2. sz. melléklet Berhidai-löszvölgyek (HUBF20024) NATURA 2000 terület fenntartási terve (tervezet)

II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez

5/2. sz. melléklet

Berhidai-löszvölgyek (HUBF20024) NATURA 2000 terület fenntartási terve (tervezet)

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. április 30.

A megbízó témafelelőse:

Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály

Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Schmotzer András kutatási referens, BNPI Vállalkozó képviselője:

Göncz Annamária projektvezető helyettes VÁTI Kht.

Vállalkozó szakmai témafelelőse: Dr. Podmaniczky László projektvezető, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelős:

Kenyeres Zoltán (ACRIDA Bt.)

Szakértők:

Tóth Sándor Sáringer-Kenyeres Tamás Bauer Norbert, Kassai Ferenc, Mészáros András, Tóth Szabolcs

További szakértők, tervezők:

Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervező,projektasszisztens VÁTI Kht. Fejes Ágnes Gyakornok VÁTI Kht. Magyari Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértő, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervező, VÁTI Kht.

Budapest, 2009 április hó

A Natura 2000 területek fenntartási terveinek dokumentációi I. Megalapozó dokumentáció 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.5. Érintett települések 1.6. Egyéb védettségi kategóriák 1.7. Illetékes I.fokú természetvédelmi hatóság 1.8. Illetékes nemzeti park igazgatóság 1.9. Tervezési és egyéb előírások 2. A terület abiotikai és biotikai jellemzőinek leírása, értékelése 2.1. A terület környezeti leírása 2.1.1. Éghajlat 2.1.2. Vízrajz 2.1.3. Geológia, geomorfológia 2.1.4. Talajtan 2.1.5. Tájhasználat-változás 2.2. A terület biotikai jellemzőinek értékelése 2.2.1. Kezelési szempontból jelentős fajok 2.2.2. A tervezési területen előforduló élőhelyek 2.3. Területhasználat 2.3.1. A területhasználat általános jellemzése 2.3.2. Tulajdoni viszonyok 2.3.3. Területhasználat és kezelés 2.3.3.1. Mezőgazdaság 2.3.3.2. Erdőgazdálkodás 2.3.3.3. Vadgazdálkodás 2 3.3.4. Vízgazdálkodás, halgazdálkodás 2.3.3.5. Turizmus 2.3.3.6. Ipar 2.3.3.7. Infrastruktúra 2 3.3.8. Területfelhasználási konfliktusok 2.4. Veszélyeztető tényezők

1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 4 4 18 24 24 24 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25

II. Fenntartási terv 1. Kezelési feladatok meghatározása 1.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 1.2. Kezelési javaslatok 1.2.1. Élőhelyek kezelése 1.2.1.1. Általános kezelési előírások 1.2.1.2. Élőhelykezelési javaslatok 1.2.1.3. Kezelési előíráscsomagok 1.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés 1.2.3. Fajvédelmi intézkedések 1.2.4. Kutatás, monitorozás

27 27 27 27 27 30 33 33 33 33

1.2.4.1. Faj szintű monitorozás 1.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 1.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 1.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása IV. Felhasznált irodalom MELLÉKLETEK Térképek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. melléklet: A tervezési terület DTA-50 átnézeti térképe 4. sz. melléklet: A tervezési terület jogi oltalom alatt álló területei 5. sz. melléklet: A tervezési terület érintettsége a Nemzeti Ökológia Hálózatban 6. sz. melléklet: A tervezési terület kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizei 7. sz. melléklet: A tervezési terület talajtérképe 8. sz. melléklet: A tervezési terület felszínborítási térképe 9. sz. melléklet: A tervezési terület szántóföldi művelési alkalmassága 10. sz. melléklet: A tervezési terület erdőtelepítési alkalmassága 11. sz. melléklet: A tervezési terület környezeti érzékenysége 12. sz. melléklet: A tervezési terület elhelyezkedése az ökotípusos földhasználati rendszerben 13. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentős növényfajainak elterjedése 14. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentős állatfajainak elterjedése 15. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NÉR élőhelyeinek térképe 16. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 élőhelyeinek térképe 17. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei

33 33 33 34 35

39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

Ábrák, táblázatok

55

Digitális melléklet

55

I. Megalapozó dokumentáció 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név: Berhidai-löszvölgyek 1. 2. Azonosító kód: HUBF20024 1. 3. Kiterjedés: : 127,1207 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek: Élőhelytípus kódja (* = kiemelt) 40A0 * 6210 6250 * 6510

Reprezentativitás A A A A

Faj kód Magyar név (latin név) Emlősök A területen nincs jelölőfaj Hüllők, kétéltűek A területen nincs jelölőfaj Halak A területen nincs jelölőfaj Gerinctelenek 4048 Magyar tarsza (Isophya costata) Növények A területen nincs jelölőfaj

Pop.

Megőrz.

C

B

Természetvédelmi Információs Rendszer 2008 1. 5. Érintett települések: Berhida 1. 6. Egyéb védettségi kategóriák: – 1. 7. Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1. 8. Illetékes nemzeti park igazgatóság: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 1. 9. Tervezési és egyéb előírások:  Berhida: 112/2006. számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, és a 27/2007. számú rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat

1

2. A terület abiotikai és biotikai jellemzőinek leírása, értékelése 2. 1. A terület környezeti leírása: 2. 1. 1. Éghajlat A Mezőföld és a tájat ÉNy-felől határoló peremterület, a Dunántúli-középhegység K-i széle a Dunántúl legkontinentálisabb éghajlatú területe. A téli hőmérsékleti minimumok és a nyári maximum hőmérsékletek közötti ingás itt igen magas. A napsütéses órák száma szintén igen magas, évente átlagosan közel 2000 óra. Ettől nem független, hogy a felhőzet tekintetében a Mezőföld a derültebb tájak közé tartozik. Az uralkodó szélirányok az É-i és az ÉNy-i. Különösen fontos éghajlati elem, a csapadék, melynek éves összege a Mezőföldön jellemzően alacsony. A szűkebb térségből csak néhány pontról ismertek hosszabb adatgyűjtésen alapuló mérések. Az éves csapadékmennyiség jellemzően nem éri el a 600 mmt (Ősi: 552 mm, Várpalota 582 mm, Balatonkenese 594). A területen az országos átlagnál jóval gyakoribbak aszályok. 2. 1. 2. Vízrajz A tervezési terület érintő, ill. annak szűkebb környezetében található vízfolyások: Séd-patak A terület legjelentősebb vízfolyása, mely a Sárvíz-be (Nádor-csatorna) ömlik, vize végül a Sión keresztül éri el a Dunát. A Séd-patak vízgyűjtő területe, a vízfolyás méretéhez képes igen nagy, ~513 km2, ennek nagy része azonban a Bakonyvidékhez tartozik, a Mezőföldi szakaszon csak a vízgyűjtő kisebb része, 74,7 km2 található. A Séd-patak vízhozama alapján a jelentősebb mezőföldi vízfolyásokhoz tartozik. A vízjárását tekintve kevés konkrét adat ismert, a vízhozamokat igen nagy kilengések jellemzik (nagyobb bakonyi felhőszakadások után hirtelen, de rövid időre jelentősen megduzzad, míg aszályos nyarakon igen alacsony vízállásértékek mutatkoznak). Gelye-patak A Séd-patak jobboldali mellékága, mely Berhida településtől DNy-ra ömlik a Sédpatakba. A medre aszályos nyarakon olykor kiszárad. Cinca-patak A Séd-patak jobboldali mellékága, mely Berhida és az egykor önálló Kiskovácsi településrész között ömlik a Séd-patakba. A medre tervezési területen kívül fut, párhuzamos a vasútvonallal. A Koldustelek kétágú völgye lényegében a szerkezeti vonal mentén meghatározott lefutású Cinca-völgy egyik mellékvölgye. Említésre érdemes még az egykori kút/forrás maradványa a Koldustelek völgyének völgytalpán. 2. 1. 3. Geológia, geomorfológia A Berhida település közvetlen közelében található Séd-völgy és peremterülete geológiai szempontból meglehetősen egyöntetű táj. A Séd-völgy felett, D-re található platót a középső-

2

pannon Nagyvázsonyi Mészkő Formáció alkotja A Nagyvázsonyi Mészkő Formációra jellemző, hogy az édesvízi csigafaunás mészkőrétegek mellett, a rétegsorban a mészmárga, aleurit, mésziszap és homokrétegek is váltakoznak. A vizsgált területen e formációból a felszínen a pannon homokos agyag előfordulása a legjellemzőbb. Erre, a pannon üledékösszletre kisebb-nagyobb foltokban és változó vastagságban negyedkori lösz is települt. A vízfolyások mentén, a völgytalpakon recens ártéri üledéksorok vannak felszínen. A Mezőföld az Alföld más területeitől geomorfológiailag élesen elkülönül. Ez annak köszönhető, hogy területe a geológiai közelmúltban (részben a pleisztocénben) kiemelkedett, és a szerkezeti vonalak mentén összetöredezett, ún. táblarögökre tagolt térség. A szerkezeti vonalak a jelentősebb vízfolyások lefutásában is meghatározó jellegűek. Berhida település több geomorfológiailag önálló kistáj határán fekszik. A Séd-patak mente és a pataktól ÉNy-ra húzódó mélyebb fekvésű terület a Berhidai-medence, mely feltehetően a Balaton árkának újpleisztocén-kori kialakulásával süllyedt le. A Séd-től D-re kiemelt plató már a Fűzfőküngösi-táblaröghöz tartozik. A vízfolyások lefutása egyértelműen szerkezeti vonalakat követi. A terület geomorfológiai szempontból még dombvidéki jellegű. Markáns tájformáló szereppel bírnak a terület vízfolyásai. A Séd-völgy meredek oldalai helyenként szakadópart jellegűek, de nagyobb – a balatoni Fehér-partokhoz hasonló – löszfalak nem jellemzik. A Berhidától D-re eső platóba vágódott be a Cinca-patak völgye. A Koldustelek völgyében a völgytalpon lévő kút környékén egykor működő forrás feltételezhető. 2. 1. 4. Talajtan A terület a Mezőföld nyugati talajtájához tartozik. A löszön, löszszerű kőzeteken (pl. pannon agyag) mezőségi talajok jellemzőek, kivéve a vízfolyások alluviumán. A pannon üledékekkel borított felszíneken egykor erdők álltak, melyek csak a meredekebb oldalakon adhatták át a helyüket kisebb-nagyobb gyepterületeknek. Az erdők alatt Ramann-féle barna erdőtalajok ill. csernozjom barna erdőtalajok voltak jellemzőek, ma is ezek – az évezredes tájhasználat miatt – többé-kevésbé erodált változatai, a meredekebb, lejtős felszíneken pedig az áthalmozott lejtőhordalék-talajok a legjellemzőbbek. A Sédárterén, keskeny sávban a réti talajok alakultak ki. 2. 1. 5. Tájhasználat-változás A Mezőföld löszterületeinek klimazonális növényzete az ember itteni megjelenésekor tölgyesek dominálta, erdőssztyep-vegetáció lehetett, helyenként, leginkább a szakadópartok, meredek lejtők környékén kisebb nagyobb tisztásokkal, természetes gyepekkel. Az erdőtakaró pusztulásának kezdetét a kutatások többsége már a kőkorban látja, de ekkor feltehetően a telepek pusztulásával az erdő sok helyen újra záródhatott, ahol ennek klimatikus gátja volt, ott az erdős-sztyep erdők másodlagos kiterjedése valószínűsíthető. A Mezőföld észak-nyugati része a Bakonyvidék keleti, legszárazabb területével érintkezik, itt markánsan érvényesül a főnhatás, a terület különösen száraz. Itt a kiirtott erdők regenerációja igen lassú lehetett, feltehetően a gyepterületek is kiterjedtek. A későbbiek ez a tendencia csak gyorsult. Az erdők számottevőbb mértékű kiirtása feltehetően már a bronzkorban indult. A jó termőtalajoknak köszönhetően feltehetően már ekkor is jóval nagyobb mértékű lehetett az erdőterületek csökkenése, mint a középhegységi területeken. Berhida környékén a rómaiak idején egy jelentősebb telep nyomait tárták fel (temető), mely jelentősebb tájhasználatra utal. A népvándorlások korától már biztosan állandóan lakott a környék, Berhida települést 1082-től jegyzik okiratok, Árpádkori temploma (Szent Kereszt Kistemplom), ma közismert műemlék. A középkorban a növekedő népesség és a szabályozatlan fahasználatok miatt egyre

