Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette:

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)

Készítette:

Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz.

1

A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők:

A téma szakmai koordinátora:

A vállalkozó képviselője:

A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője:

Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, okl. gépészmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs

Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, okl. környezetmérnök

Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.

2

TARTALOMJEGYZÉK Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok bemutatása 1.5. Érintett település 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2. A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. Megalapozó dokumentáció 1. Természeti adottságok 1.1. A Natura 2000 területegység természeti adottságainak és a területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) rövid, általános jellemzése 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb 3

védett fajok a NATURA 2000 területen 3. Felhasznált irodalom 4. Térkép-, és egyéb mellékletek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai 9. sz. melléklet: Natura 2000 fogalomtár

4

Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak 2. meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült most a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A mostani, de a későbbi végleges terv is tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a 5

különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi az 1. javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik.

6

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Hajósi-homokpuszta jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20014 1. 3. Kiterjedés 463,31 ha (2 különálló területegységből áll) 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Natura 2000 kód Pannon homoki gyepek Közösségi jelentőségű növényfaj Homoki kikerics (Colchicum arenarium) Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

6260

2285 4098

Közösségi jelentőségű állatfaj Magyar futrinka (Carabus hungaricus)

4013

További jelentős állatfaj Közönséges ürge (Spermophilus citellus)

1335

Madárvédelmi terület Madárvédelmi terület nem érintett. 1. 5. Érintett település Hajós

7

1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Országosan védett természeti terület: A Hajósi-homokpuszta NATURA 2000 terület egyik része országosan védett természeti terület a Hajósi-homokpuszta TT területe (188,5 ha). Ezt a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 25/1998. (VII.10.) KTM rendelet hirdette ki. Az érintett helyrajzi számok a rendelet szerint a Hajós külterületi 0284, 0285 és 0286 hrsz-ek. A Hajósi-homokpuszta másik része a NATURA 2000 terület bővítését jelentő AUDI kompenzációs területként is kijelölt (a 96/2011. (VI.28.) Korm. rendelet által kihirdetett) NATURA 2000 terület (Hajós külterületi 0424/2. hrsz.), amely sem helyi, sem országosan védett természeti területnek nem minősül. (277, 2875 ha) Országos Ökológiai Hálózat: A Hajósi-homokpuszta TT területe magterületként (100%) és a Hajósi-homokpuszta NATURA 2000 terület bővítése (AUDI kompenzációs terület) részben ökológia folyosóként (90%), részben „nem tartozik az Országos Ökológiai Hálózatba” területként (10 %) azonosított. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek − Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest − K ö r z e t i Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét

− Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét −

−

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, BácsKiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata

8

Településrendezési tervek: Hajós: − Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2000. (XI.30.) ÖR. számú rendelete a helyi építési szabályokról

B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok -

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

-

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

−

− -

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

− A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet -

Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 25/1998. (VII.10.) KTM rendelet

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet

− Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet −

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

−

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet

9

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet

−

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

−

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai- ról szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet

−

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek me- zőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevéte- lének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet

− A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A legfőbb veszélyeztető tényező az idegenhonos invazív fajok jelenléte, mely legnagyobb területen jelentkezik. Elsősorban a 2011-ben bővítésre került honvédségi területen. Itt, az erdőterületek kivételével, a teljes gyepterületen a selyemkóró (Asclepias syriaca) okoz komoly gondot. Az erdőrészletek és fásítások környékén pedig az akác (Robinia pseudoacacia), illetve a bálványfa (Ailanthus altissima) spontán, illetve helytelen fahasználatból adódó sarjai foglalnak teret a gyepterületen, csökkentve ez által a jelölő élőhely nagyságát. Emellett az őshonos cserjefajok közül elsősorban az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a kevésbé legeltetett részeken hozhat létre sűrű állományt. Az évenként változó csapadékviszonyok tekintetében, elsősorban az aszályos években mutatkozik meg a túllegeltetés jelei az intenzív birkalegeltetés hatására, mely szintén nagy területekkel érintett. A terület környékének túlszaporodó vaddisznóállomány (Sus scrofa) okozhat túráskárával kisebb foltokban maradandó gyepfelszín károkozást, illetve hagymás-gumós vegetációban (pl. jelölő homoki kikerics) okozta foltszerű pusztítást. Általánosan, azonban csupán kismértékű veszélyforrásként mutatkozik a szemét, hulladék illegális elhelyezése, illetve az alkalmi terepmotorozás, off-road tevékenység a területen. A klímaváltozás, abiotikus viszonyok megváltozása az egész élőhelyre hatással van, aminek eredményeképpen szélsőséges időjárási tényezők hatására a szárazodás jelei figyelhetőek meg. Erdőgazdálkodási veszélyeztetés a tájidegen fás szárúak telepítésével, illetve spontán megjelenésével magyarázható.

10

Belső veszélyeztető tényezők Jelentősége (H = nagy, Érintett M= terület közepes, nagysága L = kis (%) jelentőségű

Kód

Veszélyeztető tényező

A04.01

intenzív legeltetés

H

30

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

45

M01

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások

H

100

K01

abiotikus természetes folyamatok (lassú)

H

100

B02

erdőgazdálkodás

M

30

A11

egyéb agrár tevékenység

M

10

J03.01

tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése

M

20

G01

szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek

M

5

K02

természetes élőhelyek átalakulása, szukcessziós folyamatok

M

5

I02

problémát jelentő őshonos fajok

L

10

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek mint jelölő élőhely csökkenése

Külső veszélyeztető tényezők Jelentősége (H = nagy, Érintett M= terület közepes, nagysága L = kis (%) jelentőségű

Kód

Veszélyeztető tényező

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

100

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

30

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése

11

B02

erdőgazdálkodás

M

30

6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhely degradálódása, jelölő növényfajok csökkenése

