Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési anyag

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt FelelısségőTársaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. október hó

A megbízó témafelelıse:

Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály

Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Megyer Csaba osztályvezetı, BfNPI Vállalkozó képviselıje:

Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Nonprofit Kft.

Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelıs:

Vidéki Róbert

biológus, DORONICUM Kft. További szakértık, tervezık:

Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Kelemen Eszter, kommunikációs szakértı SZIE KTI Megyesi Boldizsár, kommunikációs szakértı SZIE KTI Fejes Ágnes Gyakornok VÁTI Nonprofit Kft. Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft.

Budapest, 2009 október hó

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı

1

I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV 3 1. A terület azonosító adatai 3 1. 1. Név 3 1. 2. Azonosító kód 3 1. 3. Kiterjedés 3 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok 3 1. 5. Érintett települések 4 1. 6. Jogi helyzet 4 1. 7. Tervezési és egyéb elıírások 5 2. Veszélyeztetı tényezık 6 3. Kezelési feladatok meghatározása 6 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése 6 3. 2. Kezelési javaslatok 6 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 6 3. 2. 2. Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés 54 3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések 54 3. 2. 4. Kutatás, monitorozás 54 54 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás 54 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás 55 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása 55 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a 55 mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 56 3. 3. 1. Agrártámogatások 56 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer 56 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer 57 3. 3. 2. A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 59 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 60 3. 4. 1. Felhasznált kommunikációs eszközök 60 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei 60 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel 61 4. Felhasznált irodalom 62 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei 3. sz. melléklet: A Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai 4. sz. melléklet: Natura fogalomtár

64 65 67 80

Bevezetı

A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentıségő ritka és veszélyeztetett fajok illetve élıhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentıs mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet* határozza meg, a területek helyrajzi szám szintő kihirdetése pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben* található. (*Megj.: A hatályos jogszabályok felıl kérjük minden esetben körültekintıen tájékozódjon) Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitőzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési elıírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhetı agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008-ban, uniós forrásból finanszírozott formában indul hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási elıírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közremőködnek a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különbözı érdekcsoportok álláspontja tükrözıdjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztıknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészül 20 Natura 2000 terület (összesen 45000 ha) fenntartási terve és a terv megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikia és abiotikai értékekrıl, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A terv tartalmazza az agrár támogatási rendszerbe illeszthetı, mővelési ághoz köthetı illetve nem köthetı kezelési elıírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készíteskor, konkrét területkezelési megvalósítás során , illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítı támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különbözı állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megíté1

lése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. A terv mellett egy tájékoztató kiadvány is elkészül az érintett területhasználóknak, gazdálkodóknak, kezelı szervezeteknek. Szakmai anyagként kidolgozásra kerül a további fenntartási tervezést megalapozó tervezési és kommunikációs tapasztalatok összefoglalásával egy módszertani segédlet is. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi, amely egyeztetési anyagként az országos és területi illetékességő érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rend szerint történik.

2

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Alsó-Zala-völgy kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület 1. 2. Azonosító kód HUBF20037 1. 3. Kiterjedés 6535 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok Kiemelt jelentıségő természetmegızési terület Közösségi jelentıségő élıhelytípus Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák

Natura 2000 kód 3150 3160

Alföldektıl a hegyvidékekig elıforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3260 Meszes alapkızető féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 6210 Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Síkságok és a hegyvidéktıl a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek pratensis, Sanguisorba officinalis)

6430 6440

(Alopecurus 6510

Mészkedvelı üde láp- és sásrétek 7230 *91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 * kiemelt jelentıségő A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008

3

Megjegyzés: A fenntartási tervek készítését megalapozó botanikai/zoológiai felméréseknek a SDF adatbázistól eltérı, illetve azt módosító eredményei is lehetnek mind a jelölı élıhelyek, mindpedig a jelölı fajok vonatkozásában. Ezek ismertetése és indoklása a megalapozó dokumentáció részét képezi. A tervi munkarészben szereplı fenntartási javaslatok az új felmérések eredményein alapulnak

Közösségi jelentıségő állatfaj Vidra (Lutra lutra)

1355

Közönséges denevér (Myotis myotis)

1324

Vöröshasu unka (Bombina bombina)

1188

Dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus)

1166

Halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus)

1124

Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

1134

Ragadozó ın (Aspius aspius)

1130

Tompa folyamkagyló (Unio crassus)

1032

Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior)

1014

Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)

1016

Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous)

1061

Vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

1059

A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008

1. 5. Érintett települések Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Petıhenye, Alibánfa, Nemesapáti, Kemendollár, Vöckönd, Pókaszepetk, Zalaistvánd, Pakod, Dötk, Zalabér, Batyk, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Kehidakustány, Zalacsány, Nemesbük, Szentgyörgyvár, Bókaháza, Zalaapáti, Sármellék, Esztergályhorváti, Zalavár 1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Az Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A terület jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt, kezelési tervvel rendelkezik, amely az országos jelentıségő védelemre tervezését szolgálja. Az Alsó-Zala-völgy ex lege védett lápterület. A terület Országos Ökológiai Hálózatban legnagyobb arányban ökológia folyosóként (82,06 %) és kisebb részben magterületként (10,96 %) és pufferterületként (4,23 %) azonosított. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei • •

Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (NyDtKTVF) Mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

4

1. 7. Tervezési és egyéb elıírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek − Vízgazdálkodási terv − Vadgazdálkodáis terv − Körzeti erdıterv, erdıgazdálkodási üzemterv, erdıgazdálkodási terv − Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény Településrendezési tervek − Batyk: 16/2007. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 5/2007. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. − Bókaháza: 59/2005. számú településszerkezeti terv, 8/2005. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. − Dötk: 38/2006. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 9/2006. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. − Esztergályhorváti: 5/2006 számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. − Kehidakustány: 122/2008. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 10/2008. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. − Kemendollár: 38/2006. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 15/2006. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. B) A tervezési területre vonatkozó elıírásokat tartalmazó jogszabályok − Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet − Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet − A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet − A Kiskunsági Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 134/2007.(XII.27.) KvVM rendelet − A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékérıl szóló 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet − A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény − A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény − Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII.törvény − A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mezıgazdaásgi területek erdısítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet − Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet

5

2. Veszélyeztetı tényezık H07 I23 M10 M32 M41

Belvízmentesítés Amerikai kıris Beszántás Kaszálás elmaradása Legeltetés csökkenése vagy elmaradása

Vízügyi tevékenység Amerikai kıris terjedése Mezıgazdasági tevékenység Mezıgazdasági tevékenység Mezıgazdasági tevékenység

