Dél-Bácska (HUKN20004) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Dél-Bácska (HUKN20004) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM …………. ………. számú példány

A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők:

A téma szakmai koordinátora:

A vállalkozó képviselője:

A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője:

Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, élelmiszeripari gépészmérnök, munkavédelmi- és környezetvédelmi szakmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs, munkaügyi szervező, angol nyelv és irodalom szakos tanár

Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, erdésztechnikus, okl. környezetmérnök

Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.

TARTALOMJEGYZÉK Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

3

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.

Környezeti adottságok

1.1.1 Éghajlati adottságok 1.1.2 Vízrajzi adottságok 1.1.3 Talajtani adottságok 1.2.

Természeti adottságok

1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.4 A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ágak szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1.

Mezőgazdaság

1.3.3.2.

Erdészet

1.3.3.3.

Vadgazdálkodás, halászat, horgászat

1.3.3.4.

Vízgazdálkodás

1.3.3.5.

Turizmus

1.3.3.6.

Ipar

1.3.3.7.

Infrastruktúra

1.3.3.8.

Egyéb

2. Felhasznált irodalom 3. Térképek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe sz. térkép: Natura 2000 jelölő növényfajok előfordulása 4

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő állatfaj előfordulása 10. sz. térkép: Egyéb fajok előfordulása 4. Mellékletek 1. számú melléklet: Veszélyeztető tényezők listája 2. számú melléklet: NATURA 2000 területek egységes kezelési előírásai 3. számú melléklet: NATURA 2000 fogalomtár 4. számú melléklet: A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások

5

Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi a 6

javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik.

7

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Dél-Bácska jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20004 1. 3. Kiterjedés 781,46 ha (3 külön területegységből áll) 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Natura 2000 kód Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Síksági pannon löszgyepek Közösségi jelentőségű növényfaj Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

1530 6250

4081

Közösségi jelentőségű állatfaj Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

1993

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

1188

Molnárgörény (Mustela eversmannii)

2633

Jelenlévő, de a kijelölés alapjául nem szolgáló faj Mocsári teknős (Emys orbicularis)

1220

Közönséges ürge (Spermophilus citellus)

1335

Madárvédelmi terület Nincs. 1. 5. Érintett települések Gara, Madaras

8

1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Ex- lege védett terület: A Garai Sós-tó területéből a szikes tónak megfelelő élőhelyek az 1996. évi LIII. tv. 23. §. (2) bekezdése értelmében ex-lege (szikes tó) országosan védett természeti területnek minősülnek. A madarasi területek nem minősülnek sem helyi, sem országosan védett természeti területnek. Országos Ökológiai Hálózat: A 2 külön közigazgatási területrész (Garai Sós-tó és madarasi terület) egyenként legnagyobb arányban magterületként (95 %) és elenyésző részben ökológia folyosóként (5 %) azonosítottak. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek − Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest − K ö r z e t i Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét

− Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét −

−

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, BácsKiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata

Településrendezési tervek: Gara: − Szerkezeti terv és leírás módosítása elfogadva a 105/2011. (VII.18.) sz. határozattal, Szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása jóváhagyva a 12/2011. (VII.18.) önkormányzati rendelettel Madaras: Az adatok beszerzése folyamatban van. 9

B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok -

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

-

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

−

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

−

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény

−

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

-

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

− A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet

− Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet −

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

−

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet − Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet

−

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 10

−

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai- ról szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet

−

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek me- zőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevéte- lének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet

− A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet

2. Veszélyeztető tényezők A Garai Sós-tó területére és a madarasi löszgyepek területének egy részére a legfőbb veszélyforrás a vízelvezetés, és az ezzel járó kiszáradás. A szikes tavak gyepterületének jellegzetessége, hogy a tavaszi, nyár eleji időszakban időszakos vízfelületek alakulnak ki, mely a nyár folyamán visszahúzódik. A meliorációs csatornák, belvízelvezető csatornák helytelen kezelésével, a területre érkező víz azonnali levezetésével a gyepterületek és hozzá kötődő természeti értékek vízigényei nem valósulnak meg. Másik fontos veszélyforrás, ami minden olyan területen előfordul, ahol a védendő területet szántók veszik körül a gyepterületbe való beszántás, mely az intenzív mezőgazdálkodásának egyik tipikus veszélyforrása. Egyes helyeken az intenzív kaszálás káros hatásai jelennek meg, mint például a túl alacsony fűtarló magasság meghagyása, az évente többszöri kaszálás, illetve hagyás foltok elhagyása mind-mind hozzájárul a terület további kiszáradásához, az élőhely romlásához, biodiverzitás csökkenéséhez. E folyamatok hatásainak növekedéséhez hozzájárul az éghajlat, klíma lassú, de folyamatos változása, szélsőséges időjáráselemek megjelenése. Idegenhonos fajok jelenléte elsősorban kevésbé kezelt gyepterületeken figyelhető meg, illetve a fásítással, erdősítéssel szándékos emberi tájhasználat eredménye. Madarasi löszgyep területek intenzíven legeltetett részei, főleg gulyaállások, itatók helyszínén figyelhető meg a túllegeltetés negatív hatása. A mezőgazdálkodással járó kemikáliák, hormonok bemosódása már szinte az összes vizes területekre jellemző probléma hazánkban. Belső veszélyeztető tényezők

Kód

A03.01

A04.01

Veszélyeztető tényező

Jelentősége (H = nagy, Érintett M= terület közepes, nagysága L = kis (%) jelentőségű

intenzív vagy intenzívebb kaszálás

H

70

intenzív legeltetés

H

60

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása szárazodása , illetve kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, diverzitás csökkenése

11

K01

abiotikus természetes folymatok (lassú)

H

100

1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, diverzitás csökkenése

A02

művelési mód változtatása

M

15

jelölő élőhelyek és fajok eltűnése

A03.03

kaszálás felhagyása(hiánya)

M

20

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

M

50

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

30

J01.01

leégés

M

5

J03.01

tipikus élőhelyi adottságok csökkentése vagy megszűnése

M

10

J03.02

élőhelyi összeköttetések (konnektivitás) csökkentése emberi hatásra

M

20

K02

természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok

M

20

D01

utak

L

5

E03

szemét, hulladék

L

1

1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, vegetáció változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok –különösen a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése

12

I02

problémát jelentő őshonos fajok

L

5

J01.02

természetes tüzek visszaszorulása

L

1

1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 6250 Síksági pannon löszgyepek élőhelyének degradálódása

Külső veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező

Jelentősége (H = nagy, Érintett M= terület közepes, nagysága L = kis (%) jelentőségű

A06

egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés

H

20

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

80

aszály és csökkenés

M

80

M01.02

csapadékmennyiség

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek kiszáradása, leromlása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek kiszáradása, leromlása

3.Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Olyan fenntartható gazdálkodási forma további fenntartás, illetve kialakítása, mely során a veszélyeztető tényezők közül emberi hatásokra visszavezethető, ezáltal változtatásra képes, illetve az időjárási szélsőségek csökkentése, tompítása során az élőhelyek természetessége, fajkészlete, a jelölő fajok állománya megőrizhető. Ezek közül a legfontosabb feladat a helyes vízgazdálkodás, optimális vízvisszatartás kialakítása, a természetvédelmi gyepkezelés, gyephasznosítás kialakítása, fenntartása mellett az invazív, tájidegen fajok visszaszorítására vonatkozó tevékenység. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával – így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetések 13

mérséklésével és megszüntetésével, a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával, továbbá az élőhelyeit érő, mezőgazdasági eredetű zavaró hatások (így szervesanyag- és vegyszerbemosódások) csökkentésével, és az állományokat érintő mezőgazdasági területhasználat javítása – így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása – révén. 3.2. Kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása – művelési ághoz kötötten – élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható.

A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 14

1. Fenntartási előírások A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelem-kiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3.Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (gyepek védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak / F2 Szikes rétek 15

2. 6250 Síksági pannon löszgyepek / H5 Alföldi sztyepprétek 3. -/OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 4. -/OD Lágyszárú özönfajok állományai 5. -/OB Jellegtelen üde gyepek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY32

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY94

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.

GY107

Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód GY08

Megnevezés Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata.

GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY79

GY91 GY95

Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó eddigi, jogszabályi előírások felsorolása: 1. A gyepterületeket legeltetéssel és/ vagy kaszálással kell hasznosítani. 2. Legeltethetőek: szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly. A túllegeltetés tilos. 3. Október 31. és április 30. közötti legeltetéshez, valamint a nád irtásához hatósági engedély szükséges. 16

4. Tilos a gyepfelszín maradandó károsítása. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékéből származhat, ennek kiszórása nem engedélyezett. 6. A támogatott terület legalább 5, legfeljebb 10 százalékát kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. 7. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi kaszálás. 8. A kaszálás tervezett időpontját öt munkanappal előbb, írásban be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának. 9. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva, vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. 10 . Gyepterületen a szálastakarmány tárolása tilos. 11 . Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő-szer kijuttatásával meg kell akadályozni (egyéb vegyszer használata tilos). 12 . Az idős, méretes fák megőrzése kötelező. 13 . A belvizet elvezetése tilos. 14 . Tilos a gyepterület öntözése. 15 . Vadetető, szóró és dagonya létesítéséhez hatósági engedély szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési, fenntartási javaslatok a szikes gyepek és löszgyepek és természeti értékeinek hosszútávon fenntartható kezelésére, megőrzésére kerültek megállapításra. Mind legelő, mind kaszálóterületek találhatóak, melyek közül a legelőterületek bővítése javasolt. A kaszálás során meghagyandó hagyás foltok kijelölésénél figyelemmel kell lenni a kisfészkű aszat legerősebb állományaira és ezen foltokban szükséges kijelölni. A löszgyepek gulyaállásainál, itatóhelyeknél kell fokozottan figyelemmel lenni a túllegeltetés és ezzel járó gyep degradációjának megelőzésére. A Madarasi löszgyepek tájidegen fás szárú vegetációjának (elsősorban ezüstfa egyedek) eltávolításával növelhető az értékes gyepterületek természetessége, területaránya. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az élőhely-fejlesztési céllal megállapított kezelési javaslatok elsősorban az évente változó ökológiai állapotoknak megfelelő, előzetesen egyeztetett kezelési terv (legeltetési, kaszálási) a túllegeltetés megelőzése, a jelölő, illetve védett, fokozottan védett természeti értékek állományának megőrzése érdekét szolgálja. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata További gulyaállások, delelőhelyek kijelölésével, kialakításával csökkenthető a legelőnyomás a löszgyep területein. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható, elsősorban a madarasi löszgyepen, ahol a kiszáradás csökkentése, nedvesebb mikroklíma, delelőhelyek kialakítása érdekében javasolt fejlesztési javaslat.

17

KE2 (Nádasok kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. - / B1A Nem tőzegképző nádasok Fenntartási előírási javaslatok Kód

V41 V46 V62

Megnevezés A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

V44 V59 V56

Megnevezés A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Nagyobb nádterületek csak a madarasi Natura blokkban található, egykori szikes tavak helyén, itt elképzelhető a nádaratás. ezen feltételek elsősorban ezekre a területekre vonatkoznak. A többi helyen található kisebb nádfoltok a megőrzése javasolt a mozaikosság fenntartása érdekében, illetve szórtabb nádasokban előforduló védett növényfajok (kisfészkű aszat) állományának megőrzésére. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A szikes gyepeken nagyobb nádfoltok fennhagyása a szikes gyepterület rovására nem javasolt, ezen helyeken lehetőség szerint tisztítókaszálással javasolt kezelni, ezen foltokat azonban előzetesen egyeztetni szükséges a természetvédelmi kezelővel. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Azon kis területű élőhelyeken, melyeken védett természeti érték szempontjából fontos, illetve nem veszélyezteti Natura 2000 jelölő élőhelyeket, fajokat ott lokális, irányított, természetvédelmi kezelési célú gyepégetés is elképzelhető (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat -

KE3 (szántók kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. - / T1 egyéves szántóföldi kultúrák Fenntartási előírási javaslatok Nincs szükség fenntartási előírási javaslatra.

18

Fejlesztési előírási javaslatok Kód SZ22 SZ29 SZ52 SZ54 SZ55 SZ67

Megnevezés Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési javaslatok a szomszédos gyepterületek, illetve a felszíni és felszín alatti vizek védelmében kerültek kiválasztásra, elsősorban a műtrágya, kemikáliák használatának korlátozására, illetve a gyepek rekonstrukciójára vonatkoznak. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A Garai Sós-tó területén található, szántó művelési ágban lévő területeket javasolt a jövőben lucernatelepítés után visszagyepesíteni, ehhez javasolt támogatási formát rendelni. Azon gyepterületeken ahol illegális beszántás történt, ott lehetőség szerint a gyep minél előbbi visszaállításával korrigálni a művelési ág határokat. Rágcsáló-írtó használatának mellőzése jelölő fajunk, a molnárgörény érdekében javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés nem támogatható kizárólag a Madarasi löszgyep nagy kiterjedésű szántóterületein, ahol elsősorban őshonos faállománnyal, legalább 2-3 elegy fafajjal történő erdősítés javasolt (pl. lösztölgyesek rekonstrukciója) (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat -

KE4 (1) Érintett élőhelyek Nyílt vizek, tavak, csatornák kezelése 1. - / U8 Állóvizek 2. -/ U9 Folyóvizek 3. - / BA,B1A, B6 – Mocsári és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál, nádasok, gyékényesek Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

19

V06

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V10

Halastavak medrének meszezése tilos.

V17

Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A Garai Sós-tó területén az Igali-főcsatornán érkező víz gyepterületeken történő megőrzése, a csatorna vízszintjének folyamatos kezelése és horgásztó kezelése érdekében kerültek megállapításra kezelési javaslatok. A Madarasi löszgyepen a Kígyós-csatornán, vízmegőrzési műtárgyakkal, elsősorban fenékküszöbök létesítésével csökkenthető a víz viszonylag gyors elvezetése, a terület vízmegőrzése, talajvízszint növelése. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A legfontosabb feladat a vízmegőrzés a Sós-tó gyepterületein, az Igali-főcsatorna vízmegőrző műtárgy hatékony és folyamatos kezelésével, optimális vízmagasság folyamatos fenntartásával. A 19+109 cskm. zsilipnél kísérleti üzemeltetés (II-IV: 89,7 mBf bukószint, V: 89,6 mBf bukószint, VI.: 89,5 mBf bukószint, VII-I: 88,8 mBf bukószint), 1530 üde szikes rét és jelölő kisfészkű aszat, (89,4-90,3 mBf térszinten) érdekében. Rendkívül fontos azonban az rendkívüli csapadékosabb időszakban a túlzott nagy vízborítás megtartása. Az Igali-Főcsatorna és hozzá kapcsolódó meliorációs csatornák vízi növényzetének karbantartását, kaszálását úgy célszerű végezni, hogy lehetőség szerint a Natura 2000 területre érkező víz minél gyorsabb, a területről lefolyó vízmennyiség minél lassabb haladását okozza, eközben mintegy szűrőként működjön. Az Igali-főcsatorna szakaszán áttöltések segítik, segíthetik a gyepterületre történő vízkormányzást. Megoldás lehet a meliorációs csatornák betemetése, mely kisebb-nagyobb tájsebeket okozna, de később regenerálódna. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat : (8) Egyéb javaslat Fontos lenne elérni, hogy a vízügyi kezelők kezelésében lévő, meglévő csatornák, mesterséges vizek vízjogi üzemeltetési engedélyei a vízügyi hatóság általi felülvizsgálat keretében aktualizálásra kerüljenek, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyek a valós adatokat, paramétereket tartalmazzák. Azon meglévő vízilétesítmények esetében, amelyek nem rendelkeznek még vízjogi üzemeltetési engedéllyel, meg kell vizsgálni a funkcionális szerepüket és továbbüzemeltetési igény esetén be kell szerezni a vízjogi fennmaradási engedélyeket a vízügyi hatóságtól. A fenti engedélyezések során a természetvédelmi kezelő, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, természetvédelmi kezelői állásfoglalás megadása kapcsán, illetve a természetvédelmi hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása kapcsán be kell vonni az eljárásokba.

20

KE5 (1) Érintett élőhelyek 1. - / S7 Nem őshonos fajú facsoport, erdősávok és fasorok Fenntartási előírási javaslatok Kód

GY33

Megnevezés

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Gyepterületen található idegenhonos fasorok, facsoportok, madárvédelmi szempontból és tájvédelmi szempontból javasolt.

melyek

megőrzése

(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

A Garai Sós-tó területén található ezen élőhely foltban lévő nemes-nyaras fasor kíméletre javasolt, madárvédelmi berendezések találhatóak meg rajta, illetve védett, fokozottan védett madárfajok jelenlegi (pl. holló) és potenciális (vetési varjú) költő- és fészkelőhelyei. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Felújítás során a szomszédos gyepterületek érdekében invazív fafaj mellőzése javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: Madárvédelmi berendezések támogathatóak.

KE6 (nedves cserjések, füzesek védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. - / P2A Nedves cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód

GY32

Megnevezés A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A Garai Sós-tó területén egy foltban található őshonos cserjés élőhely, mely megőrzése a terület mozaikosságának növelése érdekében, ezáltal a jelölő molnárgörény élőhelyének védelme érdekében javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat

21

Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat -

KE7 (tájidegen erdők fenntartása, rekonstrukciója) (1) Érintett élőhelyek 1. - / S1 Akácosok 2. -/ S6 Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E51 E59

Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhely-honos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Tájidegen fafajok uralta erdőállomány szegélyében gyeppel érintkező szegélyében a gyepterületre való kisarjadás kockázatát (elsősorban akác, bálványfa) az erdőrészlet gyeppel érintkező szegélyében a fahasználati munkák mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A gyepterületeken nagyobb foltokban lévő ezüstfák szintén előzetes vegyszeres kezeléssel kerüljenek visszaszorításra. Az őshonos fajokkal való felújítás során hosszú távon biztosítható a kisarjadás veszélye a szomszédos jelölő gyepterületekre, emellett növelhető az erdő természetessége, természetes életközösségének kialakulása, jelölő molnárgörény számára előnyös mozaikos élőhely kialakulása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat -

KE8 (őshonos fasorok, erdősávok védelme) 22

(1) Érintett élőhelyek 1. - / RA Őshonos fajú facsoport,fasorok, erdősávok 2. -/Őshonos lombos fajokkal elegyes idegenhonos lombos, vegyes erdők Fenntartási előírási javaslatok Kód

GY30

GY31 GY33

GY115

GY117

Megnevezés

A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező A cserjeírtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák) eltávolítása nem megengedett. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Ezen őshonos facsoportok a gyepterületeken belül elhelyezkedő, nem erdőművelési ághoz tartozó, így a gyephasználati kezelési javaslatok vonatkoznak rá. Elődlegesen ezenfoltok védelme, közöttük lévő tájidegen, invazív fásszárúak visszaszorítása érdekében kerültek megállapításra kezelési korlátozások. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések kihelyezése támogatható.

KE9 (mocsárrétek kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. – /D34 Mocsárrétek Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

23

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY32 GY94

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.

GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód GY34

Megnevezés Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY98

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY91

Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY95

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Ezen élőhelyek kezelési egységekben való szétválasztása szükséges volt a nagyobb legelőnyomás megállapítása érdekében, hiszen ezen üdébb élőhelyen a biomassza termelés is nagyobb. Hagyás foltok az itt tömegesen tenyésző, védett kisfészkű aszat termőhelyein javasolt előzetesen kijelölésre a természetvédelmi kezelő által. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Hagyás foltok területének növelése, ezen belül a jelentős számban előforduló kisfészkű aszat élőhely-foltjainak kaszálatlanul hagyása javasolt. kaszálás helyett az extenzív legeltetés folytatása/visszaállítása elsősorban lófélékkel és szarvasmarhafélékkel javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyás faként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések (T-ülőfák) kihelyezése támogatható. Kezelés nem igénylő élőhelyek: 1. U7 Bányagödör (KE10) Általában növényzet nélküli, vagy gyér növényzettel borított, anyagkitermelésből származó gödrök, falak és spontán regenerálódó, váztalajú felületek, homok-, vagy tőzeg és kavicsbányák, digó. és kubikgödrök. mesterséges löszfalak. A madarasi löszgyepen egy élőhely-foltot érint ezen ÁNER kategória, amely egy feltehetően illegális, mára felhagyott löszös homokbánya maradványa, a meredek partfalban

24

fokozottan védett gyurgyalagok költenek, róka/borz telep van, illetve illegális szemétlerakóként működött. A partjának oldala jól regenerálódik, sok helyen tavaszi hérics több tízes állománya található. Kezelést nem igényel, kivéve az illegális hulladék elszállítását és további elhelyezés megakadályozását. Fejlesztési lehetőség az üregben fészkelő madárfajok számára (gyurgyalag, partifecske) a jövőben rézsűs oldalak egy részéből meredek falszakasz kialakítása. 2. U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (KE10) Gyárak, kisüzemek, telephelyek, lerakatok, kereskedelmi, agrár, katonai és speciális műszaki létesítmények, pályaudvarok vagy roncstelepek által elfoglalt területek, valamint gyomnövényzetét a kategóriába foglalja magába. Természetessége 1-es. A tervezési terület (Garai Sós-tó) terület határán néhány foltban található mezőgazdasági telephely. Itt több helyen trágya, egyéb szerves anyag depónia található a gyepterületen, ezek megszüntetése javasolt.

3. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés A területet érintő legfontosabb élőhely fejlesztési beavatkozásnak a vízhiányból fakadó károk csökkentése, illetve a vízutánpótlás kell, hogy legyen.

