Új dékán az ELTE TTK élén (4. oldal) Szemerédi Endre Abel-díjat kapott (14. oldal) Tórium a megoldás? (15. oldal)

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam 7. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. március február 03. 2012. 28.

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Új dékán az ELTE TTK élén (4. oldal) Szemerédi Endre Abel-díjat kapott (14. oldal) Tórium a megoldás? (15. oldal)

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

375 éve hunyt el Pázmány Péter 375 esztendeje, 1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban, Magyarország akkori fővárosában Egyetemünk alapítója, Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a katolikus reformáció nagy műveltségű, vezető személyisége, a magyar próza atyja. A 67. életévében már betegeskedő főpapot halála után két héttel temették el a pozsonyi Szent Márton-székesegyház szentélye alatt. Sírját nemrégiben sikerült újra azonosítani. Irodalmi munkáinak sorát a lutheránus Magyari István sárvári prédikátornak írott Felelet (Nagyszombat, 1603) nyitotta meg. Vitairataiban retorikailag és nyelvileg magas szintű formában, sokszor a humort sem nélkülöző érveléssel igyekezett a protestánsok „új tudományát” bírálni. Fő műve a több kiadást megért Kalauz (Pozsony, 1613, 1623 és 1637), amelybe javított és bővített formában korábbi vitairatait is beledolgozta. Halála előtt jelent meg utolsó nagy műve, a harminc esztendei igehirdetői munkásságát egybefogó, mintegy száz postillát tartalmazó prédikációs könyve. forrás: http://elte.hu EPER Versmondó Verseny

ELTE-s oktatók a március 15-i állami kitüntetettek között Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – a Széchenyi-díjat adományozta: Harmathy Attila, az MTA rendes tagja, volt alkotmánybíró, az ELTE ÁJK professor emeritusa részére, az összehasonlító polgári jog, a szerződési jog és a szerződések elmélete, a szerződések gazdasági és gazdaságirányítási folyamatokban betöltött szerepének kutatása, a polgári jog és az alkotmányjog kapcsolata területén végzett, nemzetközileg is nagyra becsült tudományos munkássága, tudományszervezői, oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként; Kulcsár Szabó Ernő, az MTA rendes tagja, irodalomtörténész, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet vezetője részére, a modern irodalomtörténet – különösen a 20. századi magyar és német irodalom és irodalomelmélet –, a hermeneutika, a modern kritikatörténet, a mediális kultúratudomány területén, valamint a magyar irodalom kritikai feldolgozásában végzett tudományos és kutatói munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként; Miskolczy Ambrus, a történelemtudomány doktora, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részére, a 18–20. századi multikulturális folyamatok feltárásában elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, az erdélyi magyar-román-szász együttélés, a polgárosodás és a polgári nemzet összefüggésének folyamatai, a mítoszképzés mechanizmusai témakörét felölelő gazdag munkássága, oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként. A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetéssel jutalmazták Géher István irodalomtörténészt, az ELTE BTK professor emeritusát, illetve Kósa László etnográfust, történészt, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi tanárát. Magyar Érdemrend Tisztikeresztet kapott Bertényi Iván, az ELTE Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa, Gábris Gyula, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanára, Kiss Ádám, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet egyetemi tanára és Vasy Géza József Attila-díjas irodalomtörténész, korábban az ELTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének docense. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott Gereben Ferencné Várbíró Katalin, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet főiskolai tanára, Pandula Attila, az ELTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanára, Stoyan Gisbert, az ELTE Informatikai Kar Numerikus Analízis Tanszék egyetemi tanára és Szepes László, az ELTE Természettudományi Kar Szervetlen Kémiai Tanszék egyetemi tanára. Török Zsolt Győző, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke egyetemi docense Fasching Antal-díjat kapott a térképészet terén végzett kiemelkedő elméleti, gyakorlati és tudományos munkájáért. Székely László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék adjunktusa, a Polgári Törvénykönyv kodifikációs munkálatainak koordinálásáért felelős miniszteri biztos Deák Ferenc-díjat vehetett át három évtizedes elhivatott oktatói munkássága, valamint az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében való fáradhatatlan tevékenysége elismeréséül Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől. forrás: http://elte.hu

Az Első Pesti Egyetemi Rádió meghirdeti I. versmondó versenyét „Új versek új stílusban” alcímmel kortárs felnőtt- és gyermekversek tematikával. Nevezés legalább kettő, legfeljebb négy, 1990 után íródott, nem saját szerzeményű, magyar vagy magyarra fordítva nyomtatásban már megjelent verssel, amelyből legalább egy gyerekvers legyen. Csak valamilyen felsőoktatási intézménnyel jogviszonyban lévő hallgatók jelentkezhetnek. Jelentkezés: 2012. április 18, szerda, 24:00-ig a radio@ eper.elte.hu címre küldött levéllel. Kérjük a következőket megadni az e-mailben: a versek szerzője és címe, az előadó neve, telefonszáma, e-mail címe. A verseny időpontja és helyszíne: 2012. április 20. péntek, 16:00-18:00; ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 6-8. -131 EPER rádióstúdió. forrás: http://eper.elte.hu

Nemzetközi régészettudományi konferencia Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, a Deutsches Archäologisches Institut Eurasien-Abteilung és a Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts 2012. március 30-án és április 1-jén nemzetközi konferenciát rendez „Chronologies, Lithics and Metals. Late Neolithic and Copper Age in the eastern part of the Carpathian Basin and in the Balkans” címmel. A tanácskozáson a 11 országból érkező résztvevők a délkelet-európai tell települések legújabb kutatási eredményeiről számolnak be. Időpont: 2012. március 30. – április 1. Helyszín: ELTE BTK Régészettudományi Intézet (1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, 217.) forrás: http://elte.hu

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

Rektori Fórum az ELTE-n Az Egyetem stratégiájának közös alakítására invitálja az ELTE polgárait, oktatóit és hallgatóit a rektori vezetés a nyílt vita és az együttműködés felsőoktatási hagyományának jegyében. A sajtó munkatársai előtt is nyitott rendezvénysorozat keretében elsőként dr. Mezey Barna, az ELTE rektora tart fórumot a felsőoktatási változások egyetemi hatásairól és az egyetemi stratégia kidolgozásáról. A Rektori Fórum témáinak meghatározásában a részvételi demokrácia jegyében előzetesen, hozzászólások, kérdések formájában is várják az érdeklődők közreműködését. Az érdeklődők a Rektori Fórum honlapján elérhető online jelentkezési lap kitöltésével fejezhetik ki részvételi szándékukat. A Rektori Fórum annak a rendezvénysorozatnak a nyitánya, amely a részvételi demokrácia jegyében kívánja megteremteni az egyetemi polgárok rendszeres és közvetlen véleménynyilvánítási lehetőségét az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményében. A rendezvénysorozat célja, hogy az ELTE szellemi potenciálját mozgósítva hozzájáruljon egy sikeres egyetemstratégia kialakításához a XXI. századi Magyarországon. Időpont: 2012. március 29. 18:00 Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, IX. előadó (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., III. emelet.) forrás: http://elte.hu

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (Surján Péter a TTK új dékánja; TTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlés; I. Környezettanos Konferencia; Elnöki beszámoló) Sport .................................................. 7 (Az RBK mint világpolgár) Arcok ................................................. 7 (Bárány Róbert) Lágymányosi Portrék ..................8-9 (dr. Gábris Gyula geográfus) Faliújság .....................................10-11 Tudósítás ...................................12-13 (Personal Branding, Kommunikáció az állatvilágban) TTT .............................................14-15 (Diszkréten a matekról Atomenergia és tórium) Helyvektor ..................................... 16 (Vissza a klasszikusokhoz) Kritika ............................................ 16 (Kertvárosi falfirka) Cooltér ............................................ 17

Benevolo lectori salutem „Üdvözlet a nyájas olvasónak!” – idézhetnénk a híres szentenciát, ahogyan az egyéb periodikák első lapjain is állni szokott. Itt és most nem tisztem az, hogy kitérjek arra az evidenciára, hogy mennyire vannak egymásra utalva, és mennyire függenek egymástól újság és olvasó, de most mégis köszönetet szeretnék mondani azért a figyelemért, amelyet ebben a félévben tanúsítottatok eddig. Ahogyan azt a nadrágszélem alatt is láthatjátok, mi sem tudunk minden esetben tökéletes munkát végezni, bármennyire is törekszünk rá, hiszen mondhatni: „egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is…”, néha a mi gépezetünkbe is porszem keveredik. Az előző számunk egyik cikkéből sajnos kimaradt néhány dolog, a részleteket lentebb találjátok. Amint azt már említettem, lassan elérkeztünk a félév feléhez, és ezzel az ebben a félévfolyamban megjelent lapszámok feléhez is. Remélem, hogy elégedettek vagytok az újság eddigi színvonalával és azokkal a dolgokkal is, amelyeket újdonságként vezettünk be ebben a szemeszterben. Még egyszer szeretném a figyelmetekbe ajánlani a logópályázatunkat, amelyre reményeim szerint minél többen küldtök majd be munkákat. Ha esetleg nincs ötletetek, tanácstalanok vagytok, hogyan is kezdjetek neki, figyelmetekbe ajánlom az eddig összeállított Nyúz-archívumot, ahol – a velem történő egyeztetés után – kedvetekre böngészhettek az eddig megjelent negyvennégy (bizony-bizony, huszonkét évesek vagyunk már) félévfolyam anyagában is. Azonban természetesen nem csak azok jelentkezését várom, akik a munkájukhoz keresnek anyagot, ha kedve támad, szívesen bepillantást engedek bármely kíváncsi hallgatónak a mi kis kincseskamránkba, hiszen nektek állítottuk össze, még akkor is, ha a digitalizálás egyelőre várat magára. Ahogyan azt észrevehettétek, a Cooltér rovatunkban ezen a héten a The Human Body névre hallgató – talán inkább biológusok számára érdekes – kiállításról olvashattok. Ha további részletekre is kíváncsiak vagytok, látogassatok el a honlapunkra (nyuz. elte.hu), ahol számos más – a helyszűke miatt papíron nem megjelent –, a kiállításon készült képet is találhattok az Archívum fül alatt. Kellemes böngészgetést kívánok mindannyiótoknak. Fontanji Andor főszerkesztő [email protected]

(Anatómia kicsit másképp) Négyeshatos ................................... 17

Helyreigazítás

(Az élet szép) Belszíni fejtés.................................. 18 Mozizóna ........................................ 19 (A hatalom árnyékában; A hópárduc talpra áll)

Az előző heti számunk Kell-e félnünk a farkastól? című cikke forrásmegjelölés nélkül jelent meg. A tudósítás dr. Szerényi Gábor „Féljünk-e a farkastól?” A génmódosítás, klónozás problémái című előadása alapján készült. A hibára mentségünk nincs, az érintettektől elnézést kérünk.

