FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. Cím : Pf.:246, Tel.: (42) 598-930, Fax : (42) 598-941, E-mail :
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200
Ügyszám: 9669-17/2011 Ügyintéző: Éberhardtné Balogh Anita / dr. Koós Erzsébet mellék: 229 / 155
Tárgy: egységes környezethasználati engedély
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, (továbbiakban: felügyelőség)
Természetvédelmi
és
Vízügyi
Felügyelőség
EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ad az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Székhelye: 4243 Téglás, 0135/9 hrsz. KÜJ száma: 101 531 023 II. Telephely adatai Telephely címe: 4243 Téglás, 0135/9 hrsz. Telephely helyrajzi számai: Téglás 0135/31., 0135/34. hrsz. EOV koordinátái: X = 266 644, Y = 848 954 Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: ipari (hőtechnikai) telephely KTJ száma: 101 489 596 Létesítmény neve: háztartási készülék gyártó üzem KTJ száma: 101 626 375 III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: fémek kémiai felületkezelése hőtechnikai és motoros háztartási készülékek gyártása során Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.6 pontja: „fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t” TEÁOR kód: 2561 – fémfelület-kezelés NOSE-P kód: 10501 – fémek és műanyagok felületkezelése
Kiépített kapacitás: 21 db felületkezelő kád, melyek összes térfogata 68,89 m3, felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza Kapcsolódó tevékenységek: lemezalakítás, hegesztés, szemcseszórás, zománcozás, porszórás, forgácsolás, habosítás és műanyag feldolgozás. papírdarabolás, karbantartás. A telephelyen található üzemek, üzemrészek és az ott folyó műveletek: TARTÁLYGYÁRTÓ ÜZEM Csőmarató műhely (bérelt), 0135/28. hrsz. felület előkezelés: bemerítéses alkatrész mosás (csőmaratás) 10 kádból álló mosósoron vas- és réz alkatrészekhez Tartálygyártó és zománcozó üzemrész, 0135/34. hrsz. felület előkezelés zárt, szóró rendszerű 2 kádból álló műveletközi mosóberendezésben; hegesztés, zománcozás a következő részműveletekkel: zsírtalanítás, öblítés zárt, szóró rendszerű, 2 kádból álló felületkezelő berendezésben; szárítás, szemcseszórás, zománcfelvitel, szárítás, zománc beégetés, poliuretán habfeldolgozás; Palástgyártó műhely és porszóró üzemrész, 0135/31. hrsz. lemezalakítás, hegesztés (ellenállás), felület előkezelés zárt, szóró rendszerű 7 kádból álló berendezésben, szárítás, porszórás, beégetés; ALKATRÉSZGYÁRTÓ ÜZEM Lemezfeldolgozó üzemrész, 0135/34 hrsz. lemezalakítás; Polisztirol habosító műhely, 0135/31. hrsz. csomagoló-, és szigetelőpárnák formahabosítása. Forgácsoló- és műanyag üzem, 0135/34. hrsz. forgácsolás, műanyag feldolgozás; SZERELŐ ÜZEM Asztalos (papírdaraboló) műhely (bérelt), 0135/28. hrsz. hullámpapír lemezek darabolása szalagfűrészgépen, Hőtechnikai, 0135/34. hrsz.- és motoros, 0135/31. hrsz. szerelő üzemrészek háztartási készülékek, puffertárolók, hőszivattyúk szerelése, csomagolása TMK, 0135/34. hrsz., karbantartás (az egész telephelyen) Kapcsolódó létesítmény: Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely (bérelt), 0135/17 hrsz.
Az egyes épületeken belüli légszennyező pontforrások, valamint a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely elhelyezkedését, EOV koordinátáit az 1. sz. mellékletben csatolt táblázat mutatja.
2
Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. A társaság rendelkezik ISO 14 001 szerinti környezetirányítási rendszerrel, amelynek keretében biztosított a környezeti hatások rendszeres értékelése, a fejlesztési célok és programok meghatározása, a szükséges nyilvántartások, feljegyzések elkészítése, a tevékenységek monitoringozása, a folyamatos felügyelet és irányítás, illetve a dolgozók rendszeres képzése, oktatása. 2. A létesítmények, berendezések karbantartását rendszeresen, a környezetirányítási rendszerben dokumentálva végzik, ami biztosítja a balesetek, a túlfogyasztás és a szennyezőanyag kibocsátás minimalizálását. 3. Az energiahatékonyság növelését a következőkkel biztosítják: kondenzátorok bekötése a váltakozó áramú áramkörökbe a meddő teljesítmény csökkentése érdekében, üresen járó, vagy könnyű terhelésű motorok üzemelésének minimalizálása vagy cseréje, a berendezések névleges feszültségük feletti üzemeltetésének elkerülése, motorok cseréje esetén energia-hatékony motorok beépítése, A hulladékhőt lehetőség szerint hasznosítják: a zománcbeégető kemence hulladékhőjét csőrendszeren keresztül a habosító berendezés előmelegítő kemencéjébe vezetik, illetve felhasználják a zománcfelvitelt megelőző szárításhoz.
A felületkezelő kádak nagy része fedett, zárt berendezésben található (műveletközi mosóberendezés, szemcseszórást megelőző 2 kádas felületkezelő, porszórást megelőző 7 kádas felületkezelő), ami csökkenti a fűtött oldatok hőigényét. 4. A keletkező, újrafelhasználható zománciszapot szárítják és újrafeldolgozásra továbbítják a zománckristály gyártó cégnek, csökkentve ezzel a keletkező hulladékok mennyiségét. 5. A lemezalakítási technológiánál beüzemelt, a térségben egyedülálló CNC lézervágó berendezés lemeztekercsből dolgozik, ami által jelentősen csökken az anyagfelhasználás és így a hulladékképződés. 6. A hegesztésnél a jelenlegi fejlesztési irány a robotizálás, amelynek révén csökken az anyag- és energiafelhasználás. Fejlesztési cél a berendezések hatékony kihasználása és minőségjavítás révén a javítások, újramunkálások és a selejt mennyiségének csökkentése, amely szintén hozzájárul az anyag- és energiafelhasználás csökkentéséhez. 7. A kommunális hulladékok mennyiségének folyamatos csökkenését a szelektivitás fokozásával, a környezettudatosság erősítésével, öntömörítős edényzet alkalmazásával érik el.
IV. A tevékenység végzésének feltételei 1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőségnek 15 napon belül bejelenteni.
3
1.3. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 - 500.000 forint bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A környezethasználó a tevékenység gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról gondoskodni a hatályos jogszabályoknak megfelelően oly módon, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 2.2. Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. 2.3. A környezethasználó köteles a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot az arra a környezetvédelmi hatóságtól engedéllyel rendelkező kezelőnek át nem adja. A környezethasználó a tevékenysége során keletkező nem veszélyes hulladékait is csak annak kezelésére a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személynek vagy szervezetnek adhatja át. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről. 2.4. A környezethasználó köteles minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni, amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. 2.5. A veszélyes hulladék munkahelyi és üzemi gyűjtőhely működtetése során a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről előírásait maradéktalanul be kell tartani. 2.6. A környezethasználó köteles a tevékenysége során keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 1. és 2. pontjában meghatározott adattartalmú naprakész nyilvántartást vezetni. 2.7. Az üzemelés során keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint évente, a tárgyévet követő év március 1. napjáig bejelentést kell tenni a felügyelőség felé. 2.8. Amennyiben a környezethasználó telephelyéről az évente kiszállított hulladék mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetén a 2 tonnát, illetve nem veszélyes hulladék esetén a 2000 tonnát, az éves hulladék bejelentéshez a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti E-PRTR lapot is csatolni szükséges. 2.9. A felügyelőség által jóváhagyott, 2009-2014 évekre vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról kétévente beszámolót kell készítenie a környezethasználónak. Ezzel egyidejűleg a tervet felül kell vizsgálni, valamint azt szükség szerint, a végrehajtás tapasztalatai alapján módosítani kell. A kétéves beszámolók és egyidejűleg felülvizsgálat benyújtásának határideje: 2013. március 1. (2011-2012 év) és 2015. márc. 1 (2013-2014 év); mely utóbbi egyben a következő hatéves terv benyújtásának határideje is. 2.10. A porszórás előtti felületkezelésnél vizsgálni szükséges az olajleválasztó beüzemelésének lehetőségét a kezelő oldat élettartamának növelése érdekében. A tervezett intézkedéseket a 9.3 pontban előírt éves jelentés részeként kell benyújtani a felügyelőségre.
