Ügyiratszám: VA/7/00396-3/2017. Ügyintéző: dr. Németh Vivien Mária Telefon: (94) 505-220 E-mail:
[email protected]
Tárgy: fogyasztóvédelmi bírság és kötelezésre szóló határozat
Modulszám: 1717F-00081
H A T Á R O Z A T
A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya a Hervis Kft. (2060 Bicske, Spar út. 0326/1., adószáma:11454609-2-07, a továbbiakban: Társaság) terhére 150.000 Ft, azaz Százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Ezen túlmenően a Társaságot kötelezi arra, hogy az általa üzemeltetett, a Szombathely , Varasdi u. 1 hrsz. alatti Hervis üzletben mindenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztassa a fogyasztókat az általa megvételre kínált termékek eladási áráról, továbbá arra, hogy az általa folytatott tevékenység során tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósításától. Fenti kötelezettségének a Társaság e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Fogyasztóvédelmi Osztályt a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. A bírságot a Pest Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0029967100000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Vas Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget. Felhívom a figyelmét, hogy ha pénzbefizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni.
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Fogyasztóvédelmi Osztály 9700 Szombathely, Petőfi Sándor utca 8.; 9701 Szombathely, Pf.: 29 Telefon: (06 94) 505 220 Fax: (06 94) 506 984 E-mail:
[email protected]
2
A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A Fogyasztóvédelmi Osztály eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályához (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályához (9700 Szombathely, Petőfi S. u. 8.) benyújtandó a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. Az illetéket vagy az iraton, illetékbélyegen kell leróni, vagy az ügyfél neve, lakcíme, vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetén az illetéket a Vas Megyei Kormányhivatal 10047004-00299523-00000000
3
számlaszámára kell számlájára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie.
I N D O K O L Á S A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Osztály) árfeltüntetés ellenőrzése céljából 2017. május 3. napján hatósági ellenőrzést végzett a Hervis Kft. (a továbbiakban: Társaság) által üzemeltetett, a Szombathely, Varasdi u. 1. sz. alatti Hervis üzletben az áruház részéről jelen lévő …………… osztályvezető jelenlétében. A hatósági ellenőrzéskor 1 tételű próbavásárlásra került sor 44.999 Ft értékben. A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A helyszíni hatósági ellenőrzés során jogsértésként került megállapításra, hogy a próbavásárolt „SFCXFACT ACTION férfi kerékpár” esetén a terméken 2 ár volt feltüntetve. A nyereg alá rögzített ártájékoztatón a 71.999 Ft eladási ár áthúzva szerepelt, felette feltüntetve a 44.999 Ft-os akciós ár. A kormányszarvon 71.999 Ft-os eredeti eladási ár mellett 43.199 Ft szerepelt, mint akciós eladási ár -40%os kedvezmény esetén. Fizetés során a 44.999 Ft-os magasabb akciós ár került felszámításra. A helyszínen kapott tájékoztatás szerint a 44.999 Ft eladási ár 2017.05.02-ig volt érvényben, míg a 43.199 Ft eladási ár 2017.05.03-tól érvényes. A -40 %-os kedvezmény a 71.999 Ft-os árból került meghatározásra. Mivel a próbavásárlásra 2017.05.03-án került sor, így a 43.199 Ft-os akciós árat kellett volna felszámítani a magasabb 44.999 Ft-os akciós ár helyett, így a fogyasztó terhére többletszámolás történt. A helyszíni hatósági ellenőrzés során több termék esetén is tapasztaltuk az eltérést miszerint a magasabb akciós ár 2017.05.02-ig volt érvényben, míg az alacsonyabb akciós ár 2017.05.03-tól érvényes: - Mission Alu női 27,5 MTB kerékpár esetén eredeti ár 139.999 Ft, magasabb akciós ár: 89.999 Ft, alacsonyabb akciós ár: 83.999 Ft. - MTB SPORT női 27,5 kerékpár esetén eredeti ár 194.999 Ft, magasabb akciós ár: 129.999 Ft, alacsonyabb akciós ár: 116.999 Ft. - X-FACT PRO férfi 29 kerékpár esetén eredeti ár 259.999 Ft, magasabb akciós ár: 179.999 Ft, alacsonyabb akciós ár: 155.999 Ft. A pénztárnál elhelyezett tájékoztató szerint „Az aktuális akció 2017.03.27-től 2017.06.01-ig tart. Az ellenőrzés megállapításai a helyszíni hatósági ellenőrzés során készült VAS-01264 sorszámú jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre, melyet az áruház részéről jelen lévő osztályvezető aláírásával igazolt. Az Osztály 2017. május 5-én kelt végzésében értesítette a Társaságot a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyintézési határidőről és az ügyféli jogokról, többek között arról, hogy ügyében nyilatkozattételi jog illeti meg. A Társaság a határozat meghozataláig nyilatkozattételi jogával nem élt, így a rendelkezésre álló adatok alapján döntöttem. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) bekezdése szerint:
4
„A fogyasztót … a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.” ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint „Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése szerint „A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.”
