HÁNY KENYERETEK VAN? VILÁGIMANAP

Világima Nap_Liturgia 2011.01.13. 18:56 Page 1

HÁNY KENYERETEK VAN ?

VILÁGIMANAP 2011. március 4. péntek

Chile 1


BEVEZETÉS Az istentisztelet szolgálattevői bevonulnak és visznek magukkal Bibliát, keresztet, búzakalászt vagy gabonamagot, egy edényben földet és korsóban vizet. Az asztalhoz viszik, amely tarka terítővel van letakarva és rajta nagy gyertya ég. Négy asszony, különböző öltözékben a chilei viseletet jelenítik meg. Az első, aki megszólal, kosárban kenyeret tart, amit az istentisztelet alatt szétoszt.

Fogadd hálánkat Uram, fogadd hálánk, fogadd hálánkat Uram! De-mos gra-cias al Se-ñor, de-mos gra-cias, de-mos gra-cias al Se-ñor.

KÖSZÖNTÉS Előadó: Chilében különböző kultúrájú népek élnek együtt, a dél-amerikai kontinens hosszan elnyúló, nyugati partszalagján. Különböző nyelvek és kultúrák léteznek egymás mellett, ápoljuk őket. 1. Hang: Én északon élek. Az aymarák nyelvét beszélem. Nyelvünkön köszöntök mindenkit: Napaykullayki. Most ti jöttök. Mind: Napaykullayki. 2. Hang: Én délről jöttem, ahol a mapucse nyelven így köszönnek: Mari Mari lamoén. Most ti következtek: Mind: Mari, Mari lamoén. 3. Hang: Én a Húsvét szigetekről való vagyok és a Rapa Nui nyelvet beszélem. Mindenkit így köszöntök: Iorana. Mondjátok ti is: Mind: Iorana. 4. Hang: Én spanyolul köszöntelek benneteket, Dél-Amerika sok országában beszélt nyelven: Buenosz tardesz. Mind: Buenosz tardesz. 1-4. asszonyok együtt: A chileiek nevében, Isten hozott mindenkit erre az istentiszteletre. Egyik: A kenyér fontos táplálékunk. Nem hiányozhat egy étkezésnél sem. A legszegényebb házaknál is a vendéget, a vendégszeretet jeleként, 2


kávéval, máte-teával, vagy teával és saját készítésű kenyérrel kínáljuk. Az asszonyok a kenyérbe beledagasztják szeretetüket is, ezzel a szeretettel kapják meg, akiknek készült. Olyan világban élünk, ahol az éhséget még mindig szégyellnivalónak tartják, és a körülöttünk zajló sok lármától nem halljuk meg testvéreink segélykérő szavát. Ha kenyeret osztunk meg egymással, az mindig a szolidaritás és reménység jele, Krisztus által. Figyeljünk Jézus kérdésére, amit tanítványainak így tett fel: Hány kenyeretek van? Kérdezzük meg mi is: Hány kenyerünk van? Mind: Hány kenyerünk van? Énekeljük a 8. zsoltárt:

Imafohász: Istenünk, kérünk Téged, hogy szereteted nagysága jusson el a népekig, akik Hozzád könyörögnek, hogy meghallgatásra találjanak. Azért imádkozunk, hogy segítségeddel újra szolidáris közösségé válhassunk, amelyikben tetteink mutatják meg reménységünket. Azért imádkozunk, hogy bizalommal és örömmel teli életet éljünk, s ezt sikerüljön kétségbeesett helyzetünkben is megvalósítani. Segíts kérünk, hogy megtaláljuk azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van Rád. Taníts minket Jézus Krisztus által élni. Ámen. 3


