Hallgatói Fórum az ELTE-n (5. oldal) Időérzékeny szervezetek (14. oldal) A Föld napja (15. oldal) Az ELTETTK

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam 9. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. április február18. 03. 2012.

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Hallgatói Fórum az ELTE-n (5. oldal) Időérzékeny szervezetek (14. oldal) A Föld napja (15. oldal)

TTKHÖK

4409_szurke.indd 1

2012.04.15. 23:46:08

+-

Plusz-Mínusz

Sport Pont & Fesztivál Az ELTE, a BME, a PPKE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében megvalósuló Sport Pont Program fővárosi fordulóján a legjobb futsal, kosár és röpi csapatok megválthatják jegyüket az országos döntőre, amelynek helyszíne az EFOTT lesz. A három alapsport mellett számos érdekességgel készülnek a szervezők: csocsó- és szkanderbajnokság, kidobós, kviddics, laser tag, ping-pong, aerobik, falmászás, harcművészeti bemutatók, mobilhajító- és barátnőcipelő verseny színesíti a programot. A XI. kerületi Kossuth Lajos Gyermekotthon javára jótékonysági koncertet ad Copy Con a Hollywood Rose a Yellow Spots, Hevesi Tamás. Ha megpihennél két átsportolt óra közt, sportos beszélgetésekkel várunk a színpadon. Időpont: 2012. április 19, 10:00 –17:00 Regisztráció és információk: http://sportpont.elte.hu/ forrás: http://elteonline.hu

Papp Balázs: Evolúció és rendszerbiológia: hogyan válnak jósolhatóvá a genomi változások? Előrejelezhetők-e az evolúciós változások a molekuláris folyamatok szintjén? Ahhoz, hogy az evolúciós események legalább részben jósolhatóvá váljanak, nemcsak a fellépő szelekciós nyomást kell ismernünk, hanem az élőlény számára „elérhető” mutációkat és azok fenotípusos hatásait is. A modern rendszerbiológia a sejtben zajló molekuláris folyamatok ismeretében számíthatóvá teszi, hogy a gének miképpen határozzák meg a tulajdonságokat (genotípus – fenotípus leképezés), s így lehetőséget teremt az evolúciós útvonalak jóslására is. Időpont: 2012. április 19. 18.00 Helyszín: ELTE TTK Déli Tömb (Pázmány Péter sétány 1/c), fszt. 0-822 Mogyoródi József terem forrás: http://elte.hu

Csatlakozz az ELTE-sek népes csapatához a Sárga Túrán!

Alkímia ma

2012. április 30 – május 1. között ismét megrendezésre kerül a sok százas tömegeket megmozgató Sárga Teljesítménytúra az ELTE-BEAC természetjárói szervezésében. A Budapest közeli fantasztikus tájakon kanyargó kalandra téged is szeretettel várunk! Kezdőknek és gyakorlottabb túrázóknak egyaránt változatos kihívásokat kínálunk. A program egyben a Budapest Kupa és az Ötpróba London 2012 sorozat része is. ELTE-seknek a nevezés ingyenes! Egyedi, névre szóló oklevéllel és kitűzővel ismerjük majd el teljesítményed és további meglepetésekkel is készülünk! forrás: http://beac.hu

2012. április 19. csütörtök, 17 óra, 0.83-as Eötvös előadóterem. Szabó Dénes: Molekulák és reakciók három dimenzióban. A molekulák szerkezetét általában síkban ábrázoljuk, de valójában ezek háromdimenziós képződmények. Ismeretes, hogy a négyligandumos szénatom tetraéderes konfigurációt vesz fel, de milyen következménnyel jár, ha ennek mind a négy vegyértékét különböző atomok vagy atomcsoportok foglalják el? Az ilyen szénatomot királisnak nevezzük és ha egy vegyület rendelkezik egy ilyen szénatommal, akkor az adott szerkezeti képlethez két molekulát is hozzá tudunk rendelni, amelyek térbeli felépítése különbözik egymástól. Ezek egymás tükörképi párjai, de fedésbe nem hozhatók. Ez a jelenség a sztereoizoméria egyik fajtája. A természetben előforduló molekulák számottevő részénél is fellép a sztereoizoméria jelensége és általában a lehetséges sztereoizomerek közül csak egy állítható elő természetes forrásból. Bár a tükörképi párok tulajdonságai megegyeznek, mégis eltérő élettani hatást okozhatnak. Példaként szolgál erre a jelenségre az ábrán látható carvone nevű vegyület, amelynek két sztereoizomerje különböző illattal rendelkezik. Hogyan lehetséges ez? Milyen lehetőségeink vannak, hogy egy kémiai reakcióban az egymás mellett képződő sztereoizomereket elválasszuk? Vagy lehetséges a reakciót úgy irányítani, hogy valamelyik sztereoizomer szelektíven képződjék? Szükséges feltétele a királis szénatom, hogy ez a jelenség megvalósulhasson? Megfordítva az előbbi kérdést: ha egy molekula rendelkezik királis szénatommal, akkor biztosan mutatja ezt a típusú sztereoizomériát? Létezik a széntől különböző atom, amely kiralitáscentrum lehet? Ezek és sok más hasonló érdekes kérdés merülhet föl, ha egy molekulát vagy egy kémiai átalakulást három dimenzióban vizsgálunk. Ezzel a témakörrel foglalkozik az előadás. Kísérő programok: Surján Péter: A megújuló tanárképzésről Kvízjáték Látványos kémiai kísérletek az elsőéves kémia BSc hallgatók bemutatásában forrás: http://elte.hu

Köz, szolgálat, média A Szól a rádió 2.0. csoport konferenciája a Gólyavárban A Szól a rádió 2.0. FB-csoport, amelyet Mong Attila és barátai 2010 decemberében a magyar közmédiumokban bekövetkezett változások követésére hoztak létre, a tagok véleménye szerint a nyilvánosság védelmének fontos fórumává, a médiával, különösen a közmédiával kapcsolatos események dokumentumtárává vált. A csoport tagjai jellemzően újságírók, a média- és társterületei kutatói, szakértői és oktatói, akik most személyesen is találkoznak, egész napos, nyilvános konferencián keresve a választ a legújabb kori magyar sajtótörténet kérdéseire. Milyen a jelen és milyen lehet a jövő? Előadások, viták és oktatási célú válogatás a világ köztelevízióinak műsoraiból. Előadók: Bajomi-Lázár Péter, Bayer Judit, Bodó Balázs, Gálik Mihály, György Péter, Hammer Ferenc, Hann Endre, Mong Attila, Polyák Gábor, Sipos Pál, Széky János, Vince Mátyás, Vincze Ildikó, Weyer Balázs Moderátorok: Bombera Krisztina, Rényi Pál Dániel, Rózsa Péter Házigazda: Iványi György A részvétel ingyenes. Regisztráció a konferencia eseményoldalán, vagy ezen az e-mail címen. Időpont: 2012. április 22. 9:00 Helyszín: ELTE Gólyavár (1088 Budapest, Múzeum körút 4.) forrás: http://elte.hu

44. félévfolyam 9. szám 2012. április 18. 4409_szurke.indd 2

2012.04.15. 23:46:09

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (Elnöki beszámoló; Választási Bizottsági tagok kerestetnek; Megújuló szolgáltatások; Hallgatói Fórum; Kortárs Segítő Csoport) Sport .................................................. 7 (Oktatóid is tekernek) Arcok ................................................. 7 (Szent-Györgyi Albert) Lágymányosi Portrék ..................8-9 (Interjú Kiss Ádám professzor úrral) Faliújság .....................................10-11 Tudósítás ...................................12-13 (A nyúlon túl; Cápák testközelben) TTT .............................................14-15 (Időérzékeny szervezetek; A Föld napja) Helyvektor ..................................... 16 (Sirius teaház) Kritika ............................................ 16 (Szép és pontos próféciák) Cooltér ............................................ 17 (Sok-sok éve a malacért) Négyeshatos ................................... 17 (Áprilisi tréfa) Belszíni fejtés.................................. 18 Mozizóna ........................................ 19 (Amerikai pite: A találkozó; Csak a szél)

Reggeli anzix, avagy Életképek ll. Karfiol lassan, akadozva nyitotta fel szemeit, pislantott néhányat, de hosszú másodpercekre volt még szüksége ahhoz, hogy felfogja, hol is van tulajdonképpen. Bősz dörzsölésbe kezdett, hogy a gonosz kis álommanók – akik csillámlásukkal megakadályozták egy szubjektív világkép kialakításában – eltűnjenek végre a képből, átadván helyüket a nappal csodáinak. Sajgó fejjel ült fel ágyában, majd ugyanilyennek tűnő mozdulatokkal kezdte el felhúzni előre odakészített lábbelijeit, azonban amikor az órájára nézett, kissé keserűen, de lelke mélyén megdöbbentően higgadtan konstatálta, hogy analóg műszere is nyújtózásba kezdett, mutatóit széttárva, valahol kilenc környékén tartózkodott. Tisztában volt azzal, hogy még a legsebesebben kivitelezett, akrobatikus szépségű mozdulatokat egymásra halmozva sem volna képes arra, hogy időben elkészüljön, elinduljon, és a legkevésbé sem elhanyagolható szempontként, időben beérkezzen hamarosan elkezdődő előadására, így a bukottak legnagyszerűbb nyugalmával látott neki áloműző nedűjének elkészítéséhez. A kávé gőzének forró fuvallatait szimatolva ismét olyannak érezte magát, mint hajdanában – lefekvés előtt. Az első korty után elméje ismét megvilágosodott, gondolatai, akár az elnyűtt síneken áthaladó szerelvények, éles csikorgásba kezdtek. Szerda van – ugrott be Karfiol agyába egy röpke látogatásra a tudat – ha pedig szerda van, újságot kell szerezni – szerzőnk legszívesebben a „bármi áron” kiterjesztést is hozzácsapta volna mondandójához, mivel azonban Karfiol gondolatait Karfiol legteljesebb mértékben saját szellemi termékeinek tekintette, végül letett erről a szándékáról. Tehát az újságszerzés egyelőre megoldatlannak tűnő problematikájával fejében, és egy nagy bögre, még mindig iható hőmérsékletű kávéval a jobb kezében huppant le asztali számítógépe elé, de jobbkezes lévén előbb egy igen érdekes logisztikai feladaton lépett túl, amely a „hogyan transzportáljuk át bögrénket az egyikből a másik végtagunk birtokába” néven vonult be a világtörténelembe, majd sorra kezdte el nyomogatni gépe billentyűit. Érdekesebbnél érdekesebb oldalak villantak fel a képernyőn, míg végül megérkezett tervezett céljához, kedvenc lapjának honához, amelyen megtalálta a gondos kezek által már korábban odakészített, távoli használatra a leginkább alkalmas kivonatot. A különböző írásokat olvasgatva egy igen elgondolkodtató felhívásba botlott bele a figyelme, és hatalmas reccsenéssel el is vágódott. Elgondolkodtató – gondolta Karfiol, és valóban elgondolkodott, majd felcsapta vaskos Arckönyvét, és nyomott egy lájkot. Fontanji Andor főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, IX. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Schanda Gergely. Olvasószerkesztők: Kovács Orsi, Lánszki Lőrinc. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz 4409_szurke.indd 3

2012.04.15. 23:46:09

4

HÖK Elnöki beszámoló

kerül megrendezésre. A BöFi – Fizikus gólyatábor programjaiért a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete, a Geobio gólyatáborért az Egyesült Biológus Hallgatók Egyesülete, a Kémiás gólyatáborért Barát Viktor lesz a felelős. A Gyógymatekos gólyatábor programfelelősei TTK-s részről Árendás Ákos Tuzson és Kerényi Péter lesznek, akik Egyetemünk Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával fognak együttműködni. A Választmányon a LEN költségvetésének véglegesítése is szóba került, itt azonban több felmerült kérdés miatt a döntés a következő Választmányra napolódott el. A jelenlegi tervek szerint idén is megrendezésre kerül az 5vös 5km futóverseny a rendezvény keretein belül. Sőt, idén egy napos Gasztrofesztivál is tervbe van véve a rendezvényt követő napra, ahol amatőr és profi szakácsok mérhetik össze tudásukat.