4
3. Vízminőség védelem 3.1. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Fvr.) előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 3.2. A kémiai felületkezelési (alkatrészek központi mosása), zománcozási (lúgos zsírtalanítás, zománcfelvitel), porszórási (lúgos zsírtalanítás, porfelvitel) technológiai tevékenységekkel érintett teleprészen, a tevékenységek felszín alatti vízre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében – a felügyelőséggel előzetesen egyeztetetve, engedélyeztetve – 1 db talajvízfigyelő kutat kell létesíteni és működtetni. A talajvízfigyelő kút megvalósítása, majd azt követő használatbavétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §ában és 2. sz. mellékletében előírtak szerint kell elkészíttetni megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel, majd a felügyelőségre benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik. A figyelő kút megvalósításának és első mintázásának határideje 2013. április 30. A mintavételi eredményeket a 3.4 pontban előírtak szerint május 20-ig kell benyújtani a felügyelőségre. 3.3. A 3.2 pont szerint létesítendő új és a meglévő (TF-1, TF-2 jelű) figyelő kutakat azok jogerős vízjogi üzemeltetési engedélyében és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak betartásával kell üzemeltetni. A kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról a környezethasználónak kell gondoskodnia. A környezethasználó köteles a talajvízfigyelő kutak biztonságos és állandó elérhetőségét, a szabványos és biztonságos mérés lehetőségét biztosítani. 3.4. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni az alábbi komponensek tekintetében: pH, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), klorid, foszfát, szulfát, TPH, fémek (nikkel, króm, króm VI., kadmium, ólom, réz, cink). A talajvíz vizsgálatot évente, április hónapban kell elvégeztetni és a vizsgálati eredményeket május 20.-ig a felügyelőség részére meg kell küldeni. A vízmintavételekkel egyidejűleg a vízszintméréseket is el kell végezni. A 9.4 pontban előírt ötéves felülvizsgálat részeként a fenti komponenseken túl vizsgálni kell a talaj és a talajvíz ezüst, szelén és kadmium tartalmát. 3.5. A környezethasználó a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. szakaszának (2) bekezdése alapján, figyelembe véve a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben leírtakat „Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlap benyújtására kötelezett. Az adatlapok, illetve a kitöltési útmutatók nyomtatványai a felügyelőség honlapján (www.ftvktvf.zoldhatosag.hu) hozzáférhetőek. Az Alap-adatlapokat jelen engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell benyújtani a felügyelőségre. A változásokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. szakaszának (8) bekezdésében leírtaknak megfelelően új alap-adatlap kitöltésével kell a felügyelőségen bejelenteni. 5
4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. Légszennyező pontforrások technológiai kibocsátási határértékei Kémiai felületkezelés (3. számú technológia) P40 Kénsavas pácsor elszívó I. 500 mg/m3
Kén-oxidok SO2-ként
Megjegyzés: A kibocsátási határérték 5,0 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén érvényes.
Felületkezelés-porszórás (4. számú technológia) P149 Szárítókemence I. kémény porszóróban P150 Szárítókemence II. kémény porszóróban P151 I. Beégetőkemence I. kémény porszóróban P152 I. Beégetőkemence II. kémény porszóróban P153 II. Beégetőkemence I. kémény porszóróban P154 II. Beégetőkemence II. kémény porszóróban Szén-monoxid
500 mg/m3
Nitrogén-oxidok NO2-ként
500 mg/m3
Megjegyzés: a kibocsátási határérték 5,0 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén érvényes.
P155 Zsírtalanító elszívó porszóróban Nátrium-hidroxid*
30 mg/m3
Foszforsav**
-
Megjegyzés: * a kibocsátási határérték 0,3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén érvényes. ** kibocsátási határértékkel nem rendelkező légszennyező anyag
Felületkezelés-zománcozás (5. számú technológia) P172 Zománcozó aktív zóna kémény P173 Zománcozó vízleszárító kémény P174 Zománcbeégető kemence kémény Szén-monoxid
500 mg/m3
Nitrogén-oxidok NO2-ként
500 mg/m3
Megjegyzés:A kibocsátási határérték 5,0 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén érvényes.
6
Hegesztés (6. számú technológia) P125 Hegesztősor elszívó II. P126 Hegesztősor elszívó III. P127 Hegesztősor elszívó IV. P141 Lapkahegesztő elszívó P165 kézi hegesztősor P166 csőkígyó hegesztés elszívó Szilárd anyag
**150 mg/m3
Szén-monoxid
*500 mg/m3
Nitrogén-oxidok NO2-ként
*500 mg/m3
Megjegyzés: * a kibocsátási határérték 5,0 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén érvényes. ** a kibocsátási határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes
Polisztirol habosítás (12. számú technológia) P128 Polisztirol formahabosítás elszívó P129 Polisztirol előhabosító berendezés elszívója Illékony szerves vegyületek
150 mg/m3
Megjegyzés: ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértéket.
4.2. Üzemeltetésre vonatkozó előírások: 4.2.1. Helyhez kötött légszennyező források üzemeltetése során az egységes környezethasználati engedélyben megállapított határértékek nem léphetők túl. 4.2.2. A légszennyező források és hozzá kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásait el kell készíteni. 4.2.3. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 4.2.4. A környezethasználó köteles a légszennyező forrásának és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: a berendezések üzemidejét; a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat; a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját; a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. 7
4.3. A kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások: 4.3.1. A légszennyező pontforrások kibocsátásának meghatározására a környezethasználónak 2016. március 31-ig, azt követően ötévenkénti gyakorisággal emisszió mérést kell végeznie. 4.3.2. Az emisszió mérésekről készült Vizsgálati jegyzőkönyvet a Légszennyezés Mértéke adatlaphoz csatoltan kell a felügyelőség részére megküldeni a tárgyévet követő év március 31-ig. A pontforrás emisszió mérésének az időpontját 8 nappal korábban írásban be kell jelenteni a felügyelőségre. 4.3.3. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. 4.3.4. Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata. 4.3.5. A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek rendelkeznie kell feladatai szerinti akkreditálással. 4.3.6. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete szerint kell meghatározni, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklet 2. pontja szerint kell elvégezni. 4.4. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 4.4.1. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a Lr.7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (Légszennyezés Mértéke) kell benyújtania a felügyelőséghez. 4.4.2. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaságvédelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a felügyelőség részére. 4.4.3. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. 4.4.4. Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodik. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető. 4.4.5. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 4.5. Egyéb 4.5.1. A 10.3 pontban előírt Éves jelentés részeként vizsgálni kell, a polisztirol habosításhoz kapcsolódó légszennyező források (P128, P129) által kibocsátott légszennyező anyagok csökkentésének lehetőségeit. 5. Zajvédelem 5.1. A tevékenység végzéséhez szükséges gépeket, berendezéseket úgy kell megválasztani, elhelyezni, üzemeltetni, hogy azok üzemszerű működésük során ne okozzanak a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határérték feletti zajterhelést. 8
6. Természetvédelem 6.1. A telep zöldfelületeinek rendszeres karbantartásáról (kaszálás, nyírás, gyommentesítés, pótlás, öntözés, stb.) gondoskodni kell. 6.2. Az épületek ereszei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! 7. Erőforrások felhasználása 7.1. A környezethasználó köteles az éves összes fogyasztást nyilvántartani a következő anyagokról: - a telephelyen felhasznált üzemanyag és energia; - a telephelyen felhasznált vízmennyiség: teljes havi fogyasztás, kommunális jellegű vízfogyasztás, technológiai vízfogyasztás szerint rendszerezve. 7.2. A környezethasználó köteles a 9.4 pontban előírt felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni, annak jellegéről, mértékéről a felügyelőséggel egyeztetni, és a felügyelőség által elfogadott belső auditálási programot/tervet kialakítani. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 8. Környezetkárosodás megelőzése 8.1. A telep műszaki létesítményeit folyamatosan karban kell tartani. 8.2. A 2007. márciusában Gellén László vízügyi szakértő által készített, a felügyelőség által a 81273/2007. sz. határozatot visszavonó 913-25/2009. sz. határozatban jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv ötéves felülvizsgálatát jelen határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül el kell végezni és benyújtani a felügyelőségre. 9. Szakhatóságok előírásai 9.1. Az üzemeltetés során továbbra is biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minősgében kárt ne okozzanak. (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 4049/1-TALF/2011. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 10.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: -
Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel.
A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06 42 598-942; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről.
9
Az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül összefoglaló jelentést kell benyújtani a felügyelőségre, melynek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, a megtett és a megismétlődés elkerülése érdekében tervezett, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a felügyelőség részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül az azokat részletező beszámolót a felügyelőségnek benyújtani. 10.3. A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon (különösen 2.10 és 4.5.1 pont) túl tartalmaznia kell a következőket: a mintavételi eredmények értékelését, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést, a vízfelhasználás, szennyezőanyag kibocsátás, hulladékkeletkezés csökkentésének érdekében tett intézkedések eredményességének értékelését. 10.4. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. Az első ötéves felülvizsgálati dokumentációt 2016. november 30-ig kell a felügyelőségnek benyújtani. 10.5. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a 3. sz. melléklet részletezi. 11. Menedzsment 11.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. Felügyeleti díj 12.1. A környezethasználó éves felügyelet díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára.
