Iktatószám: KE/001/00879-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
1.) Az Euro Zhineng Kft. (székhely: 1203 Budapest,Hársfa sétány 19. fsz. 2., adószám: 23598586-2-43) terhére
60.000 Ft, azaz Hatvanezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
2.) Ezen túlmenen kötelezem a Kft.-t, hogy a Tatabánya, Köztársaság u. 1. szám alatti Pink Star Áruház megnevezés egységében
- tartózkodjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, a jogszabályban elírtaknak megfelel tájékoztatást adjanak.
Fenti kötelezettségeinek a vállalkozás e határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
A
bírságot
a
Nemzeti
Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Magyar
Államkincstárnál
vezetett
10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szerepl modulszámot, továbbá a „Komárom-Esztergom Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget.
2
A jogersen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határid utolsó napját követ naptól a teljesítés napjáig terjed idszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
Amennyiben a bírságösszeg a jelzett idpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges.
E határozat ellen a kézhezvételtl számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnál (2800 Tatabánya, Bárdos L. u. 2.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelz eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
3
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint:
„3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv 6 § (1) bek. szerint:
„6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
- i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14.§.(1), és (5) bekezdései szerint:
„14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
4
(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
Az Fgytv. 2. § n pontja szerint:
„2. § E törvény alkalmazásában
n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. (1) bek. és a 4. §-ai szerint:
„3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
(2) Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lév, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.
5 (3) Ha külön jogszabály meghatározott elrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a tölt (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is elírja, elegend a tölt tömeg egységárának feltüntetése.
4. § Az egységárat
„a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl),deciliterenként (Ft/dl), illetve 3 köbméterenként (Ft/m ),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- Az egységben adott szóbeli tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg.
- Az egységár feltüntetése nem teljeskör az egységben.
4. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek:
- Fttv. 3. § (1), (3), 6. § (1) i.) pont;
- Fgytv. 14. § (1), (3) bek.;
Kelt: Tatabánya, 2016.
6
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