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Az Alsó-Zala völgy természetes élıhelyeinek helyzetét nagymértékben az emberi tevékenység, azaz a kezelés határozza meg. Az itt elıforduló jelölı társulások közül több is a rendszeres kezelés, azaz a kaszálás esetén alakul ki és tud fennmaradni. A kaszálás folyamatossága is igen fontos tényezı, hiszen annak elmaradása esetén azonnal megjelennek az özöngyomok, melyek visszaszorítása, s a terület újbóli természetességének, fajgazdagságának visszaállítása már sokkal nehézkesebb. Néhány monodomináns jellegő élıhelytípusnál (magassásos, gyékényes) a rehabilitáció gyorsabb. A puhafa ligetek, bokrosok főzfa fajai könnyen és gyorsan megjelennek, nınek a víz jelenléte esetén spontán módon is. Természetesen a keményfa ligeterdık regenerálódási esélyei sokkal kisebbek, ezt jól tükrözi, hogy már csak néhány kis területő, igen veszélyeztetett állományuk maradt fenn. Az özöngyomok szerepe itt is megfigyelhetı, honos Fraxinus excelsior csemetét alig látni, míg a jövevény, tájidegen F. pennsylvanica mára már szinte minden foltban megtalálható, s ahol nincs kaszálás, már erdıszerő újulatot képez. A humán hatás természetvédelmi- és tájvédelmi szempontból nem kívánatos formái a mindenütt megjelenı, tájképileg sokszor meghatározó vízügyi létesítmények. A térképeken a holtágak jól mutatják, hogy a 60-as évekbeli szabályozás elıtt milyen változatos, kanyargós volt a folyó. A „szabályozással” jórészt csatornává vált, egyenes medre mélyen bevág, a víztükör a korábbi 1 m-hez képest 2-3 m mélyen van a talajszint alatt. A felsı folyást szalagszerően követ főzfasorok a képet kicsit enyhítik, ám Zalaapáti alatt a kétoldali gát közé szorított Zala látványa magáért beszél. Ugyanezen az alsó szakaszon a rengeteg árok ma is viszi le a rétek alatti tızeg vizét, melynek eredményeként a kotusodás és a gyomosodás, a társulások elszegényesedése figyelhetı meg. A beavatkozás további negatív hatása, hogy a folyó nem tud kiönteni, ill. csak igen nagy vizek idején. Mindez az érkezı mellékfolyások, árkok szintjét is magával hozza. Az Alsó-Zala-völgy természeti állapotának megtartása csak a rétek, legelık folyamatos mővelésével biztosítható hosszútávon. Ezt azonban a természetvédelem maga nem tudja megoldani, ehhez az állattartás újbóli fellendülése szükséges. Jelenleg ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek, sokfelé a gyepeket ma is felszántják. 3. 2. Kezelési javaslatok 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok KE1 (1) Érintett élıhelyek: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok:

6

Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ04, SZ05, SZ06, SZ07, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21, SZ22, SZ29, SZ30, SZ31, SZ32, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ08, SZ15, SZ23, SZ24, SZ28, SZ36, SZ37, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ54, SZ61, SZ01

SZ02 SZ04 SZ05

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı.

SZ06

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen.

SZ07

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható.

SZ09 SZ10

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ12

SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ29

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben.

SZ39

Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett.

SZ40 SZ41

Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos.

SZ30 SZ31 SZ32

7

SZ42 SZ43 SZ44 SZ45

SZ08

Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı.

SZ15

A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni.

SZ23

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig.

SZ46 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ62

SZ64

SZ24 SZ28

SZ36 SZ37

SZ38 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ54 SZ61

A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A szántók kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett

8

KE2 (1) Érintett élıhelyek: T2 Évelı szántóföldi kultúrák Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ05, SZ06, SZ07, SZ19, Választható elıírások: SZ01

SZ02 SZ05

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le.

SZ06

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen.

SZ07 SZ19

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az évelı szántóföldi kultúrák kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett

KE3 (1) Érintett élıhelyek: T6 Kistáblás mozaikok Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ03, SZ07, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21, SZ22, SZ29, SZ30, SZ31, SZ32, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ06, SZ08, SZ15, SZ23, SZ24, SZ25, SZ28, SZ36, SZ37, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ54, SZ61, SZ01

SZ02 SZ03 SZ04

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı.

9

SZ05

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı

SZ07

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható.

SZ09 SZ10

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ11

A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédıszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ12

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ13

SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ26 SZ27 SZ29

SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34

SZ35 SZ39

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett.

10


SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ62

SZ63

SZ64

SZ65

SZ06


Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása illetve telepítése, amely ıshonos cserjékbıl vagy fákból álló sövény illetve fasor kell legyen; a táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig.

SZ36 SZ37

A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban.

11


5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az kistáblás mozaikok kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE4 (1) Érintett élıhelyek: B5 Nem zsombékoló magassásrétek Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY06, GY08, GY14, GY15, GY16, GY18, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY35, GY36, GY37, GY38, GY39, GY40, GY41, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. GY06 A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY18 Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı.

12

A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. GY35 Minimum 0,1 ÁE/ha. GY36 Minimum 0,2 ÁE/ha. GY37 0,1-0,2 ÁE/ha. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. GY39 0,2-1,0 ÁE/ha. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. GY41 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

Lófélék (ló, szamár). Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 GY90 GY91 GY92 GY95

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni

13

a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszáGY98 latlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A magassásos élıhely és többek között a védett Hosszúlevelő veronika (Pseudolysimachion longifolium (L.) Opiz), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE5 (1) Érintett élıhelyek: D2 Kiszáradó kékperjés láprétek Natura 2000 kódja/neve: Kékperjés láprétek / 6410 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY39, GY41, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112,

14

Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY39 0,2-1,0 ÁE/ha. GY41 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

Lófélék (ló, szamár). Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után.

15

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 GY90 GY91 GY92 GY95 GY96 GY97 GY98

GY99 GY103 GY105

GY108

GY110

GY111

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell.

16

GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kékperjés láprétek foltok és a védett szibériai nıszirom (Iris sibirica L.), buglyos szegfő (Dianthus superbus L.), kockásliliom (Fritillaria meleagris L.), fehérmájvirág (Parnassia palustris L.), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata (L.) Soó), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.), zanótboglárka (Maculinea nausithous Bergsträsser, 1779), vérfőboglárka (Maculinea teleius Bergsträsser, 1779), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE6 (1) Érintett élıhelyek: D34 Mocsárrétek Natura 2000 kódja/neve: Ártéri mocsárrétek / 6440 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY40, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113,

GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı.

17

A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

Lófélék (ló, szamár). Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 GY90 GY91 GY92 GY95

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszáGY98 latlan területbe bele tartozhatnak

18

GY99 GY103 GY105

GY108

GY110

GY111

fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A mocsárrét foltok és a védett kockásliliom (Fritillaria meleagris L.), szibériai nıszirom (Iris sibirica L.), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata (L.) Soó), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.), zanótboglárka (Maculinea nausithous Bergsträsser, 1779), vérfőboglárka (Maculinea teleius Bergsträsser, 1779), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE7 (1) Érintett élıhelyek: D5 Patakparti és lápi magaskórósok Natura 2000 kódja/neve: Üde, tápanyaggazdag magaskórósok / 6430 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY13, GY14, GY15, GY16, GY18, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89,

GY12, GY40, GY72, GY90,

19

GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY18 Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

Lófélék (ló, szamár). Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

20

GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 GY90 GY91 GY92 GY95 GY96 GY97 GY98

GY99 GY103 GY105

GY108

GY110

GY111

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

21

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A területen megtalálható magaskórós élıhelyek és a védett Hosszúlevelő veronika (Pseudolysimachion longifolium (L.) Opiz), Csermelyaszat (Cirsium rivulare (Jacq.) All.), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata (L.) Soó), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE8 (1) Érintett élıhelyek: E1 Franciaperjés domb és hegyvidéki rétek Natura 2000 kódja/neve: Sík- és dombvidéki kaszálórétek / 6510 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY40, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113 GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellıztetés nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY18 Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható.

