Harkai-tó (HUKN20020) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Harkai-tó (HUKN20020) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM …………. ………. számú példány

A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők:

A téma szakmai koordinátora:

A vállalkozó képviselője:

A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője:

Bevont területi felelős, adatszolgáltató:

Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, élelmiszeripari gépészmérnök, munkavédelmi- és környezetvédelmi szakmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs, munkaügyi szervező, angol nyelv és irodalom szakos tanár

Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, erdésztechnikus, okl. környezetmérnök Kiss Tamás Harkai-tó civil természetvédője

Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.

2

TARTALOMJEGYZÉK Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3.3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

3

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.

Környezeti adottságok

1.1.1 Éghajlati adottságok 1.1.2 Vízrajzi adottságok 1.1.3 Talajtani adottságok 1.2.

Természeti adottságok

1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.4 A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ágak szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1.

Mezőgazdaság

1.3.3.2.

Erdészet

1.3.3.3.

Vadgazdálkodás, halászat, horgászat

1.3.3.4.

Vízgazdálkodás

1.3.3.5.

Turizmus

1.3.3.6.

Ipar

1.3.3.7.

Infrastruktúra

1.3.3.8.

Egyéb

2. Felhasznált irodalom 3. Térképek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe sz. térkép: A KNPI és az ATIKÖVIZIG közös vízmegőrzési koncepciója 4

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő és védett növényfajok előfordulása 4. Mellékletek 1. számú melléklet: Veszélyeztető tényezők listája 2. számú melléklet: NATURA 2000 területek egységes kezelési előírásai 3. számú melléklet: NATURA 2000 fogalomtár 4. számú melléklet: A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások

Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok 5

illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormányrendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi (javaslattételi) részét képezi, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 6

275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik.

7

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Harkai-tó jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20020 1. 3. Kiterjedés 661,94 ha (2 önálló területegységből áll) 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus

Natura 2000 kód

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

1530

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

6410

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Közösségi jelentőségű növényfaj Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

4081

Közösségi jelentőségű állatfaj Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

1993

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

1188

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

1220

Vidra (Lutra lutra)

7140

Jelenlévő, de a kijelölés alapjául nem szolgáló faj 1157 Réti csík (Misgurnus fossilis)

Madárvédelmi terület Nincs. 1. 5. Érintett települések Harkakötöny, Kiskunhalas

8

1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Ex- lege védett terület: A Harkai-tó területéből a szikes tónak megfelelő élőhelyek a természetvédelmi törvény 23. §. (2) bekezdése értelmében ex-lege (szikes tó) védettnek minősülnek Országos Ökológiai Hálózat: A terület legnagyobb arányban magterületként (90%) és elenyé- sző részben ökológia folyosóként (3%) azonosított.(A terület 7%-a nem tartozik bele az Országos Ökológiai Hálózatba.) 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A tervezési területre vonatkozó tervek Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest K ö r z e t i Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét

Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata Településrendezési tervek: Harkakötöny: Harkakötöny Község 17/2005. (XI.30.) Ök. rendelete a Településrendezési Tervről és a Helyi Építési Szabályzatról. (az Ök. rendelet a 63/2005. (XI. 29.) Kt. határozattal lett jóváhagyva) Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Képviselő-Testületének 8/2001. (III.1.) Ktr. számú rendelete Kiskunhalas Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról (utolsó módosítása a 20/2013. (IX.27.) Önkormányzati rendelettel történt) 9

A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

-

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

− A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény − Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény −

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet − A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet

− Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet − A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet − A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet − A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet 1

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet − A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A területet érintő legfontosabb veszélyeztető tényező a kiskunsági térségben közismerten meghatározó tájléptékű kiszáradás következtében a vizes élőhelyek beszűkülése. A csatornák túlzottan mély medre, valamint a nem megfelelő vízkormányzás miatt a terület továbbra is folyamatosan szárazodik, ugyanakkor a szintén nem megfelelő vízkormányzási stratégia miatt időről időre megkérdőjelezhető minőségűre tisztított szennyvízzel terhelt víz jut ki a Dong-ér főcsatornából a környező alacsonyabban fekvő gyepekre. Amíg a csatorna vizének minősége nem garantált, addig ez a fajta vízutánpótlás biztonságosságát ki kell vizsgálni. A gyepeken térben és időben túlzott mértékben alkalmazott villanypásztoros szarvasmarhatartás, a gyepek a túlzott mértékű legelése, taposása és trágyázása révén veszélyezteti a jelölő élőhelynek minősülő gyepek állapotát. Nagy léptékű a gyepterületek felszántásából adódó területvesztés is. A terület egészét nézve az idegenhonos invazív fajok jelenléte egyelőre nem jelentős. A selyemkóró (Asclepias syriaca) elsősorban a száraz gyepeket, homoki sztyepréteket veszélyezteti. A Natura 2000-es terület legészakiabb részén, valamint a Dongéri-főcsatorna gátján is fellelhetők néhány töves állományai. A halastavak vízkormányzási stratégiája, miszerint a víztartaléknak minősülő nyugati tóegység víztömegét június folyamán átemelik a keleti tóegységbe vízutánpótlás céljából, jobb megoldás hiányában szükséges rossznak minősül, mely veszélyezteti több jelölő és nem jelölő, de védett faj egyedeinek szaporodását. A kiterjedésében és lokalitásában szabályozatlan nádaratás veszélyezteti több jelölő és nem jelölő, de védett faj egyedinek élőhelyét és ez által szaporodását. Továbbá a nádválogatásra, vagy deponálásra rosszul megválasztott területek veszélyeztetik az adott élőhelyet, valamint több védett növényfajt. Veszélyeztető tényezők

Kód

Leírás

A02.03

gyepterület átalakítása szántóvá

Jelentősége (H Érintett = magas, M = terület közepes, L = nagysága kis (%) jelentőségű)

H

2

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

Jelölő élőhelyek tönkre tétele, területük csökkentése

1

A03.01

intenzív, vagy intenzívebb kaszálás

M

20

A jelölő élőhelyek túlzott kaszálásából adodóan az élőhelyek eljellegtelenednek és átalakulának jellegtelen száraz gyeppé

intenzív A04.01.01 szarvasmarhalegeltetés

H

10

Az 1530* Pannon szikesek jelölő élőhelyen az időben és térben túlzott mértékben koncentrált szarvasmarha tartásból adódóan a gyepszerkezet kedvezőtlen irányba változik

A04.01.02

intenzív birkalegeltetés

H

10

6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyek átalakulnak, ezáltal kiterjedésük csökken

B01.02

beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal

L

0,05

Az 1530* Pannon szikesek, valamint a 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyek kiterjedésének csökkenése

2

A területen elhelyezkedő 4 olajkút esetleges üzembe helyezése esetén a rendszerre csatlakozás, valamint a a termelés megindításához szükséges földmunkálatok veszélyeztethetik az összes jelölő faj és élőhely állapotát

C02.02

kitermelő fúrás

L

E03.04

egyéb hulladék

L

0,05

A szerves és zöld hulladék elhelyezése lokálisan veszélyezteti a 6410 kékperjés láprétek állapotát területük csökkenésével és fajkészletük gyomosodásával.

E05

anyagraktár

M

1

Agyagkitermelésből, nádaratásból származó válogató helyek és deponálók kialakítása jelölő élőhelyeken

L

0,05

A jelölő élőhelynek minősülő gyepeken a vaddisznók túrásával a gyepszerkezet megváltozik, gyomosodik

20

A különböző mértékben tisztított szennyvizet is tartalmazó Dongér főcsatorna vize a halastavak feltöltésekor alkalmazott duzzasztás, valamint a csatornán levő műtárgyak (átereszek, zsilipek)nem megfelelő kezelése miatt rendsze kiárad a környező gyepekre, ezálta a 6410 Kékperjés láprétek jelölő élőhely vélhetően szennyező anyagokkal terhelődik

vadak károkozása F03.01.01 (túltartott vadállomány)

H01.02

kiöntés miatti felszíni vízszennyezés

M

1

I01

J01.01

J02.03.

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

leégés

csatornázás és vízelvezetés

J02.05.02

belvízviszonyok megváltoztatása

J02.10

vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból

J02.11.01

üledék kotrása, eltávolítása

M

L

H

H

M

M

20

6260* Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyet a gyepszerkezet átalakításával veszélyezteti a selyemkóró (Asclepias syriaca)

15

A nádas leégése során jelölő (vidra, vöröshasú unka, dunai gőte), és nem jelölő, de védett állatfajok (madarak) és azok életterei pusztulhatnak el.

30

A mocsarak lecsapolására kialakított csatornák csapadékos időben ma is elvezetik a területről a vizet, így szárító hatásuk miatt veszélyeztetik a vízhez kötődő jelölő élőhelyek (6410 Kékperjés láprétek; 6440 ártéri mocsárrétek; 7230 zsombéksásosok), valamint növény(kisfészkű aszat) és állatfajok (vidra, vöröshasú unka, tarajos gőte) fennmaradását

30

A csatornázások, valamint a vízi műtárgyak nem megfelelő karbantartása miatt a belvízviszonyok jelentősen eltérnek a természetestől, instabilitásukkal veszélyeztetik a vízhez kötődő jelölő élőhelyek (6410 Kékperjés láprétek; 6440 ártéri mocsárrétek; 7230 zsombéksásosok) állapotát

2

A csatornák kotrása során a teljes mederszélességű kotrás jelentős negatív hatást gyakorol mocsári teknős élőhelyére

2

A csatornák kotrása során a teljes mederszélességű kotrás jelentős negatív hatást gyakorol mocsári teknős élőhelyére

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi rendeltetése

célkitűzés,

a

terület

Célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó 1

gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (1530 pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása – így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása – révén. A Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetések mérséklésével és megszüntetésével, a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával. Az Emys orbicularis (mocsári teknős), vöröshasú unka (Bombina bombina) és dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a migrációt akadályozó hatások csökkentésével, vonalas vízi létesítmények megfelelő kezelésével, karbantartásával, az alkalmas táplálkozóés szaporodóhelyek mennyiségének növelésével.

1

3.2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása – művelési ághoz kötötten – élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható.

A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók:

1. Fenntartási előírások 1

A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3.Egyéb javaslatok A Natura területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik:

1

KE1 – Szántó kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód SZ49

Megnevezés Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód SZ16 SZ51 SZ52 SZ54 SZ55 SZ67

SZ68

Megnevezés A parcella szélein legalább 20 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

Fenntartási javaslat a vizes élőhelyek és ahhoz kötődő jelülő növény- és állatfajok védelme érdekében gyűjtött, könnyen betartható javaslat. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

Természetvédelmi szempontból az élőhelyeknek nem nevezhető intenzíven és extenzíven használt mezőgazdasági területek arányának csökkentése indokolt, mivel fontos, jelölő élőhelyek közé ékelődve, azok rovására lettek kialakítva. Elsősorban azon szántóterületek visszagyepesítése indokolt, melyek jelenleg is legelő művelési ágban vannak. Az eredeti élőhelyek propagulum forrásai adottak a visszagyepesítésre, így sikeres élőhelyrekonstrukciókat lehet végrehajtani ezeken a területeken. Visszagyepesítéskor a gyep szerkezeti kialakulásáig, megerősödéséig a legeltetés nem ajánlott. Kaszálással szükséges a területek fenntartása. A szántóként fenntartott területek évről-évre történő területfoglalásának megakadályozása érdekében a területek sarokpontjait egyértelmű, jól látható, de tájba illő módon jelölni javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat

1

(6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés őshonos állománnyal, vagy nem inváziós fafaj 2-3 őshonos elegyítéssel támogatható.

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Gyeptelepítés utáni fás legelő támogatható.

1

KE2 – Halastó kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / U9m – Mesterséges állóvizek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V37 A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V62 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. V63 Élőhely-rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

A halastavak, mint a Natura 2000-es terület, mint a térség egyetlen jelentős vízfelülete, meghatározó szerepet tölt be a vízhez kötődő élőhelyek és fajok térségi fennmaradásában. Erre való tekintettel a halastavak kezelésében természetszerű gazdálkodás ajánlott. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Kisebb, kezeletlen időszakos vagy állandó vízállású élőhelyek (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata

A Harka-tó madárvilágát bemutatandó, az évezredforduló táján egy tanösvényt alakítottak ki a tó körül, mely többek között a középgáton haladt keresztül. Ez a tanösvény a karbantartás hiányában teljesen lepusztult, a táblák egy része összedőlt, másik részük még áll, de alig olvasható. Nagyobb probléma viszont, hogy a tanösvény fő célja, a tavak bemutatása nem, vagy csak nehezen oldható meg, a középgát látogathatóságának korlátozása miatt. A térségben egyedülálló és különleges természeti értéket képviselő, valóban gazdag madárvilággal rendelkező Harka-tóra érdemes lenne újból kiépíteni egy színvonalas tanösvényt, mely a környező települések környezeti neveléséhez minden bizonnyal sokat tudna adni. A tanösvény kialakítása pályázati forrásokból, fenntartása pedig az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez kötelező 50 óra közösségi szolgálat keretében kooperálva a környező középiskolákkal minden bizonnyal megoldható lenne. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns.

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns.

1

KE3 – Nádas kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V62 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. V50 A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. V53 A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. V56 A nádaratás csak fagyott talajon végezhető.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

A nádasokra gyűjtött kezelési előírási javaslatok elsősorban a vízmegőrzés, élőhely jellegének megőrzését szolgálja a vízhez kötődő jelölő fajok, elsősorban a vöröshasú unka, dunai tarajos gőte és zavartalan nádasokban rejtőzködő vidra számára. Vízi szervezetekre veszélyes anyagok a táplálékláncba kerülve veszélyeztetné ezen fajok állományát. A hagyásfoltok kialakításával, a nádasok felszínének kíméletével a jelölő kétéltűfajok zavartalan telelőhelye, vidra élőhelye biztosítható. Elsőssorban a halastavaktól északra elterülő kiterjedt nádasokra vonatkozóan mind vízmegőrzési, mind nádgazdálkodási, mind pedig természetvédelmi szempontból, egy optimális vízszintet biztosítani kell a meglévő nádasok alatt. Ehhez a területen természetes úton összegyülemlő vizek megtartása mindenképp kívánatos. A területről a csapadékvizeket elvezető árkok, csatornák és azok műtárgyainak karbantartására, a jelenleginél szabályozottabb keretek között, nagyobb hangsúlyt kell fektetni. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

Minden vízmegőrzésre irányuló fejlesztés kívánatos a területen, náddepózás, szállítás útvonalát a jelölő élőhelyek és fajok védelme érdekében javasolt előzetesen egyeztetni. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata

(6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos.

2

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés nem támogatható.

2

KE4 – Zsombéksásos kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek / B4 – Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY18 Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. V59 A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

A zsombéksásos állomány jelentős mértékben elnádasodott, ami a területre jellemző általános szárazodásnak tudható be. Az eredeti jelölő élőhely természetességének növelés cél, melyet a nád visszaszorítása mellett elsősorban a zsombékos alatti vízszint szabályozásával kell elérni. A nádgazdálkodás a területen korlátozott mértékben, az élőhely-rekonstrukciós célok figyelembe vétele mellett, az illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztet kivitelezhető. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

A vízszint olyan optimális szintre kell beállítani, ahol a zsombékoknak csak a felső, hajtást hozó része áll ki a vízből. Ezt a vízszintet az év lehető legnagyobb részében kívánatos lenne biztosítani. A területre összegyűlő csapadék elvezetését meg kell szüntetni, elsősorban a meglevő csatornában a vízvisszatartással. A nádas visszaszorítását nádaratással is kívánatos lenne elősegíteni, oly módon, hogy fagyott talajon a nádat a zsombékokra tekintettel, a lehető legkisebb taposás mellett kézi erővel kell learatni, és elszállítani a területről, majd szarvasmarhával, vagy bivallyal a friss hajtásokat kilegeltetni. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata

(6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos.

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés nem támogatható.

2

KE5 – Cickórós gyep kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. 1530* Pannon szikesek / F1b – Cickórós puszták (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY01 Felülvetés nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY18 Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY60 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. GY88 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

A cickórós puszták kiterjedése a jelenlegi tervezési területen a jelölő szikes élőhely egyik fontos eleme, amely területi arányának fenntartása kifejezetten kívánatos. A cickórós puszták fenntartása szempontjából is legfontosabb a szikes tavakra jellemző szezonális, asztatikus jellegű vízborítás biztosítása a lehetőségekhez képest megfelelő mennyiségű és 2

minőségű vízkészlet természetszerű helyben történő megőrzésével, amellyel biztosítható a cickórós puszták fennmaradásához szükséges felszín közeli talajvízszint. Ez elsősorban a helyi vízgyűjtőről lenne indokolt biztosítani. Ennek érdekében a meglévő csatornahálózatot indokolt elzárni. A száraz vegetációs periódusok azt eredményezik, hogy hosszútávon az élőhely jelentősen sérül, degradálódik, melynek egyenes következménye lehet a jelenlegi igénybe vétel mellett, hogy az élőhely átalakul, megszűnik. Az átalakulási folyamat kedvezőtlen mivel a degradáltságot jelentő jellegtelen üde gyep élőhely irányba mutató átalakulás várható. Az érintett cickórós pusztákat jelenleg, elsősorban szarvasmarha-legeltetéssel hasznosítják. A legeltetést április 15. és november 30. között lehet végezni. A legeltetés során ügyelni kell, hogy a meghatározott számos állat mennyisége ne haladja meg az előírtakat. Az élőhely túllegeltetése kerülendő. Amennyiben a pásztoroló legeltetés nem megoldható, a villanypásztoros elkerítés is alkalmazható azzal a kikötéssel, hogy a villanypásztorral elkerített területnek kellően nagyméretűnek lennie. A legeltetést a költési időmegkezdése előtt célszerű megkezdeni, hogy a területen megjelenő állatok a már meglévő fészkekben kárt ne tehessenek. Azokon a területrészeken, ahol a legeltetés nem kivitelezhető, a vízviszonyoktól függően csakis száraz állapotban kaszálással is kezelhetők a szikes rétek. Kaszálás esetén legalább 8 cm-es fűtarlót kell hagyni, és a kezelési egység legalább 10-15%-át évente változó elhelyezkedésben ki kell hagyni a kaszálásból. A felbálázott fűtermést a területről haladéktalanul el kell szállítani. A legeltetéssel kezelt réteken a vegetáció alakulásától függően alkalmi tisztítókaszálás is szükségessé válhat. Tisztítókaszálás esetén legalább 8 cm-es fűtarlót kell hagyni, és a kezelési egység legalább 10-15%-át évente változó elhelyezkedésben ki kell hagyni a kaszálásból. Ezt a legszárazabb periódusban augusztus–szeptember időszakában szabad elvégezni. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

A cickórós élőhelyek kaszálása helyett a legeltetés a preferált kezelési módszer, ha csak lehet, illetve a kaszálással érintett területrészeken, melyeken nem biztosítható a legeltetés, ott nagyobb hagyásfoltok meghagyásával csökkenthető az aszályos évek szárító hatása, illetve ezen foltok kijelölésénél a jelölő fajok, illetve más védett, fokozottan védett fajok védelme érdekében kerülne előzetesen kijelölésre. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata

A legelő vagy kaszáló művelési ágban levő, de ténylegesen szántóként használt területek visszagyepesítését haladéktalanul meg kell oldani elsősorban helyi fűmagkeverék és lucerna együttes vetésével, majd a területek 3 évig tartó felhagyásával. Ez után el lehet kezdeni a terület legeltetését. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható.