Csütörtökön összeült a Kar Költségvetési Bizottsága, amely a Kar 2012es működéséhez szükséges pénzügyi hátteret beszélte át, azaz a Karra jutó költségvetés felosztását. Szintén csütörtökön ülésezett a HÖOK Választmánya, ahol a felsőokatási törvény aktualitásairól és a jelenleg zajló egyeztetésekről is szó volt. Itt személyesen is részt vettem, akárcsak az utána következő két napos képzésen, ahol a TTK mind a 6 szekcióban 1-1 fővel képvisletette magát. Többek között azért, mert e héten csütörtökön, azaz április 19-én 18:00-tól hallgatói fórumot tart a három Lágymányosi Hallgatói Önkormányzat. A csütörtöki fórumra szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki szívesen megosztaná velünk véleményét a jelenlegi helyzetről. Aki kíváncsi az eddig életbe lépett felsőoktatási változásokra vagy arra, hogy szeptembertől milyen lesz a felsőoktatás, az mindenképpen jöjjön el, minden kérdésre igyekszünk választ adni. A rendezvényrőlebben a számban olvashattok rövid tájékoztatót. Jövő héten kerül megrendezésre a HÖOK Sport Pont Program Budapesti állomása, amelynek az ELTE ad otthont. A rendezvény ingyenes, minden információt megtalálhattok a http://facebook. com/sportPONTprogram oldalon. Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK [email protected]

nem számlálhatja például a saját szavazatait. A Választási Bizottság tagjait a TTK HÖK Küldöttgyűlése (vagy az általa megbízott testület) választja meg, azonban nincs szükség pályázatra, mint a tisztségviselők megválasztásakor. A tagok megválasztása után feláll a Bizottság egy alakuló ülésen, ahol elkezdik munkájukat. Először elnököt választanak maguk közül, aki koordinálni fogja a Bizottság munkáját, ez általában egy tapasztaltabb ember szokott lenni, aki már a korábbi években is volt a Választási Bizottság tagja. Ezek után ki kell írniuk a képviselő választást, amely jelöltállítási és szavazási időszakból áll. A kiírást meg kell jelentetni a Kar lapjában is, a Tétékás Nyúzban. Miután beérkezetek a képviselő jelöltek jelentkezései, a Bizottság összesíti azokat, majd szavazólapokat csinál, amin szerepelnek a jelöltek a fényképükkel együtt.

A szavazási időszaknak minimum egy, maximum két héten át kell tartania. A Bizottság tagjai bonyolítják le a választás operatív részét is, ők adják az urnáknál a szavazólapot és ők figyelik, hogy ne történjen visszaélés. Miután véget ért a szavazási időszak, összeül a Bizottság, összeszámolja a leadott szavazatokat és kihirdeti az eredményt. Amennyiben nem gyűlt össze elég szavazat, pótválasztásokat írnak ki. Tehát ha nem szeretnél képviselőnek indulni a választáson, viszont motivációt érzel magadban, jelentkezz a Választási Bizottságba személyesen az Északi Hallgatói Irodában, vagy elektronikusan az eb@ttkhok. elte.hu címen legkésőbb április 23-án 16:30-ig! Adorján Gábor elnök TTK HÖK Ellenőrző Bizottság

Húsvét után A tavaszi szünet után visszatérve sűrű hetünk volt. Számos konkrét előrelépés és esemény történt a Kar és a Hallgatói Önkormányzat életében. Így például eldöntésre került, hogy ki szervezi a TTK idei gólyatáborainak programját, előterjesztésre került a Kari Tanács felé a Kar Kiváló Oktatatója és a Kar Kiváló Hallgatója díjazottjai is. Kedden, bár még szünet volt, a Tanulmányi Csoport ülést tartott, ahol a Kar Kiváló Oktatója volt a legfontosabb napirendi pont. A Tanulmányi Csoport tagjainak véleménye alapján a Környezettudományi Centrum és a Kémiai Intézet egy-egy oktatóját terjesztettem elő a dékán úr felé. A döntést a szerdai Kari Tanács hozza meg. Hasonló a helyzet a dr. Homonnay Zoltán dékánhelyettes úr által vezetett Tanulmányi és Oktatási Bizottság előterjesztésével, amely a Kar Kiváló Hallgatója díjazottjait terjesztette elő csütörtöki ülése nyomán. A két díjat elnyert személyekről a következő heti Nyúzban olvashattok a szokásos Kari Tanács cikk keretében. A megszokottól eltérően szerdán ülésezett a TTK HÖK Választmánya. Itt a fő téma a TTK HÖK gólyatábor(ok) programjainak szervezésére kiírt pályázatok elbírálása volt. Ennek eredményeképpen idén is 4 gólyatábor

Választási Bizottsági tagok kerestetnek! A Választási Bizottság bonyolítja le a TTK Hallgatói Önkormányzatának képviselőválasztását, amely idén is tavasszal kerül megrendezésre. Ehhez a felelősségteljes feladathoz keresünk lelkes hallgatókat. A következő sorokban röviden ismertetném a Választási Bizottság munkáját és feladatait. Ahhoz, hogy valaki Választási Bizottsági tag lehessen a legfontosabb kritérium az, hogy a TTK HÖK tagja legyen. A TTK HÖK tajga minden hallgató, akinek alapkara az ELTE TTK, továbbá a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon tanuló hallgató, akinek az Egyetemen hallgatói jogviszonya van. A Bizottság tagja nem jelentkezhet képviselőnek a következő tanévre, ami evidens, hisz


2012.04.15. 23:46:10

HÖK Megújuló szolgáltatások

a hasábokon is különböző beszámolókat a mindig legújabb módosulásról, fejlődésekről és aktualitásokról. Ezt a nemes és egyben hasznos cselekedet a jövőben is továbbvisszük. De ahhoz, hogy a célok érdemi végrehajtása a valós igényekre opti-

malizálva hatékony alkalmazással jelenjenek meg, elengedhetetlen fontosságú a kétoldali kommunikáció megteremtése egy-egy tevékenység bevezetése vagy újragondolása előtt. Ezért a cikkek és hirdetések folyamatos megjelentetése mellett óriási jelentőséggel bírnak a nagy részvételi arányú hallgatói szondáztatások is. A közeljövőben tervezünk egy ilyet a Lágymányosi és Eötvös Napok folyamán kivitelezni, a TTK Hallgatói Önkormányzattal közös megjelenésünk alkalmán. Talán nem kell taglalni egy, a kampusz területén üzemelő szakdolgozat kötészet működésének előnyeit. Főleg azok számára kedvezhet ez, akik az alaposság érdekében szeretnek mindent az utolsó pillanatra hagyni. Így a 2011-ben felmerült ötlet erőfeszítéseink hatására mostanra látszik a szolgáltatás beindulása. Terveink szerint már az idei félévben lesz alkalmatok az általunk bekötött szakdolgozataitokat és diszszertációitokat megvédeni. A kényelem fokozása érdekében mindezt egy online megrendeléssel megspékelve tehetitek meg, kizárólag a hallgatói pénztárcához igazított árak ellenértékében. Hermán Dániel elnök ELTE TTK Hallgatói Alapítvány [email protected]

vános tervezete (normaszövege). A beszélgetést így a felsőoktatási szabályozás új keretei vezették, főként a rendeleti szabályozás problémái, finanszírozási kérdések, valamint a tanulmányi kötelezettségekben történő változások (például az átsorolás menetében). A fórum óta – bár az akkor tervezett normaszöveg számos változáson esett át – az új felsőoktatási törvény bizonyos részei már hatályba is léptek január elsején, és több alacsonyabb szintű jogszabály is napvilágot látott. Májusban további rendeletek várhatóak, többek közt kreditátviteli, ösztöndíjjellegű és felvételit érintő ügyekben. Hamarosan el kell készülnie a jövő szeptemberben induló osztatlan tanárszakok képzési és kimeneteli követelményeinek, ezzel párhuzamosan pedig tervben van a jelenlegi alap- és mes-

terszakok „KKK”-inak felülvizsgálata is. Holnapi fórumunk célja elsősorban, hogy összefoglaljuk számotokra a jogszabályi környezet átalakulásának menetét, illetve ennek aktuális állását. Kitérünk a már megjelent, valamint a még készülőben levő kormányrendeletek által szabályozott területekre, így például a hallgatói szerződésre vagy a térítési és juttatási ügyekre. A rövid előadások után pedig közös beszélgetésre buzdítunk minden kedves érdeklődőt, hogy együtt találhassunk megoldást a következő időszak fontosabb kérdéseire. Várjuk gondolataitokat a fórumon a hallgatói érdekképviselet még hatékonyabbá tételéhez is. Ha épp nincs órád, és érdekelnek a felsőoktatás aktualitásai, szeretettel várunk a rendezvényen! ELTE TTK HÖK

Változás a Hallgatói Alapítvány életében Egy ismerős ismeretlen, aki néha talán észrevétlenül van jelen a mindennapjainkban a Kampuszon, szolgáltatást nyújt hallgatóknak, oktatóknak és dolgozóknak egyaránt. Az ember szinte naponta jár az Északi Tömb Gömb aulájának galériáján, és talán bele sem gondol, hogy a Hallgatói Boltot üzemeltető Alapítvány, a termék és jegyárusításokon kívül milyen más lehetőségeket kínál a hallgatók számára, Minden szervezet életében időnként bekövetkezik némi szemléletváltozás, és a megváltozott környezethez való alkalmazkodás következtében új irányok lesznek vezérelvűek. Így történt ez március 26-án az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány életében is. Az előző elnök, Ónodi Ferenc László, négy éves munkássága alatt számos áttörő eredményt ért el a szervezet élén, stabilizálódott a helyzete és szerepe mind kari, mind egyetemi szinten is. Kiemelendő azonban a változó környezet, hiszen akár csak pár évre visszatekintve is alapvetően megváltoztak a jogi és gazdasági szabályozások, nem beszélve a felsőoktatásban bevezetett központosítási folyamatokról. Az egyre szigorodó és a lehetőségekben egyre szűkülő szabályozások közt kreativitást igényel a fejlődés fenntartása, a támogatók és pályázatok

Hallgatói Fórum Néhány lapszámmal korábban tettük közzé felhívásunkat, hogy fejtsétek ki véleményeteket, miként tudnánk hatékonyabban képviselni a TTK-s hallgatók érdekeit. Beérkezett reakcióitokat ezúton is köszönjük. Többen említettétek, hogy bár a képviselt irányt megfelelőnek tartjátok, több olyan hallgatói fórumot is szívesen látnátok, mint amelyet a készülő felsőoktatási törvény kapcsán szerveztünk tavaly októberben. Örömmel jelenthetjük, hogy a három lágymányosi kar hallgatói önkormányzata, az IK, a TáTK és a TTK HÖK ismét hallgatói fórumot szervez április 19-én (csütörtökön) 18 órára a 0.100A terembe. Az őszi rendezvényünk napján délelőtt került ki a Kormány honlapjára a készülő törvény első nyil-

megtalálása, hogy az alapító okiratban foglalt céljaink megvalósuljanak. Értékesebb diplomához segíteni a hallgatókat, élhetővé tenni a kampuszt, segíteni a tudományos fórumok létrejöttét, és formálni a környezettudatos gondolkodást. Ezen szófordulatok igazolásaképp már sokszor olvashattatok ezeken

