H O G Y A N
F O G J U N K
A
H E L Y T Ö R T É N E T K U T A T Á S H O Z ?
Lánczos Zoltán.
- Kézirat. Bpest, 1977. -
- 1 -
A helytörténetkutatás nagyon fontos kultúrtörténeti, szociológiai, néprajzi, gazdaságtörténeti, leíróföldrajzi szempontból. Hozzájárul egy-egy vidék, város, falu népi kultúrájának jobb megismeréséhez, megértéséhez, megfigyelhetővé teszi a munkaeszközök és termelő eljárások fejlődését. Az alábbiakkal azok számára szeretnék segítséget nyújtani, akik szabadidejükben művelőivé
kívánnak
lenni a közhasznú, de
ön-önmaguk számára is hasznos, szórakoztató munkának. Röviden összefoglalom a kutatói munka alapelveit, majd két sémát mutatok be, melyeken a
gyűjtő a helyi viszonyokhoz alkal-
mazkodva változtathat. Bővítheti, szűkítheti a kérdéseket.
Alapelvek :
1./ A lehető legnagyobb pontosság. 2./ Minden esetben jegyezzük fel az adatközlő nevét, foglalkozását, életkorát, lehetőleg a címét is. /Pl. : Kiss Ferenc. 54 éves, földműves, Dunaalmás, Csokonai u. 12./ 5./ Ha az adatközlő nem helyi származású, tüntessük fel korábbi lakóhelyét. 4./ Népdalok, alkalmi köszöntők kottájának közlése értékesebbé teszi munkánkat. 5./ Munkánk értékét növeli az is, ha fényképekkel, rajzokkal illusztráljuk a leirt tárgyakat, az épületekről alaprajzot is készítünk. 6./ A gyűjtés helyének feltüntetése mellett feltétlenül jegyezzük fel a gyűjtés időpontját is!
- 2 -
I.
Egy francia eredetű séma.
A francia Közoktatási Minisztérium "Comité des travaux historiques et scientifiques" történelmi és leíróföldrajzi szekciója már az első világháborút megelőzően kidolgozott egy programot Franciaország lakosságának és településeinek tanulmányozására. A felméréseket a következő, nálunk is alkalmazható pontok alapján végezték el :
1./ A szóbanforgó terület megnevezése : járás, község, falu, tanya. 2./ A lakosság származása és letelepedésének oka és ideje. 3./ Éghajlat : uralkodó szél, csapadék, stb... 4./ A talaj természete : meszes, agyagos, homokos, kavicsos, stb. 5./ A talaj felszíne : sík, dombos, mocsaras, hegyes, stb... 6./ A lakosság mifélesége : a./ földműves, állattenyésztő, erdőmunkás, bányász, stb... b./ állandó lakos vagy vándorló. c./ nemzetisége /faja/. 7./ A lakott hely környéke : völgyalja, hegyoldal, síkság, hegytető. 8./ Különleges lakások /pl. barlanglakás, pincelakás, régi hajó/. 9./ A vízszolgáltatás : forrás, artézikút, ciszternák, kutak, itatók, patak. A vízmerítő eszközök ismertető jelei és szerkezete. /Gémeskút, kerekes kút, stb.../ 10./ Az épületek elosztása : csoportosak vagy
egyesek, egybeépítet-
tek vagy különállók. 11./ Az épületek egymástól való elválasztásának módja : udvarok, kertek, legelők, mezők, stb... 12./ A helységek, falvak, tanyák alaprajza két vagy több párhuzamos vonalmenti, rendszertelen, négyzetalakú, köralakú. 13./ A közszolgálat épületeinek elhelyezése :
tanácsháza, iskola,
templom, temető, kocsma, malom, kovácsműhely, stb... 14./ Terek, séta- és játszóterek.
- 3 -
15./ Az utak, utcák, közterületek szélessége, szegélyezése, gyalogjárók és ösvények. Mindezek nevei. 16./ A lakott terület terjedelme. Mennyi terület /m2/ jut egy lakosra. 17./ A különálló épületek szerkezete, a tanyák, majorok
szer-
kezet : a./ A lakott rész a függeléktől elkülönített-e ? Egy vagy több emeletes ? A tulajdonos, gazda, alkalmazottak elhelyezése. A különböző helyiségek nevei, térfogata, nagysága. b./ A függelékek és járulékok : pincék, kamrák, csűrök, istállók, galambház, borospince, stb. helye, nagysága és építőanyaga. c./ A különböző udvarok, kutyaól helye. l8./ A kerítések és sövények anyaga. Bejáratok és kapuk. 19./ A szerkesztés módja : a./ A külső falak anyaga, szerkezete és burkolata. b./ A belső falak anyaga, burkolata. c./ Honnan valók az anyagok ? 20./ A tetőzet anyaga /nád, szalma, cserép, pala, zsindely/, A tetőzet alkata, a homlokzat, a tetőhajlás. A tető különböző részei és az eresz elrendezése. 21./ Különböző ablakok és ajtók. 22./ A közlekedés a különböző emeletek között lépcsők, létrák, kötélhágcsók segítségével, kívül vagy belül történik ? 23./ A padló milyensége az emeleten és a földszinten. 24./ Az épület díszítése : a./ a külsőn : domborzatok, szobrok, növények, agancsok. b./ a belsőn : festés, képek, tapéta, fegyverek, szerszámok felfüggesztése. Babonás tárgyak /patkó, denevér/ elhelyezése a küszöbön, falon, ajtófélfán. Feliratok az épületeken. 25./ Berendezés : a kemencék, kályhák, bútorok elrendezése. A megvilágítás és a tisztaság.