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, VII. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Gans. Olvasószerkesztők: Mihály Eszter, Saáry Ákos. Címlap: F. A. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Surján Péter a TTK új dékánja Kari Tanács beszámoló A Természettudományi Kar Tanácsának dékánválasztó és az azt közvetlenül követő ülését 2012. március 21-én 13 órára hívta össze dr. Michaletzky György dékán úr a Kari Tanácsterembe, aminek következtében augusztustól új dékán kerül az ELTE TTK élére. A dékánválasztó ülésen részt vett vendégként dr. Mezey Barna rektor úr, dr. Juhászné Huszty Katalin, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság főigazgató asszonya és dr. Rónay Zoltán főtitkár úr is. Miután a napirendet a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta, a rektor úrtól az egyetemi koncepciókról, struktúrákról és keretszámokról hallhattunk, illetve kifejtette a lehetséges támogatásokat és pályázati lehetőségeket. Ezt követően a dékán úr ismertette a dékánválasztás menetét, amely nagyon hasonló a TTK HÖK tisztségviselőinek választásához. A három pályázónak, dr. Homonnay Zoltánnak, dr. Papp Gábornak és dr. Surján Péternek lehetősége volt pályázatát kiegészíteni. Egyik jelölt sem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, illetve kérdés, hozzászólás sem érkezett a jelöltekhez. Korábban a Kari Tanács, a Professzori Tanács és a Hallgatói Önkormányzat Választmányának együttes ülésén tehettek fel kérdéseket az érdeklődők. A dékánjelöltek meghallgatásáról az előző Nyúzban számoltunk be. Ezek után mindhárom dékánjelölt elhagyta a termet, hogy távollétükben vitát lehessen folytatni róluk. Kérdés, hozzászólás ekkor sem érkezett. Miután a jelöltek visszatértek, a Kari Tanács tagjai egyesével a terem végében lévő urnához fáradtak, hogy szavazatukat leadják. Az urnát előzőleg a Kari Tanács Ügyrendi Bizottsága ellenőrizte. Miután minden szavazati jogú tag leadta a voksát, az Ügyrendi Bizottság megszámlálta a szavazatokat. Az eredményt dr. Michaletzky György dékán úr ismertette. A Kari Tanács dr. Homonnay Zoltánt 13, dr. Papp Gábort 0 és dr. Surján Pétert 16 szavazattal támogatta, így az ELTE TTK dékánjának 2012. augusztus 1-jétől dr. Surján Pétert javasolta a testület. A dékáni pozíció betöltésének ideje 3 és 5 év között változhat. A dékán úr elmondta, hogy előzetesen beszélt a jelöltekkel a kérdésről és mindhár-

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

man megfelelőnek tartották a 4 évet. A Kari Tanács egyhangúlag megszavazta, hogy az új dékán kinevezése ennyi időre szóljon. Az ülést 13 óra 42 perckor zárta le a dékán úr, majd bejelentette, hogy a Kari Tanács következő ülése 5 perc múlva kezdődik. 13 óra 50 perckor a Kari Tanács újabb ülése kezdődött. Az előre kiküldött napirendi pontokat a testület egyhangúlag elfogadta. Első napirendi pontként személyi kérdések szerepeltek. Csordás Antal (Fizikai Intézet) félállású egyetemi docensi kinevezésének feltételesen teljes állásúvá történő módosítását, 28 igen, 1 nem és 1 érvénytelen szavazattal, Koren Balázs (Matematikai Intézet) részfoglalkozású gyakorlati oktató kinevezését helyettesként, határozott időre, 29 igen, 1 nem és 0 érvénytelen szavazattal és Kovács Attila (Biológiai Intézet) tudományos főmunkatársi kinevezését, határozott időre 29 igen, 0 nem és 1 érvénytelen szavazattal támogatta a Kari Tanács. A második napirendi pontban a Kari Tanács egyhangúlag jóváhagyta a Kari Bizottságok tagjaira tett előterjesztést, miszerint a Tanulmányi és Oktatási Bizottságba (TOB) Emődi Flóra helyett Nagy Katalin (kémia szakterület) és Kiss Boglárka helyett Gere Kálmán (környezettudományi szakterület) hallgatók kerültek. A Kreditátviteli Bizottságba Angyal Zsuzsa tanársegéd helyett Weiszburg Tamás egyetemi docens (Környezettudományi Centrum) került. A megbízatások a Kari Tanács 2012. szeptemberi üléséig szólnak. A harmadik napirendi pontban a Kari Tanács 10 igen, 15 nem és 5 érvénytelen szavazattal nem támogatta Sztanó Orsolya egyetemi docens megbízását a geológus mesterszak szakfelelősi feladatainak ellátására. Negyedik napirendi pontban a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a javaslatot az ICT Innovation mesterszak alapítására és indítására.

Képzési tervek módosítására tett javaslatok következtek ötödik napirendi pontként. A Kari Tanács egyhangúlag támogatta a biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak képzési tervének módosítását egy előfeltétel gyengítésében, illetve a környezettan, mint második szak választása esetén elvégzendő 50 kredites tantárgyi modul (minor) képzési tervre tett javaslatot. Ez után a dékán úr szünetet rendelt el, mert az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatára tett szenátusi előterjesztés módosítására meghívott vendégek még nem érkeztek meg. Néhány perc után az ülés folytatódott dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Kálóczi Katalin főigazgató-helyettes asszony jelenlétében. Dr. Szögi László beszámolt az elmúlt évek sikereiről, az új integrált könyvtári rendszerről és az elérhető bibliográfiákról, majd reflektálni kívánt a Természettudományi Kar előterjesztéseire. A Kari Tanács hosszasan vitatta a felmerült kérdéseket, amelyekre vendégeink válaszoltak. Végül megszületett a Szenátusnak küldendő előterjesztés. A bejelentések sajnos ismét szomorú hírekkel kezdődtek, ugyanis elhunyt Peller József egyetemi docens (Matematikai Intézet) és Szemerédy Pál nyugalmazott docens (Földrajz- és Földtudományi Intézet). Azonban kellemesebb híreket is megtudhattunk. Magyar Érdemrend Tisztikeresztet kapott Gábris Gyula egyetemi tanár (Földrajz- és Földtudományi Intézet) és Kiss Ádám egyetemi tanár (Fizikai Intézet), illetve Magyar Érdemrend Lovagkeresztet Szepes László egyetemi tanár (Kémiai Intézet). Továbbá az ELTE Innovatív kutatója díjat Pál Gábor biokémikus kapta meg. Legvégül a következő Kari Tanács időpontját hallhattuk a dékán úrtól, amely 2012. április 18-án lesz. Ivancsó Veronika Kari Tanács tag

HÖK Bejelentések, változások ELTE TTK HÖK Rendkívüli Küldöttgyűlés A március 21-i Rendkívüli Küldöttgyűlésen a következő kérdések, észrevételek kerültek megtárgyalásra: személyi kérdések, TTK HÖK Alapelvek, Mentorkoncepció, tájékoztató a dékánválasztásról, bejelentések. Kedden 20:06 perckor Dukán András Ferenc megnyitotta az ELTE TTK HÖK rendkívüli Küldöttgyűlés ülését, amely összehívásáról az előző héten, március 14-én döntött a Küldöttgyűlés. Az akkor az éjszakába nyúló tanácskozás szándéka az volt, hogy a résztvevők frissebben tudják megvitatni az előzetesen napirendre tűzött kérdéseket. Az első napirendi pontban személyi kérdések voltak. A Környezettudományi Centrum Tanácsba László Dorinát, az új szakterületi koordinátort delegálta a Küldöttgyűlés Berta Márton helyére és javaslatára. Más személyi kérdésben való jelölés nem érkezett. Dukán András Ferenc módosítási javaslatot tett a napirendi pontokra vonatkozóan. A Küldöttgyűlés módosította a napirendek sorrendjét: TTK HÖK alapelvek, Mentorkoncepció, Ügyrendek, tájékoztató a dékánválasztásról és bejelentések.

A Küldöttgyűlés elfogadta a TTK HÖK alapelveit, két helyszíni pontosítással. A Küldöttgyűlés határozatában szerepel, hogy az alapelvek a TTK HÖK minden tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező érvényűek. A mentorkoncepciót Prikoszovich Mihály mentorkoordinátor ismertette a küldötteknek, akik módosítási javaslatot tettek a koncepcióval kapcsolatban. A Küldöttgyűlés elfogadta a módosított mentorkoncepciót, amely a mentor.elte.hu honlapon elérhető. A negyedik napirendi pont az Ügyrendek volt. Mind a hat szakterület képviselői és más aktív tagjai megfogalmazták a saját Szakterületi Bizottságuk (SZAB) működési alapelveit, amelyekhez a küldöttek módosítási javaslatot tettek, így a javított ügyrendek minden szakterület esetében egyhangúlag elfogadásra kerültek. A SZAB-ok az Alapszabály szenátusi jóváhagyása után jönnek létre.

A dékánválasztással kapcsolatban Dukán András Ferenc tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Kari Tanács dr. Surján Pétert választotta augusztus 1-től az ELTE TTK dékánjának 16 szavazattal. Dr. Homonnay Zoltán 13 szavazatot, dr. Papp Gábor 0 szavazatot kapott. Véleménye szerint az eredmény és a pályázók ismerete alapján elmondható, hogy három kiválóan alkalmas személy pályázott. Ismertette a Küldöttgyűléssel a következő időszak legfontosabb feladatait, amelyekben a HÖK-nek a dékánnal szorosan együtt kell működnie. A Küldöttgyűlés kérdésére válaszolva elmondta, hogy a jelölt 4 évre lett megválasztva. A bejelentések napirendi pontnál Dukán András Ferenc ismertette a jelenlévőkkel, hogy szükség lenne kommunikációs és PR biztosra, ketten már jelezték szándékukat, de lehet még jelentkezni a posztra. Szintén a bejelentésekben tájékoztatták a KGY-t a gólyatábor-szervezés pályázási metódusáról. A pályázat a hétfői Választmányon kerül kiírásra. Dukán András Ferenc 22:16-kor lezárta az ELTE TTK HÖK március 13-i rendkívüli Küldöttgyűlését. Szellák Zsanett Titanilla Titkár ELTE TTK HÖK [email protected]

Az ELTE TTK HÖK alapelvei: 1) A Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata egy önkéntes hallgatókból álló mozgalom, amelynek legfőbb feladata a TTK-s hallgatók képviselete a lehető legtöbb fórumon. 2) Mivel a TTK HÖK tagja minden TTK-s hallgató, ezért az általuk megválasztott képviselőkből álló Küldöttgyűlés döntései a tisztségviselőkre, delegáltakra és a döntést nem támogató képviselőkre is kötelező érvényűek. 3) A Karnak felelősséget kell vállalnia minden felvett hallgató iránt. Minden eszközzel azért kell küzdenünk, hogy a rendszerbe bekerülő, tanulásra időt nem sajnáló diákok értékes diplomát kaphassanak. 4) A hallgatóknak a klasszikus (tanulmányi) érdekképviseleten kívül meg kell próbálni biztosítanunk minden olyan szolgáltatást, ami a Karon töltött idejüket hasznosabbá, élvezetesebbé, szakmai fejlődésüket hatékonyabbá teszi, a köztük levő szociális különbségeket csökkenti: tudományos, sport, kulturális rendezvények szervezése, ösztöndíjak lehető legigazságosabb szétosztása, kollégiumi ellátás biztosítása, külföldi tanulmányi lehetőségek felkutatása és közvetítése, szakos és kari bulik szervezése és támogatása. 5) A TTK HÖK által (akár közvetetten) biztosított szolgáltatások ár/érték aránya a piacinál kedvezőbb kell, hogy legyen. Nem lehet cél a TTK HÖK vagy annak egyes tagjai számára öncélú vagyon felhalmozása vagy más anyagi haszon szerzése. 6) A Hallgatói Önkormányzat önkéntességen alapul, a benne dolgozók nem piaci fizetésért, hanem a társadalmi munka öröméért tevékenykednek. 7) A Hallgatói Önkormányzat akkor tudja hitelesen képviselni a hallgatói érdekeket, ha folyamatosan önkritikát gyakorol és érzékeny azok véleményére, akiket képvisel. 8) A Hallgatói Önkormányzatban tevékenykedők folyamatos önképzésük és lelkesedésük okán képesek ellátni az érdekképviseleti feladatokat. 9) A Hallgatói Önkormányzat döntéseinek aktuálpolitikától mentesnek kell lennie.

