A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése Értékelő jelentés

EU & GOVERNMENT SERVICES

A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése 2008. december 8. ADVISORY

1


TARTALOM

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................... 4 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Az intézkedés fejlesztéspolitikai megalapozottsága .......................................................... 4 Megvalósult fejlesztések ...................................................................................................... 6 Értékelési kérdések vizsgálata ............................................................................................ 8 Javaslatok ........................................................................................................................... 12

1. EXECUTIVE SUMMARY ....................................................................................................... 14 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Development policy foundation of the measure .............................................................. 14 Realized projects / developments...................................................................................... 16 Examination of the evaluative questions.......................................................................... 18 Suggestions ......................................................................................................................... 21

2. BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 24 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Az értékelés háttere ........................................................................................................... 24 Az értékelés tárgya, értékelhetőségi nyilatkozat ............................................................. 24 Az értékelés lépései és ütemezése...................................................................................... 25 Az értékelési dokumentum felépítése ............................................................................... 26

3. ÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ.................................................................................................. 27 3.1. Módszertan ......................................................................................................................... 27 3.2. Értékelési kérdések ............................................................................................................ 28 4. AZ INTÉZKEDÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI MEGALAPOZOTTSÁGA....................... 30 4.1. Szabályozási és intézményi környezet .............................................................................. 30 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4.

Felettes stratégiák ............................................................................................................... 30 Közösségi jogszabályok...................................................................................................... 32 Magyarországi szabályozás ................................................................................................ 32 Az állati hulladék kezelésének hazai gyakorlata................................................................. 37

4.2. A beavatkozási logika értékelése ...................................................................................... 44

2


4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4.

Az intézkedés iránti igényt befolyásoló tényezők (szükségletek, problémák).................... 44 Az intézkedés koherenciája a fejlesztéspolitikai dokumentumokkal .................................. 55 A rendelkezésre álló források ............................................................................................. 61 Elvárt outputok, eredmények és hatások............................................................................. 62

4.3. A pályázatok bemutatása .................................................................................................. 62 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5.

Területi lefedettség ............................................................................................................. 62 Pályázatok jellemzői ........................................................................................................... 64 Megvalósított fejlesztések bemutatása................................................................................ 66 A megvalósított fejlesztések illeszkedése a fejlesztéspolitikai célokhoz ............................ 69 AZ OHT-ban megfogalmazott célok teljesülésének vizsgálata .......................................... 70

5. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE......................................................................................... 71 5.1. Az intézkedésre jelentkező igény ...................................................................................... 71 5.1.1. Az egyes pályázatokban megjelölt igények ........................................................................ 72 5.1.2. Nyertes pályázatok jellemzői.............................................................................................. 73 5.1.3. Visszautasított pályázatok................................................................................................... 74

5.2. Az intézkedés relevanciája ................................................................................................ 76 5.2.1. Támogatható tevékenységek és megjelenő szükségletek összhangja ................................. 76 5.2.2. Nyertes és visszautasított pályázatok a szükségletek szempontjából.................................. 77

5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

Az intézkedés hatékonysága.............................................................................................. 80 Az intézkedés eredményessége és hatásossága ................................................................ 81 A fejlesztések pénzügyi fenntarthatósága........................................................................ 85 Az indikátorrendszer megfelelősége................................................................................. 87 Az intézkedés elfogadottsága, pozitív és negatív tapasztalatok ..................................... 93

6. JAVASLATOK.......................................................................................................................... 97 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Alapfeltételezések............................................................................................................... 97 A stratégiai kérdéseket alátámasztó érvek és ellenérvek ............................................... 97 Megállapítások ................................................................................................................. 100 Javaslatok a beavatkozások tartalmának javítására.................................................... 102

7. MELLÉKLETEK.................................................................................................................... 104 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

Felhasznált adatok ........................................................................................................... 104 Interjúalanyok.................................................................................................................. 105 Rövidítések jegyzéke........................................................................................................ 107 A kérdőíves felmérés dokumentációja ........................................................................... 108

8. A MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA ........................................ 112 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

Gyűjtő-átrakó telepek...................................................................................................... 112 Megvalósult technológia: hűtés....................................................................................... 113 Járműbeszerzések ............................................................................................................ 114 Megvalósult technológia: az állati hulladékkezelő telep fejlesztése............................. 114

3


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum a KPMG Tanácsadó Kft. által készített értékelés a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében megvalósult 1.2. „Állati hulladék kezelése” intézkedés megvalósulásáról. A KPMG az értékelés elkészítésére vonatkozó projektet a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága (KÖZOP IH) ajánlati felhívását követő sikeres ajánlattétel után nyerte el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008-ban végezte a Strukturális Alapok 2004-2006-os időszakában támogatott projektek értékelését. A KÖZOP IH feladata a 2004-2006-os KIOP pályázatainak és ezen belül az állati hulladék kezelése intézkedés értékelése volt. A projekt célja egy olyan értékelő dokumentum létrehozása volt, mely strukturált formában, meghatározott értékelési kérdések mentén vizsgálja az intézkedés szükségességét, a kedvezményezetti kör meghatározásának megfelelőségét, a beavatkozás megvalósulását. Áttekinti továbbá az állati hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek eredményeit, értékeli az intézkedés sikerességét, és javaslatokat fogalmaz meg az állati hulladék kezelését célzó jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatban. Az értékelés során az alábbi stratégiai kérdésekre kerestük a választ: 1. Van-e szükség beavatkozásra a dögkutak, dögtemetők megszüntetésére?  Van-e általánosságban igény az intézkedésre?  Megoldódott-e a dögkutak, dögtemetők kérdése? 2. Van-e szükség regionális gyűjtő-átrakó telepek kialakítására?  Van-e általánosságban igény az intézkedésre?  Hogyan illeszkedik az intézkedés az állati hulladékkezelési láncba?  Kihasználásra kerülnek-e a kapacitások, biztosítható-e a hosszú távú fenntarthatóság? 3. Megfelelő megoldás-e a regionális gyűjtő-átrakó helyek önkormányzati kézben tartása?  Megfelelően meghatározott kedvezményezetti kör-e az önkormányzat? 4. Arányos-e a megépített létesítmények műszaki tartalma az ellátandó funkcióval?  Megfelelőek-e a megvalósult fejlesztések műszaki tartalom és hatékonyság szempontjából? 5. Célszerű-e az ATEV állami kézben tartása?  Tud-e üzleti alapon működni az állati hulladékkezelés? 6. Szükség van-e az állati hulladékkezelés intézkedés folytatására uniós program keretében?  Volt-e általánosságban igény az intézkedésre?  Az igényre „reflektált-e” a kiírás?  Azonosíthatóak-e igények, melyek a KEOP folytatását indokolják? Az értékelésben szereplő fő megállapításaink és javaslataink bemutatása előtt áttekintjük az intézkedés fejlesztéspolitikai megalapozottságát és a megvalósított fejlesztéseket.

1.1. Az intézkedés fejlesztéspolitikai megalapozottsága Történelmi háttér Állati hulladék országosan szabályozott kezelésére Magyarországon 1924 óta kerül sor. Az állati hulladékkezelés önkormányzati felelősségi körbe tartozásának történelmi hagyománya volt,

4


ennek megfelelően minden községben dögkutak, dögterek és lerakó helyek alakultak ki. A környezetvédelem és állati járvány-, illetve közegészségügyi szabályok előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött a hulladékok ártalmatlanítására, ennek köszönhetően 1949-ben kezdte meg működését az állami tulajdonú Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV, későbbiekben ATEV Állatifehérje Feldolgozó Zrt, továbbiakban ATEV). A 71/2003 FVM rendelet hatályba lépésével – mely megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését – az önkormányzatokra új feladat hárult, melyhez a kialakított infrastruktúra nem volt meg. A KIOP 1.2. „Állati hulladék kezelése” intézkedés részben ezen probléma megoldására, részben a feldolgozás / ártalmatlanítás fejlesztésének támogatására jött létre. 2005. december 31-ig az önkormányzatok kötelessége volt gondoskodni az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról, innentől kezdve felelősségük a közutakon elütött, illetve az ismeretlen tulajdonosú állati hulladék begyűjtésére korlátozódott. Szabályozási és intézményi környezet Az intézkedésre vonatkozó jogszabályok közül alapvető szabályokat fogalmaz meg az 1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelete, mely kimondja, hogy valamennyi állati eredetű hulladékot össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell, az 1. és 2. kategóriájú állati eredetű melléktermékek nem használhatók fel gazdasági haszonállatok takarmányozására, illetve állati eredetű hulladékot csak speciális esetben lehet elásni 1 Az állati hulladékkezelésre vonatkozó hazai jogszabályok közül a hulladékgazdálkodási törvény, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, a 71/2003 FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendelet, és a 2008. évi XLVI. törvény irányadóak. A hazai szabályozás szerint az önkormányzatnak az állati hulladék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanításról való gondoskodási kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha az állati hulladék tulajdonosa ismeretlen. Ebből következően, az önkormányzatokat az állati hulladék ártalmatlanításáról való, jogszabályon alapuló általános közfeladat-ellátási kötelezettség nem terheli. Ennek ellenére - önként vállalt önkormányzati feladatként - a hulladékkezelési közszolgáltatást az önkormányzatok kiterjeszthetik a gyűjtő-átrakó telepek működtetésére is.

Beavatkozás iránti igényt befolyásoló tényezők Értékelésünk során öt tényezőt azonosítottunk, mely az intézkedésre vonatkozó igényt befolyásolja: a keletkezett hulladék csökkenése (az egyéni állattartóknál lévő állatállomány csökkenése), a dögkutak és dögtemetők kötelező bezárásának hatása, a hagyományos üzleti modell összeomlása, a verseny megjelenése és a nem anonimitásból eredő illegális hulladék kezelése.

Keletkezett hulladék csökkenése (állatállomány csökkenése)

Nem anonimitásból eredő illegális hulladék kezelése

Igényt befolyásoló tényezők

Dögkutak, dögtemetők kötelező bezárása

Verseny megjelenése Hagyományos üzleti modell összeomlása

1 Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladék helyett az állati melléktermék, míg a gyűjtő-átrakó telep helyett a közbenső kezelésre szolgáló üzem fogalmát vezeti be. A közérthetőség és a szakmai közvéleményben elterjedt fogalomhasználat miatt tanulmányunkban az állati hulladék, illetve gyűjtő-átrakó telep fogalmakat használjuk.

5


1.

2.

3.

4.

5.

A KSH mintavételen alapuló adataiból kitűnik, hogy 2002 és 2007 között az állatállomány a Területi Terv készítésekor figyelembe vett 2001. bázisév adataihoz képest csökkent, ezen belül az egyéni állattartók körében a csökkenés még erősebb. (Az egyéni gazdaságok sertésállománya például a 2000-ben mért 2,4 millió darabról 2007-re 1,3 millióra – tehát csaknem a felére – csökkent.) Megjegyzendő, hogy a magyarországi állatállományt utoljára 2000-ben az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2000) keretében írták össze. Települési, illetve kistérségi adatokat az állatállományra vonatkozóan csupán ez a statisztika tartalmaz, így az állatállomány települési / kistérségi szintre lebontott, 2000 és 2008 közötti változásával kapcsolatban jelen pillanatban csak becslésekre támaszkodhatunk. A legközelebbi Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010-ben esedékes. Az átlagos állatsúly és egy 2-5%-os elhullás alapján évi 50-60 ezer tonna becsült állati tetemet lehet valószínűsíteni. 2 A ténylegesen begyűjtött állati hulladék becsléséhez az ATEV adatai nyújtanak támogatást. 2008-ban az ATEV által ártalmatlanított állati hulla becsült mennyisége megközelítőleg 31 ezer tonna volt. Ezen belül az önkormányzatoktól 4300 tonna 1. kategóriájú, 470 tonna 2. kategóriájú, és 1500 tonna 3. kategóriájú, összesen tehát 6300 tonna állati hulladék került begyűjtésre. Az állati hulladék csökkenésének ugyancsak mozgatórugója, hogy az állattartás körülményeinek javulásával az elhullási arány is csökkent. A dögkutakkal és dögterekkel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy azok nem feleltek meg a hatályos uniós és nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi követelményeknek, ezért 2005. december 31-ig bezárásuknak meg kellett történnie. Míg a korábbi állati hulladékkezelési rendszer gazdasági fenntarthatóságát az állati hulladék feldolgozása és haszonállatok számára takarmányként való értékesítése biztosította, a kapcsolódó jogszabályok szigorításával – és ezáltal az üzleti szempontból előnyös lehetőség megszűnésével – a hagyományos üzleti modell összeomlott, az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék ártalmatlanítása bevétel helyett költséget jelent. Kivételt képez ez alól az üzletileg továbbra is értelmezhető 3. kategóriájú állati hulladék, mely kedvenc állatok eledelének egyik összetevőjeként és ipari zsírként értékesíthető. Ezen a területen az alapanyagért piaci verseny keletkezett, mely főként nyugat-dunántúli régiókra jellemző, ahol megjelentek a szomszédos tagállamok – osztrák és szlovák – állati hulladék feldolgozók, versenyhelyzetbe kényszerítve az ATEV-et. Míg korábban az önkormányzati konténerekbe anonim módon elhelyezhető volt állati hulladék, a konténerek megszűnésével az (amúgy illegális) beszállított hulladékmennyiség is csökkent.

1.2. Megvalósult fejlesztések A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006-ig tartó pályázati időszaka alatt a környezetvédelmi prioritás 1.2 intézkedés keretében 41 benyújtott pályázatból 15 projektet támogattak 2,68 milliárd forint értékben. 2008. december 31-ig valamennyi projekt megvalósult.

Szikszó Salgótarján Eger Mezőkövesd

Győr

Dabas

Debrecen

Hajdúszoboszló

Székesfehérvár

Mátyásdomb

Solt Tótkomlós

Kaposvár

Feldolgozó telep fejlesztése és dögkút-rekultiváció Feldolgozó telep fejlesztése Gyűjtő-átrakó telep létesítése

Kővágószőlős Bóly Sellye

Siklós

Gyűjtő-átrakó telep létesítése és dögkút-, ill. dögtér rekultiváció Járműpark fejlesztése

2

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány számítási módszertana alapján

6


A megvalósult fejlesztések elemei 1. Regionális állati hulladék gyűjtőhelyek létrehozása

Hajdúszoboszló

12 projekt esetében került sor gyűjtő-átrakó állomás létesítésére. A gyűjtő-átrakó állomásokban általánosan kétfajta hűtési technológia került kialakításra: a hűtőteres megoldások esetében az egész tér hűtött, míg a hűtőkonténeres megvalósítás során csupán az állati hulladékot tartalmazó konténerek.

2. Ártalmatlanító fejlesztése

létesítmények

létrehozása

és

ATEV (Mátyásdomb)

2 projekt esetében valósult meg feldolgozótelepfejlesztés. Egyrészt az ATEV mátyásdombi telephelyén került sor a fogadóvályú telepítésére, másrészt Bólyon az állati hulladék feldolgozó, sterilizáló üzem meglévő gazdasági épület átalakítása valósult meg.

3. Komposztálás

ATEVSZOLG (Győr)

2 esetben került sor komposztáló rendszer kiépítésére Győrben és Szikszón.

4. Égető berendezések létesítése Míg az égető berendezések létesítése és az égetés növelése célként jelent meg a fejlesztéspolitikai dokumentumokban, ilyen jellegű projekt nem valósult meg.

X

7


5. Járműpark fejlesztése

Vegyesgyűjtő kocsi beszerzése

Bár konkrétan nem volt megjelölve a kiírásban, általánosságban a technológiai fejlesztés részeként értelmezhető a járműpark-fejlesztés, mely 12 projekt esetében valósult meg: egyrészt az ATEV-járműpark fejlesztése (36 gépjármű beszerzése), illetve a gyűjtőátrakó helyek saját begyűjtő jármű vásárlása (16 gépjármű) folyamán.

6. Dögkút- és dögtér-rekultiváció

Bóly

9 projekt keretében került sor a jogszabályi előírásoknak megfelelő dögkút- és dögtér-rekultivációra (85 db dögkút, ill. dögtér).

Létrejött gyűjtő-kapacitás A fejlesztések eredményeként - a támogatási szerződés szerint – összesen mintegy 3900 tonna gyűjtőkapacitás jött létre. 2008-ban a működő telepek ténylegesen 408 tonna állati hulladékot gyűjtöttek be. A beszállított hulladék alacsony mértéke többek között azzal is magyarázható, hogy a vizsgált időszak alatt több gyűjtő-átrakó telep még nem – illetve csupán év végén – került üzembe helyezésre. A kiépített kapacitás 142 m3, mely éves szinten (heti egy beszállítással számolva) megközelítőleg 7400 m3 - 5900 tonna - állati hulladék begyűjtését teszi lehetővé. 2009 első negyedévében – a tanulmány elkészítése után – közel 200 tonna állati hulladék begyűjtésére került sor. Két telep még nem kezdte meg működését. Az első negyedéves adatok alapján éves szinten 1000 tonna állati hulladék begyűjtése becsülhető. Valós következtetéseket a beszállított hulladékmennyiségre vonatkozóan év végén lehet majd levonni.