5


2012.04.15. 23:46:10

6

HÖK Kortárs Segítő Csoport Érted. Érted? Ha még nem hallottál rólunk, itt az ideje, hogy tovább olvass! Mi pszichológushallgatók vagyunk, és a célunk az, hogy megkönnyítsük hallgatótársaink életét, lehetőségeinkhez mérten segítsünk neked. Első hallásra talán azt gondolod, nem lehet ránk szükséged, te nem vagy defektes vagy bolond… Nem is! De gondja, baja mindannyiunknak lehet. Ilyenkor a barátokon kívül jól jöhet egy külső szemlélő, aki elfogulatlan, és elkísér a megoldás felé. Nem tekintünk betegnek, és nem adunk hangzatos, személytelen tanácsokat, sokkal inkább egy közös munkára hívunk ilyenkor, amely-

tának lenni. Családi zűrök vannak, nehéz párt találni vagy éppen mosolyszünet van köztetek? Sűrűsödnek a gondok a vizsgaidőszak környékén, tanácstalan vagy a jövőddel kapcsolatban? Egyszerűen nem érted, hogy

Ügyeleti időpontjainkban megtalálsz minket személyesen is: KEDD: Kazinczy u. (Kazy), földszint, 1/C: 10-17 óra TÓK (HÖK Tárgyaló): 14-16 óra SZERDA: TTK, Déli Tömb, alagsor, 00.732 terem (HÖK Iroda): 10-18 óra Bárczi „A” épület, 53. terem: 12-16 óra CSÜTÖRTÖK: BTK, Múzeum körút, „D” épület, alagsor, -119: 9-17 óra Keresd plakátjainkat az egyetem épületeiben, és figyeld standunkat az ELTE-s rendezvényeken! Megéri? De még mennyire! Tájékozódj és élj a lehetőséggel! Keresd a pillangót! Hidd el, mi ott vagyunk… Megtalálsz minket még az alábbi elérhetőségeken, kortárs segítőinkről, programjainkról is innen tájékozódhatsz: www.kortars.elte.hu [email protected] facebook.com/ ELTE Kortárs Segítő Csoport ben új és érthetőbb megvilágításba kerülhetnek „a dolgok”. Így már könnyebb lesz megválaszolni saját kérdéseidet is.

Mi veled egyidősek vagyunk, így tudjuk, milyen huszonéves egyetemis-

mi történik az életeddel? Igen, ezeket talán mindannyian megéltük vagy megéljük. Ilyen helyzetekben keress minket bátran! A kortárs segítőid biztosan meghallgatnak. Sokszor már az is sokat számít, ha egyszerűen elmondod valakinek. Jöhetsz hozzánk egyszer is, de több alkalommal, rendszeresen is. Azon kívül, hogy a szakszerű segítést tanuljuk az egyetemen, a Kortárs Segítő Csoportban további külső és belső képzéseink, valamint a folyamatosan végzett szupervízió jelenti biztos szakmai hátterünket. Ezek talaján

próbálunk egyszerre minél profibb és minél személyesebb segítséget nyújtani neked. Mindemellett programokat is kínálunk nektek, ilyen – a teljesség igénye nélkül – a Kortárs Filmklub és a Kortárs Identity. Ha izgalmas és megmozgató filmekre, társaságra és beszélgetésre vágysz, neked is a Filmklubon a helyed, mi teával és sütivel várunk! Minden félévben adott téma mentén válogatjuk össze a filmeket, ilyenek például a határaink tartása és feszegetése, a valóság és a fantázia viszonya, élet és halál kérdésköre, családi kapcsolataink és az utazás, úton lét, kalandozás. Ilyenkor nemcsak végignézzük a filmeket, hanem utána izgalmas beszélgetéseket, vitákat is vezetünk a felmerülő kérdések kapcsán. Minden aktuális információt megtalálsz a Facebookon. Az Identity önismereti társasjáték érdekes feladatokon keresztül segít feltárni belsőnket, így hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük önmagunkat. Különböző témákban (örömök, tervek, vágyak, fájdalmak, alkotás) kérdésekre válaszolhatnak a résztvevők, amelyek által önmagukhoz és egymáshoz is közelebb kerülhetnek. A feladatok és háttérmagyarázatok által kommunikációs és pszichológiai ismeretekre is szert lehet tenni. Új ismeretségek kialakítására is alkalmas, de már kialakult barátságok további mélyítését is szolgálhatja. Persze semmi nem kötelező: csak annyit osztunk meg egymással, amennyi jólesik. Amennyit beleteszel, annyit is vihetsz haza. Jelentkezz játékainkra a [email protected] e-mail címen! Tandem projektünkben a külföldi hallgatóknak segítünk eligazodni a magyar valóságban, Esély csoportunk pedig a fogyatékkal élők mindennapjait könnyíti meg, például látássérültek kísérése keretében. ELTE Kortárs Segítő Csoport


2012.04.15. 23:46:10

Sport & Arcok Oktatóid is tekernek! Kerékpárral az egyetemre Olvasd el dr. Világi Ildikó, Varró Petra és dr. Scheuring István oktatókkal készült interjúnkat arról, hogy miért járnak kerékpárral az egyetemre, és hogyan hatott ez az életükre. Mikor, és miért kezdett el bringával járni az egyetemre? V.I.: Amikor kiköltöztünk ide, a Lágymányosra. S.I.: Egyetemista koromban kezdtem el (ami elég rég volt), de rendszeresen körülbelül 15 éve járok bicajjal az egyetemre. V.P.: Körülbelül két éve jöttem először bringával az egyetemre. Láttam, hogy egyre többen járnak biciklivel a városban, az egyetemre is, közvetlen kollégáim közül is többen azzal közlekedtek, így én is kedvet kaptam. Az, hogy időközben szinte a teljes útvonalamon kiépült a bicikliút, szintén sokat számított. A BAM! kampány is motivált, jó ötletnek tartom. Mit szeret a hétköznapi kerékpározásban? V.I.: A munkába való eljutással a „sportolás” is megoldott.

Szent-Györgyi Albert A tudós 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban kezdte meg, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, majd külföldön folytatta iskoláit. A Cambridge Egyetemen szerezte meg második diplomáját kémiából, majd egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. 1931-től a Szegedi Tudományegyetem orvosi-vegyészeti intézetének professzora, 1945-től a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt. 1947 végén Boston mellett telepedett le, ahol 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézetéhez tartozó tengerbiológiai laboratórium

S.I.: A mozgást, a szabadságot, a pontosságot, a függetlenséget: mindent. V.P.: A kerékpározás számomra korábban csak szabadidős tevékenység volt, így most ebből a „hétvégi” hangulatból sikerül átcsempészni valamit a hétköznapokba is. Az év melyik szakaszában közlekedik kerékpárral? V.I.: Eddig főleg a nyári időszakban, de most tervezem tavasztól őszig. S.I.: Egész évben. V.P.: Tavasztól őszig járok bringával, nagyon hideg, vagy havas, latyakos időben inkább a villamost választom. Más lett az élete, amióta bringás lett?

Hogy oldja meg a kerékpár lezárását, tárolását a kampuszon?

7

V.I.: Vagy leláncolom a parkolóban, vagy felhozom a szobámba. S.I.: A Déli Tömb mélygarázsában lévő fedett kerékpártárolóba teszem. V.P.: A Déli Tömb melletti kerékpártároló állványokhoz szoktam tenni a biciklimet, sajnos ezekből eléggé kevés van, gyorsan megtelnek. Mivel venné rá a hallgatókat, kollégákat, hogy ők is bringázzanak? V.I.: Ezen nem gondolkodtam, szerintem akinek kedve van, úgyis csinálja. S.I.: Szerintem a legtöbb embert a félelem tartja vissza. Nem kétséges, Budapesten kerékpározni nem veszélytelen. De a veszély jelentősen csökkenthető, ha néhány dologra fokozottan figyelünk. Erről kéne beszélni. V.P.: Szerintem aki szeret biciklizni, az előbb-utóbb ki fogja próbálni a bringával való munkába járást is, ha látja a többiek példáját, elbeszélget a biciklivel járó kollégáival, csoporttársaival. Az én esetemben is így történt.

V.I.: Nem, gyerekkorom óta sokat bringázok. S.I.: Egyértelműen. Megszűntek például a fejfájásaim. Én is bicajfüggő lettem.

A többi oktatóval készült interjút a www.okoszeminarium.hu oldalon találod meg. Szabó Eszter ELTE TTK kerékpáros projektkoordinátor

igazgatója, ezután pedig 1971-ig az USA egyik vezető főiskolájának professzora volt. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amelynek később megállapította összetételét is (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben, könnyen ki lehet vonni ezt. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt. Később a magyar tudós – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára az anyagot a skorbut elleni hatására utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden emellett a paprikából való C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. 1936-ban felfedezte a P-vitamint, más néven rutint, illetve jelentős szerepet játszott a citromsavciklus felfedezésében is. Így az 1937-

es orvosi-élettani Nobel-díjat SzentGyörgyi Albert nyerte el „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Szegeden az 1940-es években az izom fehérjéinek szerepét vizsgálta. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult, és két évtizeden át a sejtszintű szabályozás jelenségeivel foglalkozott. Az MTA 1935-ben levelező, három évvel később rendes, majd 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjává választotta. Itthon 1937-ben Corvinkoszorúval díjazták munkásságát. A nagy tudású magyar kutató 1986. október 22-én hunyt el. Emlékére 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét, valamint számos emlékmű született a feledhetetlen tudós tiszteletére. Solymosi Emőke