Hálaadás: 5 Móz 8,7-10 Előadó: Mózes ötödik könyvének ez a része úgy hangzik számunkra, mintha Chiléről szólna, a mi világunkról. Arra indít bennünket, hogy hálát adjunk Istennek. Egyik: Köszönjük Istenünk, hogy olyan országban élünk, amelynek földje természeti adottságokban gazdag. Köszönjük a tavakat, a folyókat, az óceánokat; A hófödte hegycsúcsokat, a völgyeket és dombokat, a pusztát és a ligeteket, a kis és nagy állatokat, ezt a csodálatraméltó környezetet, amivel megajándékoztál bennünket. Másik: Teremtő Istenünk, Te megengedted, hogy a föld különböző növényeket teremjen, a maguk neme szerint, és azok termést hozzanak. Megteremtetted a fákat, amelyek gyümölcsöt hoznak. Köszönjük a búzát, a föld termését, amit gondjainkra bíztál. Kenyérré tudjuk átalakítani azt, hogy népedet táplálhassuk. Mind: Hálát adunk azokért a nőkért és férfiakért, akik az első keresztyén gyülekezetekhez hasonlóan azon fáradoznak, hogy a kenyeret és az evangéliumot megosszák egymással. Énekeljünk:

4


Ószövetségi olvasmány 1 Királyok 17,8-16 Előadó: Áldjuk az Urat az özvegy jóságáért, aki utolsó maradékát megosztotta az idegennel. Zenehallgatás – ajánlott Demos Gracias al Señor (CD-n 2. szám) – Bűnvallás és könyörgés bűnbocsánatért Előadó: Kedves Testvéreink! Szerte a világon el szeretnénk mondani nektek, mi minden rázta meg a történelem során Chile népét. Megvalljuk, hogy sokszor kudarcot vallottunk és nem úgy éltünk, ahogyan azt a testvéri szeretet megkívánta volna. De Isten segítségével a terheket könnyebben el tudtuk hordozni, a szolidaritás ereje pedig a reménység gyümölcsét hozta meg. A nehéz időkben megosztottuk egymással a szegénység kenyerét. Kérjük, kísérjék figyelemmel a továbbiakat: 1. Hang: 1810 óta, mikor létrejött nemzetünk, a hatalom a társadalmat elnyomással és öldökléssel tartotta ellenőrzése alatt, így tudott gátat szabni a szociális követeléseknek. 1907-ben a salétrombányák munkásai családostól átkeltek a világ egyik legszárazabb vidékén, az ország északi részén található, Atacama sivatagon. Közös erővel próbáltak volna jobb életkörülményeket kiharcolni a hatalmon levő rétegnél. A fegyveres katonaság hátba támadta őket és mintegy 2000 embert mészároltak le a Santa Maria Iquique iskolánál. Tragikus haláluk mélyen tudatára ébresztette a chilei munkásság millióit katasztrofális sorsukra. Az emberek elkezdtek szerveződni és jogaikért küzdeni. 5


Könyörgés bűnbocsánatért: Istenünk, beismerjük, hogy nem vagyunk képesek megosztani egymással, amink van. Kérünk, bocsásd meg nekünk, ha az emberi méltóság elleni kilengések ellen nem lépünk fel nyilvánosan. Bocsásd meg nekünk, ha a gyengébbel szemben erőszakot alkalmazunk. Mind: Istenünk, könyörülj rajtunk. Könyörgés a szegényekért: Imádkozunk a szegényekért és éhezőkért, a kapzsik és nyerészkedők áldozataiért. Taníts minket szeretetteljes együttérzésre, hogy a világi javak adta jólétből senkit se rekesszünk ki. Mind: Szeretet Istene, taníts meg minket helyes cselekvésre. 2. Hang: A 19. század óta a Lota-i szénbánya Chile déli részén, Concepción nevű város közelében az ország legszegényebb vidéke volt. Munkásfelkelések, sztrájkok színtere volt az egész környék 1997-ig, mikor is a bányákat végleg bezárták. Ezernél is több munkást bocsátottak el. Lota bányászait feleségeik mindig támogatták. Nagy közösségi kemencékben sütötték a tipikus «bányászeledelt», a kenyeret. A bányászat befejeztével a férfiak munkanélkülisége folytán az asszonyok kezdték átvállalni a családfenntartás nehéz feladatát. Azt tették, amihez a legjobban értettek: kenyeret sütöttek. Ma is működnek a lotai közösségi kenyérsütödék. Műszakváltásban sütik a ropogósra sült kenyereket, amiket a piacon eladnak. Könyörgés megbocsátásért: Istenünk, látjuk, hogy azt a gazdagságot, amivel bennünket megajándékoztál, igazságtalanul osztják el, és csak kevesen tartják a javakat a kezükben. Megvalljuk előtted, hogy bűnt követünk el, amikor az egyenlőtlenség és igazságtalanság ellen nem emeljük fel a szavunkat. Bocsásd meg nekünk, ha szemet hunyunk, vagy süketek vagyunk ezekkel szemben. Bocsáss meg nekünk, ha bezárjuk ajtónkat és a kezünket, s nem akarunk adni a rászorulóknak. Istenünk, bocsáss meg nekünk! Mind: Istenünk irgalmazz nekünk! Könyörgés nehéz helyzetben élő embertársainkért: Kegyelmes Istenünk, olyan sokan élnek gondok és aggodalmak miatt terhelt életet, s nem tudják, miből fogják ellátni családjukat napról-napra. Azokért az anyákért könyörgünk, akiknek a kenyérkereset miatt el kell hagyniuk otthonukat, s gyermekeiket magukra kell hagyniuk. 6