TétékásNyúz

5

6

HÖK Egy érdekes kezdeményezésről

ahol egyáltalán nincsenek előfeltételek), és a képzések tartalmi elemeit. Szó volt az új keretszámokról, hiszen ez egy idén ősztől megjelenő, új helyzetet fog teremteni, amelyre a hallgatói oldalnak is fel kell készülnie. Emellett igen értékes eszmecserét folytattunk arról, hogy ki milyen tervekkel rendelkezik a jövőre nézve. A második szekcióban (Máthé Ágnes vezetésével) kitértünk a két ciklusú képzés problémáira, és érdekes pont volt a kreditterhelés eloszlásának és a végzési arányok alakulásának megvitatása. Az első napot gólyatábori tapasztalatok cseréjével és kötetlen ismerkedéssel („felolvasóest”) zártuk. A harmadik szekcióban az előző este „túlélőinek” közreműködésével Berta Márton vezetett beszélgetést az alapképzésen túli világról: a mesterszakokról (ki- és bemeneti követelmények, lehetőségek), a tudományos kutatás lehetőségeiről és az oktatói

munka véleményezésének nehézségeiről. Délután előadást tartott elsőként dr. Weiszburg Tamás, aki a környezettanos képzések helyzetéről, szerepéről és megszervezési feladatairól beszélt, nem kerülve meg a tanárképzés témakörét sem. Ezután Molnár Andrást láttuk vendégül a Tikopia szövetségtől, aki beszélt velünk a felsőoktatási zöld szervezetek szerepéről és ezek alapítási feladatairól. Az intézményeknél jelen lévő zöld szervezetek terén az ELTE bizonyult a legelőrehaladottabbnak. Az utolsó szekcióban a szakos közélet és érdekképviselet volt a témánk. Ezen belül kitértünk a HÖK és az oktatók, valamint a HÖK és a hallgatók viszonyára és külső intézményekkel (például kutatóintézetek, ipar) való együttműködésre, amely téren az ELTE számára számos pont látszik az előrelépésre. Az utolsó nap a konferenciaértékelés során a résztvevők elégedettségüket fejezték ki: egyetértettünk abban, hogy tudunk mit tanulni egymástól. A Konferencia során egy 32 oldalas jegyzőkönyv született, amelynek pontjait igyekszünk megvalósítani, hogy szakunk minél eredményesebben fejlődhessen az egész országban és persze várjuk a következő évi konferenciát, amelyen beszámolhatunk egymásnak sikereinkről. László Dorina Berta Márton

nem hajnalban vitatja meg a hátramaradt nagyon fontos pontokat és új ülés került összehívásra, amit viszont legalább egy héttel előre meg kell tenni. Erről a két ülésről és az elmúlt héten tartott remélhetőleg hagyományteremtő Környezettudományi Oktatási konferenciáról olvashattatok cikkeket az előző oldalakon. Természetesen mindezektől függetlenül ezen a hétfőn is megtartottuk a Választmány ülését, ahol napi ügyek intézésével, aktualitásokkal foglalkoztunk és a Földrajz- és Földtudományi Intézet Tanácsába delegáltunk hallgatói tagokat, Hajdu Vivien és Sáfrán Evelin személyében. Csütörtökön került sor a Matematika Szakterület és Matematika Intézet közös fórumára, ahova elsőéves hallgatókat invitáltunk, hogy a képzés esetleges problémáiról, javítási lehetőségeiről beszélgessünk. A beszélgetés hasznos

volt, de szeretnénk megismételni, hogy több ember is elmondhassa a véleményét. Csütörtökön három buliban is részt vehettetek szakotoktól függően. Mindhárom buli alapvetően családiasra lett tervezve, így a szokásos nagy tömeg helyett most kisebb társaságban szórakozhattatok. A matek-biosz barátságbuli, a fiziqs és a vegyész party is jól sikerült szerintem, de várjuk esetleges véleményeiteket. Mire megjelenik e Nyúz, a gólyatáborok szervezésének idei pályázata már várhatóan kiírásra került. Ezért kérünk benneteket, hogy ha bármilyen jobbító észrevételetek van a gólyatáborokkal kapcsolatban, azt még lehetőleg bírálás előtt osszátok meg velünk! Élményekben és pihenésben gazdag tavaszi szünetet kívánok mindenkinek! Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK [email protected]

I. Környezettanos Konferencia 2012. március 15-17. között rendezték az ELTE Sport és Kulturális pályázat támogatásával az I. Környezettanos Konferenciát, amelyet hosszú ideje tervezett a szakterületünk. Ennek a programnak az elképzelése László Dávid ex-környezettudományi szakterületi koordinátor fejében fogalmazódott meg elsőként. A Konferencia célja az volt, hogy az országban és a határokon túl környezettudományt oktató intézmények képviseltessék magukat egy hosszú hétvége keretein belül, amelyet a szak fejlesztésének és egymás problémáinak megvitatására szenteltünk. A Konferenciára a Debreceni Egyetemről, a Pannon Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Szegedi Egyetemről, a Wesley János Lelkészképző Főiskoláról, valamint az erdélyi Sapientia Egyetemről érkeztek képviselők. A társaság igen jó keresztmetszete volt a hazai felsőoktatásnak: volt köztünk levelezős és nappalis, alapszakos és mesterszakos hallgató, HÖK elnök és gólya egyaránt, valamint képviseltette magát a Környezettudományi Klub is. Az első szekcióban László Dávid vezetésével megismertük egymás tantervi hálóit, előfeltételi rendszereit (van

Elnöki beszámoló Az elnöki beszámoló ezúttal meghúzódik a „HÖK-ös cikkek” végén. A héten, különösen szerdán számos alapvető dolog történt a Kar és a hallgatók életében. Az első és legfontosabb, hogy az egy héttel korábbi meghallgatás után, a Természettudományi Kar Tanácsa döntött arról, hogy ki legyen a dékánja. A három jelölt közül kettő kiválóan alkalmasnak tűnt a szerepre, így nagyon nehéz dolga volt minden Kari Tanács tagnak, köztük a hallgatóknak is. Végül közülük dr. Surján Péter került ki győztesen, mindössze kicsivel megelőzve dr. Homonnay Zoltánt. A szokásos szerdai EHÖK Elnökségi ülés miatt, a TTK HÖK Küldöttgyűlése ezúttal 20:00-kor ült össze. A szokásos keddi helyett a szerdai időpont oka, hogy március 13-án, az akkor 14-ébe nyúló ülésen a testület úgy döntött, hogy

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

Sport & Arcok Az RBK mint világpolgár

megyei várost egy erősebb, izmosabb és összeszokottabb ELTE-s társaság hagyta el. A tavaszi félévben sor került egy házibajnokság lebonyolítására is, amelyet farsangi szellemben hirdettünk meg a hallgatóság körében. Ezen a vasárnap délutánon azok a szerencsések, akik betévedtek a BEAC I. pályájára különböző jelmezeket csodálhattak meg, valamint részesei lehettek a jó hangulatú RBK-s meccseknek. Idei első jelentős eredményünket a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján értük el, amely az ELTE szervezésében szintén a BEAC csarnokban zajlott egy hétvégén keresztül. A tornán két csapatunk indult, amelyekkel egy 2. és egy 5. helyet sikerült megszereznünk. Ez a rendezvény jó lehetőség volt arra, hogy megmérkőzzünk az ország több különböző felsőoktatási intézményével. Emellett megfelelő alkalmat biztosított arra is, hogy a vendégegyetemek hallgatói mellett saját egyetemünk más sportolóival jobban megismerkedjünk. A futsalos fiúk-

kal és a cheerleaderes lányokkal kölcsönösen szurkoltunk és örültünk egymás eredményeinek, összességében sikerekben és élményekben gazdagon zártuk március első hétvégéjét. Az elkövetkező hetekben tovább készülünk a szezon hátralevő meccseire, mivel ebben az évben is az a célunk, hogy az Universitas bajnokságban minden kategóriában az élen tudjunk majd végezni. Mindezek mellett április végén újra kipróbáljuk magunkat a nemzetközi porondon, ugyanis a rendszeres párizsi versenyek után idén először veszünk részt a Katalán fővárosban, Barcelonában megrendezésre kerülő Euroesade-n. Csapatunk büszkén viszi Nyugat-Európába az ELTE hírnevét és próbálunk majd új élményekkel és esetleg egy dobogós helyezéssel hazatérni. Röplabdás különítményünk repülővel közelíti meg a célállomást és majdnem egy teljes hétig akklimatizálódik a spanyol vendéglátóknál. Az ott töltött pár napba terveink szerint belefér, hogy hódoljunk eme labdás szenvedélyünknek, építsük a kapcsolatokat a külföldi sportolókkal és ráadásul Barcelona főbb nevezetességeit is kipipáljuk az útikönyvünkben. Ha valaki netán kedvet kapott ahhoz, hogy tagja legyen baráti társaságunknak és még röplabdázni is szeret, annak várjuk jelentkezését e-mailben a [email protected] vagy megkereshet minket Facebookon ELTE Röplabda néven. Rakvács Zsófia

Tudományos elismerését a belső fülben helyet foglaló vesztibuláris apparátus, azaz egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért kapta, amelyeket még a bécsi klinikán megkezdett klinikai és kísérleti vizsgálatai alapoztak meg. A gyakran végzett fülöblítések során sokszor elszédültek betegei. Ez a tapasztalat keltette fel érdeklődését igazán a belső fülben található szerv iránt. Mint később rájött, a szédülések okának hátterében az öblítő folyadék hőmérséklete állt, ugyanis a belső fül ívjárataiban keringő 37 Celsius-fokos nyirokfolyadék (lympha) hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ez váltja ki a tünetet. Természetesen kísérlettel is alátámasztotta ezt az osztrák orvos: langyos vízzel öblítve nem, azonban hideg, illetve túl meleg vizet használva észlelték a betegek a szédülést. A háború után a neves doktor nem kapott munkát Bécsben, mivel munkatár-

sai zsidó származása miatt ellehetetlenítették a helyzetét, s még orvosi kilétét is kétségbe vonták. Így később Svédországban telepedett le és az uppsalai egyetem fülorr-gégészeti tanszékének vezetője, illetve egyetemi tanára lett. További munkái és kutatásai során, háborús tapasztalataira is támaszkodva kidolgozta a friss lövési sérülések sebészeti ellátási módszereit, valamint javaslatot tett az idült homloküreg-gyulladás műtéti ellátására. Kiemelkedő fül-orr-gégészeti és ideggyógyászati munkásságát több más szakmai kitüntetéssel is elismerték. 1912-ben Bostonban Politzer-díjban, két évvel később Gröningenben Guyotdíjban részesült, illetve még a svéd Orvostársaság Jubileumi Érmét is elnyerte 1925-ben. Sajnos a magyar tudományos életben nem vett részt. A nagy tudású doktor 1936. április 8-án, 59 évesen hunyt el a svéd Uppsala városában. Solymosi Emőke

A Kárpát-medence sűrűjében és Barcelonában Az ELTE Röplabda Baráti Köre (RBK) szerves része Egyetemünk sportéletének, hiszen ebben a tanévben kezdtük meg jubileumi, immár 10. évünket. Ez idő alatt több mint 2000 ember fordult meg edzéseinken, csapatainkban, rendezvényeinken. A nagyrészt budapesti egyetemeket felölelő Universitas bajnokságban is háromszor állhattunk a dobogó legfelső fokára női és mix kategóriában is. Számos helyezést értünk el, több mint 30 érmet nyertünk egyetemek közti és országos versenyeken, valamint nemzetközi tornákon is sikerült jól szerepel-

nünk. Ráadásul mix csapatunk kétszer bizonyult hazánk legjobbjának. A 2011/2012-es tanévnek 6 női, 6 mix és 2 férfi együttessel vágtunk neki. Az őszi félév mérkőzései sikeresen lezajlottak, sőt szerveztünk egy edzőtábort is Kunszentmiklóson, amely után a Bács-Kiskun

Bárány Róbert Új sorozatunkat folytatva ismét egy magyar származású Nobel-díjas tudóst ismerhettek meg. Ő pedig nem más, mint a sokatok által jól ismert Bárány Róbert, aki másodikként nyerte el hazai képviselőink közül ezt a kitüntetést. A híres orvos csak származását tekintve volt magyar, szülei még érkezése előtt kivándoroltak. 1876. április 22-én született Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Orvosi diplomáját 1900-ban szerezte meg szülővárosában és 5 évvel később már egyetemének fülészeti klinikáján dolgozott. Az I. világháború eljövetelével hadikórházban gyógyított, azonban 1915-ben sajnálatosan orosz hadifogságba került. Innen a svéd Károly herceg személyes közbeavatkozása és a Vöröskereszt segítségével szabadult meg 1916-ban. Így csak ebben az évben tudta átvenni az 1914-ben neki ítélt orvosi Nobel-díjat.

