Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban
Vámos Ágnes (ELTE)
1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban Közoktatás • Fő/magkompetenciák – OECD • Kulcskompetenciák – DeSeCo • Kereszttantervi kompetenciák – PISA Felsőoktatás • Általános kompetenciák – Tuning
Értelmezési keretek • Személyiség – túlélés • Viselkedés – szociális • Problémamegoldás – értelmi • Szakterület – foglalkozás,
• Mit kell tudnia az embernek? • Mit kell tennie? • Hogyan oldja meg feladatot? • Mi a kontextus?
munka • Komplex értelmezés
Tanulási eredmények (Learning Outcomes)
2. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban • Akadémiai és a munkáltatói kimeneti elvárások
• Általános és szakmaspecifikus kompetenciák • Szinténként különböző kompetenciák
• Képzési területenkénti különbözőségek és azonosságok
Szakmai, szakmaspecifikus kompetenciák (példa szintek szerint) Átfogóan ismeri és érti a diszciplínában (elméleti munka vagy kutatás során) használatos technikákat és metodológiákat. Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a szakterületi módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására.
Általános kompetenciák I. Szakmai kompetenciák működésének alapozása és kísérése
II. Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció
Jellemzőjük a multifunkcionalitás és transzdiszciplináris jelleg; jól szervezettségük révén a téma-/tartalomspecifikus szakértelem alapjai
Kognitív képességek és stílusok, valamint az érzelmek generátorai; részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében
I. Szakmai kompetenciák működésének alapozása és kísérése
Problémaorientáció, kritikai gondolkodás
Szakmai szocializáció, önfejlődés
Társas, társadalmi kapcsolatok
Kommunikáció
Szakmai kompetenciák működésének alapozása és kísérése (példa szintek szerint) Képes az alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, szükség esetén önkritikus feltárására, korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.
Készen áll a tanulást támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.
II. Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció Környezet- és egészségtudatosság
Nemzeti önazonosság és európaiság
Aktív állampolgárság
Szakmaiság, etikai viszonyulás
Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció Képviseli az erőforrásokkal való gazdálkodás fontosságát, ebben tudatos és felelős.
Elfogadja az erőforrásokkal való jó gazdálkodás fontosságát.
3. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
Tanulási eredmények kompetenciák
KÉPZÉSI PROGRAM ‘ÉRTÉKE’
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban Általános kompetenciák
Külső és belső minőségértékelés Tanulási eredmények kompetenciák
KÉPZÉSI PROGRAM ‘ÉRTÉKE’
4. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban Tanulási eredmények EKKR
MKKR
Képzési területi leírások
Rendszerszabályozó Hálózat-integráló
Képzési program
Tematikák
Tanulásszabályozó ‘Tudás’-integráló
TERVEZÉSI és TANULÁSI FOLYAMAT •
•
•
Képzési programba ágyazottan • Szakmai szocializáció és identitás alakítása • Felelős értelmiségi lét megélése • Gyakorlóhelyek Szaktantárgyakba ágyazottan • Idegen nyelvű szakirodalom, IKT támogatás • Komplex, problémaalapú tanulási keret • Terepmunka Speciálisan erre fókuszáló tantárgyakban • Bevezetés a felsőoktatásba • Önkéntes szolgálat • Tudományetika
ÉRTÉKELÉSE PROBLEMATIKUS LEHET
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban KÉRDÉSEK, DILEMMÁK 1. Építkezhet a felsőoktatás általános kompetenciafejlesztése a közoktatásból érkezők kulcskompetenciájára? Hogyan tegye? 2. Ki, mikor és hogyan értékelje az általános kompetenciát? 3. Hogyan lehet validálni az általános kompetenciát?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
