Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez

Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési anyag

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. Budapest 2009. október 19.

A megbízó témafelelıse:

Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály

Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselıje:

Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht.

Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelıs:

Dr. Horváth András biológus, MTA ÖBKI

Szakértık:

Dr. Biró Marianna botanikus, Bierbaum Bt. Dr. Boros Emil, Naturglob Kft. Dr. Molnár Zsolt botanikus, Bierbaum Bt.

További szakértık, tervezık:

Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Kelemen Eszter kommunikációs szakrtı, SZIE KTI Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı,SZIE KTI. Kelemen Eszter kommunikációs szakértı,SZIE KTI. Marticsek József agrár szakértı,SZIE KTI. Argyelán Tímea gyakornok VÁTI Nonprofit Kft Tornyánszki Éva tervezı VÁTI Nonprofit Kft Pálinkás Tamás gyakornok VÁTI Nonprofit Kft.

Budapest, 2009 október hó

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı

1

I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV 3 1. A terület azonosító adatai 3 1. 1. Név 3 1. 2. Azonosító kód 3 1. 3. Kiterjedés 3 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok 3 1. 5. Érintett települések 4 1. 6. Jogi helyzet 4 1. 7. Tervezési és egyéb elıírások 4 2. Veszélyeztetı tényezık 5 3. Kezelési feladatok meghatározása 5 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése 5 3. 2. Kezelési javaslatok 6 3. 2. 1. Élıhelyek kezelése 6 3. 2. 2. Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés 31 3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések 31 3. 2. 4. Kutatás, monitorozás 32 32 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás 32 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás 32 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása 33 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a 33 mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 34 3. 3. 1. Agrártámogatások 34 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer 34 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer 35 3. 3. 2. Pályázati források 37 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 38 3. 4. 1. Felhasznált kommunikációs eszközök 38 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei 39 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel 39 4. Felhasznált irodalom

40

MELLÉKLETEK

45

1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei 3. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai 4. sz. melléklet: Natura fogalomtár

46 47 48 61

Bevezetı

A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentıségő ritka és veszélyeztetett fajok illetve élıhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentıs mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet* határozza meg, a területek helyrajzi szám szintő kihirdetése pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben* található. (*Megj.: A hatályos jogszabályok felıl kérjük minden esetben körültekintıen tájékozódjon) Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitőzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési elıírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhetı agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008-ban, uniós forrásból finanszírozott formában indul hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási elıírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közremőködnek a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különbözı érdekcsoportok álláspontja tükrözıdjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztıknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészül 20 Natura 2000 terület (összesen 45000 ha) fenntartási terve és a terv megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikia és abiotikai értékekrıl, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A terv tartalmazza az agrár támogatási rendszerbe illeszthetı, mővelési ághoz köthetı illetve nem köthetı kezelési elıírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készíteskor, konkrét területkezelési megvalósítás során , illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítı támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a 1

különbözı állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. A terv mellett egy tájékoztató kiadvány is elkészül az érintett területhasználóknak, gazdálkodóknak, kezelı szervezeteknek. Szakmai anyagként kidolgozásra kerül a további fenntartási tervezést megalapozó tervezési és kommunikációs tapasztalatok összefoglalásával egy módszertani segédlet is. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi, amely egyeztetési anyagként az országos és területi illetékességő érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rend szerint történik.

2

I. Natura 2000 fenntartási terv I. A Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név: Dél-İrjeg kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület 1. 2. Azonosító kód: HUKN20032 1. 3. Kiterjedés: 4571.75 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek Közösségi jelentıségő növényfajok Kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) Kúszó celler (Apium repens)

Kód 4081 1614

Közösségi jelentıségő állatfajok Apró fillércsiga (Anisus vorticulus) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Nagy tőzlepke (Lycaena dispar) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Lápi póc (Umbra krameri) Réticsík (Misgurnus fossilis) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Vágócsík (Cobitis taenia) Közönséges tarajosgıte (Triturus cristatus) Mocsári teknıs (Emys orbicularis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Vidra (Lutra lutra)

Kód 4056 1016 1014 1060 1086 1059 2011 1145 1134 1149 1166 1220 1188 1355

Közösségi jelentıségő élıhelytípus Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák

Kód 3150

* Síksági pannon löszgyepek

6250

Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

6410

* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91E0

3160

6440

3

Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

91F0

* kiemelt jelentıségő

A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008 Megjegyzés: A fenntartási tervek készítését megalapozó botanikai/zoológiai felméréseknek a SDF adatbázistól eltérı, illetve azt módosító eredményei is lehetnek mind a jelölı élıhelyek, mindpedig a jelölı fajok vonatkozásában. Ezek ismertetése és indoklása a megalapozó dokumentáció részét képezi. A tervi munkarészben szereplı fenntartási javaslatok az új felmérések eredményein alapulnak.

1. 5. Érintett települések: Hajós, Császártöltés, Alsómégy, Homokmégy, Öregcsertı, Kecel 1. 6. Jogi helyzet: A Dél-İrjeg (HUKN20032) jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A terület jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt, kezelési tervvel rendelkezik, amely az országos jelentıségő védelemre tervezését szolgálja. A Dél-İrjeg ex lege védett lápterület. A terület Országos Ökológiai Hálózatban legnagyobb arányban magterületként (85,47 %) és részben ökológia folyosóként (14 %) azonosított. - Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Bajai kirendeltség) - Mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 1. 9. Tervezési és egyéb elıírások − Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004.(X.8) Korm. rendelet − A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 13/2001 Köm rendelet − 296/2007. (X.18.) Korm. rend. − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet szóló 2009.évi − Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról XXXVII.törvény − A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mezıgazdaásgi területek erdısítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004 (IX.11.) FVM rendelet − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet − Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. Törvény − Császártöltés: 3/2008. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv − Miske: 91/2001. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 7/2001. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat ésszabályozási terv

4

2. Veszélyeztetı tényezık A tervezési terület élıhelyeinek öt legfıbb veszélyeztetı tényezıje fontossági sorrendben a következı: kód H13 H06 M31 I20 T10

veszélyeztetı Csatornázás Lecsapolás Helytelen módon végzett kaszálás Invázív növényfaj terjedése (ált.) Szukcesszió

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Célkitőzések: 1. A jelölı élıhelyek megırzése és természetességének növelése 2. A jelölı állatfajok populációinak megırzése, a populációméret lehetıség szerinti növelése 3. A jelölı (különösen a lápi élıhelyek) lehetséges mértékő élıhely-rehabilitációja

A Dél-İrjeg (HUKN20032) kiemelt jelentıségő különleges természetmegırzési területként része a NATURA 2000 hálózatnak. A terület a Dunamenti-síkság déli részén, Császártöltés, Hajós, Homokmégy, Kecel, Miske, Öregcsertı települések külterületén fekszik, területe 4572 ha. A terület jelölı élıhelyei a következık: eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja (3150), láptavak (3160), kékperjés láprétek (6410), ártéri mocsárrétek (6440), síksági pannon löszsztyeppek (6250), puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık (91E0), valamint a keményfás ligeterdık (91F0). A terület jelölı növényfajai a kúszó celler (Apium repens) és a kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum). A jelölı állatfajok az apró fillércsiga (Anisus vorticulus), hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana), hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior), nagy tőzlepke (Lycaena dispar), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), vérfőhangyaboglárka (Maculinea teleius), közönséges tarajosgıte (Triturus cristatus), mocsári teknıs (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), lápi póc (Umbra krameri), réticsík (Misgurnus fossilis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), vágócsík (Cobitis taenia), és a Vidra (Lutra lutra). Az İrjeg a Dunavölgyi-fıcsatorna vízrendszerében található, amelynek kiterjedt lecsapoló csatornahálózata kiszárította a hajdanában vízben gazdag lápterületet. A kiszáradással egyidejőleg a mezıgazdaság és a tızegbányászat térhódításával az eredeti lápi (turján) élıhelyek feldarabolódtak. Sok helyen tájidegen faültetvényeket létesítettek. A területen jelentıs a tájidegen özönnövények (fıleg a Solidago spp.) okozta élıhely degradáció is. A veszélyeztetı tényezık hatásának mérséklése és a lápterület rehabilitálása érdekében a legfontosabb teendı a lecsapoló csatornarendszer lehetséges mértékő elzárása, így a helyben képzıdı vizek megırzése. A vízviszonyok helyreállítása esetén a lápterület jelentıs része rendszeres aktív beavatkozást nem igényel. A hagyományos extenzív földhasználati formák mellett aktív beavatkozások is szükségesek, például az özöngyomok megfékezése érdekében. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a Natura 2000 értékek fennmaradá5

sának, különösen például a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak megırzésére. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás elengedhetetlen. Emellett fokozatosan meg kell kezdeni a tájidegen faültetvények lecserélését, a beékelıdı szántóterületek visszagyepesítését, illetve a lápi környezetnek megfelelı természetszerő erdık kialakítását a jelölı élıhelyek és fajok megırzése érdekében. A felhagyott tızegbányák területén beavatkozás nem szükséges (nagyon sok helyen nem is lehetséges). Fontos feladat a terület értékes sztyepprétjeinek védelme, melyeket elsısorban a tájidegen fásszárúak terjedése veszélyeztet.

3. 2. Kezelési javaslatok

3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok

KE1 kezelési egység - Láprétek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 6410 Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyag-bemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)1 / D2 Kékperjés láprétek2 39 db folt, összesen 183 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: „legelés, kaszálás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások (általános elıírások)3: GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY26, GY28, GY29, GY30, GY32, GY33, GY103, GY105, GY111, V35, E37 a) További elıírások legeltetés esetén: GY19, GY34, GY40, GY42, GY45, GY46, GY57, GY58, GY65 b) További elıírások kaszálás esetén: GY62, GY70, GY76, GY79, GY80, GY81, GY88, GY92, GY94, GY96, GY97, GY99, GY100, GY105, GY106

GY10, GY31, GY55, GY83,

Általános kötelezı elıírások: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13

Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett.

1

Natura 2000 (közösségi jelentıségő) élıhely kódja és neve Á-NÉR élıhely kódja és neve 3 A teljes kezelési elıírássor kódszámos listája a 3. sz. mellékletben található 2

6

GY14 GY15 GY16 GY22

Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.

GY30 GY31

A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı.

GY33

GY103 GY105

A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül.

GY111

Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos

E37

A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41)

a) további elıírások legeltetés esetén: GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás.

GY34

A terület túllegeltetése tilos

GY40

0,4-0,6 ÁE/ha.

GY42

A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges.

GY45

Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

GY46

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal.

GY55

Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY57

Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. Szarvasmarhafélék.

GY58 GY65

b) további elıírások kaszálás esetén: GY70

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszálás idıpontja június 30 után.

GY76

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY62

7

GY79

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY80

Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY81

Vadriasztó lánc használata kötelezı.

GY83

Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl.

GY88

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY92

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként mozaikos elrendezésben.

GY94

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY96

A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani.

GY97

Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni

GY99

fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján.

GY100

tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges

GY105


GY106

A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: Mivel a lápréteket az özöngyomosodás nagymértékben veszélyezteti, megfelelı intenzitású, szarvasmarhával való legeltetésükre vagy rendszeres kaszálásukra nagyon oda kell figyelni. Fenntartásuk során nem maradhat el hosszabb idıre a kaszálás és nem kaszálhatják túl alacsony tarlóval az állományokat. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás javasolt. A láprétek (D2, 6410) a táj legsérülékenyebb, ezért a legnagyobb figyelmet igénylı élıhelyei. Rajtuk nem maradhat el hosszabb idıre a megfelelı intenzitású legeltetés (szarvasmarhával) vagy a kaszálás, nem kaszálhatják túl alacsonyan, nem mőtrágyázhatnak, nem szabad felülvetést végezni. Kevés területrıl van szó: a Kácsaheverı kékperjése, a Musza-rét és a Székes környéki kékperjések, Zab-sziget, Páva-sziget, valamint a Bogárzó láprétjei. A rendszeresen kaszált kékperjés láprétek sőrőbb gyepőek és fajgazdagabbak, a "jobb" fajok leginkább ezeken a foltokon élnek. Fontos megjegyezni, hogy szárazabbak a látszatnál, hiszen a tájban nincsenek sztyeppfajok, amik betelepedésükkel mutatnák a szárazodást. A nem, illetve ritkábban kaszált láprétek sokszor meglepıen üresek, bár igen "szép", határozottan zsombékos szerkezetőek. Mivel a termıhelyi viszonyok már nem optimálisak a láprétek számára, a kezeletlen állományok elég hamar cserjésednek (Frangula alnus, Crataegus monogyna, Salix cinerea stb.), majd erdısülnek (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A gyepként kezelt állományokban a kékperjék dominanciája a kísérı fajok változása mellett is sokáig fennmarad. Özöngyomok terjeszkedésével szemben nagyon érzékenyek.

