A tartalomból: - Gyártmányfejlesztésünk: új hely, új lendület! - Teletextes digitális műholdvevőnk bemutatása - A képminőség vizsgálata digitális rendszerekben - A transport stream jellemzői - DAVIC kontra DOCSIS - Bemutatkozik az ÁllomásFőnök, a CW-3000-es számítógépes felügyeleti rendszerről röviden - Bemutatkoznak fejlesztőink (Kopányi Sándor) - Nyári szabadság július 26-tól - augusztus 13-ig.
hírek A CableWorld Kft. technikai magazinja 1999. június
Számunk fő témája:
A digitális adatjelek átvitele és kiértékelése
11.
Házunk tája
hírek
Gyártmányfejlesztésünk: új hely, új lendület! A munkapszichológusok még nem tudták eldönteni, hogy milyen az ideális munkahely: jobb-e nagy termekben sok embernek közösen dolgoznia, vagy jobbak-e a megosztott kis szobák. Amerikai filmekben gyakran látni bank, újságszerkesztőség vagy más munkahely dolgozóit, ahogy hatalmas teremben, asztal asztal mellett dolgoznak, a főnök pedig emelvényen ülve figyeli őket - ez bizony elég ijesztő. Persze mindennek van előnye és hátránya. A közös terem nagy előnye, hogy hangulatos beszélgetések alakulnak ki a dolgozók között autókról, tévéműsorokról, filmről, nőkről, gyorsan múlik a munkaidő és jó közösségi szellem, igazi csapat alakul ki. Hátránya, hogy a főnök megjelenése esetén túlságosan jól áttekinthető a terep. A külön szoba előnye, hogy a munkában nagyon el lehet mélyülni, ami egészen az üdítő szundikálásig terjedhet. Hátránya viszont, hogy a dolgozót magányosságérzés foghatja el, s ez akár a klausztrofóbiáig rosszabbodhat.
munka. Nem is szólva az IC-hez tartozó szoftverről, mert ha erre nem figyelünk kellően, a végén QPSK demoduláció helyett OMFB desperáció lehet az eredmény.
Egy a hat új fejlesztőlabor közül
Fejlesztőmérnökeink tehát bevonultak új helyükre, a korábbiak mellett vadonatúj, főleg HP és RS digitális műszerekkel (ezeket itt reklámozásuk elkerülése végett csak kezdőbetűjükkel említjük), s már ezek is merőben mások, mint a megszokottak. Ezeken nincs skála és mutató, vagy számkijelző, amiről valamiféle számértéket lehetne leolvasni. E konzervatív módszer helyett a fejlesztők inkább a műszer képernyőjén megjelenő konstellációs diagramot nézegetik, és akkor örülnek legjobban, ha a képernyőn lévő négyzetrácsban megjelenő pacák a legkisebbek. Nagyon kedvelnek egy bizonyos szem-diagramot is, ez viszonylag pontosan mutatja egy kibomlott fonalmotring életlen képét, ezért sok hasznos információ vonható le belőle a digitális átvitelre vonatkozólag. Kevésbé látványos viszont a szoftverfejlesztők élete. A jó szoftverfejlesztő egész nap csendben ül a monitor előtt, néha biccent, valószínűleg egy-egy jobb programlépés üdvözlésére, majd még a munkaidő vége előtt felriad a távozó kollégák zajára, kinyomtat egy hosszú leporellót, amit távozása előtt gondosan elhelyez a szemétkosárban. Gyártmányfejlesztésünk új területén külön nagy teljesítményű PC áll rendelkezésre Internet kapcsolathoz. Ha minden jól megy, hamarosan ISDN vonalunk is lesz, amin kereszül még a legnagyobb méretű .sex kiterjesztésű fájlok is gyorsan letölthetők, így jut majd idő az Internet egyéb mellékszolgáltatásainak használatára is. Mindent összevetve büszkék vagyunk új fejlesztésünkre, és semmi okunk csodálkozni, ha fejlesztőink újból és újból nagy eredményekkel, kitűnő gyártmányokkal Kiss Gábor lepik meg a piacot.
Fejlesztőmunka még a nagy közösben
Amikor nemrégen mód nyílt arra, hogy gyártmányfejlesztésünk részére új területet alakítsunk ki, mindeme meggondolások alapján a két megoldás szintézisét választottuk: a fejlesztés területe egy terem ugyan, de szobákra felosztva, viszont ajtók nélkül. Ez az úttörő megoldás nem csupán a manapság igen drága nyílászárók árának megtakarítását eredményezi, de reményeink szerint mindkét munkahelyszervezési forma előnyeit egyesíteni fogja magában, amire nagy szükség is lesz, mert a fejlesztők munkájával szemben támasztott igények nagyon megnőttek. Amíg ugyanis a szakirodalom szerint analóg áramköröket fütyürészés közben is lehet fejleszteni, a digitális áramkörök teljes komolyságot kívánnak. Itt egy valamirevaló integrált áramkör 150 lábnál kezdődik, de magára adó fejlesztő 200 lábúnál kisebb IC-hez hozzá sem nyúl, s könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között már csak a lábak számbavétele és leltározása is igen fáradságos 2
CW-4132 Digital Satellite Receiver
hírek
Teletext szolgáltatással bővült a CableWorld saját fejlesztésű digitális műholdvevője Amint a CableWorld Hírek előző számában jeleztük, folyamatosan dolgozunk azon, hogy nem kis anyagi és szellemi ráfordítással kifejlesztett digitális műholdvevőnket minél több szolgáltatással bővítsük. Ennek következő lépcsője a teletext vétel lehetőségének beépítése volt. Annál is inkább, mivel ügyfeleink jelezték, hogy bár a készülék megbízhatóan, jól működik, a kezelése egyszerű és logikus, a teletext vételi lehetőség hiánya jelentősen rontja felhasználhatóságát. A feladat látszólag egyszerűnek tűnik: a transport stream-ból ki kell szűrni a TXT adatokat hordozó csomagokat, és ezeket az adatokat változtatás nélkül a megfelelő félkép képkioltási tartományának megfelelő soraiba kell beültetni. Takarékossági okokból gyakran próbálnak fejállomásokban egyéni vételre tervezett beltéri egységeket (set top box) alkalmazni. Ezek, bár rendelkeznek teletexttel, de az nem a képkioltási tartományba van beültetve, hanem "on screen" feliratként jelenik meg, ami közösségi vétel esetén nem használható. A TXT adatok kiszűrését végezheti a műholdvevőben levő (az egyéb vezérléseket is ellátó) host processzor, vagy megfelelő firmware alkalmazásával maga az MPEG-2 dekóder chip. Mi az alkalmazott processzor túlterhelésének elkerülése érdekében csak ez utóbbi megoldást választhattuk. Hosszas tárgyalások után kaptunk az MPEG-2 dekóder gyártójától egy TXT vételt támogató firmware-t. Ennek segítségével a chip kiszűri az adatfolyamból a TXT packetteket, és egy kétezer TXT soros átmeneti tárolóba (RAM) írja. Ebben a tárolóban egy sort 43 byte képvisel és minden sorhoz tartozik még egy byte információ amely megadja, hogy az adott TXT sort melyik félkép (páros vagy páratlan) melyik TV-sorába kell beültetni.