3

jelentősebb tájátalakítás valószínűsíthető. Az I. katonai felmérés térképlapja az első részletes térkép, melyről konkrét tájhasználati adatok nyerhetők a terület XVIII. század végi állapotára vonatkozóan. A térképlapon jól látható, hogy a település környékének nagy része már ekkor is szántó volt. A településtől DK-re egy nagyobb erdőtömb is megvan még, mely a településtől D-re sávszerűen elkeskenyedik. Különösen érdekes a Séd-völgy felett plató, ahol több szőlőterület is látható. A Séd-völgyben ekkor gyepgazdálkodás – feltehetően legeltetés és/vagy kaszálás – folyt. A XIX. sz. végére, XX. sz. elejére – mire Magyarországon a szabályozott erdőgazdálkodás keretei kialakultak – a területen alig maradt erdő, Berhida mellett egyedül a Peremartoni-erdő az a tömb, ahol a fennmaradt erdőterület jelentősebb mértekben növekedhetett. (Ez a növekedés azonban minőségi átalakulást jelentett, ma nagyrészt kultúrerdők alkotják, kisebb természetközeli foltokkal.) A tervezési terület térségében a XX. század közepére a gyepterületek is csak a meredekebb oldalú völgyekben maradtak fenn. A XX. század második felében a gépesített, vegyszereket használó mezőgazdasággal együtt járt, nagytáblás szántók kialakítása, a völgyek gyepjeinek kaszálása és legeltetése. A kezdetben még némileg extenzív jellegű állattartás az 1970-es 80-as évekre egyre inkább háttérbe szorult, a Séd-völgyben egyre nagyobb területeken intenzív cserjésedés indult. Az akáctelepítések, és az ezzel összefüggésben megjelenő egyéb özönfajok nagyobb arányú megjelenése is erre az időszakra tehető. Szerencsés körülmény, hogy egyes kis részterületek (különösen a Koldustelek kis völgye) megőrizték a természetközeli élőhelyek értékes állományait, és egy relatíve gazdag löszflórát (a terület méretét szem előtt tartva igen gazdag). 2. 2. A terület biotikai jellemzőinek értékelése 2. 2. 1. Kezelési szempontból jelentős fajok Növényfajok I) (1) Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: A hazai erdős-sztyep élőhelyeken még gyakorinak mondható, kontinentális elterjedésű faj. A Mezőföldön, különösen annak nyugati részén elég gyakori. A tervezési terület mindkét részterületének (Koldustelek, Séd-völgy–Gelye-völgy) száraz gyepjeiben és kevésbé záródott cserjéseiben előfordul. Legeltetésre, kevésbé érzékeny, mivel a legelő állatok nem fogyasztják. A tapasztalatok alapján a gyepek időszakos leégést is jól tűri. (3) A faj előfordulása a területen: a terület cserjéseiben, száraz gyepjeiben gyakori (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~1000 (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: nem ismert tendencia-szerű változás (7) Faj veszélyeztetettsége: nem veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: Műtrágyázásra, felülvetésre érzékeny. Hosszú távon, potenciálisan teljes becserjésedés, invazív fásszárúak tömeges terjedése veszélyeztetheti. [Ez minden említett taxonokra igaz, így a többi fajnál csak ezen túli potenciális tényezőket említjük.] Lokális, aktuális: A terület jelenlegi kezelésének fenntartása mellett nem veszélyeztetett. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Élőhelyvédelem biztosítja a fajmegőrzést.

4

II) (1) Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii (L.) Benth.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Növényföldrajzi szempontból jelentős, pontusz-pannóniai elterjedésű, löszpusztai reliktum. A szűkebb térségben a Mezőföldön és a Bakonyvidék keleti peremterületein (~Hajmáskér–Balatonalmádi vonaláig) jellemző faj, de populációi többnyire egymástól elszigeteltek. A Mezőföldön sem gyakori elem. A Koldustelek löszvölgyében és a Séd-völgy néhány pontján, löszpuszta gyepben és félszáraz gyepben fordul elő. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): ~1000 tő (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: nem ismert tendencia-szerű változás (7) Faj veszélyeztetettsége: nem veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. III) (1) Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Kontinentális elterjedésű erdőssztyep faj. A Mezőföldön szórványos előfordulású. A tervezési területen csak a Koldustelek löszvölgyének keleti részéről ismert. A növény itt egy fajgazdag félszáraz gyepben fordul elő, állománynagysága 25–50 tő. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 25–50 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett, mivel a területen belül gyakorlatilag egyetlen kis foltra koncentrálódik előfordulása. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. IV)

(1) Sadler imola (Centaurea sadleriana Janka) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pannon endemikus faj, egyes szerzők a C. scabiosa alfajának tekintik. Erdőssztyep élőhelyeken, száraz- és félszáraz gyepekben, bokorerdőkben és sziklagyepekben fordul elő. A Mezőföld löszpusztagyepjeiben gyakori növény. A tervezési területen a Koldustelek völgyében, a Séd-völgyben és a Gelye-

5

völgyben egyaránt előfordul, legnagyobb egyedszámban a Koldustelek félszáraz gyepjeiben él. (3) A faj előfordulása a területen: löszgyepekben elterjedt (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~1000 tő (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: nem veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. V) (1) Sáfrányos imola (Centaurea solstitialis L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Eurázsiai elterjedésű, Magyarországon ritka faj. A térségben, a Bakonyvidék keleti peremén és a Nyugat-Mezőföldön országos szinten is számottevő populációi élnek. A tervezési területen csak Séd-völgy–Gelye-völgy felett, a terület határán került elő (Bauer N. szóbeli közlése). Gyom jellegű faj, gyakran bolygatott száraz gyepekben, extenzíven kezelt szántókon, ill. szántóföldek, utak szélén jelenik meg. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~20 tő (2006-ban) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: A szántóföldi műveléshez kapcsolódó intenzív növényvédőszerhasználat veszélyezteti. (9) Fajvédelmi lehetőségek: A völgyek peremén szélesebb (min. 10 m széles) mezsgyék kialakítása (a szántók rovására) és a szántók szélén vegyszermentes sáv kialakítása. VI) (1) Tátorján (Crambe tataria Sebeök) Fokozottan védett, Natura 2000 faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű faj, ma Magyarországon igen sporadikusan előforduló, ritka faj. Egykor gyakoribb lehetett, de a löszterületek művelésbe vonása miatt (és feltehetően amiatt, hogy a korábban fogyasztották) nagyon megritkult. A Mezőföldön Bölcske körül és Balatonkenese felett a löszfal feletti platón él két erősebb természetes állománya. A tervezési területhez tartozó Séd-völgybe 1992-ben telepítették magkihelyezéssel (nem dokumentált). (3) A faj előfordulása a területen: (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 10 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: stagnáló (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők:

6

Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. VII) (1) Nagyezerjófű (Dictamnus albus L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontusz-mediterrán elterjedésű faj, Magyarországon a xerotherm tölgyesekben és a hozzájuk kapcsolódó száraz gyep sziklagyep élőhelyeken jellemző. A Balaton-felvidéken kifejezetten gyakori, de a Mezőföldön ritka faj. A vizsgált területen a Koldustelek löszvölgyéből ismerjük kis populációját. (3) A faj előfordulása a területen: Koldustelek (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Kis populációméret, viszonylag elszigetelt populáció. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. VIII) (1) Hengeresfészkű peremizs (Inula germanica L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű, Magyarországon szórványos előfordulású faj. Leginkább löszön, erdőssztyep vegetációban jellemző, ill. ezzel fejlődéstörténeti kapcsolatban álló élőhelyeken. A Mezőföldön sem általános, a berhidai löszvölgyekben, a Koldustelekről ismerjük. Az erős állomány zöme tipikus löszpuszta gyepben él, de jellemző a sztyepcserjés folton és a félszáraz-gyepben is. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 1000–2000 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert fel egyértelmű tendencia, de számottevő változás az elmúlt évtizedben nem volt. A Koldustelek 2003 és 2005 között leégett löszgyep-foltján, kisebb, 5–10 m2-es foltokon tömegesen jelent meg 2006–2007ben (Bauer) (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. IX) (1) Selymes peremizs (Inula oculus-christi L.) Védett faj

7

(2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű, erdőssztyep-faj, Magyarországon a középhegységi sziklagyepektől az erdőssztyep-erdőkig jellemző. A Mezőföldön szórványos előfordulású, a tervezési területen a Séd-völgy és a Koldustelek löszpusztagyepjeiben jelenik meg. (3) A faj előfordulása a területen: a terület löszpusztagyepjeiben szórványosan (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): nem felmért (becslés terepbejárások alapján ~50–100 tő) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. X) (1) Tarka nőszirom (Iris variegata L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű faj, a hazai száraz tölgyesekben és származékaikban gyakori. A Mezőföldön az erdőterületek eltűnése miatt jelenleg ritka. A Koldustelek löszvölgyében löszpusztagyepben és félszáraz gyepben találjuk néhány erősebb polikormonját. Előfordulása lokálisan, ill. regionális léptékben jelentős, az egykori erdei vegetáció maradványa. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~20 polikormon (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Stagnáló. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. XI) (1) Kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis (L.) Rchb.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Magyarországon a sziklagyepektől a félszáraz gyepekig jellemző, Pannon-balkáni areával jellemezhető fa (fajcsoport). A Mezőföldön szórványosan van jelen. A Berhida körüli löszvölgyek jobb állapotú sztyeprét-foltjain kis populációja fordul elő. (3) A faj előfordulása a területen: a terület jobb állapotú löszgyepjeiben, új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~150–200 tő (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat.

