INTÉZMÉNYI HÁTTÉR Nemzeti Fejlesztési Terv – NFT Közösségi Támogatási Keret – KTK Kohéziós Alap
Strukturális Alapok
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP
KIOP felépítése 2 prioritás: Környezetvédelem Közlekedés 6 intézkedés: • Ivóvíz-és szennyvízmin ség javítás • Speciális hulladékáramok kezelése • Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés • Kármentesítés, vízbázis védelem • Árvízvédelem és természetvédelem • Környezetbarát energia menedzsment
Az intézkedések bemutatásának felépítése Jogszabályi háttér Intézkedés-specifikus tudnivalók Célok, támogatási összegek Támogatott tevékenységek Pályázók köre
Ivóvízmin ség javítás – Jogszabályi háttér
2001/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
6. számú melléklete – Település lista (98/83/EK Irányelv) 2006. dec. 25-ig megoldandó, ahol Arzén koncentráció > 30 g/l Nitrát, nitrit, bór, fluorid szennyezettség határérték feletti 2009. dec 25-ig megoldandó, ahol Arzén koncentráció > 10 g/l Ammónium-ion határérték feletti
Ivóvízmin ség javítás – Speciális tudnivalók A lakosság 98%-a vezetékes ivóvízzel ellátott A lakások 92%-a vízvezeték hálózatba bekötött (6% közkifolyós vízellátásban részesül) A jogszabály: 2006-ig 191 települést és 332,5 ezer f t érint 2009-ig 686 települést és 2417,5 ezer f t érint
KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Ivóvízmin ség javítás – Célok, támogatási összeg Cél: A lakosság megfelel min ség ivóvízzel való ellátása az érintett településeken a jogszabályban el írt határid kig A célkit zés elérésének módja: •Másik vízbázisra való áttérés biztosítása •Meglév víztisztítóm korszer sítése •Új víztisztítóm létesítése Támogatás összege 2004-2006-os id szakra: ~ 4,82 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Ivóvízmin ség javítás – Támogatott tevékenységek
Rossz vízmin séget adó kutak üzemeltetésének megszüntetése, megfelel vízadó-rétegen új kutak létesítése, szükséges távvezeték építés Más vízellátó rendszerr l való vízátvétel m szaki feltételeinek biztosítása (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció) Megfelel vízmin séget biztosító új vízkezelési technológiák bevezetése (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció) Meglév vízkezelési technológiák korszer sítése az el írásoknak megfelel vízmin ség biztosítására (+ szükség szerint hálózat rekonstrukció)
Ivóvízmin ség javítás – Pályázók köre • Önkormányzatok • Önkormányzati társulások • Többségi önkormányzati tulajdonú vízközm társaságok • Állami tulajdonú vízközm társaságok
KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Szennyvízelvezetés és -tisztítás – Jogszabályi háttér
25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti
Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról - 2. melléklet település
listák 26/2002. (II: 27.) Korm. rendelet a Nemzeti
Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról
KIOP-ból támogatást csak a Település listán szerepl települések kaphatnak!
Szennyvízelvezetés és -tisztítás – Specifikus tudnivalók
2002. év végéig a háztartások 56,03% volt szennyvízhálózathoz csatlakoztatva Jelent s területi különbségek tapasztalhatók A csatornázottsági arány a települések méretét l is függ 2000-10000 LE : 26,3% a csatornázottsági 10000-15000 LE : 48% arány 15000-50000 LE : 55,8%
Szennyvízelvezetés és -tisztítás – Célok, támogatási összeg Célok: Az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése Az EU Szennyvíz Irányelv teljesítése az 50000 LE alatti agglomerációkban 83%-os csatornázottsági lefedettség elérése az országban Az összegy jtött szennyvizek megfelel tisztítása Támogatás mértéke a 2004-2006-os id szara: ~17,35 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Szennyvízelvezetés és -tisztítás – Támogatott tevékenységek - Új szennyvízgy jt rendszerek építése
- Meglév szennyvízgy jt rendszerek fejlesztése - Új szennyvíztisztító telepek építése - Meglév szennyvíztisztító telepek kapacitás b vítése, rekonstrukciója - Szennyvíz-iszapkezel létesítmények építése - Szennyvíz-iszapmez gazdasági felhasználását célzó beruházások - Szennyvíz-iszap lerakók létesítése
Szennyvízelvezetés és -tisztítás – Pályázók köre
Önkormányzatok és önkormányzati társulások, amelyek megfelelnek a 25/2002. Korm. rendeletben lehatárolt agglomerációknak Állami tulajdonú vízközm vállalatok nevében eljáró állami szervezetek
Speciális hulladékáramok kezelése – Jogszabályi háttér
2000. évi XLIII. Törvény Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) -110/2002. (XII.12.) OGY határozat Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek
Speciális hulladékáramok kezelése – Speciális tudnivalók • M köd dögkutak, dögterek száma 650 db, itt 10.000 tonna állati hulladék található • A m köd lerakótelepeken 125 ezer tonna állati hulladék került eddig lerakásra • A kórházakban évente 8.500 tonna fert z hulladék, 1.000 tonna egyéb veszélyes hulladék képz dik • Hulladékgazdálkodási szempontból lényeges építési hulladék mennyisége 3 millió tonna • 400.000 m2 azbesztvakolat mentesítése, ártalmatlanítása szükséges
Speciális hulladékáramok kezelése – Célok, támogatási összeg Cél: A speciális hulladékáramok a többi hulladéktól való elkülönített gy jtési, begy jtési, kezelési és ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, a hasznosítás el segítése, a veszélyes összetev k
csökkentése.