8

(4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Ha a területen biztosított a víz minél hosszabb ideig történı megmaradása és a megfelelı kezelés, lehetıség van a láprétek spontán regenerálódására.

(5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – – – – – – –

–

– – –

–

Évente egyszeri, csapadékos évben kétszeri kaszálás (sarjúlegeltetés megengedett) vagy legeltetés javasolt A zsombéksásos részek kaszálása tilos Legeltetés hiányában a gyepet évente legalább egyszer le kell kaszálni A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával A láprét jelentıs becserjésedettsége esetén cserjeirtás, megkímélve a füves vegetációt és a talajt; a kivágott cserjéket a területrıl el kell távolítani; a területen 3-5%-nyi cserjét vagy cserjefoltot javasolt meghagyni; a lápréttel mozaikos vagy határos, ıshonos fajokból álló cserjés vagy ligetes foltokat nem szabad felszámolni Ha a területen még regenerálódásra képes zsombéklápfolt található, akkor a zsombéklápról a másodlagosan elterjedt cserjék (füzek) irtása egyedenként, az érintett élıhely nagyfokú védelme mellett; a kiirtott cserjék a területrıl eltávolítandók A vaditatógödrök és szórók megszüntetése (az állomány környékén is) Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni A gyepek égetése tilos

A Kácsaheverı, a Musza-rét és a Székes környéki kékperjések, a Zab-sziget és a Páva-sziget kezelésének betartását minden évben ellenırizni kell. Évente csak egyszer kaszálhatók, kivéve az özönfajokkal fertızött foltokat, amelyeket kétszer kell. A vérfő-boglárka és a nagy tőzlepke védelmében ahol ezek a fajok elıfordulnak ott a fajvédelmi intézkedéseknél részletezett speciális elıírásokat is figyelembe kell venni. A legelıként vagy kaszálóként hasznosítható gyepeket extenzív módon javasolt kezelni. A vízvisszatartás mindenhol megvalósítandó. Az özönnövényekkel fertızött részeken javasolt az évi kétszeri kaszálás, illetve a szarvasmarhával történı sarjúlegeltetés. A kaszálás során a kisebb-nagyobb zsombékosodott részek kihagyandók. A kaszálás során legalább 10%-ban búvósávokat javasolt hagyni (lásd fajvédelmi elıírások). A cserjésedés foltokban visszaszorítandó, de tilos az idısebb ıshonos fák eltávolítása, sıt meghatározott helyeken újak ültetését javasoljuk. A trágyázás istállótrágyával javasolt. Égetni és erdısíteni tilos. Szóró, új földút létesítése tilos. A szórók és vaditatógödrök megszüntetendık. További lecsapolás nem végezhetı. A legértékesebb gyepfoltok esetén külön figyelmet kell fordítani a megfelelı kezelésre. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE2 kezelési egység – Mocsárrétek kezelése

9

(1) Érintett élıhely(ek): 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei / D34 Mocsárrétek, valamint kisebb kiterjedésben: B1a, OB, OC, OD, OF, P2a (zömmel mocsárrétek és láprétek közé ékelıdött kisebb foltok)

Összesen 122 db folt, 964 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: „legelés, kaszálás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások (általános elıírások)4: GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY26, GY28, GY29, GY30, GY32, GY33, GY103, GY105, GY111, E37 a) További elıírások legeltetés esetén: GY19, GY34, GY39, GY42, GY45, GY46, GY57, GY58, GY65 b) További elıírások kaszálás esetén: GY62, GY70, GY76, GY79, GY80, GY81, GY88, GY92, GY94, GY96, GY97, GY99, GY100, GY105, GY106

GY10, GY31, GY55, GY83,

Általános elıírások: GY01


GY02


GY03


GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11

Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett.


Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.

GY28


GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.

GY30 GY31


GY32

A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni.

GY33

4

A teljes kezelési elıírássor kódszámos listája a 3. sz. mellékletben található

10

GY103 GY105 GY111

E37 V35

Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos

a) további elıírások legeltetés esetén: GY19


GY34

A terület túllegeltetése tilos

GY39

0,2-1,0 ÁE/ha.

GY42

A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges.

GY45

Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

GY46

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal.

GY55

Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY57

Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. Szarvasmarhafélék.

GY58 GY65

b) további elıírások kaszálás esetén:

GY70

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszálás idıpontja június 30 után.

GY76

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY79

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY80

Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY81

Vadriasztó lánc használata kötelezı.

GY83

Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl.

GY88

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY92

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként mozaikos elrendezésben.

GY94

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY96

A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani.

GY97

Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni

GY99

fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros

GY62

11

védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. GY100

tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges

GY105


GY106

A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: Mivel a terület üde rétjeit, így a mocsárréteket is az özöngyomosodás nagymértékben veszélyezteti, megfelelı intenzitású, szarvasmarhával való legeltetésük vagy rendszeres kaszálásuk szükséges. Fenntartásuk során nem maradhat el hosszabb idıre a kaszálás és nem kaszálhatják túl alacsony tarlóval az állományokat. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás javasolt. A mocsárrétek (D34, 6440) legeltetése vagy kaszálása elengedhetetlenül fontos. Nem megfelelı kezelés hatására zavarástőrı és gyomfajok nagyon hamar megjelennek benne. Özöngyomok terjeszkedésére nagyon érzékeny. Javasolt a szakszerően, rendszeresen végrehajtott kaszálás, a védett fajok életciklusának figyelembe vételével. A gyepek feltörését, tárcsázását, felülvetését meg kell akadályozni. A legeltetés a mocsárrétek zömét tovább nem degradálja, inkább foltosítja, ami kifejezetten kedvez például a nagy tőzlepke fennmaradásának. Kapjanak tavasszal elegendı vizet, hogy az érzékenyebb mocsárréti fajok (pl. gólyahír, kakukkszegfő, margitvirág) fennmaradjanak, és hogy a szárazságtőrı gyomfajok ne tudjanak felszaporodni. Magányos fák, kisebb facsoportok ültethetık (zoológiai és tájesztétikai céllal). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – – – – – – – – –

– –

Legeltetés hiányában a gyepet évente legalább egyszer le kell kaszálni Évente egyszeri, csapadékos évben kétszeri kaszálás (sarjúlegeltetés megengedett) vagy legeltetés javasolt A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával A zsombéksásos részek kaszálása tilos A vaditatógödrök és szórók megszüntetése (az állomány környékén is) A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni Magányos fák, kisebb facsoportok ültethetık (zoológiai és tájesztétikai céllal) A gyepek égetése tilos

A Mégyi-legelı a legértékesebb mocsárrét mind botanikai, mind használati, mind tájesztétikai szempontból. Vizenyıssége fenntartandó, a fáslegelı jellege szintén. Marhalegelıként hasznosítandó. A kúszó zeller állományokat ırzı mocsárrétek a fajvédelmi programban lefektetettek szerint kezelendık.

12

A vérfő-boglárka és a nagy tőzlepke védelmében, ahol ezek a fajok elıfordulnak fajvédelmi intézkedéseknél részletezett speciális elıírásokat is figyelembe kell venni. A legelıként vagy kaszálóként hasznosítható gyepeket extenzív módon javasolt kezelni. A vízvisszatartás mindenhol megvalósítandó. Az özönnövényekkel fertızött részeken javasolt az évi kétszeri kaszálás, illetve a szarvasmarhával történı sarjúlegeltetés. A kaszálás során a kisebb-nagyobb zsombékosodott részek kihagyandók. A kaszálás során legalább 10%-ban búvósávokat javasolt hagyni (lásd fajvédelmi elıírások). A cserjésedés foltokban visszaszorítandó, de tilos az idısebb ıshonos fák eltávolítása, sıt meghatározott helyeken újak ültetését javasoljuk. A trágyázás istállótrágyával javasolt. Égetni és erdısíteni tilos. Szóró, új földút létesítése tilos. A szórók és vaditatógödrök megszüntetendık. További lecsapolás nem végezhetı. A legértékesebb gyepfoltok esetén külön figyelmet kell fordítani a megfelelı kezelésre. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat:agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE3 kezelési egység –Sásosok kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / B4 Lápi zsombékosok 2. – / B5 Nem zsombékoló magassásrétek Valamint B1a, B1b, D34, OB és OF (zömmel sásosok közé ékelıdött kisebb foltok) Összesen 115 db folt, 620 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: „marhalegeltetés”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY18, GY26, GY30, GY33, GY41, GY65, V35, E37 GY01


GY02


GY03


GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY18 GY26 GY30

Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.

13

GY33

Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY41

0,6-1,0 ÁE/ha.

GY65

Szarvasmarhafélék.

V35


E37


(3) Kezelési javaslatok indoklása: A sásosok optimális használati módja az extenzív marhalegeltetés, ami egyben az özönfajokat és a cserjésedést is visszaszorítja, valamint megtöri a károsan felhalmozódott sásavart. A zsombékosok kaszálása tilos, mivel az az élıhely szerkezetét homogenizálja. Az élıhelyek fennmaradása szempontjából a megfelelı vízmennyiség elsıdleges fontosságú, ezért a vízvisszatartás mindenhol nagyon fontos és megvalósítandó. Emiatt a sásosokból induló és a rajtuk keresztülhaladó csatornákat el kell zárni. További lecsapolás sem végezhetı. A sásosok közé ékelıdı cserjések, nádasok és gyékényesek a sásosokkal együtt legeltethetık. A lápi zsombékosok (B4): Egykor a zsombékos óriási kiterjedésben lehetett jelen az İrjeg fımedencéjében (ma Vörös-mocsár), illetve oldalágaiban, kismedencéiben. Feltehetıen a Holocén folyamán végig jelen volt, mert a szukcessziósor sok helyen nem jutott el a láperdıig. A vaskos tızeg (3 – 4.8 m), illetve a vegetációtörténeti célú fúrásokban kimutatott fajok (elsısorban a Menyanthes trifoliata tömege) alapján feltételezhetjük, hogy a lápok egészen a lecsapolásokig „jól érezték” magukat e tájban, fajszegénységük a termıhellyel (illetve a klímával) nem magyarázható. A zsombékosok legdrasztikusabb pusztítása az 1870-es évektıl az 1930as évekig tartott, de azóta is folyik. Régóta égetik ıket, amit nedves idıkben talán kihevernek, de szárazban nagy károkat szenvednek. A növényzet mai képe alapvetıen még egy korábbi környezeti állapot emlékét ırzi. A szárazodás hatása viszonylag lassan érvényesül, cserjésedés (Salix cinerea), a növényzet buja fejlıdése és egyes kórós fajok (pl. Eupatorium cannabinum) jelzik. Az optimális vízszint és vízminıség biztosítása alapvetı a fennmaradáshoz (tápanyagdúsulás megakadályozása). A legfontosabb a vízvisszatartás! El kell tömni a sásosokból induló és a sásosokban haladó csatornákat, meg kell akadályozni az égetést. Végiggondolandó egy, az egykori érrendszerre alapozó táji léptékő tájrekonstrukció. Érdemes lenne tavasszal marhákat hajtani a zsombékosok egy részébe, hogy összetörjék az avart. Marhalegeltetésük javasolt, viszont kaszálásuk tilos. Bár nem Natura 2000 élıhelyek, de több jelölı Natura 2000 fajnak is élıhelyei. Nem zsombékoló magassásrétek (B5): Minden állományuk szárad, rétiesedik, azaz pusztul. Feltehetıen legtöbb mai állományuk üdébb lápok kiszáradásával keletkezett, hiszen az egykori foltjaikat lecsapolás után valószínőleg mind beszántották vagy gyepjavították. Ugyanakkor a lápréti eredet sem kizárt. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy a Menyhárt által leírt turfás rétek kiszárítása kizárólag jellegtelen mocsárréthez, illetve szárazgyephez vezet, vagy a legeltetés felhagyása után kialakulhat rajta réties, száraz termıhelyő magassásos is. A lápréti fajok igen rendszeres elıfordulása vetette fel ezt a hipotézist. Ha ez igaz, akkor lehet, hogy legeltetéssel, kaszálással és vízvisszatartással e magassásosok láprét jellegő gyepekké alakulnak. E hipotézist erısíti az alábbi vélemény is: „Ezek a rétek (mutat rá az Örök-paléval szemközti Mégyilegelıre Bényi István) felfordulnak, ha nem lesz állat. Állatokkal kell nyomatni, és nyomatni, és nyomatni, mert különben csádés lesz!” Sebesség-meghatározó lépés az új élıhely magról történı betelepülése. Ha az illetı sás faj már jelen van, akkor viszonylag gyorsan meghódítja

