MB
H B
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
7 . 3 7 0
HÍRLAPTÁRA_
MAGYAR IPARMŰVÉSZET I 6 . é v f .
1 9 1 3 .
1 - 1 0 . s z .
b o r . , c l . , t j . , 1 0
h : b o r . : 5 . s z . , 1
Fv.
t .
,
t . , 1 0
m e l l .
m a
'iruvwi?
ft.SZXKt
MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ODSZAOOS M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA ÉS AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVEN KINT TÍZSZER XVI ÉVPOLYAM.
1915.
L SZÁM.
5
! «
L'ART DÉCORATIF HONGROIS OROANE OPPICIBL DU MUSÉE BT DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS BT DB LA SOC. HONOR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉB DIX POIS XVI« ANNÉE.
1913.
NUMÉRO t.
»MS4MMMMMMWWNMMMM
TARTALOM. WUdner Ödön : Szociálpolitika, művészet, iparművészet .„ 1 S Zu« A. R. : Becsületes munka ... Bálint Lajos : Az Iparművészeti Társulat kettős kiállítása 7 19 Éber László : Műemléki kérdések ...., Reklám, Qzlet, iparművészet ... .. _ — ... _.... w ... 2 4 Szakirodalom : A régi Budapest épftőművészete. — F. H. E hm eke céhlegyei — Reklámművészek — 34 Pályázatok : Eldőlt plakátpálydzat. — A Kéve plakátja. — Pályázat plakátra. — Pályázat címlapra „ ... - 34—55 Művészeti oktatás : Műkedvelők tanfolyama. — Berlini iparművészeti iskola 36 Kiállítások : Műkedvelők kiállítása. — Kehelykiállítás. — Nemzetközi grafikai kiállítás Leipzig. — Amsterdam. — Baiör ipari kiállítás. — A Werkbund kiállítása Kölnben 56 Müzeális ügyek: Az Orsz. ML Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. — Az Orsz. M. iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai. — Vándormúzeum. — Musée Détaillé
»
-
.»41—42
TABLE DBS MATIÈRES. Edmond Wildner: Politique sociale, art, art décoratif. A. R. Zut!: Travail honnête ... Louis Bálint ; Exposition double de la Société des Arts décoratif^ _ .. Ladislas Éber : Questions de monuments ... „ ... Réclames, affaires, art décoratif » — „. „ Littérature professionnelle » ... .. Concours — Enseignement de l'art „....,. Expositions ... ». ... „.... „ „,.... „ ... „ Affaires de Musées _ „. , .,, ~ , Variétés ~ _ -. Communications officielles. — Annonces.
1 5 7 19 24 34 54 36 36 41 46
•
Előfizetési díj a .Magyar iparművészet* egy évfolyamára 22 K. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., ÜUői-út 33-37. sz.
Klllönfélék : Az új százkoronás. — Magyar Iparművészek Prix d'abonnement por année de la Revue .Magyar IparTestülete. — Nyilvános épületek és műemlékek védelme 49 művészet* 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IX., Üllői-űt Nos 33—37. Hivatalos közlemények. — Hirdetések. Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a .Magyar Iparművészet* illetménykép jár, évi 20 korona tagsági dfj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üliői-út 33-37. szám).
his-fy-h
M A G V A «
R
ss
I P A R M Ű V É S Z É T AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE •
••I
A VALLÁS- É S KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI
î
I
t, •
f,
GYÖRGYI — — KÁLMÁN —
^ r
•
_
í i
cm
A
•H
I
w
«r- w m
•
7-TKk
t
M.
I
"
V
V
»
V v
V «
V
V
v
y
v
s
XVI-IK ÉVFOLYAM 1913 BUDAPEST KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT
J
/ if
M
?
B U D A P E S T . A Z A T H E N A E U M IRODALMI É S NYOMDAI H É S Z V É N Y T Â R S U L A T N Y O M Á S A •
Ii
«s«:«:«
SZÖVEG JEGYZÉKE. ÖNÁLLÓ CIKKEK.
•
•H H • •H
Wildner Ö d ö n : Szociálpolitika, művészet, iparművészet 1 Zutt A. R. : Becsületes munka 5 Bálint Lajos : Az iparművészeti társulat kettős kiállítása 7 Éber László: Műemléki kérdések ... ... .. 1!) Reklám, üzlet, iparművészet 24 Márkus László : A nézőtér problémája 45 Lengyel Géza : A bécsi m a g y a r ház 48 Divald K. : Az Iparművészeti Múzeum kehelykiállftása 50 Nádai Pál : Budapest barátai és Páris barátai 51 Tonelli S á n d o r : Iparművészeti kiállítás Párisban 61 Nádai Pál : Francia ízlés 89 G e o r g e s Lechevallier Chignard : A kerámia és az Uvegesség 92 F. Bernouard : A művészi könyv 95 Henri Clouzot : Vas, bronz és m á s fémek ... 105 Emile Belville : Ékszerek és dísztárgyak 108 Louis S u e : A modern bútor 114 Mihalik József : A krasznahorkai mauzóleum 133 Rózsaffy Dezső dr. : Művészeti múzeumok a vidéken 136 Hevesi S á n d o r dr. : Mozart és Beethoven az operaházban 149« Bárczy István dr. : Iparművészetünk küzdelmei és feladatai 173 Gerő Ödön : Magyar interiőrök 177 G y . : Az Iparművészet Könyve III. kötete... ... 189 Juhász Árpád : A matyóviselet dekoratív szépségéről 190 A szociális művészet ... .. .. 193 Lyka Károly : Egy pár színes cserépdarab (Ligeti Miklós majolikái) 217 Felvinczi T a k á c s Zoltán : Kínai művészeti alkotások magyar tulajdonban 220-, Nádai Pál : Történeti kertekről 222 Spiegel Frigyes : Egy szociálista művész (Biró Mihály) 235 Vig Albert: Az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola és a sz.-főv. Iparrajz Iskola kiállításának tanulságai 263 Melier Simon : Az anyagszerüség elve a modern iparművészetben 269 Külföldi kiállítások : Boroszló, Lipcse, Páris, Gand (Tonelli, Szentiványi, Nádai, Siklóssy) 284 Kozma Lajos : Az iparművészet fejlődésének új irányáról 307 Sztrakoniczky Károly : Az építőművészet kritikája 312 Lengyel Géza : Kozma Lajosról ... 327 Nádai P á l : Silhouettek 330 Körösfői K. Aladár : A népművészetről 351 Gróh István : Népies nyomok középkori művészetünkben 356 Ács Lipót : A Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya és művészeti kulturánk 358 Lesznai A n n a : Háziipar és népművészet 369 í Bernády G y ö r g y : A marosvásárhelyi Közművelődési Ház 395 Ybl Ervin : A iparművészet főproblémája ... 399 Nádai Pál : Műkedvelők 401