2

KE6 – Egyéb gyep kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / B3 – Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak 2. - / B5 – Nem zsombékoló magassásrétek 3. - / B6 – Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak 4. 6410 Kékperjés láprétek / D2 – Kékperjés rétek 5. 6440 Ártéri mocsárrétek / D34 – Mocsárrétek 6. 1530* Pannon szikesek / F2 – Szikes rétek 7. 1530* Pannon szikesek / F4 – Üde mézpázsitos szikfokok 8. 1530* Pannon szikesek / F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete 9. 6260* Pannon homoki gyepek / H5b – Homoki sztyeprétek 10. - / OB – Jellegtelen üde gyepek 11. - / OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 12. - / P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések 13. - / RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok 14. - / S2 – Nemesnyárasok 15. - / S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai 16. - / S7 – Nem őshonos fajú ültetett facsoportok, erdősávok és fasorok 17. - / T8 – Extenzív szőlők és gyümölcsösök (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY01 Felülvetés nem megengedett. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY33 A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

2

GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY92 A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY110 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY60 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY70 Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). GY88 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. GY89 10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása

Az élőhely kezelési szükségletének az extenzív gyepgazdálkodási módszerek közül leginkább a legeltetés felel meg. A vegetáció szukcessziójából eredő szerves anyag eltávolításának lehetséges módszere a kaszálás is, viszont ez élővilágvédelmi szempontból kevésbé természetszerű beavatkozás, továbbá a nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás jelentős károkat okozhat az élővilágban. Az idő és térbeli korlátozásokat ezeknek a károknak a minimalizálása érdekében határoztuk meg. A kezelési egységben található valamennyi élőhelytípust óvni kell a túlhasznosítástól, ez alól még a kevésbé természetes élőhelyek sem kivételek (OB, OC). A legeltetést helyettesítő kaszálás nem érintheti a teljes területet (mozaikolás). A legelő állat fajtáját és mennyiségét be kell tartani. Az éves csapadékviszonyok a legeltetés intenzitását erősen befolyásolják, ezért a legeltetés mértékénél ezzel az értékkel is számolni kell. A kezelési egység jelölő és természetes 2

élőhelyeit érintő beavatkozások nem lehetnek degradáló jellegűek (pl: túllegeltetés, túlkaszálás), a kevésbé természetes élőhelyek hasznosítása csak az élőhely javítását szolgálhatja. A kezelési egységben a víz visszatartását minden eszközzel meg kell valósítani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

(5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata

Szikes rétek: A szikes gyepterületeken foltszerűen terjeszkedik a nád. A levágott nádat a területről feltétlen el kell szállítani. Ennél a jelölő élőhelynél nem szükséges 10% nádat lábon hagyni, sőt törekedni kell a nád terjeszkedésének megállítására. Elsősorban a legeltetéssel, valamint a kaszálással. Amennyiben lehetővé teszik a viszonyok (magasabb vízállás, fészekmentes állapot), úgy korai, vegetáció alatti nádvágással célszerű a nádas visszaszorítása. Kékperjések, mocsárrétek: A terület egykor feltehetően jóval nagyobb kiterjedésű kékperjés területei mára oly mértékben kiszáradtak, elsztyeppesedtek, átalakulták más jellegű (D34, F1b, OC, OB) élőhelyekké, hogy jó állapotú, kékperje dominálta állományokat már csak nyomokban, néhány 100 négyzetméteres foltban találunk a terület középső részén. Állományaik kiszáradtak, karakterfajokban szegényesek, szikes fajokkal töltődnek, átmenetet mutatnak a szikes rétek és a cickórósok felé, így a lokális kezelés elsősorban a vízvisszatartás, valamint a vízutánpótlás irányába kell, hogy hasson. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható. KE7 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S2 Nemesnyárasok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E08

Rakodó, depónia, kialakításának szigorú területi korlátozása (közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt)

E24

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében)

VA03

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9.§ c)pont) létesítése tilos (EKV41)

2

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E58 Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. E59 E70

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

E73

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való felújítás során az erdőrészlet bekerítése a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos erdőállomány kialakítása felújítás során. A felújítás mesterséges felújítással, teljes talaj-előkészítéssel is történhet. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat 2

Őshonos állomány kialakítása.

2

Kezelést nem igénylő élőhelyek KE8 – Infrastruktúrák (1) Érintett élőhelyek 1. - / OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet 2. - / OG – Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet 3. - / U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók 4. - / U8m – Csatornák 5. - / U10 – Tanyák, családi gazdaságok 6. - / U11 – Úthálózat

Ezek az élőhelyek sem mezőgazdasági, sem természetvédelmi kezelést nem igényelnek a csatornákon kívül, de ezeken a területeken is mindenféle fejlesztés, beruházás kapcsán törekedni kell a tájba illő kivitelezési megoldásokra. A területen található 4 db MOL termelő olajkút és nagynyomású MOL kőolajvezeték, melyek üzemeltetése kapcsán a lehető legkörültekintőbben, az illetékes természetvédelmi hatósággal közreműködve, kell eljárni. A MOL nagynyomású kőolajvezeték 13-13 m-es biztonsági sávjában üzemeltetéskor évente egy-két alkalommal kaszálás és szükség esetén szárzúzás történik nyomvonal karbantartás kapcsán. A területen megtalálható fúrási iszapgödrök feltárása és rekultivációja egyelőre folyamatban van. 3. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés A területeket érintő legfontosabb élőhely fejlesztési beavatkozásnak a vízhiányból fakadó károk csökkentése, illetve a vízutánpótlás kell, hogy legyen. A Harkai-tó mederben és meder körüli magasabb fekvésű degradált területek helyreállítása a feladat. Ezek közül legjelentősebb a benne lévő és a környező szántóterületek visszagyepesítése. A visszagyepesítést el lehet végezni közvetlenül a környező természetszerű gyepterületekről betakarítható fűmagkeverék telepítésével, vagy lucernatelepítéssel amelynek kiöregedési folyamata során megfelelő propagulumforrás esetén fokozatosan települnek be a termőhelyre jellemző növényfajok. A tervezési terület roncsolt, degradált részein a nem jelölő élőhelyekhez kötődő tájidegen növényfajokkal kapcsolatos rehabilitációs beavatkozások is szükségesek a Natura 2000 célokkal összhangban: Selyemkóró (Asclepias syriaca) – Szerencsére elmondható, hogy nagy, összefüggő állományai nincsenek jelen a tervezési területen, ennek ellenére fontos, hogy a terjeszkedésének gátat vessünk. Nem szabad megvárni, hogy nagyobb állományai alakuljanak ki. Sajnos a szél útján kiválóan terjed, így nagyobb távolságból is érkezhetnek majd magforrások. Állandó legeltetéssel és évente többszöri virágzásban történő kaszálással, szükség esetén egyedei vegyszeres kezeléssel szorítható vissza állományai.

3

Vízgazdálkodás és javaslat a vízkezelésre A terület felszíni vizei a Harkai-tó illetve ettől északi irányba húzódó Dong-ér és mellékágai. A Dong-érben a terepi munka teljes időtartama alatt jelen volt nyílt vízborítás, azonban minősége erősen kifogásolható volt, mivel a csatorna szennyvízbetáplálást is kap. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok alapján látható, hogy a Dong-ér hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemel. Amennyiben a csatorna üzemeltetése a jelenlegi módon és gyakorlat mellett zajlik, úgy véleményünk szerint nem tartható fent a csatlakozó nedves élőhelyek korábban jellemző ökológiai állapota és további szárazodással és a vegatáció degradációjával kell számolni. A Dong-ér medre viszonylag mély, ezért a tőle északra található területekre jutó csapadékvizet is elviszi. Ez különösen száraz időszakban jelent gondot. A Dong-ér mély medrének részleges feltöltése kedvezően befolyásolhatja a tőle északra fekvő jelenleg igen száraz kékperjés láprét foltok jelenleg kedvezőtlen állapotát. A kékperjés lápréteken még jelen vannak a láprétek fontos jelölő fajai. A tömegesebb lápréti fajok feltehetően jelentős mennyiségű propagulum-készlettel rendelkezhetnek a talajban így többletvíz bejutása mellett a láprétek regenerálódása viszonylag gyors lehet. A Harkaitóban nagyobb szabad vízfelszín borítás jellemző volt az egész vizsgálati periódusban. A Harkai-tó hatása csak a közvetlen környezetében, főként a déli oldalon elhelyezkedő kisebb-nagyobb kiterjedésű gyepterületeken érződhet. Vízhatást igénylő, érintett jelölő élőhelyek és fajok: A) Az Akadémiai-csatorna torkolata fölötti Dong-ér hatásterületén: 6410 (kékperjés láprét) indikátorállományok térszintje 117,5-118,0 mBf; elméleti vízigény II-V: 0,1-0,4 m felszíni vízborítás, de legalább víztelített feltalaj, VII: -1,6 m-nél magasabb talajvíz; éves minimum: -2,2 m-nél magasabb talajvíz. B) Az Akadémiai-csatorna alatti Dong-ér hatásterületén: 6410 (kékperjés láprét) indikátorállományok térszintje 117,1-117,7 mBf; elméleti vízigény II-V: 0,1-0,4 m felszíni vízborítás, de legalább víztelített feltalaj, VII: -1,6 m-nél magasabb talajvíz; éves minimum: -2,2 m-nél magasabb talajvíz. Javaslat a csatorna vízjogi üzemeltetési engedélyének felülvizsgálatához: A) A 61+360 tiltós műtárgynál II-V: 117,8 mBf-ig vízmegőrzés; VI-I: 117,2 mBf-ig vízmegőrzés (tekintettel a 117,0-117,5 mBf közötti, ex lege védett mocsarakra). B) A 60+584 zsilipnél II-V: 117,8 mBf-ig vízmegőrzés; VI-I: 117,2 mBf-ig vízmegőrzés (tekintettel a 117,0-117,5 mBf közötti, ex lege védett mocsarakra). C) Az 58+577 tiltós áteresznél II-V: 117,4 mBf-ig vízmegőrzés; VI-I: 116,8 mBf-ig vízmegőrzés D) Betorkolló, vízjogi engedély nélküli árkokból vízbefogadás ne történjen, Natura 2000 területet lecsapoló szerepük elzárással legyen megszüntetve. E) Az általános karbantartási javaslatok alkalmazandók. Kotorni csak akkor lehet a csatornát a Natura 2000 területen belül, ha egyértelműen, dokumentáltan igazolt, hogy az egyéb típusú karbantartás (hínárkaszálás, nádkaszálás) nem elégíti ki a jogos, nem természetvédelmi igényeket. Dong-ér csatornakarbantartási javaslatok: Csatornák karbantartásakor a hínárkaszálást, nádvágást szükséges előnyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. Előbbiek évente többször is végezhetők, az engedélyezett időszakon belül. Kotrásos karbantartás esetén elsősorban félszelvényű kotrást kell végezni. Az érintetlenül hagyott oldalt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. 3

A csatornaszelvényben oldalirányú kiöblösödések kialakítására kell törekedni, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni. Ezek menedékterületként szolgálhatnak a kotrás által hátrányosan érintett élőlények számára. A kotrásos karbantartás augusztus 1. és október 15. között történjék, mert ez zavarja legkevésbé az élőlények szaporodását, illetve a téli telelést. A természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetve, indokolt esetben július 1-től október 30-ig terjeszthető ki a karbantartási időszak. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet. A meder növénytelenítése (a parti sávot és a csatorna nádszegélyét nem érintő hínárkaszálás) június 15. és február 15. között, a parti sáv rendezése július 15. és február 15. közötti időszakban történjen. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A jelölő kétéltű- és hüllő fajok kedvező természetvédelmi helyzetét, illetve populációjuk fejlesztését az élőhelyeknél részletezett fenntartási és rehabilitációs feladatok végrehajtása csak részben biztosítja, mivel a mélyebb fekvésű és egykor nyílt víztérrel rendelkező, ma már zömében zárt élőhelyekre esik az életterük. A Harkai-tó Natura 2000 területnek a nádasok nem jelölő élőhelyei, viszont a vízutánpótlással érintett jelölő élőhelyek érdekében végrehajtott részleges feltöltési beavatkozások más élőhelyekre is pozitív hatást gyakorolnak, és a jelölő kétéltű és hüllőfajok megtalálják az életfeltételeiket a fent nevezett élőhelyeken. A kisfészkű aszat állományainak fennmaradása és növelése érdekében fokozottan ügyelni kell kaszáláskor az évenkénti hagyásfoltok szakmailag indokolt kijelölésére és visszahagyására. 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintű monitorozás Valamennyi jelölő állatfaj monitorozása indokolt különös tekintettel arra, hogy a kezelésben jelentős változások várhatók, illetve rehabilitációs beavatkozások is tervben vannak. A hal és kétéltű- és hüllő fajok állományáról a jelöléskor és a tervkészítéskor egyaránt csak hozzávetőleges becsült adatok álltak rendelkezésre, ezért az érintett 4 jelölőfaj (Misgurnus fossilis, Bombina bombina, Triturus dobrogicus, Emys orbicularis) állományviszonyait alapállapot szinten reprezentatív mintavételeken alapuló becsléssel meg kell határozni. Ezt követően az NBmR és Natura 2000 monitorozási protokoll módszertani javaslatai szerint reprezentatív mintavételekkel legalább 6 évente célszerű megismételni, de a szélsőségesen száraz, vagy vizes esztendőkben a kiugró populációs csúcsokat is célszerű rögzíteni. A jelölő kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) vizsgálatát NBmR protokoll szerint érdemes elvégezni. Fontos szempont lenne, kontrollparcellák kialakításával legalább 6 éven keresztül vizsgálni az állomány alakulását az intenzíven kaszált, legeltetett, valamint a kontrollparcella területeken. 3. 2. 4. 2. Közösség szintű monitorozás 3

A növénytársulások közül a két legveszélyeztetettebb élőhely a kékperjés rétek és a mocsárrétek, amelyek reprezentatív cönológiai felvételezése javasolt legalább 6 évente az élőhely térképezéssel egyidejűleg, vizsgálva az élőhelyi határok dinamikus változását. A többi élőhely monitorozásánál, melyet 6 évenként fontos megismételni, kiemelten vizsgálni kell a mezőgazdasági élőhelyek hatásait a szegélyzónákban, valamint a megkezdett gyeprekonstrukciós beavatkozások hatásait. Továbbá a beavatkozások, melyek az élőhely fejlesztése érdekében valósulnak meg szintén csak a monitorozás által lesznek kézzel foghatóak. 3.2.3.3. Élőhely szintű monitorozás A mocsári és szikes élőhelyek jellegükből kifolyólag viszonylag dinamikusan változnak a szélsőségesen változó vízviszonyoktól függően, ezért az egyes évek között igen jelentős különbségek lehetnek. Az Á-NÉR szerinti élőhely térképezéssel legalább a fő élőhely kategóriák szerinti folthatárok változását lehetőleg távérzékelési háttéradatbázis segítségével 6 évente célszerű megismételni, de a szélsőségesen száraz, vagy vizes esztendőkben a változásokat időközben is célszerű rögzíteni. Részletes Á-NÉR szerinti térképezést minimum 6 évente javasolt végezni. 3.2.3.4. Területkezelések hatásainak monitorozása A fenntartási feladatok közül a legjelentősebb hatást a vízviszonyok változása a fokozott legeltetés, valamint a halgazdálkodás fogja gyakorolni, amelyek a teljes területre kiterjedően hatnak. A vízviszonyok alakulását indokolt monitorozni, mivel jelenleg a terület nem rendelkezik talajvízkúttal. A monitoringot érdemes lenne telepített vízmérce (vízmércék) havi egy alkalommal történő leolvasásával végrehajtani szakmailag indokolt helyen vagy helyeken, főként csatornák műtárgyainál, való vízmérce telepítésével. A legeltetés és a vízviszonyok együttes hatásaira vonatkozóan az Á-NÉR szerint élőhely térkép fog átfogó tájékoztatást adni. Mivel előre láthatóan jelentős változások lesznek, ezért a legeltetés hatását külön lenne célszerű vizsgálni a legeléssel érintett főbb élőhelyeken telepített legalább 10x10 m-es kizárásos kontrollparcellákban és a legeltetésnek kitett területeken a vegetációszerkezet alakulásának egyidejű nyomon követésével. 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (Á-NER) szinten történt. Az előírások egy része a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthető, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új előírások. A harmonizált előírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (Á-NÉR 3

szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élőhelyekhez lettek az előírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelező” és “ választható”. Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható előírások A választható előírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 4. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. 3

rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező, mely gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38.§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38.§. alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Megjelent 2012-tól a Natura 2000 erdőterületek támogatása is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelettel. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelő beruházások Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.

3

3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az előbbi rendeletekben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 területen kötelező. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban még szántó, nádas, halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhely-védelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebből adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségből eredő specialitás, mely megfelelően képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenően a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak előkészíteni, és szakmailag megfelelően alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintű: a jelenlegi állapot szinten tartását célzó előírások meghatározása a jelenlegi állapot jobbítását célzó előírások meghatározása élőhely rekonstrukciós irányok meghatározása Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élőhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások javasolt területi rendszere A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élőhely, illetve az élőhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölő élőhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölő növény és állatfaj esetében is élőhely szintű azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élőhely típust is érinthet. Mind az adatgyűjtés, mind a monitoring élőhely szinten értelmezhető. 3

A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élőhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban előfordulhat olyan élőhely-folt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentősége a földhasználati előírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati előírások tartoznak: Kötelező előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely rehabilitációs/ élőhely fejlesztési előírások A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer működésére, mely a hasznosított mezőgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minősülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetően határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelező szint Ezek azok a javasolt előírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38.§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés, valamint többlet- költség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintű fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38.§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelező szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelező érvényű. Önkéntes szint A második előírás szint már a területek természeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az előírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 3

A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális előírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölő fajok és élőhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérő célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati előírásokat.

Komplex élőhely rehabilitációs/élőhely fejlesztési előírások A harmadik típusú előírások az önkéntes szinten belül megjelenő speciális előírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentősebb változást jelentik. Olyan terület, tájhasználat-váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetően az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintű definiálását szolgálják.

3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ajánlott/elvárt előírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő-környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Komplex élőhely fejlesztési előírások Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezőgazdasági földterület első erdősítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetősége is adott. Ezt azonban 3

csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában működő példákat – akkreditált szakértők bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat.