1.3. Értékelési kérdések vizsgálata A stratégiai kérdéseket alátámasztó érvek és ellenérvek Az alábbiakban bemutatjuk az értékelésünk során azonosított stratégiai kérdéseket alátámasztó érveket és ellenérveket, valamint az értékelési megállapításainkat:

8


1. Van-e szükség beavatkozásra a dögkutak, dögterek megszüntetéséhez? A beavatkozások szükségességét támasztja alá az a tény, hogy a dögkutak és dögterek helyzetéről nem áll rendelkezésre megbízható információ, ezért lehetséges, hogy néhány területen még illegálisan léteznek dögkutak és dögterek. Egy 2008-ban elvégzett felmérés alapján megállapítható, hogy a dögkutak lezárása nem történt meg hiánytalanul, bár ezek többségükben már használaton kívül állnak. Néhány településen a lakosságnál keletkező állati tetemek a véglegesen le nem zárt dögkútra kerülnek, tehát illegálisan, de a lakosság használja a régi dögkutakat. A beavatkozások szükségessége ellen szól, hogy a dögkutak és dögterek kérdése mára megoldottnak tűnik. Bezárásukat nem csupán a jog kötelező ereje, de az önkormányzatokra háruló társadalmi nyomás és az irántuk jelentkező igény csökkenése is elősegítette. 2004-ben regisztráltak utoljára olyan esetet, mely során dögkútból dögöt vittek el, állategészségügyi szempontból elmondható, hogy valamennyi dögkút szakszerűen lezárásra került.

Az elvégzett interjúk és a beszerzett információ alapján a dögkutak és dögterek kérdése rendezettnek tűnik, bár nem áll rendelkezésre elegendő információ a valós helyzet megítéléséhez. Összességében elmondható, hogy állategészségügyi szempontból valamennyi dögkutat szakszerűen lezártak, azonban a megmaradt dögkutak, dögterek rekultivációja jövőre nézve további feladatot jelent.

2. Van-e szükség regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek kialakítására? A regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek szükségességét alátámasztja a dögkutak bezárásából adódó kapacitás-csökkenés, illetve az a tény, hogy a helyi szolgáltatók gyorsabban, rugalmasabban tudnak reagálni az igényekre és szorosabb kapcsolatot tudnak fenntartani az állattartókkal. A gyűjtő-átrakó telepek megléte jogos, mivel – amennyiben nem ismert a hulladék tulajdonosa - az önkormányzatok feladata fennmaradt: kötelesek gondoskodni a hulladék begyűjtéséről és elhelyezéséről. A regionális hulladék gyűjtő-átrakók ellen szól, hogy az állatállomány az egyéni állattartóknál jelentősen csökkent; az ATEV/SZATEV és a további állati hulladékkezelő vállalkozások saját rendszerükön belül képesek megoldani az állati hulladék begyűjtését. A jelenlegi gyűjtő-átrakók már így is kapacitás-kihasználtsági problémákkal küzdenek és magas fajlagos költségük finanszírozási kockázatot jelent. A regionális gyűjtő-átrakók kialakítása ellen szól ugyancsak, hogy amennyiben a gyűjtő-átrakó helyeken keresztül szállítják az állati hulladék-feldolgozókba, az állati hulladék hosszabb ideig kerül tárolásra. A legtöbb pályázó az állati hulladékkezelés intézkedés keretében megvalósítható fejlesztést gyűjtőátrakó telep kialakításával, majd valamely ATEV illetve SZATEV telephelyre történő elszállítással kívánta megvalósítani. A regionális hulladék gyűjtő-átrakók iránti igény megállapítását nehezíti, hogy nincs közösen elfogadott alapadat-bázis és egységes logisztikai koncepció az iparág résztvevői között. A begyűjtés során kulcssiker-tényező a gyorsaság, (24 órán belüli begyűjtés) mely egységes, országos rendszerben kell, hogy történjen. A KIOP indításának, tervezésének éveiben nagyobb mennyiségű állati hulladék származott az önkormányzatok területéről, mely az állattartási szokások megváltozásával lényegesen csökkent. Problémát jelent, hogy az önkormányzatoktól ma már szinte alig lehet átvenni hulladékot, pedig a kistérségi gyűjtőhelyek ezen igény kielégítésére épültek. 9


Bár egyelőre 5 gyűjtő-átrakó nem került üzembe helyezésre, valószínűsíthető, hogy a telepek kihasználtsági gondokkal fognak szembesülni. Különösen igaz ez a hajdúszoboszlói és a tótkomlósi gyűjtő-átrakó telepekre, melyek közel helyezkednek el az ATEV telephelyeihez. Legnagyobb valószínűséggel a falusi jellegű településszerkezet esetében jelentkezhetnek kihasználtsági problémák (hiszen a kedvtelésből tartott állatokat tulajdonosaik – 50 kg-ig – kertjükben eltemethetik), míg a városokban nagyobb igény mutatkozik a regionális gyűjtő-átrakók kialakítására. Valós következtetéseket a beszállított hulladékmennyiségre vonatkozóan az összes telep üzembe helyezésének első éve után lehet majd levonni. Annak ellenére, hogy a fejlesztések csak néhány körzet lefedését biztosítják, összességében elmondható, hogy a nyertes pályázatok földrajzi elhelyezkedés alapján beilleszthetők a jelenlegi rendszerbe.

3. Megfelelő megoldás-e a regionális gyűjtő-átrakó helyek önkormányzati kézben tartása? A regionális gyűjtő-átrakó helyek önkormányzati kézben tartása mellett szól, hogy az önkormányzatok úgy érzik, a szolgáltatást előnyösebb áron tudják nyújtani, ezen kívül a feladatellátás biztonságosabbá válik. A regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek önkormányzati kézben tartása ellen szól azonban, hogy az önkormányzatok számos feladatai között a gyűjtő-átrakó hely működtetése nem kap elég figyelmet. Az önkormányzatok szűk költségvetési kerete miatt – mivel nem kötelező, csupán önként vállalt közszolgáltatásról van szó – a gyűjtő-átrakó telepek önkormányzati fenntartása és üzemeltetése nehézséget jelent. A nem önkormányzati tulajdonú gyűjtő-átrakó helyek gyorsabb, rugalmasabb és üzletorientáltabb szolgáltatás-nyújtást tesznek lehetővé. Az önkormányzat az állati hulladék begyűjtőkkel nem kötelezően ellátandó, többletfeladatot vállalt magára, amellyel további menedzsment és marketing tevékenység is jár, ennek finanszírozása a jelen helyzetben kritikus lehet.

4. Arányos-e a megépített létesítmények műszaki tartalma az ellátandó funkcióval? A kiterjedt műszaki tartalom mellett szól, hogy a KIOP keretében megépített, „magas színvonalú” létesítmények teljes mértékben megfelelnek az uniós szabványoknak, illetve a 71/2003 FVM rendeletnek és az állatorvosi elvárásoknak. A beruházások azonban – részben jogszabályi kötelezettségek miatt – számos túlzó elemet is tartalmaznak. Az önkormányzatoknak valószínűleg csak annyi lenne a kötelezettségük, hogy a dögkutak helyett egy olyan zárt hűtőkamrát üzemeltessenek, melyek a hulladékot elszállításáig lehűtik. Az állati hulladékgyűjtők alap funkcióira való koncentrálással – mosás, hűtés, fertőtlenítés – jelentős megtakarítások érhetők el. A minimumkövetelmények kialakításával lehetővé válna a magyar állattartó struktúrához való rugalmasabb igazodás. Ilyen szempontból a megépített létesítmények műszaki tartalma nem arányos az ellátandó funkcióval. A műszaki tartalom kiterjedtségével kapcsolatos következtetésünk, hogy a műszaki tartalom „felhízott”, a jogszabályi kötelezettségek és hatósági előírások miatt nem lehet a feladatnak még megfelelő minimális tartalomra szűkíteni a projekteket. A regionális hulladékgyűjtők üzemeltetése kapcsán úgy látjuk, hogy a gyűjtő-átrakók hatékony működtetéséhez szükséges, hogy megfelelő begyűjtő gépjármű álljon rendelkezésre.

10


5. Célszerű-e az ATEV állami kézben tartása? Az ATEV állami kézben tartása mellett szól a nagyfokú biztonság. Az ATEV jelenléte garantálja, hogy mindazon állati hulladék, amely a kistérségi begyűjtési helyre eljut, megsemmisítésre kerüljön. Az ATEV nagy tömegű hulladékot állami támogatással, az állattartók számára igen kedvezményesen gyűjt össze (ez a támogatás 2007 óta létezik, azóta megnövekedett a beszállítás). Privatizálása esetén számolni kellene az árak megemelkedésével, így az önkormányzatoknak nyújtandó állami támogatások növelésével. Az ATEV privatizálása mellett szól, hogy az állati hulladékkezelés piaci alapokra helyezésével a piaci szereplőkre lehetne bízni az állati hulladék kezelését. Megállapítható, hogy az állati hulladék esetében az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék esetében nincs verseny. Mivel ez a terület üzleti alapon nem működik, nem a szabályozás az oka annak, hogy az ATEV monopol helyzetben maradt. Országos szinten hasznos az ATEV megléte, mivel az üzleti alapú begyűjtés mellett kis addicionalitási költséggel meg tudja szervezni az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék begyűjtését is. Ha nem létezne ATEV, akkor a hulladék-begyűjtés drágább lenne, és a szennyező fizet elvének alkalmazásával az állattartókra nagyobb teher nehezedne.

6. Szükség van-e az állati hulladékkezelés intézkedés folytatására uniós program keretében? Az állati hulladékkezelés intézkedés uniós program keretén belüli folytatása mellet szól, hogy az állati hulladékkezelés önkormányzati szinten nem tud piacképesen működni, ezért a fejlesztésekhez állami támogatás szükséges. Továbbá igény mutatkozik a nagyobb telepek rekultivációja, a logisztikai rendszer, az ártalmatlanítás és feldolgozás színvonalának fejlesztésére. Amennyiben az állati hulladék begyűjtésének költségeit az állattartókra terhelnék, az várhatóan az illegális hulladéklerakás megnövekedéséhez vezetne. Az intézkedés uniós program keretein belüli folytatása ellen szól, hogy a szennyező fizet elve alapján az állati hulladék begyűjtésének és kezelésének költségét az állattartókra lehetne hárítani. Mivel az állati hulladékkezelés csupán kis része közfeladat, az uniós forrásokat is csak kisebb mértékben célszerű erre költeni. Az intézkedések folytatása ellen szól, hogy a jelenlegi fejlesztések pénzügyi fenntarthatósága várhatóan nehézségekbe fog ütközni. Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztéspolitikai dokumentumok más projektösszetételt vizionáltak (dögkút-megszüntetés, feldolgozás fejlesztése). Ehelyett gyűjtő-átrakó helyek kialakítása, országos járműpark fejlesztés valósult meg A gépkocsipark fejlesztése országos szinten hasznos, viszont a megépült telepek működtetése nem lesz gond nélküli. Az intézkedés / megvalósított fejlesztések létjogosultságát nem csak a beszállított hulladékmennyiség indokolja, hanem az a követelmény, hogy az állati hulladék begyűjtése ne járjon állati járvány-, közegészségügyi- és környezetvédelmi veszéllyel. Egy elfogadott stratégia alapján indokolt a program folytatása. A stratégia magában foglalná a gépjárműpark fejlesztését, a feldolgozás energiahatékonysági fejlesztését, a begyűjtő-hálózat országos lefedettségének növelését és a biogáz irány lehetőségének kihasználását.

11


1.4. Javaslatok A beavatkozások tartalmának javítására az alábbi javaslatokat tesszük: I. Az országos állati hulladék gyűjtési rendszer újragondolása 1. Az érintettek bevonásával egy konszenzuson alapuló átfogó állati hulladékkezelés stratégia elkészítése:  Aktualizált számítás az állatállomány nagyságáról és az állati hulladék keletkezéséről állatfajonként, kistérségenként  Részletes logisztikai felmérés az első és második kategóriájú, önkormányzati felelősségi körben kezelendő állati hulladékra vonatkozóan (az ATEV/SZATEV már kialakult logisztikai rendszerének figyelembe vétele; új állati hulladékkezelési terv)  A még hiányzó gyűjtőpontok meghatározása (Előzetes becslés szerint mintegy 10 új gyűjtőpont, ezek közül egy-kettő az ország nyugati részén) 2. A kialakult kapacitások nyújtotta lehetőségek kihasználása, a begyűjtő telepek beintegrálása az ATEV/SZATEV jelenlegi rendszerébe 3. A felelősségi kérdések tisztázása érdekében szükséges jogszabályok módosítása (önkormányzati feladatok pontosítása) 4. Az állati hulladékgyűjtők alapfunkcióinak meghatározása, illetve a minimumkövetelmények kialakítása (71/2003 FVM rendelet) II. Az állati hulladék gyűjtő-átrakó állomások kialakítására vonatkozó javaslatok 5. A gyűjtő-átrakó állomások helyszínének kiválasztásakor előnyben kell részesíteni az alapinfrastruktúrával már ellátott helyszíneket  Például az állati hulladék gyűjtő-átrakó telepek regionális szennyvíztelepek, hulladéklerakók mellé történő létesítése, stb. 6. Funkciók minimumkövetelményeknek megfelelő tervezése, kisebb konténeres gyűjtőhelyek kialakítása 7. A gyűjtő-átrakók működtetéséhez szükséges helyi logisztikai háttér (begyűjtő gépkocsi, stb.) biztosítása III. A feldolgozás fejlesztésére vonatkozó javaslatok 8. Az állati hulladék szelektív gyűjtésének megoldása 9. Azoknak az eljárásoknak előnyben részesítése, melyek során értékesíthető termékek keletkeznek 10. A technológiai szempontból már korszerűtlen feldolgozó üzemek környezetvédelmi és energia-hatékonysági fejlesztése IV. Az uniós támogatás folytatására vonatkozó javaslatok 11. A kialakított stratégia alapján az EU-s támogatások újragondolása  A megvalósult fejlesztések technológiai szempontú összehasonlító értékelése, jó gyakorlat megismertetése, elterjesztése

12


 3 - 4 prioritás konszenzusos megegyezéssel történő kiválasztása  Minisztériumok közötti felelősségi körök rögzítése 12. Az igényeknek és céloknak megfelelő indikátorok kiválasztása  Hasonló projektek esetében az indikátorok egységesítése  Állati hulladék gyűjtő-tároló telepek esetében  A hűtőkonténerek kapacitásának megadása  Az éves begyűjtött hulladék mennyiségének mint indikátornak használata 13. A pályázati feltételrendszerben a fenntartáshoz szükséges marketing tevékenységek kellő súllyal való szerepeltetése

13


1. EXECUTIVE SUMMARY The following document is an evaluation of KPMG Advisory Ltd. about the measure 1.2. Animal waste management carried out in the frame of the Environment and Infrastructure Operational Programme (EIOP). The National Development Agency (Transport Operational Programme Managing Authority – TOP MA) conducted evaluation of projects financed by the Structural Funds in 2004-2006 in 2008. Task of the TOP MA was to evaluate applications – and within this – the evaluation of the animal waste management measure. Objective of the project was to carry out an evaluation that – in a structured form, along defined evaluative questions – examines the necessity of the measures, adequacy of determining the beneficiaries and the realization of the intervention. It reviews moreover the results of the animal waste projects, evaluates the successfulness of the measure and formulates recommendations as regards future animal waste management measures. In the course of the evaluation we intended to answer the following strategic questions: 1. Is there a need for intervention to close down dead animal pits and sites? 2. Is there a need for establishing regional waste collection plants? 3. Is it the right solution to keep regional collection plants in the property of municipalities? 4. Is the technical content of the realized establishments proportional to the function to be provided? 5. Is it suitable to preserve ATEV (the Hungarian animal waste treatment company) in public hands? 6. Is there a need for continuing the animal waste management measure in the frame EU funded programmes? Before presenting our main conclusions and suggestions we will examine the development policy foundation of the measure and the realized developments.

1.1. Development policy foundation of the measure Historical Background Animal waste has been treated on a regulatory basis since 1924 in Hungary. Animal waste treatment belonging to the responsibility of local municipalities has also had its historical roots; according to this dead animal pits were established in the villages. With environmental-, epidemic and public sanitation regulations becoming more relevant, emphasis was put more and more on the disposal of the waste. Due to this reason the state owned Animal Fodder Production Company (ÁTEV, later ATEV Animal Protein Processing Plc., later referred to as ATEV) was created in1949. With the Decree No. 71/2003 FVM coming into force – declaring that dead animals must not be disposed of as waste by burial or by dead animal pits – municipalities received a new responsibility, without an established infrastructure that was needed to accomplish the task. EIOP measure 1.2. Animal waste management was created to solve this problem on the one hand, on the other to support the development of processing and the disposal of animal waste.