A meder körüli magasabb fekvésű degradált területek helyreállítása is, amelyek egyben a tó helyi vízgyűjtőjét képezik. Ezek közül legjelentősebb a környező szántóterületek visszagyepesítése. A visszagyepesítést el lehet végezni közvetlenül a környező természetszerű gyepterületekről betakarítható fűmagkeverék telepítésével, vagy lucerna telepítéssel amelynek kiöregedési folyamata során megfelelő propagulumforrás esetén fokozatosan települnek be a termőhelyre jellemző növényfajok. A tervezési terület roncsolt, degradált részein a nem jelölő élőhelyekhez kötődő tájidegen növényfajokkal kapcsolatos rehabilitációs beavatkozások is szükségesek a Natura 2000 célokkal összhangban, amelyek a beavatkozást igénylő invázív növényfajok szerinti részletezésben az alábbiak: Selyemkóró (Asclepias syriaca) – Marginális jelenlétű faj. Szerencsére elmondható, hogy nagy, összefüggő állományai nincsenek jelen a tervezési területen, ennek ellenére fontos, hogy a terjeszkedésének gátat vessünk. Nem szabad megvárni, hogy nagyobb állományai alakuljanak ki. Sajnos a szél útján kiválóan terjed, így nagyobb távolságból is érkezhetnek majd magforrások. Állandó legeltetéssel és kaszálással, szükség esetén egyedei vegyszeres kezeléssel szorítható vissza állományai. Virágzásban történő tisztítókaszálása után kisarjadó telepei újabb őszi tisztítókaszálással és/vagy legeltetéssel javasolt kezelni. A szórtan, kisebb sűrűségben található egyedek pontszerű permetezéssel, vegyszeresen is kezelhető. Magas aranyvessző (Solidago gigantea) – A nedvesebb, mélyebb részeken jelentkező özönnövény. Kaszálással (évi kétszer, egyszer virágzásban, egyszer pedig őszi tisztítókaszálással) még karban tartható az állománya, de nagyobb terjeszkedésénél el kell gondolkodni esetleges, drasztikusabb beavatkozásokon is (pl.: vegyszeres gyomirtás). Hagyásfolton belül kerülni kell a fertőzött részek fennhagyásást. Fehér akác (Robinia pseudo-acacia) – Kétféle eredetű a területeken;, van telepített, erdő 25

művelési ágban, és van spontán gyökérsarjeredetű, a kezelés hiánya miatt, a gyepszéleken. Kezelése a nem erdőművelési ágú területeken szükséges. Terjedése nem erőteljes, de a meglévő fertőző pontokat meg kell szüntetni, idősebb egyedek lábon, vegyszeres kezeléssel javasolt visszaszorítani. Bálványfa (Ailanthus altissima): Nem őshonos fafajok spontán állományai (ÁNER: S6) és facsoportok, erdősávok és fasorok (S7) fafajai közül az akác mellett az egyik leggyakoribb faj. Több foltban homogén állományai is megtalálhatóak, elsősorban tanyahelyeken, csatornapartokon, ahol előzetesen fakivágással érintett területeken erőteljes sarjtelepeket alkot. Fahasználat nem javasolt, mert sarjtelepei még erőteljesebb növekedésbe kezdenek, kizárólag egyedi vegyszeres kezeléssel, lábon való elöléssel irtandó a területről. Kivágni csak biztosan elhalt, elszáradt egyedeket javasolt, a sarjtelepei kialakulásának megelőzése érdekében. Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia): Szikes, löszös gyepek egyik legjellemzőbb fás szárú faja. Egyedi, vegyszeres kezeléssel (injektálással) szorítható vissza. Idősebb egyedei alkalmasak nyári delelőállásnak a legelő jószágok számára, –míg ezt őshonos fafajjal nem sikerül pótolni - addig összes egyedének eltávolítása meggondolandó. Vízgazdálkodási-vízmegőrzési javaslatok: Igali-csatorna Általános karbantartási javaslatok: Csatornák karbantartásakor a hínárkaszálást, nádvágást szükséges előnyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. Előbbiek évente többször is végezhetők, az engedélyezett időszakon belül. Kotrásos karbantartás esetén elsősorban félszelvényű kotrást kell végezni. Az érintetlenül hagyott oldalt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. A csatornaszelvényben oldalirányú kiöblösödések kialakítására kell törekedni, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni. Ezek menedékterületként szolgálhatnak a kotrás által hátrányosan érintett élőlények számára. A kotrásos karbantartás augusztus 1. és október 15. között történjék, mert ez zavarja legkevésbé az élőlények szaporodását, illetve a téli telelést. A természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetve, indokolt esetben július 1-től október 30-ig terjeszthető ki a karbantartási időszak. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet. A meder növénytelenítése (a parti sávot és a csatorna nádszegélyét nem érintő hínárkaszálás) június 15. és február 15. között, a parti sáv rendezése július 15. és február 15. közötti időszakban történjen. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet.

26

Vegyszeres növényzetirtás nem végezhető a védett, illetve Natura 2000 területtel érintett csatornaszakaszokon. (Vízi szervezetekre nem teljesen ártalmatlanok a használt szerek, vegyszerkönyvekből és szakirodalomból ez igazolható, például a legszélesebb körben használt, glifozáttartalmú szerekre is. A kaszálás csupán visszaszorítja, de nem irtja ki a vízinövényzetet, amely részben jelölő élőhelyeket képviselhet a csatornában, részben az ott élő, jelölő fajok élettevékenységéhez nélkülözhetetlen táplálékként, búvóhelyként, szaporodóhelyként. Ráadásul a vegyszerezéssel nem spórolható meg a mechanikai irtás és összegyűjtés, csak a zavaró hatások száma gyarapszik.) Igali 2., 26., 28. csatorna (Gara 0269, 0268, 0266 hrsz.-ú ingatlanok): A csatorna közelében lévő, jó állapotú, Natura 2000 gyepterületek és ott tenyésző nagy állományú kisfészkű aszat populációjának megőrzéséhez szükséges talajvízszint biztosítása csak a torkolatnál létesített időszakos vagy állandó teljes keresztmetszetű elzárása javasolt.

Jezeri-csatorna (Madaras 089 hrsz.-ú ingatlan): A csatorna mindkét oldalán jó állapotú, Natura 2000 gyepterületek és ott tenyésző nagy állományú kisfészkű aszat populációjának megőrzéséhez szükséges talajvízszint biztosítása csak a torkolatnál létesített időszakos vagy állandó teljes keresztmetszetű elzárása javasolt.

Kisréti-csatorna (Madaras 057 hrsz.-ú ingatlan): A csatorna közelében lévő, jó állapotú, Natura 2000 gyepterületek és ott tenyésző nagy állományú kisfészkű aszat populációjának megőrzéséhez szükséges talajvízszint biztosítása csak a torkolatnál létesített időszakos vagy állandó teljes keresztmetszetű elzárása javasolt.

Paplaposi-csatorna és I. mg. (Madaras 062, 064, 065 hrsz.-ú ingatlanok): A csatorna közelében lévő, jó állapotú, Natura 2000 gyepterületek és ott tenyésző nagy állományú kisfészkű aszat populációjának megőrzéséhez szükséges talajvízszint biztosítása csak a torkolatnál létesített időszakos vagy állandó teljes keresztmetszetű elzárása javasolt. Karbantartásuk az Igali-csatornánál részletezett általános karbantartási javaslatok alapján.

Közlegelői-csatorna (Madaras 083 hrsz.-ú ingatlan): Karbantartásuk az Igalicsatornánál részletezett általános karbantartási javaslatok alapján.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum): A gyepterületekre vonatkozó fenntartási és fejlesztési javaslatokban is említett, természetkímélő kaszálásokkal, és főleg a jelenleginél nagyobb hagyásfoltokkal (10-30%), illetve a mozaikos, részterületes kaszálási módszerekkel biztosítható hosszú távon a faj állományának fennmaradása. Ott ahol a özönnövényekkel erősen fertőzött állománya van, hagyásfoltként nem 27

javasolt meghagyni. Elszórt nádban és zártabb nádfoltok kaszálhatóak a gyep javára.

Molnárgörény (Mustela eversmanni): A terület mozaikosságának fenntartásával, illetve a szántóterületeken használatos rágcsáló-írtó szerek mellőzésével a különösebb fajvédelmi tevékenység nem szükséges. Állománya kevéssé ismert, felmérésére javasolt a jövőben több energiát fordítani. Dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus) és vöröshasú unka (Bombina bombina): Közel azonos ökológiai igényű fajok. A már ismertetett vízgazdálkodással, ésszerű vízvisszatartással biztosítható számukra az optimális élőhely igény, különösebb védelmi intézkedést –ezeken kívül- nem igényel. 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintű monitorozás Valamennyi jelölő állatfaj monitorozása indokolt különös tekintettel arra, hogy a kezelésben jelentős változások várhatók, illetve rehabilitációs beavatkozások is tervben vannak. A kétéltű- és hüllő fajok állományáról a jelöléskor és a tervkészítéskor egyaránt csak hozzávetőleges becsült adatok álltak rendelkezésre, ezért 2 jelölőfaj (Bombina bombina, Triturus dobrogicus) állományviszonyait alapállapot szinten reprezentatív mintavételeken alapuló becsléssel meg kell határozni. Ezt követően az NBmR és Natura 2000 monitorozási protokoll módszertani javaslatai szerint reprezentatív mintavételekkel legalább 6 évente célszerű megismételni, de a szélsőségesen száraz, vagy vizes esztendőkben a kiugró populációs csúcsokat is célszerű rögzíteni. Kisfészkű aszat felmérését 6 évente javasolt elvégezni, az előzetesen kijelölt mintaterületeken belül. 3. 2. 4. 2. Közösség szintű monitorozás 1. Növénytársulások közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint 2. Bogár- és egyenesszárnyú közösségek monitorozása, 2 évente, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja szerint

3.2.4.3. Élőhely szintű monitorozás A mocsári és szikes élőhelyek jellegükből kifolyólag viszonylag dinamikusan változnak a szélsőségesen változó vízviszonyoktól függően, ezért az egyes évek között igen jelentős különbségek lehetnek. Az Á-NÉR szerinti élőhely térképezéssel legalább a fő élőhely kategóriák szerinti folthatárok változását lehetőleg távérzékelési háttéradatbázis segítségével 10 évente célszerű megismételni, de a szélsőségesen száraz, vagy vizes esztendőkben a változásokat időközben is célszerű rögzíteni. Részletes Á-NÉR szerinti térképezést is 10 évente javasolt végezni. 3.2.4.4. Területkezelések hatásainak 28

monitorozása A fenntartási feladatok közül a legjelentősebb hatást a vízviszonyok változása és a fokozott legeltetés vagy kaszálás fogja gyakorolni, amelyek a teljes területre kiterjedően hatnak. A vízviszonyok alakulását indokolt monitorozni. A monitoringot érdemes lenne a területen lévő egyes felszíni vizek műtárgyainál telepített vízmérce (vízmércék) havi egy alkalommal történő leolvasásával végrehajtani szakmailag indokolt helyen vagy helyeken való vízmérce telepítésével. A legeltetés és a vízviszonyok együttes hatásaira vonatkozóan az Á-NÉR szerint élőhely térkép fog átfogó tájékoztatást adni. 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (Á-NER) szinten történt. Az előírások egy része a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthető, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új előírások. A harmonizált előírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (Á-NÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élőhelyekhez lettek az előírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelező” és “ választható”. Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható előírások A választható előírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 29

4. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező, mely gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38.§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38.§. alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Megjelent 2012-tól a Natura 2000 erdőterületek támogatása is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelettel. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelő beruházások Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások 30

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.

31

3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az előbbi rendeletekben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 területen kötelező. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban még szántó, nádas, halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhely-védelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebből adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségből eredő specialitás, mely megfelelően képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenően a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak előkészíteni, és szakmailag megfelelően alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintű: • • •

a jelenlegi állapot szinten tartását célzó előírások meghatározása a jelenlegi állapot jobbítását célzó előírások meghatározása élőhely rekonstrukciós irányok meghatározása

Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élőhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások javasolt területi rendszere A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élőhely, illetve az élőhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölő élőhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölő növény és állatfaj esetében is élőhely szintű azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élőhely típust is érinthet. Mind az adatgyűjtés, mind a monitoring élőhely szinten értelmezhető. 32

A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élőhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban előfordulhat olyan élőhely-folt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentősége a földhasználati előírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati előírások tartoznak: • • •

Kötelező előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely rehabilitációs/ élőhely fejlesztési előírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer működésére, mely a hasznosított mezőgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minősülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetően határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelező szint Ezek azok a javasolt előírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38.§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés, valamint többlet- költség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintű fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38.§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelező szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelező érvényű. Önkéntes szint A második előírás szint már a területek természeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás 33

alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az előírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális előírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölő fajok és élőhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a siteon belül azonosítani kell az eltérő célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati előírásokat.

Komplex élőhely rehabilitációs/élőhely fejlesztési előírások A harmadik típusú előírások az önkéntes szinten belül megjelenő speciális előírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentősebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználat-váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetően az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintű definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely fejlesztési előírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő-környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan

Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezőgazdasági földterület első erdősítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. 34

A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetősége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában működő példákat – akkreditált szakértők bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat. 3.3.3. Egyéb Konkrét javaslatok a támogatásokra és bővülésükre az adott NATURA 2000 területen: Jelenlegi NATURA 2000 támogatási elemek művelési áganként: • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Javaslatok a támogatások átalakítására és bővítésére: • A jelenlegi támogatási szabályok felülvizsgálata, meglévő támogatási összegek közelítése az EU-s szinthez, • A gyepterületen a nem termelő beruházások támogatásának folytatása és bővítése, • Differenciált gyeptámogatás élőhely-specifikusan és földhasználatonként meghatározva, így fás legelők kialakításának támogatása, inváziós fajok elleni védekezés többlettámogatása, további speciális fajvédelmi többlettámogatások korlátozások miatt, • Szántó, nádas, halastó, fásított terület művelési ágú támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése, • Nem termelő beruházások támogatásának kidolgozása és bevezetése erdő művelési ágú területen, így pl. madárvédelmi berendezések kihelyezése, odvas fák lábon hagyása, ritka és őshonos cserjék megőrzése, vadgyümölcsök, idős faés cserje egyedeinek visszahagyása, fészket tartó fák visszahagyása, • Nem őshonos erdőállományok fafaj cserés erdőfelújításainak (legalább 3 különböző őshonos fafajjal és cserjével elegyben) történő többlettámogatása, • Vízvisszatartásból eredő kieső bevételek kompenzálása, • A támogatást kifizető szerv támogatás elbírálási-, ellenőrzési- és kifizetési rendszerének átalakítása, a természetvédelmi kezelő NPI szakmai befolyásoltságának erősítése, • NATURA 2000 földhasználati szaktanácsadás többlettámogatása. 3. 4 A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél A Natura 2000 célkitűzésének megismertetése, megítélésének javítása, erősítése minden érintett (ingatlantulajdonosok, területhasználók, kezelők) esetében. A kommunikációs eszközök révén annak felismertetése, hogy a természetvédelmi intézkedések nem a mezőgazdasági potenciál csökkentésére irányulnak, hanem éppen 35

ellenkezőleg, segítik annak hosszú távú fenntartását, sőt a természetes vízháztartási viszonyokhoz alkalmazkodó területhasználat (kaszálás, legeltetés, erdő- és vízgazdálkodás) jövedelmezőségének növelésére is alkalmasak (gyepek állateltartó képességének növelése, igénybe vehető Natura 2000 támogatás). Az érintett Natura 2000 terület természeti értékeinek, jelentőségének megismertetése, és a fenntartási terv során megvalósítandó célok bemutatása. A fenntartási tervben megfogalmazott stratégiai célok kommunikációs támogatása. 3. 4. 2. Felhasznált kommunikációs eszközök A Natura 2000 terület Gara és Madaras településeket érinti. A községekben fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság. A növénytermesztésen belül a gabona, olaj- és ipari növények, a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó, míg a helyi mezőgazdaság gerincét adó állattartáson belül a külterjes (gyakran szétszórt területeken folyó) szarvasmarha- és a juhtartás jellemző. Mezőgazdasággal főként családi gazdálkodók foglalkoznak, gyakori a részidős gazdaság is. Ezen kívül a községek határában erdőgazdálkodás is folyik. A Dél-Bácska Natura 2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan a projekt megindulásakor levélben értesítettük az 1 ha területnél nagyobb területen gazdálkodókat, illetve az egyéb érintetteket. Az 1 ha-nál kisebb területtel rendelkezőket önkormányzati hirdetmény útján értesítettük a Natura 2000 fenntartási terv készítéséről és a szükséges információkról. A továbbiakban a jelentősebb földhasználókat és a területen élőket az illetékes természetvédelmi őr felkereste és többségükkel egy személyes interjú készült, amelyen egy interjújegyzőkönyv került felvételre, melyet mindét fél aláírásával hitelesített. Az interjújegyzőkönyv tartalma az interjúk végeztével feldolgozásra kerülnek és a vélemények figyelembe lesznek véve a tervezés folyamatában. Az interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető gazdafórum fórum lesz, amelyet 2013. november folyamán szervezünk. Az egyeztető gazdafórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervekről, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetőit, a helyi gazdálkodókat, az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket, egyéb tájhasználókat, a civil szervezeteket, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászokat, az erdőfelügyelőket, a vízügyi szerveket és az illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleménye- zésére írásban, a projekt honlapján (www.akusztikakft.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetőség lesz. 36

Alkalmazott kommunikációs eszközök összefoglalva: A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: - jegyzőkönyvezett terepbejárás egy alkalommal nagyobb partnerenként (személyes megkeresések – a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek.) - gazdafórum két alkalommal (településenként egy-egy) (részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása). - önkormányzati közzététel mindkét érintett (Garán, Madarason) településen egy alkalommal, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása). - minden érintett levélben vagy e-mailben történő megkeresése, tájékoztatása egy alkalommal. A kommunikáció tartalma összefoglalva: A kommunikáció során az alábbi üzenetek közvetítése tervezett: - A Natura 2000 terület kijelölés céljának, jogi hátterének ismertetése. - A Dél-Bácska Natura 2000 terület jelölő fajainak és élőhelyeinek ismertetése. - A fenntartási terv tartalmának közérthető ismertetése. - A pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530), valamint a síksági pannon löszgyepek (6250) élőhelyek és a hozzá kötődő életközösségek csak a Kárpátmedencére jellemző, Európában egyedülálló természeti érték, az eurázsiai erdőssztyepp-öv belföldi sós pusztáinak legnyugatibb képviselője. Megőrzése, a természetes táj szeretete éppúgy erősíti a magyar identitást, mint a kulturális értékek oltalma. - A bácskai régióba érkező hazai és külföldi látogatók számára - jó ökológiai állapotában - a garai Sós-tó, madarasi Sós-tó bemutatásra méltó természeti látnivaló, amennyiben a természeti értékeket nem zavaró módon oldják meg a bemutatást. - A szikes élőhely együttes természetvédelmi oltalma igényli a hagyományos gyepgazdálkodás fenntartását, a rendszeres gyephasználatot. A tájban lakó emberekre szükség van a természeti érték hosszú távú fenntartásához. - A szikes élőhely együttes jó ökológiai állapota, bőségesebb vízellátottsága összességében nagyobb fűhozamot, kedvezőbb nádaratási lehetőséget eredményez a területen gazdálkodók számára. - A természetes adottságokhoz (köztük a vízháztartási viszonyokhoz) igazodó, a természeti értékeket védő, vállalható mértékű többlet-szabályozásnak megfelelően folytatott gazdálkodást Natura 2000 támogatás segíti, illetve honorálja. - A tervezett természetvédelmi intézkedések nélkül folytatódna a terület kiszáradása, jellegtelenedése, változatosságának eltűnése, a gyepek állateltartó képességének csökkenése. - A vízmegőrzés és a hozzá alkalmazkodó területhasználat kiszámíthatóbb vízállapotokat és gazdálkodási viszonyokat teremt, mint a jelenlegi belvíz elvezetési gyakorlat, amely mellett aszályos években a gyepek túl korai kiszáradása, kisülése éppúgy bekövetkezhet, mint csapadékos esztendőkben a szárazgyepi gazdálkodást ellehetetlenítő nagy vizek kialakulása. 37

- A helyes gyep- és erdőgazdálkodási irányelvek kialakítása és a gyakorlatba történő bevezetése, új vagy régmúltban alkalmazott és elfeledett, alternatív, hosszú távon fenntartható gazdálkodási formák ismertetése, területen való alkalmazásainak lehetősége. 3.4.3. A címzettjei

kommunikáció

A Dél-Bácska Natura 2000 területen a kulcsérintettek Gara és Madaras Önkormányzata, a helyi gazdálkodók és az illetékes falugazdász, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintett az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a két település lakossága. Az interjúk alapján úgy tűnt, hogy az önkormányzatok és a gazdálkodók, valamint a KNPI között viszonylag gyakori, jó kapcsolat áll fenn, nem kis mértékben a területen illetékes természetvédelmi őrnek köszönhetően, aki személyes kapcsolatokat épített ki és ápol a faluban élőkkel. Mivel a két érintett település viszonylag kis település, a gazdálkodók jól ismerik egymást, gyakran egymástól is információhoz jutnak, ugyanakkor bizonyos helyzetekben összetartás helyett inkább versengenek egymással. A vízügyi szervvel a kapcsolat sokkal formálisabb, többnyire tavasszal, belvizes, csapadékos időszakban keresik egymást az érintettek. Az érintettek között a Natura 2000 kapcsán kialakult különösebb konfliktusról, ellenségeskedésről nem kaptunk információt. A Natura 2000 program nagyvonalakban ismert az érintettek körében, egyetlen interjúalanyunk számára sem volt újdonság a program. A Natura 2000 mögött meghúzódó koncepció, illetve a területkijelölések mikéntje és a védendő értékek köre ugyanakkor kevéssé ismert, bár ezek iránt az információk iránt is volna igénye az érintetteknek. A legtöbb megkérdezett a Natura 2000 programhoz közvetlen előnyt nem kapcsol. Általánosságban úgy látják, hogy a program újabb megkötéseket, szabályokat jelent, amit a gyepterületekre járó kompenzáció sem képes teljesen ellentételezni. A Natura 2000 kapcsán növekvő idegenforgalomra vagy más gazdaságilag is érezhető haszonra nem számítanak. Közvetett haszna a programnak az lehet, hogy a területhasználat tervezése átgondoltabbá válik. A kommunikáció célcsoportjai összefoglalva: - A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - esetleges bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. - A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. - A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár-érdekképviseleti szerv; 38

- egyéb azonosított érintettek. 3. 4. 4. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelő szervekkel (mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálkodási témában) szintén a projekt felépítésének megfelelően a projekt vezetői a projekt megindulásakor felvették a kapcsolatot egy kérdőív segítségével, melyben megkérdezték, hogy az érintett szervek miként kívánnak a tervezési munkába bekapcsolódni, véleményt alkotni. A kérdőíveket kitöltve és visszaküldve a vélemények rendszerezésre kerültek, majd az abban foglalt választás szerint lettek figyelembe véve a tervezési munkában. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés: az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a KNPI helyi munkatársával.