TétékásNyúz

7

Kitüntetettek az ELTE-n

F O T Ó: S Z A L C Z I N G E R R A M ÓN A

8

Lágymányosi Portrék Interjú dr. Gábris Gyulával A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg dr. Gábris Gyula, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi tanára. Ezen jeles alkalomból beszélgettem el a tanár úrral, valamint kérdeztem pályájáról és a kitüntetésről.

Először is engedje meg, hogy a magam és az újság nevében is gratuláljak a kitüntetéshez. Mesélne egy pár szóban a munkásságáról és a pályájáról? Köszönöm szépen a gratulációt. Az egyetemi életem 1960-ban kezdődött, és nyugodtan mondhatom, hogy egyenes volt a pályám, hiszen a diplomám kézhez vétele után itt maradtam gyakornokként a Természetföldrajzi Tanszéken, majd pedig tanársegéd, adjunktus és docens lettem, végül pedig a tanszékvezetői egyetemi tanári beosztást is elértem és nem csak a tanszéket, hanem a Földrajz Tanszékcsoportot is vezethettem pályafutásom során. Az egyetem mellett pedig számos szakmai bizottság tagja és sokszor vezetője is voltam. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ezek a sikerek? Úgy gondolom semmi ördöngősség nincs ebben, csupán annyi, hogy az ember mindig végezze el a vállalt-kijelölt feladatait és nem árt, ha azokat még jól is teszi. Én egész életemben ezt az

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

életfilozófiát vallottam és sok károm nem származott ebből. Hadd idézzem a kedves térképész professzoromat: ”Kollegák, tökéletes térkép nincs, de ez nem ment fel minket az alól, hogy ne törekedjünk ilyen térkép elkészítésére.” Ez a gondolat meghatározó volt az életemben és a munkámban is. Mi az a szűkebb kutatási terület, amivel Ön foglalkozik? Ha összefoglaló néven szeretném megnevezni, akkor a geomorfológia, magyarul a felszínalaktan az, ami leginkább érdekelt mindig is engem. Ebbe beletartoznak mindazok a vizsgálatok és megfigyelések, amelyek a Föld felszínén nem az ember által okozott vagy előidézett változásokra irányulnak. Megjegyzem, hogy mostanában a geomorfológusok közt egyre inkább előtérbe kerül az úgynevezett antropogén geomorfológia, ami pont az előbbi ellentéte, hiszen ez a fogalom az elmúlt évtizedek-évszázadok során, az emberi kéz által létrehozott felszíni változásokat kutatja. Milyen folyamatokra gondolhatunk itt? Az elsődleges a mezőgazdaság, ami – bár nem is hinnénk – nagyfokú felszínformáló hatással bír. Megemlíthető még a bányászati munka, az erdőgazdálkodás vagy az útépítés, amelyekkel saját kényelmünket próbáljuk biztosítani, de közben jelentősen átszabjuk a földfelszín arculatát. Még a háborúk- és hadgyakorlatok is komoly változásokat okozhatnak; ennek közeli példájául említhetjük az oroszok által bombázási gyakorlóterepként használt Hortobágy egy részét. A geomorfológián belül az a téma, amivel sokkal behatóbban foglalkoztam, az a hazai folyóvizeink felszínformáló hatásai volt. Ennek elméleti alapjait és gyakorlati alkal-

mazásait is nagyon fontosnak tartottam megismerni, hiszen országunk felszínének legnagyobb részét a folyók alakították és alakítják ma is. Az előttem dolgozó generáció több százezer évre tekintett vissza, míg én jelenleg „csak” pár tízezer év távlatában vizsgálódom, vagyis a földtörténetileg fiatal eseményeket kutatom, nagyjából az utolsó 20-25 ezer évet – igaz sokkal részletesebben. Kezdetben a Duna és az Ipoly, később a Sajó, majd végül immáron három évtizede az egész Alföld vizeivel foglalkozom. Véleményem szerint nagyon érdekes téma az Alföld. Persze, ha valaki csak úgy végigautózik az autópályán, akkor mit lát belőle? Egy unalmasnak tűnő sík területet, amin semmilyen látnivaló vagy érdekesség nincs. Számomra azonban az Alföld hihetetlenül izgalmas és változatos vidék, és ha pedig hozzáteszem, hogy nagyjából 200 évvel ezelőtt még ennél is sokkal összetettebb táj volt, akkor megérthetik, milyen sok vizsgálati lehetőség rejlik benne. Ez a téma volt az, amiből a doktori és az akadémiai értekezéseimet is írtam. A tanári vagy a kutatói munka áll közelebb Önhöz? Nem választanám szét a két területet. Időszakonként más volt a súlya a dolgoknak az életemben. Amikor elkezdődött az egyetemi pályafutásom, akkor még merőben más volt a tanszék számbeli és munkaköri felépítése, és ebből kifolyólag könynyen mehettem terepre vagy csatlakozhattam más kollégákhoz, akiktől tanulhattam is. A földtudományok nagyrészt terepi tapasztalatokon alapulnak. Sok emberrel dolgoztam együtt, mert elmentem azokhoz a kollégákhoz, akik ismerői és szakértői voltak az ország egy-egy területének,

9

Lágymányosi Portrék hogy tanulhassak és dolgozhassam is velük a közös munka során. Ezen tapasztalatok alapján mondhatom, hogy minden tudóst a saját kutatási területén kell megismerni, mert azt műveli a legjobban. Szerencsére sokan szívesen segítettek és tanítottak. Nagyjából 10 évig tartott ez a fajta munka az életemben, azután megszaporodtak az oktatási feladataim, komolyabb kutatási programokat kezdtem és ettől kezdve elindult egy olyan folyamat, amelynek a nyertese, ha mondhatom így, a kutatói munka lett, mivel ez egyértelműen több időt igényelt, mint az oktatói. Ha mindehhez kicsit később még hozzászámítjuk az egyetemi és azon kívül a tudományos közéletben kapott és vállalt feladatokat, belátható, hogy ettől kezdve komoly időzavarba kerültem. Természetesen soha nem hagytam abba az oktatást, például ebben a félévben és az előzőben is öt-öt elméleti tantárgyat oktattam és bár sok munkát jelentenek számomra, örömmel tanítok mind a mai napig. Valójában úgy gondolom, hogy nem összeegyeztethetetlen e két dolog, ugyanis amikor például volt egy-két óra szünetem a nap során, akkor azonnal leültem és a kutatási anyagommal kezdtem el foglalkozni. Az eredményeim pedig nem egy nap alatt születtek, hanem úgy épültek egymásra, mint házépítésnél a téglák, amik egyszer csak összeállnak egy szép, teljes egésszé, amire büszke lehet az ember. Számomra ez az aprólékos és lépcsőzetes munka kifizetődő volt, mivel egy kutató, valljuk be, legtöbbször nem is pénz, inkább időhiányban szenved az egyetemen. Mit gondol a kitüntetésről, mit jelent Önnek? Örültem neki, és megtisztelt, ahogy szerintem minden ember örülne egy ilyen kitüntetésnek. A jelentése és talán az oka is az, amit már említettem, hogy az élete során az ember tegyen meg mindent azért, hogy a lehető legjobban teljesítse a rábízott feladatokat, mert ha így tesz, akkor megbíznak benne a kollégái és egyre feljebb léphet, valamint egyre színvonalasabb és komolyabb munkákat végezhet. Úgy gondolom, hogy az elmúlt negyven év során sok olyan tisztséget viseltem vagy viselek jelen-

leg is – ilyen például a Magyar Földrajzi Társaság több választott tisztsége, az Egyetemen igazgatóhelyettesi beosztás, a Doktori Iskola vezetése, az Akadémiai Tudományos Bizottság elnöke, jelenleg pedig a Doktori Tanács tagsága – amelyek alapot adhattak arra, hogy megkaphassam ezt a kitüntetést. Személyesen legfontosabbnak azt a munkát tartom, amelyet a Tanszék érdekében végeztem. Összefoglalóan egy életmű az, aminek ezt a díjat és elismerést köszönhetem. Ez az életmű bizony kemény munka árán épült fel, amit úgy gondolom, nem lehet elhagyni, ha valaki komoly szakember szeretne lenni. A következő kérdésem az Önöknél frissen végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeihez kapcsolódna. Milyen a helyzet ezen a téren? Erről a témáról inkább csak gondolataim és megérzéseim vannak, mivel az én korosztályom és a mai hallgatóság közt óriási különbségek vannak. Sok vád éri a magyar oktatási rendszert a lexikalitása és a tananyag-központúsága miatt, és sajnos több ponton egyet kell értenem ezzel, látva a külföldi oktatási példákat. Azonban azzal nem tudok egyetérteni, hogy valaki már a tanulmányainak az elején csak egy adott témába ássa bele magát komolyabban és ne foglalkozzon más, egyébként a kutatásaihoz szervesen kapcsolódó tudományterületekkel. A gyakorlati oktatás terén azonban egyértelmű a hátrányunk a külfölddel szemben, még ha az utóbbi években történtek is pozitív változások ezen a téren. Ennek egyértelmű oka a pénz hiánya az Egyetemen. A kilábalás egyik lehetőségét, a független, pénzügyileg potens külföldi partnerek keresésében látom. Mi is ezt tettük, és így valósítottunk meg számos nagy kutatási programot a tanszékünkön. Ebből a hallgatók is profitálhattak. A munkaerőpiacon sajnos nincsenek jó tapasztalataim, kevés geológus illetve geográfus tud jó és fizetőképes állást találni – sajnos sokan a szakmához kapcsolódóan semmilyent sem, mint ahogy ez más szakokra is igaz – de nem lehetetlen a feladat. Ebben nyújt segítséget a geográfus hallgatóink által létrehozott szerveződés,

amelyben a rendszeres találkozások során egymás közti ötleteléssel és önmaguk menedzselésével próbálják meg könnyebbé tenni a munkaszerzést. Ez nagyon jó és nagyon fontos kezdeményezés, de véleményem szerint igen kevés a boldogsághoz. Mi lenne az üzenet vagy jó tanács, amit a jelen hallgatóinak átadna, hogy az Önéhez hasonló életpályát futhassanak be? Az ember általában a saját példájából indul ki mikor tanácsot ad, én is így fogok most tenni. Sok esetben és helyzetben voltam vezetője társaságoknak és bizottságoknak, ami több dologgal is együtt járt: meg kellett tanulnom illetve meg kellett tanítanom arra a velem dolgozókat, hogy egyenrangú partnerek vagyunk és egyikünk véleménye ugyannyit érhet, mint a másiké, valamint, hogy ne parancsra fogadja el valaki a másik ember véleményét, hanem értsük meg egymás elképzeléseit és akkor talán el is tudjuk azokat fogadni. Ezen kívül nem hibázhattam sokat, mivel vezetőként a legtöbbet és a legjobbat várják el az embertől, példát kellett mutatnom. Tanácsként azt tudnám ajánlani, hogy mindig próbálják meg a munkájukat magas színvonalon végezni és vállalják a nehéz feladatokat is, mert minden kihívással, amit megoldunk, többek és jobbak leszünk. Mészáros Máté [email protected]

TétékásNyúz

A Tétékás Nyúz logópályázatot hirdet Pályázati feltételek: - a pályázat jeligés - a műveket 2012. április 21-ig kell elküldeni a [email protected] címre - a pályamű még máshol nem megjelent alkotás legyen - a pályamű összeegyeztethető legyen a Nyúz szellemiségével - formai megkötés nincs A műveket egy háromtagú bírálóbizottság értékeli Az első három helyezett 15 000 Ft összértékű könyvjutalomban részesül A díjazott művek felhasználási joga a Tétékás Nyúzt illeti A pályázat végeredményét a 2012. május 9-én megjelenő számunkban hirdetjük ki További információ kérhető a [email protected] címről.

