K Ö ZÉ P - D UN A- VÖ L G YI K Ö R NY E ZE T V É D E LM I, T ERM É S ZE T V É D E LM I É S V Í ZÜ G Y I F E L Ü G YE L İ S É G Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 13047-9/2010.
Tárgy: Délegyházi Ásványok Kft. „Délegyháza V. - kavics” védnevő bánya környezetvédelmi engedélye
Elıadó:
Magyari Julianna Czuppon-Lázár Márta Schwenk Zsuzsa Kiss-Gyetvai Éva Puskás Zita Galamb István dr. Hoblyák Júlia dr. Bálint-Mikolcsó Eszter
HATÁROZAT A Délegyházi Ásványok Kft. (2338 Áporka, Kertész u. 3.; Cg.:13-09-075090; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az ENIKOM Mérnöki Iroda Bt. (1089 Budapest, Bláthy O. u. 41., a továbbiakban: Tervezı) által készített teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja alapján – az alábbi elıírások megtartásának kötelezettsége mellett – környezetvédelmi engedélyt adok a „Délegyháza V. – kavics” védnevő bányatelken bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenység végzésére.
I. A tevékenység jellemzı adatai 1. A KÖRNYEZETHASZNÁLÓ ADATAI: Neve: Délegyházi Ásványok Kft. Székhelye: 2338 Áporka, Kertész u. 3. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 101634025 2.
HELYE:
Délegyháza 044/7, 044/9-79 hrsz-ú külterületi ingatlanok 3. A BÁNYATELEK: Területe: 15,1212 ha Alaplap: +88,10 mBf. Fedılap: +99,20 mBf. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
4.
A KITERMELÉS VOLUMENE:
5.
A BÁNYATELEK RENDSZERBEN (A
10 000 m3/év haszonanyag.
HATÁRVONAL
TÖRÉSPONTJAINAK
FELSZÍNI
KOORDINÁTÁI
EOV
Szolnoki Bányakapitányság SZBK/9301/29/2006. sz. határozatával kijavított SZBK/9301/27/2006. számú határozata alapján):
Töréspont száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Koordináták X (m) 211 927,22 211 907,84 211 822,69 211 761,86 211 703,70 211 457,55 211 677,81 211 693,36 211 867,20 211 925,44
Y (m) 653 309,26 653 338,16 653 423,22 653 483,84 653 540,40 653 127,28 652 910,15 652 906,36 653 201,63 653 293,11
Z (mBf) 98,2 98,3 98,4 98,4 97,9 99,2 97,0 97,0 98,2 98,1
6. A TEVÉKENYSÉG RÖVID ISMERTETÉSE A bányászati tevékenység fázisa: letakarítás, kitermelés, tájrendezés, a kapcsolódó tevékenységek: osztályozás, rakodás, szállítás. A letakarítás során elıször a termıtalajt, majd azt követıen a haszonanyag feletti meddı anyagot termelik le tolólapos erıgép, homlokrakodógép segítségével. A humuszos termıtalaj teljes mennyiségét bányatelken belül a rekultivációhoz hasznosítják. A haszonanyag feletti agyagos kızetlisztes kavicsos homok réteg egy részét a bánya határvonalán védıtöltés kialakításához hasznosítják. A fedırétegek alatti réteg kitermelése a talajvízszint felett száraz külfejtéses technológiával, alatta vonóvedres kotrógéppel történik. A termelvényt a kotrógép depóniába üríti, ahonnan a kavics felszedését és gépkocsira rakását homlokrakodógép végzi. A kitermelt nyersanyag mobil osztályozó berendezéssel osztályozásra kerül és a bányaüzem területérıl való kiszállításig külön deponálják. A bányából történı szállítás lakott terület érintése nélkül a bányatelektıl DK-i irányban földúton, az 5202 j. úton, majd az 51. számú fıúton történik az M0 autópálya felé. II. Környezetvédelmi elıírások Vízvédelem: 1. A környezetkárosodás megelızésének és elhárításának rendjérıl szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján üzemi kárelhárítási tervet (havária tervet) kell készíteni, és a Felügyelıségre benyújtani. Határidı: 2010. december 31.
