Hátránykompenzáció Speciális célcsoportok fejlesztése A kollégium legfontosabb küls partnereivel való kapcsolatok

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

3

2. Az intézmény meghatározása

4

3. Helyzetfeltárás és értékelés

4

3.1.

Oktatáspolitikai elvárások, változások, új kihívások

4

3.2.

Fenntartói és egyéb partneri környezeti elvárások

6

3.3.

Általános társadalmi és gazdasági elvárások

7

3.3.1.

A szülĘk, a család igénye

8

3.3.2.

Az iskolák elvárásai

8

3.4.

A mĦködés feltételrendszere

8

3.4.1.

Humán erĘforrás, személyi feltételek, szervezeti jellemzĘk

3.4.2.

A gazdálkodás jellemzĘi, tárgyi, dologi feltételek

10

3.4.3.

A tanulói összetétel jellemzĘi

13

3.5.

Pedagógiai környezet, nevelési klíma

8

14

3.5.1.

A nevelĘmunka helyzete

14

3.5.2.

Tanulóink iskolán és kollégiumon kívüli tevékenysége

15

3.5.3.

A tanulók szociokulturális helyzetének feltárása

15

A tanulókról való gondoskodás, személyes törĘdés

16

3.6. 3.6.1. 3.7.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Közösségi élet, hagyományĘrzés és hagyományápolás

16 17

3.7.1.

Közösségi élet szervezése

17

3.7.2.

Diákönkormányzat

17

3.7.3.

Hagyományápolás

18

3.8.

Kapcsolatrendszer

3.8.1. 3.9.

A nevelési tényezĘk együttmĦködésének formái, kapcsolataink

A minĘségfejlesztési munka, mérési, ellenĘrzési rendszer

18 18 21

3.10.

Alaptevékenységen belüli pedagógiai tevékenység

24

3.11.

Az intézmény pedagógiai munkájának köszönhetĘ eredmények elemzése

26

4. A nevelĘmunka fejlesztésének programja

27

4.1.

Intézményi alapelvek, feladatok, követelmények

28

4.2.

Nevelési célok alapján meghatározott területek fejlesztése

31

4.2.1.

Az intézmény általános fejlesztési elvei

31

4.2.2.

Tanulástámogatás fejlesztése

31

4.2.3.

A tanulókról való gondoskodás, személyes törĘdés

32

4.2.4.

Közösségi élet fejlesztése

35 1

4.2.5.

Hátránykompenzáció

37

4.2.6.

Speciális célcsoportok fejlesztése

37

4.2.7.

A kollégium legfontosabb külsĘ partnereivel való kapcsolatok fejlesztése 38

4.3.

A tanulók fejlesztésének terve, kompetenciaalapú fejlesztés

39

4.3.1.

Énkép, önismeret.

39

4.3.2.

Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

40

4.3.3.

Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása, gondozása, a pályaorientáció

segítése

41

4.3.4.

Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

4.3.5.

Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás

kialakulásának segítése 4.3.6.

5. JövĘkép 2

44 45

Fejlesztési feladatok

6. KötelezĘ kollégiumi foglalkozások és témakörök 6.1.

43

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. Felkészülés a felnĘtt lét

szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

5.1.

42

KötelezĘen biztosítandó foglalkozások rendszere:

45 47 47

6.1.1.

FelkészítĘ foglalkozások

47

6.1.2.

Speciális ismereteket adó foglalkozások

48

7. EllenĘrzési, mérési, értékelési, minĘségbiztosítási rendszer

62

7.1.

EllenĘrzési, értékelési rendszer

62

7.2.

A tanulói neveltség és teljesítmény ellenĘrzése, mérése, értékelése

62

7.3.

Intézkedési tervek

63

7.4.

Megvalósítás, végrehajtás

63

7.5.

EllenĘrzés, mérés

65

7.6.

Visszacsatolás

65

8. Záradék

68

2

Mottó: „Amit tudsz, nagy érték, az Ęsök hagyománya, becsüld meg, erĘsödj meg benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz!” (Kodály Zoltán)

1. Bevezetés Pedagógiai programunkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy bemutassa intézményünk nevelési elveit, céljainkat, hogy tájékozódást adjon az elkövetkezendĘ öt évre saját részünkre és partnereink számára is. Kollégiumunk egész tevékenységében kiemelten szerepel a pedagógiai-szociális és egészségügyi szakképzés segítése. A humán szakképzés megkívánja, hogy az alapvetĘ PĦveltségi

területeket

(a

kommunikáció-viselkedéskultúra,

az

informatika-

számítástechnika, könyvtár-használat, idegen nyelvi szakkör, a mĦvészetek: ének-zene, drámapedagógia, vizuális kultúra, sport, életvitel és gyakorlati ismeretek: kézmĦves szakkör, háztartástan-fĘ]Ę- és varrószakkör, pályaorientáció) kiemelten kezeljük. A hangsúlyt a tevékenységre szeretnénk helyezni. Célunk, az iskolai munkára való felkészítés, és

hogy

a

szakmai

gyakorlatokhoz

(óvoda,

általános

iskola,

iskolán

kívüli

nevelĘintézmények) is használható segítséget nyújtsunk diákjainknak, hogy megfelelĘbb felkészültséggel végezhessék jövendĘ hivatásukat. Fontos továbbá az is,

hogy

kollégiumunkban a tehetséges és a továbbtanulás iránt érdeklĘGĘ diákok is kellĘ támogatást kapjanak. Pedagógiai programunk elĘkészítésében a tantestület tagjai tevékenyen kivették részüket. Közösen dolgoztuk ki a hét mĦveltségi területre vonatkozó fejezetet, folytatva az elĘ]Ę program tapasztalatait, figyelembe véve a Közoktatási törvényben foglaltakat, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában javasoltakat, valamint Budapest fĘváros közoktatás-fejlesztési tervét. Kollégiumunk diákjai zömmel a Raoul Wallenberg Humán SzakképzĘ Iskola és Gimnázium tanulói, ezért a program elkészítésekor az Ę Pedagógiai programjukat is megpróbáltuk figyelembe venni. A programba beépítettük pedagógiai tapasztalatainkat, azokat a nevelési, közösségi értékeket, elveket, melyeket eddigi munkánk során is alkalmaztunk.

3

2. Az intézmény meghatározása Az intézmény neve:

Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium

Címe:

1074., Budapest, Hársfa u. 4.

Típusa:

általános kollégium

FérĘhelyek száma:

50 fĘ

Fenntartója:

Budapest FĘváros KözgyĦlése

Beiskolázási körzet:

országos

Jogállása:

önálló jogi személy, önálló bérgazdálkodási jogkörrel, gazdasági feladatait a Terézvárosi Középfokú Kollégium látja el

)Ę tevékenysége:

a fĘvárosi önkormányzati intézmények középfokon tanuló diákjainak kollégiumi ellátása,

nevelése,

étkeztetése,

az

intézményi vagyon mĦködtetése KiegészítĘ tevékenység: egyéb korlátozottan igénybe vehetĘ szálláshely-szolgáltatás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Alapító okirat:

KözgyĦlési határozat száma: 1894/2000. (IX. 26.) FĘv. Kgy.

3. Helyzetfeltárás és értékelés 3.1. Oktatáspolitikai elvárások, változások, új kihívások A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott a „mĦvelĘdéshez való jog, esélyegyenlĘség

alapján

való

gyakorlásának

biztosítása,

a

tanítás

szabadságának

érvényesítése, a tanulók, szülĘk és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelezettségeinek meghatározása korszerĦ tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és PĦködtetése céljából.” A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX törvény, annak, módosításai (továbbiakban: közoktatási törvény) a közoktatás megújulását hozta magával, változást hozva a tankötelezettség teljesítésében, bevezette a Nemzeti Alaptantervet, majd a 28/2000 (IX.21.) OM rendeletben a Kerettantervet. A törvény módosítása 277/1999 (XII. 22.) rendelkezik a pedagógus továbbképzésrĘl, szakvizsgáról, a továbbképzési és beiskolázási tervrĘl, valamint a továbbképzésben részt vevĘk juttatásairól és kedvezményeirĘl. A kollégiumok feladatait a közoktatási törvény 2. és 32. § határozza meg.

4

A diákjogok bĘvülését jelenti, hogy a DÖK egyetértési jogot gyakorol a kollégiumi házirend, az intézményi SZMSZ elfogadásakor, ill. módosításakor. (40. és 64. §). A tanulók diákköröket és azok képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre (63. §/1/), mely a 63. §(3) alapján „dönt saját mĦködésérĘl biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról.” A tanulói kötelezettségek sorában is megjelent a kollégiumra való hivatkozás, az itt élĘknek be kell tartaniuk a kollégiumi rendet, s amennyiben ezt megsértik, fegyelmi eljárás indítható ellenük. (76. §/5.,6./) A közoktatási törvény (46/2001. XII. 22.) OM rendelettel kiadott Kollégiumi nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban Alapprogram), valamint annak 3. sz. melléklete (44/2002. VI. 18.), valamint a 36/2009 (XII.23.) OKM rendelet elĘírta a kollégiumok pedagógiai programjának felülvizsgálatát és módosítását, „figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját”. A programnak tartalmaznia kell: a közoktatási törvény 49.§ alapján, nemcsak a kollégium nevelési alapelveit, célkitĦzéseit, mindazokat a pedagógiai tevékenységi formákat, módszereket és feladatokat, melyek biztosítják a tanulók humánus légkörben folyó nevelését, hanem a diákok személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását is meghatározva a jellemzĘ kompetenciákat. Meg kell határozni a pályaválasztást és az önálló életkezdést segítĘ tevékenység elveit, a nevelĘmunka ellenĘrzését, mérési, értékelési, minĘségfejlesztési rendszerét, a szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét. Ki kell dolgozni továbbá a tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének elveit is. Figyelembe véve a fenntartói ÖMIP, valamint a Budapest FĘváros Közoktatás- Fejlesztési és Intézkedési Tervében javasoltakat. A kötelezĘen biztosítandó foglalkozások rendje, idĘkerete 53. § (7) meghatározott irányú tevékenységekre vonatkozik: felkészítĘ egyéni és csoportos foglalkozás heti 14 óra/csoport/hét felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, (2) a.) a kollégiumi csoport nevelési feladatai, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító egyéb csoportos foglalkozás heti 10 óra (2) d.). A három órát meghaladó kollégiumi foglalkozásokat sport, játékos, egészségfejlesztĘ foglalkozással kell megszakítani. A kollégium munka- és foglalkozási

rendjét

úgy

kell

megállapítani,

„...hogy

a

tanuló

rendszeresen

hazalátogathasson, de a hazautazás a tanítási évben nem lehet kötelezĘ...”. A Ktv. 10, 11. §-a foglalkozik a tanulók alapvetĘ jogaival, azok érvényesítési garanciáival, a gyermekek védelmét biztosító ellátások formáival. A szülĘk jogai és kötelezettségei a törvény 59., 60.§-ában foglaltatnak. A pedagógusok feladatainak szabályozása, kötelezettségeik a 19. §-ban találhatók. A finanszírozás elvei a Ktv. VIII. fejezetében vannak megfogalmazva. A 114.§/1./c/) meghatározza a kollégiumban ingyenesen igénybe vehetĘ szolgáltatásokat, a 116.§ a 5

tandíjfizetési kötelezettséget. A 118.§/6/) tartalmazza a feladatok normatív költségvetési hozzájárulásának rendszerét, mely során a fenntartó a tanulói létszámot, a feladat ellátását veszi figyelembe. 3.2. Fenntartói és egyéb partneri környezeti elvárások Budapest FĘváros 2008-ban elfogadott Közoktatás-fejlesztési és Intézkedési Terve tartalmazza a kollégiumi hálózat fenntartásának és támogatásának szükségességét, tartalmazza továbbá a fejlesztés irányait és feladatait. Nagy hangsúlyt fektet a kollégisták életének és lakhatási körülményeinek javítására. Azokat az intézményeket kívánja segíteni kiemelten, amelyek erĘfeszítéseket

tesznek a tehetséges, ill. lemaradó tanulók

támogatására, figyelembe véve az iskolarendszer alakulását a többféle képzési forma és képzési idĘtartam megváltozását. A szakmai fejlesztési koncepció két célt tĦzött ki: a kollégiumi nevelés tartalmi fejlesztését és a PĦködés feltételeinek javítását. A fejlesztési feladatokat a következĘkben határozta meg: ™ a kapcsolattartás szülĘkkel, családokkal,

™ az esélykülönbségek csökkentése és tehetséggondozás, ™ a tanulók szociális helyzetének javítása, ™ a hátrányos helyzet megszüntetése,

™ az életkornak megfelelĘ kompetenciák kialakítása és fejlesztése, ™ az ifjúságvédelem, stabil érzelmi környezet,

™ differenciált egyéni fejlesztés, pályaorientáció. Az Alapprogram szerint a tartalmi fejlesztés szükségessé teszi: a pedagógiai gyakorlat korszerĦsítését, a megkezdett informatikai hálózat kiépítését, a hatékonyság növelése érdekében: az iskolai oktatás és kollégiumi nevelés integrálását, a pedagógusok társadalmi megbecsülését. A kollégiumokat alkalmassá tenni: a családi környezetbĘl adódó szociális és kulturális hátrányok leküzdésére, a tehetség mentésére és a képességeknek megfelelĘ tudás megszerzésére. A fiatalok számára társadalmilag releváns tudást közvetíteni, felkészíteni az életre, az alapvetĘ nemzeti értékek figyelembe vételével, stabil általános PĦveltség megadásával. A tanulók életrendjét szabályozni, újragondolva a heterogén diákösszetétel különféle igényeit, figyelembe véve a gyermekbarát differenciálás elvét. A felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció tervezésekor az egyéni igények megismerése után a munkaerĘ-piaci és szülĘi elvárásoknak is megfelelni. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetĦekkel való foglalkozás az ifjúságvédelem feladata, és ezt a feladatot a kollégiumoknak is komolyan kell venniük. A kiváltó okok feltárása után intézkedési terven alapuló programot készíteni. 6

A közösségi élet fejlesztésére csoportközösséget alakítani, hogy tagjai megtanulják az egymásra figyelés, a türelem, a rendszeres eszmecsere, az együttmĦködés elveit, hogy növekedjék biztonságérzetük, életminĘségük. Az elmúlt idĘszakban, a kollégiumban a minimumfeltételek biztosításával a tanulók ellátásának színvonala jelentĘsen javult. A pedagógusbérek emelése nagyban elĘsegítette a tanári fluktuáció csökkenését. A fenntartó részérĘl kívánatos továbbá:

™ a kollégium szorosabb és hatékonyabb együttmĦködése az iskolákkal és a civil szervezetekkel,

™ személyes kapcsolat ápolása a nevelési folyamat résztvevĘi között, ™ hagyományápolás, egyéni arculat erĘsítése, ™ tanárok folyamatos továbbképzése,

™ minĘségbiztosítási rendszer kiépítése. 3.3. Általános társadalmi és gazdasági elvárások A társadalom számára fontos, hogy az iskolarendszer megfelelĘ szintĦ PĦveltséget adjon, hisz e nélkül nem létezik szakmai tudás sem. Fontos továbbá, hogy a termelésben részt vállaló munkaerĘ kvalifikált, kiegyensúlyozott legyen, s ebbĘl következik, hogy a tudás, és ezzel együtt az oktatás is felértékelĘdik. A szakmai tudás, az általános PĦveltség megszerzése fontos kritériuma a diákok jövĘbeni helytállásának. Fel kell rá készülni, hogy csak az az ember lehet sikeres, aki PĦvelt, képes alkalmazkodni. Sajnos a társadalomban az értékrend idĘUĘl-idĘre változik, s a fiatalok nem képesek kiszĦrni a negatív hatásokat, melyek a következĘk lehetnek: ™ ellentmondások a politikai- gazdasági rendszerben, ™ az érvényesülés sajátos értelmezése,

™ a tömegkommunikációban a negatív értékrend preferálása,

™ a hagyományok gyengülése, esetenkénti hiánya a családban és a kis közösségekben. Társadalmi érdek továbbá az is, hogy más- más társadalmi réteghez tartozó, különbözĘ képességĦ fiatal együtt tudjon tanulni. A feladatok teljesítéséhez nagy segítséget nyújthat kollégiumunk, mert nyit a kultúra felé, ébren tartja a szociális felelĘsséget és nem utolsó sorban céljaink megfogalmazásában fontos szerepet játszik az esélyteremtés és az esélykiegyenlítés. Az utóbbi évek tapasztalata, a migráció hatásának következménye, hogy a kollégiumoknak is fel kell vállalniuk a Kárpát-medencei fiatalok elhelyezését, problémáik intézését, szándékaik megvalósulásának, társadalmi integrációjuk segítését. Külföldi tanulók elhelyezése kollégiumunkban nem könnyĦ feladat, hisz ezek a diákok többnyire érettségi után érkeznek Magyarországra szakmát tanulni, határozott elképzelésekkel, 7

célokkal. Többnyire hiányzik a családi anyagi támogatás, így a megélhetési, létfenntartási feladatok rájuk hárulnak, számunkra pedig más problémákat vetve föl nevelésükkel kapcsolatban. 3.3.1.

A szülĘk, a család igénye

A kollégiumi regiszterekben (pedagógiai intézetek kiadványai), különféle Internetes portálokon ismertetĘk jelennek meg az egyes kollégiumokról, így a szülĘk, tanulók képet kaphatnak kollégiumválasztási lehetĘségeikrĘl. Az általánosan elfogadott felfogás szerint a kollégium szerepe, pótolni a családot. Tanulóink számára a kollégiumi környezet sokszor kedvezĘbb, mint az otthoni. A családok elszegényedése, a csonka családok növekedése újfajta kihívást jelentenek számunkra, mert pozitív szerepet közvetíthetünk a család helyett. Fokozódik az elvárás a kollégiumok irányába, hogy erkölcsi nevelést biztosítsunk, s hogy értéket adjunk át. A kollégiumi igények felmérésekor szem elĘtt kell tartani, hogy a szülĘ sokszor kényszerhelyzetben van, mert a szociokulturális hátrányok miatt valódi választási lehetĘsége nincs. A szülĘk iskolai végzettsége, foglalkozása, lakhelye sokszor befolyásolja a tanulók iskola-, kollégiumválasztását. 3.3.2.

Az iskolák elvárásai

A kollégiumok számára fontos az együttmĦködés nemcsak a fenntartóval és a szülĘvel, hanem az iskolával is, hisz csak így, a partnerek azonosítása után alakíthatja ki – azok igényeinek figyelembevételével – önálló arculatát, és az elvárásoknak megfelelĘen foglalkozhat a minĘségfejlesztéssel. Diákjaink tudásszintje, tanulási motivációja gyengül. Egyre inkább szembekerülünk azzal a ténnyel, hogy a pedagógusok napi feladata a felzárkóztatás. Az iskolai elvárások kimerülnek abban, hogy a tanuló jelenjen meg felkészülten az órán, míg a kollégium igyekszik kompenzálni a mĦveltségbeli különbségeket, egészséges életmódra nevel, szabadidĘs elfoglaltságot nyújt. Az iskola általában nem fogalmaz meg különösebb igényeket a kollégiumokkal szemben. 3.4. A mĦködés feltételrendszere 3.4.1.

Humán erĘforrás, személyi feltételek, szervezeti jellemzĘk

A nevelĘtestület Pedagógusállások:

™ 1 fĘállású igazgató

™ 6 fĘállású nevelĘtanár (ebbĘl 1 fĘ igazgatóhelyettes, aki gyermekvédelmi megbízott is) Pedagógiai munkát segítĘk:

™ 1 fĘ ápolónĘ, pszichopedagógus, 8

™ 1 fĘ rendszergazda és számítástechnika tanár A pedagógusok végzettség szerinti megosztottsága: 6 fĘ egyetemi, 1 fĘ fĘiskolai végzettségĦ. Tanáraink matematika, fizika, kémia, biológia, angol, magyar, szlovák, történelem, pedagógia-fejlesztĘpedagógia, földrajz szakos képesítéssel rendelkeznek, a közismereti tárgyakban nyújtanak segítséget a diákoknak. Több közülük évek óta az intézmény dolgozója, a korosztályi megosztottság IĘleg fiatal (5 fĘ fiatal, 1 fĘ nyugdíjas), s ez az összetétel elĘnyt jelent számunkra, mert:

™ a nevelĘtestület összeszokott, rugalmas, ™ a fluktuáció kicsi,

™ nagy szaktudással rendelkeznek, fejlĘGĘképesek, ™ megbízhatóak, nagy a felelĘsségtudatuk.

