HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK HELYE ÉS SZEREPE A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOK FOLYAMATÁBAN

Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 82–96.

HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK HELYE ÉS SZEREPE A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOK FOLYAMATÁBAN JENEI TÜNDE Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék, Debrecen [email protected] Absztrakt. A geotermikus hőt hasznosító beruházások létesítésének és működtetésének az érdekében az építtető köteles több engedélyezési eljárást megindítani. A tanulmányban a geotermikus hőt hasznosító beruházások létesítéséhez és működtetéséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat tekintjük át a hatályos törvények és rendeletek, alapján. Az ismertetett hatósági eljárások a természetes felszíntől mért 2500 méternél nem mélyebb földkéregből kinyert geotermikus energiát közvetlenül hasznosító beruházásokra vonatkoznak. A 2500 méternél mélyebb rétegekből kinyert energia hasznosítására az ismertetettektől eltérő szabályozások vonatkoznak. Kulcsszavak. geotermikus távhőrendszerek, geotermikus beruházás, engedélyezési eljárások

1. BEVEZETÉS A geotermikus beruházások mind a természetes, mind az épített környezetet megváltoztatják. A természetes környezetben érintik a földfelszín alatti vízkészletet, valamint magát a természetes tájat. Ennek megfelelően az engedélyezési eljárások előírásai a környezet különböző részegységeire vonatkoznak, és a beruházás megvalósításának egyes szakaszaiban jelennek meg. Azt vizsgáltam, hogy egy beruházó szempontjából mennyire áttekinthetőek, következetesek a hatósági szabályok, valamint azt, hogy milyen nehézségei, kockázatai lehetnek a beruházónak az egyes engedélyeztetési folyamatok során, amelyek befolyásolják a projekt megvalósítását. Az eljárásokat aszerint csoportosítottam, hogy melyik környezeti egységet érinti a beruházás. Ezek a következők: környezetvédelmi engedélyezési eljárások, vízjogi engedélyezési eljárások, építésügyi engedélyezési eljárások és energetikai engedélyezési eljárások. Egy geotermikus beruházás megvalósításakor geológiai, műszaki, gazdasági, jogi, pénzügyi és néhány további feltételeknek kell teljesülniük. Az említett feltételek közül néhányat a következő tanulmányok ismertetnek. Bányai [16, 17] két cikkben foglalkozik a villamos energiát termelő geotermikus erőmű létesítésének jogi szabályozásával, ugyanakkor a közvetlen hőhasznosítás jogi szabályozásáról nem beszél. Jelenleg Magyarországon nem működik villamos energiát előállító geotermikus erőmű, és létesítés alatt sincsen ilyen beruházás. Bányai [16] cikkében megemlíti a Föld hőenergiáját hőszivattyúval hasznosító módszert is, mely egyedi épületek, kisebb lakóközösségek fűtését képes föld-

Hatósági eljárások helye és szerepe a távhőszolgáltató geotermikus beruházások folyamatában