14


Until December 31, 2005 the municipalities had to take charge of the disposal of animal waste, from than on their responsibility was limited to only collect animals that were hit by a car or animal waste where the owner is unknown.

Legal and institutional background Among regulations concerning the measure Regulation No 1774/2002 of the European Parliament and of the Council declares that all kinds of animal by-products have to be collected and disposed. Animal waste can only be buried in special cases. Moreover, animal by-products of category 1 and 2 may not be used for feeding economic domestic animals. As regards national legislation the following regulations need to be emphasized: Decree No. 71/2003 FVM of the Minister of Agriculture and Regional Development on the veterinary hygienic rules and regulations regarding the treatment of animal wastes, the Waste Management Law, the National Waste Management Plan, Decree No. 41/1997 FVM of the Minister of Agriculture and Regional Development laying down the veterinary regulations and the Act No XLVI of 2008. According to Hungarian legislation responsibility of Hungarian municipalities in connection to transport, processing and disposal of animal waste only exists, if the owner of the animal waste is unknown. As a consequence of this municipalities do not hold any public responsibility in connection to dispose of animal waste. However – as voluntary accepted municipal task – they can expand the public service waste management to operate collection plants.

Factors influencing intervention

the

demand

for

the

We have identified five factors that influence the demand for the intervention: less animal waste (decrease of livestock at private holdings), effect of the obligatory closing down of dead animal pits and sites, collapse of the traditional business model, rising competition and the treatment of illegal waste resulting from non anonymity.

1. Less animal waste (decrease of livestock) 5. Treatment of illegal animal waste resulting from non anonymity Factors influencing demand

2. Obligatory closing down of dead animal pits

4. Rising competition 3. Collapse of traditional business model

1. Data deriving from the Hungarian Central Statistical Office shows that between 2002 and 2007 livestock has decreased compared to year 2001 which was taken into consideration at the preparation of the Regional Plan. This decrease is even stronger at private holdings (Pig stock of private holdings has for example decreased from 2.4 million heads in 2000 almost to one half: 1.3 million.) The Hungarian livestock was last registered in the frame of the General Agricultural Register (ÁMÖ 2000) in 2000. This statistics is the only one providing information about livestock on settlements / micro regions. For the examination of changes in the livestock between 2000 and 2008 (settlements / micro regions level) we can only rely on estimates. The next General Agricultural Register is due in 2010. Counting with the average animal weight and a death ratio of 2-5% 50-60 thousand tons of animal waste can be estimated annually. 3 To estimate the value of the de facto collected animal waste data from ATEV provides further information. Quantity of disposed animal waste by ATEV in 3

Methodology by the decision preparation study on animal waste treatment belonging to the responsibility of municipalities

15


2.

3.

4.

5.

2008 is estimated to be about 31 thousand tons. Within this, 4300 tons of category 1, 470 tons of category 2 and 1500 tons of category 3, all together 6300 tons of animal waste was collected from the municipalities. One other factor influencing the decrease of animal waste is the improvement of animal raising conditions leading to reduced mortality. As regards dead animal pits and sites, they did not comply with the effective EU and national environmental and public health requirements, thus needed to be closed down until December 31, 2005. While sustainability of the earlier system was ensured by the process and sale of animal waste as fodder, with the aggravation of related regulations – and thus termination of the advantageous business – the traditional business model has collapsed, disposal of category 1 and 2 has become a cost instead of revenue. Category 3 represents an exception from the above described because of its marketability: it can be sold as one component for pet food and industrial fat. This area is the only one where competition could arise, being mainly characteristic for Western-Transdanubia, where mainly Slovakian and Austrian service providers of other Member States – entered the market thus forcing ATEV into competition. While earlier animal waste could be deposited into containers of the municipalities anonymously, termination of these containers caused decrease in the quantity of the (otherwise illegal) delivered / transported waste.

1.2. Realized projects / developments In the frame of EIOP, (priority environment, measure 1.2) out of 41 submitted applications 15 projects have been given financial assistance to in the value of 2.68 million HUF between 2004 and 2006. With December 31, 2008 all projects have been realized.


Győr

Dabas

Debrecen

Hajdúszoboszló

Székesfehérvár

Mátyásdomb

Development of processing plant and dead animal pit recultivation

Solt Tótkomlós

Kaposvár

Development of processing plant Establishment of collection plant


Establishment of collection plant and dead animal pit recultivation Development of vehicle fleet

Siklós

16


Elements of the realized projects 1. Creation of regional animal waste collection plants

Hajdúszoboszló

Animal waste collection plants were established in the case of 12 projects. 2 types of refrigeration technologies were used: In the case of refrigerator rooms, the whole room is kept cooled, while in the other case only the containers holding the animal waste are stored cold.

2. Establishment and development of processing plants Two projects are based on the development of processing plants. Installation of machinery and equipment at the Mátyásdomb settlement of ATEV and reconstruction of the animal waste processing, sterilizing plant in Bóly was realized.

ATEV (Mátyásdomb)

ATEVSZOLG (Győr)

3. Composting In two cases composting systems have been established in Győr and Szikszó.

4.

Establishment of burning equipments

While the establishment and development of burning equipments has appeared as an objective in the development policy documents, such a project was not realized.

X

17


5. Development of the vehicle fleet

Collecting vehicle

Although the development of the vehicle fleet was not explicitly mentioned in the call for a tender, it can be defined as part of the technological development, realized within 12 projects: development of the ATEV vehicle fleet (36 vehicles) and the purchase of vehicles for the collection plants (16 vehicles).

Bóly

6. Recultivation of dead animal pits Dead animal pits were recultivated in the course of nine projects (85 dead animal pits)

Established capacity As a result of the project – according to the grant contract – 3900 tons of collection capacity was established. In 2008 the collection plants have collected all together 408 tons of animal waste. The fact that during the examined period more collection plants have not been – or were just recently – put into operation also explains the low amount of collected waste. The established capacity reaches 142 m3 – which on an annual basis (counting with one transportation per week) – would enable the collection of approximately 7400 m3 – 5900 tons – of animal waste. In the first quarter of 2009 – after completion of the evaluation – nearly 200 tons of animal waste has been collected. Two plants have not been put into operation yet. According to data of the first quarter 1000 tons of animal waste can be expected on a yearly basis. It will be possible to draw realistic consequences from the quantity of delivered animal waste by the end of 2009.

1.3. Examination of the evaluative questions Pros and Cons supporting the strategic questions In the following we will introduce arguments and counter arguments supporting the strategic questions and our evaluative statements.

1. Is there a need for closing down dead animal pits and sites?

18


The fact that there is no reliable information about the dead animal pit situation in Hungary confirms the necessity of the intervention leading to the possibility that some dead animal pits might still exist illegally. Based on a study concluded in 2008 it can be stated that the closing down of dead animal pits has not been completely finished yet, although most of them are out of use. In the case of some settlements animal waste originating from the residents ends up in dead animal pits, thus being used illegally. The problem of dead animal pits, however, seems to be solved, thus questioning further necessity of the interventions. Not only the force of law but social pressure also obliged the municipalities to close down the pits. The last case was registered in 2004 when carcasses were taken away from a dead animal pit. From a veterinary hygiene point of view it can be stated that all dead animal pits have been closed down professionally. Based on concluded interviews and received information we perceive that the problem of dead animal pits has been solved; although we do not have enough information to take in the real situation. From a veterinary hygiene point of view all dead animal pits have been closed down professionally, but there seems to be demand as regards recultivation of remaining dead animal pits and sites.

2. Is there a need for establishing regional waste collection plants? The decrease of capacity – resulting from the closing down of dead animal pits – and the fact that local service providers are able to react in a faster and more flexible way, keeping day-to-day contact with farmers reinforces the necessity of regional waste collection plants. Existence of the collection plants is legitimate – if the owner of the animal waste is unknown – the responsibility of the municipalities remained: they must collect and transport the waste. The fact that the livestock has significantly decreased at private holdings questions however the need for regional collection plants. ATEV/SZATEV and the other animal waste treatment companies are capable to collect animal waste within their own system. The collection plants already face capacity-utilisation difficulties; their high specific costs indicate risks of financing. In the case of transportation through collection plants the animal waste is stored longer which also makes collection plants less desirable. Most applicants envisaged the development by establishing animal waste collection plants and by transporting the collected waste to either to ATEV or SZATEV treatment plants. Estimating demand for collection plants is difficult as there is no commonly recognized data-base and logistical conception between the stakeholders. One of the key factors in the course of collecting is speed (24 hours collecting) which has to occur in a unified, nation-wide system. In the planning period of EIOP more animal waste originated from the territories of the municipalities which – with animal keeping habits changing – significantly decreased. It is difficult to take over animal waste from the municipalities whereas regional waste collection plants were built to meet this demand. Although 5 collection plants have not been put into operation until now – it is very likely that the plants will face utilisation difficulties. This is especially true for the Hajdúszoboszló and Tótkomlós collection plants as they are situated close to the ATEV plants. Utilisation difficulties will be most probably faced by collection plants with rural settlement structures (as pet animals in these cases can - until 50 kilograms – be buried in the garden of the owner), while need remains for

19


regional waste collection plants in the cities. It will only be possible to draw realistic consequences from the quantity of delivered animal waste one year after all the plants have been put into operation. Despite the fact that the developments ensure the coverage of only some regions, the accepted applications might be geographically embedded into the current system.

3. Is it the right solution to keep regional collection plants in the property of municipalities? The idea to keep regional collection plants in the hands of municipalities is supported by the fact that municipalities anticipate to provide the service for a more advantageous price and bring security into the system. However, it has to be noted that the operation of the collection plants – besides a quantity of other tasks of the municipalities – does not receive enough attention. Because of budgetary constraints – as we are looking at a public service not compulsory performed but voluntarily provided – municipal maintenance and operation of the collection plants causes difficulties. The collection plants that are not owned by the municipalities enable a faster, more flexible and more businessorientated service. With the animal waste collection plants the municipality has overtaken a not obligatory, surplus task upon itself that is accompanied by further management and marketing activities where financing – in the current situation – might be critical.

4. Is the technical content of the realized establishments proportional to the function to be provided? The extensive technical content is legitimate, as the high quality establishments created in the framework of EIOP comply fully with EU regulations, the 71/2003 FVM Decree and veterinary expectations. The investments however – partly because of legislative constraints – do contain numerous excessive parts. Instead of the dead animal pits the municipalities would most probably only need to operate such a closed cold storage that refrigerates the animal waste until it has been carried away. By concentrating only at core functions of the plants – washing, cold storage, disinfection – significant savings could be achieved. By elaborating the minimum criteria more flexible alignment to the Hungarian animal raising structure could be reached. From this perspective technical content of the established plants are not proportional to the function to be provided. Our conclusion is that technical content has enlarged – because of regulative constraints – it is not possible to narrow down the projects to the minimal content that is still adequate to fulfil its task. As regards operation of the collection plants we see that for the collection plants to be run efficiently adequate collection vehicles need do be at disposal.

5. Is it suitable to preserve ATEV in public hands? It is the high degree of security that calls for ATEV to stay in public property. The existence of ATEV guarantees that all of the animal waste reaching the small settlement’s collection plant will be disposed. ATEV collects a big quantity of animal waste with state aid, at a very preferential

20


price (the aid has existed since 2007, since than the delivery has increased.) When privatised – one has to count with increasing prices and the state aid to be raised for municipalities. The fact that – in the case of putting animal waste management on a market basis – the treatment of animal waste could be entrusted to the market players calls against preserving ATEV in public hands. In case of animal waste category 1 and 2 there is no competition. As this field does not function on a market basis, it is not the regulation that causes ATEV to stay in a monopolistic situation. On national level, besides collecting animal waste on a business basis, ATEV is able to collect category 1 with small additional costs. If ATEV did not exist, the collection of animal waste would be more expensive, by applying the polluter pays principle farmers would need to pay more.

6. Is there a need for continuing the measure animal waste treatment in the frame of EU funded programmes? Animal waste treatment cannot function on a market basis, thus further developments are dependent on state aid. This fact calls for continuing the measure animal waste treatment in the framework of EU funded programmes. Moreover, demand appears for the recultivation of bigger plants, the development of the logistic system, disposal and processing. If the costs of collecting animal waste were put on the farmers, most probably illegal waste depositing would increase. By applying the polluter pays principle, costs of collecting and treating animal waste could be imposed on farmers. As only a small part of animal waste treatment is considered as public service, EU sources should be spent to a lesser extent on it. Moreover, financial sustainability of the actual developments will most probably face difficulties. This fact also calls against continuation of the measure. In general it can be noted that the development programmes envisaged a different project composition (closing down of dead animal pits and development of processing). Instead of this collection plants were established and the nationwide vehicle fleet was developed. The development of the vehicle fleet is useful, however the operation of the collection plants will not be without any problems. The measure / realized developments are not only justified because of the quantity of delivered waste, but by complying with the requirement that the collection of animal waste must not be accompanied with epidemic, public health or environmental risks. Based on a recognized strategy continuation of the programme is justified. The strategy would include the development of the vehicle fleet, energy efficient development of processing, improving the nation-wide coverage of the collecting network and use of biogas possibilities.

1.4. Suggestions We suggest the following in order to improve the quality of the interventions:

I. Rethinking of the nation-wide animal waste collecting system 1. Drawing up a “Strategy for animal waste management” with the participation and consensus of stakeholders:

21


 Actualized calculation about the size of livestock and arising animal waste per species and small settlements  Detailed logistic assessment of the animal waste treated in municipal responsibility (category 1 and 2); taking into account the already existing ATEV/SZATEV logistic system, new animal waste treatment plan)  Defining the missing collecting points (centres) (according to previous estimations approximately 10 new collecting points, out of these one-two at the western part of the country) 2. Use of established capacities, integration of collection plants into the current ATEV/SZATEV system 3. In order to clear questions of responsibility amendment of legislation is needed (specification of municipal tasks) 4. Defining core functions of animal waste collection plants and developing minimum criteria (71/2003 FVM Decree)

II. Suggestions as regards the establishment of animal waste collection plants 5. When selecting the location of the collection plants, sites provided with basic infrastructure should be favoured  For instance establishment of collection plants next to regional waste water plants, waste deposits 6. Drawing up of functions according to the minimum criteria, establishment of smaller container collection sites 7. Securing the local logistical background (for instance collecting vehicle) that is needed to operate the waste plants.

III. Suggestions as regards development of processing 8. Achieving selective collection of animal waste 9. Favouring processes where marketable products arise 10. Environmental and energy-efficient development of technological obsolete processing plants IV. Suggestion for the continuation of EU funding 11. On the basis of the elaborated strategy rethinking of EU funding:  Comparative technological evaluation of realized developments, introduction and dissemination of best practices  Selection of 3-4 priorities (achieved through consensus)  Clearing questions of responsibility between ministries (Ministry of Environment and Water, Ministry of Agriculture and Rural Development) 12. Choosing indicators that are suitable for the demands and objectives  Standardization of indicators in similar projects  In the case of animal waste collection plants

22


 Providing the capacity of cold storage containers  Using the quantity of annually delivered waste as an indicator 13. Emphasizing marketing activities in the eligibility criteria in order to achieve the sustainability of the new establishments

23


2. BEVEZETÉS 2.1. Az értékelés háttere A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség idei évben végzi a Strukturális Alapok 2004-2006-os időszakában támogatott projektek értékelését. A Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága (KÖZOP IH) feladata a 2004-2006-os Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázatainak értékelése. A KIOP 1.2. „Állati hulladék kezelése” intézkedés célja az Operatív Programban leírtak szerint az állati hulladék nem megfelelő kezeléséből származó egészségügyi kockázat és a veszélyes alkotóelemek csökkentése, illetve a magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű hulladék szétválasztása. Az intézkedés célul tűzi ki a speciális állati eredetű hulladékok gyűjtőhelyeinek és az ártalmatlanító rendszerek, illetve létesítmények számának növelését, valamint az állati hulladékokat befogadó dögkutak és hulladéklerakók bezárását. A program keretében támogatott tevékenységek többek között a régi dögkutak és dögtemetők felszámolását, rekultiválását, regionális állati hulladékkezelő telepek létesítését és fejlesztését, illetve a regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek fejlesztését foglalják magukban. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006-ig tartó pályázati időszaka alatt a környezetvédelmi prioritás 1.2. intézkedés keretében 41 benyújtott pályázatból 15 projektet támogattak 2,68 milliárd forint értékben. Az állati hulladék kezelése intézkedés értékelése – a többi részterület értékeléséhez szervesen kapcsolódva – hozzájárul a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) tervezéséhez, beavatkozásainak javításához, illetve annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy szükséges-e egyáltalán az állati hulladékkezelés támogatása az Operatív Program keretében.