14

a rendelkezésre álló területet, majd azt lefoglalva, hasonló kompetitor faj megtelepedését hatékonyan akadályozza. A magassásosok mai állapotát leginkább a vízvisszatartás javíthatja. Ugyanakkor ha hirtelen kapnak túl sok vizet, a sások kipusztulnak, pionír mocsár alakul ki, ami természetvédelmi szempontból nem kedvezı (kivéve, ha zsombékos pufferjének használjuk). Minden állományuk legeltethetı, fıleg szarvasmarhával. Erdısíteni nem szabad ıket, ha viszont spontán erdısödnek, az nem baj. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: – – – – –

A zsombéksásos részek kaszálása tilos A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni

Lápi zsombékosoknál kiemelt figyelmet érdemlı területek: minden 4-es és 5-ös természetességő állomány. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE4 kezelési egység –Sásosok közötti üde területek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): A következı élıhelyeknek kizárólag a legeltetett sásosok és üde rétek közé ékelıdött állományai: P2a (Üde cserjések), J1a (Főzlápok, lápcserjések), valamint B1a (Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások) és OD, RA, RB, S2 (zömmel sásosok közé ékelıdött foltok) Összesen 12 db folt, 54 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: „marhalegeltetés”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY18, GY65, GY41, E37 – de csak akkor, ha a környezetében lévı foltokat is legeltetik GY18

Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás.

GY65


GY41

0,6-1,0 ÁE/ha.

E37


(3) Kezelési javaslatok indoklása:

15

Ezek a területek a környezetükben lévı legelıterületekkel (sásosokkal vagy üde rétekkel) együtt szarvasmarhával legeltetendık. A legeltetés fékezi a cserjésedést, gátolja az özönnövények terjedését, és összetöri a károsan felhalmozódott sásavart. Olyan támogatási rendszer dolgozandó ki, amelyik támogatja ezen „dzsumbujterületek” legalább részleges hasznosítását. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: – – –

– – –

Marhalegeltetés, ha a környezetében lévı foltokat is legeltetik A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával Ha a területen még regenerálódásra képes zsombéklápfolt található, akkor a zsombéklápról a másodlagosan elterjedt cserjék (füzek) irtása egyedenként, az érintett élıhely nagyfokú védelme mellett; a kiirtott cserjék a területrıl eltávolítandók A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását Az égetés tilos. Üzemszerően kezelt erdıvé alakítani tilos.

(6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE5 kezelési egység – Vízszegélyek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / B1a (Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások), 2. –/kis kiterjedéső B2, B5, RA érpartokon lévı foltjai. Összesen 11 db folt, 70 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: „vízszegélyek”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY24, GY26, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY39, GY62, GY65, GY66, GY68, GY70, GY103, GY105, GY111, V35, E37 Választható elıírások: GY19 GY01


GY02


GY03

Mőtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

16

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos.

GY15

Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

GY19


GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY24

A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye alapján történhet.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

GY27 GY28


GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.

GY31


GY32

A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33


GY39

0,2-1,0 ÁE/ha.

GY62

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY65


GY66

Juh

GY68

Lófélék (ló, szamár)

GY70

Kaszálás június 30 után.

GY103

Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı.

GY105


GY111

Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

V35


E37


(3) Kezelési javaslatok indoklása: Néhány csatorna és érpart mentén kiemelten szükségesnek tartjuk a partközeli természetes vizes és üde élıhelymozaik fenntartását (gyepes, sásos, mocsaras és ligetes mozaikkomplexek). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: -

17

(5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: - A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni - Legeltetés hiányában a gyepet évente legalább egyszer le kell kaszálni - A zsombéksásos részek kaszálása tilos

(6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE6 kezelési egység – Sztyepprétek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. 6250 *Síksági pannon lösz-sztyeppek / H5a Kötött talajú sztyeprétek, és 0.2 ha kiterjedésben: H5b Összesen 7 db folt, 8 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „sztyepprétfenntartás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY1, GY2, GY3, GY5, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY18, GY26, GY28, GY30, GY31, GY32, GY33, GY40, GY42, GY65, GY100, GY103, GY105, GY111 GY01 GY02 GY03 GY05 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

GY18 GY26

GY31

Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY28 GY30

18

GY33


GY40

0,4-0,6 ÁE/ha.

GY42 GY65 GY100 GY103

A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. Szarvasmarhafélék. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon GY105 belül. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális GY111 növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: A tájban lévı sztyepprétek természetes úton lassan cserjésednek (Crataegus monogyna, Prunus spinosa), de a tápanyag-dúsulás a folyamatot gyorsíthatja, fıleg tájidegen fafajok megjelenésével (Acer negundo). Emiatt nagyon fontos a löszös talajú sztyeppréteken megtelepedett tájidegen fásszárúak kivágása (sarjadzásuk megakadályozásával) és fontos lenne a szomszédságukban található szılık területén történı trágyázás korlátozása is. A Kecel környékén található kicsiny, nem magasparti állomány inkább a homoki sztyeppréthez áll közel, kezelése a többi sztyeppréthez hasonló (legeltetés). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - Fontos a löszös talajú sztyepprétek szomszédságában található szılık területén a trágyázás korlátozása és a nem kívánatos, fıként tájidegen fásszárúak eltávolítása. - Bolygatás (gyepfeltörés, legeltetés, égetés stb.) tilos. - A szemét- és hulladéklerakás, beleértve a szılıvenyigéket is tilos. - Szükséges az akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása. - Az esetlegesen megtelepedı lágyszárú özönfajok kaszálással történı visszaszorítása szükséges lehet. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat:agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE7 kezelési egység - Felhagyott tızegbányatavak kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. A felhagyott tızegbányatavak területén található összes élıhely. Fıként: B1a Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások, B1b - Nádas úszólápok, lápos, tızeges nádasok, Valamint néhány hektáros kiterjedésben még a következı élıhelyek: B4, B5, D34, D6, J2, J4, OA, OB, OD, P2a, RA, RB, RC, S6, U11, U9

Összesen 88 db folt, 746 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „tızegbányahely”)

19

(2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: V03, GY06, V11, V25, V35, V55 V03

Felhagyott tızegbányaterületeket kezelésmentesen kell tartani.

GY06

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

V11

A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı.

V25

Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos.

V55

Nádgazdálkodás a területen nem folytatható.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: A vízvisszatartáson kívül különösebb kezelést nem igényelnek. Az özönfajok visszaszorítása itt nem lehetséges, a cserjésedés, erdısödés tovább folyhat. Nem javasoljuk horgászvízként és halastóként való hasznosításukat. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés nem javasolt (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása nem javasolt KE8 kezelési egység – Láperdık fenntartása (1) Érintett élıhely(ek): 1. 91E0 *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) / J2 Éger- és kırislápok, égeres, füzes és tölgyes mocsárerdık Összesen 6 db folt, 9 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „erdıfenntartás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások E10, E16, E19, E21, E37, E39, E53, E73, E78, V35, SZ14 Választható elıírások: V03 E10

Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E16

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos.

E19 E21 E37


E39

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj

20

megóvása mellett kell elvégezni. E53

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni.

E73

Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása elsıdleges feladat.

E78

Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

V35


V03

Felhagyott tızegbányaterületeket kezelésmentesen kell tartani.

SZ14

Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: A korábban a területen feltehetıen sokkal elterjedtebb égeres és kırises láperdık kiterjedése mára igen megfogyatkozott, ezért fenntartásuk, megırzésük elengedhetetlen feladat. A láperdık fennmaradásában a legfontosabb a megfelelı mennyiségő víz megmaradása a területeken. Fontos a láperdık újrakeletkezésének, illetve regenerálódásának segítése, támogatása is. A természetes vízháztartás fenntartása és az állandó erdıborítás fenntartása a legfontosabb feladat. Középtávon fel kell hagyni az erdıgazdálkodással, az átmeneti idıszakban lehetıleg ne történjen tarvágás, teljes talajelıkészítéses felújítás. Ne vágjanak ki nagy foltokat az erdıkbıl, semmiképpen se legyen teljes talajelıkészítéses felújítás. A vizes élıhelyeken kialakult rekettyefüzesek zavartalan körülmények között idıvel természetközeli főzláppá vagy láperdıvé fejlıdhetnek. Az igazi főzlápok és láperdık kifejlıdése aránylag hosszú ideig tart, mivel a vizsgált terület erdısödési folyamatai még csak néhány évtizede kezdıdtek. Mivel ezek az élıhelyek viszonylag sikeresen újraképzıdnek, hiszen a táji flóra megvan hozzá, egy vízben gazdagabb tájban a mainál még értékesebb állományok kialakulása várható. Ezért rekonstrukciós célból fontos az erdészeti beavatkozásoktól való teljes mentesség, ezen kívül a hatékony vízvisszatartás! Igen fontos a leégetés megakadályozása. Más kezelést nem igényelnek. Fát ültetni nem szükséges, de e területeken ne vágjanak ki ıshonos fafajú fákat. İshonos fafajú, lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Ha a termıhely eléggé nedves, az üde cserjések idıvel lápcserjéssé vagy láperdıvé fejlıdhetnek. Ellenkezı esetben a folyamat még lassúbb, talán keményfaliget vagy egyéb tölgyes társulás felé irányul. Természetvédelmi jelentıségük annyiban van, hogy valamennyire visszaszorítják az özöngyomokat. Érdekesek lehetnek a természetes szukcesszió tanulmányozása szempontjából is. Különösebb kezelést egyik esetben sem igényelnek, a felégetést célszerő megakadályozni. A különálló csoportok idıvel erdıvé záródnak. Még hosszabb ideig tart, míg valamilyen erdıtársulás jellemzı fajai is betelepülnek. A tájidegen fajok (pl. Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica) eltávolítandók. A keményfás állományoknál hamarabb kialakulnak, így azokat megelızı szukcessziós stádium szerepét tölthetik be. Tilos a részben már regenerálódott foltok lecserélése ültetvényre, illetve e foltok bármilyen erdıgazdálkodási hasznosítása. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Fontos a láperdık keletkezésének, illetve regenerálódásának segítése, támogatása, mely elsısorban a területen való vízmegtartással oldható meg. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok:

21

Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: – – – – –

Erdészeti beavatkozást csak a természetes állapot helyreállítása és fenntartása (tájidegen fajok eltávolítása) céljából javaslunk Az erdırészletben az agresszíven terjedı idegen honos fa-és cserjefajok térfoglalása nem emelkedhet A honos kísérı fa- és cserjefajok kímélése A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni A vaditatógödrök megszüntetését javasoljuk (az állomány környékén is)

A skarlátbogár élıhelyének megvédése céljából a faállományok kezelését az erdészeti üzemtervi adatok alapján kell megtervezni. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: az erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE9 kezelési egység – Keményfás ligeterdık fenntartása (1) Érintett élıhely(ek): 1. 91F0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) / J6 Keményfás ártéri erdık Összesen 4 db folt, 54 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „erdıfenntartás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E10, E16, E19, E21, E37, E39, E73, E78, V35, SZ14 Választható elıírások: E10


E16

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E19

E21

Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos.

E37


E39

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E73

Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása elsıdleges feladat.