2
2. A vízhasználat nem járhat az érintett környezeti elemek (talaj, felszíni-, felszín alatti vizek) veszélyeztetésével, illetve károsításával. A bányató vízkészletének szennyezése, károsítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minıségének veszélyeztetésével jár, tilos. Tilos továbbá a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 1. számú melléklete szerinti szennyezı anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, továbbá olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre. A tevékenység a – favR. 6. § (2) és (3) bekezdése alapján – nem okozhatja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: fszR.) megállapított (B) szennyezettségi határérték 50%-nál kedvezıtlenebb állapotát. 3. A kavicsbánya mőködése alatt a felszín alatti vizek védelme szempontjából a technológiai víz is csak ülepítés után, zagykazettán keresztül vezethetı vissza a tóba. 4. A terület csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a védı fedırétegétıl megfosztott kavicsterasz ne szennyezıdhessen. A kialakuló tóba csapadékvíz nem vezethetı. 5. A tóba csak a bányatelken belülrıl származó „meddı” anyag tölthetı be úgy, hogy a „tavon átmenı” talajvízáramlást ne akadályozza. 6. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhetı. A technológiai vízkivétel, a víz elvezetés, valamint a szociális vízellátást kiszolgáló fúrt kút fennmaradásának vonatkozásában a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben elıírt dokumentációk benyújtásával a Felügyelıségtıl vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 7. A bányatelek területén hulladék, szennyvíz, vagy egyéb szennyezı anyag elhelyezése tilos, és a Környezethasználónak ezt meg kell akadályozni. A hulladékgyőjtés, veszélyes hulladékgyőjtés csak úgy végezhetı, hogy azzal a földtani közeget, talajvizet (késıbb a felszíni vizet) nem szennyezhetik. Tájrendezés során kizárólag hulladéknak nem minısülı inert anyagok használhatók fel. Építési-bontási hulladékok lerakása tilos! Feltöltést csak hulladéknak nem minısülı inert anyaggal lehet végezni. A bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülı szennyezett anyagok szakszerő kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendı a terület. 8. A területen üzemanyag tárolása tilos. A bányatelek területén gépjármővek javítása, karbantartása nem történhet és szállító jármővek üzemanyag töltése nem végezhetı. A munkagépek üzemanyaggal történı feltöltéséhez megfelelı mérető tálcát kell alkalmazni, elkerülendı az üzemanyag esetleges talajra kerülését. Amennyiben az üzemanyag egy része ebbe a tálcába folyik, azt erre alkalmas itatóanyaggal kell felitatni. A telephelyen ilyen anyagból megfelelı mennyiséget kell tárolni és a használatát, a bányamővelést végzı összes dolgozóval ismertetni kell. Az üzemanyag töltéséhez részletes kezelési utasítást és havária-tervet kell készíteni, melyet a mőszaki üzemi tervhez mellékelni kell, továbbá ezek másolati példányát a telep területén kell tárolni. 9. A terület alatt található sekély mélységő vízkészlet felszíni szennyezıdésekkel szembeni érzékenységére tekintettel, a kialakuló bányatavak távolhatásának mérésére, a háttérbıl érkezı vízutánpótlás ellenırzésére - a talajvízáramlásnak megfelelıen - monitoring rendszert kell kialakítani, melyet külön eljárás keretében engedélyeztetni kell a Felügyelıséggel. A monitoring tervben, egyebek mellett, ki kell térni a tervezett monitoring kutak számára, elhelyezésére (átnézeti térkép, helyszínrajz), a vizsgálandó
3
komponensek körére, a vizsgálatok gyakoriságára. Határidı: 2010. december 31. 10. A telepített lapvízmércét a továbbiakban is hetente, azonos idıpontban kell leolvasni. Az újonnan kialakuló tóba/tavakba is telepíteni kell lapvízmércét. Az adatokat dokumentálva, kiértékelve, évente kell a Felügyelıségnek megküldeni az éves beszámoló részeként. Határidı: III. Egyéb elıírások 4.4 pontja szerint 11. A bányatavakból évente két alkalommal (március-április és augusztus-szeptember) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell az MSZ 12749:1993 figyelembe vételével, az alábbi paraméterek vonatkozásában: pH, fajlagos elektromos vezetı képesség, összes keménység, vas, mangán, ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, szulfát, foszfát, összes foszfor, klorid, összes lebegı anyag, és ásványolaj-tartalom (TPH-GC). 