PÁLYÁZATOK. Eldőlt plakátpályázat Belső plakátokra hirdetett pályázat Pályázat plakátra „ címlapra
34, 131, 153 35 35, 154 35
Eldőlt iparművészeti pályázatok Plakátpályázat 66, Belső plakátokra hirdetett pályázat eredménye Pályázat monumentális majolikavázának és talapzatának tervezetére ./... Műkedvelő-munkák terveire kiírt pályázat ... Az Andrássy Dénes-féle pályázat Eldőlt pályázatok 205, 260, Pályázat plakátra és képeslevelezőlapokra ... A „Virágos Budapest Bizottság" ülése Pályázat bútortervekre Orsz. művészeti plakátverseny Bírói hivatalok művészi berendezése ... Négy új pályázat
65 67 66 131 131 153 290 206 206 290 290 387 387
KRÓNIKA. A Magyar Iparművészet francia száma Monsieur Lincke A francia szépművészeti tárca költségvetése és az iparművészet ... Egy könyvből és egy kritikából Művészet és üzlet Képeskönyvek .. Új m a g y a r fayenceok Kirakattanulmányok Intarzia Hamisított műtárgyak múzeuma A n y u g o d a l m a s lakás Az üvegedény művészi reformja Henry van de Velde Pro domo Idegenforgalom A villaház A mozi-architektúra Nagy szezon — holt szezón Dávid A negyedik egyházművészeti tanfolyam A Kéméndy-féle színpad párisi sikere Bayros Japán cikk a magyar műiparról A fasori új templom Új kerámikai tanfolyam Van, de nincs ... Képeslapok Pusztuló műemlékek Az otthon kultusza Történetet építeni Iparművészet és kivitel Az új h ú s z k o r o n á s A művészi film A bécsi iparművészeti termékek műhelye A nemes rozsda A vidéki múzeumok szakszerű gondozása ... Művészet a temetőben A berlini porcellán .. Mit csinál a német Heimatschulz-mozgalom A puritanizmus halála Közönség és iparművészet Etienne de Silhouette A marosvásárhelyi Közművelődési Ház Temető-esztétika Lepape A m. kir. dohányjövedék új címkéi Miseruhák Kabaretstílus Amerika ízlése Lapunk bekötési táblái »
118 119 120 120 156 169 169 170 170 171 171 172 172 208 208 213 214 214 215 258 258 259 259 259 303 303 304 304 305 305 306 347 348 350 350 390 391 392 392 393 394 394 418 418 418 427 427 427 427 428
•
•H
KIÁLLÍTÁSOK. Műkedvelők munkáinak kiállítása ... 36, 299, 347 Kehelykiállítás 41
III
Az 1914-ik évi leipzigi nemzetközi grafikai kiállítás Nemzetközi grafikai kiállítás Amsterdamban A bajor ipari kiállítás A Werkbund kiállítása Kölnben Wegenerné kínai kiállítása A műkedvelők kiállításának elhalasztása Az 1916. évi párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás A bécsi iparművészeti egyesület A lipcsei grafikai kiállítás magyar bizottsági elnöke Jeruzsálemi iparművészeti kiállítás Norvégia jubileumi kiállítása Balti kiállítás Kiállítások Hollandiában Egy o r s z á g o s kiállítás eszméje Kertművészeti kiállítás A párisi iparművészeti kiállítás 299, A házi tűzhely és a falu kiállítása Az izmosodó német Werkbund és az 1914. évi kölni iparművészeti kiállítás Az Ernst-múzeum... Négy ország kiállítása Gödöllői szőnyegek árverése Műkedvelők iparművészeti munkáinak kiállítása és karácsonyi v á s á r Erdélyi szőnyegek kiállítása az Iparművészeti Múzeumban A Művészház iparművészeti kiállítása Iparművészet az Ernst-múzeumban Divatszínház A „nő háza" a lipcsei kiállításon Ipari és művészeti kiállítás Karlsruheban ...
41 41 41 41 116» 117 117 117 117 206 206 206 207 250 252 378 299
Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményének bővítése Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum 1915. évi ismeretterjesztő előadásainak sorrendje Vándormúzeum Musée Détaillé Wegenerné kínai kiállítása Budapesten Jankovich Béla látogatása az Iparművészeti Múzeumban Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum újabban szerzett tárgyai Régi erdélyi szőnyegek kiállítása Tantossy József dr., f Varjú Elemér dr Pusztuló szárnyasoltárok
300 301 347 347 377
M Ű V É S Z E T I OKTATÁS.
377 377 416 416 417 417 34 34 34 64 64 152 152 152 153 153 196 196 205 261 262 301 302 340 388 389 389 390 390 390 428 429 429 430
41 42 42 42 73"~ 208 208 208 415 415 415
NÉPMŰVÉSZET. Somogyi tükörfák Varrott holmik Nemzetközi népművészeti kiállítás A matyóviselet dekoratív szépségei Virágtartó pálcikák Népművészeti kiállítások külföldön A 9. szám népművészeti képei
SZAKIRODALOM. A régi Budapest építőművészete F. H. Ehmcke céhjegyei Reklámművészek .„ ... Bode, Wilhelm. Die Anfänge der Majolikakunst in T o s c a n a Jasper J. E., Europeesche Organisatiesen Systemen tot ontwikeling van nijverheid en kunstnijverheid Az iparművészeti tervezések díjszabása ... ... Díszítő művészet The Studio Year-Book of Decorative Art 1915 Handbuch für bürgerliche Wohnungskultur. Deutsche Wohnungskunst ... ... Technische Jugendbücherei A Magyar Iparművészet francia száma Iparművészeti iskolánkról Pazaurek, Gustav E. : Alte Goldschmiedearbeiten aus schwäbischen Kirchenschätzen A mi városunk ... ... ... A városi múzeumok feladatai és a fővárosi múzeum Széljegyzetek egy bírálathoz Guter und schlechter Geschmack im Kunstgewerbe Hayden Arthur : Kopenhagener Porzellan ... Szádeczky Lajos : Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon Ferenczy István levelei Könyvdíszek A tordai kultúrház A Studio októberi száma Gazette du Bon Ton Iparművészeti könyvtárunk új lajstroma Két könyv exlibrisekről Tündérvilág a városligetben Schmidt Róbert : Das Glas
MUZEÁLIS ÜGYEK.