2012.04.15. 23:46:10

8

Lágymányosi Portrék Ezer szállal kötődik az ELTE-hez Interjú Kiss Ádám professzor úrral Prof. Kiss Ádám a március 15-ei nemzeti ünnepen Magyar Érdemrend Tisztikereszt állami kitüntetést vehetett át. A rangos elismerés kapcsán a felsőoktatásban zajló átalakulásról, szakmai pályájáról és közéleti szerepvállalásairól beszélgettünk. Miért választotta a fizikusi pályát? Édesanyám matematika-fizika szakos tanár volt, nekem pedig erős volt az érdeklődésem a fizika iránt. Matematikából mindig jó voltam, versenyeken is sikeresen szerepeltem. Sokáig akartam matematikus lenni, de rájöttem, hogy érdekel a való világ, szeretem a kísérleteket, így végül a fizikát választottam. Volt még egy dolog, ami az ELTE-re vezetett: 1958-tól kosárlabdáztam a BEAC-ban. Annak idején erős kötelezettség volt, hogy ha valaki valamilyen egyetemre ment, akkor abban az egyesületben kellett sportolnia, amely az intézményhez tartozott. Édesanyám nagyon szerette volna, hogy elektromérnök legyek, oda is matematika-fizika volt a felvételi, így bizonyára bekerültem volna. Akkor azonban át kellett volna mennem a MAFC-ba, én pedig nem szerettem volna elhagyni a barátaimat, a kosaras közösségemet. Most utólag még nekem is érdekes, de ez szerepet játszott annak idején a döntésemben. Kik voltak azok az oktatók, akik meghatározó szerepet töltöttek be a fizikán belüli szűkebb szakterület kiválasztásában? Mindenki előtt Nagy Károly profeszszor urat említem, de szívesen emlékszem vissza Sós Vera analízis előadásaira is, akkor még fiatal adjunktusként oktatott minket a később híres professzor asszony. Tanított Novobáczky Károly professzor úr, Németh Judit, Nagy Elemér és Korecz László óráit is nagyon szerettem. A diplomamunkámat Pócs Lajosnál és Keszthelyi Lajosnál írtam. Természetesen nagy tisztelettel és szeretettel emlékszem későbbi tanszékvezetőmre, Marx Györgyre is. 1960-ban kezdte meg tanulmányait az ELTE-n, szakmai pályafutása során máig hű maradt ehhez az intézményhez. Hogyan változott meg ezalatt a felsőoktatás? Az egyetem az elmúlt évtizedekben minőségileg megváltozott. Amikor én

elkezdtem itt a tanulmányaimat, akkor egy adott korosztálynak a 12%-át vették fel a felsőoktatásba, 6-7% volt az egyetemre bejutók aránya. Ez természetszerűleg együtt járt azzal, hogy akiknek sikerült bekerülniük, azoknak magasabb volt az átlagos intelligencia-hányadosuk. Csak a valóban legtehetségesebbeket vették fel az egyetemre. Az idők folyamán megváltoztak a felsőoktatás keretei. Manapság az az elv érvényesül – amivel egyébként én maximálisan egyetértek –, hogy akinek haszna van abból, hogy felsőoktatásban tanul, az kerüljön is be. Tovább árnyalja a képet, hogy az én korosztályomban (az 1940-es években) úgy 240 000 gyermek jött a világra, manapság 100 000 alatti hazánkban a születések száma egy évben. Akkoriban a kiválasztás is másképp működött. A mi évfolyamunkban még rendkívül kicsi volt a lemorzsolódás: aki bekerült, az nagy valószínűséggel el is végezte az egyetemet. Örömmel emlékszem vissza azokra az időkre, amikor a nehéz vizsgákat letéve végül elértünk odáig, hogy fizikusok lettünk. Nemcsak az változott sokat, hogy kik tanulnak az egyetemen, hanem az is, hogy mit tanulnak itt. A természettudományok óriási átalakuláson mennek át. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy a kikristályosodott tudás nem nagyon változott. A fizikának az alapjai érdemben ma is ugyanazok, csak a ráülő tudás, amit a felsőbb években sajátítanak el a hallgatók, az változott meg óriási mértékben. A természettudományos tudásra szokták mondani, hogy 5-8 évenként kétszereződik, de ez természetesen már a kutatómunkára vonatkozik, nem az alapokra. Mi annak idején nagyon szilárd alapokat kaptunk mind matematikából, mind a fizika különböző területeiről. Hogyan látja az egyetem szerepét most? Az egyetem megpróbál megfelelni a mai igényeknek. Nyilván mások a célok akkor, amikor egy korosztály úgy

10%-a helyett 30-40%-a továbbtanul a felsőoktatásban. Az egyetem kinyitotta a kapuit: a mai modern világban bonyolulttá váltak az emberi kapcsolatok és a különböző társadalmi feladatok. Az ide bekerülők többsége alkalmas arra, hogy elsajátítson valamilyen tudást, képzettséget igénylő feladatot, amit később önállóan el tud majd látni. Véleményem szerint ez utóbbit kell a felsőoktatásba való bekerülés kritériumává választani. A bolognai rendszer más feladatokat ad, más követelményeket támaszt. A szocializálódás szempontjából a legnagyobb változásnak azt tartom, hogy megszűntek az egyetemi közösségek, lényegében nincsenek évfolyamok, nincsenek olyan tanuló csoportok, mint amilyenek akkor voltak, amikor én hallgató voltam. Mi együtt kezdtük és együtt is fejeztük be az egyetemet, és évfolyamunk, tankörünk az évek során baráti közösségé formálódott. A tömegképzésnek sajnos olyan hozadéka is van, hogy manapság lecsökkent a diploma értéke. Ahogyan azt már említettem is, a tömegképzés támogatandó dolog, csak olyan képzési területre kell felvenni a hallgatókat, amilyen végzettségű szakemberekre az országnak szüksége van. Ezt az állami finanszírozás rendszerével irányítani lehet. Persze más szempontok is szerepet játszhatnak. Így például annak idején felmerült az is, hogy miért képzünk ennyi tanítót, amikor egyre kevesebb a gyerek. Amikor megvizsgáltuk a végzés utáni sorsukat, akkor kiderült, hogy az a tudás, amit a felsőoktatás adott nekik, valamint az


2012.04.15. 23:46:11

9

Lágymányosi Portrék emberekkel való bánás képessége már elegendő volt ahhoz, hogy a gazdasági élet szereplőivé váljanak, nem lettek munkanélküliek. A magyar gazdaság véleményem szerint néhány éven belül emelkedő pályára kerül, és igényli majd a képzett munkaerőt. Ezen belül főleg a természettudományos és a műszaki jellegű tudást. Nincs ez másként például a környezettan-környezettudomány szakot végzettek esetében sem, Magyarországon olyan a környezet állapota, hogy igényli ezt a fajta szakértelmet. Sok helyen előírás, hogy környezeti jellegű képzésben részt vett személy töltsön be valamilyen igazgatási állást, és akkor még nem is beszéltünk az élelmiszer- és az ivóvízbiztonságról, valamint számos további környezeti kérdésről, amely indokolja azt, hogy ilyen szakembereket képezzünk. A környezettudományi szemléletnek köszönhetően olyan szakdolgozatok születnek ezen a szakon, amelyeket egy vegyész, fizikus vagy biológus hallgató nem tudott volna elkészíteni. Ha már a környezettannál tartunk, miért döntött úgy, hogy felkarolja a szak elindításának és a különböző képzési szintek megszervezésének ügyét? Ez intézménypolitikára nyúlik viszsza. 1990 és ’97 között a Természettudományi Kar dékánja voltam, és láttam, hogy az országban más intézmények sorra indítanak ilyen jellegű képzéseket, először tanárképzést, majd a környezettudomány szakot, és egyedül az ELTE-n nem volt ilyen. Nálunk annyira erősek voltak az egyes szakterületek, hogy nem „szorultak rá” az ilyesfajta együttműködésre. Vidéki intézményekben előfordult az, hogy valamely területen nem voltak elég erősek, ezért másokkal összeállva kellett megoldaniuk egy ilyen multidiszciplináris képzés megszervezését. Ráadásul az a tudat, hogy a környezeti nevelésért tenni kell, szintén jobban megvolt vidéken. 1995-re tehát minden nagy tudományegyetemen volt ilyen szak, így a hivatalomnál fogva én is nekiláttam a szak megszervezésének az ELTE-n. Szakterületemből adódóan nekem jutott az a feladat is, hogy a tananyag környezetfizikai részét kidolgozzam. Kísérleti magfizikából szereztem a tudományos fokozataimat és egész életemben ezen a területen dolgoztam, tehát a sugárzások és a különböző detektorok kérdésköre nagyon közel állt hozzám.

Prof. Kiss Ádám szakmai önéletrajza: 1942. október 16-án született Budapesten. Nős, két gyermeke és két unokája van. 1960-ban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizika szakos hallgatója volt. Itt szerzett fizikus oklevelet 1965-ben. 1965 óta az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa, 1990 óta egyetemi tanár. 1970-ben egyetemi doktorátust, 1976-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1989-ben lett a fizikai tudományok doktora. 1971-72-ben 13 hónapos tanulmányúton, majd 1975-76-ban 19 hónapos vendégkutatói állásban az NSzK-beli jülich-i Magkutató Intézetben kutatott. 1981 óta folyamatosan magyar-amerikai közös kutatások (amerikai partner: National Superconducting Cyclotron Laboratory, Michigan State University) vezetője. 1974-ben megkapta a Gyulay-Zoltán díjat, 1988-ban az MTA Fizikai Díját, 2005-ben a Simonyi Károly-díjat. Fontosabb megbízatásai: 1990-’97 ELTE TTK dékánja, 1991-’96 a Természettudományos Képesítési Követelményeket kidolgozó Országos Bizottság elnöke, 1996-’99 a Tempus Közalapítvány elnöke, 1997-2005 ELTE TTK Környezettan Kari Munkacsoport vezetője, 2005-’07 a Környezettudományi Iskola igazgatója, 2007-től az ELTE Környezettudományi Centruma vezetője, 19982001 a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, 1997-’98 és 2003-’07 az Atomfizikai Tanszék vezetője, 1998-2002 az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára, 2005-től a Környezettudományi Doktori Iskola vezetője, 2005-2009 az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának elnöke, 2006-tól az MTA Magfizikai Bizottságának elnöke, 2009-től a BEAC elnöke. 1992-’96 A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére indított Nemzeti Célprogram Szakértői Bizottságának elnöke, 1997-től az Országos Atomenergia Bizottság Tudományos Tanácsának tagja, 2001-2009 a radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló nemzeti célprogram Szakértői Bizottságának elnöke. Kutatási tevékenysége: alacsony- és középenergiájú magfizika, gyorsneutron-fizika, repülési-idő spektroszkópia, aktivációs analízis, könnyű részecskék rugalmas és rugalmatlan szórása, optikai modell és csatolt-csatornás számítások, óriás-rezonanciák, nehéz-ion reakciók, kísérletek radioaktív nyalábokkal, on-line mérési technikák. Környezetfizikai témák: energetika, radioaktív hulladékok elhelyezése, ionizáló sugárzások. Több mint 80 tudományos dolgozatára mintegy 1200 független hivatkozás ismeretes. 1997-ben vettünk fel először erre a szakra hallgatókat, és ekkor lett vége a dékáni tisztségemnek is. Közben a feladatot megszerettem, ezért ezután is megtartottam ezt a pozíciót, a Kari Környezettan Munkacsoport vezetője lettem. 1998 és 2002 között helyettes államtitkári pozíciót töltöttem be. Miután ez a megbízatásom befejeződött, visszatértem az egyetemre és azt láttam, hogy mi vagyunk az egyetlenek a nagy egyetemek közül, ahol még nincs akkreditálva környezettudományi képzés, ezért nekiláttam a szervezésnek. A bolognai rendszer bevezetésével először az alapszakot, majd a mesterszakot is akkreditáltatni kellett. Mivel a kilencvenes évek első felében a Természettudományos Képesítési Követelményeket kidolgozó Országos Bizottság elnöki tisztét is betöltöttem, ezzel kapcsolatban jött a felkérés, hogy szervezzem meg a környezettan szak képzési kompetenciáit összeállító

országos konzorciumot. A sikeres akkreditációk után a háromfokozatú képzésből egyetemünkön már csak a PhD képzés hiányzott, így a doktori iskola megalapításával kapcsolatos szervezési teendőket is magamra vállaltam. Így, ha környezettudós nem is lettem, de a fizika környezeti problémákkal kapcsolatos területeivel igen sokat foglalkoztam az elmúlt másfél évtizedben. A sporthoz való kötődésére már utalt. Milyen szabadidős elfoglaltságokat kedvel ezen kívül? Így van, érdekel a sport, én magam is igyekszem mozogni, és a sporteredményeket is követem. Szeretek bridzsezni, kirándulni, társaságba járni és szívesen töltök időt a két aranyos kisunokámmal is. Jurecska Laura [email protected]


2012.04.15. 23:46:11

A Tétékás Nyúz logópályázatot hirdet Pályázati feltételek: - a pályázat jeligés - a műveket 2012. április 21-ig kell elküldeni a [email protected] címre - a pályamű még máshol nem megjelent alkotás legyen - a pályamű összeegyeztethető legyen a Nyúz szellemiségével - formai megkötés nincs A műveket egy háromtagú bírálóbizottság értékeli Az első három helyezett 15 000 Ft összértékű könyvjutalomban részesül A díjazott művek felhasználási joga a Tétékás Nyúzt illeti A pályázat végeredményét a 2012. május 9-én megjelenő számunkban hirdetjük ki További információ kérhető a [email protected] címről.

