Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)

Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)

Készítette:

Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz.

A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők:

A téma szakmai koordinátora:

A vállalkozó képviselője:

A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője:

Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, okl. gépészmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs

Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, okl. környezetmérnök

Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.

TARTALOMJEGYZÉK Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. Megalapozó dokumentáció 1. Természeti adottságok 1.1. A Natura 2000 területegység természeti adottságainak és a területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) rövid, általános jellemzése 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb védett fajok a NATURA 2000 területen 3

3. Felhasznált irodalom 4. Térkép-, és egyéb mellékletek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai 9. sz. melléklet: Natura 2000 fogalomtár

4

Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei – földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók – megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi a 5

javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik.

6

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20033 1. 3. Kiterjedés 240,26 ha, a terület 6 különböző egységből áll. 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Szubkontinentális peripannon cserjések Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (*fontos orchidea-lelőhelyei) Síksági pannon löszgyepek

Natura 2000 kód 40A0 6210 6250

Közösségi jelentőségű növényfaj A területen nincs jelölő növényfaj. Közösségi jelentőségű állatfaj A területen nincs jelölő állatfaj. Madárvédelmi terület Nincs. 1. 5. Érintett települések Császártöltés, Érsekhalma, Nemesnádudvar

7

1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Országosan védett természeti terület: A 6 egységből álló NATURA 2000 terület egyik területe az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület. A TT-t a 23/1998. (VII.10.) KTM rendelet hirdette ki. Érintett ingatlan: Érsekhalma külterületi 016 hrsz. Kiterjedése 25,8 ha. A védetté nyilvánítás célja a gyepfeltörések következtében visszaszorult feltöretlen löszgyep növény- és állatvilágának megmentése, géntartalékuk megőrzése. A védett terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A többi 5 területegységnek országos vagy helyi védettsége nincs. Országos Ökológiai Hálózat: A terület legnagyobb arányban magterületként (90%, 5 területegység) azonosított, kisebb részben (10 %, 1 területegység) nem tartozik bele. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek − Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest − K ö r z e t i Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét

− Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét −

−

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, BácsKiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata

Településrendezési tervek: Császártöltés: Császártöltés Község Képviselő-testületének … () Ök. rendelete a településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról, 8

Érsekhalma: Érsekhalma Község Képviselő-testületének … () Ök. településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról,

rendelete

a

Nemesnádudvar: Nemesnádudvar Község Képviselő-testületének 13/2002. (IX.30.) Ök. rendelete a településrendezési tervről és a helyi építési szabályokról B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok -

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

-

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

−

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

−

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény

−

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

-

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

− A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet -

Az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 23/1998. (VII.10.) KTM rendelet,

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet − Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet −

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

−

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet 9

− Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet −

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

−

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet

−

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet

− A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A legtöbb érintett löszvölgyben a gyepterület bárminemű kezelésének hiánya okán az értékes löszgyepek degradációja, erőteljes cserjésedés és adventív fás- és lágyszárú okozta fertőzése jellemző. Az erdőterületekre jellemzően tájidegen fajok homogén állománya jellemző (akác, fekete fenyő), a gyepterületekkel határos szélein veszélyforrásként jelenik meg a sarjakkal terjedő állománya, illetve árnyékoló hatása miatt. A löszvölgyek alsó és felső határában szomszédos szántóterületek növelésével, illetve kemikáliák, szerves anyagok bemosódásával csökken, illetve ezzel együtt degradálódik a löszgyepek vegetációja. Esetenkénti terepmotorozás, quadozás, off-road tevékenység szintén veszélyezteti a löszvölgyek gyepfelületét. Belső veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező

Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű

Érintett terület nagysága (%)

A04.03

Legeltetés hiánya

H

70

J03

egyéb élőhely-átalakulások

H

70

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos

10

A02

művelési mód változása

M

20

A03.03

kaszálás felhagyása, hiánya

M

60

A04.01

intenzív legeltetés

M

15

K02

természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok

M

50

A04

legeltetés

L

40

G01

szabadtéri sportok, szabadidős tevékenységek

L

5

D01

utak

L

5

orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett

11

A07

Kemikáliák bemosódása

L

5

változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása

Külső és mindkettőre igaz veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező

Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű

Érintett terület nagysága (%)

B02

erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is)

H

30

I01

idegenhonos inváziós fajok

H

30

I02

problémát jelentő őshonos fajok

H

30

A06

egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés

M

10

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása

12

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák

M

10

A08

trágyázás

M

5

E01

lakóterület

M

5

J01

tűz és tűz visszaszorulása

M

10

6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása 6250 Síksági pannon löszgyepek és6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) jelölő élőhely csökkenése és/vagy degradálódása

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi rendeltetése

célkitűzés,

a

terület

Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. A 6250 (síksági pannon löszgyep) és 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) jelölő élőhelyek típusonként külön összesített területük legalább 10%-án növekedjen, elsősorban a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása – így a legeltetett állatok 13

mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés és alullegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása – révén. 3. 2. Kezelési javaslatok 3.2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása – művelési ághoz kötötten – élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható.

14

A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási előírások A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3. Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is.

15

Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (gyepek kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. 6250 Síksági pannon löszgyepek/ H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek 2. 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyei) / H4 Erdőszetyepprétek, félszáraz írtásrétek, száraz magaskórósok 3. -/ OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 4. - / O5 Xerofil gyepek 5. - / OA-OD Lágyszárú özönfajok állományai 6. - / OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Gyepterületekre vonatkozó előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY31

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY44 GY59 GY34

GY117

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággl egyeztetni szükséges.

