Iktatószám: VEO/001/01164-0005/2015 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) a „LÁNG” Kereskedelmi Kft.-t (székhely: 1138 Budapest, Váci út 156.; adószám: 10532737-2-41; a továbbiakban: Vállalkozás)
100.000 Ft (azaz egyszázezer forint)
fogyasztóvédelmi bírsággal sújtja, valamint
kötelezi a Vállalkozást, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Veszprém, Pápai út 37. szám alatt üzemeltetett „Láng Autóalkatrész” elnevezésű kereskedelmi egységben
a jogsértéssel érintett termékek eladási árát és egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, valamint a vonatkozó előírásoknak megfelelő, megtévesztő tájékoztatást nem tartalmazó jótállási jegyet bocsásson a fogyasztók rendelkezésére.
A Vállalkozás a megtett intézkedéseiről - a módosított jótállási jegy megküldésével - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot.
1. Az üzletben a pult mögötti területről („raktár”) hozzák ki valamennyi terméket. A
2 próbavásárolt termékek eladási- és egységárát írásban sehol nem tüntették fel az üzletben. A jelenlévő alkalmazott nyilatkozata alapján az ellenőrzés időpontjában kb. 33.000 féle árucikket kínáltak eladásra az üzletben kb. 73.000.000 Ft értékben. A forgalmazott termékek közül kb. 1.500 féle termék esetében kell feltüntetni az egységárat (kiszerelésük nem egy egységű).
2. A felügyelők által próbavásárolt Starline 45 Ah 12 V akkumulátor (azonosító szám: 22 SEP 15 62433) termékhez átadott jótállási jegy tartalmi vizsgálata során a Hatóság az alábbi megállapításokat tette:
A jótállási jegyen nem szerepelt:
a termék azonosító száma a termék forgalmazója a Láng Kereskedelmi Kft., amelynek címe szintén nem volt feltüntetve, csak az üzlet veszprémi címe
Nem tartalmazott tájékoztatást a jótállási jegy:
a fogyasztót megillető jótállási jogokról (kijavítás, árleszállítás, a hiba kötelezett költségére fogyasztó általi kijavítása vagy mással való kijavíttatása, elállás tekintetében), kizárólag a csere szerepel a jegyen. a jótállás alapján járó fogyasztói jogok érvényesíthetőségének feltételeiről (3 munkanapos csere szabálya; jótállási idő módosulása javítás és csere esetén; kijavításra és kicserélésre nyitva álló határidő) a jótállási jegy nem utal arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti
A jótállási jegyen az alábbi tájékoztatások szerepelnek:
„Amennyiben a Vevő nem fogadja el az értékesítő hely vagy a bevizsgáló hely szakvéleményét, úgy a jogszabályban rögzített módon kérheti a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálatát…”
„A jótállási kötelezettség megszűnik,
3
ha az akkumulátor az adott motorhoz alulméretezett (nem megfelelő típusbeépítés), ha az akkumulátor nem azonosítható be, ha az akkumulátort javították, alakították, felnyitották, ha a vásárlás után az akkumulátor megsérül (edény, fedél, kivezető csonk), ha az akkumulátorba a kezelési útmutatóban nem szereplő idegen anyag kerül, ha a 24V-os rendszert megcsapolják közbülső 12 V-os fogyasztó miatt, ha a meghibásodás szakszerűtlen kezelésre, üzemeltetésre vagy elhasználódásra vezethető vissza, ha az akkumulátor túltöltött (elektrolit el van színeződve), ha az akkumulátor mélykisütött (kapocsfeszültség 10 V alatti), szulfátosodott (lemerült akkumulátort a visszafordíthatatlan vegyi folyamatok súlyosan károsítják), ha az akkumulátor megfagyott, az elektrolit szintje az MN szintjelzés alatt van.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 2. § (1) A termék eladási árát – a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
kell feltüntetni.
Együttes rendelet 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,
a. a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b. közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)
4
kell feltüntetni.
Együttes rendelet 4. § Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.
Fgytv. 16. § (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
Fgytv. 2. § m) eladási ár: a termék egy egységre vagy adott mennyiségre vonatkozó ára
n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
5
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Új Ptk. 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] (4)-(5) bekezdései szerint:
(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet) 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
6
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.
151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 7/B. § (1) A 3. §-ban, az 5. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV:29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.
7 évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
Fttv. 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
(…)
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
A Vállalkozás azáltal, hogy a felsorolt, fogyasztók számára eladásra kínált termékek esetében sem a termékeken, vagy a termékek mellett kihelyezett ártájékoztató útján, sem egyéb módon nem tüntette fel az eladási árakat, valamint a jelenlévő alkalmazott nyilatkozata alapján kb. 1.500 féle termék esetében - az egységárakat, megsértette az Fgytv. 14. § (1) bekezdését, valamint az Együttes rendelet 2. § (1) és 3. § (1) bekezdéseit.
Az eladók által használt monitoron történő árlekérdezés (ártájékoztatás), mivel ahhoz szabadon a vásárlók nem férnek hozzá, nem felel meg a jogszabályi
8 előírásoknak.
A Vállalkozás azáltal, hogy az általa alkalmazott, a próbavásárolt akkumulátor termékhez átadott jótállási jegyen nem tüntette fel a termék gyártási számát, valamint a vállalkozás címét, a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, valamint nem utalt arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti, megsértette a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a), b) és e) pontját és (4) bekezdését.
A Vállalkozás azáltal, hogy az általa a próbavásárolt akkumulátorhoz biztosított jótállási jegyen – valamint nyilatkozata alapján további 26 termékhez biztosított jótállási tájékoztatón - a jótállási jogokra vonatkozóan a fogyasztók megtévesztésére alkalmas információkat közölt, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, e magatartásával megsértve az Fttv. 3. § (1) bekezdését, valamint a 6. § (1) bekezdés i) pontját.
Kelt: Veszprém, 2015. Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából Roxer Egon osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