E78

Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

V35


SZ14

Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes

22

élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: A keményfás ligeterdık nagyon kicsiny kiterjedésben ırzik a terület egykori vegetációjának maradványait. Emiatt bennük teljesen fel kellene hagyni az erdıgazdálkodással. Tájidegen fajok terjeszkedésével szemben érzékeny. Az állandó erdıborítás fenntartása a legfontosabb feladat. Fel kell hagyni az erdıgazdálkodással, ne történjen tarvágás, teljes talajelıkészítéses felújítás. Ne vágjanak ki nagy foltokat az erdıkbıl, semmiképpen se legyen teljes talajelıkészítéses felújítás. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Az erdık és lápok köré, csatornák mentére, rétek szélébe stb. ültessünk minél több, fafajokban minél gazdagabb keményfás erdıt (erre jó példát látni a Sasfészekben)! (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE10 kezelési egység – İshonos puha és keményfás állományok fenntartása (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / RA İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok, RB Puhafás pionír és jellegtelen erdık, RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdık Összesen 14 db folt, 55 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „erdıfenntartás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E10, E13, E16, E19, E22, E25, E28, E37, E39, E42, E43, E44, E51, E53, E61, E63, E64, E75, SZ14, V35 Választható elıírások: E32

E10


E13

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E16 E19 E22 E25 E28

E32

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73)

23

E37


E39 E42

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel.

E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását

E51

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 5-10%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E53 E61 E63 E64

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62); Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet.

SZ14

Akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

V35


E75

(3) Kezelési javaslatok indoklása: A puhafás pionír és jellegtelen erdık és a keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdık zavartalan körülmények között idıvel keményfaligetté fejlıdhetnek. Cél lehet a természetes szukcesszió támogatása és a tájidegen fajok (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Ailanthus altissima) eltávolítása. Középtávon fel kellene hagyni az erdıgazdálkodással, az átmeneti idıszakban lehetıleg ne vágjanak ki nagy foltokat, semmiképpen se legyen teljes talajelıkészítéses felújítás. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Az erdık és lápok köré, csatornák mentére, rétek szélébe stb. ültessünk minél több, fafajokban minél gazdagabb keményfás erdıt (erre jó példát látni a Sasfészekben). (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos

24

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos

KE11 kezelési egység – Ültetett ıshonos fiatalosok fenntartása (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / P1 İshonos fafajú fiatalosok és RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdık. Összesen 4 db folt, 42 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „erdıfenntartás”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E06, E13, E25, E28, E37, E39, E42, E43, E44, E53, E61, E63, E64, E75, SZ14, V35 Választható elıírások: -

E06

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

E13

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E25

Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos.

E28

İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel.

E37


E39

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E42

Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43


E44 E53

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni.

E61

A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62);

E63

Tarvágás nem alkalmazható

E64

Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet.

SZ14

Akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

V35


E75

(3) Kezelési javaslatok indoklása: Ültetett magyar kıris és kocsányostölgy fiatalosokat (P1) az erdészeti kezelés erısen befolyásolja. A regenerálódás során a gyepszintben a réti fajok mellett idıvel várhatóan erdei fajok is megjelennek. Fontos a honos kísérı fa- és cserjefajok kímélése, a tájidegen fajok visszaszorítása. A vadállomány kizárásával biztosítani kell a fiatalosok

25

erdıvé növekedését. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó létesítése tilos.

(4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: további telepítés nem javasolt (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása nem javasolt

KE12 kezelési egység – Néhány idegenhonos állomány kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / S1 Akácosok, S6 Nem ıshonos fajokból álló erdık és cserjések Összesen 3 db folt, 7.5 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „fák irtása”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E25, E51, E66, E75, GY103, GY111 Választható elıírások: E24 E25

E51 E66 E75 GY103

Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 5-10%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Fakitermelés csak szeptember 1. és április 30. között végezhetı. Akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása

GY111

Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

E24

Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: Néhány idegenhonos fásszárú vagy magaskórós ruderális állomány teljes kiirtását szükségesnek tartjuk olyan helyeken, ahol terjedésükkel közvetlenül veszélyeztetnek sszomszédos, értékes természetközeli területeket (összesen 7,5 ha).

26

(4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Az elsı évben történı inváziós írtás után a további években is szükséges ezek rendszeres visszavágása, a terület gondozása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Az akác mellett az egyéb tájidegen fafajok kiírtása is kötelezı. A magaskórós ruderális gyomnövényzet leírtása elsı évben kaszálással vagy szárzúzó használatával ajánlott. További években kaszálás alkalmazása javasolt. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: ıshonos fásszárúak ültetése megengedhetı (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat:ıshonos fásszárúak ültetésével megengedhetı

KE13 kezelési egység – Zárványszántók kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. – / T1 Egyéves szántóföldi kultúrák Összesen 4 db folt, 9 ha kiterjedésben (a_kezeles_09vegleges.shp: „gyepesítés”) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: SZ57, SZ58, SZ60, SZ61, SZ62, SZ64 Választható elıírások: SZ48, SZ51 SZ57 SZ58 SZ60 SZ61 SZ62

SZ64 SZ48 SZ51

Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel.

(3) Kezelési javaslatok indoklása: Néhány darab, üde gyepek vagy sásosok közé ékelıdött, fragmentált, kis kiterjedéső szántó és vadföld esetében szükségesnek tartjuk a mővelés felhagyását, természetbarát gyepesítés elvégzését (összesen 9 ha). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Természetbarát gyepesítés javasolt a táblázatba foglalt SZ48 vagy SZ51 közül egy kiválasztásával. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Természetbarát gyepesítés, üde rét kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata nem javasolt, a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vetését javasoljuk; magszórással vagy szénamurvás felülvetéssel fajok bejuttatása, láprétrıl vagy kaszálórétrıl győjtött maggal vagy kaszálékkal (részletes leírása a táblázat alatt)

27

(6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: ıshonos fásszárúak ültetése megengedhetı (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat:ıshonos fásszárúak ültetésével megengedhetı

Kezelést nem igénylı élıhelyek (1) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: 3150 – Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja (2) Élıhely Á-NÉR kódja/neve: A1 – Állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár, A23 - Tündérrózsás, vízitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: A horgászattal, halászattal kevésbé zavart víztestekben teljesebb kifejlıdésőek, fejlıdésük gyors. A halastavakban iniciális stádiumban rekednek meg. Fontos a halászat, horgászat korlátozása a védett vizes élıhelyeken. Vízvisszatartás után semmiféle kezelést nem igényel. A spontán folyamatok hagyhatók. A csatornák egyféle ökológiai folyosók a lápok között, vízvisszatartás esetén segíthetik a hiányos fajkészlet regenerálódását. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs.

(1) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: 3160 - Láptavak (2) Élıhely Á-NÉR kódja/neve: A4 - Békaliliomos és más lápi hínár (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: A nádasokba ékelıdött nyílt vizes mozaikok benövésének közbensı szukcessziós stádiumát képviselik, zavartalan körülmények között. Fontos a halászat, horgászat korlátozása és a mederkotrás mellızése. Általános vízvisszatartás esetén az élıhely jelentıs mértékben regenerálódik, a látens fajok elıjöhetnek. A csatornák mederkotrásának mellızésén kívül kezelést nem igényel. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) Élıhely Á-NÉR kódja/neve: D5 - Patakparti és lápi magaskórósok (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: 6430 Üde, tápanyaggazdag magaskórósok (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: A termıhelyi viszonyok változása esetén könynyen átalakul. Kaszálás hatására mocsárrét lesz belıle. Szárazodás esetén özöngyomok veszik át az uralmat. Vízszint emelkedés hatására nádasok és magassásosok fajai terjednek (Typha latifolia, Glyceria maxima, Carex riparia, stb.). Ha fenn kívánjuk tartani, akkor az optimális vízjárási viszonyok (téli-tavaszi elárasztás, nyári visszahúzódás) biztosítása a meghatározó, kaszálás csak özöngyomok megjelenése esetén, lokálisan engedhetı. Különösebb kezelés nem igényel. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) Élıhely Á-NÉR kódja/neve: B1a - Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Az idıszakos vízborítású területeken fejlıdésük eléggé gyors, mocsári fajok aránylag gyorsan betelepülnek. Özöngyomok terjeszkedésével szemben érzékeny. Inkább a lápi változatok (B1b) kezelése a fontos. Csak a sásosok vagy üde rétek közötti és a vízparti mozaikokhoz tartozó állományok kezelendık. Az ezekre vonatkozó elıírás-csomag kódja: KE4. Felhagyott tızegbányató területén nem kezelendık, KE7. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs

28

(1) Élıhely Á-NÉR kódja/neve: B1b - Nádas úszólápok, lápos, tızeges nádasok és télisásosok (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: A vegetáció dinamikáját a tızegképzıdés sebessége határozza meg, ami lassú folyamat. Ennek megfelelıen a lápi fajok betelepülése is vontatottan halad. Halászat, horgászat lassítja vagy látszólag meg is akasztja a folyamatot. Fontos ezért a halászat, horgászat korlátozása a védett vizes élıhelyeken és a fokozatosan emelkedı vízszint biztosítása. Az úszóláp igen dinamikus élıhely, folyamatosan és nagy mennyiségben képzıdik újra, az idısebbeket benövi a mocsári növényzet, illetve a rekettye. Ha kiszárad vagy nyakon csurdítják, utána is jól regenerálódik. Amíg van nyílt víz a tızegbányákban, csak kissé veszélyeztetett. Kezelést nem igényel, csak vízvisszatartást. A drasztikus vízszintingadozás megárthat, de kibírja. A nádvágás szabályozása nem botanikai, hanem zoológiai kérdés. A nádas területekhez kötıdı jelölı állatfajok megırzése szempontjából a nem ipari célú rotációs (átlagosan 4-5 évente) tisztító aratás lenne a megfelelı kezelés. Csak a sásosok vagy üde rétek közötti állományok kezelendık. Az ezekre vonatkozó elıíráscsomag kódja: KE4. Felhagyott tızegbányató területén nem kezelendık, KE7. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs (1) B2 - Harmatkásás, békabuzogányos, mocsári-vízparti növényzet, valamint B3 - Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak. (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Vízfolyások mentén elég gyorsan kialakul, mederkotrás esetén idılegesen visszaszorul. A tápanyagtöbblet kedvezıen befolyásolja. Fennmaradásuk a versenyszegény körülményekhez (pl. erısen ingadozó vízjárás miatt) kötött. Ha ezek megváltoznak, gyorsan nádassá vagy magassásossá alakulhat át. Nehéz tudatosan kezelni, mert sokfelé vannak töredékes állományai (kivéve két állományt: a Csillagosi-kanális, illetve a Tölgyfa-ér rövid szakasza a Lépfenés-legelın). Általános vízvisszatartás esetén általános regenerációja várható. A vadjárást és a vízjárás ingadozását itt nem célszerő túlzottan korlátozni. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) I1 - Üde természetes pionír növényzet (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Célirányos kezelést nem igényelnek, elıfordulásai térben is változhatnak. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) F - Szikes jellegő gyepek (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: átmeneti jellege miatt nincs. (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: A Homokmégy melletti Székes legelıje. Extenzív legetetéssel hasznosítandó. A területrıl víz nem vezethetı el. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) OA - Jellegtelen fátlan vizes élıhelyek (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Tulajdonképpen instabil állapot, amelyet az intenzív használat tart fenn. A kezelés felhagyása után elég hamar természetesebb állapot felé

29

regenerálódik (szárazabb szélei azonban gyomosodnak, cserjésednek). Különösebb kezelést egyelıre nem igényel. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) OB - Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Kezeletlenül özöngyomok borítják el, majd cserjésedik, erdısül. Rendszeres kaszálással, extenzív legeltetéssel lassan természetesebb rétté lehet alakítani. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) OC - Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Üde gyepek szárazodási folyamatában alakultak ki, amelyben fontos szerepe volt a legeltetésnek is. A sztyeppréti fajok betelepülése lassú, az állományok fajkészlet szempontjából feltőnıen telítetlenek. Ruderális kompetitorok és özöngyomok terjeszkedésével szemben érzékeny. Ha szárazgyep-szukcessziót szeretnének megvalósítani, akkor a gyomosodás és cserjésedés megakadályozása célszerő. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) OD - Lágyszárú özöngyomok állományai (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Kialakulása után metastabil képzıdmény, idıvel cserjésedik, majd erdısül. Ez a folyamat gyorsítható pl. kocsányos tölgy elegyes faállomány telepítésével. Ahol az eredeti társulás fajai még jelen vannak, meg lehet kísérelni a kaszálást, de nagyobb, összefüggı területeket célszerőbb erdısíteni. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs. (1) OF - Magaskórós ruderális gyomnövényzet (2) Élıhely Natura 2000 kódja/neve: nincs (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Addig marad fenn, ameddig a tápanyagtúlkínálat. Ha ez megszőnik, valamilyen más társulásnak, pl. özöngyomosnak adja át a helyét. Inkább felszámolásuk célszerő. Védett természeti területen fontos a vadszórók elhelyezésének korlátozása, illetve az elhagyott tanyák felvásárlása és természetvédelmi célú hasznosítása (bemutatóhely, kutatóház stb.). (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs.