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi rendeltetése

célkitűzés,

a

terület

A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Természetvédelmi célkitűzés a Duna-Tisza közi hátság természeteshez közeli állapotban fennmaradt, nagy kiterjedésű, homokpuszta tájrészletét és táji értékeit. Őrizze meg a területen található jellegzetes földtani képződményeket, a szélformálta homokbuckavidék jellegzetes felszíni formakincsét, illetve az ezen élőhelyen található pannon homoki gyep jelölő élőhelyet. A Natura 2000 jelölő és más a területen előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megőrzése érdekében biztosítsa a populációik fennmaradásához szükséges élőhelyi feltételeket. Őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos életközösségi alkotók tekintetében. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) és a Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, az élőhelyeit érő túllegeltetés megszüntetésével, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, továbbá nagy kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén – az aszályok kártételének csökkentése védett - az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Carabus hungaricus (magyar futrinka) állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen, a rendelkezésére álló gyepi élőhelyek kiterjedése növekedjen. 3.2. Kezelési javaslatok 3.2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása – művelési ághoz kötötten – élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. 12

Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható.

A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók:

1. Fenntartási előírások

A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura-2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 13

2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3. Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (homoki gyepek védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. 6260 Pannon homoki gyepek/ H5b Homoki sztyepprétek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY01

Felülvetés nem megengedett

GY15

Tűzpászták létesítése tilos.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztítókaszálással történő hasznosítás.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell

14

GY30

A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező

GY31

A cserjeírtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák) eltávolítása nem megengedett. Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY40 GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY112

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, injektálása), hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell végezni.

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerint érintett NPI-gal.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az egyik legjelentősebb veszélyforrásként megjelenő túllegeltetés megelőzése érdekében a legelő állatlétszám korlátozása szükséges. Elsősorban a nyári aszályos időszakok során, az intenzívebb legeltetés eredménye a gyepterület túllegeltetése következtében történő kiszáradása, degradációja. Ez a homoki gyepterületekre javasolt legeltetési sűrűségben, 0,2-0,4 állategység/ha legelőnyomás alkalmazásával, illetve az aszályos időszakokban, július-szeptember hónapokban a terület legeltetésének szüneteltetésével, az adott állatállomány egyéb területeken való legeltetésével csökkenthető a túllegeltetés veszélye. Ez az állapot akkor figyelhető meg, mikor a fűtarló magassága már nem éri el a 8 cm-t, a gyepfelszín felnyílik, a gyep fajkészletet megváltozik, gyomosodás folyamata indul a túlzott rágástól és taposástól,. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területen ez az ettől északnyugati irányban található többnyire alullegeltetett gyepterületeken, illetve egyéb parlagokon, szántók tarlóján oldható meg. A másik, 2011-ben kijelölt honvédségi homoki gyepterületen ez a veszély egyenlőre kevésbé fenyegető, itt javasolt figyelembe venni az állatlétszám bővítésénél a terület eltartó képességét, a tényleges gyepterületre számított állatlétszámot, mely során figyelembe kell venni az esetleges aszályos időszakokat, esetleges szélsőséges időjárási viszonyok bekövetkezését. A pannon homoki gyepterületek sérülékeny vegetációja és változatos domborzatának, felszínalakjának megőrzése érdekében a korlátozási javaslatok alapján a gépi munkavégzés kizárólag az inváziós növényekkel erősen fertőzött foltokon lehetséges, melyek kézi erővel már nem 15

lehetségesek. Az tájidegen fás- és lágyszárú növények, illetve az záródó őshonos cserjeállomány visszaszorításával a pannon homoki gyepterület kiterjedésének megőrzése, illetve folyamatos növelése céljából kerültek megállapításra fenntartási előírások. Az őshonos cserjeírtás egyszerű mechanikai módszerrel javasolt, mely műveleteket mindenképpen javasolt a vegetációs időszakon kívül, októbertől februárig elvégezni, elsősorban a műveletek során fellépő taposási kár megelőzése érdekében. Égetés nem javasolt, hiszen ezzel teret adunk a tájidegen lágy- és fás szárúak megtelepedésének, természetvédelmi kezelés szempontjából sem jöhet számításba, mivel helyette más alternatív természetkímélő módszerek (legeltetés, kaszálás) ismeretesek, valamint az égetés jelentős negatív hatással elsősorban a talajfelszíni gerinctelenekre van, így a jelölő magyar futrinka populációjára is. A későbbi cserjesarjakat a legeltetés során kordában tarható. Az elszórtan található, főleg idősebb cserjék a szárazodást csökkentve mozaikosabb élőhely kialakulását segíti elő. Emellett a gyakori extrém meleg, hőség idején a legelő állat számára is delelőhelyként szolgálhat. A tájidegen lágyszárúak visszaszorítása elsősorban mechanikai módszerrel javasolt. Gépi munkavégzéssel először virágzási időben, majd később nyár végi, őszi időszakban kisarjadt egyedek kaszálásával érhető el eredmény. A szálanként megjelenő egyedek egyedi, vegyszeres kezeléssel való irtása is elképzelhető kisebb területeken. Fás szárú tájidegen növények visszaszorítása során az idős egyedek lábon való vegyszeres elöléssel javasolt a gyepterületen. Fiatal egyedek kézi, gépi írtása, majd legeltetéssel való kezelése a legegyszerűbb védekezési forma. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A 2011-ben bővítésre került egykori honvédségi lőtér területének egy részén a tervezés időszakában is működő élőhely-rekonstrukció céljai is szintén ugyanezen élőhelyfenntartási és fejlesztési elvek alapján kerültek megállapításra. Ezen élőhelyrekonstrukcióval érintett terület, projektterület nem fedi a teljes Natura 2000 blokk területét, így a jövőben a terület többi részén is javasoltak a következő munkálatok: katonai használatból megmaradt beton építmények és hulladékok elszállítása, szögesdrót eltávolítása, lövészárkok elegyengetése földmunkával, tájidegen fásszárúak különösképpen az akác és bálványfa mechanikus és vegyszeres irtása, őshonos cserjefoltok záródásának megakadályozása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata A gyepterületen vadgazdálkodási létesítmény (vaditató, szóró, sózó) nem létesíthető, a vadállomány koncentrálódásának megelőzése érdekében. Az illegálisan elhelyezett hulladék és illegális égetés megszüntetése, illetve jövőbeni megakadályozása. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területen az országosan védett gyepterületekre vonatkozó további korlátozások irányadóak. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható.