3.3.3. Egyéb Konkrét javaslatok a támogatásokra és bővülésükre az adott NATURA 2000 területen: Jelenlegi NATURA 2000 támogatási elemek művelési áganként: • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Javaslatok a támogatások átalakítására és bővítésére: • A jelenlegi támogatási szabályok felülvizsgálata, meglévő támogatási összegek közelítése az EU-s szinthez, • A gyepterületen a nem termelő beruházások támogatásának folytatása és bővítése, • Differenciált gyeptámogatás élőhely-specifikusan és földhasználatonként meghatározva, így fás legelők kialakításának támogatása, inváziós fajok elleni védekezés többlettámogatása, további speciális fajvédelmi többlettámogatások korlátozások miatt, • Szántó, nádas, halastó, fásított terület művelési ágú támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése, • Nem termelő beruházások támogatásának kidolgozása és bevezetése erdő művelési ágú területen, így pl. madárvédelmi berendezések kihelyezése, odvas fák lábon hagyása, ritka és őshonos cserjék megőrzése, vadgyümölcsök, idős faés cserje egyedeinek visszahagyása, fészket tartó fák visszahagyása, • Nem őshonos erdőállományok fafaj cserés erdőfelújításainak (legalább 3 különböző őshonos fafajjal és cserjével elegyben) történő többlettámogatása, • Vízvisszatartásból eredő kieső bevételek kompenzálása, • A támogatást kifizető szerv támogatás elbírálási-, ellenőrzési- és kifizetési rendszerének átalakítása, a természetvédelmi kezelő NPI szakmai befolyásoltságának erősítése, • NATURA 2000 földhasználati szaktanácsadás többlettámogatása. 3. 4 A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél A Natura 2000 célkitűzésének megismertetése, megítélésének javítása, erősítése minden érintett (ingatlantulajdonosok, területhasználók, kezelők) esetében. A kommunikációs eszközök révén annak felismertetése, hogy a természetvédelmi intézkedések nem a mezőgazdasági potenciál csökkentésére irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg, segítik annak hosszú távú fenntartását, sőt a természetes vízháztartási viszonyokhoz alkalmazkodó területhasználat (kaszálás, legeltetés, erdő- és 3

vízgazdálkodás) jövedelmezőségének növelésére is alkalmasak (gyepek állateltartó képességének növelése, igénybe vehető Natura 2000 támogatás). Az érintett Natura 2000 terület természeti értékeinek, jelentőségének megismertetése, és a fenntartási terv során megvalósítandó célok bemutatása. A fenntartási tervben megfogalmazott stratégiai célok kommunikációs támogatása. 3. 4. 2. Felhasznált kommunikációs eszközök A Natura 2000 terület Harkakötöny és Kiskunhalas településeket érinti, legnagyobb része Harkakötöny közigazgatási határán belül fekszik. A községben fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság. A növénytermesztésen belül a gabona, olaj- és ipari növények, a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó, míg a helyi mezőgazdaság gerincét adó állattartáson belül a külterjes (gyakran szétszórt területeken folyó) szarvasmarha- és a juhtartás jellemző. Mezőgazdasággal főként családi gazdálkodók foglalkoznak, gyakori a részidős gazdaság is. Ezen kívül a község határában kisebb nádgazdálkodás és erdőgazdálkodás is folyik. A Harkai-tó Natura2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan a projekt megindulásakor levélben értesítettük az 1 ha területnél nagyobb területen gazdálkodókat, illetve az egyéb érintetteket. Az 1 ha-nál kisebb területtel rendelkezőket önkormányzati hirdetmény útján értesítettük a Natura 2000 fenntartási terv készítéséről és a szükséges információkról. A továbbiakban a jelentősebb földhasználókat és a területen élőket az illetékes természetvédelmi őr felkereste és többségükkel egy személyes interjú készült, amelyen egy interjújegyzőkönyv került felvételre, melyet mindét fél aláírásával hitelesített. Az interjújegyzőkönyv tartalma az interjúk végeztével feldolgozásra kerülnek és a vélemények figyelembe lesznek véve a tervezés folyamatában. Az interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető gazdafórum fórum lesz, amelyet 2013. november folyamán szervezünk. Az egyeztető gazdafórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervekről, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetőit, a helyi gazdálkodókat, az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket, egyéb tájhasználókat, a civil szervezeteket, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászokat, az erdőfelügyelőket, a vízügyi szerveket és az illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleménye- zésére írásban, a projekt honlapján (www.akusztikakft.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetőség lesz. Alkalmazott kommunikációs eszközök összefoglalva: 4

A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: - jegyzőkönyvezett terepbejárás egy alkalommal nagyobb partnerenként (személyes megkeresések – a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek.) - gazdafórum két alkalommal (településenként egy-egy) (részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása). - önkormányzati közzététel mindkét érintett (Harkakötöny, Kiskunhalas) településen egy alkalommal, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása). - minden érintett levélben vagy e-mailben, illetve önkormányzati hirdetmény formájában történő megkeresése, tájékoztatása egy alkalommal. A kommunikáció tartalma összefoglalva: A kommunikáció során az alábbi üzenetek közvetítése tervezett: - A Natura 2000 terület kijelölés céljának, jogi hátterének ismertetése. - A Harkai-tó Natura 2000 terület jelölő fajainak és élőhelyeinek ismertetése. - A fenntartási terv tartalmának közérthető ismertetése. - A pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) élőhelyek és a hozzá kötődő életközösségek csak a Kárpát-medencére jellemző, Európában egyedülálló természeti érték, az eurázsiai erdőssztyepp-öv belföldi sós pusztáinak legnyugatibb képviselője. Megőrzése, a természetes táj szeretete éppúgy erősíti a magyar identitást, mint a kulturális értékek oltalma. - A bácskai régióba érkező hazai és külföldi látogatók számára - jó ökológiai állapotában - a Harkai-tó NATURA 2000 terület bemutatásra méltó természeti látnivalói, amennyiben a természeti értékeket nem zavaró módon oldják meg a bemutatást. - A szikes élőhely együttes természetvédelmi oltalma igényli a hagyományos gyepgazdálkodás fenntartását, a rendszeres gyephasználatot. A tájban lakó emberekre szükség van a természeti érték hosszú távú fenntartásához. - A szikes élőhely együttes jó ökológiai állapota, bőségesebb vízellátottsága összességében nagyobb fűhozamot, kedvezőbb nádaratási lehetőséget eredményez a területen gazdálkodók számára. - A természetes adottságokhoz (köztük a vízháztartási viszonyokhoz) igazodó, a természeti értékeket védő, vállalható mértékű többlet-szabályozásnak megfelelően folytatott gazdálkodást Natura 2000 támogatás segíti, illetve honorálja. - A tervezett természetvédelmi intézkedések nélkül folytatódna a terület kiszáradása, jellegtelenedése, változatosságának eltűnése, a gyepek állateltartó képességének csökkenése. - A vízmegőrzés és a hozzá alkalmazkodó területhasználat kiszámíthatóbb vízállapotokat és gazdálkodási viszonyokat teremt, mint a jelenlegi belvíz elvezetési gyakorlat, amely mellett aszályos években a gyepek túl korai kiszáradása, kisülése éppúgy bekövetkezhet, mint csapadékos esztendőkben a szárazgyepi gazdálkodást ellehetetlenítő nagy vizek kialakulása. 3.4.3.

A

kommunikáció 4

címzettjei A Harkai-tó Natura2000 területen a kulcsérintettek Harkakötöny Önkormányzata, a helyi gazdálkodók, különösen a halastavak üzemeltetője és az illetékes falugazdász, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintett az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Kiskunhalas Önkormányzata, valamint a két település lakossága. Az interjúk alapján úgy tűnt, Harkakötöny Önkormányzata és a gazdálkodók, valamint a KNPI között viszonylag gyakori, jó kapcsolat áll fenn, nem kis mértékben a területen illetékes természetvédelmi őrnek köszönhetően, aki személyes kapcsolatokat épített ki és ápol a faluban élőkkel. Mivel Harkakötöny viszonylag kis település, a gazdálkodók jól ismerik egymást, gyakran egymástól is információhoz jutnak, ugyanakkor bizonyos helyzetekben összetartás helyett inkább versengenek egymással. A vízügyi szervvel a kapcsolat sokkal formálisabb, többnyire tavasszal, belvizes, csapadékos időszakban keresik egymást az érintettek. Az érintettek között a Natura2000 kapcsán kialakult különösebb konfliktusról, ellenségeskedésről nem kaptunk információt. Kisebb érdekellentét van azonban a halastavak üzemeltetője és a környező gyepterületeken gazdálkodók, főként legeltetők között, ugyanis míg az előbbi érdeke a víz megtartása a területen egész évben, úgy az utóbbiak többsége a vizek gyors levezetését kívánják már tavasszal a területükről, hogy megkezdhessék az állataik legeltetését. A Natura2000 program nagyvonalakban ismert az érintettek körében, egyetlen interjúalanyunk számára sem volt újdonság a program. A Natura2000 mögött meghúzódó koncepció, illetve a területkijelölések mikéntje és a védendő értékek köre ugyanakkor kevéssé ismert, bár ezek iránt az információk iránt is volna igénye az érintetteknek. A legtöbb megkérdezett a Natura2000 programhoz közvetlen előnyt nem kapcsol. Általánosságban úgy látják, hogy a program újabb megkötéseket, szabályokat jelent, amit a gyepterületekre járó kompenzáció sem képes teljesen ellentételezni. A Natura2000 kapcsán növekvő idegenforgalomra vagy más gazdaságilag is érezhető haszonra nem számítanak. Közvetett haszna a programnak az lehet, hogy a területhasználat tervezése átgondoltabbá válik. A kommunikáció célcsoportjai összefoglalva: - A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - esetleges bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. - A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. - A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár-érdekképviseleti szerv; - egyéb azonosított érintettek. 4

3. 4. 4. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelő szervekkel (mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálkodási témában) szintén a projekt felépítésének megfelelően a projekt vezetői a projekt megindulásakor felvették a kapcsolatot egy kérdőív segítségével, melyben megkérdezték, hogy az érintett szervek miként kívánnak a tervezési munkába bekapcsolódni, véleményt alkotni. A kérdőíveket kitöltve és visszaküldve a vélemények rendszerezésre kerültek, majd az abban foglalt választás szerint lettek figyelembe véve a tervezési munkában. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés: az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a KNPI helyi munkatársával.

4

II.

A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.

Környezeti adottságok

1.1.1. Éghajlati adottságok A kistérség területén az éghajlati adottságok elsősorban a melegigényes, szárazságtűrő növényzetnek kedveznek, a térség klímazonális vegetációtípusai ilyen jellegűek. Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, de már közel a meleg típushoz. Az évi napfénytartam kb. 2070 óra, a nyári évnegyed napsütéses óráinak száma megközelíti a 850 órát, a téli pedig 210 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°, míg a vegetációs időszaki átlaghőmérséklet 17,2-17,3 C°. Április 8-10. és október 20. között, 193-195 napon át a napi középhőmérséklet magasabb 10 C°-nál. A fagymentes időszak április 5-én kezdődik és október 25. körül ér véget (203 nap). A nyári legmelegebb napok maximum-hőmérsékleteinek sokévi átlaga 34,4 C°, a leghidegebb téli napok minimum-hőmérsékleteinek átlaga –15,5 és –16,0 C° közötti. Az évi csapadékösszeg 570-590 mm, ebből 320-350 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma 32-33 nap, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körül van. Az ariditási index 1,19-1,24 között változik. Gyakoriságban első helyen áll az ÉNy-i, második és harmadik helyen a D-i, illetve a DNy-i szélirány áll. Az átlagos szélsebesség megközelíti a 3,0 m/s-ot. A XX. század második felében a térségre – mint a Duna-Tisza közére általában – az éves csapadékösszegek tendenciózus csökkenése volt a jellemző. 1976 és 1992 között az évi csapadékösszeg minden évben az 1931-1975. évi átlag alatt maradt, a korábbi átlaghoz képest közel 1000 mm csapadékhiány alakult ki ebben az időszakban. A csapadékhiány nagyrészt a téli félévben, a novembertől februárig terjedő, tehát a talajvíz utánpótlása szempontjából legfontosabb időszakban, az ún. felhalmozási időszakban állt elő. A csapadék elmaradásának következményét súlyosbította a léghőmérsékletnek az 1980as évek elejétől tapasztalható emelkedése, a gyakoribbá váló nyári hőség, és ennek nyomán a fokozott mértékű párolgás. Az évi párolgási összeg az 1970-es években a 800 mm-t egyszer sem haladta meg, 1983-tól kezdve viszont szinte minden évben. Az éghajlati jelenségek hatását igen erőteljesen növelték az antropogén eredetű hatások, többek között a felelőtlen vízgazdálkodás. Az 1990-es évek második felében a szárazabbakhoz képest ismét néhány csapadékosabb év következett, bár ezek csapadékmennyisége korántsem jelentett a korábbi évszázados átlaghoz képest növekedést, inkább csak az ahhoz való visszatérést. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A Duna-Tisza közi hátság középső részének kiemelt helyzete, valamint a táj és a homok alatti egykori vízszállító rendszer üledékeinek északnyugat-délkeleti lejtése (Herke 1934, Sümegi et al. 2003) önmagában is lehetővé teszi a talajvíz gravitációs áramlását a Tisza felé a Dorozsma-Majsai-homokháton. A Homokhátság központi részén lehulló csapadék valamint a nem összefüggő vízzáró rétegek miatt feláramló felszín közeli gravitációs rétegvizek a Dorozsma-Majsai-homokháton egy északnyugat-délkelet irányú 4regionális (tájszintű) talajvízáramlást táplálnak. Ezek betáplálási pontja Kiskunhalas környéke is, ám e terület az Illancs és a Bugaci-homokhát irányából is kap 4

talajvizeket. Így valójában hidrogeográfiai szempontból Kiskunhalas és környéke intermedier zónának számít. Az itteni talajvizek szerepe kulcsfontosságú a Kiskunhalastól délkeletre elhelyezkedő területek, azaz a Dorozsma-Majsai-homokhát kistájának jelentős részének. vízutánpótlása szempontjából. Az ottani semlyékek természetvédelmi szempontból rendkívül értékes, egyedülálló lápréti és szikes élőhelyeinek (mind Natura 2000-es élőhelyek, még ha többük nem is része a Natura 2000-es hálózatnak) vízutánpótlása Kiskunhalas térségéből származik. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik. A területen halad keresztül a nyugat-keleti irányban a Dong-ér Főcsatorna, mely kis hatékonysággal tisztított szennyvizet és térség csapadékvizét szállítja el. A terület déli részén elhelyezkedő halastavak e csatorna vizéből gazdálkodik, ebből töltik fel és ebbe eresztik le a tavakat. 1.1.3. Talajtani adottságok A kistáj a Duna jégkorszaki hordalékkúpjanak délkeleti agának északnyugati részen helyezkedik el. Jellemzően a táj alapmátrixát a jégkorszaki futóhomokból felépulő, humuszos homoktalajokkal fedett maradékgerincek, lepelhomokhátak alkotják. Közéjük ékelt mésziszappal tavi agyagos iszappal kitöltött, réti talajokkal, szolonyeces réti illetve szoloncsák talajokkal borított – az uralkodó széliránynak megfelelően északnyugat-délkelet irányú - semlyékek (szélbarázdák, deflációs laposok) ékelődnek. E mélyedéseket összefoglaló néven semlyékeknek nevezzük, amelyeket a XX. század második fel eben kialakított csatornahálózat fűz fel. Korábban ezek az üde mélyedések egymástól elkülönültek, önálló vízteret képeztek. A semlyékekben lencseszerűen a beszivárgást lassító, többé-kevésbé vízzáró mésziszap, szikes iszap, réti dolomit es réti mészkő rétegek helyezkednek el, amelyek a futóhomok betemetődéseknek köszönhetően a lepelhomok-hátak, maradékgerincek alatt is folytatódnak. A fenti üledékek képződése mindig semlyékekhez kötődik, kialakulásuk a talajvizaramlasokkal (azok a felszíni üledékekből Ca-ot es Na-ot oldanak ki), a semlyékekben összegyűlő talajvizek bepárlodásával függ össze. E rétegek alatt jobb vizvezető-képessegű betelepülések, majd erőssebben vizzáró agyagrétegek lencsei tálalhatok. A vizzáró rétegek lencseszerű megjelenése miatt a talaj- es a rétegvíz nehezen különíthető el. A futóhomok alattirosszabb vizvezető-képessegű rétegek a csapadék melybe szivárgását jelentősen lassítják, igaz 15-20 m-nél melyebbre ritkán jut. Így a felig vagy teljesen vízzáró rétegek lencsehálozata felett elhelyezkedő vizeket érdemes talajvízként elkülöníteni, mert ezek sokkal érzékenyebben reagálnak a csapadék es a párolgás változásaira, mint a rétegvizek. A felszín közeli retidolomit, réti mészkő es mésziszap rétegek valamint a kissé melyebben elhelyezkedő agyaglencsék jelentősen megjavítják a fölöttük levő homokon kialakult humuszos homoktalajok vízgazdálkodási képességeit, így azokon a növénytermesztés (zöldség-, gyümölcs vagy akar gabonatermesztés) nagyobb biztonsággal, a csapadéknak sokkal kevésbe kiszolgáltatva folyhat a Duna-Tisza közi Homokhatság nyugatabbi, magasabb fekvésű, buckásabb, kevesebb semlyékkel tagolt részeihez képest. Ezért a felszín alatti réti mészkő rétegek épségének megőrzése a termelés hatékonysága szempontjából is fontos, hisz e rétegek a lehullott csapadékot a talajfelszín közelében tartják.

4

1.2.