155 208 208 252 252 387 387
Műkedvelők tanfolyama 36, A berlini iparművészeti iskola Az Iparművészeti Iskola első féléve Az iparművészeti nevelés kérdéséhez Növendékek vállalkozása A főv. iparrajziskola legközelebbi kiállítása La société de l'art appliqué aux Métiers A történelmi stílusok oktatása .. A francia iparművészeti oktatás A művészi nevelés a francia iskolában ízlésfejlesztő előadások az iparművészet köréből A bécsi iparművészeti iskola kiépítése Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola 1912— 1913. évkönyve Weltner Vilmos alapítvány A sz. főv. Iparrajziskola kiállítása Szünidei munkák kiállítása Az Iparművészeti Iskola új tanéve Az Iparművészeti Iskola műkedvelői tanfolyama Györgyi Dénes kinevezése ... Művészet a francia szabadiskolában
67 36 66 67 67 67 129 129 130 131 154 155 257 257 258 342 342 342 342 416
HAZAI B O R Z A L M A K . A pesti kávéház A pesti utca A házak A szobrok Az utca berendezése A gyepek A kirakatművészet Magyarságunk az utcán
238 334 334 334 339 339 340 340
LAKÁSMŰVÉSZET. Hajlított bútorok A debreczeni főiskola internátusának berendezése Virágos lakások
67 bútor68 68
KÜLÖNFÉLÉK. Az új százkoronás Magyar Iparművészek Testülete A nyilvános épületek és műemlékek Az új ólommáz A Wiener Keramik bukása
43 43 43 68 73
Új német ércpénzek 73 Divat és művészet 75 A grafikai művészet a mindennapi életben ... 75 A német iparművészet mérlege 75 Az ékszer hanyatlása 76 Thiebault S i s s o n a francia iparművészeiről 78 Az emlékezés művészete 79 A szabadban elhelyezett reklámtáblák 80 Művészi szőnyegek árverése 80 Jessen az új német iparművészetről 132
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. A Társulat 1912. évben megtartott sorsolás á n a k eredménye 1. IX A Társulat választmányi ülése : 1. X. — 2. IX. 4. X. — 6. IX 9. XI
Pályázat plakátra 2. IX.— Pályázat monumentális majolikavázának és talapzatának tervezetére Pályázat műkedvelő-munkák terveire Képzőművészeti pályázat Pályázat plakátnak és képeslevelezőlapoknak terveire Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat közgyűlése Kedvezmény a Társulat tagjainak Tervpályázati programm Pályázat bírói szobák bútorterveire Könyvtárnyitás Pályázat iparművészeti tervekre polgári lakások bútorzatára „ síremlékek terveire
4. IX 3. IX 3. X 4. X 5. IX 5. 7. 7. 7. 7. 9. 9. 9.
X IX X XI XII IX IX X
KÉPEK JEGYZÉKE. BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS. Empire pamlag korabeli bútorok Györgyi Dénes : Fényezett úriszobaszekrény Follot : Ebédlő Hálószoba S u e és Huillard : Kis szalon André Mare : Kis hálószoba „ „ Polgári szalon Follot: Pamlag Bálint és Jámbor : Fogadóterem s a r k a Kandalló a hallban Pohárszék és tálaló „ „ Ezüstszekrény EzUstszekrény. Bornemisza Elemér b á r ó ebédlőjében Bornemisza Elemér b á r ó ebédlője Női hálószoba Kozma Lajos : Szalon-karosszék „ „ Vázlat egy férfiszobához Heverőpamlag „ „ Ülőbútorok a Rózsavölgyi-féle zeneműkereskedésben Kozma Lajos : Ebédlőszekrény 320, „ „ Hálószobaszekrény Márványkandalló Aluminium- és csempekályha Kettős ágy és d o h á n y z ó asztalka Toilette-tükör „ „ Tálalószekrény és tárló „ „ Könyvszekrény és óra
71 72 87 124 126 127 127 128 128 181 182 184 185 202 203 204 309 312 313 319 325 320 321 321 322 323 324 326
AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- É S PORCELLÁNMŰVEK. Zutt A. R. : G ö r ö g leány. Terrakotta 11 Jakó Géza : Mázas cserepek 26 Imre G á b o r : Színes majolikák 28 Schleich Vilmos : Majolikaszobrocska és csempe 29 Schleich Vilmos : Léda. Terrakotta 29 Bécsi magyar ház. Aranyozott cserépkályhák 59 René Lalique : A sèvres-i porcellángyár boudoirja, grès anyagbői, berakott platinazománcdísszel ... ... 97 Massoul : Kőedényváza 98, 109 Decoeur: „ ... 98 Henry Simmen : Kőedényváza 98 E. Lenoble: Díszedények 99 Emile Decoeur : Kőedénytányérok és váza ... 99 Porcellánok és biscuitek : Sèvres-i porcellángyár 100
René Lalique : Üvegvázák 101 „ Bonbonière 101 Illatosító üvegcse 101 Marinot : Zománcozott Uvegszelence 101 Jean C r o s : Színes pâte de verre 123 A krasznahorkai Andrássy-mauzoleum kupolájának mozaikképe 144 Nagy S á n d o r : Üvegkép 164, 165 Fehérvári Erzsi és Körmendi Frimm Jenő : Majolikaszobrocskák 166, 167 Ligeti Miklós : Krisztus sírbatétele. Mázas terrakotta 225 Mázas terrakották 226,227, 228,229 Árkai A l a d á r : Ref. templom üvegablaka 255 Schleich Vilmos : Szentgyörgy. Majolika 256 „ „ Óra. Majolika 256 Murai Stefánia : Majolikacsempe 256 Nyitrai Dániel: „ 256 Fáry János : ,„ 256 Iparművészeti Iskola : Óra 275 Imre G á b o r : Dudás. Terrakottaszobor 279 Iparművészeti Iskola : Mázas cserepek 281 Üvegfestés 284 Sz. főv. Iparrajziskola: Ü v e g f e s t m é n y e k é s mozaikok 294 303 yázák „ „ „ Üvegfestés 306 Parasztkorsók és tányérok 384 Kályhacsempék 385 Róth Miksa : Üvegmozaikképek a m a r o s v á s á r helyi Közművelődési Házban 409 Róth Miksa : A marosvásárhelyi Közművelődési Ház üvegfestményei. T e r v e z t e : Nagy Sándor — 4 1 0 , 4 1 1 , 4 1 2 , 13
ÉKSZER-, Ö T V Ö S - É S ZOMÁNCMŰVEK. Zutt A. R. : Boglár és nyaklánc 9 „ „ „ Illatszertartó 12 „ „ „ „ kupakja élőiről és hátulról 12 „ „ „ Kézi tükör fémfoglalaljának mintája 13 „ „ „ Flora (ezüst násfa) 14 „ „ „ A tánc „ 14 „ „ „ Madonna (ezüst násfa) 14, 15 „ „ „ Mesterjegye 14 „ „ „ Ezüst boglárok 16 „ „ „ Pecsétnyomógyűrű részletekkel... 16 József főherceg : Áttört z o m á n c o s művű hajék 25 S z a b ó Lajos : Ezüst serleg 26 C s a j k a József : „ „ 26
Abt Sándor : Eziist cukortartódoboz ... Magyar kelyhek XIV. és XV. század 81, 82, Clement Mère : Vésett elefántcsontszelence berakással , R. Templier és M. Dufrène : Ékszerek T. H. Lambert: Arany övcsat gyöngyökkel E. Belville : Zománcolt arany nyakék Mayrhofer : Andrássy Franciska grófnő ékszereiből készült aranykehely Zutt A. R. : Gyümölcs- és virágtartó ezüstből Az Iparművészeti Iskola ötvös növendékeinek munkái Az Iparművészeti Iskola ötvösnövendékeinek emlékserlege
275
Iparművészeti Iskola: Kályhacsempe Címer Ajtókopogtató Keleti S á n d o r : Proscenium részletei Nyitrai Dániel : Fali kut tervezete és részlete Matéka Sándor : Ádám és Éva ... Tóth Gyula : Női alak Sz. főv. Iparrajziskola : Különféle plasztikus munkák Körösfői K. Aladár : Ő Felsége k o r o n á z á s a . Bronzrelief a marosvásárhelyi Közművelődési Házban
275
ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ.