39

II.

A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.

Környezeti adottságok

1.1.1. Éghajlati adottságok A kistérség területén az éghajlati adottságok elsősorban a melegigényes, szárazságtűrő növényzetnek kedveznek, a térség klímazonális vegetációtípusai ilyen jellegűek. Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, de már közel a meleg típushoz. Az évi napfénytartam kb. 2070 óra, a nyári évnegyed napsütéses óráinak száma megközelíti a 850 órát, a téli pedig 210 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°, míg a vegetációs időszaki átlaghőmérséklet 17,2-17,3 C°. Április 8-10. és október 20. között, 193-195 napon át a napi középhőmérséklet magasabb 10 C°-nál. A fagymentes időszak április 5-én kezdődik és október 25. körül ér véget (203 nap). A nyári legmelegebb napok maximum-hőmérsékleteinek sokévi átlaga 34,4 C°, a leghidegebb téli napok minimum-hőmérsékleteinek átlaga –15,5 és –16,0 C° közötti. Az évi csapadékösszeg 570-590 mm, ebből 320-350 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma 32-33 nap, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körül van. Az ariditási index 1,19-1,24 között változik. Gyakoriságban első helyen áll az ÉNy-i, második és harmadik helyen a D-i, illetve a DNy-i szélirány áll. Az átlagos szélsebesség megközelíti a 3,0 m/s-ot. A XX. század második felében a térségre – mint a Duna-Tisza közére általában – az éves csapadékösszegek tendenciózus csökkenése volt a jellemző. 1976 és 1992 között az évi csapadékösszeg minden évben az 1931-1975. évi átlag alatt maradt, a korábbi átlaghoz képest közel 1000 mm csapadékhiány alakult ki ebben az időszakban. A csapadékhiány nagyrészt a téli félévben, a novembertől februárig terjedő, tehát a talajvíz utánpótlása szempontjából legfontosabb időszakban, az ún. felhalmozási időszakban állt elő. A csapadék elmaradásának következményét súlyosbította a léghőmérsékletnek az 1980as évek elejétől tapasztalható emelkedése, a gyakoribbá váló nyári hőség, és ennek nyomán a fokozott mértékű párolgás. Az évi párolgási összeg az 1970-es években a 800 mm-t egyszer sem haladta meg, 1983-tól kezdve viszont szinte minden évben. Az éghajlati jelenségek hatását igen erőteljesen növelték az antropogén eredetű hatások, többek között a felelőtlen vízgazdálkodás. Az 1990-es évek második felében a szárazabbakhoz képest ismét néhány csapadékosabb év következett, bár ezek csapadékmennyisége korántsem jelentett a korábbi évszázados átlaghoz képest növekedést, inkább csak az ahhoz való visszatérést. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Az Igali gravitációs főcsatorna vízgyűjtőjének területe 297 km2. Délen, néhány kilométer hosszon, az országhatár, északon az Illancs dombság déli irányú nyúlványaként fellelhető homokos gerinc, (Baja-Homokváros-Mátéházapuszta), keleten a Kígyós vízgyűjtője, nyugaton pedig az Észak-bácskai Hátság nyugati, Ferenctápcsatorna mentén húzódó talpvonala határolja. A vízgyűjtő területének átlagos tengerszint feletti magassága 100 m. Legmagasabb az északi, – Mátéházapuszta és Mátéháza – körzete, ahol eléri a 140 m-t. Felszíne a Kígyós vízgyűjtőjéhez nagyon hasonlít. Az északi homokos gerinc a legmagasabb, majd déli 40

irányba fokozatosan lejtve a torkolat térségében alig haladja meg a 85 métert (legmélyebb része 83-84 mBf). A felszín hullámos, helyenként buckás. A több kilométer hosszúságú és néhány száz méter széles buckák általában nem haladják meg, az 5-10 m vastagságot. A vízrendszer legalsó mély fekvésű és egyben szivattyúzott területe természetföldrajzi szempontból – morfológiai és talajtani viszonyai miatt is – már a Duna-menti síksághoz tartozik. A Garai Sós-tóban a rendelkezésre álló vízmennyiség hosszútávon is csak látszólag elegendő, de ennek igen jelentős része csak a téli-tavaszi időszakban folyik le, így a nyári-őszi kiszáradást nem akadályozza meg, vagyis esetenként pangó vízzel, illetve kiszáradással is számolni kell, amely esetleg több évig is tarthat. Aszályos időszakban a szükséges vízigény nem áll rendelkezésre. A csapadékosabb időszakokban viszont a téli-tavaszi feltöltődés után általában biztosított az üzemi tározótérfogat feltöltődése, sőt a helyi vízigényen kívül, vízfölösleg is rendelkezésre áll, amely túlfolyással eltávozik. Említésre méltó még a területen a madarasi Sós-tó és egyéb nem szikes vizes élőhely, mint például a madarasi nagy vízállásos lapos a löszal-vonulat elött. 1.1.3. Talajtani adottságok 1.2. 1.2.1

Természeti adottságok A tervezési élőhelyek

területen

előforduló

közösségi

jelentőségű

A fenntartási terv és megalapozó dokumentáció a 2012-ben frissített Natura 2000 SDF (Standard Data Form) adatlapjai és a 2013.évi terepi felméréseinek adatai alapján vette figyelembe. A tervezés során új közösségi jelentőségű élőhely nem került felmérésre, így új közösségi jelentőségű élőhely felvétele nem került javaslatra a területen. Közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000)

Reprezentativitás

Kód

Név

A-D

1530

Pannon szikes sztyepék és mocsarak

B

6250

Síksági pannon löszgyepek

A

1. Élőhely neve: Pannon szikes sztyepék és mocsarak Élőhely kódja: 1530 Élőhely előfordulása a területen: térkép Élőhely területi aránya: 55 % 41

Élőhely kiterjedése a területen: 430 ha Élőhely természetességi-degradáltsági értékelése: 4-es (Németh-Seregélyes féle 5ös skála alapján) Élőhely jellemzése: Szikes rétek (F2) A döntő részét (82 %) sziki szittyórét (Scorzonero parvifloriae-Juncetum gerardii) borítja, melynek képe már ránézésre sem egyöntetű. A humuszos felsőrétegű talaj vízháztartásának és tápanyagtartalmának változása következtében a hasonló fajösszetétellel jellemezhető foltokban más-más fajok dominanciája érvényesül, így kialakítva a rét mozaikosságát: a sziki szittyó (Juncus gerardii), a tarackos tippan (Agrostis stolinifera) és a réti peremizs (Inula britannica) dominanciájával jellemző foltokat, illetve a védett kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) tömeges megjelenése miatt már messziről kéklő nagyobb kiterjedésű területeket találtunk. A gyepszintben előforduló egyéb fajok voltak: sovány csenkesz Festuca pseudovina), szúrós káka (Schoenoplectus mucronatus), csátés sás (Carex divisa), sziki kerep (Lotus glaber.), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus), villás boglárka (Ranunculus pedatus), a talajt moharéteg borította. A szittyórét 30-40 cm-es gyepszintjéből kiemelkedve szálankénti előfordulással találtuk: sziki sóska (Rumex pseudonatronatus), a vesszős füzény (Lythrum virgatum), az orvosi ziliz (Alcera officinalis). Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A szikes tavak gyepterületének jellegzetessége, hogy a tavaszi, nyár eleji időszakban időszakos vízfelületek alakulnak ki, mely a nyár folyamán visszahúzódik. A meliorációs csatornák, belvízelvezető csatornák helytelen kezelésével, a területre érkező víz azonnali levezetésével a gyepterületek és hozzá kötődő természeti értékek vízigényei nem valósulnak meg. Másik fontos veszélyforrás, ami minden olyan területen előfordul, ahol a védendő területet szántók veszik körül a gyepterületbe való beszántás, mely az intenzív mezőgazdálkodásának egyik tipikus veszélyforrása. Egyes helyeken az intenzív kaszálás káros hatásai jelennek meg, mint például a túl alacsony fütarló magasság meghagyása, az évente többszöri kaszálás, illetve hagyásfoltok elhagyása mind-mind hozzájárul a terület további kiszáradásához, az élőhely romlásához, biodiverzitás csökkenéséhez. E folyamatok hatásainak növekedéséhez hozzájárul az éghajlat, klíma lassú, de folyamatos változása, szélsőséges időjáráselemek megjelenése. 2. Élőhely neve: Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: térkép Élőhely területi aránya: 5,2 % Élőhely kiterjedése a területen: 41 ha Élőhely természetességi-degradáltsági értékelése: 4-es (Németh-Seregélyes féle 5ös skála alapján) Élőhely jellemzése: Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (ÁNÉR kód: H5a) A löszgyepek (Cynodonti – Poëtum angustifoliae), melyek a terület magasabb térszínein helyezkednek el és összefüggő, nagy kiterjedésű foltokat alkotnak, 42

legelőként(marha és birka) vannak hasznosítva. Számos helyen a túllegeltetés és taposás következtében a gyepállományok gyomosak. A löszgyepben, amely löszlegelőként kategorizálható, a domináns fűfajok a Cynodon dactylon és a Poa angustifolia. A Festuca fajok inkább csak szubdomináns elemekként vannak jelen. A jó természetességű foltjaiban jobb löszgyepi fajok találhatóak, például a Stipa capillata, Fragaria viridis, Pimpinella saxifraga, Thymus sp., Adonis vernalis, Koeleria glauca.Nagy kiterjedésű foltokban a löszgyep annyira degradált, hogy karakterfajait teljesen elveszítette és gyomfajok törtek elő benne. A degradáltságot mutatja a Cynoglossumofficinale, Carex hirta, Ononis spinosa, Carduus acanthoides jelenléte, melyek többsége a túllegeltetettséget jelzi Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A legtöbb érintett löszvölgyben a gyepterület bárminemű kezelésének hiánya és túl használata (túllegeltetés) okán az értékes löszgyepek degradációja, erőteljes cserjésedés és adventív fás- és lágyszárú okozta fertőzése jellemző. Az erdőterületekre jellemzően tájidegen fajok homogén állománya jellemző (akác, fekete fenyő), a gyepterületekkel határos szélein veszélyforrásként jelenik meg a sarjakkal terjedő állománya, illetve árnyékoló hatása miatt. A löszvölgyek alsó és felső határában szomszédos szántóterületek növelésével, illetve kemikáliák, szerves anyagok bemosódásával csökken, illetve ezzel együtt degradálódik a löszgyepek vegetációja. Esetenkénti terepmotorozás, quadozás, offroad tevékenység szintén veszélyezteti a löszvölgyek gyepfelületét.

1.2.2

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

1. A faj neve:

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

térkép alapján

Állománynagyság (jelöléskor):

5 100 000 – 5 500 000

Állománynagyság (tervkészítéskor):

5 000 000 – 6 000 000

Állomány változásának tendenciái és okai: Minimális különbség az egyes időszakok felmérésének becslési módszeréből adódó különbségek, illetve az egyes évek időjárási, termőhelyi különbözősége okozhatja. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya kis mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

beszántás, kiszáradás, belvízmentesítés,

43

talajvízszint csökkenés, becserjésedés, özönfajok terjedése,

1.2.3

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

1. A faj neve:

Dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni vizekben

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Pontos állománynagysága nem ismert. A faj veszélyeztetettsége:

Veszélyeztető tényezők:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett. Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

2. A faj neve:

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni vizekben

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Pontos állománynagysága nem ismert. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

44

3. A faj neve:

Molnárgörény (Mustela evesrmannii)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, a szikes pusztai, mozaikos élőhelyeken előfordul elő.

Állománynagyság (jelöléskor):

P

Állománynagyság (tervkészítéskor):

P

Állomány változásának tendenciái és okai: A tervezési területen nem volt tényleges állományfelmérés, ezért állományáról még becsült adatok sem állnak rendelkezésre, jelenléte a területen detektált. A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Mozaikos élőhelyének beszűkülése, állandó zavarás, vegyszeres rágcsáló-írtás

További jelentős állatfajok (korábbi NATURA 2000 jelölőfajok) 1. A faj neve:

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni vizekben

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Az állandóvizű, vagy esetenként, de nem tartósan kiszáradó alföldi élőhelyeken szinte mindenütt előfordul. A tervezési területen nem volt tényleges állományfelmérés, ezért állományáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre.

A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás,

45

vegyszerbemosódás) 2. A faj neve:

Közönséges ürge (Spermophyllus citellus)

Irányelv melléklete:

Közösségi jelentőségű (HD II)

A faj előfordulása a területen:

potenciális élőhelyein, felszíni vizekben

Állománynagyság (jelöléskor):

C

Állománynagyság (tervkészítéskor):

C

Állomány változásának tendenciái és okai: Az állandóvizű, vagy esetenként, de nem tartósan kiszáradó alföldi élőhelyeken szinte mindenütt előfordul. A tervezési területen nem volt tényleges állományfelmérés, ezért állományáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre.

A faj veszélyeztetettsége:

A faj állománya közepes mértékben. veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyének vízellátottságának és vízminőségének befolyásoló tényezői (lecsapolás, kiszárítás, vegyszerbemosódás)

1.2.4

A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Védettség

Jelentőség, állománya

Tarka sáfrány

Crocus reticulatus

védett

Szennyes ínfű

Ajuga laxmanni

védett

Tavaszi hérics

Adonis vernalis

védett

Érdes csűfű

Astralagus asper

védett

Száraz lejtőkön, löszpusztákon, homokpusztákon él: 100-250

Budai imola

Centaurea sadleriana

védett

Löszös, homokos talajok növénye: 250-500 pld.

Karcsú orbáncfű

Hypericum elegans

védett

Mészkedvelő faj, homok alapkőzetű száraz gyepeken is megél: 25-50 pld.

Mocsári kosbor

Orchis laxiflora ssp. palustris

védett

Lápokban, mocsarakban, enyhén szikes réteken, kaszálókon él: 250-500 pld.

2000000 pld. Löszpusztai reliktum, sztyepréteken, csak egy foltban található a területen: 80-150 pld. Száraz gyepek, löszgyepek növénye, Bácska legnagyobb állománya, egy foltban Madarason: 5000

46

Selymes boglárka

Ranunculus illyricus

védett

Pusztákon, legelőkön megtalálható 140000 pld.

Kései pitypang

Taraxacum sertinum

védett

Pontuszi-pannon elterjedésű faj, sztyepréteken él:10-30 pld.

Pusztai meténg

Vinca herbacea

védett

Homok és löszpuszta-réteken, sziklagyepeken nő: 500-1000 pld.

Sisakos sáska

Acrida hungarica

védett

Nappali pávaszem

Inachis io

védett

Kardfarkú lepke

Iphiclides podalirius

védett

Szongáriai cselőpók

Lycosa singorinesis

védett

Atalanta-lepke

Vanessa atalanta

védett

Vörösgém

Ardea purpurea

Fok. védett

Bölömbika

Botaurus stellaris

Fok. védett

Szalakóta

Coracias garrulus

védett

Fehér gólya

Ciconia ciconia

Fok. védett

Tövisszúró gébics

Lanius collurio

védett

Európai vakond

Talpa europea

védett

Homokos kopár legelőkön gyakori. Bógáncs- és aszatfélék között gyakori. Kóborló faj, de táőnövényei közelében: kökény galagonya, gyümölcsfák, elszórtan előfordul. szikes puszták, kötöttebb homoktalajokon él.Ritka Mindenütt előfordul, vándorlepke. Nádasok szoliter költő faja, szórványosan fordul elő a területen. Zavartalan nádasok költő faja, 2-3 pár. 1 pár költése ismeretes 2013-ban Madarason. Közeli településeken költ, vizes élőhelyek táplálékszerzéshez keresi fel. Gyakori, cserjésekkel mozaikolt gyepek madara. Gyakori faj.

1.3

Területhasználat

1.3.1

Művelési ágak szerinti megoszlás

Művelési ág

Gyep/legelő

Összterület (ha)

595

Erdő

41,78

Nádas

25,88

Szántó

112,51

Kivett terület

50,68

Összesen:

781,46

47

Művelési ágak szerinti területmegoszlás

1.3.2

Tulajdoni viszonyok

Az érintett területek 99%-a magántulajdonban vannak, önkormányzati területek elsősorban a kivett út művelési ágú és zártkertek, valamint a belterületet érintő ingatlanok. Ingatlanok adatai: Ingatlan Település Gara0198/ Gara Gara0266/ Gara Gara0267/ Gara Gara0268/ Gara Gara0269/ Gara Gara029/12 Gara Gara029/130 Gara Gara029/131 Gara Gara029/132 Gara Gara029/133 Gara Gara029/142 Gara Gara029/3 Gara Gara029/8 Gara Gara029/8 Gara Gara029/8 Gara Gara030/ Gara Gara030/ Gara

Helyrajzi szám

Alrészlet Művelési jel ág

Kivett kategóriák

Terület

AK

0198/

kivett

út

1,6426

0

0266/

kivett

csatorna

2,2486

0

0267/

kivett

csatorna

6,0935

0

0268/

kivett

csatorna

3,4477

0

0269/

kivett

csatorna

2,2929

0

029/12

rét

és út

029/130

legelő

-

0,7342

9,69

029/131

szántó

-

5,4656

104,39

029/132

legelő

-

16,4655

44,44

029/133

szántó

-

2,1498

41,06

029/142

legelő

-

26,6041

65,43

029/3

rét

-

44,4145 554,96 64,6971 724,06

32,9537 426,86

029/8

a

rét

-

029/8

b

kivett

árok

0,34

0

029/8

c

rét

-

0,9913

13,78

030/

a

rét

-

10,282

127,32

030/

b

kivett

saját használatú út

0,1924

0

48

Gara030/ Gara030/ Gara030/ Gara030/ Gara059/38 Gara059/8 Madaras0108/13 Madaras0108/13 Madaras0108/13 Madaras0108/14 Madaras0108/14 Madaras0108/15 Madaras0108/15 Madaras0108/16 Madaras0108/16 Madaras0108/17 Madaras0108/17 Madaras0108/18 Madaras0108/18 Madaras0108/19 Madaras0108/19 Madaras0108/20 Madaras0111/7 Madaras0111/7 Madaras0112/ Madaras0113/16 Madaras0113/17 Madaras0113/18 Madaras0113/19 Madaras0113/20 Madaras0113/21 Madaras0113/22 Madaras033/22 Madaras033/5 Madaras033/5 Madaras033/5

Gara

030/

c

rét

-

40,6534 481,88

Gara

030/

d

szántó

-

8,7672

207,82

Gara

030/

f

kivett

árok

0,5494

0

Gara

030/

g

rét

-

40,942

377

Gara

059/38

rét

-

3,6359

31,63

Gara

059/8

legelő

-

1,4246

4,42

Madaras

0108/13

a

szántó

-

2,024

52,83

Madaras

0108/13

b

rét

-

1,277

4,47

Madaras

0108/13

c

szántó

-

0,1488

3,88

Madaras

0108/14

a

szántó

-

1,1159

29,12

Madaras

0108/14

b

nádas

-

0,7653

7,96

Madaras

0108/15

a

szántó

-

0,7023

18,33

Madaras

0108/15

b

nádas

-

0,4751

4,94

Madaras

0108/16

a

szántó

-

1,3979

36,49

Madaras

0108/16

b

nádas

-

0,9259

9,63

Madaras

0108/17

a

szántó

-

0,9288

24,24

Madaras

0108/17

b

nádas

-

0,554

5,76

Madaras

0108/18

a

szántó

-

1,3567

35,41

Madaras

0108/18

b

nádas

-

0,5255

5,47

Madaras

0108/19

a

szántó

-

0,8744

22,82

Madaras

0108/19

b

szántó

-

0,1252

2,39

Madaras

0108/20

szántó

-

0,6391

16,68

Madaras

0111/7

a

kivett

tanya

0,1112

0

Madaras

0111/7

b

szántó

-

0,2485

6,49

Madaras

0112/

kivett

út

0,8841

0

Madaras

0113/16

legelő

-

7,8493

83,31

Madaras

0113/17

legelő

-

7,6057

83,67

Madaras

0113/18

kivett

vízállás

0,7681

0

Madaras

0113/19

kivett

vízállás

0,2573

0

Madaras

0113/20

legelő

-

1,0748

14,19

Madaras

0113/21

nádas

-

0,1476

1,54

Madaras

0113/22

nádas

-

0,1476

1,54

Madaras

033/22

legelő

-

3,3101

43,69

Madaras

033/5

a

legelő

-

0,6495

8,57

Madaras

033/5

b

szántó

-

0,3588

9,36

Madaras

033/5

c

erdő

-

0,2598

1,53

49

Madaras033/6 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras037/ Madaras042/2 Madaras043/ Madaras044/2 Madaras044/2 Madaras044/2 Madaras045/ Madaras048/47 Madaras050/ Madaras053/30 Madaras053/30 Madaras053/30 Madaras053/30 Madaras053/31 Madaras053/32 Madaras053/34 Madaras053/35 Madaras053/36 Madaras053/37 Madaras053/38 Madaras053/39 Madaras053/40 Madaras053/41 Madaras053/43 Madaras053/44 Madaras053/45 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras057/ Madaras058/17 Madaras058/18