A kollégák fegyelmezettsége példaértékĦ, minden feladatot ellátunk, ugyanúgy, mint a nagy intézmények. A tanárok elĘítéletektĘl mentesek, elkötelezettjei a humanista eszméknek, és óvják fiataljainkat az elĘrevivĘ társadalmi változás mentén betörĘ szélsĘségektĘl. Az igazgatóhelyettes önálló feladata az óraterv, az órabeosztás elkészítése, az ügyeletek megszervezése, az étkezés nyilvántartása, a tanulók pályaválasztási orientálása. Egyben csoportvezetĘ tanár is. Öt fĘ nevelĘtanár, akik négy csoportot vezetnek, az éves programban megtervezett csoportfoglalkozásokat tartanak, ügyeletet látnak el. Speciális feladataik az ifjúságvédelem, a diákönkormányzat patronálása, a könyvtár, szakkörök vezetése s a sporttevékenység irányítása, a minĘségfejlesztĘ munka koordinálása, az éjszakai és hétvégi ügyelet ellátása. A pedagógiai folyamatokat segítĘ rendszer vizsgálata A technikai dolgozók Állások száma: 11 fĘ ™ 1 fĘ gondnok

™ 1 fĘ adminisztrátor ™ 2 fĘ takarító

™ 2 fĘ konyhás

™ 1 fĘ fĘállású karbantartó ™ 2 fĘ fĘállású portás

x félállású portás

x félállású karbantartó Az állások betöltöttek. A stabil technikai munkaerĘre továbbra is szükségünk van, mert a pedagógiai munkát csak nyugodt háttér mellett lehet eredményesen végezni. Dolgozóink 9

gyerekekhez való mindennapi viszonyában nagy szerepet játszik gyermekszeretetük. Ez a munka egyben szolgálatot is jelent, mert a diákok számára a kollégium az a hely, ahol segítségére vannak. A tisztes gondoskodás, a kölcsönös tolerancia, a megbecsülés a jó hangulatú légkör feltétele. Az adminisztrációs munkát végzĘk dolgát nehezíti az erĘsödĘ határidĘs hajsza, az egyenlĘtlen idĘbeni terhelés (váratlan feladatok) és a gyakran változó jogszabályi háttér. Mentálisan nehezíti a helytállást a tény, hogy a versenyszféra - közel hasonló feladatok elvégzéséért - a közalkalmazottinál jóval magasabb bért fizet. Szervezeti jellemzĘk A kollégiumunk vezetĘje az igazgató, a tanügy-igazgatási, a szakmai munkát Ę hangolja össze, végzi az ellenĘrzést, neki tartozik felelĘsséggel a pedagógiai igazgatóhelyettes, valamint a kollégiumi titkár. Az igazgatóhelyettes beosztottjai a csoportvezetĘ tanárok, Ęk munkacsoportban végzik munkájukat. Az elsĘsök elhelyezése, a csoportbeosztás, a nevelĘtestület döntési kompetenciája. A csoportvezetĘ tanárokon kívül a közösségnek választott diákvezetĘje is van. A Terézvárosi Kollégiumban lévĘ gazdasági vezetĘ évente két alkalommal részt vesz a félévzáró értekezleteken és beszámol a gazdasági tényezĘk alakulásáról. Az intézmény gondnoka intézi ügyes–bajos dolgainkat (étkezési díjak, állóeszközök nyilvántartása, dolgozók szabadsága, havi bevásárlás, munkaruha-nyilvántartás stb.), Ę fogja össze a technikai dolgozókat. 3.4.2.

A gazdálkodás jellemzĘi, tárgyi, dologi feltételek

Pénzügyi feltételek alakulása Az intézmény önállóan mĦködĘ költségvetési szerv, a gazdasági teendĘket - megállapodás alapján - a Terézvárosi Középfokú Kollégium látja el. A kollégiumi költségvetés mĦködés alapvetĘ bevételi forrása a fenntartói támogatás, melynek segítségével a mĦködést a törvény által elĘírt módon biztosítani tudjuk. Az intézmény pedagógiai és minĘségirányítási programja, valamint a vezetĘi program olyan többletfeladatokat is ró a dolgozókra, melyet a költségvetés nem tud teljes mértékben finanszírozni. Ezért szükséges a mĦködés egyéni teljesítményeinek, amennyiben az túlmutat a törvényi minimumon, és szakmailag példa értékĦ, a munkaköri leírásokon túli feladatokat végzĘ dolgozó többletmunkája pénzügyi eszközökkel, külsĘ motivációval való növelése. Ehhez a vezetés nem kizárólag fenntartói támogatásra vár, hanem pályázatok segítségével, takarékos gazdálkodással próbál lehetĘséget biztosítani. Fontos és elfogadható elv nem a forráselosztás, hanem a forrásteremtĘ magatartás.

10

A gazdálkodás érinti az intézmény karbantartását, felújítását is. Az állagmegĘrzés átgondolt és tervezett felújítási munkákkal lehetséges. Integrált intézményként 1995-ben már kértük a gazdasági önállóságot, melybĘl mindössze részleges (bér) gazdálkodás valósult meg. Hosszabb távon gondolkodva az egyéni és állami támogatás célirányos megjelenítése egy kisebb, ám homogénebb diákcsoporttal rendelkezĘ kollégium részére a célkitĦzések megvalósításának felgyorsulását eredményezheti. EgyüttmĦködésünk a Terézvárosi Középfokú Kollégiummal jó, s ha a költségvetési támogatás a jelenlegi szinten marad, reményt ad arra, hogy szakmai színvonalunkat szinten tudjuk tartani, épületünk állagromlása megakadályozható, és a szükséges felszerelési tárgyak is rendelkezésünkre állnak. Az ideális állapot az önálló gazdálkodás lenne. Az elmúlt öt évben több, különbözĘ pályázaton vettünk részt, s továbbiak beadásával, szponzorok keresésével a jövĘben is próbálkozunk. A kollégiumi bevételek növelése érdekében szeretnénk élni az ifjúsági turizmus lehetĘségeivel a hétvégeken és a tanítási szünetekben.

Tárgyi, dologi feltételek, környezet A kollégium elhelyezkedése A kollégium épülete 100 éves, négyszintes, beékelve a Hársfa utcai bérházak közé. Korábban a MÁV tulajdona volt, nyelvi laborként mĦködött. 1983 szeptemberében fogadott elĘször diákokat, akik a Szlovák Gimnáziumba jártak. Intézményünk 1990-ben vette fel Fábry Zoltán „szlovenszkói” magyar író nevét. A Fábry–hagyományok ápolása, az író szellemiségének ébren tartása, szülĘhelyének, sírjának látogatása állandó programjaink között szerepel. A kollégium a belvárosban található, könnyen megközelíthetĘ, bázisiskolánk és a környéken lévĘ iskolákba járó diákok és szüleik részérĘl is nagy az érdeklĘdés irántunk. Az épület nem kollégiumnak épült. Átalakítása után a pinceszinten a közös rendezvények barátságos helyiségét, a „pinceklubot” rendeztük be, itt található a „konditerem”, a két kis szakköri szoba, ahol a tanulók látogatót is fogadhatnak, és a DÖK összejöveteleket tartják. A földszinten van a porta, az irodák, a mellékhelyiségek, valamint a kazánház és a karbantartó PĦhely. Itt található az étterem, a melegítĘkonyha és a teakonyha is. Az étkezést a Terézvárosi Középfokú Kollégium biztosítja. Van egy pici, 80m2-es udvarunk. Az elsĘ és a második emeleten helyezkednek el a hálók, amelyek 2-4-5-7 ágyasak, 90%-ban emeletes ággyal, valamint egy-egy közös, a közelmúltban felújított fürdĘszoba. A szobákban minden tanulónak külön íróasztala, polca, szekrénye van. 11

Az elsĘ emeleten van a betegszoba, külön teakonyhával és fürdĘvel, itt található a vasaló és szárító helyiség is, a második emeleten pedig a könyvtár, számítógépes kuckó és a tanulószoba. Az utóbbi öt évben fenntartói támogatásból és pályázatokból több felújításra került sor: ™ a kémények biztonságossá tétele (2007),

™ az egész épület elektromos hálózatának bĘvítése, felújítása (2008), ™ vizesblokk földszinten található helyiségeinek felújítása (2009),

™ a pinceklub és a hozzá kapcsolódó helyiségek teljes felújítása (2009).

™ a számítógéppark folyamatos bĘvítése, a katódsugaras monitorok cseréje TFT monitorokra,

™ belsĘ hálózat fejlesztése, új Honlap készítése,

™ fénymásolók, oktatástechnikai eszközpark fejlesztése, pl. stúdió-felszerelés, audio- és videó lejátszók, fényképezĘgépek, videokamerák,

™ konyhai berendezések, felszerelések cseréje, ™ bojler felújítása,

™ bútorzatcsere (tanulói szekrények, íróasztalok, szabadpolcos tárolók, cipĘszekrények, tanári asztalok, polcok, gazdasági iroda bútorai),

™ ágynemĦk, épülettextíliák beszerzése, cseréje,

™ könyvtár, videotéka folyamatos fejlesztése, CD-k, DVD-k beszerzése, ™ nagy értékĦ sporteszközök beszerzése.

Szükség lenne még az udvari burkolat és az alatta lévĘ csatornarendszer, valamint a betegszoba melletti fürdĘszoba és vizesblokk felújítására, az udvar egy részének lefedésével kellemes társalgó lenne kialakítható. Az intézmény felszereltsége Kollégiumunk belsĘ állapota jónak mondható, s ez nem csak a technikai dolgozóknak köszönhetĘ, hanem pedagógusaink nevelĘ munkájának is, hiszen diákjaink többsége megtanult kulturált környezetben, kulturált módon élni. Ennek a környezetnek, tisztaságnak igen nagy nevelĘ ereje van. Otthonos, kellemes környezetben folyik a munka. A tárgyi felszereltségünk a kötelezĘen elĘírt eszközjegyzéknek megfelel. Az igényeket kielégítĘ mennyiségĦ audiovizuális eszközünk, háztartási kisgépeink, a szobák kellemes szép berendezése a komfortosságot szolgálják. A függönyök cseréje megtörtént, szĘnyegeink állapota sajnos már nem a legmegfelelĘbb, szükség lenne ezek váltására. Könyvtárunkban közel 3000 kötet található, állománya az utóbbi években számos multimédiás

adathordozóval

társadalomtudományi,

is

bĘvült.

Szépirodalmon

természettudományos,

történelmi,

kívül

a

pedagógiai

látogatók mĦveket 12

olvashatnak, szótárakat, lexikonokat használhatnak. Az olvasóvá nevelés a tanári ráhatáson kívül függ a jól felszerelt intézményi könyvtártól is. A könyvtári ismerethordozók fejlesztéséhez minden könyvtári pályázaton indultunk, minden alkalmat kihasználtunk a EĘvítésre (könyvjóváírás, kiárusítások) és ez jövĘbeni szándékunk is. A konditermünk felszereltsége jó, pályázati összegekbĘl sikerült megfelelĘ sporteszközöket vásárolni, lányaink a törvényi elĘírásoknak megfelelĘen tanári vezetéssel naponta lejárnak edzeni. A közeli Madách Gimnázium tornatermét korábban alkalmanként igénybe vettük ilyen célra. Diákjaink számára uszodabérletet biztosítunk, hogy ezzel is segítsük a változatos testedzést. Az utolsó pedagógiai program elfogadása óta nagyon sok sikeres pályázaton vettünk részt. Összesen több mint tízmillió forintot nyertünk a fenntartótól kapott, az intézmény felújítására fordított közel huszonegymillión kívül. Pályázatok, melyeken támogatást nyertünk: DÖK mĦködése; kulturális célú; színházjegyek- bérletek vásárlása; fĘvárosi szakképzĘ iskolák tanulóit befogadó kollégiumok részére; nyári tábor; közösségfejlesztés és szabadidĘ-szervezés; kollégiumi szakkönyvtár; könyvtári ismerethordozók; pályaválasztáspályakorrekció

segítése;

hagyományĘrzés;

szakkörök;

sport,

környezetvédelem,

gyermekvédelem, informatikai eszközök beszerzése, tanulószoba berendezése. A kiírók között szerepelt a FĘvárosi KözgyĦlés Oktatási Bizottsága, FĘvárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány, Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, Pro Scholis Urbis.

3.4.3.

A tanulói összetétel jellemzĘi

™ Engedélyezett létszám: 50 fĘ (Alapító okiratban)

™ Az intézmény kihasználtsági foka:100% (évek óta) ™ Kapcsolódó iskolák száma jelenleg: 19

Tanulóink százalékos megosztottsága a kapcsolódó iskolákat figyelembe véve a következĘ: Raoul Wallenberg Humán SzakképzĘ Iskola és Gimnázium (eddigi bázisiskolánk) 18 fĘ (36 %), a közelben lévĘ egyéb szakközépiskolákból egy-egy fĘ összesen 18 fĘ (36 %). Két gimnázium, a közelben lévĘ Madách Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Gimnázium sport és drámatagozatosai már negyedik éve színesítik tanulóink összképét 14 fĘ (28%), feltĦQĘ szorgalommal, képességekkel, széles érdeklĘdéssel. Intézményünk hírnevét fĘvárosi kollégiumok különféle rendezvényein öregbítik. Eddig a 9-12. évfolyamok tanulói képezték intézményünk lakóinak nagyobb részét (72 %). A szakképzés változása magával hozta a 18-23 éves korosztály jelentkezését a kollégiumba, akikkel más jellegĦ tevékenységet kell folytatnunk. A fluktuáció nem számottevĘ. Egy-egy kimaradó diák helyére szinte rögtön új jelentkezĘ kerül az elĘjegyzési listáról. A diákcsoportok évfolyamonként szervezĘdtek, s a hálónkénti

13

beosztás is ezt tükrözi. Óhatatlan, hogy egy-egy szobába más, fĘleg fölsĘbb évfolyamból is bekerül diák, különösen, ha év közben érkezik, de ez nem jelent hátrányt senkire nézve. A

heterogén

csoport

létrehozásának

elĘnyei

lehetnek:

a

9.

évfolyamosok

beilleszkedésének egyszerĦbbé tétele, tanárváltáskor a felsĘsök normaközvetítĘ szerepe. A kollégium szocializációs szerepe, demográfiai prognózis Az intézményt igénybe vevĘk köre az utóbbi néhány évben - egyrészt a demográfiai fordulatnak,

másrészt

a

közoktatás

strukturális

átalakulásának

köszönhetĘen

–

megváltozott. A szakképzĘ évfolyamok megjelenésének eredménye, hogy 13-15. évfolyamos tanulók is igényt tartanak kollégiumi elhelyezésre, számuk évrĘl-évre magasabb Diákjaink nagy része a Budapesthez közel esĘ megyékbĘl kerül ki. További tendencia, hogy IĘvárosi lakosú tanulók kérik a szülĘk, vagy iskolájuk gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘsei révén a kollégiumi elhelyezést. 3.5. Pedagógiai környezet, nevelési klíma 3.5.1.

A nevelĘmunka helyzete

A kollégiumban a nevelés hatékonyságának alapja a pedagógus és a diák együttmĦködése. Fontos elemei:

™ a megismerés, meghallgatás, ™ törĘdés, bizalomépítés.

Diákjainkat igyekszünk saját képességeikhez mérni, és fejlĘdésük fokát és irányát ennek alapján meghatározni. Nem az elért eredmény számít, hanem, hogy önmagához képest hogyan teljesít, mire képes. A megengedĘ elfogadó pedagógia preferálása sokszor hatékonyabb a túlzott szigornál. Igyekszünk hatással lenni tanulóinkra, hogy elfogadják a kritikát, és közösen megbeszélve oldjuk meg a problémáikat, hogy képet kaphassunk a pillanatnyi állapotról. Mindenképpen az a jó, ha a tanuló érzi a szeretetet, ha a kapcsolat tanár és diák között empátiára, bizalomra épül. LegerĘsebb motiváció ezen a téren a személyes példa. Intézményünkben a diákok különbözĘ fórumokon (DÖK közgyĦlés, otthongyĦlés, kiscsoportos és személyes beszélgetés) mondhatják el véleményüket nemcsak a tanároknak, hanem az intézmény többi dolgozójának és egymásnak is. A stílus nem lehet bántó, sértĘ, a kötelezĘ tisztelet megadása mindkét fél számára szigorú követelmény. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a diák tanuljon meg alkalmazkodni környezetéhez, erkölcsi tartást szerezzen, fejlĘdjön személyisége, humorérzéke és önkontrollja. A harmonikus szocializációs környezet növeli a tanulók biztonságérzetét, mert a személyes problémák feldolgozhatók. A pedagógiai klímát az egyéni törĘdés, a nevelési stílus határozza meg. A kollégiumunk pedagógiai környezete megfelelĘ, mert stabil értékrendet, pozitív mintát ad, szeretetre alapozott befogadó és védĘ.

14

Hatékony munkánkat a jó személyi feltételek, nyitottság, felkészült nevelĘtestület, a szervezettség biztosítja. Tanáraink a tantárgyi segítségen kívül szerepet vállalnak a tudás és kultúra közvetítésében, a diákok képességének fejlesztésében, a tehetséggondozásban. Ennek megfelelĘen tevékenységrendszerünk változatos, gazdag. Eredményes munkánkat igazolják a nevelĘk által készített sikeres szakmai pályázatok, kedvezĘ szaktanácsadói értékelések, s nem utolsó sorban partnereink elégedettsége. Diákjaink jó arányban, fĘleg pedagógiai irányzatú IĘiskolákra nyernek felvételt. Az elmúlt négy év felvételi aránya 60 % volt, s ez dicséretes, ha figyelembe vesszük, hogy nem gimnazisták, hanem zömmel szakközépiskolások laknak a Fábry Zoltán Kollégiumban. 3.5.2.

Tanulóink iskolán és kollégiumon kívüli tevékenysége

A kollégium fĘvárosi fenntartású, és ugyan vannak budapesti tanulóink, de többnyire az ország különbözĘ kisebb településeirĘl érkeznek hozzánk. Ez a beiskolázási terület eredményezi, hogy tanulóink különbözĘ neveltetésĦek, szocializáltságuk, a tanuláshoz, a kultúrához való viszonyuk, tudásszintjük különbözĘ. Szerencsére felismerték annak szükségességét, hogy az iskolai munkán kívül másfelé is orientálódniuk kell. A továbbtanulni szándékozók közül többen járnak IĘiskolai, egyetemi elĘkészítĘre, zeneiskolába, magánkorrepetálásra, 3 fĘ tevékenykedik tánccsoportban, többen járnak nyelvvizsga elĘkészítĘre. A 13., 14. évfolyamosaink egy része a családok rossz anyagi helyzete miatt dolgozik, általános iskolai tanulók korrepetálását vállalja, telefonközpontban információs munkát végez, szórólapokat osztogat. A kollégium továbbra is támogatja diákjaink iskolán és kollégiumon kívüli tevékenységét, bízva abban, hogy a sokoldalú képzés meghozza a várt eredményeket, és ambiciózus neveltjeink elérik céljukat. Abban pedig csak bízni lehet, hogy idĘvel a családok szociális helyzete változik, és megszĦnhet a tanulók jövedelem-kiegészítĘ munkavállalása. 3.5.3. Az

évek

A tanulók szociokulturális helyzetének feltárása óta

rendszeresen

végzett

felmérésekbĘl

kiderült,

hogy

tanulóink

veszélyeztetettségének oka szinte minden esetben a családban található (bizonytalan egzisztencia: 18 fĘ, a szülĘk alacsony iskolai végzettsége: 12 fĘ, a csonka családok száma: 7 IĘ, alacsony jövedelem: 24 fĘ,), s ez a tény rendkívüli törĘdést, odafigyelést, sok-sok egyéni beszélgetést igényelt a problémák kezelésére. Az esetek többségében a hátrányos helyzet együtt járt a gyenge tanulmányi eredménnyel, de szerencsére olyan eset is elĘfordult, ahol a tanuló a kollégiumban „megnyugodott”, lassan felzárkózott.