16

KE2 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S4 Ültetett erdei- és fekete fenyvesek Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében)

E25

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E51 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. E58 Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. E59 E70

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

E73

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A tervezési területen egy élőhely-foltot érintő előírások, mely része a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területnek, mely védelmi rendeltetés további jogszabályi korlátozást von maga után, mint például a véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz 17

kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való sikeres felújításhoz az erdőrészlet bekerítésével, a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. A Natura 2000 terület egyben országosan védett terület szélén elhelyezkedő erdőrészlet fontos, védelmi funkcióul szolgál a szomszédos tájidegen állomány uralta területekkel szemben. Az őshonos állomány kialakítása, illetve őshonos hagyásfák, cserjefoltok meghagyásával csökkenthető a felújítási időszakban szárazodás folyamata, illetve megfelelő mikroklíma fenntartásával a jelölő magyar futrinka faj számára kedvező mozaikos, változatos élőhelyek létesülnek. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg, illetve a véghasználat során lehetőség szerint kímélni kell nemcsak az őshonos faegyedeket, emellett az őshonos idős cserjéket is. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat A felújítás teljes talaj-előkészítéssel is történhet, hiszen védett, fokozottan védett, illetve jelölő fajt nem érint, viszont az őshonos fafajokkal történő sikeres felújítást segíti elő. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos állomány kialakítása. KE3 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S2 Nemesnyárasok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E08

Rakodó, depónia, kialakításának szigorú területi korlátozása (közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt)

E24

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében)

VA03

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9.§ c)pont) létesítése tilos (EKV41)

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E58 Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. E59 E70

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni:

18

• Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. E73

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az egyetlen foltot képviselő kezelési egység egy pusztuló, kiritkult nemesnyaras, mely erősen benőtt cserjével. A kezelési előírások egyrészt a szomszédos jelölő pannon homoki gyepterületek és ehhez kapcsolódó jelölő fajok védelme érdekében. A tervezési területen egy élőhely-foltot érintő előírások, mely része a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Területnek, a véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való felújítás során az erdőrészlet bekerítése a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. Az őshonos állomány kialakítása, illetve őshonos hagyásfák, cserjefoltok meghagyásával csökkenthető a felújítási időszakban szárazodás folyamata, illetve megfelelő mikroklíma fenntartásával a jelölő magyar futrinka faj számára kedvező mozaikos, változatos élőhelyek létesülnek. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos erdőállomány kialakítása felújítás során. A felújítás mesterséges felújítással, teljes talaj-előkészítéssel is történhet. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos állomány kialakítása.

19

KE4 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY15

Tűzpászták létesítése tilos.

GY111

Az invaziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

VA03

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9.§ c)pont) létesítése tilos (EKV41)

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11

Megnevezés Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával)

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Több foltban lévő, gyephasználati és erdőterületekre is vonatkozó előírások kerültek megállapításra. Egy foltban nagyobb kiterjedésű egybibés galagonyás folt, melyben még az egykori akácos nyomai felfedezhetőek üzemtervezett erdőként került nyilvántartásra, pannon homoki gyepfoltokat is magába foglal. A gyepterületeken elszórtan lévő idősebb egybibés galagonya cserjék a terület mozaikosságát, ezáltal diverzitását, változatosságát növeli, azonban zártabb állományok csökkentik a jelölő élőhely, pannon homoki gyep és ezekhez kötődő jelölő növényfajok állományát. A kezelési korlátozások és fejlesztési javaslatok ezek érdekében kerültek kiválasztásra és alkalmazásra. Az elszórtan magányosan, illetve 4-5 egyedből álló cserjecsoportok kialakítása javasolt az összefüggően benőtt és árnyékoló egyedekből, mely során a szélsőséges aszályos időszakok hatásainak csökkentése, a mozaikosság kialakítása érhető el. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. A Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület nyugati, telephelytől déli irányban található kisebb kiterjedésű galagonyacserjés javasolt megőrizni delelőhely céljából. A telephez közeli terület árnyékos részén jelölő fajok hiányában célszerűbb meghagyni, mint más értékesebb gyepfolton kialakítani. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. 20

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat KE5 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S1 Ültetetett akácosok Fenntartási előírási javaslatok Kód E08

Megnevezés Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki.

E11

A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával).

E44

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.

E70

• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E51 E59

Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Tájidegen akácállomány szegélyében gyeppel érintkező szegélyében a gyepterületre való 21

kisarjadás kockázatának csökkentése érdekében az erdőrészlet 5 méteres szélein a fahasználat mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Fejlesztési javaslatok során javasolt őshonos fajokkal való felújítás után a jelölő homoki gyep élőhelyre gyakorolt állandó veszélyforrásként jelen lévő kisarjadás, illetve gyepterület spontán erdősülése előzhető meg, illetve csökkenthető. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Felújítás során a szomszédos gyepterületek érdekében invazív fafaj mellőzése javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat KE6 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / P8 Vágásterület, felújítások Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E50

A vágásterületen történő égetés tilos.