Madaras

033/6

erdő

-

2,4835

14,65

Madaras

033/7

a

legelő

-

8,4393

111,4

Madaras

033/7

b

szántó

-

1

26,1

Madaras

033/7

c

szántó

-

2,271

59,27

Madaras

037/

kivett

út

3,1237

0

Madaras

042/2

legelő

-

3,3732

44,52

Madaras

043/

kivett

csatorna

4,0243

0

Madaras

044/2

a

kivett

anyaggödör

0,4016

0

Madaras

044/2

b

erdő

-

1,106

6,52

Madaras

044/2

c

legelő

és gazdasági épület

84,9144

600,4

Madaras

045/

kivett

út

0,341

0

Madaras

048/47

legelő

-

4,384

57,87

Madaras

050/

kivett

út

4,7561

0

Madaras

053/30

a

legelő

-

13,1026

91,72

Madaras

053/30

b

szántó

-

3,8759

91,49

Madaras

053/30

c

legelő

-

3,5708

25

Madaras

053/30

d

szántó

-

4,5326

118,3

Madaras

053/31

szántó

-

0,6957

18,16

Madaras

053/32

erdő

-

35,8969 211,79

Madaras

053/34

legelő

-

1,4239

13,82

Madaras

053/35

szántó

-

3,1517

82,26

Madaras

053/36

legelő

-

0,6135

4,29

Madaras

053/37

szántó

-

0,7295

19,04

Madaras

053/38

szántó

-

0,6151

16,05

Madaras

053/39

szántó

-

2,4356

63,57

Madaras

053/40

szántó

-

0,3089

8,06

Madaras

053/41

szántó

-

0,3091

8,07

Madaras

053/43

kivett

út

0,4745

0

Madaras

053/44

kivett

árok

0,1522

0

Madaras

053/45

kivett

mocsár

1,0475

0

Madaras

053/46

a

legelő

-

15,7489 110,24

Madaras

053/46

b

nádas

-

5,6432

58,69

Madaras

053/46

c

erdő

-

0,5024

2,96

Madaras

057/

kivett

csatorna

0,4262

0

Madaras

058/17

rét

és út

0,1331

1,85

Madaras

058/18

rét

és út

1,2272

17,06

50

Madaras058/19 Madaras058/20 Madaras058/21 Madaras058/22 Madaras058/23 Madaras058/24 Madaras058/25 Madaras058/26 Madaras058/27 Madaras058/28 Madaras058/29 Madaras058/29 Madaras058/30 Madaras058/31 Madaras058/32 Madaras058/32 Madaras060/12 Madaras060/12 Madaras060/12 Madaras062/ Madaras063/ Madaras064/ Madaras065/ Madaras066/10 Madaras066/13 Madaras066/14 Madaras066/14 Madaras066/15 Madaras066/16 Madaras066/17 Madaras066/17 Madaras066/17 Madaras066/18 Madaras066/19 Madaras066/20 Madaras066/21

Madaras

058/19

rét

és út

0,2456

3,41

Madaras

058/20

rét

és út

0,4052

4,76

Madaras

058/21

rét

és út

0,2238

2,04

Madaras

058/22

rét

és út

3,8261

20,43

Madaras

058/23

rét

és út

0,712

3,41

Madaras

058/24

rét

és út

1,0436

5,11

Madaras

058/25

rét

és út

0,6112

3,08

Madaras

058/26

rét

és út

0,8582

4,13

Madaras

058/27

rét

és út

1,187

5,13

Madaras

058/28

rét

és út

0,682

2,99

Madaras

058/29

a

szántó

és út

0,2486

6,49

Madaras

058/29

b

rét

-

0,3466

3,38

Madaras

058/30

erdő

-

0,5219

3,08

Madaras

058/31

szántó

és út

1,5752

41,11

Madaras

058/32

a

szántó

és út

2,9404

76,74

Madaras

058/32

b

rét

-

0,1283

0,45

Madaras

060/12

a

szántó

-

0,2611

6,81

Madaras

060/12

b

nádas

-

1,0093

10,5

Madaras

060/12

c

szántó

-

0,2836

7,4

Madaras

062/

kivett

csatorna

0,5474

0

Madaras

063/

rét

-

1,267

17,61

Madaras

064/

kivett

töltés

0,0733

0

Madaras

065/

kivett

csatorna

0,1792

0

Madaras

066/10

rét

-

3,0899

42,95

Madaras

066/13

rét

-

3,843

13,45

Madaras

066/14

a

rét

-

1,0109

14,05

Madaras

066/14

b

kivett

út

0,0543

0

Madaras

066/15

rét

-

0,4906

6,82

Madaras

066/16

rét

-

1,1483

15,96

Madaras

066/17

a

rét

-

0,3356

4,66

Madaras

066/17

b

nádas

-

0,1838

3,2

Madaras

066/17

c

rét

-

0,382

5,31

Madaras

066/18

rét

-

0,4141

5,76

Madaras

066/19

rét

-

2,0274

26,81

Madaras

066/20

rét

-

1,8149

20,28

Madaras

066/21

rét

-

0,7011

7,11

a

51

Madaras066/21 Madaras066/21 Madaras066/22 Madaras066/22 Madaras066/23 Madaras066/23 Madaras066/23 Madaras066/24 Madaras066/24 Madaras066/24 Madaras066/24 Madaras066/25 Madaras066/25 Madaras066/25 Madaras066/25 Madaras066/28 Madaras066/29 Madaras066/30 Madaras066/31 Madaras066/32 Madaras066/33 Madaras066/33 Madaras066/33 Madaras066/33 Madaras066/34 Madaras066/34 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/8 Madaras066/9 Madaras066/9 Madaras079/ Madaras080/3 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4

Madaras

066/21

b

nádas

-

0,1047

1,09

Madaras

066/21

c

rét

-

0,0422

0,15

Madaras

066/22

a

rét

-

0,4593

4,69

Madaras

066/22

b

nádas

-

0,1044

1,09

Madaras

066/23

a

rét

-

0,8025

7,72

Madaras

066/23

b

nádas

-

0,2422

2,52

Madaras

066/23

c

legelő

-

0,0568

0,05

Madaras

066/24

a

erdő

-

0,1027

0,34

Madaras

066/24

b

rét

-

0,846

5,03

Madaras

066/24

c

nádas

-

0,6054

6,3

Madaras

066/24

d

rét

-

0,1165

0,41

Madaras

066/25

a

szántó

és út

6,5483

158,75

Madaras

066/25

b

legelő

-

0,143

0,13

Madaras

066/25

c

szántó

-

4,5913

147,38

Madaras

066/25

d

rét

-

0,9168

12,74

Madaras

066/28

szántó

-

8,9917

228,3

Madaras

066/29

szántó

-

0,8123

21,96

Madaras

066/30

szántó

-

1,154

30,12

Madaras

066/31

szántó

-

0,6494

16,95

Madaras

066/32

kivett

út

0,2984

0

Madaras

066/33

a

szántó

-

3,1545

71,41

Madaras

066/33

b

rét

-

0,3776

5,25

Madaras

066/33

c

kivett

árok

0,0905

0

Madaras

066/33

d

nádas

-

0,7931

13,8

Madaras

066/34

a

szántó

-

0,272

7,1

Madaras

066/34

b

nádas

-

0,2062

3,59

Madaras

066/35

a

szántó

-

5,8413

152,46

Madaras

066/35

b

nádas

-

8,4718

107,29

Madaras

066/8

kivett

út

0,3275

0

Madaras

066/9

a

rét

-

0,4073

5,66

Madaras

066/9

b

szántó

-

3,0298

97,26

Madaras

079/

kivett

út

0,1897

0

Madaras

080/3

kivett

mocsár

2,4508

0

Madaras

080/4

a

rét

-

2,0261

28,16

Madaras

080/4

b

nádas

-

3,9563

68,84

Madaras

080/4

d

szántó

-

0,9194

24

52

Madaras081/2 Madaras082/10 Madaras082/11 Madaras082/12 Madaras082/13 Madaras082/14 Madaras082/15 Madaras082/16 Madaras082/17 Madaras082/18 Madaras082/19 Madaras082/2 Madaras082/20 Madaras082/21 Madaras082/22 Madaras082/23 Madaras082/24 Madaras082/3 Madaras082/4 Madaras082/5 Madaras082/6 Madaras082/7 Madaras082/8 Madaras082/9 Madaras083/ Madaras084/ Madaras086/7 Madaras086/8 Madaras086/9 Madaras087/ Madaras088/10 Madaras088/11 Madaras088/12 Madaras088/13 Madaras088/14 Madaras088/15

Madaras

081/2

kivett

csatorna

4,6363

0

Madaras

082/10

szántó

-

0,1342

3,5

Madaras

082/11

szántó

-

0,3495

9,12

Madaras

082/12

szántó

-

0,1876

4,9

Madaras

082/13

szántó

-

0,2018

5,27

Madaras

082/14

szántó

-

0,1206

3,15

Madaras

082/15

szántó

-

1,345

35,1

Madaras

082/16

erdő

-

0,2022

1,19

Madaras

082/17

legelő

-

0,8587

6,01

Madaras

082/18

legelő

-

0,4283

3

Madaras

082/19

erdő

-

0,7097

4,19

Madaras

082/2

szántó

-

1,8082

47,19

Madaras

082/20

szántó

-

0,259

6,76

Madaras

082/21

szántó

és út

1,0359

27,04

Madaras

082/22

szántó

és út

0,5555

14,5

Madaras

082/23

szántó

és út

0,7771

20,28

Madaras

082/24

szántó

-

8,1597

212,97

Madaras

082/3

szántó

-

0,362

9,45

Madaras

082/4

szántó

-

5,0439

131,65

Madaras

082/5

szántó

-

2,2159

57,83

Madaras

082/6

szántó

-

0,188

4,91

Madaras

082/7

szántó

-

1,3436

35,07

Madaras

082/8

szántó

-

0,5241

13,68

Madaras

082/9

szántó

-

0,4027

10,51

Madaras

083/

kivett

csatorna

0,3883

0

Madaras

084/

legelő

-

12,0842 134,71

Madaras

086/7

legelő

-

8,5576

100,8

Madaras

086/8

rét

-

3,4416

12,05

Madaras

086/9

kivett

árok

0,0529

0

Madaras

087/

kivett

út

2,7333

0

Madaras

088/10

rét

-

0,4474

8,95

Madaras

088/11

rét

-

1,0425

20,85

Madaras

088/12

rét

-

0,8901

17,8

Madaras

088/13

kivett

út

0,4793

0

Madaras

088/14

rét

-

0,8985

17,06

Madaras

088/15

rét

-

2,0094

28,56

53

Madaras088/16 Madaras088/17 Madaras088/18 Madaras088/19 Madaras088/20 Madaras088/21 Madaras088/22 Madaras088/23 Madaras088/23 Madaras088/23 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/3 Madaras088/4 Madaras088/5 Madaras088/6 Madaras088/7 Madaras088/8 Madaras088/9 Madaras089/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras091/

Madaras

088/16

rét

-

1,4075

19,56

Madaras

088/17

rét

-

0,7672

10,66

Madaras

088/18

rét

-

1,2281

17,07

Madaras

088/19

rét

-

1,4077

19,57

Madaras

088/20

rét

-

0,5631

7,83

Madaras

088/21

rét

-

0,9588

13,86

Madaras

088/22

rét

-

12,1718 186,28

Madaras

088/23

a

rét

-

10,5857 173,23

Madaras

088/23

b

kivett

árok

0,105

0

Madaras

088/23

c

legelő

-

0,0847

0,59

Madaras

088/24

a

rét

-

14,4136 271,97

Madaras

088/24

b

kivett

árok

0,3057

0

Madaras

088/24

c

legelő

-

1,1009

7,71

Madaras

088/3

rét

-

1,0882

15,13

Madaras

088/4

rét

-

0,7005

9,74

Madaras

088/5

rét

-

3,966

55,13

Madaras

088/6

rét

-

1,7637

24,52

Madaras

088/7

rét

-

0,5188

7,21

Madaras

088/8

rét

-

0,4733

7,31

Madaras

088/9

rét

-

1,3932

25,43

Madaras

089/

kivett

csatorna

1,7469

0

Madaras

090/

a

rét

-

3,041

42,27

Madaras

090/

b

kivett

csatorna

0,1751

0

Madaras

090/

c

rét

-

Madaras

090/

d

nádas

-

0,641

6,67

Madaras

090/

f

kivett

csatorna

0,2034

0

Madaras

090/

g

nádas

-

0,38

3,95

Madaras

090/

h

rét

-

11,8617

41,52

Madaras

090/

j

kivett

csatorna

0,2291

0

Madaras

090/

k

rét

-

6,7876

23,76

Madaras

091/

kivett

csatorna

1,8413

0

12,9163 148,34

54

Ingatlantulajdonosok adatai: Ingatlan Gara-0198/ Gara-0266/ Gara-0266/ Gara-0267/ Gara-0267/ Gara-0268/ Gara-0268/ Gara-0269/ Gara-0269/ Gara029/12 Gara029/12 Gara029/130 Gara029/130 Gara029/131 Gara029/131 Gara029/132 Gara029/133 Gara029/142 Gara029/142 Gara029/142 Gara-029/3 Gara-029/8 Gara-030/ Gara-030/ Gara-030/ Gara-030/ Gara-030/ Gara059/38 Gara-059/8 Madaras0108/13 Madaras0108/13 Madaras0108/14 Madaras0108/15 Madaras0108/16

Tulajdoni hányad

Tulajdonos GARA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6522 GARA Kossuth Lajos utca 62. / bej.hat.: 35581/2003.04.01 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÓ TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zs. Endre utca 50. / bej.hat.:

1/1 1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4031/1966.09.02 ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG cím: 6500 BAJA Széchenyi utca 2/C / bej.hat.: 3340/1992.04.10

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4685/1959.12.22 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÓ TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zs. Endre utca 50. / bej.hat.:

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4031/1966.09.02 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÓ TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zs. Endre utca 50. / bej.hat.:

1/1

Egri István

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4031/1966.09.02 Iván an:Stern Jolán cím: 1028 BUDAPEST Arad utca 37. / bej.hat.: 41112/4/2009.08.31

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 34965/2/2011.03.31 Bartulov Istvánné szül:Peller Teréz an:Zsemberi Margit cím: 6512 SZEREMLE Ady Endre utca 5 / bej.hat.: 39784/5/2012.09.12 Bartulov Istvánné szül:Peller Teréz an:Zsemberi Margit cím: 6512 SZEREMLE Ady Endre utca 5 / bej.hat.: 47633/2/2010.09.02 Bartulov Istvánné szül:Peller Teréz an:Zsemberi Margit cím: 6512 SZEREMLE Ady Endre utca 5 / bej.hat.: 47633/2/2010.09.02 Bartulov Istvánné szül:Peller Teréz an:Zsemberi Margit cím: 6512 SZEREMLE Ady Endre utca 5 / bej.hat.: 39784/5/2012.09.12 MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 34926/2/2011.03.31 István an:Illés Brigitta cím: 6522 GARA Hunyadi utca 7 / bej.hat.: 41401/2/1997 1996.08.13 Maróti Zoltán an:Nagy Amália cím: 0000 SZEGED Roosevelt tér 7-9. / bej.hat.: 34091/2001/2000.10.03 Szabó Katalin an:Sebők Irén cím: 6723 SZEGED Lugas utca 7/b / bej.hat.: 34090/2/2001/2000.10.03 Szabó Katalin an:Sebők Irén cím: 6723 SZEGED Lugas utca 7/b / bej.hat.: 34135/2001/2000.10.03 Nagy Tibor szül:Nagy Tibor an:Tóth Mária cím: 8426 PÉNZESGYŐR Kőris utca 30 / bej.hat.: 54229/2/2006.11.20 Nagy Tibor szül:Nagy Tibor an:Tóth Mária cím: 8426 PÉNZESGYŐR Kőris utca 30 / bej.hat.: 54229/2/2006.11.20 Szabadi Zoltán an:Németh Irma cím: 6236 TÁZLÁR Soltvadkerti út 3 / bej.hat.: 35550/2/2006.04.13 Nagy Tibor szül:Nagy Tibor an:Tóth Mária cím: 8426 PÉNZESGYŐR Kőris utca 30 / bej.hat.: 40112/4/2012.09.24

1/1

1/1

1/1 1/1 14420/15966 1546/15966 1/2 1/2 1/2 1/2 1/1

Jakab Fábián

Mátyás Ferenc an:Csiki Jusztina cím: 6522 GARA Dózsa utca 37 / bej.hat.: 44073/2003.09.10 Csernák István szül:Csernák István an:Navarra Éva cím: 1191 BUDAPEST Toldy utca 17.8/2 / bej.hat.: 40112/4/2012.09.24 Nagy Tibor szül:Nagy Tibor an:Tóth Mária cím: 8426 PÉNZESGYŐR Kőris utca 30 / bej.hat.: 40112/4/2012.09.24

1/1 3443/6543 3095/6543 5/6543 1/1 1/1 2416/36957 5000/36957 6585/36957 182/36957 22774/36957

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 35025/2/2011.03.31 GARA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA cím: 6522 GARA Kossuth Lajos utca 62. / bej.hat.: 3150/2/1991.02.28 Müllerné Sikari Gabriella szül:Sikari Gabriella an:Szöllősi Margit cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 45 / bej.hat.: 30830/3/2010.02.10 Müllerné Sikari Gabriella szül:Sikari Gabriella an:Szöllősi Margit cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 45 / bej.hat.: 32801/2003.05.22 Bajor Pál an:Nagypásztor Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 83/a / bej.hat.: 33376/2005.08.01 Bajor Pál an:Nagypásztor Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 83/a / bej.hat.: 34245/5/2006.08.03

1/1 1/1 41/70 29/70 1/1 1/1

Jakab Tibor an:Sikari Mária cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 35 / bej.hat.: 30778/2001.

1/1

55

Madaras0108/17 Madaras0108/18 Madaras0108/19 Madaras0108/20 Madaras0111/7 Madaras0112/ Madaras0113/16 Madaras0113/17 Madaras0113/17 Madaras0113/18 Madaras0113/19 Madaras0113/20 Madaras0113/20 Madaras0113/20 Madaras0113/21 Madaras0113/22 Madaras033/22 Madaras033/22 Madaras033/22 Madaras033/22 Madaras033/22 Madaras033/5 Madaras033/5 Madaras033/5 Madaras033/5 Madaras033/5 Madaras033/6 Madaras033/6 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7 Madaras033/7

Hartyányi Ferenc an:Nagy Katalin cím: 6456 MADARAS Szent István utca 101 / bej.hat.: 33621/1998.04.15 Hartyányi Ferencné szül:Nothof Erika an:Futó Éva cím: 6456 MADARAS Szent István utca 101 / bej.hat.: 30473/2001

1/1 1/1

Huber Rudolf an:Mihalec Ilona cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 62 / bej.hat.: 30766/2002.01.30

1/1

Huber Rudolf an:Mihalec Ilona cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 62 / bej.hat.: 30766/2002.01.30

1/1

Lajdi Pál an:Juhász Erzsébet cím: 6456 MADARAS Báthori utca 26 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34893/2003.10.02 Mátrai József Istvánné szül:Budimácz Rita an:Ditelján Márta cím: 6456 MADARAS Madarasi Szőlők Tanya 112. / bej.hat.: 33784/2/2005.08.22

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31244/3/2001. Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 32113/3/2001( 2000.12.12

6600/8356

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 33280/2/2010.06.29

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 33281/2/2010.06.29 Baranyi János an:Geiger Viktória cím: 6456 MADARAS Pozsonyi utca 17 / bej.hat.: 33155/2004.06.16

1/1

1/1

1756/8356

306/1419

Bartos János an:Slonczki Mária cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 2 / bej.hat.: 33155/2004.06.16 Gracza Sándor an:Rapcsák Katalin cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 55 / bej.hat.: 33155/2004.06.16 Juhász Jánosné szül:Németh Katalin an:Salacz Erzsébet cím: 6456 MADARAS Tanya - 17 / bej.hat.: 33375/1998.04.08 Lakatos János an:Dózsa Rozália cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 31 / bej.hat.: 33376/1998.04.08 Szabó Istvánné szül:Rigó Anna an:Salamon Mária cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 53 / bej.hat.: 35451/1999.12.08 Némethné Sikari Gabriella szül:Sikari Gabriella an:Gedovics Julianna cím: 6500 BAJA Dózsa György utca 278/c / bej.hat.: 35808/3/2012.10.15 Darabos Ferencné szül:Sikari Éva an:Gedovics Julianna cím: 6500 BAJA Kölcsey utca 86 / bej.hat.: 32687/4/2006.06.01 Darabos Ferencné szül:Sikari Éva an:Gedovics Julianna cím: 6500 BAJA Kölcsey utca 86 / bej.hat.: 35808/3/2012.10.15 Némethné Sikari Gabriella szül:Sikari Gabriella an:Gedovics Julianna cím: 6500 BAJA Dózsa György utca 278/c / bej.hat.: 32687/4/2006.06.01 Mészáros Mihályné szül:Rittgasszer Julianna an:Geiger Katalin cím: 6500 BAJA Bolgár utca 3 / bej.hat.: 36688/1998.07.24 Mondovics Kinga an:Dobler Erzsébet cím: 9400 SOPRON Paprét 30. / bej.hat.: 33870/4/2008.07.14 Mondovics Viktor an:Dobler Erzsébet cím: 9400 SOPRON Paprét 30 / bej.hat.: 33870/4/2008.07.14

