Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthon Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete
HÁZIREND
1
A házirend célja, hogy szabályozza az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, az ellátottak és dolgozók kapcsolatát, a humánus és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, s ezzel is biztosítja az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, korlátozó intézkedéseket. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása az ellátottakra és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező.
2
I. Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszüntetésére, illetve megszűnésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999 (XI. 24) SZCSM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. Az intézményvezetője a kérelmet nyilvántartásba veszi. A kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül az előgondozást az intézmény megbízott szakembere elvégzi. Az előgondozás során tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, illetve a térítési díj pótlék várható mértékéről is. Az intézménybe történő bekerülést megelőzően az ellátást igénylő sérült személy előzetes alapvizsgálatát el kell végezni, ennek érdekében az intézményvezetője megkeresi az illetékes módszertani intézmény vezetőjét. 2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt, döntése meghozatala során a szakértői bizottság szakvéleményét figyelembe veszi. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A rehabilitációs intézetbe történő elhelyezés során az intézmény ügyvezető igazgatója és a szolgáltatás igénybe vevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: • Az ellátás kezdetének az időpontját. Az intézményi ellátás időtartalmát határozott vagy határozatlan időtartamú megjelölését • Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját. • A térítési díj összegét. • Az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat. • Az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot. • Az ellátott jogait és kötelezettségeit • Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat 3 Rehabilitációs intézetébe történő beutalás időtartama három év. Ha a három éves időtartam eltelt a szakértői bizottság javaslata alapján az elhelyezés legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 4 A hely elfoglalásának időpontjáról az intézményvezető írásban értesíti: - a beutaltat - a korlátozottan cselekvőképes beutaltat és gondnokát, - a cselekvőképtelen beutalt gondnokát 3
5 A beutaltat a hely elfoglalásakor fogadja a műszakvezető ápoló, illetve a vezető pedagógus. Távollétük esetén, illetve főmunkaidőn kívül érkező beutaltat a szolgálatban levő ápolónő és a mentálhigiénés csoport dolgozója. Az intézménybe történő felvételkor az ellátottat, illetve hozzátartozóját tájékoztatni kell a házirendről, az ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézet napirendjéről, az ellátottak és hozzátartozók közötti kapcsolattartás lehetőségéről, az ellátottak jogairól és kötelességeiről. Az intézményben vezetett nyilvántartásokról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, a teljesítés feltételeiről, a teljesítés elmulasztásának következményeiről, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről. Az ellátást igénylő, illetőleg törvényes képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendet szóban és írásban megismerte, a tájékoztatást tudomásul vette, tiszteletben tartja, adatokat szolgáltat a hatályos jogszabályok alapján vezetett nyilvántartásokhoz. Az ellátott, valamint a fizetésre kötelezhető hozzátartozó az adataiban, körülményeiben történő változásokról az intézményvezetőt értesíti. Az intézményi jogviszonyban álló ellátott esetében a bentlakás során egyik szobából a másikba történő elhelyezése az ellátott véleménye, kérése, érdeke és személyiségi jogai figyelembevételével a vezető ápoló és a vezető pedagógus feladata, melyet a műszakvezető ápolókkal egyeztet. Törekedni kell arra, hogy minden változás az ellátott egyetértésével találkozzon. 6 Az ellátott beköltözésekor behozhatja a mindennapi élethez kapcsolódó személyes használati tárgyait /óra, borotva, magnó, televízió stb./, valamint alsó, felső ruházatát, lábbelijét. Az elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak /bútor, egyéb berendezés, szőnyeg, stb./ behozására csak egyedi esetekben, előzetes egyeztetés után kerülhet sor. 7 Az ellátott beköltözésekor nem hozhat magával, illetve intézeti jogviszonya során nem tarthat, birtokolhat olyan tárgyakat, melyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére. Veszélyes tárgynak minősül pl. fegyver, kard, gázspray, tőrkés stb. Amennyiben felmerül a gyanúja, hogy az ellátott veszélyes tárggyal rendelkezik úgy felszólításra köteles a műszakban levő két dolgozó jelenlétében szekrényét megmutatni. Amennyiben veszélyes tárgyat találnak, a veszélyes tárgyat a felvett jegyzőkönyvvel a vezetőpedagógusnak kell átadni. A vezető pedagógus intézkedik arról, hogy a veszélyes tárgyat az ellátott hozzátartozójának átadja, illetve hozzátartozó hiányában megőrzéséről az intézmény gondoskodik.
4
8
Az intézményi jogviszony megszűnik: - az ellátott halálával, - a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha a törvényi rendelkezés alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, - ha az ellátott és/vagy törvényes képviselője kéri a jogviszony megszüntetését, a megszüntetésre vonatkozó írásos kérelem benyújtásától számított 15. naptól, illetve az intézményvezetővel történt megegyezés szerinti időponttól, - ha az ellátott áthelyezését kéri másik intézménybe, a másik intézménybe történő felvétel napjától, - ha az ellátott egészségi állapotának változása miatt másik intézménybe történő helyezése indokolt, a másik intézménybe történő felvétel napjától. Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézményvezetőjéhez kell benyújtani. - Az intézményi jogviszony megszüntethető, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, ebben az esetben az intézmény vezetője köteles intézkedni. A házirend súlyos megsértésének minősül Ha az otthon lakója együtt élőlakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, megszegi az együttélés szabályait. Ha az ellátott erősen alkoholos befolyásoltsága alatt lakótársait zaklatja, nyugalmukat zavarja, önmaga és mások testi épségét veszélyezteti, az intézmény, illetve az ellátottak tulajdonát képező berendezésekben szándékosan kárt okoz Az ellátó személyzettel szemben minősíthetetlen magatartást tanúsít Nincs tekintettel lakótársai nyugalmára Az intézetből több alkalommal engedély nélkül távozik Az intézmény területén elkövetett, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző esemény egyidejűleg a házirend súlyos megsértését jelenti. Az intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket az intézményvezető teszi meg.