22

GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY70 Június 30 után. GY71 Július 15 után. GY72 Augusztus 1 után. GY73 Augusztus 10 után. GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

23

GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A mocsárrét foltok és a területen legnagyobb tömegben található védett kockásliliom (Fritillaria meleagris L.), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE9 (1) Érintett élıhelyek: E2 Veres csenkeszes hegyi Natura 2000 kódja/neve: Sík- és dombvidéki kaszálórétek / 6510 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY19, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY39, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY24, GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos. GY06 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15


GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ısGY28 honos cserjék megırzésére törekedni kell. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolíGY32 tani.

24

GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY39 0,2-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükGY42 séges. GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazGY55 ható. GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszáGY61 lás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

Lófélék (ló, szamár). Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illeGY76 tékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványteGY80 rületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítáGY88 sa. GY89 GY90 GY91 GY92 GY95 GY96 GY97

GY99 GY103 GY105

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül.

25

Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányGY110 ban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye GY24 alapján történhet. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A veres csenkeszes gyepek és a védett agárkosbor (Orchis morio), mezei szegfő (Dianthus deltoides L.), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE10 (1) Érintett élıhelyek: A1 Béklencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár B1a Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások Natura 2000 kódja/neve: Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja / 3150 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: V01, V09, Választható elıírások: V63

V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V09 V63

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Élıhely rekonstrukció .

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A Natura 2000 jelölı állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörmös és tócsagazos hínár és a védett tompa folyamkagyló (Unio crassus Philipsson, 1788), balin (Aspius aspius Linnaeus, 1758) (nem védett, de Natura 2000 jelölı), halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus Lukash, 1933), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus

26

amarus Pallas, 1776), dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina), vidra (Lutra lutra), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE11 (1) Érintett élıhelyek: J2 Égerlápok és égeres mocsárerdık J4 Főz- és nyárligetek J5 Égerligetek Natura 2000 kódja/neve: Puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık / 91E0 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E06, E07, E08, E09, E10, E11, E13, E15, E16, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E27, E30, E31, E32, E33, E37, E39, E40, E42, E44, E49, E50, E51, E52, E53, E56, E57, E58, E61, E65, E68, E71, E73, E78, Választható elıírások: E12, E14, E35, E54,

E01 E03 E04

E06

E07

E08

E09

E10

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E13

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E15

A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében.

E11

27

E16 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E27

E30 E31

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E39

Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40 E42

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel.

E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E32

E33 E37

E49 E50

28

E51 E52

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni.

E56

İshonos kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezés nem végezhetı.

E57

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell.

E58 E61

E65 E68 E71 E73

E78 E12 E14

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62); A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

29

E35 E54

Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A puhafás ligeterdı, éger- és kırisliget, illetve láperdı élıhelyfoltok és a védett közönséges denevér (Myotis myotis), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE12 (1) Érintett élıhelyek: J6 Tölgy-kıris-szil ligetek Natura 2000 kódja/neve: Keményfás ligeterdık / 91F0 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E06, E07, E08, E09, E10, E11, E13, E15, E16, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E27, E30, E31, E32, E33, E37, E39, E40, E42, E44, E49, E50, E51, E52, E53, E56, E57, E58, E59, E60, E61, E62, E65, E68, E71, E72, E75, E76, E78, Választható elıírások: E12, E14, E18, E35, E54,

E01 E03 E04

E06

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

E10

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E11

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E07

E08

E09

30

E13

E15 E16 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E27

E30 E31

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E39


E40 E42


E32

E33 E37

E44

E49 E50


31

E51 E52


E53


E56


E57


E58

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E59

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı;

E60 E61

E62

E65 E68 E71

A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62); A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

32

E72 E75 E76

E78 E12 E14 E18

E35 E54

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A keményfás ligeterdı foltm aradványok és a védett közönséges denevér (Myotis myotis), valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE13 (1) Érintett élıhelyek: K2 Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek Natura 2000 kódja/neve: Pannon gyertyános-tölgyesek / 91G0 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E03, E04, E06, E07, E08, E09, E10, E11, E13, E15, E16, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E27, E30, E31, E32, E33, E37, E39, E40, E41, E42, E44, E49, E50, E51, E52, E53, E56, E57, E58, E59, E60, E61, E62, E65, E68, E71, E72, E75, E76, E78, Választható elıírások: E12, E14, E18, E35, E54,

E01 E03 E04

E06

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

33

E07

E08

E09

E10

E11 E13

E15 E16 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E27

E30 E31

E32

E33 E37 E39

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60) Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

34

E40

Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E41 E42

Termıhelytıl függıen elegyfajok telepítése: száraz talajra: fehér és szürke nyár, moly-hos tölgy; üde talajon gyertyános-tölgyes termıhelyre: gyertyán Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E44

E50


E51 E52


E53


E56


E57


E58


E59


E49

35

E60 E61

E62

E65 E68 E71

E72 E75 E76

E78 E12 E14 E18

A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62); A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E35

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25)

E54

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A pannon gyertyános-tölgyes élıhelyek és a védett, valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett

36

KE14 (1) Érintett élıhelyek: P2a Üde cserjések P2b Galagonyás-kökényes-borokás cserjések Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E06, E07, E08, E37, E39, E49, E50, E51, E78, Választható elıírások:

E01

E06

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

E50

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E51

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E07

E08 E37 E39

E49

37

E78

Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A cserjések költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE15 (1) Érintett élıhelyek: RA İshonos fafajú facsoportok, fasorok, erdısávok RB Puhafás pionír és jellegtelen erdık RC Keményfás jellegtelen vagy telepített erdık Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E01, E02, E03, E04, E05, E06, E07, E08, E09, E10, E11, E13, E15, E16, E19, E20, E21, E22, E23, E24, E27, E30, E31, E32, E33, E37, E39, E40, E42, E44, E49, E50, E51, E52, E53, E56, E57, E58, E59, E60, E61, E62, E65, E68, E71, E72, E78, Választható elıírások: E12, E14, E35, E54, E75, E76,

E01 E02 E03 E04

E05

E06

E07

E08

E09

E10

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

38

E11 E13

E15 E16 E19

E20 E21 E22 E23 E24 E27

E30 E31

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E39


E40 E42


E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását

E32

E33 E37

39

E50

A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E51 E52


E53


E56


E57


E58


E59


E49

E61

A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62);

E62

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell.

E60

40

E65 E68 E71

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E78

A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

E12

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen.

E72

E14

E35 E54 E75 E76

A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A jellegtelen, honos fajokból álló faültetvények gyakran ıriznek a korábbi növényzet elemeibıl, beleértve a védett fajokat és szolgálnak költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE16 (1) Érintett élıhelyek: RD Tájidegen fafajokkalelegyes jellegtelen erdık és ültetvények Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E03, E04, E05, E08, E11, E18, E19, E21, E24, E25, E34, E35, E36, E37, E39, E40, E43, E49, E50, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E02, E09, E10, E13, E14, E16, E20, E22, E23, E26, E27, E31, E32, E33, E38, E42, E44, E45, E51, E58, E59, E60, E62, E63, E64, E65, E72, E76, E77, E78, E03 E04

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki.