3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés A terület legtöbb jelölı élıhelye és faja szempontjából a legfontosabb élıhely fejlesztési teendı a lápvidék vízrendszerének lehetséges mértékő rehabilitálása. A rehabilitációs beavatkozásokat a jelenlegi és a támogatással módosítható földhasználati formák fogják meghatározni. A rehabilitáció legfontosabb kiinduló eleme a területen található vízelvezetı csatornákon a vízmegırzés feltételeinek kialakítása. Ez történhet részleges vagy teljes, állandó vagy szabályozható elzárásokkal, amelynek módját az egyes részterületek élıhelyi és földhasználati adottságai alapján javasoljuk meghatározni. A javaslatunkban mellékeltük a vízmegırzés szempontjából legfontosabb beavatkozási pontokat.

30

A tızegbányagödrök területén a nádasok, rekettyefüzesek és az ezekbe ékelıdı egyéb élıhelyek egy részén kotrással nyílt vízfelület teremtése, majd ezek idırıl idıre történı felújítása jelentısen növelné a terület fajgazdagságát és bizonyos Natura 2000 jelölıfajok életterét. A vizes élıhelyek rehabilitációja mellett fontos a környezı magasabb fekvéső degradált területek helyreállítása is. Ezek közül legjelentısebb tétel lehet a szántóterületek visszagyepesítése, vagy erdısítése. A visszagyepesítést el lehet végezni közvetlenül a térségi természetszerő gyepterületekrıl betakarítható főmagkeverék telepítésével, vagy lucerna telepítéssel amelynek kiöregedési folyamata során megfelelı propagulumforrás esetén fokozatosan települnek majd be a termıhelyre jellemzı növényfajok. Mindkét esetben az új gyepterület aktív kezelése szükséges, mivel a bolygatás miatt jelentıs a gyomosodás és a tájidegen növényfajok betelepülésének veszélye. Az élıhely- és tájrehabilitáció fontos eleme a tájidegen növényfajok eltávolítása is, különösen amelyek veszélyeztetik a Natura 2000 élıhelyeket. Javasolható, hogy az agresszíven sarjadzó fásszárú adventív növényfajok – elsısorban az akác, a bálványfa és a zöld juhar - egyedeinek letermelésekor jól transzportálódó vegyszerrel (a bevált gyakorlat szerint pl. Medallonnal) végzett metszlap-kenéssel az újrasarjadzást megelızhetı. A tájidegen fafajok egyedeinek eltávolítására az erdımővelési folyamatok mindegyike során törekedni kell, amelyet az erdészeti üzemtervekbe is be kell építeni. Az erdıfelújítások során a tájra és a konkrét élıhelyre jellemzı ıshonos fafajokat kell alkalmazni. A lágyszárú adventív növényfajok közül természetvédelmi szempontból az óriás aranyvesszı (Solidago gigantea) és a selyemkóró (Asclepias syriaca) terjedése jelentheti a legnagyobb gondot, de természetvédelmi jelentıséggel bír a kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis), a sötétlila ıszirózsa (Aster novi-belgii), a szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum), a bojtorjánszerbtövis (Xanthium strumarium), és a parlagfő (Ambrosia artemisiifolia) térhódítása is. Amennyiben a vizes élıhelyek természetes vízháztartását sikerül visszaállítani, e fajok állományainak további jelentıs terjedésére nem kell számítani. Nem nagy kiterjedéső, szórványosan megjelenı hajtásokból álló részpopulációk külön célzott kezelése nem szükséges. Nagyobb, zártabb állományaikat (az élıhely megfelelı vízellátottságának biztosítása mellett) évente kétszer szükséges kaszálni, május végén – június elején, illetve július végén – augusztus elején. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A kúszó zeller (Apium repens) élıhelyeinek természetvédelmi kezelése az alábbiak szerint történik: május 10. elıtt kézi erıvel tisztítókaszálás, valamint nyílt tızegfelszínek létrehozása szintén kézi erıvel. Termésérlelés után, szeptember 15-tıl újabb tisztítókaszálás kézi/gépi erıvel. A késıbb fejlıdı sarjú az azt követı év májusának elején kerül ismét eltávolításra. A kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) állomány megırzése külön intézkedést nem igényel, az élıhelyek megfelelı kezelése biztosítja a kedvezı természetvédelmi helyzetét a területen. A jelölı csigafajok (Anisus vorticulus, Vertigo moulinsiana, Vertigo angustior), kétéltő (Bombina bombina, Triturus cristatus), mocsári teknıs (Emys orbicularis), valamint állományainak megırzése külön egyedi intézkedést szintén nem igényel, a vizes élıhelyek megfelelı kezelése és vízvisszatartásos rehabilitációja biztosítja a fennmaradásukat a területen. A jelölı halfajok megırzése és állományuk fejlesztése érdekében különösen fontos a rehabilitációs fejezetben megfogalmazott vízvisszatartásos vizes élıhely rehabilitációk megvalósítása. Ez egyben vidra (Lutra lutra) állomány növekedését is elısegítheti. A vérfő-boglárka (Maculinea teleius) megırzése különös fejlıdésmenete következtében speciális kezelést igényel. Ha kaszálással hasznosítják a területet, akkor az augusztus 1-én kezdıdı kaszálás esetén legalább 25%-át mozaikos elrendezésben lábon kell hagyni a kaszáló-

31

nak, ha a kaszálás szeptember 1. után történik akkor a kaszáló 10%-át kell meghagyni szintén mozaikos elrendezésben. Mindkét esetben legalább 10 cm-es főtarló meghagyása szükséges a faj szaporodásához szükséges hangyabolyok megırzése érdekében. Ezt a főtarlót tárcsás, vagy alternáló kaszával lehet biztonságosan meghagyni, ezért a dobkasza használata nem alkalmas a faj élıhelyének kezelésére. A nagy tőzlepke (Lycanea dispar) élıhelyének kezelésére legalkalmasabb a marhákkal történı legeltetés. A marhák taposása nyomán tudnak megjelenni a tőzlepke tápnövényeként szolgáló Rumex-fajok. Ennek érdekében ha kaszálással hasznosítják a területet a jelentısebb élıhelyeken a mozaikos sarjúlegeltetés is szükséges a tápnövények biztosítása érdekében. A gyepszerkezet és a fauna kímélete érdekében ebben az esetben is a tárcsás és alternáló kasza használata a megfelelı eszköz. Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus) állományának megırzése a holt és öregedı nyarasok (beleértve a nemesnyarasokat is) és füzesek jelenlétén múlik, amelyet a tervezési terület erdıterületeinek üzemtervi rendszerében kell szabályozni. 3. 2. 4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás Valamennyi jelölı állatfaj monitorozása indokolt különös tekintettel arra, hogy a kezelésben változások várhatók, illetve rehabilitációs beavatkozások is tervben vannak. A jelölı állatfajok állományviszonyairól – a vidra kivételével - a jelöléskor és a tervkészítéskor egyaránt csak hozzávetıleges becsült adatok álltak rendelkezésre, ezért ezek populációs viszonyait alapállapot szinten legalább reprezentatív mintavételeken alapuló becsléssel meg kell határozni. Ezt követıen az NBmR és N2000 monitorozási protokoll módszertani javaslatai szerint reprezentatív mintavételekkel a felméréseket legalább 5 évente célszerő megismételni, de a szélsıségesen száraz, vagy vizes esztendıkben a kiugró populációs csúcsokat is célszerő rögzíteni. Az Apium repens monitorozása folytatandó. 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás 10 évente kell monitorozni a kékperjések, sásosok, löszgyepek és a láperdık fajgazdaságát, avarosodását, cserjésedését, vízháztartását és az özönnövények mennyiségét. A monitozosára a Natura 2000 élıhelyi protokoll használandó. Minden élıhely esetében legalább három helyszín választandó ki. 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás Az Á-NÉR szerinti élıhely térképezéssel legalább a fı élıhely kategóriák szerinti folthatárok változását lehetıleg távérzékelési háttéradatbázis segítségével 5 évente célszerő megismételni, de a szélsıségesen száraz, vagy vizes esztendıkben a változásokat idıközben is célszerő rögzíteni. Részletes Á-NÉR szerinti térképezést minimum 10 évente javasolt végezni. 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása A vízviszonyok alakulását a jellemzı vízterekben telepített vízmércék havi egy alkalommal történı leolvasásával kell rögzíteni, különös tekintettel a vízvisszatartási beavatkozások hatásainak nyomon követésére. Az élıhelyek változására vonatkozóan az Á-NÉR szerint élıhely térkép fog átfogó tájékoztatást adni. A tervezési terület aktív, rendszeres kezeléssel érintett legfontosabb élıhelyei a gyepek, ahol rendszeres kaszálás és/vagy legeltetéses kezelés zajlik. Mivel elıre láthatóan jelentıs változások lesznek a kezelésben, ezért külön lenne célszerő vizsgálni a kezeléssel (pl. kaszálás és/vagy legeltetés) érintett fıbb élıhelyeken telepített legalább 10x10 m-es kizárásos

32

kontrollparcellákban és a kezelésnek kitett területeken a vegetációszerkezet alakulását. Ehhez lehetne társítani a kezelés szempontjából bizonyos indikátor jellegő jelölı állatfaj monitoringját (pl. vérfő-boglárka) is.

3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élıhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendı gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “elıírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élıhely (ÁNER) szinten történt. Az elıírások egy része a már mőködı támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdı-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthetı, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új elıírások. A harmonizált elıírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhetı” mennyiségő és tartalmú elıírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (ÁNÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendık, vagy egy adott faj, vagy pedig az élıhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élıhelyekhez lettek az elıírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelezı” és “ választható”. Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ezek azok az elıírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható - elıírások A választható elıírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne elıírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. Az adott Natura 2000 területen a se nem „kötelezı” se nem „választható” kategóriába nem tartozó elıírásoknál nem szerepel jelzés. Az egyes élıhelyekre vonatkozó kötelezı és választható elıírásokat a 18. sz. melléklet tartalmazza 1-es, illetve 2-es számmal jelezve.

33

3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követıen hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerősített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegébıl minden hasznosított mezıgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezıgazdasági terület hazánkban a mővelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület mővelésben tartása, valamint 2009-tıl a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelezı. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a 269/2007 sz. Kormány rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelezı, mely kizárólag gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a 269/2007 Kormány rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38§ alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is elınyt élveznek ezek a területek: • • • •

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelı beruházások Erdı-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben.

34

Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek mővelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelıen hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás. 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a 269/2007 kormány rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az ebben a rendeletben meghatározott földhasználati elıírások betartása minden Natura 2000 gyepterületen kötelezı. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó, erdı, halastó mővelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élıhelyre (láprét, vizes élıhelyek stb.) kidolgozott földhasználati elıírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebbıl adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élıhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvetı elıírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebbıl adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségbıl eredı specialitás, mely megfelelıen képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenıen a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak elıkészíteni, és szakmailag megfelelıen alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintő: • • •

a jelenlegi állapot szinten tartását célzó elıírások meghatározása a jelenlegi állapot jobbítását célzó elıírások meghatározása élıhely rekonstrukciós irányok meghatározása

Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élıhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások javasolt területi rendszere A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élıhely, illetve az élıhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölı élıhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölı növény és állatfaj esetében is élıhely szintő azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élıhely típust is érinthet. Mind az adatgyőjtés, mind a monitoring élıhely szinten értelmezhetı.

35

A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élıhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élıhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati elıírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban elıfordulhat olyan élıhelyfolt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentısége a földhasználati elıírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati elıírások tartoznak: • • •

Kötelezı elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely rehabilitációs/ élıhely fejlesztési elıírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer mőködésére, mely a hasznosított mezıgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minısülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetıen határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelezı szint Ezek azok a javasolt elıírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredı jövedelemkiesés, valamint többletköltség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintő fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelezı szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelezı érvényő. Önkéntes szint A második elıírás szint már a területek ermészeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az elıírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális elıírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölı fajok és élıhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten

36

már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérı célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati elıírásokat.