5
II. Együttélés szabályai 1. A felkelés ideje Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy az ellátottak vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, és időben érkezhessenek a reggelihez. A rehabilitációs intézetben a felkelés ideje hétköznap 6:00 óra, munkaszüneti és pihenőnapokon igény szerint úgy, hogy a reggelihez időben érkezzenek. 2. Az éjszakai pihenés rendje Lefekvés ideje igény szerint történhet. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő vacsora után. Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében a takarodó 22:00 órakor van, a szobákban a mennyezeti világítást is ki kell kapcsolni. A szórakoztató eszközöket /rádió, televízió, magnó/ 20:00 óra után a lakók csökkentett hangerővel használhatják. A rehabilitációs intézetben pénteki, szombati, illetve munkaszüneti napon, ha azt nem munkanap követi, legkésőbb 24:00 órakor pihenőre kell térni. A szórakoztató eszközök szobákban történő használatára a 20:00 óra utáni csökkentett hangerővel történő használat vonatkozik. 3. Az étkezések rendje Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést, biztosit higiénikus, kulturált körülmények között. Amennyiben az ellátott egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára az intézmény, diétás étkezést biztosit. Az étkezések ideje: reggeli ebéd vacsora
7:30 - 8:00 óráig 12:00 -12:45 óráig 17:00 -17:30 óráig
Mind a lakók, mind az intézmény dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák. Előzetes megbeszélés szerint, esetenként a távollévők részére az eltehető ételeket az osztályokon hűtőszekrényben kell tárolni és utólag kiszolgálni a lakó részére. 6
Az étkezés a fennjáró lakók részére a közös ebédlőben történik, a fekvő, mozgásképtelen lakóknak a lakószobában kell az ételt felszolgálni. A lakószobában romlandó élelmiszert tárolni nem szabad! Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztántartásáról az e célra kijelölt helyen a műszakvezető ápolónők gondoskodnak. Az ebédlő felszerelési tárgyait, evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad. A lakószobákban tea- és kávéfőzésre, ételmelegítésére villanymelegítőt használni- tűz és balesetveszély miatt nem szabad, e célra teakonyha áll rendelkezésre, amelyet az ellátottak minden korlátozás nélkül, a nap bármely szakaszában igénybe vehetnek. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára, az ételek eltarthatóságára, a fertőzések elkerülésére. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. 4. Dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása A dohányzás káros az egészségre. Lakószobákban dohányozni TILOS! Dohányozni csak kijelölt helyen illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. A tűzveszélyes környezetre való tekintettel az intézmény területén tüzet rakni és gyújtani csak előzetes engedéllyel, kizárólag az e célra kijelölt helyen és felügyelet mellett szabad. A tüzet szükségtelenné válása után azonnal és teljesen el kell oltani. Tüzet őrizetlenül hagyni még átmenetileg, rövid időre sem szabad. Az intézményben az alkalomszerű alkoholfogyasztás sem engedélyezett. Intézeten kívül is tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztástól, amely az intézményben az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve az ellátottak nyugalmát zavarja. Az az ellátott, aki alkoholos állapotban társait illetve a dolgozókat zaklatja, molesztálja, hangoskodásával nyugalmukat zavarja a házirend súlyos megsértését jelenti, mely az intézményi jogviszony megszüntetését is maga után vonhatja. Amennyiben a dolgozónál merül fel az alkoholfogyasztás gyanúja, az igazgató utasítására alkoholpróba végezhető. Az ittasan munkába érkező, illetve a munkahelyen alkoholt fogyasztó dolgozó fegyelmi vétséget követ el. 7
Amennyiben a látogató túlzott alkoholos befolyásoltság alatt áll, a látogatás rendjét szándékosan megsérti, az ellátottakat, dolgozókat zaklatja, molesztálja, ezzel az ellátottak nyugalmát zavarja, az intézet területéről el kell tanácsolni. Alkoholfogyasztás, kábítószer, vagy egyéb tudatmódosító hatású szer használata a lakók számára betegségükre és a gyógyszerszedésre való tekintettel az intézményen kívül sem, kis mennyiségben sem ajánlott. Az intézményben tapasztalt ittasság és kábítószerrel való visszaélés egyrészt veszélyeztető magatartásnak, másrészt normasértésnek minősül. Ittasság, kábítószer, egyéb tudatmódosító hatású szerrel való visszaélés gyanúja esetén (második alkalommal), amennyiben a lakó a visszaélés tényét vitatja, az orvos vér -, illetve vizeletvizsgálat elvégzését rendeli el. Amennyiben lakóközösség tagjai az igazoltan ittas, vagy egyéb szerrel visszaélő személy magatartása miatt az együttélés szabályainak megsértésére hivatkozva – legalább kettő alkalommal – panaszt tesznek, az intézményvezető köteles megvizsgálni a panasszal érintett lakó vonatkozásában az intézményi jogviszony megszüntetésének lehetőségét, és következményeit: meghallgatja az érintett lakót, és törvényes képviselőjét, szükség szerint írásban is figyelmezteti a visszaélés egészségügyi kockázatára és az esetleges jogkövetkezményekre,
•
•
áttekinti az alkoholfogyasztás tényét igazoló dokumentációt,
megvizsgálja az alkoholfogyasztás vagy a szerrel való visszaélés körülményeit, jellegét (konfliktushelyzet, egyéb motíváció…), a személyzet felelősségét (szabályok betartása, betartatása, megelőzés érdekében tett intézkedések, beavatkozások…)
•