41

E08

Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni.

E11

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E05

E18

E39

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E40


E19 E21 E24 E25 E34

E35 E36 E37

E43

E49 E50 E52 E53

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E54

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

E55

Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer.

E56


42

E57 E67 E71 E01 E02

A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. 7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap).

E09

A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni.

E10

Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E14 E16

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E20

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét.

E22

Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos.

E23 E26

Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben.

E27 E31

Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E13

E33

Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

E38

Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni

E42 E44

Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20).

E32

E45

43

E51

E58 E59

E60

E62 E64

E65 E72 E76

E77

E78

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı; A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: tájidegen fajokkal elegyes erdık kis mértékben hordozhatnak értéket, de a többi ültetvényhez hasonlóan költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett

44

KE17 (1) Érintett élıhelyek: S1 Ültetett akácosok Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E02, E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E03, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E23, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E48, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78,

E02

E05

A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos.

E43 E52

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53 E54


E55


E56


E57


E07

E08 E19

E67 E71

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E01

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap).

E03 E04

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki.

45

E11

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék.

E12

Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen.

E13

A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E14

A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E16

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

E18

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel.

E06

E09

E10

E24

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

E25

Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos.

E26 E27

Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

E20 E23

E30

E33 E34

E35 E36 E37 E38 E39

46

E40 E42


E44


E45 E46

E48

E49 E50

E51

E58 E64

E65 E76

E77

E78

Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

47

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az akácos nem védett élıhely, de költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. İrizhetik a korábbi geofiton aszpektus maradványait. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE18 (1) Érintett élıhelyek: S2 Nemes nyarasok S4 Erdei- és feketefenyvesek Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E03, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78,

E05

Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21


E43 E52

Akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53 E54


E55


E56


E57


E67

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása)

E07

E08 E19

48

E71

A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı.

E01

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap).

E03

Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell.

E04

E06

E09

E10

Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E13

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is.

E14 E16 E18

A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel.

E11 E12

E24 E25 E26

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben.

E27

Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı.

E20

E30

E33 E34

Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23)

49

E37

Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41)

E38

Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni

E35 E36

E40

A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel

E42

Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E44


E39

E45 E46

E49

Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget

E58

Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható.

E64

Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet.

E50

E51

50

E65

A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat

E76

a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése

E77

E78

erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A nemesnyarasok és a fenyvesek nem védett élıhelyek, de költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. Esetenként a pionír jellegő orchidea fajok megtelepedésének is kedveznek. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE19 (1) Érintett élıhelyek: S7 Nem ıshonos fafajú facsoportok, erdısávok és fasorok Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: E02, E03, E05, E07, E08, E19, E21, E43, E52, E53, E54, E55, E56, E57, E67, E71, Választható elıírások: E01, E04, E06, E09, E10, E11, E12, E13, E14, E16, E18, E20, E23, E24, E25, E26, E27, E30, E33, E34, E35, E36, E37, E38, E39, E40, E42, E44, E45, E46, E48, E49, E50, E51, E58, E64, E65, E76, E77, E78, E02 E03

E05

A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik.

E21


E43


E07

E08 E19

51

E52

Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell.

E53 E54


E55


E56


E57


E67 E71 E01 E04

E06

E09

E10

Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. 7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel.

E14

Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani.

E16 E18

Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos. Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel.

E11 E12 E13

E24

Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet.

E25 E26 E27

Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı.

E20 E23

52

E30

E33

Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59)

E36

A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26)

E37

A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41)

E34

E35

E38 E39

E40 E42 E44 E45 E46

E48

E49 E50

E51

Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni. Tájidegen fafajok (pl. nemes nyár, fekete fenyı, erdei fenyı, akác) a területen nem ültethetı; tájidegen fafajokból monokultúrák a területen nem alakíthatók ki; a meglé-vı állományok átalakítását véghasználat után az adott termıhelynek megfelelı honos fafajokkal kell biztosítani; a véghasználat során az állományba betelepedett, a termı-helynek megfelelı honos fafajokat meg kell kímélni; akácos a tervezési területen sem sarjról, sem csemetével nem újítható fel Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre

53

pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

E58 E64

E65 E76

E77

E78

Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Nem védett élıhely, de költı, pihenı- és táplálkozóhelyül szolgálhat számos védett madárfaj számára. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett 3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés Lásd az elıírásoknál 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Lásd az elıírásoknál 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás A kockásliliom, fehérmájvirág, lápi nyúlfarkfő és a vidra állományfelmérésérıl minden évben a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek gondoskodnia kell. A telepesen költı madárfajok, barna rétihéja, vörös vércse madárfajok állományainak évközben is folyamatos nyomon követését biztosítani kell. Nevezett taxonok megfigyeléseirıl és a fajok védelmével összefüggésbe hozható tevékenységekrıl a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek részletes jelentést kell készítenie. A vérfő boglárka, zanótboglárka, dunai tarajosgıte és a vöröshasú unka területen elıforduló populációját 3 évente fel kell mérni. 5 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek el kell készítenie a terület védett növény ponttérképét. 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás

54

A mocsárréteket, kiszáradó kékperjés lápréteket, üde síklápréteket és az inváziós fajokkal fedett foltokat minden 3. évben fel kell mérni. A nádasok, magassásosok madárfaunájának folyamatos nyomon követése szükséges. 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás 10 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelıs szervnek el kell készítenie a terület Á-NÉR alapú élıhely és jelölı élıhelyek térképét. 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása A kaszálások nyomán a franciaperjés gyepek, mocsárrétek szukcessziós változásainak figyelemmel kísérése érdekében 20 helyszínen kijelölt állandó mintaterületen minden évben egy alkalommal szükséges a gyepvegetáció felmérése. E rendelet kihirdetését követı 1 éven belül arra kijelölt gyepterületen a kezelés teljes kizárásával járó kezelési kísérletet kell megkezdeni. 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élıhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendı gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “elıírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élıhely (ÁNER) szinten történt. Az elıírások egy része a már mőködı támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdı-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthetı, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új elıírások. A harmonizált elıírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhetı” mennyiségő és tartalmú elıírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (ÁNÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendık, vagy egy adott faj, vagy pedig az élıhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élıhelyekhez lettek az elıírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelezı” és “ választható”. Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ezek azok az elıírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható - elıírások A választható elıírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne elıírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. 55

Az adott Natura 2000 területen a se nem „kötelezı” se nem „választható” kategóriába nem tartozó elıírásoknál nem szerepel jelzés. Az egyes élıhelyekre vonatkozó kötelezı és választható elıírásokat a 18. sz. melléklet tartalmazza 1-es, illetve 2-es számmal jelezve. 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követıen hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerősített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegébıl minden hasznosított mezıgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezıgazdasági terület hazánkban a mővelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület mővelésben tartása, valamint 2009-tıl a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelezı. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a 269/2007 sz. Kormány rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelezı, mely kizárólag gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a 269/2007 Kormány rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38§ alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is elınyt élveznek ezek a területek: •

