüénuiársaság ^

Q

0

8

S peciális g y á rtm á n y a : E m ke -g yu jtó és E m ke -cip ő kré m . £

(jKlecker < g)ános(dltódai ' 7—

,

/'■'i

,

,

CPZ

i1

^(5

1 '

/

T íis z e r á r ú k , csem egék, — — fe s té k e k , v e tő m a g v a k , g y ó g y - és á s v á n y v iz e k , — — b e !- és k ü lf ö ld i b o ro k , lik ő r ö k , c o g n a k , p ip e re ------— c ik k e k , fr is s e n lő t t v a d a k

~lemesoar-yyaroaros, Aossutb-ter 7. sz. ^Kívánatrakészséggelszoi.

_

_

R E V E S És D O R M H E L M a

IG IG C Ö Y E )

■■ ■■

^aaiE.E.fCír^,

26

4-5

g ó lu n k á r a já n la tta l, —o

r i6 j

i b íw z s t é s

w ^ E . r a s z T É K B S l 'i

jC lső R)élmagyarországi Czukorka- és Csokoládégyár Részvénytársaság 224_10 r ^Temesvár liíf

fic k ié k -

ÜMEPSÖ I K Ü K . f & f i I , E C i E S S É -

■■ 1 uu 1

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

2

♦ ♦

enei Özemle

X♦ „Palace“-kávéház.

Ricger Ottó

♦ ♦

58 2 - 6

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Orgonagyára.

Sch o lt-féle zeneműkiadványok.

Budapest, X., Szigligeti-u. 29. C s . é s kir. udv. sz á llító , a S z e n ts ír é s d F e r e n c Jó z s e f-re n d lo v a g ja .

H azánk leg n a g y o b b tem plom i o r g o ­ n á já n a k , a király o rg o n á já n a k (k o r o ­ n á z á si tem p lom ) a lk o tó ja . 31 4—10

Eddig megjelent 6500 szám. T e lje s ra ktár a

Polatsek-féle könyvkereskedés -ben. ▼

ingyen.

:

,K orona“~ és „Royal“~ o Z d llU C lC lK

i

T em esvár-Józsefváros

(P á ly a u d v a r k ö z e lé b e n ).

K é n y e lm es s z o b á k , közpon ti fü lé s, első ren d ű k o n y h a. 56 2 —6 j

:

T E L E F O N SZÁ M

+ kereskedelmi vállalatai + (i

t>

129.

ELSŐ KÜLÖNLEGES­ S É G E K - , RÖVID-, S Z A L A G -, FE H É R -, T A P I S S E R I E É S NÖID1V AT ÁRURAKT ÁR.

TEM ESVÁ R.

ff U JD O N S Á G O K M IN D E N K O R ® RAKTÁRON!

Központi iroda: Temesvár, Józsefváros, Scudier-tér 1.1. Telefon 41.

jegyzék

38 3— 10

r ) r . Csasznek ■ Nándor E l v á l la l : Központi fűtő­ berendezéseket és fűtőtes­ tek, gáz - és vízvezetéki c sö v e k és alkatrészek szállítását és berendezé­ sét. S z á llít: Mindennemű hazai és külföldi szenet, kokszot, brikettet, fűtés és ipari üzemek részére, kovácsszenet, b o rs o k o k szot, antracitot stb. E rd ő ­ irtá s: mindenfajta tüzelő­ fát, épületfát és épület­ anyagot, cement, mész, eternit stb. Ipari é s mezőgazd asá gi gépek é s kellé­ kek, o lajo k.

E lsőrend ű cig ányzene. Szín házi v a c s o r a

♦

v illam os gépekkel berendezel! = cs. é s kir. udv. =

A párisi, bécsi, pécsi slb. kiállí­ tá sok o n kitüntetve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló, tiszta lég­ nyomású csőrendszeríi (pneum a­ tikus) tartós, nem eshangú o r g o ­ nákat szállít. 58 év óta 1600 orgonát szállított, közte „a király o r g o n á já t ”, amely mű ezidő szerint hazánk legnag yo bb b o rg o n á ja (80 változatú, villanyeröre berendezve). O r g o n a ­ javításokat és h a n g o láso k a t a leg­ mérsékeltebb árban teljesít. O rg o n a jó ka rb anta rtá sát e lvállalja. Kataló­ g u ssal, tervezetekkel é s rajzokkal kívánatra díjm entesen szolgál. ::

XI

Telefon 41.* 20 4 - 5

15 4— 10

SÜRGÖNYÖM : «1 S K O D A Y BENŐ, TEM ESVÁ RA LA P 1TT A T O T T 1876. É V B E N .

«J!

énéi Özemlc

XII

^nngáría-ffirdc

G őzfürdő 15 4-8 V ízgyógyintézet Kádfürdő Népfürdő

Z e»e sv á r-§ y á rv á ro s,

Kedvezm ényes jegyek fran kokban , egyletekben és villam os k a lau zo k­ nál kaphatók.

íig e t-ú t.

Gyárvárosi Drogéria Schunk M. és T á rs a Tem esvár-Gyárváros, Fő-utca 24. A já nl: G y ó g y á sz ati és háztartási cikkeket, leg­ es 2 —tó finomabb illatszerés és piperecikkeket ju tányos árak méllett. Vidéki ren­ delések pontosan eszközöltetnek.

Angster József és Fia

27 4 - 1 0

O rg on aépítő k, o r g o n a - és harm ónium gyár Pécsett. A já nljá k kitűnő hangú é s e r ő s s z e r­ kezetű légnyomatu é s elektrom os be­ rendezésű o rgon áikat a ie gju tá n yo sab b árak mellett művészi kivitelben. R a k ­ táron kitűnő hangú harmóniumok minden n a g y s á g b a n E le k tro m o s fujlató-készülékek.

KomárorniésTófh hegedűkészítők műterme

V

B u dapest, IV., K ossuthL ajo s-u tca 10. H cgedükedvelők s ajá t érdekük­ ben kérjenek árjegyzékei bérmenlve. E ls ő ra n g ú uj hegedű: k észítő é s javító műterein. Ki'jsskm eí vá,<) húrol{ s , b - E se tle g résziet>“3 3 . 3 ? fizetésre is szállítunk.

K él a ra n y , ej>y ez ü sl é s egy n agy miHeniunii érem m el kifünlelve. A p écsi o r s z á . g o s k iá llítá so n állam i a ra n y érem m el kiliin tetv e Alapit, lá to tt 1867. rla p o t kíván atra ingyen küldünk. A bu dapesti b a zilik a o rg o n á já n a k építői.

2ö 4—10

OLZER

cs

é s k ir

udvári é s k am arai s z á llító

T e m e s v ár-B e lv ., LÖfíller-palota.

E

■I E E ■

E

E

E E

* Legu jabb modellek, modern kreációk, utcai és estélyi ruhák, prémgarniturák, diva­ tos blúzok és kabátok, tg 4 - 5

Kccskem éty

Fényképezőkészülékek. — Kellékek. Műszerész. — Javítóműhely.

Tem esvár, A grár-palota. Á rjeg y zék ingyen.

■ ■I ■í K ■1

Távbeszélő 202