26 83 109 122 123 123 118 168
TEXTIL. Gyömrői Edith : Hímzeit párna Lesznai Anna : „ „ mappa Kardos Böske : Ablakfüggöny-betél Korponayné Lészay Margit : Hímzett vászonpárna Rauscher Lujza : Batikpárna Nagy Ida : Gyönggyel hímzett tarsoly Dörre Ida : Batikozott selyemtarsoly Juhász Árpád : Posztó faldísz Boucher : Gobelin a bécsi magyar házban... Adrien Karbovsky : Lyoni préselt bársonyszövet Hímzett tüllcsipke Makramé-szalag Irlandi csipke RippI Rónai József : Virágos kert. Selyemhímzés Fémes-Beck Vilmosné : Hímzett párnák Iparművészeti Iskola : Géphímzésre való minta Iparrajziskola : Géppel hímzett terítő „ „ „ párna és tarsolyok „ Szövött faliszőnyeg Csomózott szőnyeg Rauscher Lujza : Batik falidísz Dörre Ida : Batikozott színházi köpeny K. Powell : Párna, rávarrott díszítéssel Bodor Margit, Holzmann Valéria, Dalmát Piroska, Ferenc Kornélia : Selyemmel hímzett mellcsatok .4. Zsolnay Miklósné : Hímzett párna £. Matyasovszky Zsolnay Teréz : Hímzett párna Dörre Ida : Batikozott párna díszítése Zsolnay Miklósné : Arany és ezüsttel hímzett láda
30 30 30 31 31 32 32 32 37 57 104 121 121 121 232 248 267 292 292 303 306 419 420 422 423 V2A 425 425 425
SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA. Zutt A. R. : Ifjú párisi nő képmása Római leány „
„
„
„
„
kőbe
faragot!
férfi
Egy fiatal szobrászművész síremlékére szánt dombormű mintája Tanagra-szobor vázlata Bécsi magyar ház. Supraporta, gipsz... 60, 69, Reményi József : Evezős, bronzszobor A győztes, „ Súlydobó, „ Gerelyvető, „ Andrássy Dénes gróf koporsója a krasznahorkai mauzóleumban 146, Bodhisattva-fej. Márvány. China, XVII. század Biró Mihály : Dekoratív szobrok Kőrelief Iparművészeti iskola : Föliratos tábla
9 10 10
12 15 71 84 84 85 85 147 231 243 246 278
Bécsi magyar ház „ kapuja és erkélye n „ lépcsők és lépcsőcsarnokok stukkomennyezetének részletei „ „ „ a nagy fogadóterem sarka janszky és Szivessy : Hall, Márkus Emilia villájában G. H. jaulmes : Nyaraló belseje Krasznahorkai mauzóleum metszete és alaprajza R. Berndl : Krasznahorkai Andrássy-mauzoleum M. Frick : Krasznahorkai Andrássy-mauzoleum. A főbejáró előtt levő kőangyal Krasznahorkai Andrássy-mauzoleum, belső pillér A krasznahorkai Andrássy-mauzoleum oltára Bálint és Jámbor: Hall és lépcsője Vestibule Hall Nagybányai színház csarnoka „ „ emeleti csarnoka, Mester Jenő szobraival Családi lakóház hallja Zala G y ö r g y : A művész házának bejárója... „ „ „ „ „ részlete ... Hall Bornemisza Elemér báró kastélyában... „ kandallófülkével, Bornemisza Elemér báró kastélyában Bálint és Jámbor : Hajdú vármegye új székháza Debrecenben „ Ugyanannak főkapuja ... » „ Ugyanannak gyűlésterme 210, 211, Árkai Aladár : Ref. templom főbejárata „ „ „ úrasztala és szószéke oldalbejárata ... Gróf József: Nyilvános ravatalozó-helyiség... Kozma Lajos : A Rózsavölgyi-féle zeneműkereskedés elárusítóhelyisége 315, Ugyanott, óra „ „ Ugyanott, írópolc „ „ Iparművészeti kiállítási és eladási csarnok Györgyi Dénes : A mezőgazdasági múzeum ruhatára Ugyanaz, előadóterme Ugyanott, pad Ugyanott, előadóasztal és szék Egerhegyi fatemplom Monostori „ Galambbúgos nagykapu Fenyéden és Gyalokután 359, Göcsei parasztház Rimapálfalvai ház
278 278 278 280 281 282 282 295 414
53 54 55 58 86 125 134 141 142 143 145 179 183 186 187 188 197 198 199 200 201 207 209 212 253 254 255 273 318 316 317 335 343 344 344 346 354 355 369 359 368
Gyalokutai oromdísz Komor és Jakab : A marosvásárhelyi v á r o s háza és Közművelődési Háza Komor és Jakab : A marosvásárhelyi Közművelődési Ház főkapuja Komor és Jakab : A marosvásárhelyi Közművelődési Ház étkezőterme é s előcsarnoka 405
377 403 404 408
GRAFIKUS MUNKÁK. Behrens P. rajza Ehmcke P. H. rajza 8, 17, 18, 20, Zutt A. R. önarcképe. (Kréta- és szénrajz) ... Witzel : Plakát Hohlwein : Plakát H. de Toulouse-Lautrec : Plakát Th. Steinlen : P l a k á ... tV J. Klinger : Plakát-^' 1 Carlègle rajza ... ...'. f 89,- 95, Leon Laugier : Fejlécek 90, Jaulmes rajza 91, Albertine Bernouard Dunoyer de Segonzac rajza Anatole France könyvének illusztrációja Louis S u e : Könyvillusztráció Drésa : Könyvillusztráció ... Claude Chereau rajza C. H. Hébert rajzai Bánffy Miklós gróf rajza ... Nagy S á n d o r rajza... 138, 139, 140, 170, 171, Kéméndy Jenő jelmezrajzai 150,151,152,153,154, Bánffy Miklós gróf jelmezrajzai 149, 158, 162, Pállá Jenő : Versillusztráció Biró Mihály rajzai 236, plakátok 244, 245, Iparművészeti Iskola: Budapesti részlet 264,265 „ „ Virágtanulmány „ „ Illusztrálási kísérlet 268, Iparrajziskola : Illusztráció Iparművészeti Iskola : Tanulmányok élő állatokról „ „ Patronozott minták ... „ Kartonminta-tervezetek Iparrajziskola : Plasztikai rajz „ Meghívó-tervezet Ékítményes rajzok „ Litográfiái munkák Kozma L a j o s : Illusztrációk 310, 311, 328, „ Belső címlap „ „ Címlapok és plakát 348, Nagy S á n d o r : „Tündérvilág a Városligetben" c. mesekönyv illusztrációja ...416, 417, 428, Winifred Wilson: Jelmondatok Nagy S á n d o r : Díszpolgári oklevél Szemelvények a m. kir. dohányjövedék szivarkadobozainak új címkéiből
7 21 14 38 38 39
!