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás

56

• • •

Nem termelı beruházások Erdı-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek mővelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelıen hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás. 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a 269/2007 kormány rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az ebben a rendeletben meghatározott földhasználati elıírások betartása minden Natura 2000 gyepterületen kötelezı. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó, erdı, halastó mővelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élıhelyre (láprét, vizes élıhelyek stb.) kidolgozott földhasználati elıírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebbıl adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élıhelyvédelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvetı elıírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebbıl adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségbıl eredı specialitás, mely megfelelıen képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenıen a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak elıkészíteni, és szakmailag megfelelıen alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintő: • • •

a jelenlegi állapot szinten tartását célzó elıírások meghatározása a jelenlegi állapot jobbítását célzó elıírások meghatározása élıhely rekonstrukciós irányok meghatározása

Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élıhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások javasolt területi rendszere

57

A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élıhely, illetve az élıhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölı élıhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölı növény és állatfaj esetében is élıhely szintő azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élıhely típust is érinthet. Mind az adatgyőjtés, mind a monitoring élıhely szinten értelmezhetı. A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élıhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élıhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati elıírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban elıfordulhat olyan élıhelyfolt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentısége a földhasználati elıírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati elıírások tartoznak: • • •

Kötelezı elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely rehabilitációs/ élıhely fejlesztési elıírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer mőködésére, mely a hasznosított mezıgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minısülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetıen határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelezı szint Ezek azok a javasolt elıírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében. A fı területhasználati irányok meghatározása mellett olyan elıírások meghatározása célszerő, melyek betartása alapvetıen meghatározza a fajok, valamint az élıhelyek fennmaradását (pl.: gyep mővelési ág fenntartására való kötelezés, a területrıl vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredı jövedelemkiesés, valamint többletköltség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintő fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelezı szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelezı érvényő. Önkéntes szint A második elıírás szint már a területek ermészeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok

58

figyelembe vételével tervezzük az elıírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó elıírások tartoznak. A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális elıírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölı fajok és élıhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérı célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati elıírásokat.

Komplex élıhely rehabilitációs/élıhely fejlesztési elıírások A harmadik típusú elıírások az önkéntes szinten belül megjelenı speciális elıírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentısebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználatváltási, illetve élıhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentısen megváltozik, természeti értékessége nagy mértékben nı. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetıen az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintő definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg mőködı támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhetı az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvetı célja a kettıs finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg mőködı támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezıen betartandó/tiltott elıírások Ajánlott/elvárt elıírások Komplex élıhely fejlesztési elıírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdı környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdısítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelı beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan

Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezıgazdasági földterület elsı erdısítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési elıírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdısítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. A különbözı intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentıs forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetısége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolí-

59

tani ha – alkalmazva a Nyugat-európában mőködı példákat – akkreditált szakértık bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat. 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Az Alsó-Zala-völgyben kijelölt Natura2000 terület összesen 27 települést érint, közülük a jelentısebbek Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Kehidakustány és Sármellék. Az érintett települések lakosságszáma nagy szórást mutat: az alig harmincfıs Dötktıl kezdve a néhány száz és egy-két ezer fıs településeken át a megyeszékhelyig tart a sor. A mezıgazdaság jellemzı ágai a folyót közvetlenül szegélyezı területeken a rét- és legelıgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattartáson belül a szarvasmarha- és (kisebb arányban) juhtartás. A falvakban még mindig szép számmal akadnak állattartók és szántóföldi gazdálkodók is, akiket jelentısen érint a Natura 2000 kijelölés, bár a mezıgazdaság itt is veszített szerepébıl. Az Alsó-Zala-völgy Natura2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan 2009. március 2-án és 6-án, valamint június 11-12-én összesen 23 félig strukturált interjút készítettünk. Emellett megfigyelıként részt vettünk a NYUDU-KÖVIZIG által mederıröknek szervezett értekezleten, valamint vezetı nélkül rövid terepbejárást végeztünk. Az interjúk során felkerestük Zalaegerszeg, Kehidakustány és Sármellék önkormányzatát, az illetékes falugazdászok egy részét (Zalaegerszeg és Keszthely környéke) és a NYUDU-KÖVIZIG Alsó-Zalavölgyi és Kis-Balatoni Üzemigazgatóságát. Interjú készült továbbá a Zala megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságán, Halászati és Vadászati osztályán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ırével és a Magyar Madártani Egyesület egyik helyi képviselıjével. Rajtuk kívül megtörtént a kapcsolatfelvétel helyi gazdálkodókkal, akik közül 9 jelentısebb gazdálkodóval beszéltünk. A félig strukturált interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztetı fórum lesz, amelyet a nyár folyamán szervezünk. Az egyeztetı fórum jelentısége elsısorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezıkkel a véleményüket a fenntartási tervekrıl, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelızıen a legfıbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetıit, a helyi gazdálkodókat, az erdıtulajdonosokat és -kezelıket, egyéb tájhasználókat, a hivatalos szervek és kezelık részérıl pedig a falugazdászokat, az erdıfelügyelıket, a vízügyi szerveket és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján (www.naturaterv.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetıség lesz. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeinek körét az interjúk alapján készített érintett elemzés segítségével határoztuk meg. Az Alsó Zala-völgy Natura2000 területen a kulcsérintettek a helyi önkormányzatok, a helyi gazdálkodók és az illetékes falugazdászok, a NYUDU-KÖVIZIG, a helyi vízgazdálkodási társulatok, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintettek az erdıgazdálkodók, a mini-vízerımővet tervezı vállalkozók, a horgászattal és halgazdálkodással foglalkozó helyi szervezetek, a vadásztársaságok, a helyi természetvédı civil szervezetek, a helyi lakosság és egyes településeken a turisták. Mivel a