A beültetés a következő lépésekben történik:
•
A kétezer soros tárolóból kiolvasott adatokat a host processor az órajel befutóval (2 byte) kiegészíti, és megfelelő ütemezéssel egy 8k x 9 bites FIFO-ba (First In First Out) küldi. Ez egy speciális tároló eszköz, amelynek kimenetén a beírási sorrendnek megfelelően jelennek meg az adatok. Fontos tulajdonsága, hogy a beírási- és kiolvasási órajelek függetlenek egymástól. Ezen a módon lehet - mint jelen esetben is - egyik adatsebességről egy másikra áttérni.
•
Ezután FIFO-ból az eredeti TXT-nek megfelelő adatsebességgel (6,9375Mb/s) megtörténik a kiolvasás. Párhuzamos-soros átalakítás után az adatfolyam a videó kóder IC-be kerül, amely az egyes TXT sorokat a képkioltási tartomány megfelelő soraiba ülteti.
•
Kiegészítő logikai áramkörök segítségével történik a TXT szabvány által megkövetelt szinkronizáció biztosítása a TXT adatsorok és a televíziós sorok között. (Pl. fejléc sor csak úgy helyezhető el a televíziójelben, hogy utána az adott oldalhoz tartozó adatsor csak egy félképidővel később következzék. A régebbi típusú dekódoló áramköröknek ugyanis ennyi idő szükséges az előző oldal adataival feltöltött laptárának törléséhez.) Pillanatnyilag a software és a hardware tesztelése folyik, a teletexttel bővített műholdvevő várhatóan a második félévtől lesz megvásárolható. A továbbfejlesztés következő állomása a Common Interface kialakítása lesz, amely segítségével tetszőleges kártyaolvasó modul csatlakoztatása lehetséges, így megfelelő kártyával bármely titkosítási rendszerű műsor vehetővé válik. Veres Péter
A képminőség vizsgálata digitális rendszerekben 1. Bevezetés
tetlen) információveszteséget okoz.
A modern kompressziós eljárások elterjedésével ugyanolyan sávszélességben egyetlen analóg TVprogram helyett akár 4-6 független csatorna is továbbítható. Az ehhez használt új tömörítési technikák szükségessé teszik a hagyományos képminőségvizsgálati módszerek továbbfejlesztését. Fontos követelmény, hogy a vizsgálat független legyen a kompreszsziós módszertől és annak különféle hatásaitól. Nyilvánvaló, hogy egy adott kompressziós eljárás akkor tekinthető jónak, ha az egyéb követelmények teljesítése mellett minimális (a laikus számára észrevehe-
2. Digitális kompresszió A 80-as évek elején került kidolgozásra a világosság- és a színkülönbségi jelek digitalizálását egységesítő világszabvány (Rec. 601). A szabvány 8 bites minták esetén 216 Mb/s, 10 bites mintáknál pedig 270 Mb/s adatsebességet rögzít. Az adatsebesség csökkentésére többféle tömörítési módszert dolgoztak ki. Az egyes módszereknek eltérő előnyeik és hátrányaik vannak, illetve más-más módon változtatják a kép minőségét befolyásoló paramétereket. 3
Képminőség vizsgálat
hírek
Napjainkban a legelterjedtebb kompressziós eljárás a diszkrét koszinusz transzformációt (DCT) alkalmazó MPEG-2, amelyet az ISO és az IEC is szabványosított. Gyors terjedését az magyarázza, hogy sokféle alkalmazáshoz felhasználható, valamint számos gyártó kínál mind a kódoláshoz, mind a dekódoláshoz viszonylag olcsón chipkészleteket. Mivel a szabvány csak a kompresszió során alkalmazott módszereket és szintaxisokat rögzíti, a végső képminőség részben a chipek tervezőinek kezében van.
Szubjektív vizsgálatkor egyszerűen nézők egy csoportjának véleményét összegzik a kép minőségével kapcsolatban. Objektív méréskor a megfigyelők egy kalibrált skálán állítják be a szerintük megfelelő értékeket, amelyeket ezután gyakran még egy alkalmas matematikai algoritmussal is kiértékelnek. A direkt vizsgálat egy kiválasztott műsor képminőségének tesztelését jelenti. Indirekt módszer használatakor a vizsgálat az előzőhöz hasonlóan, de megfelelő mérőjelek alkalmazásával történik. Ezt a módszert jelminőség mérésnek is nevezik. A jelminőség (objektív, indirekt) vizsgálata analóg jelátvitelnél megfelelő eredményre vezet. Digitális, tömörített jeleknél azonban a hagyományos jelminőség vizsgálati módszerek nincsenek megfelelő összhangban a szubjektív követelményekkel, új eljárások kidolgozása vált szükségessé. Az új képminőség-mérési módszereknek összhangban kell lenniük a szubjektív tesztekkel, továbbá olyan torzításokat is mérhetővé és kijelezhetővé kell tenniük, amelyek kicsik ahhoz, hogy a szem érzékelje azokat. Erre az egyes rendszerek összehasonlításához van szükség.