Természeti adottságok

1.2.1

A tervezési élőhelyek

területen

előforduló

közösségi

jelentőségű

A fenntartási terv és megalapozó dokumentáció a 2012-ben frissített Natura 2000 SDF (Standard Data Form) adatlapjai és a 2013.évi terepi felméréseinek adatai alapján vette figyelembe. A tervezés során új közösségi jelentőségű élőhely nem került felmérésre, így új közösségi jelentőségű élőhely felvétele nem került javaslatra a területen. Közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) Kód

Név

Reprezentativitás A-D

1530

Pannon szikes sztyeppék, mocsarak

B

6410

Kékperjés láprétek, meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

B

6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

B

1. Élőhely neve: Pannon szikes sztyepék és mocsarak Élőhely kódja: 1530 Élőhely előfordulása a területen: térkép Élőhely területi aránya: 8 % Élőhely kiterjedése a területen: 53 ha Élőhely természetességi-degradáltsági értékelése: 4-es (Németh-Seregélyes féle 5-ös skála alapján) Élőhely jellemzése: Szikes rétek (F2) A döntő részét (82 %) sziki szittyórét (Scorzonero parvifloriae-Juncetum gerardii) borítja, melynek képe már ránézésre sem egyöntetű. A humuszos felsőrétegű talaj vízháztartásának és tápanyagtartalmának változása következtében a hasonló fajösszetétellel jellemezhető foltokban más-más fajok dominanciája érvényesül, így kialakítva a rét mozaikosságát: a sziki szittyó (Juncus gerardii), a tarackos tippan (Agrostis stolinifera) és a réti peremizs (Inula britannica) dominanciájával jellemző foltokat, illetve a védett kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) tömeges megjelenése miatt már messziről kéklő nagyobb kiterjedésű területeket találtunk. A gyepszintben előforduló egyéb fajok voltak: sovány csenkesz Festuca pseudovina), szúrós káka (Schoenoplectus mucronatus), csátés sás (Carex divisa), sziki kerep (Lotus glaber.), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus), villás 4

boglárka (Ranunculus pedatus), a talajt moharéteg borította. A szittyórét 30-40 cm-es gyepszintjéből kiemelkedve szálankénti előfordulással találtuk: sziki sóska (Rumex pseudonatronatus), a vesszős füzény (Lythrum virgatum), az orvosi ziliz (Alcera officinalis). Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A meliorációs csatornák, belvízelvezető csatornák helytelen kezelésével, a területre érkező víz azonnali levezetésével a gyepterületek és hozzá kötődő természeti értékek vízigényei nem valósulnak meg. Másik fontos veszélyforrás, ami minden olyan területen előfordul, ahol a védendő területet szántók veszik körül a gyepterületbe való beszántás, mely az intenzív mezőgazdálkodásának egyik tipikus veszélyforrása. Egyes helyeken az intenzív kaszálás káros hatásai jelennek meg, mint például a túl alacsony fütarló magasság meghagyása, az évente többszöri kaszálás, illetve hagyásfoltok elhagyása mind-mind hozzájárul a terület további kiszáradásához, az élőhely romlásához, biodiverzitás csökkenéséhez. E folyamatok hatásainak növekedéséhez hozzájárul az éghajlat, klíma lassú, de folyamatos változása, szélsőséges időjáráselemek megjelenése. 2. Élőhely neve: Kékperjés láprétek, meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: térkép Élőhely területi aránya: 5 % Élőhely kiterjedése a területen: 33 ha Élőhely természetességi-degradáltsági értékelése: 4-es (Németh-Seregélyes féle 5-ös skála alapján) Élőhely jellemzése: D2 – Kékperjés láprétek Általában nem válnak el élesen a mocsárrétektől, fajkészletük nagyrészt azonos. Egy részüket kaszálják, de kezeletlen, kórósodó, cserjésedő állományok is vannak közöttük. A környezeti feltételek általában már nem optimálisak számukra, főleg a kékperje fajok nagyfokú túlélő képességének köszönhetik fennmaradásukat. Itt a homokhátságon egy másik típusa van (a megszokott turjánvidéki). Ezek az állományok olykor fajgazdagabbak a Duna-síkiaknál, de az északabbaiktól szintén messze elmaradnak. A mai állományok a lecsapolások ellenére valamilyen módon kontinuusak az egykori turfás rétekkel, legalábbis erre utal az, hogy sok specialista faj gyűlik össze bennük, illetve található meg e tájban kizárólag e vegetációtípusban. Az uralkodó fűfaj a kékperje (több 10 állományban van jelen, de ezek közül csak néhány fajgazdagabb), a sédbúza inkább fajként van jelen, nem alkot nagy állományokat. Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: Beszántás, kiszáradás, talajvízcsökkenés, belvízmentesítés, becserjésedés, özönfajok térhódítása 3. Élőhely neve: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 4

Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: térkép Élőhely területi aránya: 18 % Élőhely kiterjedése a területen: 119 ha Élőhely természetességi-degradáltsági értékelése: 4-es (Németh-Seregélyes féle 5-ös skála alapján) Élőhely jellemzése: D34 – Mocsárrétek Kicsit összefoglaló kategória, többféle gyepet soroltunk ide (lápi-ártéri-sztyeppi átmeneteket), tipikus állományaik alig vannak. Főleg réti csenkeszes, sédbúzás és fehér tippanos rétek. Kaszált, legeltetett és kezeletlen állományok egyaránt vannak közöttük. Összevont típusok, társulások: Agrostio-Deschampsietum caespitosae Ujvárosi 1947, Agrostetum albae Ujvárosi 1941, Agrostio-Phalaridetum (Ujvárosi 1947) Soó 1971, Cirsio cani-Festucetum pratensis. Általában nagyon fajszegények, a legjobb fajokat lásd alább. Térségi szinten fontos érték. Általános gond a szárazodás, az érzékenyebb réti fajok ritkulása, eltűnése. A mai mocsárrétek vagy lápi élőhelyek kiszáradásával vagy vetett gyepek lassú feljavulásával, illetve megszántott kékperjések regenerációjával keletkeztek. Az egykori ártéri mocsárrétekre - talán - az alábbi fajok utalhatnak: Clematis integrifolia, Eryngium planum, Euphorbia lucida, Galega officinalis, Leucojum aestivum, Lythrum virgatum, Thalictrum lucidum és Veronica longifolia. E fajok nem együtt, egy közösségben, hanem a tájban szétszórva maradtak fenn (zömmel lápréteken és rétsztyeppeken). Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: Beszántás, kiszáradás, talajvízcsökkenés, belvízmentesítés, becserjésedés, özönfajok térhódítása

1.2.2

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

1. A faj neve:

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

térkép alapján

Állománynagyság (jelöléskor):

100000 – 1 000 000

Állománynagyság (tervkészítéskor): 800 000 Állomány változásának tendenciái és okai: Minimális különbség az egyes időszakok felmérésének becslési módszeréből adódó különbségek, illetve az egyes évek időjárási, termőhelyi különbözősége okozhatja. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya kis mértékben.

4

veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők:

1.2.3

beszántás, kiszáradás, belvízmentesítés, talajvízszint csökkenés, becserjésedés, özönfajok terjedése,

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

1. A faj neve:

Dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

A tervezési területen a vizenyős réteken, szikes mocsarakban, csatornákban és kubikgödrökben jellemző, olykor ásott kutakban is előforduló kétéltű. A tervezési terület víztesteiben még nem folyt kétéltű faunisztikai felmérés, de a megfigyelések szerint gyakori, a vizesebb években akár tömegesen előforduló faj.

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Pontos állománynagysága nem ismert. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

2. A faj neve:

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

Az alföldi vizes élőhelyek karakterfaja, a vizesebb években akár tömegesen előforduló faj. A tervezési területen a vizenyős réteken, szikes mocsarakban, csatornákban és kubikgödrökben jellemző, olykor ásott kutakban is előforduló kétéltű. A tervezési

4

terület víztesteiben még nem folyt kétéltű faunisztikai felmérés, de a megfigyelések szerint gyakori, a vizesebb években akár tömegesen előforduló faj. Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Pontos állománynagysága nem ismert. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

3. A faj neve:

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni vizekben

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állandóvizű, vagy esetenként, de nem tartósan kiszáradó alföldi élőhelyeken szinte mindenütt előfordul. A tervezési területen nem volt tényleges állományfelmérés, ezért állományáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre.

A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

4. A faj neve:

Vidra (Lutra lutra)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni, mélyebb,

5

vizekben, halastavak, csatornák Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

6-10

Állomány változásának tendenciái és okai: Állományáról rejtett életmódja miatt csaj jelenlét/hiány kimutatásával csak becsült adatok állnak rendelkezésre.

A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

Jelenlévő, de a kijelölés alapjául nem szolgáló faj: 1. A faj neve:

Réti csík (Misgurnus fossilis)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

Vizenyős rétek, mocsarak, lápok, csatornák jellemző őshonos faja, amely jól alkalmazkodott az alföldi vizes élőhelyek szélsőséges vízviszonyaihoz.

Állománynagyság (jelöléskor):

P

Állománynagyság (tervkészítéskor): P Állomány változásának tendenciái és okai: Pontos állománynagysága nem ismert. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

1.2.4

A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok Állomány

Tudományos név

Ranunculus illyricus

Magyar név

selymes boglárka

Státusz

ritka, 1 helyen található

Min

Max

15

25

Maximális Term.véd. Védettség egydszám érték

védett

5 000 Ft

5

Astragalus asper

érdes csűdfű

gyakori

8 000

10 000

védett

5 000 Ft

Blackstonia acuminata Centaurea sadleriana ssp. sadleriana Cirsium brachycephalum

kései gyíkpohár

ritka, (lokálisan szórványos)

200

300

védett

5 000 Ft

budai imola

ritka, (lokálisan szórványos)

50

100

védett

5 000 Ft

védett

5 000 Ft

Muscari botryoides

epergyöngyike

védett

5 000 Ft

Crocus reticulatus

tarka sáfrány

védett

10 000 Ft

Iris spuria

fátyolos nőszirom szórványos

Anacamptis coriophora

poloskaszagú sisakoskosbor agár sisakoskosbor tornyos sisakoskosbor

kisfészkű aszat

szórványos (lokálisan tömeges) szórványos (lokálisan gyakori) lokálsisan gyakori

15 000 13 000 15 000

20 000 15 000 30 000

300

500

védett

10 000 Ft

4 000

6 000

védett

50 000 Ft

2 500

3 500

védett

10 000 Ft

ritka, 1 helyen található

90

100

védett

10 000 Ft

mocsári sisakoskosbor

szórányos

350

500

védett

10 000 Ft

Orchys militaris

vitézkosbor

ritka, 1 helyen található

25

60

védett

10 000 Ft

Ophrys sphegodes

pókbangó

szórványos (lokálisan gyakori)

3 000

4 500

fok. védett

100 000 Ft

Lycosa singoriensis

szongáriai cselőpók

vélhetően nem gyakori

?

?

védett

5 000 Ft

Anacamptis morio Anacamptis pyramidalis Anacamptys palustris ssp. palustris

szórványos (lokálisan gyakori) szórványos (lokálisan gyakori)

Mantis religiosa

imádkozósáska

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Acrida ungarica

sisakos sáska

ritka

?

?

védett

50 000 Ft

Gampsocleis glabra

tőrös szöcske

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Iphiclides podalirius

kardoslepke

szórványos

?

?

védett

10 000 Ft

Papilio machaon

fecskefarkú lepke

szórványos

?

?

védett

10 000 Ft

Lycaena dispar

nagy tűzlepke

szórványos

?

?

védett

50 000 Ft

Lycaena thersamon

kis tűzlepke

ritka

?

?

védett

10 000 Ft

Argynnis pandora

zöldes gyöngyházlepke

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Nymphalis io

nappali pávaszem szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Nymphalis c-album

c-betűs lepke

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Vanessa atalanta

atalantalepke

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Arethusana arethusa

közönséges szemeslepke

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

Hemaris tityus

pöszörszender

ritka

?

?

védett

10 000 Ft

Hyles galii

galajszender

szórványos

?

?

védett

5 000 Ft

?

?

védett

10 000 Ft

?

?

fok. védett

250 000 Ft

?

?

védett

50 000 Ft

vélhetően a csatornákban jelen van vélhetően ritka, nem bizonyított

Misgurnus fossilis

réti csík

Umbra krameri

lápi póc

Triturus dobrogicus

dunai tarajosgőte

szórványos

Triturus vulgaris

pettyes gőte

szórványos

?

?

védett

10 000 Ft

Bombina bombina

vöröshasú unka

gyakori

?

?

védett

10 000 Ft

Pelobates fuscus

barna ásóbéka

gyakori

?

?

védett

10 000 Ft

Bufo viridis

zöld varangy

szórványos

?

?

védett

10 000 Ft

Hyla arborea

zöld levelibéka

gyakori

?

?

védett

10 000 Ft

Emys orbicularis

mocsári teknős

gyakori

300

600

védett

50 000 Ft

Lacerta agilis

fürge gyík

szórványos

?

?

védett

25 000 Ft

Lacerta viridis

zöld gyík

ritka

?

?

védett

25 000 Ft

Natrix natrix

vízisikló

szórványos

?

?

védett

25 000 Ft

5

vörösnyakú lúd

ritka téli vendég

-

-

7

fok. védett

##########

Anas penelope

fütyülő réce

rendszeres vonuló, telelő

-

-

70

védett

50 000 Ft

Anas strepera

kendermagos réce

rendszeres vonuló

-

-

10

védett

50 000 Ft

Anas crecca

csörgő réce

gyakori vonuló, telelő

-

-

200

védett

50 000 Ft

Anas acuta

nyílfarkú réce

szórványos vonuló, telelő

-

-

20

védett

50 000 Ft 100 000 Ft

Branta ruficollis

Anas querquedula

böjti réce

ritka fészkelő

0

5

40

fok. védett

Anas clypeata

kanalas réce

ritka fészkelő

0

5

50

védett

50 000 Ft

Netta rufina

üstökös réce

ritka vonuló

0

1

7

védett

50 000 Ft

Aythya ferina

barátréce

gyakori vonuló, fészkelő

5

10

400

védett

50 000 Ft 500 000 Ft

Aythya nyroca

cigányréce

szórványos fészkelő

3

10

50

fok. védett

Aythya fuligula

kontyos réce

szórványos vonuló, telelő

-

-

15

védett

50 000 Ft

Aythya marila

hegyi réce

ritka téli vendég

-

-

1

védett

50 000 Ft

Bucephala clangula

kerceréce

ritka téli vendég

-

-

5

védett

50 000 Ft

Mergus albellus

kis bukó

ritka téli vendég

-

-

2

védett

50 000 Ft

Mergus serrator

örvös bukó

ritka vonuló

-

-

1

védett

50 000 Ft

Mergus merganser

nagy bukó

szórványos vonuló

-

-

7

védett

50 000 Ft

Coturnix coturnix

fürj

szórványos fészkelő, vonuló

5

10

?

védett

50 000 Ft

Gavia arctica

sarki búvár

szórványos vonuló

-

-

2

védett

25 000 Ft

Tachybaptus ruficollis

kis vöcsök

gyakori fészkelő, vonuló

8

15

40

védett

50 000 Ft

Podiceps cristatus

búbos vöcsök

gyakori fészkelő, vonuló

5

8

35

védett

50 000 Ft 250 000 Ft

vörösnyakú Podiceps grisegena vöcsök

szórványos vonuló

-

-

3

fok. védett

Podiceps nigricollis

feketenyakú vöcsök

gyakori vonuló

-

-

87

fok. védett

100 000 Ft

Phalacrocorax pygmeus

kis kárókatona

ritka kóborló

-

-

11

fok. védett

100 000 Ft

Botaurus stellaris

bölömbika

ritka fészkelő, vonuló

2

4

?

fok. védett

100 000 Ft

Ixobrychus minutus

törpegém

ritka fészkelő, vonuló

3

5

?

fok. védett

100 000 Ft

Nycticorax nycticorax

bakcsó

alkalmi fészkelő, szórványos vonuló

0

45

?

fok. védett

100 000 Ft

Ardeola ralloides

üstökösgém

alkalmi fészkelő, szórványos vonuló

0

5

20

fok. védett

500 000 Ft

Egretta garzetta

kis kócsag

alkalmi fészkelő, szórványos vonuló

0

3

10

fok. védett

250 000 Ft

Egretta alba

nagy kócsag

10

55

250

fok. védett

100 000 Ft

Ardea cinerea

szürke gém

2

10

40

változó számú fészkelő, állandó változó számú fészkelő, állandó

védett

50 000 Ft

fok. védett

250 000 Ft

Ardea purpurea

vörös gém

gyakori fészkelő, vonuló

Ciconia nigra

fekete gólya

rendszeres vonuló

-

-

8

fok. védett

500 000 Ft

Ciconia ciconia

fehér gólya

szórványos táplálkozó, vonuló

-

-

60

fok. védett

100 000 Ft

Plegadis falcinellus batla

alkalmi, ritka vonuló (1 adat)

-

-

1

fok. védett

500 000 Ft

Platalea leucorodia

kanalasgém

ritka fészkelő, szórványos vonuló

0

3

35

fok. védett

500 000 Ft

Pernis apivorus

darázsölyv

alkalmi, ritka vonuló (1 adat)

-

-

1

fok. védett

100 000 Ft

állandó táplálkozó, szórványos telelő

-

-

8

fok. védett

##########

Haliaeetus albicilla rétisas

5

alkalmi, ritka vonuló (1 adat) szórványos fészkelő, gyakori vonuló

-

-

1

fok. védett

##########

2

5

15

védett

50 000 Ft

-

-

5

védett

50 000 Ft

-

1

fok. védett

250 000 Ft

-

-

3

fok. védett

500 000 Ft

-

-

2

védett

50 000 Ft

-

-

3

védett

50 000 Ft

-

-

30

védett

25 000 Ft

-

-

1

védett

50 000 Ft 500 000 Ft

Circaetus gallicus

kígyászölyv

Circus aeruginosus

barna rétihéja

Circus cyaneus

kékes rétihéja

szórványos vonuló, telelő

Circus macrourus

fakó rétihéja

alkalmi, ritka vonuló (1 adat)

-

Circus pygargus

hamvas rétihéja

rendszers, ritka vonuló

Accipiter gentilis

héja

rendszeres, ritka vonuló

Accipiter nisus

karvaly

Buteo buteo

egerészölyv

Buteo lagopus

gatyás ölyv

állandó táplálkozó, szórványos telelő állandó táplálkozó, gyakori vonuló, szórványos telelő ritka telelő (2 adat)

Aquila clanga

fekete sas

ritka vonuló (2 adat)

-

-

1

fok. védett

Aquila heliaca

parlagi sas

szórványos kóborló

-

-

1

fok. védett

##########

Pandion haliaetus

halászsas

-

-

2

fok. védett

500 000 Ft

Falco tinnunculus

vörös vércse

2

3

10

védett

50 000 Ft

Falco vespertinus

kék vércse

rendszeres ritka vonuló

-

-

10

fok. védett

500 000 Ft

Falco columbarius

kis sólyom

rendszeres ritka telelő

-

-

2

védett

50 000 Ft

-

-

3

védett

50 000 Ft

-

-

1

fok. védett

500 000 Ft

10

15

?

védett

50 000 Ft

-

-

1

védett

50 000 Ft

8

15

?

védett

50 000 Ft

-

-

1

fok. védett

500 000 Ft

3

6

?

védett

25 000 Ft

-

-

150

védett

50 000 Ft

-

-

20

fok. védett

250 000 Ft

-

-

10

fok. védett

250 000 Ft

-

-

30

védett

50 000 Ft

-

-

3

védett

25 000 Ft

-

-

300

védett

25 000 Ft

-

-

1

védett

25 000 Ft

2

8

500

védett

50 000 Ft

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

10

védett

25 000 Ft

-

-

3

védett

25 000 Ft

Falco subbuteo

kabasólyom

Falco peregrinus

vándorsólyom

Rallus aquaticus

guvat

Porzana porzana

pettyes vízicsibe

Porzana parva

kis vízicsibe

Crex crex

haris

Gallinula chloropus

vízityúk

Grus grus

daru

Himantopus himantopus

gólyatöcs

Recurvirostra avosetta

gulipán

Charadrius dubius

kis lile

Charadrius hiaticula

parti lile

rendszeres, szórványos vonuló állandó, szórványos fészkelő, rendszeres ritka telelő

rendszeres rikta táplálkozó, rendszeres ritka vonuló alkalmi, ritka vonuló (1 adat) rendszeres, gyakori fészkelő, rendszeres gyakori vonuló, alkalmi ritka telelő alkalmi ritka vonuló (2 adat) rendszeres gyakori fészkelő, rendszeres gyakori vonuló alkalmi ritka vonuló (1adat) rendszeres szórványos fészkelő rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló alkalmi, szórványos vonuló rendszeres szórványos vonuló rendszeres ritka vonuló

Pluvialis apricaria

aranylile

Pluvialis squatarola

ezüstlile

Vanellus vanellus

bíbic

Calidris minuta

apró partfutó

Calidris temminckii

Temminckpartfutó

rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka vonuló (1 adat) rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres gyakori vonuló rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos vonuló

Calidris ferruginea

sarlós partfutó

rendszeres ritka vonuló

5

Calidris alpina

havasi partfutó

Limicola falcinellus

sárjáró

rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka vonuló (1adat)