SZAKFORDÍTÓKÉPZÉS Az ELTE ITK a 2012/2013-as tanévben államilag akkreditált angol-magyar szakfordítóképzési programot indít természettudományi és informatika szakos hallgatók, ill. végzettek számára. A képzési idő 4 félév A képzés térítési díja 130 000 Ft/félév A felvételi vizsga helye és időpontja: 2012. április 23., április 25. és május 3., 13 óra, ELTE ITK – 1085 Rigó utca 16.

További információ a www.itk.hu-n.

Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon!

T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör h bájos va asonló vicces , gy elgondo épp groteszk, gok, am lkodtató dole rovatba lyekről ebben n olvash a atsz? H igen, írd a negyesh meg nekünk a ato címre! F [email protected] á termész radságodat e zsebpén tesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk.

MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő 10-12 Szerda 12-14 Csütörtök 10-12 Péntek 12-14 Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a [email protected] e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Helyszín: az Északi Tömb régi dohányzója, a Földgömb mellett. Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat [email protected]

12

Tudósítás Personal branding Újabb hóbort vagy segítség a karrierépítésben? A personal branding lényege, hogy egy előadáson vagy egy üzleti tárgyaláson a személyiség, az adott személy által képviselt értékek maradjanak emlékezetesek, amelyek már kivetítődnek arra a cégre is, ahol az illető dolgozik. Mit tanulhat mindebből egy egyetemista vagy egy frissdiplomás? Utóbbi kérdésre kereste a választ Tóth Tamás előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen.

MINEK AZ EGYETEMISTÁNAK „ÉNMÁRKA”? A márkát, mint egy termék vagy egy szolgáltatás megtestesítőjét mindenki ismeri, s a legtöbbeknél akad is egy-két olyan ruházati cikk, használati tárgy vagy éppen kozmetikum, amely megvásárlásakor egy konkrét márkához ragaszkodik. Az utóbbi években a márkákhoz (brandekhez) fűződő tapasztalatokat egyre inkább igyekeznek embereken is alkalmazni, így alakult ki a personal branding („énmárka”). Egy menedzser akkor sikeres, ha egy üzleti tárgyalás után személy szerint rá emlékeznek és nem arra, hogy melyik cégtől érkezett. Ha tárgyalópartnerében az marad meg, hogy itt járt valaki „xy” cégtől, az már nem sok jót ígér. Tóth Tamás megfogalmazásában: „Egy személyiség arculata, identitása pontos, jelentőségteljes percepciókat idéz elő a közönségben azokról az értékekről és arról a minőségről, amelyek a személyt jellemzik.” Az előadó szerint hazánkban ennek még nincs kialakult gyakorlata, kultúrája, „menedzsment szempontjából eléggé szürke ország vagyunk”. A cégek HResei sokszor panaszkodnak arra, hogy az állásinterjúkon tömegével jelennek meg nagyjából azonos végzettséggel és nyelvtudással rendelkező fiatalok, akik közül rendkívül nehéz olyat kiválasztani, aki egyéniség, emellett ötleteivel, kreativitásával és hozzáállásával plusz lendületet adhat a cégnek.

MIBEN VAGY EGYEDI? A bevezetés után bemutatásra került egy e-könyv, melyet az előadó munkatársaival közösen dolgozott ki kimondottan az egyetemista korosztály számára. A kiadvány 8 fejezeten keresz-

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

tül vezeti el az olvasót énmárkájának kialakításához. Az inkább munkafüzetnek beillő könyvecske első két fejezetében tanácsokat ad és felsorol néhány – énmárka szempontjából fontos – fejlesztendő személyiségjegyet. A harmadik részben végre a „lényegre tér”, kamaszkori élmények és az iskolában kedvelt tantárgyak összegyűjtésével vezeti rá az olvasót arra, miben egyedi az ő érdeklődése. A következő fejezet példaképek keresésére buzdít, amit a következő szempontok miatt tart fontosnak: gyengeség leküzdése; tanulási, kompenzációs és fejlődési szükséglet; a már kialakult értékelő álláspontok megerősítésének fontossága. Példaképként nemcsak személyt kell választania az énmárka kialakítására törekvőnek, hanem meg kell adnia két kedvenc internetes oldalát és két kedvenc művészét is. A következő lépcsőben a networking, azaz a kapcsolati háló kiépítésének fontosságára irányítja a figyelmet az e-könyv. Javasolja, hogy keressünk 1-2 olyan mentort, aki tanácsot ad és irányt mutat, ötleteket adhat szakmai, iparági kérdésekben és támogathat a kapcsolati háló bővítésében.

ADD EL₍Ő₎ MAGAD! A kötet eddigi részei elsősorban a megkülönböztethetőségre („differentiation”) koncentráltak, vagyis arra, hogy miért és miként van jelentősége az egyediségnek. A hatodik és hetedik fejezet a kommunikációs módszerekkel foglalkozik és ezzel át is tér az előadásmód („dramatization”) tárgyalására, ez a már létrehozott brand mások számára való megmutatását jelenti. A hatodik fejezet néhány egyszerű gyakorlaton keresztül hívja fel a figyelmet a fellépés, a beszédstílus, az előadástechnika, az öltözködés

és a viselkedés terén fennálló esetleges hibákra, hiányosságokra. Itt tér ki a munkafüzet napjaink egyik új kommunikációs technikája, a történetmesélés („storytelling”) bemutatására. Az amerikai kultúrában már elterjedt módszer arra épít, hogy a beszélgetőpartnerek mindig jobban emlékeznek a sztorikra és ezekkel mindig könnyebb érzéseket közvetíteni. A hetedik részben áttér az online brandingre, vagyis a közösségi média énmárka szempontjából fontos jellemzőire. Manapság egy állásinterjú előtt a HR-eseknél már bevett gyakorlat a jelölt Facebook vagy iwiw oldalának megtekintése. A szakértők szerint a közösségi oldalakon a következőket érdemes elárulnunk magunkról: melyik felsőoktatási intézmény hallgatói/végzettjei vagyunk, hol dolgoztunk eddig, milyen szakmai eseményeken veszünk részt. A tanácsok között szerepel az is, hogy legalább kéthetente egyszer tegyünk ki az üzenőfalunkra szakmai jellegű üzeneteket, információkat és legyünk rajongói olyan oldalaknak, amelyek szakmai érdeklődésünkkel összefüggnek. Kerüljük az olyan fotók és hozzászólások kihelyezését, amelyek nincsenek összhangban a rólunk sugározni kívánt képpel és legyünk körültekintőek az adatvédelmi paraméterek beállításakor. A kötet szerkesztői szerint a komolyabb szakmai kapcsolatépítésre leginkább a LinkedIn közösségi portál alkalmas, itt olyan profilt lehet kialakítani, amely nagyon hasonlít egy szakmai önéletrajzhoz. Az oldal lehetőséget biztosít referenciák kérésére is korábbi egyetemi oktatóktól vagy az előző munkáltatótól, de arra is jó, hogy egy állásinterjú vagy szakmai konferencia előtt háttérinformációkat szerezzünk, továbbá itt is léteznek olyan szakmai csoportok, amelyekhez érdemes lehet csatlakozni. A záró fejezet egy úgynevezett elevator speech megírására ösztönöz, amely egy összefoglaló szöveg erősségeinkről, értekeinkről. Annak eldöntését, hogy egy egyetemista számára szükséges-e az énmárka kialakítása, az olvasó megítélésére bízzuk. Mindenesetre annyi talán leszögezhető, hogy az ilyenfajta tudatos önmegjelenítés Magyarországon még igen ritka és szokatlan, de talán vannak olyan elemei, amelyeket átgondolva szakmai kapcsolatépítésünk és a majdani álláskeresés is egyszerűbb lehet. Laura [email protected]

Tudósítás Kommunikáció az állatvilágban Számadó Szabolcs előadása Mi történik akkor, ha moziba megyünk barátunkkal, de ő nem jött el? Mi az első, amire gondolunk? Hogy átvert minket, vagy, hogy megfázott és ezért nem jött el? Másik példában egy dílerrel kéne találkoznunk, akinek már előre adtunk pénzt, hiszen „anélkül nem tud anyagot szerezni”. Ő sem jött el a megbeszélt találkozóra. Ebben az esetben vajon mi történt? Ezen a héten a KEBEL keretein belül tartott előadást Számadó Szabolcs Kommunikáció az állatvilágban, az őszinteség és csalás problémája címmel. Barátunk valószínűleg megfázott és ezért nem tudott eljönni, ám a második esetben a díler nagy valószínűséggel fogta a pénzünket és meglépett. Alapvető különbség a két esetben, hogy míg az első esetben nincs érdekellentét, a barátunkkal mindketten jól akarjuk magunkat érezni, addig a másik esetben ez megfigyelhető, hiszen az illetőnek egyszerűbb meglépnie a pénzünkkel, amíg én ezzel szemben az árut szeretném, amiért fizettem. Felmerül a kérdés, ha az emberek csalnak, akkor az állatok miért kommunikálnának őszintén, ha szándékaikban megéri nekik egymást átverni. A csalás hátterében legtöbbször érdekellentét van.

PRÉDA-PREDÁTOR ÉRDEKELLENTÉT Az egyik ilyen érdekellentét a préda-predátor harc. A ragadozó enni akar, a zsákmány pedig nem szeretné, ha megennék, ezért megtéveszt. Ennek egyik formája a Bates-féle mimikri, ekkor a fecskefarkú lepkék nőstényei utánozzák más toxikus fajok mintázatát. Meg kell jegyezni, hogy a nőstények különböző fajok mintázatát utánozzák, hiszen így kisebb lesz a valószínűsége, hogy pont őket, azaz a nem toxikus fajt fogyasztja el a ragadozó. Ugyanis ha sok ehető lepke lenne toxikus mintával, fennállna a veszély, hogy a predátor több ehető lepkét fogyasztana el, és elfelejtené, hogy a minta alapvetően mérgező volt. A másik a Müller-féle mimikri, amikor toxikus lepkefaj utánozza toxikus lepkefaj mintázatát. Ez valószínűleg amiatt alakult így, hogy a ragadozó könnyebben megjegyezze a toxikus fajok mintázatát.

HANGYAUTÁNZÁS Másik megtévesztő módszer a hangyautánzás. A hangyák ugyanis sokan vannak, és meg tudják védeni magukat. Ezért is éri meg egy Ausztráliában élő szöcskefajnak, illetve az ugrópókok egy bizonyos nemzettségének utánozni őket. Ez a póknál kicsit nehezebb, mint a szöcskénél, neki ugyanis 8 lába van, míg a hangyának csak 6. Ez a különbség még egy laikus számára is igen könnyen kiszúrható. Ezt az „aprócska” különbséget a pók úgy küszöböli ki, hogy az első pár lábát a feje fölé emeli, s úgy tartja, mintha a csápja lenne. Persze ha fenyegetve érzi magát, ugyanolyan gyorsan el tud iszkolni, mint más rokona. A fenti példákban a préda próbálta meggyőzni a predátort, hogy nem akarja megenni. Most olyan fajokat mutatunk be, ahol ez fordítva van. A ragadozó utánoz, hogy megkönnyítse saját dolgát.