8

(9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. XII) (1) Lathyrus lacteus (Bieb.) Wissjul* Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Erdős-sztyep élőhelyeken, száraz gyepekben, molyhos-tölgyesekben előforduló növény. Magyarországon leginkább a középhegységi területeken jellemző, az Alföldön igen ritka. A Mezőföldön csak a berhidai Koldustelek völgyéből ismert. Ma löszpusztagyepben találjuk, de egyértelműen az egykori erdőssztyep tölgyes maradványfajának kell tekinteni. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~ 50–80 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. * A hazai listákban a Magyar lednek alfajaként (Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke subsp. collinus (Ortm.) Soó) számon tartott növény.

XIII) (1) Sárga len (Linum flavum L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzés: Pontus-pannon elterjedésű erdős-sztyep növény, a Mezőföldön szórványos előfordulású. A Séd-völgy cserjésedő félszáraz gyepjéből ismert. (3) A faj előfordulása a területen: új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Hosszabb távon a becserjésedés, a cserjések záródása kedvezőtlen a populáció szempontjából. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XIV) (1) Bugás macskamenta (Nepeta nuda L. (syn. N. pannonica W. et K.) (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Eurázsia elterjedésű, hazánkban szórványosan előforduló növény. A Mezőföldön igen ritka, a Berhida környéki löszgyepek közül csak a Koldustelek löszvölgyében, az északi kitettségű lejtő félszáraz, Brachypodium pinnatum

9

dominálta gyepjében a hagyásfák (idős tölgyek) körül él. A faj élőhely-preferenciája nem tisztázott, bokorerdőktől a magaskórósokig vannak adatai. (3) A faj előfordulása a területen: Koldustelek völgy, É-i kitettségű lejtőin, félszáraz gyepben a hagyásfák (idős tölgyek) körül (4) Állománynagyság (jelöléskor): ~50–100 tő (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~25–50 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. XV) (1) Bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: A középhegységben elég gyakori, leginkább száraz tölgyesekben, sztyepréteken él. A Mezőföldön ritka faj, a vizsgált területen a Sédvölgy és a Gelye-völgy cserjéseiből ismert. (3) A faj előfordulása a területen: a terület cserjéseiben, száraz gyepjeiben szórványosan (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~100 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XVI) (1) Tarka kosbor (Orchis tridentata Scop.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Változatos élőhelyválasztasú, de leginkább erdős-sztyep élőhelyeinken jellemző orchideafaj. A Mezőföldön igen ritka faj, a Koldustelek löszvölgyében él kis populációja. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 10–20 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Kis populációméret, viszonylag elszigetelt populáció. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XVII) (1) Nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale L.)

10

Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Mediterrán, szubmediterrán elterjedésű taxon. Száraz gyepek, sztyeprétek, melegkedvelő tölgyesek növénye. A közeli Balatonfelvidéken és a Keleti-Bakony szélein xerotherm élőhelyek jellemző növénye. A Mezőföldön igen ritka, a berhidai Koldustelek löszvölgyében kis populációja ismert. Itteni előfordulása növényföldrajzi szempontból értékes. (3) A faj előfordulása a területen: új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~30–50 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XVIII) (1) Macskahere (Phlomis tuberosa L.) (2) A faj előfordulási viszonyaink jellemzése: Eurázsiai elterjedésű faj, sztyep és erdőssztyep területek faja. Magyarországon a középhegységben és az Alföldön (elsősorban löszterületein) egyaránt jellemző, gyakoriságát tekintve szórványos faj. A Mezőföldön, különösen a nyugati részeken még erős állományait ismerjük. A tárgyalt területen a Sédvölgy cserjésedő száraz gyepjében fordul elő. (3) A faj előfordulása a területen: új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): 1000 (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Hosszabb távon a becserjésedés, a cserjések záródása kedvezőtlen a populáció szempontjából. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével, a szükséges fenntartó kezelésekkel biztosítható. XIX) (1) Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora (L.) Scholler) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Európai faj, sztyeprétekről, félszáraz gyepekből jellemzőek, de kiszáradó láprétekről is ismertek adatai. Magyarországon szórványos, a Mezőföldön ritka. Berhida környékén csak a Koldustelek löszvölgyének keleti részén, a Brachypodium pinnatum dominálta félszáraz gyepben ismerjük kis populációját. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 15–20 tő

11

(6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kismértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: A túl gyakori kaszálás veszélyeztetheti, mert a félszáraz gyep azon részén él, amely rendszeresen kaszált terület. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható.

XX) (1) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis Wender) Védett, Natura 2000, ANNEX II faj A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű faj, Magyarországon még igen jelentős populációkkal fordul elő. A középhegységi sztyeprétjeinken relatíve gyakori. A Mezőföldön (és alföldi területeinken) ritka faj. A Berhida körüli löszgyepek közül a Koldustelek jó állapotú lösz-sztyeprétjén él kis populációja. (3) A faj előfordulása a területen: ld. 3.4. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): 100 (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~50–100 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kismértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: A terület jelenlegi kezelésének fenntartása mellett nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Szépsége miatt gyakran gyűjtik, ez a kis populációkat – mint a berhidai – veszélyeztetheti. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. (2)

XXI) (1) Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis L. subsp. nigricans (Störck) Zamels) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Közép-európai növény, elsősorban középhegységi, hegységperemi sztyeprétjeinken él. A Mezőföldön ritka, a vizsgált területen mind a Séd-völgy, mind a Koldustelek sztyeprétjein megtalálható. (3) A faj előfordulása a területen: új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kismértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Szépsége miatt gyakran gyűjtik, ez a kis populációkat – mint a berhidai – veszélyeztetheti. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható.

12

XXII) (1) Sugaras zsoltina (Serratula radiata W. et K.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Érdekes elterjedésű sztyepnövény, Magyarországon a Bükk-lábán, a Mecsekben Pécs felett, a Villányi-hegységben és leginkább a Bakonyicum keleti felének peremein és a Mezőföldön előforduló faj. A Mezőföldön az északi és nyugati peremeken jellemző, de viszonylag ritka faj. A vizsgált területen belül a Séd-völgy cserjésedő száraz gyepjeiben ismerjük. (3) A faj előfordulása a területen: új felmérés után ábrázolható (4) Állománynagyság (jelöléskor): 300 (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: Hosszabb távon a becserjésedés, a cserjések záródása kedvezőtlen a populáció szempontjából. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XXIII) (1) Termetes habszegfű (Silene bupleuroides L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontuszi elterjedésű faj, hazánkban a Középhegység peremterületein és az Alföldön szórványosan előforduló növény, a Mezőföldön sem gyakori. A Balaton-felvidék és a Keleti-Bakony keleti feléből számos adata ismert. A Mezőföld Balatonnal határos tömbjében szintén jó néhány adata ismert (Balatonkenese, Balatonakarattya, Balatonaliga, Kőszárhegy, Szabadbattyán stb.), ezek közé sorolhatók a Berhida körüli előfordulások is. A Koldustelek, Séd-völgy és a Gelyevölgy löszpusztagyepjeiben egyaránt előfordul. (3) A faj előfordulása a területen: a terület lösz-sztyeprétjein szórványosan (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~150–200 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XXIV) (1) Mocsári csorbóka (Sonchus palustris L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: A Balaton környéki mocsári élőhelyeken még elég gyakori, de országos léptékben megritkult faj. Elsősorban kevésbé degradált nádasok,

13

magassásosok, magaskórósok faja. A vizsgált területen a Séd-völgyben a vízfolyás mentén, a Cinca-patak menti mocsári vegetációban és Koldustelek nyugati részén a vasúti töltés alatt üde, kaszált gyep szélén és árokban. (3) A faj előfordulása a területen: Séd-völgy, Cinca-patak mente (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 30–50 tő (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. Lokális, aktuális: A faj lokális állományát az üde termőhelyek teljes elgyomosodása veszélyezteti. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az üde gyepeket évente egyszer, az árkokat, és mocsári élőhelyek gyepjeit legalább néhány évente kaszálni, szárzúzózni kell. XXV) (1) Pusztai árvalányhaj (Stipa pennata L.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzés: Pontus-mediterrán elterjedésű faj, különféle sztyepréteken jellemző tömeges megjelenése. A Mezőföldön is elterjedt, a vizsgált területen a Koldustelek, a Séd-völgy és a Gelye-völgyben löszpusztagyepjeiben sok helyen állományalkotó. A Stipa fajok tömegessége a meredek, délies oldalakon jellemzőbb. (3) A faj előfordulása a területen: a terület jobb löszgyep-foltjain általánosan elterjedt (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~ minimálisan több 10000 (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XXVI) (1) Csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima C. Koch) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Eurázsiai elterjedésű faj, nálunk többnyire lejtősztyepréteken jellemző faj. A Mezőföldön általában nem gyakori, de a nyugati, Balatonnal, Balaton-felvidékkel érintkező részeken számos adata ismert. A Koldustelek löszvölgyéből ismert, de feltehetően a Séd-völgy löszpusztagyepjeiben is megtalálható. (3) A faj előfordulása a területen: Koldustelek, déli, délnyugati kitettségű lejtők a völgy közepe táján (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~ minimálisan több 10000 (becslés)

14

(6) Állomány változásának tendenciái és okai: A Koldustelken található löszpusztagyep folt 2003 és 2005. között leégett, itt 2006-ban tömeges megjelenését dokumentálja Bauer (2006). (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XXVII) (1) Kései pitypang (Taraxacum serotinum W. et K.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzése: Pontus-pannon elterjedésű sztyepfaj, nálunk jó löszjelző növény (néha agyagos felszíneken is). A Mezőföldön elég gyakori, de egy-egy ponton általában nem nagy egyedszámú állományokkal jellemezhető faj. Löszfalak peremén, száraz löszpusztagyepekben a legjellemzőbb, de másodlagos felszíneken, gyepekben is gyakran megjelenik. A Koldustelek löszvölgyében, a Séd-völgy és a Gelyevölgy peremén egyaránt előfordul. (3) A faj előfordulása a területen: Koldustelek, Séd-völgy, Gelye-völgy (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): ~100–200 tő (becslés) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. XXVIII) (1) Pusztai meténg (Vinca herbacea W. et K.) Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyainak jellemzés: Pontus-pannon erdőssztyep-faj, mely a nyíltabb száraz tölgyesektől a sziklagyepekig többféle élőhelyen előfordul Magyarországon. A Mezőföldön nem ritka, Berhida körüli védett területeken a Séd-völgyben, és a Gelyevölgyben és a Koldustelken is erős populációja él. (3) A faj előfordulása a területen: a terület száraz gyepjeiben, cserjéseiben (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem ismert tendencia-szerű változás. (7) Faj veszélyeztetettsége: Nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: ld. az Adonis vernalis (I) fajnál leírtakat. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Az állomány megőrzése az élőhelyek megőrzésével biztosítható. Állatfajok A madárfauna, valamint a bogár- és lepkefauna vizsgálata szükséges.