Zutt A. R. : Római leány 10 „ „ „ Szerelem 11 „ „ „ Vertezüst-érem 12 „ „ „ Herkules 13 „ „ „ Ezüst női arckép 13 „ „ „ íjász 14 „ „ „ Madonna 15 „ „ „ Bemutatkozó-érme 15 Teles E d e : A turini kiállítás emlékérme 87 Szamosi S o ó s Vilmos : Éremvázlat 167 „ „ „ A pécsi dalárda jubileumi érme 168 Biró Mihály : Plakettek 245, 246 Dum : Domborított réztálca 422
FESTÉSZET.
107 91 106 94 96 97 106 107 113 115 135 172 159 163 215 237 247 268 266 277 269
G e o r g e s Desvallières : Könyvtárszoba képe Maurice Denise : Fürdőző nők Selyemre festett női arckép. China, XVI11. század . ... Selyemre festett férfiarckép. China, XV11I. század Bíró Mihály : Festett pannók Iparművészeti Iskola : Budapesti részletek ... Sz. főv. Iparrajziskola : Falfestés Nagy S á n d o r : Iskolai falifestmények ... 336, Körösfői K.Aladár: F r e s k ó , a marosvásárhelyi Közművelődési Ház előcsarnokában 406,407,
271 272 274 285 286 296 302 329 338 349
BŐRMUNKÁK.
429 422 426 430
FÉMMUNKÁK. Márton Imre : Domborított rézlemezek ... Bécsi magyar ház erkélyrács-részlete ... 54, „ homlokzatán levő domborított magyar címer „ „ „ francia aranyozott bronz gyertyatartó „ „ „ aranyozott bronzóra Szabó A. G . : Kovácsolt csillár Edgar Brandt: Kovácsoltvas-lépcsőkorlát ... Bellery Desfontaine : Kovácsoltvas-kapu Szabó A. G. : Kovácsoltvas-ajtó Forreider és Schiller : Kovácsoltvas-rácsok Biró Mihály : Kovácsoltvas-óra „ „ Domborított rézkazetta „ Bronz tintatartó és levélnyomó Főv. Iparrajziskola : Csillárok
ERMESZET.
27 55 56 70 70 10Í)
110 111
112 188 241 243 246 298
102 103 230 231 242 276 297 337 408
FAFARAGÁS. Bécsi magyar ház. Supraporta, aranyozott fafaragvány 60, 69, Gallery: Faragott fatálca Matéka S á n d o r : Apache Kozma Lajos : Emlékpajzs Györgyi Dénes : Faragott frizek a Mezőgazdasági Múzeumban Dörre I d a : Batikozott dobozfedél G. Canape : Könyvtábla Sz. főV. Iparrajziskola : Könyvtábla Borosnyay Jolán : Bankőtárca Zucker Frida : „ Schönheil Irén : Jegyzéktömb G y á r f á s Ilona : Bőrdoboz
70 102 279 319 344 28 103_ 293_ 420 420 420 424
NÉPMŰVÉSZET. Körösfői szűrdíszítés Nóvák J. Lajos : Spanyolozott tükörfa Puskaporozott tükörfa 48, Nóvák J. Lajos : Spanyolozott munkák 64, 65, 68, 137, Somogyi tükörfa Medgyaszay István : Visontai parasztház „ „ Homoródalmási kapu ... Kerítésajtó Csernádfalun Nóvák J. Lajos : Somogyi tükörfák és gyujtódobozfedelek Hontmegyei varrottasok ... 174, 175, Veszprémi és borsodmegyei szűr Népművészeti faragások 352, 353, 356, 357, 358, Karikások Kalotaszegi járom Dunántúli mángorlófák Zemplénmegyei kürtök ... Fa-ablakrács Dunántúli viráglétra Mezőkövesdi szűrök Bihari és borsodi szűrök Erdélyi hímzés és kalotaszegi varrottas Torockói p á r n a h a j Besztercenaszódmegyei keresztszemes hímzés
33 47 49 52 390 88 88 88 77 176 351 367 360 360 361 361 361 361 362 363 364 365 365
•
••I
H • •H
Torockói lepedőszél Sárközi tulipántos láda Körösfői vésett és festett pad Gömörmegyei falidíszítések Mezőkövesdi hímzésminták Körösfői szűrdíszítések Szepesi magyar kanalak Daróci kopjafák Borsodmegyei hímzés Tornyos nyoszolya háta. Sárköz Bakonyi szűr és jászsági suba Somogymegyei sőtartók szaruból Zőlyommegyei csorpák Bátai és szeremlei rokkaszegek Heves- és gömörmegyei csanakok Bihari szűr gallérja és egri szűr Hajdúsági szűrök Alföldi pereckulacs Nyitra- és pozsonymegyei főkötők ... Nyitrai selyemhímzés : Mezőkövesdi lepedőfiók Bánffyhunyadi „írásos" hímzésmunka Hontmegyei hímzésminta Hontmegyei varrottas Buzsáki hímzés Sokác fejkötő hímzése Sőváradi cifra sulyok
365 366 366 370, 371 372 373, 391 374 375 376 377 379 380 381 381 381 382 383 385 :$86 386 386 388 389 391 392 392 393
VEGYES. Zutt A. R. mesterjegye
...