„SZEX VAGY HALÁL” Egy szentjánosbogárfélék családjába tartozó bogár észak-amerikai nemzetségében például a nőstény a másik nemzetség nőstény példányaira jellemző fényjelzést bocsát ki, amellyel magához csalja más nemzetség hímjeit. Ám a várt párzás helyett vacsora lesz belőlük. A csalás másik oka az erőforrás megszerzéséért, birtoklásáért folytatott küzdelem lehet. Az egyik példa a nagyfülű naphal, amely a kopoltyúján lévő kék foltról kapta a nevét. Kétféle hím van, az egyik a territoriális hím, amelyik fészket ás és ott több nőstény ikráit is megtermékenyíti, majd őrzi a fészket a kikelésig, a másik pedig utánozza a nőstény kinézetét és viselkedést, bejut a fészekbe, s megtermékenyíti az ikrák egy részét. Ezután neki nincs más dolga, mint egy újabb hím fészkébe bejutni. Egy átlagos naphal

populációban 4 territoriális hímre jut 1 utánzó. A vörös homlokú makimajmoknál a nőstény utánozza a hímet, itt ugyanis „nőuralom” van. A fiatalabb nőstényt az ivarérettek elzavarják, emiatt a még nem ivarérett nőstények a hímek homlokán lévő vörös foltot utánozzák, s ez csak akkor vált át a nőstényekre jellemző szürkévé, mikor ők is ivaréretté válnak.

13

AZ AKVÁRIUM ÜVEGÉT IS KÉPES ÁTTÖRNI A tengerek 20-100 méteres mélységében élő 30 centiméteres sáskarákok egy különleges pózzal jelzik, hogy „ne gyere közelebb, támadok”. Az állat igen veszélyes, kagylók, csigák páncélját képes feltörni csáprágójával és állítólag az akvárium üvegére is lyukat tud vájni. Ám mikor vedlenek, pár napig teljesen védtelenek. A fenyegető pózt azonban ekkor is alkalmazzák, ezzel megtévesztve az ellenfelüket. Az eddigi példákban láthattuk, hogyan tévesztik meg az állatok fajtársaikat, illetve a többi élőlényt. A most következő példákban bemutatjuk: vannak őszinte gesztusok is. Ha megérné átverni a másik lényt, vajon milyen mechanizmus hatására lesz mégis őszinte az élőlény? Először is tudni kell, hogy ha a jel és a kommunikálandó tulajdonság között van fizikai kapcsolat, akkor azt indexeknek nevezzük. Ilyen a tigris territórium jelölő viselkedés. A tigris lehántja a fa kérgét és az, hogy a jel milyen magasan van, jelzi, mekkora a tigrisünk. Minél nagyobb, annál magasabban kaparássza meg a fát. Ha egy kisebb tigris arra jár és látja, hogy nem éri fel a megkapart részt, tudja: nincs értelme harcba bonyolódnia a terület urával és eloldalog. Ilyen indexek lehetnek még a fenyegető pózok is, például a farkas vicsorgása, illetve a western filmekből jól ismert „pisztolytáska mutogató” jelenet. Ennek a hatékonysága azonban nagyban függ a távolságtól is, hiszen lássuk be, ha a folyó másik oldaláról kiabál valaki, hogy megüt, akkor kinevetjük, nem úgy ha egy karnyújtásnyira áll tőlünk. Minél közelebb vagyunk a másikhoz, annál fenyegetőbb a gesztusunk. Ezeken a viselkedési formákon kívül az állatok megtévesztő repertoárja szinte végtelen, de a többi formára talán még a fentieknél is kevésbé meggyőző példákat lehetne találni. Szandi

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Diszkréten a matekról Szemerédi Abel-díja 2012. március 21-én érkezett a fantasztikus hír: Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem tudósa megkapta a sokak által matematikai Nobel-díjként is emlegetett Abel-díjat. Az elismerést mondani sem kell, több évtizedes kutatómunka előzte meg. A díjbizottság közleményében az áll, hogy a magyar matematikus május 22-én Oslóban Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át a dicső elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (229 millió forint) pénzjutalommal jár. A magyar tudós egyébként a „diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért” részesült a matematika Nobel-díjaként is számon tartott Abel-díjban. Így 2005 után ő az Abel-díj történetének második magyar származású győztese (akkor Peter D. Lax magyar születésű amerikai matematikus zsebelte be az elismerést). Akinek nem lenne ismerős: a „diszkrét” szó a matematikában a folytonosság ellentétére utal. E tudományterületen olyan dolgok számítanak diszkrétnek, amelyek nincsenek egymáshoz tetszőlegesen közel, hanem „hézagok” vannak közöttük. Például a valós számok folytonosan („rés nélkül”) töltik ki a számegyenest, ellenben az egész számok diszkréten helyezkednek el. A diszkrét matematikához szokták sorolni a kombinatorikát, a gráfelméletet és a játékelméletet. Az 1940-ben született matematikus húszévesen kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudo-

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

mányegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán. Öt esztendő múltán ugyanitt szerzett középiskolai tanári diplomát. Az egyetemen Erdős Pál – Wolf-díjas matematikus – és Hajnal András – a Magyar Tudományos Akadémia későbbi rendes tagja – voltak legfontosabb tanárai. Nem sokkal a diploma megszerzése után az MTA Matematikai Kutatóintézet (1999-től MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) tudományos munkatársaként kapott állást. Emellett 1967 és 1970 között levelező aspiráns volt Moszkvában Iszrail Mojszejevics

Gelfandnál. A szovjet professzor nagy hatással volt munkásságára, ám az csak később derült ki, hogy kapcsolatuk merő tévedésből jött létre, Szemerédi ugyanis eredendően Alexander Oszipovics Gelfond tanítványa szeretett volna lenni. Hazatérését követően tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. 1970-ben még Moszkvában védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató és vendégprofesszor, ezek közül kiemelkedik a Columbia Egyetem, illetve a Rutgers Egyetem. 1990-ben utóbbi intéz-

mény számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 2010-ben az Amerikai Nemzeti Akadémia (United States National Academy of Sciences) hazai tagjává választották. Akadémiai tisztségei mellett egyébiránt a Bolyai János Matematikai Társulat tagja, valamint az Acta Mathematica, a Studia Mathematicarum, a Combinatorica, illetve a Discrete Mathematics szerkesztőbizottságába is bekerült. Fő kutatási területei a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet, nevezetes eredménye volt Erdős és Turán sejtésének bizonyítása: eszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. Ehhez fogalmazta meg és igazolta a regularitási lemmát, ami fontos eszközzé vált a nagy gráfok kutatásában. Szemerédi Endre a Rényidíj (1973), a Pólya-díj (1975), illetőleg az MTA Matematikai Díj (1978) és az Akadémiai Díj (1979) mellett jó néhány rangos nemzetközi díjat is magáénak mondhat. 2008-ban többek között neki ítélték oda az amerikai Leroy P. Steeledíjat és a svéd Rolf Schock-díjat is. A neves professzor idén március 15-e alkalmából a Széchenyi-díjat is átvehette, ami szintén jelentős elismerés a maga nemében. Elmondása szerint mindkét díjat hatalmas megtiszteltetésnek tartja, továbbá azt is megjegyezte, hogy ez nem csak neki, hanem minden bizonnyal a diszkrét matematika világának is szól. Személy szerint viszont sem az Abel-díjat, sem pedig a korábban már átvett Leroy P. Steele-díjat nem tekinti matematikai Nobelnek – ahogyan a többi hasonló jellegű elismerést sem. Reméljük, ennek ellenére még számos új felfedezéssel, színvonalas publikációval és kiemelkedő tanítvánnyal gazdagítja nemcsak a diszkrét matematika, hanem az egész tudományos világot! Spiller András [email protected]

Természet-Tudomány-Technika Atomenergia és tórium

15

Magyar tudósok lábnyomában Az egyre inkább körvonalazódó energiaválság új energiaforrásokért kiált. Ilyen lehet a tórium, amely sok tudós szerint megoldást jelenthet a problémára. Azonban a megoldás korántsem olyan újszerű, mint gondolnánk. A magyar származású tudósok már a Manhattan terv során gondoltak a tóriumra, mint hasadó anyagra. A maghasadást először Otto Hahn írta le 1939-ben, ezt követően merült fel a magok széthasítása során felszabaduló hatalmas energia katonai célú alkalmazása. Ennek felderítésére szolgált például az amerikai Manhattan terv is, amely 1942-ben indult zsidó származású magyar tudósok részvételével, úgy mint Teller Ede, aki egyébként a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola elődjében érettségizett, vagy Neumann János, Wigner Jenő és Szilárd Leó, aki felhívta Roosevelt figyelmét az atomenergiában rejlő lehetőségekre és arra, hogy a náci Németország is készíthet atombombát. A projekt vezetője az egyébként szintén zsidó származású Robert Oppenheimer, akivel együtt a csapat három hasadóanyagot vizsgált meg: az uránium 235-ös, 238-as és 233-as izotópját – ez utóbbit a tórium neutronbombázásával lehet előállítani. Később aztán kiderült, hogy a 233as izotóp elkészítése nehézkesebb az atombombához, mint az első kettőé, így ezekre koncentráltak. További probléma volt, hogy a 235-ös nagyon ritka, a földi uránkészlet kevesebb, mint 1%-a és ezt is dúsítani kell – atomreaktorban. Így a háború alatti és a háború utáni kutatások – amelyek elsősorban katonai célokat szolgáltak – az urániumra szorítkoztak – nem pedig a tóriumból előállított 233-as izotópra. Csak az 1950-es években merült fel a békés, polgári felhasználás, ennek eredménye volt az 1957-es pittsburghi atomerőmű. A manhattani kísérletek azonban rámutattak arra, hogy a tórium hasznos lehet, bár nem bomba előállításához, hanem energia termeléséhez, hiszen ehhez számos kedvező tulajdonsága van. Ezekre elsősorban Wigner Jenő hívta fel a figyelmet, aki kidolgozta a tóriumos reaktor koncepcióját, amit Alvin M. Weinberg