15

I) (1) Magyar tarsza [Isophya costata Brunner von Wattenwyl] Fokozottan védett, Natura 2000 faj (2) A faj előfordulási viszonyaink jellemzése: A Kárpát-medence diszjunkt előfordulású, szubendemikus, posztglaciális maradványfaja. A posztglaciális sztyep-periódus reliktum faja jelenleg a mezofil jellegű kaszálóréteken találja meg a számára optimális életfeltételeket. Táplálkozási okokból előfordulásában meghatározó a mezofil jellegű szöveti felépítéssel jellemezhető, – főképp kétszikű – növények jelentős gyepbeni borítása. A faj világállományának zöme Magyarországon található, azon belül jelenlegi ismereteink szerint legerősebb állományai a Balaton-felvidéken fordulnak elő. A berhidai állomány kis élőhelyre visszaszorult előfordulás, melynek súlypontjai zárt sztyepréten és a völgytalpi kaszálóréten találhatók. A lokális populáció közepes erősségű, egyedszáma százas nagyságrendűnek becsülhető. (3) A faj előfordulása a területen: állománysúlypontot ld. 3.5. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): Jelöléskor 500 egyed került megállapításra. A kvantitatív vizsgálatok 2006-ban mind a kaszálóréti, mind a sztyepréti előforduláson mért denzitás (0,13, ill. 0,2 egyed/m2) értékek közepes erősségű állományt mutattak (100–150 egyed). (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 2008-ban kaszálóréten 0,26 egyed/m2, sztyepréten 0,53 egyed/m2 denzitás-értékek mutatkoztak. Ez alapján az állomány egyedszáma: 200250 egyed. (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Az egymáshoz közeli mintavételi évek eredményei az állomány erősödését mutatják, mind a lárvák, mind az imágók vonatkozásában. A különbségek okai egyelőre nem megállapíthatók, mivel az élőhely állapotában számottevő változás nem következett be, így a becsült állományméretekben tapasztalható eltérések egyelőre természetes ingadozásnak tudhatók be. (7) Faj veszélyeztetettsége: a jelenlegi kezelés fennmaradása mellett nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: Korai fenológiája és gyenge mobilitási képessége miatt állományait veszélyeztetik a korai avartüzek, ill. a korai kaszálás. A vegetáció-struktúrára és annak fajösszetételére való érzékenysége miatt állományait veszélyezteti az év bármely időszakában bekövetkező bármilyen eredetű taposás. Lokális, aktuális: Terepmotorozás alkalomszerű megjelenése egyelőre nem az állománysúlypont területén jellemző. (9) Fajvédelmi lehetőségek: élőhelyén mindennemű taposást (legeltetés, turizmus vagy egyéb eredetű) tiltani kell; a sztyeprét folt területét érintetlenül kell hagyni, a völgytalpi kaszálórétet későn (legkorábban július közepe) kell kaszálni. II) (1) Keleti pókszöcske [Poecilimon intermedius (Fieber)] Védett faj (2) A faj előfordulási viszonyaink jellemzése: Parthenogenetikus úton szaporodó eurázsiai erdőssztyep faj, melynek magyarországi előfordulása az area nyugati peremterületeihez tartozik. Ritkasága és állatföldrajzi jelentősége miatt egyaránt kiemelt természetvédelmi figyelmet érdemel. A faj előfordulását Magyarországról eddig 9 helyről jelezték, ebből jelenlegi ismereteink szerint 3 tekinthető meglévő állománynak: a Borsodi-medence (Sajó-völgy, Bódva-völgy) mellett két Mezőföldi előfordulás ismert, a berhidai

16

Koldustelek Natura 2000 területéről és Dunaföldvár térségéből. Élőhely-választását a nyílt területek xero-mezofil jellegű gyepterületeihez, sztyeprétekhez való kötődés jellemzi. Nagyon kis egyedszámú, rendkívül lokális előfordulásai ismertek. A berhidai Koldustelek területén előforduló állomány a legnagyobb magyarországi állománynak tekinthető. A kicsi, fragmentált előfordulások mellett a fajt rendkívül kis mobilitás jellemzi, izolációra fokozottan hajlamos, a legkiemeltebb konzervációbiológiai státusz illeti meg. (3) A faj előfordulása a területen: állománysúlypontot ld. 3.5. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása. (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): 2004–2008 között végzett vizsgálatok alapján 200250 egyed. (6) Állomány változásának tendenciái és okai: A különböző évekből származó, négyzetméterre vetített denzitás-értékek jelentős különbségeket mutatnak, mely a populációk természetes egyedszám-ingadozásnak tudható be. (7) Faj veszélyeztetettsége: a jelenlegi kezelés fennmaradása mellett nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: Bármilyen eredetű taposás. Lokális, aktuális: Terepmotorozás alkalomszerű megjelenése az állománysúlypont közelében fordul elő. (9) Fajvédelmi lehetőségek: élőhelyén mindennemű taposást (legeltetés, turizmus vagy egyéb eredetű) tiltani kell; a sztyeprét folt területét érintetlenül kell hagyni. III) (1) Lápi tarkalepke [Euphydrias aurinia (Rottemburg)] Védett, Natura 2000, ANNEX II faj (2) A faj előfordulási viszonyaink jellemzése: A palearktikus elterjedésű, policentrikus faj. Fő tápnövénye a Succisa pratensis. Eredetileg a jó természetességi állapotú láprétek indikátorfaja volt. A lepke ezeken az élőhelyeken előforduló európai populációi az elmúlt évszázadban jelentős (mintegy 60–70%-os) egyedszám csökkenést mutattak. Ugyanez a drasztikus egyedszám-csökkenés Magyarországon is kimutatható. A faj lápréti állományainak visszaszorulása mellett Nyugat-Európában már az 1950-es évek elején felfigyeltek a száraz réteken történő megjelenésére. Magyarországon is ismert az elmúlt évtizedekben végbement szárazréti expanziója. Ezekben a habitatokban tápnövénye a Knautia arvensis. Tápnövény-függéséből, peterakási viselkedéséből (a nőstények peterakáskor kedvelik a 15–20 cm magas tápnövényeket) fakadóan kifejezetten érzékeny a vegetáció-szerkezetet megváltoztató hatásokra (pl. legeltetés). (3) A faj előfordulása a területen: állománysúlypontot ld. 3.5. térkép (4) Állománynagyság (jelöléskor): „P” (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009. május–június) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem megállapítható, a jelöléskor nem történt meg az állomány méretének felmérése. (7) Faj veszélyeztetettsége: a jelenlegi kezelés fennmaradása mellett nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: a vegetáció vertikális szerkezetének bármilyen eredetű megváltozása. Lokális, aktuális: nincs. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Előfordulási helyein a legeltetést, intenzív kaszálást tiltani kell. IV)

17

[(1) Magyar fésűsbagoly [Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy)]* Fokozottan védett, Natura 2000 faj (2) A faj előfordulási viszonyaink jellemzése: A magyarországi lepkefauna fontos pontomediterrán színezőeleme, posztglaciális reliktumfaja. Előfordulása főképp alföldi és dombvidéki-hegylábi területek erdőssztyepp zónájában jellemző. A hernyó fő tápnövényei az Acer tataricum és az A. campestre. Erőteljes visszaszorulásában az erdőssztyepp (AceriQuercion) tölgyesek, ill. ezzel együtt a tápnövény fajok visszaszorulása játszott szerepet. (3) A faj előfordulása a területen: felmérendő (2009. április) (4) Állománynagyság (jelöléskor): jelöléskor nem volt figyelembe véve a faj előfordulása. (5) Állománynagyság (tervkészítéskor): felmérendő (2009. április) (6) Állomány változásának tendenciái és okai: Nem megállapítható, a jelöléskor nem történt meg az állomány méretének felmérése. (7) Faj veszélyeztetettsége: a jelenlegi kezelés fennmaradása mellett nem veszélyeztetett. (8) Veszélyeztető tényezők: Potenciális: élőhelyének felszámolása. Lokális, aktuális: nincs. (9) Fajvédelmi lehetőségek: Nem ismert. * Potenciálisan előforduló faj, státusza még vizsgálandó.

2. 2. 2. A tervezési területen előforduló élőhelyek A tervezési terület élőhelyeinek megoszlása közösségi jelentőségű élőhelyek szerint Natura 2000 kód

Natura 2000 név

6260 6210

Síksági pannon löszgyepek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik Sík- és dombvidéki kaszálórétek Szubkontinentális peripannon cserjések

6510 40A0

Terület (ha)

%

5,6429 ha 2,0732 ha

4,44 % 1,63 %

0, 8948 ha 0,1032 ha

0,70 % 0,08 %

A tervezési terület élőhelyeinek megoszlása Á-NÉR kategóriák szerint Á-NÉR kód

Á-NÉR név

E1 H4 H5 M6 O7 O8

Franciaperjés dombvidéki kaszálórét Félszáraz gyepek és erdőssztyeprétek Löszpusztarét Sztyepcserjés Gyomos száraz gyepek Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú pionír erdők Galagonya-kökény cserjés Üde cserjések Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel Akácosok Egyéves szántóföldi kultúrák Telephelyek, roncsterületek

P1 P2 P2a(×S6) R2 S1 T1 U4

Terület (ha)