12. A figyelırendszer üzemeltetése során - az elemzési, és vizsgálati eredményeket és azok rövid szöveges kiértékelését, továbbá a mintavételi és laborvizsgálati jegyzıkönyveket, illetve a bányaterület helyszínrajzát (mintavételi pontokat is) tartalmazó - éves monitoring jelentések formájában kell beszámolni a felszín alatti víz minıségének alakulásáról. Az értékeléshez figyelembe kell venni az elmúlt év párolgási- és csapadékviszonyait is. Határidı: III. Egyéb elıírások 4.5 pontja szerint 13. A minıségvizsgálatokat, illetıleg a mintavételeket is csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi- és laboratóriumi jegyzıkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell! A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértékeknek az fszR.-ben meghatározott (B) értékeknél kisebbet kell alkalmazni. 14. A kihelyezett vízmércék és a vízmintavételek helyét térképen ábrázolni kell és EOV koordinátáikkal együtt a kiértékelı dokumentációval azonos idıben a Felügyelıségre megküldeni. 15. A kialakuló tavak közvetlen közelében csak gyalogos közlekedés engedhetı meg, jármővek parkolása tilos. 16. A kialakuló tavakon robbanómotoros motorcsónak, jetski használata tilos. 17. A tavak közelében csak zárt szennyvízgyőjtés (konténeres WC, zárt akna) és zárt szeméttárolás valósítható meg. Szennyvíz szikkasztása nem végezhetı. A keletkezı szennyvizek megfelelı győjtésérıl, elszállításáról és elhelyezésérıl a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen gondoskodni kell. 18. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a favR. elıírásait. 19. A tájrendezési célok meghatározásánál lehetıleg törekedni kell arra, hogy a visszamaradó szabad víztükör minél kisebb felülető legyen. A terület hasznosításának tervezése során minimalizálni kell a talajvíz igénybevételét. Intenzív hasznosítás, a víz minıségének védelme érdekében kizárt. A kialakított tó, tavak természeti-környezeti tényezık által meghatározott állapotának megırzését hosszú távon biztosítani szükséges. 20. Az egymással ellentétes hasznosítási célokat térben és idıben el kell választani. 21. Az utóhasznosítás során a közvetlen vízpartot (6 méter) nem lehet beépíteni, illetve a bányató 300 méteres parti sávján új létesítmény, illetve új beruházás csak közmővesített területen kivitelezhetı. 22. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekrıl szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggı tájrendezési feladatokat
4
meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követı egy éven belül – a Felügyelıségtıl - a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló l8/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben elıírt dokumentációk benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. A Környezethasználónak errıl az érintett ingatlanok tulajdonosait tájékoztatnia kell. Levegıtisztaság-védelem: 1. A kitermelt anyag deponálása, szabadtéri tárolása során az elérhetı legjobb technikán alapuló mőszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegıterhelést megelızni, illetıleg a legkisebb mértékőre csökkenteni. 2. Anyagszállítás, rakodás esetén gondoskodni kell megfelelı intézkedések megtételével (pl. burkolatlan belsı utak locsolása, szállított áru takarása stb.), hogy a mozgatott anyag levegıterhelést ne okozzon. 3. A kitermelt kavicsot mindaddig nedves állapotban kell tartani, amíg elszállítására nem kerül sor. Kavicsszállítás kizárólag kiporzást megakadályozó takarással ellátott jármővekkel történhet. A takarás meglétét a bányaterületrıl történı kilépés elıtt a szállítólevélen ellenırizhetı módon dokumentálni kell. Zaj- és rezgés elleni védelem: 1. A bányászati tevékenység újrakezdése elıtt a zajtól védendı terület irányába a bányatelek telekhatárán megfelelı mőszaki védelmet adó védıtöltést kell építeni. Határidı: a tevékenység újrakezdése elıtt 30 napon belül. 2. Kitermelés csak a nappali órákban történhet. 3. A bányából történı szállítás csak a bányatelek határától a bányató határa melletti külterületi úton, délkelet felé meglévı földúton az 5202. j. úton-51. számú fıúton M0 autópálya felé történhet lakó- és üdülıövezet érintése nélkül. 4. A bányatevékenység végzése alatt zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében elıírt zajterhelési határértékek teljesülnek. A zajszintméréseket a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról szóló 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdésében és 4. számú mellékletben elıírtak szerint kell végezni és dokumentálni. Határidı: a tevékenység újrakezdését követıen 30 napon belül. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (továbbiakban: 2000. évi XLIII. törvény) foglaltaknak megfelelıen a tevékenységet a hulladékképzıdés megelızésével, a keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélı ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység során keletkezı hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell győjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást elınybe kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.