A

nagy

többség

azonban

csak

nehezen,

hosszú

évek

munkája

eredményeképpen, vagy egyáltalán nem képes feldogozni az otthonról hozott hátrányokat. A bizalmas légkör, a beszélgetések sokat segíthetnek (nevelĘtanár, pszichológus, sĘt, minden dolgozó). 15

3.6. A tanulókról való gondoskodás, személyes törĘdés Kollégiumunkban a fiatalokról való gondoskodás alapját az a körülmény képezi, hogy a különféle támogatást, törĘdést, nevelést és oktatást igénylĘket változatos módon kezeljük. Igyekszünk számukra olyan egyéniséghez megfelelĘ pedagógiai eljárást biztosítani, amely igazodik a tanulók elvárásához, szellemi szintjéhez. Ez azért sem egyszerĦ, mert annak feltárása, hogy ki milyen környezetbĘl, mikroklímából érkezett, milyen hátrányok leküzdésére kényszerül, sok-sok egyéni törĘdést, odafigyelést, értékelést kíván. Fel kell mérni a tanulók pillanatnyi fizikai, szellemi, érzelmi fejlettségi szintjét, mert e nélkül nem képzelhetĘ el nevelĘmunka. Az esélyegyenlĘség szabályait betartva látni kell a továbblépés lehetĘségét is. Ebben a tevékenységben nagy segítséget jelent az intézmény pszichológusa, aki értékeléseivel, segítĘ tanácsokkal nemcsak a tanulókat, hanem a nevelĘket is ellátja. Tanulóink számára a kollégiumi környezet sokszor kedvezĘbb, mint az otthoni. A családok elszegényedése, a csonka családok növekedése, a családi deviancia, újfajta kihívást jelentenek számunkra, mert pozitív szerepet közvetíthetünk a család helyett, és a különféle problémákkal küszködĘ gyerekeknek a tanári, pszichológusi segítség megoldást kínál. Fokozódik az elvárás a kollégium irányába, hogy erkölcsi nevelést biztosítsunk, s hogy értéket adjunk át. 3.6.1.

Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelemben való közremĦködés minden pedagógus alapvetĘ feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát az igazgató közvetlen irányítása alatt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘs szervezi, szorosan együttmĦködve a csoportnevelĘkkel. A kollégium a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján jár el. A kollégium a probléma-észlelĘrendszer egyik tagjaként köteles együttmĦködni az észlelĘrendszer többi tagjával (a háziorvos és a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítĘ szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a rendĘrség, az ügyészség, a bíróság stb.). Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítĘ tevékenységek: ™ kollégiumi elhelyezés biztosítása, ™ egészségnevelés, ™ drogmegelĘzés, ™ EĦnmegelĘzés,

™ szabadidĘs programok,

™ hátrányos helyzetĦ és veszélyeztetett tanulók szĦrése. Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítĘ tevékenységi formák: 16

™ feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézségek),

™ foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztĘ felkészítés),

™ szükség esetén szakszolgálati ellátás biztosítása külsĘ segítĘk bevonásával. 3.7. Közösségi élet, hagyományĘrzés és hagyományápolás 3.7.1.

Közösségi élet szervezése

Ezen programok szervezésekor kiemelt

figyelmet

igényel,

hogy a kollégisták

szabadidejüket kulturált és egészséges módon töltsék el. ElĘtérbe kerül az olyan tevékenységek megvalósítása, melyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket. A szabadidĘ alkalmával jó lehetĘség nyílik a diákok megismerésére, a bizalmi viszony kialakítására. A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelĘ elĘsegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti alapjai. A közösségi programok során elĘtérbe kerül a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek fejlesztése. Rá kell világítani a szabadság és a szabadosság közti különbségre. Segítséget kell nyújtani, hogy a diákok megértsék az egyén, a csoport és a társadalom kölcsönhatásait. Ebben kiemelt szerepet kap a diákönkormányzat 3.7.2.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat 5 tagja és a szobafelelĘsök segítik az intézményi munkát. 0Ħködésük fĘ területei: információs és érdekvédelmi tevékenység, közhasznú munkák szervezése, a tanulás segítése, közösségi és szervezeti élet, rendezvényszervezés, szakkörök szervezése, egyéni foglalkozásokon való részvétel, házon kívüli programok szervezése (kirándulások, színházlátogatás, városnézĘ séták, a fĘvárosi kollégiumok közötti versenyeken való részvétel). A DÖK munkaterv alapján dolgozik, amely figyelembe veszi a tanulók kollégiumban eltöltött óraszámát, az évfolyamonkénti leterheltséget, az iskolai délutáni szakköri és egyéb elfoglaltságot. Véleményezési jogukkal a házirendben meghatározott módon élhetnek. A diákönkormányzatnak

fontos

szerep

jutott

a

megújított,

ÉrtékelĘ

lapok

átdolgozásában, és a demokratikusan mĦködĘ közösség alapelveinek megismertetésében és gyakorlati elfogadásában. A fórumok: a heti DÖK – összejövetelek, (lehetĘség a programok elĘkészítésére, értékelésére, az aktuális problémák megbeszélésére, az információáramlást a szobafüzetek segítetik), otthongyĦlések, diákközgyĦlések. Az elmúlt tanévben sikeres, a PĦködést bemutató és közösséget erĘsítĘ diák-önkormányzati tréninget tartottak két másik IĘvárosi (Ady és Kisfaludy) kollégium diákjaival.

17

A DÖK elnöke, vagy egy tagja és a diákönkormányzatot segítĘ tanár minden tanévben részt vesz a Diákönkormányzatok Szövetségének tanévnyitó rendezvényén, a FĘvárosi Diáktanács KüldöttközgyĦlésén, és pályázati fórumán, Budapesti Konferencián. Hasznos

ötleteikkel

pályázataink

sikerességéhez,

azok

megvalósításához

is

hozzájárultak.(Egészséghét sportrendezvényei, salátakészítés). 3.7.3.

Hagyományápolás

Névadónk, Fábry Zoltán életérĘl és munkásságáról évente a „Fábry-napok” keretein belül tartunk megemlékezést. Az általa képviselt gondolatok, - az egységes Európa képe, békeszeretet - ma aktuálisabbak, mint valaha. Élete, munkássága a „vox humana” jegyében zajlott, melyet követendĘ példaként állítunk kollégiumunk minden tagja elé. Névadónk életmĦvét bemutató falrészt készítettünk. A Fábry–hagyományok ápolása, az író szellemiségének ébren tartása, szülĘházának, sírjának látogatása programjaink között szerepel. Célunk, hogy a kollégiumban lakó gyerekek a négy év alatt legalább egyszer eljussanak szülĘfalujába, a szlovákiai Stószra. Hagyományos éves rendezvényeink:

™ Gólyatábor, az elsĘsök fogadása, a kollégium és a város bemutatása, ™ ismerkedési est, városismereti vetélkedĘ,

™ egészséghét Ęsszel-tavasszal (egészséges ételek, egészséges életmód, sport, elsĘ segélynyújtás),

™ Mikulás, karácsonyest, (fenyĘfadíszítés, közös ünnepi vacsora, mĦsor), ™ farsangi táncház,

™ Fábry-napok (ünnepi mĦsor, „pesti portya”, - történelmi vetélkedĘ, népdal-, néptáncest),

™ kiállítások kézmĦves munkákból, ajándékok készítése különféle alkalmakra, ™ ballagás (végzĘs diákjaink búcsúztatása). 3.8. Kapcsolatrendszer A kollégium számára mindenfajta kapcsolat és együttmĦködés rendkívül fontos, mert ezek alapján ítélnek meg bennünket partnereink és az Ę véleményük meghatározó a további munkánk során. 3.8.1.

A nevelési tényezĘk együttmĦködésének formái, kapcsolataink

KülsĘ kapcsolatok Munkakapcsolataink fejlesztése érdekében rendszeresen, meghatározott harmonogram szerint elégedettségi vizsgálatot készítünk, s ezt a minĘségirányítási dokumentumban rögzítjük. Kapcsolat a szülĘkkel

18

A tanulók személyiségfejlĘdésének elengedhetetlen része, a nevelés közösségeinek együttmĦködése. Mindez kölcsönös bizalmon, tájékoztatáson és Ęszinteségen alapszik. A félévkor és év végén elkészített, a tanulókkal is egyeztetett, szülĘknek elküldött ÉrtékelĘ lap, mely az értékelés minden területére kiterjed, is ezt a célt szolgálja. Minimálisra sikerült csökkenteni az intézménybĘl igazolatlanul távol maradó tanulók számát. Kérésünknek megfelelĘen a szülĘ minden esetben írásban kéri, hogy gyereke elhagyhassa a kollégiumot, vagy igazolja a távolmaradást. Az együttmĦködés elvei:

™ a kapcsolattartás során nem sérülhet a tanuló érdeke,

™ a szülĘ kéréseinek figyelembe vétele, tiszteletben tartva a család nevelési felfogásait,

™ a Ktv-ben megfogalmazott szülĘi jogokat és kötelességeket kiindulási pontnak tekintjük. A kapcsolattartás formái:

™ a szülĘi szervezet és kollégiumi szék hiányában a szülĘi megbízotton keresztül történik, feladattól, problémától függĘen:

x meghívás nevelĘtestületi értekezletre, ha a tanulók nagyobb csoportját érintĘ problémák tárgyalására kerül sor, vagy szülĘi segítségre van szükség,

x a szülĘi megbízottal az igazgatóhelyettes tart kapcsolatot.

™ szülĘi értekezleteken rendszeresen tájékoztatjuk a családokat a tanulókkal kapcsolatos felmerülĘ problémákról, eredményekrĘl. Cél, hogy tanulóink közösségi nevelését a szülĘk is saját ügyüknek érezzék. Szintek:

™ kollégiumi szintĦ évente kétszer, az igazgató, ill. a megbízottja tartja,

™ a leendĘ 9. évfolyamosok és szüleik számára az iskolai szülĘi értekezlet, beíratás napján tájékoztató jellegĦ szülĘi értekezlet tartása, ahol egyúttal a ház bemutatására is sor kerül. A szülĘk kivonatot kapnak pedagógiai programunkból, megismerkednek a házirenddel, s ezek után dönthetnek a tanuló kollégiumi jelentkezésérĘl.

™ rendkívüli értekezlet váratlan aktuális esemény kapcsán, összehívhatja szülĘ vagy csoportnevelĘ.

™ a nevelĘtanár ügyeleti napján délelĘtt, vagy a délutáni órákban lehetĘség a személyes találkozásra, elĘzetes telefonon történt megbeszélés alapján,

™ családlátogatás, ha elkerülhetetlen a szülĘk felkeresése, a tanulók veszélyeztetése esetén,

™ írásban vagy telefonon történhet a betegség bejelentése, a kollégiumban történt váratlan esemény megbeszélése, 19

™ a szülĘk kéréseikkel érdeksérelem esetén a gyermekvédelmi felelĘst, a kollégium igazgatóját, vagy az intézmény pszichológusát kereshetik meg,

™ a kollégium könyvtárában, annak nyitvatartási ideje alatt megtekinthetik a kollégium pedagógiai programját. Alapdokumentumaink a kollégiumi Honlapon is megtalálhatók. Kapcsolat az iskolákkal Tanulóink többsége a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba és a Raoul Wallenberg Humán Szakközépiskola és Gimnáziumba jár. Az elmúlt évekre jellemzĘ, hogy az utóbbi iskolából egyre kevesebben jelentkeznek, így a férĘhelyek függvényében intézményünkbe számos közeli iskola tanulója is felvételt nyer. Ennek eredményeképpen tanulóink kb. 15-20 iskolából veszik igénybe a kollégiumadta lehetĘségeket, elĘnyöket. Az alábbi területekre kiterjedĘ kapcsolatunk az iskolákkal jónak mondható: ™ munkatervek egyeztetése, ™ részt

vétel

a

számunkra

fontos

iskolai

értekezleteken,

hospitálásokon,

fogadóórákon, szülĘi értekezleteken,

™ egymás rendezvényeinek látogatása (szalagavató, ballagás, karácsonyi ünnepség),

™ a kollégiumi pedagógiai program elkészítése az iskolák programjának figyelembevételével,

™ igazgatóhelyettesi kapcsolattartás a férĘhelyek és a programok egyeztetése tekintetében,

™ a tanulmányi eredmények értékelése kapcsán, nevelĘtanári - osztályfĘnöki megbeszélés félév és évvége elĘtt,

™ osztályfĘnöki megkeresés problémás esetekben. Egyéb szakmai kapcsolatok Mindannyiunk számára fontos, hogy a budapesti középiskolai kollégiumokkal tartsuk a kapcsolatot. VezetĘi szinten rendszeresen megbeszélés folyik az aktuális problémákról, munkaközösségi szinten is segítjük egymás munkáját. Tantestületi szinten, az MFFPPTI által szervezett PĦhelyfoglalkozásokon, lehetĘség adódik szakmai megbeszélésekre, fejlĘdésre.

A budapesti kollégiumokkal tanulói szinten:

™ a meghirdetett versenyeken (atlétikai, kézilabda, labdarúgás, pingpong, mesemondó, vers- és prózamondó, zenei stb.) a lehetĘségekhez mérten való részt vétel

Kapcsolatunk további külsĘ intézményekkel:

™ a fenntartó, Budapest Önkormányzata FĘpolgármesteri Hivatal munkatársai, ™ )Ęvárosi Oktatástechnológiai Központ Kht,

20

™ Országos Kollégiumi Szövetség, országos kollégiumi hálózat, ™ )Ęvárosi Diáktanács

™ közmĦvelĘdési és egészségügyi intézmények,

™ tanulóink lakhelye szerinti önkormányzatai és a Budapest VII. kerületi CsaládsegítĘ Központ. 3.9. A minĘségfejlesztési munka, mérési, ellenĘrzési rendszer Az Intézmény MinĘségirányítási Programja (IMIP) megfelelĘen a törvényi elĘírásoknak és a fenntartó elvárásainak, tartalmazza mindazon célokat és feladatokat, melyeket szem elĘtt tartva a vezetés elkötelezte magát a minĘségfejlesztési folyamat mellett, amely a kollégiumi tevékenység konkrét segítését jelenti. Az intézményi programról, mely célkitĦzéseken alapul, és folyamatjellegĦ, a 2007/08-as tanévben lezajlott szakmai vizsgálat is elismerĘen szólt. A minĘségirányítási rendszer mĦködtetésének fontos eleme a folyamatosság. Ez teszi lehetĘvé, hogy a szervezet megfelelĘen alkalmazkodjon a külsĘ és belsĘ elvárásokhoz. A projektekhez tartozó feladatok leírása, meghatározása és a csatlakozó dokumentumok kezelése szabályzatban történik, melyet folyamatosan módosítunk. A folyamatos javítás célja, hogy az intézményben a mĦködés során kapott mérések, értékelések eredményei alapján megtegyük a fejlesztĘ intézkedéseket, így a problémákat az egyén, a csoportok, a munkaterületek és a szervezet egésze szintjén megszüntessük. Az intézmény 2004-ben elkészült MinĘségirányítási programjának módosítása a 2006/2007. tanévben zajlott. Az IMIP tartalmazza a tanulók, a pedagógusok és a vezetĘ meghatározott ütemben és gyakorisággal történĘ értékelésén kívül a fenntartói célok és feladatok intézményekre vonatkozó kibĘvítését is. Ezek a következĘk:

™ szorosabb és hatékonyabb együttmĦködés az iskolákkal, a civil szervezetekkel.

™ gazdag programkínálat a hátrányos helyzet és az esélykülönbségek csökkentésére,

™ a személyesebb kapcsolat ápolása a nevelĘ és a kollégista között, családi háttérfunkció erĘsítése.

™ hagyományápolás és a kollégium egyéni arculatának megtartása és erĘsítése, a nevelĘtestület stabilizálása. A minĘségirányítási program bevezetése óta az alábbi fajtájú mérések történtek: ™ a program indításakor valamennyi diák elvárásának mérése, ™ pedagógusaink elvárása a vezetéssel szemben,

™ a partneriskolák elvárásait is szerettük volna megtudni, de csak egy válaszolt, ™ minden tanév elején a szülĘi elvárások mérése, értékelése,

™ tanév végén a végzĘsök és szüleik elégedettségének vizsgálata.

21

Az általunk megjelölt kritériumok alapján, a teljesség igénye nélkül néhány vizsgálat eredménye: A tanulók 72%-os, magas elvárást jelöltek: tisztaság, felszereltség a tanuláshoz, nevelĘtanárok diákok kapcsolata, nevelĘtanárok munkája kérdéskörökben. A szülĘk 90%-ban tartották fontosnak a pedagógusok szakmai és pedagógiai felkészültségét. A legalacsonyabb elvárás: sportolási lehetĘség, rendre, fegyelemre nevelés, szabadidĘs programokkal kapcsolatban volt. Diák-elégedettségi magas mutatók: megközelíthetĘség, sportolási lehetĘség, nevelĘtanárok diákok kapcsolata, szabadidĘs programok, egészséges életmódra nevelés (72-82%). Alacsony mutatók: étkezés minĘsége, pályaorientáció segítése. A szülĘi elégedettség a diákokéihoz hasonlóan alakult: nevelĘtanár és szülĘ kapcsolata, irányított szabadidĘ, rend, fegyelem, helyes „énkép” kialakítása (75-76 %). A dolgozói magas elvárásszint (94 %): a motiváló tényezĘk, a csapatmunka, a hatékonyságra vonatkoztak, az alacsonyabb: a kollégium környezetére. A magas elégedettség a kollégium környezetét, a kapcsolati hálót, a motiváló tényezĘket érintette (84 %). Tanári magas elvárás (84 %): motiváló tényezĘket, intézményen belüli hatékony kapcsolatokat, az alacsony elvárás az épület állapotát, étkezést illette. Az elégedettség a kollégium környezetére, a kapcsolati hálóra vonatkozott (68 %). A program 2008/2009 – es felmérésébĘl az derült ki, hogy magasabbak lettek az elvárások a kezdetieknél, és szigorodtak az elégedettségi mutatók. Tanulói elvárás (78 %) és elégedettség (72 %) A tanulók számára fontos elvárás volt, a kollégium felszereltsége (tanuláshoz, mindennapokhoz), az étkezés körülményei, mennyisége, minĘsége. Számukra az egymás közötti viszony és a nevelĘtanárokhoz fĦ]ĘGĘ kapcsolatuk is jelentĘs, továbbá, hogy segítsünk nekik az iskolai felkészülésben, és hogy különbözĘ szabadidĘs programokat (színház, kiállítás) szervezzünk. Tanév végén ezekkel a dolgokkal meg voltak elégedve, valamint kiemelték az egészséges életmódra, környezetvédelemre irányuló nevelési munkánkat. SzülĘi elvárás (84 %) és elégedettség (76 %). A szülĘk elvárásai nagyon hasonlóak a diákokéhoz, emellett pedagógiai munkánk legtöbb területét is fontosnak tartották. A tanév végi mérésnél az alábbi területekkel voltak megelégedve: iskolai felkészítés segítése, gondoskodás, törĘdés, szabadidĘs programok szervezése. 2008-2009 es tanév elején klímafelmérés készült valamennyi dolgozó megkérdezésével.

22

A kérdĘív összeállításánál igénybe vettük az FPPTI segítségét. A felmérés és kiértékelés külön készült a pedagógusok valamint a nem pedagógus munkakörben alkalmazottak esetén. Tanári elvárás (90 %) az elégedettség (80 %). A nevelĘtanárok legmagasabb elvárása a motiváló tényezĘkre, a pedagógiai és szervezési munkára, az intézmény valamennyi dolgozójával és a diákokkal való jó kapcsolat meglététére is vonatkozott. Az év végi mérésnél a motiváló tényezĘkkel (erkölcsi-anyagi elismerés, munkahelyi légkör) voltak legjobban megelégedve, valamint a továbbképzési lehetĘségekkel. Úgy gondolták, olyan intézményben dolgoznak, ahol megszerzett ismereteik alapján módjuk van, lesz dolgozni, lehetĘségük lesz megújulni. Valamennyi, nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazott elvárásai között az épület tisztasága, a megközelíthetĘség, rekreációs lehetĘség van kiemelt helyen. Az elégedettségi mutatók ezeken kívül a munka szervezését, a motiváló tényezĘk meglétét és a kapcsolati hálók erĘsségét jelentik. Korábban is foglalkoztunk értékeléssel, de tervezetten és programszerĦen csak a tanulók teljesítményének értékelése volt elvárás és feladat. Az elĘ]Ę tanévben kezdtük el a tanári értékelések bevezetését (két kolléga értékelését végeztük el - eredmény: kiváló minĘsítés). Az értékelés az alábbi szempontok szerint valósult meg: ™ NevelĘtanári szerep értékelése:

x pedagógusi jellemzĘi, felkészültsége a kollégiumi nevelĘtanári szerepre,

x foglalkozásvezetés, pedagógusi munka,

x a csoportfoglalkozások helyi pedagógiai program szerinti megfelelése,

x a kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrája,

x a tanulók számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszer,

x a csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága,

x kapcsolatai: szülĘkkel, iskolákkal, szervezetekkel,

™ Szervezeti szerep értékelése:

x a kollégiumi szervezeti struktúrában elfoglalt szerepe, kapcsolatai,

x munkatársi jellemzĘi,

x szervezeti felelĘssége,

x hagyomány

™ Dokumentáció vezetése:

x kollégisták nyilvántartása,

x intézményi dokumentációk

™ Civil tudás hasznosítása:

x jelenléte a szervezeti folyamatokban.