83

hővel ellátni, de a lakótelepek, közintézmények fűtését hőszivattyúkkal nem lehet megoldani. Geotermikus hőenergiával működő, a hőt közvetlenül hasznosító távhőrendszer tizenkilenc helyen működik ma Magyarországon. Ezek közül némelyik városrészeket fűt (pl. Hódmezővásárhely, Miskolc), de van olyan település, ahol a különböző önkormányzati intézmények fűtésére használják a geotermikus energiát közvetlenül a távhőrendszerbe bevezetve (pl. Kistelek, Mórahalom). A Hódmezővásárhelyen már működő távhőrendszer megvalósítását írja le Kurunczi–Joó [18]. A szerzők a cikkükben részletesen ismertetik Hódmezővásárhely távhőrendszerének műszaki tartalmát, a használati melegvíz ellátási és fűtési rendszer működésének az elvét. Áttekintik a megvalósult projekt eredményeit, és a fejlesztés további lehetőségeit. Kiemelkedő eredménye egy ilyen fejlesztésnek, hogy csökken a földgázfelhasználás, ezáltal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Pomázi [19] cikkében a magyarországi távhőszolgáltatás kialakulásával, annak jelenlegi helyzetével, gazdasági környezetével foglalkozik. Bemutatja a hőenergia előállításának költségeit, a fogyasztók által fizetett díjtételeket. Szolnok Széchenyi városrész esetében számításokat végez arra, hogy a geotermikus hőenergia alkalmazása esetén a költségek és a fizetendő díjtételek hogyan változnak a fogyasztók számára. Jelen cikkben a geotermikus hőenergia közvetlen felhasználására szolgáló beruházások hatósági szabályozását foglalom össze. Egy korábbi cikkben Jenei [20] vizsgálta a geotermikus beruházások jogi környezetét, azonban a megvalósítási és a működési szakasz jogi szabályozásának ismertetésére akkor nem volt mód, továbbá az eltelt időszak alatt bekövetkezett jogszabályi változások miatt indokoltnak látszott újra foglalkozni a témával. A jogszabályok változására példa, hogy a Bányatörvény két részre osztja a felszín alatti földkéregből kinyerhető geotermikus hőenergia bányászatának jogi szabályozását. A törvény szerint a föld felszínétől mért 2500 méter mélységhatár alatt található geotermikus hőenergia koncessziós pályázat útján bányászható. Más hatósági előírások vonatkoznak a 2500 méter mélységhatár feletti geotermikus források kitermelésére. Az előbb említett megosztás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magas hőtartalmú (100 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizek) geotermikus lelőhelyek, melyek a mélyebb rétegekben találhatóak, csak bányászati koncesszió megszerzése után termelhetők ki. Ezek azok a források, melyeket villamos energiát előállító geotermikus erőművekben lehetne felhasználni. A 2500 méter mélységi határ feletti (100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű), alacsonyabb hőtartalmú forrásokat leginkább a távhőszolgáltatásban, a mezőgazdaságban üvegházak, fóliasátrak fűtésére, balneológiai célokra használják fel Magyarországon. A továbbiakban a geotermikus energia direkt felhasználásán alapuló, a távhőszolgáltatásban hasznosítható beruházás megvalósítása során szükségessé váló hatósági eljárások helyét és szerepét vizsgálom, figyelembe véve a geotermikus beruházás szakaszolását, az egyes szakaszokban végzett tevékenységeket és a tevékenységekre vonatkozó jogi környezetet. A jogi szabályozást öt törvény előírásai

84

Jenei Tünde

határozzák meg, melyek lefedik a környezetnek azokat a részegységeit, melyeket a geotermikus beruházás érint. Vizsgálom továbbá azt, hogy a geotermikus beruházások megépítéséhez szükséges hatósági eljárások hol helyezkednek el a megvalósítási folyamatban, valamint azt, hogy az egyes engedélyeknek milyen szerepük van a beruházás folyamatában. A beruházás egyes szakaszait különböző jogszabályi környezet jellemzi, éppen ezért az egyes szakaszokban a hatósági előírások szerint meghatározott engedélyek megszerzésének folyamatát, feltételeit külön-külön szakaszonként ismertetem. A szakaszolást a geotermikus beruházások folyamatának szempontjai szerint alakítottam ki [21]. A geotermikus projektek négy fő szakasza a következő:  kutatási szakasz,  tervezési szakasz,  megvalósítási szakasz,  működési szakasz. Ezek a szakaszok lefedik a teljes beruházási, megvalósítási folyamatot, attól kezdődően, hogy a befektetők elhatározzák, hogy az adott régióban kívánnak geotermikus beruházást megvalósítani. Egy geotermikus távhőrendszer megvalósításához a beruházónak több különböző eljárást kell elindítania, melyeket a projekt bizonyos készültségi fokán korábban beszerzett engedélyek birtokában tud megtenni. Az 1. sz. táblázatból leolvasható, hogy a szabályozásban törvényi ellentmondás nincs, és nincs olyan terület vagy tevékenység, amit ne fedne le a hatósági szabályozás. Jelenleg öt különböző törvény rendelkezéseit, illetve számos, a törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásait kell betartani egy geotermikus projekt esetében. A törvényi szabályozás jellemzője, hogy egyik sem csak és kizárólag a megújuló energia beruházások megvalósítását, illetve működtetését szabályozza. A geotermikus beruházások létesítéséhez minden egyes törvényt részletesen meg kell vizsgálni, hogy a vonatkozó szabályozást (paragrafusokat) alkalmazni lehessen, és minden engedély beszerzése megtörténjen. Szükség lenne egy olyan törvényre, amely a megújuló energiai beruházások, köztük a geotermikus energia beruházások sajátosságait figyelembe véve szabályozza a megvalósításhoz szükséges engedélyek beszerzését, az engedélyező hatóságok számát, azok engedélyezési jogosultságát. Az 1. sz. táblázatban összefoglaltam azt, hogy egy geotermikus projekt egyes szakaszaiban milyen hatósági engedélyt kell megszereznie a beruházónak.