5
3. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) elıírásai szerint végzendı. 4. A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet) ill. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) határozzák meg. Természetvédelem: 1.
A bányatelek területén, a tájrendezés következtében történı növénytelepítés, fásítás ıshonos és termıhelyhonos fajokkal történjen. Javasolt fafajok: Salix alba (fehér főz), Salix fragilis (törékeny főz), Populus alba (fehér nyár), Populus nigra (fekete nyár), Ulmus laevis (vénic szil), Ulmus minor (mezei szil), Quercus robur (kocsányos tölgy). Lehetıleg a felsorolt fajok közül a termıhelynek megfelelıen minél több félét kell elegyíteni.
2.
A vízi gerinctelenek, kétéltőek, hüllık és nádi énekesek védelme miatt a visszamaradó tó felületén engedni kell a vízi növényzet, különösen a nádas spontán megtelepedését.
3.
A kitermelés során visszamaradó tófelületeken, amennyiben meddı anyag visszatöltés történik, természetközeli vizes élıhelyeket kell kialakítani, lehetıleg tagolt partvonallal, valamint a parti sávban a talajvíz szintje alatt kb. 8-10 fokos rézsők kialakításával.
4.
A térségre jellemzı síkvidéki felszínbıl markánsan kiemelkedı, meddıt tartalmazó depóniák kitermelést követı meghagyása tilos. A meddıanyaggal a természetközeli vizes élıhelyeket és a tagolt partvonalat kell kialakítani, illetve a visszatöltéssel csökkenteni szükséges a szabad víztükör felületét a talajvíztó párolgásának mérséklése érdekében.
5.
Tilos a partszegély olyan alakítása, amely valamilyen mesterséges partvonalat eredményezne (pl. betonnal, térkıvel, zúzalékkal való kitöltés, szegélyalakítás). A kotrással kikerülı nagyobb mérető kövekbıl (kulé) tilos kıhányást képezni a víz alatt, mivel az megnehezíti a vízparti vegetáció megtelepedését.
6.
A telepesen fészkelı madarak által esetlegesen létesített telephelyeket a költési idı alatt (április 15. - augusztus 15. között) zavarás nem érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 50 méteres védızónát fenn kell tartani.
7.
A bányászati tevékenység során feltárt ısmaradványokat, ásványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetıvé kell tenni.
III. Egyéb elıírások 1. Az engedély a jogerıre emelkedést követıen 2015. december 31-ig érvényes. 2. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Felügyelıségnek. 3. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít.
6
4. Éves környezeti beszámolót kell készíteni, és a Felügyelıségre benyújtani tárgyévet követı január 31-ig amely a következıket tartalmazza: 4.1. Általános adatok (Bányatelek neve, bányászati tevékenységet végzı neve, MÜT érvényessége) 4.2. Az adott évben kitermelt kavics és homok mennyiségét és minıségét be kell mutatni és anyagmérleget [a teljes kitermelt anyag mennyiségét, ebbıl: haszonanyag és meddıanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított (értékesített), illetve meddıhányóra került mennyiségét, a humuszos feltalaj mentett, illetve tájrendezésre felhasznált, valamint más célra hasznosított mennyiségét] kell készíteni. 4.3. A termeléssel érintett ingatlanokat térképen fel kell tüntetni. 4.4. A rendelkezı rész Vízvédelem 10. pontja szerint leolvasott vízszintmérési adatokat. 4.5. A rendelkezı rész Vízvédelem 11.-12. pontja szerint elvégzett vízvizsgálati eredményeket és azok értékelését, valamint a Vízvédelem 14. pontjában foglaltakat. 4.6. Az elvégzett rekultivációs és tájrendezési munkálatok ismertetése, valamint a következı évre tervezett rekultivációs és növénytelepítési munkálatok bemutatása, térképi ábrázolása. 4.7. A rendelkezı rész Természetvédelem 3. és 4. pontjai szerint a rendelkezésre álló anyag mennyiségétıl függıen javasolt tagolt partvonal, valamint a parti száraz és nedves sávban kb. 8-10 fokos rézsők kialakítására vonatkozó terveket ismertetni kell. 4.8. Az esetlegesen kialakult partfalakban a telepesen fészkelı madarak helyét térképen fel kell tüntetni. A rendelkezı rész Természetvédelem 6. pontja szerint 50 m-es védızónát ki kell jelölni. 4.9. Esetlegesen bekövetkezett havária események és a megtett intézkedések bemutatása. 5.
