ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.1.2 Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése
GYULA VÁROS CSATORNÁZÁSA BEFEJEZŐ ÜTEM KIOP 1.1.2 Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. január 31.
Szerző:
Kónya Márton
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
1
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1)
A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések.................................. 5
2)
A stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések ...................................................... 13
3)
A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések ...................................................... 15
4)
A pályázatkészítésre vonatkozó kérdések......................................................... 17
5)
A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések...................................................... 19
6)
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 22
7)
Következtetések ................................................................................................ 28
8)
Összefoglalás.................................................................................................... 30
Felhasznált Irodalom ................................................................................................ 32
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről,
hanem
a
projektek
végrehajtásáról
is
vannak
tapasztalataink.
Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen
megfontolások
alapján
a
SAKK
2006.
májusában
elindította
esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az
esettanulmányok
elkészítésének
folyamata
a
szerkezeti
felépítés
meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió,
kistérség)
bemutatását,
a
projekt
előkészítésének,
lebonyolításának,
monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és
pénzügyi
előkészítésre
és
lebonyolítására
vonatkozó
témákat.
Az
esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. 3
(http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
Politikatudományi
Intézet
4
1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések Gyula az Alföld dél-keleti részén, közvetlenül az országhatár mellett, a Fehér-Körös bal partján terül el. A város Békés Megye centrumához, a Közép-Békési Térséghez tartozik. A Közép-Békési Térségben egy körülbelül tíz kilométer sugarú körben koncentrálódik a megye lakosságának fele és megyei gazdasági tevékenység döntő hányada. Az itt élő, közel 160 ezer lakos teszi az Alföld térszerkezetében is fontos helyszínné a Szeged-Debrecen közötti szakaszon a Békéscsaba, Békés, és Gyula városok alkotta térséget. Gyula nemzetközi határátkelőhely Arad-Bukarest irányában, illetve a Balkán felé. Gyula és Békéscsaba között a 44-es főút mellett helyezkedik el a Békéscsabai regionális repülőtér is.
Forrás: Gellén Vencel: Gyula város szerepvállalása a területi politikákban (2004)
A 33 000 lakosú város lakossága fogy és a hasonló lélekszámú városokéhoz képest gyenge a népességmegtartó ereje. Több éve a megyei nagyobb városok közül egyedül Gyulának van pozitív vándorlási különbözete, ez mégsem kompenzálja a természetes fogyást. A város lakossága öregszik, és további problémát jelent, hogy a jobb megélhetés, a munka reményében elsősorban a fiatal diplomások költöznek el a 5
városból. A dél-alföldi régió megyéi közül Békés Megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A megyében az aktivitási ráta 46,6%, a foglalkoztatottsági ráta pedig 43,3% volt 2004 decemberében a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) adatai szerint.
A Gyulai Kistérségben 2004-ben 2789 főt tartottak nyilván
regisztrált munkanélküliként, azonban a rendszerből kiesettek (inaktívak) száma meglehetősen magas. A városban – az elvándorlás ellenére - a hasonló adottságú magyarországi városokhoz képest magas a felsőfokú (egyetemi) végzettségűek száma és aránya, ezen belül különösen az orvosok, jogászok, pedagógusok, egyes műszaki (vízügyi-építő, építész) mérnökök aránya. Gyula városának térségi szerepét a mai napig meghatározza, hogy évszázadokon keresztül, egészen 1949-ig Békés Megye székhelye volt. A megyei intézmények közül a megyei bíróság, a megyei ügyészség, a megyei börtön, a megyei levéltár és a Pándy Kálmán Megyei Kórház is a városban működik. Gyulán megtalálhatók
dekoncentrált
szervezetek
is,
ilyen
például
a
Körös-vidéki
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A regionális intézmények közül a Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Idegenforgalmi Bizottsága működik a városban. Gyula városa ismert fürdőhely, a hazai gyógy-idegenforgalom egyik központja. A város méltán híres sokszínű kulturális programjairól is. Gyula a Gyulai Statisztikai Kistérség székhelye, amely a város mellett Elek, Kétegyháza, Lökösháza, Szabadkígyós és Újkígyós községeket tömöríti. A Gyulai Kistérség a KSH osztályozása szerint a felzárkózó kistérségek közé tartozik.
6
A kormány 65/2004 (IV. 15) rendelete alapján létrejött a többcélú kistérségi társulás. A 221/2004. (VI.28.) képviselő-testületi határozat (továbbiakban: KT határozat) tartalmazza
Gyula
és
környéke
Többcélú
Kistérségi
Társulás
Társulási
Megállapodásáról és Alapító Okiratáról szóló rendelkezéseket. A társulás települései számos
feladat
ellátása
terén
működnek
együtt:
közoktatás,
szociális
és
gyermekjóléti intézményi ellátás, egészségügyi alapellátás, nyilvános könyvtári feladatok, útkezelői (útüzemeltetői és fenntartási) feladatok, közbeszerzési eljárások közös
szervezése
és
bonyolítása,
kistérségi
területfejlesztési
projektek
megvalósítása, belső ellenőrzés. A többcélú kistérségi társulás egyik első közös feladata volt a Kistérségi Területfejlesztési Program aktualizálása. Gyula térségi szerepét jelzi, hogy iskolaváros. Összesen hét középfokú oktatási intézménnyel rendelkezik – közte egy román nyelvű gimnáziummal, valamint a városban található a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézete.
A nem
helyben lakó diákok számára öt kollégium áll rendelkezésre.
7
Az
esettanulmányként
bemutatásra
kerülő
projekt
a
Környezetvédelmi
és
Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 1.1 intézkedéshez kapcsolódik, amely a vízminőség javítását tűzte ki célul. Az intézkedés két komponensre és így két külön pályázati ablakra bomlott.