konzultál az orvossal az érintett lakó alkoholfogyasztásának, szerrel való visszaélésének egyéni és közösségi kockázatairól. A körülmények, és kockázatok ismeretében az intézményvezető dönt az intézményi jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, illetve szakértői javaslat birtokában kezdeményezi a lakó más intézménybe való elhelyezését, vagy más ellátási formában való gondozását •
8
5 A személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az ellátottak egészségi állapotuktól függően környezetük tisztán és rendben tartásában vegyenek részt. A személyi higiénére vonatkozó előírások betartása közös érdek. Felkelés, munkavégzés, WC használat után, étkezés, lefekvés előtt minden ellátottnak tisztálkodni, illetve mosakodni kell. A tisztálkodás, zuhanyozás, körömápolás, hajmosás, borotválás, fogmosás a szükséges segítség megadása mellett történik. Fekvőbetegek fürdetése, mosdatása az ápolók feladata. A lakók személyi higiénéjéért az ápolók felelősek. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási szereket, felszereléseket (1/2000.(I. 7) SZCSM. rendelet 49& szerint), de törekedni kell takarékos felhasználásukra. Lehetőség van arra, hogy a lakó igénye szerint költőpénzéből is vásárolhasson kozmetikumokat – tusfürdő, dezodor, sampon, borotvahab, borotva, arcszesz, testápoló stb.- s azokat használja. A lakószobákban mosni nem szabad. Mosási lehetőség az osztályokon kijelölt helyeken, illetve a fürdőszobákban történhet. Az ellátottak hajvágásáról, borotválásáról az intézmény gondoskodik. Intézeten kívüli fodrász, pedikűr, manikűr stb. szolgáltatásért az ellátott fizet. 6 Ruházati ellátások Megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátottak azt használják. Mind az ellátottak, mind az intézmény dolgozói számára biztosítani kell, így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljen. Abban az esetben, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, azt a jogszabály által meghatározott mennyiségre kell kiegészíteni. A teljes körű ellátás részeként nyújtott három váltás fehérneművel, hálóruhával, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházattal és utcai cipővel kell rendelkeznie. Az intézmény által személyes használatra adott ruházat az intézmény tulajdona. 9
Az ellátott nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a fenti ruházati ellátást igényelheti. A rehabilitációs intézetben – mivel munkajellegű foglalkoztatás folyik – a foglalkoztatás jellege szerinti egy váltás munkaruhát biztosítjuk. A sportrendezvényeken résztvevőket a sportrendezvény idejére sportruházattal látjuk el. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény gondoskodik. Az ellátottak jövedelmüktől saját felhasználásra visszamaradt pénzükből igényeik szerint vásárolhatnak ruházatot és textíliaféleségeket is. A beszerzéshez az intézmény a segítséget megadja. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról az intézmény gondoskodik. 7 Egészségügyi ellátások Az intézmény biztosítja az ellátottak egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében gondoskodik: a. az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításról, b. rendszeres orvosi felügyeletről, c. szükség szerint ápolásról, d. szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról, e. kórházi kezeléshez való hozzájutásról, f. a gyógyszer alaplistában szereplő gyógyszerellátásról, g. gyógyászati segédeszköz biztosításról. Az intézmény a rendszeres orvosi felügyelet – háziorvos, ideggyógyász – keretében biztosítja az ellátott egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, az egészségügyi tanácsadást, a szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését - ha az intézmény keretei között megoldható -, gyógykezelését.
10
Az intézmény orvosait az ellátottak egészségi állapotáról az ápolók folyamatosan, és szükség szerint tájékoztatják. A járó betegeket a rendelés időpontjában az orvoshoz kísérik, a fekvőbeteghez az orvost odahívják. Indokolt esetben az ápolók rendelési időn kívül is intézkednek orvosi segítség iránt. A szabad orvosválasztás lehetőségével az ellátottak élhetnek. Amennyiben az ellátott nem az intézet orvosát választja, erről a vezető ápolót tájékoztatni kell. A szabad orvosválasztással felmerülő költségek a lakót terhelik. Az ellátottak betegbiztosítási kártyáját központilag tároljuk, melyet szükség esetén az ellátottak rendelkezésére bocsátunk. Az intézet biztosítja az otthon orvosa által rendelt, alaplistába tartozó gyógyszert, gyógyászati segédeszközt. Az alaplistába nem tartozó, továbbá nem az otthon orvosa által rendelt gyógyszerek, segédanyagok beszerzése az ellátott költségére történik. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a test távoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítás. Az intézet – egyénre szólóan gondoskodik a gyógyászati segédeszközök beszerzéséről, cseréjéről, pótlásáról. Az ápolók gondoskodnak – az orvosi utasításnak megfelelően – a gyógyszer beadásáról. Az ellátottak az orvos és az ápolók tudtán kívül gyógyszert nem szedhetnek. Szakrendelés igénybevételére, illetőleg fekvőbeteg intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket a vezető ápoló szervezi. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt: - elkülönítéséről, - a végtisztességre való felkészítéséről, - a legközelebbi hozzátartozó /törvényes képviselő/ értesítéséről, - ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában a műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell 11
gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről, az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt az intézmény vezetője intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságokat nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja.