A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (8) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-a megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból, vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
Felhívom a figyelmet, hogy a Rendelet 26. § (4) bekezdésének megfelelıen a környezetvédelmi engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség határozatában kötelezi a Környezethasználót kettıszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidıvel intézkedési terv készítésére.
Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 600 000 Ft. E döntés ellen a közléstıl számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú elıirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség.
7
INDOKOLÁS A Környezethasználó a „Délegyháza V. – kavics” védnevő bányatelek fektetésére kiadott KTVF: 13047-1/2010. számon kijavított, KF: 63256-10/98. számon módosított KF: 632569/98 számú környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása tárgyában 2010. február 26-án kérelmet és teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségre (a továbbiakban: Felügyelıség). A Rendelet 11. § (3) bekezdése alapján – „Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73-76. §, 78-80. §] kell alkalmazni.” – felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kérni a környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítását. A Felügyelıség a beadványt megvizsgálva, a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította az alábbiakat: - A tárgyi bányatelekre vonatkozó KTVF: 13047-1/2010. számon kijavított, KF: 6325610/98. számú határozattal módosított KF: 63256-9/98. számú környezetvédelmi engedély 2010. március 31-ig volt érvényes. - A Környezethasználó kérelmét az érvényességi idı lejárta elıtt benyújtotta a Felügyelıségre. - A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. mellékletének IV. 2. és IV. 22. pontja alapján - figyelemmel a Rendelet 3. számú mellékletének 19. pontjára - az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 600 000 Ft. - A Környezethasználó kérelméhez nem mellékelte a DíjR. 3. § (5) bekezdés szerint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát. A Felügyelıség ezért a Környezethasználót KTVF: 13047-2/2010. számon felszólította az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylat vagy annak másolata benyújtására, melyet 2010. március 17-én teljesített. A Felügyelıség 2010. március 17-én a „Délegyháza V. – kavics” védnevő bánya KTVF: 13047-1/2010. számon kijavított, KF: 63256-10/98. számú határozattal módosított KF: 63256-9/98. számú környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása tárgyában, a Rendelet 11. § (3) bekezdése alapján a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást megindította. A Felügyelıség a benyújtott dokumentációt megvizsgálta, és megállapította, hogy az a levegıtisztaság-védelmi, a zajvédelmi és a felszín alatti vízvédelmi szempontokból nem felel meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.). 73-76.§ és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM. rendeletben elıírt tartalmi követelményeknek, ezért KTVF: 13047-4/2010. számú végzésben tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót. A kiegészítı adatszolgáltatást 2010. június 15-én nyújtották be a Felügyelıségre.
8
A kiegészítı adatszolgáltatás levegıtisztaság-védelmi, valamint zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából nem volt megfelelı, ezért a Felügyelıség KTVF: 13047-7/2010. számú végzéssel további tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót. A fentiekre, valamint az ügy komplexitására tekintettel a Felügyelıség az ügyintézésre nyitva álló határidıt a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján („Az eljáró hatóság vezetıje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidıt annak letelte elıtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.”) KTVF: 13047-8/2010. számú végzéssel meghosszabbította. A Környezethasználó a KTVF: 13047-7/2010. számú végzésben elıírt kiegészítı dokumentációt 2010. augusztus 10-én a Felügyelıségre benyújtotta.