Mind: Istenünk oltalmazd őket! Mind:

3. Hang: 1973 és 1989 között Chilében, Augusto Pinochet tábornok ideje alatt a legkeményebb diktatúra volt. Pinochet Salvador Allendét katonai puccsal távolította el a hatalomból. A többi latin amerikai országhoz hasonlóan, a diktatúrák idején sokan meghaltak vagy eltűntek, sok embert letartóztattak. Chilei hazafiak – nők és férfiak egyaránt – kényszerültek elhagyni országukat. Sok „sareptai özvegyasszony” segítsége kellett ezekben az időkben, ők álltak helyt a szétszaggatott családok életében hosszú éveken át. A nyolcvanas években a politikai elnyomás ellenére működő aktív ellenállás a nagy anyagi szükséget próbálta enyhíteni. Helyi szinten ezt gyorsan magukévá tették az emberek. Ezeknek a csoportoknak puszta léte a gazdaságot piacosítani akaró kormány elnyomó politikáját provokálta. Különböző szervezetek és csoportok ún. „egy tál étel” (ollas communes) közös konyhákat állítottak fel, és így gondoskodtak a rászorulókról, akiknek nem volt mit enni. Az „ollas communes” (ejtsd: ojjasz komunesz – ford. megjegyz.) arra is szolgált, hogy a személyes problémákat megbeszéljék, és megpróbálják megoldani a napi gondokat. 7