Komplex élıhely rehabilitációs/élıhely fejlesztési elıírások A harmadik típusú elıírások az önkéntes szinten belül megjelenı speciális elıírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentısebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználatváltási, illetve élıhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentısen megváltozik, természeti értékessége nagy mértékben nı. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetıen az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintő definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg mőködı támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhetı az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvetı célja a kettıs finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg mőködı támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely fejlesztési elıírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdı környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdısítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelı beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan

Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezıgazdasági földterület elsı erdısítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési elıírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdısítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. A különbözı intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentıs forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetısége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában mőködı példákat – akkreditált szakértık bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat.

37

3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Dél-İrjeg Natura 2000 terület Kecel, Császártöltés, Hajós, Miske, Homokmégy és Öregcsertı közigazgatási területén fekszik, s magába foglalja a Vörös-mocsár és a Hajósi-kaszálók természetvédelmi területeket. Bár a településeket összeköti az immár másodízben is nyertes, közösen beadott LEADER-pályázat, az eltérı vonzáskörzetek és kistérségi besorolás, valamint a nemzetiségi különbségek (magyar, sváb és felvidéki szlovák hagyományok) ma is meghatározzák a települések sajátosságait. A környéken tradicionálisan nem jellemzık a nagybirtokok, történelmi adatok szerint a 20. század elején a néhány száz kataszteri holdas (kh) birtok már nagynak számított. A kárpótlást és a földprivatizációt követıen a szétszabdalt, elaprózott tulajdonosi struktúra megmaradt, az osztatlan közös tulajdonok aránya viszonylag magas, ami meghatározza a földbérleteket és a támogatások igénylését. A Dél-İrjeg Natura 2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan 2009. március 16-án és április 23-án összesen kilenc félig strukturált interjú, illetve két interjúval összekötött terepbejárás készült. További három személyes és egy telefonos interjút készítettünk június folyamán. Ezen kívül telefonos kapcsolatfelvétel történt két további érintettel, valamint a SZIE KTI természetvédelmi mérnök szakos hallgatóinak közremőködésével interjú készült további négy érintett gazdálkodóval. Az interjúk során felkerestük a Natura 2000 terület által érintett települések közül Kecel, Hajós, Homokmégy és Öregcsertı önkormányzatát, a két illetékes falugazdászt, az erdıfelügyelıt, tızegbányát üzemeltetı vállalkozást, egy erdészeti vállalkozót és hét jelentısebb gazdálkodót. Közös terepbejárásra került sor a terület jelenlegi és korábbi természetvédelmi ırével. Telefonon felvettük a kapcsolatot a KecelImrehegy-Császártöltés (KICS) Vízgazdálkodási Társulattal, és személyesen interjúztunk az ADU-KÖVIZIG Bajai Szakaszmérnökségével, valamint a Dunamenti és Kunsági Vízgazdálkodási Társulattal. Néhány további érintettet telefonon kerestünk meg, de nem tudtunk személyesen találkozni. A félig strukturált interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztetı fórum lesz, amelyet az ısz folyamán szervezünk. Az egyeztetı fórum jelentısége elsısorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezıkkel a véleményüket a fenntartási tervekrıl, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelızıen a legfıbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetıit, a helyi gazdálkodókat, az erdıtulajdonosokat és -kezelıket, egyéb tájhasználókat, a hivatalos szervek és kezelık részérıl pedig a falugazdászokat, az erdıfelügyelıket, a vízügyi szerveket és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján (www.naturaterv.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetıség lesz. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeinek körét az interjúk alapján készített érintett elemzés segítségével határoztuk meg. A Dél-İrjeg Natura 2000 területkijelölés széles rétegeket érint a településeken: több száz földtulajdonos, több tucat gazdálkodó, erdıgazdálkodók, vízügyi szervek,

38

civil szervezetek egyaránt érintettek. A kulcsérintettek az önkormányzatok, a földtulajdonosok, a jelentısebb gazdálkodók és az illetékes falugazdász, a vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek, a tızegbányászattal foglalkozó vállalkozás, a tızegbányatavakon halászattal foglalkozó gazdálkodók, a helyi erdıgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és más erdıgazdálkodók, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintettek a helyi horgász- és vadásztársaságok, a falusi vagy szelíd turizmussal foglalkozók, a LEADER egyesület, a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület, valamint a települések lakossága. Az érintettek között konfliktust elsısorban a vízgazdálkodásban való ellenérdekeltség, valamint a területek felhagyása és túlhasználata közti ellentét eredményez. Együttmőködésre fıként a települések között, illetve gazdálkodók szők köreiben van példa, ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy az együttmőködési kapcsolatok a Vörös-mocsár keleti és nyugati oldalán alakulnak ki inkább, s jóval gyérebb kapcsolatok kötik össze a két oldalt. A KNPI-vel való viszony ambivalens: a gazdálkodók egy része gyakori és jó kapcsolatban van a jelenlegi és/vagy a volt természetvédelmi ırrel, s rendszeres tájékoztatást kap a természetvédelmi kezeléshez kapcsolódó változásokról, míg másik részük a tájékoztatás hiányára panaszkodik. A Natura 2000 egyetlen interjúalanyunk számára sem volt ismeretlen, s fıként a nagyobb gazdálkodók, illetve a részben a KNPI-tıl bérelt földön gazdálkodó termelık ismerték részletesebben a programot. A megkérdezett gazdálkodók a Natura 2000 hatálya alá tartozó területekkel és a gazdálkodási szabályokkal is tisztában voltak, információikat több forrásból szerezték be (KNPI, falugazdász, Biokontroll Kht., LEADER csoport, értesítı levél a tulajdoni lapon történt bejegyzésrıl, tájékoztató brossúrák, internetes tájékozódás stb.). A megkérdezettek általános véleménye azonban az, hogy azok a kistulajdonosok, akik nem használják a földjüket rendszeres mezıgazdasági tevékenység keretében, legfeljebb arról tudnak, hogy területük a Natura 2000 hatálya alá esik, s hogy gyepek esetében támogatáshoz lehet jutni, de a program alapelveivel és a vele járó következményekkel nincsenek tisztában. A legtöbb megkérdezett a Natura 2000 programhoz közvetlen elınyt nem kapcsol. A támogatás jelenleg nem elınyként jelenik meg a gazdálkodók számára, hanem a környezetkímélı gazdálkodás miatt kiesı bevételek ellentételezésére szolgál, s még ebben a formában is többek szerint nem elegendıen nagy ahhoz, hogy ösztönözze az állattartást, vagy a helyes gazdálkodást (kaszálást). Közvetett elınyt a települések a szelíd turizmus révén remélnek szerezni, ugyanakkor ennek fellendülése a közeli jövıben még nem várható. További elınyként tekintenek arra a megkérdezettek, hogy az illegális használatok (pl. illegális fakivágás, gyepek beszántása) visszaszorulhat a Natura 2000 programnak köszönhetıen. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel (mezıgazdasági, erdıgazdasági és vízgazdálkodási témában) a projekt felépítésének megfelelıen a projekt vezetıi konzultáltak, a kapcsolattartás e szervekkel a projekt során folyamatos. Az FVM-mel, az MgSzH Erdészeti Igazgatóságával és a VKKI által megbízott ÖKO Zrt.-vel tartott egyeztetéseket a II. negyedéves jelentésben dokumentáltuk részletesen. A helyi szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel való egyeztetést beágyaztuk a területi kommunikációs folyamat menetébe. Az interjúk során egyeztettünk a falugazdász központokkal, és a vízügyi szervekkel; amennyiben lehetıséget kaptunk rá, személyesen is felkerestük ezeket az érintetteket. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés: az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a KNPI helyi munkatársával, továbbá június folyamán ötletbörzét is szerveztünk az Igazgatóság kollégáinak bevonásával, ahol a Natura 2000 programhoz kapcsolódó anyagi kompenzációt kiegészítı lehetséges ösztönzıkrıl gondolkodtunk közösen.

39

4. Felhasznált irodalom Sipos Ferenc és mtsai (2008): A Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület kezelési terv dokumentációja. Kézirat, KNPI, Kecskemét Lájer Konrád (2008): Tızegbányatavak felmérése a császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Területen és a hozzá északról csatlakozó, 2 km hosszú lápzónában. Kutatási jelentés, Baja. Molnár Zsolt, Biró Marianna (Sebestyén Zoltán és Szalczer Antal közremőködésével) (2001): A tervezett Dél-İrjegi Tájvédelmi Körzet botanikai és tájtörténeti felmérése és értékelése. Kézirat, Vácrátót. Varga A., Kovács É. (2007): Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis. 31:43-76. Bibliográfia Andrásfalvy Bertalan (1975): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranyamegyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna-megye történetébıl VII. (szerk. K. Balogh János), Szekszárd. Asbóth Miklós (2001): Kalocsa történeti topográfiája. Kézirat. Kalocsa. Barra István (1839): Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solt törv. egyesült vármegyéknek természettudományi leírása. 1. füz., Pest. Bárth János (1968): Juhlegeltetés az İrjegben. Néprajzi győjtés. Kézirat, Kalocsai Visky Károly Múzeum Adattára, lsz: 3-72. Bárth János (1969): Az érsekcsanádi ártéri erdık égetéses irtásának néhány emléke. Kézirat. Fıszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa, MS 726. Bárth János (1974): Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII-XIX. században. Agrártörténeti Szemle. 214-233 pp. Bárth János (1974): Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében. In Cumania II. 285-329. Bárth János (1975): A kalocsai szállások településnéprajza. Kalocsa. Bárth János (1987): A kalocsai puszták földrajzi nevei. Névtani Értesítı. Bárth János (1990): Pásztorokkal kötött uradalmi szerzıdések. Cumania 12. Bárth János (1997): Kalocsai kontraktusok. Kalocsa. Bárth János (1984): Kecel története és néprajza, Kecel. Bárth János (1998): Homokmégy pusztai szendergése a XVIII-XIX. században. In Romsics I. (szerk.): Homokmégy, Tanulmányok Homokmégy történetébıl, Homokmégy. Bényi András (1977): A juhtenyésztés jövedelmezıségének ökonómiai kérdései termelıszövetkezetünkben. Aranykalász Termelıszövetkezet Homokmégy. Kézirat. Bényi Ilona (1975): Hagyományos paraszti gazdálkodás Homokmégyen. Kalocsa vidéke és népe. Biró Marianna, Molnár Zsolt (1998): A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1-34. Bogdánfy Ödön (1921): Vízmunkálatok a Duna-Tisza közén. Föld és Ember 51-58. Borbély Antal, Nagy Júlia (1932): Magyarország I. Katonai Felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny 2: 35-85 Boros Ádám (1936): A Duna-Tisza köze kıriserdıi és zsombékosai. Botanikai Közlemények, 8497 pp. Boros Ádám (1918-36): Utinapló. Tudománytörténeti Győjtemény, MTM Növénytár, Budapest. Boros Ádám (1952): A Duna-Tisza köze növényföldrajza. Földr. Értesítı, 1: 39-53. Boros Ádám (1958): A magyar puszta növényzetének származása. Földr. Értesítı, 7: 33-52.