A Felügyelıség a döntés során a következıket vette figyelembe: Vízvédelem: A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást, valamint úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését. A favR. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezıbb állapotának lehetıség szerinti megırzésével végezhetı. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdése szerint a felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minıségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitőzések elérését biztosító követelmények. Az Alföldi Duna-völgy északi részén jelentıs kiterjedéső kavicsterasz található, ahol hosszabb ideje bányászati tevékenység folyik. A kavicskitermelés jelentısen módosítja a térség környezeti viszonyait, és számottevı hatással van a felszínalatti környezetre, elsısorban az elsı vízadó rétegben található talajvízre. Az elmúlt évtizedek kavicsbányászatának köszönhetıen a térségben több, számottevı területő bányató alakult ki. A folyamat napjainkban is tart, hiszen több üzemelı bánya mellett újakat nyitnak, illetve újak nyitását tervezik. Az egyre növekvı számú kavicsbánya és a kialakuló bányatavak alapvetıen és véglegesen megváltoztatják a táj arculatát, környezeti adottságait. A bányamővelés után visszamaradó gödrökben lefolyástalan talajvíztó marad vissza. Ezáltal a tó a felszínrıl lefolyó szennyezéseket koncentrálja, öntisztuló képessége csekély. A terület vízháztartása szempontjából alapvetı változás a nagy szabad vízfelület, amely a párolgás miatt jelentıs, állandó vízveszteséget jelent. Így a tó, jelentıs vízleszívó hatással is jelentkezik. A terület vízforgalmának megváltozása a víz mennyiségi, minıségi viszonyaira, és az élıvilág életfeltételeire is kihat. A terület megbontásával, a kötött fedırétegek eltávolításával az esetleges felszíni szennyezések könnyen a felszín alatti vizek áramlási útjába kerülhetnek, ill. a területszennyezéssel szembeni érzékenységük megnı. A térségre készült számítások, és az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható a régió talajvízszintjét, és áramlási viszonyait befolyásoló depressziós hatás. Jelen tanulmány is foglalkozik a depresszió mértékével, kiterjedésével, mind a kialakuló bányató, mind a tágabb régió vonatkozásában. Kijelenthetı, hogy a létrejövı bányató jelentıs hatást gyakorol
9
környezete talajvízszintjének alakulására, hozzáadódik a térségben már így is nagy számban található, és folyamatosan létrejövı bányatavak vízszintcsökkentı hatásához. Délegyháza község külterületén végzett bányászati tevékenység területe szennyezıdés érzékenységi besorolása alapján, felszín alatti vizek állapota szempontjából olyan érzékenynek minısített térségbe esik (a favR. 2. számú mellékletének 2. a) és c) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján), ahol számos, nagy területő, a talajvíz fedırétegének eltávolításával létrehozott bányató, illetve jelenleg is mőködı homok- és kavicsbánya található. A terület a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrát érzékeny terület is. Felhívom a figyelmet, hogy a favR. 9. § (5) bekezdése értelmében, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken akkor végezhetı olyan tevékenység, amelynek következtében a fedıréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz felszínre kerül, ha az nem vezet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához. A térségrıl rendelkezésre álló szakirodalom, valamint a benyújtott hatástanulmányok hidrometeorológiai viszonyokkal foglalkozó részeiben foglaltak alapján egyértelmően megállapítható, hogy az éves átlagos csapadékot több mint másfélszeresen meghaladó párolgás következtében a területre csapadék vonatkozásában erıteljesen negatív vízmérleg jellemzı. A talajvíz fedırétegének eltávolítása, a párolgási veszteség nagymértékő növelésén túlmenıen, a lakott területek közelsége miatt jelentısen megnöveli a talajvíz elszennyezésének veszélyét. Levegıtisztaság-védelem: A benyújtott környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, annak kiegészítései, valamint a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítés módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltak alapján megállapításra került, hogy levegıtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység a rendelkezı részben elıírtak betartása mellett engedélyezhetı. A kiegészítést követıen a dokumentációban részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegıminıségi állapotára. A bányatelek Délegyháza külterületén, a településtıl D-i DK-i irányban helyezkedik el, területe ~15,1 ha, a bányamővelési rendszer felszíni típusú külfejtés víz alóli kitermeléssel. A kavics termelését 10 000 m3/év kapacitással tervezik, ami napi 3 - 5 gépjármőfordulóval történı kiszállítást jelent. A kijelölt szállítási útvonal mentén mezıgazdasági terület, bányamővelésre hasznosított terület, horgásztó és kemping helyezkedik el. A szállítási útvonal térképes ábrázolását a kiegészítés melléklete tartalmazza. Levegıterhelés a kitermelés, a szállítás során várható; ezen belül kiporzással a rakodógép és a tehergépkocsik mozgása miatt lehet számítani. A dokumentáció kiegészítésében foglalt számítások alapján a hatásterület a bányatelek köré írható 45 méter széles sávban határozható meg. A hatásterület térképes ábrázolása a kiegészítés mellékletében található, mely alapján megállapítható, hogy a levegıterhelés hatásterülete lakóépületet nem érint.