16

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások elsősorban a löszgyep-területek védelme érdekében kerültek megállapításra. A legtöbb löszgyep-folton nem történik gyepkezelés, ezáltal ezen területek folyamatos veszélyeztetettségnek van kitéve elsősorban a cserjésedésnek és adventív fajok térhódításának. Az intenzív legeltetést és taposást kerülni kell, mert egyébként az állományok leromlanak, jellemző fajaik többségét elveszítik. Gyakran figyelhetők meg galagonyásodó állományok (4-5-nél több egyedből álló csoportok), a cserjék záródása azonban az élőhely eltűnéséhez vezet, ezért az erősen cserjésedett állományokból a fajszegény galagonyás-kökényes cserjefoltokat ki kell vágni. A cserjeirtáskor a füves vegetációt és a talajt meg kell kímélni, a kivágott cserjéket a területről el kell távolítani, helyben égetni nem javasolt. A ritkásan álló, idősebb bokrokat, vagy néhány cserjefoltot meg kell őrizni; az erdőszegély cserjesávját és a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az érintett gyepfoltokon minél előbb el kell kezdeni a gyepterületek kezelését elsősorban legeltetéssel, ahol szarvasmarhafélék, juh és jelentősen becserjésedett részeken kecske is számításba jöhet mint legeltethető állatfajta, ez utóbbi azonban csak megfelelő kontroll mellett, kizárólag az erősen cserjés, illetve előzetesen cserjeirtott részeken, ahol a felsarjadás veszélye a legnagyobb. Természetesen a legeltetési időszak aktuális illeszkedne az adott év ökológiai viszonyaihoz. A löszgyepek nagyságának növelését a 4-es kezelési egység gyep művelési ág cserjés részeinek visszaszorításával és ezzel együtt a folyamatos kezelési módok fenntartásával. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Hét-völgy Természetvédelmi Terület : átfogó élőhely-rekonstrukció (LIFE, KEOP stb.), mely a löszpartok cserjésedett, beerdősült részeinek kb. 80 %-ának letermelése, ezeknek foltokban, illetve alsó és felső peremterületén sávban, védő funkciót ellátva való meghagyását célozná meg. Itt lényeges feladat az erdő művelési ágban lévő főleg cserjés, ritkás, szálanként előforduló tájidegen fafajokat tartalmazó erdőrészletek előzetes erdőművelésből való kivonását, gyepterületté alakítását. A löszvölgyek kezeléséhez nélkülözhetetlen szakaszaló legeltetéshez szükséges infrastruktúra kialakítása. Fontos figyelembe venni a kulturális örökség itt fellelhető elemeit (földvár), melyek a löszvölgyek természeti értékeivel együtt egy tanösvény keretében lenne lehetőség a bemutatására. A Hét-völgy TT gyepterületeire vonatkozó kezelési javaslatok kiegészülnek az országosan védett területekre vonatkozó jogszabályi feltételekkel (pl. kaszálási vagy legeltetési természetvédelmi hatósági engedély, egyéb tevékenységek is, például méhészet engedélyköteles stb) A gyepterületen vadgazdálkodási létesítmény (vaditató, szóró, sózó) nem létesíthető, a vadállomány koncentrálódásának megelőzése érdekében. Az illegálisan elhelyezett hulladék megszüntetése, illetve jövőbeni megakadályozása. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő kialakítása támogatható, elsősorban a területen jelenlévő idős fák meghagyásával, ennek hiányában telepítéssel. 17

KE2 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ S1 Ültetett akácosok 2. -/ S3 Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők 3. -/ S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E08

Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.

E70

• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11 E51 E59

Megnevezés

A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges.

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élőhely fenntartási javaslatok a szomszédos jelölő gyepterületek taposási, zavarási károk elleni védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat 18

Az egyes erdőrészletek gyeppel határos részein a fahasználatot az erdőrészlet szélétől számított 5 méteren belül mellőzni javasolt a kisarjadás, illetve egyéb invazív fafaj terjedésének megelőzése érdekében. Hosszú távon az összes erdőrészletben javasolt őshonos fafaj csere, mely hosszú távon megakadályozza a szomszédos jelölő gyepterületekre való kisarjadás esélyét, illetve növeli a természetes életközösségek kialakulásának lehetőségét az erdőterületen belül is. Az őshonos állományú erdők kialakítása speciális erdészeti technológiát igényel, elsősorban a változatos domborzat, talajvédelmi rendeltetés okán (tuskózás, talaj-előkészítések elmaradása), ezáltal a sarjeredetű állomány visszaszorítása folyamatos kezelést (vegyszeres, mechanikai) igényel. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Érsekhalmi Hét-völgy természetvédelmi Terület: Ezen erdőrészletek talajvédelmi rendeltetése és őshonos fafajjal történő felújítási kötelezettsége okán speciális technológiát igényel a felújításuk. A fokozatos felújítás során teljes talaj-előkészítést mellőzni javasolt. Az őshonos fafaj csere foltokban, kézi csemeteültetéssel képzelhető el. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: Felnyíló erdő, illetve fás legelővé (erdő művelési ágból való kivonás) átalakítása javasolható. KE3 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ S4 Ültetett erdei- és fekete fenyvesek Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében)

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11

Megnevezés Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő.

E63 Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése. E67

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élőhely fenntartási javaslatok egyetlen élőhelyet érintik, a Szamár-völgy löszdombon 19

található idősödő, felnyíló feketefenyő állományt Az erdőállomány felnyíló jellegű, az erdőrészleten belül foltokban található gyepvegetáció védelme érdekében kerületek megállapításra a kezelési javaslatok. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A fejlesztési előírások a homogén fenyves átalakítását célozzák természetes, vagy természetközeli állományokká, mely cél elérése lehetőséget teremthet a természetes életközösségek visszatelepülésének. Ezen erdőrészletben található, nagyobb kiterjedésű foltokat tartalmazó területek tisztásként, illetve felnyíló erdőként javasolt minősíteni. Ezen területeken a felújítási kötelezettség alóli felmentés javasolt, csekély fahasználattal további megnyitott gyepfelületek legeltetéssel hasznosítva, fás legelőként. A zártabb erdőállományi részeken belül fahasználat, talaj-előkészítés után javasolt őshonos állományú erdőterület kialakítása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Felnyíló erdő, illetve fás legelővé (erdőből való kivonás után) átalakítása javasolható. KE4 kezelési egység (cserjések visszaszorítása) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjés Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY15

Tűzpászták létesítése tilos.

GY111

Az invaziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

Fejlesztési előírási javaslatok Kód E11

Megnevezés Fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával) Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése.