23

Az idei tanévben az intézményvezetĘ értékelése és önértékelése zajlott. Az értékelés területei:

™ az intézmény jogszerĦ mĦködésének biztosítása, ™ forrásteremtés és elosztás,

™ szervezeti struktúra és kultúra

™ a pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése ™ minĘségirányítás, minĘségfejlesztés.

3.10. Alaptevékenységen belüli pedagógiai tevékenység Tanulmányi munka, az iskolai felkészülés segítése A kollégium elsĘdleges feladata az eredményes tanulmányi munka. Az elĘ]Ę Pedagógiai program célkitĦzése a 4,0 tanulmányi átlag elérése sikeres volt. Jól bevált a korrepetálási módszerünk, amelyben a tanár diákcsoportokat vagy egyéneket korrepetál, és jól mĦködik a tanulópárok rendszere is. HáromlépcsĘs szilenciumrendszerben dolgozunk, mely igen eredményesnek bizonyult. Jól bevált a korrepetálási módszerünk (tanár-diák, diák-diák). Intézményünkben a tanulás fejlesztése a következĘkön alapszik ™ a tanulás tanítása – elméleti ismeretek nyújtása,

™ kötelezĘ tanulási idĘ kijelölése egyéni szempontok alapján, normák, folyamatos kontroll,

™ felzárkóztatás és korrepetálás- kijelölés és saját választás alapján, ™ egyéni fejlesztési terv elkészítése, szintre hozás, korrepetálások, ™ választható lehetĘségek, szakköri szinten,

™ tanulásra motiváló pedagógiai megoldások (jutalmak, nyilvánosság, jegyfigyelés). Értékelés hathetente számítógépes kimutatás alapján, az iskolai érdemjegyek szerint, valamint félévenként a közgyĦlésen. Értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló képességeit, szorgalmát. Fontos, hogy hozott hátrányaikat leküzdve fejlĘdésük biztosított legyen, és hogy az életkorból adódó problémáikat is kezelni tudjuk. Felzárkóztató foglalkozások, hátránykompenzáció Nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra, mert a kilencedikes tanulók igen nagy tudásszint-különbséggel érkeznek. Minden évben felmérjük tanulóink képességeit és igényeit, aminek alapján szervezzük a foglalkozásokat, ahol az intézmény pedagógusai többnyire egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretén belül vállalják jelentĘs többletfeladatként a 9-10. évfolyam tanulóinak felzárkóztatását. A 11-12. évfolyam tanulóinak a sikeres érettségire és a felvételikre való elĘkészítése folyik.

24

™ Felzárkóztatás folyik: matematikából, magyar nyelvtanból, magyar irodalomból, történelembĘl, angolból és németbĘl.

™ Tanfolyami oktatás: számítástechnika, szövegszerkesztés, gépírás, háztartásgazdaságtan.

™ Szakköri

foglalkozások:

fĘ]Ę

szakkör,

szabás-varrás,

kézmĦvesség

(bĘr,

szalmadíszek, tojásfestés, gyöngyfĦzés, stencilezés, batikolás), könyvtári ismeretek, énekkar, színjátszó-szakkör, sport.

™ Sport: Aerobik, kondicionáló futás, kirándulások, uszodabérlet. A tanárok napi rendszerességgel korrepetálják tanulóinkat a fönt említett tantárgyakon kívül: fizikából, kémiából, pedagógiából, pszichológiából. Az állandó fejlesztĘ pedagógiai környezet, a tanulási módszerek elsajátítása az esélykülönbségek mérséklését segítik. A hozott hátrányok összetevĘinek ismeretében lehet, sĘt kell a differenciál-pedagógia módszereit alkalmazni. Nyelvi foglalkozás KezdĘ és haladó szinten nyelvenként két-két csoportban (angol, német). Diákjaink nem nagy számban ugyan (évente 3-4 fĘ), de megszerzik elsĘ középfokú nyelvvizsgájukat, és olyan is akad, aki a másodiknak is nekirugaszkodik. Képességfejlesztés, tehetséggondozás A kollégium kedvezĘ környezetet teremt a tehetség kibontakoztatásához,

a

képességeket, s a meglévĘ adottságokat magas szintre fejleszti. Egyrészt képességfejlesztĘ szakkörök (kézmĦves, hagyományĘrzĘ, irodalmi, nyelvtani, matematika, sport), másrészt a tananyag gazdagítása követhetĘ nyomon. A kollégiumi közélet lehetĘséget teremt a szociális képességek fejlesztésére. Kevés lehetĘségünk van tehetséggondozásra, kollégiumunk mégis fontos szerepet lát el abban, hogy a tehetséges gyerekek – kiemelve Ęket hátrányos szociokulturális környezetükbĘl – útjaikat egyengesse (szavalóversenyek, Ki mit tud, sport-, énekverseny stb.). Sokszor a szülĘknek a tehetség felismeréséhez nincs kellĘ ismeretük, tudatos fejlesztésre a család nem vállalkozik. Egyéb képességeket fejlesztĘ szabadidĘs tevékenység Szakkönyvtár, írógép használata, számítógépek a napi feladatokhoz és az oktatáshoz, varrógépek, nyelvoktatási, nyelvi kommunikációs anyagok, videotéka, zenei anyagok (CDk, zenei lemezek használata). Pályaorientáció Az iskolai és a családi hátteret megismerve, a szülĘkkel együttmĦködve motiváljuk tanulóinkat pályaorientációs foglalkozások keretében az önismereten alapuló képességeiknek 25

megfelelĘ

pályaválasztásra.

A

pályakép

és

felvázolásával

követelményrendszer

szembesítjük a felkészüléssel kapcsolatos (értelmiségi léttel összefüggĘ) társadalmi elvárásokat. Hátránykompenzáció Hátrányos helyzet a társadalmi érvényesülésben való akadályoztatottság. Feladataink kijelölésénél a kollégiumnak a hátrányok csökkentése, az esélyek növelése terén van szerepe. A

kollégium

puszta

léte

már

hátránykompenzációs

tényezĘ.

Az

intézményi

gyermekvédelmi tevékenységben leírtak vonatkoznak a hátránykompenzációra is és viszont. Azokat a tanulókat, akik élethelyzetük, környezetük, család, iskola, vagy más ok miatt önerĘEĘl képtelenek továbblépni hátránykompenzációban kell részesíteni. Legfontosabb feladataink egyike a hátrányok csökkentése és az esélyteremtés, mert

™ a kollégium megteremti a lehetĘséget a továbbtanulásra, mĦvelĘdésre, ™ kiegészíti, néha pótolja a családi nevelést,

™ közremĦködik a pályaválasztás, pályakorrekció segítésében, a továbbtanulásra az elsĘ munkába állásra való felkészülésben,

™ észleli a hátrányos helyzetbĘl adódó problémákat (tanulási teljesítmény, viselkedésbeli,

kommunikációs

képességek,

alkalmazkodási

képességek

fejletlensége). Cél

™ tudás- és kultúraközvetítéssel, a diákok esélyeinek növelése,

™ a tanulói környezet kedvezĘ alakítása, minĘségének javítása, az indulási hátrányok csökkentése,

™ diákok érdekei érvényesülésének segítése, ™ a befogadókészség, motiváció fejlesztése,

™ annak megerĘsítése, hogy tanulóink képesek legyenek megbirkózni az élet során felbukkanó problémákkal. 3.11. Az intézmény pedagógiai munkájának köszönhetĘ eredmények elemzése Az elmúlt idĘszakban a MFFPPTI megbízásából több ízben látogatott el intézményünkbe szaktanácsadó.

Minden

különösebb

kommentár

nélkül

felsorolom

az

általuk

megfogalmazottakat: HagyományĘrzés, értékteremtés folyik az intézményben. Pedagógiai munka értékelése CélszerĦen egymásra építetten kidolgozott foglalkozási (2006) tervek.(Vámos Irén) Alapdokumentumok, - Teljes tevékenységre kiterjedĘ pedagógiai tudatosság. program megismerése. (2006) TervszerĦ alaposság. (Ringhoffer Ervin) Könyvtárhasználat (2007) SokrétĦ, változatos törĘdés.(Szalai Tamásné) Gyermekvédelem (2008) KiemelkedĘ nev.munka, gy.védelem magas szintĦ ellátása, 26

mentálhigiénés segítés, programokkal.(Baloghné Bódi Edit)

közösségformálás-

Többször támogattuk az FPPTI munkáját kérdĘívek kitöltésével, melyek a középiskolás korosztály körében megnyilvánuló agresszivitás vizsgálatára irányultak. A közzétett eredmények alapján örömmel tapasztaltuk, hogy intézményünk helyzete kiemelkedĘen jó. 2008-ban az intézményben a 2006/2007-es és a 2007/2008-as tanévet vizsgáló fenntartói szakmai és törvényességi ellenĘrzés zajlott. Szakmai vizsgálat A vizsgálat a következĘ területeket érintette: a minĘségirányítás helyzete, tanulmányi eredmények, belsĘ és külsĘ mérési eredményeink hasznosulása, könyvtárunk. A szakmai vizsgálatot Dr Karády Györgyné közoktatási szakértĘ végezte. Szóbeli véleménynyilvánításában kiemelte a kollégiumi dokumentumok szakszerĦségét, formai megoldásait és tetszését a DÖK értékelĘ közgyĦlése is kiváltotta. A záró értékelés munkánk minden területére kiterjedĘen elismerte a kollégiumban zajló pedagógiai tevékenységet, a Pedagógiai program megvalósulását, a minĘségi követelmények teljesülését. Feladatot, fejlesztést – anyagi jellegĦek – csak a Fenntartó számára javasolt. Törvényességi vizsgálat A vizsgálat: a mĦködéshez szükséges dokumentumok, személyi feltételrendszer, ügyintézés-iratkezelés, a tanulók ügyeinek intézése, egyéb területekre (pl. térítési díj mértéke) terjedt ki. A törvényességi vizsgálatot az Oktatási Ügyosztály munkatársai végezték, akik a helyszínen interjúztak, dokumentumelemzést készítettek az adott terület munkatársaival, az intézményvezetĘvel. A tapasztalatok, megállapítások alapján az összegzésbĘl kiderült, hogy a feladatok gyakorlása a jogszabályok, intézkedések betartásával folyik.

4. A nevelĘmunka fejlesztésének programja Küldetés A kollégium sajátos helyzetben van a közoktatás rendszerében. Oktatási – nevelési intézmény ugyan, de fĘ célja nem az oktatás, hanem a nevelés, s az intézmény elemzésénél mindig ez a szempont a meghatározó. A Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium indulása óta jó légkörben, családias hangulatban neveli a rábízott tanulókat. Fontosnak tartjuk, hogy az eddig képviselt értékek feledésbe ne merüljenek, évek óta tartó munkánk eredményei kárba ne vesszenek. Korábbi tapasztalataink, elképzeléseink és megvalósult terveink képezik az alapját annak az önálló arculatú intézménynek, melynek hagyományait kialakítottuk, s

27

célkitĦzéseink

megvalósításával

kívánjuk

biztosítani

létjogosultságát

és

jövĘjét.

Pedagógiai programunk és belsĘ szabályzataink erĘsítik a folyamatosságot múlt és jelen között. Szeretnénk, ha kollégiumunk tanulói távol a szülĘi háztól is éreznék az otthon melegét,

óvó-védĘ

gondoskodását,

tanáraink

segítségével

pedig

lehetĘséget

biztosíthatnánk számukra az oktatási esélyegyenlĘségre. LehetĘségeinkhez képest úgy szeretnénk erĘforrásainkkal gazdálkodni, hogy tanulóink a kollégiumban otthon érezzék magukat, a szülĘk elégedettek legyenek az itt folyó munkával, a dolgozókat a csekély anyagi ösztönzés mellett, fĘleg erkölcsi elismerésben részesítve motiválni a feladatok elvégzésére, mindehhez megkapni a fenntartó jóváhagyását, s persze nem utolsó sorban a jogszabályok betartása mellett biztosítani a törvényességet.

4.1. Intézményi alapelvek, feladatok, követelmények Alapelvek A Ktv. 49. § (2.a) tartalmazza a kollégiumi nevelés alapelveit: „különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre... a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetĦ gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében a kultúraközvetítésben

betöltött szerepükre.” Ennek a

törvénynek a figyelembe vételével a következĘ alapelveket fogalmazhatjuk meg: ™ demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelés, ™ alapvetĘ erkölcsi normák betartása,

™ az emberi és a gyermeki jogok érvényesíthetĘsége,

™ a tanulók iránti szeretet, bizalom, felelĘsség és tapintat, ™ egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele,

™ nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése, ™ a tanulók öntevékenységének és önszervezĘGĘ képességének építése, ™ tehetséges tanulók kiválasztása és gondozása, a tehetség fejlesztése, ™ a partnerekkel (szülĘk, iskolák) való szoros együttmĦködés,

™ a fogyatékkal élĘknél az egyéni szükségletek figyelembe vétele. Feladatunk:

™ nyugodt háttér biztosítása az eredményes tanuláshoz, ™ otthonos, családias, szeretetteljes légkört kialakítása,

™ szociális ellátás, biztonság és érzelmi védettség nyújtása,

™ domináns tevékenységünk a felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás és életmódminta adása, 28

™ kapcsolataink felelĘsségteljes és az Ęszinte irányítása, elismerve az egyén jogait, s kiemelve a szociális érzékenység és tudás fontosságát,

™ a neveléshez és tanuláshoz a szükséges szakmai feltételek kialakítása és fenntartása,

™ a kollégium életének és munkájának minden területén törekvés a folyamatos fejlĘdésre.

™ a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, tehetsége kibontakoztatása, a sportolási, mĦvelĘdési, önképzési lehetĘségek biztosítása, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzésének elĘsegítése. A tanulók fejlesztését elĘsegítĘ tevékenységek alapelvei Az alapelvek meghatározásánál a gyermeki jogok, alapvetĘ állampolgári és szabadságjogok, a tanulói jogok és a tanulók érdekeinek érvényesülése képezte a kiindulási alapot.

A tehetséggondozás Ezt a fogalmat sokszor kiemelkedĘ képességĦ tanulók képességeinek fejlesztésével azonosítják, holott mindenképpen össze kell kapcsolni a személyiség fejlesztésével. Bizonyos képességek és tulajdonságok megszerzése, kialakítása (nyitottság a társadalmi problémákra, együttmĦködési készség, közéleti szerep, kritikai szemlélet, önálló véleményalkotás képessége,

döntéshozatali

képesség,

kreativitás,

önálló

ismeretszerzés

képessége,

kommunikációs készség, empátia stb. is fedi ezt a fogalmat). Kollégiumunk feladatul tĦzte ki, hogy a tehetség különbözĘ összetevĘinek fejlesztésével, (átlagon felüli képességek, kreativitás, feladat-elkötelezettség) a tanulók egész személyiségét fejlessze. A folyamat tevékenységi rendszere:

™ információgyĦjtés a tanulókról, folyamatos megfigyelés,

™ a tanulókkal, szüleikkel való beszélgetések, kortársak véleményével való ütköztetés, (ötletek kipróbálása),

™ képességek kipróbálása különbözĘ ünnepélyeken, szereplési lehetĘségek, ™ részvétel versenyek szervezésében, lebonyolításában, ™ DÖK munkájába való részvétel,

™ tehetséggondozó szakkörök, felkészítĘ foglalkozások (informatikai, idegen nyelvi), színjátszó

körök

szervezése

az

érdeklĘdés

felkeltése

és

a

képességek

kibontakoztatása céljából,

™ felkészítés különbözĘ versenyekre (sport, kulturális, szakmai),

™ a versenyfelhívások közzététele a kollégiumi hirdetĘtáblán, otthongyĦlésen,

29

™ pályázati lehetĘségekre való figyelmeztetés, segítség, hogy a továbbtanulási szándék ne ütközzön a család anyagi lehetĘségeivel,

™ szoros kapcsolat kiépítése a szülĘkkel, hogy Ęk is támogassák gyermekük terveit. Az önálló életkezdés támogatásának alapelvei

™ PĦveltségi és mentális hátrányok csökkentése,

™ kollégiumi tevékenységek, új ismeretek, önképzés segítségével használható tudás biztosítása, hogy a munkaerĘpiacon keresett pozícióba jussanak. A kollégiumi nevelés általános céljai CélkitĦzéseinket a társadalmi elvárások, valamint a szülĘk igénye vezérli a megváltozott iskolaszerkezetben, amely a szakközépiskola alapfunkcióját is meghatározza. Célunk továbbá, hogy megismerjük tanulóinkat veszélyeztetĘ társadalmi hatásokat, az általános iskolából hozott viszonylag gyenge felkészültséget, a társadalmi viszonyok felerĘsödését, az egészségtelen életmód térnyerését, a fiatalok életkezdési nehézségeit. Minden eszközzel és pedagógiai módszereink hatékony felhasználásával segítjük a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlĘdését, a tanulás által sikeres életpályára való felkészítést, a személyiség kibontakoztatását és fejlesztését, a hozott hátrányok leküzdését különös tekintettel: A tanulmányi munka eredményességének javítása mellett ösztönözni tanulóinkat:

x emelt szintĦ képzésben való részvételre (fokozott mértékben megfelelni a szakmai kihívásoknak), IĘiskolai továbbtanulásra,

x önképzésre,

x munkába állásra.

™ Felkészíteni tanulóinkat a társadalmi szerepre. Lányokról lévén szó rendkívül fontos a családi szerep vállalása.

™ Folytatni a kislétszámból adódó családias, otthonpótló szemléletet.

™ ElĘsegíteni a felnĘtté válás folyamatát, érzelmi biztonságot nyújtani a családtól távol élĘ kamaszkorú fiataloknak.

™ Támogatni legalább egy idegen nyelvbĘl a középfokú nyelvvizsgára való - tehetséges tanulóknál az emelt szintĦ érettségire való felkészülést.

™ Támogatni a számítógépes ismeretek alapos begyakorlását.

™ Gyakorlati tudnivalók elsajátításával elĘtérbe helyezni az élet praktikus oldalát (esztétikai értékek közvetítése).

™ Egyetemes erkölcsi és kulturális értékek megismerésére és tiszteletére nevelni (nyitottság az emberi kultúra felhalmozott értékei iránt).

™ Az igazi hazaszeretet fogalmának megismerése, az „élni és élni, hagyni” elv követése. 30

™ Képessé kell tennünk tanulóinkat:

x önkiszolgáló tevékenységre,

x az emberi értékek megbecsülésére a mindennapi életben (barátság, szerelem, KĦség, megértés),

x az egészséges életmód, és a testedzés fontosságának felismerésére, valamint a lelki és szociális fejlĘdés segítésére az életkori sajátosságoknak megfelelĘen,

x környezetvédelmi értékek megértésére és közvetítésérére. x az önismeret és önállóság fejlesztésére,

x PĦvészeti és információs kultúra fejlesztésére. 4.2. Nevelési célok alapján meghatározott területek fejlesztése 4.2.1. A

Az intézmény általános fejlesztési elvei

Fábry Zoltán

Leánykollégiumban,

a

fejlesztési

feladatok

meghatározásában

támaszkodnunk kell az eddigi pedagógiai és eszközrendszerre. Tovább kell folytatni, kiegészíteni, frissíteni, ami jól bevált, átdolgozni a kevésbé eredményes területeket és új feladatokkal, módszerekkel gazdagítani kollégiumunk mindennapjait. A kollégiumunkban a nevelés fĘ fejlesztési feladatai a következĘk:

™ a feltételek megteremtése az iskolai tanulmányok folytatásához, ™ személyes törĘdés, gondoskodás a tanulókról,

™ a tanulási kultúra és korszerĦ világkép fejlesztése,

™ humánus légkörben, közösségi életre, társadalmi beilleszkedésre való nevelés, hátránykompenzáció,

™ környezettudatos magatartásra nevelés,

™ egészséges életmód, életvitel, háztartási ismeretek segítése, ™ magyarság, nemzetiségi lét, európaiságra való nevelés,

™ a képességeknek és érdeklĘdésnek megfelelĘ személyiség és tehetség fejlesztése, ™ nemzeti és anyanyelvi nevelés segítése, ™ pályaorientáció, segítése,

™ szociális képességrendszer fejlesztése,

™ gyermek- és ifjúságvédelem támogatása,

™ sportolási, mĦvelĘdési, önképzési lehetĘségek biztosítása. 4.2.2.