-

-

30

védett

25 000 Ft

-

-

1

védett

25 000 Ft

Philomachus pugnax pajzsoscankó

rendszeres gyakori vonuló -

-

500

védett

50 000 Ft

Gallinago gallinago

sárszalonka

rendszeres gyakori vonuló

-

-

35

fok. védett

100 000 Ft

Gallinago media

nagy sárszalonka

rendszeres ritka vonuló

-

-

3

fok. védett

250 000 Ft

Limosa limosa

nagy goda

0

1

10

fok. védett

500 000 Ft

Numenius phaeopus

kis póling

-

-

2

védett

50 000 Ft

Numenius arquata

nagy póling

-

-

50

fok. védett

500 000 Ft

Tringa erythropus

füstös cankó

-

-

40

védett

25 000 Ft

Tringa totanus

piroslábú cankó

1

4

30

fok. védett

250 000 Ft

Tringa stagnatilis

tavi cankó

-

-

3

fok. védett

250 000 Ft

Tringa nebularia

szürke cankó

-

-

8

védett

25 000 Ft

Tringa ochropus

erdei cankó

-

-

8

védett

25 000 Ft

Tringa glareola

réti cankó

rendszeres gyakori vonuló -

-

80

védett

25 000 Ft

Actitis hypoleucos

billegetőcankó

-

-

10

védett

50 000 Ft

Larus ridibundus

dankasirály

-

-

1 000

védett

50 000 Ft

Larus melanocephalus

szerecsensirály

rendszeres ritka vonuló

-

-

10

fok. védett

100 000 Ft

Larus canus

viharsirály

rendszeres ritka vonuló

-

-

2

védett

25 000 Ft

Larus minutus

kis sirály

rendszeres ritka vonuló

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

1

védett

50 000 Ft

-

-

5

fok. védett

100 000 Ft

-

-

40

fok. védett

100 000 Ft

-

-

50

fok. védett

250 000 Ft

-

-

8

fok. védett

250 000 Ft

-

-

20

védett

50 000 Ft

-

-

10

védett

50 000 Ft

2

6

8

védett

50 000 Ft

0

1

5

fok. védett

100 000 Ft

Sterna caspia

lócsér

Sterna hirundo

küszvágó csér

Chlidonias hybrida

fattyúszerkő

Chlidonias niger

kormos szerkő

Chlidonias leucopterus

fehérszárnyú szerkő

Columba oenas

kék galamb

Streptopelia turtur

vadgerle

Cuculus canorus

kakukk

Athene noctua

kuvik

Asio otus

alkalmi ritka fészkelő, rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka vonuló (2 adat) rendszeres gyakori vonuló rendszeres szórványos vonuló rendszeres rikta fészkelő, rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka vonuló rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos vonuló állandó szórványos táplálkozó, rendszeres gyakori vonulú

alkalmi ritka vonuló (1 adat) rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló rendszeres ritka vonuló alkalmi ritka vonuló (1 adat) rendszeres ritka táplálkozó, rendszers szórványos vonuló rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres szórványos vonuló rendszeres ritka fészkelő

erdei fülesbagoly

rendszeres ritka fészkelő

1

3

10

védett

50 000 Ft

Caprimulgus europaeus

lappantyú

rendszeres ritka táplálkozó

-

-

10

védett

50 000 Ft

Apus apus

sarlósfecske

rendszeres ritka vonuló

-

-

10

védett

25 000 Ft

Alcedo atthis

jégmadár

rendszeres ritka vonuló

-

-

3

védett

50 000 Ft

Merops apiaster

gyurgyalag

rendszeres ritka táplálkozó, rendszers szórványos vonuló

-

-

30

fok. védett

100 000 Ft

5

Coracias garrulus

szalakóta

rendszeres ritka fészkelő, rendszeres ritka vonuló

1

3

15

fok. védett

500 000 Ft

Upupa epops

búbosbanka

rendszeres rikta vonuló

-

-

2

védett

50 000 Ft

Galerida cristata

búbos pacsirta

rendszeres ritka táplálkozó

-

-

8

védett

50 000 Ft

Lullula arborea

erdei pacsirta

rendszeres ritka vonuló

-

-

2

védett

50 000 Ft

3

10

30

védett

25 000 Ft

-

-

100

védett

50 000 Ft

1

5

10 000

védett

50 000 Ft

-

-

50

védett

50 000 Ft

alkalmi ritka fészkelő

0

1

?

védett

50 000 Ft

rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres gyakori vonuló alkalmi szórványos táplálkozól, rendszeres szórvános vendég rendszeres ritka fészkelő, rendszeres gyakori vonuló rendszeres ritka táplálkozó, rendszers szórványos vonuló

Alauda arvensis

mezei pacsirta

Riparia riparia

partifecske

Hirundo rustica

füsti fecske

Delichon urbicum

molnárfecske

Anthus campestris

parlagi pityer

Anthus trivialis

erdei pityer

rendszeres ritka vonuló

-

-

?

védett

25 000 Ft

Anthus pratensis

réti pityer

rendszeres szróványos vonuló, rendszeres szórvnyos telelő

-

-

20

védett

25 000 Ft

Anthus cervinus

rozsdástorkú pityer

rendszeres ritka vonuló

-

-

3

védett

25 000 Ft

Anthus spinoletta

havasi pityer

-

-

25

védett

25 000 Ft

Motacilla flava

sárga billegető

5

10

50

védett

25 000 Ft

Motacilla cinerea

hegyi billegető

rendszeres ritka vonuló

-

-

3

védett

50 000 Ft

Motacilla alba

barázdabillegető

rendszeres ritka vonuló

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

30

védett

25 000 Ft

-

-

?

védett

25 000 Ft

-

-

?

védett

25 000 Ft

-

-

?

védett

25 000 Ft

2

5

?

védett

25 000 Ft

rendszeres szróványos vonuló, rendszeres szórvnyos telelő rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres gyakori vonuló

alkalmi ritka vonuló (1 adat) rendszeres szórványos vonuló, renszeres szórványos telelő rendszeres szróványos vonuló rendszeres szróványos vonuló rendszeres rikta fészkelő, rendszeres szórványos vonuló

Bombycilla garrulus

csonttollú

Troglodytes troglodytes

ökörszem

Prunella modularis

erdei szürkebegy

Erithacus rubecula

vörösbegy

Luscinia megarhynchos

fülemüle

Luscinia svecica

kékbegy

rendszeres ritka fészkelő

1

2

?

védett

50 000 Ft

házi rozsdafarkú

rendszeres ritka fészkelő, rendszeres ritka vonuló

1

2

5

védett

25 000 Ft

kerti rozsdafarkú

rendszeres ritka vonuló

-

-

5

védett

50 000 Ft

1

3

10

védett

25 000 Ft

3

8

?

védett

25 000 Ft

-

-

2

védett

50 000 Ft

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

200

védett

25 000 Ft

-

-

10

védett

25 000 Ft

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

5

védett

50 000 Ft

Phoenicurus ochruros Phoenicurus phoenicurus Saxicola rubetra

rozsdás csuk

Saxicola torquatus

cigánycsuk

Oenanthe oenanthe

hantmadár

Turdus merula

fekete rigó

Turdus pilaris

fenyőrigó

Turdus philomelos

énekes rigó

Turdus iliacus

szőlőrigó

Turdus viscivorus

léprigó

rendszeres rikta fészkelő, rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka táplálkozó, alkalmi ritka vonuló rendszeres ritka vonuló rendszeres szórványos vonuló, renszeres szórványos telelő rendszeres szórványos vonuló feltételezhetően rendszeres szórváynyos vonuló rendszeres ritka

5

táplálkozó Locustella naevia

réti tücsökmadár

Locustella luscinioides Acrocephalus melanopogon Acrocephalus schoenobaenus Acrocephalus palustris Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus arundinaceus

nádi tücsökmadár

Hippolais icterina

kerti geze

Sylvia nisoria

ritka alkalmi vonuló (1 adat) rendszeres gyakori fészkelő rendszeres szórványos fészkelő rendszeres gyakori fészkelő

-

-

1

védett

50 000 Ft

15

25

?

védett

50 000 Ft

2

15

?

védett

50 000 Ft

20

40

?

védett

25 000 Ft

3

5

?

védett

25 000 Ft

20

30

?

védett

25 000 Ft

15

20

?

védett

25 000 Ft

alkalmi ritka vonuló

-

-

1

védett

25 000 Ft

karvalyposzáta

alkalami ritka fészkelő

1

2

?

védett

50 000 Ft

Sylvia curruca

kis poszáta

alkalami ritka fészkelő

1

2

?

védett

25 000 Ft

Sylvia atricapilla

barátposzáta

rendszeres ritka fészkelő

1

2

?

védett

25 000 Ft

Phylloscopus collybita

csilpcsalpfüzike

rendszeres ritka fészkelő, redszeres szórványos vonuló

0

2

?

védett

25 000 Ft

Phylloscopus trochilus

fitiszfüzike

rendszeres ritka vonuló

-

-

?

védett

25 000 Ft

Regulus regulus

sárgafejű királyka rendszeres ritka vonuló

-

-

?

védett

25 000 Ft

Muscicapa striata

szürke légykapó

rendszeres ritka fészkelő

1

2

5

védett

50 000 Ft

Panurus biarmicus

barkóscinege

rendszers szórványos fészkelő, rendszeres szórványos vonuló, rendszeres rikta telelő

3

10

60

védett

50 000 Ft

Aegithalos caudatus

őszapó

rendszeres ritka vonuló

-

-

5

védett

25 000 Ft

-

-

15

védett

25 000 Ft

1

3

?

védett

25 000 Ft

1

3

10

védett

50 000 Ft

0

1

10

védett

25 000 Ft

rendszeres rikta fészkelő

1

3

?

védett

25 000 Ft

rendszeres ritka fészkelő

1

3

?

védett

50 000 Ft

fülemülesitke foltos nádiposzáta énekes nádiposzáta cserregő nádiposzáta nádirigó

Parus caeruleus

kék cinege

Parus major

széncinege

Remiz pendulinus

függőcinege

Oriolus oriolus

sárgarigó

Lanius collurio

tövisszúró gébics

Lanius minor

kis őrgébics

rendszeres ritka fészkelő rendszeres gyakori fészkelő rendszeres szórványos fészkelő

rendszeres szórványos vonuló, rendszeres szórványos telelő rendszeres ritka fészkeló, rendszeres szórványos vonuló rendszeres ritka fészkelő, rendszeres szórványos vonuló rendszeres ritka fészkelő, rendszeres szórványos vonuló

rendszeres ritka vonuló, rendszeres ritka telelő alkalmi szórványos vonuló alkalmi szórványos vonuló

-

-

3

védett

50 000 Ft

-

-

10

védett

50 000 Ft

-

-

20

védett

50 000 Ft

Lanius excubitor

nagy őrgébics

Corvus monedula

csóka

Corvus frugilegus

vetési varjú

Corvus corax

holló

rendszeres átrepülő

-

-

3

védett

50 000 Ft

Passer montanus

mezei veréb

rendszeres ritka fészkelő

2

5

40

védett

25 000 Ft

Fringilla coelebs

erdei pinty

rendszeres ritka vonuló

0

2

?

védett

25 000 Ft

Fringilla montifringilla

fenyőpinty

ritka téli vendég

-

-

10

védett

25 000 Ft

Serinus serinus

csicsörke

alkalmi ritka vonuló

-

-

2

védett

25 000 Ft

0

1

10

védett

25 000 Ft

0

1

120

védett

25 000 Ft

-

-

2

védett

25 000 Ft

Carduelis chloris

zöldike

Carduelis carduelis

tengelic

Carduelis spinus

csíz

rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló alkalmi, ritka vonuló

5

Carduelis cannabina

kenderike

Coccothraustes coccothraustes

meggyvágó

Emberiza citrinella

citromsármány

rendszeres szórványos táplálkozó, rendszeres szórványos vonuló alkalmi ritka fészkelő, rendszeres szórványos táplálkozó rendszeres, ritka átrepülő rendszeres szórványos fészkelő rendszeres szórványos fészkelő, rendszeres szórványos vonuló

0

1

200

védett

25 000 Ft

0

2

5

védett

25 000 Ft

-

-

2

védett

25 000 Ft

25

40

?

védett

25 000 Ft

5

10

40

védett

25 000 Ft

Emberiza schoeniclus

nádi sármány

Emberiza calandra

sordély

Crocidura leucodon

mezei cickány

állandó

?

?

?

védett

25 000 Ft

Neomys fodiens

közönséges vízicickány

állandó

?

?

?

védett

50 000 Ft

Sorex araneus

erdei cickány

állandó

?

?

?

védett

25 000 Ft

Talpa europaea

?

?

?

védett

25 000 Ft 250 000 Ft

vakond

állandó

Spermophilus citellus

ürge

ritka, lokális, pusztulóban

5

40

40

fok. védett

Mustela erminea

hermelin

feltételezhetően állandó

?

?

?

védett

50 000 Ft

Mustela nivalis

menyét

feltételezhetően állandó

?

?

?

védett

25 000 Ft

vidra

állandó, de kevéssé ismert

5

fok. védett

250 000 Ft

Lutra lutra

2

5

1.3

Területhasználat

1.3.1

Művelési ágak szerinti megoszlás

Művelési ágak szerinti megoszlás

A gyepterületek aránya magas (legelő, rét), de jelentős a szántók aránya is. Ingatlanok adatai: Ingatlan Harkakötöny0142/12 Harkakötöny0142/13 Harkakötöny-

Település

Helyrajzi szám

Alrészlet Műv. jel ág

Kivett kategóriák Terület

Harkakötöny 0142/12

kivett

csatorna

Harkakötöny 0142/13 Harkakötöny 0142/24

rét rét

-

AK

1,83

0

0,1684 0,76 38,394 381,58

5

0142/24 Harkakötöny0142/25 Harkakötöny0142/26 Harkakötöny0142/27 Harkakötöny0142/27 Harkakötöny0142/27 Harkakötöny0142/27 Harkakötöny0142/34 Harkakötöny0142/38 Harkakötöny0142/39 Harkakötöny0142/39 Harkakötöny0142/44 Harkakötöny0142/44 Harkakötöny0142/44 Harkakötöny0142/45 Harkakötöny0142/8 Harkakötöny0143/1 Harkakötöny0149/14 Harkakötöny0149/14 Harkakötöny0149/15 Harkakötöny0149/16 Harkakötöny0149/17 Harkakötöny0149/21 Harkakötöny0149/22 Harkakötöny0149/4 Harkakötöny0149/5 Harkakötöny0149/5 Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/

Harkakötöny 0142/25

rét

-

Harkakötöny 0142/26

rét

-

4,4443

31,08

14,9602 172,34

Harkakötöny 0142/27

a

rét

-

2,9999

41,21

Harkakötöny 0142/27

b

nádas -

17,4653

8,73

Harkakötöny 0142/27

c

rét

-

0,8158

6,77

Harkakötöny 0142/27

d

rét

-

0,9802

8,14

Harkakötöny 0142/34

rét

-

0,4134

5,75

Harkakötöny 0142/38

rét

-

4,029

56

Harkakötöny 0142/39

a

szántó -

3,5995

47,51

Harkakötöny 0142/39

b

rét

-

3,4705

48,24

Harkakötöny 0142/44

a

rét

-

4,6751

38,11

Harkakötöny 0142/44

b

nádas -

Harkakötöny 0142/44

c

rét

-

0,4087

5,68

Harkakötöny 0142/45

a

rét

-

2,1085

12,72

Harkakötöny 0142/8

kivett

tanya

0,2147

0

Harkakötöny 0143/1

legelő -

0,8107

10,7

Harkakötöny 0149/14

a

rét

-

Harkakötöny 0149/14

b

kivett

mocsár

17,0627 189,11

19,0658 207,74 0,9343

0

Harkakötöny 0149/15

szántó -

0,8296

18,75

Harkakötöny 0149/16

szántó -

0,5947

13,44

Harkakötöny 0149/17

szántó -

21,5373

475

Harkakötöny 0149/21

rét

-

13,0593

170,7

Harkakötöny 0149/22

rét

-

13,5626 190,82

Harkakötöny 0149/4

kivett

beépített terület

2,0042

0

Harkakötöny 0149/5

a

rét

-

4,7658

62,25

Harkakötöny 0149/5

b

kivett

árok

0,1291

0

Harkakötöny 0150/

a

kivett

beépített terület

75,6203

0

Harkakötöny 0150/

b

rét

-

11,8091

87,12

Harkakötöny 0150/

c

nádas -

1,6005

0,8

5

Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0150/ Harkakötöny0151/1 Harkakötöny0152/7 Harkakötöny0152/9 Harkakötöny0152/9 Harkakötöny0152/9 Harkakötöny0156/3 Harkakötöny0156/4 Harkakötöny0156/5 Harkakötöny0156/7 Harkakötöny0156/7 Harkakötöny0158/15 Harkakötöny0158/32 Harkakötöny0158/32 Harkakötöny0158/32 Harkakötöny0158/33 Harkakötöny0158/34 Harkakötöny0158/35 Harkakötöny0158/35 Harkakötöny0158/35 Harkakötöny0159/ Harkakötöny0164/12 Harkakötöny0164/13 Harkakötöny0164/20 Harkakötöny-

Harkakötöny 0150/

d

nádas -

4,6037 168,04

Harkakötöny 0150/

f

nádas -

0,6517

13,62

Harkakötöny 0150/

g

nádas -

1,1509

42,01

Harkakötöny 0150/

h

nádas -

Harkakötöny 0150/

j

rét

-

0,2877

4

Harkakötöny 0150/

k

rét

-

0,7193

5,97

Harkakötöny 0151/1

kivett

árok

0,2621

0

Harkakötöny 0152/7

rét

-

5,7704

74,43

0,814

16,19

12,6601 302,49

Harkakötöny 0152/9

a

szántó -

Harkakötöny 0152/9

b

rét

-

1,7235

23,96

Harkakötöny 0152/9

c

legelő -

1,3993

6,86

Harkakötöny 0156/3

legelő -

0,2935

0,41

Harkakötöny 0156/4

rét

-

0,705

9,8

Harkakötöny 0156/5

kivett

csatorna

0,13

0

Harkakötöny 0156/7

a

szántó -

12,9084 170,39

Harkakötöny 0156/7

b

rét

-

13,0516 183,37

kivett

csatorna

Harkakötöny 0158/15 Harkakötöny 0158/32

a

rét

-

Harkakötöny 0158/32

b

kivett

út

Harkakötöny 0158/32

c

0,139

0

37,0309 425,27 0,2303

0

nádas -

0,8671

0,43

Harkakötöny 0158/33

rét

-

0,8742

12,15

Harkakötöny 0158/34

rét

0,7382

10,26

0,3029

0

Harkakötöny 0158/35

a

kivett

gazdasági épület, udvar

Harkakötöny 0158/35

b

rét

-

1,1814

16,18

Harkakötöny 0158/35

c

kivett

-

0,506

0

Harkakötöny 0159/

kivett

közút

0,7643

0

Harkakötöny 0164/12

kivett

rom

0,2877

0

Harkakötöny 0164/13

legelő -

0,2878

0,2

Harkakötöny 0164/20 Harkakötöny 0164/40

kivett rét

1,125 1,2978

0 12,35

csatorna -

6

0164/40 Harkakötöny0164/41 Harkakötöny0164/41 Harkakötöny0164/41 Harkakötöny0164/42 Harkakötöny0142/16 Harkakötöny0142/19 Harkakötöny0142/21 Harkakötöny0142/21 Harkakötöny0142/21 Harkakötöny0142/22 Harkakötöny0142/22 Harkakötöny0142/28 Harkakötöny0142/28 Harkakötöny0142/29 Harkakötöny0142/29 Harkakötöny0142/30 Harkakötöny0142/32 Harkakötöny0142/33 Harkakötöny0142/40 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/41