Támogatás összege 2004-2006-os id szakra: ~7,9 Mrd Ft (=EU+hazai forrás együttesen)
Speciális hulladékáramok kezelése – Támogatott tevékenységek • Állati hulladék esetén els sorban a régi dögkutak és dögtemet k felszámolására, valamint az állati hulladékgy jt berendezések és hulladékkezel telepek fejlesztésére kerül sor • Egészségügyi hulladék körében f cél a kórházi hulladékéget k korszer sítése • Építési és bontási hulladék területén törmelék kezelését, feldolgozását és újrahasznosítását lehet vé tev üzemek kialakítására és azbesztvakolat ártalmatlanítására nyújthatnak be pályázatot
Speciális hulladékáramok kezelése – Pályázók köre
Önkormányzatok Egészségügyi intézmények (kórházak) Többségi állami/önkormányzati tulajdonbanlév közcélú feladatot ellátó szervezetek
Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés – Jogszabályi háttér 17/2001. VIII.3. KöM rendelet 21/2001. II.14. Kormány rendelet 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékelésér l és kezelésér l 1996/62/EK Leveg min ségi keretirányelv és az ehhez kapcsolódó leányirányelvek
Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés – Speciális tudnivalók • A 2001. július 1-t l hatályos, EU-konform hazai leveg min ség szabályozás a mérend komponensek körét kiszélesíti, szigorítja a légszennyezés mérés követelményeit, meghatározza az alkalmazandó mérési eljárást. • 2007. júliusáig el kell készíteni a nagy forgalmú közlekedési létesítmények (400 km közút, 20 km vasútvonal, Ferihegyi reptér) menti területekre a zajtérképeket. A zajforrások hatékony feltárásához szükséges intézményi háttér és technikai felszereltség korlátozottan áll rendelkezésre.
Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés – Célok, támogatási összeg Cél: A környezeti leveg min ség és környezeti zajállapot folyamatos figyelemmel kísérése. A szükséges mér hálózat megteremtése és az adatok alapján azonnali beavatkozás elrendelése. A fejlesztési terveknek megfelel m szerezettség specifikációjának meghatározása és a szükséges berendezések beszerzése. Támogatás összege 2004-2006-os id szakra: ~0,43 mrd Ft (=EU+hazai forrás együttesen)
Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés – Támogatott tevékenységek • Porszennyezettséget mér , gázalakú komponensek vizsgálatát lehet vé tev , valamint az ipari kibocsátások követésére alkalmas mér m szerek beszerzése, felszerelése és m ködtetése • A zajméréshez szükséges szoftver és hardver eszközök beszerzése, az irányelv hatálya alá es útvonalalak környezetére zajtérképek készítése. A hosszúidej zajvizsgálatok végzésére és a mérési eredmények kiértékelésére alkalmas mér egységek beszerzése, üzembe helyezése és m ködtetése
Leveg - és zaj mér hálózat fejlesztés – Pályázók köre
Az intézkedés kedvezményezettjei és felel sei a Környezetvédelmi Felügyel ségek és az Országos Légszennyezettségi Adatközpont
Környezeti kármentesítés – Jogszabályi háttér
2205/1996. (VII.24.) Korm. határozattal indított Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a kármentesítés végrehajtásáról Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008.