Könyörgés bűnbocsánatért: Istenünk, bevalljuk előtted, hogy nem tudjuk mindig megosztani egymással, amink van. Beismerjük, hogy sokszor nem vagyunk képesek Illés próféta szavainak hinni. Látjuk azt a mérhetetlen gazdagságot, amivel körülveszel bennünket, de amikor jobban odafigyelünk, felismerjük, hogy milyen rosszul gazdálkodunk azzal, amit nagylelkűséged nyújt nekünk. Mind: Istenünk irgalmazz nekünk! Könyörgés minden emberért: Azokért az asszonyokért könyörgünk, akiket bántalmaznak, megerőszakolnak, és akikkel rosszul bánnak. Azokért az embertársainkért, akik AIDS-betegek, akik szeretetre vágynak, azokért az asszonyokért, akiknek a munkáját nem, vagy csak rosszul fizetik meg. A hajléktalanokért és azokért az asszonyokért, akiknek még annyi lisztjük és olajuk sincs, hogy a mindennapi kenyeret megsüthessék. Mind: Istenünk, oltalmazd őket! 4. Hang: A globalizáció lehetőségei, ami csak egyeseknek jelent előnyt, kapzsivá tette azokat, akiknek a kezében van a gazdasági hatalom. Országunkat befektetési területnek tekintik, amivel óriási profitra lehet szert tenni. A termelt javak és a föld eladásra kerül olyanoknak, akik a feltételeket diktálják. Hazánk természetes erőforrásait kifosztják, így a külföldi konszernek kezébe kerül minden. Az anyagi javak megszerzése sok ember legmagasabb életcélját jelenti. Ezért képesek elveket és értékeket feláldozni és embertársaiknak, testvéreiknek óriási kárt okozni. Könyörgés bűnbocsánatért: Szerető Istenünk, irgalmazz nekünk, mert nem emeltük fel szavunkat, jóllehet országunkat, a kenyeret jelentő termőföldjeinket tönkretették. Víztartalékainkat, amelyek számunkra és a jövő nemzedék számára életfontosságúak, nem óvtuk eléggé. Bocsásd meg nekünk, hogy nem tanusítottunk ellenállást, és ezzel közömbössé váltunk testvéreink gondjával-bajával szemben. Mind: Istenünk könyörülj rajtunk! Könyörgés a gyermekekért: Imádkozunk a világ gyermekeiért, akik minden este éhes hassal mennek aludni. Imádkozunk azokért az asszonyokért és férfiakért, akik munkát keresnek, de nem találnak. Imádkozunk a betegekért, a szenvedőkért, a megszomorodottakért. Imádkozunk az elnyomottakért és azokért, akiknek hozzátartozói eltűntek. Szavaink és cselekedeteink legyenek szeretetedről szóló bizonyságtételek ebben a világban. 8


Mind: Irgalmas Isten, segíts minket, hogy szolgáljunk egymásnak! Mind a négy női hang együtt: Ó Isten, mi tudjuk, hogy könyörülsz rajtunk. Az elszegényedett sareptai özvegyasszonyt arra indítottad, hogy azt keveset, amije volt, oda merje adni. Történetén keresztül azt ígéred nekünk, hogy a vékabeli liszt nem fogy el és a korsóbeli olaj nem fog elapadni. Ugyanígy a Te irántuk való kegyelmed sem, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Egyik: Istenünk, hallgasd meg imádságainkat. Segíts komolyabban venni felelősségünket: hogy gondoskodjunk az éhezőkről, és támogassuk mindazokat, akik az igazság és béke munkálói. Segíts meg minket, hogy irgalmasságod szerint éljünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. Mind:

9


2. Te csak az Istennek országát keresed, És az ő szent igazságát; Minden egyéb megadatik majd neked, Békéje, áldása vár rád! Halleluja, halleluja! Halleluja, halleluja, halleluja, halleluja! Újszövetségi olvasmány és magyarázat Előadó: Márk evangéliumából hallgassunk meg egy történetet a kenyérszaporítás csodájáról: Egyik: Márk evangéliuma 6, 30-44 Előadó: Jöjjetek, felfedezni azt a csodát, amit Jézus ma mutat nekünk. Jézus megkérdezte tanítványait: Hány kenyeretek van? Bennünket is kérdez ma: Hány kenyeretek van? Hány kenyered van? (A négy női hang az istentiszteleti résztvevők közé vonul és a kezében tartott letakart kosárba néz, mielőtt beszélni kezd) 1. Hang: Egyeseknek sok kenyerük van, de nem érdekli őket az, hogy megosszák azokkal, akiknek nincs. 2. Hang: Egyeseknek sok kenyerük van, de még nem találták meg a módját, hogyan osszák meg másokkal. 3. Hang: Egyeseknek nincs más kenyerük, mint száraz kenyérvégek, amit mások a szemétbe dobtak. 4. Hang: Sok embernek alig van kenyere, és mégis megosztja a többivel. Előadó: Jézus arra kéri tanítványait, hogy a sok ember kisebb csoportokban üljön le. Mi most azt kérjük, hogy az egymás mellett ülők forduljanak oda egymáshoz és hármas-négyes kis köröket alkossanak. Beszélgessetek csoportonként a következő kérdésekről: Hány kenyerünk van? Milyen lehetőségeink vannak? Mit tudunk egymással megosztani? Papírt és ceruzát is kap mindenki, hogy csoportonként felírjátok lehetőségeiteket. Ezeket össze fogjuk gyűjteni. (Szakítsunk időt a csoportos tevékenységre, majd gyűjtsük kosarakba a feljegyzéseket) 1. Hang: Jézus vette a kenyeret, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy vigyék oda az emberekhez. Ő a két halat is megosztotta a többiekkel. Mindenki evett és jóllakott. 2. Hang: A kenyér, amit Jézus tanítványainak adott, azt az üzenetet hordozta: «Adjatok nekik ti enni!» (A kosarakban levő kenyereket megmutatják a gyülekezetnek) 10