%

0, 8948 ha 2,0732 ha 5,6429 ha 0,1032 ha 5,5026 ha 3,4540 ha

0,70 % 1,63 % 4,44 % 0,08 % 4,33 % 2.72 %

0, 6148 ha 42,7023 ha 5,2574 ha

0.48 % 33.62 % 4.14 %

1,1490 ha 11,1826 ha 76,3376 ha 0,0712 ha

0.90 % 8.81 % 60.11 % 0.06 %

18

A fenti élőhelylista kissé eltér a Natura adatbázisban és a TIR adatbázisában foglaltaktól, a fent említettekben szereplő „Síksági pannon löszsztyepek” élőhely jelen munkában „Síksági pannon löszgyepek”-ként szerepel. Natura 2000 élőhelyek I) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6260 – Síksági pannon löszgyepek (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: H5 (3) Élőhely előfordulásai a területen: (4) Élőhely területi aránya: 4,44 % (a site teljes területéhez viszonyítva) (5) Élőhely kiterjedése a területen: 5,6429 ha (6) Élőhely jellemzése: Löszpusztarét Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: H5 Növénytársulás: Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae Zólyomi ex Soó 1964 A tervezési terület legértékesebb, kiemelt figyelmet érdemlő élőhely-típusa. A Koldustelek völgyében, a Séd-völgy és a Gelye-völgy még kevésbé becserjésedett lejtőin változó természetességi állapotú állományai maradtak fenn. A Séd-völgy és a Koldustelek löszpusztagyepjei összességében igen gazdag flórát őriznek, de különösen a Séd-völgyben jellemzőek az eléggé elszegényedett, már-már jellegtelen száraz gyepeknek minősíthető állományok. A Séd-völgy Berhida környéki szakaszán a kisebb-nagyobb természetközeli foltokat akácosodó, cserjésedő, legeltetett és más okból degradáltabb vegetációtípusok övezik. A kitettség, a lejtő meredeksége és a zavartság különbözőségei miatt több altípusa is felismerhető tervezési területen. A terület löszpuszta-gyepjeinek számos altípust képviselnek, a természetközelibb, gazdagabb állományokban a Festuca rupicola, Stipa pennata, kisebb területen a Stipa pulcherrima domináns, a zavartabb foltokon az Elymus hispidus, E. repens, Dactylis glomerata is jellemző. A Bromus erectus s.l. dominálta előfordulásai már inkább félszáraz gyepek, ill. átmeneti helyzetű állományok. A völgytalpi, kaszált állományokban, a kaszálás szelektáló szerepe miatt mezofil réti elemek feldúsulása jellegzetes. A különböző pázsitfű-fajok dominanciája alapján elkülöníthető foltok valójában nem élesen elkülönülő egységek. Kisebb-nagyobb foltokon a Carex humilis, Chrysopogon gryllus fajokban gazdagabb foltok is találhatók. A löszpusztarét leggazdagabb állományai délies kitettségben jellemzőek. A Salvio-Festucetum-ok leírt változatai közül, Mezőföld löszpusztagyepjei a pannonicum változathoz sorolhatók. A terület Salvio-Festucetum-ainak gyakori elemei: Adonis vernalis, Astragalus austriacus, Chamaecytisus austriacus, Euphorbia glareosa, Salvia pratensis, Salvia nemorosa, Nonea pulla, Vinca herbacea, stb. több ponton ritkább, figyelemre méltó „löszfajok” (Agropyron pectiniforme, Ajuga laxmannii, Inula germanica, Silene bupleuroides, Taraxacum serotinum) is előfordulnak. A Dunántúli-középhegység sztyeprétjeivel közös fajok száma magas (Anthyllis vulnearia subsp. polyphylla, Aster linosyris, Campanula sibirica, Centaurea sadleriana, Dianthus pontederae, Globularia punctata, Inula ensifolia, Inula oculus-christi, Jurinea mollis, Koeleria cristata, Linaria genistifolia, Muscari neglectum, Pulsatilla grandis, Sanguisorba minor, Stachys recta, Teucrium chamaedrys, Thesium linophyllon stb). A löszpusztagyepek szekunder eredetét, kiterjedését az egykori erdős-sztyep tölgyes fennmaradt fajai (Carex michelii, Cynanchum vincetoxicum, Dictamnus albus, Geranium sanguineum, Iris variegata, Lathyrus lacteus, Pulmonaria mollis stb.) is mutatják A löszpusztagyep

19

zavartabb állományfoltjai inkább általánosan elterjedt szárazgyep-fajok jellemzik, ezekben az Elymus repens, Elymus hispidus, Bromus inermis vagy a Dactylis glomerata jelenik meg tömegesen és alkot fajszegényebb állományfoltokat. (7) Élőhely természetességi/degradáltsági értékelése: D03; D04; D05 (8) Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (9) Veszélyeztető tényezők: T32 (T51) – Mechanikai károsodás (cross-motorozás, munkagépek áthaladása); T58 – Motocross és Quad utóbbi időben már alkalomszerűen megjelent; J31 – Cserjésedés, a természetes szukcesszió előreszaladt, a védendő társulás egyes foltja /Séd-völgy/ szűkülnek; T25 – Tűzkár, a terület egy része a közelmúltban leégett; Tűzrakóhely kialakítása néhány éve. II) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6210 – Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: H4 (3) Élőhely előfordulásai a területen: (4) Élőhely területi aránya: 1,63 % (a site teljes területéhez viszonyítva) (5) Élőhely kiterjedése a területen: 2,0732 ha (6) Élőhely jellemzése: Félszáraz gyepek és erdőssztyeprétek Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: H4 Növénytársulás: Euphorbio pannonicae-Brachypodietum pinnatae Horváth nom. prov. A Koldustelek völgyében és néhány helyen a Séd-völgy és a Gelye-völgy térségében az északi, északnyugati gyepes lejtőkön Brachypodium pinnatum által dominált fajgazdag löszgyepek, félszáraz gyepek fordulnak elő. E vegetációtípus florisztikai gazdagsága a félszáraz gyepek strukturális és mikroklimatikus sajátosságaiban rejlik, mely egyaránt lehetővé teszi az egykori erdő fajainak (Anemone sylvestris, Cynanchum vincetoxicum, Tanacetum corymbosum, Nepeta nuda, Peucedanum cervaria, Peucedanum alsaticum) a száraz és a mezofil gyepek növényeinek (Teucrium chamaedrys, Salvia nemorosa, Seseli annuum, Stachys recta, ill. Avenula pubescens, Briza media, Agrimonia eupatoria, Trifolium pratense) fennmaradását. Ezek mellett ugyancsak jellemző száraz löszpusztagyepek egyes fajainak jelenléte. A frekvens és közel állandó fajok közül a Peucedanum alsaticum, Centaurea sadleriana, Euphorbia glareosa, Inula germanica emelhető ki, melyek az állomány karakterfajaiként is megnevezhetők. A Koldustelek völgyének jelentős tájképi értékei az egykori erdőtársulás – valószínűleg tatárjuharos-lösztölgyes (Aceri tatarici-Quercetum roboris Zólyomi 1957) – maradványaiként értékelhető koros Quercus pubescens, Q. cerris és Q. robur hagyásfák. Ezek nagy része a völgy északi kitettségű oldalán él, félszáraz gyepek veszik körül. Az egykori erdőtársulás jellemző fajai (Acer campestre, Ulmus minor, Cornus sanguinea, Ligustrum vulgare, Nepeta nuda, Pulmonaria mollis, Dictamnus albus, Campanula bononiensis, Tanacetum corymbosum, Inula germanica, Inula conyza, Carex michelii, Iris variegata) ma elsősorban másodlagos gyepekben – a Brachypodium pinnatum gyepjeiben – a fák kis csoportjai körül, ill. cserjésekben fordulnak elő. (7) Élőhely természetességi/degradáltsági értékelése: D04

20

(8) Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (9) Veszélyeztető tényezők: T32 – Mechanikai károsodás; J31 – Cserjésedés, a természetes szukcesszió előreszaladt, a védendő társulás egyes foltja /Séd-völgy/ szűkülnek. III) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: E1 (3) Élőhely előfordulásai a területen: (4) Élőhely területi aránya: 0,70 % (a site teljes területéhez viszonyítva) (5) Élőhely kiterjedése a területen: 0, 8948 ha (6) Élőhely jellemzése: Franciaperjés dombvidéki kaszálórét Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: E1 Növénytársulás: Pastinaco-Arrhenatheretum /Knapp 1954/ Passarge 1964 A Koldustelek területén, a löszvölgy völgytalpán található ténylegesen kaszálással fenntartott részeket jelöltük kaszálórétként, a jellegtelen gyomos gyepeket nem. Többékevésbé eltérő fajösszetételű állományfoltok jellemzőek, uralkodó pázsitfüvek az Arrhenatherum elatius, a Bromus erectus és kisebb területen az Alopecurus pratensis. A völgy legmélyebb fekvésű részein a gyep a franciaperjeréttel (PastinacoArrhenatheretum /Knapp 1954/ Passarge 1964) azonosítható, jellegzetes mezofil kaszálórét. A gyep gyakoribb kísérőfajai között a legjellemzőbb kaszálóréti fajok (Dactylis glomerata, Knautia arvensis, Leucanthemum vulgare, Plantago lanceolata, Pastinaca sativa, Anthoxanthum odoratum, Avenula pubescens) mellett a völgy félszáraz gyepjeinek, sztyeprétjeinek néhány faja (Peucedanum alsaticum, Festuca rupicola) is megtalálható. Az Alopecurus pratensis dominanciájával jellemezhető kisebb folt, hasonló összetételű, de fajszegényebb gyep, mely nem azonosítható az "Alopecuretum"-ként leírt mocsárrétekkel. A völgy kaszálással fenntartott területein, – kiterjedését tekintve – a Bromus erectus által meghatározott gyepek uralkodnak. Ezek a völgytalp kissé magasabb fekvésű részein, a völgyoldal alsó, lankás szakaszán találhatók. A gyep fajösszetétele alapján egyértelmű, hogy a löszpusztarét és a mezofil kaszálórétek közt foglal helyet, mely inkább a löszpusztarét mezofilabb jellegű, sudár rozsnokos típusának tekinthető (átmenet, sztyeprét–félszáraz gyep jelleg), melyet a terület löszpusztarétjeinek számos jellemző növénye (Euphorbia glareosa, Verbascum phoeniceum, Adonis vernalis, Ajuga laxmannii) is bizonyít. (7) Élőhely természetességi/degradáltsági értékelése: D04 (8) Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett. (9) Veszélyeztető tényezők: T2 – Felülvetés; T23 – Szerves szennyezés; T26 – Kaszálás elmaradása; T32 – Mechanikai károsodás. IV) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 40A0 – Szubkontinentális peripannon cserjések (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: M6

21

(3) Élőhely előfordulásai a területen: (4) Élőhely területi aránya: 0,08 % (a site teljes területéhez viszonyítva) (5) Élőhely kiterjedése a területen: 0,1032 ha (6) Élőhely jellemzése: Sztyepcserjés Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: M6 Növénytársulás: Prunetum fruticosae Dziubaltovski 1926 A Prunus fruticosa tömeges megjelenése alapján leírt társulás. Többnyire ritkás, ill. nem teljesen záródó kis magasságú cserjés foltok. Állományaiban a löszpusztagyepek fajai, szárazerdei- és Geranion sanguinei erdőszegély-fajok fordulnak elő (Agrimonia eupatoria, Buglossoides purpureo-coerulea, Dorycnium germanicum, Falcaria vulgaris, Galium glaucum, Geranium sanguineum, Glechoma hirsuta, Inula germanica, Peucedanum cervaria, Ranunculus polyanthemos, Sedum telephium subsp. maximum, Stipa pennata, Vicia tenuifolia, Vinca herbacea), melyek képesek voltak a cserjésekben fennmaradni. Ebben az értelemben szegélytársulás. Néhány foltját ábrázolja a vegetációtérkép, de ezeken felül is megjelenik még kisebb, a térkép léptékéből adódóan nem megjeleníthető foltokon. (7) Élőhely természetességi/degradáltsági értékelése: D04 (8) Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. (9) Veszélyeztető tényezők: – További, nem Natura 2000 élőhelyek Galagonya-kökény cserjés Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: P2 Növénytársulás: Pruno spinosae-Crataegetum Soó /1927/ 1931 A Séd-völgy és a Gelye-völgy szárazabb lejtőin, jelentős területen jellemző élőhelytípus. A cserjefajok közül a Prunus spinosa dominál, alárendeltebbek a Crataegus monogyna, a Rosa canina, a Sambucus nigra, az Acer campestre stb. Az állományok összetétele nem egyöntetű, helyenként az akácosok telepítésével összefüggésben tájidegen fásszárúak (Ailanthus altissima, Robinia pseudo-acacia) spontán megjelenése is jellemző. A száraz lejtők kiritkuló cserjésfoltjai természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek, itt számos erdőssztyep, ill. sztyepréti növény talált menedéket: Adonis vernalis, Asparagus officinalis, Astragalus cicer, Filipendula vulgaris, Peucedanum cervaria, Phlomis tuberosa, Pulmonaria mollis, Ranunculus polyanthemos, Serratula radiata, Vinca herbacea, Viola ambigua. A sűrű cserjések gyepszintje fajszegény, többnyire csak nitrofrequens fajok tömegesek (Anthriscus cerefolium, Urtica dioica, Stellaria media). A völgytalp közelében, az üdébb szegélyeken vágások, erdőszéli magaskórosok növényei is jellemzőek, pl. Calamagrostis epigeios, Chaerophyllum bulbosum, Eupatorium cannabinum, Solidago gigantea. Élőhely területi aránya: 33,62 % Élőhely kiterjedése a területen: 42,7023 ha Élőhely veszélyeztetettsége: Nem veszélyezetett. Veszélyeztető tényezők: J32 – Tájidegen fás-szárú beépülése a természetes társulásba; T35 Szemétlerakás Üde cserjések és P2a×S6 Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: P2a Növénytársulás:–