2.2. Az értékelés tárgya, értékelhetőségi nyilatkozat A projekt célja egy olyan értékelő dokumentum létrehozása, mely strukturált formában, meghatározott értékelési kérdések mentén vizsgálja az intézkedés szükségességét, a kedvezményezetti kör megfelelőségét, a beavatkozás megvalósulását, áttekinti az állati hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek eredményeit, értékeli az intézkedés sikerességét, és javaslatokat fogalmaz meg az állati hulladék kezelését célzó jövőbeli intézkedések jövőjével kapcsolatban. Az értékelés elkészítésével olyan dokumentum kidolgozását tekintjük célnak, amely a jövőbeli állati hulladék kezelése pályázatok tervezői és végrehajtói számára:  összefoglaló képet ad az eddigi KIOP keretében megvalósult állatihulladék-kezelési pályázatok relevanciájáról, koherenciájáról, hatékonyságáról, eredményességéről és hatásosságáról, pénzügyi fenntarthatóságáról, indikátorrendszeréről és elfogadottságáról  segítséget nyújt a beavatkozások minőségének javításához, támogatva jövőbeli programok tervezését és a hazai fejlesztéspolitika konzisztens kialakítását, valamint  elősegíti a hazai és uniós fejlesztési források hatékonyabb elosztását, illetve felhasználásának nyomon követését. Jelen értékelés hatáskörébe nem tartozik bele a környezeti fenntarthatóság vizsgálata, az intézményrendszer, illetve a kiválasztási rendszer értékelése, mivel ezen programok időigénye meghaladja az adott időkeretet.

24


2.3. Az értékelés lépései és ütemezése Az értékelő jelentés átfogó módon értékeli a KIOP „állati hulladék kezelése” intézkedést, valamint az intézkedés keretében megvalósult projekteket. Az értékelést négy fázisra bontottuk szét. Az alábbiakban bemutatjuk a négy fázis célját, tartalmát és eredményét. 1. MÓDSZERTAN VÉGLEGESÍTÉSE A feladat célja: az értékelő jelentés belső logikájának, valamint a kutatás módszertanának meghatározása A feladat tartalma:  Az értékelő jelentés kutatási módszertanának kialakítása  Az értékelő jelentés belső logikájának kialakítása A feladat eredménye: értekelés-indító jelentés előkészítése 2. STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS ADATOK ELEMZÉSE A feladat célja: az értékelő jelentés elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtése A feladat tartalma:  A releváns dokumentumok elemzése  A rendelkezésre álló adatok, adatbázisok strukturálása, elemzése Kistérségi részletezettségű állatihulladék-kezelési adatbázis elemzése A feladat eredménye: feldolgozott adatok rendelkezésre állása A feladat terméke: a végleges jelentés érintett fejezetei 3. AZ ÉRINTETTEK VÉLEMÉNYÉNEK FELTÁRÁSA A feladat célja: az értékelő jelentés összeállításához szükséges primer információ megszerzése az érintettek véleményének feltárásán keresztül A feladat tartalma:  Kérdőívek tartalmi kialakítása  A kérdőív-kiküldés technikai hátterének biztosítása  A kérdőívek kiküldése a 2004-2006-ban támogatást igénylő projektek projektgazdáinak  A kérdőívek eredményeinek feldolgozása  Interjúvázlatok elkészítése  Interjúk lebonyolítása  Az interjúk eredményeinek feldolgozása A feladat eredménye: a kitöltött kérdőívek, munkaközi anyagok az interjúk eredményeiről, az érintettek véleményének strukturált formában való rendelkezésre állása A feladat terméke: a végleges jelentés érintett fejezetei 4. ÉRTÉKELŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATTÉTEL (ÉRTÉKELŐ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE) A feladat célja: az állatihulladék-kezelési intézkedés átfogó értékelése a rendelkezésre álló információk alapján A feladat tartalma:  Az intézkedés megvalósulásának bemutatása

25


 A beavatkozási logika értékelése  Értékelési kérdések véglegesítése  Az értékelési kérdésekre adott válaszok vizsgálata és értékelése  Javaslatok megfogalmazása  Az értékelő dokumentum összeállítása A feladat eredménye:  Az értékelő dokumentum 1. munkaváltozata  Az értékelő dokumentum 2. munkaváltozata A feladat terméke:  Az értékelő dokumentum végleges változata.

2.4. Az értékelési dokumentum felépítése Az értékelő dokumentum belső struktúrája az alábbiak szerint alakul: VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. BEVEZETÉS A bevezetésben bemutatjuk az értékelés tárgyát, az értékelés lépéseit és ütemezését, illetve az értékelési dokumentum felépítését. 2. ÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ Az értékelési koncepció fejezet ismerteti az értékelés módszertanát és az értékelési kérdéseket. 3. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS Az átfogó értékelés fejezet az intézkedés fejlesztéspolitikai megalapozottságát és a beavatkozási logikát értékeli. A fejezet bemutatja az állati hulladékkezelés intézkedés keretében beérkezett pályázatokat. 4. ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK VIZSGÁLATA Megvizsgáljuk az intézkedésre jelentkező igény, az intézkedés relevanciáját, eredményességét, hatásosságát, a fejlesztések pénzügyi fenntarthatóságát, az indikátorrendszer megfelelőségét és az intézkedés elfogadottságát. 5. JAVASLATOK Javaslatot teszünk a beavatkozások tartalmának és végrehajtásának javítására. 6. MELLÉKLETEK Ismertetjük a felhasznált adatokat, az adatfelvétel módszertanát, mintavételét, dokumentáljuk a kérdőíves felmérést, bemutatjuk a megvalósított fejlesztéseket.

26


3. ÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ 3.1. Módszertan Az értékelő jelentés elkészítésének egyes fázisaiban a következő információgyűjtési, -elemzési, illetve -szintetizálási módszereket alkalmaztuk: 1. MÓDSZERTAN VÉGLEGESÍTÉSE Műhelymunkák A szakmai témájú műhelymunkákat, mint csoportos alkotó technikákat az értékelő jelentés összeállításának módszertani kérdéseinek véglegesítésére használtuk. 2. STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS ADATOK ELEMZÉSE Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés célja elsősorban a rendszerezett információgyűjtés, és annak feldolgozása volt. A vizsgálandó dokumentumok felsorolását a 7.1 fejezet tartalmazza. Adatbázis-elemzés Kigyűjtöttük a programok előrehaladását rögzítő adatbázisokból és elérhető projektadatokból valamint egyéb statisztikai forrásokból az értékelés szempontjából fontos adatokat, strukturáltuk és elemeztük azokat. Áttekintettük az állati hulladék kezelésével foglalkozó háttértanulmányokat, elemzéseket és a legfontosabb megállapításaikat strukturált formában elemeztük. Az adatelemzés során a tanulmányokban meglévő adatokat vettük figyelembe. 3. AZ ÉRINTETTEK VÉLEMÉNYÉNEK FELTÁRÁSA Mélyinterjú A mélyinterjúk célja olyan adatok, információk összegyűjtése volt, amelyek az adat- és dokumentumelemzés eszközeivel nem köveztethetők ki, illetve ahol a megfelelő alaphipotézis híján a zárt kérdőíves felmérés nem volt lehetséges. Ilyenek voltak például:  Azon információk, amelyek a leírt folyamatok, tevékenységek gyakorlati alkalmazását és az arról alkotott személyes benyomásokat, véleményeket foglalják magukban  Az intézkedés eredményességéről, hatékonyságáról, a fejlesztés lehetséges irányairól megfogalmazódott elképzelések.  Az interjú az egyik leghatékonyabb információgyűjtési – és bizonyos mértékben szintetizáló – módszer, mivel az információforrás és információt szolgáltató közti közvetlen kommunikáció lehetőséget nyújt komplex kérdések, kérdéskörök tárgyalására. A megbeszéléseket interjúvázlat segítségével jól strukturáltan folytatjuk le. Kérdőíves felmérés

27


Az állati hulladékkezelés intézkedés értékelését egy 2008 decemberében elvégzett kérdőíves felmérés támogatja. A felmérés eredetileg mind a támogatást kapott, mind az elutasított pályázók véleményét vizsgálta volna, azonban a visszautasított pályázóknál tapasztalható alacsony válaszadási arány miatt ez utóbbi kört nem vizsgálta a felmérés. A támogatást kapott 15 pályázónál a visszajelzési arány 100%-os volt. 4. ÉRTÉKELŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATTÉTEL (ÉRTÉKELŐ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE) Műhelymunkák A szakmai témájú műhelymunkát, mint csoportos alkotó technikát az értékelő jelentés eredményeinek pontosítására, megvitatására, finomhangolására, valamint a vélemények szintetizálására és további tényszerű és értékelő jellegű megállapítások megfogalmazására kívántuk használni. A negyedik fázisban az alábbi műhelymunkákat folytattuk le:  Egyeztető műhelymunka: célja a jelentés időközi eredményeinek közös értelmezése, megvitatása  Záró műhelymunka: célja a jelentés végleges változatának áttekintése, megvitatása

3.2. Értékelési kérdések A vizsgálathoz az alábbi értékelési szempontokat és az értékelési szempontokhoz kapcsolódó értékelési kérdéseket vizsgáltuk meg:

Értékelési szempont

Értékelési kérdés

Igény



A beavatkozásokra jelentkezett igény

Relevancia



Az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adnak a tényleges szükségletekre



Az intézkedés koherens a többi fejlesztéspolitikai dokumentumban megfogalmazott célokkal



Az intézkedés a legkevésbé költséges változatban valósult meg

Koherencia

Hatékonyság

Eredményesség

• • •

•

•

Igen

Nem

Magyarázat

 Az intézkedésben foglalt tevékenységek a tervezett formában, tartalommal és időben valósultak meg  A kitűzött eredmények megvalósultak: Megnövekedett a speciális állati hulladék-gyűjtőhelyek és ártalmatlanító létesítmények száma Felszámolásra kerültek az állati

28


Értékelési szempont

Értékelési kérdés

Igen

Nem

Magyarázat

hulladékot befogadó dögkutak és hulladéklerakók

 Hatásosság

Pénzügyi fenntarthatóság

Az elvárt hatások bekövetkeztek és választ adtak a szükségletekre  Az intézkedésnek számos egyéb, nem szándékolt hatása volt 

Biztosítottak hosszú távon a fejlesztések eredményeinek fenntartásához szükséges pénzügyi eszközök, feltételek



Indikátorrendszer megfelelősége

Elfogadottság

Az intézkedésszintű indikátorok relevánsak  Az intézkedésszintű indikátorok teljes mértékben megfelelnek a SMART kritériumoknak  A projektindikátorok teljes mértékben koherensek az intézkedésszintű indikátorokkal 

Az intézkedés érintettjei körében ismertek és elfogadottak az intézkedés céljai és megvalósult eredményei

29


4. AZ INTÉZKEDÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI MEGALAPOZOTTSÁGA 4.1. Szabályozási és intézményi környezet Az alábbi fejezetben összefoglaljuk az állati hulladék kezelése intézkedésre ható uniós és nemzeti szabályozást. KIOP – 1.2. Állati hulladék kezelése intézkedés

1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet

Országos Hulladékgazdálkodási Terv

•

Valamennyi állati eredetű hulladékot össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell

•

Az állati hulladék dögkutakba történő helyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni 2005. december 31-ig

•

Az 1. és 2. kategóriájú állati eredetű melléktermékek nem használhatóak fel gazdasági haszonállatok takarmányozására

•

A hulladék mennyiségének minimalizálása a feldolgozás, komposztálás és égetés növelésével

•

Állati eredetű hulladékot csak speciális esetben lehet elásni

•

Korszerű égető-berendezések üzembe helyezése

Magyarországi szabályozás 1.

71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésével és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól

2.

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

3.

41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

4.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

A környezetügy középtávú stratégiája 1.

A képződő hulladék mennyisége ne növekedjen

2.

A szelektív gyűjtés és hasznosítás mértéke növekedjen

3.

A hulladéklerakás aránya csökkenjen

4.

A lerakás csak szabályszerűen kialakított regionális lerakókban történjen, a régi lerakók kerüljenek fokozatosan rekultiválásra

Nemzeti Környezetvédelmi Program II. 2003-2008 (NKP II.) 6. Környezetvédelmi Akcióprogram 1.

Az elővigyázatosság elve

2.

A megosztott felelősség elve

3.

A szennyező fizet elv

4.

A regionalitás elve

1.

A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében

2.

Az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése

3.

A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban

4.1.1. Felettes stratégiák 4.1.1.1. Uniós alapelvek A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram keretében a „Fenntartható Fejlődés” irányában meghatározott közösségi politika a hulladékgazdálkodás területén az alábbi főbb elveket határozza meg:  Az elővigyázatosság elve szerint a veszély valós mértékének ismerete hiányában a lehetséges legnagyobbal kell számolni  A megosztott felelősség elve szerint egy termék és az abból származó hulladék életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük.  A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa, vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni. A szennyezés előidézője felelős a hulladék által okozott környezetszennyezés megszüntetéséért.  A regionalitás elve alapján a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának a létrehozására kell törekedni.

30


4.1.1.2. A hulladékgazdálkodás alapvető szempontrendszere A magyar környezet-politika a fenntartható fejlődést elősegítő – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban Kt.) rögzített – elveit és céljait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) határozza meg. A környezetkímélő hulladékgazdálkodás az alábbi, egymásra épülő stratégiai elemekből áll:  a hulladék keletkezésének megelőzése  a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése  a hulladék hasznosítása  környezetkímélő ártalmatlanítás  a hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja A Kt. az állati hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatokat külön nem szabályoz. A hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, alapelveinek érvényesítése érdekében a hulladékgazdálkodási törvény a hulladékgazdálkodási tervkészítés jogintézményének bevezetéséről, valamint – a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítéséről rendelkezett. A korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása érdekében az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban OHT) meghatározza a hulladékgazdálkodás terén 2002-2008. között elérendő célokat, valamint a kitűzött célok elérését szolgáló országos szintű programokat és intézkedéseket, mely részletesen foglalkozik az állati hulladék kezelésével. 4.1.1.3. Nemzeti Környezetvédelmi Program II A környezetvédelmi tervezés alapját képező, és a 2003-tól 2008-ig terjedő időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) tartalmazza a környezet állapotának bemutatását, az elérni kívánt célokat, azok megvalósításának sorrendjét, határidejét és eszközeit. Az NKP-II gerincét a komplex környezeti problémák megoldását célzó EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja jelenti. Ennek részeként a hulladékgazdálkodási akcióprogram a következő célokat jelöli ki:  A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében;  Az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése  A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban. Az NKP-val összhangban regionális, megyei, illetve települési önkormányzati programokat kell készíteni. A települések környezetvédelmi programja tartalmazza többek között a hulladékkezelés feladatait. Az NKP részeként 2002-ben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv meghatározza a hulladékgazdálkodás terén 2002-2008. között elérendő célokat, valamint a kitűzött célok elérését szolgáló országos szintű programokat és intézkedéseket. A hulladékgazdálkodási terveknek részletezniük kell a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét; a hulladékkezeléssel kapcsolatosan az adott területen előírt alapvető műszaki követelményeket; a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepeket és a kezelésre felhatalmazott vállalkozások adatait. 4.1.1.4. A környezetügy középtávú stratégiája A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2008 januárjában kidolgozott Környezetügy Középtávú Stratégiájának vitaanyaga tartalmazza a lakosság környezettudatosságának erősítésével, a települési életminőség és környezetminőség javításával, a természeti értékek megőrzésével és a környezetbiztonság erősítésével összefüggő fő célokat és stratégiai feladatokat. A vitaanyag a hulladékgazdálkodással kapcsolatban többek között a következőket tűzi célul:  a képződő hulladék mennyisége ne növekedjen

31


 a szelektív gyűjtés és hasznosítás mértéke növekedjen, a szelektív gyűjtési lehetőségek a lakosság legalább 80%-ának rendelkezésére álljanak  a hulladéklerakás aránya csökkenjen  a lerakás csak szabályszerűen kialakított regionális lerakókban történjen, a régi lerakók fokozatosan rekultiválásra kerüljenek. Specifikus utalást az állati hulladékkal kapcsolatban a koncepció nem tartalmaz.

4.1.2. Közösségi jogszabályok Az Unió az állati hulladékok ártalmatlanítását nem egy, a nemzeti jogrendbe átültetendő irányelvben, hanem valamennyi tagállamra nézve közvetlen hatályú és kötelezően végrehajtandó Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletben szabályozta. Jogszabályok  Elsődleges jogszabály az 1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról. A rendelet legfontosabb alapelvei a következők:  Valamennyi állati eredetű hulladékot, mellékterméket össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell  Az 1. és 2. kategóriájú állati eredetű melléktermékek nem használhatóak fel gazdasági haszonállatok takarmányozására  Állati eredetű hulladékot csak speciális esetben lehet elásni  az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete egyes szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról Közvetlen hatályuk miatt a fenti rendeletek a csatlakozást követően a magyar jogrendszer szerves részévé váltak, s ezzel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet a csatlakozás napját követően az 1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet végrehajtási szabályait tartalmazza. Az állati hulladék jogi értelemben nem hulladék, a 2008/98/EK irányelv is kiveszi hatálya alól az 1774/2002/EK szerinti állati melléktermékeket.