3. Vizsgálati elvek A hagyományos analóg átviteli rendszerekben az átviteli lánc egyes elemeinek tesztelése viszonylag egyszerűen, néhány műszer segítségével elvégezhető. Elterjedt módszer a képkioltási tartományban alkalmasan megválasztott mérőjelek elhelyezése (VITS), amelyek vevőoldali vizsgálata sok fontos információt szolgáltat a rendszer egyes elemeinek állapotáról. Elméleti megközelítésben a képi információ átvitelét funkcionális rétegekre (layer) bonthatjuk. Analóg átvitel esetén ezek a rétegek a következőek: ♦ Videó ♦ Szinkronizáció ♦ Fizikai jelátvivő réteg (pl. koaxiális kábel) Digitális rendszerekben a helyzet lényegesen bonyolultabb. Míg analóg esetben egyetlen jelforma különböző paramétereit kell megmérni, digitális átvitelnél szükség van a hullámforma, az adatformázás, a kódolás és a lánc végén előálló analóg jel analízisére is. Általánosságban a különböző rendszerek egységes vizsgálatához három fő réteg tesztelése szükséges: ♦ NTSC/PAL komponens bemenőjel (Rec. 601) (a képi információ tesztelése) ♦ MPEG-2 transport stream (protokoll analízis) ♦ Telekommunikációs vagy RF csatorna (az átviteli rendszer ellenőrzése)
5. Képminőség vizsgálat 5.1 Szubjektív módszerek A digitális rendszerek vizsgálatakor többféle olyan képminőség-romlás fordul elő, amelyet objektív módszerrel szinte lehetetlen mérni, ugyanakkor a hiba "már első ránézésre" szembeszökő. Ezért bármely átviteli rendszer fejlesztésekor vagy üzemeltetésekor fontos a kép minőségének ellenőrzése egyszerű vizuális teszttel, amelyet célszerűen hozzáértő szakember végez el. Ezen túlmenően 1974 óta léteznek az ITU által szabványosított eljárások szubjektív tesztek elvégzésére (Rec. 500). Szubjektív vizsgálatokat alkalmaznak mind a rendszerek minőségének vizsgálatára optimális feltételek között, mind az átviteli jellemzők megváltozásának hatására fellépő minőségromlás mérésére. A kompressziós rendszerekben a képminőség időben változhat. Különösen igaz ez statisztikai multiplexelés alkalmazása esetén, amikor a programok rendelkezésére álló sávszélességet ideiglenesen csökkentik más programok javára. Az újfajta torzítások újfajta mérési módszereket igényelnek. A megfelelő eljárások kiválasztásakor különféle járulékos szempontokat is figyelembe kell venni: a kép kiértékelésének környezeti körülményei, a kiértékelők kiválasztása, az értékelő skála meghatározása, a tesztjelek kiválasztása, az eredmények kiértékelésének módja stb.
4. Képminőség - jelminőség A képernyőn megjelenő képi információ vizsgálati módszerei rendkívül sokrétűek. A főbb kategóriákat az 1. ábra foglalja össze. A vizsgálat módja Szubjektív direkt (képminőség) Objektív direkt (képminőség) Objektív indirekt (jelminőség)
Üzem közben
Üzemen kívül
Élő műsor
Teszt program
Élő műsor
Teszt program
Vertical Interval Test Teljes képes Signals (VITS) mérőjelek 1. ábra 4
Szubjektív és objektív módszerek
hírek
Ízelítőül néhány alapmódszer rövid ismertetése: Double Stimulus Impairment Scale (DSIS) A tesztben résztvevő megfigyelők egymás után többször a referencia, majd a tesztelendő képsorokat tekintik meg, mindig a referenciával kezdve a párokat. A torzítások kiértékelése viszonylag szabadon értelmezhető skála szerint történik: nem érzékelhető; érzékelhető, de nem zavaró; kissé zavaró; zavaró; nagyon zavaró. Ezt az értékelést öt pontos skálának is szokták nevezni. (Öt pont az elfogadható, egy pont pedig a nagyon zavaró.)
azonban, hogy értelemszerűen figyelembe veszik a látás fiziológiai tulajdonságait. Mint már említettem, fontos követelmény, hogy azonos feltételek mellett a szubjektív és objektív tesztek eredményei egybevágjanak. Az objektív módszerek alapvetően két nagy csoportra oszthatók: ♦ Feature extraction ("Tulajdonság kinyerés") Ennek lényege, hogy matematikai számításokkal állítanak elő egyetlen képből, vagy egy adott hoszúságú szekvenciából térbeli illetve időbeli tulajdonságaikra jellemző paramétereket. Ez a művelet általában lényegesen kisebb adatmennyiséget eredményez, mint amennyiből az eredeti kép állt. A referencia és a tesz képekből kivont adatok összehasonlításával lehet objektív eredményt kapni a képminőségre. (2. ábra)
Double Stimulus Continuous Quality Scale (DSCQS) A megfigyelőnek több képsorozat párt mutatnak, a párokon belül véletlenszerű a referencia és a tesztelendő képek sorrendje. A kiértékelés egy folytonos skálán történik a kiválótól a rosszig, ahol a párban szereplő képsorozatok külön-külön kerülnek kiértékelésre, de mindig a pár másik tagjához viszonyítva. Az analízis lényege a párok tagjai közötti különbség osztályozása.
Referenciakép
Tulajdonság "kinyerés"
Single Stimulus Methods (SS, SSMR) Több független képsorozat (jelenet) kerül bemutatásra. Kétféle megközelítés lehetséges; a képek egyszeri (SS), vagy többszöri bemutatása (SSMR). Az értékelésre többféle skála használatos, pl.: 11 elemű számsor, ha referencia jel nem áll rendelkezésre; folyamatos skála vagy nagy tartományú számskála (0-100).
A vizsgálandó kép
Kompressziós kóder és dekóder
Néhány száz byte-nyi adat
Tulajdonság összehasonlítás
Tulajdonság "kinyerés"
Eredmény
2. ábra ♦ Picture differencing ("Képek közötti különbségképzés") Az eljárás mátrix alapú számításokat használ a kép vagy szekvencia feldolgozására. Az eredményként kapott adatok az eredetinek egy szűrt változatát képviselik, a kiindulásinál nem sokkal kisebb adatmennyiséggel. Ezután a referencia- és a vizsgálandó kép szűrt változatának képpontról képpontra történő összehasonlítása adja a képminőségre jellemző adatokat. A szubjektív és objektív tesztek összevetéséből származó tapasztalatok azt mutatják, hogy alkalmazástól függően általában a két eljárás kombinációja ad megfelelő eredményt. A fentieken kívül számos egyéb szubjektív és objektív módszer létezik, amelyek ismertetése azonban meghaladja e cikk kereteit.
Stimulus Comparison Method A képsorozat párok összehasonlításán alapul. Általában két nagyon pontosan azonosra beállított monitorral végzik, de eggyel is történhet a teszt. Értékelés kétféleképpen: - hét fokú skálán (+3..-3) :sokkal jobb; jobb; alig jobb; azonos; kicsit rosszabb; rosszabb; sokkal roszszabb. - folyamatos skálán számok nélkül. Single Stimulus Continuous Quality Evaluation (SSCQE) A vizsgálat referencia nélkül történik. A tesztelendő képanyag a korábbiaknál lényegesen hosszabb 10-20 perc is lehet. A tesztet végző személy folyamatos, 0...100-as skálájú "csúszkával" állítja be a számára pillanatnyilag megfelelő értéket. A skáláról az adatok mintavételezése néhány másodpercenként történik. Ez a módszer jól illeszkedik a tömörített rendszerek azon tulajdonságához, hogy a képminőség időben változhat. Hátránya azonban, hogy a program tartalma hatással lehet a képminőség kiértékelésére.