Harkakötöny 0164/41

a

rét

-

7,9862

73,54

Harkakötöny 0164/41

b

legelő -

1,3543

0,95

Harkakötöny 0164/41

c

kivett

út

0,1806

0

Harkakötöny 0164/42

kivett

mocsár

6,6802

0

Harkakötöny 0142/16

kivett

csatorna

0,52

0

Harkakötöny 0142/19

kivett

olajtermelő kút

0,0224

0

Harkakötöny 0142/21

a

legelő -

1,817

17,08

Harkakötöny 0142/21

b

nádas -

1,9347

0,97

Harkakötöny 0142/21

c

legelő -

1,2715

11,95

Harkakötöny 0142/22

a

legelő -

0,2644

2,49

Harkakötöny 0142/22

b

nádas -

0,4148

0,21

Harkakötöny 0142/28

a

szántó -

4,8219

63,65

Harkakötöny 0142/28

b

rét

-

3,9065

28,15

Harkakötöny 0142/29

a

rét

-

Harkakötöny 0142/29

b

szántó -

1,1593

18,09

Harkakötöny 0142/30

rét

-

6,4167

89,19

Harkakötöny 0142/32

rét

-

2,2339

31,05

Harkakötöny 0142/33

rét

-

1,0791

15

Harkakötöny 0142/40

rét

-

4,067

52,6

38,8738 452,47

Harkakötöny 0142/41

a

szántó -

0,7737

10,21

Harkakötöny 0142/41

b

rét

-

1,7091

23,76

Harkakötöny 0142/41

c

legelő -

4,9132

3,44

Harkakötöny 0142/41

d

nádas -

4,1946

2,1

Harkakötöny 0142/41

f

nádas -

3,5265

1,76

Harkakötöny 0142/41

g

rét

-

1,2401

5,58

Harkakötöny 0142/41

h

nádas -

1,4277

0,71

Harkakötöny 0142/41

j

rét

22,797 249,75

Harkakötöny 0142/41

k

szántó -

1,9407

Harkakötöny 0142/41

l

szántó -

9,4498 124,74

-

25,62

6

Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/42 Harkakötöny0142/42 Harkakötöny0142/42 Harkakötöny0142/43 Harkakötöny0143/2 Harkakötöny0143/3 Harkakötöny0145/ Harkakötöny0149/11 Harkakötöny0149/12 Harkakötöny0149/13 Harkakötöny0149/18 Harkakötöny0149/19 Harkakötöny0149/20 Harkakötöny0149/6 Harkakötöny0149/8 Harkakötöny0149/8 Harkakötöny0149/8 Harkakötöny0149/8 Harkakötöny0149/9 Harkakötöny0152/2 Harkakötöny0154/ Harkakötöny0155/ Harkakötöny0156/2 Harkakötöny0156/8 Harkakötöny0158/12 Harkakötöny0158/14 Harkakötöny0158/22 Harkakötöny0158/23 Harkakötöny-

Harkakötöny 0142/41

m

kivett

Harkakötöny 0142/42

a

Harkakötöny 0142/42

lakóház, udvar

0,1367

0

szántó -

2,0638

27,24

b

legelő -

0,9912

0,69

Harkakötöny 0142/42

c

rét

-

0,7796

10,84

Harkakötöny 0142/43

a

rét

-

0,4109

5,3

Harkakötöny 0143/2

kivett

csatorna

0,027

0

Harkakötöny 0143/3

legelő -

1,4564

19,22

Harkakötöny 0145/

kivett

9,4646

0

Harkakötöny 0149/11

legelő -

0,2655

1,3

Harkakötöny 0149/12

szántó -

4,1722

85,56

Harkakötöny 0149/13

szántó -

3,0037

61,6

Harkakötöny 0149/18

rét

-

2,7499

38,22

Harkakötöny 0149/19

szántó -

2,9133

65,84

Harkakötöny 0149/20

szántó -

0,9403

21,25

Harkakötöny 0149/6

kivett

csatorna

1,0505

0

Dongéri-csatorna

Harkakötöny 0149/8

a

rét

-

0,5763

4,78

Harkakötöny 0149/8

b

szántó -

1,0004

15,61

Harkakötöny 0149/8

c

legelő -

0,3628

0,76

Harkakötöny 0149/8

d

szántó -

2,0769

32,4

28,8142

0

Harkakötöny 0149/9

kivett

Harkakötöny 0152/2

legelő -

0,2877

1,41

Harkakötöny 0154/

kivett

árok

0,2273

0

Harkakötöny 0155/

kivett

árok

0,0126

0

Harkakötöny 0156/2

kivett

tanya

0,2877

0

Harkakötöny 0156/8

rét

-

Harkakötöny 0158/12

kivett

olajtermelő kút

Harkakötöny 0158/14

rét

Harkakötöny 0158/22

rét

Harkakötöny 0158/23 Harkakötöny 0158/23

a b

beépített terület

10,0044 139,44 0,2809

0

-

0,05

0,7

-

6,6947

91,83

rét nádas -

1,7309 0,4903

24,06 0,25

6

0158/23 Harkakötöny0158/36 Harkakötöny0160/ Harkakötöny0164/17 Harkakötöny0164/26 Harkakötöny0164/27 Harkakötöny0164/36 Harkakötöny0164/37 Harkakötöny0164/43 Harkakötöny0164/44 Harkakötöny0164/46 Harkakötöny0164/46 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34

1.3.2

Harkakötöny 0158/36

rét

-

6,3914

85,31

Harkakötöny 0160/

kivett

közút

1,1495

0

Harkakötöny 0164/17

kivett

tanya

0,2878

0

Harkakötöny 0164/26

kivett

olajtermelő kút

0,032

0

Harkakötöny 0164/27

kivett

olajtermelő kút

0,0617

0

Harkakötöny 0164/36

szántó -

6,2782

19,46

Harkakötöny 0164/37

rét

-

2,23

22,45

Harkakötöny 0164/43

rét

-

0,6759

9,4

Harkakötöny 0164/44

rét

-

9,043

102

Harkakötöny 0164/46

a

rét

-

2,6409

12,83

Harkakötöny 0164/46

b

szántó -

2,7758

34,8

Kiskunhalas

0787/34

a

szántó -

5,2974

55,09

Kiskunhalas

0787/34

b

legelő -

14,0849

29,11

Kiskunhalas

0787/34

c

szántó -

3,1711

32,98

Kiskunhalas

0787/34

d

szántó -

1,7421

27,18

Tulajdoni viszonyok

Tulajdoni viszonyok

Az érintett területek 99%-a magántulajdonban vannak, állami tulajdon legjelentősebb területe a Dongéri-csatorna, mely vízügyi kezelésben van.

6

Ingatlantulajdonosok adatai: Ingatlan

Tulajdonos

Harkakötöny -0142/12 Harkakötöny -0142/13 Harkakötöny -0142/24 Harkakötöny -0142/25 Harkakötöny -0142/26 Harkakötöny -0142/27 Harkakötöny -0142/34 Harkakötöny -0142/38 Harkakötöny -0142/38 Harkakötöny -0142/39 Harkakötöny -0142/39 Harkakötöny -0142/39 Harkakötöny -0142/39 Harkakötöny -0142/44 Harkakötöny -0142/45 Harkakötöny -0142/8 Harkakötöny -0143/1 Harkakötöny -0149/14 Harkakötöny -0149/15 Harkakötöny -0149/16 Harkakötöny -0149/17 Harkakötöny -0149/17 Harkakötöny -0149/21 Harkakötöny -0149/21 Harkakötöny -0149/21 Harkakötöny -0149/22 Harkakötöny -0149/4 Harkakötöny -0149/5 Harkakötöny -0150/ Harkakötöny -0151/1 Harkakötöny -0152/7 Harkakötöny -0152/7 Harkakötöny -0152/9

HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Szanyi János an:Szanyi Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Deák Ferenc utca 8. / bej.hat.: 34557/7/1997.04.08 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 Tobak Csaba an:Nagy Irén cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 10 / bej.hat.: 34557/11/1997.04.03 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 36882/5/2007.04.10 Csaplár Sándor Gergő szül:Csaplár Sándor an:Pálfi Judit cím: 6000 KECSKEMÉT Csabagyöngye utca 26. / bej.hat.: 48945/3/2011.11.04 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 33824/10/2012.02.16 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 39940/2004.06.28 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 46874/2004.11.16 Dudásné Szanyi Éva szül:Szanyi Éva an:Szalai Erzsébet cím: 6411 ZSANA Ady Endre utca 4 / bej.hat.: 33393/3/1998.02.04 Dudásné Szanyi Éva szül:Szanyi Éva an:Szalai Erzsébet cím: 6411 ZSANA Ady Endre utca 4 / bej.hat.: 60353/1998.12.08 Szanyi Kálmán an:Szalai Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harkapuszta 29. / bej.hat.: 33393/3/1998.02.04 Szanyi Kálmán an:Szalai Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harkapuszta 29. / bej.hat.: 60353/1998.12.08 Ifj. Csaplár Sándor szül:Csaplár Sándor an:Varga Zsuzsanna cím: 6000 KECSKEMÉT Csabagyöngye utca 26 / bej.hat.: 50245/2/2002.12.13 Szanyi János an:Szanyi Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Deák Ferenc utca 8. / bej.hat.: 48554/2002.09.26 Rottmar Manfred Ernst szül:Rottmar Manfred an:Schwendinger Hildegard cím: AUSZTRIA 1520 WIEN Denglergsasse 1. 2/15 / bej.hat.: 8461/1994.10.03 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 34150/1999/1995.09.28 Kocsis István an:Faragó Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Bem utca 4 / bej.hat.: 39636/2/1999 1995.03.07 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 61443/1998.12.23 Juhász Ádám Noel szül:Juhász Ádám an:Keszthelyi Tímea cím: 6400 KISKUNHALAS Fazekas Gábor utca 7 / bej.hat.: 42689/3/2012.06.26 Juhász Fanni szül:Juhász Fanni an:Kesztehelyi Tímea cím: 6400 KISKUNHALAS Fazekas Gábor utca 7 / bej.hat.: 42689/3/2012.06.26 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 34472/3/2009.03.23 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 39921/3/2011.06.03 Balog Mihály szül:Balog Mihály an:Csorba Terézia cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 1 / bej.hat.: 45516/1999.09.01 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 16202/1991.09.18 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 42580/5/2007.09.17 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 16202/1991.09.18 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 34874/7/2012.03.12 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 47302/3/2011.10.24 Erdélyi Imre an:Nagyapáti Mária cím: 6400 KISKUNHALAS Állomás utca 9 1. e / bej.hat.: 34111/1998.02.10

Tulajdoni hányad 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 575/575 1291/56 00 4309/56 00 3458/98 27 1455/98 27 3458/98 27 1456/98 27 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/2 1/2 100/233 56/233 77/233 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 52616/5 7704 5088/57 704 1/1

6

Harkakötöny -0156/3 Harkakötöny -0156/4 Harkakötöny -0156/5 Harkakötöny -0156/7 Harkakötöny -0156/7 Harkakötöny -0158/15 Harkakötöny -0158/32 Harkakötöny -0158/32 Harkakötöny -0158/33 Harkakötöny -0158/34 Harkakötöny -0158/35 Harkakötöny -0159/ Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/12 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/13 Harkakötöny -0164/20 Harkakötöny -0164/40 Harkakötöny -0164/41 Harkakötöny -0164/42 Harkakötöny -0142/16 Harkakötöny -0142/19 Harkakötöny -0142/21 Harkakötöny -0142/22 Harkakötöny -0142/22 Harkakötöny -0142/22 Harkakötöny -0142/22 Harkakötöny -0142/28 Harkakötöny -0142/29

Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 30392/3/2012.01.04 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 44151/3/2012.08.03 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 34227/1998.02.10 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 46249/1996.12.19 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 33224/4/1999.02.09 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 33224/4/1999.02.09 Foki Éva szül:Foki Éva an:Csorba Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Paprika Antal utca 11 / bej.hat.: 30255/6/2010.(2009.12.04) HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 16202/1991.09.18 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Böröczi Krisztián an:Schütz Mária cím: 1214 BUDAPEST Bánya utca 9.IV/1 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Böröczi Norbert an:Schütz Mária cím: 1214 BUDAPEST Bánya utca 9.IV/1 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Orosz Rita an:Böröczi Jolán cím: 1173 BUDAPEST Egészségház utca 22.IV/ / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Sipos Andrásné szül:Kovács Zsuzsanna an:Hunyadi Rozália cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny 33 / bej.hat.: 192/1962.01.19 Sipos Sándor an:Tímár Julianna cím: 6400 KISKUNHALAS Félegyházi út 4 / bej.hat.: 38874/2002.06.03 Balogné Nyitrai Éva szül:Nyitrai Éva an:Jozsvai Éva cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 1. / bej.hat.: 33630/2001.03.05 Balogné Nyitrai Éva szül:Nyitrai Éva an:Jozsvai Éva cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 1. / bej.hat.: 4558/3/1986.04.30 Csíkné Nyitrai Anikó szül:Nyitrai Anikó an:Józsvai Éva cím: 0000 SZEGED Római körút 17-19 / bej.hat.: 4558/3/1986.04.30 Nyitrai István an:Józsvai Éva cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Templom utca 28 / bej.hat.: 4558/3/1986.04.30 Szűcs Magdolna / bej.hat.: 2391/1966.07.05

1/1

Vígh Sándor an:Szűcs Etelka cím: 6400 KISKUNHALAS Radnóti utca 15 / bej.hat.: 45953/2002.10.11 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Foki Éva szül:Foki Éva an:Csorba Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Paprika Antal utca 11 / bej.hat.: 30255/6/2010.(2009.12.04) Foki Éva szül:Foki Éva an:Csorba Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Paprika Antal utca 11 / bej.hat.: 30255/6/2010.(2009.12.04) Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 38508/3/2006.05.19 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 38838/2/2010.06.29

9/48

Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 32889/1998.02.02 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Böröczi Krisztián an:Schütz Mária cím: 1214 BUDAPEST Bánya utca 9.IV/1 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Böröczi Norbert an:Schütz Mária cím: 1214 BUDAPEST Bánya utca 9.IV/1 / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Orosz Rita an:Böröczi Jolán cím: 1173 BUDAPEST Egészségház utca 22.IV/ / bej.hat.: 37459/3/2011.04.13 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 34147/1999/1995.12.11 Szanyi János an:Szanyi Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Deák Ferenc utca 8. / bej.hat.: 34557/15/1997.04.03

1/1

1/1 1/1 14671/2 59600 244929/ 259600 1/1 18/201 183/201 1/1 1/1 1/1 1/1 21/144 6/144 6/144 3/144 72/144 36/144 15/48 5/48 5/48 5/48 9/48

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

21/36 6/36 6/36 3/36 1/1 448/469

6

Harkakötöny -0142/29 Harkakötöny -0142/30 Harkakötöny -0142/32 Harkakötöny -0142/33 Harkakötöny -0142/33 Harkakötöny -0142/33 Harkakötöny -0142/33 Harkakötöny -0142/33 Harkakötöny -0142/40 Harkakötöny -0142/40 Harkakötöny -0142/40 Harkakötöny -0142/41 Harkakötöny -0142/41 Harkakötöny -0142/42 Harkakötöny -0142/42 Harkakötöny -0142/43 Harkakötöny -0143/2 Harkakötöny -0143/3 Harkakötöny -0145/ Harkakötöny -0145/ Harkakötöny -0149/11 Harkakötöny -0149/12 Harkakötöny -0149/12 Harkakötöny -0149/13 Harkakötöny -0149/18 Harkakötöny -0149/19 Harkakötöny -0149/20 Harkakötöny -0149/6 Harkakötöny -0149/8 Harkakötöny -0149/9 Harkakötöny -0152/2 Harkakötöny -0154/ Harkakötöny -0155/ Harkakötöny -0156/2 Harkakötöny -0156/8 Harkakötöny -0158/12 Harkakötöny -0158/14

Szanyi János an:Szanyi Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Deák Ferenc utca 8. / bej.hat.: 44698/2001.10.29 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 34147/1999/1995.12.11 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 36882/5/2007.04.10 Lencsés Mihály szül:Lencsés Mihály an:Balogh Ilona cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 11 / bej.hat.: 33824/10/2012.02.16 Sárközi Anna szül:Sárközi Anna an:Bujdosó Katalin cím: 6753 SZEGED Rév utca 23 / bej.hat.: 39276/2004.06.14 Sárközi Dávid szül:Sárközi Dávid an:Bujdosó Katalin cím: 6753 SZEGED II.KER.TÁPÉ Tigér utca 41. / bej.hat.: 39276/2004.06.14 Sárközi Máté szül:Sárközi Máté an:Bujdosó Katalin cím: 6753 SZEGED Tigér utca 41 / bej.hat.: 39276/2004.06.14 Sárközi Olga szül:Sárközi Olga an:Bujdosó Katalin cím: 6400 KISKUNHALAS Alsóöregszőlők 40989 / bej.hat.: 39276/2004.06.14 Dudásné Szanyi Éva szül:Szanyi Éva an:Szalai Erzsébet cím: 6411 ZSANA Ady Endre utca 4 / bej.hat.: 42660/1999.07.09 Szanyi Edit an:Torma Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 4. / bej.hat.: 42660/1999.07.09 Szanyi Kálmán an:Szalai Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harkapuszta 29. / bej.hat.: 42660/1999.07.09 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 30288/5/1999 1995.12.11 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 42069/2/1999 1995.12.11 Berta Gábor an:Mizsei Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 17. / bej.hat.: 32059/3/2006.02.06 Berta Mihály an:Mizsei Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 17. / bej.hat.: 32059/3/2006.02.06 Berta Mihály szül:Berta Mihály an:Horváth Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi út 17 / bej.hat.: 34474/3/2009.03.23 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Horváthné Maróti Orsolya Helga szül:Maróti Orsolya an:Bajzáth Gizella cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Bem utca 17 / bej.hat.: 33711/3/2011.03.11 ALSÓ-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG cím: 6720 SZEGED Stefánia - 4 / bej.hat.: 1166/1989.01.26 MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 192/1962.01.19