A KIOP-2004 1.1.1 az ivóvízminőség javításával
kapcsolatos projekteteket támogatta, míg a KIOP-2004-1.1.2. komponens célja a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése volt. A támogatás célja az országon belüli ellátottsági
különbségek
kiegyenlítése
érdekében
szennyvízgyűjtő
és
szennyvízkezelő rendszerek/létesítmények építése, az összegyűjtött szennyvizek megfelelő
tisztítása,
a
83
%-os
csatornázottsági
arány
(a
települési
szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően) eléréséhez szükséges fejlesztések elvégzése a 2000-50000 lakosegyenérték közötti szennyvíz agglomerációkban. A támogatható tevékenységek között volt az új szennyvízgyűjtő rendszerek
építése,
a
teljes
kiépítettség
elérése
érdekében
a
meglévő
szennyvízgyűjtő rendszerek fejlesztése, bővítése, új szennyvíztisztító telepek építése; meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás-bővítése, hatásfok-növelése, rekonstrukciója; önállóan,
iszapkezelő
szennyvíziszap
létesítmények
mezőgazdasági
építése
szennyvíztelepeken
felhasználását
célzó
vagy
beruházások,
szennyvíziszap lerakók létesítése szerepelt. Gyula városában jelentős gondot okozott és okoz a mai napig, hogy a vízellátási rendszer kiépítését csak részben követte a keletkező szennyvizek összegyűjtése és elvezetése. Gyula városában az 1980-as évek második fele óta zajlik a csatornázási beruházás, akkor a város lakosságának 70%-a nem rendelkezett környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is elfogadható szennyvíz-elhelyezési
lehetőséggel.
Így
a
kertes
beépítésű
lakóterületeken
jellemzővé vált a szennyvíz szikkasztásos elhelyezése. A talajszerkezet eltömődését követően a lakosság tömegesen alkalmazott szabálytalan, a közegészségügyet és a környezetet veszélyeztető megoldást. (pl. régi kútba öntés) Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan utcáról utcára, illetve városrészről városrészre öblözetenként (alrendszerenként) épült ki a csatornahálózat. A csatornázás finanszírozását az önkormányzat és a lakosság saját erejéből, valamint pályázati forrásokból (pl. a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), megyei és regionális területfejlesztési támogatások) fedezték. 1996-ban készült el a korszerű, a város igényeinek teljes mértékben megfelelő szennyvíztisztító telep, amely kiváltotta a szennyvíztelep 8
korábbi nyárfás szűrőmezőjét. A Befejező Program első ütemét, 2003-ban indította el a város, a kivitelezés 2004 nyarán kezdődött. A munkálatok Újvári és Máriafalva városrészekre terjednek ki. A KIOP pályázat célja a városi csatornahálózat kiépítésének utolsó ütemének finanszírozása volt, mivel még mindig voltak olyan városrészek (Szentpálfalva, Ajtósfalva) illetve a belső területeken olyan szórványok ahol nem volt megfelelő csatornahálózat. A projekt fontos eleme, hogy a különböző településrészek közötti aránytalanságokat csökkentse. Az újonnan a KIOP projekt keretében épülő csatornahálózat 1972 ingatlant érint, 4536 lakos számára biztosít korszerű szennyvízelvezetést.
Gyula város önkormányzata szinte minden lehetséges pályázaton elindul, ahol valamilyen forráshoz lehet jutni. A képviselőtestület 2004. júniusában két határozatot hozott a KIOP 1.1.2. pályázattal kapcsolatban. A 199/2004 (VI. 28.) KT határozat kimondja, hogy Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot nyújt be a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében (KIOP 1.1.2) Gyula
Óvári,
Ajtósfalva,
Szentpálfalva
városrészek
és
szórványutcák
szennyvízhálózatának kiépítésének támogatására. Ugyanez a határozat tartalmazza a beruházás összköltségét (1,6 milliárd Ft), az igényelt támogatási összeget (1,52 milliárd forint) valamint az összesen 80 millió forintos önrész biztosítását. A képviselőtestület egy további határozatot is hozott a pályázattal kapcsolatban, ez a
9
200/2004 (VI. 28) KT határozat amelyben az ingatlanfedezetet biztosították az igényelt támogatási összeg ellenében. Gyula városrészei
Forrás: http://www.gyula.hu
Az 1980-es évek óta több ütemben megvalósult csatornázási projekt befejezése nem volt kérdéses. A befejező ütem elindításának időpontja és időtartama kizárólag a külső támogatás mértékétől függött. Az önkormányzat 2005. első felében – a pályázatírási időszakban – nyert 400 millió forint céltámogatást. Amikor megérkezett a KIOP Irányító Hatóság 1,5 milliárd forintos támogatói döntése, akkor a BM céltámogatásról lemondtak. Ha elutasító döntés született volna a KIOP pályázaton, akkor a korábbi gyakorlatnak megfelelően, csak akkora területet csatornáztak volna, amelyre az elnyert céltámogatásból futotta volna. A forráskeresés a KIOP pályázat beadása és az eredményhirdetés közötti időszakban is folyamatos volt, 2005. augusztusában
a
képviselőtestület
két
további
pályázat
beadásáról
hozott
határozatot. Az egyik, a 269/2004. (VIII.27.) KT számú határozat a Máriafalva és Újvári
szennyvízhálózat
építésének
támogatásra
benyújtandó,
a
Dél-alföldi
Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE) által közösen meghirdetett pályázatról szól, míg a 270/2004. (VIII.27.) KT számú határozat Gyula Város Szennyvízcsatorna Befejező
10
Program II. ütem (Óvári) építésének támogatására benyújtandó DARFT - KÖVICE pályázatról döntött. A két projekt nagyságrendjében megfelelt volna a jelenleg megvalósulás alatt álló KIOP projektnek (950 és 740 millió forint), azonban az önkormányzatra, illetve a lakosságra háruló önrész mértéke ebben az esetben közel 500 millió forint lett volna, szemben a KIOP 80 millió forintos elvárásával. A strukturális
alapok
támogatásának
köszönhetően
a
város
csatornahálózata,
lényegesen kevesebb helyi forrásból, jelentős EU strukturális alapok támogatásból valósul meg. A projekt keretében megvalósuló szennyvízcsatorna-építés keretében 54 km hosszú csatornahálózat és hat darab átemelő épül. A hálózatba 1792 ingatlant kapcsolnak be. A projekt megvalósításával Gyula város lakosságának 90%-a, iparának
és
intézményeinek
98%-a
korszerű
szennyvízelvezetéssel
és
tisztítással rendelkezik majd. A beruházás legfontosabb műszaki paraméterei: 200-as gravitációs vezeték
31.457 m
160-as gravitációs vezeték
17.493 m
160-as KPE nyomóvezeték
1.876 m
110-es KPE nyomóvezeték
1.327 m
63-as KPE nyomóvezeték
148 m
A beruházás 26 hónapos előzetesen tervezett idejét 12 mérföldkő segítségével bontották
munkaszakaszokra
Gyulán.