85

1. sz. táblázat A geotermikus beruházások egyes szakaszainak és a hatósági engedélyek megszerzését szabályozó törvények kapcsolata

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

X

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

A termelési adatok alapján, bányajáradék és vízkészlet-járulék fizetése

Távhő ermelői létesítmény működési engedély kérelem

Működési szakasz

Használatbavételi engedélyezési eljárási kérelem

Vízjogi üzemeltetési engedély kérelem

Távhőtermelő létesítmény létesítési engedély kérelem

Megvalósítási szakasz

Építési engedély kérelem

Vízjogi engedély kérelem

Környezetvédelmi engedély kérelem

Tervezési szakasz

Elvi építési engedély kérelem

Elvi vízjogi engedély kérelem

Kutatási engedély kérelem

Megnevezés

Előzetes felszíni feltárási engedély kérelem

Kutatási szakasz

X

X

X

X

X

X

X

X

2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról

X

X

X

(Forrás: Saját szerkesztés)

2. GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOK FOLYAMATÁBRÁJA Az 1. sz. ábrán egy geotermikus beruházás folyamatát ábrázoltam a korábban már említett szakaszolásnak megfelelően, valamint ebben a folyamatábrában meghatároztam az egyes engedélyezési kérelmek helyét. Az ábrában egy geotermikus beruházás folyamata a tele, fekete nyilak mentén követhető. Mind a négy szakaszban, az adott szakaszra jellemző és ott lezajló részesemények adják az ábra vázát. Ezután az 1. sz. ábrát kiegészítettem egyrészt azzal, hogy az adott részesemény lefolyásához milyen előfeltételek szükségesek, illetve hogy az adott részesemény megtörténte után milyen eredményei lesznek az adott részeseménynek. Másrészt kiegészítettem az ábrát azzal, hogy az egyes hatósági engedélyezési eljárások hol és milyen feltételek megvalósulása mellett illeszkednek a beruházás megvalósítási folyamatába. Elkülönítve jelöltem meg azt, hogy hol zajlanak információs folyama-

86

Jenei Tünde

tok, és hol zajlanak a hatósági eljárási folyamatok. Folytonos vonallal rajzolt nyilakkal jelöltem az információ áramlását és szaggatott vonallal rajzolt nyilakkal ábrázoltam a hatósági eljárási folyamatot minden egyes szakaszban. Az ábráról leolvasható, hogy az egyes hatósági eljárási kérelmek eredménye valamilyen engedély attól függően, hogy a kérelmező hol, melyik hatóságságnál indította el az eljárást. Ezeket az engedélyeket „A folyamat előfeltételei, információk” oszlopban vezettem fel. Például a tervezési szakaszban az egyik résztevékenység, a termelő és a visszasajtoló kutak, felszín alatti részeinek tervezése, illetve a távfűtőmű felszíni építményeinek és technológiai berendezéseinek megtervezése. A tervezési tevékenység megkezdésének előfeltétele a környezetvédelmi engedély és az elvi vízjogi engedély megszerzése. A tervezési tevékenység eredménye, hogy elkészülnek a létesítménytervek, melyek a vízjogi engedély megszerzésének előfeltételei, majd ennek birtokában válik lehetővé az építési engedély iránti kérelem megindítása. Az 1. sz ábrán látszik, hogy egy geotermikus beruházásnak a megvalósításához, a beruházás minden szakaszában valamilyen környezetvédelmi, vízjogi, építési vagy távhőtermelői engedély kérelmezése és megszerzése szükséges. Az egyes engedélyek egymásra épülnek, azaz például a távhőtermelő létesítmény létesítési engedély kérelem csak akkor adható be, ha a beruházó rendelkezik a környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyekkel. A továbbiakban az 1. sz. ábrán szereplő, az egyes szakaszokban lezajló részeseményeket részletezem néhány mondatban. 3. KUTATÁSI SZAKASZ Az engedélyezési eljárások elindítása előtt szükséges tisztázni, hogy az a terület, amelyen a projekt majd megvalósul, kinek a tulajdonában van. Ennek két ok miatt van jelentősége. Az egyik, hogy egy geotermikus termelő kút akár ötven évig is működik. A másik ok, hogy ha nem a beruházó a tulajdonosa a területnek, akkor minden egyes engedélyeztetési eljárás megkezdése előtt kérni kell a tulajdonos beleegyezését a kérelem beadásához. A magyar jogi szabályokkal összhangban, egy adott ingatlan vagy földterület használatára vonatkozó jogcím lehet  bérlés,  koncesszió,  megvásárlás, azaz a beruházó tulajdonában van az ingatlan. Bérlés esetén a bérlet időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a geotermikus beruházás várható élettartama alatt a bérleti viszony fennálljon. Ezt azért szükséges kiemelni, mert például termőterület bérlése maximum 20 évig lehetséges, míg bizonyos más földterületek esetében (pl. erdők) ez a bérlési időszak ennél is rövidebb. Ezért a bérleti szerződésben egyértelműen meg kell határozni a bérleti idő hos-szát, egyrészt azért, mert egy geotermikus kút használatának időszaka akár 50 évig is tarthat, másrészt azért, mert az ingatlan vagy földterület bérléséről szóló törvény