406/1419

Nothof Rózsa an:Gál Etelka cím: 6000 KECSKEMÉT Karikás utca 29 / bej.hat.: 36688/1998.07.24 Schneider Jánosné szül:Mondovics Katalin an:Varga Viktória cím: 6456 MADARAS Petőfi utca 4 / bej.hat.: 33870/4/2008.07.14 Bajor Pál an:Nagypásztor Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 83/a / bej.hat.: 36259/1998/1997.10.21 Juhász Sándor an:Lajdi Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 71 / bej.hat.: 36259/1998/1997.10.21

157/1947

Gauder József an:Horváth Ilona cím: 6500 BAJA Sirály utca 10 / bej.hat.: 33215/1998.04.06 Szalonnás Zoltánné szül:Darabos Éva an:Koncsek Mária cím: 6456 MADARAS Petőfi utca 50 / bej.hat.: 33215/1998.04.06 Róka László an:Róka Veronika cím: 0000 SZEGED Szentháromság sugárút 50. II / bej.hat.: 33215/1998.04.06

1835/19677

Róka István an:Róka Verona cím: 6000 KECSKEMÉT Iskola utca 16 / bej.hat.: 33215/1998.04.06 Rittgasszer Márton an:Ábrahám Mária cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 27/C / bej.hat.: 31082/2000.03.01 Rittgasser Mártonné szül:Geiger Ágnes an:Kovács Mária cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 27/c / bej.hat.: 31082/2000.03.01 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 32471/4/2010.05.20 Gyalus Anikó an:Laczi Magdolna cím: 6430 BÁCSALMÁS Damjanich utca 25 / bej.hat.: 32221/7/2009.04.30 Darabos Hajnalka an:Koncsek Mária cím: 6456 MADARAS Kinizsi Pál utca 22 / bej.hat.: 33215/1998.04.06

1505/19677

707/1419 1/1 1/1 2/88 22/88 21/88 22/88 21/88 722/1947 134/1947 134/1947

800/1947 1/2 1/2

536/19677 1505/19677

656/19677 657/19677 4692/19677 4215/19677 536/19677

56

Madaras033/7 Madaras037/ Madaras042/2 Madaras042/2 Madaras043/ Madaras043/ Madaras044/2 Madaras045/ Madaras048/47 Madaras048/47 Madaras048/47 Madaras048/47 Madaras050/ Madaras053/30 Madaras053/31 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/34 Madaras053/34 Madaras053/35 Madaras053/36 Madaras053/37 Madaras053/37 Madaras053/37 Madaras053/38 Madaras053/39 Madaras053/40

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31019/4/2010.02.24

3540/19677

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34382/2003.08.27 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 30869/3/2009.02.12 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 33169/5/2011.07.27 ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG cím: 6500 BAJA Széchenyi utca 2/C / bej.hat.: 3340/1992.11.16

1/1 826/2226 1400/2226 1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MADARAS cím: 6456 MADARAS Báthori utca 1 / bej.hat.: 35079/1998/1995.03.07

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34384/2003.08.27 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31616/2/1999.02.24 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 32362/1999/1998.12.30 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 32363/1999/1998.12.30 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 32364/1999/1998.12.30

1/1

1/1

787/5787 600/5787 2300/5787 2100/5787

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 30763/2004.02.05 Lipták József an:Mamuzsity Ilona cím: 8500 PÁPA Vajda Péter lakótelep 45. fs / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Kmetovity Mihály an:Müller Erzsébet cím: 6300 KALOCSA Foktői utca 60 / bej.hat.: 36684/1998.07.27 Lipták József an:Mamuzsity Ilona cím: 8500 PÁPA Vajda Péter lakótelep 45. fs / bej.hat.: 33268/2004.06.24

1/1 1/1 1/1 216/636

Vida Béla an:Balázsi Mária cím: 6456 MADARAS Árpád utca 24 / bej.hat.: 33894/1997.07.01 Bohák Anita an:Ábrahám Anna cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 83 / bej.hat.: 36196/3/1998 1997.01.16 Peller Józsefné szül:Ábrahám Katalin an:Galacz Anna cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 3 / bej.hat.: 30238/1997.01.16 Vinkó Lajos an:Horváth Anna cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 11 / bej.hat.: 33204/4/1999 1997.04.07 Peller József an:Faragó Anna cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 3 / bej.hat.: 37640/2/1998 1997.01.16 Lakner Ferenc an:Lakner Katalin cím: 6456 MADARAS Petőfi utca 53 / bej.hat.: 31994/2000.04.19 Hartyányi Károly an:Berkes Matild cím: 6456 MADARAS I. István utca 74 / bej.hat.: 33894/1997.07.01 Faragó Róbert an:Tamás Katalin cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 57 / bej.hat.: 36307/1998.07.10 Bohák Gábor an:Ábrahám Anna cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 83 / bej.hat.: 36196/3/1998 1997.01.16 Barta Jánosné szül:Vámos Margit an:Gieszinger Mária cím: 6456 MADARAS Széchenyi utca 4 / bej.hat.: 33894/1997.07.01 Bohák Róbert an:Ábrahám Anna cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 83 / bej.hat.: 36196/3/1998 1997.01.16 Orosz István an:Faragó Erzsébet cím: 6456 MADARAS Dózsa Gy. utca 42 / bej.hat.: 35332/3/2007.09.14 Orosz István an:Frádl Katalin cím: 6456 MADARAS Dózsa Gy. utca 64 / bej.hat.: 35332/3/2007.09.14 Faragó Róbert an:Tamás Katalin cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 57 / bej.hat.: 31627/5/2008.03.10

123/636

Lipták Katalin an:Kiss Mária cím: 8500 PÁPA Vajda Pál ltp. 45. fsz. 1. / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Benkéné Szabó Katalin szül:Szabó Katalin an:Maruzsa Katalin cím: 8636 BALATONŐSZÖD Napfény utca 14 / bej.hat.: 32094/2004.04.26 Medgyesiné Szabó Erzsébet szül:Szabó Erzsébet an:Borbás Margit cím: 2440 SZÁZHALOMBATTA Szent László utca 76 / bej.hat.: 32094/2004.04.26 Szabó Erika an:Vuits Mária cím: 6430 BÁCSALMÁS Vörösmarty utca 107 / bej.hat.: 32094/2004.04.26

1/1

Lipták Katalin an:Kiss Mária cím: 8500 PÁPA Vajda Pál ltp. 45. fsz. 1. / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Burány Antalné szül:Északi Ilona an:Zsellér Mária cím: 6456 MADARAS I. István király utca 44 / bej.hat.: 32763/1998.03.25 Fuszonecker Ferenc an:Bartos Mária cím: 6456 MADARAS Vörös hadsereg utca 15 / bej.hat.: 32764/1998.03.25

1/1

16/636 48/636 36/636 48/636 9/636 60/636 9/636 16/636 39/636 16/636 1/2 1/2 1/1

1/3 1/3 1/3

1/1 1/1

57

Madaras053/41 Madaras053/43 Madaras053/44 Madaras053/45 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras057/ Madaras057/ Madaras058/17 Madaras058/17 Madaras058/18 Madaras058/19 Madaras058/20 Madaras058/21 Madaras058/22 Madaras058/22 Madaras058/22 Madaras058/23 Madaras058/24 Madaras058/24 Madaras058/25 Madaras058/26 Madaras058/26 Madaras058/27 Madaras058/28 Madaras058/28 Madaras058/28 Madaras058/28 Madaras058/28 Madaras058/29 Madaras058/30

Fuszonecker Ferenc an:Bartos Mária cím: 6456 MADARAS Vörös hadsereg utca 15 / bej.hat.: 32765/1998.03.25

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34388/2003.08.27

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34389/2003.08.27

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 33287/2/2010.06.29

1/1

Fischer József an:Hojkó Mária cím: Svédország / bej.hat.: 37272/1998.08.28

1209/17136

Zobik Ferenc an:Rasztik Mária cím: Bácsborsod Szoc.Otthon / bej.hat.: 37272/1998.08.28 Magó Mihály an:- - cím: Volta Rodaunda Esta Do Rió Caixal pestal 74 BRAZILIA / bej.hat.: 37272/1998.08.28 Lipták József an:Mamuzsity Ilona cím: 8500 PÁPA Vajda Péter lakótelep 45. fs / bej.hat.: 33268/2004.06.24

3200/17136

Kőhegyi János an:Juhász Erzsébet cím: Ausztrália / bej.hat.: 37272/1998.08.28

969/17136

Halász János an:Halász Katalin cím: Jugoszlávia /Horvátország/ / bej.hat.: 37272/1998.08.28

1572/17136

Geiger Pál an:Geiger Katalin cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 33268/2004.06.24 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

2162/17136

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 Rapcsák Sándor an:Gracza Julianna cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 40 / bej.hat.: 32213/5/2010.04.28 Rapcsák Sándor an:Gracza Julianna cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 40 / bej.hat.: 33758/3/2009.07.17

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 33385/2004.07.02

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 39470/1998.12.21

1/1

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30494/1997.02.05

1/1

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30493/1997.02.05 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 30085/2/1997.01.09 Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30085/2/1997.01.09 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30085/2/1997.01.09

1/1

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 35498/2000.12.22 Franciskovics Tiborné szül:Ritgasser Veronika an:Tósaki Ilona cím: 6456 MADARAS Zentai utca 2 / bej.hat.: 33507/6/2007.06.25 Rausch Csilla an:Rittgasszer Ilona cím: 6456 MADARAS Zentai utca 3 / bej.hat.: 31030/2/2010.02.25 Mamuzsits István an:Sikari Ilona cím: 6456 MADARAS Hunyadi János utca 21 / bej.hat.: 32199/3/2006.05.03 Mamuzsits István an:Sikari Ilona cím: 6456 MADARAS Hunyadi János utca 21 / bej.hat.: 34568/3/2012.07.23 Mamuzsits Sándor an:Sikari Ilona cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 41 / bej.hat.: 34568/3/2012.07.23 Mamuzsits István an:Sikari Ilona cím: 6456 MADARAS Hunyadi János utca 21 / bej.hat.: 32273/3/2006.05.08 Molnár Péterné szül:Barta Mária an:Darabos Anna cím: 6456 MADARAS Zrínyi Miklós utca 27 / bej.hat.: 31016/1997/1995.12.22 Lázár Antalné szül:Barta Katalin an:Darabos Anna cím: 6456 MADARAS Erdélyi utca 14 / bej.hat.: 31016/1997/1995.12.22 Barta Tibor an:Sörös Erzsébet cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 29/A / bej.hat.: 35654/5/2007.10.01 Barta István an:Darabos Anna cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 7 / bej.hat.: 31016/1997/1995.12.22 Barta László Gáspár an:Darabos Anna cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 5 / bej.hat.: 31016/1997/1995.12.22

1/1

Lipták Katalin an:Kiss Mária cím: 8500 PÁPA Vajda Pál ltp. 45. fsz. 1. / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Orosz István an:Frádl Katalin cím: 6456 MADARAS Dózsa Gy. utca 64 / bej.hat.: 35210/3/2007.09.07

1/1

1536/17136 4325/17136

2163/17136 1/1

1/2 1/2

1/4 2/4 1/4

1/2 1/2 1/1 1/2 1/2 1/1 1/5 1/5 1/5 1/5 1/5

1/1

58

Madaras058/31 Madaras058/32 Madaras058/32 Madaras060/12 Madaras062/ Madaras062/ Madaras063/ Madaras063/ Madaras064/ Madaras064/ Madaras065/ Madaras065/ Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/10 Madaras066/13 Madaras066/14 Madaras066/15 Madaras066/16 Madaras066/17 Madaras066/18 Madaras066/19 Madaras066/20 Madaras066/21 Madaras066/22 Madaras066/22 Madaras066/23 Madaras066/24 Madaras066/25 Madaras066/28 Madaras066/29 Madaras066/30

Lipták József an:Mamuzsity Ilona cím: 8500 PÁPA Vajda Péter lakótelep 45. fs / bej.hat.: 33268/2004.06.24 Faragó Róbert an:Tamás Katalin cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 57 / bej.hat.: 31358/3/2009.03.11 Orosz István an:Faragó Erzsébet cím: 6456 MADARAS Dózsa Gy. utca 42 / bej.hat.: 31358/3/2009.03.11 Csóti Illés an:Csuka Mária cím: 6430 BÁCSALMÁS Gróf Széchenyi I. utca 47 / bej.hat.: 36194/1998.01.16

1/1 2/3 1/3 1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

1/1

Tóth János an:Risztity Anna cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 39 / bej.hat.: 36664/1998.07.24 Lajdi Mihály an:Hofszang Marcella cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 22 / bej.hat.: 36664/1998.07.24 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

881/1761

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25

1/1

Varga Imre an:Leirer Mária cím: 6621 DEREKEGYHÁZ Ördöngős út 8 / bej.hat.: 37305/1998.09.02 Varga Mária an:leirer Mária cím: 6621 DEREKEGYHÁZ Ördöngős út 8 / bej.hat.: 37305/1998.09.02

377/4295

Vankó Zoltán an:Jurinák Erika cím: 6456 MADARAS Petőfi utca 77 / bej.hat.: 31490/2002.03.04 Horváth Tiborné szül:Geiger Mária an:Garajszki Katalin cím: 6300 KALOCSA Zrínyi utca 1 / bej.hat.: 37305/1998.09.02

296/4295

Vinkó József an:Borbás Mária cím: Ausztrália / bej.hat.: 37305/1998.09.02 Halák Andrásné szül:Babinyecz Ilona cím: 6455 KATYMÁR Béke utca 62 / bej.hat.: 37305/1998.09.02 Fekete Lászlóné szül:Vankó Helga an:Jurinák Erika cím: 6456 MADARAS Arany János utca 31 / bej.hat.: 31490/2002.03.04

2311/4295

Vankó Tibor an:Garajszki Etel cím: Ismeretlen / bej.hat.: 37305/1998.09.02 Bajor Pál an:Nagypásztor Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 83/a / bej.hat.: 34561/5/2011.11.30 Kotró Lászlóné szül:Barta Ágnes an:Wágner Mária cím: 6456 MADARAS Árpád utca 16 / bej.hat.: 33846/2000.09.27 Bartos Jánosné szül:Horváth Mária an:Róka Mária cím: 2400 DUNAÚJVÁROS Vasmű utca 57 1. / bej.hat.: 32716/1997.05.29 Lajdi János an:Müller Julianna cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 55/A / bej.hat.: 31993/3/2008.04.02 Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 34127/2004.08.27 Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 32612/2000.06.15 Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 32721/1997.05.29 Csőkéné Kőhegyi Anna szül:Kőhegyi Anna an:Kiss Margit cím: 6430 BÁCSALMÁS Ady Endre utca 22 / bej.hat.: 34816/9/2009.09.25 Csőkéné Kőhegyi Anna szül:Kőhegyi Anna an:Kiss Margit cím: 6430 BÁCSALMÁS Ady Endre utca 22 / bej.hat.: 32853/3/2005.06.27. Rapcsák Sándor an:Gracza Julianna cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 40 / bej.hat.: 33758/3/2009.07.17 Rapcsák Sándor an:Gracza Julianna cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 40 / bej.hat.: 32213/5/2010.04.28 Nothof István an:Tóth Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 58/A / bej.hat.: 31767/1998.02.23 Kiss Ágnes an:Kovács Rozália cím: 6456 MADARAS Madarász puszta 14/A / bej.hat.: 35239/2001.11.05 Puruczki István Antalné szül:Kasaróczki Erzsébet an:Papp Erzsébet cím: 1171 BUDAPEST Görömböly utca 52 / bej.hat.: 36252/3/1998 1997.09.22 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Molnár Antalné szül:Schneider Éva an:Berkes Etelka cím: 6456 MADARAS Aradi utca 10 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kispál László Imre an:Zlatzki Ilona cím: 6456 MADARAS Mátyás király utca 10 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

591/4295

1/1

880/1761 1/1

1/1

377/4295

16/4295

32/4295 295/4295

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/2 1/2 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/2

59

Madaras066/30 Madaras066/31 Madaras066/32 Madaras066/33 Madaras066/34 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35

Kispál László

Imréné szül:Nagy Anna an:Horváth Matild cím: 6456 MADARAS Mátyás király utca 10 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Papp Róbert an:Garajszki Sára cím: 6500 BAJA Nagy András utca 10 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MADARAS cím: 6456 MADARAS Báthori utca 1 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Burány Antal an:Északi Ilona cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 52 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Schneider Ferenc an:Juhász Erzsébet cím: 6456 MADARAS Dózsa Gy. utca 23 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kiss Gyuláné szül:Varga Ilona cím: 6456 MADARAS Árpád utca 4 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kőhegyi Attila János an:Bajusz Ilona cím: 3910 TOKAJ Petőfi utca 11 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Blaskovics István an:Serfőző Mária cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 15 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kovács Ottóné szül:Rigó Judit an:Salamon Mária cím: 8900 ZALAEGERSZEG Borostyán utca 20/1 / bej.hat.: 32592/4/2008.05.05 Kőhegyi Zoltán an:Simon Katalin cím: 1173 BUDAPEST Kaszáló utca 129 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kovács Gyuláné szül:Gajdos Mária an:Mrekva Anna cím: 3998 NYÍREGYHÁZA Bocskai utca 40 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kiss Sándorné szül:Borics Ágnes an:Vigh Erzsébet cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 32 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Kecskeméti Józsefné szül:Várhegyi Margit an:Vinkó Teréz cím: 2360 GYÁL Szent István utca 23 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Juhász Judit szül:Rigó Judit an:Szilágyi Erzsébet cím: 6456 MADARAS Szent István utca 56 / bej.hat.: 32592/4/2008.05.05 Gajdos István an:Mrekva Anna cím: 2360 GYÁL Táncsics utca 12 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Ezékiel Jánosné szül:Rigó Etelka an:Salamon Mária cím: 1035 BUDAPEST Kerék utca 36. VI / bej.hat.: 32592/4/2008.05.05 Bódi János an:Rapcsák Anna cím: 6456 MADARAS Ságvári utca 29 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

1/2 1/1 1/1 1/1 1/1 205/25975 161/25975 507/25975 856/25975 281/25975 266/25975 508/25975 1250/25975 428/25975 267/25975 856/25975 1271/25975

Babinyecz István cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 5 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

401/25975

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 31782/2/2011.03.30 Csintalan Istvánné szül:Geiger Katalin an:Gracza Katalin cím: 6456 MADARAS Nagy L. utca 7 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Patarcsics Györgyné szül:Gyarmati Mária an:Hefler Mária cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 21 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Vörösbaranyi Sándor an:Juhász Teréz cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 28 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Tóth Károly an:Nagy Mária cím: 6528 BÁTMONOSTOR Széchenyi utca 27 / bej.hat.: 33491/2/2010.07.15 Tóbiás Frigyesné szül:Horváth Mária an:Horváth Mária cím: 7300 KOMLÓ Dobó István utca 8. / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Stefánovics József an:Rudolf Katalin cím: 6500 BAJA Bolgár utca 19 / bej.hat.: 33806/6/2012.05.31 Simonné Kadanóczki Katalin szül:Kadanóczki Katalin an:Erős Ilona cím: 6430 BÁCSALMÁS Köztársaság utca 27 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Schneider János an:Schapper Katalin cím: 6081 Stockstadt Böckler Ring 4 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Schneider Ferencné szül:Versányszki Katalin an:Vinkó Margit cím: 6456 MADARAS I. István utca 112 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Schneider Ferencné szül:Versányszki Katalin an:Vinkó Margit cím: 6456 MADARAS I. István utca 112 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

2002/25975

Salamon Mátyás an:- - cím: 6456 MADARAS Tanya 200 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

611/25975

Lipták István cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 30 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Rétháti Péter an:Róka Mária cím: 2400 DUNAÚJVÁROS Domanovszki Endre utca 1 5. e / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Papp Róbert an:Garajszki Sára cím: 6500 BAJA Nagy András utca 10 / bej.hat.: 34721/3/2012.08.02 Páncsics János an:Varga Julianna cím: 6430 BÁCSALMÁS Dob utca 27 / bej.hat.: 30458/10/2009.01.19 Nákity Istvánné szül:Tóth Viktória an:Nagy Mária cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 12 / bej.hat.: 33491/2/2010.07.15 Mundweilné Csőke Éva szül:Csőke Éva an:Lajdi Erzsébet cím: 1052 BUDAPEST Párizsi út 6/b / bej.hat.: 30043/4/2007.01.02 Muity Antalné szül:Berkes Mária an:Suhajda Mária cím: 6500 BAJA Szegedi utca 53 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

68/25975

33/25975 1276/25975 646/25975 276/25975 207/25975 1435/25975 182/25975 2138/25975 99/25975 2039/25975

315/25975 1694/25975 1265/25975 276/25975 298/25975 1616/25975

60

Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras066/8 Madaras066/9 Madaras079/ Madaras080/3 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras080/4 Madaras081/2 Madaras081/2 Madaras082/10 Madaras082/11 Madaras082/12 Madaras082/12 Madaras082/13 Madaras082/14 Madaras082/15 Madaras082/16 Madaras082/17 Madaras082/17 Madaras082/17 Madaras082/17 Madaras082/18 Madaras082/19 Madaras082/19

Morovecz Pálné szül:Balla Rozália cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Molnár Györgyné szül:Kispál Mária an:Fehér Mária cím: 6456 MADARAS Árpád utca 12 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Merencsics Tibor Istvánné szül:Rigó Ida an:Szilágyi Erzsébet cím: 8200 VESZPRÉM Egres utca 11 / bej.hat.: 32592/4/2008.05.05