E67

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési javaslatok azt célozzák, hogy a cserjések jelenlegi kiterjedése ne növekedjen, ill. 20

csökkenjen a kezelési egység területén. A gyepterületekkel érintkező részek felől fokozatos, mérsékletes cserjeirtást kell elkezdeni, majd a legeltetést ki kell terjeszteni a cserjeirtott területekre. Az elszórtan magányosan, illetve 4-5 egyedből álló cserjecsoportok kialakítása javasolt az összefüggően benőtt és árnyékoló egyedekből, mely során a szélsőséges aszályos időszakok hatásainak csökkentése, a mozaikosság kialakítása érhető el. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A mérsékelt cserjeirtás során elszórtan lévő, idősebb egyedek megőrzése, lehetőség szerint különböző fajú, de őshonos cserjefajokra értendő. A cserjeszegélyt ajánlatos más művelési ágú (pl. szántó) területekkel határos részeken, illetve a löszfalak platótetőn meghagyni a túlzott tápanyag, kemikáliák bemosódásának mérséklésére. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Bárminemű cserjeirtás előtt egyeztetés szükséges a NPI-vel, mivel jelölő élőhelyként néhány foltban megtalálható sztyepcserjés védett fajkészletének megőrzése érdekében ezen foltok kijelölésre kerülnének a munkálatok előtt. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés nem javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő kialakítása támogatható. KE5 kezelési egység (őshonos facsoportok megőrzése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ RA- Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Fenntartási előírási javaslatok Kód

GY30

GY33

Megnevezés A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés fotlok eltávolítása nem megengedett

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások az eddig is fennmaradt idősebb, őshonos fasorok, facsoportok megőrzését szolgálja, melyekhez jelölő faj kevésbé, de egyéb védett, fokozottan védett fajok kötődnek. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata 21

(6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat További erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. KE6 kezelési egység (sztyeppcserjések védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések/ M6 Sztyepcserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

Fejlesztési előírási javaslatok (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A területen nagyon kevés területen és ki foltokban található élőhely, mely komolyabb kezelést nem igényel az eredeti állapotban való fenntartása mellett. Veszélyt jelenthet, hogy fajismeret hiányában a cserjeírtás áldozatává eshet, ezért ezen foltokon és környékén a tájidegen, invazív irtás, illetve őshonos cserjeírtás nem történhet. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Legeltetéssel fenntartott, kezelt gyepterületek kialakításával, illetve sztyepcserjés foltok kijelölésével és körülötte kezeletlenül hagyva és egyeztetett állatlétszámmal való legeltetéssel az élőhely hosszú távon fenntartható. A kecske legeltetését ezen területek közelében mellőzni kell. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nincs KE7 kezelési egység (beszántások megszüntetése, szántók élőhely-fejlesztése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák 2. -/T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák 3. -/T7 Intenzív szőlők, gyümölcsösök és bogyós ültetvények Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés 22

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. SZ43

Fejlesztési előírási javaslatok Kód

Megnevezés Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ52 SZ54

Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

SZ67

Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.

SZ68

A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

SZ55 SZ64

(3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Gyorsan terjedő energetikai ültetvény veszélyeztetné a szomszédos jelölő élőhelyeket, így mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Azon szántók, melyek eredetileg más művelési ágban vannak, azonban egykoron beszántás áldozatává váltak, eredeti állapotba való visszaalakítása kötelező. A tervezési terület legfontosabb biotikai értékeit tartalmazó völgyét szántóterületek övezik, az élőhelyek érintetlenségének biztosításához tartozóan a völgyperemek közelében lévő szántószegélyekben kaszált, vegyszermentes mezsgyét szükséges kialakítani és fenntartani. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Egyes szántó és szőlőterületeken erdőtelepítés javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. KE9 kezelési egység (löszfalak megőrzése) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ I2 Löszfalak, szakadópartok növényzete Fenntartási előírási javaslatok Kód

Megnevezés 23

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell

VA03

A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9.§ c)pont) létesítése tilos (EKV41)

Fejlesztési előírások (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési előírások a gyepterület egészére vonatkozó általános előírások, melyek a löszgyepeket és annak szegélyének védelmét szolgálják, a meredek löszfalakhoz további védett, fokozottan védett madárfajok védelme mellett. (4) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Egyes szántó és szőlőterületeken erdőtelepítés javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések telepítésének támogatása javasolt. Kezelést nem igénylő élőhelyek: KE8 kezelési egység (ülepítő, tározó vízfelülete) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ I1-U9 Nedves felszínek pionír növényzete, állóvizek (3) Általános kezelési, fenntartási javaslatok: Az Érsekhalmi-völgyben található élőhely, a szomszédos gyümölcsfeldolgozóból kibocsátott ipari víz tározója a löszvölgyben. Időszakos vízfelület található az üzem működésének függvényében. A vízfelület szélein üde, nedves vegetáció, nád (Phragmytes australis) és gyékény (Thypa sp.) foltokkal, kiszáradt állapotban magaskórós, magasásos állomány található. A víz a tározót löszvölgy alján kanyargó levezető csatorna szállítja. Javasolt általános természetvédelmi célkitűzés az ipari víz tisztaságának biztosítása, folyamatos ellenőrzése. A víztározó speciális mikroklímát alakít ki a löszvölgyben, környékén üde élőhelyet létrehozva, melyet a jövőben legeltetve csökkentheti az esetlegesen kialakult aszályos időszak túllegeltetés esélyét a löszvölgy további élőhelyein. (4) Lokális kezelési, fenntartási javaslatok: nincs KE10 kezelési egység (Telephely fenntartása) (1) Érintett élőhelyek 1. -/ U4 Telephelyek Az egyetlen legeltetett löszvölgyben, a nemesnádudvari Mély-völgyben előforduló élőhely kategória. A telep területének növelés a gyep rovására a jövőben nem támogatható. A telepen belüli fejlesztések során figyelembe ajánlatos venni a tájvédelmi szempontokat (tájba illő épületek, természetes alapanyagú karámok, kerítése stb.) 3. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely24