4.1.3. Magyarországi szabályozás

4.1.3.1. Történelmi háttér Állati hulladék országosan szabályozott kezelésére Magyarországon 1924 óta kerül sor. Az állati hulladékkezelési feladatok önkormányzati felelősségi körbe tartozásának történelmi hagyománya volt, ennek megfelelően minden községben dögkutak, dögterek, lerakó helyek alakultak ki. A környezetvédelem és állati járvány-, illetve közegészségügyi szabályok előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött a hulladékok ártalmatlanítására, ennek köszönhetően 1949-ben kezdte meg működését az állami tulajdonú Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV, későbbiekben ATEV Állatifehérje Feldolgozó Zrt, továbbiakban ATEV). Az 1774-es EK rendelet hatályba lépésével – mely megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését – az önkormányzatokra új feladat hárult, hiszen innentől kezdve meg kellett oldaniuk az idáig elföldelt / dögkútba elhelyezett hulladék lerakását, melyhez a kialakított infrastruktúrájuk nem volt meg. A KIOP támogatási rendszere eredetileg ezen probléma orvoslására jött létre.

32


2005. december 31-ig az önkormányzatok kötelessége volt gondoskodni az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Innentől kezdve felelősségük a kóbor ebek befogásával és őrzésével, továbbá a betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátására korlátozódott. Az állati eredetű hulladékok kezelésével és hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok egyaránt vonatkoznak, azonban a kezelés feltételeit elsősorban az állategészségügyi követelmények határozzák meg. Az EU előírásaival a hazai jogszabályok összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak, megszabják a hatásköröket, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges szabályokat és az EU rendeletekben nem szabályozott kérdéseket. A legfontosabb hazai jogszabályok a következők:

4.1.3.2. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról A törvény célja:  a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében  a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és  veszélyességének csökkentése  a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a termelés-fogyasztás körforgásában tartása  a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása A törvény az alábbi elveket fekteti le:  Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.  A hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége.  A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladékok birtokosaitól a begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon.  A hulladékkezelő begyűjtőhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként előkezelik, illetve további kezelésre, hasznosításra előkészítik.  Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.  Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. Az állati hulladék nem tartozik a Hgt. hatálya alá, mivel „a törvény hatálya állati hulladékokra vonatkozóan csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik”. Mivel az állati hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokat az állategészségügyi

33


jogszabályok tartalmazzák, ezért az első fokon eljáró hatósági jogkört Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó, megyei MGSZH élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságok gyakorolják. A Hgt. rendelkezéseiből nem vezethető le egyértelműen, hogy az állati hulladék települési szilárd hulladéknak minősül-e.  Amennyiben igen, úgy az önkormányzatok kiterjeszthetik a helyi települési hulladékkezelési közszolgáltatást a település ingatlantulajdonosainál keletkezett állati hulladékot begyűjtő és átmenetileg tároló gyűjtő-átrakó telepek működtetésére. A működtetésre jogszabályi kötelezettségük azonban nincsen, így az önként felvállalt önkormányzati feladatnak számít.  Amennyiben nem, úgy az önkormányzatok számára ez a lehetőség nem áll fen, így önkéntesen, vállalkozási jelleggel és saját kockázatukra dönthetnek a gyűjtő-átrakó telep működtetése mellett. 4.1.3.3.


A hulladékgazdálkodási törvény az NKP részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozását írja elő. A hazai szabályozás értelmében az állati hulladék – lehetséges fertőzőképessége miatt – veszélyes hulladéknak minősül 4, kezelése azonban az állategészségügyi törvényeknek megfelelően kell végbemenjen. Az OHT szerint  2005. december 31-ig az állati hulladék dögkutakba történő helyezését meg kell szüntetni  A központi korszerű lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét a feldolgozás, komposztálás és égetés növelésével minimalizálni kell A járványos állatbetegségek jelentkezésekor a beteg állatok tetemének égetésére alkalmas, környezetvédelmi előírásoknak megfelelő korszerű égető-berendezéseket kell üzembe helyezni Az OHT keretében teendő intézkedések:  A nagy és kis fertőzési kockázatú, valamint a specifikus kockázatú anyagok szelektív tárolásának biztosítása a hulladék kezelési helyén és a hulladék romlási folyamatának lassítása  Az állati hulladék gyűjtő helyek fejlesztése a nagy állattartó telepeken, a nagy élelmiszeripari cégeknél és a regionális állati hulladékgyűjtő helyeken  A 92/562/EGK határozat bevezetése a HACCP alkalmazásáról az állati hulladékkezelő üzemekben. Az alapanyag állati hulladék és a késztermékek szelektív tárolókapacitásának növelése, a technológiák energetikai hatásfokának javítása, a mérési adatok gyűjtése, a technológia automatizálásának fejlesztése.  Az elavuló kezelő kapacitások kiváltására 2005. után legalább 100 ezer tonna/év hulladékkezelő kapacitás fejlesztése  30-40 állati hulladék speciális szállítására alkalmas jármű rendszerbe állítása  A különböző kockázattal rendelkező hulladék külön járművel történő – vagy minimálisan külön edényzetben – szállítása  A takarmány formájában nem hasznosítható állati hulladék trágyaanyagként történő “hasznosítása”a mezőgazdaságban.  2003-ban 5-6 speciális, egyenként 10 ezer tonna/év kapacitású ártalmatlanító vonal és komposztáló tér kialakítása

4 Az állati hulladék abban az esetben minősül veszélyes hulladéknak, ha nemzeti referencia laboratórium által igazoltan bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségben elhullott állattól származó állati melléktermékről, van szó, és ezáltal kimeríti a Hgt. veszélyes hulladékok jellemzőiről szóló II. mellékletének H9 veszélyességi jellemző kategóriáját.

34


 A tervidőszak végére további 20-30 ezer tonna/év kapacitás létrehozása  Egy kb. 10.000 tonna/év kapacitású, vagy két fele ekkora speciális égető létrehozása, mely alkalmas a nagy kockázatú SRM anyagok ártalmatlanítására  Az ATEV-ek szerepének, tulajdonosi és felelősségi szerkezetének felülvizsgálata és átalakítása 4.1.3.4. 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésével és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól (továbbiakban: Ákr.) Az állati hulladékokat későbbi hasznosítási, kezelési és ártalmatlanítási szempontból három kategóriába sorolják.  Az 1. kategóriába sorolt állati hulladékok rendelkeznek a legjelentősebb egészségügyi kockázattal állategészségügyi szempontból, ezért ártalmatlanításuk égetéssel történhet.  A 2. kategóriába tartozók hőkezelés után, illetve közvetlenül komposztálhatók vagy belőlük biogáz termelhető.  A legenyhébb kockázatú csoport a 3. kategóriába sorolt állati hulladékok csoportja, itt közvetlenül takarmány-alapanyag állítható elő vagy hőkezelés után, illetve közvetlenül biogáz termelhető vagy komposztálható. Az állati hulladékok gyűjtésére valamint szállítására — hasonlóan az állati hulladékok a kezeléshez — igen szigorú állategészségügyi követelmények vonatkoznak. Az Ákr. szerint az állati hulladékot keletkezésétől számított 24 órán belül össze kell gyűjteni a jogszabályban engedélyezett helyre (pl.: hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem). Az állati hulladékok begyűjtése és szállítása az állategészségügyi hatóság engedélyével végezhető, amelyhez környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás szükséges Az Ákr. szabályozza az állati hulladékgyűjtő helyek, gyűjtő-átrakó telepek létesítésének általános követelményeit. A 3. kategóriába sorolt állati hulladékot minden más anyagtól el kell különíteni, az 1. és 2. kategóriába sorolt anyagok gyűjtését úgy kell végezni, hogy a fertőző állatbetegségek kockázatát ki lehessen zárni. Amennyiben az alacsonyabb kategóriájú állati hulladék magasabb kategóriával érintkezik, akkor magasabb kategóriába sorolandó. Ugyancsak ez a rendelet tartalmazza az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó általános követelményeket. A rendelet kimondja, hogy  2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál kevesebb kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár.  Új állati hulladéktemető létesítése nem engedélyezhető.  Az állati hulladéktemetőket csak a kerületi főállatorvos engedélyével lehet megbontani. A 71/2003. FVM rendelet jelenleg még hatályos, visszavonása, illetve módosítása folyamatban van.

4.1.3.5. 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról (továbbiakban: Áesz) A rendelet kimondja, hogy a vágóhídi és élelmiszerelőállító-üzemi hulladék feldolgozását és ártalmatlanítását csak az erre a célra engedélyezett állatitermék-feldolgozó üzemben szabad végezni. Az állattartó telepen keletkező állati hulladékot az előírt és engedélyezett módon kell gyűjteni, majd - a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő módon - ártalmatlanítani. A rendelet kimondja, hogy az állatbetegség megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék

35


ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék keletkezésének helye szerint illetékes állomás intézkedik. A rendelet tartalmazza a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek leküzdésének, a keletkező hulladékok ártalmatlanításának részletes szabályait, az állatok levágásának és a termékek forgalmazásának feltételeit. 69/2003 (VI. 25) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, ill. leküzdésükről (11. §. az állatok takarmányozására vonatkozó, a TSE megelőzését szolgáló szabályok, 12-17. §. SRM meghatározása, az ártalmatlanítással kapcsolatos feladatok, 4. számú melléklet SRM anyagok és azok eltávolítása)

4.1.3.6. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerlánc-biztonságról és hatósági felügyeletéről (továbbiakban: Élb. törvény) Az állati eredetű hulladékokról keretjogszabályként legrészletesebben a 2008. évi XLVI törvény rendelkezik. Az Élb. törvény többek között meghatározza az állati hulladékok kezelésére vonatkozó általános szabályokat, az állati hulladékok ártalmatlanná tételére vonatkozó jogosultság általános feltételeit, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság feladatait. A törvény fogalomrendszere az állati hulladék kifejezést nem tartalmazza, ehelyett az állati eredetű melléktermék fogalmát alkalmazza. Az Élb. törvény szerint, az állati eredetű melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanná tételéről – a törvényen állami feladatként meghatározott feladatok kivételével – főszabályként az állati eredetű melléktermék tulajdonosa köteles gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési önkormányzatnak az állati eredetű melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanításról való gondoskodási kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A települési önkormányzatok feladata a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, a települési önkormányzatoknál továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátására korlátozódott. Ebből következően, a települési önkormányzatokat az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanításáról való, jogszabályon alapuló általános közfeladat-ellátási kötelezettség nem terheli. Egyes állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, melynek végrehajtásáról a területileg illetékes élelmiszerláncfelügyeleti hatóság rendelkezik. Az állati eredetű melléktermék ártalmatlanításának költségét a hulladék tulajdonosa, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli, az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság által elrendelt állati járványügyi intézkedések költsége azonban a központi költségvetést terheli. Állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt kapott, az engedély kiadásának feltétele az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása, továbbá előzetes kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az állati hulladékok teljes körű ártalmatlanná tételéről. Az engedélyt a telephely szerinti illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adja ki, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával. Az állati eredetű melléktermékek gyűjtőhelyét olyan épületben engedélyezi, amely alkalmas az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére szolgáló konténer takarításához, fertőtlenítéséhez szükséges eszközök, szerek tárolására, illetve kielégíti a személyzet alapvető szociális és adminisztratív igényeit. A konténer tárolására szolgáló épületnek a rendelet szerint olyan méretűnek kell lennie, amely nagytestű állatok befogadására is alkalmas. A létesítménynek megfelelő vízellátással és szennyvízelvezetési lehetőséggel kell rendelkeznie. A gyűjtőhelyeken az állati eredetű melléktermékeket 1. kategóriájúként kell kezelni.

36


4.1.4. Az állati hulladék kezelésének hazai gyakorlata Az állati hulladék kezelését az alábbi állati hulladékkezelési lánc-ábra szemlélteti:

1. osztályba sorolt állati hulladék

• A többi osztályú hulladéktól való elkülönített gyűjtés és tárolás

Előkezelés Kezelés Tárolás

•Égetésre történő előkészítés

Feldolgozó

Szállítás

Gyűjtés Begyűjtés Tárolás

Gyűjtő-átrakó

Szállítás

Az állati hulladék összeszedése

Szállítás

Gyűjtő

Ártalmatlanítás Hasznosítás

• Fehérjeliszt előállítása, majd átadása cementgyáraknak együttégetésre • Pirolízis (hőbontás)* • Biogáz hasznosítás*





•Komposztálásra történő előkezelés •Biogáz előkészítés

• Előkezelés Darabolás Hűtés Fagyasztás 





• Szállításra való előkészítés

• Előkezelés nélküli komposztálás • Hőkezelés utáni komposztálás • Biogáz előállítása Takarmányozásra Takarmányozásra felhasználható tiltott anyagok anyagok • Komposztálás • Biogáz előállítása

• Takarmány alapanyaggá feldolgozás • Fehérjeliszt és zsírgyártás

* Magyarországon az első kategóriába sorolt hulladék esetében nem alkalmaznak pirolízist és biogáz előállítását.

Magyarországon az állati hulladékok kezelésének (szállításának, feldolgozásának és ártalmatlanításának) meghatározó két vállalata: az ATEV Zrt. és a SZATEV Zrt. Ezen túl további vállalatok is foglalkoznak állati hulladékkezeléssel, de az előző két vállalathoz képest sokkal kisebb mértékben. 4.1.4.1. Az ATEV Zrt. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. az ország egész területén keletkező állati eredetű hulladékok és melléktermékek szelektív begyűjtését, szállítását és feldolgozását-ártalmatlanítását végzi. A társaság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alá tartozik. A társaság szolgáltatásait igénybe veszik a vágóhidak, hús- és baromfifeldolgozók, állattartó telepek, önkormányzatok, állati eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek, élelmiszerforgalmazó áruházláncok, vendéglátóipar, étkeztetést végző intézmények stb. A társaság a következő állati melléktermékeket dolgozza fel:  elhullott állatok  vágóhídi melléktermékek és hulladékok  húsfeldolgozási maradékok  konyhai hulladékok  romlott állati eredetű élelmiszerek  húsipari szennyvíziszapok stb. Az ATEV Zrt. az állati hulladék kezelését az alábbi módokon végzi:  Takarmány, takarmány-alapanyag, takarmányzsír és ipari zsír gyártása a takarmányozásra, ipari felhasználásra alkalmas (3. kategóriába sorolt) állati melléktermékekből. A 3. kategóriájú alapanyagból az ATEV Zrt. csont-húslisztet, vérlisztet, valamint állat zsírt állít elő.

37


 Biogáz, illetve komposzttelepen történő továbbkezelés céljából a takarmánygyártásra ipari felhasználásra alkalmatlan (3. kategóriába sorolt) melléktermékek, valamint a 2. kategóriába ba sorolt állati hulladékok előkezelése.  Égetésre előkészítés a hasznosíthatatlan (1. kategóriába sorolt), vagy az előzőekben felsorolt kezelésre gazdaságilag alkalmatlan állati hulladékok esetében Az ATEV Zrt. tulajdonában lévő gyűjtő-átrakó és feldolgozó létesítmények Az ATEV Zrt. székhelye Budapesten van, telephelyei a következő településeken találhatók:  5 működő feldolgozó üzem: Debrecen, Hódmezővásárhely, Mátyásdomb, Solt, Bőny  Zsírporgyártás: Szolnok  2 nem működő feldolgozó üzem: Tököl, Battonya  8 nem működő lerakó (Pereszteg, Tószeg, Sótony, Hódmezővásárhely Rárósi út, Kunbarancs, Hosszúpályi, Tószeg, Telekgerendás), ezek fele működtethető havaria esetén  3 gyűjtő-átrakó telephely: Győr, Böhönye, Solt  Logisztikai központ: Sárvár

Bőnyi fehérjefeldolgozó üzem Győri gyűjtő-átrakó telep (bezárás előtt)

Tököli fehérjefeldolgozó üzem (nem üzemel) Szikszó Salgótarján Debreceni

Győr

Sárvár, logisztikai központ

Bőny

Budapest központ

Szolnok: zsírporgyártás

Debrecen Szolnok

Tököl

Sárvár

fehérjefeldolgozó üzem

Hódmezővásárhelyi gyűjtő-átrakó telep (1. osztályú átrakó is)

Hernád

Hódmezővásárhelyi fehérjefoldolgozó üzem

Mátyásdomb Solt Hódmezővásárhely

gyűjtő-átrakó telep

Böhönye Böhönyei gyűjtő-átrakó telep

Mátyásdombi fehérjefeldolgozó üzem

Battonya Battonyai fehérjefeldolgozó üzem (nem üzemel)

fehérjefeldolgozó üzem 1. kategóriájú hulladék 2. kategóriájú hulladék 3. kategóriájú hulladék

Solti fehérjefeldolgozó üzem

A társaság működésében változást hozott Magyarország EU-hoz történő csatlakozása. Ennek során az állati hulladékok kategóriákba sorolásának megfelelően a társaságnak meg kellett oldania a különböző kategóriába tartozó állati hulladékok elkülönített gyűjtését, illetve kezelését. Emiatt szükségessé vált a logisztikai rendszer átszervezése, illetve az egyes telephelyek tevékenységének specializálása. Ennek megfelelően az ATEV Zrt debreceni és solti gyára kezeli az 1-es és 2-es kategóriába sorolt hulladékokat, míg a takarmányozási célra felhasználható 3-as kategóriájú hulladékokat a társaság hódmezővásárhelyi, mátyásdombi és bőnyi gyára dolgozza fel. A többi telephely – a jelenleg nem működő tököli és battonyai egységek kivételével – hulladékgyűjtő-átrakó telepként szolgál.