Az
első
munkaszakasz
a
projekt
megvalósításának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységeit öleli fel. Ekkor történt meg a közbeszerzési eljárásokat előkészítő és bonyolító vállalkozó kiválasztása. Ezt követően készítették elő a közbeszerzési eljárásokat és tették közzé a felhívásokat. A második munkaszakasz a munkaterület átadása volt, ezt megelőzően lefolytatták a közbeszerzési eljárást a generálkivitelező kiválasztására, illetve a sikeres tendert követően megtörtént a szerződéskötés.
11
Ezt követően minden egyes projekt munkaszakasz negyedévenként követi egymást, a harmadik és a tizenegyedik szakasz vége közötti időszak a tényleges kivitelezési időszak. A projekt ütemterve részletesen tartalmazza, hogy mikor, hol, mely csatorna szakaszok készülnek el. A tizenkettedik munkaszakasz a projekt lezárásához kapcsolódó tevékenységeket öleli fel. A projekt ütemezését úgy tervezték meg Gyulán, hogy mind a közbeszerzéssel, mind az esetleges csapadékos időjárással kapcsolatos kockázatokat, kezelni tudják. Az ütemtervben körülbelül három-négy hónapos tartalék időkeretet „rejtettek el”, amely biztosítja a projekt tervés időbeni megvalósítását.
12
2) A stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések
Gyula város képviselőtestülete 2003 novemberében fogadta el, a 280/2003 (XI.6.) KT határozatot, amelynek melléklete a település legmagasabb szintű stratégiai tervezési dokumentuma, azaz Gyula Város Stratégiája. A mintegy 25 oldalas dokumentum, négy fő részre osztható. Az első rész egy elméleti bevezetőt tartalmaz a stratégiai tervezés alapelveiről és szükségességéről. A második fejezetben találjuk a SWOT analízis módszertanával készült helyzetértékelést. A stratégia harmadik fejezete tartalmazza Gyula város hosszú távú jövőképét. A jövőkép által Gyula számára kijelölt alapcél szerint a feladat „Gyula rekreációs és idegenforgalmi jellegének megőrzése és továbbfejlesztése, egy ezt erősítő egységes arculat városkép, gazdaság szerkezet, életminőség és - színvonal – kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiaknázása megőrzése, a „gyulaiság” erősítése”. A megvalósítás érdekében a jövőképben három beavatkozási területet jelöltek ki. Az első a gazdaság működését, szerkezetét, a második a települési szerepkört, arculatot (imázs), önkormányzati munkát, míg a harmadik a környezeti állapot és életminőség területét öleli fel.
13
A stratégia az intézkedések megfogalmazása szintjén is kiemelten foglalkozik a város kommunális ellátottságának javításával, valamint az épített és táji környezet védelmével. Gyula városa a fenti Stratégián kívül rendelkezik Városfejlesztési Koncepcióval és Településrendezési Tervvel is. Mindkét dokumentumban megtalálhatók a teljes csatornahálózat mielőbbi megvalósítására irányuló elhatározások. Az elfogadott Településrendezési
tervben
foglaltakhoz
igazodóan
készült
a
Települési
Környezetvédelmi Program a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével. E programot konkretizálja a Települési Szennyvíz-elhelyezési Program (2001) amely biztosítja az előírások szerinti szennyvíz összegyűjtést, tisztítást, illetve a tisztítás során keletkező szennyvíziszap újrahasznosítását. A
fentiekből
látható,
hogy
a
város
összehangolt
és
megalapozott
programozási, tervezési, projektkoncipiálási tevékenységet folytatott már a pályázat megjelenése előtti években.
14
3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések Az önkormányzat 2004-ben a KIOP pályázat megjelenésekor, már komplett fejlesztési
elképzelésekkel,
szennyvízberuházást
és
megalapozó
engedélyes előzetes
tervekkel
tanulmányok,
rendelkezett.
A
hatásvizsgálatok
is
elkészültek. A városi csatornázási projekt már az 1980-as évek vége óta folyamatosan megvalósuló beruházás. A projekt megvalósításának előkészítő szakaszában felmérésre kerültek a lakossági igények és szándékok. A kedvező, sőt sürgető megnyilvánulásokat követően többváltozós, a város egészének csatornázására kiterjedő terv készült. Ez a megvalósíthatósági tanulmány szolgált az elvi vízjogi engedély alapjául. A Területi Vízgazdálkodási
Tanács
döntését
követően
került
sor
az
engedélyes
tervdokumentáció kidolgozására, amelynek alapján kiadásra kerültek az egyes városrészeket érintő Vízjogi Létesítési Engedélyek. Az önkormányzat számára – különösen a 95%-os támogatási hányad mellett nem
volt
kérdéses
a
KIOP
pályázat
benyújtása.
2004-ben
a
gyulai
önkormányzatot, hasonlóan a többi magyarországi önkormányzathoz, feszített pályázatírási hullám jellemezte. Gyulán a Nemzeti Fejlesztési Terv mind az öt operatív programjához nyújtottak be pályázatot, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze.