épített meg, aki élete végéig foglalkozott a tórium hasznosításának problémáival. A program azonban négy év után leállt, mert elfogyott a pénz és megszűnt a kormányzati támogatás. Később a Flibe Energy ennek a kísérleti, 1960-ban épült reaktornak a tervei alapján készítette el a Liquide Fluoride Thorium Reactor (LFTR) tervét, amely 1 tonna tóriumból annyi energiát állít elő, mint a mai legjobb technikával rendelkező, urániummal üzemelő reaktorok 200 tonna uránból. Az LFTR reaktor és a tórium azért lehet sokkal jobb számunkra, mint a mai reaktorok, mert nyersanyaga, a tórium 4-szer gyakrabban fordul elő, mint az uránium. Ráadásul a megmaradó hasadóanyag felezési ideje is jelentősen rövidebb, mint a mai végtermékeké. Ezen felül az LFTR sóoldatot tartalmazó technológiája méretgazdaságosabb és biztonságosabb a mostani reaktorok magasnyomású vízhűtéses rendszerénél, amely robbanásveszélyes. Egyre több tudós teszi le a voksát a tóriumos reaktorok mellett. Jó példaként említhetjük, hogy a Nobel-díjas Carlo Rubbia nyílt levélben fordult Barack Obamához a tórium támogatása végett. Korábban Teller Ede – aki fogyatkozó fosszilis energiahordozók problémájára keresett megoldást – szintén felismerte, hogy a tórium megoldással szolgálhat. A magyar tudós Ralph W. Moirral jegyez egy közös publikációt, amelyben ennek előnyeit ecseteli. Ezek ellenére a nyugat nem reagált és az első lépéseket – megint – Ázsia tette meg, hiszen a Kínai Tudományos Akadémia egy éve jelentette be, hogy kutatási programot indít a tóriumos-sóolvadékos reaktor kifejlesztéséért. Ezért is látogatták meg az Oak Ridge National Laboratoryt, ahol Alvin Weinberg és Wigner Jenő 1960as években elért eredményeit tanul-

mányozták. Ez nem lehet meglepő, ha követjük a távol-keleti eseményeket. Tudjuk, hogy Kína energiaszükséglete évről évre növekszik, ezért a rosszminőségű hazai szénre, valamint a (részben) import kőolajra és földgázra támaszkodik kevés atomreaktora mellett. Egy másik keleti ország szintén komolyan foglalkozik a kérdéssel: India ősszel jelentette be, hogy felépíti a világ első tóriumos reaktorát. Ez – bár sokkal kisebb lesz, mint mondjuk Paks, hiszen 2000 MW energia helyett az indai csak 300 MW-ot fog termelni – mérföldkő lehet az atomenergia történetében. Azonban nem csak a tórium lehet megoldása a kibontakozó energiaválságnak, hiszen a negyedik generációs (urániumos) atomreaktorok is megoldást jelenthetnek. Ezek felhasználják a kiégett hagyományos fűtőelemeket, amelyek így újra energiát termelhetnek, illetve sok tíz- és százezer éves radioaktív hulladék sem marad utánuk. Hatékonysági fokuk nagyságrendileg jobb, mint a harmadik generációsoké, hiszen míg ezek 1%-ot hasznosítanak az uránból felszabadítható energiából, addig a negyedik generációsok 60%-ot. A kérdés tehát csak az, hogy a meglévő technológiát fejlesztve fogjuk kielégíteni növekvő energiaigényünket, vagy új technológiát és nyersanyagot is állítunk a klímák, számítógépek és lámpák szolgálatába. A kérdésnek magyar vonatozásai is vannak, hiszen a BME-n folynak kutatások mindkét technológiával. Továbbá azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Paksot a jelenlegi terv szerint a 2030-as években kapcsolják majd le. Ez azért fontos – és nem túl távoli – időpont, mert egy atomerőmű felépítése egy évtizedet is igénybe vehet, ahogy ez az első magyar erőmű esetében is történt, amely 1973 és 1987 között épült. Törceee

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Vissza a klasszikusokhoz Íz-lelő étkezde Ezen a héten ismét egy, az Egyetem közelében lévő (Lágymányosi u. 17.) éttermet látogattunk meg, amelyet már sokan ismerhettek, hiszen immár tizedik éve, hogy megnyílt. Mivel a kar közössége is folyamatosan változik, így mindig vannak olyanok, akiknek a régi helyek is az újdonság erejével hatnak, elsősorban hozzájuk szólok most.

Az Íz-lelő, egy már-már kihaltnak hitt stílust képvisel, amit a gyorséttermek elterjedése pusztított ki kishíján. Szerencsére mutatóba azért akad néhány ilyen klasszikus kifőzde. Ezek közös jellemvonása, hogy elsősorban olyan ételeket árulnak, amelyeket mindenki jól ismer és szeret, természetesen időnkénti különlegességekkel, változó étlappal. A célközönsége pedig mindaz, aki nem tud, esetleg nem akar főzni vagy hazamenni enni, viszont nincs sok ideje és pénze. Valljuk be, ez elég széles rétege mai társadalmunknak. Éppen ezért a legtöbb étteremmel, kávézóval szemben ezeken a helyeken senki sem tölt a feltétlenül szükségesnél több időt, általában a berendezés is ennek megfelelően letisztult és funkcionális. Mindezek az általános megállapítások maximálisan igazak az Íz-lelőre is. A nem túl hosszú nyitva tartás (H-P 11-17) is az ebédszünetet célozza

Kertvárosi falfirka Két sorozatról ejtenék pár szót, az egyik a Kertvárosi Gettó, a másik a Firka Villa. Nem ezek a legmélyebben szántó és legtöbb mondanivalóval rendelkező sorozatai a világegyetemnek, de ha agyradírt szeretnék alkalmazni egy alkalmazott matematika óra után és/vagy ZH-ról szabadultunk, vagy épp a készülés során csordultak túl a képletek vagy a földrajzi nevek, akkor remek kikapcsolódást nyújthat. Mindkét sorozat animált. A Kertvárosi Gettó egy testvérpárról és a nagyapjukról szól, aki egyedül neveli őket. A sorozat témája az afroamerikaiak, tehát a rasszizmusról szól, meg arról is, hogy hogyan válhat ez önutálattá. De ez csak egyik vonala a sorozatnak, sokkal inkább görbe tükröt mutat a rapper kultúrának, hiszen a párbeszédekben ez kerül kifigurázásra. A stílusa így megkérdőjelezhető,

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

meg, én is ezidőtájt kerestem fel. A hely 100%-os kihasználtsággal üzemelt, ezért kicsit félve álltam be a hosszú sorba, azonban meglepetésemre csupán néhány percet kellett várnom, így csak futólag tudtam átnézni az étlapot és úgy döntöttem az alkalmazottaktól kérek segítséget. Ajánlásukra chilis csirkét (520 Ft) kértem hasábburgonyával (280 Ft), amit gyorsan meg is kaptam és felszabadult ülőhelyet is találtam. Örömmel állíthatom, a rendszer működik; mire végzel a sorban le is tudsz ülni, mikor megebédeltél jönnek a következők, de nem vagy útban, mert úgyis mész tovább. Ami ennél érdekesebb, hogy itt a mennyiség nem megy a minőség rovására és a jó munkához sem kell sok idő. Vagyis a tábori konyhákon megszokott mennyiségekben készülő ételek kifogástalanok, illetve a gyors kiszolgálás is gördülékenyen zajlik.

A működési elveken kívül szóljunk bővebben az ételekről is, hiszen ezek egy étkezde igazi értékmérői. Konkrétan az én chilis csirkém, a chilis bab és a pörkölt közötti átmenetként írható le. Az első jellemzőiből a csípős alapon kívül a bab és a kukorica, utóbbiból a porhanyós csirkehús jelenik meg, mindez igen kellemes együttest alkot a jól ismert éttermi burgonyával. Nem mulasztom el megjegyezni, hogy az adagok is bőségesek. Összességében remek kis hely az Íz-lelő, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek, a teltház se riasszon el benneteket, hiszen minden ételt nyugodtan kérhettek elvitelre is, sőt 10 és 15 óra között házhoz is szállítanak. A teljes étlapot és további információkat a http://www.izlelo-etkezde.hu/ honlapon találjátok. HG Roland [email protected]

ám remekül benyomja az OFF gombot az agyunkban. Viszont pont a szlenges párbeszédek – amelyek egyébként nincsenek olyan rosszul szinkronizálva – amik biztosítják a szórakozást, persze csak akkor, ha valamennyire vágjuk a témát. Meg nem árt, ha kicsit otthonosan mozgunk a „gettó törvényei” között, hiszen nélküle a szituációs poénokat nem tudjuk majd értékelni. A Firka Villa pedig egy fiktív valóságshowról szól, ami különböző sztereotíp rajzfilmfigurákat vonultat fel, ilyen Hős Kapitány, aki jellemzően képregényszerű alak, ám félénk és önző. Ott van még Zoknipóc, aki a gyerekeknek szóló animációs figurák kifordított mása, obszcén humorral és lehetetlen kinézettel. Clara hercegnő a Hableány-Csipkerózsika vonalon van animálva, benne ezek az attitűdök vannak eltúlozva, habár lehet, hogy ez csak a többi karakter abszurditása mellett

tűnik eltúlzottnak és groteszknek. De Xandírról sem feledkezhetünk meg, aki a régi kalandjátékok szereplőinek paródiája, nemi hovatartozása és megnyilvánulásai is erősen kétségbe vonhatóak. De a legkirályabb akkor is Ling-Ling, aki egy az egyben Pikachu-klón, épp csak a neve más. Karaktere nem sokat beszél és akkor is japánul, neki pont ez adja meg az abszurditását. Rámutat arra, hogy mennyire jól sikerült a japánoknak beadniuk a nyugatnak ezt a mangás vonalat, mi pedig úgy rácuppantunk, mint a hot dogban a virlire egy maratoni futás után. Egyszóval nem erkölcsi tanulságokat fogunk levonni a két sorozatból, hanem betegre fogjuk röhögni magunkat. Ám megfelelő mennyiségben adagolva, a két sorozat üdítően hathat nem csak vizsgaidőszakban, de a szorgalmiban is. Törceee [email protected]

Cooltér & Négyeshatos Anatómia kicsit másképp

Az élet szép

Nem férünk a bőrünkbe

Lány. Sötétbarna, hosszú, hullámos hajjal, benne világosbarna rózsás hajpánttal. Blaha Lujza tér. Felhangzik a jól ismert, szokásos szignál angolul: „You can change to metro line two.” Ekkor egy idős néni és egy bácsi szeretetteljesen egymásra néznek, nem szólnak; látszik, hogy félszavakból vagy akár szavak nélkül is megértik egymást. Ki tudja hány év tanította erre őket? Kicsit nehézkesen, de leszállnak a négyes-hatos villamos szemben elhelyezkedő két magaslati üléséről, aztán kézen fogva eltűnik az őszes házaspár a verőfényes tavaszi napsütésben. Üdítő látvány. A fent említett barna hajú lánnyal összeakad a tekintetünk, majd szinte szó szerint „versenyt futunk” a még szabad, jó ülőhelyekért. Látom, ő is azt a széket szemelte ki magának, amelyet én is. Ez az! Én nyertem, örülhetek! Ő leül velem szemben, menetiránynak háttal. Végigmér. Én is őt. Fekete nadrág. A hajpántja mellett a pólója is virágos. Rózsaszín. A táska is. Sőt, mintha az egész lány virágozna. Az arca csupa pirospozsgás mosoly. Rám is mosolyog. Úgy látom, most már egyáltalán nem zavarja, hogy én elfoglaltam az általa is kinézett helyet. Az ablakon besüt a nap és fény derül a nagy titokra! Telefonál: „…épp a villamoson ülök, megyek a plázába valami nagyobb nadrágot venni magamnak, mert már lassan nem lesznek jók rám a ruháim. Nem, még tudod, nem látszik annyira. A legelején voltak gondok, rosszullétek, de most így teljesen jó. Remélem ez már végig így is marad. Az nagyon jó lenne, mert most így nagyon jól érzem magam! Olyan öt centivel a föld felett!” – nevet, és ahogy ezt mondja, az arca még jobban sugárzik. Nekem is mosolyra húzódik a szám. Most már azt hiszem, mindent értek. Sőt, egy kicsit lelkiismeret-furdalásom is van, hiszen már tudom, miért akart annyira jó helyre leülni. Beszél még a szomszédasszonyáról, aki nagyon rendes és segítőkész vele mindenben, majd lerakja a telefont. A villamos csak úgy száguld velünk a Nyugati felé. A lány nem a házakat nézni, hanem fölnéz az égre, mintha köszönetet mondana, mintha hálát adna valamiért valakinek. Felemelő látvány. Mondanék neki(k) valami szépet, de nem tudok. Inkább csak én is mosolygok. Mert „Az élet szép. Az élet minden.” B. Andi [email protected]