6. Egy gyakorlati megvalósítás Megbízható és reprodukálható eredményekhez általában hosszadalmas tesztelések elvégzése szükséges. Az ilyen vizsgálatok az átvitel folyamatos ellenőrzésére nem alkalmasak. Ezért a Rohde & Schwarz cég kifejlesztett egy eljárást DCT kódolt képek valós idejű, referenciajel nélküli, objektív minőségvizsgálatára. Az eljárás a DVQL-W ("súlyozott digitális videó minőség-szint") értékeket szolgáltatja, amelyek jól illeszkednek a szubjektív SSCQE módszer 0...100-as skálán szolgáltatott eredményeihez. A fenti eljárás a R&S Digital Video Quality Analyzer DVQ elnevezésű műszerében öltött testet.
5.2 Objektív módszerek Az objektív módszerek kidolgozására irányuló törekvések érthetőek: a szubjektív tesztelés túl bonyolult, és az eredmények nem mindig egyértelműek. Előnyük
Veres Péter 5
A digitális televíziótechnika készülékeinek összekapcsolása
hírek
Az MPEG-2 Transport Stream jellemzői Az analóg televíziótechnikában a videojelek névleges szintje 1 VP-P, amelyet 75 ohmos koaxiális rendszerben, BNC csatlakozókon keresztül illik vezetni az egyes készülékek között. A hangjelek és a stúdiótechnikai vezérlőjelek szintén pontosan specifikáltak annak érdekében, hogy a különböző gyártók készülékeit egyszerű módon lehessen csatlakoztatni egymáshoz. A digitális televíziótechnikában hasonló módon szigorú előírások vannak arra, hogy milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie a két készülék között átvezetett jelsorozatoknak. Az MPEG-2 rendszerű digitális jelfeldolgozásnál a képek, hangok és az adatok egy jelfolyamban kerülnek átvitelre. Ennek a jelfolyamnak a pontos neve; MPEG-2 Transport Stream. A pontos, de meglehetősen hosszú név helyett gyakran használják a "transport stream" megnevezést, vagy a "TS" megjelölést (cikkünkben ezen jelöléseket felváltva
adatjel (és vezérlő jel) az órajelhez van szinkronizálva. A TS azonosításának és feldolgozásának megkönnyítésére az adatok mellett az órajel és két egyéb jel is továbbításra kerül. A nyolc adatjel (D0 ... D7) és a három vezérlőjel főbb jellemzői: • Data (0-7) • Clock • DVALID • PSYNC
- a transport stream egy bájtjának adatjelei, a D7 a legnagyobb helyiértékű. - órajel, a négyszögjel "0-1" átmenete az információhordozó. - az adatjel valós, csak a 16 üres bájt ideje alatt "0" szintű - a transport packet kezdetét jelzi, a szinkronbájt ideje alatt "1" szintű.
3. Az órajel jellemzői Az órajel 50 %-os kitöltésű szimmetrikus, négyszögjel. Az ettől való eltérés nem lehet nagyobb, mint a periódus idő 10 %-a. A hasznos információt, az adattovábbítás pillanatát mindig a "0-1" átmenet hordozza. Az órajel frekvenciája az adatsebesség függvénye, a 188 bájtos TS esetében a bitsebesség 1/8-a, a 204 bájtos TS esetén a bitsebesség (204/188)/8-a. Az órajel frekvenciája nem haladja meg a 13,5 MHz-et.
fogjuk használni).
1. A transport stream átviteléről általában A transport stream átvitelét a szabvány soros és párhuzamos üzemmódban is megengedi. A soros átvitel bonyolultabb, ezért elsősorban olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a párhuzamos átvitel technikai okok miatt nem jöhet szóba, például az üvegszálas összeköttetéseknél. A párhuzamos átvitelt többnyire készülékek között, elsősorban rövidebb összeköttetéseknél alkalmazzuk. A transport stream továbbítására három különböző módon kerülhet sor, attól függően, hogy milyen típusú készülékek között, a jelfeldolgozás melyik síkjában történik az átvitel. A három változat röviden a következő: • 188 bájtos formátumú transport stream, amely egy hexa 47 értékű szinkron bájtból és az azt követő 187 bájtos adatcsomagból áll. • 204 bájtos formátumú transport stream, amely a fenti 187 bájtos adatcsomag után 16 bájtos üres helyet is tartalmaz. A jelfeldolgozás későbbi folyamatában a Reed-Solomon kóder erre az üres helyre fogja beültetni a hibajavító kódokat. Értelemszerűen a fenti két adatfolyam órajelének aránya 204/188. • Reed-Solomon kódolt transport stream. Ez a 204 bájtos változat a 188. bájtot követően már tartalmazza a 16 bájt hosszúságú hibajavító kódot.
4. Az átvitel elektromos jellemzői A nyolc adatjel és a három vezérlőjel 11 darab vonalmeghajtóval kerül továbbításra. Valamennyi vonal szimmetrikus kialakítású. A vevőben 11 darab szimmetrikus vonalvevő fogadja a jeleket. A meghajtó és a vevő az LVDS jelszintekhez igazodik, a jelek intervalluma a fél amplitúdók között van értelmezve. A szimmetrikus átvitelben logikai "1" szintnek tekintendő, ha a jelvezeték "A" kapcsán pozitívabb a feszültség mint a "B"-n. A logikai "0" szint fordított értelmezésű. A vételi oldalon a névleges terhelő impedancia 100 ohm. A tizenegyből egy átviteli út kialakítását szemlélteti az 1. ábra. A meghajtó oldal elektromos jellemzői: Kimeneti impedancia 100 ohm maximum Közös módusú feszültség 1,125 V ... 1,375 V között Jel amplitúdó 247 mV ... 454 mV Fel- és lefutási idő kisebb, mint T/7 (a jel 2080 %-os szintje között) A fel- és lefutási idő eltérése kisebb, mint T/20 A vevő oldal elektromos jellemzői: Kimeneti impedancia 90 ... 132 ohm Maximális bemenő feszültség 2,0 VP-P Minimális bemenő feszültség 100 mVP-P
2. A szinkron párhuzamos átvitel jelei A párhuzamos átvitelnél a transport stream bájtonként, NRZ formában kerül továbbításra. Valamennyi 6
A TS csatlakozó és kábel
hírek
Adó
(Psync), valamint biztosítani kell egy csatornát a külső transport stream órajelnek (Clkin) és egy vezetéket az érzékelő jelnek (Sense). Az eltérés a szinkron átvitelhez képest, a külső TS órajel, ami lehetővé teszi, hogy a TS jelfolyamot egy külső órajelhez szinkronizáljuk. Ezenkívül a kábel földelése helyett az érzékelő vezeték kerül bekötésre. A csatlakozó lábkiosztása is módosul a szinkron átvitelhez képest a 2. táblázatban láthatóak alapján.