10
13. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 13.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét be kell jelenteni a felügyelőségnek. 13.2. A telephelynek a szüneteltetés, felhagyás időpontjában fennálló állapotáról a környezethasználónak állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a felügyelőségre, annak érdekében, hogy a visszamaradó környezeti hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a felügyelőség a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza. V. Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén jelen engedély jogerőre emelkedésének napjától 16 évig érvényes. Az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához az eljárásba bevont szakhatóságok közül előírásokkal járult hozzá: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 4049/1TALF/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában talajvédelmi szempontból. szakhatósági hozzájárulását előírások nélkül adta meg: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4412-2/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában környezet- és település-egészségügyi szempontból, Téglás Városi Önkormányzat Jegyzője 3608-5/2011/PH sz. szakhatósági állásfoglalásában a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/14102/18/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában erdővédelmi szempontból. A lefolytatott eljárás igazgatási szolgáltatási díj, valamint szakhatósági eljárási díj köteles. Az ügyfél mind az alapeljárás, mind a szakhatósági eljárás díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, díja 375.000,- Ft, természetes személyek vagy az ügyben ügyféli jogállással rendelkező társadalmi szervezetek esetén 7.500,- Ft, melyet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 98-120. §-a rendelkezik.
11
INDOKOLÁS A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 485-2/2006. sz. határozatában a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás, 0135/9 hrsz.) részére hőtechnikai és motoros háztartási készülékek gyártása során végzett felületkezelésre egységes környezethasználati engedélyt adott. Az engedély 2006. 08. 30-án emelkedett jogerőre. Az engedély rendelkező részében foglaltak szerint az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. megbízásából a KÖR-ENG Tanácsadó Kft. (4026 Debrecen, Vár u. 14/B 2/5.) 2011. 06. 09-én benyújtotta a felügyelőségre az engedély felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az annak elbírálására irányuló eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének III. fejezete 10. főszám 1. alszáma szerint - mint egységes környezet-használati engedély módosítási eljárása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglalt felülvizsgálat alapján - igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a 2.2 pontban szereplő díjtétel, vagyis 1.500.000 Ft-nak az 50 %-a, ami: 750.000,- Ft. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került. Az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 40/2010. (IV.15.) FVM rendelet 2.§ (3) bekezdése értelmében „az erdészeti hatóság más hatóságnál, kérelemre induló ügyben lefolytatott szakhatósági eljárásáért 7500 forint összegű díjat kell fizetni”. Az igazgatási szolgáltatási díjat (eljárás+szakhatósági állásfoglalás) a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. Egyidejűleg megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, vagyis Téglás Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából. Téglás Város Jegyzője gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A közlemény megjelenését követő 15 napon belül a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel sem a felügyelőségre, sem a jegyzőhöz. A Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján, a felügyelőség értesítette az eljárás megindulásáról a DRÁVA Szövetséget (8851 Gyékényes, József Attila u. 1.), a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget (9024 Győr, Bartók Béla u. 7.) és az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet (4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/A). A kiértesített társadalmi szervezetek a felügyelőség által megállapított határidőn belül nem nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a jelen eljárásban ügyféli jogaikkal élni kívánnak, ezért a felügyelőség az eljárással kapcsolatos további dokumentumot részükre nem küldött. A felügyelőség 9669-3/2011. ügyiratszámú végzésében hiánypótlási felhívást küldött a megbízott szakértő, a KÖR-ENG Tanácsadó Kft. részére, aki a felülvizsgálati dokumentációt 2011. szeptember 13-án, majd 2011. október 13-án kiegészítette. Az eljárás lefolytatására a törvény által biztosított határidőben nem volt lehetőség a jogszabályban elrendelt kötelező igazgatási szünet miatt, ezért a felügyelőség igazgatója az ügyintézési határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbította, amelyről a Hajdúsági Ipari Zrt. részére a felügyelőség tájékoztatást küldött. Az engedélyezésre kerülő tevékenység A Hajdúsági Ipari Zrt. a téglási ipartelepen főtevékenységként háztartási villamos-, és gázkészülékeket gyárt (forróvíztárolók, vízmelegítők, mosógépek, centrifugák), emellett gyárt és forgalmaz megújuló energiaforrás felhasználására alkalmas berendezéseket (puffertárolók, vegyes tüzelésű kazánok, szolár rendszerek, hőszivattyú). A gyár 3 fő üzemre tagolódik: tartálygyártó üzem, alkatrészgyártó üzem és szerelő üzem. Az egyes üzemekhez tartozó, alábbiakban bemutatott üzemrészek különböző épületekben helyezkednek el, közülük a téglási 0135/28 hrsz-on elhelyezkedő csőmarató műhely, vegyi anyag raktár 12
és az asztalos műhely épületét a cég a HAJDU Infrastruktúra Zrt.-től bérli érvényes bérleti szerződés alapján. A gyártás során a főbb technológiai lépések: a felületelőkészítés (kémiai és mechanikai), lemezalakítás, hegesztés, zománcozás, porszórás, habosítás és műanyag feldolgozás (poliuretán habfeldolgozás, polisztirol habosítás), forgácsolás. Az egyes műveleti elemek épületenként a következők: Csőmarató műhely, 0135/28 hrsz. (Tartálygyártó üzem) FELÜLET ELŐKEZELÉS: Alkatrész mosás (csőmaratás) 10 kádból álló mosósoron vas- és (elenyésző mennyiségben) réz alkatrészekhez. Berendezések: 10 db, egyenként 789 dm3-es kezelőkád, melyből 5 db fűtött külső hőcserélőn keresztül. A gőzök, gázok elvezetésére több kádnál peremelszívást építettek ki. A peremelszívó csatornák egy központi csatornában egyesülnek. Pontforrás: P40 kénsavas pácsor elszívó. A kádak elhelyezkedése a következő: 1. zsírtalanító (fűtött), kétoldali peremelszívó táskasorral 2. hidegvizes öblítő, egyoldali peremelszívó táskasorral 3. kénsavas pácoló (fűtött), kétoldali peremelszívó táskasorral 4. hidegvizes öblítő 5. kénsavas pácoló, kétoldali peremelszívó táskasorral 6. tartalék kád egyoldali peremelszívó táskasorral 7. melegvizes öblítő 8. üzemen kívül, egyoldali peremelszívás kiépítve 9. zsírtalanító (fűtött), kétoldali peremelszívó táskasorral 10. melegvizes öblítő Alkalmazott műveletek: alkalikus zsírtalanítás, kénsavas pácolás, öblítés bemerítéssel, illetve kondicionálás (poliamid műanyag alapú alkatrészeknél). Lemezfeldolgozó, tartálygyártó és zománcozó üzemrész („A” üzem), 0135/34 hrsz. (a Tartálygyártó üzem, Alkatrészgyártó üzem, Szerelő üzem 0135/34 hrsz-ra eső üzemrészei) LEMEZALAKÍTÁS
A számos hagyományos mechanikus és hidraulikus daraboló- és húzóprés mellett a lemezalakítási technológiánál a térségben egyedülálló CNC lézervágó berendezést telepítettek, ami lemeztekercsből dolgozik, ezáltal csökken az anyagfelhasználás és így a hulladékképződés. A GOP beruházás keretében vásárolt Sahinler 4 hengeres hidraulikus, NC vezérlésű lemezhengerítő gép alkalmas 4 mm-es lemezvastagságig akár 2000 mm széles palástok hengerítésére úgy, hogy abban nem marad törés, egyenes szakasz. A jelenlegi 3 hengeres hengerítő maximum 1200 mm széles palástokat tud hengeríteni, csakis előtörés nélkül, kb. 100 mm-es egyenes (nem hengerített) szakasszal a paláston. Az új gép már alkalmas az 500, 750 és 1000 literes puffertárolók tartálypalástjainak hengerítésére is. FELÜLET ELŐKEZELÉS
Műveletközi mosóberendezés: zárt, szóró rendszerű, 1 db 4 m3-es zsírtalanító (lúgos) és 1 db 1 m3es öblítő kád kétpályás konveyor rendszerrel; mindkét kád fűtött. A fűtés külső hőcserélőn keresztül a központi technológiai melegvíz rendszerről biztosított. A kádakra szerelt felépítmény három technológiai zónára oszlik: zsírtalanító, öblítő, szárító. Az alkatrészeket szállítószalag továbbítja. A fürdők élettartamának és a munkadarabok tisztasági hatásfokának növelését szakaszos olajleválasztó berendezéssel biztosítják. A fürdő felületén képződő habos-olajos (lúgos kémhatású) emulziót műanyag edénybe, illetve 200 literes fémhordóba gyűjtik. HEGESZTÉS
A gyártás során a forróvíztároló tartályok és alkatrészek hegesztése különböző gyártósorok mentén elhelyezett hegesztő célgépeken és kézi hegesztő munkahelyeken történik. A célgépeken és munkahelyeken korszerű, automata, védőgázas ívhegesztő berendezések üzemelnek (hegesztő áramforrás, huzal és védőgáz adagoló egységek). A gépsor meghatározott átmérő tartományban 13