12
8
Mentálhigiénés ellátás, kulturális és szórakozási lehetőségek. A mentálhigiénés ellátás keretében biztosítjuk: - a személyre szabott bánásmódot, - a konfliktushelyzet kialakulásának megelőzése érdekében egyéni, csoportos megbeszélést, - a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, - az ellátottak családi és társadalmi kapcsolata fenntartásának feltételeit, - a gondozási, illetve fejlesztési tervek megvalósítását, - az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését, - a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. Az intézményben rendelkezésre álló társalgók, szórakoztató eszközök, társasjátékok, sporteszközök – egymás igényeinek figyelembe vételével igénybe vehető szabadidőben. Az intézet könyvállománya, könyvtári órákban a lakók rendelkezésére áll. A napilapokat, folyóiratokat a társalgókban kell elhelyezni, elolvasás után oda visszavinni, hogy mindenkinek lehetősége legyen igénye szerint beletekinteni. A szórakoztató eszközökben a természetes elhasználódáson túlmenően a rongálás kártérítési felelősséget von maga után. Az ellátottak saját felhasználásukra visszamaradt jövedelmükből igényük szerint vásárolhatnak kulturális, sport, szórakoztató eszközöket, berendezéseket, felszereléseket /pl. TV, magnó videó, DVD, társasjátékok, folyóiratok, kerékpár stb./. Az ellátottak saját tulajdonukat képező eszközöket, berendezéseket is rendeltetésüknek megfelelően használják, az ezekben szándékosan okozott kárt meg kell téríteniük a károkozóknak. Az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével aktivitást segítő fizikai, és kulturális tevékenységeket szervezünk intézeten belül és kívül is. Így pl. ünnepségek – karácsony, farsang, névnapok, kirándulások, kulturális és sportrendezvények, stb. A rehabilitációs intézetben élők esetében biztosítja a különféle helyi, regionális, országos, nemzeti és nemzetközi kulturális és sportrendezvényeken való aktív részvételt /pl. Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, Magyar Speciális Olimpia Szövetség stb. rendezvényei/.
13
Az intézményben szervezett programokon, rendezvényeken valamennyi ellátott ingyenesen vehet részt. Az intézmény az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek: - színház-, múzeumlátogatás, - kirándulás, - üdültetés, - sport- és kulturális programokon való részvétel, - személyi higiénia körébe tartozó ellátások (fodrász, pedikűr stb.) A szolgáltatások költségei a résztvevőket terheli. Az intézmény biztosítja a résztvevők számának és állapotának megfelelő kísérői létszámot. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az ellátottak mentálhigiénés ellátásának biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. 9
Foglalkoztatás Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. A rehabilitációs intézet a komplex rehabilitációs tevékenység részeként biztosítja a munkavégzést, a képzési, terápiás célú foglalkoztatást, mely történhet az intézet működési körén belül és kívül is. A munkavégzésre képes lakók foglalkoztatása - az intézmény működési körén belül az intézmény működését elősegítő munkák /takarítás, mosás, vasalás, konyhai előkészítő munka, kerti-, udvari munka stb./ - Az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka, - Más jogviszony keretében történő munkavégzés. Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban résztvevő lakók munkajutalomban részesíthetők. A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban résztvevő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a vezető pedagógus, a mentálhigiénés munkatárs javaslata alapján az igazgató határoz, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat. A munkaviszony keretében foglalkoztatott ellátottak a munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint részesülnek díjazásban. A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásból származó eredmény az intézetben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkoztatásban közvetlenül résztvevők díjazására fordítható. Az eredmény 14
50 %-a fordítható a foglalkoztatásban résztvevők díjazására, teljesítményük arányában. A rehabilitációs intézetben képzési célú foglalkoztatás is történhet, ami az ellátottak eredményes rehabilitációját segítheti.Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitációs vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítjuk 2006. július 1-től. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság véleménye alapján az intézmény vezetője dönt az ellátott munka-rehabilitációs vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásról. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítése. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 vagy a heti 20 órát. Fejlesztő felkészítő foglalkozást jelenleg a KÉZMŰ Nonprofit Kft. látja el, mellyel együttműködési megállapodást kötött az intézmény. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás az ellátott és az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytatható. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát. Az intézet ellátottai részére, szabadidejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a nevelési, mentálhigiénés csoport nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint pszichoterápiás foglalkoztatást, az ellátottak családi és társas kapcsolatok fenntartásának a feltételeit. A programokon való részvétel önkéntes, amelyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. A lakók az intézetben működő szakkörök /irodalmi, kézműves, ének-zene, tánc, sport, számítógépes stb./ szolgáltatásit 15