15
SRSZ
1 2 3 4 5 6
Gyula város Strukturális Alapokhoz benyújtott pályázatai (2004-2005) KIOP 1.1.2: Szennyvíz-hálózat építés befejező ütem (Újvári, Óvári, Ajtósfalva) A projekt összes költsége: 1.600 M Ft, a megpályázott támogatás: 1.520 M Ft. HEFOP4.3 : Hajléktalanok nappali intézményének felújítása. A projekt összes költsége: 30 M Ft, a megpályázott támogatás: 27 M Ft. AVOP 3.2.13: A gyulai piac korszerűsítése. A projekt összes költsége: 32 M Ft, a megpályázott támogatás: 24 M Ft. ROP 2.2 Gyula, történelmi belváros rehabilitációja (Kossuth tér). A projekt összes költsége: 1.100 M Ft, a megpályázott támogatás: 990 M Ft GVOP 4.3.2.: Közkincs - Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása 100 M Ft ROP 1.1 Gyula belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja (sétáló utca) Összköltség: 615 M Ft, megpályázott támogatás 599,5 M Ft
A fenti pályázatok közül, a jelen esettanulmányt képező KIOP pályázaton túl, jelenleg a megvalósítás szakaszában van a Kossuth tér rehabilitációját célzó ROP 2.2. projekt, valamint a GVOP 4.3.2, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosításával foglakozó Közkincs című projekt. Az AVOP keretében a gyulai piac korszerűsítését tartalmazó projekt már befejeződött. A HEFOP pályázat forráshiány miatt nem nyert támogatást, a ROP 1.1 keretében a belváros turisztikai rehabilitációját tartalmazó projekt jelenleg az Irányító Hatóság tartaléklistáján van.
16
4) A pályázatkészítésre vonatkozó kérdések A
szennyvízcsatorna-építéshez
kapcsolódó
pályázatok
elkészítését
az
önkormányzat korábban is egy külső, erre a témára szakosodott vállalkozásra bízta. A pályázati dokumentáció kidolgozását a gyulai székhelyű KÖVITE-Plusz Kft. végezte el, az önkormányzati szakemberekkel történő gyakori konzultációkkal. Mindez az önkormányzat saját finanszírozásában mintegy 400 ezer forintba került. A pályázatkészítéssel megbízott cég feladatai lezárultak a pályázat beadásakor, sem a hiánypótláskor, sem a szerződéskötés fázisában, sem később nem vettek részt a folyamatban. A pályázat keretében egyetlen partner, a Gyulai Csatornamű Társulat került megnevezésre. A Társulat 1988 óta különböző öblözetekben (alrendszerekben) valósította meg közműfejlesztési feladatait. Jelentős szerepe volt a projekt előkészítésében, az érintett lakosság bevonásában, tájékoztatásában, valamint a projekthez kapcsolódó műszaki-tervezési koordinációs feladatok ellátásában. A Társulat két főállású alkalmazottal látja el feladatait. A pályázatkészítés folyamán két jelentősebb probléma jelentkezett. Az első problémát a pályázat megjelenése, és a beadási határidő közötti időszak félidejében megjelent jogszabály változás idézte elő. A pályázók körét a 26/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról című kormányrendelet mellékletében meghatározott lakos-egyenérték adatok alapján határozta meg a KIOP Irányító Hatóság. Mindezt azonban megváltoztatta a 164/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet. A módosítás következtében Gyula város kiesett volna a pályázók köréből. Az önkormányzat levélben fordult az Irányító Hatósághoz, amelyben segítséget kért a helyzet értelmezéséhez. Ekkor már 4 hónapja folyt a pályázat elkészítése. A KIOP Irányító Hatóság azt az álláspontot képviselte, hogy a pályázat meghirdetésekor érvényes jogszabályi keretek vonatkoznak a pályázókra, így Gyula városa beadhatta a pályázatát.
17
A második problémát az jelentette, hogy a pályázathoz csatolandó dokumentumként be kellett nyújtani az igényelt támogatási összeg ellenértékével megegyező mértékű biztosítékot. Az önkormányzat esetében a 1,5 milliárd forintos támogatási összeg biztosítékaként, egyetlen lehetőségként a forgalomképes ingatlanfedezet igazolása jöhetett szóba. Az önkormányzat összesen 16 darab ingatlant becsültetett fel külső ingatlan-értékbecslő
bevonásával
a
forgalmi
érték
megállapítása
végett.
A
szolgáltatásnak az igénybevétele az önkormányzatnak egy millió forintjában került. A képviselőtestület a 200/2004. (VI. 28) számú KT határozatban döntött az ingatlanok biztosítékként való felajánlásáról. Ezt követően érkezett meg a pályázati útmutató módosítása
a
Közreműködő
Szervezettől,
hogy
a
biztosíték
biztosítása
önkormányzatok esetében mégsem kötelező. A projektmenedzser szerint a pályázat keretében sok, az önkormányzatok szempontjából irreleváns dokumentumot kellett beadni. Ilyen többek között az önkormányzat alakuló üléséről készült jegyzőkönyv, a cégjegyzésre vonatkozó közjegyzői aláírási címpéldány – amellyel az önkormányzatok nem rendelkeznek, de ezek közé a „felesleges” dokumentumok közé tartozik az önkormányzati adóhatósági igazolás, arról, hogy az önkormányzat nem tartozik saját magának. (Ezek a dokumentumok nem csupán ehhez a KIOP pályázathoz szükséges kötelező mellékletek, hanem a többi pályázati kiírásban is szerepelnek.) A fenti nehézségek ellenére a pályázatírás szakaszában szinte minden példaszerűen történt, köszönhetően a projekt előkészítettségének, valamint a pályázatot
készítő
felek
már
jól
bejáratott
munkakapcsolatának.
A
Közreműködő Szervezet (KVVM Fejlesztési Főigazgatóság, KIOP főosztály) időben és segítőkészen válaszolt a megkeresésekre, már a pályázatírás időszakában is.
18
5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések A pályázatot 2004. június 30-án adták be, majd Gyula városát szeptemberben hirdették ki győztesnek és még az év végén december 23-án aláírták a támogatási szerződést. A szerződéskötés fázisában további dokumentumok benyújtása nem volt szükséges.