3. Hang: Mint az Evangéliumban, nekünk is van öt kenyerünk és két halunk és még sokkal több mindenünk. Vannak lehetőségeink és képességeink, amiket egymással megoszthatunk. (Azokat a kosarakat mutatják meg a gyülekezetnek, amiben a papírok vannak) 4. Hang: Fontos, hogy tudatában legyünk annak, amink van. Arra szólít minket Jézus, hogy amit felfedeztünk magunkban, egymásban, osszuk meg egymással. Jézus Krisztus bátorságot és erőt ad, hogy el ne fáradjunk a kenyeret osztani a világban, amelyben élünk. Egyik: Istenünk, Aki az Ige Istene vagy, köszönjük ezt a történetet, és azokat, akik ezt feljegyezték és továbbadták nekünk. Köszönjük azt az erőt, ami ebben a történetben rejlik, s ezt érezzük mindnyájan, mikor olvassuk és hallgatjuk. Ének: énekelhető kánonban, vagy egymás után 3-szor, egyre halkabban

11


IGEHIrdETÉS Adakozás Egyik hang: Adakozásunkkal szeretnénk kifejezni, hogy egy világban élünk és egymásnak testvérei vagyunk. Kitartóan imádkozunk egymásért és nemcsak gondjainkat, hanem anyagi javainkat is képesek vagyunk megosztani egymással. Idei perselypénzünkkel olyan családokat támogatunk, akik természeti katasztrófa (belvíz, árvíz, vörösiszap) áldozataiként szükséget szenvednek. Velük osztjuk meg kenyereinket! Ének: ajánlott – Diez Amén /CD-n 8. szám/

(Kenyérkosarainkat, perselyes kosarainkat, és „papírkosarainkat” a feldíszített asztalhoz visszük) Egyik: Könyörülő Isten, köszönjük minket megajándékozó feltétlen szeretetedet. Köszönjük, hogy ma imádkozásra összegyülekezhettünk és megköszönhettük, hogy Te minket – férfiakat és nőket – megteremtettél. Amint vagyunk, minden adottságunkkal együtt felajánljuk magunkat Neked testvéreink szolgálatára, azok számára, akiknek sürgősen szükségük van ránk. Jézus Krisztus nevében, aki az életét adta értünk, és kereszthalálra ment helyettünk. A mi Urunk által. Ámen. A kenyerek kiosztása Isten a világnak túlcsorduló gazdagságot ajándékozott. Jézus Krisztus a közösség asztalához hív meg bennünket, ahol mindenki számára van kenyér elegendő. (A kenyerek kiosztásra kerülnek, a maradékot a feldíszített asztalra tesszük a kosarakban) Egyik: Ma Jézus Krisztusba vetett hitünk egyesített minket itt. Megosztottuk egymással örömeinket és gondjainkat, álmainkat és reménységünket. Együtt imádkozunk a világgal és a világért, a közösség és testvéri szeret, a bizalom jegyében. Isten gyermekei vagyunk, hát fogjuk meg egymás kezét, felemeljük kezeinket az ég felé és így imádkozzuk együtt azt az imádságot, amit Jézustól tanultunk: 12


Mind: Miatyánk… Kibocsátás és áldás: Isten áldjon meg Téged. Isten oltalmazzon Téged. Isten adjon békességet Neked. Isten áldjon, oltalmazzon és adjon békességet nekünk. Ámen. (Egyéni, személyes és közösségi áldás) Záróének:

2. Hála, hogy ébren szentegyházad: Nappalokon és éjeken Szüntelen áldhat és imádhat, Nem hallgat el egy percre sem. 3. Mert int a hajnal könnyű szárnya, Nem pihen, partról partra kel, Zeng új dicséret és új hála, Néped imája nem hal el. 4. Már a nap távol testvért ébreszt, Még alig hamvad fénye itt, Friss ajak dicsér egyre téged, És magasztalja tetteid. 5. Így legyen! Mert tiéd az ország, A hatalom és dicsőség. Jő a nap, melyen majd együtt áld És együtt dicsér minden nép. 13


KEdVES BArÁTAIM! Előfordul, ha egy kérdést hallunk, elfog a kísértés, hogy azonnal választ is adjunk rá. Ez a késztetésünk talán iskolás éveink élményeiből táplálkozik, amikor arra bíztattak bennünket: elsők legyünk, akik felteszik a kezüket. Előfordulhat: a kérdés egyben feltételezi, hogy eleve tudjuk is a választ. A Chilei Világimanapi Bizottság nem így gondolta, amikor a 2011. évi Világimanap mottójául ezt a kérdést választotta. A kérdésüket, mint egy felhívást intézik hozzánk: induljunk el az úton, mely a Bibliához, Chile mai helyzetéhez, valamint a saját és közösségeink valóságos életéhez vezet. Sok-sok lépést teszünk meg közösen, amíg ezzel a kérdéssel foglalkozunk: Mennyi kenyeretek van? Az istentisztelet nyitásaként egy „panerát” viszünk, így hívják a chileiek a mindennapi kenyerük kosarát, a tányér kenyeret, melyet kendővel takarnak le. A kenyérnek központi szerepe van mindennapi életükben, és a kenyeret megosztani egyetemes jele a vendégszeretetnek. Az első olvasmányban, mely az V. Mózes 8:7-10-ből való, a chilei asszonyok saját országuk leírására találtak a jó ország leírásában: bővizű folyók, völgyekben felfakadó felszín alatti vizek, elégséges élelem, búza, árpa, füge, szőlő és gránátalma, ásványi kincsek, vas és réz. Ugyanakkor látják országukban az ellentmondást is: a túlzott gazdagságot és a sok nélkülöző, éhező embert, akik keményen dolgoznak soksok órán át. Mit várnak el tőlünk, amikor látjuk az Isten ajándékaival való visszaélést? A második olvasmány, az 1Kir 17:8-16, egyfajta útmutatást nyújt nekünk a szidóni asszony példáján keresztül, hogy hogyan viselkedjünk hosszan tartó ínség idején. Illés próféta menekül épp, amikor Isten azt mondja neki: menjen Sareptába, ahol egy özvegyasszony fog gondoskodni róla. A város kapujánál Illés megkér egy épp arra járó, rőzsét szedegető asszonyt, hogy adjon neki egy kis vizet. Ahogy elindul vízért, Illés még utána kiált, hozna neki egy falatnyi kenyeret is. Az asszony 14