önkéntesen és térítésmentesen vehetik igénybe. 10. Az intézményből való eltávozás rendje Valamennyi fennjáró ellátott – egészségi állapota függvényében – az intézményből szabadon kijárhat. Az eltávozás hétfőtől péntekig csak munkaidő után 15:00 órától- 22:00-ig szombat illetve vasárnap a nap bármely szakaszában engedélyezett, de este 22:00-ig vissza kell érkezniük az intézet területére. Az éjszakai illetve a több napos távollétre az ellátott és törvényes képviselője által írt kérelem után lehetséges. Az ellátott eltávozása csak a korlátozó intézkedés alkalmazása esetében tagadható meg. Kimenőre előzetes bejelentés után távozhatnak az ellátottak, melyet a vezető pedagógus részére kell bejelenteni. Akik az egyéni kimenőt nem veszik igénybe – vagy önállóan nem alkalmasak rá – felügyelettel csoportos kimenőre mehetnek. Amennyiben a lakó állapota miatt nem távozhat el az intézményből, ez korlátozó intézkedésnek minősül, s a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 11. A látogatás rendje, kapcsolattartás Az intézmény nyitott jellegű. A látogatási idő nincs korlátozva, de reggel 8:00 óra előtt és este 20:00 óra után, illetve az étkezések ideje alatt lehetőleg csak elkerülhetetlen esetekben fogadjanak látogatót az ellátottak. A látogatás nem zavarhatja mások nyugalmát, vagy fizikai ellátását. A rehabilitációs intézetben látogatót délutánonként /a munkaidő befejeztével/, illetve hétvégeken fogadhatnak. Az ellátottak látogatókat a társalgóban, valamint a szobatársak belegyezésével a lakószobákban fogadhatják. Gyógyszert, alkoholt a látogatók nem adhatnak az ellátottaknak. Velük üzleti kapcsolatot nem bonyolíthatnak. A látogatók a látogatás ideje alatt magatartásukkal az ellátottak nyugalmát, az intézmény rendjét nem zavarhatják. A házirendben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. Az intézmény dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső 16
kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításában. Telefonon történő érdeklődés esetén üzenetet átadnak, tájékoztatást adnak a hozzátartozóknak, figyelemmel a személyiségi jogok védelmére. Az intézmény dolgozói az ellátott és gondnoka közötti kapcsolattartást is segítik – ez a hivatásos gondnokokkal történő kapcsolattartásra is vonatkozik. A gondnokok látogatási rendjére is a házirendben foglaltak az irányadók. Lehetőséget biztosítunk az ellátott részére, hogy intézeten kívül is találkozhasson gondnokával szabadidejében, illetve amennyiben munkaviszonyban áll - úgy figyelemmel a munkavégzésre vonatkozó jogszabályokra – szabadsága terhére. Az ellátottak részére telefonálási lehetőség biztosított a rehabilitációs intézet előterében felszerelt nyilvános telefonon, illetve saját készülékükön keresztül. Az orvos javaslatára /pl.: járvány esetén/ a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető, mely a kimenőre, eltávozásra is vonatkozik
17
12 Korlátozó intézkedések A fogyatékos ellátott személyiségi jogait helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. Korlátozó intézkedést abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ellátott önmaga, illetve mások testi épségét, egészségét, veszélyeztető, környezetét súlyosan fenyegető, támadó magatartást tanúsít. Veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Az ellátott pszichikai állapotának akut zavara következtében saját maga, vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Korlátozó intézkedés elrendelésének célja az ellátott testi épségének megóvása, lakótársainak és környezete fizikai állapotának megőrzése. Korlátozó intézkedés csak szükséges ideig és mértékben alkalmazható, míg a beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Személyes szabadságában bármely módon /fizikai, kémiai, biológiai/ csak veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. Korlátozó intézkedés elrendelésére az intézmény ideggyógyász szakorvosa jogosult, aki a korlátozó intézkedés módját az ellátott dokumentációjában rögzíti. Írásos elrendelés esetén, ha az ellátott veszélyeztető magatartást tanúsít a korlátozást elrendelheti főmunkaidőben az intézményvezető, a vezető ápoló, műszakvezető ápolók. Főmunkaidőn kívül a szolgálatban levő rangidős ápoló. Ebben az esetben 16 órán belül illetve az intézkedést követő első munkanapon az ellátott dokumentációjában, írásban a korlátozó intézkedés szükségességét jóvá kell hagyatni az ideggyógyász szakorvossal. Írásos elrendelés hiányában, ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít a korlátozó intézkedést elrendelheti főmunkaidőben az intézményvezető, a vezető ápoló, műszakvezető ápolók. Távollétük esetén a szolgálatban levő legmagasabb végzettségű ápoló. Ebben az esetben a korlátozás elrendeléséről telefonon értesíteni kell a műszakvezető ápolót, majd 16 órán belül, ill. az intézkedést követő első munkanapon az ellátott dokumentációjában írásban a korlátozás szükségességét jóvá kell hagyatni. A korlátozó intézkedés elrendelésével egy időben a korlátozó intézkedés elrendeléséhez rendszeresített ADATLAP - ot ki kell tölteni. 18
Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről, formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a korlátozó intézkedést követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, a korlátozó intézkedés feloldásáról. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni a törvényes képviselőnek. A korlátozó intézkedés fokozatai: - az intézet elhagyásának korlátozása pszichiáter szakorvos által meghatározott időre. Az intézet orvosának javaslatára, amennyiben az ellátott egészégi állapota pl. lázas állapot, fertőző betegség stb. indokolja, az intézetvezető főnővér is korlátozhatja az intézet elhagyását. - Szükség esetén adható orális, illetve magisztrális gyógyszerkészítmények, injekciók, oldatok, pszichiáter szakorvos által meghatározott adagban és dózisban, időtartamban. Ebben az esetben az intézmény elhagyásának korlátozása is életbe lép. - fizikai korlátozás a pszichiáter szakorvos javaslatára alkalmazható, amelynek időtartamát a pszichiáter szakorvos módosíthatja. Fizikai korlátozás az ellátott szabad mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközzel, berendezéssel való korlátozása, így az osztály, az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, a testi kényszer, a rögzítés valamint a lekötés. - Az intézet vezetője is korlátozhatja az intézetből való eltávozást járvány, szélsőséges időjárási, bizonytalan közlekedési viszonyok esetén. A személyes szabadságában bármely fizikai módon csak a veszélyeztető vagy a közvetlenül veszélyeztető magatartású ellátott korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetve oly mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges, és az emberi méltósághoz való jog nem sérül. A fizikai korlátozást az ápolási betétlapon dokumentálni kell. A korlátozás alatt az ellátott állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni, mely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek az ellátott állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzés tényét és eredményét is a dokumentációban fel kell tüntetni. A tevékenység gyakorlati kivitelezését az intézetvezető ápoló naponta ellenőrzi, az ellenőrzést kézjegyével dokumentálja az ápolási betétlapon. 19