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

VA03

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

E59 E65

Megnevezés Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Erdő művelési ágban lévő vágásterületek és egy-két éves felújítások kezelési előírásai elsősorban a felújítás során alkalmazható fafajok körét és invazív fásszárúak elleni védekezés módját határozza meg. Az erdőterületekhez kötődő jelölő faj hiánya okán a felújítás során alkalmazható agro-technológiai módszerek nem kerültek korlátozásra. Az eredetileg is gyep művelési ágú területeken található tájidegen fafajokból álló facsoportok, faállományok helyén található vágásterületek a gyepekre is meghatározott kezelési előírások alkalmazandók. Ezen helyeken elsősorban a sarjról feljövő fás vegetáció ellen folyamatos védekezés szükséges. Emellett a megnyitott felszínen megtelepedő tájidegen invazív lágyszárúak (pl. selyemkóró) elleni védekezés mechanikai és vegyszeres irtással javasolt, annál is inkább hiszen ezeken a helyeken a tuskók miatt gépi tisztítókaszálás nem alkalmazható. 22

(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat KE7 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S3 Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők Fenntartási előírási javaslatok Kód E08 E09

E69

Megnevezés Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.

E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

23

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E51 E59 VA03

Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhely-honos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Tájidegen fafajok uralta erdőállomány szegélyében gyeppel érintkező szegélyében a gyepterületre való kisarjadás kockázatát (elsősorban akác, bálványfa) az erdőrészlet gyeppel érintkező szegélyében a fahasználati munkák mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Fejlesztési javaslatok során javasolt őshonos fajokkal való felújítás után a jelölő homoki gyep élőhelyre gyakorolt állandó veszélyforrásként jelen lévő kisarjadás, illetve gyepterület spontán erdősülése előzhető meg, illetve csökkenthető. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat KE10 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S6 Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód E08 E09

E69

E70

Megnevezés Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.

24

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Tájidegen fafajok uralta erdőállomány szegélyében gyeppel érintkező szegélyében a gyepterületre való kisarjadás kockázatát (elsősorban akác, bálványfa) az erdőrészlet gyeppel érintkező szegélyében a fahasználati munkák mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos facsoportok telepítése támogatható. KE11 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Fenntartási előírási javaslatok Kód

GY30

GY33

Megnevezés A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák) eltávolítása nem megengedett.

25

GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Ezen őshonos facsoportok a gyepterületeken belül elhelyezkedő, nem erdőművelési ághoz tartozó, így a gyephasználati kezelési javaslatok vonatkoznak rá. Elsődlegesen ezen foltok védelme, közöttük lévő tájidegen, invazív fásszárúak visszaszorítása érdekében kerültek megállapításra kezelési korlátozások. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Ezen facsoportok alkalmasak a legelő állatok számára delelőhelyként, ahol az intenzív taposással, rágással nem veszélyeztetik közvetlenül a jelölő homoki élőhelyet. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos facsoportok telepítése támogatható. Madárvédelmi berendezések kihelyezése támogatható. Kezelés nem igénylő élőhelyek: 1. KE8 -/U10 Tanyák, családi gazdaságok Településektől elváltan található állandó vagy ideiglenes lakóépületek és állattartásra, borászatra stb. szolgáló épületek a körülöttük található udvarral, konyhakerttel, kisebb szőlő- vagy gyümölcsfa telepítésekkel. Ide tartoznak még a nemrégiben felhagyott tanyák akkor, ha a rajtuk lévő épületek még jól felismerhetőek. Nem tartoznak ide a régen felhagyott tanyahelyek, állattartóhelyek, amit spontán regenerálódó vagy özöngyomosodó növényzet típusai szerint sorolunk be. Természetessége 1-es. A jelen tervezés során csupán a Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület nyugati szélén található, kerítéssel körbekerített állattartó telep és kiszolgáló épületegyüttese tartozik bele. A telep fejlesztésével együtt járó beruházások során javasolt ezek kerítésen belül, tájba illően tervezni. 2. KE9 -/U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók Gyárak, kisüzemek, telephelyek, lerakatok, kereskedelmi, agrár, katonai és speciális műszaki létesítmények, pályaudvarok vagy roncstelepek által elfoglalt területek, valamint gyomnövényzetét a kategóriába foglalja magába. Természetessége 1-es. A tervezési terület 2011-es bővítéssel érintett területrészen található egyetlen egy élőhely foltot érintő kategória. Katonai létesítmény már nem használt, pusztuló épületei tartoznak ide. 26