Vevő A
`
A
Átviteli út B
Zt = 100 Ω B
vonal vevő
`
vonal meghajtó
Láb A jel megnevezése Láb A jel megnevezése 1. Érzékelő 2. Data 0 A 14. Data 0 B 3. Data 1 A 15. Data 1 B 4. Data 2 A 16. Data 2 B 5. Data 3 A 17. Data 3 B 6. Data 4 A 18. Data 4 B 7. Data 5 A 19. Data 5 B 8. Data 6 A 20. Data 6 B 9. Data 7 A (MSB) 21. Data 7 B (MSB) 10. PSYNC A 22. PSYNC B 11. Clock A 23. Clock B 12 CLKIN A 24. CLKIN B 13 Rendszerföld (GND) 25. Rendszerföld (GND) 2. táblázat. A csatlakozó lábkiosztása RS-422 szabvány szerinti párhuzamos átvitelnél
1. ábra. Az átviteli út elvi rajza
5. A csatlakozók típusa A párhuzamos interfész csatlakozói 25 pólusú D típusú szubminiatür csatlakozók az ISO 2110 szerinti leírásnak megfelelően. A csatlakozó bekötése látható az 1. táblázatban. Láb 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
A jel megnevezése Láb A jel megnevezése Clock A 14. Clock B Rendszerföld (GND) 15. Rendszerföld (GND) Data 7 A (MSB) 16. Data 7 B (MSB) Data 6 A 17. Data 6 B Data 5 A 18. Data 5 B Data 4 A 19. Data 4 B Data 3 A 20. Data 3 B Data 2 A 21. Data 2 B Data 1 A 22. Data 1 B Data 0 A 23. Data 0 B DVALID A 24. DVALID B PSYNC A 25. PSYNC B A kábel árnyékolása 1.táblázat. A csatlakozó lábkiosztása szinkron párhuzamos átvitelnél
A szabvány által előírt elektromos jellemzők az alábbiak Kimeneti impedancia 100 ohm maximum Közös módusú feszültség 1,5V ± 500 mV Jel amplitúdó 3V ± 1V Időeltérés az adatvonalon +/- 20 ns (pozitív él a bit középéhez képest) 8. A transport stream jelek mérése A TS interfész készítése során laboratóriumi körülmények között transport stream méréseket végeztünk. A 2. ábrán látható a vevőinterfész bemenetén mérhető LVDS adatjel 7 méter hosszú kábel után. A jel a ráült zavarok ellenére tökéletesen kiértékelhető.
6. Az összekötő kábel jellemzői A transport stream átvitelére a szabvány 12 érpárból álló, páronként sodrott és külső árnyékolással rendelkező kábelt ír elő. A nagy mechanikai igénybevétel miatt az erek anyaga sodrott réz, vastagságuk 0,4 mm. Az árnyékolás egyrétegű fémharisnya. Az átvitel maximális hossza 50 méter lehet, ezen a hosszon túl már soros átvitel ajánlott. A kábeltelevíziós fejállomásokban az áthidalandó távolság általában kisebb mint 50 méter, így a párhuzamos átvitel a legmegfelelőbb az egyes készülékek öszszekötésére. 7. Az RS-422 szabvány és jelei A transport stream átvitelére lehetőség van más módon is, mint az eddig leírtak szerint. Az RS-422 szabványú párhuzamos átvitel az átvitt jelekben, a csatlakozó lábkiosztásban és az elektromos jellemzőkben különbözik a szinkron párhuzamos átviteltől. Ebben a rendszerben át kell vinni a 8 adatbitet (Data 0-7), az órajelet (Clock), a packet szinkron jelet
2.ábra. LVDS feszültségszintű TS jelalak Szabó Zsolt 7
Analóg technika: viszlát...
hírek DAVIC kontra DOCSIS. viszony az észak-amerikai kábeltévé szolgáltatók többségét képviseli. (85% az USA-ban, 70% Kanadában, 20% Mexikóban). Mire terjed ki a project? Összességében a rendszerelemek közötti interfészek fejlesztése három időben eltolt tevékenységi csoportból áll. Az első fázisba két interfész tartozik, amelyek az adatátvitel előfizetői illetve fejállomás szempontjaival foglalkoznak. CMCI- Interfész az előfizetői kábelmodem és a felhasználónál lévő PC között. CMTS-NSI- Cable Modem Termination System-Network Side Interface a fejállomáshoz telepített kábelmodem központi egység (CMTS) adatinterfész oldala. Tipikusan csatlakozhat egy gerinchálózathoz (backbone), ami viszont egy szerver komplexumhoz csatlakozik. A második fázis foglalkozik a működést támogató (OSSI Operations Support System) és a "visszatérő" telefon (CMTRI) interfészekkel. Az OSSI támogatja az alapvető tevékenységeket, beleértve a hálózat tulajdonságainak felügyeletét, a biztonságot, a számlázást, a beállítást és a hibakezelést. A CMTRI- (Cable Modem Telco Return Interface) egy interfész a kábelmodem és a kapcsolt telefonhálózat (PSTN) között, amely alternatív eszköz, lehetőség az előfizetőtől a fejállomás irányába történő átviteli (upstream) kapcsolat létrehozására. A harmadik fázisban kidolgozásra kerülő interfész az RF összeköttetést biztosítja a HFC (hibrid üveg-koax.) hálózaton keresztül a kábelmodem és a központi egység CMTS interfész valamint a biztonsági rendszer között. CMRFI- (Cable Modem to RF Interface) A kábelmodem-RF interfész egy egy-csatlakozó portos RF interfész a kábelmodem és a házhálózati (drop) kábel között. Tartalmazza az RF szinteket és a frekvencia modulációt, kódolást, multiplexálást, beállítás vezérlést, frekvencia választást stb. A CMTS-DRFI (Cable Modem Termination System Downstream RF Interface = kábelmodem központi egység előfizető felé irányuló átvitel RF interfész) és a CMTS-URFI (Cable Modem Termination System Upstream RF Interface = kábelmodem központi egység előfizetői irányból érkező átvitel RF interfész), amelyeknek egy-egy különálló csatlakozó portja van a kábelmodem központi egységen. Az egyik port adatjeleket küld a CMTS-DRFI interfészen keresztül a "lefelé menő" RF úton (ez általában egy tv csatorna szélességű jel), amelyeket az előfizetői kábelmodemek fogadnak. A másik port adatjeleket fogad a CMTS-URFI interfészen keresztül, amelyek az előfizetői kábelmodemektől érkeznek a "felfelé vezető" RF úton. (Ez a visszirányú kábeltévé sávban van, általában 2-4 MHz igénnyel.) DOCSS- Data Over Cable Security Sytem a biztonsági rendszer interfésze. A fent említett és jellemzett interfészek helyét és kapcsolatát a DOCSIS rendszer egységeivel a mellékelt ábra segítségével tanulmányozhatjuk. Az MCNS-DOCSIS terv szerint elhatározott interfészek kialakítása tudomásunk szerint befejeződött és gőzerővel folyik a termékek piacra dobása.