87

nem szabályozza az energiaberuházások megépítésekor használatba vett földterület bérlését. A koncesszió az állam vagy a helyi kormányzat kizárólagos tulajdonában levő ingatlan, földterület használatának módja olyan tevekénységekre, mint például bányászati kutatás és kitermelés, regionális és helyi közműrendszer használata. Az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonában lévő területen történő feltárást, tárolást vagy csővezetékes szállítást ún. koncessziós szerződés keretében lehet odaítélni a használónak. Koncesszióhoz vagy „használati engedélyhez” úgy lehet hozzájutni, hogy koncessziós pályázatot írnak ki az illetékes hatóságok, melyeket vagy a felelős miniszter, vagy a helyi önkormányzat ítél oda. Az 1991. évi XVI. törvény szabályozza a koncessziós pályázatokra, illetve a szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat. A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan megvásárlása a megfelelő megoldás a geotermikus beruházás megvalósításához. Az érintett ingatlan megvásárlása az ingatlanhasználat tulajdonjogát határozatlan ideig biztosítja a beruházó számára. Az is megállapítható, hogy a bérlés és koncessziós pályázat útján megszerezhető ingatlanok jogi szabályozása időbeli bizonytalanságot jelentenek, így ez egyfajta kockázat a beruházók számára, a beruházás működtetése során. A kutatási szakaszban az építtetőnek három előzetes engedélyt kell beszereznie ahhoz, hogy a kijelölt területen a kutatási munkák elkezdődhessenek. Ezek az alábbiak (lásd: 1. sz. táblázat).  Előzetes felszíni feltárási engedély.  Előzetes vizsgálat.  Elvi vízjogi engedély. Az engedélyek alapján valósulnak meg a kutatási fúrások, amelyek magukba foglalják mind a termelésre, mind a visszasajtolásra használandó kutatási kutak megfúrását. A kutakból nyerhető termálvíz fizikai-kémiai paramétereinek feldolgozása után, a kutak hozamának a vizsgálatát, végezetül a termelési-visszasajtolási rendszer tesztelését végzik el. A kutatási fázis végén a geotermikus kutatási mérések és az elérhető fúrási adatok kellő információt szolgáltatnak ahhoz, hogy a forrásterület hőmérsékletének, termelési jellemzőinek meghatározása után, a geotermikus erőmű várható kapacitását ki lehet számolni. Ráadásul a kutatási tevékenységnek a befejezése és annak alapos dokumentálása révén összegyűlnek azok az adatok, amelyek egy összefoglaló értékelés alapjául szolgálhatnak egy geotermikus távhőerőmű projekt finanszírozásához és megvalósításához. A legfontosabb információk, amelyeket a végső, összefoglaló értékelésből ki kell emelni, a következők,  a próbafúrások során kialakított kutakból (ún. próbakutak) feltörő termálvíz hőmérséklete,  a próbakút vízhozama,  termálvíz kémiai tulajdonságai (pl. só-, savtartalom).

88

Jenei Tünde

1. sz. ábra Hatósági eljárások a geotermikus beruházások egyes szakaszaiban (Forrás: Saját szerkesztés)