38


2008-ban az ATEV Zrt. 21,1 ezer tonna 1. kategóriába sorolt, 44.700 tonna 2. kategóriába sorolt és 122.300 tonna 3. kategóriába sorolt, vagyis mindösszesen 188.100 tonna állati hulladékot gyűjtött be. A begyűjtött hulladékból 21.100 tonna 1. kategóriába sorolt, 35.400 tonna 2. kategóriába sorolt és 113.500 tonna 3. kategóriába sorolt, vagyis mindösszesen 170.000 tonna állati hulladékot dolgoz fel saját telephelyein. A 18 ezer tonna különbséget más kezelőknek adja át ártalmatlanításra, kezelésre. ATEV Zrt. által kezelt állati hulladék 2008-ban (ezer tonna) 1. kategóriába sorolt állati hulladék

2. kategóriába sorolt állati hulladék

3. kategóriába sorolt állati hulladék

Összesen

Begyűjtés

21

45

122

188

Feldolgozás

21

35

114

170

Forrás: ATEV Zrt.

Az 1774-es EK rendelet hatályba lépésétől kezdve – 2004. május 1-től – bárki alapíthat hulladékfeldolgozó céget, Magyarország uniós csatlakozásával az ATEV monopolhelyzete megszűnt. 4.1.4.2. A SZATEV Zrt. A Szikszói székhelyű SZATEV Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt. központi üzemét – Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szikszói üzeme néven 1955-ben hozták létre a térség állategészség- és járványügyi, valamint az ebből adódó környezetvédelmi problémájának enyhítésére másrészt a takarmányellátás megoldására. A SZATEV Rt. 1994. 04. 01-én alakult, tulajdonosai és a jegyzett tőke aránya:  Proteinker Kft., Szikszó: 81,5%  ATEV Zrt. Budapest : 18,5% A SZATEV Zrt. többek között fontos környezetvédelmi célokat szolgál: begyűjtő- és feldolgozó- és elhelyező-rendszerével lehetővé teszi az elhullott állatok, fogyasztásra alkalmatlan állati maradványok, egyéb állati termékek összegyűjtését, a hasznosítható anyagok kinyerését, és a maradékok végső, a környezetre a lehető legkisebb terhet jelentő elhelyezését. A SZATEV Rt. a következő telephelyekkel rendelkezik:  Központi telephely, Szikszó külterület, a komposztáló telep mellett található a SZATEV Rt. a már rekultivált állati hulladéktemetője  Komposztáló telep, Szikszó külterület,  Zagyvarékasi telephely, Zagyvarékas külterület. A társaság tevékenysége alapvetően állati eredetű hulladékok szállítására, feldolgozására és ártalmatlanítására terjed ki A begyűjtött hulladék kezelése  2006-tól az első kategóriájú állati hulladék teljes mennyiségét Debrecenben ártalmatlanítják.  A 2. kategóriájú hulladékok a hatályos szabályozások értelmében a komposztálási technológiába bevihetőek.  A 3. kategóriájú hulladékok kezelési technológiája során az előkezelés után leválasztásra kerülnek (fázisszétválasztás, rostálás) azok az anyagok, amelyekből megfelelő minőségű termék nem állítható elő. Ez az anyagáram a komposztálási technológiában kerül tovább kezelésre.

39


A gyártás során két, jó minőségben előállított, keresett termék kerül gyártásra az állati hulladékból, a húsliszt és a zsír.

4.1.4.3. További állati hulladékkezelő vállalkozások A hazai állati hulladék kezelésében jelentős szerep jut a KATECH Fehérjefeldolgozó és Forgalmazó Zrt-nek és a Bátortrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek. A Magyarországon jelenleg működő állati hulladékkezelő vállalkozásokat az alábbi táblázat tartalmazza: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedélyes üzemei Megye

Üzem neve

Város

Közbenső kezelésre szolgáló üzemek (Gyűjtő-átrakó telepek) Baranya

Kontár Kft.

Mágocs

Baranya

ÁLHUBÁL Állati Hulladék Begyűjtő és Átrakó Kft.

Kővágószőlős.

Baranya

Tenkesalja Kommunális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

Beremend

Bács-Kiskun

HAUSER 2 Kft.

Kiskunfélegyháza

Bács-Kiskun

MEISTER Kft.

Bugac

Borsod-Abaúj-Zemplén

SZATEV Zrt.

Szikszó


Mezőkövesdi VG Városgazdálkodási Zrt.

Mezőkövesd

Csongrád

ATEV Rt. hódmezővásárhelyi gyűjtő-átrakó telepe

Hódmezővásárhely

Fejér

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága

Székesfehérvár

Győr-Moson-Sopron

ATEV Rt. győri gyűjtő-átrakó telepe

Győr

Győr-Moson-Sopron

ORGANO-PET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Beled

Heves

Városgondozás Eger Kft.

Eger

Heves

Standard-Skin Kft.

Karácsond

Heves

Mátra Pet Kft.

Bodony

Komárom-Esztergom

Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. gyűjtő-átrakó telepe

Bábolna

Komárom-Esztergom

Éltex Kft

Komárom

Főváros és Pest

ATEV Rt. tököli gyüjtő-átrakó telepe

Tököl

Főváros és Pest

BIOFILTER Környezetvédelmi Kft.

Törökbálint

Főváros és Pest

LEWO Bőrkereskedelmi Kft.

Alsórét

Főváros és Pest

HUNGARORAK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Gyál

Főváros és Pest

Ökofuel Kft.

Bugyi

Főváros és Pest

Terra-V. Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.

Budapest

Főváros és Pest

Remondis-OKÖT Kft.

Dabas

Főváros és Pest

Kamilla Munkahelytermető Kht.

Budapest

40

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése Értékelő jelentés Megye

Üzem neve

Város

Főváros és Pest

Biofaktor Kft.

Alsónémedi

Somogy

ATEV Rt. böhönyei gyűjtő-átrakó telepe

Böhönye

Somogy

Kaposvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága

Kaposvár

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

Nyíregyháza

Tolna

Simontornyai Duna Bőr Kft.

Simontornya

Vas

Ja-Pe Kft.

Szombathely

Zala

Zalai Huke Hulladékkezelési Kft.

Zalaegerszeg

Zala

Talajerőgazdálkodási Kft.

Pápa

Főváros és Pest

Kuti és Társai Kft.

Budapest

Tároló üzemek Orosháza Móricz Zs.

Békés

Sukfeder Kft.

Békés

KL-PEN Kft.

Gyomraendrőd

Békés

Lau-Federn Kft.

Szarvas

Békés

Rostás Kálmán

Orosháza

Békés

Sweet Dream 2000 Kft.

Mezőhegyes

Békés

FelíciaFeder Kft.

Orosháza

Békés

Delfinkék Kft.

Nagyszénás

Csongrád

ZSOPA FEDER Kft.

Nagylak

Csongrád

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.


Jász-Nagykun-Szolnok

MOLIFOX Kft.

Kunhegyes


Kelemen-Feder Kft.

Nyíregyháza

Baranya

Duna-Dráva Cement Kft. beremendi gyára

Beremend


Ecomissio Kft.

Tiszaújváros


Észak-magyarországi Környezet-védelmi Kft.

Sajóbábony

Heves

Mátrai Erőmű Rt.

Visonta

Győr-Moson-Sopron

Győri Hulladékégető Kft.

Győr Bácsa

Komárom-Esztergom

SARPI Dorog Kft.

Dorog

Főváros és Pest

Duna-Dráva Cement Kft. váci gyára

Vác

Főváros és Pest

Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt.

Budapest

Bács-Kiskun

Dávodi Augusztus 20. MgZrt.

Dávod


Szentistváni Mg. Zrt.

Mezőnyárádi


Matyó Agrártermelő Zrt.

Mezőkövesd

Csongrád

MKH Szolgáltató Betéti Társaság

Szeged-Baktó

Győr-Moson-Sopron

Galliform Kft.

Szerecseny

Győr-Moson-Sopron

T-Sáma Kft.

Tét

Égető/együttégető üzemek

41


Üzem neve

Város

Győr-Moson-Sopron

Csiron Kft.

Ásványráró

Győr-Moson-Sopron

Bakony GP Kft.

Tápszentmiklós

Heves

Kis Kázmér

Hatvan

Heves

Szilágyi Tibor

Eger

Heves

Lammed Bt.

Gyöngyös


ANSERIS Termelő és Szolgáltató Kft.

Jászalsószentgyörgy


SZELEI Kft.

Jászberény


Mester-Pig Kft.

Mesterszállás

Komárom-Esztergom

SÁBRO Bársonyos Kft.

Bársonyos

Komárom-Esztergom

Galliform Kft.

Szomor

Komárom-Esztergom

Galliform Kft.

Tata

Komárom-Esztergom

AVIAGEN Kft.

Nagyigmánd-Thaly

Komárom-Esztergom

Esztergom Város Önkormányzata

Esztergom

Komárom-Esztergom

Császár-Brojler Kft.

Császár

Főváros és Pest

Diósdi Pietas Kft.

Diósd

Főváros és Pest

Osvárt és Társa

Főváros és Pest

D-Meat Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.

Főváros és Pest

Finomhusi Kft.

Dabas

Főváros és Pest

Virtvego Bt.

Gödöllő

Főváros és Pest

Apró Mihály

Vecsés

Somogy

Siómente Zrt.

Balatonszabadi

Somogy

Dráva-Coop Zrt.

Barcs


Czinke Sándor Tibor

Demecser


Flekni Kft.

Mérk


VN-Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Vaja

Vas

Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft.

Szombathely

Vas

Agroinvest TSB Kft.

Hegyhátsál

Vas

Diószegi Zoltán

Halogy

Vas

Gallen Attila

Vasvár

Veszprém

Molnár és Molnár Ker. Bt.

Gógánfa

Veszprém

Galliform Kft.

Pápakovácsi

Veszprém

Technoszer Kft.

Bakonytamás

Zala

A&Sz Vadhűtőház Zrt.

Zalaegerszeg

Zala

Végh Róbert

Zalaegerszeg

Zala

Tóth-95 Bt.

Zalaegerszeg

Zala

Szabadics Kft.

Vonyarcvashegy

Zala

Húsüzem Kft.

Zalaegerszeg

Budapest Dabas Tatárszentgyörgyi

42


Üzem neve

Város

Zala

Mezőtek Zrt.

Zalaapáti

Zala

dr. Virág Ernő – Virágfarm

Garabonc

Baranya

Pikker Húsipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Mohács

Bács-Kiskun

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. solti gyára

Solt

Békés

Katech Fehérjefeldolgozó és Forgalmazó Rt.

Szarvas

Békés

Innoflex Kft

Szarvas


Szatev Rt.

Szikszó

Csongrád

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. hódmezővásárhelyi gyára


Fejér

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Mátyásdombi üzeme

Mátyásdomb

Fejér

Avium 2000 Baromfifeldolgozó Szövetkezet

Besnyő

Győr-Moson-Sopron

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. bőnyi üzeme

Bőny

Hajdú-Bihar

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. debreceni üzeme

Debrecen


SZATEV Rt. zagyvarékasi húsliszt üzeme

Zagyvarékas


AVI COOP Kft sertéstelep feldolgozó üzeme

Törökszentmiklós


KÖRÖS HÚS Kft pipásmajori sertéstelep feldolgozó üzeme

Kunszentmárton


Jászapáti 2000 MgRt. jászapáti feldolgozó üzeme

Jászapáti .


Pigomix Kft. karcagi sertéstelep feldolgozó üzeme

Karcag

Főváros és Pest

Capriovus Kft.

Szigetcsép

Vas

Sárvári Mg. Rt. állati hulladékfeldolgozó üzem

Káld

Veszprém

Bakonyalja Mg. Szövetkezet csontlisztüzeme

Bakonyszűcs

Feldolgozó üzemek

Biogáz üzemek Csongrád

Csanád Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaság

Fejér

Pálhalmai Agrospeciál Kft.

Hajdú-Bihar

Debreceni Vízmű Zrt.

Jász-Nagykun-Szolnok Főváros és Pest

Kenderes Biogáz Termelő Kft. Biogáz kiserőmű Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. Észak-pesti szennyvíztisztító telepe

Klárafalva RácalmásÚjgalambos Debrecen Kenderes Budapest

Főváros és Pest

Green Balance Energetikai Kft.

Dömsöd


BÁTORTRADE Kft. Regionális Biogáz-termelő üzem

Nyírbátor

Főváros és Pest

Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepe

Budapest

Baranya

BIOKOMPOSZT Kft. garai komposztáló telepe

Garé

Baranya

BIOFOOD 2005 Kft.

Komló

Bács-Kiskun

ATEVSZOLG ZRt. solti telepe

Solt

Békés

Gyulai Közüzemi Kft.

Gyula

Békés

Nutricia Termelőház Rt. nagybánhegyesi üzeme

Nagybánhegyes


SZATEV Zrt. komposztáló telepe

Szikszó

Komposztáló üzemek

43

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése Értékelő jelentés Megye Csongrád Csongrád

Üzem neve

Város

ATEVSZOLG ZRt. hódmezővásárhelyi telepe HUNGERIT Rt. és a HOLOGÉN Környezetvédelmi Kft. cserebökényi telepe

Hódmezővársárhely Szentes

Győr-Moson-Sopron

ATEVSZOLG ZRt. győri telepe

Győr

Győr-Moson-Sopron

BIOKOMPLEX Környezetvédelmi Kft.

Győr Bácsa

Heves

Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft. komposztáló telepe

Gyöngyös


Surjány-Hús Kft. komposzttelepe

Törökszentmiklós

Komárom-Esztergom

Biopetrol Környezettechnikai Kft.

Tatabánya

Komárom-Esztergom

Tata Környezetvédelmi Rt.

Almásfüzitő

Komárom-Esztergom

Organoferm Kft. tárkányi biofermentációs üzeme

Tárkány

Főváros és Pest

Compostal Kft

Tárnok

Tolna

BLOOMLAND Kft.

Őcsény

Vas

Sárvári MgRt. komposztáló telepe

Sárvár

Forrás: Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, Az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett üzemek jegyzéke

4.2. A beavatkozási logika értékelése 4.2.1. Az intézkedés iránti igényt befolyásoló tényezők (szükségletek, problémák) Az intézkedési igényt befolyásoló tényezőket az állati hulladék láncon végigmenve mutatjuk be, felvázolva ezzel a jelenlegi magyarországi helyzetet. Az állati hulladék feldolgozását, ártalmatlanítását és hasznosítását részletesen külön fejezetben tárgyaljuk. Állatihulladék-lánc

Gyűjtő-átrakó telepek

Állatállomány alakulása

Feldolgozás, ártalmatlanítás hasznosítás

Állati hulladék keletkezése Dögkutak Dögterek

Intézkedési igényt befolyásoló tényezők

44


Keletkezett hulladék csökkenése (állatállomány csökkenése)

Nem anonimitásból eredő illegális hulladék kezelése

Igényt befolyásoló tényezők

Dögkutak, dögtemetők kötelező bezárása

Verseny megjelenése Hagyományos üzleti modell összeomlása

4.2.1.1. Keletkezett hulladék csökkenése A keletkezett állati hulladék mennyiségét alapvetően meghatározza az állatállomány alakulása. Az állati hulladék képződéséhez, ezáltal a gyűjtő-átrakó helyek, illetve feldolgozó üzemek kapacitásának tervezéséhez az állatállomány nagyságából kell kiindulni.