Tanulástámogatás fejlesztése

A kollégiumnak fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erĘsítésében, a tehetség

31

fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. Tevékenysége során pedig megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához. Az egész személyiséget érintĘ fejlesztés:

™ az egész személyiséget érintĘ fejlesztés, motiválás a tanulásra, gondolkodásra, önálló ismeretszerzésre,

™ annak segítése, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóban, s így a tanulás életprogramjuk részévé váljon,

™ szabatos szóbeli és írásbeli kifejezésmód, fejlett kommunikációs kultúra kialakítása, ™ önellenĘrzési képesség, ítélĘképesség, kudarckezelĘ képesség. A tanulás módszereinek fejlesztése:

™ a sikeres és hatékony tanulási stratégiák, kompetenciák kiépítése, ™ az

életkornak

megfelelĘ

tanulási

eljárások,

módszerek

megismertetése,

megismerése,

™ a tanulási motívumok bĘvítése: a csodálkozás, az érdeklĘdés, a felfedezés és a megismerés,

™ fontossági sorrend felállításának képessége

™ a szövegértĘ olvasás, szelektálási képesség javítása. A tanulási környezet fejlesztése:

™ a társas és tárgyi-eszközi környezet viszonyainak és funkcióinak formálása, gazdagítása (hatékony kommunikációs és informatikai technológia és az ezzel kapcsolatos kulcskompetenciák erĘsítése, serkentése).

A tanulást elĘsegítĘ nevelĘi kompetenciák fejlesztése:

™ szakmai szolgálatok által biztosított lehetĘségek kihasználása (pl. szakkönyvtár, szaktanácsadó

™ a szervezett továbbképzéseken való részvétel, folyamatos önképzés biztosítása, ™ szakkönyvek, szakmai folyóiratok folyamatos nyomon követése, 4.2.3.

A tanulókról való gondoskodás, személyes törĘdés

Kollégiumunkban a fiatalokról való gondoskodás alapját az a körülmény képezi, hogy a különféle családi- és tanulmányi háttérrel, eltérĘ támogatást, gondoskodás, nevelést és oktatást, igénylĘ diákokat változatos módon kezeljük. Törekszünk az individuál-pedagógia megvalósítására. Az intézményben folyó pedagógiai munka alapkövetelménye, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlĘdéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetĘségeket

32

kibontakozáshoz, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek szociokulturális, anyagi helyzetbĘl adódóan vagy egészségügyi okok miatt fennállnak. A gondoskodás, személyes törĘdés fejlesztése: ™ a meglévĘ lakhatási körülmények javítása,

™ otthonos, családias, biztonságos és támogató légkör folyamatos biztosítása, ™ az egyéni fejlesztĘ, korrepetáló foglalkozások folytatása,

™ az egyéni problémafeltáró, problémamegoldó beszélgetések továbbvitele, ™ a nevelĘ és a kollégisták közötti szoros és bizalmas kapcsolat kiépítése, ™ a mentálhigiénés szolgáltatás népszerĦsítése,

™ önellenĘrzési képesség, ítélĘképesség, kudarckezelĘ képesség fejlesztése, ™ az egyénnek megfelelĘ támogatási lehetĘségek felkutatása, ™ ingyenes és sokszínĦ kulturális programkínálat bĘvítése. A gyermek- és ifjúságvédelem programja MegelĘzési feladatok:

™ IdĘben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeibĘl, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg.

MegelĘzési tevékenységek a kollégiumban:

™ a tanulók családi helyzetének megismerése: megvannak-e a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlĘdéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás).

™ felzárkóztató foglalkozások, ™ diákkörök szervezése,

™ szabadidĘs tevékenységek biztosítása,

™ egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése, ™ drogprevenció,

™ agressziókezelĘ prevenciós programok szervezése, ™ ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása, ™ tehetséggondozó foglalkozások,

™ pályázatok útján ingyenes kulturális programok, kirándulások biztosítása, ™ ingyenes számítógép és könyvtár használata, ™ pályaválasztás segítése,

™ személyes egyéni tanácsadás,

™ szülĘkkel való szoros együttmĦködés,

™ tájékoztatás a családsegítĘ, és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. A kollégiumi nevelĘk feladatai a megelĘzésben 33

A nevelĘtanárnak a mindennapi pedagógiai munka során figyelembe kell vennie a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkezĘ gondokra, amit megkönnyít a szülĘkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen az észlelt, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülĘnek és a megfelelĘ szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén fejlesztĘpedagógusnak, ill. nevelési tanácsadónak, beilleszkedési és magatartási zavarok esetén pszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘsnek. A csoportnevelĘnek kiemelt szerepe van a megelĘzésben. Feladata a gyermek személyiségének, a tanulók társas kapcsolatainak, viszonyainak sokoldalú megismerése, a társas beilleszkedési képességek javítása, a rábízott tanulók iskolai teljesítményének és egyéb iskolai tevékenységének folyamatosan figyelemmel kísérése. Feltárás:

™ tanulók problémáinak, a problémák okának feltárása, ™ jelezés a gyermekjóléti szolgálatnak.

Megszüntetés:

™ segítségnyújtás a problémák megoldásában,

™ a kollégium, a nevelĘtanárok részvétele a tanulók fejlĘdésben,

™ veszélyeztetĘ okok megszüntetése céljából együttmĦködés a hivatalos szervekkel. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetĘ veszélyeztetĘ tényezĘk megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelĘ intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. A veszélyeztetettség megelĘzése, megszüntetése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘs kompetencia és felelĘsségi körébe tartozik a megfelelĘ idĘben történĘ jelzések és beavatkozások megvalósítása, további szakmai segítség kérése, illetve a külsĘ intézményekkel való kapcsolattartás, együttmĦködés. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘs a nevelĘtanárok jelzése alapján felméri a hátrányos helyzetĦ, sajátos nevelési igényĦ és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes elĘírások alapján jár el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerĘ funkciók, vagy a viselkedés fejlĘdésének organikus okokra visszavezethetĘ tartós és súlyos rendellenességével küzd, a szakértĘi és rehabilitációs bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla.

34

Ha a tanuló a megismerĘ funkciók vagy a viselkedés fejlĘdésének organikus okra vissza nem vezethetĘ tartós és súlyos rendellenességével küzd, a nevelési tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a csoportnevelĘ a tanulót a nevelési tanácsadó szakemberéhez irányítja. Amennyiben a nevelési tanácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzd, a kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozásra a nevelési tanácsadó által meghatározottak alapján. A nevelési tanácsadó és a kollégium között kapcsolattartó mĦködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘs aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktĘl függĘen kérelmükre étkezési támogatásban részesüljenek, valamint hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj- és alapítványok által kiírt pályázati lehetĘségekrĘl értesüljenek és pályázatukat helyes formában határidĘre benyújtsák. Súlyos magatartási problémák esetén a kollégium igazgatója kezdeményezi a gyámhivatalnál a magatartási szabályok elĘírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘs együttmĦködik a pártfogóval. A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelezĘ a gyermekjóléti szolgálattal történĘ együttmĦködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsĘsorban a gyermekjóléti szolgálat kompetencia és felelĘsségi körébe tartozik, a kollégiumban dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi szakember és a csoportnevelĘ pedig a folyamatban együttmĦködĘ partnerként vesz részt.

4.2.4.

Közösségi élet fejlesztése

A kollégista egyéni személyiségfejlesztésére a közösségi élet teremt lehetĘséget. A programok szervezésekor kiemelt figyelmet igényel, hogy a kollégisták szabadidejüket kulturált és egészséges módon töltsék el. ElĘtérbe kerül a képesség- és, személyiségfejlesztĘ tevékenységek megvalósítása. A szabadidĘ alkalmával jó lehetĘség nyílik a diákok megismerésére, a bizalmi viszony kialakítására. A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelĘ elĘsegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti alapjai. A közösségi programok során elĘtérbe kerül a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek fejlesztése. Rá kell világítani a szabadság és a szabadosság közti különbségre. Segítséget kell nyújtani, hogy a diákok megértsék az egyén, a csoport és a társadalom kölcsönhatásait. Ebben kiemelt szerepet kap a diákönkormányzat. A közösségi élet fejlesztésének színterei: 35

™ társadalmi normák ismertetése, kulturált társadalmi érintkezés és megjelenés, ™ motiváció felkeltése, fenntartása,

™ felkészítés az aktív állampolgári attitĦdre/viselkedésre, ™ önállóság, kezdeményezĘkészség fejlesztése,

™ szociális és életvezetési kompetenciák fejlesztése: ™ kommunikáció fejlesztése,

™ problémamegoldó technikák megismerése, ™ kreatív és kritikai gondolkodás, ™ kooperatív munka fejlesztése,

™ állampolgári jogok megismerése/megismertetése, ™ konfliktuskezelĘ jártasság kialakítása,

™ személyiségfejlesztés: önismeret, önbizalom, felelĘsségtudat, érzelmi intelligencia, empátia, önérvényesítés, elfogadás, kompromisszumra való törekvés, normatudat, kreativitás erĘsítése. Diákönkormányzás fejlesztése Nevelésünk fontos területe a diákvezetĘi szerep megtanítása. A kollégisták képviselĘiket maguk választják saját csoportjukból és a csoportképviselĘkbĘl alakul a diákönkormányzat vezetĘ testülete innen kerül ki a diákönkormányzat vezetĘje. A munka alapja a csoportokban PĦködĘ felelĘsi rendszer, melynek feladatát a diákönkormányzatot segítĘ pedagógussal közösen heti rendszerességgel elemzik és értékelik. A diákönkormányzat saját mĦködési szabályzat alapján dolgozik, a fejlesztésben szem elĘtt tartjuk:

™ a kollégiumi élet szervezésében, jogok és kötelezettségek gyakorlásában való még aktívabb szerepvállalást,

™ a mĦködĘ rendszer felelĘsségének bĘvítését,

™ a demokrácia szabályainak tiszteletben tartását,

™ a meglévĘ értékek középpontba helyezését, a kollégiumi értékrend, példa követését, ™ a versenyképesség növelését, egészséges versenyszellem kialakítását, ™ buzdítás a felsorolt programokon való részvételre,

™ társak megértésének és elfogadásának megtanulását, ™ teljes önállóság elérését.

Hagyományápolás fejlesztése, a kollégium egyéni arculatának erĘsítése

™ hagyományos rendezvényeink (gólyanapok, egészséghét, Mikulás és karácsonyest, Fábry-napok, Magyar-nap, ballagás, kirándulások) megszervezése,

™ a versenyeken való eredményes szereplés segítése,

™ a szervezett programokon való nagy számú részvétel biztosítása.

36

4.2.5.

Hátránykompenzáció

A hátrányos helyzet egy komplex probléma, számos kiváltó okkal. Törekedni kell arra, hogy a hátrányos helyzetĦ tanulók elérjenek egy átlagos szintet. ElsĘ lépésben fontos az okok feltárása, és ezek ismeretében hatékony, egyéni fejlesztési program kidolgozása. A kollégium által biztosított nevelĘi segítség:

™ hatékony tanulási módszerek ismertetése,

™ korrepetálás (akkor hatékony, ha rendszeres), ellenĘrzés,

™ a szabadidĘ hasznos eltöltésének biztosítása (nagyszámú és változatos kollégiumi program),

™ egészséges életmódra való nevelés (étkezés, testi és környezeti higiénia, függĘségek kialakulásának megelĘzése). A fejlesztés szintjei:

™ megfelelĘ szövegértés, alapfogalmak memorizálása, ™ logikai készség fejlesztése,

™ ismeretek alkalmazásának képessége. Használható tudást csak az ismeretek alkalmazásának a készsége jelent. A hátránykompenzáció fejlesztésének összetevĘi: ™ anyagi támogatás biztosítása,

™ nevelĘmunka - a család szerepének átvállalása, ™ szabadidĘs programok szervezése, ™ életmódminta adása,

™ hatékony tanulási módszerek, korrepetálás bĘvítése. 4.2.6.

Speciális célcsoportok fejlesztése

A sajátos nevelési igény meghatározása a közoktatási törvény 121. §-ának 29. pontja szerint sajátos nevelési igényĦ gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértĘi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

™ testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elĘfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

™ pszichés fejlĘdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A sajátos nevelési igényĦ tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elĘsegítheti a nem sajátos nevelési igényĦ tanulókkal együtt történĘ - integrált - oktatásuk. Az intézményben eddig nem élt SNI-s gyermek. A b) pontban felsorolt diszfunkciós zavarokkal

37

élĘ fiatalok integrálásához kollégiumunk tárgyi és személyi feltételei adottak, rendelkezünk fejlesztĘpedagógussal is. Gyermek és ifjúságvédelmi feladataink fejlesztéséhez tartozik: ™ gyermeki jogok, érdekek védelme,

™ gyermekjóléti szolgáltatások, intézmények megismertetése,

™ háttérproblémák kiszĦrése, és hatásának megszüntetése, segítĘ programok beépítése,

™ a hátrányos helyzetĦ tanulók fejlesztésének kiemelt kezelése, (cselekvési tervek) ™ védett, ártalmaktól mentes, biztonságos környezet bĘvítése,

™ a szülĘkkel, az iskolákkal, szakszolgálatokkal, való szoros kapcsolattartás, fejlesztése

™ az

egyén

nevelése

a

figyelmeztetés

toleranciára,

az

iskolai

kudarcok

csökkentésére,

™ adatkezelésnél és azok továbbításánál a törvényi elĘírások betartása. 4.2.7.

A kollégium legfontosabb külsĘ partnereivel való kapcsolatok fejlesztése

A kollégium céljait, feladatait csak akkor tudja teljesen megvalósítani, ha a külsĘ partnereivel megfelelĘ szintĦ kapcsolatot tud kialakítani. A folyamatos kapcsolatépítés és annak fenntartása elĘsegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja. Iskolákkal való kapcsolattartás fejlesztése:

™ kapcsolat ápolása a „régi” iskolákkal, a hatékonyabb együttmĦködés érdekében, ™ jó kapcsolat kialakítása az „új” iskolákkal,

™ a hagyományos Tanári Fórum megszervezésének folytatása minden tanév decemberében,

amelyen

a

tanulók

osztályfĘnökei,

szaktanárai,

esetenként

gyermekvédelmi felelĘsei vesznek részt,

™ tornatermi sportolási lehetĘség érdekében egy közeli iskola megkeresése, korábbi állapot visszaállítása. SzülĘkkel való kapcsolattartás A szülĘkkel olyan tudatosan felépített együttmĦködés szükséges, ahol azt érzékelik, hogy a középpontban az Ę gyermekük, az Ę problémáik és azok megoldásai állnak. különféle külsĘ okok és egyéni sajátosságok miatt várhatóan tovább nĘ a fokozott pedagógiai törĘdést igénylĘ fiatalok száma, s ezt a szülĘkkel való kapcsolattartásban is figyelembe vesszük. Céljaink elérése és a kapcsolatok fejlesztése:

™ kollégiumválasztás elĘtti tájékozódásra buzdítás (honlap, személyes megtekintés) az intézmény adottságairól, az itt folyó munkáról,

38

™ az érdeklĘGĘ 9. évfolyamos tanulók és szüleik minél nagyobb számú részvétele a tájékoztató jellegĦ szülĘi értekezleten,

™ tanév kezdetén, beiratkozáskor (régi és új diákok esetén is) a gyermek elkísérése a kollégiumba,

™ évente legalább egy személyes találkozó kezdeményezése a nevelĘtanárral, ahol lehetĘség van a tanulóval kapcsolatos dolgok megbeszélésére,

™ hiányzás esetén a kollégium tájékoztatása írásban, telefonon,

™ az intézményben folyó pedagógiai munkát nagyban befolyásoló szülĘi kérdĘív korrekt (elvárás, elégedettség) kitöltése. Egyéb szakmai kapcsolatok fenntartása, fejlesztése: ™ rendszeres részvétel folytatása:

x vezetĘi és tantestületi szinten – az Országos Kollégiumi Szövetség rendezvényein,

fĘvárosi

intézmények

munkaközösségi

megbeszélésein,

PĦhelyfoglalkozásain, szakmai napjain,

x tanulói szinten – kulturális és sport rendezvényeken, diákönkormányzat rendezvényein.

™ többnapos külföldi (Felvidék - Rozsnyó) és belföldi kirándulások érdekében (szálláslehetĘség) a régi intézményekkel a kapcsolat felújítása. 4.3. A tanulók fejlesztésének terve, kompetenciaalapú fejlesztés 4.3.1.

Énkép, önismeret.

A középiskolás korosztályt érĘ érzelmi és értelmi hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett, mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsĘsorban e hatások feldolgozását segítik elĘ, azért, hogy támogassák az identitás megerĘsítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. (Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése) Az énkép és az önismeret fejlesztése:

™ kollégista személyiségének, pszichés állapotának megismerése, a pszichés történések tudatosítása,

™ az alkalmazkodás, beilleszkedés segítése, felkészítés a konfliktusok megoldására,

™ az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésének segítése, a motiváció szerepének fejlesztése

™ az emberi tulajdonságok megismertetése, döntések mérlegelése, elemzése, pozitív erkölcsi felfogás kialakulása,

™ az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjainak kialakulása,

™ segítség abban, hogy a tanulók kompetensnek érezzék magukat saját fejlĘdésük és életpályájuk alakításában, 39

™ értékes, mély társas kapcsolatok kialakulásának támogatása, hangsúlyozása, felelĘsségteljes nemi magatartás kialakítása, megĘrzése. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése

™ egyensúly megteremtése a közösségi és az egyéni érdekek között, lehetĘségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása,

™ a társadalmilag elfogadott minták közvetítése, a szociális készségek (empátia, tolerancia,

kooperáció,

konfliktuskezelés,

kommunikációs

és

vitakultúra,

szervezĘkészség stb.) fejlesztése,

™ segíteni a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra,

™ a családban és a közösségekben elfogadott viselkedési normák átadása, tudatosítása, ™ jogok és kötelességek ismeretének és gyakorlásának fejlesztése, 4.3.2.

Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

(hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia, matematikai kompetencia) E terület fejlesztésénél minden esetben a teljes személyiséget kell magunk elĘtt látnunk. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetben is lehet alkalmazni. Fontos a tanulók tanulási szokásainak megismerése, kialakítása (célszerĦtlenek elhagyása, jó, helyes szokások felvétele, gyakorlása). A tanulók egyéni tanulási kultúrájának felépítése, annak a munkarendnek, napirendnek a megtalálása, amely sikeres teljesítményhez vezet. Fejlesztési feladatok:

™ motiváció kialakítása, önbizalom erĘsítése, belsĘ igény a tanulásra ™ különbözĘ tanulási módszerek megismertetése,

™ a tanulás szervezésének, tervezésének kialakítása (fontossági sorrend, idĘbeosztás, saját stratégia felállítása),

™ saját tanulási stratégia, készség, szaktudás egyéni ismerete és értése, erĘs és gyenge pontjainak felismerése,

™ elĘzetes tanulási és élettapasztalatokra építve tudás és képesség helyzetekben használása, otthon, a munkában, a tanulási és a képzési folyamatokban,

™ az alapkészségek, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használatának bĘvítése,

™ a biztos informatikai tudás létrehozása, a fĘbb számítógépes alkalmazások, szövegszerkesztés,

adattáblázatok,

adatbázisok,

információtárolás-kezelés,

az

internet használatának fejlesztése,

™ logikus gondolkodás segítése,

™ az összefüggések felismerésének kialakítása,

40

™ az alapvetĘ matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen,

™ a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka segítése, ™ információk szĦrése, lényeglátás kialakítása, ™ hatékony kommunikáció fejlesztése,

™ a könyvtár, mint biztos „forrás az információszerzésben” elv hangsúlyozása, ™a

könyvtári

ismeretszerzés

technikáinak,

módszereinek

(nyomtatott

dokumentumok, elektronikus dokumentumok használata) elsajátíttatása az önálló ismeretszerzés érdekében,

™ az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása,

™ az emeltszintĦ képzésben való részvétel, az önképzés ösztönzése, a munkába állás támogatása,

™ kreatív gondolkodás fejlesztése. 4.3.3.

Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása, gondozása, a pályaorientáció

segítése (Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-mĦvészeti tudatosság és kifejezĘkészség, a hatékony önálló tanulás, digitális kompetencia fejlesztése) Feladatunk a családi környezetbĘl adódó szociális és kulturális hátrányok leküzdése, a tehetségmentés, a képességeknek megfelelĘ teljesítmény támogatása, a pályaorientáció segítésére. Az intézménynek a felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció tervezésekor az egyéni igények megismerése után a munkaerĘ-piaci és szülĘi elvárásoknak is meg kell felelnie, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetet kiváltó okok feltárása után intézkedési terven alapuló programot kell készítenie. Hátránykompenzáció A hátrányos helyzet a társadalmi érvényesülésben való akadályoztatottság. Az intézménynek a feladatok meghatározásánál a hátrányok csökkentése, az esélyek növelése terén van szerepe. A kollégium puszta léte már hátránykompenzációs tényezĘ. Nagy gondot kell fordítani a felzárkóztatásra, mert az elsĘs tanulók igen nagy tudásszint-különbséggel érkeznek. A hozott hátrányok összetevĘinek ismeretében lehet, sĘt kell a differenciálpedagógia módszereit alkalmazni.

Fejlesztési területek:

™ a tanulói környezet kedvezĘ alakítása, minĘségének javítása, az indulási hátrányok csökkentése, (anyanyelvi kommunikáció fejlesztése),

41

™ diákok esélyeinek növelése, tudás- és kultúraközvetítéssel, (idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-mĦvészeti tudatosság és kifejezĘkészség fejlesztése),

™ diákok érdekei érvényesülésének segítése,

™ a befogadókészség, motiváció fejlesztése, (digitális kompetencia fejlesztése), ™ a tanulási módszerek elsajátítása (önálló tanulás). Tehetséggondozás Tanáraink a tantárgyi segítségen kívül szerepet vállalnak a tudás és kultúra közvetítésében, a diákok képességének fejlesztésében, a tehetséggondozásban. Ennek megfelelĘen tevékenységrendszerünk változatos, gazdag. Tehetséggondozás, tehetségkibontakoztatás fejlesztése:

™ fejlesztĘ környezet kialakítása, a tanulói kezdeményezések számára, ™ képességek, adottságok, az öntudat erĘsítése,

™ a teljes személyiség fejlesztése, bátorítás, segítségnyújtás, ™ önálló ismeretszerzésre való ösztönzés, ™ óvatos kritika, értékelés, dicséret, ™ az individualitás értékelése.

Önismeret és pályaorientáció fejlesztése Fontos, az iskolai és a családi háttér megismerése, a szülĘkkel együttmĦködve a tanulók pályaorientációs támogatása, a foglalkozások keretében az önismereten alapuló képességek megfelelĘ pályaválasztásra való

felkészítése.

A pályakép és követelményrendszer

felvázolásával szembesíteni kell a diákokat, a felkészüléssel kapcsolatos (értelmiségi léttel összefüggĘ) társadalmi elvárások tudatosítása elengedhetetlen. A régi diákok beszámolói, a személyes tapasztalatok megosztása hasznos információkat megosztására ad lehetĘséget egy továbbtanuló számára. Fejlesztési területek:

™ a diák saját személyiségégének megismerése és képességeinek megfelelĘ pályaválasztás elĘsegítése,

™ álláskeresési technikák megismertetése, munkahelyi feladatok és elvárások felvázolása. 4.3.4.

Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

(esztétikai- mĦvészeti tudatosság, kifejezĘkészség, szociális és állampolgári, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia) A nevelés célja a társadalmi beilleszkedés segítése, a diákok érdeklĘdési körének EĘvítése és érzelemviláguk gazdagítása.

42

Fejlesztési feladatok:

™ a családban és a közösségekben elfogadott viselkedési normák ismertetése, illetve ezeknek megfelelĘ viselkedési szokások kialakítása,

™ a jogok (diákjog, emberi-, kisebbségi jogok) és az ezekhez kötĘGĘ kötelességek ismertetése,

™ az anyanyelvi és idegen nyelvi kifejezĘképesség fejlesztése,

™ az információszerzés, az információk alapján történĘ önálló véleményalkotás, az önkifejezés segítése,

™ a szuverén világkép kialakításának a segítése,

™ a világban való tájékozottság, személyes és szociális azonosságtudat fejlesztése,

™ az érdeklĘdés felkeltése a nemzeti és egyetemes kultúra, a tudomány, a mĦvészet és az emberiség globális problémái iránt,

™ az „európai polgár” identitás kialakítása, lehetĘségek kihasználása, ™ nemzeti

értékeink,

hagyományaink

jobb

megismerése,

ismerkedés

népi

kultúránkkal, a népmĦvészettel ezen keresztül az érzelmi kötĘdés, a hazaszeretet erĘsítése. 4.3.5.

Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás

kialakulásának segítése (Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése) Célunk olyan fiatalok nevelése, akik nyitottak egészségük megvédésére, a természetes környezet szépségeire, ezeket értékelni tudják, és a természettel képesek harmonikusan együtt élni. A jövĘ problémái elĘre nem láthatóak, ezért fontos feladat a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és a kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. Környezettudatos magatartás kialakulásának fejlesztése: ™a

természeti

módszereknek,

világ a

alapelveinek,

technológiai

az

alapvetĘ

folyamatoknak,

tudományos valamint

fogalmaknak,

mindezek

emberi

alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának tudatosítása,

™ környezettudatos

magatartásra

nevelés

(a

környezetünk

állapota

iránti

felelĘsségtudat, környezetkímélĘ magatartás, környezetszennyezĘ anyagok és tevékenységek elutasítása, környezetbarát, természetes, és újrahasznosítható anyagok elĘnyben részesítése),

™ helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, 43

™ fenntartható fejlĘdés életszemléletének átadása. Egészséges életmód, testi-lelki egészség fejlesztése:

™ a testi és mentális képességek folyamatos megĘrzése és fejlesztése,

™ a megfelelĘ életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belsĘ igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása,

™ az egészség és a környezet összefüggéseinek megláttatása,

™ felkészítés az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére és gyakorlására,

™ helyes önismeret, énkép kialakítása és megerĘsítése,

™ a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszony kialakítása,

™ baleset-megelĘzési módszerek, egészséget fenyegetĘ tényezĘk és betegségek megismertetése,

™ egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelĘzése,

™ a kollégiumban otthonos, kulturált, esztétikus közeg biztosítása és az erre való igény kialakítása,

™ a kollégisták ízlésének, igényességének fejlesztése,

™ családi életre nevelés (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerĦ gazdálkodásra),

™ a mindennapi élet során adódó ügyek intézéséhez, a jogszerĦ érdekérvényesítéshez szükséges ismertek átadása,

™ gazdaságos munkaeszköz-használat, a tudatos munka- és szabadidĘ-szervezés fontosságának tudatosítása,

™ a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlĘséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetĘ koncepciók tanítása,

™ az etikai kérdések iránti érdeklĘdés felkeltése,

™ szolidaritás és érdeklĘdés kialakítása a helyi és a tágabb közösséget érintĘ problémák megoldása iránt,

™ viselkedéskultúra kialakítása, megerĘsítése, gyakorlattá tétele, ™ stressz és a frusztráció kezelésének megtanítása, ™ a kritikus és kíváncsi attitĦd fejlesztése. 4.3.6.

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. Felkészülés a felnĘtt lét

szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. (A szociális és állampolgári kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezĘkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.) 44

E

téma

köré

szervezĘdött

foglalkozások

lehetĘséget

biztosítanak

azoknak

a

viselkedésformáknak az elsajátítására, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek hatékony módon részt venni a társadalmi életben. E témák feldolgozása segíti a diákokat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket és fogékonyak legyenek a kínálkozó lehetĘségek megragadására. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése: ™ társadalmi normák tudatosítása,

™ kulturált viselkedés fejlesztése, megfelelĘ viselkedésformák elsajátítása az adott közösségben (kollégium, iskola, család), a közösség tagjainak megismerése és tisztelete,

™ az ideális társadalmi érintkezés formáinak (írásbeli, szóbeli) megismerése, tudatosítása,

™ megfelelĘ társas kapcsolatok kialakítására való ösztönzés,

™ kulturált érvelés és vitatkozás (érdekvédelem) formáinak elsajátítása,

™ szolidaritás és érdeklĘdés erĘsítése a közösséget érintĘ problémák megoldása iránt, ™ társadalmi folyamatokról és a demokráciáról kialakult tudás aktív használata,

™ segítéssel, együttmĦködéssel, vezetéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása (diák-önkormányzati tevékenység),

™ IKT-eszközök alkalmazásának segítése,

™ állampolgári jogok és kötelességek megismerése, ezek gyakorlásának segítése a mindennapi életben,

™ önálló életvitel kialakításának hangsúlyozása, ™ okos gazdálkodás képességének a kialakítása, ™ öntudatos fogyasztói magatartás segítése,

™ a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek kapcsolatának tudatosítása,

™ rendelkezésre álló erĘforrásokkal való gazdálkodás, pénzzel való bánásmód elsajátítása.

5. JövĘkép 2 5.1. Fejlesztési feladatok Folyamatos pedagógiai feladatok

™ )Ęiskolára járó volt diákok beszámolói alapján célirányos pályaorientálás tartása a 12. évfolyam tanulói számára.

™ A gyenge tanulmányi eredményt felmutató tanulókat érdekeltté tenni a választott szak iránt, vagy ha ez szülĘi kényszerre történt, a szülĘkkel való megegyezés értelmében egészséges pályamódosítás javaslása. 45

™ KülsĘ elĘadók bevonásával a már évek óta mĦködĘ, a kollégium összes tanulóját érintĘ közös foglalkozások továbbfejlesztése.

™ Az anyagi gondok ellenére a jó szintĦ honismereti foglalkozások megtartása, városnézĘ

séták,

hazánk

tájait

megismerĘ

tanulmányi

kirándulások

megszervezése. Rövid távú feladatok

™ A házon belüli autóvezetési tanfolyam újraindítása, melynek költségeit a szülĘk fedezik.

™ A minĘségfejlesztés folytatása, korábbi ismeretek EĘvítése, a lehetĘségek felmérése, a fenntartóval való folyamatos egyeztetés, valamint az eddigi szülĘitanulói vélemények rendszerezése.

™ Tanáraink számára a szervezett továbbképzéseken való részvétel biztosítása. ™ Kapcsolat

kialakítása

valamelyik

közeli

iskolával,

kollégiummal,

hogy

EĘvíthessük szĦkre szabott testedzési lehetĘségeinket.

™ A lakhatási körülmények további javítása.

™ környezet kulturáltságának javítása céljából a folyosókon és minden helyiségben virágok elhelyezése,

™ állandó színjátszó csoport vagy irodalmi színpad létrehozása, az énekkar EĘvítése, a manuális foglalkozásokon való részvételi arány növelése. Ehhez szükséges a kollégiumi napirend módosítása, a már meglévĘ foglalkozások átcsoportosítása és a rendelkezésre álló helyiségek gazdaságosabb kihasználása. A személyi feltételek biztosítása A személyi feltételek kollégiumunkban adottak. A rövid, közép és hosszú távú feladatok megoldásában

a

jelenlegi

nevelĘi

testületre,

maximálisan

lehet

támaszkodni.

Önképzésükre, a szervezett továbbképzéseken való részvételre szükségük van, s Ęk erre nyitottak is. A továbbiakban is törekednünk kell arra, hogy a kötelezĘen elĘírt szellemi erĘforrásokat megteremtsük. Tantestületünk tagjai beszélnek idegen nyelveket (angol, német, román, szlovák), és passzív nyelvtudással is rendelkeznek, de szükséges lenne, hogy az elkövetkezĘ idĘszakban idegen nyelvi továbbképzéseken is részt vegyenek. Tervezzük továbbá tanáraink tanfolyamokra, továbbképzésekre való beiskolázását. FĘbb területek: tehetséggondozás, kommunikáció, ifjúság- és gyermekvédelem, egészségnevelés. Tárgyi feltételek javítása

™ Legfontosabb feladatként tartjuk számon a kollégium épülete állagának megĘrzését. ™ Fontos, a betegszobai fürdĘszoba, zuhanyzók vezetékrendszerének, burkolatának cseréje.

46

™ Udvar burkolása, vezetékek cseréje, társalgó kialakítása. További elképzelések

™ A kollégium technikai dolgozóinak fokozottabb mértékĦ bevonása a közösségi rendezvényeken, ünnepélyeken való részvételbe.

™ Közvetlen információk a közösség életérĘl, eredményeirĘl, segítve a negatívumok kiküszöbölését.

™ Szorgalmazzuk az ország más részén lévĘ kollégiummal kapcsolat létesítését, melynek során dolgozóink nyári csereüdülésen vehetnének részt.

6. KötelezĘ kollégiumi foglalkozások és témakörök A kollégium a Kt. rendelkezéseihez igazodva a tanulói tevékenységeket annak céljától, jellegétĘl függĘen a programokat csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. 6.1. KötelezĘen biztosítandó foglalkozások rendszere: 6.1.1.

FelkészítĘ foglalkozások

Szervezésekor elĘzetesen egyeztetés alapján a kollégium figyelmet fordít a pozitív tanulási formák kialakítására figyelembe véve a tanuló személyiségét és egyéni sajátosságait: Tanulást segítĘ foglalkozások: A rendszeres

iskolai

felkészítést

biztosítják,

képességfejlesztĘ,

tehetséggondozó

foglalkozások a lemaradt tanulók felzárkóztatására és a tehetséges tanulók gyorsabb haladásának biztosítására, az ismeretek bĘvítését a szakkörök, diákkörök segítik. Korrepetálás Rendszeres iskolai felkészítést biztosító foglalkozást végzünk. Tehetséggondozó foglalkozások KiemelkedĘ képességĦ tanulók foglalkoztatása, szakkörök keretén belül. Egyéni és közösségi fejlesztést segítĘ foglalkozások: Általános szervezéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése. A KNOAP rendeletben idĘ- és szervezési keretek figyelembevételével készített csoportfoglalkozások. A részletes kidolgozás megtekinthetĘ az intézményben. Témakörök: ™ 1. Tanulás

™ 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció ™ 3. Európaiság, egyetemes kultúra ™ 4. Környezettudatosság

™ 5. Testi és lelki egészség

™ 6. Felkészülés a felnĘtt szerepre, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés ™ 7. Hon,- és népismeret

47

6.1.2.

Speciális ismereteket adó foglalkozások

Egyéni törĘdést biztosító foglalkozások – egyéni problémák feltárására, megoldására, és szabadidĘs foglalkozások A kollégiumi alapprogram nevelési területei egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Kiegészítik egymást, illetve egymásra épülnek. A táblázatokban megtalálható az évfolyamokra lebontott, az alapprogram témaköreinek megfelelĘ foglalkozások terve. A témakörök, a tevékenységek és tartalmak, valamint a hozzájuk rendelt konkrét célok. A módszereket és az eszközöket a fejezetek elĘtti bevezetĘ végén soroltuk fel.

48

1. Tanulás „A sikerhez nem visz lift, a lépcsĘt kell használni fokról fokra...” (Joe Girard)

A kollégiumba érkezĘ tanulók jellemzĘen sok iskolából, különbözĘ településekrĘl, családi környezetbĘl jönnek. AttitĦdjeik, életviteli, tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérĘ. Legfontosabb feladatuk a tanulás, lényeges, hogy ez számukra ne valamiféle kényszert jelentsen, hanem érdeklĘdéssel, szívesen vállalt tevékenységként végezzék. Ennek feltétele a motiváció mellett az eredményesség. A tanulók képességei eltérĘek, de ezek (memória, logikai készség stb.) fejleszthetĘek. A tanulási folyamatnak két komplex fázisa van: az ismeretszerzés és annak alkalmazása. A lexikális ismeretek nem elegendĘek, el kell jutniuk az ismeretek alkalmazásának a szintjére. A tanult ismeretek rutinszerĦ alkalmazása segíti a rögzítést. Ez csak akkor lesz eredményes, ha hozzászoknak az önálló munkához.

A cél, hogy meglévĘ tudásukat képesek legyenek számukra új, még ismeretlen tényekre, jelenségekre alkalmazni, tehát kreatívan hasznosítani, és nem csak az iskolai évek során, hanem a késĘbbiekben is. Tapasztalatunk, hogy tanulóink a kollégiumba érkezéskor vagy nem ismerik az hatékony tanulási módszereket, vagy nem alkalmazzák azokat, mert számukra a memorizálás egyszerĦbbnek tĦnik. A kollégiumi nevelĘk nagyban képesek hozzájárulni az eredményes tanulási módszerek kialakításához: ™ ellenĘrizve a tanulás menetét, a megfelelĘ logikai sorrend betartását,

™ alapfogalmak rögzítését, melyek ismeretében következtetéseket vonnak le, összefüggéseket látnak meg A helyes tanulási módszerek alkalmazása azonban egy sor alapvetĘ ismeret, készség meglétét feltételezi: szövegértés, lényegkiemelés, rendszerezĘ képesség, logikai készség,

49

koncentráló képesség, következtetĘ képesség, szakkifejezések ismerete, jó beszédkészség, a segédeszközök, könyvtár, Internet, táblázatok stb. használata. A tanulási folyamat második fázisa az ismeretek alkalmazása, s ez feltételezi: a tudáskészlet aktualizálását, valamint jártasságot bonyolult gondolkodási mĦveletekben (pl. analízis, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés). Mivel a 8. osztály elvégzése után nagyon eltérĘ felkészültségĦ tanulók érkeznek a középiskolába, nevelĘink alapvetĘ feladatának tekintjük: ™ a tanuláshoz szükséges készségek kialakítása, illetve továbbfejlesztése, ™a

tanulás

irányításával

hozzászoktatni

tanulóinkat,

hogy

a

számukra

legeredményesebb tanulási módszereket használják,

™a

korrepetálások,

felzárkóztató

foglalkozások,

szakkörök

szervezésével

biztosítani, hogy felkészülésük alapos, szerzett ismereteik szilárdak legyenek. A XXI. század iskolájának követelménye a számítógépek használata. A kollégiumnak nagy szerepe lehet az IKT alkalmazásának népszerĦsítésében, a számítástechnikai ismeretek fejlesztésében.

Színterei:

™ tanulás-módszertani foglalkozások,

™ szilencium, alkalmak a tanulás segítésére (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni törĘdés, beszélgetés),

™ kollégiumi programok – elĘadás, belsĘ pályázatok készítése, programok szervezése, totók, tesztek készítése, vetélkedĘk.

Módszereink a következĘk: tanári munka, tanulói, egyéni, csoportmunka, kérdĘívek használata Eszközök: nyomtatott és elektronikus ismerethordozók, (CD, DVD, vidokazetták, könyvtárhasználati kézikönyvek) audiovizuális eszközök, hagyományos segédeszközök (könyvek, szakkönyvek), kérdĘívek, számítógép.

50

2. Énkép, önismeret, pályaorientáció

„Tudom ki vagyok, mi végre vagyok a világban, mi a dolgom, mire vagyok képes. Bízom és hiszek magamban, másoktól független szabad lélekkel tudok a magam dolgában dönteni...”