6
Dalmady Zoltánné: Faragott szaruhajtű és papirvágókés Juhász Á r p á d : Matyófigurák Jeney Jenő : Bírói föveg és talár Böhm János : Bírói föveg és talár Sárvári bábsUtőminták, XVIII. század ... Füredi Jenő : Virágok művészi elrendezése... Bruck Franciska : Virágok művészi elrendezése Paul Poiret : Estélyi ruha A krasznahorkai Andrássy-mauzoleum oltára Bánffy Miklós g r ó f : Opera-díszlet... 157, 160, Juhász Árpád : Matyóviselet 190,191, 192, 218, 219, 220, Díszítménytanulmányok A wilts-i tavas park Történelmi kertek 224, 233, Brózik Engelbert : Virágtartó-pálcikák 251,252, Iparművészeti Iskola : Táncrendtervezetek ... Papírból kivágott silhouettek Részlet a sz. főv. Iparrajziskola kiállításából Sz. főv. Iparrajziskola : Pergamen-munkák ... Geigner siHiouettjei 330, 331, Gonord „ Deiwel Benczúr Béláné : Peddig-fonású vázák és tál Zadubánszky Irén : Szemelvények a magyar úrinői viseletet feltüntető jelmezes babasorozatból
25 37 62 63 72 84 85 89 145 161 221 197 223 234 257 272 273 291 293 332 333 333 419 421
WILDNER ÖDÖN: SZOCIÁLPOLITIKA, MŰVÉSZET, IPARMŰVÉSZET. ÚJÉVI S Z E M L É L Ő D É S . Imúlt és élő utópisták (Morris, Bellamy, Zola, Wells stb.) r a g y o g ó álomképeket vetítenek lelki szemeink elé a jövő társadalmáról és gazdaságáról s ebben az eljövendő milieuben színarany sugárkévék pazar özönét ontják a művészetekre is. Látomásukban a művészet már nemcsak „néhány embernek szóló egoista fényűzés". A művész nem többé „kizsákmányolt, éhség korbácsától munkára hajtott, a v a g y — legjobb esetben — courtisane-ként jól tartott rabszolga, aki patrónusa v a g y souteneur-je sokszor alacsony ízlését, groteszk szeszélyeit, léleknélküli, külsőséges pompahajhászatát kénytelen szolgálni". A művészet és művész, íme, fölszabadult a méltatlan rabiga alól ; ismét elfoglalja isteni trónusát, amelyről, boldogabb időkben, kormánypálcájával, tündérvesszőjével, ezrek és ezrek életét szebbé, boldogabbá varázsolta. íme : a művészet ezrek és milliók szükséglete. Immár nem kell a művészből alkotásait pénzeszsák-Fáraóknak s fölhajtóiknak kiizzasztani : ezrek és milliók bensőséges vágya, hite és szeretete termékenyíti meg a lángészt s szárnyaltatja a kenyérgondok ólmától szabadult géniuszt egyre magasabbra, éteri tisztaságok felé. De azok is, akik nem hímes álomképeket varrnak, hanem a száraz tények, a statisztika, a rideg logika és a beretvaéles dialektika fegyvereivel kezdik ki a fennálló társadalmi-gazdasági rendszert s elméleti és gyakorlati munkájukkal alapozni vélik a jobb jövőt (mint pl. É. Vandervelde, Kautsky, Vernon Lee, a v a g y Jászi Oszkár), szintén egészen másnak, a mainál sokkal tökéletesebbnek s szebbnek látják a művészetek szerepét az emberi társadalomban. Hangsúlyozzák, h o g y minden társadalomnak alapja a g a z d a s á g ; hogy a művészet, mint minden m á s szellemi eredetű tevékenység csak fölülépítmény, tehát e fölülépítmény csak úgy alakulhat át, válhat igazában jobbá és szebbé, ha az alap : a gazdasági rend már előzőleg megjavíttatott. De ha ez az alapreform egyszer sikerült, a művészet is egyszerre egészen más, sokkal ideálisabb lészen. A művészet „az időben" mindenki számára hozzáférhetővé válik, mivelhogy az agyondolgozástól fölszabadított „mindenki"-nek lesz érkezése és úgyszólván mindenkinek lesz friss, átértő, átérző fogékonysága („erőfölöslege"), a művészet örömteljes és tiszta élvezetére. A „grand art", melyet nem sajátíthatnak ki többé sem szuronyos Cézárok és Napoleonok, sem a „legtöbbet igérő" Wannemakerek, Rockefellerek vagy Carnegiek palotáik számára, egyre jobban kollektív, közművészet lesz. Az iparművészet pedig, — ma szintén túlkevesek egyedárúsága — ott lesz mindenütt : középületeken és épületekben, utcán, tereken, kertekben s meghitt otthonokban egyaránt. A mindennapi életben a bölcsőtől a temetőig. S betöltheti a művészet teljesen az ő legsajátosabb küldetését : az életet földerítő, megtisztító, az életenergiát gyönyöreivel fokozó hivatását. A művész pedig nem f o g többé egyesektől vagy zárt kasztoktól függni. Annyi sok millió embertől fog függni — s nem a kényszer, hanem a szolidáris szeretet láncain —, hogy nem is fogja érezni a függőségét. S z a b a d lesz talán kicsiny és szerény, de szabad fészkében, „hol békességben szőheti fantáziáinak könnyű és r a g y o g ó fonalát." (Guyau.) Legboldogabbak a hívők — fogyton-fogynak —, akik Iázálmaikban ezt a jövőt egy közeli katasztrofális g y o r s a s á g ú átalakulástól, a nagy Kladderadatsch-tól várják s talán egyebet sem tesznek világéletükben, mint várnak, várnak. Boldogok a hűvösebb hívők, akik nem álmodnak világégésről, Muspilliről, hanem azt hiszik, h o g y — a „végső célt" nem tévesztve szem elől, kezük-eszük mindennapi, köznapi, de vaskövetkezetességű erőfeszítéseivel gyökerestül átalakíthatják a fennálló rossz rendszert. S legkevésbé boldogak azok, akik még kevésbé hívén kataklizmák és teljesen radikális átalakulások lehetőségében és tartósságában, a fenálló rendbe helyheztetve, némi rezignációval szerényebbre fogva céljaikat, józan reálpolitikával, a meglévő helyzetek, erők és emberek felhasználásával munkálkodnak a viszonyok javításán, a lassú, fokozatos haladáson.
Magyar Iparművészet.