89

Ezekből az adatokból lehet meghatározni, hogy az adott forrásterületen milyen geotermikus beruházás valósítható meg. 4. TERVEZÉSI SZAKASZ A geológiai, fizikai, kémiai adatok alapján megvalósítható beruházás meghatározása után, a tervezési szakaszban fel kell mérni a potenciális fogyasztók körét. A fogyasztói kör meghatározásakor szem előtt kell tartani, hogy a felszínre hozott termálvíz nagy távolságra gazdaságosan nem szállítható, így a fogyasztónak a forrásterület közelében kell a hőenergiát felhasználniuk. A tervezési szakaszban tervezik meg az erőmű és a szükséges cső- és vezetékhálózatát, annak nyomvonalát. Attól függően, hogy a kutatófúrásoknak mi az eredménye, azaz a tényleges hőmérsékleti és hozamadatok alapján lehet eldönteni azt, hogy milyen típusú felhasználás és milyen teljesítményű hőerőmű létesíthető. Ezek után tervezhető meg maga a felszíni rendszer, az erőmű és a hozzákapcsolódó cső- és vezetékhálózat nyomvonala. A tervezési szakaszban a műszaki tervezés mellett megkezdődik a projekt finanszírozásának megtervezése is. A rendelkezésre álló adatok alapján elkezdik az üzleti tervek összeállítását, melynek része lesz néhány különböző gazdaságossági számítás is. Ebben a szakaszban négy engedély beszerzése szükséges ahhoz, hogy a felszín alatti és a felszíni létesítmények tervezését elvégezzék. Ezek az engedélyek a következők (lásd: 1. sz. táblázat).  Környezetvédelmi engedély (lásd a környezeti hatásvizsgálati eljárást).  Vízjogi létesítési engedély.  Építési engedélyezési eljárás.  Távhőtermelői létesítmény létesítési és működési engedély. 5. MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZ A megvalósítási szakasz alapvetően a hőerőmű és a termálvíz-csővezeték és hőkörzet építését foglalja magába. Az építkezéshez szükséges különböző hatósági engedélyeket kell a beruházónak megszereznie ebben a szakaszban, az építést követően. Az erőmű, a termálvíz-csővezeték és a hőkörzet próbaüzemeltetése és az üzembehelyezés a szakasz befejező tevékenységei. A szakaszban három különböző engedély megszerzése szükséges ahhoz, hogy a létesítmény megépítése után a működés elkezdődhessen. Ezek a következők (lásd: 1. sz. táblázat).  Vízjogi üzemeltetési engedély.  Használatbavételi engedély  Távhőszolgáltatási működési engedély. 6. MŰKÖDÉSI SZAKASZ A működési szakasz alatt az erőmű, a termálvízcsővezeték és a hőkörzet üzemeltetését értjük. A fűtési célú melegvíz és a használati melegvíz csővezetéken keresztül jut el a fogyasztókhoz. A termálvíz közvetlen felhasználása esetében a fogyasztói

90

Jenei Tünde

kör, igény szerint, folyamatosan bővíthető. Új intézményi felhasználók, esetleg új építésű családi, illetve társasházak csatlakoztatása a távhőrendszerre lehetséges, ami a bővítés vagy a működés részeként, vagy új projektként fogható fel. Geotermikus rendszerek esetében, a működtetésre meghatározott intézkedések, vizsgálatok vonatkoznak a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásai szerint. Ezeket a létesítmény üzemeltetési szabályzatában kell előírni. A kötelező feladatok, vizsgálatok a következők.  Üzemeltetési napló vezetése, rendszeres és időszakos üzemi mérések és értékelésük, mérőeszközök rendszeres ellenőrzése, kalibrálása, üzemvitel, munkaköri és biztonsági követelmények betartása.  Szezonális üzemeltetés esetén félévenként, időszakos üzemeltetés esetén az üzemeltetés kezdetekor és annak végén mérni kell a nyugalmi kútfejnyomást a kútnak az üzemeltetési szabályzatban előírt időtartamú lezárásával.  Időszakos vizsgálatoknál el kell végezni a talpmélység ellenőrzését, kútszerkezetre vonatkozó ellenőrző méréseket, ha azok hiányosak, vagy feltételezhetően változás történt; kapacitásmérést, a homokolás vizsgálatát, áramlásmérést, folyamatos hőmérsékletmérést, nyomásemelkedés-mérést.  Rendszeres vizsgálatoknál a kifolyó víz hőmérsékletének mérése hozamlépcsőnként, illetve mélységi hőmérsékletmérés, felszíni és mélységi vízmintavétel elvégzése szükséges, továbbá a mért adatok alapján a kút állapotának elemzését is el kell végezni. Ezen vizsgálatok alapján kapott eredményeket és azok értékelését az illetékes bányafelügyelőségnek a vizsgálatokat követő egy hónapon belül meg kell küldeni. Járulékfizetési kötelezettségek A geotermikus kutak üzemeltetése során két különböző járulékot köteles az üzemeltető fizetni:  vízkészlet-használati járulék,  bányajáradék. A vízkészlet-használati járulék fizetését a 1995. évi LVII., a vízgazdálkodásról szóló törvény írja elő. Magyarországon a vízkészlet kinyerése, gazdasági célú használata után a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján járulékot kell fizetnie a vízhasználónak. Vízhasználó az, aki vízjogi létesítési, üzemeltetési és szüneteltetési engedélyben vízkészletet köt le. A törvény 15/C. §-a értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolja a lehűlt vizet. Ma Magyarországon a termálvizet főleg balneológiai célokra, a mezőgazdaságban üvegházak, fóliasátrak fűtésére, illetve a hőszolgáltatásban épületek, lakótelepek fűtés- és melegvíz ellátására használják fel. A visszasajtolási kötelezettség 2004 óta minden energetikai beruházásra vonatkozik, azaz a termelőkutak létesítésekor a visszasajtoló kutat is ki kell alakítani. A visszasajtoló kút technológiai és finanszírozási szempontból nem különbözik a termálvizet adó termelőkúttól. Ez azt jelenti, hogy ha energetikai célra használjuk a kitermelt melegvizet, akkor meg kell fúrni a