A 14-18 éves korosztály nagyon fogékony és érzékeny minden Ęket érĘ érzelmi és értelmi hatásra. Ezek feldolgozásában a kollégiumi diákoknak a család mellett a nevelĘtanárok, és a közösség tud segíteni. A tudatos önnevelés elképzelhetetlen saját személyiségünk, tulajdonságaink ismerete nélkül. Az önismeret pszichikumunk mĦködése, annak tudása, hogy milyen lelki, testi tulajdonságokkal rendelkezünk, hogyan reagálunk különbözĘ helyzetekben a bennünket érĘ hatásokra. A szĦkebb /otthon, barátok/ és tágabb /iskola osztály/ környezetünkben levĘ emberekhez való viszonyunkat csak úgy tudjuk alakítani, formálni, ha ismerjük önmagunkat. Az önismeret olyan tudáskészlet, melyet nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, hosszú folyamatban alakul ki az emberben, és a tudás gyarapodása kelti fel az igényt az önismeret megszerzéséhez. Az énkép öröklött és szerzett tulajdonságoknak, szokásoknak, beállítódásoknak összessége (testkép, morális kép, individuális kép, családi énkép). Diákjaink énképének alakulása nehéz szakaszban van. ElsĘsorban a kilenc- és tízedikeseket éri nagyon sok új impulzus. A védett környezetbĘl a fĘváros zaklatottságába csöppennek, és rengeteg újat látnak maguk körül. Nehéz szelektálni, mi jó és mi nem, mi csábít, minek engedhetek, s mit kell elutasítaniuk. Nagyító alá kerülnek tanulási módszereik, értelmi képességeik, adottságaik. A dicséret mellett a kritikával és a bírálattal is szembe kell nézniük. Többségüket most érinti meg az elsĘ érzelmi vihar is, de az összetartozás, közösségvállalás érzésével is szembesülnek a kollégiumi élet mindennapjaiban. Ez rengeteg új inger, érzés, benyomás. Van, aki mindezt nehezen tudja feldolgozni, és nagy szüksége van a nevelĘtanári segítségre, támogatásra, szeretetre. Nagy a tanár és szülĘ felelĘssége, hogy a még képlékeny személyiségĦ diáknak jó irányt mutasson. Kollégiumunkba a legtöbb diák már körvonalazott elképzeléssel érkezik, hiszen nyolcadik osztályban, mikor középiskolát választ, - optimális esetben - elképzelései alapján 51

dönt. Ennek ellenére a pályaválasztással kapcsolatos beszélgetéseket már tízedik osztályban célszerĦ elkezdeni. A folyamatosan megszerzett tudás, ismereteik bĘvülése, érdeklĘdési körük kiszélesedése tág lehetĘséget ad a pályaválasztás skáláján, vagy annak korrekciójára. ErĘsen hat a gyerekekre a szülĘi, irányítás is. Tanulóink döntĘ többsége a Ludovika Humán Szakközépiskola és Gimnáziumba jár, pedagógiai asszisztens és szociális ügyintézĘi szakra.

Ez az iskola nagymértékben hat a

diákokra a további pályaválasztást illetĘen. Tizenegy- és tizenkettedik osztályban a gyakorlatot óvodákban és általános iskolákban töltik. Ekkor találkoznak a gyerekekkel és a „szakmával”, itt próbálják ki elĘször az addig tanult elméletet, itt látják és tapasztalják meg az óvónĘi és tanítói munkát nem csak „diák” szemmel. Többnyire ekkor születik meg a végleges elhatározás a humán pálya mellett. A mi feladatunk erĘsíteni az elhatározást, ha a diák tudása, képességei, erkölcsi felfogása, önismerete alapján úgy érezzük, jó döntést hozott. Abban az esetben, ha az elképzelés, a vágy és az alkalmasság nyilvánvalóan nem találkozik, akkor még idĘben, a valós kép láttatásával kell segítenünk diákjainkat a pályaválasztásban. Más a helyzet azokkal, akik érettségi után nem akarnak továbbtanulni.

Módszereink a következĘk: emberi megnyilvánulások értelmezése, elemzése életbĘl vett példák segítségével, pályaválasztási tanácsadó meglátogatása, érvelés, meggyĘzés, vitatkozás, beszélgetés, egyéni pszichológussal való beszélgetés, álláskeresési, munkavállalási szituációk megismerése, Educátió kiállítás megtekintése. Eszközök: fényképek, könyvek, tesztek, képzĘPĦvészeti alkotások, zenei mĦvek, filmek, Internet, felvételi tájékoztató, szórólap, hirdetési újság, munkaügyi központ tájékoztatói, napihetilapok, szakfolyóiratok.

52

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

„MĦveld a csodát, ne magyarázd!” /Nagy László/

Kollégiumunkban értékközvetítĘ és értékmegĘrzĘ munka folyik. ErĘsítjük diákjainkban a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és tapasztaláson alapuló megbecsülését. Beszélgetésekkel, ismeretterjesztĘ elĘadásokkal, kiállítás-, tárlat-, színház-, és koncertlátogatásokkal, táncházak szervezésével, mĦveltségi vetélkedĘkkel keltjük fel, tartjuk ébren a diákok érdeklĘdését a különbözĘ mĦvészetek iránt, melyeken keresztül megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztetĘ kihívásokat. Nyitottá és megértĘvé válnak a különbözĘ szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. A foglalkozások során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, elfogadják és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá válnak a globális problémák iránt. Segítjük a diákjainkat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerĦ nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak, más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítsák a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erĘsítsük európai identitástudatuk. Ismerjék meg, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európainak magyarként. A többnyire pályázati pénzbĘl megvalósított, táncházak hangulatát az együttes élmény öröme jellemzi. Ez a kreatív folyamat segíti ön- és emberismeretük gazdagodását, alkotó és kapcsolatteremtĘ képességük kibontakozását; testi, térbeli biztonságuk javulását, idĘ- és ritmusérzékük fejlĘdését, mozgásuk harmóniáját és beszédjük tisztaságát. A kézmĦves foglalkozások szervezésével, alkotások létrehozására ösztönzĘ helyek kialakításával tápláljuk bennük az önkifejezés érzését és örömét. Fontos, hogy saját alkotásaikat ne külsĘ, hanem belsĘ mércék szerint ítéljék meg. Nem csupán a tanulók érzékenységét kell fejleszteni az esztétikai élmények befogadásához - hogy képesek legyenek „élvezni” a társadalmilag ránk hagyott mĦvészi alkotásokat-, hanem egy belsĘ igényszint kialakítására is törekednünk kell. Igyekszünk kollégistáinkat a mĦvészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére 53

nevelni. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. A szélsĘségektĘl tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belsĘ és külsĘ téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra motiváljuk a lányokat. A tanulók információik és élményeik tekintélyes részét képi úton, sokrétĦ vizuális benyomásaik révén szerzik. Ehhez nyújtunk segítséget a számítógépkuckó biztosításával, valamint az informatikai ismereteik bĘvítésével. A tehetség támogatásának, motiválásának céljából házon belül olyan pályázatokat írunk ki, ahol a diákok bemutathatják egyéni alkotásaikat, megmutathatják tehetségüket.

Módszerek, tevékenységformák: felkészülés a kulturális programok megtekintésére (anyaggyĦjtés,

beszélgetés),

múzeum,

színház,

hangverseny

látogatása,

elĘadók

meghallgatása, élmények megbeszélése. A kollégium dekorálása, szakkör, (informatika, gépírás, könyvtárhasználat) egyéni gyakorlás, szabadidĘs tevékenység, különféle technikák kipróbálása (kézmĦves, képzĘPĦvészeti). A kollégiumi és kollégiumon kívüli rendezvények látogatása, versenyeken való részvétel, érettségire való felkészítés, szakdolgozat írása, házi dolgozatok, kiselĘadások készítése, olvasás. Eszközök: könyvek, CD-k, CD-romok, fényképek, filmek, belépĘjegyek, mĦsorfüzet, díszítĘanyagok,

színes

reprodukciók,

hagyományos

és

nyomtatott

audiovizuális

dokumentumok, elektronikai eszközök, számítógép és egyéb informatikai eszközök, (színes nyomtató, multimédiás eszközök) szálas anyag, bĘr, gyöngy, festékek, papír, elĘadói díj, katalógusprogram, Internet, tv).

54

4. Környezettudatosság

Madarat tolláról, embert környezetérĘl.

A környezetkultúra komplex nevelési terület, mert indirekt csatornáin keresztül a tanulóra minden hat, ami körülveszi. A kollégiumunkba kerülĘ tanuló magával hoz egy bizonyos környezeti igényszintet, amely a család, az iskola, a természet és a társadalom addigi hatásait tükrözi. A hozott értékek beépítésével, a hibák korrigálásával szeretnénk továbbfejleszteni az egyén környezettel harmonikus életvezetését. Fontosnak tartjuk a kollégiumunk környezetbarát üzemeltetését,

a

tanulók

lakókörnyezetében

lévĘ

természetes

milliĘ

védelmének

megszervezését, a fenntartható, környezettel harmonikus életszemlélet kialakítását. A bennünket körülvevĘ sokoldalú tényezĘk elemzésekor kiemelten kell foglalkoznunk az emberiség globális problémájával, a környezetszennyezéssel, amely nem ismer határokat. A megnövekedett fogyasztás nagyobb környezeti terhekkel jár. A természet- és védelme is nemzetközi méreteket ölt (nemzetközi és hazai környezetvédĘ mozgalmak, szervezetek). Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, elĘször közvetlen környezetünket kell megvédeni. Ehhez szemléletmód - változásra, aktív cselekvésre van szükségünk. A környezetkultúra komplexitása miatt széles skálán mozog az indirekt nevelés eszköztára. A személyes tényezĘk nagy fontossággal bírnak. A kollégium vezetĘje, a nevelĘtanárok, a technikai dolgozók személyisége, viselkedése, beszédkultúrája alakítja a diákok egyéniségét (a határozott, kiegyensúlyozott, nyugodt, vidám, humoros, humánus magatartásformák pozitívan hatnak). A kollégiumban lakók is hatnak egymásra (szobák, csoportok, DÖKnormarendszere). Fontosnak tartjuk a másik elfogadását, segítését, megbecsülését, a kollégista pozitív jövĘképének kialakítását. Kollégiumunk a fĘváros központjában, jó közlekedésĦ helyen fekszik, kis létszámú, barátságos, családias. Kulturált feltételeket biztosít a regenerálódáshoz (világos szobák, kényelmes ágyak, méretes szekrények), a tisztálkodáshoz (frissen felújított vizesblokkok, ízléses zuhanyfüggönyök, víztakarékos csaptelepek, mosási, vasalási lehetĘség). MegfelelĘ feltételeket teremt a tanuláshoz (kényelmes székek, íróasztalok, asztali lámpák, Internet használat), sporthoz (konditerem, sportszerek), étkezéshez (tiszta barátságos, otthonosan dekorált ebédlĘ), a 55

szabadidĘ eltöltéséhez (tv, DVD - lejátszó videó, könyvtár, számítógépes kuckó, minden szobában hordozható CD - lejátszó, pinceklub). Direkt módszerekkel foglalkozásainkon megmutatjuk a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, és harmonikus kapcsolatának lehetĘségeit. Képessé kell tenni tanítványainkat, a környezetet terhelĘ tevékenységek felismerésére, csökkentésére, továbbá a környezeti problémákból adódó konfliktusok kezelésére, lehetĘség szerinti megoldására. Ökológiai alapokon nyugvó ismeretekkel ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére. Tablókon örökítjük meg természeti és történelmi értékeinket. Filmeket, tv mĦsorokat nézünk e témával kapcsolatban. Kirándulásokat, tanulmányi sétákat szervezünk, tájékozódunk az InternetrĘl, kiállításokat tekintünk meg. Az épületet kívül, belül növényekkel csinosítjuk, a közelünkben lévĘ zöld területet gondozzuk (madarak- fák napja). A PET - palackokat és papírhulladékainkat elkülönítve gyĦjtjük. Pályázati pénzekbĘl szeretnénk további kirándulásokat, utazásokat szervezni hazánk és a világ természetvédelmi területeire.

Módszerek, tevékenységformák: csoportos vita, beszélgetés, egyéni gyĦjtĘmunka, kutatás, elĘadás

meghallgatása,

önkiszolgáló

tevékenység,

részvétel

környezetszépítésben,

környezetjavulás és romlás- mérlege, a termékek életútjának követése, állatkerti látogatás, háztartási ismeretek gyakorlása, próbavásárlás, szociometriai felmérés, filmvetítés, tanulmányi kirándulás. Eszközök: könyvtári dokumentumok, környezetbarát anyagok (dekorációs és háztartási) elektronikai

eszközök,

belépĘk,

jegyek,

audiovizuális

eszközök,

konyhai

eszközök,

tisztítószerek, élelmiszerek, csomagoló anyagok, tesztek, feladatlapok.

56

5. Testi és lelki egészség

„A boldog ember nem lehet meg egészség nélkül, de maga az egészség nem tesz boldoggá.” / Füst Milán /

Ez a nevelési terület az önmagával és környezetével harmóniában álló embertípus kialakításáról szól. Az egészséges fiatal /késĘbb felnĘtt/ jobban helyt tud állni magánéleti, iskolai /késĘbb munkahelyi/, társadalmi problémák megoldásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a gyermek testi, lelki, szellemi kiegyensúlyozottságát. Feladatunk az, hogy az öröklött, ill. otthonról hozott tulajdonságaikra építve, olyan embereket formáljunk, akik igénylik az „egészség állapotát”; késĘbb segítség nélkül, önmaguk is képesek legyenek a harmonikus életvezetésre. Ezen a téren bĘven akad tennivaló, mert a hozzánk kerülĘ tanulók nagy része hátrányos helyzetĦnek (anyagi, erkölcsi) tekinthetĘ, amelynek oka sok esetben a diszfunkcionális család. Fontos nevelési egységek céljaink eléréséhez:

™ mentálhigiéné (lelki egészség megóvása, szocializációs problémák feltárása, segítség a megoldásukhoz, egyéni képességek, lehetĘségek és célok összhangja, pozitív jövĘkép erĘsítése),

™ higiénés magatartásra nevelés (személyi és környezeti higiéné),

™ egészséges táplálkozás (korszerĦ, egészséges és rendszeres táplálkozás),

™ egészséges mozgásfejlĘdés (rendszeres séta, mozgás a szabadban, sportolás, kirándulás),

™ szabadidĘ-kultúra (változatos, sokszínĦ programokon való részvétel), ™ párkapcsolatok, szexuális kultúra,

™ függĘséghez vezetĘ szokások megelĘzése (függĘséghez vezetĘ okok feltárása, tudatosítása, a függĘség egészségkárosító következményei),

™ konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásai,

™ balesetek megelĘzése, betegségek elkerülése, az egészség megóvása (közlekedési rendszabályok, elsĘsegélynyújtás, helyes magatartás betegség esetén, szĦUĘvizsgálatok, önvizsgálat). A megvalósítás eszköztára széles skálán mozog. A tárgyi- és személyi feltételeinket igyekszünk kihasználni, továbbfejleszteni, bĘvíteni. 57

Barátságos, családias, kis kollégiumunk önmagában is jó hatást gyakorol a tanulók személyiségére. Pinceklubunkban és folyosóinkon kommunikációs kuckókat alakítottunk ki meghitt beszélgetésekre. Jól felszerelt konditerem, pingpong-asztal, és sporteszközök folyamatosam a gyerekek rendelkezésére állnak. Tánc- és mozgáskultúra fejlesztéséhez komoly zenei felszereléssel és változatos hanganyaggal rendelkezünk. Az egészségkultúra fejlesztéséhez használt módszereink változatosak. Nagy sikere van a már hagyománnyal rendelkezĘ „Egészséghét” programjainak (melyet minden tanévben kétszer szervezünk meg), a IĘ]Ę-szakkörnek, a mozgásos sport óráknak (aerobic, pilates), és a kondigépek használatának. Minden alkalmat megragadunk, hogy a kollégiumok közötti sportvetélkedĘkön mi is szerepeljünk, emellett tanulóink egy része rendszeresen jár úszni. Kirándulásainkkal (Szabadszállás, Kisújszállás, Visegrád, Szlovákia) is nagymértékben hozzájárulunk a gyerekek egészségneveléséhez. Az elĘadásokat, szakköri foglalkozásokat részben saját humán erĘforrásból (tanárok, pszichológus, védĘQĘ), részben külsĘ segítĘvel (orvos, táncpedagógus) oldjuk meg. Alkalmanként más szakembereket is bevonunk az adott témában (rendĘr, tĦzoltó, orvos). Szeretnénk a jövĘben pályázati pénzbĘl a következĘket megvalósítani: tánc -és mozgáskultúra javítása, úszáslehetĘség folyamatos biztosítása, tornaterem bérlése labdajátékokhoz, több kirándulás hazánk és a szomszédos országok területén, táborozás belföldön és külföldön egyaránt.

Módszerek, tevékenységformák: csoportos és egyéni beszélgetés pszichológus bevonásával, ismerkedési est, otthongyĦlés, közgyĦlés, egyéni és közös testedzés (torna, labdajátékok, tánc, séta kirándulás), információcsere , baleset,- tĦz-, katasztrófa-, és munkavédelmi oktatás, egészségügyi felvilágosító elĘadás, filmvetítés, kollégiumi étlap készítése, zenehallgatás, kézmĦves és fĘ]Ęszakkör, stressz kezelés, dramatizálás, mindennapi tevékenység (testápolás, öltözködés), ajándékkészítés, külsĘ programok (színház, múzeum, hangverseny). Eszközök: elektronikai eszközök, táncpedagógus óradíja, film, videó, könyv, belépĘk, jegyek, számítástechnikai eszközök, uszodabérlet, kondicionáló gépek, tornaeszközök, szórólapok, felvilágosító anyagok, törvények, rendeletek, relaxációs anyagok, pszichológiai tesztek, konyhai eszközök, élelmiszer alapanyagok, Internet.

58

6.Felkészülés a felnĘtt szerepre. Demokráciára nevelés, gazdasági nevelés „Mert egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!” (Széchenyi) Diákjaink közösségi létben való részvétele meghatározó élmény. A fiatal, a kollégium társadalmi környezetében szerzi elsĘdleges szociokulturális tapasztalatait, ezért ebben történĘ eligazítása fontos feladat. Az intézmény falain belül a kollégistát olyan biztonságos közeg veszi körül, melyben észrevétlenül sajátít el magatartásformákat, gyĦjthet tapasztalatokat, és miközben énképe fejlĘdik, megtalálja helyét és feladatait kisebb és tágabb közösségében egyaránt. A tanulóknak elsĘ lépésként tisztában kell lenniük az együttélés és az intézmény által felállított alapvetĘ szabályokkal.