21/469

Tobak Csaba an:Nagy Irén cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 10 / bej.hat.: 49006/2/1998.06.23 Dudásné Szanyi Éva szül:Szanyi Éva an:Szalai Erzsébet cím: 6411 ZSANA Ady Endre utca 4 / bej.hat.: 34151/1999/1998.02.04 Szanyi Kálmán an:Szalai Erzsébet cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harkapuszta 29. / bej.hat.: 34151/1999/1998.02.04 Balog Mihály szül:Balog Mihály an:Csorba Terézia cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 1 / bej.hat.: 41746/2000.07.24 Csontos József szül:Csontos József an:Rokolya Piroska cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 22. / bej.hat.: 37990/2/2009.05.20 Kocsis István an:Faragó Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Bem utca 4 / bej.hat.: 33011/1999/1995.01.16 Balogné Nyitrai Éva szül:Nyitrai Éva an:Jozsvai Éva cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönyi utca 1. / bej.hat.: 35274/2004.03.19 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Iritz-Fekete Lívia szül:Fekete Lívia an:Lencsés Franciska cím: 6723 SZEGED Hajós utca 6/B.3. / bej.hat.: 32849/4/2008.02.12 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 16202/1991.09.18 Baki Benedek szül:Baki Benedek an:Simon Orsolya cím: 6400 KISKUNHALAS Kinizsi utca 1 / bej.hat.: 42406/5/2012.06.18 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 36967/2001.05.07 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 44151/3/2012.08.03 Balogh Mihályné szül:Csorba Terézia an:Magosi Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Harka puszta 72 / bej.hat.: 44151/3/2012.08.03 MOL MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RT. cím: 1117 BUDAPEST XI.KER. Október 23-a utca 18. / bej.hat.: 1774/3/1993 1992.07.13 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 33224/4/1999.02.09

1/1

1/1 1/1 525/150 0 243/150 0 244/150 0 244/150 0 244/150 0 587/526 0 4086/52 60 587/526 0 280/401 121/401 1/2 1/2 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

1/2 1/2 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

6

Harkakötöny -0158/22 Harkakötöny -0158/23 Harkakötöny -0158/36 Harkakötöny -0160/ Harkakötöny -0164/17 Harkakötöny -0164/17 Harkakötöny -0164/26 Harkakötöny -0164/27 Harkakötöny -0164/36 Harkakötöny -0164/36 Harkakötöny -0164/37 Harkakötöny -0164/43 Harkakötöny -0164/44 Harkakötöny -0164/44 Harkakötöny -0164/46 Harkakötöny -0164/46 Harkakötöny -0164/46 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34 Kiskunhalas0787/34

Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 38569/1998/1996.12.19 Foki Éva szül:Foki Éva an:Csorba Erzsébet cím: 6400 KISKUNHALAS Paprika Antal utca 11 / bej.hat.: 31461/2010/2009.11.18 Vágvölgyi József an:Erdélyi Anna cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 10. / bej.hat.: 38570/1998/1996.12.19 HARKAKÖTÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kossuth utca 1 / bej.hat.: 16202/1991.09.18 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 39016/4/2006.05.30 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 42326/3/2006.07.04 MOL MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RT. cím: 1117 BUDAPEST XI.KER. Október 23-a utca 18. / bej.hat.: 1774/3/1993 1992.07.13 MOL MAGYAR OLAJ ÉS GÁZIPARI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RT. cím: 1117 BUDAPEST XI.KER. Október 23-a utca 18. / bej.hat.: 1774/3/1993 1992.07.13 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 39016/4/2006.05.30 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 42326/3/2006.07.04 Tobak Csaba an:Nagy Irén cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Erdész utca 10 / bej.hat.: 34152/1998.02.10 MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 36066/2/2011.03.31

1/1

Kellner Máté Barnabás an:Páncsics Klára cím: 6400 KISKUNHALAS Szilády Á. utca 38 / bej.hat.: 42104/1999/1997.03.03 Kellner Máté Barnabásné szül:Simon Mária an:Hegedűs Mária cím: 6400 KISKUNHALAS Szilády Á. utca 38 I.e / bej.hat.: 42104/1999/1997.03.03 Miskei László Árpád szül:Miskei László an:Sós Margit cím: 6400 KISKUNHALAS Széchenyi utca 70 / bej.hat.: 37094/2/2006.04.21 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 39016/4/2006.05.30 Vágvölgyi Zsolt an:Lajos Etelka cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötönypuszta tanya 10. / bej.hat.: 42326/3/2006.07.04 Tarjányi István László an:Gulyás Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 11 / bej.hat.: 33058/1999/1997.02.13 Tarjányi István László an:Gulyás Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 11 / bej.hat.: 33810/2/1999 1997.02.13 Tarjányi István László an:Gulyás Mária cím: 6136 HARKAKÖTÖNY Kötöny puszta 11 / bej.hat.: 53967/1998/1997.12.23 Tarjányi István Lászlóné szül:Szűcs Jusztina an:Kis-Kopárdi Jusztina cím: 6400 KISKUNHALAS Járószék utca 12 / bej.hat.: 33058/1999/1997.02.13 Tarjányi István Lászlóné szül:Szűcs Jusztina an:Kis-Kopárdi Jusztina cím: 6400 KISKUNHALAS Járószék utca 12 / bej.hat.: 33810/2/1999 1997.02.13 Tarjányi István Lászlóné szül:Szűcs Jusztina an:Kis-Kopárdi Jusztina cím: 6400 KISKUNHALAS Járószék utca 12 / bej.hat.: 53967/1998/1997.12.23

1/2

1/1 1/1 1/1 10/24 14/24 1/1 1/1 1/6 5/6 1/1 1/1

1/2 1100/47 62 199/476 2 3463/47 62 5/1444 5/1444 712/144 4 5/1444 5/1444 712/144 4

Földhasználók adatai: Ingatlan Harkakötöny0142/12 Harkakötöny0142/13 Harkakötöny0142/24 Harkakötöny0142/25 Harkakötöny0142/26 Harkakötöny0142/27 Harkakötöny0142/34 Harkakötöny0142/38 Harkakötöny0142/39 Harkakötöny0142/39

Földhasználó

Irányítószám

Település

Közterület

Szanyi János

6400

Kiskunhalas

Deák Ferenc utca 8

Faddi Ágnes

6136

Harkakötöny

Erdész utca 22

Tobak Csaba

6136

Harkakötöny

Erdész utca 10

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Csaplár Sándor

6042

Fülöpháza

I. körzet 79

Sárközi Máté

6753

Szeged

Tigér utca 41

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Dudásné Szanyi Éva

6411

Zsana

Ady Endre utca 4

Szanyi Kálmán

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 29

nincs földhasználati lap

6

Harkakötöny0142/44 Harkakötöny0142/45 Harkakötöny0142/8 Harkakötöny0143/1 Harkakötöny0149/14 Harkakötöny0149/15 Harkakötöny0149/16 Harkakötöny0149/17 Harkakötöny0149/21 Harkakötöny0149/21 Harkakötöny0149/22 Harkakötöny0149/4 Harkakötöny0149/5 Harkakötöny0150/ Harkakötöny0151/1 Harkakötöny0152/7 Harkakötöny0152/9 Harkakötöny0156/3 Harkakötöny0156/4 Harkakötöny0156/5 Harkakötöny0156/7 Harkakötöny0158/15 Harkakötöny0158/32 Harkakötöny0158/33 Harkakötöny0158/34 Harkakötöny0158/35 Harkakötöny0159/ Harkakötöny0164/12 Harkakötöny0164/13 Harkakötöny0164/20 Harkakötöny0164/40 Harkakötöny0164/41 Harkakötöny0164/42 Harkakötöny0142/16 Harkakötöny0142/19 Harkakötöny0142/21

Csaplár Sándor

6000

Kecskemét

Csabagyöngye utca 26

Szanyi János

6400

Kiskunhalas

Deák Ferenc utca 8

Csontos József

6136

Harkakötöny

Erdész utca 36

Balogh Mihályné

6136

Harkakötöny

Harkapuszta 72

Kocsis Istvánné

6136

Harkakötöny

Bem utca 4

Balogh Mihályné

6136

Harkakötöny

Harkapuszta 72

Semen Vetőmag Kft

6400

Kiskunhalas

Majsai út 6-8

Faddi Ágnes

6136

Harkakötöny

Erdész utca 22

Lencsés Mihály

6136

Harkakötöny

Kossuth utca 11

Lencsés Mihály

6136

Harkakötöny

Kossuth utca 11

Faddi Ágnes

6136

Harkakötöny

Erdész utca 22

Harkakötöny Közs. Önk.

6136

Harkakötöny

Kossuth utca 1

Lencsés Mihály

6136

Harkakötöny

Kossuth utca 11

Csontos József

6136

Harkakötöny

Erdész utca 36

Csontos József

6136

Harkakötöny

Erdész utca 36

Csontos József

6136

Harkakötöny

Erdész utca 36

6136

Harkakötöny

Harkapuszta 72

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Hermann-90 Kft

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 49/a

Hermann-90 Kft

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 49/a

Hermann-90 Kft

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 49/a

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap Balogh Mihályné nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap Berta Mihály

6

Harkakötöny0142/22 Harkakötöny0142/28 Harkakötöny0142/29 Harkakötöny0142/30 Harkakötöny0142/32 Harkakötöny0142/33 Harkakötöny0142/40 Harkakötöny0142/40 Harkakötöny0142/40 Harkakötöny0142/41 Harkakötöny0142/42 Harkakötöny0142/43 Harkakötöny0143/2 Harkakötöny0143/3 Harkakötöny0145/ Harkakötöny0149/11 Harkakötöny0149/12 Harkakötöny0149/12 Harkakötöny0149/13 Harkakötöny0149/18 Harkakötöny0149/19 Harkakötöny0149/20 Harkakötöny0149/6 Harkakötöny0149/8 Harkakötöny0149/9 Harkakötöny0152/2 Harkakötöny0154/ Harkakötöny0155/ Harkakötöny0156/2 Harkakötöny0156/8 Harkakötöny0158/12 Harkakötöny0158/14 Harkakötöny0158/22 Harkakötöny0158/23 Harkakötöny0158/36 Harkakötöny0160/

nincs földhasználati lap Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Szanyi János

6400

Kiskunhalas

Deák Ferenc utca 8

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Sárközi Máté

6753

Szeged

Tigér utca 41

Dudásné Szanyi Éva

6411

Zsana

Ady Endre utca 4

Szanyi Kálmán

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 29

Szanyi Edit

6136

Harkakötöny

Ady Endre utca 17

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

Berta Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 17

6136

Harkakötöny

Templom utca 27

Tobak Csaba

6136

Harkakötöny

Erdész utca 10

Dudásné Szanyi Éva

6411

Zsana

Ady Endre utca 4

Szanyi Kálmán

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 29

Balog Mihály

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 1

Faddi Ágnes

6136

Harkakötöny

Erdész utca 22

Kocsis Istvánné

6136

Harkakötöny

Bem utca 4

Baloghné Nyitrai Éva

6136

Harkakötöny

Kötönyi utca 1

6136

Harkakötöny

Rákóczi utca 8

6400

Kiskunhalas

Szatmári utca 18/a

6136

Harkakötöny

Harkapuszta 72

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Hermann-90 Kft

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 49/a

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap Horváth Kornél nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap Fekete Istvánné nincs földhasználati lap Baki Imre nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap Balogh Mihályné nincs földhasználati lap

nincs földhasználati lap

6

Harkakötöny0164/17 Harkakötöny0164/26 Harkakötöny0164/27 Harkakötöny0164/36 Harkakötöny0164/37 Harkakötöny0164/43 Harkakötöny0164/44 Harkakötöny0164/46 Kiskunhalas0787/34

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Tobak Csaba

6136

Harkakötöny

Erdész utca 10

Dr Kellner Barnabás

6400

Kiskunhalas

Szilády Áron utca 38

Vágvölgyi Zsolt

6136

Harkakötöny

Kötöny puszta 10

Tarjányi István Lászlóné

6400

Kiskunhalas

Járószék utca 12

nincs földhasználati lap

1.3.3 1.3.3.1

Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság

Szántó A szántóterületek intenzíven hasznosított szántók, melyek közül elsősorban a gyep és nádterülettel határos részei veszélyeztetettek a művelés során alkalmazott technológiáira (kemikáliák, beszántások, műtrágyázás). Előfordulhatnak éppen ezért beszántások, melyeket a jövőben javasolt minél előbb megszüntetni. Illetve előfordulhat gyepterületek vadföldként hasznosított beszántása is, mely szintén nem elfogadható a jelölő élőhelyként számon tartott, vagy jelölő fajok élőhelyéül szolgáló területeken. Gyep A gyepterületek jelentős részét egy helyi szalma-brikett üzem kaszálja, de vannak kiterjedt szarvasmarha és juhlegelők is, valamint kezeletlen részek. A legeltetés, mint természetvédelmi kezelés területi arányát növelni érdemes a területen. Nádas A kiterjedt nádasok egy részét időnként aratják. 1.3.3.2

Erdészet

A terület környéke jelentősen erdősült, azonban a HUKN20020 Natura 2000 területen egyetlenegy erdőrészlet található: Harkakötöny 110 C: 1,3 ha-os EF-FF elegy, helyenként felnyíló, homoki gyepfoltokat tartalmazó. 1.3.3.3

Vadgazdálkodás, halászat, horgászat

A fent említett vadásztársaságok a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozó, jogszabályok által megfogalmazott általános vadgazdálkodást érintő korlátozásokon kívül a 2007-ben született 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak szerint járnak el.

7

Vadásztársaság neve

Rendeltetés

Védelmi kategória

Táncsics Mihály Vadásztársaság

vadgazdálkodási

Natura 2000

Kiskunhalasi Diana Vt.

vadgazdálkodási

Natura 2000

A halastavakon halászati hasznosítás folyik, több tóegységben elsősorban ponty (Cyprinus carpio) nevelése folyik. Évente mintegy 400 mázsa pontyot termelnek ki a vízből. A tavaszi időszakban feltöltött tavakból némelyik a nyári időszakban csökkenő vízutánpótlás és csökkenő vízszint hatásainak csökkentésére vízpótló szerepet kap. Így a nyári időszakban kerül átvezetésre, lecsapolásra. 1.3.3.4

Vízgazdálkodás

A terület felszíni vizei a Harkai-tó illetve ettől északi irányba húzódó Dong-ér és mellékágai. A Dong-érben a terepi munka teljes időtartama alatt jelen volt nyílt vízborítás, azonban minősége erősen kifogásolható volt, mivel a csatorna szennyvízbetáplálást is kap. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok alapján látható, hogy a Dong-ér hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemel. Amennyiben a csatorna üzemeltetése a jelenlegi módon és gyakorlat mellett zajlik, úgy véleményünk szerint nem tartható fent a csatlakozó nedves élőhelyek korábban jellemző ökológiai állapota és további szárazodással és a vegatáció degradációjával kell számolni. A Dong-ér medre viszonylag mély, ezért a tőle északra található területekre jutó csapadékvizet is elviszi. Ez különösen száraz időszakban jelent gondot. A Dong-ér mély medrének részleges feltöltése kedvezően befolyásolhatja a tőle északra fekvő jelenleg igen száraz kékperjés láprét foltok jelenleg kedvezőtlen állapotát. A kékperjés lápréteken még jelen vannak a láprétek fontos jelölő fajai. A tömegesebb lápréti fajok feltehetően jelentős mennyiségű propagulum-készlettel rendelkezhetnek a talajban így többletvíz bejutása mellett a láprétek regenerálódása viszonylag gyors lehet. A Harkai-tóban nagyobb szabad vízfelszín borítás jellemző volt az egész vizsgálati periódusban. A Harkai-tó hatása csak a közvetlen környezetében, főként a déli oldalon elhelyezkedő kisebb-nagyobb kiterjedésű gyepterületeken érződhet. 1.3.3.5

Turizmus

A Harkai halastavaknál létesült tanösvény elavult, karbantartása nem megoldott. A tavak és környékének élővilágának bemutatása ezen a 6,5 km hosszú tanösvényen, illetve ennek bővítésével valósítható meg. 1.3.3.6

Ipar

A területen található a MOL 4 db termelő olajkútja és nagynyomású kőolajvezetéke. A területen kőolaj kitermelés folyik jelenleg. 7

1.3.3.7

Infrastruktúra

A vonalas létesítmények közül a földes utak vannak jelen a tervezési területen. A területen található 4 db MOL termelő olajkút, melyek üzemeltetése kapcsán a lehető legkörültekintőbben, az illetékes természetvédelmi hatósággal közreműködve, kell eljárni. A területen található (Harkakötöny külterületi 0164/43. és 0164/36. hrsz-ú ingatlanokon) továbbá a MOL nagynyomású kőolajvezetéke mintegy 520 méter hosszon. Ehhez tartozik még a területen 13-13 méter biztonsági övezet is. 1.3.3.8

Egyéb

Környezeti terhelés A legjelentősebb környezeti terhelést az illegális hulladéklerakások jelentik a területen. A MOL termelő olajkútjainak és nagynyomású kőolajvezetékének üzemelése nem okoz környezetterhelést a területen, azonban egy havária- vagy rendkívüli esemény bekövetkeztekor számolni kell környezetveszélyeztetéssel vagy környezetkárosítással. Ennek bekövetkezési valószínűsége jelenleg kicsi, azonban ezzel mindig számolni kell. Jelenleg a területen találhatóak még a MOL korábbi fúrási iszapgödrei, amelyek elföldelve vannak jelen. Ezek kutatása-feltárása jelenleg folyamatban van. A feltárások után kezdődhet meg a rekultivációs beavatkozás, miután ehhez a vállalat a szükséges engedélyeket beszerezte. 2. Felhasznált irodalom Módszertani útmutató A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt során megfogalmazott tervezési tapasztalatok és javaslatok. Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest 2009. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM Természetmegőrzési Főosztály 2013 Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439. Marosi S.-Somogyi S. (szerk.).: Magyarország kistájainak katasztere I. Akadémia Kiadó Bp. 1993. Pirtói Nagy-tó (HUKN 20030) NATURA 2000 terület fenntartási terve, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2009 A KNPI indikátorállományokra alapozott javaslatai az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő, Natura 2000 területeket érintő csatornák vízjogi üzemelési engedélyeinek felülvizsgálatához, ATIKÖVIZIG előadásanyag 2011

7

Szakértői zárójelentés a „Vizes élőhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata a hatályos vízjogi engedélyek tükrében” téma című 2425-4/2008 KNP nyilvántartási számú szerződéshez. ÖKO-LAB Laboratóriumi Szolgáltató és Tanácsadó Bt. Debrecen 2009 www.termeszetvedelem.hu www.naturaterv.hu A kijelölt Natura 2000 terület adatlapja A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa BORHIDI A. – SÁNTA A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. Sümegi, P., Krolopp, E. & Rudner, E. (2002): Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások térben és időben a Kárpát-medencében. Földtani Közlöny, 132: 5–22. H. Toth E. 1988: Elődeink a Duna-Tisza közén. A Kiskunság és környéke története a régészeti leletek tükrében. A Katona József Múzeum kiállitásának vezetője, Kecskemét H. Toth E. 1990: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). Cumania 12. Kecskemét 3. Térképek

7

1.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója

2.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe

3.sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe

4.sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe

5.sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe

6.sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe

7.sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe

8.sz. térkép: A KNPI és az ATIKÖVIZIG közös vízmegőrzési koncepciója

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő és védett növényfajok előfordulása

1. sz. melléklet Veszélyeztető tényezők listája (forrás: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal)