42/25975 566/25975 428/25975

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 31782/2/2011.03.30 Magda Zoltán an:Kispál Katalin cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 76 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20 Róka Péter an:Szabó Katalin cím: 6456 MADARAS Zentai utca 13 / bej.hat.: 34886/2/2006/2002.02.20

221/25975

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34393/2003.08.27 Puruczki István Antalné szül:Kasaróczki Erzsébet an:Papp Erzsébet cím: 1171 BUDAPEST Görömböly utca 52 / bej.hat.: 36252/3/1998 1997.09.22

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34843/2003.10.01

1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 33288/2/2010.06.29

1/1

Nóthof Péter an:Gál Etelka cím: ismeretlen / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Vida Sándor an:Petrity Mária cím: 6430 BÁCSALMÁS Kossuth utca 50 / bej.hat.: 35777/8/2008.10.09

155/12100

111/25975 874/25975

1/1

7192/12100

Nóthof Mihály an:Gál Etelka cím: ismeretlen / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Nagy Sándorné szül:Szűcs Margit an:Dömény Margit cím: 7165 MÓRÁGY Kossuth utca 86 / bej.hat.: 32794/1999.05.05

155/12100

Málnai Mihály an:Vágner Margit cím: 7030 PAKS Ságvári utca 22 / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Gracza Jánosné szül:Gracza Julianna an:Andrási Erzsébet cím: 6455 KATYMÁR Marx utca 5 / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Futó Józsefné szül:Marganity Teréz an:Serfőző Katalin cím: 6456 MADARAS Hámán Kató utca 18 / bej.hat.: 32794/1999.05.05

1016/12100

Berkes József an:Rudics Mária cím: 7030 PAKS Április 4 útja 63 / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Bere Imréné szül:Kőhalmi Klára an:Fehér Terézia cím: 6430 BÁCSALMÁS Marx K. utca 24 / bej.hat.: 32794/1999.05.05 Madarasi István an:Barta Ilona cím: 6430 BÁCSALMÁS Damjanich utca 62 / bej.hat.: 32794/1999.05.05 ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG cím: 6500 BAJA Széchenyi utca 2/C / bej.hat.: 3340/1992.11.16

238/12100

238/12100

300/12100 485/12100

227/12100 2094/12100 1/1

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 Róka Istvánné szül:Gál Margit an:Rapcsák Katalin cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 33994/1999.08.05 Róka Istvánné szül:Gál Margit an:Rapcsák Katalin cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 33996/1999.08.05 Robotka Jánosné szül:Bartos Veronika an:Borics Veronika cím: 6456 MADARAS Mátyás király utca 20 / bej.hat.: 31782/2002.03.25 Bartos Sándor Mihály an:Borics Veronika cím: 6500 BAJA Kigyó utca 31 / bej.hat.: 31782/2002.03.25

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31039/2002.02.15

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31040/2002.02.15 Sivó Katalin Julianna an:Cserhalmi Margit cím: 1137 BUDAPEST Újpesti rakpart 6 / bej.hat.: 35692/3/2009.11.16 Pető Sándor an:Megyeri Ágnes cím: 6456 MADARAS Mátyás király utca 14 / bej.hat.: 33156/2004.06.16 Török Kálmánné szül:Dömény Katalin an:Északi Mária cím: 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR Ady Endre utca 1. 2/7 / bej.hat.: 35285/5/2012.09.05 Bartos Pálné szül:Martonosi Erzsébet an:Horváth Sebők Anna cím: 6456 MADARAS Kassai utca 2 / bej.hat.: 32811/3/2012.04.18 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 35285/5/2012.09.05 Paszterkó Istvánné szül:Vojnits Margit an:Kalmár Erzsébet cím: 6454 BÁCSBORSOD Árpád utca 22 / bej.hat.: 33813/3/2012.05.31 Molnár Péter an:Szöllősi Rozália cím: 6456 MADARAS Nagyboldogasszony utca 41 / bej.hat.: 32943/1998.03.27 Bartos Józsefné szül:Galló Emma an:Szoboszlai Emma cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 55 / bej.hat.: 33199/2004 Rittgasser Anita an:Gracza Júlia cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 35 / bej.hat.: 35693/3/2006.10.12

1/1

1/1 1/1 1/2 1/2

1/1 1/1 1/6 3/6 1/6 1/6 1/1 310/419 54/419

61

Madaras082/19 Madaras082/2 Madaras082/2 Madaras082/2 Madaras082/20 Madaras082/21 Madaras082/22 Madaras082/22 Madaras082/22 Madaras082/23 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24

Rittgasser László an:Gracza Julianna cím: 6456 MADARAS Hámán Kató utca 12 / bej.hat.: 35693/3/2006.10.12

55/419

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 39610/1998.12.30 Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 39610/1998.12.30

1134/4727

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 39610/1998.12.30 Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Bohák Gábor an:Ábrahám Anna cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 83 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Róka Istvánné szül:Gál Margit an:Rapcsák Katalin cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Gál János an:Molnár Mária cím: 6456 MADARAS Báthori utca 13 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Róka István an:Virág Erzsébet cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30079/3/2007/2006.12.15 Molnár Jánosné szül:Varga Erzsébet an:Tóth Katalin cím: 2330 DUNAHARASZTI Soroksári út 57 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Slonczki Sándor an:Erdélyi Julianna cím: 6500 BAJA Rózsa utca 20/B / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Serfőző Pálné an:Kuczi Veronika cím: 6456 MADARAS Damjanich utca 19 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Schneider Mihályné szül:Rigó Margit an:Bartos Mária cím: 6456 MADARAS Deák utca 13 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Pálmai Ferencné an:Kovács Verona cím: 6456 MADARAS Hunyadi utca 11 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Müller Mártonné an:Rittgasszer Mária cím: 6456 MADARAS Deák utca 3 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Müller József an:Hofszang Katalin cím: 6456 MADARAS Nagyboldogasszony utca 47 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Molnár Györgyné szül:Kispál Mária an:Fehér Mária cím: 6456 MADARAS Árpád utca 12 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Málnai Antal an:Mojzes Margit cím: 6456 MADARAS Hámán Kató utca 20 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Manczinger Mária an:Manczinger Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 63 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Weichand Istvánné szül:Pleszkán Éva an:Horváth Ilona cím: 6456 MADARAS I. István utca 105 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Lajdi János an:Müller Julianna cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 55/A / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Slonszki János an:Balogh Ilona cím: 6521 VASKÚT Dózsa Gy. utca 29 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Lajdi Györgyné an:Müller Rozália cím: 6456 MADARAS Nagyboldogasszony utca 33 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tóth György an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Madarász puszta tanya 21. / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Lajdi János an:Müller Julianna cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 55/A / bej.hat.: 33000/3/2011.07.07 Kriglovics József an:Schneider Julianna cím: 6456 MADARAS Nagyboldogasszony utca 26 / bej.hat.: 33380/4/2007.06.15 Weichand István an:Schneider Katalin cím: 6456 MADARAS I. István utca 105 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Vinkó Ferenc an:Cseke Krisztina cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 41 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Vigh Róbert an:Vass Zsófia cím: 6456 MADARAS Hunyadi János utca 49 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Varga Illés István an:Tóth Katalin cím: 6456 MADARAS Dobó István utca 4 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Varga Ferencné szül:Kovács Mária an:Suhajda Julianna cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 16 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tóth Antal an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 1 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tóth Mátyás an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 10 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Szűcs Istvánné szül:Slonczki Katalin an:Erdélyi Julianna cím: 1192 BUDAPEST XIX.KER. Pannónia út 47 I/1 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tóth György an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Madarász puszta tanya 21. / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tóth Antal an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 1 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30.

1182/4727

2411/4727

1/1 1/1 5/15 2/15 8/15 1/1 241/21297 65/21297 193/21297 290/21297 193/21297 97/21297 773/21297 193/21297 579/21297 193/21297 193/21297 676/21297 65/21297 386/21297 579/21297 966/21297 385/21297 773/21297 577/21297 193/21297 241/21297 290/21297 773/21297 773/21297 64/21297 145/21297 145/21297

62

Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24 Madaras082/24

Tóth Anna an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 48 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tomola Györgyné szül:Tóth Mária an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 4 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tomola Györgyné szül:Tóth Mária an:Vinkó Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 4 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Tomola György an:Radva Mária cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 4 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Turi Sándor Ferenc an:Kovács Irén cím: 6456 MADARAS Táncsics Mihály utca 106 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Csőke József an:Bekes Gizella cím: 6456 MADARAS Báthori István utca 35 / bej.hat.: 32826/3/2011.06.22 Hegyes Józsefné szül:Benkovics Erzsébet an:Lakatos Erzsébet cím: 6500 BAJA Mathiász utca 3 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Gracza Viktória an:Gál Rozália cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 19 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Geiger Zsolt an:Palcsik Margit cím: 6456 MADARAS Budai Nagy Antal utca 7 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Geiger Szabolcs an:Palcsik Margit cím: 6456 MADARAS Szabadkai utca 6 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Geiger Istvánné an:Rapcsák Erzsébet cím: 6456 MADARAS Báthori utca 26 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Juhász Istvánné szül:Horváth Katalin an:Tósaki Verona cím: 6456 MADARAS Zentai utca 6 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Földesi Józsefné szül:Slonszki Erzsébet an:Erdélyi Julianna cím: 6456 MADARAS Petőfi utca 87 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Dózsa Ágota an:Dózsa Katalin cím: 6456 MADARAS Tanya - 21 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kovács János an:Balogh Júlia cím: 6456 MADARAS Zentai utca 2 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Burány Istvánné szül:Tóth Ilona an:Lázár Rozália cím: 6456 MADARAS Szent István utca 18 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Borics Lajos an:Molnár Anna cím: 6456 MADARAS I. István utca 23 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Bencsik Horváth József an:Vig Margit cím: 6456 MADARAS Ságvári Endre utca 68 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Bartos János an:Slonczki Mária cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 2 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31977/6/2010.04.12 Garajszki Pálné szül:Vakula Etel an:Csizik Kata cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 4 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kerényi Károlyné szül:Varga Erzsébet an:Búza Erzsébet cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 94 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kovács Istvánné szül:Slonszki Anna an:Erdélyi Julianna cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 61 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kovács István an:Szőllősi Teréz cím: 6456 MADARAS Zentai utca 19 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kovács István an:Slonszki Anna cím: 6456 MADARAS Árpád utca 15/C / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Klotz Mihályné szül:Hazanyák Margit an:Gutgessel Rozália cím: 6456 MADARAS Sallai utca 2 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kiss Sándorné szül:Borics Ágnes an:Vigh Erzsébet cím: 6456 MADARAS Zrínyi utca 32 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kiss Józsefné szül:Kozacsek Erzsébet an:Petróczi Teréz cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 50 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Juhász Zoltán an:Róka Erzsébet cím: 6456 MADARAS Damjanich utca 14 / bej.hat.: 31891/3/2009.04.16 Csányi Mátyásné szül:Bőrös Eszter an:Seregély Judit cím: 6114 BUGAC Alsómonostor tanya 10 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kerényi Jánosné szül:Szabó Katalin an:Szabó Mária cím: 6456 MADARAS I. István utca 89 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kalmár Jánosné szül:Molnár Ilona an:Molnár Mária cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 23 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kalmár Jánosné szül:Geiger Katalin an:Geiger Éva cím: 6456 MADARAS Árpád utca 28 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kalmár János an:Molnár Ilona cím: 6456 MADARAS Árpád utca 28 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kalmár János an:Kalmár Erzsébet cím: 6456 MADARAS Hunyadi János utca 49 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kalmár János an:Ceglédi Rozália cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 23 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Kálmán Annamária an:Müller Anna cím: 6726 SZEGED Szövetség u. 27. / bej.hat.: 31855/5/2007.03.14

145/21297 483/21297 145/21297 676/21297 290/21297 869/21297 193/21297 97/21297 121/21297 121/21297 97/21297 97/21297 64/21297 483/21297 579/21297 290/21297 52/21297 193/21297 65/21297 483/21297 97/21297 386/21297 65/21297 483/21297 386/21297 193/21297 193/21297 193/21297 483/21297 290/21297 193/21297 193/21297 241/21297 773/21297 578/21297 386/21297 290/21297

63

Madaras082/24 Madaras082/3 Madaras082/4 Madaras082/5 Madaras082/6 Madaras082/7 Madaras082/8 Madaras082/9 Madaras082/9 Madaras083/ Madaras083/ Madaras084/ Madaras084/ Madaras086/7 Madaras086/7 Madaras086/7 Madaras086/8 Madaras086/8 Madaras086/8 Madaras086/9 Madaras087/ Madaras088/10 Madaras088/11 Madaras088/12 Madaras088/13 Madaras088/14 Madaras088/14 Madaras088/15 Madaras088/15 Madaras088/16 Madaras088/17 Madaras088/18 Madaras088/19 Madaras088/20 Madaras088/21 Madaras088/22 Madaras088/22

Kiss Jánosné szül:Borbás Erzsébet an:Bódi Julianna cím: 6456 MADARAS Árpád utca 45 / bej.hat.: 34718/2006/2005.05.30. Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 34753/2000.11.20 Kecskeméti Zoltán Béláné szül:Petres Hajnalka an:Petres Teréz cím: 2330 DUNAHARASZTI Jókai utca 2 / bej.hat.: 32843/1998.03.26 Huber Ibolya szül:Bencsik Ibolya an:Kecskés Irén cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 62 / bej.hat.: 30763/2002.01.30

290/21297 1/1 1/1 1/1

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31266/2001.01.25

1/1

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31267/2001.01.25

1/1

Róka István an:Virág Erzsébet cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 32420/2000.05.26 Rigó János an:Rapcsák Rozália cím: USA 13 Hickory Hill Dr. Waewick NY 10990 2826 / bej.hat.: 32905/1998.03.26

1/1 560/1050

Rigó Lajos an:Rapcsák Rozália cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 7 / bej.hat.: 32905/1998.03.26

490/1050

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

1/1

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 30.042/2/2000.

1/2

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 30.042/2/2000. Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 36387/1998/1997.02.05 Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 36387/1998/1997.02.05 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 36387/1998/1997.02.05 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 36263/2/1998 1996.11.01 Mátrai József an:Schneider Anna cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 36263/2/1998 1996.11.01 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 36263/2/1998 1996.11.01

1/2

1/1

2468/10073 5137/10073 2468/10073 4/10 2/10 4/10

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34846/2003.10.01

1/1

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 34849/2003.10.01 Figeczki Lászlóné szül:Jankovics Mária an:Szöllősi Ilona cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 20 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Figeczki Lászlóné szül:Jankovics Mária an:Szöllősi Ilona cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 20 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Illés Tiborné szül:Kmetovity Valéria an:Müller Erzsébet cím: 6300 KALOCSA Nemzetőr utca 31 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MADARAS cím: 6456 MADARAS Báthori utca 1 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Hartyányi Ferenc an:Nagy Katalin cím: 6456 MADARAS Szent István utca 101 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Hartyányi Ferencné szül:Nothof Erika an:Futó Éva cím: 6456 MADARAS Szent István utca 101 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Hartyányi Károly an:Berkes Matild cím: 6456 MADARAS I. István utca 74 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Hartyányi Károlyné szül:Mondovics Mária an:Pasku Mária cím: 6456 MADARAS I. István utca 76 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Bozóki Sándorné szül:Erdélyi Erzsébet an:Dózsa Erzsébet cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 47 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Geiger Pálné szül:Nothof Mária an:Göttinger Mária cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 36 / bej.hat.: 33396/3/2011.08.25 Bohák Mihály an:Patarcsics Katalin cím: 6456 MADARAS Bajcsy-Zs. utca 83 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Galántai József an:Rausch Ilona cím: 6456 MADARAS Tanya 117 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Mátrai István an:Borbás Mária cím: 6456 MADARAS Szent István utca 37. / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19.

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 357/1738 1381/1738 1/2 1/2 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 11892/18628 6736/18628

64

Madaras088/23 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/24 Madaras088/3 Madaras088/4 Madaras088/5 Madaras088/6 Madaras088/7 Madaras088/8 Madaras088/9 Madaras088/9 Madaras089/ Madaras089/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/ Madaras090/

Mátrai József

Istvánné szül:Budimácz Rita an:Ditelján Márta cím: 6456 MADARAS Madarasi Szőlők Tanya 112. / bej.hat.: 31328/2/2007.02.15 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31157/9/2010.03.08 Schneider Ferencné szül:Versányszki Katalin an:Vinkó Margit cím: 6456 MADARAS I. István utca 112 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Nuber Jánosné szül:Csőke Ilona cím: 6456 MADARAS Tanya 9 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 32357/4/2011.05.12 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 32222/7/2010.04.29 Garajszki János an:Bados Erzsébet cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 4 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Faragó Antalné szül:Mezei Mária an:Kaselka Viktória cím: 6456 MADARAS Nagy I. utca 31 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Boda József an:Serfőző Viktória cím: ISMERETLEN HELYEN TARTOZKODIK / bej.hat.: 36100/4/2012.11.09 Boda Imre an:Serfőző Viktória cím: ISMERETLEN HELYEN TARTOZKÓDIK / bej.hat.: 36100/4/2012.11.09 Bihari Sándorné szül:Boda Valéria an:Serfőző Viktória cím: 6456 MADARAS Bocskai utca 31 / bej.hat.: 36100/4/2012.11.09 Sikari István Józsefné szül:Boda Mária an:Serfőző Viktória cím: 6456 MADARAS Honvéd utca 8 / bej.hat.: 36100/4/2012.11.09 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31016/7/2010.02.24 Gál László Sándor an:Varga Rozália cím: 6456 MADARAS Tompa Mihály utca 1/A / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Müller József an:Pados Mária cím: 6456 MADARAS Kossuth utca 45 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Babinyecz János an:Lázár Julianna cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 19 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Róka Istvánné szül:Gál Margit an:Rapcsák Katalin cím: 6456 MADARAS Virág utca 5 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Málnai Antal an:Mojzes Margit cím: 6456 MADARAS Hámán Kató utca 20 / bej.hat.: 32808/3/2009.05.18 Salamon József an:Sólya Piroska cím: 6456 MADARAS Rákóczi utca 44 / bej.hat.: 34844/5/2006/2003.02.19. Franciskovics Tiborné szül:Ritgasser Veronika an:Tósaki Ilona cím: 6456 MADARAS Zentai utca 2 / bej.hat.: 33507/6/2007.06.25 Rausch Csilla an:Rittgasszer Ilona cím: 6456 MADARAS Zentai utca 3 / bej.hat.: 31030/2/2010.02.25 BÁCSKAI-MARGITTASZIGETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT cím: 6500 BAJA Bajcsy-Zsilinszky utca 50 / bej.hat.: 4642/1965.10.25

Mátrai József

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 4642/1965.10.25 Istvánné szül:Budimácz Rita an:Ditelján Márta cím: 6456 MADARAS Madarasi Szőlők Tanya 112. / bej.hat.: 35930/2005.12.29

1/1 2273/27968 2955/27968 617/27968 4852/27968 6676/27968 1173/27968 6027/27968 719/27968 719/27968 720/27968 720/27968 517/27968 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/2 1/2 1/1 1/1 16083/26650

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 32551/1999.04.19

1333/26650

Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31872/2/2000 Mátrai Zsófia an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/D / bej.hat.: 31.612/2000.1999.04.26.

1008/26650

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 32551/1999.04.19

1333/26650

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31872/2/2000 Babinyecz János an:Lázár Julianna cím: 6456 MADARAS Táncsics utca 19 / bej.hat.: 32569/7/2010.05.28 Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31.612/2000.1999.04.26.

491/26650 1524/26650

MAGYAR ÁLLAM cím: - / bej.hat.: 31783/2/2011.03.30

528/26650

Bartos Tamás an:Koncz Anna cím: 8142 ÚRHIDA Táncsics utca 42 / bej.hat.: 32551/1999.04.19

440/26650

Bartos Sándor an:Koncz Anna cím: 8142 ÚRHIDA Táncsics utca 42 / bej.hat.: 32551/1999.04.19 Bartos Károly an:Koncz Anna cím: 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR Budai Nagy Antal utca 66 / bej.hat.: 32551/1999.04.19 Bartos József an:Varga Mária cím: 6456 MADARAS Táncsics Mihály utca 55 / bej.hat.: 32551/1999.04.19

435/26650

Mátrai József an:Budimácz Rita cím: 6500 BAJA Mathiász utca 47/d / bej.hat.: 31872/2/2000

367/26650

367/26650

421/26650 1313/26650 1007/26650

65

Madaras091/

MADARASI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 6456 MADARAS / bej.hat.: 2928/2/1993.10.20

1/1

Földhasználók adatai: Ingatlan

Irányítószám Telepüés

Gara-0269/

Földhasználó nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

Gara-029/12

Nagy Tibor

8426

Pénzesgyőr

Gara-029/130

Putterer Antal

6522

Gara

Gara-029/131

6522

Gara

Gara-029/132

Putterer Antal nincs földhasználati lap

Gara-029/133

Jakab Fábián István

6522

Gara

Gara-029/142

Szabó Katalin

6626

Véménd

Gara-029/3

Nagy Tibor József

8426

Pénzesgyőr

Gara-029/8

Nagy Tibor József

8426

Pénzesgyőr

Gara-030/

Mátyás Ferencné

6522

Gara

Gara-030/

Nagy Tibor Józsefné

8426

Pénzesgyőr

Gara-030/

Dél-Gabona Kft

6454

Bácsborsod

Gara-030/

Nagy Tibor

8426

Pénzesgyőr

Gara-059/38

Kertész Ferenc nincs földhasználati lap Müllerné Sikari Gabriella

6522

Gara

6456

Madaras

Bajor Pál

6456

Madaras

Bajor Pál

6456

Madaras

Jakab Tiborné

6456

Madaras

Hartyányi Ferenc

6456

Madaras

Hartyányi Ferencné

6456

Madaras

Huber Rudolf

6456

Madaras

Huber Rudolf nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Kossuth utca 45 Kossuth utca 83/a Kossuth utca 83/a Szabadkai utca 35 Szent István utca 101 Szent István utca 101 Kossuth utca 62 Kossuth utca 62

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Gara-0198/ Gara-0266/ Gara-0267/ Gara-0268/

Gara-059/8 Madaras0108/13 Madaras0108/14 Madaras0108/15 Madaras0108/16 Madaras0108/17 Madaras0108/18 Madaras0108/19 Madaras0108/20 Madaras0111/7 Madaras-0112/ Madaras0113/16 Madaras0113/17 Madaras-

Közterület

Kőris utca 30 Bunyevác utca 60 Bunyevác utca 60

Hunyadi utca 7 Kossuth utca 48 Kőris utca 30 Kőris utca 30 Dózsa György utca 37 Kőris utca 30 Cérnahát tanya 1 Kőris utca 30 Kossuth utca 100

nincs földhasználati

66

0113/18

lap

Madaras0113/19 Madaras0113/20 Madaras0113/21 Madaras0113/22 Madaras033/22 Madaras-033/5

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap Madarasi Béke Mg Szöv.