fejlesztés -A löszvölgyek unikális élővilágának megőrzése érdekében lehetőség szerint minél hamarabbi időintervallumban a terület gyepterületeinek lehető legnagyobb részén meg kell oldani a természetvédelmi kezelés részét képező legeltetést, síkabb térrészeken szarvasmarhával, lejtősebb, változatos domborzatú részeken, löszvölgyekben birkával 020,4 ÁE/ha legelőnyomással a tavaszi és őszi időszakokban a nyári aszályos időszakok július-szeptember időszakok kivételével. Erősen cserjésedett részek visszaszorítása kecskék legeltetésével, itt állategység nem javasolható, az aktuális ökológiai állapotoknak megfelelően alakítható. -A gyepek optimális fenntartása érdekében a gyepterületek legeltetésének elmaradása esetén a völgy oldalakon kézi illetve adapteres, a völgy talpakban gépi kaszálást kell alkalmazni. -A völgy oldalakon a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott struktúrában mozaikosan kell kaszálni, a gyepfoltokban a lekaszált terület nem haladhatja meg a gyepfolt teljes területének 70%-át. -Égetés kizárólag természetvédelmi érdekből, (például túlzottan felhalmozódott fűavar eltávolítása érdekében), a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által végzett vagy felügyelt eseti, nem rendszeres égetés formájában történhet. Adott növénytársulás égetése maximum annak 30 %-a erejéig történhet. -A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos cserjék és fák megőrzését biztosítani kell, kivágásukra gazdasági okból nem kerülhet sor. A természetvédelmi kezelésért felelős szerv hozzájárulásával, természetvédelmi céllal, a természetes gyepek túlzott térvesztésének elkerülése érdekében állományuk gyéríthető, zárt állományaik kialakulását meg kell akadályozni. -Az összefüggő, őshonos cserjék kb. 80-90 %-ának visszaszorítása szükséges a gyep javára. (főként az egybibés galagonya, a kökény és a fagyal esetében) 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések -A gyurgyalag és parti fecske állományainak megőrzése érdekében a fészkelésre alkalmas löszfalak állagát meg kell őrizni, becserjésedésüket meg kell akadályozni. -A törpemandula állomány védelme érdekében a cserjeirtás a fajt ne érintse, ki kell jelölni a munka megkezdése előtt egyedeit, összességében a sztyeppcserjések megóvása szükséges miatta, a legeltetés se érintse állományait. A megőrzendő fajok esetében a fenti élőhely-kezelési előírások maradéktalan betartása biztosítja az állományok fennmaradását. 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3. 2. 4. 1. Faj szintű monitorozás − Egyes kiválasztott, nem használt száraz, illetve félszáraz löszgyep-állományokban nyomon követendő a cserjésedés folyamata (dinamikája, sebessége), összehasonlítva szomszédos, hasonló termőhelyi adottságú, de legeltetett löszgyepekkel. − Vizsgálni kell a szántókon a gyepesítés lehetőségét, amelynek célja fajgazdag löszgyepek létrehozása. Az értékes élőhelyekkel (fajgazdag löszgyepekkel, 25

löszcserjés foltokkal) szomszédos szántókon mielőbb el kell természetbarát gyepesítést, legalább a szomszédos 10m-es sávban.

kezdeni

a

− A Natura 2000 terület Á-NÉR alapú élőhelytérképezését 6 évente 1 alkalommal el kell végezni. 3. 2. 4. 2. Közösség szintű monitorozás 1.

inváziós fajok mennyisége és vitalitása,

2. 3. 4. 5.

cserjésedés mértéke, állományfolt mérete, erdei és erdőssztyepp fajok állományainak nagysága, legeltetés intenzitása. – Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae, Euphorbio pannonicae-Brachypodietum pinnatae és Pastinaco-Arrhenatheretum növénytársulások közösségi szintű vizsgálata 2 évente, NBmR protokoll szerint 3.2.4.3. Élőhely szintű monitorozás

Részletes Á-NÉR szerinti térképezést minimum 6 évente javasolt végezni. 6 évente egy alkalommal a természetvédelmi kezelésért felelős szervnek el kell készítenie a terület Á-NÉR alapú élőhely- és jelölő élőhelyek térképét. 3.2.4.4. Területkezelések hatásainak monitorozása Az alábbi kezelési előírásokhoz javasolunk monitorozást: − szántóval szomszédos élőhelyek védelme: inváziós növények terjedése, a szántó határának eltolódása. − szántó megszüntetése, a terület gyepesítése: inváziós növények terjedése, a gyepesedés előrehaladása. − özöngyomok visszaszorítása: lágyszárú özöngyomok (selyemkóró, aranyvessző) állománynagysága állandó mintavételi területeken. − fásszárú inváziós növények állományainak felszámolása: a fásszárú inváziós növények (akác, bálványfa, ostorfa) állománynagysága állandó mintavételi területeken. − félszáraz és száraz lösz sztyepprétek cserjésedettség, avarmennyiség.

fenntartása:

növényzet

záródása,

− lösz-sztyepprétek helyreállítása: cserjék és fák mennyisége, gyomok és inváziós lágyszárúak borítása. − galagonyás cserjések megőrzése: az állományok határainak elmozdulása, az élőhelyfoltok összes kiterjedése (az ismételt Á-NÉR élőhelytérképezés keretén belül). − löszcserjések megőrzése: az egyes állományok határainak elmozdulása, az élőhelyfoltok összes kiterjedése (az ismételt Á-NÉR élőhelytérképezés keretén belül), jellemző fajok (törpemandula) állományadatai. 26

− lágyszárú és fás özöngyomok irtása fás állományokból: az inváziós növé- nyek (selyemkóró, aranyvessző, akác, bálványfa, ostorfa) állománynagysága állandó mintavételi területeken. A területen folyó kezelésekről eseménynaplót kell vezetni, azokat a Természetvédelmi Információs Rendszer megfelelő moduljában kell rögzíteni. Völgytalpon lévő, kaszált és völgyoldalban lévő kezeletlen félszáraz gyep és erdőssztyepp-rét foltok összehasonlító vizsgálata. Indikátor szerveztek: növényzet (cönológiai felvételezés), pókok, egyenesszárnyúak, lepkék, futóbogarak. Legeltetett, kezeletlen és cserjeirtott száraz gyepek összehasonlító vizsgálata. Indikátor taxonok: növényzet (cönológiai felvételezés), pókok, egyenesszárnyúak, lepkék, futóbogarak. 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A fenntartási tervek meghatározzák az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján a természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozásokat és javaslatokat. Ezeket “előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (Á-NER) szinten történt. Az előírások egy része a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez illeszthető, másik része a Natura 2000 területekre alkalmazott „harmonizált” új előírások. A harmonizált előírások a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírások a fenntartáshoz illetve a természetvédelmi célok eléréséhez. A Natura 2000 területeken meghatározásra kerültek azok a területi egységek (Á-NÉR szerint, vagy egyéb kezelés alapján), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely figyelembevétele szempontjából. Ezekhez az élőhelyekhez lettek az előírások rendelve. A hozzárendelés két kategória szerint történhet: “kötelező” és “ választható”. Önként vállalt, de folyamatosan betartandó előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott – választható előírások A választható előírások szintje már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrárkörnyezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 27

3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3. 3. 1. Agrártámogatások 4. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. SAPS – egyszerűsített területalapú támogatás Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2009-től a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) egy harmonizált jogszabályi környezetet jelent, valamint gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magába, mely rendszer bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező, mely gyep hasznosítású területeken van hatályban. Ezeknek a feltételeknek a betartása nem csupán a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának feltétele, hanem a SAPS támogatásé is. Natura 2000 területek támogatása A 1698/2005 EC Tanácsi rendelet 38.§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján jelenleg gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38.§. alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülnek, melynek mértéke 38 Euro/ha. Megjelent 2012-tól a Natura 2000 erdőterületek támogatása is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelettel. Ebben az erdőterületek differenciáltan kaphatnak támogatást. Egyéb támogatások Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: 28

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nem termelő beruházások Erdő-környezetvédelmi támogatások 1. tengelyes támogatások

A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.