60

Natura2000 nagyon nagy kiterjedéső területet érint, a terület egészében az érintettek közötti kapcsolat viszonylag gyenge. A BfNPI munkatársai és a helyi önkormányzatok, lakosok, gazdálkodók közötti kapcsolat a megkérdezettek szerint szintén nem túl gyakori, aminek az elsıdleges oka a terület illetékes természetvédelmi ıreinek leterheltsége. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk az interjúk során, hogy a településeken belül, illetve közeli települések között az emberek viszonylag szoros kapcsolatban vannak, ismerik egymást, és nyitottak (pl. szinte mindenki javasolt újabb és újabb interjúalanyokat). Bár formális gazdaösszefogást nem találtunk, a gazdatársadalmon belül is viszonylag konfliktusmentes, együttmőködı viszonyokat sejtünk. Az aktív helyi civil szervezetekre – különösen társadalmi beágyazottságuk, helybeli ismeretségük miatt – szintén lehet támaszkodni. Az Alsó-Zala-völgy területén az MME pókaszepetki helyi csoportja egy elnyert PHARE pályázatnak köszönhetıen részletes tájékoztató kampányt szervezett a Natura2000 program megismertetésére néhány évvel ezelıtt. A kampány óta eseménytelenül eltelt évek azonban azt eredményezték, hogy a helyi gazdálkodók elfelejtkeztek a programról (bár nagy vonalakban emlékeznek még), s feladták várakozásaikat arra nézve, hogy a Natura 2000 révén jelentısebb új támogatási lehetıségek nyílnak meg. Emiatt folyamatos tájékoztatásra, a pályázati lehetıség ismertetésére és a gazdálkodók rábeszélésére volna szükség ahhoz, hogy a gazdálkodók körében nagyobb hajlandóság legyen a programhoz csatlakozni. Tovább növelné a csatlakozási kedvet, ha jelentısebb összeget rendelnének az elıírásokhoz, s ha valamelyest csökkenne az adminisztrációs teher a gazdákon. Több település önkormányzati tisztviselıje jelezte, hogy a Natura2000 kijelölés és a rendezési tervek között nincs összhang. Ezek egy része bonyolult jogi problémát is felvethet (ahol a kijelölés és a rendezési terv módosítása szinte egy idıben zajlott), bizonyos helyeken Natura2000 területeket vontak belterületbe, vagy a kijelölést követıen megkezdett, de már befejezıdött fejlesztéssel szembesültünk, amelynek köszönhetıen a természetes növényzet megszőnt (például sportpálya létesült az ártéren). Azt tapasztaltuk, hogy amennyiben ilyen jellegő érdekütközés van, az nem feltétlenül gátolja meg az önkormányzatokat eredeti fejlesztési elképzeléseik végrehajtásában. Ugyanakkor a már megtörtént fejlesztéseket követıen a kijelölés fenntartása – az érintettek egy része szerint – indokolatlan. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel (mezıgazdasági, erdıgazdasági és vízgazdálkodási témában) a projekt felépítésének megfelelıen a projekt vezetıi konzultáltak, a kapcsolattartás e szervekkel a projekt során folyamatos. Az FVM-mel, az MgSzH Erdészeti Igazgatóságával és a VKKI által megbízott ÖKO Zrt.-vel tartott egyeztetéseket a II. negyedéves jelentésben dokumentáltuk részletesen. A helyi szinten érintett hatósági és területi kezelı szervekkel való egyeztetést beágyaztuk a területi kommunikációs folyamat menetébe. Az interjúk során egyeztettünk a falugazdász központokkal és a vízügyi szervekkel; amennyiben lehetıséget kaptunk rá, személyesen is felkerestük ezeket az érintetteket. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés, az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra került sor a BfNPI helyi munkatársával. Továbbá július folyamán ötletbörzét is szerveztünk az Igazgatóság kollégáinak bevonásával, ahol a Natura 2000 programhoz kapcsolódó anyagi kompenzációt kiegészítı lehetséges ösztönzıkrıl gondolkodtunk közösen.

61

4. Felhasznált irodalom http://geo.kvvm.hu/tir/ A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Cntryhu2008.mdb) A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

62

MELLÉKLETEK

63

1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója

64

2./A sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe

65

2./B sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe

66

3. sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai

betakarítás

Sorsz. Kategória Szántókra vonatkozó eıírások SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfelSZ02 jebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. SZ03 Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. SZ04 A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı. SZ05

Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. fajvédelem

SZ06

SZ07

SZ09 SZ10

környezetvédelem

SZ08

Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ11

A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédıszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ12

A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ20 SZ21

A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen.

SZ22 SZ23

Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ24

Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos.


növényvédelem

SZ13

67

SZ26 SZ27 SZ28 SZ29

SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34

tápanyagutánpótlás talajvédelem

SZ25

tájgazdálkodás

Sorsz. Kategória

SZ35

SZ37

vetésváltás

SZ36

SZ38


élıhely rekonstrukció


agrotechnika

SZ39

Szántókra vonatkozó eıírások Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges.

68

gyepesítés részletes elıírásai

Sorsz. Kategória


egyéb

SZ63

SZ64

SZ65

Szántókra vonatkozó eıírások A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása illetve telepítése, amely ıshonos cserjékbıl vagy fákból álló sövény illetve fasor kell legyen; a táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

GY22

agrotechnika

GY16 GY17 GY18 GY19 GY20 GY21

használat

GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

korlátozásra javasolt mezıgazdasági mőveletek

GY05

javasolt mezıgazdasági mőveletek

Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett GY04 legfeljebb 90 kg/ha nitrogén-hatóanyag mennyiség kijuttatása. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

69

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását.

A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye alapján történhet. A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY24 GY25 GY26 GY27 GY28 GY29

GY30

GY31 GY32

GY46 GY47 GY48 GY49 GY50 GY51 GY52 GY53 GY54 GY55

legeltetési sőrőség legeltetési mód

GY45

legeltetési idıszak

GY42 GY43 GY44

legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozott elıírások

GY33 GY34 GY35 GY36 GY37 GY38 GY39 GY40 GY41

Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások

avarosodás megakadályozása

Sorsz. Kategória

A terület túllegeltetése tilos. Minimum 0,1 ÁE/ha. Minimum 0,2 ÁE/ha. 0,1-0,2 ÁE/ha. 0,2-0,4 ÁE/ha. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. Március 15 - május 31 között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPIgal. Villanypásztor használat nem megengedett. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5ha-t. Villlanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50ha-t. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-hanál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-hanál. Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható.

70

Sorsz. Kategória GY56 GY57 GY58 GY59 GY60 GY61 GY62 GY63

legeltethetı állatok

GY64 GY65 GY66 GY67

kaszálási idıpont

GY68 GY69 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

GY76 GY77 GY78

GY82 GY83

GY84

GY85

GY86

kaszálási mód

GY80 GY81

kaszálás

GY79

Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások Inváziós növényekkel fertızött nyílt évelı homokpuszta gyepben és lejtısztyeppréteken kizárólag a mentesítést követıen lehet legeltetni. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni Szarvasmarhafélék. Juh. Kecske. Lófélék (ló, szamár). Június 15 után . Június 30 után. Július 15 után. Augusztus 1 után. Augusztus 10 után. Szeptember 1 után. Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelezı. A szénát a kaszálást követı 2 héten belül össze kell győjteni és eltávolítani a területrıl, vagy sávokban elégetni. Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 10 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni. 50 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni.

71

Sorsz. Kategória

GY87

GY89 GY90 GY91 GY92 GY93 GY94 GY95 GY96

kaszálatlan terület

GY88

GY97 GY98

GY105 GY106 GY107

GY108 GY109

tisztító kaszálás

GY99 GY100 GY101 GY102 GY103 GY104

GY110

Sorsz.

V01

körn

Kategória

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: szeptember 1. A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás. A terület maximum 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éllıhely rekonstrukció. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása .

Vizes területekre vonatkozó elıírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

agrotechnika

GY112 GY113 GY114 GY115

rekonst. yvéd

GY111

Gyep és füves területekre vonatkozó elıírások Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása.

72

Sorsz.

Kategória

V06

V07 V08 V09

vízgaz- terület- fajvédálko használat delem dás

V02 V03 V04 V05

Az illetékes nemzeti park által kijelölt területen tilos a nádaratás.

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.

agrotechnika

V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18

V22 V23

halgazdálkodás

V21

halastó

V19

V20

Vizes területekre vonatkozó elıírások Nyilt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. Felhagyott tızegbányaterületek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges.

Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı. A vízi növényzet és a partmenti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhetı. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területrıl el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell foltonként minimum 2 hektár, maximum 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi 100-400 kg/ha között kell legyen – kivéve a zsenge és elınevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését. A víz leeresztésének megkezdése elıtti 30. naptól trágyázni nem szabad. A természetes hozam javítására legfeljebb 10t/év/ha istállótrágya használható. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szervestrágya használható. A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos.