1
De nem azon dől el a dolog, ki boldogabb, s még azt sem szükséges kutatni, a három kategória közül melyiknek van igaza, vájjon a nagy Eseményt rajongva váró, avagy az „en attendant" is cselekvő szocialistáknak-e, avagy a jelenre építő fakóbb szociálreformereknek, szociálpolitikusoknak-e? Kinek-kinek megszabatott az irány, így vagy amúgy cselekednie, sorsától s egyéniségétől. Fő,hogy történjék valami a haladás irányában. Mi itt csak a szociálpolitikáról, erről a szerényebb mesterségről ejtünk néhány szót, amelyet az ultrábbak úgy szeretnek a „toldozgatás-foldozgatás", az „olajcsöpp a háborgó tengerre" stb. dísznevekkel illetni. S igénytelen szemlélődésünk területe csak a szociálpolitikának a művészettel s kivált az iparművészettel szemben való viselkedése, e tevékenység lehetőségei. S amit mondunk nem új, inkább összefoglaló. A szociálpolitika általában a gazdaságilag gyengébbek erősítésére, helyzetük javítására irányuló tevékenység. Mit tehet ez általános elve alapján a művészetek s közelebbről az iparművészet terén ? Vannak sokan a szociálpolitikusok között — s a mieink között is —, akiket a szociálpolitikának ez a kultúrpolitikai tartománya egyáltalában nem csábít, sőt még csak nem is érdekel. Ezek az én porosz altábornagy-ismerősömmel tartanak, aki az Országháztéren előbb egy mezítlábas szolgálóra, majd a parlament épületére mutatott — onnan jöttünk ki éppen — e szavakkal : „Ihr Madjaren seid doch Erzlumpen ; habt keine Schuhe und habt s o ein Parlament !" — Ama szociálpolitikus kollégáim a poroszommal együtt túlságosan elméjükbe vésték a gazdaságtani alapismeretek kánonját, amely az elsőrendű, életszükségletek s a másodrendű, azaz kényelmi vagy fényűzési szükségletek kielégítési sorrendjének szigorú betartásáról szól. „Primum vivere, deinde philosophari". Előbb enni, ruházkodni, lakni stb., s csak, ha mindez ki van elégítve, jöhet a könyv, a színház, a kép, a hangverseny, a cicoma. Mintha bizony egyén és nemzetek valaha megállták volna, hogy ezt a sorrendet betartsák ! Hiszen várhatnátok, művészek, míg ti, mint általános emberi szükséglet (de mégis csak másodsorba rubrikázott szükséglet), előkerülnétek ! Ennek a tábornak, amely az embert csak mint gazdasági lényt, „homo oeconomicus"-t látja s amelynek ősei Albion művészetellenes és szemforgató puritán-szatócs észjárású közgazdaprofesszorai, époly kevéssé van igaza, mint a másiknak, amely az embert tisztán esztétikai szükségletei szemszögéből, tehát mint „homo aestheticus"-t nézi, s azt hiszi — a tiszteletreméltó, de naiv brit praerafaeliták s a német orthodox wagnerianusok öreg hibája —, hogy a művészet a primair s ha a művészetet regeneráljuk, az egész embert s a társadalmat, az egész életet regeneráljuk. Ember és társadalom csak integrálisán regenerálható s csak az a szociálpolitika jogosult, amely a gazdasági alap elsőrendű fontosságát sohasem tévesztve szem elől, a kulturális célokat is nagy szeretettel ápolja. Ez a szociálpolitika — ebben a vonatkozásában most már kultúrpolitika — lehet állami, lehet községi, lehet testületi (egyház, szociális és kulturális szervezetek stb.). De nemcsak lehet sokféle, de kell is sokfélének lennie. C s a k sokoldalú munkával lehet valamit is elérni, oly változatosak és nehezek a föladatok. N a g y néptömegek meghódításáról van szó, s e tömeg közegellenállásáról. Első ellenállás a nagy szegénység, amelynek végzetes folyományai : a munka túlsága, a testi kimerültség, a lelki, kedélyi elfásultság, a műveletlenség, az ízlés nagy durvasága. À g y ó g y s z e r : az anyagi életstandard emelése. Minden, ami a megélhetést javítja, a munkabért emeli, a munkaidőt rövidíti, a munkaeljárásokat könnyíti és finomítja : emeli a tömegek lelki standard-jét is. Szaporítja ezzel a művészetek élvezésére képesek táborát. De szaporítja a művészetek s különösen az iparművészet termelőinek táborát is, mert lehetőséget ad a tanulásra, az ízlés finomítására, a frissült kedélyben lappangó invenciónak szeretetteljes munkában való érvényesítésére. Lehetőségét adja a művészet s elsősorban az iparművészet demokratikus befolyásolásának. Megnyilvánulhat az oly sokat emlegetett „néplélek", amely alatt nem valami titokzatos, egységes és homogén komplexumot kell érteni, hanem azt, amely a nép egyes tagjaira, a nép százados gazdasági és szellemi szoros együttéléséből, a foglalkozások természetéből, az ő s szoká-
• y V íí y • y • • » • í! y • y • ?; y • » ii y • • íí £ • í • • » V í V • n • • y • í! y • M « H y • íí V • y • •
sokból, a stílushoz való ragaszkodásból átered s az egyének temperamentumán színe- • ződve, belőlük alkotásaikba átszármazik. £ A népnek a művészi, s különösen az iparművészeti termelésben való fokozottabb V részvétele — a piac kellő szervezettsége mellett s a kiképzett erők kellő foglalkoztatása ?! esetén — ismét emeli a keresetét s így tovább emeli a lelki síandard-et is. $ A tömegek anyagi helyzetének lehető javítását tehát minden kultúrpolitikának is a • legfőbbre kell tennie. » Emellé sorakozik a tiszta kultúrpolitikai tevékenység: hogy minden hatóság, tes- • tület stb., amely szociálpolitikával foglalkozik, szétnézzen a maga portáján, miféle tereken • használhatja föl sikerrel a maga hatalmi, anyagi és szellemi eszközeit a művészet és $ iparművészet fejlesztésére. C s a k példák a következők, nem kimerítő fölsorolás. Mint « hatóság az állam és város törvénnyel és szabályokkal irányíthatják a városépítést, a íí városkép megóvását és fejlesztését, az utca, tér, park, temető stb. esztétikáját. Mint köz- y gazdasági alanyok először is mint termelők a saját intézményeikben (gyár, műhelyek • stb.) szolgálhatják a szépet. Mint vásárlók s mint munkaadók tehetnek sok okosat és í jót gyűjtéseikkel s megrendeléseikkel. (Középületek, múzeumok, iskolák, bérházak stb.) V számos lehetőségét nyithatják meg annak, hogy az igazi művészetet és a művészi ipart • foglalkoztassák az épületek külsejében s belső berendezésében egyaránt s egyszersmind, » nagyforgalmú helyekről lévén szó, a közízlésre is nevelőleg hassanak. Művészi és ipar- • művészeti társulatoknak, egyesületeknek adott szubvenciók ellenében kiköthetnek bizoí nyos ellenszolgáltatásokat, amelyek a közönség javára esnek, amiről lentebb lesz még szó. y Következik fő-főfeladatunk a nevelés terén : az egész oktatásügyet