Vágjunk rögtön a közepébe. A játszma elkezdődött, s az első kör után úgy tűnik az amerikaiaknak jobb lapjaik vannak mint az európaiaknak és társaiknak. Ez nem is csoda, korábban ráéreztek az üzletre, s ennek érdekében tettek is valamit. Az üzlet pedig hatalmasnak látszik, méreteit tekintve talán csak a mobil telefóniához mérhető. A szép új üzlet, mondanom sem kellene, a kábeltévével kapcsolatos. A digitális kompresszió, a mikroelektronika, a számítástechnika és persze a kényelmes és olcsó, meglévő nagy kábeltévés sávszélesség új szolgáltatások bevezetését kínálja. A súlypont a hagyományos műsorszolgáltatás megtartása mellett a telefóniára, a számítógépes internetes és hálózatos összeköttetésekre, az adatátvitelre, a multimédiás és egyéb szolgáltatásokra csúszik át. A piac újrafelosztásának, bővítésének, és a jogi szabályozás világméretű liberalizálásának várhatóan a PSTN (kapcsolt telefon vonalas) cégek lesznek a vesztesei, és a fogyasztó remélhetően nyerni fog. Például azokban a hálózatokban, ahol már kóstolgatják a lehetőséget, nyolcezer forint körüli havi díjfizetésért időkorlátozás nélkül lehet a hálón matatni, az egyszerű telefonvonalas szolgáltatáshoz képest öt-tízszeres sebességgel. Persze előbb a hálózatokat gatyába kell rázni, különösen igaz ez a visszirányú,"szennyvízcsatornára". Itthon évi milliárd forintos építkezések indultak el, nagyobb régiókban pedig dollár milliárdos befektetések történnek, amelyet erős koncentrálódás is kísér. Kemény verseny bontakozott ki a modem és router gyártásban, forgalmazásban. Ugyanígy verseny van a kétirányú kapcsolatot biztosító kommunikációs specifikációk szabványosítása területén, különösen két érdekcsoport között. Jelen ismertetőben a két versenyző múltjával, eredményeivel foglalkozunk és a várható fejleményeket érintjük. 1. Mi a DOCSIS? A Data Over Cable System Interface Specification (DOCSIS) terv célja, hogy az észak-amerikai kábeltévé ipar érdekében gyorsan kidolgozza az átviteli és működtető interfész specifikációk szükséges egységességét, a kábelmodemek és a hozzákapcsolódó készülékek számára. A kábelen történő adatátvitel rendszere nagysebességű adatátviteli úttal egészíti ki a kábeltelevíziós rendszert az előfizető helye és a kábeltévé szolgáltató fejállomás között úgy, hogy az átlátható az internet protocolhoz. Az adatátviteli rendszer tartalmazza a biztonságos működtetést, az üzleti tevékenységet, a konfigurálást, az elszámolást felügyelő és a meghibásodással kapcsolatos eszközöket is. Érdemes megemlíteni a project szervezeti felépítését, a benne résztvevő szolgáltató és más cégek nevét. A Multimedia Cable Network System Partners Limited (MCNS) vezeti az interfész specifikációk kifejlesztésének tevékenységét. (Ezért hívják a szabvány tervezetet MCNS-DOCSIS-nak). Ez a csoport négy vezető kábeltelevízió szolgáltatóból áll: Comcast Cable Communications Inc., Cox Communications, Tele-Communications Inc. és Time Warner Cable. Továbbá az MCNS partnerei a Rogers Cablesystem Limited, a Continental Cablevision, a Cable Television Laboratories Inc., (rövidítve: CableLabs, amely cégnek fontos szerepe van az eszközök minősítésében). Ez az érdekeltségi-partneri 8
Analóg technika: viszlát...
hírek megtörténni. Lényegét tekintve, a DAVIC 1.5 felépítése a szabványos IP hálózati felépítésen alapul, ezenkívül tartalmaz hálózati és vezérlő protocolokat is. Eredmények. Említettük, hogy Amerikában az MCNS-DOCSIS készülékek vizsgálatát a CableLabs végzi. 1999. április végéig három gyártó, a 3Com, a Toshiba és a Thomson Consumer Electronics kábelmodemje vette a lécet, azaz kapott CableLabs DOCSIS minősítést. Ugyancsak elfogadásra került a Cisco Systems központi berendezése. Ez év végéig várhatólag, több, mint egy tucat cég mintegy 50 kábelmodem termékét nyújtják be a CableLabs-hoz minősítésre. A DAVIC a digitális műsorszóráshoz kapcsolódó set top-box-ok alkalmazásával, piacradobásával dicsekedhet. Mi a jelenlegi helyzet? Az ECCA (European Cable Communications Association) amely teljes súlyával a DAVIC mögött áll, azt szeretné, ha végleges eredményként megjelenne az Euro-modem, majd követné az Euro-box. Hírek szerint néhány gyártó, pl. a Cocom és az Alcatel az év közepén megjelenik DAVIC modemmel. A másik tábor ebben erősen kételkedik. A kételkedés másik tárgya az amerikaiak részéről, hogy mi szükség van a DAVIC-re? Vajon a protekcionizmus terméke? A válasz az, hogy NEM, szükség van egy jobb szabványra, mondja a DAVIC csoport! Mi várható a szabványosítás során? Mindkét csoport, szervezet szeretné, ha munkája, specifikációi kizárólagos globális szabványként elfogadásra kerülnének. Ilyen eredmény -mint már sok esetben máskor- nem várható. Kompromisszumos megoldásként valószínűleg mindkettő nemzetközi szabvány lesz. A hazai helyzet célszerűen követi a nemzetközi fejleményeket, a HIF szabványosítás előtt elfogadja a különböző tulajdonságú modemek alkalmazását. Izgalmas hónapok előtt állunk, érdeklődés esetén szívesen tájékoztatom kedves ügyfeleinket az aktuális helyzetről. Kecskés Péter