A pályázat részét képező költségvetés csupán
kismértékben, a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan került módosításra. A módosítás nem érintette az erre a költségvetési sorra beállított 69 millió forintos összeget, azonban megváltoztatta a különböző költségvetési alsorokban az elköltendő összeg nagyságát. A változtatást az indokolta, hogy a projekt-előkészítés költségei nem elszámolható költségek, mert azok nem közbeszerzés keretében kiválasztott munkavégzéshez kapcsolódtak, illetve a nyilvánosság biztosítására eredetileg beállított összeget alultervezettnek értékelte az Irányító Hatóság. A nyilvánosság biztosítására szolgáló keretösszeget 15 millió forintra emelték. A szerződéskötés fázisában módosításra került a projekt első két mérföldkövének időpontja valamint kismértékben a tartalma is. Már a pályázatkészítés folyamán megtörtént az önkormányzat részéről a projekt megvalósításáért felelős négy fős team megalakítása. A munkacsoport feladata a beruházás teljes szervezése és lebonyolítása. A csoport vezetését Gellén Vencel városmenedzser látja el, ő a KIOP projekt esetében a projektmenedzser. A menedzsment további tagjai a mérnöki és környezet gazdálkodási osztályvezető, a városgazdálkodási igazgatóság vezetője és a Gyulai Csatornamű Társulat elnöke. A támogatási szerződés aláírását követően, illetve amikor megtörtént a projektben résztvevő további szereplők (alvállalkozók) kiválasztása, új tagokkal egészült ki a projektszervezet. Természetesen a projektszervezet tagja az építést végző Sade Magyarország Kft. képviselője, a könyvvizsgáló, a műszaki ellenőr és a kommunikációs feladatokat ellátó vállalkozás képviselője is. A
projektszervezet
hetente
tart,
általában
1-2
óra
hosszúságú
megbeszéléseket, a kivitelező által biztosított tárgyalóhelyiségben. Ezeken a megbeszéléseken részt vesznek a projektszervezet tagjai, a projekt jelenlegi szakaszában főként a kivitelezést végző vállalkozás beszámolóját hallgatják meg. A 19
találkozókon
a
projekt
szervezet
tagjain
kívül
részt
vesznek
azoknak
a
városrészeknek az önkormányzati képviselői, ahol éppen zajlik vagy előkészítés alatt áll a kivitelezés. A megbeszélésekről minden esetben emlékeztető készül.
A projekt külső kommunikációját Gyula város KIOP projektje esetében a pályázatban, illetve a támogatási szerződésben meghatározott feltételek alapján a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Thermál Consulting Kft. munkatársai látják el. A vállalkozás munkatársai jelen vannak a projekt megbeszélésein, folyamatosan egyeztetnek az önkormányzat munkatársaival, valamint a projekt építési szakaszában a kivitelezővel. Az arculati kézikönyvnek megfelelően elkészült 25 darab óriásplakát. A plakáton alkalmazott „TISZTUL A KÉP” üzenet a program környezetvédelmi jelentőségét kívánja hangsúlyozni, elkészült továbbá 4 db projekttábla is. Az óriásplakátok a városba bevezető főútvonalak mellett kerültek felállításra. A beruházó által a városban végzett kivitelezési munka pontos helyéről és idejéről tájékoztatást kap a lakosság, annak érdekében, hogy az érintett utcákban élők időben tudjanak felkészülni a kivitelezéssel járó közlekedési és egyéb
kellemetlenségekre.
A
tájékoztatás
a
Gyulai
Hírlapban
megjelenő
„Közterületi Hírekben” olvasható. A városi lapban, amelyet a legtöbben olvasnak Gyulán, hetente jelenik meg azoknak az utcáknak a listája, ahol a kivitelező dolgozik. A kommunikációs feladatokkal megbízott vállalkozás működteti az Ügyfélkapcsolati Irodát a belvárosban, ahol a munkatársak reggel 9 és délután 5 óra között fogadják a beruházással érintett lakosok kérdéseit és észrevételeit. Az irodát telefonon, emailen és internetes fórumon is el lehet érni. Az Ügyfélkapcsolati Irodában működik a telefonos ügyfélszolgálat ott a panaszokat, kérdéseket minden alkalommal rögzítik és archiválják. Ezen túlmenően a polgármesteri hivatalban és az Ügyfélkapcsolati Irodában egy-egy véleményládát helyeztek el. A helyi médiumokban fizetett reklámokat és az önkormányzat nevében ingyenes felhívásokat tettek közzé. A fizetett reklámok elsősorban a szennyvízcsatornahálózatépítési beruházás népszerűsítését szolgálja. A felhívásokat a beruházással kapcsolatos aktuális információátadásra használják. 20
A helyi televízió, a Gyula TV készíti a beruházás megvalósulását végig kísérő, dokumentáló
filmet.
A
televízió
képújságában
az
önkormányzat
nevében
folyamatosan tájékoztató közleményeket olvashatnak a nézők a szennyvízberuházásról. Gyula város honlapján (http://www.gyula.hu) a szennyvízberuházással kapcsolatos hírek, információk és képek megtalálhatók. A támogatási szerződés szerint a projekt honlapján
negyedévenként
kell
közzé
tenni
a
projekt
haladásáról
szóló
tájékoztatókat. A város honlapjának a KIOP projekttel kapcsolatos frissítését a kommunikációs
feladatokkal
megbízott
alvállalkozó
végzi,
a
támogatási
szerződésben előírtnál lényegesen gyakrabban.
