Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár
Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19. importban pedig a 29. helyet foglalta el. o Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után (4,8%); importban a 11. helyen áll (3,1%). o Az áruforgalom 2008-ig növekvő tendenciát mutatott, 2008-ban meghaladta az 1 milliárd eurót. 2009-ben a Szerbiába irányuló magyar export értéke a világgazdasági válság hatására 34%-kal, importunké 5,3%-kal csökkent. 2010-ben az export ismételten növekvő tendenciát mutatott, de továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, míg importunk meghaladta a válság előtti értéket. o A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 25,6%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg 2011. január-októberben 15,7%-os növekedést (815,5 milló euró) mutatott az előző év azonos időszakához. o A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek. o Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.
Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok – működőtőke beruházások
o A 2000-2010. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; o A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); • Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: o OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); o Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; o Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; o Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; o Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; o Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióba
Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások értéke (M USD)
2000-2008.
2009.
2010.
2011. VIII.
353
23
22
23
Az együttműködés szervezeti háttere • 2001 – kamaránk gesztorságával megalakul az MKIK Magyar- Jugoszláv Tagozata • 2003 – Magyar –Szerb és Montenegrói Tagozat • 2006 – Magyar- Szerb Tagozat • 2009 – Magyar- Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, melynek Kamaránk is alapító tagja
Célok, feladatok • Két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése • Új üzleti kapcsolatok, új piaci lehetőségek feltárása • Harmadik piacokon való közös fellépés ösztönzése, elősegítése a meglévő előnyök kihasználásával
Széleskörű eszközrendszer a célok megvalósítására • Üzleti partnerközvetítés • B2B típusú üzleti találkozók szervezése • Magyar-szerb relációt érintő tematikus szemináriumok, konferenciák, workshopok szervezése • Szerbiai vásárokon, kiállításokon magyar vállalkozói részvétel erősítése
Kamaránk magyar-szerb projektjei • 2004 -2005 - Határmenti üzleti kapcsolatfejlesztés
kamarai támogatással (Phare CBC) • 2005-2006 -EU házhoz jön a Vajdaságban - Kikinda, Szabadka, Újvidék, Kanizsa, Belgrád, Pancsova – (GKM) • 2008 - EURINT projekt (Esély a Stabilitásra Közalapítvány) • 2011 – FRESC Projekt (IPA) • 2012 – SMEINT, Gate to Europe, JCoSEC (IPA)
Kamarai együttműködések Intenzív együttműködés a szerb kamarai rendszerrel: • Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara • Kikindai Regionális Gazdasági Kamara • Zrenjanini Regionális Gazdasági Kamara • Pancsovai Regionális Gazdasági Kamara • Vajdasági Gazdasági Kamara • Szerb Gazdasági Kamara
Projekt célkitűzések illeszkedése a CSMKIK prioritásaihoz Vállalkozásfejlesztés
Határmenti kapcsolatok erősítése
• A projekt eredményeként a vállalkozások közötti szinergia és gazdasági együttműködés erősödik
• A projekt eredményeként mind a magyar, mind a szerb vállalkozások határon átnyúló üzleti kapcsolatainak száma növekedni fog
Befektetés ösztönzés •A közlekedésfejlesztési stratégia megvalósítása révén javulnak a szállítmányozási feltételeket a vállalkozók részére, így várhatóan növekedni fog a befektetők száma a projekt térségben
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