Ezen épületek és a terület délkeleti határán, található egykori katonai parancsnoki szolgálati lakás még megmenthetőek. Ezeket célszerű a jövőben megőrizni és lehetőség szerinti beruházások során hasznosítani (turizmus, állattartás, szolgálati lakás stb.) A felújítások, beruházások tájvédelmi szempontok szerint (tájba illő épületek, természetes alapanyagú építőanyagok) javasolt. 3. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az érintett területek roncsolt, degradált részein a nem jelölő élőhelyekhez kötődő tájidegen növényfajokkal kapcsolatos rehabilitációs beavatkozások szükségesek a Natura 2000 célokkal összhangban, amelyek a beavatkozást igénylő invazív növényfajok szerinti részletezésben az alábbiak: Selyemkóró (Asclepias syriaca) – Szerencsére elmondható, hogy nagy, összefüggő állományai csak az egyik területrészen van jelen a tervezési területen, ahol fontos, hogy a terjeszkedésének gátat vessünk. Nem szabad megvárni, hogy még nagyobb állományai alakuljanak ki. Sajnos a szél útján kiválóan terjed, így nagyobb távolságból is érkeznek majd magforrások. A két területegység közül a Hajósi-homokpuszta TT-n nincs jelen, viszont a Natura 2000 bővítési területen, a teljes területen elterjedt. Itt folyik a visszaszorítása kaszálással az AUDI kompenzáció keretében több éven keresztül. A Hajósi-homokpuszta TT területe mintaterület a jelenleg a másik területhez viszonyítva, mivel ott nincs jelen a területen. A fertőzött, bővítési területen javasolt a vegyszeres és mechanikus védekezés a faj terjedése ellen, amit rendszeresen kell elvégezni. Virágzásban történő tisztítókaszálása után kisarjadó telepei újabb őszi tisztítókaszálással és/vagy legeltetéssel javasolt kezelni. A szórtan, kisebb sűrűségben található egyedek pontszerű permetezéssel, vegyszeresen is kezelhető. Fehér akác (Robinia pseudo-acacia) – A tervezési területeken belül több ponton található kis kiterjedésben, nem üzemtervezett, nem erdő művelési ágban csupán fásításként. Terjedése nem erőteljes, de a meglévő fertőző pontokat meg kel szüntetni. A fásszárúak közül a fehér akác a legnagyobb veszély mindkét területen. Kétféle eredetű a területeken;, van telepített, erdő művelési ágban, és van spontán gyökérsarjeredetű, a kezelés hiánya miatt, a gyepszéleken. Az egyik területrészen (AUDI kompenzációs terület) nagy erőkkel folyik a védekezés, célszerű lenne a TT területen is ezt a munkát folytatni. Vegyszeresen és mechanikusan kell védekezni ellene rendszeres kezeléssel, lábon való injektálásos elöléssel. Bálványfa (Ailanthus altissima) – Hasonló intenzív védekezést igényel, mint a fehér akác. Lábon vegyszeres jelöléssel (injektálás több oldalról) kell védekezni a terjedése ellen mindkét területrészen. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A megőrzendő fajok esetében a fenti élőhely-kezelési előírások maradéktalan betartása az állományok zömének fennmaradását biztosítja. Konkrét fajvédelmi intézkedés csak e g y faj esetében tehető.

27

Homoki nőszirom (Iris arenaria) Előfordulási helyein a legeltetés csak nagyon mérsékelten lehet jelen a taposás, rágáskár minimalizálás érdekében, ez a javasolt legelőnyomás betartásával, aszályos időszakokban (július-szeptember) való legeltetés mellőzésével biztosítható. Az Iris arenaria előfordulásokon június közepéig-végéig (a termésérlelés vége) a lehető legnagyobb háborítatlanságot (közelítés, fahasználat) kell biztosítani. Az állományokat rendszeresen fel kell mérni, vizsgálni kell a populáció vitalitásában mutatkozó ingadozások okát. Közönséges ürge (Spermophilus citellus) Mára a faj a területről teljesen eltűnt, 3-4 éve még jelen volt a TT-területen. A jövőben, természetvédelmi projekt keretében szükséges lenne visszatelepíteni mindkét területrészre és utána rendszeresen monitoringozni a fajt. 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintű monitorozás Natura 2000 fajok (homoki nőszirom, homoki kikerics) ismert és potenciális előfordulásainak vizsgálatát 6 évente el kell végezni, pontfedvények létrehozásával [növényeknél tő/polikormon,) rögzítésével; állatfajoknál becsült egyedszámok megadásával. Mindkét élőhelyen a magyar futrinka állományát (Carabus hungaricus) legalább 6 évente élvefogó csapdázással (pohárcsapdázással) felmérni javasolt. 3. 2. 4. 2. Közösség szintű monitorozás 1. Festucetum vaginatae és Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae növénytársulások közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint 2. Bogár- és egyenesszárnyú közösségek monitorozása, 2 évente, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokollja szerint 3.2.4.3. Élőhely szintű monitorozás 10 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelős szervnek el kell készítenie a terület Á-NÉR alapú élőhely és jelölő élőhelyek térképét. Ezáltal a tájidegen, invazív fajok leterjedésére különös figyelemmel kell lenni, élőhelyek területnagyságának növekedése következtében a javasolt beavatkozások hatékonyabb kivitelezésével javasolt. 3.2.4.4. Területkezelések hatásainak monitorozása A területen folyó kezelésekről eseménynaplót kell vezetni, azokat a Természetvédelmi Információs Rendszer megfelelő moduljában kell rögzíteni. Legeltetett, kezeletlen és cserjeirtott száraz gyepek összehasonlító vizsgálata. Indikátor 28

taxonok: növényzet futóbogarak.

(cönológiai

felvételezés),

pókok,

egyenesszárnyúak,

lepkék,

3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (Á-NER) szinten történt. Az előírások egy része a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthető, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új előírások. A harmonizált előírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (Á-NÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élőhelyekhez lettek az előírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelező” és “ választható”. Önként vállalt, de folyamatosan betartandó előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés stb.). Ajánlott – választható előírások A választható előírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 4. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. 29

SAPS – egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező, mely gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38.§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38.§. alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Megjelent 2012-tól a Natura 2000 erdőterületek támogatása is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelettel. Ebben az erdőterületek differenciáltan kaphatnak támogatást. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelő beruházások Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. 30

Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág-váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.

