ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig
Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Hulladek\2013\TothAr\487-12.doc
A határozat JOGERŐS: év: hó: Iktatószám: 487-12/2013.
KÜJ: KTJ (telephely): 102289024 100366478 SWIETELSKY Magyarország Kft.
nap: Ügyfél:
Előadó:
Dr. Tóth Árpád
Telephely:
Csorna, Vasutas u. 9. (011 hrsz.)
Szakértő:
Hajdu Judit
Tárgy:
Hulladékkezelés előzetes vizsgálata
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
KTJ (létesítmény): -
-
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a SWIETELSKY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1117 Budapest, Irinyi József utca 4-20. B. ép. V. em., cégjegyzékszáma: 01-09- 897738, stat. számjele: 14300327-4211-113-01) által benyújtott, a Csorna, Vasutas u. 9. sz. (csornai 011 hrsz.) alatti telephelyén tervezett hulladékkezelési technológia (nem veszélyes hulladékok hasznosítása) környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az érintett terület: a Csorna, Vasutas u. 9. sz. (csornai 011 hrsz.) alatti ingatlan. A végezni kívánt tevékenység: nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása) összesen 9.900 tonna/év mennyiségben. A hulladékhasznosítási technológiába bevitt nem veszélyes hulladékokat részben aszfaltgyártásnál, részben pedig – a hulladék aprítását követően – út- és padkaépítésnél, zúzottkő kiváltása céljából kívánják felhasználni. A hasznosítandó hulladékok megnevezése: EWC 170101 – beton (bontott beton), EWC 170302 – bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 170301-től (bontott, mart aszfalt), EWC 170504 – föld és kövek, amelyek különböznek a 170503-tól, EWC 170904 – kevert építési bontási hulladékok, amelyek különböznek a 170901, 170902, 170903-tól (kevert építési és bontási hulladékok). 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység végzése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel.
A Kft. a dokumentációban szereplő, EWC kódszámú és mennyiségű nem veszélyes hulladékok hasznosítását érvényes hulladékkezelési engedély birtokában végezheti, amelyben a hatóság megteszi a szükséges előírásokat. Az engedélykérelem összeállításakor figyelemmel kell lenni a csornai vízbázis közelségére. A működési feltételeket, a műveleti és tárolótér kialakítását, az esetleges havária események kezelését eszerint kell tervezni. III. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az előzetes vizsgálati dokumentációt – VIII-R-047/00308-2/2013. sz. alatt – feltétel nélkül elfogadta. 2) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága – hatáskör hiánya miatt – az előtte indult szakhatósági eljárást a 17.2/316-2/2013. sz. végzésével megszüntette. 3) Csorna Város Jegyzője – hatáskör hiánya miatt – az előtte indult szakhatósági eljárást a 9941/2013/1. sz. végzéssel megszüntette. IV. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. A jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az első fokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft (Százhuszonötezer forint), melyet a Felügyelőség MÁK 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni vagy átutalni.
INDOKOLÁS A SWIETELSKY Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20. B ép. V. em., a továbbiakban Kft.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Csorna, Vasutas u. 9. sz. (csornai 011 hrsz.) alatti telephelyén folytatni kívánt hulladékkezelési tevékenység (nem veszélyes hulladékok hasznosítása) engedélyezése érdekében. A kérelem műszaki tárgyú kiegészítése és a benyújtott dokumentáció átvizsgálását követően a hatóság az alábbiakat állapította meg: A Kft. a Csorna, Vasutas u. 9. sz. (011 hrsz-ú) telephelyen 9.900 tonna/év mennyiségű építési-bontási hulladékok egyéb szervetlen anyagok visszanyeréssel, újrafeldolgozással történő hasznosítása érdekében nyújtott be kérelmet. A 2011. szeptember 15-ével módosult környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 3. sz. melléklet 106. pontja alapján a nem veszélyes hulladék- hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól – a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében – előzetes vizsgálat (az előzetes vizsgálatban hozott döntéstől függően környezeti hatásvizsgálat) köteles tevékenység. A kérelem szerint az alkalmazott törőberendezés, illetve az aszfaltberendezés 130 tonna/h kapacitású. A tervezett napi 8 üzemóra mellett ez 1.040 tonna/nap mennyiségű hulladék újrafeldolgozását teszi lehetővé. A hatóság a fentiekre tekintettel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése szerint – a 11792-10/2011. sz. végzésével a hulladékkezelési engedélyezési eljárást az előzetes vizsgálati eljárás jogerős lezárásáig, legfeljebb azonban 2012. június 30-ig felfüggesztette és egyben felhívta a Kft. figyelmét arra, hogy a hatóságnál előzetes vizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.