Ha kíváncsi vagy és vetnél egy pillantást egy emberi testbe, de boncolásra még nem tudtad rávenni magad, akkor a The Human Body kiállítást a belváros szívében neked találták ki. Tizenöt kevésbé vérfagyasztó, de annál inkább tanulságos egész alakos emberi preparátummal, valamint több mint 160 mintával minden anatómia iránt fogékony érdeklődő felfrissítheti tudását. Egy megvilágított emberi csontváz árnyékai kísérnek végig az első galérián, ahol a terem két oldalán térd-, csípő- és kézízületeket zártak üveg alá, de a kar és koponyatető csontjain túl a legapróbb részleteket is megleshetjük. Az egészalakos testek bemutatják, hogy milyen fiziológiai jellegzetességei vannak a különböző cselekvőképességeknek, ilyen például a szervamozdulatot imitáló preparátum. Az összes testet egy speciális eljárással, a plasztinációval örökítették meg. A tudományos metódust Gunther von Hagens professzor dolgozta ki 1978-ban, a technika azóta rengeteg fejlesztésen esett át. A boncmesterek vegyszeres kezeléssel megállítják a bomlási folyamatot, majd kiemelik a kezelendő részt. A dehidrálás során a készítményekből acetonfürdőben kivonják a vizet és a lipideket, majd a leendő preparátumból vákuum segítségével eltávolítják az acetont és folyékony szilikonkeverékbe helyezik, vagyis polimerizálják. Végül az aceton elpárolog, a helyére beépül a szilikon. Miután a szilikonpolimer egy speciális gáz segítségével megszilárdult, egy szagtalan, időtálló mintát kapunk. A kiállítás többi része az emeleten folytatódik, ahol integető pozícióban fogad minket az izomrétegek világát bemutató férfi preparátuma. Különlegességnek számít az a csontváz, amellyel szemben saját vázizomzata áll. Idegrendszerünk egyszerre számos összetett mozgás koordinálására képes, ezt a kezében pálcát tartó

férfi érzékelteti. Bármilyen kérdés is merülne fel bennünk a Semmelweis Egyetem hallgatói készségesen állnak rendelkezésünkre, sőt még ELTE-s biológushallgató tárlatvezető is akad. Az agyakat ábrázoló metszetek között találtunk olyat, amelyen tökéletesen kivehető egy baloldali stroke-agyvérzés. A kardiovaszkuláris keringést bemutató prezentációknál lenyűgöző ugyan a szervek bonyolult érhálózata, de sajnos elég nehéz elképzelni, hogy hús-vér emberből származnak a színes alkotások. A nyirokrendszert egy röplabdázó testen tanulmányozhatjuk, ugyanehhez a mozdulathoz percenként 45 lélegzetvételre lenne szükségünk. Megfigyelhetjük, hogy a tüdők húsz funkcionálisan önálló részre tagolódnak, amelyeknek önálló vérellátásuk van és akkor is életképesek, ha a tüdő egy részét eltávolították. A tárlaton az emésztő-, az ivar- és húgyúti szerveket is külön témákra osztották. Az utolsó galériában egy magzat egyedfejlődését követhetjük nyomon, valamint megtudhatjuk, hogy a magzati koponya kutacsai hajlékonyságuk révén megkönnyítik a szülést és lehetővé teszik a koponya későbbi növekedését. A The Human Body kiállítás rávilágít az emberi test értékeire és megmutatja, mennyire lényeges azt ismereteink birtokában óvni és tisztelni, legfőképpen egy hosszú és egészséges élet reményében. Kőnig Rita [email protected]

17

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Mérlegelés Sziasztok! Sok ismerősömtől hallottam, hogy nem szeretik a matekot, vagy épp a fizikával állnak hadilábon. Az is lehet, hogy épp a fizika nem szereti őket véleményük szerint. Bárhogy is legyen, ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy ezek a tudományok is lehetnek szépek, annak ajánlom első sorban ezt a feladványt. Ábránk egy egyensúlyban lévő kétkarú mérleget ábrázol, amelynek mindkét karját különböző súlyok nehezítik. Az ábrán belül több kisebb, helyi mérleg is található, ezek mindegyike szintén egyensúlyban áll. Egy-egy mérleg a – fizika törvényeinek megfelelően – akkor van egyensúlyban, ha mindkét karjára ugyanolyan mértékű erő hat. Azt, hogy egyes súlyok milyen erőt képviselnek, a tömegük és az erőkar szorzata adja meg. Ha például egy súly 3 kg tömegű lenne és a mérleg felfüggesztésétől számítva balra a negyedik jelzésnél függene, az 12 egységnyi erőt gyakorolna a bal karra. Az egyes kisebb, helyi mérlegek tömegét értelemszerűen a benne szereplő súlyok össztömege adja. Mindezek után a ti feladatotok, hogy 1-5 kg-ig terjedő tömegű súlyokat elhelyezzétek az ábrában, méghozzá úgy, hogy mind az öt súly pontosan egyszer szerepeljen. A megjelölt súly tömegére lennék kíváncsi, de aki az egyik képrejtvény megfejtését is beküldi mellé, az előnyben részesül. Megfejtéseiteket a [email protected] címre várom. Előző heti nyerteseink Kis László, Vida Gergő, Szegedi Domonkos, a különdíj a tréfás megfejtésért pedig Szecsei Noémié! Panni [email protected]

Mondok egy! Küldjetek mondok egyet a [email protected]. hu-ra, ha viszont szeretnétek látni a Tétékás Nyúz hasábjain.

44. félévfolyam 7. szám 2012. március 28.

Mozizóna Clooney-t elnöknek! A hatalom árnyékában Nagy izgatottsággal és magas elvárásokkal vártam, hogy végre megjelenjen ez a film. Azt kell mondjam, nem csalódtam. Úgy tűnik, bármit adnak Mr. Clooney kezébe, az arannyá válik; kimagasló rendezői munkája mellett a forgatókönyv is kiváló. A hatalom árnyékában nem csak egy olyan film, amely a hatalmas mennyiségű korrupciót akarja bemutatni egy kampány során, hanem azt is, hogy mennyit küzd egy ember az általa jónak vélt és a hosszú távon jobban kifizetődő opciók között. Egy politikai melodráma, amelynek – olykor cinikus – mondanivalóját egy iszonyatosan jó szereposztásnak köszönhetően mindenki megérti. Ryan Gosling Stephen Meyerst alakítja, aki Mike Morris (George Clooney) kormányzó és egyben elnökjelölt egyik fő tanácsadója. Éppen Ohio állam szavazatait szeretnék megszerezni, mert ha ez sikerül, akkor szinte biztos, hogy Morris megkapja a demokrata jelölést. Morris kampánymenedzsere Paul Zara, akit kitűnően alakít az Oscarnyertes Philip Seymour Hoffman. Egy szinte már veteránnak számító személy, aki rengeteg „véres” kampányban vett már részt. Morris viszont elég gyakran fordul inkább a fiatal Meyers-

A Hópárduc talpra áll Erőss Zsolt neve mindenkinek ismerős lehet, hiszen 2002-ben első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mt. Everestet. Valószínű, hogy a legtöbben arról is értesültek, hogy 2010-ben súlyos balesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Ez a film a baleset utáni felépülésének és a sporthoz való visszatérésének történetét meséli el. A Hópárduc (Снежный барс) eredetileg egy szovjet díj és azok kapják, akik mind az öt 7000 m fölötti csúcsot megmászták a volt Szovjetunió területén. Egyedüli magyarként Erőss Zsolt kapta meg és a „Hópárduc” azóta becenévként vele tart. A film a balesetről szóló híradásokkal kezdődik, majd a kórházi ágyon folytatódik, ahol egy meglepően jó kedélyű férfi fogadja a nézőt. Már itt érezhető, hogy aki egy ilyen kétségbeej-

hez, azzal a céllal, hogy őszinte véleményt kapjon. Stephen bízik Morris képességeiben és úgy gondolja, ha őt megválasztják, akkor csakis jó dolgok történhetnek. Naiv és idealista karakter, akit szinte már felemészt a politika, és részévé válik annak a korrupt gépezetnek, ami ellen eddig dolgozni próbált. Intelligens és pontosan tudja, melyik ajtón kopogtasson. Rájön, hogy a siker kulcsa abban rejlik, hogy megtalálja a megbízható embereket, illetve hogy csak azért, mert valakivel jó viszonyban vagy az még nem jelenti azt, hogy bármivel is tartozik neki, ha politikáról van szó. Ezen az úton valahol mégis megtörik, már nem a hűség a legfontosabb dolog számára. Stephen elfelejti, hogy ezek mennyire bosszúállók tudnak lenni ebben a bizniszben. Azért, hogy a jövőbe tudj látni, szükséges egy bizonyos mennyiségű paranoia, de túl sok egy pillanat alatt tönkreteheti az elméd. tő helyzetben is ennyire barátságos, az biztosan fantasztikus ember. Meghozta a döntést, hogy – a bizonytalan sántikálás helyett, a teljesebb élet reményében – megválik jobb lábszárától. Bepillantást nyerünk a mindennapjaiba a családjával és rajta keresztül láthatjuk mindazok küzdelmeit, akiket hasonló baleset ér. A felépülését követően tanúi lehetünk, ahogy először megy kirándulni, a történet végén pedig meghódítja a negyedik legmagasabb csúcsot, a Lhotsét (8516 m) immár protézissel. Erőss Zsolt története már a sérülése előtt is inspiráló volt, sportolói és emberi teljesítménye példaértékű, büszkék lehettünk rá mindannyian, hiszen bárhová ment, jó hírünket vitte. Ez a film megmutatja, hogy sokkal több és nagyszerűbb ember annál, mint amit bárki feltételezett és mindenkinek erőt adhat, aki valamilyen nehézséggel küzd. Mindenkinek megvan a maga keresztje, de ha valaki

George Clooney, aki egyben rendezője is a filmnek, ránézésre és megszólalásra is olyan ‚elnökies’, játéka pedig erős és olyan kifogástalan, ahogy ezt már megszokhattuk tőle, de most nem ő van a középpontban. A gondosan megválasztott színészek fantasztikusak. A forgatókönyv is kiválóan meg van írva, ahogyan a rendezői munka is kimagasló, de George már ebben is otthonosan mozog. Elég egyértelmű, hogy A hatalom árnyékában nem mindenkinek fogja elnyeri a tetszését. Célja meglehetősen cinikus módon bemutatni, hogy mennyire is fárasztó megpróbáltatás egy ilyen kampány levezénylése, de persze az is, hogy mekkora mennyiségű korrupció van jelen egy ilyen választás folyamán. Ez a film határozottan megéri akár a mozijegy, akár a DVD árát. Javaslom mindenkinek. Olyan lányoknak, akiket nem érdekel a politika csak két okot tudok mondani: Ryan Gosling és George Clooney. Budafai Viki [email protected]

19 

THE IDES OF MARCH (amerikai, 2011, 101 perc). Rendezte: George Clooney. Forgatókönyv: George Clooney, Grant Heslov, Beau Willimon. Szereplők: George Clooney (Governor Mike Morris), Ryan Gosling (Stephen Meyers), Evan Rachel Wood (Molly Stearns), Philip Seymour Hoffman (Paul Zara), Marisa Tomei (Ida Horowicz), Paul Giamatti (Tom Duffy). Pontszám: 8/10.

fél lábbal is profi hegymászó lehet, akkor mindig van kiút. Amit elsősorban kiemelnék, az a fényképezés és a vágás, a profi munka nagyban hozzájárul a film értékéhez, jól hangsúlyozza annak közvetlen és közvetett tartalmait egyaránt. A forgatás interjúnak indult, végül másféléves projekt lett belőle. Én személy szerint nagyon örülök, hogy sok munka árán, de elkészülhetett ez az alkotás. Biztos voltam benne, hogy meg fogom nézni és egyáltalán nem csalódtam, sőt fölül is múlta a várakozásomat bizonyos értelemben. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné egy kicsit közelebbről megismerni a Hópárduc emberi oldalát. HG Roland A HÓPÁRDUC TALPRA ÁLL (magyar, 2011, 87 perc). Rendezte: Kollmann András. Szereplő: Erőss Zsolt. Pontszám: 8/10.

TétékásNyúz