Ügyiratszám: 35840/64-9/2015.ált
Tárgy:Haemmerling Group Logistic Kft. (9092 Tarjánpuszta, Baross Gábor Tér 8. 068/7 hrsz.) terhére bírság kiszabása a veszélyes árú közúti szállítására vonatkozó szabályok megszegése miatt. Ü. i.: Tel.: HATÁROZAT
A Haemmerling Group Logistic Kft. (9092 Tarjánpuszta, Baross Gábor Tér 8. 068/7 hrsz.) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz átutalási megbízás felhasználásával, vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A befizetést, hitelt érdemlően igazolni kell, mely igazolást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 20 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség 9200 Mosonmagyaróvár Alkotmány u. 16. postacímére kell megküldeni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (9021 Győr, Munkácsi M. u. 4.) feladó, a hatóságomhoz benyújtandó, 12.000,- Ft, azaz tizenkétezer forint értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (9021 Győr, Munkácsi M. u. 4.) dönt. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. 1
Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Haemmerling Group Logistic Kft. (9092 Tarjánpuszta, Baross Gábor Tér 8. 068/7 hrsz.) ügyfelet 300.000 Ft összegű bírsággal sújtottam a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. 11. 17-én 10:55 és 13:21 között Haemmerling Group Logistic Kft. (9200 Mosonmagyaróvár Éger u. 13.) szám alatti telephelyén (a továbbiakban: telephely). Az ellenőrzés során a Haemmerling Group Logistic Kft. (székhely: 9092 Tarjánpuszta, Baross Gábor Tér 8. 068/7 hrsz.; cégjegyzékszám: 08-09-013853; adószám: 13689144-2-08) képviselője nem nyilatkozott. Az okmányok és a telephely átvizsgálásakor az ellenőrök az alábbiakat állapították meg: A telephelyen az ellenőrzés ideje alatt az alábbi anyagok voltak: 1. UN 3268 2. UN 0432 3. UN 1993
18 paletta 16 paletta 1 paletta
A Haemmerling Group Logistic Kft. az adatszolgáltatás során benyújtott fuvarokmányok és nyilatkozat alapján címzettként, kirakóként, berakóként és feladóként vesz részt a veszélyes áruszállításba. Ellenőrzésünk ideje alatt a munkavállalók az ADR 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzést meglétét nem tudta igazolni, ezért a 35840/64-2/2015.ált számú végzésben adatszolgáltatásra szólítottuk fel az ügyfelet, melynek határideje 2015.02.28. Az ügyfél a határidő letelte előtt 2015.02.27.-én nyilatkozatot tett, hogy címzettként, kirakóként, berakóként és feladóként vesz részt a veszélyes áruszállításba illetve a részben benyújtott fuvarokmányok alapján is igazolja, hogy feladóként vesz részt (fuvarokmányok száma: 382053; 381396; 381807; 381806; 381805; 380890; 371374; 381376; 380898; 381101; 380892; 380504; 380503; 380500; 380488). 2015.03.03.án a további fuvarokmányok és vizsgabizonyítványok pótlására kérte a hiánypótlás határidejének meghosszabbítását 2015.04.01-ig. 2015.03.11.-én 35840/64-7/2015.ált számú végzésben hatóságom újabb határidő hosszabbítást adott ki, egyben további adatszolgáltatásra szólítottuk fel az ügyfelet, a határidő 2015.04.17. A Haemmerling Group Logistic Kft. nevében ……. ……. küldte be 35840/64-8/2015.ált. iktatási számú nyilatkozatát és az ügyféllel kötött megbízási szerződését, melyből kiderül, hogy az ellenőrzés idején biztonsági tanácsadóval nem rendelkezett a cég. A nyilatkozatban szerepel, idézem: „Az 1.3 szerinti oktatást több alkalommal végeztem a saját dolgozóknak és az alvállalkozásban dolgozó fuvarozó vállalkozások gépkocsivezetőinek is. A jkv-ek a cég nyilatkozatok között szerepelnek”. A megbízási szerződés dátuma alapján megállapítottuk, hogy az ellenőrzés idején a Haemmerling Group Logistic Kft. sem biztonsági tanácsadóval sem dolgozói oktatással nem rendelkeztek. Az oktatás idejét igazoló 2
dokumentumot nem nyújtották be, ezért a hatóság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján döntött. A fentiek alapján megállapítható, hogy a képzés elmulasztásáért a Haemmerling Group Logistic Kft., mint az áru címzettjét, kirakóját, berakóját és feladóját terheli felelősség. Fenti szabálytalanság sérti az ADR ’A’ és ’B’ Mellékletének 8.2.3.1 pontját, valamint 1.3 fejezetét miszerint: 8.2.3.1 A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. 1.3.1 Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt. 2. A járművezető képzésére lásd a 8.2 fejezetet. 3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az 1.7.2.5 bekezdést is. A személyzetet még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos feladat megkezdése előtt kell a képzésben részesíteni. 1.3.2 A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges: 1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás A személyzetnek ismernie kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat. 1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell. 1.3.2.3 Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának. Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek. 3