A foglalkozások során a diáknak meg kell ismernie és

gyakorolnia kell a kollégium, az iskola által nyújtott jogokat és kötelességeket. Ennek célja a környezetbe való beilleszkedés és a felnĘtt lét szerepeire való felkészítés. A kollégiumi élet a szülĘktĘl történĘ elszakadás elsĘ fázisa. Ebben a közegben kell elsajátítaniuk az önálló családi élet, az ezzel együtt járó háztartási gazdálkodás és a jövĘbeli családi pénzgazdálkodás menetét, folyamatát. A középiskolai korosztály jellemzĘje, hogy ekkor éli át meghatározó érzelmi kötĘdéseit, ezért a mély tartalmas emberi kapcsolatok iránti igényének kialakítása szintén a mi feladatunk. Fontos, hogy privát életüket felelĘsségteljesen éljék, ismerjék fel annak értékeit, képesek legyenek megfelelĘ formában érvelni és vitatkozni, tudjanak kulturáltan fellépni maguk és társaik érdekeinek védelmében. Ahhoz, hogy diákjainkból felelĘs, aktív állampolgár váljon, szükségük van a döntés súlyának és következményeinek megtapasztalására. A cél elérése szempontjából a társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzése, politikai, társadalmi, gazdasági változások figyelemmel kísérése elengedhetetlenül fontos. A mindennapos pedagógiai munka feladata, hogy felhívjuk a figyelmüket a rendszeres könyvtárlátogatásra, a napi sajtó folyamatos követésére, az internet aktuális, tájékozódást elĘsegítĘ hasznos tulajdonságaira. A kollégiumi lét nem más, mint a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnĘttkori polgári életformának, a toleranciának, az együttmĦködésnek, az agresszió elutasításának – a valóságos életet megelĘ]Ę- gyakorlati terepe. VégsĘ célunk, hogy a növendék olyan kiegyensúlyozott személyiséggé váljon, aki a közösségben képes a teljesítménye fokozására, önmaga pozitív irányú kibontakoztatására. Módszerek,

tevékenységformák:

konfliktushelyzetek

elemzése,

problémafeldolgozás,

irányított

folyamatos

megbeszélés,

ellenĘrzés,

vita,

szituációk

és

helyzetgyakorlat,

esettanulmány, elĘadás, bemutatás, ismétlés. Eszközök: könyvek, lexikonok, folyóiratok, alap- és kiegészítĘ dokumentumaink, számítógép, levél, elektronikus levél, teszt, film, alkotmány, elĘadói díj. 59

7. Hon- és népismeret

„Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a rózsa illatával, mindegy, hogy hogyan, csak építse, építse, építse ezt a hazát!” /Juhász Ferenc/

Egy nemzet csak akkor maradhat fenn, ha ápolja hagyományait, Ęrzi nyelvét, tiszteli a körülötte élĘ más nemzeteket, nemzetiségeket. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink európaiként is magyarok maradjanak, büszkék legyenek magyarságukra. A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve alapján megfogalmazott célok eléréséhez fontosnak tartjuk: ™ a szülĘföldhöz való érzelmi kötĘdés erĘsítését,

™ az érdeklĘdés felkeltését a magyar történelmi emlékhelyek, mĦemlékek iránt, tudatosítva azt, hogy ezek nem csak az országhatáron belül találhatók,

™ természeti és kulturális értékeink megismerését, ™ a nemzeti szimbólumok ismeretét, ™ a népi hagyományok ápolását,

™ azon személyiségek ismeretét, akik történelmi szerepük, alkotó munkájuk, PĦvészetük által hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországra tisztelettel, szimpátiával tekintsenek más nemzetek is,

™ annak tudatosítását, hogy, az anyanyelv ismerete, igényes használata, és továbbadása gyerekeiknek elengedhetetlen feltétele a nemzet fennmaradásának,

™ annak hangsúlyozását, hogy határainkon túl is élnek magyarok, valamint az összetartozás érzése és a segítĘkészség fejlesztése,

™ az erĘs nemzeti önazonosság érzésének tudatosítását, és a velünk és körülöttünk élĘ nemzetiségek, más országok népeinek, kultúrájának tiszteletét,

™ nemzetünk fĘbb eredményeinek és gondjainak jobb megismerését, nyitottságot a társadalmi jelenségek iránt. A megvalósítás eszköze eddig is a kollégiumi hagyományok ápolása, az anyagi lehetĘségek biztosítása volt. A pályázatokon elnyert összeggel jövĘben is megpróbáljuk kiegészíteni a szĦkös anyagi keretet, hogy a megfogalmazott célokat optimális módon valósíthassuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a választék megfelelĘen nagy legyen, hogy a tanulók

önkéntes

alapon,

érdeklĘdési

körüknek

megfelelĘen

vegyenek

részt

a 60

foglalkozásokon, vitafórumokon. A tanév elején, a Gólyatábor keretein belül Budapest nevezetességeivel próbáltuk és próbáljuk megismertetni új tanulóinkat. Az ország más vidékeire, illetve külföldre történĘ kirándulások alkalmával megismerhetik az ottani PĦemlékeket, emlékhelyeket, erĘsítve ez által a szülĘföldhöz és a határainkon túl élĘ magyarsághoz való kötĘdést. Kirándulásokat a jövĘben is szeretnénk szervezni. A magyar kulturális örökség megismertetése, népszerĦsítése érdekében faliújságunkon e témához kapcsolódó cikksorozat a jövĘben is megjelenik, aminek az anyagából a „Fábry-napok” alkalmával továbbra is honismereti vetélkedĘket rendezünk. Szintén a fent meghatározott célt szolgálják a múzeum-, egyéni és csoportos színházlátogatások. A népi hagyományok ápolását, megismertetését támogatja a kollégiumban szervezett és a jövĘben is szervezendĘ népdal-est, táncház, kézmĦves szakkör. A szülĘföld jobb megismerését, a lokálpatriotizmus erĘsítését szolgálják az évente meghirdetett „Itt születtem én…”, „Így alkotunk mi” pályázatok, címerfal kialakítása, valamint a hagyományos Magyarnap szervezése (népdal, néptánc, versek, vetítések).

Módszer, tevékenységformák: városnézĘ séta, vetélkedĘ, honismereti pályázat, egyéni kutatómunka, közgyĦlés, otthongyĦlés, elĘadás, faliújság, múzeumlátogatás, mĦemlékek, emlékhelyek megtekintése, tanulmányi kirándulás, határon túlról származó diákok és dolgozók beszámolója, kollégiumi ünnepségek, népdalest, néptáncest, kézmĦves szakkör, egyéni és csoportos gyakorlati munka (programok szervezése, részvétel. Eszközök: hagyományos és audiovizuális dokumentumok, Internet, faliújság, jutalmak, elektronikai eszközök, belépĘk, albumok, dekorációs csomagok, könyvtári ismerethordozók.

61

7. EllenĘrzési, mérési, értékelési, minĘségbiztosítási rendszer 7.1. EllenĘrzési, értékelési rendszer Mérés, ellenĘrzés és értékelés a kollégiumban a kidolgozott IMIP szabályozók szerint történik. A diákok teljesítménye, a tanulási eredmények olyan információkat tartalmaznak, melyek a dokumentumokban rögzített célok és feladatok megvalósulásáról adnak tájékoztatót. A dokumentumok értékelésének szempontjai: ™ a dokumentum megléte az intézményben,

™ formailag és tartalmilag megfelelĘk-e (törvényi elĘírások), ™ tartalmilag központban vannak-e,

™ az érintettek közremĦködésével készült, ismerik-e a tartalmukat,

™ a mĦködéshez biztosítanak-e alapot, megvalósulnak-e a gyakorlatban. A dokumentumok szükség szerinti, minĘségi feltételeknek megfelelĘ módosítása fontos. A tanulmányi eredmények értékelését hathetente végeztük, hogy ösztönözhessük diákjainkat a további munkára. A félévi és év végi értékelés meghatározza a nevelĘk további feladatait, az ÉrtékelĘ lapok alapján a szülĘk is képet kapnak gyermekeik nálunk végzett munkájának minden összetevĘjérĘl. A pedagógiai klíma a nevelési rendszer értékelésén kívül a nevelési oktatási eredmények értékelése fontos a kollégiumi nevelĘmunkában, mert visszajelzést, megerĘsítést ad a fejlĘdési folyamatról. Eddig is értékeltük, a pedagógiai környezetet, hogy tudjuk milyen normákhoz igazítani a munkát. A minĘség feltételei kollégiumunkban

™ tervszerĦ, folyamatos tevékenység,

™ a mindenkori helyzethez igazodó célok, feladatok megfogalmazása és az eredmények értékelése,

™ szükség szerinti beavatkozás, korrekció. 7.2. A tanulói neveltség és teljesítmény ellenĘrzése, mérése, értékelése A kollégium feladata a tanulmányi munka segítése, ezért elkerülhetetlen ennek értékelése. Az intézményi gyakorlatban a közösségi munka értékelése is elengedhetetlen. Ennek tartalma a tanulócsoport-szintĦ feladatok végrehajtása, DÖK tevékenység, a konkrét helyzetekre szóló eseti feladatok, közösségi programokban való részvételi szempont. Az ellenĘrzés és értékelés akkor éri el pedagógiai célját, ha több irányból történik. A tanulók elismertségét nem csak az osztályzatok, hanem bármely területen felmutatott sikerteljesítmény határozza meg. ErĘsödik önbizalmuk, önbecsülésük. Fontos az értékelés formája, elĘtérbe helyezve a jutalmazással 62

való nevelést. A jól mĦködĘ közösségben a modellkövetés, az azonosulás tanulása fontos. A neveltségi szintet, állapotot vizsgáló mérésekhez kérdĘíveket kell kitölteni, elengedhetetlen a viselkedés folyamatos megfigyelése és a tanulói önértékelés. Az egyéni fejlĘdés vizsgálata, ahol a tanulók képességeivel, szükségleteivel és tevékenységével foglalkoztunk a feladatok kijelölését és az elbírálás szempontjait, segítette. A tanulók képességei alapján határoztuk meg nevelésünk eredményességét, valamint azt, hogy milyen segítségre van szükségük ezek eléréséhez. Szerintünk eredményes az a tanuló: ™ aki befejezte tanulmányait a választott iskolában,

™ aki a kollégiumban megtanulta a társadalomba való beilleszkedéshez, az önálló életvitelhez, a családi élethez szükséges alapvetĘ ismerteket,

™ alapvetĘ erkölcsi normákat sajátított el,

™ megtanulta az egészséges és kulturált életmód kialakítását, ™ tudása és szakmai felkészültsége megfelelĘ,

™ legalább alapszinten megismerte nemzetünk kulturális és történelmi hagyományait, ™ környezetéhez és annak esztétikájához való viszonya elvárásainkhoz igazodott.

Az értékelési szempontok gyĦjtését az IMIP munkatervben és intézkedési terveiben meghatározott rendszer szerint végezzük. A reális értékeléskor választ kapunk a következĘ kérdésekre:

™ milyen a kollégiumi nevelési rendszer állapota,

™ az általunk felállított követelmények teljesítéséért mindent megteszünk-e,

™ az eredmények mérésekor a különbözĘ tényezĘk szerepét figyelembe vesszük-e, ™ a jelenlegi gyakorlatunk mennyire hatékony. 7.3. Intézkedési tervek Helyzetfeltárás után, az információk birtokában, megfelelĘ testületi megbeszélés után döntünk a célokról, a fejlesztési területekrĘl, valamint a fejlesztések ütemezésérĘl. Döntünk az intézkedésekrĘl, azok végrehajtásáról, valamint a felelĘsökrĘl, a sikerkritériumokról, az ellenĘrzés meglétérĘl, és a forrásigényrĘl. Ezután készülnek az intézkedési tervek, melyeket a folyamatokat rendszeresen ellenĘrizve módosítunk. 7.4. Megvalósítás, végrehajtás A végrehajtási szakasz az intézkedési tervekben foglaltak alapján folyik. Ebben a szakaszban valósul meg az intézményekben a szervezeti változás, mely magába foglalja a szervezetfejlesztést. Az I. sz. intézményi modell, fontos része a szervezeti kultúra kialakítása, szem elĘtt tartva a következĘket:

™ a szolgáltatásban részt vevĘ partnerek igényeinek megismerése, 63

™ elkötelezett vezetés és team-munka,

™ közös célok a szervezeten (intézményen) belül,

™ intézkedési és korrekciós terv készítése, értékelése, ™ a kislépések elve.

Ennek hatására változik a kollégium szĦkebb, és tágabb környezetének viszonya, nyitottabbá válik, kapcsolatai átalakulnak. A megvalósítás módja bizonyos szabadságot jelent, ami alkalmazkodik az intézmény meglévĘ adottságaihoz, szervezeti kultúrájához, s egyéni arculat kialakítását teszi lehetĘvé. A kollégium nevelĘtestülete jelenlegi felállásban harmadik éve dolgozik együtt. Ez idĘ alatt számtalan közös munka készült, számtalan pályázaton vettünk részt, melyeknek elkészítése is mindig közösen történt. Intézményi munkánkat PĦködĘ IMIP programunk alapján és gyakorlati megvalósításában folytatjuk a jövĘben. A minĘségfejlesztést segítĘ változtatások: Intézményen belül:

™ a beszerzett minĘségügyi szakirodalom használata,

™ önértékelési, csoportépítési kommunikációs technikák bĘvítése, ™ szakértĘi vélemény kikérése,

™ a teljesítménytámogató környezet ápolása, a problémák, okok felismerése, a teljesítmények értékelése, mérése a tanuló fejlĘdésének készségeikhez mért igazítása, a közösség és az egyén nevelése a toleranciára, az iskolai kudarcok csökkentésére. Intézményen kívül:

™ minĘségügyi tájékoztatókon, konferenciákon való részvétel támogatása,

™ akkreditált, pedagógusok számára indított pedagógus továbbképzéseken való részvétel, különös tekintettel a gyakorlati fejlesztĘmunka oktatására. Az IMIP módosítása, felülvizsgálata megtörtént. Intézményünk a munkát elvégezte, a tanulói értékelésen kívül a vezetĘ és alkalmazotti közösség értékelésének elvei és szempontjai kidolgozásra kerültek. A partnerközpontú mĦködés a továbbiakban sem jelent mást, mint az oktatási folyamatban résztvevĘk figyelembe vételét, s hogy úgy dolgozzunk az intézményben, hogy az minden partner számára nemcsak elfogadható, de kívánatos is legyen. Ez a folyamat nem valósítható meg gyorsan, viszont intézményünk eddigi gyakorlata is azt mutatja, hogy a résztvevĘk pozitív hozzáállást tanúsítanak, s ez mindenképpen bizakodásra ad okot. A környezettĘl való elĘnyös különbözĘség elérése számunkra mindenképpen fontos, mert csak így érhetĘ el, hogy a szülĘk és a diákok bennünket válasszanak a fĘvárosban található többi kollégiummal szemben. A kezdeti szakmai nehézségek kezelése rendkívül fontos, mert a pedagógusok egyéni minĘségi munkavégzése nem pótolja a közös munkát, pedig az intézmény külsĘ megítélésében ez a közös munka adja a kiindulási alapot. Építeni kell a nevelĘtestület szoros és 64

állandó együttmĦködésére, mely önismereten, azonos értékeken és célokon kívül összehangolt módszereken alapszik. Az esetlegesen felmerülĘ problémák megoldása során párbeszéd keretében kell rámutatnunk a gondokra, s láthatóvá tenni a sikerek, vagy az esetleges kudarcok okát. A vezetĘ képviseli azt a nézetet, hogy a közös érdek a folyamatok javítása, s az, hogy ebben a folyamatban mindenki aktívan részt vegyen. Az intézményi önértékelés megtörtént. A program bevezetése kapcsán megfogalmazott elvárásoknak eleget tettünk:

™ növekedett az intézmény elismertsége, presztízse más intézmények és a szülĘk körében,

™ növekedett a dolgozói elkötelezettség az intézmény iránt, ™ megalapozta az intézmény fejlĘdési irányát, ™ „egy nyelven beszélünk”,

™ egységes a cél- és feladat-meghatározás,

™ munkánk során az együttmĦködési készségünk és magabiztosságunk növekedett. 7.5. EllenĘrzés, mérés Az intézkedési tervekben megjelölt mérési és ellenĘrzési paramétereket szeretnénk betartani, ezekre ellenĘrzési tervet készítünk felelĘsökkel, megadott határidĘvel. A partneri igények felmérését folyamatosan végezzük, de korábbi eredményeinkbĘl tapasztalatokat fogalmaztunk meg. Így meghatározhattuk a rövid és hosszú távú célokat, és prioritási sorrendet állíthattunk fel. A célok megvalósításához intézkedési terveket dolgoztunk ki, melyekben célokat tĦztünk ki, és hozzárendeltük a pénzügyi, humán és infrastrukturális erĘforrásokat. 7.6. Visszacsatolás Az intézkedési tervben rögzített feladatok elvégzése után a végrehajtási szakaszt követĘen a folyamat eredményességét értékelve kerül sor a visszacsatolásra. A különbözĘ felmérésekbĘl kiderült, munkánk minden területén van tennivaló bĘségesen.

65

Legutóbbi SWOT-analízisünk mutatja az egyes területeket és azokkal való további feladatokat: Összefoglalva: erĘsségeink:

gyengeségeink: (fejlesztésre várnak):

™ a kollégium jó elhelyezkedése,

™ közösségi munkában való részvétel,

™ felszereltség, kis közösség,

™ együttmĦködés,

™ jó kapcsolat iskolákkal, szülĘkkel, ™ kulturált

környezet,

családias

™ kölcsönös tisztelet, bizalom légkör,

barátságos hangulat,

™ egységes vezetés, szervezettség, ™ képzett tanárok, kreatív diákok,

™ összetartás, kompromisszumkészség, ™ szabadon választott tanulási hely,

™ helyhiány,

™ gyengébb tanulók felzárkóztatása,

™ felelĘsségvállalás, szakköri vállalások teljesítése,

™ motiváció: „számomra hasznos, jó”,

™ tanulmányok, programkínálat,

™ technikai dolgozók feladatvállalása, lehetĘségek

™ tanulás, nyelvtanulás, ™ szakkörök, sportolás,

™ számítógép használata, Internet, ™ versenyek, kirándulások, ™ a város megismerése,

™ tanár- diák együttmĦködés, ™ önképzés, önfejlesztés,

™ szabad véleménynyilvánítás,

félelmek:

™ kedvezĘtlen demográfiai hatás, ™ összetartó erĘ fellazulása, ™ pénzhiány,

™ egymással való törĘdés elhanyagolása, ™ tanulmányi átlag romlása, ™ erĘsségek eltĦnése,

™ romló társadalmi megbecsülés,

™ teljes egyetértés megvalósítása, S végül álljon itt egy gondolat Khalik Gibrantól, mely mindezt alátámasztja: „… együttlétetekben hagyjatok teret egymás között, s engedjétek, hogy a szél és a mennybolt táncra kerekedjék közöttetek. Szeressétek egymást, de ne tegyétek a szeretetet bilinccsé: alkossatok belĘle inkább összekötĘ tengert lelketek partjai között… álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz.”

Budapest, 2010. 04. 15. Veres Katalin igazgató

66

1. A kollégiumi DÖK képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetve az elĘírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. …………………………. Varga Regina 2. A Közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a Pedagógiai program során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. …………………………… Ozsváth Erzsébet elnök 3. A szülök képviseletében a Pedagógiai programmal kapcsolatban véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ............................................ Budapest, 2010. 04. 15. A pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk. CélkitĦzései ötvözik a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának alapelveit és fejlesztési feladatait, az iskola, a társadalom elvárásait. Egyetértünk e célokkal, és nevelĘi munkánk ezek megvalósítására irányul. Kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvtanulás biztosítását és a számítógép használatát a hétköznapi gyakorlatban. A kollégium azzal, hogy rendszeresen segíti a gyenge tanulók felzárkóztatását, korrepetálást biztosít, megteremti a nyugodt tanulás feltételeit és annak ellenĘrzését is, a tanulmányi elĘrehaladás fontos tényezĘjévé válik. Ugyanakkor a nevelĘi munka jelentĘsége nĘtt, hiszen a kollégium az iskola és a család nevelĘi tevékenységét kell, hogy ötvözze, és mindez megfogalmazódik a pedagógiai programban.

Budapest, 2010. 04. 15.

Pedagógusok: ......................................... Csomós Anita

....................................................... Vincze Zsuzsanna

67

8. Záradék Az 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-nak 6. bekezdése értelmében az óvodák, iskolák és kollégiumok kötelesek felülvizsgálni pedagógiai programjukat. A Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium nevelĘtestülete a felülvizsgálatot elvégezte. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja 46/2001 (XII. 22) OM rendelet 1. számú mellékletének megfelelĘen a 36/2009. évi módosításnak megfelelĘen a szükséges kiegészítéseket megtette, és a pedagógiai programot egységes szerkezetbe foglalta. Az egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai program a fenntartó jóváhagyása után lép érvénybe. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott programhoz való hozzáférés lehetĘségei A pedagógiai programot évente kell értékelni és az esedékes módosításokat elvégezni. A törvények, rendeletek változása esetén, azok hatályba lépését követĘ 30 napon belül el kell végezni a szükséges korrekciókat. A kollégium pedagógiai programját jóváhagyás után a szülĘk és a diákok részére nyilvánosságra hozza, megkönnyítve a tájékozódást, a kollégiumválasztást. A pedagógiai program 1-1 példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában, az irattárban, és a tanáriban, illetve honlapunkra is feltöltjük. Egy-egy példányt küldünk a fenntartónak és a szülĘi szervezet képviselĘjének. A csoportvezetĘ tanárok kötelesek tájékoztatást adni a diákoknak és a szülĘknek a pedagógiai programról. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai Jelen pedagógiai programot a kollégiumi diákönkormányzat véleményezte, a végleges változat kialakításakor javaslataikat figyelembe vettük, a programba beépítettük. A pedagógiai program készítése során a nevelĘtestület véleményt nyilvánított, a javaslatok a végleges változatban szerepelnek. A programot a nevelĘtestület 2010. 04.12-én tartott értekezletén megvitatta (a jegyzĘkönyv iktatószáma: 83/2010), döntési jogkörénél fogva e formában egybehangzóan elfogadta. E döntést a nevelĘtestület felhatalmazásával két választott képviselĘ aláírásával igazolja.

Budapest, 2010. 04. 15. …………………………………….. …………………………………….

68