29

3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az előbbi rendeletekben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 területen kötelező. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban még szántó, nádas, halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezen területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és élőhely-védelmi intézkedések nincsenek. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen, a természeti értékesség fenntartása érdekében. Ez a rendelet azonban az általánosságából adódóan nem tud kezelni olyan speciális területi problémákat, melyek a Natura 2000 hálózat esetében fontosak. Ebből adódóan a fenntartási tervek egyik legnagyobb hozadéka az a területiségből eredő specialitás, mely megfelelően képes megalapozni a speciális kezelési irányokat. Ezen túlmenően a fenntartási tervek egy, a jelenleginél pontosabb, a területek igényeihez jobban igazodó támogatási rendszer megalapozását is hivatottak előkészíteni, és szakmailag megfelelően alátámasztani. Figyelembe véve a Natura 2000 területekre meghatározott célokat, a fenntartási tervek feladata több szintű: • a jelenlegi állapot szinten tartását célzó előírások meghatározása • a jelenlegi állapot jobbítását célzó előírások meghatározása • élőhely rekonstrukciós irányok meghatározása Természetesen a fenti szempontok kifejezetten az élőhelyek számára fontos irányokat mutatják be, és a fenntartási tervnek ennél jóval többet kell magukba foglalni, például a monitoring rendszerre tett javaslatot, illetve nem lehet elfelejteni a társadalmi konszenzus kialakítását sem. A támogatások rendszere

javasolt

területi

A Natura 2000 területek legkisebb tervezési egysége az élőhely, illetve az élőhely folt. Ez az az egység, mely ökológiai szempontból homogén egységet képez, illetve jelölő élőhely esetén is ezek a foltok kerültek azonosításra. A jelölő növény és állatfaj esetében is élőhely szintű azonosítás történt fajvédelmi szempontból, mely állatok esetén több élőhely típust is érinthet. Mind az adatgyűjtés, mind a monitoring élőhely szinten értelmezhető. A földhasználat esetében a területi egység az ún. kezelési egység, amely azokat az élőhely 30

foltokat nevesíti, melyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. A kezelési egységek a Natura 2000 területeket általában nagyobb tömbökbe aggregálják, azonban előfordulhat olyan élőhely-folt is, amely két kezelési egységbe tartozik. A kezelési egység szerepe és jelentősége a földhasználati előírások területhez rendelésénél van. A kezelési egységhez az alábbi földhasználati előírások tartoznak: • • •

Kötelező előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely rehabilitációs/ élőhely fejlesztési előírások

A területiség esetében külön figyelemmel kell lenni a jelenlegi területalapú támogatási rendszer működésére, mely a hasznosított mezőgazdasági területeket veszi alapul. Natura 2000 területek támogatása esetében éppen azok a területek lehetnek értékesek, illetve fejlesztésre javasoltak, melyek jelenleg nem minősülnek hasznosított területnek (belvizes foltok, becserjésedett gyepek, felhagyott szántó területek). Ennek az ellentétnek a feloldása alapvetően határozza meg a Natura 2000 területek fenntartásának és fejlesztésének a sikerét. A Natura 2000 terület lehetséges támogatási szintjei Kötelező szint Ezek azok a javasolt előírások, amelyek betartása indokolt a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok meghatározása mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően meghatározza a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). A 1698/2005 EC rendelet 38.§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés, valamint többlet- költség mértékéig. Ez a jogszabályi háttér a Natura 2000 hálózat alapszintű fenntartásához szükséges. Jelenleg 269/2007 Kormány rendelet képezi a 38.§ alapján jogosult kifizetés alapját. A kötelező szint minden Natura 2000 területen gazdálkodó földhasználóra kötelező érvényű. Önkéntes szint A második előírás szint már a területek természeti értékeinek a növelésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével tervezzük az előírások meghatározását. Ebben a kategóriában kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások tartoznak. 31

A Natura 2000 területek értékességének növelése érdekében, speciális előírások kidolgozása mellett önkéntes programban való részvétellel lehet a gazdálkodókat ösztönözni arra, hogy a jelölő fajok és élőhelyek állapotának javításában aktívan részt vegyenek. Az önkéntes szinten már kezelni kell az egyediséget, illetve a site-on belül azonosítani kell az eltérő célokat, és az ahhoz rendelt földhasználati előírásokat.

Komplex élőhely előírások

rehabilitációs/élőhely fejlesztési

A harmadik típusú előírások az önkéntes szinten belül megjelenő speciális előírások, melyek a területek vonatkozásában a legjelentősebb változást jelentik. Olyan terület-, tájhasználat-váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. A fenntartási tervek jelenlegi formájukban alapvetően az önkéntes szint szakmai megalapozását, site-szintű definiálását szolgálják. 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az integrálás alapvető célja a kettős finanszírozás elkerülése, valamint a jogszabályi környezet, adminisztráció harmonizálása. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozása javasolt: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ajánlott/elvárt előírások Komplex élőhely fejlesztési előírások

Önálló Natura 2000 támogatás formájában Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő-környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan

Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a mezőgazdasági földterület első erdősítése intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra került. A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható abban az esetben, ha a gazdálkodó számára a támogatási programokban való részvételnek több lehetősége is adott. Ezt azonban csak úgy lehet hatékonyan lebonyolítani ha – alkalmazva a Nyugat-európában működő példákat – 32

akkreditált szakértők bevonásával tervezik meg a gazdálkodók a támogatások optimalizálását célzó földhasználati stratégiájukat. 3.3.3 Egyéb Konkrét javaslatok a támogatásokra és bővülésükre az adott NATURA 2000 területen: Jelenlegi NATURA 2000 támogatási elemek művelési áganként: • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Javaslatok a támogatások átalakítására és bővítésére: • A jelenlegi támogatási szabályok felülvizsgálata, meglévő támogatási összegek közelítése az EU-s szinthez, • A gyepterületen a nem termelő beruházások támogatásának folytatása és bővítése, • Differenciált gyeptámogatás élőhely-specifikusan és földhasználatonként meghatározva, így fás legelők kialakításának támogatása, inváziós fajok elleni védekezés többlettámogatása, további speciális fajvédelmi többlettámogatások korlátozások miatt, • Szántó, nádas, halastó, fásított terület művelési ágú támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése, • Nem termelő beruházások támogatásának kidolgozása és bevezetése erdő művelési ágú területen, így pl. madárvédelmi berendezések kihelyezése, odvas fák lábon hagyása, ritka és őshonos cserjék megőrzése, vadgyümölcsök, idős fa- és cserje egyedeinek visszahagyása, fészket tartó fák visszahagyása, • Nem őshonos erdőállományok fafaj cserés erdőfelújításainak (legalább 3 különböző őshonos fafajjal és cserjével elegyben) történő többlettámogatása, • Vízvisszatartásból eredő kieső bevételek kompenzálása, • A támogatást kifizető szerv támogatás elbírálási-, ellenőrzési- és kifizetési rendszerének átalakítása, a természetvédelmi kezelő NPI szakmai befolyásoltságának erősítése, • NATURA 2000 földhasználati szaktanácsadás többlettámogatása. 3. 4 A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél A Natura 2000 célkitűzésének megismertetése, megítélésének javítása, erősítése minden érintett (ingatlantulajdonosok, területhasználók, kezelők) esetében. A kommunikációs eszközök révén annak felismertetése, hogy a természetvédelmi intézkedések nem a mezőgazdasági potenciál csökkentésére irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg, segítik annak hosszú távú fenntartását, sőt a természetes vízháztartási viszonyokhoz alkalmazkodó területhasználat (kaszálás, legeltetés, erdőgazdálkodás) jövedelmezőségének növelésére is alkalmasak (gyepek állateltartó képességének növelése, igénybe vehető Natura 2000 támogatás). Az érintett Natura 2000 terület természeti értékeinek, jelentőségének megismertetése, és a fenntartási terv során megvalósítandó célok bemutatása. A fenntartási tervben megfogalmazott stratégiai célok kommunikációs támogatása. 33

3. 4. 2. Felhasznált kommunikációs eszközök A Natura 2000 terület Császártöltés, Érsekhalma és Nemesnádudvar településeket érinti. A területen fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság. A növénytermesztésen belül a gabona, olaj- és ipari növények, a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó, míg a helyi mezőgazdaság gerincét adó állattartáson belül a külterjes (gyakran szétszórt területeken folyó) szarvasmarha- és a juhtartás jellemző. Mezőgazdasággal főként családi gazdálkodók foglalkoznak, gyakori a részidős gazdaság is. Ezen kívül a községek határában erdőgazdálkodás is folyik. Az Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek Natura2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcsolódóan a projekt megindulásakor levélben értesítettük az 1 ha területnél nagyobb területen gazdálkodókat, illetve az egyéb érintetteket. Az 1 ha-nál kisebb területtel rendelkezőket önkormányzati hirdetmény útján értesítettük a Natura 2000 fenntartási terv készítéséről és a szükséges információkról. A továbbiakban a jelentősebb földhasználókat és a területen élőket az illetékes természetvédelmi őr felkereste és többségükkel egy személyes interjú készült, amelyen egy interjújegyzőkönyv került felvételre, melyet mindét fél aláírásával hitelesített. Az interjújegyzőkönyv tartalma az interjúk végeztével feldolgozásra kerülnek és a vélemények figyelembe lesznek véve a tervezés folyamatában. Az interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető gazdafórum fórum lesz, amelyet 2013. november folyamán szervezünk. Az egyeztető gazdafórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervekről, változtatásokat javasolhatnak. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A fórumokat megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett települések önkormányzatait megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A fórumokra meghívjuk a települések vezetőit, a helyi gazdálkodókat, az ingatlantulajdonosokat és -kezelőket, egyéb tájhasználókat, a civil szervezeteket, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászokat, az erdőfelügyelőket, a vízügyi szerveket és az illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján (www.akusztikakft.hu), illetve e-mailben vagy postai úton továbbítva is lehetőség lesz. Alkalmazott kommunikációs eszközök összefoglalva: A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: - jegyzőkönyvezett terepbejárás egy alkalommal nagyobb partnerenként (személyes megkeresések – a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek.) - gazdafórum egy alkalommal (részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása). 34

- önkormányzati közzététel mindhárom érintett (Császártöltés, Érsekhalma, Nemesnádudvar) településen egy alkalommal, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása). - minden érintett levélben vagy e-mailben történő megkeresése, tájékoztatása egy alkalommal. A kommunikáció tartalma összefoglalva: A kommunikáció során az alábbi üzenetek közvetítése tervezett: - A Natura 2000 terület kijelölés céljának, jogi hátterének ismertetése. - Az Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek Natura 2000 (HUKN20033) terület jelölő fajainak és élőhelyeinek ismertetése, illetve további fontos természeti értékek és legfontosabb ökológiai igényeinek bemutatása. - A fenntartási terv tartalmának közérthető ismertetése. - A 40A0 (szubkontinentális peripannon cserjések), 6250 (síksági pannon löszgyepek) és 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a fenntartható gazdálkodással való összehangolása a cél. - A bácskai régióba érkező hazai és külföldi látogatók számára - jó ökológiai állapotában – az érintett Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek NATURA 2000 terület bemutatásra méltó természeti látnivalói, amennyiben a természeti értékeket nem zavaró módon oldják meg a bemutatást. - A természetes adottságokhoz igazodó, a természeti értékeket védő, vállalható mértékű többlet-szabályozásnak megfelelően folytatott gazdálkodást Natura 2000 támogatás segíti, illetve honorálja. - A tervezett természetvédelmi intézkedések nélkül folytatódna a terület degradációja, és ezzel járó jellegtelenedése, változatosságának eltűnése, illetve a gyepek állateltartó képességének csökkenése. - A helyes gyep- és erdőgazdálkodási irányelvek kialakítása és a gyakorlatba történő bevezetése, új vagy régmúltban alkalmazott és elfeledett, alternatív, hosszú távon fenntartható gazdálkodási formák ismertetése, területen való alkalmazásainak lehetősége. 3.4.3. A kommunikáció címzettjei Az Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek Natura2000 területen a kulcsérintettek Császártöltés, Érsekhalma és Nemesnádudvar Önkormányzata, a helyi gazdálkodók és az illetékes falugazdász, a hatóságok, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintette k a civil szervezetek, valamint a három település lakossága. Az interjúk alapján úgy tűnt, hogy az önkormányzatok és a gazdálkodók, valamint a KNPI között viszonylag gyakori, jó kapcsolat áll fenn, nem kis mértékben a területen illetékes természetvédelmi őrnek köszönhetően, aki személyes kapcsolatokat épített ki és ápol a faluban élőkkel. Mivel a községek viszonylag kis települések, a gazdálkodók jól ismerik egymást, gyakran egymástól is információhoz jutnak, ugyanakkor bizonyos helyzetekben összetartás helyett inkább versengenek egymással. Az érintettek között a Natura2000 kapcsán kialakult különösebb konfliktusról, ellenségeskedésről nem kaptunk információt. A Natura2000 program nagyvonalakban ismert az érintettek körében, egyetlen interjúalanyunk számára sem volt újdonság a program. A Natura2000 mögött meghúzódó koncepció, illetve a területkijelölések mikéntje és a védendő értékek köre ugyanakkor kevéssé ismert, bár ezek iránt az információk iránt is volna igénye az 35