SZAKFORDÍTÓKÉPZÉS Az ELTE ITK a 2012/2013-as tanévben államilag akkreditált angol-magyar szakfordítóképzési programot indít természettudományi és informatika szakos hallgatók, ill. végzettek számára. A képzési idő 4 félév A képzés térítési díja 130 000 Ft/félév A felvételi vizsga helye és időpontja: 2012. április 23., április 25. és május 3., 13 óra, ELTE ITK – 1085 Rigó utca 16.

További információ a www.itk.hu-n.

4409_szurke.indd 10

2012.04.15. 23:46:12

j Eb rá elenben Kü l a i 11 ldj is m k a fél T e pu -ig, etek llék étéévbe bl bá ír le ká n ik rm ás te s új ál il o , a N ra y k n la i szyen at, Ku úz me pu er ka ve lt ku gnk et te rs úr lt ha nét gór eke ny usá ek iá t m úz. bja ők ba áj in et n, h us ! ka a ri

Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, vagy ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/ tetekasnyuz oldalon! Az ötszázadik lájkoló könyvet kap ajándékba.

4409_szurke.indd 11

2012.04.15. 23:46:14

12

Tudósítás A nyúlon túl A Mezőgazdasági Múzeumban jártunk A locsolkodás és az ezért járó tojás, valamint a sonka fogyasztása mindenki által ismert húsvéti hagyományok, eredetükkel azonban már jóval kevesebben vannak tisztában. A mai kor gyermekeinek pedig már csak annyit jelent ez az ünnep, hogy a nyuszi valamilyen apró ajándékot, édességet hoz. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításán húsvéti népszokásokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők.

MI MINDENRE JÓ EGY TOJÁS?

A HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR

A tojásfestés szabálya az volt, hogy annak felületét négy részre osztották, és először ezekbe az osztatokba rajzoltak motívumokat, majd a fennmaradó részeket növényi mintázatokkal egészítették ki. A virágokon, indákon és stilizált állati testrészeken kívül gyakran szerepeltek motívumként munkaeszközök is, ezzel jelezve, hogy a tavasz egyben a mezőgazdasági munkák kezdetét is jelenti. A leggyakoribb tojásminták nevei: kakastaréjos, tyúklábmintás, nyúlfüles, kígyós, pillangós. A tojások festésére használt leggyakoribb színanyagok a gyógynövényekből származtak. A piros színhez pirosítógyökeret használtak, a barnához pedig vöröshagymát. A festőmályvával erős bordó színt tudtak előállítani, míg a bodza bogyói a zöld színanyagot adták, a csillagvirág pedig kékre színezett. A hímes tojások héját a fiúk a pökhendi lányok ablaka alá szórták, míg a lányok homokkal megtöltött tojást adtak haragosuknak. A húsvéti tojásjátékok vidékenként eltérőek voltak. A tojásfutás során az volt a cél, hogy minél több tojást gyűjtsenek össze a versenyzők egy kocsira helyezett, vízzel teli kádba. A verseny befejeztével a tojásokból rántotta készült, és hajnalig tartó mulatság várta a fiatalokat. A sejberolás vagy tojásgurítás során a gyerekek felmentek a településük melletti dombra, és annak lejtőjén tojásokat gurítottak le, a cél az volt, hogy azok minél messzebbre érkezzenek és sértetlenek maradjanak. A kókányolásnál két, egymással szemben álló ember ütögette össze egyre erősebben tojásait, az veszített, akié hamarabb megrepedt. A tojáslabdázáskor egymásnak dobták a tojást a fiatalok, úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, egy évig még biztosan nem találja meg a párját.

A keresztény húsvétot a niceai zsinat tette a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra még 325-ben, és mivel ez az időpont évről évre változik, a húsvét egy mozgó ünnep. A húsvét magyar neve arra utal, hogy a negyven napos böjt után ekkor lehetett először húst fogyasztani. A böjti időszak egyébként hamvazószerdával kezdődik, és a célja, hogy lelki és testi megtisztulást hozzon. A húsvét és a tavasz érkezése egymástól elválaszthatatlanok, így termékenységgel és megújulással összefüggő szokások is kötődnek ehhez az ünnephez. Virágvasárnap zajlott a kiszehajtás és a villőzés. A kiszebáb egy szalmabábú volt, amelyet felöltöztettek, kivitték a faluból és elégették, ezzel tulajdonképpen a télnek szerettek volna véget vetni. A villőzés egy zöld, feldíszített fűzfaág hordozását jelentette, amely a tavasz érkezését szimbolizálta. Szintén virágvasárnap zajlott a barkaszentelés, amely még Jézus jeruzsálemi bevonulásához köthető. A mediterrán országokban ilyenkor olajfaágat vagy pálmaágat szentelnek, a mi éghajlatunkon ezt barkával helyettesítik. A népi vélekedés szerint a barka megóv a villámcsapástól, sőt a betegségektől is. A virágvasárnap utáni nagyhéten nemcsak a lelki megtisztulásra, hanem a környezet rendbetételére is illett odafigyelni. Nagycsütörtökön „zöldet” (salátát, parajt) fogyasztottak, de ehhez a naphoz köthető a Pilátus-égetés is. Nagypénteken a betegségek elűzése végett napfelkelte előtt megmosakodtak friss kút- vagy patakvízzel, ezt nevezték aranyvíznek. Ezen a napon nem lehetett mezőgazdasági munkát végezni, nem sütöttek kenyeret (nehogy kővé

váljon), nem mostak (nehogy villám csapjon a ruha viselőjébe), és a fonás is tilos volt. Húsvét vasárnapján a hagyományos étel a húsvéti sonka volt, mégpedig azért, mert a téli disznóvágásból már csak a füstölt húsételek maradtak meg tavaszig. Az e napon fogyasztott ételeket megszentelték a templomban, mielőtt az ünnepi asztalra kerültek volna. A tojást, kalácsot és sonkát mindenképpen közösen ették meg a családtagok, ezzel is jelképezve összetartozásukat. A húsvéti bárány fogyasztása zsidó eredetű hagyomány, amely egyszerre eredeztethető onnan, hogy a bárányok mind tavasszal jönnek a világra, és onnan, hogy a vallási tétel szerint Jézus áldozati bárányként lelte halálát a kereszten. Húsvéthétfő elmaradhatatlan hagyománya volt a locsolkodás, amely a víz megtisztító, megújító erején alapul. A kölnivel, parfümmel történő locsolás már a városi polgárok által megújított változata a hagyományos vödörrel történő öntözésnek. A locsolásért hímes tojás járt. A Dunántúlon elterjedt volt a locsolás helyetti vesszőzés, a vesszőkre a lányok szalagot kötöttek, és tojás helyett borral kínálták a legényeket. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör a fehérvasárnappal zárult, ekkor a lányok komatálat küldtek egymásnak, amelyen tojás, kalács és ital volt. Ezzel az ajándékkal egymást komájukká választották, vagyis egész életre szóló barátságot kötöttek. A múzeumban nemcsak a népszokásokat bemutató tablókat tekinthettük meg, hanem a népszokások és a régi mesterségek meg is elevenedtek: bárki kipróbálhatta a tojásfestést, kosárfonást és a fafaragást. Laura [email protected]


2012.04.15. 23:46:14

13

Tudósítás Cápák testközelben Tropikárium Budapest Ezen a héten a Tropikáriumba látogattunk el. Rengeteg féle színes-szagos halat, ízeltlábút láttunk, majmokkal nevettünk, rájákat simogattunk, cápák orrát fogdostuk – persze ez utóbbit csak az akvárium üvegén keresztül – sok élményben volt részünk azon fölül, hogy azért tanultunk is egyet s mást a kirándulás alatt. – Jajj, már nagyon izgulok – hangzott el a mondat, természetesen az én számból, mielőtt beléptünk a Tropikárium ajtaján. A befelé vezető folyosó egyik oldalán álló kiírás szerint az ember körülbelül 18 000 éve kezdte el megismerni az óceánt, mikor először siklott végig a víztükör felszínén nádköteg hajóval. Mikor azonban a fal másik oldalára tekintettünk, különböző csontvázakra leltünk. Volt ott minden, a tengeri süntől kezdve a delfinkoponyáig, majd ezeket a maradványokat egyszer csak felváltották az akváriumok. Rögtön az elsőben a sörösdoboztól kezdve a fém gyűrűn át a papírig minden volt. Ez az akvárium volt hivatott bemutatni, hogyan fognak kinézni hazai és globá-

lis vizeink, ha nem vigyázunk rájuk, s hogy együtt kell tennünk tavaink, tengereink, óceánjaink szennyezése ellen. Ebben a teremben egyébként a hazai édesvízi faunával ismerkedhettünk meg, ahol engem a legjobban az lepett meg, hogy egyes fajaink akár öt méteresre is megnőhetnek. Ezeket a példányokat a horgászok is sóvárogva figyelik. A hazai teremből továbbhaladva kis csapatunk a majmok, leguánok és kígyók otthona mellett találta magát. A zöld leguánok általában a napfényben – itt inkább lámpafényben – fürdenek, a 20-25 fokos hőmérsékletet kedvelik leginkább. Talán ők helyettesíthetik a dínók hiányát, hiszen nagyon hason-

lítanak az egykor világuralomra törő őseikre. Mellettük – persze a ketrecen belül – a zöld lombok közt kis, 15-20 centiméteres selyemmajmok ugrándoztak. A kis állatok nagyon játékos jószágok, egymást cibálták, tépték, egy percre sem bírtak megnyugodni, s mindeközben a fejünk felett madarak repkedtek. Ezt a nagy hiperaktivitást a kígyók hűvös mozdulatlansága ellensúlyozta. Én kicsit elkalandoztam itt, mikor észrevettem, hogy a többiek elhagytak. Egy másik teremben értem utol őket, ahol egy korláton hajoltak ki, nagyon nagy lelkesedéssel. – Nézd, Szandi, egy krokodil – kiabálta kisöcsém. Persze valójában ez az élőlény nem egy krokodil volt, hanem egy aligátor. A legszembetűnőbb különbség a kettő között, hogy az aligátorok mindig vicsorognak. Azaz a fogaik mindig kilógnak a szájukból, az alsó fogsor fogai ugyanis ránőttek az alsó állkapocsra, ezzel igencsak félelmetessé téve az állatot. Reméltem, hogy láthatom, ahogy hegyes fogaikkal széttépnek egy halat, ám mint kiderült, ezek az állatok csak hetente kétszer esznek a körülöttük úszkáló ínycsiklandozó pontyokból. Ahogy valami történésre vártam, egyszer csak elsötétült a terem, elkezdett villámlani, dörögni és szakadni az eső. Igazi esőerdőben éreztük magunkat – persze a nádtetőknek köszönhetően, amelyek az út fölé voltak szerelve, nem áztunk meg. Utunk továbbhaladtával láttunk még hüllőket, iguánát, csótányokat, sáskákat, tengerimalacot lehetett simogatni, s a madarak továbbra is a frászt hozták ránk, miközben milliméterekkel a fejünk fölött repültek el. Egyik kedvenc madaram ugyan nem repült, de igencsak magasztosan illegette magát piros-fehér-zöld színével. A nevét nem találtuk meg, ezért elneveztük nemzeti madárnak. A fojtogató