V26

A területen élı és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhetı, (15%-os idı, és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezıen elkészítendı madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendı. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkık, sirályok megtelepedését segítı mesterséges fészkelıszigetek kialakítása és karbantartása – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelı beruházásokról).

V27

V28 V29

fajvédelem

V24 V25

Védett récefajok megtelepedését segítı mesterséges ládák kihelyezése halastavak partmenti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre – (részletek: 33/2008 FVM rendelet a nem termelı beruházásokról). A halastóra a mőködési területével érintett Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni.

73

Sorsz.

Kategória

Vizes területekre vonatkozó elıírások

V32

A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetıje mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve), ahol mindennemő madárriasztás tilos. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol gépjármő és szervezett közlekedés tilos.

V33 V34

a szaporodási idıszakban a tó feltöltését követıen a - tervezett lehalászási idıszakoktól eltekintve - a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V30

V31

vízgazdálkodás

V35 V36 V37 V38 V39

V40

V53 V54 V55 V56 V57 V58

V59

hagyásfolt

V48 V49 V50 V51 V52

nádas

V44 V45 V46 V47

betakarítás

V43

egyéb

V42

betakarítási idı

adminisztráció

V41

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos. A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 30-ig fel kell tölteni. A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 1-ig fel kell tölteni. İszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t İszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkezı, illetve nádszegéllyel nem rendelkezı tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve. A learatott nád vizes élıhelyrıl történı kiszállításának nyomvonalát mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése elıtt 48 órával mőködési terület szerint érintett NPI-t értesíteni kell. A nádaratás befejeztérıl értesíteni kell a mőködési terület szerint érintett NPI-t. A hagyásfoltok kialakítását a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetve kell kijelölni. November 1 és február 28 között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs idıben is végezhetı nádvágás elsısorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas minimum 10-20 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 20-30 %-át nem szabad learatni. A nádas minimum 30-40 %-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérı helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelezı, és a hagyásfoltot eltérı helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen nem folytatható. A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzınek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelı gépet kell használni.

74

Sorsz.

Kategória

V60

Sorsz. E01 E02

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások

adminis ztráci ó

V62 V63 V64 V65

élıhelyr ekonstu kció

V61

7 évente a természetbeni állapotról az 5. számú melléklet szerinti tartalommal leírást kell készíteni (állapotfelvételi lap). A sikertelenül fásított állományok további fásítása tilos. Rakodó, depónia kialakítása elıtt a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetvni kell. Szóró, sózó vagy etetıhely kizárólag nyiladékon, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetett helyszínen alakítható ki. Az erdıgazdálkodásra alkalmatlan területeket ( legalább kétszer sikertelenül erdısített területek) termelést nem szolgáló területté kell módosítani vagy talajvédelmi funkciót kell adni nekik. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

egyéb

E03 E04

kártevık elleni védelem

E05

E06

E07

E13 E14

E15 E16

fajvédelem

E11 E12

faállomány nevelés

E10

erdıszegély

E08

E09

Vizes területekre vonatkozó elıírások A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötözı anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve és annak felügyeletével. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élıhely rekonstrukció . Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása.

Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények (pl. tiametoxam, pirimifoszmetil, pimetrozin, teflutrin, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, lufenuron, fosztiazat, abamektin), amelyek az irtani szándékozott kártevıvel azonos taxonómiai csoportba tartozó védett fajok egyedeit is elpusztítják. Totális gyomirtó szerek használata csak özönfajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı Az irtani szándékozott honos faj ellen mechanikai védekezést kell folytatni. Bármilyen állomány nevelés esetén különös figyelmet kell fordítani a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozására és fenntartására, amelyet végig érintetlenül kell hagyni. Az erdıállomány cserjés szegélyét meg kell ırizni, belıle csak a tájidegen növények irthatók ki, a meghagyandó ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel. Az ápolások és tisztítások során az elegyfafajok eltávolítása csak olyan mértékben indokolt, hogy azok a célállományok alapszámait ne veszélyeztessék. Az erdırészleten a fazáródás legalább 60% legyen. A gyérítések során a gazdasági célokon túl biztosítani kell az elegyfajok meglétét az alsó és felsı lombszintben is. A program során 5 m3/ha álló vagy fekvı holtfa (csúcsátmérı 20 cm-nél nagyobb) jelenlétét kell biztosítani. A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidılt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötıdı fajok védelme érdekében. Lábon álló, korhadt holtfát kivágni tilos.

75

Sorsz. E17

Kategória

E18

Az erdırészletekben megjelenı fenyıelıfordulások visszaszorítása gyérítéssel. Fokozottan védett madárfaj fészkének 200 m-es körzetében fészkelési idıszakban mindenfajta erdıgazdálkodási tevékenység tilos. Az erdırészletben kijelölt minden egyes mikroélıhelyen a 2. évtıl folyamatosan biztosítani kell 10 m3 mennyiségben álló, vagy/és fekvı elhalt faanyag, vagy 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák jelenlétét. Az emberéletet, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı lábon száradó ıshonos keménylombú fafajok példányait kitermelni tilos. Telepítéssel létrehozott természetközeli állapotú erdı kitermelése után felújítása teljes talaj-elıkészítéssel tilos. Csemeteültetés vagy magvetés esetén géppel csak pásztás talajelıkészítés végezhetı. Felújítás csak ıshonos, a táji és termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajjal történhet. Tájidegen és nem ıshonos fafajok ültetése tilos. Kocsányos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Mesterséges felújítás esetén teljes talajelıkészítés nem végezhetı. İshonos fafajú erdıállomány csak a tájra és termıhelyre jellemzı lehetıleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel. Kocsányos és molyhos tölgy telepítése természetszerő elrendezésben. Az erdıtelepítést megelızıen az idegenhonos faállományt a területrıl maradéktalanul le kell termelni, a letermelést kizárólag augusztusban vagy márciusban lehet végezni. Szálaló üzemmódban a visszatérési idı legfeljebb 5 év. (EKV 60)

E19

E20 E21 E22 E23 E24 E25 E26 E27 E28 E29

E33 E34

E35 E36 E37 E38 E39

felújítás

E30 E31

E32

Erdıterületekre vonatkozó elıírások Fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhetı.

Szálaló üzemmódban a program ideje alatt az erdırészlet területének legfejlebb 10 %-án nyitható lék, ahol a lékek egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint ötven méter, és méretük nem haladhatja meg az 500 m2 -t. (EKV73) A program végére a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, 2 évnél idısebb újulat az 2. számú melléklet szerinti, az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fafaj-összetételben és a 8. számú melléklet szerinti egyedszámban, elhelyezkedésben és záródásban legyen jelen a területen. (EKV59) A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni. (EKV23) Az erdırészletben a pályázónak a rendelkezésre álló eszközökkel (egyedi csemetevédelem, vadriasztás, vadkárelhárító vadászat) úgy kell megoldania a vadriasztást, hogy a program ideje alatt a csúcshajtás lerágásával az újulati szintben okozott vadkárosítás nem haladhatja meg az állománytípus fafajain a 30 %ot. (EKV25) Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással a 7. számú melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell. (EKV26) A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Már a 60%-os záródást elérı tölgytelepítést is sikeresnek kell tekinteni A tájidegen fajok kitermelését fokozatosan, a cserje és lágyszárú szint, valamint a talaj megóvása mellett kell elvégezni.