91

termelő- és visszasajtoló kutat vagy kutakat attól függően, hogy milyen nagy a termelőkút hozama. A termálvíz mezőgazdaságban való felhasználáskor jelenleg nem kötelező a felszín alá visszajuttatni az elhasznált melegvizet. A jogszabályok 2015. június 30-ig adnak felmentést a visszasajtolási kötelezettség alól. A balneológiai célból kitermelt és felhasznált termálvizet nem kell visszasajtolni, ebben az esetben a vízkészlet-használati járulékot kell megfizetni. A bányajáradék fizetéséről az 1993. évi XLVIII., a bányászatról szóló törvény, illetve az 54/2008. Kormányrendelet rendelkezik; ez utóbbi 8/A § 1–2 bekezdése kitér az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására. A bányászatról szóló törvény 20. §-a szerint a geotermikus energia természetes előfordulási helyén az állam tulajdonában van. A geotermikus energiát hasznosító vállalkozás által energetikai célra kinyert hőenergia, a hasznosítás révén a vállalkozás tulajdonába megy át. A kitermelt geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. Bányajáradékot köteles fizetni az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki a geotermikus energiát energetikai célra termeli ki. A kitermelt geotermikus energia után járó bányajáradékot a bányafelügyeletnek kell megfizetni. A bányajáradékot meghatározott tartalmú önbevallás alapján kell kiszámítani és bevallani. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak meg kell küldeni. Nem kell bányajáradékot fizetni, ha a kitermelt geotermikus hőenergia 50%-át meghaladó mennyiséget fűtésre és használati melegvíz előállítására használják fel, valamint nincs bányajáradék fizetési kötelezettség a 30 °C -t el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után sem. A 2. sz. táblázatban összefoglaltam a különböző engedélyezési eljárások típusait, amelyek egy geotermikus beruházás megvalósítása során felmerülnek. Ehhez hozzárendeltem azokat a hatóságokat, amelyekhez a különböző engedélyezési kérelmeket kell beadni, és ahol a folyamat végén kiadják az engedélyeket. A jogi szabályok meghatározzák a hatóságok ügyintézésének az idejét, melyeket a hatóságok mellett soroltam fel. A táblázatból látszik, hogy az egyes hatóságokhoz és az egyes engedélyezési eljárásokhoz különböző időtartamok tartoznak. Van azonban két olyan szervezet, amelyeknek nincs határidő betartási kötelezettségük, (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mint az állami tulajdonú vizek kezelője, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint a felszín alatti vizek tulajdonosa), így kiszámíthatatlan, hogy a kérvények elbírálása ezen szervezetek esetében mennyi időt vesz igénybe, így a beruházás kivitelezését is bizonytalanná teszik. Az ügyintézési idő mellett jogilag szabályozott, hogy a hatóságoknak milyen összegű eljárási díjat fizet meg a kérelmező. Ezeket a díjakat külön-külön minden egyes kérelem esetében az adott hatóságnak kell megfizetni. Minden egyes hatóság esetében az összeg nagyságrendje és az eljárási díjak vetítési alapja más és más.

Jenei Tünde

92

2. sz. táblázat Az egyes engedélyezési eljárások szolgáltatási díjai és az ügyintézés időtartama Engedélyezési eljárások megnevezése

Az eljárást végző illetékes hatóság megnevezése

A hatóság törvény szerint előírt ügyintézési ideje

A hatóságnak fizetendő eljárási, szolgáltatási díjak

Előzetes környezetvédelmi vizsgálat: 33 nap

A környezetvédelmi engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat: 250 000Ft

Közmeghallgatás esetén: 45 nap

Kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárás 900 000 Ft (1. kategória)

Környezetvédelmi engedély megszerzésére beadott kérelem eljárás ideje,- környezeti hatás vizsgálat: legfeljebb 90 nap

A Felügyelőség előzetes döntése alapján szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás 750 000 Ft (3. kategória)

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (röviden: Felügyelőség), mint hatóság ad engedélyt.

Ügyintézési határidő engedélytípusonként: 60 nap, hiánypótlásra a felszólítás határideje a kérelem beérkezésétől számított 10 nap

Elvi vízjogi engedély 36 000 Ft

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mint az állami tulajdonú vizek kezelője ad engedélyt.

Az Igazgatóságra és a Vagyonkezelőre a törvény határidőt nem állapít meg, mert nem hatóságként, hanem tulajdonosként, illetve az állami tulajdon kezelőjeként vesznek részt a folyamatban.