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdése, mely arról rendelkezik, hogy: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” A tv. 2. § d) pontja értelmében: „kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával … közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége … vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja...” A tv. 3. § (2) és (3) bekezdései szerint: „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” E törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,” A fenti rendelkezések értelmében a nevezett Társaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal, hogy a helyszíni hatósági ellenőrzés alkalmával a próbavásárlás során a meghatározott érvényes akciós árhoz viszonyítva többletszámolás történt a fogyasztó hátrányára, mert e kereskedelmi gyakorlat olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetheti a fogyasztót, amit egyébként nem hozott volna meg. A már hivatkozott jogszabályokban meghatározott információk a szerződés megkötése és a fogyasztói jogérvényesítés szempontjából jelentősek. Mérlegelésem során az olyan fogyasztó magatartását vettem alapul, aki az adott helyzetben az általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, továbbá aki ésszerűen tájékozódva kívánja meghozni ügyleti döntését. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt … a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.”
5
E törvény 19. §-a kimondja, hogy: „A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) … rendelkezéseit kell alkalmazni.” A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A Társaság a határozat indokolásában részletesen felsorolt termékek esetén nem, illetve nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tett eleget eladási ár-feltüntetési kötelezettségének, valamint a többletszámolás következtében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is megvalósított. A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette:
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1), (3) és (5) bekezdéseiben, valamint
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseket.
A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: Határozatom az Fgytv. 47. § (1) bekezdésén alapul, amely kimondja: „Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: … c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, i) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. Megállapítottam, hogy a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3.§ (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével nem minősül kis- és középvállalkozásnak. A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. § (1) bekezdés c) és i) pontjai és a (2) bekezdése alapján szabtam ki a szankciót. Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe: Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése kimondja, hogy: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.” A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a Társaság azáltal, hogy nem, illetve nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatta a fogyasztókat az általa megvételre kínált termékek eladási- és egységáráról, valamint az akció tényleges időtartamáról a fogyasztók tájékoztatáshoz való
6
jogát megsértette. A fogyasztói érdekek sérelmének körében értékeltem továbbá azt, hogy a Társaság a többletszámolás következtében a fogyasztók vagyoni érdekeit is megsértette.
Mindezekre tekintettel a rendelkező részben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását láttam indokoltnak annak érdekében, hogy a vállalkozás a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson. A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményeket a Ket. 61. §-a, 134-136. §-ai alapján határoztam meg. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1-2 §-iban biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határoztam meg. Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza. A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
Szombathely, 2017. május 22.
Dr. Kovács Györgyi járási hivatalvezető nevében és megbízásából:
Szilágyi Ildikó osztályvezető
A határozatról értesül: 1. Hervis Kft. (2060 Bicske, Spar út. 0326/1. hrsz.) Jogerőre emelkedés után: 2. Irattár