21
6) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
A projekt végrehajtása során minden tekintetben a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) által szabályozott módon kell eljárnia az önkormányzatnak. A támogatási szerződésben rögzítésre került, hogy a közbeszerzési eljárást a Kedvezményezett (esetünkben a gyulai önkormányzat) köteles a szerződés hatályba lépését követő 60 napon belül megkezdeni. Az európai uniós támogatások segítségével megvalósuló projektek esetében a közbeszerzések tisztasága nagyon fontos elem. Az aláírt támogatási szerződés tartalmazza azt a kitételt, hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a bármelyik közbeszerzési eljárással kapcsolatban megállapítja, hogy a Kedvezményezett jogsértést követett el, az súlyos szerződésszegésnek minősül. Ez a gyakorlatban a szerződés felbontását, a projekt leállítását és a már kifizetésre került támogatások visszafizetését jelentheti. A
közbeszerzési
eljárás
megindítása
előtt
a
Kedvezményezett
köteles
a
tenderdokumentációt megküldeni a Közreműködő Szervezetnek, illetve köteles lehetőséget biztosítani a Támogató, vagy a képviseletében eljáró KSZ és az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) számára, hogy a tenderbontáson (tárgyalásos eljárásnál a tárgyaláson) és a tenderértékelésen megfigyelőként részt vegyen. Gyula városa számára az első közbeszerzési feladat a közbeszerzéseket lebonyolító alvállalkozó kiválasztása volt. Erre azért volt szükség, mert ily módon a projekthez kapcsolódó közbeszerzési költségek a projektben elszámolhatók lettek. Ez
abban
az
esetben
nem
elszámolható,
ha
az
önkormányzat
saját
intézményrendszerén belül bonyolítja a közbeszerzést. Az önkormányzat a pályázatkészítés időszakában még úgy állította össze az ütemtervet, hogy pályázati győzelem esetén azonnal megindítja a közbeszerzési eljárást.
Gyula Város Önkormányzata 2004. november 29-én szerződést kötött a GRESS– ING Területfejlesztési Mérnökiroda Szövetkezettel (1055 Budapest, Szalay u. 3.) a beruházással kapcsolatos és szükséges közbeszerzési eljárások teljes körű lefolytatására, a beruházással összefüggő monitoring-kontrolling tevékenységben 22
való részvételre, a projektmenedzseri feladatok támogatására és szaktanácsadásra, a beruházó, a műszaki ellenőr, a könyvvizsgáló és a Közreműködő Szervezet munkájának
koordinálására,
az
adatszolgáltatási
kötelezettségek
teljesítési
feltételeinek biztosítására. A megbízási díj: 1.900.000 Ft + ÁFA volt. (Mivel az összeg a közbeszerzési értékhatár alatti, így a közbeszerzést bonyolító cég kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történt) A GRESS-ING Szövetkezet a kivitelezésre, a könyvvizsgálóra, a műszaki ellenőrre és a kommunikációra vonatkozó közbeszerzési ajánlattételi felhívásokat és az ajánlati dokumentációkat elkészítette, azokat Gyula Város Önkormányzatának Közbeszerzési Bizottsága 2004. december 21-én megtárgyalta és módosító javaslatokkal élt. A közbeszerzési dokumentációk újbóli tárgyalására 2004. december 29-én került sor. Az ajánlati felhívásokat a GRESS-ING Szövetkezet 2004. december 30-án adta fel megjelentetésre. A nyilvánosság biztosítására, a könyvvizsgálói feladatok ellátására, a műszaki ellenőri feladatok ellátására, valamint a kivitelezési munkákra vonatkozó közbeszerzési hirdetmények 2005. január 12-én jelentek meg a Közbeszerzési Értesítőben. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál 2005. január 13-i dátumozással a Közbeszerzések Tanácsa eljárását kezdeményezett annak megállapítására, hogy a felhívásokban foglalt egyes kitételek jogsértők. Mérlegelve a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerülő ügy kockázatait – a projekt sikeres megvalósítása érdekében – az önkormányzat a hirdetmények visszavonása mellett döntött, melyre 2005. január 21én került sor. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2005. január 25-én kelt határozatában a jogorvoslati eljárását, mint okafogyottat megszüntette. Ezt követően hosszas szakértői
egyeztetéseket,
az
önkormányzat
közbeszerzési
bizottságának
tárgyalásait, valamint a Közreműködő Szervezet által biztosított minőségellenőrzést követően új, javított közbeszerzési hirdetmények jelentek meg 2005. március 9-én.
A közbeszerzési folyamat az előzetesen tervezett időtartamnál mintegy két hónappal tovább tartott. A közbeszerzések elhúzódása miatt a generálkivitelezőt csak 2005. májusában sikerült kiválasztani, így a munkaterület átadása és a tényleges munka csak 2005 nyarán indulhatott meg. A pályázat idején úgy tervezték az ütemtervet, hogy a földmunkák már a tavasz közeledtével, márciusban kezdődjenek meg. Ennek ellenére a kivitelezővel nagyon jó szerződést sikerült kötni, a tervek szerint 2006
23
júliusára a projekt építéssel járó része készen áll majd, így a kezdeti késedelem kezelhető és behozható. A közbeszerzési eljárások során kiválasztásra került a generálkivitelező - a francia tulajdonú SADE Magyarország Mélyépítő Kft. A vállalkozás 40 millió forint fejlesztési biztosítékot helyezett el az önkormányzat egy elkülönített bankszámláján, amelyet a kivitelezés befejezését követő műszaki átvétel után kap vissza. A további 110 millió Ft-os teljesítési bankgarancia a szerződésben megszabott kötelezettségek kifogástalan teljesítését biztosítja. A projekt könyvvizsgálója a törökbálinti Correct Pénzügyi és Könyvszakértő Kft. lett, a projekt műszaki ellenőri feladatait pedig az OVIBER Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. és a KÖVITE-Plusz Kft által alkotott konzorcium látja el. A KÖVITE-Plusz Kft. részt vett Gyula város mindegyik csatornázási projektjében, valamint részt vett a KIOP pályázat
formai
és
műszaki
tartalmi
összeállításában
is.
A
szolgáltatási
közbeszerzések közül a nyilvánosság biztosítására megjelentetett ajánlatkérésre sikerült legkésőbb érvényes ajánlattevőt találni. Az eljárást két alkalommal kellett megismételni, míg végül a 2005. július 18-án megjelent felhívást követő eljárás eredménnyel zárult, a nyertes ajánlattevővel a szerződés 2005. augusztus 4-én aláírásra került. A megbízást a békéscsabai székhelyű Thermál Consulting Kft. nyerte el. A vállalkozással, amely a Békés Megyei Önkormányzat száz százalékos tulajdonában van, csak 2005. augusztusában került sor a szerződéskötésre.