nyomástartó edények készítésére alkalmas. A védőgáz-ellátás a kiépített csőhálózaton keresztül a központi gáztartályból történik. A rozsdamentes hengeres alkatrészek kialakítását ellenálláshegesztéssel végzik. A továbbfejlesztés iránya a robotizálás, főleg a nagy űrtartalmú tartályoknál (pl. puffertárolók). A letelepített hegesztő robot hatékonyabb kihasználásával, ezáltal a minőség javításával, az újramunkálás és a selejt csökkentésével anyag-, energia- és légszennyező anyag kibocsátás csökkentése érhető el. A hegesztőgépektől ventillátorral elszívott levegőt tisztítás nélkül nyomják a környezetbe az alábbi pontforrásokon keresztül: P125 hegesztősor elszívó II. – hegesztő robot, kengyel hegesztő, csőcsonk hegesztő, 2 db körvarrat hegesztő, összeállító (csőkígyó behelyező), lábhegesztő, UKH-300 karima hegesztő, VAR-STROJ hosszvarrat hegesztő, összeállító. P126 hegesztősor elszívó III. – 1. és 2. számú körvarrat hegesztő célgépek, FRONIUS hosszvarrat hegesztő. P127 hegesztősor elszívó IV. – 3. és 4. számú körvarrat hegesztő célgépek, 1. és 2. számú kengyel hegesztő, cső behegesztő. P141 lapkahegesztő elszívó – 2 db KH-40-es lapkahegesztő célgép. P 165 kézi hegesztősor elszívó – kézi hegesztő munkahely lapka hegesztéshez. P 166 csőkígyó hegesztés elszívó – 1. munkahely: kézi csőhegesztő, 2. munkahely: kézi hegesztő ZOMÁNCOZÁS (ZSÍRTALANÍTÁS, ÖBLÍTÉS, SZÁRÍTÁS, SZEMCSESZÓRÁS, ZOMÁNCFELVITEL, SZÁRÍTÁS, BEÉGETÉS)
Hegesztett tartály felület előkészítése, zománcozása. 1. Zsírtalanítás, öblítés: zárt, szóró rendszerű felület előkezelő berendezésben, 1 db 6 m3-es, beépített kazánnal fűtött zsírtalanító káddal és 1 db 6 m 3-es öblítő káddal, a külső felület tisztítása szóró koszorú, a belső felület tisztítása lándzsák segítségével történik. Pontforrás: P172 zománcozó aktív zóna kémény. 2. Szárítás vízleszárító alagútban, amelynek fűtőközege földgáz; a konveyor pálya alatt húzódó légcsatornából fúvókákon keresztül meleg levegőt áramoltatnak a tartályokra. Pontforrás: P173 zománcozó vízleszárító kémény. 3. Szemcseszórás zárt, elszívással, porleválasztással üzemelő szórókamrákban. A tartály külső felületét szóró-kerekes eljárással, a belső felületet lándzsák segítségével, fémszemcsékkel tisztítják, aktiválják. 4. Zománcfelvitel vákuumzománcozási eljárással illetve az új zománc feldolgozó rendszeren a tartályok belső felületén. A külső felületre szóróboxban, kézi szórópisztollyal viszik fel a zománciszapot, az egyéb alkatrészeket szintén kézi módszerrel fúvóboxban zománcozzák. A boxok elszívással, porleválasztással rendelkeznek. 5. Szárítás a konveyorpálya alatti fúvókasoron kijutatott 60-70 °C-os levegővel. A szárításhoz felhasználják a beégető kemence füstgázának hőjét: a beégető kemence hőjével hőcserélőben előállított meleg levegő és a csarnok levegőjének keverésével állítják elő. 6. A zománc beégetése „L” alakú, gázüzemű, könnyű szerkezetű sugárzócsöves beégető kemencében történik. Pontforrás: P174 zománcbeégető kemence kéménye. POLIURETÁN HABFELDOLGOZÁS A forróvíztároló belső tartály és a külső burkolat közötti tér kitöltését poliuretán habbal végzik. A hab két komponensű (MDI termék). Az alapanyagok 1m³-es IBC tartályokban érkeznek. Tárolás céljából 4-4 m³-es tartályokba szívatják, ahol az előírásnak megfelelően temperálják és keringtetik a kiépített csővezeték rendszeren, így biztosítva a napi tartályok ellátását ill. a kiülepedés meggátlását. A PU habosításnál a közelmúltban új berendezés lett telepítve, illetve a rendszer teljes felújítása megtörtént, a tárolótartályok megfelelő kármentővel lettek ellátva a műhelyben.
14
Palástgyártó műhely és porszóró üzemrész („B” szerelőüzem), 0135/31 hrsz. (a Tartálygyártó üzem és az Alkatrészgyártó üzem 0135/31 hrsz-ra eső üzemrészei) LEMEZALAKÍTÁS: forróvíztároló alkatrészek, mosógép és centrifuga palástok, mosógép üst és centrifuga kicsapatódob készítése a palástgyártó műhelyben FELÜLET ELŐKEZELÉS: a műhelyben elkészített munkadarabok felületkezelése zárt, szóró rendszerű 7 kádból álló berendezésben. A kádak hőcserélővel fűtöttek, a szóró koszorú rendszer és a zárt felépítmény a kádakra van ráépítve. A műveleti sor a következő: 1. kád: 4 m3-es zsírtalanító (40-50 °C) 2. kád: 10 m3-es zsírtalanító (40-60 °C) 3. kád: 4 m3-es zsírtalanító (50-60 °C) 4. kád: 4 m3-es öblítő 5. kád: 14 m3-es öblítő 6. kád: 4 m3-es Bonderit kád (cirkonbevonat képzés) 7. kád: 4 m3-es öblítő Pontforrás: P155 zsírtalanító elszívó porszóróban SZÁRÍTÁS 1 db DALGA típusú, 33 méter hosszú, 2 pályás, közvetett gáztüzelésű, légkeveréses szárító kemencében. Pontforrások: P149 szárítókemence I. kémény porszóróban, P150 szárítókemence II. kémény porszóróban PORSZÓRÁS: elektrosztatikus porfestés 2 db 6 pisztolyos, elszívóval ellátott porszóró kabinban, illetve kézi szórópisztolyokkal. BEÉGETÉS 2 db polimerizációs kemencében 190 °C hőmérsékleten 10 percig. Pontforrások: P151 I. beégető kemence I. kémény, P152 I. beégető kemence II. kémény, P153 II. beégető kemence I. kémény, P154 II. beégető kemence II. kémény. Polisztirol habosító műhely, 0135/31 hrsz. (Alkatrészgyártó üzem) POLISZTIROL HABOSÍTÁS A formahabosító műhelyben a háztartási termékekhez szükséges összes csomagoló-, szigetelőpárnák formahabosítását végzik. Berendezések: 1 db előhabosító berendezés, 2 db HF1460 S típusú HEITZ formahabosító gép, 1 db hulladék-daráló. Pontforrások: P129 polisztirol előhabosító berendezés elszívó, P128 polisztirol formahabosítás elszívó. Forgácsoló és műanyag üzem, 0135/34 hrsz. (Alkatrészgyártó üzem) A FORGÁCSOLÁS ÉS A MŰANYAG FELDOLGOZÁS az utóbbi években jelentősen lecsökkent főleg kiszervezés miatt, illetve forgácsolás esetében a termékszerkezet változása következtében. Asztalos (papírdaraboló) műhely 0135/28 hrsz. (Szerelő üzem) PAPRÍRDARABOLÁS a műhelyben hullámpapír lemezeket darabolnak szalagfűrészgépen, amelyhez 2011. évben helyi leválasztó szűrő lett telepítve, megszűntetve ezzel a P 145 pontforrást. A telephely villamos energia, illetve technológiai és fűtési energia ellátását a HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. biztosítja elektromos áram illetve gázszolgáltatással. A technológiai és fűtési célú gőz- és melegvíz-ellátást a HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. kazánüzeme szolgáltatja energiaellátó hálózaton keresztül. A létesítmények szociális és ipari célú vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése az ipartelepen kiépült, a HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz kezelő, elvezető rendszerekre csatlakozással, szolgáltatási szerződések keretében biztosított. Az ipartelep vízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezését szolgáló vízilétesítmények a 1171-1/2008., 2555-1/2005. és 401-74/2001. számú határozatokkal módosított 401-43/1998. számú (vízikönyvi szám: 37/198-1976.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek (engedély érvényességi ideje 2013. december 31.). A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. összes vízfelhasználása 2010-ben 86.802 m3 volt, mely 29.992 m3 ivóvíz és 56.810 m3 technológiai minőségű ioncserélt vízből tevődött össze. 15
A tevékenység során keletkező folyékony veszélyes hulladékok (pl. kimerült felületkezelő oldatok) zárt csatornarendszeren kerülnek elvezetésre és átadásra a HAJDU Infrastruktúra Zrt. részére. Az így elvezetett veszélyes hulladékokat a HAJDU Infrastruktúra Zrt-től bérelt 4 db földalatti betonmedencébe gyűjtik. Az egyéb veszélyes hulladékok gyűjtése az üzemekben a feldolgozó technológiai sorok mellett, a kijelölt munkahelyi gyűjtőhelyeken történik 200 l-es, fedővel ellátott, felcimkézett hordókba, illetve fáradt hidraulika olajok esetén 1 m3-es ballonokba. Innen a központi veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyre szállítják. A 4 db földalatti medence és a szintén a HAJDU Infrastruktúra Zrt-től bérelt 2 db tárolótartály, valamint a központi veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely egyik tároló része képezi a környezethasználó veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyét, melynek üzemeltetési szabályzatát a felügyelőség a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedélyben jóváhagyta. Az üzem 1 fő környezetvédelmi megbízottal rendelkezik: Nagy Károly, telefonszáma: 06 52 582-755. A fémek és műanyagok felületkezelésére vonatkozó BAT Útmutatóban meghatározott elérhető legjobb technika és a társaság telephelyén (üzemeiben) folyó tevékenység összehasonlítása: BAT BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia Munkadarabok, alkatrészek megfelelő tárolása, A telephelyen a tárolás zárt és/vagy fedett helyen, szállítása (páratartalom szabályozása, szellőztetés) a rendezetten történik, megfelelő, száraz körülmények korrózió elkerülése, csökkentése érdekében, között. Szabadban tárolás, rakodás csak a amellyel csökkenthető a felületkezelés anyag és legszükségesebb ideig történik. Az alkalmazott energiaigénye Vállalatirányítási rendszerrel biztosítják a felesleges készlet elkerülését. A mechanikai anyagmegmunkálásnál alkalmazott A lemezalakítási műveleteknél (pl. mélyhúzás) olaj és zsír mennyiségének lehetőség szerinti technológiai kísérletekkel határozzák meg azt a csökkentése, aminek következtében csökkenthető a minimális kenőanyag mennyiséget, amely feltétlenül zsírtalanítás vegyszer és energia igénye. szükséges a művelet megfelelő minőségű Lehetőségek: elvégzéséhez. A md. egésze helyett felületének csak az igénybevétel által érintett területére visznek fel illékony kenőanyagok használata kenőanyagot, ezzel is csökkentve a felületminimális mennyiségű hideg kenőanyag előkezelés vegyszer-, víz- és energiaigényét. alkalmazása, Később a munkadarabok általában konveyor pályán munkadarabok lecsepegtetése, haladnak, ahol mód van a lecsepegtetésükre, de centrifugálása, alkalmazzák a meleg levegővel történő leszárítást is tárolási idő rövidítése, (pl. a műveletközi mosóberendezésnél). sűrített levegős hűtés fúrásnál. Munkadarabok megfelelő függesztése, ami A társasági felületkezeléseknél a munkadarabok hozzájárul a kihordás minimalizálásához, ezzel általában konveyor pályán haladnak, ahol a csökkentve az oldat karbantartási igényt. A leeső, megtervezett biztonságos függesztékek oldatban maradt munkadarabok szennyeződést alkalmazásával munkadarab leesés nem jellemző. okoznak. Műveleti oldatok fűtésénél a fűtőtekercsek A társaságnál alkalmazott gőzfűtésnél a szivárgás szivárgása rontja a műveleti oldat minőségét. azonnal érzékelhető, így előfordulás esetén azonnali Ajánlott a műveleti oldatok szintjének folyamatos beavatkozás, intézkedés történik. ellenőrzése. A fűtött műveleti oldatok hőveszteségének A kezelőfürdők hőmérsékletének és egyéb minimalizálása érdekében ajánlott: paramétereinek folyamatos ellenőrzését és az adatok hőmérséklet folyamatos ellenőrzése és rögzítését külön technológiai vizsgálati utasítás (TVU) írja elő, a munkavégzés eszerint történik adatrögzítés, oldat felszínén úszó hőszigetelő anyag valamennyi vegyi kezelésnél. A hőszigetelésre (ahol megvalósítható) a vegyi alkalmazása, egyéb műveletekből származó hulladékhő fürdők lefedését alkalmazzák (pl. a műveletközi mosóberendezésnél). felhasználása. A porszórást megelőző felület előkészítésnél a 3. zsírtalanító kád a kazánházból visszatérő melegvízzel fűtött.
16
BAT Vízfelhasználás optimalizálása
Kihordás csökkentés a vegyszer mennyiség minimalizálása, az öblítővíz mennyiségének csökkentése és a kezelésével járó környezeti problémák megelőzése érdekében az alábbiakkal: kompatibilis vegyszerek alkalmazása, lassú kiemelés, elegendő csepegési idő biztosítása (kezelt felület minőségromlása nélkül), műveleti oldatok tulajdonságai: magasabb hőmérséklet kisebb viszkozitás kevesebb kihordás; nedvesítőszer alkalmazása felületi feszültség csökkentése (ami azonban nagyobb vegyszer felhasználással jár), öblítés előtt leszívás vagy lefúvatás a műveleti kád fölött.
BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia A porszórás előtti felület-előkezelésnél alacsony nyomású fröcsköléssel van megoldva öblítésnél a víztakarékosság. A vegyi technológiáknál ahol a kiépítettség, illetve a technológiai követelmények lehetővé teszik, ott ioncserélt vizet használ a társaság, így megvalósítva a kitermelt víz újrafelhasználását. A porszórást megelőző 7 kádas felületkezelő berendezésben alkalmazott kaszkád öblítésnél a gyorsabban kihűlő 1. zsírtalanító kádat a 2. zsírtalanító kezelőoldatával töltik, ami víz- és energiamegtakarítást biztosít. A felületkezelési technológiáknál egyes zsírtalanító kádak túlfolyóval ellátottak, az oldat felszínén összegyűlt olajat külön gyűjtik. A társaság vegyi soraira jellemző, hogy általában egy-egy kádban történik meg az erős vegyi koncentrációval járó kezelés, azt pedig öblítések követik. Ahol lehetséges, azonos jellegű vegyszereket alkalmaznak az egymást követő műveleteknél. A berendezések paraméterei (ahol lehet) szabályozhatók, és beállítható az optimális pályasebesség, lehetőség van a visszafolyásra, a csöpögtető rendszerek alkalmazására. A társaság törekszik a fürdők maximális kihasználására és kaszkád rendszert is alkalmaz. Porszórásnál a 3. zsírtalanító kád teljes mértékben az 1. és 2. kádról visszatérő meleg vízzel van fűtve.). A társaság a lehetséges helyeken lefolyatást alkalmaz, ezzel csökkentve a fürdőkből az áthordást.
Az alkalmazott technológiákban az elmúlt 5 évben bevezetett alábbi változtatások biztosították az elérhető legjobb technikához való folyamatos igazodást és a szennyezőanyag kibocsátások csökkentését: A világítás korszerűsítését 2010. évben elvégezték, ennek keretében hatásfok növelés, fénycsövek számának csökkentése történt, illetve polikarbonát lemezt építettek be a tetőn a természetes megvilágítás fokozása érdekében. 2010-ben sor került a zománcozó kemence szigetelésének javítására, égők cseréjére, felújítására, környezetének szigetelésére, amely jelentős földgáz megtakarítást eredményezett. A cinkfoszfátozás helyett nanokerámiás bevonat képzésre tértek át, amelynek következtében veszélyes anyagok (pl. nátrium-nitrit, nátrium-hidroxid, sósav) kiváltására került sor, megszűnt a foszfátiszap keletkezés illetve 1 db légszennyező pontforrás (P156). A papírdarabolási technológiánál 2011. évben helyi leválasztó berendezés került telepítésre, ami 1 db légszennyező pontforrás (P 145) megszüntetését eredményezte. 2009. évben sor került a zománcozási technológia korszerűsítésére. A zománcőrlést kész zománcpor (RTU) felhasználásával váltották ki. A 2010-ben lecserélt szóróboxok elszívóval és porleválasztóval rendelkeznek (kaszkádlemezes előleválasztó és patronos száraz porleválasztó), aminek következtében 2 db légszennyező pontforrás (P 82, P 105) megszűnt. A leválasztott zománcpor újrafelhasználható. A vákuumzománcozásnál 2008. dec. 1-től üzembe helyezett zománcfürdő keverő berendezés gátolja a kiülepedést, csökkentve a zománciszap mennyiségét. 17
A lemezalakítási technológiánál a térségben egyedülálló CNC lézervágó berendezést telepítettek, ami lemeztekercsből dolgozik, ezáltal csökken az anyagfelhasználás és így a hulladékképződés. A GOP beruházás keretében vásároltak egy Sahinler 4 hengeres hidraulikus, NC vezérlésű lemezhengerítő gépet. A berendezés magasabb termelékenységet és gyártási minőséget képvisel a jelenlegi 3 hengeres hengerítővel szemben. A jobb minőségű hengerítés várhatóan lecsökkenti a tartály összeállítás idejét is. A vízfelhasználás, szennyezőanyag kibocsátás, hulladékkeletkezés csökkentése érdekében tervezett intézkedések: A jövőben a lemezhengerítésnél tervezett a 4 hengeres berendezésen való megmunkálás arányának növelése, amely hozzájárul a javítható selejt mennyiségének csökkentéséhez, ezáltal az anyag- és energiafelhasználás csökkentéséhez. A porszórás előtti 7 kádas felületkezelő berendezésnél tervezett a jelenleg üzemen kívüli olajleválasztó beüzemelése a tisztítási hatásfok és a műveleti oldatok élettartamának növelése érdekében. A zománcozást megelőző műveletközi mosásnál a beégető kemence hőjét kívánják felhasználni a kezelő oldatok melegítésére. A hegesztésnél a jelenlegi fejlesztési irány a robotizálás, amelynek révén csökken az anyag- és energiafelhasználás. Fejlesztési cél a berendezések hatékony kihasználása és minőségjavítás révén a javítható selejt mennyiségének csökkentése, amely szintén hozzájárul az anyag- és energiafelhasználás csökkentéséhez. A kérelem elbírálásához a felügyelőség a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/C § (1) bekezdése és a 32/A § (1) bekezdése és 4. sz. melléklete alapján az alábbi szakhatóságokat kereste meg: a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően, illetve veszélyes hulladék kezelés tekintetében, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát a termőföldre gyakorolt hatásokra kiterjedően, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát az erdőre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően, Téglás Város Jegyzőjét a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági állásfoglalásait a következőképpen adta meg: „A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás, 0135/9 hrsz.) által benyújtott környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Téglás 0135/34 és 0135/31 hrsz.-ú iparterületen a nevezett Zrt. által folytatott hőtechnikai és motoros háztartási készülékek gyártására és ehhez kapcsolódó felületkezelésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély ismételt megszerzéséhez a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. sz. – megkeresése alapján hozzájárul. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elött a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás, 0135/9 hrsz.) a Téglás 0135/34 és 0135/31 hrsz.-ú iparterületen folytatott tevékenysége egységes környezethasználati engedélyének ismételt megszerzése érdekében benyújtotta a 4852/2006. ügyiratszámú környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációját. Az eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentum alapján megállapításra került, hogy a tervezett tevékenység az abban rögzített tartalommal történő folytatása - hatóságom hatáskörét érintő szakkérdések tekintetében 18
megfelel a közegészségügyi követelményeknek, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A §-ában, illetve 4. sz. mellékletében-, valamint a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki. Illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdésében, illetve a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítottam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a Ket. 44. § (1) bek., 44. § (3) bek., 44. § (6) bek. rendelkezésein alapul.”