érintetteknek. A legtöbb megkérdezett a Natura2000 programhoz közvetlen előnyt nem kapcsol. Általánosságban úgy látják, hogy a program újabb megkötéseket, szabályokat jelent, amit a gyepterületekre járó kompenzáció sem képes teljesen ellentételezni. A Natura2000 kapcsán növekvő idegenforgalomra vagy más gazdaságilag is érezhető haszonra nem számítanak. Közvetett haszna a programnak az lehet, hogy a területhasználat tervezése átgondoltabbá válik. A kommunikáció célcsoportjai összefoglalva: - A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - esetleges bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. - A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. - A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár érdekképviseleti szerv; - egyéb azonosított érintettek. 3. 4. 4. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az országos szinten érintett hatósági és területi kezelő szervekkel (mezőgazdasági, erdőgazdasági és mezőgazdasági témában) szintén a projekt felépítésének megfelelően a projekt vezetői a projekt megindulásakor felvették a kapcsolatot egy kérdőív segítségével, melyben megkérdezték, hogy az érintett szervek miként kívánnak a tervezési munkába bekapcsolódni, véleményt alkotni. A kérdőíveket kitöltve és visszaküldve a vélemények rendszerezésre kerültek, majd az abban foglalt választás szerint lettek figyelembe véve a tervezési munkában. Kiemelt figyelmet kapott az interjúzás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival való egyeztetés: az eddigi tapasztalatok, nehézségek és a tervezett természetvédelmi beavatkozások alapos megismerése érdekében személyes találkozóra és több órás terepi bejárásra került sor a KNPI helyi munkatársával.

36

II.

Megalapozó dokumentáció

1.Természeti adottságok 1.1.

A Natura 2000 területegység természeti adottságainak és a területhasználatának (mezőgazdaság, erdészeti hasznosítás) rövid, általános jellemzése

Klíma A kistérség területén az éghajlati adottságok elsősorban a melegigényes, szárazságtűrő növényzetnek kedveznek, a térség klímazonális vegetációtípusai ilyen jellegűek. Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, de már közel a meleg típushoz. Az évi napfénytartam kb. 2070 óra, a nyári évnegyed napsütéses óráinak száma megközelíti a 850 órát, a téli pedig 210 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,5 C°, míg a vegetációs időszaki átlaghőmérséklet 17,2-17,3 C°. Április 8-10. és október 20. között, 193-195 napon át a napi középhőmérséklet magasabb 10 C°-nál. A fagymentes időszak április 5-én kezdődik és október 25. körül ér véget (203 nap). A nyári legmelegebb napok maximum-hőmérsékleteinek sokévi átlaga 34,4 C°, a leghidegebb téli napok minimum-hőmérsékleteinek átlaga –15,5 és –16,0 C° közötti. Az évi csapadékösszeg 570-590 mm, ebből 320-350 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok átlagos száma 32-33 nap, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körül van. Az ariditási index 1,19-1,24 között változik. Gyakoriságban első helyen áll az ÉNy-i, második és harmadik helyen a D-i, illetve a DNy-i szélirány áll. Az átlagos szélsebesség megközelíti a 3,0 m/s-ot. Hidrológia A kistérség területének vízutánpótlása részben csapadékeredetű, részben a Duna-Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék magasabb területei felől természetes körülmények között egész évben áramló felszín alatti vízkészletből ered, A Duna-Tisza közi Hátság –beleértve a tervezési területet- felszíne részleteiben változatos. Egyik alapvető jellemzője a kiterjedt buckavidékek és ugyancsak nagy kiterjedésű, lapos, de szintén futóhomokkal vagy lösszel csaknem tökéletesen sík területrészek egymás mellett helyezkednek el. Felszínét döntő hányadában szélfújta üledékek: futóhomok, lösz és ezek átmenetei borítják. A XX. század végére az éves átlagos talajvízszint a térségében is csökkent az 1950-1970-es évekhez viszonyítva; a csökkenés mértéke az utóbbi években folytatódott, ami érzékelhető kihatással van a területre. Felszín feletti vízfelület nincs a területen. Mezőgazdálkodás Több, egymástól viszonylag távolabb lévő, löszvölgy-fragmentumokon való gazdálkodás területenként jelentősen eltér egymástól A löszgyepek és cserjések területének túlnyomó többségére jellemző, hogy nincs gazdálkodás. Legeltetés csupán egyetlen völgyben valósul meg, viszont a meredeke domborzati viszonyok sem kedveznek a gazdálkodásnak. A löszvölgyek platóin elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Erdőgazdálkodás A XX. század folyamán az erdőterületek spontán és tudatos telepítéssel jelentek meg a löszvölgyek értékes löszgyep-vegetációját felváltva. Az erdőrészletek nagy része magántulajdonban van és különböző korú, elsősorban tájidegen fafaj (fehér akác, fekete fenyő) dominálta kultúrerdők, illetve spontán benőtt főleg egybibés galagonya cserjések. A gazdálkodást nehezíti a változatos domborzati viszonyok, illetve sok tulajdonossal rendelkező ingatlanok rendezetlen erdőgazdálkodói viszonyok. 37