A KIOP 1.1.2 komponens esetében a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 70%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), maximum 25%át pedig a központi költségvetés vállalta magára. Így az összességében 1 milliárd 600 millió forint összköltségvetésű projektből, 1.520 millió forint, azaz a projekt 95%a a támogatásból valósul meg. A projekthez Gyula városának 5% azaz 80 millió forint önrészt kell biztosítania. A belügyminisztérium a helyi önkormányzatok számára 2004-ben elindította a BM EU Önerő Alap pályázati rendszert, amelynek keretére a helyi önkormányzatok pályázhatnak az önerő bizonyos százalékának megszerzéséért. A kevés adminisztrációt igénylő pályázaton Gyula városa is elindult, és elnyerte az önerő 60%-át, vagyis további 48 millió forintot a csatornázási projekt befejezéséhez. Így a összességében a beruházás 32 millió forint helyi forrás önerejével, az összköltségek mindösszesen 2%-ával valósul meg.
24
A projektek megvalósításának fontos eleme a folyamatos likviditás biztosítása. A KIOP projektek az utófinanszírozás elve alapján működnek, a támogatási szerződésben egy, a helyi önkormányzat likviditási problémáit megoldó eljárás szerepel. Az önkormányzat azt a lehetőséget választotta, hogy a támogatás kifizetése közvetlenül a szállító részére történik a lebonyolítási számláról. A kifizetés feltétele a kapcsolódó saját erő lebonyolítási számlára történő átutalása és az előrehaladási jelentés jóváhagyása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a kivitelezőnek a számla benyújtását és elfogadását követően csupán az öt százalékos önerőt fizeti ki. Ezt követően az Irányító Hatóság - a projekt előrehaladási jelentés és a számla jóváhagyását követően - 60 napon belül fizeti ki a kivitelezőnek a fennmaradó 95%-os részt. Az önkormányzat a közbeszerzési eljárás folyamán bírálati szempontként figyelembe vette, hogy melyik kivitelező vállal hosszabb – egészen 90 napig tartó - fizetési határidőt. A közbeszerzésen így a tőkeerős, jelentős tartalékkal rendelkező cégek tudtak sikerrel elindulni, így a projekt időben történő megvalósítása nincsen veszélyben. Az eddigi tapasztalatok alapján a kivitelező eddig benyújtott számlái 60 napon belül kifizetésre kerültek. Az önkormányzat számára így nincsen likviditási kockázat, az inkább a kivitelező esetében jelentkezik. A projekt előrehaladásának mérése a projekt esetében viszonylag egyszerű feladat, mivel klasszikus infrastrukturális projektről van szó. A kivitelező, illetve a műszaki ellenőr által készített mérnök jelentések egyértelműen tartalmazzák, hogy a terv szerint minek kellett megépülnie az adott határidőig, és hogy ebből a valóságban mi történt meg ténylegesen.
Mutató
Kiinduló
2004
2005
2006
2007
2008
érték Gravitációs vezeték (fm)
92 121
92 121
110 353
124 208
124 208
124 208
Nyomóvezeték (fm)
17 863
17 863
20 199
21 154
21 154
21 154
Házi bekötés (fm)
42 155
42 155
54 022
60 736
60 736
60 736
25
Csatornahálózat
összesen
152 139
152 139
184 574
206 098
206 098
206 098
szennyvíz
5 868
5 868
6 354
6 683
6 683
6 683
8 997
8 997
10 335
11 016
11 016
11 016
25 180
25 180
31 005
33 048
33 048
33 048
KOI
245,5
245,5
1 914,0
2 013,2
2 013,2
2 013,2
BOI5
155,8
155,8
1 214,6
1 277,5
1 277,5
1 277,5
Nö
8,1
8,1
63,2
66,4
66,4
66,4
Pö
3,4
3,4
26,2
27,5
27,5
27,5
LAö
96,3
96,3
751,4
790,3
790,3
790,3
(fm) Összegyűjtött 3
(m /nap) Bekötött ingatlanok száma(db) Érintett lakosszám Eltávolított szennyezőanyagok to/év
A projekt keretében negyedévente az önkormányzat munkatársai elkészítik a projekt előrehaladási jelentést. Ennek mintáját a támogatási szerződés egyik melléklete tartalmazza. A jelentés egyrészt tartalmazza a projekt és a kedvezményezett azonosító adatait. Másrészt be kell számolni a projekt szakmai előrehaladásáról, a projekt
előrehaladásának
mérésére
szolgáló
indikátorok
alakulásáról,
a
közbeszerzési folyamatról, valamint a kommunikációs tevékenységekről. A gyulai tapasztalatok szerint a második jelentés összeállítása már egyszerűbb feladatot jelent, azonban váratlan meglepetéseket okozhat, ha a Közreműködő Szervezet változtat a formanyomtatványon. Az előrehaladási jelentésekkel a legtöbb problémát az idő rövidsége okozza, a támogatási szerződés szabályai szerint ugyanis minden negyedév végét követő 10. napon el kell juttatni a Közreműködő Szervezetnek a jelentést és a mellékleteket (pl. a műszaki ellenőr jelentése, számlák eredeti és másolati példányai, az önerő kifizetését igazoló banki terhelési értesítők.) Mindezen kívül még figyelembe kell venni, hogy mindent hat példányban kell benyújtani. A gyulai önkormányzat számára a KIOP projekt ügyirat-kezelési szempontból nem tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a normál önkormányzati – közhivatali dokumentációs és archiválási - kötelezettségtől jelentősen eltérő feladatokat írnának elő. A támogatási szerződés tartalmazza, hogy a projekt megvalósítására, ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat az operatív program záró-egyenlegének az Európai Bizottság által történő kifizetését követő öt évig, de legalább 2013. december 31.-ig kell megőrizni. Amennyiben lehetőség nyílik a
26
korábbi megsemmisítésre, arról a Közreműködő Szervezet külön értesíti a kedvezményezettet. Komolyabb gondokat nem okozott a pénzügyi/számviteli rendszerben sem a SA támogatással megvalósuló KIOP projekt. Ennek fő oka az, hogy az előzőleg már részletezett finanszírozási modellben, az önkormányzat csak az önrész erejéig fizeti a számlákat, a számlák értékének jelentős részét az Irányító Hatóság fizeti ki a kivitelezőnek. Az önkormányzat a pénzügyi, számlázási folyamatok kezelésére a HP által forgalmazott Gordius programot használja. A program számára és így a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak számára gondot jelentett, hogy nem tudta kezelni az olyan kifizetéseket, ahol a számlákat két külön időpontban és két külön szervezet – jelen esetben az önkormányzat és a KIOP Irányító Hatóság – egyenlíti ki. A program kiegészült ezzel a társfinanszírozás esetében gyakran előforduló jelenség kezelésével. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság KIOP főosztályának két munkatársa átfogó ellenőrzést tartott 2005. decemberében. Az ellenőrzés során a kivitelezést és a hozzá kapcsolódó marketinget vizsgálták, valamint azt, hogy a szerződésben vállalt ütemezésnek megfelelően halad-e a teljesítés Gyulán. A Közreműködő Szervezet munkatársai helyszíni ellenőrzést is végeztek, Gyulaváriban - többek között - megtekintettek egy szennyvízátemelő berendezést és egy vákuumos víztelenítési szakaszt. Az ellenőrzési dokumentáció szerint mindent rendben találtak Gyulán.