22

A Séd-patak mentén és árterén és a Gelye-völgy vízfolyása mentén üde cserjések, lassan beerdősülő foltok jellegzetesek. Ezekben már ligeterdei fafajok is (kisebb) szerepet kapnak (Salix fragilis, Salix alba). A cserjések általános fajai (Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Acer campestre, Ligustrum vulgare, Rubus spp.) mellett néhány invazív fásszárú is előfordul (Elaeagnus angustifolia, Robinia pseudo-acacia, Ailanthus altissima). Élőhely területi aránya: 4,14 % Élőhely kiterjedése a területen: 5,2574 ha Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: J5 – Adventív faj dominanciája, terjedése; J32 – Tájidegen fás-szárú beépülése a természetes társulásba; T35 Szemétlerakás Gyomos száraz gyepek Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: O7 Növénytársulás:– A terület száraz gyepjeinek egy jelentős része – különösen a Séd-völgy, Gelye-völgy térségében – már nem azonosítható természetközeli növénytársulással. Ezek ez egykor intenzívebben legeltetett gyepek, mára jelentősen becserjésedtek, a Gelye-völgyben találhatók még nagyobb összefüggő szárazgyep foltok. E gyepekben kisebb számban még megtalálhatók a löszpusztagyepek fajai is, de alapvetően jellegtelenedő száraz gyepek növényei alkotják (pl. Poa angustifolia, Ononis spinosa, Galium verum, Falcaria vulgaris, Eryngium campestre, Medicago falcata, Muscari comosum, Scabiosa ochroleuca, Lathyrus tuberosus, Melica transsylvanica, Lotus corniculatus var. hirsutus, Pimpinella saxifraga, Seseli annuum, Euphorbia virgata, Euphorbia cyparissias, Echium vulgare, Salvia austriaca, Salvia pratensis, Salvia aethiopis). Közvetlenül a szántók szegélyén, a felső völgyperemeken keskeny sávban is más jellegtelenedő száraz gyepek jellemzőek. Ezekben már a szántók gyomnövényzete is nagyobb arányban elegyedik. Domináns pázsitfüvei az Elymus repens, Dactylis glomerata melyek fajszegény gyepjei, völgyperemet szinte sávszerűen övezik. A szántóföldi gyomtársulások (Thlaspi arvense, Nigella arvensis, Euphorbia helioscopia, Consolida regalis) és a ruderális gyomnövényzet (Artemisia vulgaris, Chenopodium album, Chenopodium hybridum stb.) közönséges fajai a legjellemzőbbek, de néhány ponton ritkulóban lévő gyomokat (Adonis aestivalis, Bupleurum rotundifolium, Centaurea solstitialis) is találunk. Élőhely területi aránya: 4,33 % Élőhely kiterjedése a területen: 5,5026 ha Akácosok Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: S1 Növénytársulás: – Természetvédelmi szempontból a terület leginkább problémás kultúr-élőhelye. A XX. századi (számos, akkori szemlélettel védhető) akác (Robinia pseudo-acacia) telepítések ma számos védett és nem védett terület fennmaradt értékeinek megőrzését nehezítő következményekkel jártak. Az akácosok bármely területen alapvetően ugyanazon problémákkal állítják szembe a természetvédelmet (eredeti fajkészlet nagy része eltűnik, nitrofrekvens gyomok és egyes tágtűrésű fajok maradnak fenn). Az élőhelyek megőrzését nehezíti, hogy gyakran nem csak a betelepített foltok növényzete homogenizálódik, de az akác gyakran spontán átterjed a szomszédos élőhelyekre is. A terület Séd-völgyben és a Gelye-völgyben található akácosai helyenként monodomináns foltok, de gyakran elegyesek, kevésbé érzékeny fafajokkal, cserjékkel elegyes állományok (Acer campestre, Fraxinus ornus, Crataegus monogyna, Sambucus nigra).

23

Élőhely területi aránya: 8,81 % Élőhely kiterjedése a területen: 11,1826 ha Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: O8 Növénytársulás: – Élőhely területi aránya: 2,72 % Élőhely kiterjedése a területen: 3,4540 ha Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú pionír erdők Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: P1 Növénytársulás: – Élőhely területi aránya: 0,48 % Élőhely kiterjedése a területen: 0, 6148 ha Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: R2 Növénytársulás: – Élőhely területi aránya: 0,90 % Élőhely kiterjedése a területen: 1,1490 ha Egyéves szántóföldi kultúrák Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: T1 Növénytársulás: – Élőhely területi aránya: 60,11 % Élőhely kiterjedése a területen: 76,3376 ha Telephelyek, roncsterületek Élőhely típus Á-NÉR2007 kódja: U4 Növénytársulás: – Élőhely területi aránya: 0,06 % Élőhely kiterjedése a területen: 0,0712 ha 2.3. Területhasználat 2. 3. 1. A területhasználat általános jellemzése A CORINE 50 alapján a site területén: 0,03 ha-on beépített terület (0,03 %-ban részesedve a Natura területből), 2,19 ha-on erdő ültetvény (1,72 %), 0,24 ha-on intenzív legelő (0,18 %), 2,27 ha-on komplex művelési szerkezet épületekkel (1,79 %), 6,8 ha-on mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal (5,38 %), 77,38 ha-on nagytáblás szántóföld (60,87 %), 10,38 ha-on természetes erdők nem vizenyős területen (8,17 %), 9,89 ha-on természetes erdők vizenyős területen (7,78 %), 17,9 ha-on természetes gyep (14,09 %) területhasználat folyik. A Natura site területe Berhida közigazgatási területére esik. 2. 3. 2. Tulajdoni viszonyok Adatok beszerzése folyamatban van.

24

2. 3. 3. Területhasználat és kezelés 2. 3. 3. 1. Mezőgazdaság A Natura terület nagy kiterjedésű intenzív szántók között helyezkedik el. A két különálló terület közül az egyik (Bika-rét) megfelelő kezelésű, a másik (a Séd-patak melléke) műveletlen terület. Mindkét terület értékes gyep, ám jelentős veszélyforrást jelent (főleg a Séd-patak mellett) a cserjésedés, az invazív fajok betelepedése (akác, Solidago, juhar). A Bika-réten érint gazdálkodót a Natura 2000, de a terület konkrét használója nem ismert, csak a vélelmezett bérlő, a Balatonfőkajári Zrt., de ő biztosan nem kaszálja a rétet. Egy 10-15 m széles puffer sáv lenne szükséges, de a nemzeti park szerint a terület helyesen van kezelve. A másik terület több tulajdonos között oszlik meg, de gazdálkodni senki sem gazdálkodik rajta. Berhidán már jelentősebb juhállomány sincs. A legelőket a már, csak Balatonkenesén és Ősiben tartott juhokkal lehetne hasznosítani A cserjeirtás feltétlenül szükséges lenne, mert az invazív fajokon kívül, a cserjék tövében lévő illegális hulladéklerakók is eltűnnének. A polgármester közmunkásokkal oldaná meg az irtást. 2. 3. 3. 2. Erdőgazdálkodás Adatok beszerzése folyamatban van. 2. 3. 3. 3. Vadgazdálkodás Adatok beszerzése folyamatban van. 2. 3. 3. 4. Vízgazdálkodás, halgazdálkodás Adatok beszerzése folyamatban van. 2. 3. 3. 5. Turizmus Turisztikailag nem értékes a terület. 2. 3. 3. 6. Ipar A közelben szélerőmű-park építését tervezik, de ezt nem befolyásolja a Natura 2000. A peremartoni vegyipari gyártelep messzebb található, ezért bemosódás veszélye nem fenyegeti. Ipari fejlesztés nem tervezett. 2. 3. 3. 7. Infrastruktúra Tervezett infrastruktúrális elem nem érinti. 2. 3. 3. 8. Területfelhasználási konfliktusok A települések részéről konfliktus nem merült fel. A falu fejlesztési elképzeléseit nem akadályozza a Natura. A nemzeti parkkal se konfliktusa, se kapcsolata nincs a településnek. 2. 4. Veszélyeztető tényezők A keleti völgy (Koldustelek) aktuális veszélyeztetettsége kisfokú, de az alkalomszerűen jelen lévő terepmotorozást, quadozást a terület kis kiterjedése miatt számottevő potenciális veszélyeztető tényezőnek kell tekinteni. [Az elmúlt néhány év tendenciáit figyelembe véve, a völgy ilyen irányú terhelése fokozódik, traktorra, quaddal és crossmotorral haladnak keresztül az értékes gyepeken.] Ugyancsak veszélyeztető tényező, hogy a korábban a kaszálórétre korlátozódó kaszálás a völgyoldalban évről-évre magasabbra „tolódik”, hosszabb távon veszélyeztetve a löszgyepet. Völgyperemi vegyszermentes szegélyek hiányában a környező – nagy kiterjedésű – szántókról a vegyszerbemosódás veszélyeztető tényezőként jelentkezik.

25

A nyugati völgyben (Séd-völgy, Gelye-völgy) veszélyeztető tényező az adventív fásszárúak (akác, bálványfa) terjedése, valamint a fenntartó kezelés híján bekövetkező teljes becserjésedés. Helyenként – kisebb foltok – az általánosan jellemzővel szemben túllegeltetés is tapasztalható.