meleg és a nem éppen kellemes szag miatt hamar továbbálltunk, és végre elérkeztünk utunk legizgalmasabb részéhez, a cápák akváriumához. Izgatottan néztünk az üvegen keresztül a távolba, míg fel nem tűnt az első cápa. Testük vázát nem csont, hanem porc alkotja, pikkelyzetük speciális placoidokból áll, amely érdes tapintást biztosít a cápabőrnek, és foguk ezekből alakult ki. Egyes fajai akár 2-3 méteresre is megnőhetnek, a hangot és a szagot 500 méterről, a rezgést 50 méterről megérzik a vízben, látótávolságuk körülbelül öt méterig terjed. Az itteni cápákat hetente kétszer etetik, körülbelül 15-20 kilogrammos tengeri hallal, de még így is van, hogy éjszaka levadásznak egy-egy halat az akváriumból. Ha ezeket nem tudtam volna, ahogy a cápa elsuhant mellettem, szinte hozzáérve az üveghez, azt gondolhattam volna, hogy egy kis cirógatásra és szeretgetésre vágyik. Az akváriumban cápákon kívül voltak még hatalmas halak, mint például napóleonhalak, valamint denevérhalak, amelyek szintén úgy úsztak a fal közelébe, mint ahogy egy cica mászik az ölünkbe, ha éppen hízelegni próbál. Eme sok izgalom levezetésére éppen alkalmas volt a cápák akváriumának másik oldalán berendezett, gyönyörű, színes tengeri halakkal és korallokkal díszített terem, ami után elérkezett az ideje a rájasimogatásnak. A legtöbb rája igencsak távolságtartó volt, de akadt köztük néhány nagyon barátságos egyed is, akik a víz felszínén a falhoz dörgölőztek, és szinte könyörögtek azért, hogy hozzájuk érjünk. Legnagyobb örömünkre sikerült megsimogatnunk egy-kettőjüket, és csúszós, nyálkás felületet tapasztaltunk. Az állatok könnyedén csusszantak ki ujjaink közül, annál nehezebben múló, felejthetetlen élményt okozva számunkra. Szandi


2012.04.15. 23:46:15

14

Természet-Tudomány-Technika Időérzékeny szervezetek „Tollas-bundás” meteorológusok Amíg a technika fejlődése lehetővé nem tette a meteorológiai előrejelzéseket, addig a természet apró rezdüléseinek tulajdonítottak kiemelkedőbb szerepet, így az élőlények viselkedésének is, mivel jó néhányan közülük műszerek nélkül is megérzik az időjárás alakulását. Lássuk hát, hogyan működnek ezek a képességek! Az időjós állat mint fogalom mára számos kísérletnek és megfigyelésnek köszönhetően tudományosan megalapozottá vált. Mielőtt vihar zúdul a földre, a levegő elektromossága megváltozik, a páratartalom megnövekszik, a légnyomás lecsökken. Egy közeledő melegfront esetében a felettünk lévő hideg levegő helyére melegebb érkezik, a melegebb levegő maga előtt tolja a hidegebbet, miközben (kisebb fajsúlyánál fogva) felsiklik annak hátára. A frontnak köszönhetően már az esőzónától több száz kilométerre elhelyezkedő területek feletti légtérben is módosulnak a meteorológiai elemek, mint például a talajszél, a nyomástendencia, a hőmérséklet, valamint a messziről közelgő légtömegek kémiai tulajdonságai. A frontok átvonulása a fejünk feletti közvetlen légtérben befolyásolja a napsugárzás és a kozmikus sugárzás intenzitását is. A környezet, valamint az abiotikus tényezők bárminemű eltéréseire az élőlények rendkívül szenzitíven reagálnak. Ugyan az időjárás változásaira az idegrendszerrel nem rendelkező egysejtű organizmusok is reflektálnak, az időérzékenységi képesség a magasabb rendű állatok közül inkább a fejlett idegrendszerrel rendelkező rovarok, madarak, emlősök számára adatott meg. A külső környezeti hatásokhoz való alkalmazkodás során az egyed igyekszik fenntartani az egészséges működéshez szükséges belső egyensúlyt. Ebben az alkalmazkodási folyamatban valamennyi magasabb rendű szervezet közös jellemvonása, hogy a vegetatív idegrendszer – amely akaratunktól függetlenül szabályozza belső szerveink működését – fokozottan érzékeny az időjárás alakulására. Így a légköri frontok, a „rossz” és ,,jó” idő fordulata sokféle tünetet idézhet elő az állatok és az emberek viselkedésében egyaránt. A fiziológiai hatást,

amely az állatok és az emberek viselkedését befolyásolja, a levegő oxidáló anyag tartalmának csökkenése, illetve növekedése okozza. Ha tehát valamely állat a három légköri tényező (alacsony légnyomás, páratartalom, elektromos feszültség) közül akár egynek is megérzi a mennyiségváltozását, már megvan benne a képesség a vihar közeledtének jelzésére. A legtöbb állat fél a „zenebona” időtől, nemcsak azért, mert kellemetlen, hanem a kisebb állatok esetében akár az életükbe is kerülhet, így menekülnek előle, igyekeznek magukat biztonságba helyezni. Az állati szervezetek időváltozások iránti beállítottsága attól függ, hogy az időjárás mennyire van kihatással a létért való küzdelmére. Ha nagymértékben gyakorol hatást, akkor az időmegérző képesség ösztönössé válik. Az állatok viselkedésén azonban nem minden esetben lehet egyértelműen eligazodni. A szemlélő számára megtévesztő lehet egyrészt az állatra ható magasban vonuló okklúziós front, másrészt az egyes élőlények eltérő idegrendszerének érzékenységi reakciói. Tekintsük meg közelebbről néhány időjós állat érdekes attitűdjét, a teljesség igénye nélkül! A pókok az időváltozások iránt roppant érzékenységet mutatnak. A levegő páratartalmának ingadozására is érzékenyek. Minden pókfaj más-más módon viselkedik időváltozás esetén. Ha a házi pók fejjel kifelé helyezkedik el, szép idő várható, viszont ha megérez valami távoli levegőmozgást, akkor megfordul, fejjel a falnak, háttal kifelé hány fittyet a nemsokára esőre álló világnak. A levelibéka időjárástól függetlenül mindig brekeg, de legtöbbet a vihar előtt lehet a hangját hallani. Fehér Jenő saját megfigyelése alapján a következőket írta a fogságban tartott példányáról: ,,Ha megszólalt, az idő megenyhülésére volt kilátás, esetleg

csapadékra”. Legérdekesebbek azonban január 27-től február 18-ig terjedő feljegyzései voltak: ,,Az idő meghidegülésével az én leveli békám, dacára annak, hogy a szobát fűtöttük, szabályszerűen téli álomba merült”. A madárszervezet élő légsúlymérő és szélmérő. Szervezeti adottságai segítségével a madár a légkör csekélyebb hőmérsékleti, légnyomásbeli, páratartalmi változásait is érzékeli, és a körülményekhez viszonyítva, alkalmazkodik hozzájuk. A varjút már az antik világ is megbízható időjósnak ismerte el. Feltűnő, jellegzetes tünet, amikor a varjak „havat kérnek”. A varjúsereg – húzása közben – egyszer csak keringeni kezd egy hegycsúcs, facsoport vagy más szembeszökő pont felett. Kóvályog, köröz, le-leveti magát a mélybe, majd megint a magasba vitorlázik, hogy aztán egy bizonyos irányba folytassa vándorútját. A varjak e körrepülését rendszerint hóesés követi. Amikor lemerészkednek a házak közé a mezőkre, akkor már közel van a tél, s mikor eltűnnek, velük távozik a hideg is. A varjak komoly, eszes, kitűnő érzékű madarak, ok nélkül nem cselekszenek. A mókus szereti a jó meleg, két bejárattal rendelkező otthont. Ezek közül egyet hol elzár, hol megnyit attól függően, hogy a szél honnan fúj. Az esőt nem kedveli, a zivatartól irtózik. A vihart jó előre megérzi, és fél nappal előbb már ideges, ugrándozik. Emiatt több lakást tart fenn lakható állapotban. Amelyik közelében eléri a vihar, oda menekül. Mindent összegezve érdemes odafigyelni a természet ezerarcú jeleire, azonban nem szabad többet követelnünk tőlük, mint amennyit képességeik bírnak, hiszen nem gépezetek ők, hanem élőlények. Kőnig Rita [email protected]


2012.04.15. 23:46:15

Természet-Tudomány-Technika A Föld napja „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” A Föld napját minden évben április 22-én rendezik meg, Magyarországon 1990 óta. Célja az, hogy különféle akciókkal felhívja az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője, a ma már világhírű Denis Hayes indította el ezt a mozgalmat a Föld védelmének érdekében 1970. április 22-én, még egyetemi hallgatóként. Ez az egész Földre kiterjedt, de már a mozgalom megindításakor több mint 25 millió amerikai állampolgár támogatta az ötletet. Történelmi jelentőséggel bírt ez az esemény. Hatására szigorú törvények születtek a levegő és a víz védelmére, valamint több millió ember vált figyelmessé és tért át egy ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-ben, húsz évvel a mozgalom megalapítása után Denis Hayes és barátai, látva az ökológiai válság jeleit, kezdeményezték, hogy az 1990-es évtized legyen a környezet évtizede és hívja fel a figyelmet a közös felelősségre. Ennek érdekében

1989-ben Kalifornia államban létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amelynek nevében minden hónapban hírlevelet küldtek a világ összes országába, felhívva a figyelmet arra, hogy különböző programokkal és akciókkal ünnepeljék a Föld napját. Ennek köszönhetően több mint 125 ország környezettudatos polgárai, valamint civil szervezetei válaszoltak a felhívásra, és a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé április 22. napját. Mint már említettem, Magyarország már az elsők közt csatlakozott, 1990-ben. Magyar környezetvédők létrehozták a Föld Napja Alapítványt, valamint egy

hírközpontot is a különböző Föld napja események koordinálására. A Föld Napja Alapítvány már az iskolás korú gyermekek számára szeretné hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a környezetvédelem. Ezt környezeti könyvek kiadásával, valamint vetélkedők összeállításával támogatja. Az 1990-es kezdetek óta évről évre egyre több ember érez magában késztetést arra, hogy ha csak ezen a napon is, de tegyenek valamit annak érdekében, hogy a Föld egy jobb hely legyen. Legegyszerűbb módja ennek, ha valaki fát ültet vagy szemetet szed. Az alapítvány, annak érdekében, hogy a környezetvédelem nagyobb szerepet kapjon a társadalomban, évente több jelentős külföldi, illetve magyar szerző környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Ezek közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken és főiskolákon. 1990 óta több mint 50 könyvet adott ki az alapítvány, valamint minden év április 22-én megjelenteti a Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel. A magyarországi Föld Napja Alapítvány 2000-ben lett 10 éves, ekkor csatlakozott a Hayes által hirdetett újabb felhíváshoz, hogy még több nemzet csatlakozzon a mozgalomhoz. A magyar alapítvány egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal hívta fel a fiatalok figyelmét a Föld napjára, valamint a Természet romlása, a romlás természete című könyvvel az érettebbekét. 2010-ben volt 20 éves a Föld napja mozgalom. Van látható eredmény, nagyon sokat tettünk környezetünk védelmének érdekében, ám ez sajnos még mindig nem elég. Hiába van már szelektív hulladékgyűjtés, szélkerék, napkollektor vagy akár kerékpárút a Balaton körül, ha még mindig túlhasználjuk a természet forrásait. Túl sok még mindig a vegyszerhasználat, túl sokat autózunk, pazaroljuk az energiát. Az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásáról nem is beszélve, ezek miatt egyre nő az éghajlat-

ORSZÁGOS SZEMÉTGYŰJTŐ AKCIÓ 2012. április 23. (hétfő) „A Föld napja alkalmából a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyolcadik alkalommal tartja meg hagyományos országos tavaszi szemétgyűjtő akcióját. A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék elszállításáról is. Várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, egyúttal számít az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is. Tegyünk együtt útjaink tisztaságáért! Az eddigi akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt hét alkalommal mintegy 270 ezer önkéntes csaknem 40 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.”