45


Az állatállomány méretének régiós alakulása (1000db) 2000 2001 2002 2003 Szarvasmarha állomány (sz.á.=0,8)

2004

2005

2006

2007

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

51 111 122 105 66 183 167 805

51 51 53 109 111 103 117 111 110 105 99 96 62 63 59 175 179 170 164 156 148 783 770 739 Sertés állomány (sz.á.=0,114)

57 97 110 89 62 168 139 723

56 92 104 87 63 168 138 708

59 90 109 82 60 164 137 702

62 90 108 82 61 164 139 705


218 659 412 837 285 1 065 1 357 4 834

177 469 393 728 199 947 1 144 4 059

183 459 346 718 201 922 1 024 3 853

183 434 323 710 187 987 1 163 3 987

190 393 292 718 201 991 1 087 3 871


80 135 25 93 80 417 298 1 129

124 128 23 117 101 526 377 1 397

130 125 23 124 108 531 366 1 405

80 126 26 113 99 548 305 1 298

72 107 29 103 89 546 286 1 232


1 776 7 012 3 840 4 149 2 661 6 045 5 232 30 716

212 198 220 649 690 635 410 394 395 786 825 831 289 286 290 1 021 1 170 1 190 1 455 1 518 1 352 4 822 5 082 4 913 Juhállomány (sz.á.=0,0714) 72 74 71 113 130 127 32 31 25 100 105 108 86 77 110 418 405 523 315 281 333 1 136 1 103 1 296 Tyúkfélék (sz.á. = 0,04) 2 095 2 296 2 205 6 541 7 017 7 117 5 275 3 326 4 301 4 430 4 298 4 501 2 877 2 699 3 731 6 996 6 657 7 573 6 129 5 912 8 074 34 343 32 206 37 502

2 330 6 159 3 846 3 504 2 849 6 801 7 325 32 814

2 482 6 388 3 324 3 770 2 542 7 548 5 848 31 902

2 287 5 858 3 416 3 295 2 769 7 175 5 502 30 303

2 076 5 072 3 022 3 374 2 938 8 302 5 083 29 866

sz.á.: számosállat; Forrás: KSH

46


Magyarországi állatállomány (szarvasmarha, juh, sertés és tyúkfélék) alakulása (1000db) 2000 és 2007 között

3 000 2 500 2 000

Juhállomány Sertésállomány

1 500

Szarvasmarhaállomány Tyúkállomány

1 000 500 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH

A KSH mintavételen alapuló adataiból kitűnik, hogy 2002 és 2007 között az állatállomány a Területi Terv készítésekor figyelembe vett 2001. bázisév adataihoz képest csökkent, ezen belül az egyéni állattartók körében a csökkenés még erősebb. (Az egyéni gazdaságok sertésállománya például a 2000-ben mért 2,4 millió darabról 2007-re 1,3 millióra – tehát csaknem a felére – csökkent.) A mezőgazdaságban csökkenés és koncentráció figyelhető meg. A szarvasmarha tenyésztés területén mind az országos, mind a régiós szinten megközelítőleg 8%-os csökkenés tapasztalható, míg ez a csökkenés a sertéstenyésztés területén 25%. A juhtenyésztésben országosan 27%-os növekedés tapasztalható, mely régiókra kivetítve jelentős eltérést mutat. Míg a KözépMagyarországi Régióban 75%-kal növekedett a juh állomány, a Nyugat-Dunántúli Régióban 33%os csökkenés tapasztalható. A tyúkfélék számának nagysága minimális csökkenés mellett stagnálást mutat.

47


Megjegyzendő, hogy a magyarországi állatállományt utoljára 2000-ben az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2000) keretében írták össze. Települési, illetve kistérségi adatokat az állatállományra vonatkozóan csupán ez Állati hulladék képződése (gazdaságok és vágóhidak) a statisztika tartalmaz, így az állatállomány régiók szerint 2001-ben települési / kistérségi szintre lebontott, 2000 és Ezer 2008 közötti változásával kapcsolatban jelen tonna/év Régió pillanatban csak becslésekre támaszkodhatunk. A 2001 legközelebbi Általános Mezőgazdasági Összeírás Közép-Magyarország 47 2010-ben esedékes. Állati hulladék keletkezése A KIOP tervezése idején 2001-ben 389 ezer tonna állati hulladék képződött (az összes veszélyes hulladék kb. 10 százaléka). Az ATEV által átvett hulladék mennyisége 2004-ben 198 ezer tonna, 2005-ben 131 ezer tonna és 2006-ban 188 ezer tonna volt. A keletkezett állati hulladék csökkenésében szerepet játszik, hogy az állattartás körülményeinek javulásával az elhullási arány is csökken.

Közép-Dunántúl

19

Nyugat-Dunántúl

83

Dél-Dunántúl

17

Észak-Magyarország

16

Észak-Alföld

62

Dél-Alföld

146

Összesen

390

Forrás: Program-kiegészítő Dokumentum

A következőkben bemutatjuk a gazdasági társaságoknál és az egyéni állattartóknál keletkezett állati hulladék becsült mennyiségét megyei bontásban. A megyékben keletkező állati hulladék becsléséhez az „Önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány módszertanát alkalmaztuk: az állatállományt állatfajonként az adott állatfaj jellemző átlagsúlyával megszoroztuk, majd az állatállományból tapasztalati elhullás %-kal számítottuk ki a keletkező hulladékot.

Az állati hulladék becslésének módszertana, alkalmazott értékek

Számosállat Átlagsúly (t) Becsült állatállomány változás (%) Becsült elhullás (%)

Szarvasmarha 0,8 0,4

Sertés 0,11 0,057

Ló 0,8 0,4

Juh 0,07 0,036

Tyúkfélék 0 0,002

80

58

70

130

80

2

5

2

5

5

Forrás: Az önkormányzati felelősségbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány

A becslés alapján az alábbi értékeket kaptuk:

48


Keletkezett állati hulladék becsült megoszlása megyénként 2005 (tonna/év)

Megye Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Békés Szabolcs-SzatmárBereg Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Pest Baranya Győr Fejér Borsod-Abaúj Zemplén Tolna Komárom-Esztergom Somogy Veszprém Vas Zala Heves Nógrád Budapest

Összes elhullás (t/év) Gazdasági társaságok 2 195 2 325 1 564

Összes elhullás (t/év) Egyéni

Összesen (t/év)

1252 1065 886

3 447 3 390 2 450

1 344 1 303 1 285 1 078 1 050 988 1 046

887 743 651 634 447 478 417

2 231 2 046 1 936 1 712 1 497 1 466 1 463

997 1 046 1 097 723 783 567 552 404 184 79

449 399 200 378 255 283 295 312 128 22

1 446 1 445 1 297 1 101 1 038 850 847 716 312 101

Összesen 20 610 10 181 30 791 Forrás: Az önkormányzati felelősségbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány

49


Az egyéni állattartók keletkező állati hulladékainak becsült mennyisége kistérségenként (tonna/év) 2000-es adatok

1 - 20 20 - 50 50 - 100 100 - 150 150 - 300

Forrás: Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány

A jelentősebb állatállománnyal, így elhullással rendelkező egyéni állattartók főként az Alföldön lévő kistérségekben helyezkednek el. Kedvtelésből tartott állatok becsült elhullása (tonna/év) 2000-es adatok

0-1 1-2 2-5 5 - 15 15 - 35

Forrás: Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány

50


A kedvtelésből tartott állatok esetében a legnagyobb, becslések szerint 10 t felett állati hulladékkal rendelkező, illetve 30 ezer lakosszám feletti nagyvárosok a következők: Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely és Tatabánya. Ennél a mennyiségnél már célszerűnek tűnik egy kisebb kapacitású, hűtött konténeres gyűjtőhely kialakítása 10-20 millió forintos költséggel. A keletkezett állati hulladék becslése az ATEV tapasztalatai alapján Az állatállomány jelentős csökkenését hivatott alátámasztani az az ATEV-től kapott adatsor, amely alapján az önkormányzatoktól 2002-ben és 2003-ban begyűjtött állati hulladék mennyiségét hasonlítottuk össze a 2008-ban begyűjtött mennyiséggel. A számokból látható, hogy a KIOP indításának, tervezésének éveiben nagyobb mennyiségű állati hulladék származott az önkormányzatok területéről, mely az állattartási szokások megváltozásával lényegesen csökkent. Problémát jelent tehát, hogy az önkormányzatoktól ma már szinte alig lehet átvenni hulladékot, míg a kistérségi gyűjtőhelyek ezen igény kielégítésére épültek.

Beszállított állati hulladék mennyiség változása 2002 és 2008 (tonna / év) Beszállított állati hulladékmennyiség Jelleg Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Közhasznú társaság (Kht.) Helyi önkormányzati költségvetési szerv Összesen

2002. (tonna)

2003. (tonna)

6 418

7 316

4 917

676

811

594

1 597

1 674

767

8 692

9 802

6 278

…

2008 (tonna)

Forrás: ATEV Zrt.

51


Az ATEV által begyűjtött állati hulladék mennyisége 2008-ban (tonna)

Kategória

Jelleg

1

Egyéb Juh Szarvasmarha Baromfi Egyéb Sertés Baromfi Egyéb Sertés Szarvasmarha Egyéb Egyéb

2

3

3B Egyéb Végösszeg

Helyi önkorm. költségvetési szerv 513 8 115 2 84 12 32 0 767

Közhasznú társaság (Kht.)

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal

Végösszeg

333 3 73 2 62 14 0 44 61 1 2 594

2 789 0 449 15 270 13 0 33 0 0 1 348 4 917

3 636 11 637 18 416 39 0 76 94 1 2 1 348 6 278

Összesen kategóriánként

4 284

473

173

1 348 6 278

Forrás: ATEV Zrt.

Ártalmatlanított állati hulladék becsült mennyisége 2008-ban (ezer tonna)

Jelleg Sertés Baromfi Szarvasmarha Juh Egyéb (ló, nyúl, kecske, bivaly, egyéb) Összesen

Országos összes 15,5 6,8 7,8 0,2 0,4 30,9

Önkormányzatoktól 1 0 0 1 0 4 4

2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,5

3 0,1 0,0 0,0 0,0 1,4 1,5

Összesen 0,1 0,0 0,6 0,0 5,5 6,3

52


A keletkezett hulladékok becslésére a Területi Hulladékgazdálkodási Terv a következő adatokat tartalmazza:

Statisztikai régiók

Keletkező hulladék mennyiség (ezer t/év)

Hulladék kiszállítás (-) / beszállítá s (+) (ezer t/év)

KözépMagyarország

16,6

n.a. n.a.

14, 9 (90%)

KözépDunántúl

19,9

-7,5 n.a.

NyugatDunántúl

48,9

Dél-Dunántúl

Lerakás

Mennyiség várható alakulása

Hasznosítás i cél

-

1,7 (10%)

stagnálás

n.a.

9,2 (46%)

3,7 (18%)

5,5 (28%)

kismértékű növekedés

Hasznosítási arány fokozása

n.a. n.a.

47,5 (97%)

0,9 (2%)

0,5 (1%)

stagnálás

Jelenlegi arány fenntartása

16,9

-8 0

15,5 (92%)

-

1,3 (8%)

stagnálás

Hasznosítási arány fokozása

ÉszakMagyarország

17,5

n.a. 5

n.a.

n.a.

n.a.

stagnálás

n.a.

Észak-Alföld

44,1

n.a. +28

54 (123%)

-

n.a.

csökkenés

n.a.

85

n.a. 8,7

51 (60%)

-

34 (40%)

stagnálás

n.a.

Dél-Alföld

Hasznosít ás (ezer t/év) (%)

Égetés

Forrás: THT (15/2003. (XI. 7.) KvVM rendeletet)

4.2.1.2. Dögkutak, dögtemetők kötelező bezárása A korábbi gyakorlat szerint a kisüzemi vagy háztáji állattartás során keletkezett állati hulladékot dögkutakba (állati hullaemésztő vermek) és dögterekbe (állati hulladék-temetők) helyezték. A dögkutak és dögtemetők a hatvanas-hetvenes években épültek, leginkább a helyben elégetéses, illetve elföldeléses hullamegsemmisítés módszerének kiváltására. Mivel a dögkutakat és a dögtereket nem lehet a környezettől elzárni, a dögkútba, illetve dögtemetőbe kerülő állati hulladék potenciálisan fertőzőképes. A dögkutakban és dögterekben felgyülemlett bomlástermékek a kellemetlen szaghatás mellett fulladást és toxikus megbetegedést okozhatnak. A dögkutak és környékük rendkívüli módon szennyezettek és fertőzöttek. Állapotuk a karbantartás és felújítás elmaradása miatt leromlott, zárható ajtajuk és kerítésük hiányzik, lehetővé téve, hogy illetéktelen személyek onnan az állati hulladékot elvigyék, közegészségügyi veszélyt okozva. Míg építésük idején a dögkutak és dögterek lakott területektől, ipari övezetektől, turista-útvonalaktól, illetve természetvédelmi területektől távol épültek, mára a települések kiterjedésével zavaró közelségbe kerültek. A dögkutak és dögtemetők nem felelnek meg a hatályos uniós és nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi követelményeknek, melynek értelmében állati hulladék 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladéktemetőben. A dögkutak és dögterek nem illeszkednek a hulladékgazdálkodási célkitűzésbe sem, mely szerint a hulladék lerakással történő ártalmatlanítása helyett a környezetkímélő feldolgozást kell előnyben részesíteni. A dögkutakat 2005. december 31ig be kellett zárni, új állati hulladéktemető létesítése a rendelet hatályba lépését követően nem engedélyezhető.

53


A települési önkormányzatok és az állattartó telepek által üzemeltetett dögkutak, dögterek száma 2001-ben 650 db-ra volt tehető. A dögkutakban és dögtemetőkben elhelyezett állati hulladék mennyisége 5-10 tonna dögkutanként évente, mely lakosonként 10 kg évente. A dögkutak telítettsége 70-100% körülire tehető. A dögkutak, dögterek egész országban való rekultivációjának összköltsége 1,5-2 milliárd Ft között van. Fajlagosan egy létesítmény rekultivációja 2,5 millió Ft-ba kerül. A dögkutak és dögterek használatának megszüntetésében sokat segített az 56/2008-as FVM rendelet, mely az állattartót az állati hulladékkezelőbe történő szállításra ösztönzi. Egy, 2008-ban elvégzett, 63 települési önkormányzatot magában foglaló felmérés alapján megállapítható, hogy a dögkutak lezárása nem történt meg hiánytalanul, bár ezek többségükben már használaton kívül állnak. Néhány településen a lakosságnál keletkező állati tetemek a véglegesen le nem zárt dögkútra kerülnek, tehát illegálisan, de a lakosság használja a régi dögkutakat. Állategészségügyi szempontból elmondható, hogy valamennyi dögkút szakszerűen lezárásra került. 5

4.2.1.3. Hagyományos üzleti modell összeomlása A szivacsos agyvelőbántalmak megjelenése alapvetően átrendezte az állati eredetű hulladékok kezelésének szabályait és a belőlük készített termékek hasznosításának lehetőségeit. A korábbi rendszerben az állati hulladék összegyűjtése és feldolgozása után az állati hulladékot takarmányozásra eladták, ezáltal biztosítva az üzletág pénzügyi fenntarthatóságát. Bár BSE megbetegedést Magyarországon még soha nem regisztráltak, az élőállatok és állati eredetű termékek jelentős export és importforgalmára tekintettel 2001-től kezdődően Magyarországon is alkalmazni kellett az Európai Unióban meghatározott előírásokat. 2001-ben az FM Állategészségügyi Főosztálya kötelezővé tette az állati eredetű hulladékok szelektív kezelését és elégetését. A jogszabályok szigorításával – és ezáltal az üzleti szempontból előnyös lehetőség megszűnésével a hagyományos üzleti modell összeomlott, az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék ártalmatlanítása bevétel helyett költséget jelent. 4.2.1.4. A verseny megjelenése Az 1-2. kategóriába sorolt hulladékok gyűjtése, feldolgozása, ártalmatlanítása tekintetében nem jellemző a versenyhelyzet, mert hazánkban az ATEV-en kívül nem rendelkezik más vállalat a szükséges technológiával és/vagy engedéllyel. Versenyhelyzet a 3. csoportba sorolt hulladékoknál jellemző, ahol a szállítás és a feldolgozás területén – főként Nyugat-Dunántúlon – megjelentek a szomszédos tagállamok szolgáltatói. A korszerűbb technológiát alkalmazó osztrák és szlovák vállalkozások jóval olcsóbban képesek kínálni szolgáltatásukat, így jelentős versenyhátrányba kényszeríthetik az ATEV-et. 4.2.1.5. Nem anonimitásból adódó illegális hulladékkezelés Az állati hulladékmennyiség csökkenését okozta az önkormányzati konténerek megszüntetése. Az önkormányzati konténerekbe bárki (a feketén dolgozók is) el tudta helyezni a hulladékot anonim módon. Attól a pillanattól kezdve, hogy a hulladék birtokosa nevesítésre került, a hulladékmennyiség is csökkent.

5

Az említett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett települések közele fele rendelkezett korábban dögkúttal, melyből ezidáig 60% került bezárásra, 80%-uk használaton kívül van, azonban 20%-át a lakosság még ma is használja. Környezetvédelem, 2009/1. szám

54


4.2.2. Az intézkedés koherenciája a fejlesztéspolitikai dokumentumokkal 4.2.2.1. Nemzeti Fejlesztési Terv Életminőség javítása

A Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) kijelölt legfontosabb cél az életminőség javítása Magyarországon. Az NFT harmadik specifikus célja a jobb környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés. Ehhez kapcsolódó prioritás a jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása. Specifikus utalást az állati hulladékkal kapcsolatban az NFT nem tartalmaz.