Környezetvédelmi, 1. KörnyezetTermészetvédelmi védelmi és Vízügyi Felügyeengedélyezési lőség (röviden: eljárások Felügyelőség)

2. Vízjogi engedélyezési eljárások

Vízi létesítésítmény létesítési engedély geotermikus vízhasználatra 500 000 Ft

A kiadott engedélyek érvényességének az időtartama Az előzetes környezetvédelmi vizsgálat eredményeként a hatóság határozata alapján a kérelmező két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. Ez a kétéves határidő egyszer hosszabbítható. Az egységes környezetvédelmi engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre szól. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízi munka vagy vízi létesítmény vízjogi létesítési engedélyének jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb egy évig érvényes, amely egy esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A vízi létesítésítmény létesítési engedély az abban meghatározott ideig érvényes. Az érvényességi idő az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.


Vízjogi üzemeltetési engedély a létesítési engedély díjának a 80%-a, geotermikus vízhasználat esetén 400 000 Ft

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint a felszín alatti vizek tulajdonosa ad engedélyt.

3. Építésügyi engedélyezési eljárások

4. Távhőtermelés és -szolgáltatás engedélyezési eljárás

Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal

A vízjogi üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott ideig érvényes. A vízügyi hatóság az engedély érvényességi idejének megállapítása során a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő és az engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. A jogerős elvi építési engedély egy évig hatályos. Hatályossága alatt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Építési engedélyezési eljárás díja, – önálló rendeltetési egységenként, 250m² hasznos alapterületig 20 000 Ft 250m²-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként A jogerős építési enge100 000 Ft dély egy évre érvényes. Építési engedélyezési Műtárgy építése eseAz érvényessége alatt eljárás: tén minden megkezkérelemre egy alkalom45 munkanap mal legfeljebb egy évvel dett 100m² után meghosszabbítható. 10 000 Ft vagy folyóméterenként 1000 Ft A használatbavételi Használatbavételi engedélyezési eljárás A használatbavételi engedélyezési eljárás: díja megegyezik az engedély határozatlan építési engedélyeztetéidőre szól. 22 munkanap si eljárás illetékeivel Az illeték megfizetése A távhőtermelő létesíta létesítmény teljesít- mény létesítési engedélye ményétől függ. az engedélyben meghatározott ideig hatályos. Az engedély – kérelemre – egyszer, a létesítési enTávhőtermelő léte5MW-nál kisebb sítmény létesítési és hőteljesítmény esetén: gedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb működési engedélye200 000 Ft további két évre megzési eljárás: hosszabbítható. 90 nap A távhőtermelő létesít5MW-nál kisebb mény működéséhez hőteljesítmény esetén: szükséges működési engedély határozatlan 200 000 Ft időre szól. Elvi építési engedélyezési eljárás: 22 munkanap

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – annak területileg illetékes hatósága a Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság – az építésügyi hatóság vízi létesítményekhez kapcsolódó építmények esetén.

93

(Forrás: Saját szerkesztés)

Vannak olyan hatóságok, ahol egy összegű díjakat kell fizetni (pl. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), de vannak olyan hivatalok, ahol a létesítmény valamilyen paramétere alapján kell fizetni az eljárás díjait (pl. Magyar Energia Hivatal esetében az eljárási illetéket a létesítmény teljesítménye