26

II. Fenntartási terv 1. Kezelési feladatok meghatározása 1. 1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A tervezési terület közösségi és faji szintű biotikai értékeinek zöme a Berhida–Küngös közúttól keletre fekvő részterület mintegy 10 %-át kitevő Y alakú völgybe visszaszorultan fordul elő. A site-hoz köthető legfontosabb természetvédelmi célkitűzés e völgy völgytalpi kaszálórétjének előírások betartásával történő kaszálással történő fenntartása és a többi élőhely érintetlenségének biztosítása. A völgyet szántóterületek övezik, az élőhelyek érintetlenségének biztosításához tartozóan a völgyperemek közelében lévő szántószegélyekben minimum 25 m széles, kaszált, vegyszermentes mezsgyét kell kialakítani és fenntartani. A részterület veszélyeztető tényezői közé tartozik még, hogy az utóbbi években megjelent területén az alkalomszerű quadozás és a szemét hátrahagyása. A Berhida–Küngös közúttól nyugatra fekvő részterület veszélyeztető tényezői közé tartozik a becserjésedés, beakácosodás, invazív fásszárúak térhódítása. A site egészét tekintve a faj szintű természeti értékek e részterületen jóval kisebb fajszámmal és állománymérettel fordulnak elő. A részterület természetvédelmi célkitűzései így elsősorban az élőhelyek természeti állapotának, ill. az élőhelyek nagyobb ökológiai egységben játszott szerepének megőrzésével, javításával kapcsolatosak. Ennek megfelelően el kell érni, hogy a cserjések jelenlegi kiterjedése ne növekedjen. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtást kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Fontos a részterületen az invazív fásszárú komponens eltávolítása is (ezek elfordulása mind facsoport, mind kisebb folt, mind nagyobb tömb formájában jellemző). 1. 2. Kezelési javaslatok 1. 2. 1. Élőhelyek kezelése 1. 2. 1. 1. Általános kezelési előírások Szántó művelési ág SZ1 Tarló és szalmaégetés tilos; SZ2 Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni; SZ3 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos; SZ4 A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni; SZ5 Mélyszántást évente változó mélységben legfeljebb 25 cm-es szántási mélységben lehet végezni (kivéve a lucernatelepítés talaj-előkészítése maximum 35 cm mélységig); SZ6 Lehetőség szerint mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása (AKG 11); SZ7 Fóliasátras növénytermesztés tilos; SZ8 Az öntözés tilos; SZ9 Energetikai ültetvény (biodízel, energiafű, energiafűz, stb.) telepítése tilos; SZ10 Az 5 évnél tovább parlagon hagyott terület nem vonható újra szántó művelésbe, és művelési ág váltás kötelező (gyep); SZ11 Az 5 évnél tovább parlagon hagyott terület nem vonható újra szántó művelésbe, és művelési ág váltás kötelező (erdő). Gyep művelési ág

27

GY1 Terepmotorozás, quadozás, terepautózás tilos; GY2 Közlekedésre csak a nyilvántartás szerinti utakat lehet használni; GY3 Új épület (pl. istálló) nem létesíthető; GY4 Karám, szállás-, etető- és itatóhely csak külön engedéllyel létesíthető; GY5 Felülvetés, vegyszeres gyomirtás tilos; GY6 Műtrágyázás, szerves trágyázás (kivétel a legelő állatok által elhullajtott trágya) és öntözés tilos (AKG 50); GY7 Hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt kijuttatása tilos (AKG 35); GY8 Növényvédő szerek alkalmazása tilos (AKG 42); GY9 A területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett (AKG 45); GY10 A vízjogi engedély nélküli vízi- és vízgazdálkodási létesítményeket, csatornákat fel kell számolni; GY11 Égetés tilos; GY12 Felázott talajon mindennemű gépi munka végzése tilos; GY13 Kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet (AKG 54); GY14 Fogasolás, gyepszellőztetés tilos (AKG 47); GY15 Kaszáláskor legalább 10 cm-es tarlót kell hagyni (AKG 59); GY16 A kaszálás során a magaskórós szerkezetű szegélystruktúrákat kímélni kell; GY17 A levágott növényi anyag haladéktalan elszállítása a kaszálás részét kell, hogy képezze; GY18 Széna betakarításakor a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett (AKG 51); GY19 Kaszáláshoz/tisztítókaszáláshoz dobkasza használata tilos; GY20 Tisztítókaszáláskor a terület 20 %-át változó helyen kaszálatlanul kell hagyni (ennek helyét a természetvédelmi kezelésért felelős szerv képviselője jelöl ki); GY21 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni, a későbbiekben ez képezi a fennhagyandó gyepmozaikot. A kaszálatlanul hagyott foltokat tilos olyan módon fennhagyni, hogy abban inváziós növény állománya legyen. Kötelező a vadriasztó lánc használata; GY22 A tisztítókaszálás legkorábbi kezdő időpontja szeptember 1.; GY23 Villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott írásos véleménye alapján alkalmazható (AKG 101); GY24 Törekedni kell a természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos cserjék és fák megőrzésére, kivágásukra gazdasági okból nem kerülhet sor. A természetvédelmi kezelésért felelős szerv hozzájárulásával, természetvédelmi céllal, a természetes gyepek túlzott térvesztésének elkerülése érdekében állományuk gyéríthető; GY25 Legeltetés március 15. és november 30. között engedélyezett, téli legeltetés a természetvédelmi kezelésért felelős szerv hozzájárulásával végezhető; GY26 Vadetető, itató nem létesíthető, a meglévőket fel kell számolni. Erdő művelési ág E1 Legeltetés tilos; E2 Terepmotorozás, quadozás, terepautózás tilos; E3 A fák és cserjék eltávolítását csak november 1. – március 30. között lehet elvégezni (EKV 62); E4 Gyepterületen, tisztáson szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos;

28

E5 A kitermelt faanyag a gyepterületeken keresztül csak a természetvédelmi szerv által kijelölt helyeken közelíthető; E6 A fahasználattal érintett területen az összefüggő, max 0,5 ha vágásterületenként legalább 2 db életképes magszóró fát kell meghagyni az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból (EKV 49); E7 Az újulati szintben 1 évnél idősebb agresszíven terjedő idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 19); E8 Az újulati szintben 1 méternél magasabb agresszíven terjedő idegenhonos fafaj egyede nem lehet (EKV 20); E9 A fahasználatok, különösen törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések során hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidőlt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötődő fajok védelme érdekében; E10 Őshonos fafajú, a tájra és termőhelyre jellemző erdőállományokban csak mikrotartvágásos (erdőrészletenként maximum 1 ha) letermelés végezhető; E11 Őshonos fafajú erdőállomány csak a tájra és termőhelyre jellemző lehetőleg elegyes fa és cserjefajokkal újítható fel; E12 Őshonos fafajú erdőállományban a kidőlt, holt fákat tilos eltávolítani; E13 Hagyásfákat, hagyásfa-csoportok kell fenntartani a természetvédelmi kezelő előzetes kijelölése alapján; E14 A természetes erdőszegélyek védelmét biztosítani kell; E15 A vízjogi engedély nélküli vízi- és vízgazdálkodási létesítményeket, csatornákat fel kell számolni. Speciális élőhelykezelési előírások S 1 Nincs fenntartó kezelés (kivett stb.); S 2 Kaszálással (leghamarabb június közepén) kell fenntartani, legeltetés, égetés, mindennemű taposás tilos. A levágott növényi anyag elszállítása a kaszálás részét kell, hogy képezze. A kaszálás nem végeztethető olyan nehéz gépekkel, amelyek a laza talajszerkezetű réteken a talajszerkezet tömörödését és a hangyabolyok pusztulását okozhatják; S3 Érintetlenséget kell biztosítani [kivéve a Koldustelek völgyében, völgytalpi helyzetben tapasztalható megjelenésnél, melynek kaszálóréttel együtt történő évi egyszeri kaszálás az „1”-es pontban részletezett módon engedélyezhető]; S 4 A gyepterület birkával történő mérsékelt legeltetése engedélyezhető, a nyáj jelenléte évente nem haladhatja meg a két hónapot, a gyep túllegeltetése tilos (AKG 96), pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (AKG 100); S 5 A cserjések jelenlegi kiterjedése nem növekedhet. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtás kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Cserjeirtást téli időszakban kell végezni (november 1. – február 28.). Szükség szerint az invazív fásszárú komponens eltávolítása; S 6 A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében az invazív fajok vegyszert is alkalmazó kézi irtását a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A honos fajokból álló cserjés kiterjedését vissza kell szorítani (maximum a folt területének 50%-a legyen a cserjés területfoglalása), a gyepterületekkel érintkező részekkel indítva: cserjeirtás, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Cserjeirtást téli időszakban kell végezni (november 1. – február 28.);

29

S 7 A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni; S 8 Tájidegen fafaj eltávolítása, majd a termőhelynek megfelelő természetközeli állomány kialakítása, vegyes-felújítással (mesterséges alátelepítés és fokozatos felszabadítás). A fafajcserét több évtizedes léptékben, fokozatosan kell elvégezni; S 9 A völgyperemek közelében lévő szegélyekben 25 m széles kaszált, vegyszermentes mezsgyét kell kialakítani és fenntartani. 1. 2. 1. 2. Élőhely-kezelési javaslatok Natura 2000 élőhelyek I) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/ neve: 6260 – Síksági pannon löszgyepek (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: H5 (3) Kezelési, fenntartási javaslatok: Érintetlenséget kell biztosítani. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – II) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6210 – Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: H4 (3) Kezelési, fenntartási javaslatok: Érintetlenséget kell biztosítani. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Az élőhely Koldustelek völgyében, völgytalpi helyzetben tapasztalható megjelenésnél – Bromus erectus gyepekben – a kaszálóréttel együtt történő évi egyszeri kaszálás a „Sík- és dombvidéki kaszálórétek”-nél részletezett módon engedélyezhető. III) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: E1 (3) Kezelési, fenntartási javaslatok: Kaszálással (leghamarabb június közepén) kell fenntartani, legeltetés, égetés, mindennemű taposás tilos. A levágott növényi anyag elszállítása a kaszálás részét kell, hogy képezze. A kaszálás nem végeztethető olyan nehéz gépekkel, amelyek a laza talajszerkezetű réteken a talajszerkezet tömörödését és a hangyabolyok pusztulását okozhatják. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – IV) (1) Élőhely Natura 2000 kódja/neve: 40A0 – Szubkontinentális peripannon cserjések (2) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: M6 (3) Kezelési, fenntartási javaslatok: Érintetlenséget kell biztosítani. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: –

30

További, nem Natura 2000 élőhelyek 1) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: P2 - Galagonya-kökény cserjés (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: A cserjések jelenlegi kiterjedése nem növekedhet. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtás kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Cserjeirtást téli időszakban kell végezni (november 1. – február 28.). Szükség szerint az invazív fásszárú komponenst el kell távolítani. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Kis kiterjedésű foltjait meg kell hagyni, azoknak érintetlenséget kell biztosítani (ld. Élőhely szintű természetvédelmi kezelési javaslatok térképe). 2) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: P2a - Üde cserjések (P2a×S6 is ide tartozóan) (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: A cserjések jelenlegi kiterjedése nem növekedhet. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtás kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Cserjeirtást téli időszakban kell végezni (november 1. – február 28.). Szükség szerint az invazív fásszárú komponenst el kell távolítani. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – 3) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: O7 - Gyomos száraz gyepek (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: A gyepterület birkával történő mérsékelt legeltetése engedélyezhető, a nyáj jelenléte évente nem haladhatja meg a két hónapot, a gyep túllegeltetése tilos, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Nem megközelíthető foltokon érintetlenséget kell biztosítani, ill. nincs kezelés (ld. Élőhely szintű természetvédelmi kezelési javaslatok térképe). 4) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: S1 - Akácosok (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: Tájidegen fafaj eltávolítása, majd a termőhelynek megfelelő természetközeli állomány kialakítása, vegyes-felújítással (mesterséges alátelepítés és fokozatos felszabadítás). A fafajcserét több évtizedes léptékben, fokozatosan kell elvégezni (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – 5) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: O8 - Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: A gyepterület birkával történő mérsékelt legeltetése engedélyezhető, a nyáj jelenléte évente nem haladhatja meg a két hónapot, a gyep túllegeltetése tilos, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Nem megközelíthető foltokon nincs kezelés (ld. Élőhely szintű természetvédelmi kezelési javaslatok térképe).