31

3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az előbbi rendeletekben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 területen kötelező. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban még szántó, nádas, halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhely-védelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebből adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségből eredő specialitás, mely megfelelően képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenően a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak előkészíteni, és szakmailag megfelelően alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintű: • a jelenlegi állapot szinten tartását célzó előírások meghatározása • a jelenlegi állapot jobbítását célzó előírások meghatározása • élőhely rekonstrukciós irányok meghatározása Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élőhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások rendszere

javasolt

területi

A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élőhely, illetve az élőhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölő élőhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölő növény és állatfaj esetében is élőhely szintű azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élőhely típust is érinthet. Mind az adatgyűjtés, mind a monitoring élőhely szinten értelmezhető. 32

A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élőhely foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban előfordulhat olyan élőhely-folt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentősége a földhasználati előírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati előírások tartoznak: • • •

Kötelező előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely rehabilitációs/ élőhely fejlesztési előírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer működésére, mely a hasznosított mezőgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minősülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetően határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelező szint Ezek azok a javasolt előírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38.§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés, valamint többlet- költség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintű fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38.§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelező szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelező érvényű. Önkéntes szint A második előírás szint már a területek természeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az előírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot 33

meghatározó előírások tartoznak. A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális előírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölő fajok és élőhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérő célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati előírásokat. Komplex élőhely előírások

rehabilitációs/élőhely fejlesztési

A harmadik típusú előírások az önkéntes szinten belül megjelenő speciális előírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentősebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználat-váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetően az önkéntes szint szakmai megalapozását, NATURA 2000 terület-szintű definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely fejlesztési előírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő-környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan

Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezőgazdasági földterület első erdősítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. 34

A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetősége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában működő példákat – akkreditált szakértők bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat. 3.3.3. Egyéb Konkrét javaslatok a támogatásokra és bővülésükre az adott NATURA 2000 területen: Jelenlegi NATURA 2000 támogatási elemek művelési áganként: • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Javaslatok a támogatások átalakítására és bővítésére: • A jelenlegi támogatási szabályok felülvizsgálata, meglévő támogatási összegek közelítése az EU-s szinthez, • A gyepterületen a nem termelő beruházások támogatásának folytatása és bővítése, • Differenciált gyeptámogatás élőhely-specifikusan és földhasználatonként meghatározva, így fás legelők kialakításának támogatása, inváziós fajok elleni védekezés többlettámogatása, további speciális fajvédelmi többlettámogatások korlátozások miatt, • Szántó, nádas, halastó, fásított terület művelési ágú támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése, • Nem termelő beruházások támogatásának kidolgozása és bevezetése erdő művelési ágú területen, így pl. madárvédelmi berendezések kihelyezése, odvas fák lábon hagyása, ritka és őshonos cserjék megőrzése, vadgyümölcsök, idős fa- és cserje egyedeinek visszahagyása, fészket tartó fák visszahagyása, • Nem őshonos erdőállományok fafaj cserés erdőfelújításainak (legalább 3 különböző őshonos fafajjal és cserjével elegyben) történő többlettámogatása, • Vízvisszatartásból eredő kieső bevételek kompenzálása, • A támogatást kifizető szerv támogatás elbírálási-, ellenőrzési- és kifizetési rendszerének átalakítása, a természetvédelmi kezelő NPI szakmai befolyásoltságának erősítése, • NATURA 2000 földhasználati szaktanácsadás többlettámogatása. 3. 4 A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél A Natura 2000 célkitűzésének megismertetése, megítélésének javítása, erősítése minden érintett (ingatlantulajdonosok, területhasználók, kezelők) esetében. A kommunikációs eszközök révén annak felismertetése, hogy a természetvédelmi intézkedések nem a mezőgazdasági potenciál csökkentésére irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg, segítik annak hosszútávú fenntartását, sőt a természetes vízháztartási viszonyokhoz alkalmazkodó területhasználat (kaszálás, legeltetés, erdőgazdálkodás) 35

jövedelmezőségének növelésére is alkalmasak (gyepek állateltartó képességének növelése, igénybe vehető Natura 2000 támogatás). Az érintett Natura 2000 terület természeti értékeinek, jelentőségének megismertetése, és a fenntartási terv során megvalósítandó célok bemutatása. A fenntartási tervben megfogalmazott stratégiai célok kommunikációs támogatása. 3. 4. 2. Felhasznált kommunikációs eszközök A Natura 2000 terület Hajós város település közigazgatási területét érinti. A kisvárosban fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság. A növénytermesztésen belül a gabona, olajés ipari növények, a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó, míg a helyi mezőgazdaság gerincét adó állattartáson belül a külterjes (gyakran szétszórt területeken folyó) szarvasmarha- és a juhtartás jellemző. Mezőgazdasággal főként családi gazdálkodók foglalkoznak, gyakori a részidős gazdaság is. Ezen kívül a Város határában erdőgazdálkodás is folyik. A Hajósi-homokpuszta Natura2000 területen a fenntartási terv elkészítéséhez kapcsolódóan a projekt megindulásakor levélben értesítettük az 1 ha területnél nagyobb területen gazdálkodókat, illetve az egyéb érintetteket. Az 1 ha-nál kisebb területtel rendelkezőket önkormányzati hirdetmény útján értesítettük a Natura 2000 fenntartási terv készítéséről és a szükséges információkról. A továbbiakban a jelentősebb földhasználókat és a területen élőket az illetékes természetvédelmi őr felkereste és többségükkel egy személyes interjú készült, amelyen egy interjújegyzőkönyv került felvételre, melyet mindét fél aláírásával hitelesített. Az interjújegyzőkönyv tartalma az interjúk végeztével feldolgozásra kerülnek és a vélemények figyelembe lesznek véve a tervezés folyamatában. Az interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető gazdafórum fórum lesz, amelyet 2013. november folyamán szervezünk. Az egyeztető gazdafórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervekről, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetőit, a helyi gazdálkodókat, az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket, egyéb tájhasználókat, a civil szervezeteket, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászokat, az erdőfelügyelőket és az illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján (www.akusztikakft.hu), illetve e-mailben vagy postai úton is lehetőség lesz. Alkalmazott kommunikációs eszközök összefoglalva: A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: 36