1.3.2.4 A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. 1.3.3 Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Fent leírt szabálytalanságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége által, az ellenőrzés helyszínén készített 0803/555-1/2014/MH számú jegyzőkönyv, valamint Haemmerling Group Logistic Kft. képviselőjének …. …... 35840/64-8/2015.ált iktatószámú levelében tett nyilatkozata bizonyítják. A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § 5. mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – meghatározott 300.000 Ft bírságot köteles fizetni az, aki az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket megsérti. A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § 5. mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – meghatározott cselekmény elkövetéséért Haemmerling Group Logistic Kft., mint az áru feladója tehető felelőssé. Mérlegelési jogkörömben eljárva az ADR 1.3.2.1-ben meghatározott általános oktatás hiánya miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § 5. mellékletének 2. táblázatában 13. sorszám alatt – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – meghatározott cselekményt állapítottam meg, mert a raktározott anyagok veszélyeiből adódóan a munkavállalók képzésének hiánya egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat. A tárolt veszélyes anyagok egy esetleges baleset következtében a környezetszennyezésen kívül tüzet is okozhatnak, amely komoly veszélyt jelenthet a telephely dolgozóira, valamint annak környezetében élőkre. A munkavállalók képzésük során elsajátíthatják azokat az ismereteket, melyek segítségével egy esetleges baleset során megakadályozhatják az áru kiszabadulását és nagyobb káresemény kialakulását. A mérlegelési jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) ec) alapján szerepeltettem. 4
„ADR 1.4.2.3: Címzett 1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. 1.4.2.3.2 Ha egy konténer esetében az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették. 1.4.2.3.3 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR 1.4.2.3.1 és 1.4.2.3.2 pontja előírásainak megfeleljenek.” „ADR 1.2 Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;” „ADR 1.4.3.7: Kirakó 1.4.3.7.1 A kirakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak a) a fuvarokmányban és a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEMU-n, MEGkonténeren, ill. járművön levő információk összehasonlításával meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő árut rakják ki; b) kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a jármű vagy a konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a kirakási műveletet. Ilyen esetben meg kell győződnie arról, hogy csak a megfelelő intézkedések végrehajtása után rakodnak ki; c) a kirakásra vonatkozó minden előírást be kell tartania; d) a tartány, a jármű vagy a konténer kirakása után azonnal i) el kell távolítania minden veszélyes maradékot, ami a kirakási művelet során a tartány, a jármű vagy a konténer külsejére tapadt; ii) gondoskodnia kell a szelepek és a vizsgálónyílások fedelének zárásáról; e) biztosítania kell, hogy a járművek, ill. a konténerek előírt tisztítása és fertőtlenítése megtörténjen; és f) gondoskodni kell arról, hogy miután a konténert teljes mértékben kirakták, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajta tovább láthatóak az 5.3 fejezet szerinti veszélyességi jelölések. 1.4.3.7.2 Ha a kirakó más résztvevők (tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi,akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek. „ADR 1.2 Kirakó: az a vállalkozás, amelyik: a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja; vagy b) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja, a járműből vagy konténerből kirakja; vagy c) a veszélyes árut tartányból (tartányjárműből, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből), battériás járműből, MEMU-ból vagy MEG-konténerből lefejti, ill. az ömlesztett veszélyes árut a járműből, nagykonténerből, kiskonténerből vagy ömlesztettáru-konténerből kirakja” „ADR 1.4.3.1: Berakó 1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható; 5
b) amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is; c) amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; d) miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket; e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat. 1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.” „ADR 1.2 Berakó: az a vállalkozás, amelyik: a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe vagy konténerbe berakja; vagy b) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműre rakja;” „ADR 1.4.2.1 Feladó 1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) nyomon követhető módon el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. 1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban. 1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.”