Környezeti terhelés Elsősorban a löszvölgyek spontán cserjésedése veszélyezteti az értékes löszgyep fragmentumokat. A völgyek platóin történő szőlő-, gyümölcsgazdálkodás során termelődő szerves anyagok és növényvédő-szerek bemosódása, illetve a helytelen erdőgazdálkodás okoz negatív hatásokat. 2. A kijelölés alapjául szolgáló jelölő élőhelyek, jelölő fajok és egyéb jelentősebb védett fajok a NATURA 2000 területen Kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 40A0 (szubkontinentális peripannon cserjések), 6250 (síksági pannon löszgyepek), 6210 (meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek). Jelölő élőhely Élőhely százalékos aránya (%)

Reprezentativitás

Országos jelentőség

40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések

1

B

C

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik 6210 (FestucoBrometalia)(*fontos orchidealelőhelyei)

1

B

C

6250

8

A

C

Kód

Jelölő élőhely

Síksági pannon löszgyepek

Jelölő fajok és előfordulási adataik Nincsenek jelölő fajok a területen Egyéb jelentősebb fajok a NATURA 2000 területen

Magyar név

Tudományos név

Populációnagyság

Tavaszi hérics

Adonis vernalis

101-250

Báránypirosító

Alkanna tinctoria

R

Bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

101-250

Szártalan csűdfű

Astralagus excapus

251-500

Budai imola

Centaurea sadleriana

C

Tarka sáfrány

Crocus reticulatus

1000-3000

38

Rákosi csenkesz

Festuca wagneri

V

Karcsú orbáncfű

Hypericum elegans

101-250

Hengeresfészkű peremizs

Inula germanica

51-100

Apró nőszirom

Iris pumila

1001-10000

Tarka nőszirom

Iris variegata

1001-250

Fürge gyík

Lacerta agilis

R

Zöld gyík

Lacerta viridis

R

Sárga len

Linum flavum

501-1000

Borzas len

Linum hirsutum

1001-10000

Imádkozó sáska

Mantis religiosa

R

Sömörös kosbor

Orchis ustulata

6-10

Csajkavirág

Oxytropis pilosa

6-10

Törpemandula

Prunus tenella

11-50

Selymes boglárka

Ranunculus illyricus

V

Homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

V

Pusztai árvalányhaj

Stipa pennata

R

Kései pitypang

Taraxacum serotinum

C

Pusztai meténg

Vinca herbacea

R

Farkasalmalepke

Zerynthia polyxena

R

Tövisszúró gébics

Lanius collurio

D

3.Felhasznált irodalom Módszertani útmutató A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt során megfogalmazott tervezési tapasztalatok és javaslatok. Készítette a 39

KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Budapest 2009. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM Természetmegőrzési Főosztály 2013. Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439. Marosi S.-Somogyi S. (szerk.).: Magyarország kistájainak katasztere I. Akadémia Kiadó Bp. 1993. Az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 23/1998. (VII.10.) KTM rendelet. Az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervének tervezete a 3/2008. (II. 05.) kormányrendelet melléklete szerint, KNPI Az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület bővítése természetvédelmi kezelési tervének tervezete a 3/2008. (II. 05.) kormányrendelet melléklete szerint, KNPI Horváth András, Zsombék Természetkutató Egyesület 3. csoport - Kutatási jelentés a Bácskai löszös hátság Császártöltés-Sükösd közötti területének botanikai felmérése és vegetációtérképezése, Szeged 2001. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - KNPI vélemények és javaslatok erdőtervezéshez a Hajósi Erdőtervezési Körzetben, 2013. www.termeszetvedelem.hu www.naturaterv.hu A kijelölt Natura 2000 terület adatlapja A kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye (Natura 2000 shape) Országos védett területek határa

40

4. TÉRKÉP-, ÉS EGYÉB MELLÉKLETEK

41

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (1.)

42

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (2.)

43

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (3.)

44

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (4.)

45

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (5.)

46

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (6.)

47

1.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója (7.)

48

2.sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe

49

3.sz. melléklet: A tervezési terület védettségi térképe

50

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (1.)

51

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (2.)

52

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (3.)

53

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (4.)

54

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (5.)

55

4.sz. melléklet: A tervezési terület Á-NER térképe (6.)

56

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/1.)

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (1/2.) 57

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/1.) 58

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (2/2.) 59

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (3/1.) 60

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (3/2.) 61

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (4/1.) 62

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (4/2.) 63

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (5/1.) 64

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (5/2.) 65

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (6/1.) 66

5.sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egység térképe (6/2.) 67

68

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (1.)

69

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (2.)

70

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (3.)

71

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (4.)

72

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (5.)

73

6.sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe (6.)

74

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (1.)

75

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (2.)

76

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (3.)

77

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (4.)

78

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (5.)

79

7.sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe (6.)

80

8. sz. melléklet Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

9. sz. melléklet Natura 2000 fogalomtár Agrár-erdészeti rendszer : Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendeletben részletezett földhasználat ( főként fás legelők létesítése szántó, gyep művelési ágon) Á-NER: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Bíró Marianna Vácrátót 2007] Erdősítés: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény értelmében erdőtelepítés és erdőfelújítás Erdőtelepítés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése Élőhelyvédelmi irányelv A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fásítás: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelő a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban leg- alább harminc százalékban fedett Fenntartási terv Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített

célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azok az élőhelyek/élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amely élőhelyek/élőhelyfoltok esetében a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhely-védelmi irányelv II.. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok Az európai közösségi jelentőségű természet- védelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel; Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel

rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; Különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közössgi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térkép. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MEPAR: mezőgazdasági parcella azonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár- környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egyföldhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat lsd. a Natura 2000 terület magyarázatánál.

Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok meg- őrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Természetesség/degradáltság: A felmért élőhelyfoltok természetességi-degradáltsági értékelése SEREGÉLYES TIBOR (1995, in NÉMETH, 1995) 5 fokozatú skálája alapján történik BID

Név

D00 D01 D02 D03

Nincs adat Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott D04 álla- pot D05 Természetes állapot Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR. TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer

Baja, 2013. december 02.