76

Sorsz.

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások

E40


E41 E42

Termıhelytıl függıen elegyfajok telepítése: száraz talajra: fehér és szürke nyár, moly-hos tölgy; üde talajon gyertyános-tölgyes termıhelyre: gyertyán Talajelıkészítás és tuskózás nem megengedett

E43


E44

Az elıhasználatok során biztosítani kell a nem honos özönfajok eltávolítását Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20). Az újulati szintben 1 évnél idısebb agresszíven terjedı idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19). A fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 60% alá, ártéren fekvı területen pedig 80 % alá.

E45 E46 E47

E49 E50

inváziós visszaszorítás

E48

E53 E54

nevelés

E51 E52

A tájidegen fafajok zárt állományait – a környezı gyepterületek védelme érdekében – jelen állapotukban kell fenntartani. A szegélyeken az inváziós lágy- és fásszárúakat vissza kell szorítani (kézi cserjeirtás, szárzúzás); A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a veget Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat.

Az özönfafajok elleni védekezés során engedélyezhetı vegyszer használata. A vegyszer használata során alkalmazandó szabályok: - A vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni az ellenırizhetıség biztosítására. -Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. - Alkalmazható szerek: akác esetében (Garlon 4E – 5-10%, Glialka 480 plus – 510%, Medallon Premium – 2,5-5%, Lontrel 300), bálványfa esetében (dikamba hatóanyagú szerek, pl. Banvel 480S – 100%, levélre fújva 20%). - Az alkalmazható szerek listája nem tekinthetı véglegesnek, az új fejlesztések, illetve a területen végzett kísérletek alapján a lista felülvizsgálható. - Az 5 cm-nél vastagabb egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer. - Az 5 cm-nél vékonyabb egyedek esetében a levágás után a vágásfelületre pontpermetezéssel vagy ecseteléssel juttatható ki vegyszer. - Az elsı kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de a talajra a vegyszer nem juthat. Az újulat szabad fejlıdését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell. A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. A sérült újulat tırevágását, vagy szükség esetén pótlását a fakitermelést követı május 1-ig el kell végezni.

77

Sorsz.

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások Az fásszárú egyedek esetében kizárólag injektálás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve ecsetelése során alkalmazható vegyszer.

E56


E57

növényvédelem

E55


E58


E59

İshonos fafajú, a tájra és termıhelyre jellemzı erdıállományokban csak mikrotartvágásos (erdırészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhetı; A fahasználattal érintett területen az összefüggı, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból (EKV 49); A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62);

E60

E62 E63 E64

E65 E66 E67 E68 E69

E70 E71

E72 E73 E74 E75

véghasználat

E61

A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fı fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetıség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi hatósággal és a nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. Tarvágás nem alkalmazható Az összefüggı véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet. A fakitermelés és -anyagmozgatás során a közelítı nyomok nem érinthetik a támogatható terület 10 %-ánál nagyobb részét, nem keletkezhet 10 cm-nél mélyebb közelítési ill. vonszolási nyom, a tı- és törzssérülés pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot a fahasználat Fakitermelés csak szeptember 1. és április 30. között végezhetı. Fakitermelés csak október 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) Fakitermelés csak november 1. és február 28. között végezhetı (E70 módosítása) Fakitermelés csak augusztusban és márciusban végezhetı. A fakitermelés és -anyagmozgatás során az erdırészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erıvel vontatott közelítı kerékpár, vagy szán használható. A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthetı. A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport hagyandó (terület- vagy törzs-arányosan), a cserjeszint egyidejő megkímélésével Véghasználat nem engedélyezhetı. Vágáskor nélküli besorolás. A folyamatos erdıborítás/árnyékolás biztosítása.elsıdleges feladat. Élıhely rekonstrukció. akác kiirtása mechanikai módszerekkel a talajfelszín roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása

78

Sorsz. E76

E77

E78

Kategória

Erdıterületekre vonatkozó elıírások a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve az akácegyedek vegyszeres kezelése erdeifenyı és feketefenyı kivágása, a talajfelszín és a fák között megmaradt homokpusztagyep roncsolása nélkül; a kivágott növényi maradványok eltávolítása Az élıhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhetı a - a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, - a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élıhelyet károsíthatja A szabályozott, kimélyített medrek helyreállítása támogatandó.

79

4. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( fıként fás legelık létesítése szántó, gyep mővelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élıhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élıhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztık:Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdısítés: az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 2009. évi XXXVII. törvény értelmében erdıtelepítés és erdıfelújítás Erdıtelepítés: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más mővelési ágú ingatlanon való telepítése Élıhelyvédelmi irányelv – A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élıhelyek, illetve vadon élı növény- és állatvilág védelmérıl. Fásítás: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelı a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévı fák összességét, ahol a fák tıtávolsága nem nagyobb a fák idıs korában várható korona átmérıjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idıs korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelınek kell tekinteni az olyan legelıterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idıs korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban legalább harminc százalékban fedett Fenntartási terv - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentıségő és a kimelt közösségi jelentıségő fajok, illtetve élıhelytípusok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv - A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsıdlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell

80

érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ık maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölı faj/élıhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élıhelyek, amelyek natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élıhelyek/élıhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élıhelyek/élıhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati elıírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentıségő faj - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetıleg bennszülöttek, és amelyek megırzéséért a Közösség kiemelt felelısséggel tartozik. Az élıhelyvédelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusok - Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élıhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltőnés veszélye fenyeget, és amelyek megırzéséért a Közösség különleges felelısséggel tartozik; Kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület1: olyan közösségi jelentıségő terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentıségő faj állománya, élıhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen az élıhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelı természetvédelmi célkitőzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentıségő közösségi fajok, illetve kiemelt jelentıségő közösségi élıhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elıírások alkalmazandók; Közösségi jelentıségő élıhelytípusok: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élıhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltőnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetıleg eredendıen korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetık fel; Közösségi jelentıségő faj: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élıhelyvédelmi irányelv İİ. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetıleg bennszülöttek, megırzésükhöz különleges természetmegırzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékekkel rendelkezı terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentıségő madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentıs állománya, illetve élıhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentıségő és egyéb vizes élıhelyekre;

81

Különleges természetmegırzési terület: olyan közösségi jelentıségő terület, amelyen közösségi jelentıségő faj jelentıs állománya, élıhelye vagy közösségi jelentıségő élıhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı növény- és állatvilág védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élıhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelı természetvédelmi célkitőzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentıségő fajok vagy közösségi jelentıségő élıhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elıírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élı madarak védelmérıl. MEPAR: mezıgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezıgazdaásgi és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl és az ezzel összefüggı törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(Xİ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrıl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezıgazdasági parcella: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggı földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezıgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggı földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élıhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplı növény- és állatfajok, valamint élıhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képezı, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élıhelytípusok megırzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megırzési terület, kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület és különleges madárvédelmi terület.

82

Természetesség/degradáltság: A felmért élıhelyfoltok természetességi-degradáltsági értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03 D04 D05

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erısen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot Természetes állapot

Veszélyeztetı tényezı: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – , és mesterséges tényezık – emberi tevékenységbıl származó bányászati, katonai, mővelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetısége a TIR. TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer

83

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Recommend Documents