13. Egyéb magatartási szabályok Mindenkitől elvárható, hogy az intézetben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az ellátottak és dolgozók személyiségi jogait kölcsönösen tiszteletben kell tartani. Az intézményünkben élő ellátottak kötelesek egymással szemben is udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, a kedvezőtlenebb egészségi, érzelmi állapotban levők részére segítséget nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni a beilleszkedésben. Az ellátottak az intézmény dolgozóival szemben is udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani, ez vonatkozik a dolgozó és ellátott viszonyára is. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen kell használni. A berendezési tárgyak rongálódásáért, azok eltulajdonításáért az ellátottak és a dolgozók anyagilag felelősek. Az épületekben, berendezésekben szándékosan okozott kárt az elkövető köteles megérteni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni a személyes használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília és egyéb anyagok esetében is. A dolgozó az ellátottól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Az intézmény dolgozója az ellátottól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet /adás-vétel/ nem köthetnek egymással. A konyha épületében a konyhai dolgozókon kívül más személy nem tartózkodhat, kivéve a konyhai előkészítő munkában résztvevőket, a hibaelhárítást, karbantartást végzőket - a hibaelhárítás, karbantartás időtartama alatt. Az intézményt meghatározott célra, illetve annak megjelölése nélkül pénzbeli vagy természetbeni adományokkal támogathatják az ellátottak, hozzátartozóik, egyéb támogatók.
20
III. Az értékmegőrzés és vagyon kezelése 1. Az intézménybe való beköltözéskor az ellátottak kizárólag személyes használati tárgyaikat /ruhanemű, rádió, magnó, televízió, személyes emléktárgyak, festmények, kézimunkák, ékszerek, stb./ hozhatják magukkal. Bútorok tárolását, megőrzését az intézmény nem vállalja. 2. A rendszeresen nem használt értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a pénztárosnak kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről. Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében /amennyiben becsüs szakvélemény nem áll rendelkezésre/ részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat / tárgyakat/ visszakérheti, de erre is csak két tanú jelenlétében kerülhet sor, átvételi elismervény ellenében. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény gondoskodik. 3. Az ellátott készpénzvagyonát /betétkönyv, értékpapír stb./ kezelésre és megőrzésre az intézménynek átadhatja átvételi elismervény ellenében, két tanú jelenlétében. 4. Az ellátott készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. Letét formájában egy-egy ellátottnak a megbízott dolgozó kezelésében lévő készpénze 20.000,- Ft-ig,a gondnokság alatt állók esetében 50,000-ft kezelhető.Az ezt meghaladó mértékű készpénzt névre szóló betétkönyvben, vagy az ellátott nevére nyitott folyószámlán kell megőrizni, illetve a gondnokság alatt állók esetében a gondnoknak átadni, illetve gyámhatósági fenntartásos folyószámlával rendelkező gondnokolt esetében folyószámlájára átutalni. Erről minden esetben értesíteni kell a gondnokot és a gyámhivatalt is. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül a pénztáros gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani. A pénzintézeti elhelyezés formájáról és módjáról a lakó írásban nyilatkozik – az intézmény lehetőségeit figyelembe véve. A megőrzésre, kezelésre átadott betétből történő pénzfelvételt is írásban kell kérni. 21
5. Amennyiben az ellátott somaticus vagy mentális állapota miatt igényeinek kielégítését önállóan ellátni nem tudja, akkor a szükségletei kielégítését szolgáló vásárlásokat, beszerzéseket a mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervezők látják el. A vásárlásokról nyilvántartást vezetnek, s az átadást két tanú aláírásával kell hitelt érdemlően igazolni. 6. A készpénz letét formájában történő kezeléséről írásban nyilatkozhat az ellátott vagy törvényes képviselője. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban az ellátott személyes szükségleteinek kielégítését kell szolgálnia. Azoknak az ellátottaknak, akik nyilatkoztak pénzük letétben való kezeléséről, a költőpénz kéthetente /szerdai napokon/, illetve amennyiben igényli, a hónap első költőpénz fizetési napján egy összegben kerül kifizetésre melynek felhasználásáról, szabadon döntenek. A havonta kifizetésre kerülő költőpénz minimális összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyév január elsején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. Az ellátott vásárlási szándékát /pl. ruhanemű, lábbeli, műszaki cikk, telefon stb./ írásban nyújtja be, melyben megjelöli a beszerzés tárgyát és annak körülbelüli összegét. Az igénybejelentést a vezető pedagógus záradékkal látja el, hogy milyen összegben áll fedezet rendelkezésre, és intézkedik a kért összeg pénztárból történő kifizetéséről. A vásárlást az ellátott igénye szerint önállóan végezheti, ebben az esetben az igényelt összeget a pénztárból személyesen veszi fel. Amennyiben kéri a dolgozók közreműködését a segítséget ebben az esetben megkapja. A vásárlást követően a beszerzett tárgyak az ingónyilvántartásba bevételezésre kerülnek, a nyilvántartásba vétel hivatkozási számát rögzítik az igénybejelentő lapon is. Amennyiben a vásárolni kívánt ingóságra az ellátott letéti nyilvántartásában nincs fedezet, a vásárlási igény elutasításra kerül. Amennyiben az ellátott gondnokság alatt áll és a letéti nyilvántartásában kezelt pénze csak a költőpénzre nyújt fedezetet, kérelmét az ellátottal egyeztetve gondnokához továbbítjuk, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.