elmondja, hogy pontosan mennyi lisztje és olaja van, mit tud belőle készíteni, és hogy az meddig lenne elegendő élelem. Őszinte és egyenes. Miután ő és a fia megették azt a falatnyi kenyeret, meg fognak halni. Illés ígéretet hoz: a liszt és az olaj az eső megérkeztéig nem fog elfogyni. Az asszony megteszi, amit Illés kér tőle, életben maradnak, és vele együtt minden háznépe. Van elegendő élelmük, amely kitart a szárazság és az éhínség idején. A sareptai özvegynek sajátos jelentése van Chilében, és történetén a rettenetes kizsákmányolás évei hagytak sebeket. Az istentiszteleten négy történetben mondják el az asszonyok, hogy a különösen válságos időkben az emberek úgy döntöttek: közösséget alkotva állnak ellent a gonosznak. A chilei asszonyok tudatában vannak annak, hogy milyen sokan éltek száműzetésben, mint Illés is, és életük a mások kedvességén múlott. A négy történetben az összetartásról olvasunk, mit az utolsó kevesük megosztása kovácsolt erőssé. Minden egyes beszámoló után bűnvallást teszünk és kérjük Istent, hogy bocsássa meg az erőszak minden formáját. Köszönetet mondunk, hogy mi most másként élhetünk. Engedjük, hogy történeteik bennünk is felébresszék a saját történeteinket. Bátorítunk benneteket, hogy mondjátok el az istentiszteleten a saját, otthoni példátokat is: hogyan győzték meg a gonoszt az emberek összefogva a közös jó érdekében. Most készen állunk arra, hogy az ötezer ember megvendégelése történetének Márk evangéliumában olvasható változatával foglalkozzunk (Márk 6:30-44). Ez a változat egy olyan fejezetbe ágyazottan szerepel a Bibliában, amely tele van cselekménnyel és a félreértés, a hamis interpretáció árnyékolja be. A fejezet azzal kezdődik, hogy Jézus a saját városában tanít, ahol kemény ellenállásba ütközik. Jézus más városokba indul, és kiküldi kettesével tanítványait a gonosz lelkek feletti halatommal felruházva, valamint utasításokkal arra nézve, hogyan viselkedjenek az úton. Mindeközben Heródest bosszantja a Jézust körülvevő figyelem. Heródes azt gondolta, hogy egyetlen riválisát, Keresztelő Jánost, már eltávolította. Érdekes megjegyezni, hogy Jézusra magyarázatot keresve felmerül ez a kérdés is: „Talán Illés tért vissza?” 15


Ebben a lármás politikai helyzetben térnek vissza kiküldetésükből arra a tanítványok, hogy Jézust fogva tarja az emberek szükséglete. A tanítványokban ugyanakkor ott a vágy, hogy beszéljenek Jézussal élményeikről. Jézus megérti ezt és javasolja, menjenek egy nyugodt és csendes helyre, ahol pihenhetnek, elmélkedhetnek. Jézus és a tanítványok hajón utazva keresnek egy távoli helyet. Az emberek látják, mi történik, és követik őket gyalogosan a tó partján. Ahogy Jézus partra száll, ugyanazokat az embereket találja itt is, akiket az imént elhagyott. Jézusért eredeti tervüket módosítják, és Jézus tanítani kezdi őket sokféle dologra. Amikor már későre jár, a várakozó tanítványok közbeszólnak és érvényesülni kívánnak. Itt az idő, hogy ésszerűen és praktikusan cselekedjenek. Az emberek éhesek. A tanítványok azt javasolják: „Bocsásd el őket, .. ennivalót vegyenek maguknak.” Jézus így válaszol nekik: „Ti adjatok nekik enni!” Úgy tűnhet a tanítványoknak: Jézus nem egészen érti a helyzetet. Még ha kétszáz ember napi bére is lenne náluk, nem tudhatnának akkor sem elegendő ennivalót venni ekkora tömeg számára. Mindezek ellenére Jézus továbbra is ragaszkodik kéréséhez: ők adjanak enni a sokaságnak. „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” A keresés eredménye öt kenyér és kettő hal. Ez a mennyiség hasonlóan csekély ilyen sok ember számára, ahogy nagyon kevés volt a sareptai özvegy lisztje és olaja is. Jézus utasítja tanítványait, hogy az ismeretlenek sokaságát osszák fel jól kezelhető csoportokra. Az ilyen kicsi csoportokban az ismeretlenség fala leomlik az emberek között és elkezdhetik megismerni egymást. Jézus kezébe veszi a kenyeret és a halat, és megáldja. Ezután mindannyian jóllaktak, és a maradék még 12 kosarat megtöltött. Mielőtt a fejezet véget érne, Márk elmondja, hogy a tanítványok nem értették a kenyerek csodáját (52. vers). Fontos számunkra is, hogy kutassuk a történet mélyebb értelmét, átgondolva az ötezer ember megvendégelésének csodáját. Alkossunk kiscsoportokat és vitassuk meg a következő kérdéseket: 16