40

Boros Ádám (1959): Hozzászólás Soó, R. ”Az Alföld növényzete kialakulásának mai megítélése és vitás kérdései” címő tanulmányához. Földr. Értesítı, 8: 1-26. Borovszky Samu (1910): Magyarország vármegyéi és városai I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Budapest, Országos Monográfia Társaság Borsy Zoltán (1968): The surface of the region between the Danube and the Tisza. Acta Geographica 7: 45-57. Bökönyi Sándor (1972): İstulok leletek az İrjeg tızeglápjaiban. Bács-Kiskun megyei Múzeumok közleményei I. Kecskemét. 17-56 pp. Bulla Béla (1951): A Kiskunság kialakulása és felszíni formái. Földrajzi és Térképészeti Értesítı pp.101-116. Buzetzky Gyızı, Zsuffa István (1979): A Duna-Tisza köze vízrajzi viszonyai, vízrendezés. Nemzeti park a Kiskunságban. Tóth K.(szerk.) Natura Kiadó, Budapest Csánki Dezsı (1890-1913): Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I-V., Budapest. Csatári Bálint, Csordás, L. (1994): A Duna-Tisza közi Hátság településfejlıdése és hatásai a vízháztartásra. In Pálfai I. (ed.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. pp. 33-36. Nagyalföld Alapítvány, Budapest. Czajtányi István (1971): A kalocsai szállások kialakulása. Katona István Társulat kiadványai, Kalocsa. Czajtányi István (1971): Kalocsa története a török hódoltságig. Katona István Társulat kiadványai, Kalocsa. Dinnyés Lajos (1937): Az Átokcsatorna. Budapest. D. Szabó Kálmán (1992): Dusnok történeti földrajza. Kecskemét. Dóka Klára (1990): A Kalocsai Érskségi Levéltár kéziratos térképeinek jegyzéke.... Dóka Klára (1997): Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest. Elsı Katonai Felmérés Országleírása (1782-85): Magyar Királyi Térképészet Intézet, Bécs. (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest) Eperjessy Kálmán (1979): Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog megye a II. József kori országleírásban. In: Iványosi-Szabó Tibor (szerk.) Bács-Kiskun megye múltjából. II. pp. 585670. Fejérpataky (1892): Béla kir. névtára jegyzıjének könyve a magyarok viselt dolgairól. Budapest. MTA kiadása Fényes Elek (1851): Magyarország Geográfiai Szótára. Pest, Kozma Vazul. Fényes József (1983): A Duna-Tisza közi tızeges tavak fejlıdéstörténete Mollusca-fauna vizsgálatok alapján. Alföldi Tanulmányok, VII. kötet, 7-27 pp. Galgóczy Károly (1876-77): Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegye monográphiája. 1-3. köt. Budapest Gallina Zsolt (1998): Homokmégy régészeti emlékei a késı vaskortól a középkor végéig. In Romsics I. (szerk.): Homokmégy, Tanulmányok Homokmégy történetébıl, Homokmégy. Gombocz Endre (ed.) (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii, I. II. III. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 1083 pp. Gyırffy György, Zólyomi Bálint (1994): A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred elıtt. In Kovács, L. (ed.) Honfoglalás és régészet. pp. 13-37, Balassi kiadó, Budapest, 311. Gyırffy György (1963-87): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest. Harmati István (1994): A Duna-Tisza köze vízháztartása és a mezıgazdasági tevékenységek közötti kölcsönhatás. In Pálfai, I. (ed.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. pp. 37-53. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, p.126. Horváth Ferenc (2000): Pest-Pilis-Solt megye 1860. évi településstatisztikai leírása. Pest megyei levéltár, Budapest.

41

Horváth Sándor (1789): Pest-Pilis-Solt vármegye elsı katasztere. Gazdaságtörténeti Szemle VIII. Budapest. Ihrig Dénes (1973): A magyar vízszabályozás története. Budapest. Iványosi Szabó András (1979): A Duna-Tisza köze felszíne. In Tóth K. (ed.) Nemzeti park a Kiskunságban. pp. 74-89. Nautura, Budapest, p.128. Iványosi Szabó András (1994): A Duna- Tisza közi Hátságon bekövetkezett talajvízszint-süllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. In Pálfai I. (ed.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. pp. 77-87. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, p.126. Járai-Komlódi Magda (1958): Die Pflanzengesellschaften in dem Turjángebiet von Ócsa-Dabas. Acta Botanica Hungarica 4: 63-92. Járai-Komlódi Magda (1966): Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez. Botanikai Közlemények 53:191-201. Juhász Márta (1980): A Kalocsai érseki uradalom gazdálkodása az 1890-es években. Karácsony Sándor (1921): Evlia Cselebi török utazó utazása Magyarországon, Budapest. Kerner, Anton (1886): Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Kanitz, Á. (transl.) Magyar Polgár Nyomdája, Pest. Kerner, Anton (1863): Das Pflanzenleben der Donauländer. – Wagner Verl., Innsbruck, 348 pp. Kontra László (1979): Erdészet, vadászat és halászat. In Tóth, K. (ed.) Nemzeti park a Kiskunságban. pp. 380-400. Nautura, Budapest, p.520. Kovács Margit (1962): Die Moorwiesen Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.214. Kuczi Károly (1976): Vízi élet, népi hajózás Foktın. Kalocsa. Kuczi Károly (1980): A Kalocsa környéki földrajzi nevek vizsgálata. Kalocsai Múzeumi Dolgozatok. 3, Kalocsa. Kuczy Károly (1992): A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára. In Bács-Kiskun Megye Múltjából 11. sz. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár. 338-350. p. László Gábor (1915): A tızeglápok és elıfordulásuk Magyarországon. Magyar Földtani Intézet kiadványai, Budapest, Fritz Ármin könyvnyomdája. Lóki József (1994): A Duna-Tisza közi hátság tájértékelése, különös tekintettel a vízháztartási viszonyokra. In Pálfai I. (ed.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. pp. 67-77. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, p. 126. Lupkovics Brúnó (1914): A Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntözı Társulat munkálatai és jövı feladatai. Budapest. Marosi Sándor, Somogyi Sándor (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Markella Lajos (1990): Az utolsó pusztagazda emlékei. Kézirat. Homokmégy-Alsómégy 107. Markella Lajos (1994): A lépfene 60 éves megfigyelései. Kézirat. Homokmégy-Alsómégy 107. Medzihradszky Zsófia (1996): Szemelvények az ember természetátalakító tevékenységének történetébıl. Lacertina füzetek. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Menyhárth Lajos (1877): Kalocsa vidékének növényzete. – Hunyadi M., Budapest, 198 pp. Menyhárth Lajos (1879): Adatok Kalocsa flórájához. – Magy. Növ. Lapok, 30: 81-89. Menyhárth Lajos (1885): Kisebb dolgozatok a természettudományok körébıl. – Kalocsa Miháltz István (1966): Az Alföld déli részének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató 6: 107-119. Mindszenty Antal (1831): Egy fordulás az Alföldön. Tudományos győjtemény, IX. kötet, Pest. Moder Ferenc (1896): A Pestmegyei Sárközi Ármentesítı Társulat 22 éves története, 1872-96. Kalocsa Molnár Béla (1979): A Duna-Tisza köze kialakulása és földtani felépitése. Nemzeti park a Kiskunságban. Tóth K.(szerk.) Nautura pp. 64-73.

42

Molnár Béla (1979): A Duna-Tisza köze természeti viszonyai. – In: Tóth, K. (ed.): Nemzeti park a Kiskunságban. – Natura, Budapest, pp. 64-73. Molnár Zsolt, Horváth Ferenc, Litkey Zsolt, és Walkovszky Attila (1997): A Duna-Tisza közi kırises égerlápok története és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények 5-6, 55-77pp. Nagy Czirok László (1959): Pásztorélet a Kiskunságon. Gondolat, Budapest. Novák László (1979): Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. Bács-Kiskun megye helységeinek az úrbéri kérdıpontokra adott válaszai 1768-1769bıl. In: Iványosi-Szabó Tibor (szerk.) Bács-Kiskun megye múltjáról. II. pp. 461-583. Pais Dezsı (1926): Magyar Anonymus. Budapest Pálfai István (1992): Aszályok a Tisza-völgyben. In Fejér L., Kaján I. ed. Mérlegen a Tisza szabályozás. Elıadások és vita a BME-n. pp. 33-40. Római kiadó, Budapest. Pálfai István (1994): Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetıségeirıl. In Pálfai, I. (ed.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. pp. 111-123. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, p.126. Pécsi Márton (1957): Kalocsa és Kecel-Kiskırös környékének geomorfológiai kérdései. Földrajzi Értesítı, 421-441 pp. Pécsi Márton (1960): A Duna-Tisza geomorfológiai problémái. Földr. Közl. 1: 23-29. Pécsi Márton (1967): A dunai Alföld 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 358 pp. Pécsi Márton (1985): A domborzat hatása a magyarországi szikes talajok kialakulására. Földrajzi Közlemények 1985/1, pp100-110. Pesty Frigyes (1864): Magyarország kéziratos helynévtára. Közreadta Bognár A., Szentendre Peterdi Vera (1974): Juhászat Homokmégyen. Néprajzi győjtés. Kézirat, Kalocsai Visky Károly Múzeum Adattára, lsz: 92-74. Peterdi Vera (1974): Juhászat. Néprajzi győjtés. Kézirat, Kalocsai Visky Károly Múzeum Adattára, lsz: 93-74. Prodan Gyula (1915): Bács-Bodrog vármegye flórája. Magy. Bot. Lapok, 14: 120-269. Rapaics Rajmund (1918): Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Erdészeti Kísérletek 21: 1-164. Ráth István (1994): Kritikus vízháztartási helyzet a Duna-Tisza közi hátságban. ÖKO 5: 29-36. Réfi Oszkó Márta (1984): Erdık és vizek változása a Kárpát-medencében. Természet Világa 9: 390-393. Romsics Ignác (1963-73): Juhászélet Alsómégyen. - Kalocsa vidéke és népe, Kecskemét, 127-133 pp. Romsics Imre (1998): Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetébıl és néprajzából. Homokmégy. Romsics Imre (1998): A jószág enyhelye és a juhtartás építményei Homokmégyen. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa. 99-106 pp. Romsics Imre (1998): Homokmégy történeti földrajza. In Romsics Imre (szerk.): Homokmégy, Tanulmányok Homokmégy történetébıl, Homokmégy. Romsics Imre (2000): Homokmégy juhászata - életformák és társadalmi hatások. Kézirat, Kalocsai Visky Károly Múzeum Adattára, lsz: 1161-200. Romsics Imre (2001): Egy pásztorcsalád vándorlása a Kalocsai Sárközben. in (szerk. Bárth János) Ezer év a DT közén 111-122. Kecskemét Simon Tibor (1979): A Duna-Tisza köze növénytakarójának történeti kialakulása. In Tóth, K. (ed.) Nemzeti park a Kiskunságban. pp. 165-178. Natura, Budapest, p.520. Simonyi Jenı (1882): Kalocsa környéke. Földrajzi közlemények X. 281-320 pp. Sümegi Pál és mts. (2001): Elıjelentés a hajósi és császártöltési területek komplex ıskörnyezeti (üledékföldtani, karpológiai, pollenanalitikai, quartermalakológiai) vizsgálatairól. Készült a Kiskunsági Nemzeti Park részére, Szeged. Speiser Ferenc (1893): Kalocsa környékének bogárfaunája, Budapest

43

Szabó Erzsébet (1973): Hagyományos paraszti gazdálkodás Uszódon. - Kalocsa vidéke és népe, Kecskemét, 135-142 pp. Szabó Imre (1975): A magyar mezıgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.112. Szabó Tibor (1979): A mezıgazdasági termelés jellemzıi. In Tóth K. (ed.) Nemzeti park a Kiskunságban. pp. 293-321. Natura, Budapest, p.520. Szamota István (1891): Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest. Szujkó-Lacza Júlia és Kováts Dezsı (szerk.) (1993): The Flora of the Kiskunság National Park. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Takács Károly (2000): Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpátmedence egyéb területein. Korall 2000. ısz. Thaisz Lajos (1921): Alföldi gyepek fejlıdéstörténete és azok minısítése gazdasági szempontból. Pátria Irodalmi vállalat és Nyomda RT., Budapest. Thaisz Lajos (1930): A Pestmegyei Dunavölgy területének rét és legelıgazdasági munkaterve. Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság, Budapest. Tóth Katalin (1998): Homokmégy településtörténete a neolitikumtól a bronzkor végéig. In Romsics I. (szerk.): Homokmégy, Tanulmányok Homokmégy történetébıl, Homokmégy. Tölgyesi István (1979): A nemzeti park növényvilágának mai képe. In Tóth K. (ed.) Nemzeti park a Kiskunságban. pp. 179-212. Natura, Budapest. p.520. Treitz Péter (1903): A Duna-Tisza közének agrogeológiai leírása. Földtani Közlöny 33: 298-314. Tuzson János (1914): Képek a Magyar-Alföld növényvilágából. Természttudományi Közlöny 46:329-347. Tuzson János (1914): A Magyar Alföld növényformációi. Botanikai Közlemények 3:1-7. Tuzson János (1915): A Magyar Alföld növényföldrajzi tagolódása. Matematikai Természettudományi Értesítı 33: 170-17. Vályi András (1796): Magyarország leírása I-III., Buda. Varga Domokos (1994): Kies kiskunság, szeretett Szentmiklós. Lyukasóra könyvek/2. Budapest Vass Elıd (1979): A kalocsai nahije 1548. évi török adóösszeírása. Cumania, VI. pp. 7-62, Kecskemét Valuch Tibor (1987): A hagyományos világ alkonya. Kollektivizálás Homokmégyen. Homokmégyi Mőhelytanulmányok 3. Orsz. Km. közp. Varga Lajos (1927): Szülıföldismertetés. Kalocsa. Árpád könyvek 13-14. Kalocsa. Wellmann Imre (1967): A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelıtt tulajdon vallomásainak tükrében. Mezıgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Budapest. Wellmann Imre (1979): A magyar mezıgazdaság a XVIII. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.194. Winkler Pál (1933): Monostoraink a Mohácsi vész elıtt a Kalocsai Egyházmegyében. Árpád könyvek 45. Kalocsa. Winkler Pál (1935): A Kalocsai és Bácsi érsekség. Árpád könyvek 31-33. Kalocsa. Zólyomi Bálint (1944): Az Alföld természeti tájképe. Klösz Gy. és Fia, Budapest. Évkönyvek: A Pest-megyei Sárközi Ármentesítı Társulat Évkönyvei (1906-1908). Kalocsa. A Kalocsai Székesfıkáptalan erdıgazdaságainak leírása (1940), Fıszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Ábrahámffy János, Hang Ferenc, Mennyei József (1862): Sárközi árvízkönyv. Kalocsa A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Cntryhu2008.mdb) A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

44

MELLÉKLETEK

45

1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója

46

2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 47

3.sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai

betakarítás

Sorsz. Kategória Szántókra vonatkozó eıírások SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfelSZ02 jebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. SZ03 Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. SZ04 A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı. SZ05

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. fajvédelem

SZ06

SZ07

SZ09 SZ10

környezetvédelem

SZ08

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ11

A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédıszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ12

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ22 SZ23

Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19

növényvédelem

SZ20 SZ21

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen.