2
A végzéssel szemben a Kft. a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. A fellebbezést elbírálva az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 14/6287-3/2011. számú végzésével az első fokú hatság döntését – az első fokú végzés egyéb rendelkezéseinek helyben hagyása mellett – megváltoztatta oly módon, hogy az előzetes vizsgálati eljárás alapjaként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Korm. rendelet 3. számú mellékletének 117. pontját határozta meg és a felfüggesztés végleges időpontját 2012. november 30. napjában állapította meg. A hatóság megállapította, hogy a Kft. a döntésnek megfelelően benyújtotta az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét, ezért a 2242-4/2012. sz. végzésével a hulladékkezelési engedélyezési eljárást – tekintettel arra, hogy a korábbi felfüggesztés határideje letelt – az előzetes vizsgálati eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A Kft. az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében – a hatóság felhívására – megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (a továbbiakban Szdíjr.) 2. § (1) bekezdése alapján az ezen rendelet 1. számú melléklet I. fejezete. 49. főszámának megfelelő igazgatási szolgáltatási díjat, 250.000,-Ft-ot, azaz Kétszázötvenezer forintot. A hatóság a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében – a társadalmi szervezetek közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése alapján történő értesítésével egyidejűleg – az előzetes vizsgálati eljárás megindulásáról közleményt tett közzé a honlapján, melyet kifüggesztett ügyfélszolgálati irodájában és a Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése értelmében megküldött a telepítés helye szerinti település – Csorna Város – jegyzőjének közzététel céljából. Ügyfélként egyetlen civil szervezet sem jelentkezett be az eljárásba. Csorna Város Jegyzője (a továbbiakban Jegyző) – a záradékolt közlemény visszaküldésével – tájékoztatta a hatóságot, hogy a közleményt 2012. december 17. napjától 2013. január 8. napjáig a helyben szokásos módon hozzáférhetővé tette. A közleményre észrevétel sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem a lakosság részéről nem érkezett. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23) Korm. rendelet (a továbbiakban Ktvr.) 32/A. § (1) bekezdése alapján, a 4. sz. mellékletnek megfelelően az eljárás során közreműködő szakhatóságként megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (Népeg. Szakig. Szerv), a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát (a továbbiakban Igazgatóság) és a Jegyzőnek, hogy a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalást adni szíveskedjenek. A Népeg. Szakig. Szerv az előzetes vizsgálati dokumentációt – VIII-R-047/00308-2/2013. sz. alatt – feltétel nélkül elfogadta. Az állásfoglalás a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeleten, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendeleten, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeleten, továbbá a Ket. 44. § (9) bekezdésén, a hatáskör vonatkozásában a Ktvr. 32/A. § (1) bekezdésén és 4. sz. mellékletén, az illetékesség vonatkozásában pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésén és a 2. § (3) bekezdésén, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésén alapul. Az Igazgatóság az előtte indult szakhatósági eljárást – hatáskör hiánya miatt – a 17.2/316-2/2013. sz. végzésével megszüntette. Az állásfoglalásban az Igazgatóság előadta, hogy a tervezett tevékenység az
3
előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a) pontjában meghatározott termőföld területeket nem érint, termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, azokkal közvetlenül nem határos. A döntés a Ket. 22. § (1) bekezdésén, a 44. § (1) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésén és a 2. § a), c) és i) pontjain, a Ktvr. 32/A. § (1) bekezdésén és 4. sz. mellékletén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésén alapul. A Jegyző – hatáskör hiánya miatt – az előtte indult szakhatósági eljárást a 994-1/2013/1. sz. végzéssel megszüntette. A Jegyző a döntése indokolásában előadta, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint. A végzést a Jegyző a Ket. 22. § (1) bekezdése és a 45/A. § (3) bekezdése alapján bocsátotta ki. Az eljárás során – a Kft. által benyújtott dokumentáció alapján – a hatóság a következőket állapította meg: A Kft. a Csorna, Vasutas u. 9. sz. (csornai 011 hrsz.) alatti telephelyen nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása) összesen 9.900 tonna/év mennyiségben. A hulladékhasznosítási technológiába bevitt nem veszélyes hulladékokat részben aszfaltgyártásnál, részben pedig – a hulladék aprítását követően – út- és padkaépítésnél, zúzottkő kiváltása céljából kívánják felhasználni. A hasznosítandó hulladékok megnevezése: EWC 170101 – beton (bontott beton), EWC 170302 – bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 170301-től (bontott, mart aszfalt), EWC 170504 – föld és kövek, amelyek különböznek a 170503-tól, EWC 170904 – kevert építési bontási hulladékok, amelyek különböznek a 170901, 170902, 170903-tól (kevert építési és bontási hulladékok). Környezeti igénybevételek: 1.
Létesítés:
A terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, de részben az Országos Ökológiai Hálózat övezetébe tartozik. A tevékenység az ökológiai folyosóra vonatkozó jogszabályi előírásokkal nem ellentétes, táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti. A telepítéskor 1 db mobil törőberendezést állítanak fel, a telepítést végző gépjármű által okozott légszennyező hatás minimális. A telepítés fázisai nem járnak felszíni vizek használatával, illetve a környezetbe egyéb kibocsátás sem történik. A telepítés hulladékképződéssel nem jár. 2.
Üzemelés:
2.1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. sz. Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik. A tevékenység végzése során a munkagép (1 db homlokrakodó), szállítójárművek (2 db ki- és 2 db beszállító jármű), valamint a törőgép kipufogógáza által okozott légszennyező hatással, illetve az anyagmozgatás és törés során fellépő kiporzással lehet számolni. A tervezési területen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) 2. §-ában meghatározott, bejelentés-köteles légszennyező pont- illetve diffúz forrást nem létesítenek. A diesel üzemű motorok kibocsátását a Közlekedéstudományi Intézet adatai alapján, a szállópor kibocsátást elméleti úton számították. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött
4
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az emisszió értékek felhasználásával elvégzett terjedésszámítás szerint az Lr. 2. § 14. pontja által értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület CO, NO2 és PM10 esetén alakul ki. A meghatározó hatásterület a nitrogén-oxidokat kibocsátó telephely mértani középpontja köré rajzolt 165 m sugarú kör területével jellemezhető, lakóépületet nem érint. A telephelyen (a 10342-5/2010. sz. határozattal kiadott levegővédelmi engedély alapján) üzemelő P4 Aszfaltkeverő kémény és P5 Bitumen előmelegítő kazán kémény pontforrások emisszióját figyelembe véve a hulladékhasznosítással járó kibocsátás nem jelentős, ezért a telephely hatásterülete nem növekszik. 2.2. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az üzemelés során a hulladékkezelési technológiából keletkezhetnek kis mennyiségben másodlagos hulladékok (fém), illetve az alkalmazott gépek esetleges karbantartásából veszélyes hulladékok (fáradt olaj, olajos rongy). 2.3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység nem jár jelentős előzetes építési munkával, a telephelyen szokásosan használt eszközökkel megvalósítható, a törőberendezés használata mellett rakodó munkagépek és szállítójárművek, zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban Zajr.) 5. § (2) bekezdés valamint a 6. § (1) bekezdés alapján a Kft. számítással lehatárolta. A terület-felhasználási kategóriák Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított 17/2000 (X. 2.) számú rendelete alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a hulladékhasznosításból erdő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi lakóterületet nem éri el. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zajr. 7. § (1) szerinti 3 dB-es mértéket. 2.4. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból: A telephely a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen található, ahol a fő porózus vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található, valamint a csornai üzemelő vízbázis védőidomának felszíni vetületén, amire vonatkozóan azonban a 4307-16/2009. számú határozattal módosított H-4307-12/2009. számú határozat értelmében védőterület kijelölése nem történt. A határozat figyelembe vételével a védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanokon tilos a szikkasztás. A tevékenység végzése során aszfalt, föld és kövek és kevert építési és bontási hulladék kezelése történik. Normál üzemmenet esetén a felszín alatti víz, földtani közeg és a Csornai vízbázis veszélyeztetése nem valószínűsíthető. A vízellátás kiépített közműről történik, a törőberendezés vízpermetező rendszere jár víz igénnyel, a szennyvizek a városi csatornahálózatba kerülnek bevezetésre. A csapadékvíz elvezetése külön hálózaton történik. 3.
Felhagyás:
Felhagyáskor, a törőgép elszállításakor fellépő, elhanyagolható mértékű légszennyezés várható. A felhagyás után a telephelyen hulladék nem marad hátra, amennyiben a hasznosítási technológia folyamatos. A felhagyás nem jár felszíni vizek használatával, illetve nem keletkeznek kibocsátások a környezetbe. 4.
Havária:
5
Havária, rendkívüli javító tevékenység, illetve munkagépek kenőanyag elfolyása esetén hulladékok képződésével – ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is – kell számolni. Az előzőkben rögzítettekre tekintettel a Felügyelőség – a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján – megállapította, hogy sem a létesítés, sem az üzemeltetés, sem a felhagyás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, hatásvizsgálat elvégzése sem hulladékgazdálkodási, sem levegőtisztaság-védelmi, sem zaj- és rezgésvédelmi, sem (felszíni-, felszín alatti) vízvédelmi, sem természetvédelmi szempontból nem indokolt, továbbá a tevékenység folytatásával kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. Mindezek alapján az első fokú hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezárásával az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásáról döntött, és megállapította, hogy a dokumentációban szereplő, nem veszélyes hulladékok hasznosítását a Kft. – a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 15. § (2) pontja szerint – érvényes hulladékkezelési engedély birtokában végezheti. Az engedélykérelem tartalmi követelményeit, a kötelezően csatolandó mellékleteket a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 9. §-a határozza meg. Az engedélykérelem összeállításakor figyelembe kell venni a Ht. 8. § - 11. §-aiban foglaltakat. Ugyancsak figyelemmel kell lenni a csornai vízbázis közelségére. A működési feltételeket, a műveleti és tárolótér kialakítását, az esetleges havária események kezelését eszerint kell tervezni. A hatóság egyebekben a tevékenység végzésével kapcsolatos előírásait a hulladékkezelési engedélykérelem elbírálása során teszi meg. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét az alábbiakra: - Az Lr. 26. § (4) bekezdése értelmében a környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységnek nem minősülő tevékenységhez kapcsolódó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a környezetvédelmi hatóság a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedély szükséges. - Az első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A Felügyelőség az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-a, a 98. § (1) bekezdése és a 99.§ (1) bekezdése biztosítja, a fellebbezés szolgáltatási díjáról az Szdíjr. 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fentieken túl a Ktvr. 17. §-a és a 38. § (1) bekezdése, illetékességét pedig ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2013. április 26.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
6