Környezeti kármentesítés – Specifikus tudnivalók Az OKKP becslése szerint 30-40 ezer között van a szennyezett területek száma az országban Eddig kb. 16 ezer terület már regisztrálásra került A részletes és szigorú vizsgálat költséges és id igényes, eddig 254 fejez dött be – ezek alkotják a NKPL-t 2003-2008-ban 1400 szennyezett terület kármentesítése szükséges A kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ségvédelmi területeken a kármentesítést legkés bb 2010. dec. 31-ig be kell fejezni
Környezeti kármentesítés – Célok, támogatási összeg Célok: A szennyezés csökkentése, megszüntetése a szennyezett területeken A felszín alatti vizek szennyez désének csökkentése Hozzájárulás az OKKP célkit zéseihez A kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ségvédelmi területek szennyez dési kockázatának csökkentése
Támogatás mértéke: ~6,49 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Környezeti kármentesítés – Támogatott tevékenységek
A környezeti hatásvizsgálat és a tényfeltárás után a kármentesítési m szaki beavatkozás elvégzése, a környezeti kockázat felszámolása a terület szennyezettségének és a kés bbi használat függvényében
Környezeti kármentesítés – Pályázók köre
Azon gazdasági társaságok, beleértve a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, vállalkozásokat, akik szerepelnek a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listán (NKPL)
Árvízvédelem – Jogszabályi háttér 1022/2003. (III.27.) Korm. határozat a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) megvalósításáról és a feladatok végrehajtására vonatkozó program elkészítésér l, amely bemutatja az árvízvédelmi fejlesztések prioritás szerinti részletes kimunkálását 2001/42/EK irányelv alapján stratégiai környezet értékelés elkészítése
Árvízvédelem – Specifikus tudnivalók 1998-tól több veszélye árvíz vonult le a Tiszán A védekezésre, károk elhárítására és az újjáépítésre 120 Mrd Ft-ot költött az ország A drága, utólagos árvízkezelés helyett az árvizek megakadályozását szolgáló, új szemlélet árvízvédelmi fejlesztési program kialakítása szükséges A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az egész ártérre vonatkozó térségi tervezést alapozza meg A VTT I. ütemének megvalósítása 2004-2007. között történik
Árvízvédelem – Célok, támogatási összeg Célok: A Tisza-völgy környezetbiztonságának növelése Az árvízszintek 1 m-rel való csökkentése a nagyvízi meder vízszállító képességének növelésével és a hazai ártéren megvalósítható tározásos árapasztó rendszer létrehozásával Az érintett térségek gazdasági, környezeti, természetvédelmi és ökológiai állapotának javítása
Támogatás mértéke: ~6,49 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Árvízvédelem – Támogatott tevékenységek A cigándi árapasztó tározó megvalósítása,
valamint tájgazdálkodási mintaterület kialakítása Töltések építése Beereszt és kiereszt (árapasztó) zsilipek építése Tározó téren belül vízkormányzó m vek létesítése Háttér területek vízpótlását, belvízelvezetését szolgáló szivattyú telepek létesítése Vizes él helyek létesítése Monitoring rendszer felállítása
Árvízvédelem – Pályázók köre
Az árvízvédelmi intézkedés kedvezményezettje és felel se az Országos Vízügyi F igazgatóság
Természetvédelem – Jogszabályi háttér 79/409/EGK és 92/43/EK irányelvek Berni Megállapodás (az európai vadon él növények, állatok és természetes él helyeik védelmér l) Bonni Megállapodás (a vándorló vadon él állatfajok védelmére) Világörökség Egyezmények Washingtoni Egyezmény (a veszélyeztetett vadon él állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmér l) Ramsari Egyezmény
Natura 2000 területek hálózatának kijelölése
Természetvédelem – Speciális tudnivalók A Natura 2000 a következ nemzeti természetvédelmi stratégiákhoz kapcsolódik: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, mely az NKPII. része (Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása, védett természeti területek állami tulajdonba vétele) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program: környezet- és természetvédelmi , mez gazdasági és vidékfejlesztési feladatok összehangolása Vízügyi Keretirányelv: vízi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartása, javítása Vásárhelyi-terv
Természetvédelem – Célok, támogatás összege Célok: A Natura 2000 program területeinek véglegesítése A Közösségi szabályozás alá es területek megvásárlása, majd védetté nyilvánítása A földvásárlás társadalmi elfogadtatásának megteremtése Vizes él helyek fejlesztése az árvízvédelemmel összhangban Szemléletformálás, környezettudatos nevelés el segítése az erdei iskola program keretében Új típusú munkahelyek létrehozása
Támogatás mértéke: ~2,98 Mrd Ft (= EU+hazai forrás együtt)
Természetvédelem – Támogatott tevékenységek Natura 2000 programba bevont területek természetvédelmi rekonstrukciója, védelme, komplex fejlesztése a célrégiókban Az egységes vagyonkezelés és természetvédelem és érdekében területek felvásárlása Vizes él hely rekonstrukció, rehabilitáció (morotvák, holtágak, víztározók) Tájrehabilitáció Natura 2000 alapján madárvédelmi területek rekonstrukciója Fokozottan védett fajok és él helyük biztosítása Erdei iskolák fejlesztése
Természetvédelem – Pályázók köre
Az intézkedés keretében a tevékenységek kedvezményezettjei és felel sei a Nemzeti Park Igazgatóságok