- jegyzőkönyvezett terepbejárás egy alkalommal partnerenként (személyes megkeresések – a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek.) - gazdafórum egy alkalommal (részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása). - önkormányzati közzététel Hajós településen egy alkalommal, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása). - minden érintett levélben vagy e-mailben történő megkeresése, tájékoztatása egy alkalommal. A kommunikáció tartalma összefoglalva: A kommunikáció során az alábbi üzenetek közvetítése tervezett: - A Natura 2000 terület kijelölés céljának, jogi hátterének ismertetése. - A Hajósi Homokpuszta Natura 2000 (HUKN20014) terület jelölő fajainak és élőhelyeinek ismertetése, illetve további fontos természeti értékek és legfontosabb ökológiai igényeinek bemutatása. - A fenntartási terv tartalmának közérthető ismertetése. - A jelölő 6260 (pannon homoki gyepek) élőhely kiterjedése és természetessége sehol nem csökkenhet. A 6260 (pannon homoki gyepek) élőhely természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területének 15%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és a gyepkezelési gyakorlat javításával, így a legeltetett állatok mennyiségének optimalizálásával, a túllegeltetés megszüntetésével, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorításával. - A bácskai régióba érkező hazai és külföldi látogatók számára - jó ökológiai állapotában - a Hajósi Homokpuszta bemutatásra méltó természeti látnivaló, amennyiben a természeti értékeket nem zavaró módon oldják meg a bemutatást. - A természetes adottságokhoz (köztük a vízháztartási viszonyokhoz) igazodó, a természeti értékeket védő, vállalható mértékű többlet-szabályozásnak megfelelően folytatott gazdálkodást Natura 2000 támogatás segíti, illetve honorálja. - A tervezett természetvédelmi intézkedések nélkül folytatódna a terület degradációja, és ezzel járó jellegtelenedése, változatosságának eltűnése, illetve a gyepek állateltartó képességének csökkenése. - A helyes gyep- és erdőgazdálkodási irányelvek kialakítása és a gyakorlatba történő bevezetése, új vagy régmúltban alkalmazott és elfeledett, alternatív, hosszú távon fenntartható gazdálkodási formák ismertetése, területen való alkalmazásainak lehetősége. 3.4.3. A kommunikáció címzettjei A Hajósi-homokpuszta Natura2000 területen a kulcsérintettek Hajós Önkormányzata, a helyi gazdálkodók és az illetékes falugazdász, a hatóságok, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintett a település lakossága. Az interjúk alapján úgy tűnt, Hajós Önkormányzata és a gazdálkodók, valamint a KNPI között viszonylag gyakori, jó kapcsolat áll fenn, nem kis mértékben a területen illetékes természetvédelmi őrnek köszönhetően, aki személyes kapcsolatokat épített ki és ápol a faluban élőkkel. Mivel Hajós viszonylag kisváros, a gazdálkodók jól ismerik egymást, gyakran egymástól is információhoz jutnak, ugyanakkor bizonyos helyzetekben 37

összetartás helyett inkább versengenek egymással. Az érintettek között a Natura2000 kapcsán kialakult különösebb konfliktusról, ellenségeskedésről nem kaptunk információt. A Natura2000 program nagyvonalakban ismert az érintettek körében, egyetlen interjúalanyunk számára sem volt újdonság a program. A Natura2000 mögött meghúzódó koncepció, illetve a területkijelölések mikéntje és a védendő értékek köre ugyanakkor kevéssé ismert, bár ezek iránt az információk iránt is volna igénye az érintetteknek. A legtöbb megkérdezett a Natura2000 programhoz közvetlen előnyt nem kapcsol. Általánosságban úgy látják, hogy a program újabb megkötéseket, szabályokat jelent, amit a gyepterületekre járó kompenzáció sem képes teljesen ellentételezni. A Natura2000 kapcsán növekvő idegenforgalomra vagy más gazdaságilag is érezhető haszonra nem számítanak. Közvetett haszna a programnak az lehet, hogy a területhasználat tervezése átgondoltabbá válik. A kommunikáció célcsoportjai összefoglalva: - A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - esetleges bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. - A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. - A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár-érdekképviseleti szerv; - egyéb azonosított érintettek. 3. 4. 4. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelő szervekkel (mezőgazdasági, erdőgazdasági témában) szintén a projekt felépítésének megfelelően a projekt vezetői a projekt megindulásakor felvették a kapcsolatot egy kérdőív segítségével, melyben megkérdezték, hogy az érintett szervek miként kívánnak a tervezési munkába bekapcsolódni, véleményt alkotni. A kérdőíveket kitöltve és visszaküldve a vélemények rendszerezésre kerültek, majd az abban foglalt választás szerint lettek figyelembe véve a tervezési munkában. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés: az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a KNPI helyi munkatársával.

38

II.

Megalapozó dokumentáció

1. Természeti adottságok 1.1.

A Natura 2000 területegység természeti adottságainak területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) általános jellemzése