31

6) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: P1 - Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú pionír erdők (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: Nincs kezelés. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – 7) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: R2 - Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: A tájidegen fásszárú egyedeket a talajfelszín szintjében ki kell vágni, a vágásfelüleletet vegyszerrel (Medallon stb.) kell ecsetelni. A kivágott fa egyedeket a helyszínen el kell égetni. A hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: – 8) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: T1 - Egyéves szántóföldi kultúrák (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: Tarlóégetés tilos, tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni, légi kivitelezésű növényvédelem vagy tápanyag-utánpótlás tilos, a növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni, mélyszántást évente változó mélységben legfeljebb 25 cm-es szántási mélységben lehet végezni, lehetőség szerint mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: A völgyperemek közelében lévő szegélyekben 25 m széles kaszált, vegyszermentes mezsgyét kell kialakítani és fenntartani. 9) – 10) (1) Élőhely Á-NÉR kódja/neve: U4 - Telephelyek, roncsterületek; U5 - Meddőhányók (2) Kezelési, fenntartási javaslatok: Nincs kezelés. (3) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: –

32

1. 2. 1. 3. Kezelési előíráscsomagok Csomag kódja (shp) 0. 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Előírások S1 S 2, GY1, GY 3, GY 5, GY 6, GY 7, GY 8, GY 11, GY 12, GY 13, GY 14, GY 15, GY 17, GY 24, GY 26 S3 S 4, GY 1, GY 2, GY 3, GY 4, GY 5, GY 6, GY 7, GY 8, GY 11, GY 23, GY 25, GY 26 S 5, GY 3, GY 4, GY11, GY 26 S 6, GY 3, GY 4, GY11, GY 26 S7 S 8, E 3, E 7, E 8 S 9, SZ1, SZ2, SZ3, SZ4, SZ5, SZ7, SZ8, SZ9, SZ10

Á-NÉR kódok melyeken előfordul U4, P1, O8 E1

H 4, H5, M6, O7, P2 O7, O8 P2 P2×S6 R2 S1 T1

1. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés A site területén élőhely-rekonstrukciós és élőhely fejlesztési feladatok elvégzése nem indokolt. 1. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések A megőrzendő fajok esetében a fenti élőhelykezelési előírások maradéktalan betartása biztosítja az állományok fennmaradását. 1. 2. 4. Kutatás, monitorozás 1. 2. 4. 1. Faj szintű monitorozás Fokozottan védett és Natura 2000 fajok, valamint az Ajuga laxmannii, Anemone sylvestris, Lathyrus lacteus, Pulsatilla grandis, Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Sonchus palustris és Poecilimon intermedius fajok ismert és potenciális előfordulásainak vizsgálatát évente el kell végezni, pontfedvények létrehozásával [növényeknél tő/polikormon, gerinctelen állatfajok esetében állománysúlypont középpontjának, gerinces fajoknál fészek, rendszeres előfordulási hely (lyuk, üreg stb.) rögzítésével; állatfajoknál becsült egyedszámok megadásával.] 1. 2. 4. 2. Közösség szintű monitorozás – Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae, Euphorbio pannonicae-Brachypodietum pinnatae és Pastinaco-Arrhenatheretum növény-társulások közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint – Egyenesszárnyúak- és lepkék közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint 1. 2. 4. 3. Élőhely szintű monitorozás

33

A jelen program során létrehozott Á-NÉR élőhely-térképet rendszeresen aktualizálni kell, 6 évente történő visszatéréssel (az országjelentésekhez igazítva). 1. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása A területen folyó kezelésekről eseménynaplót kell vezetni, azokat a Természetvédelmi Információs Rendszer megfelelő moduljában kell rögzíteni. Völgytalpon lévő, kaszált és völgyoldalban lévő kezeletlen félszáraz gyep és erdőssztyeprét foltok összehasonlító vizsgálata. Indikátor szerveztek: növényzet (cönológiai felvételezés), pókok, egyenesszárnyúak, lepkék, futóbogarak. Legeltetett, kezeletlen és cserjeirtott száraz gyepek összehasonlító vizsgálata. Indikátor szerveztek: növényzet (cönológiai felvételezés), pókok, egyenesszárnyúak, lepkék, futóbogarak.

34

IV. Felhasznált irodalom, adatbázisok Ádám L., Marosi S. & Szilárd J. (szerk.) (1959): A Mezőföld természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 514 pp. Bauer N. (2006): A Salvio-Festucetum rupicolae növénytársulás NBmR protokoll szerinti monitorozása a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén (Berhida: Koldustelek) – Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak. (kézirat/kutatási jelentés) Bauer N., Kenyeres Z. & Mészáros A. (2001): A berhidai Koldustelek löszvölgyének védetté nyilvánítási javaslata. – BfNPI Adattár, Csopak. Bauer, N., Kenyeres, Z. & Mészáros, A. (2001): A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye). – Fol. Mus. Hist.-nat. Bak. 17: 65–86. Bauer N. & Kenyeres Z (2006): Habitat preference studies of some species of the genus Isophya Brunner von Wattenwyl, 1878 (Orthoptera: Phaneropteridae) in the western part of the Carpathian Basin. – Journal of Orthoptera Research 15 (2): 175–185. Bauer N. & S. Csomós Á. (2008): 1.4.23. Sárrét. In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J. & Vojtkó A. (eds.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete [Vegetation of the Hungarian physical geographical microregions]. – MTA – ÖBKI, Vácrátót p. 29. Bauer N. & Somlyay L. (2007): A Sisymbrium polymorphum (Murray) Roth. és más florisztikai adatok a Nyugat-Mezőföldről. (Sisymbrium polymorphum (Murray) Roth. and other data to the flora of the Mezőföld region /Central Hungary/) – Kitaibelia 12 (1): 52-55. Boros Á. (1953): A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. – Földr. Ért. 2: 234-250. Boros Á. (1958): A magyar puszta növényzetének származása. – Földr. Ért. 7: 33-45. Boros Á. (1959): A Mezőföld növényföldrajza. – In: A Mezőföld természeti földrajza (szerk. Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J.). Akadémiai Kiadó, Budapest. 594-616. Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibeli – Magyar Természettudományi Múzeum Kiadója, Budapest Horváth A. (1991): A tátorján (Crambe tataria Sebeók) magyarországi védelmének cönológiai és ökológiai alapjai. – Természetvédelmi Közl. 1: 23-38. Horváth A. (1998): A mezőföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése. – Kitaibelia. 3 (1): 91-94. Horváth A. (2002): A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. – Scientia Kiadó, Budapest, 174 pp. Jávorka S. (1932): A tátorján Magyarországon. Term. tud. Közl., 64.: 428-432. Kalotás Zs. (1990): A tolnai Mezőföld természeti kincsei. – Közép-dunántúli KÖVIZIG, Pannon Nyomda, Veszprém. Kenyeres Z. (2006): Egyenesszárnyú (Orthoptera) monitorozás az NBmR és a Natura 2000 monitorozás keretein belül a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. – Kutatási jelentés, BFNPI , Csopak Kenyeres Z. (2008): Egyenesszárnyúak közösségi (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis) és faj szintű (Stenobothrus eurasius Zubovskii, 1898, Isophya costata Brunner von Wattenwyl, 1878) monitorozása az NBmR és a Natura 2000 monitorozás keretein belül, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. – Kutatási jelentés, BFNPI , Csopak Kenyeres, Z. & Bauer, N. (2008): Habitat selection and daily activity of Poecilimon intermedius (Fieber, 1853) (Orthoptera: Phaneropteridae) – autecological studies in a typical habitat of the species (Hungary). – Russian Entomological Journal 17(3): 1–11. Kevey B. (1989): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. – Bot. Közlem. 76: 83-96. Lendvai G. – Horváth A. (1994): Adatok a Mezőföld löszflórájához. – Bot. Közlem. 81: 9–12. Lendvai G. (1993): Régi-új elem a magyar flórában: a borzas macskamenta (Nepeta parviflora M. Bieb.). – Bot. Közlem. 80: 99–102. Mészáros A. (2001): Adatok a Veszprém megyei Mezőföld flórájához I. – Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 17: 55–64. Mészáros A. & Simon P. (2006): A Berhidai-löszvölgyek élőhelytérképe. – BfNPI, Csopak Szerényi J. (2000): Adatok az Észak-Mezőföld löszflórájához. – Kitaibelia 5: 249-270.

35

Vöröss L. Zs. (1988): Adatok a Mezőföld flórájának ismeretéhez. – Bot. Közlem. 74–75: 121–126. Zólyomi B. (1967): Mezőföld: Természetes növényzet. – In: A Dunai Alföld (szerk. Marosi S. – Szilárd J.). Akadémiai Kiadó, Budapest. 285-288.

http://geo.kvvm.hu/tir/ A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Cntryhu2008.mdb) A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

36

MELLÉKLETEK

37

Térképek

38

1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 39

2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 40

3. sz. melléklet: A tervezési terület DTA-50 átnézeti térképe 41

5. sz. melléklet: A tervezési terület érintettsége a Nemzeti Ökológia Hálózatban

42

6. sz. melléklet: A tervezési terület kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizei

43

7. sz. melléklet: A tervezési terület talajtérképe 44

8. sz. melléklet:

A tervezési terület felszínborítási térképe 45

9. sz. melléklet: A tervezési terület szántóföldi művelési alkalmassága 46

10. sz. melléklet: A tervezési terület erdőtelepítési alkalmassága 47

11. sz. melléklet: A tervezési terület környezeti érzékenysége 48

12. sz. melléklet: A tervezési terület elhelyezkedése az ökotípusos földhasználati rendszerben 49

13. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentős növényfajainak elterjedése

50

14. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentős állatfajainak elterjedése 51

15. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NÉR élőhelyeinek térképe 52

16. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 élőhelyeinek térképe 53

17. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei 54

Ábrák, táblázatok 1. számú táblázat Berhidai- löszvölgyek érintett helyrajzi számai

Berhida 089/10, 0112/5, 0112/7

Digitális melléklet Natura 2000 kód

Natura 2000 név

Shp fáljok

HUBF20024

Berhidailöszvölgyek

elohely shp fájl (attr. tábla oszlopai Á-NÉR, Natura 2000 , kezelés), állatfaj és növényfaj shp.Á-NÉR, Natura 2000 , kezelés)

Ápr 30-i dokumentációban csatolandó térképek száma 1. áttekintő térkép ortofotón 2. natura élőhelyek 3. Á-NÉR élőhelyek 4. kezelési szempontból kiemelt növényfaj 5. kezelési szempontból kiemelt állatfajok 6. kezelési előírások 1.2.3.4.5.6.

55