6
„ADR 1.2: Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;” Előzőekben idézett meghatározásokkal kapcsolatban a 35840/64-2/2015.ált számú adatszolgáltatásra való felhívásra benyújtott nyilatkozat és fuvarokmányok (fuvarokmányok száma: 382053; 381396; 381807; 381806; 381805; 380890; 371374; 381376; 380898; 381101; 380892; 380504; 380503; 380500; 380488) alapján megállapítottam, hogy a címzetti, kirakói, berakói és feladói műveletet Haemmerling Group Logistic Kft. hajtotta végre, így címzettnek, kirakónak, berakónak és feladónak megnevezhető, és az elkövetett szabálytalanságért kizárólagos felelősség terheli. A feltárt hiányosság miatt a Mosonmagyaróvár KVK, mint illetékes hatóság a fenti pontból kifolyólag Haemmerling Group Logistic Kft. ügyfelet 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírsággal sújtotta a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A 08-03/555-1/2014/MH számú ellenőrzési jegyzőkönyv 11. pontja Haemmerling Group Logistic Kft. az ellenőrzés helyszínén és időpontjában az ADR 1.8.3 szakaszában előírt, szerződéssel dokumentált biztonsági tanácsadóval nem rendelkezett, a tanácsadói kötelezettség a helyszínen nem volt megállapítható. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói kötelezettség megállapítására vizsgáltam a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletet (a továbbiakban: 25/2014 NFM rendelet). A 25/2014 NFM rendelet, valamint a rendelkezésre álló fuvarokmányok (fuvarokmányok száma: 382053; 381396; 381807; 381806; 381805; 380890; 371374; 381376; 380898; 381101; 380892; 380504; 380503; 380500; 380488), adatok és információk alapján megállapítottam, hogy Haemmerling Group Logistic Kft.-nak biztonsági tanácsadóval nem kellett rendelkeznie, a biztonsági tanácsadó hiánya miatt felelősség nem terheli. „ADR 1.2.1 Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartányban vagy konténerben van. Előzőekben idézett meghatározottakkal kapcsolatban megállapítottam, hogy Haemmerling Group Logistic Kft. telephelyén lévő veszélyes anyagok az ellenőrzés helyszínén és időpontjában a szállításban nem vettek részt,. A jelen határozatomban megnevezett 08-03/555-1/2014/MH számú ellenőrzési jegyzőkönyv és Haemmerling Group Logistic Kft. nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét Haemmerling Group Logistic Kft. megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Hatóságom a Ket. 33. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kktv. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
7
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 42. § (3) bekezdése alapján Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. A Ket. 93. § (1) bekezdése alapján Haemmerling Group Logistic Kft. az ellenőrzést követően megkapta a 08-03/555-1/2014/MH ellenőrzési jegyzőkönyv hiteles másolatát. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság a II. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, illetve a Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011(XI.10.) Korm. rendelet 4/A. § a. pontja, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. 8
A Mosonmagyaróvár KVK illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése és az 1. melléklet c) pontja, továbbá a Katasztrófavédelmi Kirendeltségek Illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.)BM rendelet 1.§ és a az 1. számú melléklete határozza meg. Mosonmagyaróvár 2015.április 30. Tisztelettel: Kiadmányozó Távollétében: Kiadmányozó Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap, 7 oldal Kapják: 1. Irattár 2..Haemmerling Group Logistic Kft. - 9092 Tarjánpuszta, Baross Gábor Tér 8. 068/7 hrsz
9