és a rövid,

Klíma A kistérség területén az éghajlati adottságok elsősorban a melegigényes, szárazságtűrő növényzetnek kedveznek, a térség klímazonális vegetációtípusai ilyen jellegűek. Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, de már közel a meleg típushoz. Az évi napfénytartam kb. 2070 óra, a nyári évnegyed napsütéses óráinak száma megközelíti a 850 órát, a téli pedig 210 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°, míg a vegetációs időszaki átlaghőmérséklet 17,2-17,3 C°. Április 8-10. és október 20. között, 193-195 napon át a napi középhőmérséklet magasabb 10 C°-nál. A fagymentes időszak április 5-én kezdődik és október 25. körül ér véget (203 nap). A nyári legmelegebb napok maximum-hőmérsékleteinek sokévi átlaga 34,4 C°, a leghidegebb téli napok minimum-hőmérsékleteinek átlaga –15,5 és –16,0 C° közötti. Az évi csapadékösszeg 570-590 mm, ebből 320-350 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma 32-33 nap, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körül van. Az ariditási index 1,19-1,24 között változik. Gyakoriságban első helyen áll az ÉNy-i, második és harmadik helyen a D-i, illetve a DNy-i szélirány áll. Az átlagos szélsebesség megközelíti a 3,0 m/s-ot. Hidrológia A kistérség területének vízutánpótlása részben csapadékeredetű, részben a Duna-Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék magasabb területei felől természetes körülmények között egész évben áramló felszín alatti vízkészletből ered, A Duna-Tisza közi Hátság – beleértve a tervezési területet- felszíne részleteiben változatos. Egyik alapvető jellemzője a kiterjedt buckavidékek és ugyancsak nagy kiterjedésű, lapos, de szintén futóhomokkal vagy lösszel csaknem tökéletesen sík területrészek egymás mellett helyezkednek el. Felszínét döntő hányadában szélfújta üledékek: futóhomok, lösz és ezek átmenetei borítják. A XX. század végére az éves átlagos talajvízszint a térségében is csökkent az 1950-1970-es évekhez viszonyítva; a csökkenés mértéke az utóbbi években folytatódott, ami érzékelhető kihatással van a területre. Felszín feletti vízfelület nincs a területen. Mezőgazdálkodás Mindkét, egymástól elkülönült területen legeltető állattartás (juhászat) folyik, melyek a gyepek fenntartását biztosítják. Szántóterület nem található a területeken. A gyepek optimális legelőnyomás elérése érdekében a szomszédos gyepterületek biztosítása, az állatállomány folyamatosan kontrollja mellett javasolt. Erdőgazdálkodás Elsősorban tájidegen fafaj-alkotó (akác, fekete fenyő, nemesnyár) erdőrészletek veszik körül a gyepterületeket. Már elindult egyes, vágásérettségi kor utáni erdőrészletekben a őshonos állományra való cseréje. Foltokban záródó cserjések csökkentik a gyepterületek nagyságát. 39

Környezeti terhelés Elsősorban az optimális legelőnyomás biztosításával elkerülhető a gyepterületek túllegeltetése, a homoki gyepterületek erodációja, túlzott taposása. Az erdőrészletek szegélyeiben terjedő fás-szárúak, a spontán cserjésedés veszélyeztetik a gyepterületek kiterjedését. 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb védett fajok a NATURA 2000 területen Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek/fajok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6260 (pannon homoki gyepek), Colchicum arenarium (homoki kikerics). Jelölő élőhely Kód

Jelölő élőhely

Élőhely százalékos aránya (%)

Reprezentativitás

Országos jelentőség

79

A

C

6260 Pannon homoki gyepek

Jelölő fajok és előfordulási adataik

Egyéb jelentősebb fajok a NATURA 2000 területen

Magyar név

Tudományos név

Populációnagyság

Tarka sáfrány

Crocus reticulatus

R

Homoki cickafark

Achillea ochroleuca

C

Tavaszi hérics

Adonis vernalis

R

Báránypirosító

Alkanna tinctoria

C

Bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

Szártalan csűdfű

Astragalus exscapus

R

40

Homoki csűdfű

Astragalus varius

R

Homoki imola

Centaurea arenaria

R

Piros madársisiak

Cephalantera rubra

V

Fényes poloskamag

Corispermum nitidum

C

Kései szegfű

Dianthus serotinus

C

Kék szamárkenyér

Echinops ruthenicus

R

Csikófark

Ephedra dystachia

R

Homoki szalmagyopár

Helichyrsum arenarium

R

Tarka nőszirom

Iris variegata

V

Borzas len

Linum hirsutum

R

Homoki vértő

Onosma arenaria

R

Fekete kökörcsin

Pulsatilla pratensis ssp. nigricans

V

Homoki varjúháj

Sedum hillebrandtii

C

Homoki bakszakáll

Tragopogon floccosus

R

Homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

C

Pusztai meténg

Vinca herbacea

R

Homoki gyík

Podarcis taurica

R

Zöld gyík

Lacerta viridis

C

3. Felhasznált irodalom Módszertani útmutató A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt során megfogalmazott tervezési tapasztalatok és javaslatok. Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest 2009. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM Természetmegőrzési Főosztály 2013 41

Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439. Marosi S.-Somogyi S. (szerk.).: Magyarország kistájainak katasztere I. Akadémia Kiadó Bp. 1993. Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 25/1998. (VII.10.) KTM rendelet Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - Hajósi-homokpuszta TT természetvédelmi kezelési tervének tervezete Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - KNPI vélemények és javaslatok erdőtervezéshez a Hajósi Erdőtervezési Körzetben www.termeszetvedelem.hu www.naturaterv.hu A kijelölt Natura 2000 terület adatlapja A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

42

4. TÉRKÉP-, ÉS EGYÉB MELLÉKLETEK

43

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója

44

2.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe

45

3.sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe

46

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (1.)

47

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (2.)

48

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/1.)

49

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/2.)

50

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/1.)

51

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/2.)

52

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (1.)

53

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (2.)

54

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (1.)

55

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (2.)

56

8. sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

9. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( főként fás legelők létesítése szántó, gyep művelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdősítés: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény értelmében erdőtelepítés és erdőfelújítás Erdőtelepítés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rend- szerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igény- bevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése Élőhelyvédelmi irányelv A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fásítás: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelő a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban leg- alább harminc százalékban fedett Fenntartási terv Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített

célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élőhelyek/élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek/élőhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhely-védelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok Az európai közösségi jelentőségű természet- védelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel; Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti,

olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; Különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közössgi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MEPAR: mezőgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Rendszer

Biodiverzitás

Monitorozó

Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár- környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név,

amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok meg- őrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Természetesség/degradáltság: A felmért élőhelyfoltok természetességi-degradáltsági értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott D04 álla- pot D05 Természetes állapot Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR. TIR: Természetvédelmi Rendszer

Baja, 2013. december 02.

Információs