az óvótól egé• szen a felnőttek iskolán kívül való oktatásáig, önműveléséig, — miknek főeszközei a tan- £ folyamok, szemináriumok, múzeumok, kiállítások stb. — át meg ál kell hatnia a művészi V kulturának, az ízlés fejlesztésének s a gyökeres ízléstelenségek ellen való ádáz küzde- H lemnek. Minden elméleti oktatásnak is ettől a szellemtől kell eltelve lennie, de még » inkább a kézügyesítő és szemképző foglalkozásoknak (szlöjd, rajz, férfi- és női kézi- • munka stb.), amelyeknek egyre jobban bele kell kapcsolódniok az elméleti oktatásba í is, ami a régi Lernschule-ból a modern Arbeitsschule-hez vezet. V Egyre nagyobb súly esik az ipari iskolákra, kezdve a legalsóbbfokú inasiskolától • a technológiai s az iparrajziskoláig s — művészi hajlandóságuak számára — az ipar- » művészeti iskoláig. • Közben az ipar is fejlődik s nemcsak a gyáriparban. A „Qualitätsarbeit" s az ipar- í; művészet a nyitjái a kézművesség és mesterségek megújhodásának. Hogy különben a gyár- y ipar is hogy finomodik s mennyire kívánja a művelt munkást, azt nemcsak G. Sorel • szép fejtegetéseiből (Introduction à l'économie moderne) tudjuk, hanem a tapasztalatból » is. S az ipar fejlődése egyrészt következménye, másrészt oka s ösztönzője az ipari- V oktatás magasabb fejlődésének. Amint hogy minden baj és nehézség ezen a téren szintén • circulus, még pedig, sajnos, itt már „vitiosus" : a hatályosabb iparioktatásnak (nappali m oktatás, műhelyoktatás stb.) útjában áll az ipar nyomorúságosabb és kezdetlegesebb V helyzete (inaskihasználás stb.), viszont az ipar szintje nehezen emelkedhet, nemcsak a íí gyári verseny, hanem a tanultabb s a kor haladásának megfelelőleg haladó segéderők y hiánya miatt. • Pedig minden haladás, amelyet az ipari és művészeti oktatás terén elérünk, érezteti M az életben áldásait. Az így előkészített ifjúság — amelyet persze csak már erre kiművelt y oktatószemélyzet készíthet így elő — egészen m á s viszonyba fog lépni az élettel s a * mindennapi és ünnepnapi művészetekkel. Amint eddig ellenálló közege volt az ízlésnek £ és művészetnek, oly ellenálló közege lesz ezentúl az ízléstelenségeknek, amelyek otthon, V az utcán, a boltok kirakataiból, mindenünnen reávigyorognak. Műízlés fogja vezetni őket, j; mint aktív egyéneket, mint termelőket, kis- és nagyobb alkotásaikban — egy székláb y készítésében épúgy, mint egy szinház berendezésében — s műízlés fogja vezetni mint V fogyasztókat, mint vevőket, ha a maguk szerény szükségleteiről van szó, avagy, ha í egyszerűen a szem és lélek fogyasztásáról van szó, azaz mint műélvezőket. S az ilyen y emberek tömegei láthatatlan, de annál szorosabb kötelékekkel — a művészet szereteII
=v 3
i*
• y • ft y • y « • » • í! y • M V • y • ?! y • » V H y • íí y • y V íí y • í! y • •
•
•
tévéi — egybefűzött ligát fognak alkotni az ízléstelenségeket ontó hatalmasságok, a gyárak, az árúházak s a kapitalista koncentráció egyéb ízléstelenségi-dreadnoughtjai ellen. S ha többé nem is álmodhatunk az ifjú Ruskinekkel és Morrisokkal arról, hogy a gyári termelés óriás és sok tekintetben üdvös evolúcióját vissza lehessen tömni a kézművesség és mesterség szűk formáiba, bizonyos, hogy a fogyasztók tömegeinek ily irányú nyomása alatt a gyári termelés és a tömegeladás is kénytelenek lesznek ízlésesebb dolgokra áttérni, amelyek, ha nem is léphetnek föl valami nagy művészeti érték igényeivel, legalább nem pofozzák oly rémesen az ízlést. Itt megint circulushoz értünk, iparkodjunk, hogy végre megszűnjék „vitiosus" lenni. Az olcsóbb termelés kérdésének körkeringését értjük. A tömeg azért fogyaszt bizonyos selejtes dolgokat, mert olcsóbbak, s azért nem vesz, s nem is vehet bizonyos jobb és szebb tárgyakat, mert neki túldrágák. (A mindennap művészete, az iparművészet ellen is az a legfőbb s igen sokszor jogos panasza, hogy túldrága.) S túldrágák a legtöbbször nem a kiváló műérték miatt, hanem azért, mert a fogyasztás csekélysége miatt csak keveset lehet termelni ; a terveket, formákat, munkaeszközöket stb. nem lehet eléggé kihasználni. (Amihez járul végül a túlnagy profitéhség is.) Itt a szociálpolitikai tevékenységnek oly irányban kell belenyúlni, hogy egyrészt saját intézményei termelésével, megrendeléseivel és megbízásaival mintákat teremtsen arra, miképp lehet a művészi ízlésnek megfelelő, szép, de olcsó dolgokat, közhasználati tárgyakat (bútor, ruha, egyéb textilipari, grafikai, kerámiai stb. árúkat) tömegesebben is előállítani s ezzel silány tömegárúkat kiszorítani, másrészt szubvenciói s egyéb „encouragement"-jaival pótolja a társulati, közhasznú, egyesületi s egyéb ilyen ideálisabb törekvésű vállalkozások hasonló irányú kísérleteinek kezdeti deficitjeit. Ha végigtekintünk ezeken a csak vázolt föladatokon, azt látjuk, hogy hazánkban az utolsó negyedszázad alatt nem egy irányban biztató kezdeményezések történtek (I. az állam, a város, a társulatok tevékenységét), azonban látjuk azt is, hogy még csak a kezdet kezdetén vagyunk, ha haladottabb nemzethez (angol, német) mérjük magunkat, Ugyanaz az arány az ő művészeti és iparművészeti kulturájuk s a mienk között, mintha a demokratizálódás egyéb folyamatait nézzük : pl. a politikai és gazdasági demokrácia előhaladását ott és nálunk. Relatív elmaradottságunk fájó érzete azonban nem lehet ok arra, hogy „úgy is hiába minden" sóhajtással föladjuk a versenyfutást. „Várakozván a sötét órák alatt, amelyeket még el kell töltenünk, vájjon pulyán ölünkbe tegyük-e kezünket, mint a nagyurak, akik túlságosan aljasnak tekintik a munkát, semhogy ahhoz egyáltalában hozzáfogjanak ? Nem, sőt inkább dolgozzunk, mint jó munkások, készítsük elő egy rossz lámpa pislogó fényénél a holnap munkáját : ez a holnap, amikor az önzés le lesz győzve, amikor nem lesz sem harc, sem öldöklés, amikor meg lesz alapítva a művészet, a dicső, a népnek való művészet, a gyönyörök forrása úgy a teremtő, mint a műélvező számára." Ezt W. Morris — a nemes „poet, craftsman, socialist" — évtizedekkel ezelőtt írta Angliában honfitársai buzdításául. Azóta hazája annyit haladt, hogy arra nézve szinte elavult a „sötét órák", a „rossz lámpa pislogása" emlegetése, s ez nem kis részben az ő lelkes példájának köszönhető. Vegyük hát át mi az ő szavait, s bárcsak el lehetne mondani évtizedek múlva, hogy már nálunk sincs szükség az ő elavult frazeológiájára.