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 4049/1-TALF/2011. számú szakhatósági állásfoglalását a következőképpen adta meg: „Fenti Cím megkeresésére a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás, 0135/9 helyrajzi szám) megbízásából a KÖR-ENG Tanácsadó Kft. (Debrecen, Vár u.14/B 2/5.szám) által beterjesztett kérelem alapján a Téglás 0135/31,34 helyrajzi számú iparterületen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének kiadásához talajvédelmi szempontból, a megkereséshez csatolt a KÖRENG Tanácsadó Kft. ( Debrecen, Vár u.14/B 2/5.szám) által 2011. május 31-én és 2011 szeptemberében készített engedélyezési tervdokumentációt figyelembe véve, a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához talajvédelmi szempontból hozzájárulok az alábbi feltétel mellett: 1. Az üzemeltetés során továbbra is biztosítani kell, hogya környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzanak. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, ez csak az érdemi határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. szeptember 26-án megkereste Igazgatóságunkat, hogya Téglás 0135/34,35 helyrajzi számú iparterületen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásában, mint szakhatóság működjön közre. A megkereséshez csatolta a KÖR-ENG Tanácsadó Kft. által 2011 május 31.-én és 2011. szeptemberében készített engedélyezési tervdokumentációt, melyet a szakhatósági állásfoglalás meghozatalánál figyelembe vettem. A megkereséshez csatolt dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy az egységes környezethasználati engedélyezéssel érintett terület nem áll mezőgazdasági művelés alatt a szomszédos területek egy része azonban mezőgazdasági művelés alatt áll. A rendelkező részben előírt talajvédelmi feltételt maradéktalanul be kell tartani. Az önálló fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 98.§ (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 98.§ (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. A szakhatósági állásfoglalás kérés 2011. szeptember 26-án érkezett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény. 33. § (8) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidő 15 nap. Az ügyintézési határidő betartásra került. Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. melléklete 5. pontja alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, mint közreműködö szakhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény. 44. §-ában foglaltak figyelembe vételével adom ki és csak a tárgyi ügyben folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/14102/18/2011. számú szakhatósági állásfoglalásait az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a fenti hivatkozási számon megkereste az Erdészeti Igazgatóságot, - a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás, 0135/9) által 19
megbízott KÖR-ENG Tanácsadó Kft. (4026 Debrecen, Vár u. 14/B 2/5.) kérelmére -, hogy ötéves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjához adja meg szakhatósági állásfoglalását. Megkeresésükre erdészeti igazgatási szempontból az alábbi állásfoglalást adom: A megküldött vizsgálati dokumentáció alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulok. Indokolás A megküldött felülvizsgálati dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. telephelyének környezetében üzemtervezett erdőterületek helyezkednek el, melyek erdőgazdálkodója a Hajdu InfrastruktúraSzolgáltató Kft. A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. által végzett tevékenységek, az azokhoz kapcsolódó ipari technológiák a dokumentációban részletezett szigorú technológiai fegyelem betartása mellett nem járnak olyan kibocsátással, ami az erdőket illetve azok talaját károsítaná, ezért a környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásomat az Evt. 12. és 78. §.-a, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. KTM rendelet 2. számú melléklet VII/2. pontjában, a 347/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) a) pontja által biztosított hatáskörömben,a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 44. §-a és 45. §-a szerint adtam meg.”
Téglás Város Önkormányzat Jegyzője 3608-5/2011/PH számú szakhatósági állásfoglalását a következőképpen adta meg: „A Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. szám - kérelmére, a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. - 4243 Téglás, külterület 0135/9 hrsz által Téglás, külterület 0135/34 és 0135/31 hrsz alatti iparterületen hőtechnikai és motoros háztartási készülékek gyártására és az ehhez kapcsolódó felületkezelésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárulok. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmiés Vízügyi Felügyelőség- 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. szám - a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. - 4243 Téglás, külterület 0135/9 hrsz által Téglás, külterület 0135/34 és 0135/31 hrsz alatti iparterületen hőtechnikai és motoros háztartási készülékek gyártására és az ehhez kapcsolódó felületkezelésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadása ügyében megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A fenti tevékenység ezen szakhatósági állásfoglalás kézhezvétele után kezdhető meg. A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős hatások nem származhatnak. A szakhatósági hozzájárulásom indoklásaként rögzítem, hogy a tevékenység a Téglás Város Képviselő Testületének a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 21/2007. (XII. 22.) rendeletében foglalt helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. A szakhatósági hozzájárulásom indoklásaként kijelentem,hogy a tevékenység a Téglás Város Képviselő Testületének a város szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatáról szóló módosított 31/2005.(XII.22.) rendeletével (továbbiakban:HÉSZ) nem ellentétes. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A döntést a HÉSZ valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 33.§ (8) bekezdése, valamint 44. §-a alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapította meg.” A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai valamint a rendelkezésre álló információk alapján, az alábbiak figyelembevételével, a következők szerint hozta meg:
20
Vízminőség védelem: Téglás település közigazgatási területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából az érzékeny területek közé került besorolásra. Az üzem területe a sérülékeny földtani környezetű Geszterédi Regionális Vízmű H-4675-2/2004. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezete „B” zónája legközelebbi pontjától, mintegy 6 km-re, biztonságos távolságra helyezkedik el. A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. telephelyén 2 db talajvízfigyelő kút üzemel (TF-1, TF-2). A figyelőkútcsoport a 1017-5/2010. számú (vksz.: 37/518-2004.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (engedély érvényességi ideje 2016. szeptember 30.). A talajvízfigyelő kutak vízvizsgálatát a környezethasználó az érvényben lévő egységes környezethasználati engedélyben előírtak szerint végzi. A TF-1 és TF-2 jelű talajvízfigyelő kutak az üzem DK-i részén, a volt az üzemi fűtőolaj tároló létesítmények környezetében feltárt olajszennyezés kármentesítési monitoring kútjaiként létesültek. A kármentesítés befejezését követően a szomszédos üzemekkel alkotott iparterület talajvízfigyelő monitoring rendszere részeként működnek. Az ipartelepen lévő figyelő-kutakban mért talajvízszintek adatai szerint az ipartelep területén a talajvíz áramlási iránya ÉK-i irányú, amely alapján a TF-1 jelű figyelő-kút a beáramló a TF-2 jelű a kiáramló oldalon helyezkedik el. A 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti (B) szennyezettségi határértékekhez képest a kutakban határérték feletti, vagy ahhoz közeli értékek az alábbi komponenseknél fordultak elő: ammónium (1,3 – 5,26 mg/l 0,5 mg/l), nitrit (0,69 – 23 mg/l 0,5 mg/l), foszfát (0,1 – 1,1 mg/l 0,5 mg/l), nikkel (19,9 – 82,9 g/l 20 g/l), króm VI. (10 – 50 g/l 10 g/l), ólom (9,8 – 42,9 g/l 10 g/l, TPH (100 – 249 g/l 100 g/l). A mérési eredmények 2008. év után, az ólom kivételével, csökkenő tendenciát mutatnak. Az ólomkoncentráció értéke az utóbbi két évben nőtt meg, először 2010-ben a TF-1 jelű kútban (42,9 g/l), majd később a TF-2 jelű kútban is emelkedett, de a határértéket 2010-ben még nem haladta meg (9,8 g/l). 