Kód Leírás A Mezőgazdálkodás Földművelés A01 művelési mód változása A02 gazdálkodás intenzívebbé válása A02.01 A02.02 haszonnövény váltás gyepterület átalakítása szántóvá A02.03 gyepterület kaszálása/vágása A03 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.01 extenzív kaszálás A03.02 kaszálás felhagyása/hiánya A03.03 A04 legeltetés inzenzív legeltetés A04.01 A04.01.01 intenzív szarvasmarha-legeltetés intenzív birka-legeltetés A04.01.02 A04.01.03 intenzív ló-legeltetés A04.01.04 intenzív kecske-legeltetés A04.01.05 intenzív legeltetés vegyes háziállat állománnyal alullegeltetés A04.02 A04.02.01 alullegeltetés szarvasmarhával A04.02.02 alullegeltetés birkával A04.02.03 alullegeltetés lóval alullegeltetés kecskével A04.02.04 A04.02.05 alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A04.03 A05 haszonállat tartás és állattenyésztés A05.01 állattenyésztés A05.02 takarmányozás A05.03 állattenyésztés hiánya egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés A06 A06.01 élelmezési célú növénytermesztés A06.01.01 élelmezési célú, intenzív növénytermesztés A06.01.02 élelmezési célú, extenzív növénytermesztés A06.02 évelő lágyszárú növénytermesztés A06.02.01 intenzív vagy intenzívebbé váló évelő lágyszárú növénytermesztés A06.02.02 extenzív évelő lágyszárú növénytermesztés A06.03 bioüzemanyag előállítás A06.04 növénytermesztés felhagyása biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata A07 trágyázás A08 öntözés A09 A10 mezőgazdasági területszerkezet átalakítás sövény, bozót, cserje eltávolítása A10.01 kőkerítések, töltések eltávolítása A10.02 egyéb agrár tevékenység A11 B Erdészet, erdőgazdálkodás B01 erdőtelepítés beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal B01.01 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal B01.02 B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is)

B02.01 erdőfelújítás erdő felújítás őshonos fajokkal B02.01.01 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.01.02 nevelő vágások és egyéb tisztások B02.02 erdei aljnövényzet eltávolítása B02.03 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása B02.04 extenzív faanyag-kitermelés (holt faanyag és idős fák területen hagyásával) B02.05 ritkítás (lombkoronaszintben) B02.06 erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül B03 B04 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata (erdészet) B05 trágyázás (erdészet) B06 legeltetés erdőben vagy erdős területen B07 egyéb erdészeti tevékenység C Bányászat, nyersanyag kitermelés és energia előállítás C01 Bányászat és külszíni fejtés C01.01 homok- és kavicskitermelés homok vagy kavicsbányászat C01.01.01 vízpartok anyagának eltávolítása C01.01.02 C01.02 vályog- és agyaggödrök tőzeg kitermelés C01.03 tőzeg kitermelés kézi erővel C01.03.01 tőzeg kitermelés gépekkel C01.03.02 bányászat C01.04 bányászat külszíni fejtéssel C01.04.01 bányászat nem külszíni fejtéssel C01.04.02 C01.05 sókitermelés C01.05.01 sólepárlók felhagyása C01.05.02 sólepárlók átalakítása C01.06 bányászati kutatás egyéb bányászati tevékenység C01.07 C02 kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés C02.01 kutató fúrás C02.02 kitermelő fúrás C03 Megújuló, abiotikus energiatermelés C03.01 geotermikusenergia-termelés C03.02 napenergia-termelés C03.03 szélenergia-termelés C03.04 árapályenergia-termelés D Vonalas létesítmények D01 Utak, vasútvonalak ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak D01.01 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak D01.02 parkolók D01.03 vasútvonalak D01.04 híd, viadukt D01.05 alagút D01.06 D02 közüzemi vonalas berendezések D02.01 villany- és telefonvezetékek villany és telefon légkábel D02.01.01 villany és telefon földkábel D02.01.02 csővezetékek D02.02 telekommunikációs, hírközlési vezetékek és antennák D02.03 energiaszállítás egyéb formái D02.09 D03 hajózási útvonalak, kikötők és más tengeri létesítmények D03.01 kikötők hajócsúzdák D03.01.01

D03.01.02 rakpartok / turista kikötők vagy rekreációs mólók D03.01.03 halászati kikötők ipari kikötők D03.01.04 D03.02 hajózási útvonalak D03.02.01 teherszállító útvonal D03.02.02 utasszállító komp útvonalak (nagy sebességű) D03.03 tengeri létesítmények repülőterek, légifolyosók D04 D04.01 repülőtér D04.02 sportrepülőterek, helikopter leszállók D04.03 légifolyosók D05 megközelíthetőség javítása közlekedés és hírközlés egyéb formái D06 E Városiasodás, lakossági és ipari fejlesztések városi környezet, lakóterület E01 E01.01 folyamatos városiasodás E01.02 nem folyamatos/szakaszos városiasodás E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét egyéb városi környezet E01.04 E02 ipari, vagy kereskedelmi területek gyár E02.01 ipari raktárterület E02.02 egyéb ipari vagy kereskedelmi terület E02.03 szemét, hulladék E03 háztartás hulladék E03.01 E03.02 ipari hulladék E03.03 inert hulladék egyéb hulladék E03.04 tengerparti homok visszapótlása, erodálódott vízpart anyagának visszapótlása E03.04.01 épületek, építmények E04 mezőgazdasági építmény a tájban E04.01 katonai létesítmény a tájban E04.02 anyagraktár E05 E06 egyéb települési, ipari és hasonló tevékenységek épület, építmény lebontás E06.01 épület renoválás, újraépítés E06.02 F Mezőgazdasági és erdészeti tevékenységen kívüli biológiai erőforrás felhasználás F01 tengeri és édesvízi akvakultúra F01.01 intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés F01.02 függesztett hálós akvakultúra F01.03 aljzatkultúra F02 halászat, vízi erőforrások kiaknázása F02.01 hivatásos passzív halászat F02.01.01 varsázás F02.01.02 hálózás F02.01.03 mélytengeri halászat F02.01.04 nyílttengeri halászat F02.02 hivatásos aktív halászat F02.02.01 fenékhálózás F02.02.02 nyíltvízi vonóhálózás F02.02.03 kerítőhálós lehalászás F02.02.04 kerítőhálózás F02.02.05 fenékkotrás F02.03 szabadidős halfogás F02.03.01 csali ásás, gyűjtés F02.03.02 horgászat

F02.03.03 F03 F03.01 F03.01.01 F03.02 F03.02.01 F03.02.02 F03.02.03 F03.02.04 F03.02.05 F03.02.09 F04 F04.01 F04.02 F04.02.01 F04.02.02 F06 F06.01 G G01 G01.01 G01.01.01 G01.01.02 G01.02 G01.03 G01.03.01 G01.03.02 G01.04 G01.04.01 G01.04.02 G01.04.03 G01.05 G01.06 G01.07 G01.08 G02 G02.01 G02.02 G02.03 G02.04 G02.05 G02.06 G02.07 G02.08 G02.09 G02.10 G03 G04 G04.01 G04.02 G05 G05.01 G05.04 G05.05 G05.06 G05.07

szigonyos horgászat vadászat és állatbegyűjtés (szárazföldről) vadászat vadak károkozása (túltartott vadállomány) állatok begyűjtése (szárazföldi) állatbegyűjtés (rovarok, hüllők, kétéltűek) fészekből gyűjtés (sólymok) csapdázás, mérgezés, orvvadászat ragadozó egyedszám-szabályozás véletlen befogás egyéb formája az állatok befogásának növénygyűjtés, általános (szárazföldi) növények kiásása gyűjtögetés (gomba, zuzmó, erdei gyümölcsök) kézi gereblyézés kézi gyűjtés egyéb vadászati, halászati vagy gyűjtési tevékenység vad / madárszaporító telepek Emberi jelenlét és zavarás szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek; rekreációs tevékenységek sporthajózás motoros sporthajózás motor nélküli sporthajózás túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység motoros járművel végzett tevékenység hagyományos gépjárművel végzett tevékenység terepjáróval végzett tevékenység hegymászás, sziklamászás, barlangászat hegymászás, sziklamászás barlangkutatás barlanglátogatás vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás síelés, pályán kívüli (off-piste) síelés búvárkodás, merülés egyéb szabadtéri sport vagy szabadidős tevékenység sport és szabadidős létesítmények golfpálya sí centrum stadion futópálya sportaréna kalandpark nyitott sportpálya kemping vadonlesés egyéb sport és szabadidős létesítmény bemutató központok katonai használat és polgári zavargás katonai használat felhagyott katonai használat egyéb emberi jelenlét és zavarás emberi taposás, túlhasználat rongálás, vandalizmus nyilvános parkok intenzív karbantartása/partok takarítása fák egészségügyi kezelése, veszélyes fák kivágása, út menti fák kivágása hiányos vagy rossz természetvédelmi beavatkozások

G05.08 G05.09 G05.10 G05.11 H H01 H01.01 H01.02 H01.03 H01.04 H01.05 H01.06 H01.07 H01.08

barlangok és bányajáratok lezárása kerítés, kerítésépítés mezőgazdasági berepülés közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás Környezetszennyezés felszíni vízek szennyezése ipari üzemek felszíni vízszennyezése kiöntés miatti felszíni vízszennyezés egyéb pontszerű felszíni vízszennyezés diffúz felszíni vízszennyezés áradás, vagy a lefolyó csapadékvíz miatt diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt diffúz felszíni vízszennyezés a csatornahálózattól független közlekedési, vagy infrastrukturális okok miatt diffúz felszíni vízszennyezés felhagyott ipari létesítményből

diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt H01.09 egyéb diffúz felszíni vízszennyezés talajvízszennyezés H02 H02.01 szennyezett területekről talajvízbe szivárgó szennyezés H02.02 hulladéklerakóból talajvízbe szivárgó szennyezés H02.03 olajfinomításból származó talajvízszennyezés H02.04 bányavízből származó talajvízszennyezés H02.05 szennyvíz beszivárgás a talajvízbe H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés H02.07 nem csatornázott területről származó diffúz talajvízszennyezés H02.08 települések diffúz talajvíz szennyezése légszennyezés, levegőből érkező szennyezés H04 savas eső H04.01 levegőből érkező nitrogén vegyületek H04.02 egyéb légszennyezés H04.03 talajszennyezés és szilárd hulladék H05 H05.01 lakossági szilárd hulladék H06 többlet energia zajszennyezés H06.01 H06.01.01 pontszerű vagy rendszertelen zajszennyezés H06.01.02 diffúz, vagy állandó zajszennyezés fényszennyezés H06.02 H06.03 élővizek hőmérsékletének növelése H06.04 elektromágneses sugárzás H06.05 szeizmikus feltárás, robbantás egyéb szennyező forrás H07 I Özönfajok és más problémát okozó fajok és gének idegenhonos inváziós fajok jelenléte I01 problémát jelentő őshonos fajok I02 I03 behurcolt genetikai anyag, GMO I03.01 genetikai szennyezés (állatok) I03.02 genetikai szennyezés (növények) J Természetes rendszerek megváltozása J01 tűz és tűz visszaszorulása leégés J01.01 természetes tüzek visszaszorulása J01.02 tűz hiánya J01.03 J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok J02.01 talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás, általános J02.01.01 polderesítés J02.01.02 tenger kiszárítás, tölcsértorkolat feltöltés, mocsár lecsapolás J02.01.03 csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése

J02.01.04 J02.02 J02.02.01 J02.02.02 J02.03 J02.03.01 J02.03.02 J02.04 J02.04.01 J02.04.02 J02.05 J02.05.02 J02.05.03 J02.05.04 J02.05.05 J02.05.06 J02.06 J02.06.01 J02.06.02 J02.06.03 J02.06.04 J02.06.05 J02.06.06 J02.06.07 J02.06.08 J02.06.09 J02.06.10 J02.07 J02.07.01 J02.07.02 J02.07.03 J02.07.04 J02.07.05 J02.08 J02.08.01 J02.08.02 J02.08.03 J02.08.04 J02.09. J02.09.01 J02.09.02 J02.10 J02.11 J02.11.01 J02.11.02 J02.12 J02.12.02 J02.13 J02.14 J02.15 J03 J03.01 J03.01.01 J03.02 J03.02.01 J03.02.02

bánya rekultiváció hordalékkotrás üledékkotrás, kitermelés torkolat- és partkotrás csatornázás és vízelvezetés nagy léptékű vízelvezetés csatornázás árvízhatás megváltoztatása árvíz árvíz hiánya hidrológiai viszonyok módosítása, általános belvízviszonyok megváltoztatása állóvizek vízháztartásának megváltoztatása víztározók törpe vízművek, duzzasztók hullámtörők vízkivétel felszíni vizekből felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra felszíni vízkivétel lakossági vízellátás céljára felszíni vízkivétel ipari célra felszíni vízkivétel villamosenergia-termelés céljából (hűtővíz) felszíni vízkivétel haltenyésztési célra felszíni vízkivétel vízenergia-termelés céljából felszíni vízkivétel bányászati célra felszíni vízkivétel navigációs célra felszíni vízkivétel vízi szállítás céljából felszíni vízkivétel más célra talajvíz kivétel talajvíz kivétel mezőgazdasági célra talajvíz kivétel lakossági vízellátás céljából talajvíz kivétel ipari célra talajvíz kivétel bányászati célra talajvíz kivétel más célra talajvízszint növelés, visszasajtolás mesterséges talajvízszint növelés kivett talajvíz helyben visszasajtolása bányavíz visszatöltés egyéb jelentős talajvízszint visszajuttatás tengervíz talajvízbe juttatása tengervíz beáramlás egyéb sósvíz beáramlása vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból feliszapolódási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés üledék kotrása, eltávolítása egyéb iszapviszonyokat befolyásoló beavatkozás gát, töltés, mesterséges partok, általános gátak, árvízvédelmi töltések víztestek kezelésének hiánya sótartalom emberi hatásra történt megváltoztatása miatt bekövetkező vízminőség változás egyéb emberi hatásra változó áramlásviszonyok egyéb élőhely átalakulások tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése zsákmány elérhetőségének csökkenése (dögöt is ideszámítva) élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra vonulás akadályozása diszperzió akadályozása

J03.02.03 J03.03 J03.04 K K01 K01.01 K01.02 K01.03 K01.04 K01.05 K02 K02.01 K02.02 K02.03 K02.04 K03 K03.01 K03.02 K03.03 K03.04 K03.05 K03.06 K03.07 K04 K04.01 K04.02 K04.03 K04.04 K04.05 K05 K05.01 K05.02 K06 L L01 L02 L03 L04 L05 L06 L07 L08 L09 L10 M M01 M01.01 M01.02 M01.03 M01.04 M01.05 M01.06 M01.07 M02 M02.01

genetikai keveredés akadályozása erózió hiánya, csökkenése, vagy megelőzése alkalmazott destruktív (ipari) kutatás Természetes biotikus és abiotikus folyamatok (katasztrófákat kivéve) abiotikus természetes folyamatok (lassú) erózió eliszapolódás, feliszapolódás kiszáradás lesüllyedés szikesedés természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok fajösszetétel változás, szukcesszió szerves anyag felhalmozódása eutrofizáció (természetes) savasodás (természetes) állatfajok közötti kölcsönhatások versengés (kompetíció) élősködés (parazitizmus) betegségek behurcolása (mikrobiális patogének) ragadozás (predáció) behurcolt vagy betelepült fajok miatt kialakult antagonizmus háziállatok miatt kialakult antagonizmus egyéb állatfajok közti kölcsönhatások növényfajok közötti kölcsönhatások növényfajok közötti versengés (kompetíció) növényi élősködés (parazitizmus) növényi fertőzések behurcolása (mikrobiális) megporzók hiánya növényevők általi károkozás (vadrágás is) csökkenő termékenység / genetikai leromlás állatok csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (beltenyésztés) növények csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (endogámiát is beleértve) egyéb, vagy kevert formái a növényfajok közti versengésnek Földtani események, természeti katasztrófák vulkáni aktivitás szökőár, cunami földrengés lavina leszakadás, földcsuszamlás földalatti beomlás szélvihar, forgószél árvíz (természetes folyamat) tűz (természetes folyamat) egyéb természeti katasztrófa Klímaváltozás abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások hőmérsékletváltozás (pl. hőmérséklet növekedés és szélsőséges hőmérsékleti értékek gyakoriságának növekedése) aszály és csapadékmennyiség csökkenés árvíz és csapadékmennyiség növekedése pH változás vízáramlásban bekövetkező változások (tavi, árapály és óceáni) hullámkitettség változás tengervízszint változás klímaváltozás hatása a biotikus tényezőkre élőhelyek földrajzi eltolódása, változása

M02.02 M02.03 M02.04 X XO XE U

folyamatok összehangoltságának megszűnése fajok állománycsökkenése, kihalása fajok vándorlása (természetes vándorlók) Nincs veszélyeztető tényező vagy hatás államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások Európai Unión kívülről érkező veszélyek és hatások Ismeretlen veszélyeztető tényezők vagy hatások

2. sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

3. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( főként fás legelők létesítése szántó, gyep művelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdősítés: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény értelmében erdőtelepítés és erdőfelújítás Erdőtelepítés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rend- szerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igény- bevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése Élőhelyvédelmi irányelv A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fásítás: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelő a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban leg- alább harminc százalékban fedett Fenntartási terv Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit.

Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élőhelyek/élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek/élőhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhely-védelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel; Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre;

Különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közössgi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MEPAR: mezőgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok meg- őrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Természetesség/degradáltság: A felmért élőhelyfoltok természetességi-degradáltsági

értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott D04 álla- pot D05 Természetes állapot Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR. TIR: Természetvédelmi Rendszer

Információs

4. sz. melléklet A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások Jogforrás: • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet Földhasználati szabályok: 1. A gyepterületeket legeltetéssel és/ vagy kaszálással kell hasznosítani. 2. Legeltethetőek: szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly. A túllegeltetés tilos. 3. Október 31. és április 30. közötti legeltetéshez, valamint a nád irtásához hatósági engedély szükséges. 4. Tilos a gyepfelszín maradandó károsítása. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékéből származhat, ennek kiszórása nem engedélyezett. 6. A támogatott terület legalább 5, legfeljebb 10 százalékát kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. 7. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi kaszálás. 8. A kaszálás tervezett időpontját öt munkanappal előbb, írásban be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának. 9. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva, vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. 10 . Gyepterületen a szálastakarmány tárolása tilos. 11 . Az inváziós és termőhelyidegen növényfajok megtelepedését mechanikus védekezéssel meg kell akadályozni (vegyszer használata tilos). 12 . Az idős, méretes fák megőrzése kötelező. 13 . A belvizet elvezetése tilos. 14 . Tilos a gyepterület öntözése. 15 . Vadetető, szóró és dagonya létesítéséhez hatósági engedély szükséges. Jogforrások: • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, • 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. Egy-két példa a jelenlegi erdőgazdálkodási szabályokból: 2009. évi XXXVII. törvény 73.§. (7) bekezdés: „ (7)Az erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja: a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén aa) egyes fafajok, ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek, ac) álló és fekvő holtfa, b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa, c) véghasználat esetén ca) hagyásfák, cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását. (8) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást állapíthat meg.

Baja, 2014. február 25.

…………………………………………………………. Tan Attila ügyvezető

…………………………………………………………. Agócs Gábor szakértő