15

változás veszélye. És ez nem csak a jövő zenéje. Már most elkezdhetünk aggódni, hiszen az éghajlatváltozás már elkezdődött. 2010 márciusában 0,7 Celsius-fokkal növekedett az átlagos globális hőmérséklet, a felmelegedés üteme az utóbbi tíz évben pedig csak fokozódott. Ez ellen mindenképp tennünk kell, hogy el tudjuk kerülni a kritikus 2 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést. Ezért a Föld Napja Alapítvány szeretné felhívni mindenki figyelmét, hogy vigyázzunk a Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Hogy ez ellen mi, átlag emberek mit tudunk tenni? Először is ne másoktól várjuk a megoldást, nekünk is tennünk kell a szebb jövőért! Nem kell mindezt egy hatalmas feladatnak elképzelni. Minden kis segítség számít. Elég, ha csak egy kicsit odafigyelünk cselekedeteinkre és azok következményeire. Nem is gondolná az ember, hogy mindennapi általános dolgaira kicsit jobban odafigyelve máris tett valamit a környezetéért. Például vásároljunk tudatosan, gondoljuk át még egyszer, biztosan kell-e nekünk az a műanyag reklámszatyor, kell-e, hogy folyjon az a csap, miközben mosogatunk. Ezen mindennapi apró cselekedetek is számítanak, hiszen minden nap számít. De vegyük figyelembe, hogy egyetlen nap kevés, ezért mindig figyeljünk oda ezekre. Budafai Viki


2012.04.15. 23:46:15

16

Helyvektor & Kritika Sirius teaház It’s really serious Ezen a héten is olyan helyre látogattunk el, ami közel tízéves fennállása alatt meglehetősen népszerűvé és széles körben ismertté vált. Olyannyira, hogy még a Budapestre látogató külföldiek közül is igen sokan megfordulnak itt. Azért esett a választásunk a Siriusra, mert immár náluk is kedvezményre jogosít az ELTE Plusz kártya. A Sirius volt talán az első teaház a városban, abban az értelemben, amit ma ezalatt értünk, számomra legalábbis egészen biztosan. Mikor megnyitott, sok szempontból nagyon különleges volt, izgalmas tereivel, kellemes atmoszférájával, és az egzotikumát nemcsak a különleges teák, hanem a vízipipák is növelték. A kialakítás nem változott azóta, továbbra is több különböző hangulatú kisebb-nagyobb helyiség labirintusában találhatja meg mindenki a számára ideális helyet. Ezután meg kell küzdenünk a bőség zavarával, és el kell döntenünk, hogy a 75 féle tea közül éppen mihez van kedvünk. Természetesen a tea helyett kávézhatunk vagy ehetünk is, de valljuk be, ide elsősorban a teák miatt érdemes ellátogatni. A gyakorlott alkalmazottak gyorsan kiszúrják, ha sikerült választanunk, és utána hamar fel is szolgálják a rendelé-

Szép és pontos próféciák Az elmúlt időszakban ismét egyre többet olvasok, és teljesen véletlenül, az interneten böngészve futottam bele a Hó, tükör, almák kapcsán Neil Gaiman nevébe. A novellát olvasva magával ragadott egyéni látás- és írásmódja, és ez a „rajongás” azóta csak tovább fokozódott. A címből könnyen rájöhetünk a történet témájára: a nagy klasszikus, a Hófehérke újraértelmezéséről van szó, azonban teljesen eltérő szemszögből mutatja be azt. Akit nem taszít a „nyersség”, annak csak ajánlani tudom ezt és a többi művét egyaránt. Időnként elég keményen fogalmaz, holott előtte csak egy könnyed, mulatságos, meseszerű történetet olvastunk.

seket, amit mindenki kedve szerint ízesítve fogyaszthat. Erre külön nem kérdeztem rá, de a mindenhol látható dohányzást tiltó táblákból valószínűsítem, hogy a vízipipázás kora véget ért. Én ezúttal Darjeeling teát kértem tejjel, és örömmel tapasztaltam, hogy a minőség mit sem változott azalatt a nem is olyan rövid idő alatt, amióta nem jártam itt. Egy adagból durván három csészével ihatunk, ami mellé jár egy keksz is. Minden tea egységesen 690 Ft-ba kerül, ebből azonban lejön 10% kedvezmény, amennyiben felmutatjátok az ELTE Plusz kártyátokat. Én személy szerint nagyon örültem, hogy ők is csatlakoztak a programhoz, mivel a Sirius volt az első teaház, amit ismertem, és ez még akkoriban volt, amikor elkezdtem eljárogatni otthonról a barátaimmal, ott szívtam először vízipipát, és azóta is hosszabb-rövidebb időközönként

ellátogatok oda. Részben ezért is szerettem volna közölni a hírt mindazokkal, akikhez még nem jutott el, vagy esetleg azon kevesek közé tartoznak, akik még nem jártak ott. Ez utóbbiak figyelmét felhívnám arra is, hogy elsőre nem könnyű megtalálni, mivel sem cégér, sem feltűnő feliratok nem hirdetik a helyét, tulajdonképpen ez is hozzátartozik a varázsához. Szóval ha elmentek mellette, ne essetek kétségbe, ott lesz a Bródy Sándor utca 13. alatt. A Sirius a többi teaházhoz hasonlóan beülős-beszélgetős hely, így ha nem akartok alkoholt inni egy találka vagy összejövetel alkalmával, akkor jó választás lehet, viszont ha többen vagytok és este mentek, talán érdemes asztalt foglalni, biztos ami biztos – ez fejenként 700 lefogyasztható forintba kerül. HG Roland [email protected]

Mivel a szerző neve szinte beleégett a memóriámba, amint lehetőségem adódott rá, lecsaptam más műveire is. Barátnőm és az internet révén három könyve került a kezembe pár hónap leforgása alatt: az Anansi fiúk, a Coraline, majd végül az Elveszett Próféciák, amelyet Sir Terry Pratchettel közösen írt. Mindegyik mű nagyon tetszett, a legrövidebbet (Coraline) szünet nélkül olvastam végig, igaz, alig több mint 60 oldal. Az alábbiakban az Elveszett próféciákról írnék, helyszűkében nem túl részletesebben. A történet a világvégéről szól. Ráadásul most szombaton. Az Antikrisztus a Földön jár, méghozzá egy 11 éves fiú képében, és senki nem állíthatja meg mindazt, amire a menny és pokol seregei évszázadok óta várnak: hogy kiderüljön, „melyik banda az erősebb”. Vagy mégis?

Crowley, a démon (a pokol egyik földi ügynöke) és barátja, Azirafael (a mennyország angyala, aki nem mellesleg antikvárius és megszállott könyvgyűjtő) rájön, hogy nem élveznék a világvégét, így megpróbálják megakadályozni azt. Segítőtársaik is akadnak: a veterán boszorkányvadász, Shadwell őrmester (akinek a legveszélyesebb fegyvere az ujja, de erről eddig ő sem tudott) és a teljes boszorkányvadász hadsereg (egy fő). Ha valaki élvezte a Galaxis útikalauz stopposoknak című remeket (a trilógiát – öt kötetben), akkor nem fogja tudni letenni az Elveszett próféciákat sem: magával ragadó humora és abszurd fordulatai révén remek szórakozást nyújt mindazoknak, akik az ilyen jellegű történetekre fogékonyak. Kellemes ítéletnapot! Saáry Ákos [email protected]


2012.04.15. 23:46:16

17

Cooltér & Négyeshatos Sok-sok éve a malacért

Áprilisi tréfa

A Tor-túra és ami mögötte van

Nem vicc. Tényleg megtörtént velem ez az eset, amit most az alábbiakban leírok nektek. Őszintén bevallom, kicsit kínos volt, és ott, a villamosmegállóban kis magyarázkodást követelt részemről apró meggondolatlan tettem. Itt, az egyetemen – évekkel ezelőtt – megismert és az óta az egyik legjobb barátnőmmé vált lánnyal a BSc diplománk megszerzése óta nem nagyon találkoztunk. Nem arról van szó, hogy addig voltunk jóban, míg a közös képzésünk tartott, mert a közös órák, a közös lógások, a közös vizsgára készülések összehozzák az embereket, aztán mikor vége mindennek, soha többet nem látjuk egymást, de tagadhatatlan, hogy mindegyikünket másfelé sodort az élet. Ő elkezdett dolgozni, míg én maradtam az egyetemen, és belekezdtem mesterszakos tanulmányaimba. Más a napirendünk, de végre sikerült megbeszélnünk egy délután, hogy összefutunk a Blahán, a négyes-hatos villamos megállójában. Nem tudtam, ő melyik irányból jön, és rengeteg ember volt ott akkor is, mint általában. Fürgén fürkésztem tekintetemmel kétpercenként a megállóba beérkező villamosok ajtaján kiáradó tömeget és az aluljáróból feljövőket, akiket a kettes metró hozott, mígnem hátulról észre is vettem őt. Fekete kabát, alacsony termet, barna, copfba fogott haj, trendi kockás sapka, szemüveg. Állt a villamosmegállóban, és várt. Természetesen engem – gondoltam magamban. Ahogy azt is, hogy picit megviccelem. Így a háta mögé lopództam, és mikor már egész közel értem (ügyeltem rá, hogy ő még véletlenül se vegyen észre), elhuhogtam magam. Picit megijedt, de én még nála is jobban, mikor megfordult; mert ő szemmel láthatóan szemből már nem az én kedves egyetemi barátnőm, hanem egy vadidegen lány volt, ki nem tudta mire vélni a dolgot. Persze sűrűn bocsánatot kértem tőle, megpróbáltam valami értelmeset összehablatyolni neki, és tovább vártam. Ekkor fel is jött az aluljáróból az „igazi” barátnőm, akinek természetesen rögtön elmeséltem a sztorit. Nagyokat nevetett, én meg mondtam neki, hogy jó, hogy itt van. Végre! Huh! B. Andi [email protected]