2011. évben a TF-1 jelű kútban már csökkent az ólomkoncentráció (36,1 g/l) és meghaladta a határértéket a TF-2 kútban (26,2 g/l). A TF-1 és TF-2 jelű talajvízfigyelő kutak közötti területen, a horganyzási, zománcőrlési tevékenység környezetre gyakorolt hatásának és a talaj szénhidrogén szennyezettségének vizsgálatára 1 db feltáró furat létesült. A 0,5 és 2,0 m mélységekből vett talajmintákban vizsgált komponensek: pH, nitrogénformák, szulfát, foszfát, ón, ezüst, ólom, kadmium, króm, kobalt, nikkel, cink, réz, molibdén, higany, szelén, arzén, TPH. A vizsgálati eredményeket a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti (B) határértékekkel összevetve megállapítható, hogy a fenti komponenseknél határérték túllépés egyedül az ezüst esetében fordult elő (8,9-15,1 2 mg/kg sz.a.). Határérték közeli értékeket a szelénnél és kadmiumnál mértek. A talajvízben mért magasabb ólomkoncentrációhoz képest a talajban nagyságrenddel alacsonyabb értéket mértek (3,9-6,4 100 mg/kg sz.a.). A felülvizsgálati dokumentációban foglaltak, a bemutatott talajvíz áramlási viszonyok alapján a felülvizsgált tevékenységek következtében bekövetkező esetleges talajvíz minőség változások figyelése a meglévő monitoring rendszerrel megoldatlan, ezért a felszín alatti vizek minőségének védelmében indokolt egy további talajvízfigyelő kút létesítése a meglévő telephelyi, illetve ipartelepi monitoring rendszer és talajvíz-áramlási viszonyok figyelembe vételével. Mivel a telephelyen meglévő és a szükséges új figyelőkút az ipartelep monitoring rendszerének részét képezik, ezért a vizsgált komponensek és mintavételi időpontok összhangját is biztosítani kell. Az új figyelőkút kialakításának és első mintázásának határidejét az engedélyeztetéshez és a kialakításhoz szükséges idő, valamint a meglévő figyelőkutak április hónapra előírt mintázására tekintettel határoztam meg. A vizsgálati eredmények alapján és az ipartelepi monitoring-kutak összhangjára is figyelemmel indokolt a felszín alatti vizek védelme érdekében a 3.5 pontban megállapított komponensek rendszeres figyelése. Az ötéves felülvizsgálat keretében előírt talajvizsgálat komponensköre a talajban kimutatott határérték feletti és határérték közeli szennyezőanyag koncentrációk alapján került meghatározásra. 21
Az ipari tevékenységet végző üzem területén történő veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék, vagy ipari veszélyes anyag, illetve ipari nem veszélyes anyag tárolás, valamint elhelyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. szakaszának (1) bekezdése értelmében engedélyköteles tevékenység. A felülvizsgálatban foglaltak és a felügyelőség rendelkezésére álló infromációk szerint a jelen eljárás tárgyát képező tevékenység során felhasználásra kerülő vegyi anyagok tárolása ellenőrzött körülmények között, megfelelő műszaki védelemmel történik, ezért teljesülnek a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-ában foglalt követelmények. Mindezek miatt a telephelyen folyó tevékenységre jelen határozattal engedélyt adok. Levegőtisztaság védelem A telephely pontforrásainál 2011. március-április hónapokban emissziómérés történt. A vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak szerint a kibocsátási határértékeket a pontforrások kibocsátásai nem haladták meg. A környezethasználó a mérési, adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A P129-es pontforrásnál a határértékkel szabályozott illékony szerves vegyületek (4/2011.(I.14.) VM rendelet 6. sz. melléklet 2.3.1.4 C osztály) mért tömegárama a jogszabályban megállapított tömegáram küszöbérték alá esik, azonban koncentrációja mintegy 21-szeresen haladja meg a koncentrációban meghatározott határértéket. A pontforráshoz tisztító, leválasztó rendszer nem került beépítésre, a légszennyező anyagok elszívó rendszeren, leválasztás nélkül távoznak a környezetbe. A telephely összkibocsátásának jelentős része a polisztirol habosításhoz tartozó pontforrásokon keresztül távozik a környezetbe. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységeknél alkalmazni kell az elérhető legjobb technikát, amelynek eredményeként a szennyezés megelőzhető, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a környezet egészének védelme céljából. A levegőterhelés minimalizálása érdekében írtam elő a szennyezőanyag kibocsátás lehetséges megoldásainak vizsgálatát a határozat 4.5.1. pontjában. A rendelkező részben foglalt előírások betartásával a levegővédelmi követelmények teljesülnek, ezért a légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) és a (2) bekezdés a) pontja alapján adtam meg, a rendelet 6. sz. melléklete szerinti tartalommal. A pontforrások általános technológiai kibocsátási határértékei a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I.14.) VM rendelet 5. § a) pontja és a 7.§ (1) bekezdése alapján került megállapításra a rendelet 6. számú melléklete szerint. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ alapján került előírásra. A felügyelőség a 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 25.§ (2) bekezdése alapján a légszennyező pontforrások időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 5. § (1), 7. §, 12.§ (1) b) pontja és (2) bekezdése szerint. Az időszakos mérés gyakoriságát 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. § (1) b) és a rendelet 14. melléklete alapján írta elő a felügyelőség. A forrásoknál utolsó alkalommal 2011. március-április hónapban került sor emisszió mérésre, ezért a következő emisszió mérés elvégzésének határidejét a rendelkező rész 4.4.1. pontjában meghatározottak szerint állapítottam meg. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklete tartalmazza. A vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatás a 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 31. és 32. §-ai alapján került előírásra. Hulladékgazdálkodás A környezethasználó 2009-2014évekre vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervét a felügyelőség 913-25/2009. számú határozatában a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedély 22
módosításával jóváhagyta, egyidejűleg előírta a terv kétéves beszámolójának benyújtását a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 12. §-a, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló törvény 37. § (1) bekezdése alapján. Az első kétéves beszámolót (2009-2010 évekre) a környezethasználó benyújtotta a felügyelőségre. Ugyanakkor jelen engedélyezési eljárás lefolytatása alatt a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedély és annak módosításai érvényüket vesztették, ezért a hulladékgazdálkodási terv beszámolójának benyújtását jelen határozat rendelkező részének 2.9 pontjában előírtam. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 37. § (1) bekezdésében a 2 éves beszámolási kötelezettség 2010. január 1-től 3 évre változott, ez azonban nem érinti a korábban jóváhagyott és a hatályos jogszabály alapján kétéves beszámolásra kötelezett egyedi hulladékgazdálkodási terveket. A kétéves beszámoló benyújtási határidejét az éves hulladék bejelentés határidejéhez igazodva állapítottam meg, az adatok összevethetősége érdekében. Az üzem veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelye, melyet a HAJDU Infrastruktúra Zrt-től bérel, üzemeltetési szabályzattal rendelkezik. A szabályzatot a felügyelőség a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedélyben jóváhagyta. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, illetve a gyártósorok melletti munkahelyi gyűjtőhelyek szabályszerű üzemeltetésének biztosítása érdekében jelen határozat rendelkező részének 2.5 pontjában előírtam a vonatkozó 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásainak betartását. Az adatszolgáltatásra és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 3. §, 4. § (1) bek., 5. § (1)-(3) bek. 7. § (1) és (2) bek. a) pontja, valamint a 10. § a) bekezdése alapján írtam elő. Környezetkárosodás megelőzése A környezethasználó rendelkezett a felügyelőség által a 913-25/2009. számú határozatban a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedély módosításával jóváhagyott Üzemi Kárelhárítási Tervvel, melyet Gellén László (4700 Mátészalka, Almáskert út 11.) vízügyi szakértő 2007. év március hónapban készített. Miután jelen engedélyezési eljárás lefolytatása alatt a 485-2/2006. sz. egységes környezethasználati engedély és annak módosításai érvényüket vesztették, az üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálatát a rendelkező rész 8.2 pontjában előírtam a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. A 90/2007. Korm. rendelet szerinti kárelhárítási tervet az SZKV-VF (víz-és földtani közeg) jelölésű szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. Természetvédelem A telephely és annak környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll, a felügyelőségnek a területen regisztrált, védendő természeti értékről nincs tudomása. Az ipartelep közvetlen környezetében mező- és erdőgazdaságilag hasznosított területek találhatóak. A telephely működésének felülvizsgálata kapcsán a biológiailag aktív felületek botanikai felmérése során fontos vagy kiemelten fontos természeti értéket nem regisztráltak, botanikai érték nem került elő (a fellelt növényfajok szinte mindegyike az ilyen jellegű élőhelyekre jellemző), azonban az ipartelep területén lévő idős őshonos (juhar-, nyár-, tölgy-) fák a későbbi üzemeltetés során is védendőek, táji értéket képviselnek. A zoológiai felmérés során tág tűrésű, zavarástűrő fajokat regisztráltak, amelyek élettevékenységeire nincs jelentős kedvezőtlen hatással a felülvizsgált tevékenység. A telephely területe kiemelt természeti érték vagy érzékeny, indikátor állatfajok szaporodóhelyéül nem szolgál. A telep területén több helyen is előforduló zuzmó-, és mohatelepek - mint bioindikátorok - jelenléte arra utal, hogy az üzemeltetés nem jár együtt az élővilágot jelentősen károsító mértékű levegőszennyezéssel. Az évtizedek óta ipari célokat szolgáló telephelyen az elmúlt 5 évben területhasználat-változás, technológiai bővítés, változtatás nem történt, ill. a közeljövőben sem tervezik. A telephelyen a biológiailag aktív felületek gondozása, fenntartása, pótlása, minőségének javítása biztosított. 23