Mennyi kenyeretek van? Milyen ajándékaitok vannak? Mit tudtok megosztani másokkal? Minden egyes kiscsoportban valaki írja le az elhangzott beszélgetés kulcsszavait. A papírokat összegyűjtjük: a világimanapi adományainkat, a kenyeret, a mi saját adottságainkat együtt visszük előre és kérünk rájuk áldást. Ezek után a következő szavakkal hangzik a biztatás: Fontos, hogy tudjuk: kik vagyunk. Utána arra hívattunk, hogy megosszuk másokkal, amink van. Jézus Krisztus ad bátorságot nekünk, így nem fogunk meglankadni fáradozásunkban: hogy szétosszuk a kenyerünket, amink van, a világban, ahol élünk. A kenyérből az istentisztelet végén kapnak a résztvevők a templomból kifelé menet. A chilei műalkotás egy női művészeti egyesület műhelyében készült, Copiulemuban, Concepciónjoz közel és egyenesen a 2011-es Világimanap számára. A kárpit kísér és vezet bennünket, ahogy végigmegyünk a bibliai és a chilei kontextuson, valamint a saját élethelyzetünkön. a, A bal felső sarokban egy kert van, amely a Getshemánéra utal, valamint kifejezi a mélységes vágyat, hogy Jézus és a tanítványok valahova el szeretnének menni pihenni. A Getshemáné képe emlékeztet bennünket a Márk evangéliuma által előrevetített árnyékra: mi sem értjük, ahogy a tanítványok sem, mit cselekszik Jézus. Nem értjük Jézus életének, halálának és feltámadásának misztériumát. b, A jobb felső sarokban Jézus tanítja a sokaságot. A férfi pásztorbottal a kezében Jézusra utalhat, aki együtt érez velük – olyanok voltak, mint a nyáj pásztor nélkül. Az én elképzelésem szerint a három férfi lehet akár tanítvány is, akik megzavarják Jézust a kérésükkel, hogy küldje el az összegyűlt sokaságot. c, Középen van a közösség, a kenyér és a hal. Itt vannak a kosarak is a lábaiknál, előrevetítik a csodát: milyen sok lesz majd a maradék, amit a végén összegyűjtenek. 17


d, Az előtérben balra láthatjuk a chilei szántókat és búzamezőket. Mellette áll a lovak karámja. Szokás Chilében, hogy a lovak részesei a cséplésnek. A gondosan szőtt istentiszteletnek kapcsolata van a 2010-es kameruni témánkkal, egy nagyon különleges énekkel, egy dicsőítő litániával, melyet Violeta del Carmen Parra Sandoval, neves chilei néprajztudós komponált (1917. október 4. – 1967. február 5.) A kórus első sora és az azt követő vers így hangzik: Gracias a la Vida que me ha dado tanto „Köszönet az életért, mely oly sokat adott nekem nevetést adott és könnyeket adott, hogy meg tudjam különböztetni az örömet a fájdalomtól ezek mind részei az én és mindnyájunk énekének, amely ugyanaz az ének, és mindenki éneke, ami az én saját énekem.„ Hálásak vagyunk a Chilei Világimanapi Bizottságnak, akik segítettek bennünket abban, hogy megálljuk a gyors válaszadást az általuk feltett alapvető kérdésekre. 2011. március 4-én a világ sok-sok közösségében fognak azon elmélkedni, hogyan élhetnénk meg a mindennapjainkban a témára adott válaszainkat. Mindenkinek van mit adnia és van mit elfogadnia. Üdvözlettel: Eileen King (A Nemzetközi Világimanapi Bizottság tagja)

18


A Világimanapi liturgiát a MEÖT Női Bizottsága állította össze. Fordította: Dr. Békefy-Röhrig Klaudia. Készült az Ex-Kop Bt. nyomdájában. További segédanyagok letölthetők a www.meot.hu honlapról.

19


20

HÁNY KENYERETEK VAN? VILÁGIMANAP

Recommend Documents