Lassan húsz éve annak, hogy az elvetemült feladataikról és nyíltan felvállalt megvesztegethetőségükről elhíresült „Tekintetes Szívatóbiztosok” először hirdették meg a malacért folyó, sörivással és erdőjárással egybekötött vetélkedést, a Tor-túrát. Az „eszement hegymenet” történetéről Dávid Gyula, a túra alapítója és főszervezője mesélt lapunknak. Hajdanán, még a 70-es, 80-as években a politikai okból kötelező, akkor még minden egyetemet közösen mozgósító tavaszi Csillag-túrák jelentették a hallgatóknak az össznépi kirándulást és vetélkedést. Ezeket 1985-ben – amikor a régi rendszer hanyatlani kezdett a TTK-n – felváltották a már nem csillagszerű, de továbbra is Csillagtúrának nevezett, immár saját karunk által szervezett rendezvények, amelyek már politikától mentesek voltak és amelyekre már egy-egy sülni vágyó malac is hivatalos volt. Ekkor került divatba előfeladatként a sokórás dokumentumfilmek figyelmes végigülése, amiből akár a „Vége” felirat betűszínére is érdemes volt emlékezniük a lelkes csapatoknak – természetesen értékes pontokért cserébe. A Csillag-túráknak azonban a KISZ megszűnése következtében vége szakadt, és pár évvel később, 1994-ben folytatódott a szívatás a budai hegyekben – immár Tor-túra néven –, amit némi hezitálás után a kari HÖK felkarolt és alkalmanként támogatott. Az alapötletet a mindenkori főszervező lányának köszönhetjük, akinek egy kirándulás alkalmával tűnt fel a helyszín alkalmassága a korábbi vetélkedővel egybekötött túrák felelevenítéséhez. Az első – napsütötte hegyes-völgyes tájat, valamint a készülő malacot ábrázoló – Tavaszi Tor-túra plakátja egyben egyike volt a Nyúz első színes címlapjainak. Már ekkor megszülettek a máig is használt Tor-túrás szakkifejezések, valamint az alapmalac rajza, amellyel azóta számos formában találkozhattunk. Láthattuk már napszemüvegben, a hetedik, Mesebeli Tor-túra alkalmával hét fejjel megáldva,

erotikusan, hős lovagként, hivatalban, legutóbb pedig az apokalipszis utáni túlélést biztosító, atombiztos harci öltözetben. Az első öt túra szervezését ugyanaz a „Szívatóbizottság” vette keze ügyébe, majd új ötletek híján hivatalosan is átadták a szervezés jogát a legeredményesebb csapat(ok)nak, amelyek így már a kihívásokkal teli menet végén, a tábortűznél, sült malacot ízlelgetve elkezdhettek tanakodni a következő Tor-túra témáján. Noha egy időben a győztesek jutalmának része volt még egy sörrel teletöltött malacos cserépkorsó is, az addig járt a túrára, míg el nem tört és ez véget nem vetett igencsak rövid pályafutásának. A Tor-túra – az aktuális témáját és a mindig cserélődő helyszínt kivéve – alig változott a kezdetek óta. A „szívnivágyók” előfeladatokkal, az állomások által meglehetősen szubjektív módon könnyűnek vélt villámkérdésekkel és frappánsan megoldott főfeladattal is el kell hogy kápráztassák a „Szívatóbiztosokat”. A szervezők büszkék arra, hogy megvesztegetésüket intézményesítették, így nem árt, ha mindig van a csapatoknál némi erre szánt itóka és elemózsia, amit bőszen kínálgatnak még a villámkérdések előtt, és amelynek pozitív eredménye reményeik szerint nyomot is hagy féltve őrzött pontozólapuk megfelelő rovatában. Túl tehát harmincöt napfényes és két éjszakai Tor-túrán, izgalommal várjuk a további szívatást. Verus [email protected]


2012.04.15. 23:46:17

18

Belszíni fejtés Egy kis logika Sziasztok! Ezen a héten egy új féle rejtvénnyel, a grafilogikával kedveskedünk nektek. Akik még nem ismerik, azoknak röviden leírom, mi a lényege és hogyan kell megfejteni, a többieknek pedig sok sikert! A grafilogika lényege, hogy a rejtvény megfejtésével egy kép rajzolódik ki a négyzetrácsos alapon. A sorok elején, illetve az oszlopok tetején feltüntetett számok jelzik, hogy abban hány besatírozott négyzet található. Ezen felül a fekete rácsszakaszok sorrendjét is jelzik. A ti dolgotok, hogy ezen számok és profi logikátok segítségével kitaláljátok, mely négyzetek satírozottak és melyek nem. Az egyszerűség kedvéért a biztosan üres négyzetekbe én egy pontot szoktam írni. Az is megkönnyíti a dolgotokat, ha grafitceruzával álltok neki. Megfejtésként a képen kirajzolódó dolog nevét küldjétek el nekünk a [email protected] címre. Jó fejtegetést mindenkinek! E heti nyerteseink: Kis László, Bérces Bence, Podani Dániel, csokijaitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni. Emő [email protected]


2012.04.15. 23:46:17

Mozizóna Egy tál felmelegített sütemény Amerikai pite: A találkozó Az Amerikai pite 1999-ben új színt hozott a csöcsös-dugós tinivígjátékok közé önironikus hangvételével. Két hasonlóan vicces folytatása után a széria 2003-ban megszakadt, a négy új szereplőgárdás direct-to-dvd borzalom már meg sem közelítette a korábbi epizódok minőségét. Az igazi folytatás azonban végre megérkezett, és minden várakozást megért! Jim ( Jason Biggs) és Michelle (Alyson Hannigan) kilenc évvel ezelőtti esküvőjük óta boldog, de unalmas házaséletet élnek, harmincon túl és egy kétéves gyereket nevelve a szex már nem a régi. Libidójukkal nincs probléma (már az első jelenetben előkerül a rég látott fehér frottírzokni és az állítható erősségű zuhanyfej!), de kapcsolatuk rutinszerű érintkezésekre szűkült. A régi emlékek és egy hos�szú hétvégi szexmaraton reményében utaznak el a tizenhárom éves érettségi találkozójukra, ahol régi barátaikkal felidézhetik megismerkedésük történetét, és talán bebizonyíthatják maguknak, hogy házasságuk nem szürkült totális érdektelenségbe. East Great Fallsban tehát újra összejön a középiskolai banda, találkozhatunk a lacrosse karrierjét abbahagyó és a celebek életét élő (sztártáncolós show, szupermo-

Csak a szél A Csak a szél tartalmaz egy fantasztikus kis etűdöt, amely önmagában többet mond el a magyar társadalom e kérdéshez való viszonyulásáról, mint könyvtárnyi tanulmány. Az egyik főszereplő, a tinédzser cigánylány iskolába indul, kora reggel beáll a megállóba. Megérkezik a busz, a sofőr azonban vagy száz méterrel „túlfut” a megállón, majd lefékez. Mikor látja, hogy a lány csak gyalogol felé, rádudál, hogy siessen már. Az apró szurkálás tűpontossággal jelzi, hogy miként tesszük „ártalmatlanul” helyükre a mindennapokban azokat, akiket lenézünk, miképpen alázzuk meg őket a korrektség látszatát fenntartva – hiszen végül is felvette a buszra, nem igaz? Probléma, kinek? A Csak a szél egy olyan társadalmi problémával foglalkozik, amely mellett nap, mint nap elmegyünk, hiszen

dell barátnő) Ozzal (Chris Klein), a megszakállasodó és papucsférjjé váló Kevinnel (Thomas Ian Nicholas), a most is állandóan okoskodó és menőnek látszani akaró Finchcsel (Eddie Kaye Thomas) és a semmire nem vivő, de így is nagyképű gyökér Stiflerrel

(Seann William Scott). A hosszú hétvége során felidéződnek, sőt újra felmelegednek régi szerelmek, megismerhetjük a mellék- és epizódszereplő Heather, Vicky, Jessica, Nadia, Sherman és a Debaszfiúk elmúlt közel tíz évét; és természetesen kapunk egy csasokan nem találkozunk vele, nem nézünk oda. Akár a hajléktalanokról, kéregetőkről is beszélhetnék vagy a mozgássérültekről. Ők hasonló helyzetben vannak, hiszen rájuk sem pillantunk, és pont ettől érzik meg, hogy másként nézünk rájuk, úgy, mintha nem lennének teljes értékű emberek. Fliegauf Benedek filmje nem róluk szól, de szólhatna róluk is. A Csak a szél a megkülönböztetés egy formájáról szól, de nem mond ki nyíltan semmit, csak bemutat. Annak ellenére, hogy tudjuk, miről szól, és mivel végződik, végig fenntartja a figyelmet. Képzeljünk el egy történetet – ami a filmben is lejátszódik –, állunk vidéken a buszmegállóban, egyedül. Meghalljuk a buszt, majd megjelenik a távolban, közeledik, de nem lassít. Gondoljuk, hogy műszakvég van, és a sofőr siet. Ám amikor elénk ér sem áll meg. Majd jó húsz méterrel később csikorog a fék. Kivágódik

pat új 18 éves szereplőt (akiknek aztán jól meg kell mutatni, hogy még mindig hőseink a HVCS-k), rengeteg villantást, altesti poént és a sequeleknél elmaradhatatlan nosztalgiázást. Ritka pillanat, amikor egy filmsorozat nyolcadik részét méltatjuk, az Amerikai pite: A találkozó azonban minden dicséretet megérdemel. A készítők szerencsére sutba dobták a négy legutóbbi folytatás kizárólag alpári poénkodásra épülő történeteit, és a pités sztorit újra érzelmekkel és élettel töltötték meg. A nosztalgiafaktor teszi igazán szerethetővé az öt srác legújabb kalandját, és a drukk, hogy barátságuk kiállta-e az idők próbáját. Na és az örök kérdés, vajon Finch és Stifler mamájának útjai kereszteződnek-e? Gans [email protected]

19

AMERICAN REUNION (amerikai, 2012, 114 perc). Rendezte: Jon Hurwitz,Hayden Schlossberg. Forgatókönyv: Adam Herz, Jon Hurwitz, Hayden Schlossberg. Szereplők: Jason Biggs ( Jim), Alyson Hannigan (Michelle), Chris Klein (Oz), Thomas Ian Nicholas (Kevin), Eddie Kaye Thomas (Finch), Seann William Scott (Stifler), Tara Reid (Vicky), Mena Suvari (Heather), Eugene Levy (Jim papája), Jennifer Coolidge (Stifler mamája), Ali Cobrin (Kara), Chuck Hittinger (AJ), Jay Harrington (Dr. Ron). Pontszám: 8/10.

az ajtó, a lendülettől nekivágódik még a toknak is. Nem tehetünk mást, gyors léptekkel közelítjük meg a buszt, felkapaszkodunk rá, kifizetjük a jegyet, és odakullogunk a legközelebbi üres székhez. Az egész filmen érződik a megkülönböztetettség érzése. Ez leglátványosabban az operatőri munkán érződik, hiszen van, hogy olyan perspektívát látunk, mint amikor kihúzzuk magunkat, és van, hogy olyat, mint amikor tekintetünket lefelé szegezzük. Törceee [email protected] CSAK A SZÉL (magyar-német-francia filmdráma, 2011, 86 perc). Rendezte: Fliegauf Benedek Szereplők: Toldi Katalin (Mari), Lendvai Gyöngyi (Anna), Sárkány Lajos (Rió), Toldi György (Nagyapa), Egyed Attila (Géza, rendőr), Vasvári Emese (Rózsi néni), Végh Zsolt (házmester). Pontszám: 9/10.


2012.04.15. 23:46:18

4409_szurke.indd 20

2012.04.15. 23:46:20

Hallgatói Fórum az ELTE-n (5. oldal) Időérzékeny szervezetek (14. oldal) A Föld napja (15. oldal) Az ELTETTK

Recommend Documents