2. Mi a DAVIC? A Digital Audio-Visual Council (DAVIC) Genfben bejegyzett, 1994-ben alapított nonprofit szervezet. Célja, hogy sikerrel támogassa az interaktív digitális audiovízuális alkalmazásokat és szolgáltatásokat, s közzétegye és elfogadtassa a nyitott interfészek és protocol-ok specifikációit azért, hogy maximálisan kihasználja az együttműködést nemcsak a földrajzi határokon, hanem különféle alkalmazásokon, szolgáltatásokon, iparágakon keresztül is. Beleértve a digitális műsorszórást (DVB) is. Ezért a szervezetet bővebben DVB/DAVIC-nek is nevezik. A DAVIC-nek több mint 150 társaság, vállalat a tagja, mintegy 25 országból, és gyártók, szolgáltatók, (műsorszórás, távközlés, kábeltévé) valamint számos állami képviselet és kutató szervezet vesz részt benne. Néhány nagy név a résztvevők közül: British Telecom, France Telecom, Philips, Nokia, EBU, BBC, Bell Communications Research, Microsoft, IBM, Sony, Nippon TTC, NEC Corp., Daewoo Electronics Co. A DAVIC 1.0-1.4 közzétett specifikációk lefelé kompatibilisek és alapját képezik a kereskedelmi interaktív multimédia gyakorlatnak. Mindegyik specifikáció piacorientált, és ahol lehetséges, szoros együttműködésben került kialakításra más szabványosító szervezetek folyamatban lévő munkájával. Ezenkívül a DAVIC 1.3.1 nemzetközi szabványtervezetként előterjesztésre került az ISO/IEC JTC 1-hez azért, hogy ez az ipari specifikáció elfogadott nemzetközi szabványként jelenjen meg. A DAVIC 1.4 1998 szeptemberében került közreadásra és 14 részből áll, a korábbiakhoz képest 11 új specifikációs csoportot tartalmaz. Jelenleg a DAVIC 1.5 kidolgozása folyik, és a tervek szerint ez év áprilisában a hamamatsu-i (Japán) 24. találkozón kerül(t) véglegesítésre. A DAVIC Intranet, DAVIC 1.5 specifikáció központi része a "TV Anytime and TV Anywhere" (tv bármikor és tv bárhol) specifikáció, amelynek elfogadása, közzététele 1999. júniusban a Poitierban (Franciaország) tartandó 25. találkozón fog
9
CW-3700 StationMaster
hírek Bemutatkozik az ÁllomásFőnök
Az első kábel-tv fejállomások megjelenése óta a fejállomások nem csak minőségükben fejlődtek, de csatornaszámuk is jelentősen megnőtt. A 25-30 csatornás fejállomások ma már átlagos méretűnek mondhatók, de az utóbbi időben már számos 60 csatornánál nagyobb rendszert szállítottunk ügyfeleink számára. Ilyen nagy rendszereknél már jogosan merül fel a számítógépes felügyelet igénye. Cégünk CW-3000 sorozatú analóg professzionális kábeltelevízió rendszerének és CW-4000 sorozatú digitális professzionális kábeltelevízió rendszerének beállítására és felügyeletére fejlesztette ki a CW-3700 StationMaster Számítógépes felügyeleti rendszert.
A Windows rendszerben minden készüléktípus önálló párbeszédpanellel rendelkezik, amely a készülék azonosítói mellett egyidejűleg mutatja az összes állítható paraméter pillanatnyi értékét. A paraméterek az adott határokon belül közvetlen beírással, léptetéssel és nyomógombok működtetésével állíthatók be. A beállítások mentése a készülékekben történik, így a busz megbontása, vagy a vezérlő számítógép kikapcsolása a fejállomás működését nem zavarja meg. A számítógéphez kapcsolt printer segítségével a beállítások kinyomtathatók, jegyzőkönyvezhetők. A StationMaster szoftverét az elkövetkező években folyamatosan fejleszteni kívánjuk, és ennek keretében tervezzük speciális felhasználói igények kielégítését is.
A rendszer felépítése
A jelenlegi első ütemben a StationMaster a fejállomás egységeinek programozására alkalmas: a központi számítógépről lekérdezhetők és beállíthatók az üzemmódok és üzemi paraméterek.
A rendszer központi egysége a 19"-os rack kivitelű CW-3711 típusú IBM PC kompatibilis számítógép, amely nagykapacitású merevlemezt és CD olvasót tartalmaz a programok és adatok beolvasására ill. tárolására. A számítógép soros portjához illesztőegység közbeiktatásával kapcsolódik a fejállomás készülékeinek busza, amely 250 címet tud kezelni. Mivel a CW3000 rendszerben egy tv-csatorna kezeléséhez két címet kell felhasználni, két rádiócsatorna pedig egy címmel kezelhető, a 250 cím pl. 100 tv- és 100 rádió csatorna készülékeinek felügyeletére elegendő.
A Számítógépes felügyeleti rendszer fő jellemzői teljes kiépítésben: ◊ Egyszerűsíti a fejállomás telepítését és programozását, ◊ fokozza a rendszer áttekinthetőségét, ◊ felügyeli a fejállomás üzemelését, jelzi a működési hibát, behatárolja a hibahelyet,
A számítógéppel történő kommunikációhoz rack adapterrel beépített 14"-os SVGA monitor, kihúzható billentyűzet és egér áll a kezelő rendelkezésére. A StationMaster szoftver Win95, vagy ennél magasabb szintű Windows környezetben futtatható. A StationMaster önálló programcsomag, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a számítógépen más mérő- és felügyelő programokat is futtasson. A felügyeleti rendszer telepítésekor a buszra fűzött készülékeket egyedi azonosítóval, azaz címmel kell ellátni. A készülékek címe a megszokott kézi programozóval, annak második menüjében állítható be. A program indításakor a számítógép bekéri a legmagasabb felhasznált cím értékét, majd 1-től kezdődően egyenként beazonosítja a buszra fűzött készülékek típusát, és megvizsgálja beállításaikat.
◊ fontosabb csatornák hibája esetén tartalékegységet kapcsol be, ◊ lehetővé teszi a fejállomás távfelügyeletét, a külső pontról történő beavatkozást, ◊ külön video multiplex egységgel a számítógépmonitor osztott képernyőjén megjeleníti a kimenő csatornák aktuális képét, ◊ lehetővé teszi a beállítások írásban történő rögzítését. A szoftver jelszavas védelemmel van ellátva, és a kezelőszemélyzet tagjai részére különböző hozzáférési jogosultsági szintek állíthatók be: ◊ A kezelők egy köre csak az adatok lekérdezésére jogosult. (Ilyen jogosultsággal rendelkező kezelő a lekérdezésen túl az aktuális működés bármely adatát meg is változtathatja, pl. próba, mérések stb. céljából, de a megváltoztatott adatokat nem tudja elmenteni).