6456

Madaras

Madaras-033/6

Bajor Pál

6456

Madaras

Madaras-033/6

Juhász Sándor Madarasi Béke Mg Szöv.

6456

Madaras

6456

Madaras

MÉB Ker Kft nincs földhasználati lap

6500

Baja

Mátrai József Madarasi Béke Mg Szöv.

6500

Baja

6456

Madaras

6500

Baja

Madaras-043/

MÉB Ker Kft nincs földhasználati lap

Mathiász J. utca 47/d Báthori utca 10 Tóth K. utca 9

Madaras-044/1

Rittgasszer József

6456

Madaras

Petőfi utca 31

Madaras-044/2

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Madaras-044/2

Közs. Önk. Madaras nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Tanya 112 Báthori utca 1

MÉB Ker Kft nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6500

Baja

Tóth K. utca 9

Madaras-033/7 Madaras-033/7 Madaras-037/ Madaras-042/1 Madaras-042/2 Madaras-042/2

Madaras-045/ Madaras048/47 Madaras-050/ Madaras-051/1 Madaras053/30 Madaras053/30 Madaras053/31 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/32 Madaras053/34 Madaras053/35 Madaras053/36 Madaras053/37 Madaras053/38

Báthori utca 10 Kossuth utca 83/a Kossuth utca 71 Báthori utca 10 Tóth K. utca 9

Vajda P. lakótelep 45 fsz 1 Szabadkai utca 3

Lipták József

8500

Pápa

Peller Tamás nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Peller Józsefné

6456

Madaras

Vida Béla

6456

Madaras

Hartyányi Károly

6456

Madaras

Bohák Mihály

6456

Madaras

Peller József nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Faragó Róbertné

6456

Madaras

Lipták Katalin nincs földhasználati lap

8500

Pápa

Kossuth utca 57 Vajda P. lakótelep 45 fsz 1

Pápa

Vajda P. lakótelep 45 fsz 1

Lipták Katalin

8500

Szabadkai utca 3 Árpád utca 13/a I István utca 74 Bajcsy-Zs. Utca 83 Szabadkai utca 3

67

Madaras053/39 Madaras053/40 Madaras053/41 Madaras053/43 Madaras053/44 Madaras053/45 Madaras053/46

Szent István utca 44

Burány Antalné nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Geiger Pálné

6456

Madaras

Lipták József

8500

Pápa

Geiger Pál nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

Franciskovics Tiborné

6456

Madaras

Mamuzsits István

6456

Madaras

Mamuzsits István nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Barta László Gáspár

6456

Madaras

Lipták Katalin nincs földhasználati lap

8500

Pápa

Peller Tamás

6456

Madaras

Faragó Róbert

6456

Madaras

6430

Bácsalmás

Madaras-062/

Csóti Illés nincs földhasználati lap

Madaras-063/

Tóth János

6456

Madaras

Madaras-063/

6456

Madaras

Madaras-065/ Madaras066/10

Lajdi Mihály nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

Honvéd utca 39 Kossuth utca 22

Madaras-

Bajor Pál

6456

Madaras

Kossuth

Madaras053/46 Madaras053/46 Madaras-057/ Madaras058/17 Madaras058/18 Madaras058/19 Madaras058/20 Madaras058/21 Madaras058/22 Madaras058/23 Madaras058/24 Madaras058/25 Madaras058/26 Madaras058/27 Madaras058/28 Madaras058/29 Madaras058/30 Madaras058/31 Madaras058/32

Madaras060/12

Madaras-064/

Rákóczi utca 36 Vajda P. lakótelep 45 fsz 1 Rákóczi utca 36

Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Zentai utca 2 Hunyadi János utca 21 Hunyadi János utca 21

Honvéd utca 5 Vajda P. lakótelep 45 fsz 1

Szabadkai utca 3 Kossuth utca 57 gróf Széchenyi István utca 47

68

066/13 Madaras066/14 Madaras066/15 Madaras066/16 Madaras066/17 Madaras066/18 Madaras066/19 Madaras066/20 Madaras066/21 Madaras066/22 Madaras066/23 Madaras066/24 Madaras066/25 Madaras066/28 Madaras066/29 Madaras066/30 Madaras066/31 Madaras066/32 Madaras066/33 Madaras066/34 Madaras066/35 Madaras066/35 Madaras-066/8 Madaras-066/9 Madaras-079/

Madaras-080/1 Madaras-080/3 Madaras-080/4 Madaras-081/2 Madaras082/10 Madaras082/11 Madaras082/12 Madaras082/13 Madaras082/14 Madaras082/15 Madaras082/16

utca 83/a Hunyadi utca 54

Kotró László nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Lajdi Mihály

6456

Madaras

Geiger Pálné

6456

Madaras

Geiger Pálné

6456

Madaras

Geiger Pálné

6456

Madaras

Csőke Bt

6430

Bácsalmás

Csőke Bt nincs földhasználati lap

6430

Bácsalmás

Nothof István

6456

Madaras

Kiss Ágnes

6456

Madaras

Lipták János

6455

Katymár

Kossuth utca 58/a Tanya 14/a Virág utca 6

Mátrai Józsefné nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Tanya 112

Burány Antal nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Kossuth utca 52

Kossuth utca 22 Rákóczi utca 36 Rákóczi utca 36 Rákóczi utca 36 Ady Endre utca 22 Ady Endre utca 22

Csőke Józsefné

6456

Madaras

Báthori István utca 35

Mátrai Józsefné nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Tanya 112

Lipták János nincs földhasználati lap

6455

Katymár

Virág utca 6

Dózsa György utca 41

Bartos József nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Róka Istvánné

6456

Madaras

Róka Istvánné nincs földhasználati lap

6456

Madaras

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft

6500

Baja

MÉB Ker Kft nincs földhasználati lap

6500

Baja

Virág utca 5 Virág utca 5

Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9 Tóth K. utca 9

69

Madaras082/17 Madaras082/18 Madaras082/19

Tóth K. utca 9

MÉB Ker Kft nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6500

Baja

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Bohák Mihályné nincs földhasználati lap

6456

Madaras

MÉB Ker Kft

6500

Baja

Madaras082/24 Madaras082/24

Csőke Józsefné Madarasi Béke Mg Szöv.

6456

Madaras

6456

Madaras

Madaras-082/3

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Madaras-082/4

Juhász Sándor

6456

Madaras

Madaras-082/5

Huber Rudolf

6456

Madaras

Tanya 112 Kossuth utca 71 Kossuth utca 62

Madaras-082/6

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Madaras-082/7

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Madaras-082/8

Róka Istvánné

6456

Madaras

Madaras-082/9

6456

Madaras

Madaras-083/

Róka Istvánné nincs földhasználati lap

Tanya 112 Virág utca 5 Virág utca 5

Madaras-084/

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Madaras-086/7

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Madaras-086/8

Mátrai Józsefné nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Tanya 112

Geiger Pálné nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Rákóczi utca 36

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Tanya 112

Madaras-082/2 Madaras082/20 Madaras082/21 Madaras082/22 Madaras082/23

Madaras-086/9 Madaras-087/ Madaras088/10 Madaras088/11 Madaras088/12 Madaras088/13 Madaras088/14 Madaras088/15 Madaras088/16 Madaras088/17 Madaras088/18 Madaras088/19 Madaras088/20 Madaras088/21 Madaras088/22 Madaras088/23 Madaras088/24

Tanya 112 Bajcsy-Zs. Utca 83

Tóth K. utca 9 Báthori István utca 35 Báthori utca 10

70

Madaras-088/3 Madaras-088/4 Madaras-088/5 Madaras-088/6 Madaras-088/7 Madaras-088/8 Madaras-088/9

nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap nincs földhasználati lap 6456

Madaras

Madaras-089/

Franciskovics Tiborné nincs földhasználati lap

Madaras-090/

Mátrai Józsefné

6456

Madaras

Madaras-090/

Bartos József nincs földhasználati lap

6456

Madaras

Madaras-091/

1.3.3 1.3.3.1

Zentai utca 2

Tanya 112 Táncsics Mihály utca 55

Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság

Szántó A garai Sós-tó területén több kisebb beékelődő szántóterület található általában a magasabb térszinteken. Ezek intenzíven művelés alatt vannak. Támogatandó ezen szántóterületek visszagyepesítése és azt követő kaszálással vagy legeltetéssel való hasznosítása. A szántóterületek gyepterülettel érintkező részein a taposási, vegyszerezési és talajmunkálatokkal járó bolygatási hatások eredményeképpen a gyepterület mérsékelt degradációja figyelhető meg. A gyepterületek szántóterületekkel érintkező részein kisebb területeken beszántás tapasztalható, ezeket a jövőben javasolt megakadályozni. A madarasi löszgyepeken nagyobb kiterjedésű szántóterületek is megtalálhatóak. Előfordul ezek visszagyepesítése is, elsősorban a gyepterületekkel érintkező szélein kívánatos az intenzív mezőgazdasági műveléssel járó hatások (vegyszerezés, talajmunka) csökkentése. Gyep A garai Sós-tó területén szarvasmarhával és birkával való legeltetés mellett a kaszálási hasznosítási mód figyelhető meg. A legeltetést a jövőben elsősorban a kisfészkű aszat termőhelyeire javasolt kiterjeszteni. A madarasi löszgyepeken elsősorban birkával való legeltetés tapasztalható, illetve a mocsárréteket kaszálással hasznosítják. Nádas A nagyobb kiterjedésű nádasok zöme jelenleg még kezeletlenek. 1.3.3.2

Erdészet

Az erdőművelés alatt álló terültek a Garai Sós-tó területén nincsenek, legközelebb csak tőle nyugatra Gara 15 A erdőrészlet található mely a Bajai erdőtervezési körzet része, azonban nem része védett, illetve Natura 2000 hálózatnak. A madarasi Natura 2000 terület a Kelebiai erdőtervezési körzet része. Partvédelmi, 71

mezővédő, műtárgyvédelmi és faanyagtermelő rendeltetésű erdőterületek találhatóak. Községhatár

Erdőrészlet jel

Madaras

24 B

Madaras

24 D1

Madaras

24 D2

Madaras

24 E

Madaras

24 G

Madaras

26 A

Madaras

27 A

Madaras

27 B

Madaras

27 C

Madaras

28 A

Madaras

30 C

Madaras 24 B: Kígyósi-csatorna partján partvédelmi rendeltetésű, 2,48 ha területű, 44 éves KST-EL (FRNY, AK, PANY) állomány. Madaras 24 D1: Fiatal, 14 éves mezővédő rendeltetésű homogén akácállomány. 0,8 ha Madaras 24 D2: Fiatal, 14 éves mezővédő rendeltetésű homogén akácállomány. 0,42 ha. Madaras 24 E: Fiatal, 14 éves mezővédő rendeltetésű homogén akácállomány, 043 ha. Madaras 24 G: Fiatal, akác sarjerdő, mezővédő rendeltetésű, 0,55 ha. Madaras 26 A: 4,42 ha területű KST-EL (FRNY, A), 56 éves faanyagtermelő erdő. Az erdőrészletben a védett tarka sáfrány és egerészölyv fészek található. Az erdőállomány gyepekkel érintkező szegélyein 15 m széles védősávban, illetve ott, ahol felnyílik a faállomány, és gyepekkel mozaikol (D-i vége) javasolt az akác kivágása előtti vegyszeres elölés a sarjadás megelőzése érdekében. Madaras 27 A: 25 éves homogén akácállomány, löszparti elhelyezkedésű, talajvédelmi rendeltetésű erdő. A fahasználatok során a gyeppel határos részeken a gyepre való kisarjadást megelőzése javasolt. 23,35 ha területű. Madaras 27 B: 5,46 ha területű, 21 éves homogén akácállomány, faanyagtermelő rendeltetésű erdő. A fahasználatok során a gyeppel határos részeken a gyepre való kisarjadást megelőzése javasolt. Madaras 27 C: 27 éves homogén akácállomány, löszparti elhelyezkedéssel, talajvédelmi rendeltetéssel. A fahasználatok során a gyeppel határos részeken a gyepre való kisarjadást megelőzése javasolt. Madaras 28 A: 0,71 ha területen bálványfás. Műtárgyvédelmi rendeltetésű. Csaj vegyszeres kezelés során elölt egyedek fahasználata javasolt a szomszédos gyepterületek védelme érdekében. Madaras 30 C: 0,77 ha területű A és HNY (FRNY) elegy, 28 éves, faanyagtermelő rendeletetésű erdő. Tulajdonviszonyok: Egyetlen erdőrészlet, a Madaras 30 C van állami tulajdonban, a többi erdőrészlet magántulajdon része. 72

1.3.3.3

Vadgazdálkodás, halászat, horgászat

A madarasi Natura 2000 részen a Madarasi Földtulajdonosok Vadászati Közössége vadásztársaság a vadászatra jogosult. A Garai Sós-tó Natura 2000 területen a Garai Nimród Vt. folytat vadgazdálkodást. Minimális erdősültség mellett apróvadas területnek minősül , főként fácán, mezei nyúl, vízivad, mellett trófeás vadként az őz található meg. Szarvas és vaddisznó csupán váltóvad. A fent említett vadásztársaságok a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozó, jogszabályok által megfogalmazott általános vadgazdálkodást érintő korlátozásokon kívül a 2007-ben született 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak szerint járnak el. Vadásztársaság neve

Kódszám rendeltetés

Véd. kat.

Véd. fok.

Védettségi fokozat kiterjedése (ha)

Madarasi Földtulajdonosok Vadászati Közössége

03-609020-1-4 vadgazdálkodási

Natura 2000

495

Garai Nimród Vt.

03-608700-1-4 vadgazdálkodási

Natura 2000

287

Garai Sós-tó területén megtalálható horgásztavat a Garai Horgász Egyesület hasznosítja jelenleg. 1.3.3.4

Vízgazdálkodás

Az Igali öblözet tekintetében a lefolyás természetes eredetű, vagyis kimondottan természetes készletekkel rendelkezik, de a víz lebocsátása – ennek következtében a vízjárás – nagyrészt mesterségesen szabályozott. Az Igali gravitációs főcsatorna vízkészlete nem jelentős, száraz években és évszakokban a csatorna Gara térségétől felfelé teljesen kiszárad, az alatta levő szakaszon sok esetben áll a víz, de esetenként itt is kiszárad. Az Igali vízrendszer területét a egy gravitációs és egy szivattyúzott öblözetből áll. Az öblözet vízgyűjtő területe 297 km2. Az Igali gravitációs főcsatorna teljes hosszában a vízgyűjtőterület gravitációs öblözetének belvizeit gyűjti össze, és vezeti le a Ferenc tápcsatornába. A területen intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, főleg szőlő, szántó illetve rét és legelőgazdálkodás alakult ki A vízrendszer főcsatornájának kiépítettsége, beágyazottsága megfelelő, további bővítés nem szükséges. Fejlesztési lehetőséget a területen levő tározási lehetőségek kiépítése jelenthet, amennyiben erre igény jelentkezik. A Hercegszántótól É-ÉNy-ra húzódó lokalizációs töltés és az Igali gravitációs főcsatorna keresztezésébe a 2+900 cskm szelvényében épült a Guvannai zsilip, melyet csak akkor kell lezárni, ha az ártérre dunai árvíz tör be. Az Igali belvízrendszer az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt áll, míg az Igali gravitációs főcsatornából kiágazó kisebb csatornák a Bácskai-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van. Az Igali belvízrendszer területén a vízügyi igazgatóság kezelésében levő főcsatornák hossza 49,1 km. A társulati csatornák a Bácskai-Margittaszigeti Vízi Társulat kezelésében vannak összes hosszuk 127,9 km. Az Igali gravitációs rendszer összesen 29 mellékcsatornából áll. Az Igali belvízrendszer az Országos Vízgazdálkodási Keretterv 73

besorolása alapján a mérsékelten belvíz-veszélyeztetett vízrendszerek közé tartozik. A vízrendezési munkák megindítása előtt Vaskút, Gara, Csátalja, Dávod és Hercegszántó községek területén a rendszeresen megismétlődő belvizek sok kárt okoztak. A vízgyűjtőterület mezőgazdaságilag művelt területei szintén sokat szenvedtek a vizek pusztításától a vízrendezés hiánya miatt. A csatorna vízgyűjtőjén gyakran víz alá kerülő, általában rét-legelő művelési ágban levő területek vannak Csátaljától DK-re és Garától Ny-ra. A vízkárok oka elsősorban az volt, hogy a vízfolyásokat emberemlékezet óta nem rendezték, így a lefolyó aránylag kis vizek is kiléptek a medrükből és elárasztották a környező területeket. Ezen kívül a domborzati adottságok folytán a zárt mélyedésekből a területre hullott csapadék sem elfolyni, sem pedig a talajba – ennek kötöttebb volta miatt – elszivárogni sem tudott. A múlt század közepén megkezdett vízrendezési munkák lényegében a mélyebben fekvő belvízveszélyesebb területeken is megoldották a vízelvezetést. A vízrendezés ellenére a kialakult rendkívüli időjárási helyzet hatására a vízrendszer területén 1966-ban és 1970-ben alakult ki kritikus belvizes helyzet és voltak számottevő elöntések Vaskút, Gara, Csátalja térségében. A maximálisan elöntött terület nagysága 4570 kh volt, mely az 1941-42-es évek belvízelöntéseit is felülmúlta. Az 1999. évben kialakult jelentős belvizes időszak viszont nem okozott számottevő elöntést a vízgyűjtőn. Az Igali gravitációs főcsatorna vízgyűjtőjén jelenleg nincs öntözés, tehát az ezzel kapcsolatos vízellátási problémák nem terhelik a belvízrendszert. A 16+210-19+203 km-es szelvények között a korábbi években az ún. Garai halastó üzemelt, de jelenleg a halastó üzemen kívül van. A 19+203 km-es szelvényben levő zsilip zárásával a Garai Horgászegyesület medertározást hajt végre, az így kialakult vízfelületet horgászati célokra hasznosítja. Indokolt esetben ez a szakasz belvíztározás céljából is igénybe vehető. Tározók jelenleg nincsenek kiépítve, de több lehetőség is van az Igali gravitációs főcsatorna vízgyűjtőjén a főcsatorna 4+800 km-es szelvényében Hercegszántónál, a 11+500 km-es szelvényben Bácsszentgyörgytől Ny-ra, valamint a Bácskai-Margittaszigeti VT kezelésében levő Igali-5 jelű csatornán Csátalja és Gara között, valamint a 24+040 cskm-28+811 cskm szelvények között elhelyezkedő Garai Sós-tón, amelynek a vizsgálata a jelenlegi dolgozat tárgya. A Garai Sós-tó egy mély területen elhelyezkedő időszakos szikes tó, amelyben a víz nem tartható vissza elzáró műtárgy hiányában. Rendkívüli belvizek idején a Sóstó területe tereptározásra alkalmas. 1.3.3.5

Turizmus

A területen nem jelentős a turizmus. A jövőbeni fejlesztése a madarasi löszgyepen található tavaszi hérics hatalmas állományának bemutatása, illetve a Garai Sóstó madárvilágának bemutatása javasolható, szervezett formában, esetleg tanösvények keretében. 1.3.3.6

Ipar

Ipari fejlesztés nem tervezett a területen. A területen nem található ipari létesítmény, a jövőben sem tervezett, illetve nem támogatható ilyen fajta tevékenység. 1.3.3.7

Infrastruktúra

A vonalas létesítmények közül a földes utak vannak jelen a tervezési területen. 1.3.3.8

Egyéb 74

Környezeti terhelés A területrészeken a legjellemzőbb környezeti terhelés az illegális hulladéklerakás és a szemetelés. 2. Felhasznált irodalom Módszertani útmutató A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt során megfogalmazott tervezési tapasztalatok és javaslatok. Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest 2009. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM Természetmegőrzési Főosztály 2013 Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439. Marosi S.-Somogyi S. (szerk.).: Magyarország kistájainak katasztere I. Akadémia Kiadó Bp. 1993. Szakértői zárójelentés a „Vizes élőhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata a hatályos vízjogi engedélyek tükrében” téma című 2425-4/2008 KNP nyilvántartási számú szerződéshez. ÖKO-LAB Laboratóriumi Szolgáltató és Tanácsadó Bt., Debrecen, 2009 A KNPI indikátorállományokra alapozott javaslatai az ADUKÖVIZIG kezelésében lévő, Natura 2000 területeket érintő csatornák vízjogi üzemelési engedélyeinek felülvizsgálatához, KNPI előadásanyag, 2010 Kezelői nyilatkozat a Bácskai-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Szolgáltató Társulat kezelésében lévő, Natura 2000 területet érintő csatornák tervezett karbantartásával kapcsolatban, KNPI levél, 2011 www.termeszetvedelem.hu www.naturaterv.hu A kijelölt Natura 2000 terület adatlapja A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa BORHIDI A. – SÁNTA A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. 75

Sümegi, P., Krolopp, E. & Rudner, E. (2002): Negyedidőszak végi őskörnyezeti változásoktérben és időben a Kárpát-medencében. Földtani Közlöny, 132: 5–22. H. Toth E. 1988: Elıdeink a Duna-Tisza kozen. A Kiskunsag es kornyeke tortenete a regeszeti leletek tukreben. A Katona Jozsef Muzeum kiallitasanak vezetıje, Kecskemet H. Toth E. 1990: Negy evtized regeszeti kutatasai Bacs-Kiskun megyeben (1949-1989). Cumania 12. Kecskemet Krolopp E. 1989: A madarasi teglagyar loszfeltaras malakologiai vizsgalata. Cumania 11. Kecskemet Molnar B. 2009: A Kiskunsagi Nemzeti Park foldtana, kezirat T. Dobosi V. 1967: Uj felsıpaleolit telep az Alfoldon. Arch. Ert. 94. 184-193. T. Dobosi V.-Kıhegyi M. 1989: Felsıpaleolit telep Madaras-Teglavetıben, asatasok 19661974. Cumania 11. Kecskemet T. Dobosi V. 1989: Madaras-Teglavetı felsıpaleolit telep, regeszeti feldolgozas. Cumania 11. Kecskemet Voros I. 1989: Madaras-Teglavetı felsıpleisztocen emlıs maradvanyai. Cumania 11. Kecskemet

3. Térképek

76

1.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója (1.)