SZ13

48

Sorsz. Kategória

SZ26 SZ27 SZ28 SZ29

SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34

tápanyagutánpótlás talajvédelem

SZ25

tájgazdálkodás

SZ24

SZ35

SZ37

vetésváltás

SZ36

SZ38

SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ52

élıhely rekonstrukció

SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45

agrotechnika

SZ39

Szántókra vonatkozó eıírások Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése.

49

egyéb

gyepesítés részletes elıírásai

Sorsz. Kategória Szántókra vonatkozó eıírások SZ53 Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen SZ54 lehetséges. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor SZ55 tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveSZ56 réket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve SZ57 kaszálékot szabad felhasználni. SZ58 Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerSZ59 ves trágya alkalmazása tilos. SZ60 Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroSZ61 ló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves SZ62 szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakaSZ63 dályozására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre SZ64 jellemzı ıshonos fajok vethetık. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása illetve telepítése, amely ıshonos cserjékbıl vagy fákból álló sövény illetve fasor kell legyen; a táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. SZ65

mezıgazdasági mővelehaszná-

GY16 GY17 GY18 GY19 GY20

agrotechnika

GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos.

lat

GY05

korlátozásra javasolt mezıgazdasági mőveletek

Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett GY04 legfeljebb 90 kg/ha nitrogén-hatóanyag mennyiség kijuttatása.

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás.

50

Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások GY21 Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. avarosodás megakadályozása

GY22 GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását.

A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye alapján történhet. A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.


GY30

GY31 GY32

GY45 GY46 GY47 GY48 GY49 GY50 GY51 GY52 GY53 GY54

legeltetési sőrőség legeltetési mód

GY42 GY43 GY44

legeltetési idıszak


legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozott elıírások

GY33

A terület túllegeltetése tilos. Minimum 0,1 ÁE/ha. Minimum 0,2 ÁE/ha. 0,1-0,2 ÁE/ha. 0,2-0,4 ÁE/ha. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPIgal. Villanypásztor használat nem megengedett. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5ha-t. Villlanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-hanál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-hanál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál.

51

Sorsz. Kategória GY55 GY56 GY57 GY58 GY59 GY60 GY61 GY62 GY63

legeltethetı állatok

GY64 GY65 GY66 GY67

kaszálási idıpont


GY80 GY81 GY82 GY83

GY84

GY85

kaszálási mód

GY79

kaszálás

GY76 GY77 GY78

Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertızött nyílt évelı homokpuszta gyepben és lejtısztyeppréteken kizárólag a mentesítést követıen lehet legeltetni. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni Szarvasmarhafélék. Juh. Kecske. Lófélék (ló, szamár). Június 15 után . Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a területrıl, vagy sávokban elégetni. Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni.

52

Sorsz. Kategória

GY86

GY87


kaszálatlan terület

GY88

GY97 GY98

GY105 GY106 GY107

GY108 GY109

tisztító kaszálás

GY99 GY100 GY101 GY102 GY103 GY104

GY110

Sorsz.

körn

GY112 GY113 GY114 GY115

rekonst. yvéd

GY111

Kategória

Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: szeptember 1. A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éllıhely rekonstrukció. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása .

Vizes területekre vonatkozó elıírások

53

Kategória agrotechnika

Sorsz.

V01

V06

V07 V08 V09

vízgaz- terület- fajvédálko használat delem dás

V02 V03 V04 V05

Az illetékes nemzeti park által kijelölt területen tilos a nádaratás.

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

agrotechnika

V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18

V22 V23

halgazdálkodás

V21

halastó

V19

V20

Vizes területekre vonatkozó elıírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges.

Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területrıl el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi 100-400 kg/ha között kell legyen – kivéve a zsenge és elınevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését. A víz leeresztésének megkezdése elıtti 30. naptól trágyázni nem szabad. A természetes hozam javítására legfeljebb 10t/év/ha istállótrágya használható. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szervestrágya használható. A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos.

V26

A területen élı és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhetı, (15%-os idı, és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezıen elkészítendı madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendı. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkık, sirályok megtelepedését segítı mesterséges fészkelıszigetek kialakítása és karbantartása – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelı beruházásokról).

V27

V28

fajvédelem

V24 V25

Védett récefajok megtelepedését segítı mesterséges ládák kihelyezése halastavak partmenti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelı beruházásokról).

54

Sorsz.

Kategória

V29

Vizes területekre vonatkozó elıírások A halastóra a mőködési területével érintett Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni.

V32

A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetıje mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve), ahol mindennemő madárriasztás tilos. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol gépjármő és szervezett közlekedés tilos.

V33 V34

a szaporodási idıszakban a tó feltöltését követıen a - tervezett lehalászási idıszakoktól eltekintve - a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V30

V31

vízgazdálkodás

V35 V36 V37 V38 V39

V40

V48 V49 V50 V51 V52 V53 V54 V55 V56 V57 V58

nádas

V44 V45 V46 V47

hagyásfolt

V43

betakarítás

V42

betakarítási idı

adminisztráció

V41

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos. A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 30-ig fel kell tölteni. A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 1-ig fel kell tölteni. İszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t İszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkezı, illetve nádszegéllyel nem rendelkezı tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve. A learatott nád vizes élıhelyrıl történı kiszállításának nyomvonalát mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése elıtt 48 órával mőködési terület szerint érintett NPI-t értesíteni kell. A nádaratás befejeztérıl értesíteni kell a mőködési terület szerint érintett NPI-t. A hagyásfoltok kialakítását a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetve kell kijelölni. November 1 és február 28 között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs idıben is végezhetı nádvágás elsısorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérı helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelezı, és a hagyásfoltot eltérı helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen nem folytatható. A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

55

Sorsz.

Kategória

egyéb

V59 V60

Sorsz. E01 E02

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások

adminis ztráci ó

V62 V63 V64 V65

élıhelyr ekonstu kció

V61

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

egyéb

E03 E04

kártevık elleni védelem

E05

E06

E07

E11 E12 E13 E14

fajvé védel faállomány nedevelés lem

E10

erdıszegély

E08

E09

Vizes területekre vonatkozó elıírások A nádaratást végzınek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelı gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötözı anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve és annak felügyeletével. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élıhely rekonstrukció . Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása.

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

56

Sorsz.

Kategória

A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı.

E15 E16 E17 E18

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. Kocsányos és molyhos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E19

E20 E21 E22 E23 E24 E25 E26 E27 E28 E29

E33 E34

E35 E36 E37 E38 E39

felújítás

E30 E31

E32


Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

57

Sorsz.

Kategória


E40

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E41 E42

Termıhelytıl függıen elegyfajok telepítése: száraz talajra: fehér és szürke nyár, moly-hos tölgy; üde talajon gyertyános-tölgyes termıhelyre: gyertyán Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 60% alá, ártéren fekvı területen pedig 80 % alá.

E45 E46 E47

E49 E50

inváziós visszaszorítás

E48

E53 E54

nevelés

E51 E52

A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell. A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

58

Sorsz.

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer.

E56

İshonos kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezés nem végezhetı.

E57

növényvédelem

E55

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell.

E58

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E59

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı; A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62);

E60

E62 E63 E64

E65 E66 E67 E68 E69

E70 E71

E72 E73 E74 E75

véghasználat

E61

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak szeptember 1. és április 30. között végezhetı. Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) Fakitermelés csak augusztusban és márciusban végezhetı. A fakitermelés és -anyagmozgatás során az erdırészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erıvel vontatott közelítı kerékpár, vagy szán használható. A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. Élıhely rekonstrukció. akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása

59

Sorsz. E76

E77

E78

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

60

4. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( fıként fás legelık létesítése szántó, gyep mővelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élıhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élıhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztık:Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdısítés: az Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról XXXVII.törvény értelmében erdıtelepítés és erdıfelújítás

szóló 2009.évi

Erdıtelepítés: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más mővelési ágú ingatlanon való telepítése Élıhelyvédelmi irányelv – A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élıhelyek, illetve vadon élı növény- és állatvilág védelmérıl. Fásítás: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelı a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévı fák összességét, ahol a fák tıtávolsága nem nagyobb a fák idıs korában várható korona átmérıjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idıs korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelınek kell tekinteni az olyan legelıterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idıs korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban legalább harminc százalékban fedett Fenntartási terv - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentıségő és a kimelt közösségi jelentıségő fajok, illtetve élıhelytípusok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv - A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsıdlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell

61

érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ık maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölı faj/élıhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élıhelyek, amelyek natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élıhelyek/élıhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élıhelyek/élıhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati elıírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentıségő faj - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetıleg bennszülöttek, és amelyek megırzéséért a Közösség kiemelt felelısséggel tartozik. Az élıhelyvédelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusok - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élıhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltőnés veszélye fenyeget, és amelyek megırzéséért a Közösség különleges felelısséggel tartozik; Kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület1: olyan közösségi jelentıségő terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentıségő faj állománya, élıhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen az élıhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelı természetvédelmi célkitőzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentıségő közösségi fajok, illetve kiemelt jelentıségő közösségi élıhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elıírások alkalmazandók; Közösségi jelentıségő élıhelytípusok: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élıhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltőnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetıleg eredendıen korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetık fel; Közösségi jelentıségő faj: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élıhelyvédelmi irányelv İİ. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetıleg bennszülöttek, megırzésükhöz különleges természetmegırzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékekkel rendelkezı terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentıségő madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentıs állománya, illetve élıhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentıségő és egyéb vizes élıhelyekre;

62

Különleges természetmegırzési terület: olyan közösségi jelentıségő terület, amelyen közösségi jelentıségő faj jelentıs állománya, élıhelye vagy közösségi jelentıségő élıhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı növény- és állatvilág védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élıhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelı természetvédelmi célkitőzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentıségő fajok vagy közösségi jelentıségő élıhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elıírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élı madarak védelmérıl. MEPAR: mezıgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezıgazdaásgi és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl és az ezzel összefüggı törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(Xİ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrıl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezıgazdasági parcella: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggı földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezıgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggı földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élıhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplı növény- és állatfajok, valamint élıhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képezı, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élıhelytípusok megırzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megırzési terület, kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület és különleges madárvédelmi terület.

63

Természetesség/degradáltság: A felmért élıhelyfoltok természetességi-degradáltsági értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03 D04 D05

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erısen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot Természetes állapot

Veszélyeztetı tényezı: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – , és mesterséges tényezık – emberi tevékenységbıl származó bányászati, katonai, mővelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetısége a TIR. TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer

64

Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Recommend Documents