A StationMaster 1.0 szoftver modulokból épül fel. Az első modul feladata a készülékek központi számítógépről történő beállítása, illetve a beállítások és a működés ellenőrzése. A rendszer szoftvere a Microsoft Windows95 operációs rendszer alatt fut, s a Windows grafikus felületei által nyújtott lehetőségeket kihasználva igen áttekinthető kezelhetőséget biztosít.
◊ Egyes személyek a beállításokat is megváltoztathatják.
10
Számítógépes felügyeleti rendszer
hírek A felügyeleti rendszer építőelemei: CW-3792 BUS EXTENDER Csatlakozóegység két készülék buszcsatlakozójának összekötéséhez és egy szellőzőrács áthidalásához. CW-3721 MONITOR UNIT 14"-os SVGA számítógép-monitor 19"-os szekrénybe építésre szolgáló adapterrel. CW-3711 MASTER CONTRO L COMPUTER Felügyeleti számítógép billentyűzettel, egérrel, Microsoft Windows95 operációs rendszerrel, 19"-os rack kivitelben. CW-3770 StationMaster 1.0 Felügyeleti és vezérlő szoftver. CW-3731 VIDEO BOARD Kiegészítő kártya PAL rendszerű videojeleknek a számítógép-monitoron történő megjelenítéséhez. CW-3791 BUS INTERFACE UNIT Illesztő egység 24 darab készülék (egy műszerszekrény) buszvezérléséhez.
Párbeszédpanel a CW-3011 Satellite Receiver üzemmódjainak és paramétereinek beállítására
11
1999-ben is lesz nyári szabadság!
hírek
Bemutatkoznak fejlesztőink:
Kopányi Sándor fejlesztőmérnök
1968-72-ben végeztem középiskolai tanulmányaimat a Landler Jenő Gép- és Híradásipari Technikumban. Pályámhoz kiváló tanároktól kaptam alapokat. Elvégeztem a Magyar Televízió stúdiótechnikai tanfolyamát, felvételiztem a Magyar Rádióba, de első munkahelyem a Híradásipari Kutató Intézetben volt. Két évig dolgoztam ott, közben felvételt nyertem a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára és 11 hónapig katona voltam. A főiskolát, ahol szintén kitűnő tanárok voltak, mikrohullámú szakon végeztem el. 1977-ben kaptam oklevelet. Mivel azelőtt diákként már dolgoztam a Híradástechnika Szövetkezetben, ezért ott próbáltam meg elhelyezkedni, ami sikerült is. A fejlesztésen kaptam feladatokat. Akkoriban komoly cég volt már a HT és szerencsém volt, hogy sok éven át a szakmában oly kiváló emberekkel dolgozhattam együtt. A 90-es évek elején, a HT Rt.-n belül önálló CATV üzletág alakult. Ekkor már túl voltunk a profeszszionális TR-2000-es fejállomás kialakításán és több nyugat-európai cégnek is sikerrel fejlesztettünk kábeltelevíziós berendezéseket. Nevünk volt már a világban, amikor megalakult a CableWorld kft. Csatlakozhattam az alapítókhoz, és máig fejlesztőként próbálom előre vinni a cég ügyeit. Annak alapján, amiket évek alatt a CATV berendezések fejlesztésében elkövettem, kedves ügyfeleink bizalommal fordulhatnak hozzám is, a következő témakörökben: Tv hangmodulátor, demodulátor; tv sztereó hangkóderek (A2, NICAM); FM MPX kóder, modulátor;
FM vevőkészülék és tuner; FM modulátor; tv-modulátor; tv KF konverterek, sávos és kétszertranszponált nagy jeltisztaságú változatok; SAT tunerek, aktív szétosztók; NICAM hangmodulátor; nagyszintű, integrált hibrid CATV erősítők; modulátorok, konverterek kódolt tv-jelek (TOKOM, Kameleon) átviteléhez; CATV konverterek DVB-C rendszerű routerekhez, valamint a következő témákban is: szélessávú optikai-rf átalakítók, vevőkészülékek és méréseik; DVB-C modulátorok, DVB-S/DVB-C transzmodulátorok és méréseik. Mára az információátvitel analóg eszközei a mikrohullámú berendezések körére zsugorodtak. Cégünk időben, óriási anyagi erőfeszítések árán, lépést tart a változásokkal. Több éve dolgozunk a DVB rendszerű CATV berendezések megvalósításán. E munka részeként vettünk fel a fejlesztés eszköztárába nagy kapacitású programozható digitális áramköröket is. Szeretnénk mihamarabb újabb eredményeket felmutatni a digitális fejlesztésben, és így tovább öregbíteni cégünk jó hírét! Üdvözlettel Kopányi Sándor
Jön a nyár! szakban dolgozóink számára egyszerre adjuk ki az éves szabadság nagyobbik részét és ezen idõszakra bezárjuk a céget. Az elképzelés bevált, ezért 1999-ben már a hetedik év, hogy július utolsó és augusztus elsõ két hetében leállítjuk az üzemet és dolgozóinkat szabadságra küldjük. Ezúton is kérjük kedves ügyfeleinket, munkájuk szervezésénél vegyék figyelembe, hogy cégünk
15-20 évvel ezelõtt a júniusi tanévzáró jelentette a munkahelyeken a nyári szabadság kezdetét, a szeptemberi tanévnyitó pedig a végét. Tapasztalataim szerint ebben a nyári idõszakban, az én régi munkahelyemhez hasonlóan, országszerte jelentõsen csökkent a termelékenység, mivel hol az egyik, hol a másik kolléga távolléte akadályozta a munkát. Napjainkban, amikor árban, szállítási határidõben, a szolgáltatások színvonalában és egyebekben szinte a világ valamennyi cégével kell versenyeznünk, már nem engedhetünk meg magunknak ekkora lazaságot. Hat évvel ezelõtt úgy láttuk célszerûnek, ha a nyári idõ-
CableWorld Kft.
1999. július 26-tól - augusztus 13-ig ebben az évben is zárva lesz. Megértésüket elõre is köszönjük. Zigó József
H-1116 Budapest Kondorfa utca 6/B Hungary
Tel.: Fax:
E-mail: Internet: 12
+36 1 371 2590 +36 1 204 7839 1519 Budapest, Pf. 418, Hungary
[email protected] www.cableworld.hu