/V.ö. Milleker Rezső : Városok földrajza. Bpest, 1915. c. tanulmányával./
- 4 -
II. Kérdőpontok helytörténetkutatáshoz.
1./ A felmért helység neve, jellege /város, falu, tanya/. A megye és járás, ahová tartozik. 2./ A felmért helység népének, vidékének a nép száján élő külön neve /jászok, kunok, palócok; Jászság, Kunság stb.../ 3./ Fűződik-e a helységhez valami történelmi esemény ? /Csata, stb.../ 4./ Vannak-e a helységben régi építészeti emlékek, népi műemlékek ? 5./ Vannak-e a helységben emlékművek, szobrok ? Mikor készültek? 6./ Melyek a helység legrégibb házai ? 7./ Utcái párhuzamos vonalban haladnak ? Egyenesek vagy görbék, rendezettek vagy rendezettlenek ? 8./ Vannak terei ? Piactere ? Játszótere ? 9./ Utcái, terei többségükben kikről, mikről vannak elnevezve? Történelmünk nagyjairól, irodalmárokról, tudósokról, stb/ 10./ Zenei élet. a./ Van-e a helységben népi zenekar ? /Magyar banda, sramli zenekar, stb./ Milyen hangszereken játszanak ? Vezetőjük neve, foglalkozása, életkora. b./ Van a helységben cigányzenekar ? Milyen hangszeren játszanak, ki a vezetőjük ? c./ Muzsikálnak-e a helységben népi hangszereken ? /Furulyán, dudán, tamburán, nyenyerén, stb../ Kik ? /Név, foglalkozás, életkor./ 11./ Van-e a helységben énekkar ? Ki vezeti ? /Foglalkozása, életkora./ 12./ Vannak-e a helységben speciális helyi népdalok ? 13./ Vannak-e olyan személyek, akik közismertek arról, hogy jó énekesek, sok nótát tudnak ? Kik azok ? Foglalkozásuk, koruk. 14./ Van-e a helységben tánccsoport ? Mit táncolnak ? Kik a nevezetesebb táncosok ? /Koruk, foglalkozásuk./
- 5 -
15./ Vannak-e a helységben ismert mesemondók ? /Név, foglalkozás, életkor./ Milyen alkalommal szoktak mesélni ? 16./ Vannak-e a helységben ismert verselők ? Köszöntőmondók ? Köszöntő-írók ? /Név, foglalkozás, életkor./ 17./ Vannak-e elbeszéléseket,
színdarabokat írók ? /Név, fog-
lalkozás, életkor./ 18./ Vannak-e a helységben kiváló előadók, jó szónokok ? /Név, foglalkozás, életkor./ 19./ Van-e helyi népviselet ?
Hordják-e ma is, ha nem, mikor
hagyták el ? Bizonyos alkalmakkor előszedik-e ? 20./ A lakosság milyen ruházatban jár ? 21./ A helység kultúrcsoportja /táncosok, színjátszók/ felhasználják-e a helyi viseletet ? 22./ Viselnek-e az idősebbek még szűrt, gubát, bundát, ködmönt, mellest, hímzett inget, mellényt ? 23./ Vannak-e a helységben ismert hímzők, előrajzolók, falfestők, fafaragók, játékkészítők,
babakészítők, művirágké-
szítők, tojásfestők, szobrászok ? Kik ? /Név, foglalkozás, életkor./ 24./ Szokásban van-e a bútoroknak népi motívumokkal való kifestése ? Vannak-e akik ezzel foglalkoznak ? /Név, foglalkozás, életkor./ 25./ Vannak-e régi mesterségűzők ? /Fazekasok, magyar szabók, szűrszabók, takácsok,
tímárok,
mézeskalácsosok, stb...
Nevük, életkoruk. 26./ A középületek /tanácsház,
pártház, kultúrház/ díszítésé-
nél felhasználták-e a helyi népművészetet és hogyan ? 27./ Nagyobb munkák kezdésénél, végzésénél, befejezésénél szoktak mulatságot rendezni ? Mikor ? /Szüret, aratás, stb./ 28./ Az ünnepeket /április 4, aug.20. november 7, stb/ szokták-e helyi hagyományokkal kiegészíteni ? Mivel ? 29./ Szoktak-e ünnepeken /újév, húsvét, május 1., stb./ köszönteni ? Mikor és kik, kit köszöntenek ? Írjunk le néhány ilyen köszöntőt. 30./ Lakodalmakban szokásos a "menyasszonytánc" ? Hogy zajlik le? Milyen lakodalmi szokások vannak ? 31./ Tartanak búcsúnapot a templom védszentjének napján ? Vagy más alkalmakkor ? Hogy zajlik ez le ?
- 6 -
32./ Az alant felsorolt szokások közül melyek élnek vagy éltek a helységben
?
Ha már nem élnek, mikor szűntek meg ?
Betlehemezés, regölés, lucázás, /kutyolás, palázolás/, karácsonyi vagy szilveszteri kongózás, ó-év temetés
nyájfordítás,
vagy kikolompolás,
aprószentek napi korbácsolás, háromkirály-járás, Balázsjárás, téltemetés, hamvazói tuskóhúzás, húsvéti határjárás, húsvéti locsolás, búzaszentelés, fonó, Gergelyjárás, szentivánnapi tűzugrás, aratókoszorú-vitel, szüreti játék, kapásbál, határkerülés, tréfás temetés,
/halottasjáték/,
maskarás játékok /pl. farsangkor/, 33./ Milyen társadalmi egyesületek, klubok működnek a helységben ?