Forrás: http://www.gyula.hu
27
7) Következtetések
Fejezetek
Tanulságok -
A pályázó szervezet önkormányzat, Gyula város Önkormányzata.
Pályázó szervezet
-
más ütemezésben valósult volna meg.
és a projekt bemutatása
A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül
-
A „Gyula város csatornázása – Befejező ütem” projekt keretében a város még hiányzó csatornahálózata épül ki.
-
A települési szintű stratégiai tervezés elősegíti a pályázó forrásszerzésének célirányos mivoltát.
Stratégai tervezés
-
A partnerség elve és gyakorlata elengedhetetlen a döntéshozók, érdekképviseletek és állampolgárok érdekeinek és elvárásainak szintetizálásában.
-
A projektelőkészítés a stratégiai tervezés által kijelölt irányban történt meg.
-
Az önkormányzat 2004-ben a KIOP pályázat megjelenésekor, már komplett fejlesztési
Projektelőkészítés
elképzelésekkel, és engedélyes tervekkel rendelkezett. A szennyvízberuházást megalapozó előzetes tanulmányok, hatásvizsgálatok is elkészültek. -
A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció.
Pályázatkészítés -
Figyelemmel kell kísérni a pályázatot kiíró szervezet információs forrásait.
-
Érdemes nyomon követni a pályázatírás folyamata 28
közben a projektet esetlegesen érintő jogszabályi változásokat. Projektvégrehajtás
-
Fel kell készülni az esetleges időbeni csúszásokra (pl. közbeszerzés elhúzódása, időjárás).
-
Pontos információval kell rendelkezni az elszámolható költségek katalógusáról.
-
A projekt likviditását jó előre biztosítani kell. A gyulai projekt esetében ezt a „Támogató
Projektpénzügyek,
közvetlenül a Kivitelezőnek fizet” elv
közbeszerzés,
alkalmazásával biztosították.
ellenőrzés -
A közbeszerzési törvény által meghatározott eljárások közül a pályázó számára legmegfelelőbbet kell kiválasztani.
29
8) Összefoglalás 2004.
júniusában
Gyula
város
önkormányzata
pályázatot
nyújtott
be
a
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósághoz, a KIOP 1.1.2 szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztését támogató pályázat keretében. Az önkormányzat projektjét az Irányító Hatóság pozitívan bírálta el, majd 2004. decemberében megkötötték a támogatási szerződést.
Támogató Közreműködő Szervezet Kedvezményezett
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, KIOP Irányító Hatóság Környezetvédelmi
és
Vízügyi
Minisztérium
Fejlesztési
Igazgatóság KIOP Főosztály Gyula Város Önkormányzata (5700 Gyula, Petőfi tér 3.)
Pályázati azonosító KIOP-1.1.2.-2004-07-0011/2 Gyula város Óvári, Ajtósfajva és Szentpálfalva városrészek, Pályázat címe
valamint szórványutcák csatornázása -
1600 millió Ft (bruttó összköltség)
-
1520 millió Ft vissza nem térítendő támogatás o 1120 millió Ft ERFA
Pénzügyi adatok
o 400 millió Ft központi forrás -
80 millió Ft önrész o Ebből 48 millió Ft BM Önerő Alap támogatás
Gellén Vencel, városmenedzser Projektmenedzser
-
[email protected]
-
http://www.gyula.hu
A projekt keretében megvalósuló szennyvízcsatorna-építés keretében 54 km hosszú csatornahálózat és hat darab átemelő épül. A hálózatba 1792 ingatlant kapcsolnak be. A projekt megvalósításával Gyula város lakosságának 90%-a, iparának és intézményeinek 98% -a korszerű szennyvízelvezetéssel és tisztítással rendelkezik majd. 30
A jelenlegi állapot szerint 2006 júliusára a projekt építéssel járó része készen áll majd. A Strukturális Alapok támogatásából megvalósult projekt pénzügyi lezárására 2006 őszen kerül sor az előzetes terveknek megfelelően.
31
Felhasznált Irodalom
Békés Megye honlapja http://www.bekesmegye.hu Gellén Vencel: Gyula város szerepvállalása a területi politikákban (2004) http://www.gyula.hu/index.php?apps=cikk&cikk=813&r=35 Gyula Város Stratégia Gyula város honlapja http://www.gyula.hu KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu KIOP Programkiegészítő dokumentum
32