10
A dokumentáció 6.3. fejezete javaslatként tartalmaz a levegıterhelés megelızésére illetve csökkentésére tett intézkedést, többek közt a száraz idıszakban a szállítási útvonalak használatuk idıtartama alatti locsolását. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a bányászati tevékenység az adott területen és szállítási útvonalakon kis mértékő levegıterhelést jelent, ezen tevékenységek hatása a tárgyi területen és annak közvetlen környezetében várható. Zaj- és rezgés elleni védelem: A benyújtott környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, valamint annak kiegészítéseiben leírtak szerint a bánya hatásterületén zajtól védendı építmények találhatók. A bányatelektıl ÉNy-i irányban a szabályozási terv szerint Lke-kertes lakóterület, ÉK-i irányban az Árok utca túloldalán a IV. és az V. sz. tó partján Lke-kertes lakóterület, Ny-i irányban bányatelek, DNy-i irányban Má- mezıgazdasági terület, DK-i irányban Gipgazdasági ipari területen üzemi épületek (major), lakóépületek és Lf-falusias lakóterület található. A kitermelés a dokumentációban megadottak szerint csak nappali idıszakban történik. A bányatevékenységbıl származó várható zaj – a töltés megépítésével – a lakóépületek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket. A bányából történı szállítás lakott terület érintése nélkül a bányatelektıl DK-i irányban földúton, az 5202 j. úton, majd az 51. számú fıúton történik az M0 autópálya felé. A bányatelektıl ÉK-i irányban a nomád parti út melletti üdülıterület található, ezért szállítás erre nem történhet. A szállításból származó zaj várhatóan érzékelhetıen a jelenlegi közúti közlekedésbıl származó zajterhelést nem emeli. A rendelkezı részben elıírt kikötések teljesítésével a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendeletben elıírt követelmények teljesülnek. Hulladékgazdálkodás: A benyújtott dokumentációkban a Környezethasználó bemutatta a technológia és tevékenység során keletkezı hulladékokat, illetve a hulladék keletkezésével járó technológiákat. Ismertette a hulladékok győjtési, tárolási módját, valamint bemutatta a keletkezı hulladékkategóriák esetében az ártalmatlanítást szolgáló mőveleteket és szervezeteket. A Felügyelıség hulladékgazdálkodási elıírásait a 2000. évi XLIII. törvény, 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adta meg. Természetvédelem: A „Délegyháza V. - kavics” védnevő bánya terület, illetve környezete nem része országosan védett, ex-lege, Natura 2000 területnek, valamint az Ökológiai Hálózatnak. A bánya területe jelenleg szántóföldi mőveléső, környezetében már nagymértékben roncsolt területeken, nagy kiterjedéső, mesterséges bányatórendszer fekszik. A tevékenység folytatásának táj- és természetvédelmi szempontból nincs akadálya.
11
A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 20 § (1) bekezdése elıírja, hogy a felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni és – ha lehetséges – természetszerő állapotot kell kialakítani. A Felügyelıség természetvédelmi elıírásait a Tvt. 20 § (1) bekezdése, 43 § (1) bekezdése és 52 § (3) bekezdése alapján adta meg.
* A Felügyelıség a fentiek, a Rendelet 11. §. (3) bekezdése, valamint a Kvt. 73-76 §-ai és 78-80 §-ai alapján a rendelkezı részben foglaltak szerint döntött. Az engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. §-a alapján került megállapításra. A határozatot a Felügyelıség a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelıség figyelemmel a Ket. 33. § (7) bekezdésére - a Ktv. 91. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidın belül határozott, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézési határidı leteltének napja: 2010. szeptember 21. A határozat elleni fellebbezés lehetıségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidırıl a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a DíjR. 3. § (5) bekezdése és az 1. mellékletének IV. 22. és a IV. 2. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a DíjR. 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.
12
Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a közléstıl számított 10. munkanapot követı napon jogerıre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2010. szeptember 20.
Dolla Eszter s. k. igazgató
13