22
A gondnokság alatt állók esetében arra kell törekedni, hogy az ellátott vásárlási igényének kielégítése elsősorban az intézetben, letétben kezelt pénzéből történjen, természetesen ezzel nem korlátozva a gondnokkal történő kapcsolattartását. 7. Az ellátottaknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. Az intézet azonban kizárólag a letétben elismervény ellenében leadott értéktárgyakért és pénzért vállal felelősséget. 8. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról, az ellátottak pénzkezelésének szabályzata rendelkezik.
IV. Az egyéni és a közösségi vallás gyakorlására vonatkozó szabályok
Az intézmény az ellátottak részére biztosítja, hogy felekezetre való tekintet nélkül gyakorolhatják vallásukat. Az Intézmény lehetőséget biztosít a különféle vallási felekezetek képviselői, papjai, lelkészei számára a lakók meglátogatására, a velük való rendszeres kapcsolattartásra. Az intézetben helyiséget biztosítunk a vallás gyakorlására. Az ellátottak lakó szobájukban, vagy az intézmény közösségi helyiségeiben szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási – lelki szükségletekhez való zavartalan hozzáférést a személyzet elősegíti. Az intézet lehetőséget biztosít arra, hogy a fekvő betegek igénybe vehessék a hitük gyakorlását.
23
V. Térítési díj 1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Közgyűlése rendeletben évente kétszer állapíthatja meg. 2. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj és az ellátott jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, melyről az ellátást igénybevevőt, illetve gondnokát írásban értesíti. A személyi térítési díj az ellátott rendszeres jövedelmének 80 %-át, illetve az intézményi térítési díj összegét nem haladhatja meg. Amennyiben az ellátott rendszeres jövedelméből az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat nem képes megfizetni, a közgyűlés elnöke határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével: a) az ellátásban részesülő havi jövedelme, b) az ellátásban részesülő készpénz, vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában c) tartásra köteles és képes személy havi jövedelme terhére. Amennyiben a hozzátartozó nyilatkozatban vállalja az intézményi térítetési díj és az ellátott rendszeres jövedelme terhére megállapítható térítési díj különbözetét, úgy készpénzvagyonát, ingatlan vagyonát nem kell figyelembe venni. Az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat kell megállapítani, ha az ellátott tartási vagy öröklési szerződést kötött. A térítési díj fizetésre, a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Amennyiben a személyi térítési díj megállapítására, felülvizsgálatára a megyei közgyűlés elnöke jogosult, a megállapításhoz, felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője – az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálat kezdetétől számított 15 napon belül – megküldi a megyei közgyűlés elnökének. 3. A személyi térítési díj összegét az intézmény igazgatója a közgyűlés rendeletének kihirdetését követő 30 napon belül köteles felülvizsgálni. A felülvizsgált új személyi térítési díjat a közgyűlés rendeletében meghatározott időponttól kell megfizetni. 24
4. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjából függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül, kivéve ha a kötelezett jövedelme: - olyan mértékben csökkent, hogy kötelezettségének nem tud eleget tenni,
térítési
díj
fizetési
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. 5. Ha a fizetésre kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül jogorvoslatért a HBM Önkormányzat Közgyűlésének Elnökéhez fordulhat. 6. A közgyűlés elnöke ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel, a térítési díj alapjául szolgáló készpénz, vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, valamint tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. 7. A jövedelemmel nem rendelkező, 16. év feletti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1 - én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. Ha az ellátott gondnokság alatt áll – jövedelmét, készpénzét a gondnok kezeli – a gondnok köteles biztosítani minimum a költőpénz legkisebb összegét a gondnokolt személyes szükségleteinek fedezésére. 8. A személyi térítési díjat, valamint a költőpénzt az intézmény által megadott számlaszámra való utalással, vagy a rendelkezésre bocsátott postai utalványon utólag a tárgyhót követő hó 10. napjáig kell befizetni. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető köteles a behajtással kapcsolatos intézkedéseket megtenni. A személyi térítési díj a nyugdíj fizetésének napján kerül befizetésre azoknál az ellátottaknál, akik az intézetben kapják kezeikhez a nyugdíjat.
25
9. Az ellátottak két hónapot meg nem haladó engedélyezett távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 % - át fizetik. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A két hónapot meghaladó távollét idejére - az egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, - egyéb engedélyezett esetben a személyi térítési díj 60%-át kell megfizetni. A távollét idejébe az eltávozás és visszaérkezés napja nem számit be. Amennyiben az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe, úgy az élelmezésre fordított költségekkel csökkentett térítési díjat fizeti.