94

Jenei Tünde

alapján kell megfizetni). Az eljárások eredményeként a hatóságok engedélyeket adnak ki, melyek birtokában vagy egy újabb eljárást indít el a beruházó, vagy a beruházás megvalósítása folyik tovább engedéllyel alátámasztott törvényes keretek között. A jogi szabályok az egyes kiadott engedélyeknek érvényességi időt határoz meg. Általában ez a határidő egy és két év között van, és általában egyszer hos-szabbíthatóak. A táblázatból kiolvasható, hogy a szükséges engedélyek beszerzése egy geotermikus beruházás létesítése esetén hosszadalmas és költséges is, illetve némely esetben bizonytalan. A nehezen átlátható hatósági ügyintézések miatt egy-egy beruházás megvalósítási ideje hosszabbá válik, hiszen a beruházás előkészítésének időigénye megnő. A jelenlegi bonyolult és összetett ügyintézés megszüntetésére egy megoldás lehet például, ha a törvényi szabályozás megváltoztatásával a geotermikus beruházások megvalósítását egy hatóság jogkörébe rendelnék, és nem tennének különbséget abban, hogy a kibányászott geotermikus hőenergia milyen mélységből származik. 7. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmányban geotermikus hőt hasznosító beruházások létesítéséhez és működtetéséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat tekintettem át a hatályos törvények és rendeletek, alapján. Azt vizsgáltam, hogy egy beruházó szempontjából mennyire következetesek és mennyire tekinthetőek át a hatósági szabályok, valamint azt, hogy milyen nehézségei, kockázatai lehetnek a beruházónak az egyes engedélyeztetési folyamat során, amelyek befolyásolják a projekt megvalósítását. Jelenleg öt különböző törvény rendelkezéseit illetve számos, a törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendelet előírásait kell betartani egy geotermikus projekt esetében. Egy geotermikus távhőrendszer megvalósításához a beruházónak több különböző eljárást kell elindítania, melyeket a projekt bizonyos készültségi fokán korábban beszerzett engedélyek birtokában tud megtenni. Elkészítettem a geotermikus beruházások folyamatábráját, melyen a geotermikus beruházások egyes szakaszait résztevékenységekre osztottam, majd ezekhez a tevékenységekhez hozzárendeltem az egyes engedélyezési kérelmeket, ezáltal minden egyes kérelemnek meghatároztam a helyét a projekt megvalósítás folyamatában. Vizsgáltam azt is, hogy a beruházónak a projekt folyamán melyik engedélyezési kérelmet melyik hatósághoz kell benyújtania, valamint azt, hogy az egyes engedélykérelmek elbírálása mennyi időt vesz igénybe, és az egyes engedélyek megszerzésének mennyi a díja. Ezeket az információkat táblázatban foglaltam össze. A fentiek alapján, a következő megállapításokat tettem:  A geotermikus beruházások szakaszolását a beruházás során elvégzendő feladatok tevékenységek alapján határoztam meg. Ez a szakaszolás összhangban van a geotermikus beruházás megvalósítását szabályozó törvényekkel.


95

 A szabályozásban ellentmondás nincs, és nincs olyan terület vagy tevékenység, amit ne fedne le a hatósági szabályozás.  Az egyes engedélykérelmek egymásra épülnek, egymás feltételeként jelennek meg a hatósági eljárási folyamatban. A folyamatábrán (1. sz ábra) az egyes engedélykérelmek sorrendje törvényileg szabályozott. Az ábrán sorrendben előbb lévő kérelmet előbb kell beadni, illetve a korábban megszerzett engedélyek birtokában lehet a következő engedélyezési eljárást elindítani.  A bonyolult, magas adminisztrációs költséggel járó, többlépcsős engedélyeztetési eljárások helyett, egyszerűbb hatósági eljárásra lenne szükség. Ehhez a megújuló energia felhasználását szabályozó törvényt kellene megalkotni, amely szabályozná és keretbe foglalná a megújuló energia beruházások létesítésének és működtetésének a feltételeit. Ezáltal az energiaszektor ezen szegmensében a beruházók, termelők és felhasználók kiszámítható átlátható jogi környezetben működhetnének. IRODALOM Törvények [1] 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról [2] 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról [3] 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól [4] 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról [5] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Kormányrendeletek [6] 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről [7] 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról [8] 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről [9] 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról [10] 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról [11] 320/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. [12] 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről [13] 54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról

96

Jenei Tünde

[14] 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról [15] 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről Cikkek [16] BÁNYAI O.: (2008): A geotermikus energia szabályozása Magyarországon. Közigazgatási Szemle, 2008 (2. évf.), 1, 91–97. [17] BÁNYAI O.: (2008): A geotermikus energia hatályos szabályozása Magyarországon. Energiagazdálkodás, 2008 (49. évf.), 3, 19–20. [18] KURUNCZI M.–JOÓ M.: (1998): Geotermikus energia hasznosítása a távhőszolgáltatásban. Energiagazdálkodás, 1998 (39 évf.), 7, 317–320. [19] POMÁZI CS.: (1993): Geotermikus energia hasznosítása a távfűtésben. – In: Magyar Energetika 1993. 6, 27-29 p [20] JENEI T.: (2009): Geotermikus projektek létesítésének jogi szabályozása. In: 15th „Building Services, Mechanical and Building Industry Days” GEOREN. International Conference 15–16 October 2009, Debrecen, Hungary (Szerk.: Kalmár F. és mtsai.) Proceedings, ISBN 978-963-473-313-3, 63–70 [21] JENEI T.: (2012): Analysis of the potential risks of geothermal investment, risk management tools. In: Creative Construction Conference 2012. International Conference 30 June–3 July 2012, Budapest, Hungary (Editors: Hajdu, M.– Skibniewski, M. J.). Proceedings, ISBN 978-963-269-297-5, 292–302.

HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK HELYE ÉS SZEREPE A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ GEOTERMIKUS BERUHÁZÁSOK FOLYAMATÁBAN

Recommend Documents