A felülvizsgálati dokumentáció természetvédelmi szempontú javaslatainak (biológiailag aktív felületek gondozása, megőrzése, őshonos fajok alkalmazásával történő pótlása, idős őshonos fás szárú egyedek kímélete, a telep épületein, épületeiben fészkelő madarak zavartalan költésének biztosítása; a szennyvízkezelő épület, veszélyes hulladéktároló felületek közelében lévő csatornaszemek, vízelvezető árkok, csatornák lefedése, a fedőelemek rendszeres ellenőrzése; az iparterületet határoló kerítés rendszeres karbantartása) természetvédelmi, tájvédelmi szempontból támogatandó. Amennyiben az üzemeltetés mindezek figyelembevételével és teljesülésével történik, a tevékenység folytatása természetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Zajvédelem A dokumentációban a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületét bemutatták. Tekintettel arra, hogy a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő területet illetve létesítményeket, ezért a felügyelőség nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. alapján a rendelkező rész 5.1 pontjában a felügyelőség megtiltja a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletébe foglalt határértékek fölötti zajkibocsátást. Felügyeleti díj A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. által a téglási ipartelepen folytatott tevékenységekkel kapcsolatosan a lefolytatott környezetvédelmi felülvizsgálat és a felügyelőség rendelkezésére álló információk alapján megállapítható, hogy a rendelkező rész IV. szakaszában megadott előírások betartása mellett a III. szakasz szerinti tevékenységek a környezetet nem veszélyeztetik, a környezetre gyakorolt hatásaik elviselhetők, az alkalmazott technológiák az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelelnek, ezért a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. d) pontja alapján jelen határozattal kiadja. Az engedély érvényességi idejének megállapításánál figyelembe vettem, hogy a felülvizsgált időszak alatt megvalósított és a tervezett fejlesztésekkel, technológiai változtatásokkal a környezethasználó folyamatosan gondoskodik az elérhető legjobb technikához való igazodásról. Határozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3)-(5), (8) bekezdései alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) és a 72. § (1) bekezdésére. A rendelkező részben megadott előírásokat az indoklásban részletezetteken túl az alábbi jogszabályhelyek alapján határoztam meg: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 5. § (7), 13. § (1) és 36. § (2) bekezdései; a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. r. 5. § (3) bekezdése és 6. §-a; a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bek.; a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47. § (1) és (3) bekezdése, környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (6) bek. és 9. § (1) bekezdése. A felügyelőség illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV/7. pontja határozza meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, 24
természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdései és 1. sz. melléklet III/10. főszám 1. alszáma alapján rendelkeztem. Az engedélyről szóló hirdetményt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján a felügyelőség közzététel céljából megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének. Az így közölt döntést a kifüggesztés követő 15. napon tekintem közöltnek és a közléstől számított 15 napon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget. A postai úton közölt határozat esetén a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §a alapján értesítem a határozatról.
Nyíregyháza, 2011. december 12. Szentesi Péter s.k. igazgató
Határozatot közöljük: Jogerő előtt: 1. KÖR-ENG Tanácsadó Kft. 4026 Debrecen, Vár u. 14/B. 2/5. 2. HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. 4243 Téglás, 0135/9 hrsz. 3. HAJDU Infrastruktúra Zrt. 4243 Téglás, 0135/9 hrsz. 4. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 4001 Debrecen, Pf.:115. 5. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, 4001 Debrecen, Pf.: 9. 6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, 4015 Debrecen, Pf.: 21. 7. Téglás Város Jegyzője, 4243 Téglás, Kossuth u. 61. 8. Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4001 Debrecen, Pf.: 155. 9. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 10. Irattár Jogerő után: 11. HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. 4243 Téglás, 0135/9 hrsz. 12. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton. A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
25
1. sz. melléklet a 9669-17/2011. sz. határozathoz Koordináta jegyzék Helyrajzi szám 0135/28 0135/34
0135/31
Épület Csőmarató műhely Lemezfeldolgozó, tartálygyártó és zománcozó üzemrész
Palástgyártó műhely és porszóró üzemrész
Polisztirol habosító műhely
0135/17
Létesítmények
EOV
P 40 kénsavas pácsor elszívó
Y 848937
X 266394
vegyi anyag raktár (bejárat)
848929
266421
izocianát tartály
848892
266562
poliol tartály
848894
266558
széndioxid tartály
848936
266643
argon tartály
848934
266642
P125 hegesztősor elszívó II.
848936
266627
P126 hegesztősor elszívó III.
848965
266604
P127 hegesztősor elszívó IV.
848965
266606
P141 lapkahegesztő elszívó
848900
266588
P 165 kézi hegesztősor elszívó
848886
266587
P 166 csőkígyó hegesztés elszívó
848014
266577
P172 zománcozó aktív zóna kémény
848929
266612
P173 zománcozó vízleszárító kémény
848891
266584
P174 zománcbeégető kemence kéménye
848900
266610
P155 zsírtalanító elszívó porszóróban
848770
266770
P149 szárítókemence I. kémény porszóróban
848772
266561
P150 szárítókemence II. kémény porszóróban
848782
266567
P151 I. beégető kemence I. kémény
848815
266567
P152 I. beégető kemence II. kémény
848804
266561
P153 II. beégető kemence I. kémény
848787
266550
P154 II. beégető kemence II. kémény
848798
266557
P129 polisztirol előhabosító berendezés elszívó
848870
266489
P128 polisztirol formahabosítás elszívó
848856
266502
848561
266579
Központi veszélyes hulladék tároló (üzemi gyűjtőhely)
2. sz. melléklet a 9669-17/2011. sz. határozathoz Felületkezelő kádak Technológia
Kezelőkád típusa
kémiai felületkezelés (csőmaratás)
Kezelési mód térfogata
zsírtalanító (fűtött)
789 dm3
hidegvizes öblítő
789 dm3
Felhasznált víz fajtája
Fűtés módja
bemerítés bemerítés
ioncserélt ioncserélt
hőcserélő
kénsavas pácoló (fűtött)
789 dm
3
bemerítés
ioncserélt
hőcserélő
hidegvizes öblítő
789 dm3
bemerítés
ioncserélt
-
hideg kénsavas pácoló
789 dm3
bemerítés
ioncserélt
-
tartalék
789 dm3
bemerítés
ioncserélt
-
melegvizes öblítő
789 dm
3
bemerítés
ioncserélt
hőcserélő
üzemen kívül
789 dm3
bemerítés
ioncserélt
-
789 dm
3
bemerítés
ioncserélt
hőcserélő
789 dm
3
bemerítés
ioncserélt
hőcserélő
4m
3
szóró
ivóvíz
hőcserélő
1 m3
szóró
ioncserélt
hőcserélő
3
szóró
ivóvíz
beépített kazán
zsírtalanító (fűtött) melegvizes öblítő műveletközi felületkezelés
lúgos zsírtalanító
(zománcozás)
melegvizes öblítő
-
(fűtött)
szemcseszórás – felületkezelés
lúgos zsírtalanító
6m
(zománcozás)
hidegvizes öblítő
6 m3
szóró
ioncserélt
zsírtalanító (fűtött)
4m
3
szóró
ivóvíz
hőcserélő
zsírtalanító (fűtött)
10 m3
szóró
ivóvíz
hőcserélő
zsírtalanító (fűtött)
4m
3
szóró
ivóvíz
hőcserélő
hidegvizes öblítő
4 m3
-
hidegvizes öblítő
14 m
szóró szóró
ioncserélt
3
ioncserélt
-
rétegképzés (Bonderit)
4m
3
szóró
ioncserélt
-
hidegvizes öblítő
4 m3
szóró
ioncserélt
-
porszórás – felületkezelés
Összes kádtérfogat:
68,89 m3
3. sz. melléklet a 9669-17/2011. sz. határozathoz Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére Beszámoló panaszok 10.2 pont bejelentett havária események összefoglalója 10.1 pont FAVI alapbejelentés 3.5 pont éves hulladék bejelentés 2.7 pont LM bejelentés 4.4.1 pont emisszió mérések vizsgálati jegyzőkönyveinek benyújtása 4.3.2 pont
Beszámolás gyakorisága
üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata 8.2 pont talajvíz vizsgálati eredmények 3.4 pont
eseti eseti egyszeri
Beadási határidő panasz beérkezését követő 1 hónapon belül az eseményt követő 30 napon belül jogerőre emelkedést követő 60 napon belül
évente
március 1.
évente
március 31.
5 évente
2017. márc. 31.
5 évente
jogerőre emelkedést követő 60 napon belül
évente
május 20.
éves környezetvédelmi jelentés 10.3 pont
évente
június 30.
egyedi hulladékgazdálkodási terv beszámolója 2.9 pont
kétévente
2013. márc. 1. 2015. márc. 1.
egyedi hulladékgazdálkodási terv 2.9 pont egységes környezethasználati engedély és a tevékenység felülvizsgálata 10.4 pont
6 évente
2015. márc. 1.
ötévente
2016. nov. 30. 2021. nov. 30. 2026. nov. 30.
ötévente
ötéves felülvizsgálat részeként
energia hatékonysági belső audit 7.2 pont