26
VI. Az ellátottak érdekvédelme, az Érdekképviseleti Fórum működése Ellátottak jogai: Az intézményi ellátást igénybevevő ellátottnak joga van a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Az intézmény vezetője, szóban, illetve írásban tájékoztatja az ellátottat, és az információt az intézmény hirdető tábláján kifüggeszti. A tájékoztató tartalmazza: - intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - egy ellátottra jutó önköltség összegét. Az ellátottat megilleti az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartása. Különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - testi-lelki egészséghez való jog. Az ellátást igénybevevőt, megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magán életével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény csak azokat a tárgyakat korlátozhatja, amely veszélyt jelenthet az intézményben élők testi épségére. 1. Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért. 2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézményvezetőjéhez, annak távollétében az intézményvezető ápolóhoz fordulhat. 27
Panaszjog gyakorlása: Az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos sérelmek, személyiségi jogsértések, a kapcsolattartás sérelme, az intézmény dolgozóinak titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése, a házirend szabályainak megsértése, az ellátottak törvényben biztosított jogainak megsértése estén, az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében az ellátott és/vagy törvényes képviselője panasszal élhet: az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, az érdekképviseleti fórumnál, az ellátottjogi képviselőnél. A panaszos írásban és szóban is megteheti panaszát. A panasz benyújtható az intézmény vezetőjéhez, az érdekképviseleti fórum elnökéhez vagy bármely tagjához. Aki a panaszbejelentést átveszi, köteles haladéktalanul azt eljuttatni - az ellátott szándékaitól függően -, vagy az intézmény vezetőjéhez, vagy az érdekképviseleti fórum elnökéhez. Meg kell győződnie a panasz továbbítójának arról, hogy az ellátott kinek szeretné a panaszbejelentését benyújtani. A panasz benyújtásában az intézmény vezetőjéhez és a fórumhoz benyújtott panaszlevelet illetően hierarchikus összefüggés nincs, az ellátott dönti el, kinek kíván panaszbejelentést tenni. Abban az esetben, ha a panasz az intézmény vezető személyét közvetlenül érinti, azt az intézmény vezetője nem vizsgálhatja, így a panaszt köteles továbbítani az intézmény fenntartójának. Amennyiben az intézményen belül a panasz kivizsgálása és a jogorvoslat nem történik meg, illetve az adott ügy természetéből adódóan kizárt, hogy az ellátott intézményen belül kérjen jogorvoslatot, panaszával az ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. Az intézmény vezetője köteles az ellátottakat tájékoztatni az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítség lehetőségeiről, a képviselő nevéről, elérhetőségéről, fogadóórájának helyéről és időpontjáról, ezeket az információkat jól látható helyen kifüggeszteni. Az intézet ellátottjogi képviselője Hajdú Lajosné minden hó második szerdáján délelőtt 9:00 - 12:00 óra között fogadóórát tart az intézetben Amennyiben a panaszjoggal rendelkező szóban terjeszti elő panaszát, azt az intézmény érdekképviseletet segítő feladatokra kijelölt munkatársa köteles a helyszínen írásban rögzíteni, és haladéktalanul eljuttatni a panasz kivizsgálására jogosultnak.
28
A panasz kivizsgálásának általános szabályai: A panasz kivizsgálására jogosult intézményvezető 15 napon belül köteles írásban a panasztevőt, a törvényes képviselőjét, valamint a fenntartót a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedés(ek)ről értesíteni. (Az ügyintézés napjait munkanapban kell érteni.) Amennyiben az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az írásos értesítésben foglalt intézkedésekkel, úgy annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a panaszos a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Amennyiben a panaszügy összetettebb vizsgálatot, a közösség tagjainak a meghallgatását is igényli, az intézmény vezetője az ügyet átadhatja az érdekképviseleti fórumnak. Amennyiben az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetője ellen • közvetlenül fogalmaz meg panaszt (a lakók, vagy a fórum tagjainak kezdeményezésére), • vagy az érdekképviseleti fórumhoz érkező egyéni panasz közvetlenül az intézmény vezetőjét érinti, • vagy a bejelentő az intézményvezető intézkedését sérelmezi, akkor a panasz megalapozottságát, annak kivizsgálását az intézmény fenntartójától kell kérni. A panasz áttételéről, és annak indokáról a panasztevőt írásban kell tájékoztatni. Krízishelyzet esetén a panasz áttétele ellenére is meg kell hozni az intézmény vezetőjének az azonnal szükséges intézkedéseket. 3. Évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést kell szervezni. 4. Az Érdekképviseleti Fórum működése: a. Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározottak alapján működik. 29
Tagjai: az 1993. évi III. törvény 99 § (2) alapján az • az intézetben ellátásban részesítettek közül 2 fő, • illetőleg hozzátartozóik képviselői közül 1 fő, • fenntartó képviseletében 1 fő • intézet dolgozói képviseletében 1 b. Az Érdekképviseleti Fórumot az elnök hívja össze, s annak ülésére írásban a panasztevőt is meghívja.
A HÁZIREND betartása mind az ellátottak, mind a dolgozók kötelessége. Ezen házirend 2009. március 01-től érvényes.
Balmazújváros, 2009. március 01.
Verdó György Ügyvezető igazgató
Barnáné Péntek Ilona intézményvezető
Holb Jánosné Érdekképviseleti fórum
30
Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthona Balmazújváros - Nagyhát
I. számú melléklet A fogyatékosok rehabilitációs intézetének a házirendjéhez A házirend VI. fejezetének 28. oldal utolsó előtti bekezdésének utolsó mondata az alábbiakra módosul: AZ intézet ellátottjogi képviselője Fülöpné Mezei Anikó, aki minden hó második hétfőjén délelőtt 900-1200 óra között fogadóórát tart az intézményben
A módosítás 2009. szeptember 1-tól lép hatályba Balmazújváros 2009.09.01.
Barnáné Péntek Ilona intézményvezető
31