1.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója (2.)

2.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe (1.)

2.sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe (2.)

3.sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe (1.)

3.sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe (2.)

4.sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe (1.)

4.sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe (2.)

5.sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/1.)

5.sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/2.)

5.sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/1.)

5.sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/2.)

6.sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (1.)

6.sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (2.)

7.sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe (1.)

7.sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe (2.)

8. sz. térkép: Natura 2000 jelölő növényfajok előfordulása (1.)

8. sz. térkép: Natura 2000 jelölő növényfajok előfordulása (2.)

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő állatfaj előfordulása (1.)

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő állatfaj előfordulása (2.)

10.sz. térkép: Egyéb fajok előfordulása (1.)

10. sz. térkép: Egyéb fajok előfordulása (2.)

1. sz. melléklet Veszélyeztető tényezők listája (forrás: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal)

Kód Leírás A Mezőgazdálkodás Földművelés A01 művelési mód változása A02 gazdálkodás intenzívebbé válása A02.01 A02.02 haszonnövény váltás gyepterület átalakítása szántóvá A02.03 gyepterület kaszálása/vágása A03 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.01 extenzív kaszálás A03.02 kaszálás felhagyása/hiánya A03.03 A04 legeltetés inzenzív legeltetés A04.01 A04.01.01 intenzív szarvasmarha-legeltetés A04.01.02 intenzív birka-legeltetés intenzív ló-legeltetés A04.01.03 A04.01.04 intenzív kecske-legeltetés A04.01.05 intenzív legeltetés vegyes háziállat állománnyal alullegeltetés A04.02 A04.02.01 alullegeltetés szarvasmarhával A04.02.02 alullegeltetés birkával A04.02.03 alullegeltetés lóval A04.02.04 alullegeltetés kecskével A04.02.05 alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A04.03 A05 haszonállat tartás és állattenyésztés A05.01 állattenyésztés A05.02 takarmányozás A05.03 állattenyésztés hiánya egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés A06 A06.01 élelmezési célú növénytermesztés A06.01.01 élelmezési célú, intenzív növénytermesztés A06.01.02 élelmezési célú, extenzív növénytermesztés A06.02 évelő lágyszárú növénytermesztés intenzív vagy intenzívebbé váló évelő lágyszárú növénytermesztés A06.02.01 A06.02.02 extenzív évelő lágyszárú növénytermesztés A06.03 bioüzemanyag előállítás A06.04 növénytermesztés felhagyása biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata A07 trágyázás A08 öntözés A09 A10 mezőgazdasági területszerkezet átalakítás sövény, bozót, cserje eltávolítása A10.01 kőkerítések, töltések eltávolítása A10.02 egyéb agrár tevékenység A11 B Erdészet, erdőgazdálkodás B01 erdőtelepítés beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal B01.01 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal B01.02 B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is) B02.01 erdőfelújítás

erdő felújítás őshonos fajokkal B02.01.01 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.01.02 nevelő vágások és egyéb tisztások B02.02 erdei aljnövényzet eltávolítása B02.03 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása B02.04 extenzív faanyag-kitermelés (holt faanyag és idős fák területen hagyásával) B02.05 ritkítás (lombkoronaszintben) B02.06 erdészeti kitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül B03 B04 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata (erdészet) B05 trágyázás (erdészet) B06 legeltetés erdőben vagy erdős területen B07 egyéb erdészeti tevékenység C Bányászat, nyersanyag kitermelés és energia előállítás C01 Bányászat és külszíni fejtés C01.01 homok- és kavicskitermelés homok vagy kavicsbányászat C01.01.01 vízpartok anyagának eltávolítása C01.01.02 C01.02 vályog- és agyaggödrök tőzeg kitermelés C01.03 tőzeg kitermelés kézi erővel C01.03.01 tőzeg kitermelés gépekkel C01.03.02 bányászat C01.04 bányászat külszíni fejtéssel C01.04.01 bányászat nem külszíni fejtéssel C01.04.02 C01.05 sókitermelés C01.05.01 sólepárlók felhagyása C01.05.02 sólepárlók átalakítása C01.06 bányászati kutatás egyéb bányászati tevékenység C01.07 C02 kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés C02.01 kutató fúrás C02.02 kitermelő fúrás C03 Megújuló, abiotikus energiatermelés C03.01 geotermikusenergia-termelés C03.02 napenergia-termelés C03.03 szélenergia-termelés C03.04 árapályenergia-termelés D Vonalas létesítmények D01 Utak, vasútvonalak ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak D01.01 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak D01.02 parkolók D01.03 vasútvonalak D01.04 híd, viadukt D01.05 alagút D01.06 D02 közüzemi vonalas berendezések D02.01 villany- és telefonvezetékek villany és telefon légkábel D02.01.01 villany és telefon földkábel D02.01.02 csővezetékek D02.02 telekommunikációs, hírközlési vezetékek és antennák D02.03 energiaszállítás egyéb formái D02.09 D03 hajózási útvonalak, kikötők és más tengeri létesítmények D03.01 kikötők hajócsúzdák D03.01.01 D03.01.02 rakpartok / turista kikötők vagy rekreációs mólók

D03.01.03 halászati kikötők D03.01.04 ipari kikötők D03.02 hajózási útvonalak D03.02.01 teherszállító útvonal utasszállító komp útvonalak (nagy sebességű) D03.02.02 D03.03 tengeri létesítmények repülőterek, légifolyosók D04 D04.01 repülőtér D04.02 sportrepülőterek, helikopter leszállók D04.03 légifolyosók D05 megközelíthetőség javítása közlekedés és hírközlés egyéb formái D06 E Városiasodás, lakossági és ipari fejlesztések városi környezet, lakóterület E01 E01.01 folyamatos városiasodás E01.02 nem folyamatos/szakaszos városiasodás E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét egyéb városi környezet E01.04 E02 ipari, vagy kereskedelmi területek gyár E02.01 ipari raktárterület E02.02 egyéb ipari vagy kereskedelmi terület E02.03 szemét, hulladék E03 háztartás hulladék E03.01 E03.02 ipari hulladék E03.03 inert hulladék egyéb hulladék E03.04 tengerparti homok visszapótlása, erodálódott vízpart anyagának visszapótlása E03.04.01 épületek, építmények E04 mezőgazdasági építmény a tájban E04.01 katonai létesítmény a tájban E04.02 anyagraktár E05 E06 egyéb települési, ipari és hasonló tevékenységek épület, építmény lebontás E06.01 épület renoválás, újraépítés E06.02 F Mezőgazdasági és erdészeti tevékenységen kívüli biológiai erőforrás felhasználás F01 tengeri és édesvízi akvakultúra F01.01 intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés F01.02 függesztett hálós akvakultúra F01.03 aljzatkultúra F02 halászat, vízi erőforrások kiaknázása F02.01 hivatásos passzív halászat F02.01.01 varsázás F02.01.02 hálózás F02.01.03 mélytengeri halászat F02.01.04 nyílttengeri halászat F02.02 hivatásos aktív halászat F02.02.01 fenékhálózás F02.02.02 nyíltvízi vonóhálózás F02.02.03 kerítőhálós lehalászás F02.02.04 kerítőhálózás F02.02.05 fenékkotrás F02.03 szabadidős halfogás F02.03.01 csali ásás, gyűjtés F02.03.02 horgászat F02.03.03 szigonyos horgászat

F03 F03.01 F03.01.01 F03.02 F03.02.01 F03.02.02 F03.02.03 F03.02.04 F03.02.05 F03.02.09 F04 F04.01 F04.02 F04.02.01 F04.02.02 F06 F06.01 G G01 G01.01 G01.01.01 G01.01.02 G01.02 G01.03 G01.03.01 G01.03.02 G01.04 G01.04.01 G01.04.02 G01.04.03 G01.05 G01.06 G01.07 G01.08 G02 G02.01 G02.02 G02.03 G02.04 G02.05 G02.06 G02.07 G02.08 G02.09 G02.10 G03 G04 G04.01 G04.02 G05 G05.01 G05.04 G05.05 G05.06 G05.07 G05.08

vadászat és állatbegyűjtés (szárazföldről) vadászat vadak károkozása (túltartott vadállomány) állatok begyűjtése (szárazföldi) állatbegyűjtés (rovarok, hüllők, kétéltűek) fészekből gyűjtés (sólymok) csapdázás, mérgezés, orvvadászat ragadozó egyedszám-szabályozás véletlen befogás egyéb formája az állatok befogásának növénygyűjtés, általános (szárazföldi) növények kiásása gyűjtögetés (gomba, zuzmó, erdei gyümölcsök) kézi gereblyézés kézi gyűjtés egyéb vadászati, halászati vagy gyűjtési tevékenység vad / madárszaporító telepek Emberi jelenlét és zavarás szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek; rekreációs tevékenységek sporthajózás motoros sporthajózás motor nélküli sporthajózás túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység motoros járművel végzett tevékenység hagyományos gépjárművel végzett tevékenység terepjáróval végzett tevékenység hegymászás, sziklamászás, barlangászat hegymászás, sziklamászás barlangkutatás barlanglátogatás vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás síelés, pályán kívüli (off-piste) síelés búvárkodás, merülés egyéb szabadtéri sport vagy szabadidős tevékenység sport és szabadidős létesítmények golfpálya sí centrum stadion futópálya sportaréna kalandpark nyitott sportpálya kemping vadonlesés egyéb sport és szabadidős létesítmény bemutató központok katonai használat és polgári zavargás katonai használat felhagyott katonai használat egyéb emberi jelenlét és zavarás emberi taposás, túlhasználat rongálás, vandalizmus nyilvános parkok intenzív karbantartása/partok takarítása fák egészségügyi kezelése, veszélyes fák kivágása, út menti fák kivágása hiányos vagy rossz természetvédelmi beavatkozások barlangok és bányajáratok lezárása

G05.09 G05.10 G05.11 H H01 H01.01 H01.02 H01.03 H01.04 H01.05 H01.06 H01.07 H01.08

kerítés, kerítésépítés mezőgazdasági berepülés közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás Környezetszennyezés felszíni vízek szennyezése ipari üzemek felszíni vízszennyezése kiöntés miatti felszíni vízszennyezés egyéb pontszerű felszíni vízszennyezés diffúz felszíni vízszennyezés áradás, vagy a lefolyó csapadékvíz miatt diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt diffúz felszíni vízszennyezés a csatornahálózattól független közlekedési, vagy infrastrukturális okok miatt diffúz felszíni vízszennyezés felhagyott ipari létesítményből

diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt H01.09 egyéb diffúz felszíni vízszennyezés talajvízszennyezés H02 H02.01 szennyezett területekről talajvízbe szivárgó szennyezés H02.02 hulladéklerakóból talajvízbe szivárgó szennyezés H02.03 olajfinomításból származó talajvízszennyezés H02.04 bányavízből származó talajvízszennyezés H02.05 szennyvíz beszivárgás a talajvízbe H02.06 mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés H02.07 nem csatornázott területről származó diffúz talajvízszennyezés H02.08 települések diffúz talajvíz szennyezése légszennyezés, levegőből érkező szennyezés H04 savas eső H04.01 levegőből érkező nitrogén vegyületek H04.02 egyéb légszennyezés H04.03 talajszennyezés és szilárd hulladék H05 H05.01 lakossági szilárd hulladék H06 többlet energia zajszennyezés H06.01 H06.01.01 pontszerű vagy rendszertelen zajszennyezés H06.01.02 diffúz, vagy állandó zajszennyezés fényszennyezés H06.02 H06.03 élővizek hőmérsékletének növelése H06.04 elektromágneses sugárzás H06.05 szeizmikus feltárás, robbantás egyéb szennyező forrás H07 I Özönfajok és más problémát okozó fajok és gének idegenhonos inváziós fajok jelenléte I01 problémát jelentő őshonos fajok I02 I03 behurcolt genetikai anyag, GMO I03.01 genetikai szennyezés (állatok) I03.02 genetikai szennyezés (növények) J Természetes rendszerek megváltozása J01 tűz és tűz visszaszorulása leégés J01.01 természetes tüzek visszaszorulása J01.02 tűz hiánya J01.03 J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok J02.01 talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás, általános J02.01.01 polderesítés J02.01.02 tenger kiszárítás, tölcsértorkolat feltöltés, mocsár lecsapolás J02.01.03 csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése J02.01.04 bánya rekultiváció

J02.02 J02.02.01 J02.02.02 J02.03 J02.03.01 J02.03.02 J02.04 J02.04.01 J02.04.02 J02.05 J02.05.02 J02.05.03 J02.05.04 J02.05.05 J02.05.06 J02.06 J02.06.01 J02.06.02 J02.06.03 J02.06.04 J02.06.05 J02.06.06 J02.06.07 J02.06.08 J02.06.09 J02.06.10 J02.07 J02.07.01 J02.07.02 J02.07.03 J02.07.04 J02.07.05 J02.08 J02.08.01 J02.08.02 J02.08.03 J02.08.04 J02.09. J02.09.01 J02.09.02 J02.10 J02.11 J02.11.01 J02.11.02 J02.12 J02.12.02 J02.13 J02.14 J02.15 J03 J03.01 J03.01.01 J03.02 J03.02.01 J03.02.02 J03.02.03

hordalékkotrás üledékkotrás, kitermelés torkolat- és partkotrás csatornázás és vízelvezetés nagy léptékű vízelvezetés csatornázás árvízhatás megváltoztatása árvíz árvíz hiánya hidrológiai viszonyok módosítása, általános belvízviszonyok megváltoztatása állóvizek vízháztartásának megváltoztatása víztározók törpe vízművek, duzzasztók hullámtörők vízkivétel felszíni vizekből felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra felszíni vízkivétel lakossági vízellátás céljára felszíni vízkivétel ipari célra felszíni vízkivétel villamosenergia-termelés céljából (hűtővíz) felszíni vízkivétel haltenyésztési célra felszíni vízkivétel vízenergia-termelés céljából felszíni vízkivétel bányászati célra felszíni vízkivétel navigációs célra felszíni vízkivétel vízi szállítás céljából felszíni vízkivétel más célra talajvíz kivétel talajvíz kivétel mezőgazdasági célra talajvíz kivétel lakossági vízellátás céljából talajvíz kivétel ipari célra talajvíz kivétel bányászati célra talajvíz kivétel más célra talajvízszint növelés, visszasajtolás mesterséges talajvízszint növelés kivett talajvíz helyben visszasajtolása bányavíz visszatöltés egyéb jelentős talajvízszint visszajuttatás tengervíz talajvízbe juttatása tengervíz beáramlás egyéb sósvíz beáramlása vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból feliszapolódási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés üledék kotrása, eltávolítása egyéb iszapviszonyokat befolyásoló beavatkozás gát, töltés, mesterséges partok, általános gátak, árvízvédelmi töltések víztestek kezelésének hiánya sótartalom emberi hatásra történt megváltoztatása miatt bekövetkező vízminőség változás egyéb emberi hatásra változó áramlásviszonyok egyéb élőhely átalakulások tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése zsákmány elérhetőségének csökkenése (dögöt is ideszámítva) élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra vonulás akadályozása diszperzió akadályozása genetikai keveredés akadályozása

J03.03 J03.04 K K01 K01.01 K01.02 K01.03 K01.04 K01.05 K02 K02.01 K02.02 K02.03 K02.04 K03 K03.01 K03.02 K03.03 K03.04 K03.05 K03.06 K03.07 K04 K04.01 K04.02 K04.03 K04.04 K04.05 K05 K05.01 K05.02 K06 L L01 L02 L03 L04 L05 L06 L07 L08 L09 L10 M M01 M01.01 M01.02 M01.03 M01.04 M01.05 M01.06 M01.07 M02 M02.01 M02.02

erózió hiánya, csökkenése, vagy megelőzése alkalmazott destruktív (ipari) kutatás Természetes biotikus és abiotikus folyamatok (katasztrófákat kivéve) abiotikus természetes folyamatok (lassú) erózió eliszapolódás, feliszapolódás kiszáradás lesüllyedés szikesedés természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok fajösszetétel változás, szukcesszió szerves anyag felhalmozódása eutrofizáció (természetes) savasodás (természetes) állatfajok közötti kölcsönhatások versengés (kompetíció) élősködés (parazitizmus) betegségek behurcolása (mikrobiális patogének) ragadozás (predáció) behurcolt vagy betelepült fajok miatt kialakult antagonizmus háziállatok miatt kialakult antagonizmus egyéb állatfajok közti kölcsönhatások növényfajok közötti kölcsönhatások növényfajok közötti versengés (kompetíció) növényi élősködés (parazitizmus) növényi fertőzések behurcolása (mikrobiális) megporzók hiánya növényevők általi károkozás (vadrágás is) csökkenő termékenység / genetikai leromlás állatok csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (beltenyésztés) növények csökkenő termékenysége / genetikai leromlása (endogámiát is beleértve) egyéb, vagy kevert formái a növényfajok közti versengésnek Földtani események, természeti katasztrófák vulkáni aktivitás szökőár, cunami földrengés lavina leszakadás, földcsuszamlás földalatti beomlás szélvihar, forgószél árvíz (természetes folyamat) tűz (természetes folyamat) egyéb természeti katasztrófa Klímaváltozás abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások hőmérsékletváltozás (pl. hőmérséklet növekedés és szélsőséges hőmérsékleti értékek gyakoriságának növekedése) aszály és csapadékmennyiség csökkenés árvíz és csapadékmennyiség növekedése pH változás vízáramlásban bekövetkező változások (tavi, árapály és óceáni) hullámkitettség változás tengervízszint változás klímaváltozás hatása a biotikus tényezőkre élőhelyek földrajzi eltolódása, változása folyamatok összehangoltságának megszűnése

M02.03 M02.04 X XO XE U

fajok állománycsökkenése, kihalása fajok vándorlása (természetes vándorlók) Nincs veszélyeztető tényező vagy hatás államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások Európai Unión kívülről érkező veszélyek és hatások Ismeretlen veszélyeztető tényezők vagy hatások

2. sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

3. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( főként fás legelők létesítése szántó, gyep művelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdősítés: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény értelmében erdőtelepítés és erdőfelújítás Erdőtelepítés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rend- szerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igény- bevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése Élőhelyvédelmi irányelv A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fásítás: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelő a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban leg- alább harminc százalékban fedett Fenntartási terv Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit.

Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élőhelyek/élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek/élőhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhely-védelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok Az európai közösségi jelentőségű természet- védelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel; Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre;

Különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közössgi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MEPAR: mezőgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár- környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok meg- őrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Természetesség/degradáltság: A felmért élőhelyfoltok természetességi-degradáltsági

értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott D04 álla- pot D05 Természetes állapot Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR. TIR: Természetvédelmi Rendszer

Információs

4. sz. melléklet A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások Jogforrás: • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet Földhasználati szabályok: 1. A gyepterületeket legeltetéssel és/ vagy kaszálással kell hasznosítani. 2. Legeltethetőek: szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly. A túllegeltetés tilos. 3. Október 31. és április 30. közötti legeltetéshez, valamint a nád irtásához hatósági engedély szükséges. 4. Tilos a gyepfelszín maradandó károsítása. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékéből származhat, ennek kiszórása nem engedélyezett. 6. A támogatott terület legalább 5, legfeljebb 10 százalékát kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. 7. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi kaszálás. 8. A kaszálás tervezett időpontját öt munkanappal előbb, írásban be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának. 9. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva, vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. 10 . Gyepterületen a szálastakarmány tárolása tilos. 11 . Az inváziós és termőhelyidegen növényfajok megtelepedését mechanikus védekezéssel meg kell akadályozni (vegyszer használata tilos). 12 . Az idős, méretes fák megőrzése kötelező. 13 . A belvizet elvezetése tilos. 14 . Tilos a gyepterület öntözése. 15 . Vadetető, szóró és dagonya létesítéséhez hatósági engedély szükséges. Jogforrások: • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, • 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. Egy-két példa a jelenlegi erdőgazdálkodási szabályokból: 2009. évi XXXVII. törvény 73.§. (7) bekezdés: „ (7)Az erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja: a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén aa) egyes fafajok, ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek, ac) álló és fekvő holtfa, b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa, c) véghasználat esetén ca) hagyásfák, cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását. (8) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást állapíthat meg.

Baja, 2014. február 25.

…………………………………………………………. Tan Attila ügyvezető

…………………………………………………………. Agócs Gábor szakértő