Versenyképesebb gazdaság

Humán erőforrások jobb kihasználása

Fejlettebb közlekedési infrastruktúra és környezet

Kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés

4.2.2.2. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Program-kiegészítő dokumentum és Pályázati kiírás A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) a 2004-2006 közötti programozási periódusra vonatkozó NFT egyik programjaként alapvető célul tűzi ki – az NFT céljaihoz illeszkedően – a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztését. A KIOP első prioritási tengelye a környezetvédelem, mely alatt a környezeti és vízügyi infrastruktúrához való hozzáférés javítását, a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét, valamint a természetvédelem erősítését támogatta.

Közlekedési infrastruktúra és környezetvédelem fejlesztése

Környezet védelme és fejlesztése

Környezeti és vízügyi infrastruktúrához való hozzáférés javítása

A felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme

A természetvédelem erősítése

Az állati hulladékkezeléssel kapcsolatban az OP az alábbi specifikus célokat tűzi ki:  Az állati eredetű hulladék nem megfelelő kezeléséből 1. Környezetvédelmi prioritás származó egészségügyi kockázat csökkentése  A veszélyes komponensek (alkotóelemek) csökkentése  A magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű 1.2. Állati hulladék kezelése hulladék szétválasztása A specifikus célok figyelembe vételével a következő főbb Az állati hulladék nem megfelelő kezeléséből intézkedésekre van szükség: származó egészségügyi kockázat csökkentése  Növelni kell a speciális állati eredetű hulladékok A veszélyes komponensek csökkentése gyűjtőhelyeinek és az ártalmatlanító rendszerek/létesítmények számát, beleértve a működő A magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű hulladék szétválasztása és lezárt dögkutak és állati-hulladék lerakók felszámolását.  Be kell zárni az állati eredetű hulladékokat befogadó dögkutakat és hulladéklerakókat.

55


4.2.2.3. Program-kiegészítő Dokumentum (PkD) A Program-kiegészítő Dokumentum az állati hulladékkezelés intézkedés esetében az alábbi célokat tűzi ki:  A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták általános szabályozása mellett az anyag specifikus kezelési szabályok betartásáról is.  A többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése.  A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése, fertőzőképesség csökkentése.

1. Környezetvédelmi prioritás

1.2. Állati hulladék kezelése

Az anyag specifikus szabályainak betartása

A többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési és hasznosítási rendszerek kiépítése A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése, a fertőzőképesség csökkentése

A PkD támogatható tevékenységként az alábbiakat jelöli meg az állati hulladékkezelés területén:  Régi dögkutak és dögtemetők felszámolása, rekultiválása.  Regionális állati hulladékkezelő telepek létesítése és fejlesztése (pl. fertőző és kevésbé fertőző anyagok valamint speciális veszélyességű anyagok szétválogatására alkalmas, regionális állati hulladék gyűjtő-átrakó telepek, komposzt telepek, gyűjtőhelyek stb.)  A regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek fejlesztése

4.2.2.4. Pályázati kiírás A pályázati kiírás az alábbi célokat fogalmazza meg:  A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták általános szabályozása mellett az anyag specifikus kezelési szabályok betartásáról is.  A többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése.  A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése, a veszélyes összetevők csökkentése. A pályázati kiírásban az alábbi specifikus célok szerepelnek:  A jelenleg is működő és a már bezárt dögkutak, dögtemetők felszámolása, rekultiválása.  Az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása.  A fertőző állati hulladék hőkezeléssel, megfelelő előkezeléssel és/vagy égetéssel történő ártalmatlanítása.

4.2.2.5. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Bár a KIOP keretében meghirdetett állati hulladékkezelés intézkedésre közvetlenül nincs ráhatással, megjegyzendő, hogy az AVOP keretében is van lehetőség állati hulladékkezeléssel kapcsolatos támogatások megszerzésére. Az állati eredetű hulladék kezelése esetében az AVOP a mezőgazdasági üzemek mindennapi működéséhez kapcsolódó tevékenységeket (mezőgazdasági beruházások támogatása c. intézkedés: a kedvezményezettek a gazdálkodók) és a hulladékkezeléshez kapcsolódó beruházásokat – úgymint: az agráripar napi termeléséhez kapcsolódó hulladéktárolás, helyben történő megsemmisítés (mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése című intézkedés: a

56


kedvezményezettek agrártermeléssel foglalkozó jogi személyek és gazdasági szervezetek) – támogatja. Ezek esetében a KIOP támogatás ugyancsak kizárt. Az AVOP nem vállal szerepet olyan közintézményi infrastrukturális beruházásokban (pl. ATEV), amelyek célja az állati eredetű hulladékok begyűjtése, feldolgozása és elégetése. Ezekre kizárólag a KIOP nyújt támogatást. Az alábbiakban megvizsgáljuk az intézkedés koherenciáját a fejlesztéspolitikai dokumentumokkal. Összehasonlítjuk a KIOP 1.2. intézkedésének, a Program-kiegészítő Dokumentum és a Pályázati kiírásban megfogalmazott általános és specifikus célokat, a célkitűzés elérésének módjait, a pályázók körét és a támogatható tevékenységeket és intézkedéseket.

57


KIOP 1.2 intézkedés

Célok és specifikus célok

PkD 1.2 intézkedés

Kiírás

Állati eredetű hulladékokat ártalmatlanító létesítmények létrehozása és fejlesztése.

A többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése.

A többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése.

Regionális állati eredetű hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító helyek, ahol a magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű hulladékot elkülönítik, növényeket komposztálnak, és amelyek átadó- és gyűjtőhelyként funkcionálnak, égetőművel rendelkeznek.

A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése, fertőzőképesség csökkentése.

Az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása.

A magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű hulladékot elkülönítik. A központi hulladéklerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét minimálisra kell csökkenteni a feldolgozás, komposztálás és égetés növelésével. Bármely fertőző betegség megjelenésekor az állati járványok terjedésének megelőzésére, a csontvázak ártalmatlanítására alkalmas, a környezeti előírásoknak megfelelő égető berendezéseket kell létesíteni.

Fertőzőképesség csökkentése

Az önkormányzatoknak saját regionális vagy szubregionális gyűjtőállomásokat kell létesíteniük, ahol a nagy és alacsony fertőzési kockázatot hordozó állati eredetű hulladékot elkülönítik.

A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása

A fertőző állati hulladék hőkezeléssel, megfelelő előkezeléssel és/vagy égetéssel történő ártalmatlanítása.

A begyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, a hasznosítás elősegítése,

58




Ennek a gyűjtő és tároló rendszernek kell felváltania az önkormányzatok által fenntartott dögkutakat, dögtemetőket.

Kiírás

A jelenleg is működő és a már bezárt dögkutak, dögtemetők felszámolása, rekultiválása.

Dögkutak és lerakók megszüntetése.

Az állati eredetű hulladék nem megfelelő kezeléséből származó egészségügyi kockázat csökkentése.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták általános szabályozása mellett az anyag specifikus kezelési szabályok betartásáról is.

A veszélyes komponensek (alkotóelemek) csökkentése.

Célkitűzés elérésének módja

A veszélyes összetevők csökkentése. Összhang az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben meghatározott elvekkel

Összhang az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben meghatározott elvekkel

Speciális eszközök és fejlesztések szükségesek az állati hulladékok biztonságos feldolgozáshoz, ártalmatlanításhoz.

speciális eszközök és fejlesztések szükségesek az állati hulladékok biztonságos feldolgozásához, ártalmatlanításához

Szigorú szabályok szerint történő kezelés Környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok figyelembe vétele a rendszerek kialakításánál

Környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok figyelembe vétele a rendszerek kialakításánál.

59



Pályázók köre

Tevékenységek / Intézkedések

Növelni kell a speciális állati eredetű hulladékok gyűjtőhelyeinek és az ártalmatlanító rendszerek/létesítmények számát, beleértve a működő és lezárt dögkutak és állati-hulladék lerakók felszámolását.

Be kell zárni az állati eredetű hulladékokat befogadó dögkutakat és hulladéklerakókat.


Kiírás

Az állati hulladékok dögkutakba, illetve dögtemetőkbe történő elhelyezésének megszüntetése.

Az állati hulladékok dögkutakba, illetve dögtemetőkbe történő elhelyezésének megszüntetése.

Szükséges a központi, korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyekre kerülő hulladékok mennyiségének a feldolgozás, a komposztálás és égetés korszerűsítésével, javításával történő minimalizálása.

Szükséges továbbá a központi, korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyekre kerülő hulladékok feldolgozása a komposztálás és égetés korszerűsítésével, javításával.

Települési önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaságok

Települési önkormányzat, önkormányzati társulás, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közcélú feladatot ellátó szervezet.

Regionális állati hulladékkezelő telepek létesítése és fejlesztése (pl. fertőző és kevésbé fertőző anyagok valamint speciális veszélyességű anyagok szétválogatására alkalmas, regionális állati hulladék gyűjtő-átrakó telepek, komposzt telepek, gyűjtőhelyek stb.)

A térségi állati eredetű hulladékkezelő telepekhez kapcsolódó állati eredetű hulladék begyűjtésének és előkezelésének fejlesztése és kialakítása.

A regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek fejlesztése

A térségi szintű állati eredetű hulladékkezelő telepek fejlesztése és kialakítása;

Régi dögkutak és dögtemetők felszámolása, rekultiválása.

Dögkutak és dögtemetők felszámolása, rekultiválása vagy átalakítása állati eredetű hulladék térségi szintű kezelésének céljára;

Forrás:Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Program-kiegészítő Dokumentum, Pályázati kiírás,

60


4.2.3. A rendelkezésre álló források Az állati hulladékkezelés intézkedés vissza nem térítendő támogatást tartalmazott.

4.2.3.1. A támogatás mértékének felső határa

Dögkutak, dögtemetők felszámolása esetén

Hulladékkezelő telepek, gyűjtő és kezelő berendezések esetén

Strukturális Alapok (ERFA)*

75%

75%

Központi költségvetési forrás*

20%

20%

Saját forrás

5%

5%

Milliárd Forint

Millió Euró

Strukturális Alapok (ERFA)

2,0

8,0

Központi költségvetési forrás

0,6

2,5

Egyéb forrás

0,0

0,1

Összesen

2,7

10,6

Forrás

*A teljes beruházás elszámolható költségeinek maximuma Forrás: Program-kiegészítő Dokumentum 4.2.3.2. Pénzügyi terv 2004-2006 évre Pénzügyi terv 2004-2006. évre

A forint összegek indikatívak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben illetve az Operatív Programban az euró összegek 255/euró szorzóval kerültek átszámításra 2004. évi áron szereplő forint összegekre. Forrás: Program-kiegészítő Dokumentum

4.2.3.3. Pályázati keretösszegek és a támogatás minimum és maximum értékei projektenként Források 2004-2006. évekre (millió Ft)

Minimum (millió Ft)

Maximum (millió Ft)

3 191

50

1300

Forrás: Pályázati feltételek és útmutató

61


4.2.4. Elvárt outputok, eredmények és hatások 4.2.4.1. Az állati hulladék kezelés intézkedés várható méretéről Beavatkozás szintje

Támogatás EU + Hazai

Projektek számai

Projektek átlagos nagysága

Projektek minimális mérete

Projektek maximális mérete

8,84 millió EUR

6

2,1 millió EUR

1,15 millió EUR

4,23 millió EUR

Forrás: Pályázati feltételek és útmutató

4.2.4.2. Monitoring és értékelési mutatók Beavatkozás szintje

Mutató

Adatok forrása

Kiindulási alap

Cél

Output

Az új illetve felújított kezelő egységek száma*

Benyújtott projektek száma alapján

0

6 állati hulladékkezelő egység

Eredmény

Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartás átlagosan 3 fővel számolva) **

KSH adatbázis ÁNTSZ adatbázis

0

800 ezer

*Egy hulladékkezelő egység több kezelő/gyűjtő létesítményt is magában foglalhat. ** A potenciális pályázókkal való egyeztetés során, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adataiból az intézkedésre szánt beruházási összeg alapján kalkulált célszám. A célszám számításánál további szempontként szerepelt a várhatóan megvalósuló projektek hatókörében élő lakosság nagysága is. Forrás: Program-kiegészítő Dokumentum

4.3. A pályázatok bemutatása A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006-ig tartó pályázati időszaka alatt a környezetvédelmi prioritás 1.2. intézkedés keretében 41 benyújtott pályázatból 15 projektet támogattak 2,68 milliárd forint értékben. 2008. december 31-el valamennyi projekt megvalósult.

4.3.1. Területi lefedettség A következő ábrákon a benyújtott és a nyertes pályázatok területi eloszlása látható.

62


4.3.1.1. Benyújtott pályázatok

Szikszó Salgótarján Eger

Mátészalka Hajdúnánás

Kölcse

Mezőkövesd Győr

Debrecen Jásztelek

Külsővát

Hajdúszoboszló

Székesfehérvár Dabas

Örménykút

Vésztő

Kiskunfélegyháza

Mátyásdomb Solt

Nagytőke

Tab

Békés Gyula

Dombóvár

Kiskunmajsa

Tótkomlós

Nyertes pályázat

Kaposvár

Visszautasított pályázat

Kővágószőlős Mórahalom Bóly Sellye

4.3.1.2.

Garé

Bácsalmás

Siklós

Nyertes pályázatok


Győr

Dabas

Debrecen

Hajdúszoboszló

Székesfehérvár

Mátyásdomb

Solt Tótkomlós

Kaposvár

Feldolgozó telep fejlesztése és dögkút-rekultiváció Feldolgozó telep fejlesztése Gyűjtő-átrakó telep létesítése


Siklós

Gyűjtő-átrakó telep létesítése és dögkút-, ill. dögtér rekultiváció Járműpark fejlesztése

63


4.3.2. Pályázatok jellemzői 4.3.2.1. A nyertes pályázatok pályázók szerint A megvalósított projektek sok esetben több önkormányzat együttműködési szerződése alapján, az önkormányzatok területén keletkező állati hulladékok átmeneti tárolására felépített gyűjtő-átrakó telep megvalósítását tartalmazta. Az állati hulladék gyűjtő-átrakó telepek nem az önkormányzatok közös tulajdonába, hanem általában egy önkormányzat, vagy önkormányzati társulás tulajdonába kerültek.

Kaposvár

Székesfehérvár

Salgótarján

Dabas

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hajdúszoboszló

Sellye

x

x

Mezőkövesd

Siklós

x

x

Bóly

Eger

x x

x

x

x x

4 Gyújtő-átrakó állomás létesítése 5 Dögkút és dögtér rekultiváció

x

x

x

2 Komposztálás 3 Járműpark fejlesztése

x

x

Sterilizálás Fogadóvályú telepítése

Pécs (Kővágószőlős)

Állati hulladék feldolgozótelep fejlesztése

Tótkomlós

1

SZATEV (Szikszó)

Projekt típusa

ATEVSZOLG (Győr)

ATEV (Debrecen, Mátyásdomb, Solt)

4.3.2.2. A nyertes pályázatok megoszlása tevékenység szerint

x

x

Forrás: KPMG

A megvalósult fejlesztések elemei 1. Regionális állati hulladék-gyűjtőhelyek létrehozása 12 projekt esetében került sor gyűjtő-átrakó állomás létesítésére. A gyűjtő-átrakó állomásokban általánosan kétfajta hűtési technológia került kialakításra: a hűtőteres megoldások esetében az egész tér hűtött, míg a hűtőkonténeres megvalósítás során csupán az állati hulladékot tartalmazó konténerek. 2. Ártalmatlanító létesítmények létrehozása és fejlesztése 2 projekt esetében valósult meg feldolgozótelep-fejlesztés. Egyrészt az ATEV mátyásdombi telephelyén került sor a fogadóvályú telepítésére, másrészt Bólyon az állati hulladék feldolgozó, sterilizáló üzem meglévő gazdasági épület átalakítása valósult meg. 3. Komposztálás 2 esetben került sor komposztáló rendszer kiépítésére Győrben és Szikszón. 4. Égető berendezések létesítése Míg az égető berendezések létesítése és az égetés növelése célként jelent meg a fejlesztéspolitikai dokumentumokban, ilyen jellegű projekt nem valósult meg. 5. Járműpark fejlesztése

64


Bár konkrétan nem volt megjelölve a kiírásban, általánosságban a technológiai fejlesztés részeként értelmezhető a járműpark-fejlesztés, mely 12 projekt esetében valósult meg: egyrészt az ATEVjárműpark fejlesztése (36 gépjármű beszerzése), illetve a gyűjtő-átrakó helyek saját begyűjtő jármű vásárlása folyamán (16 gépjármű). 6. Dögkút- és dögtér-rekultiváció 9 esetben került sor a jogszabályi előírásoknak megfelelő dögkút- illetve dögtér-rekultivációra.(85 db). 4.3.2.3. Visszautasított pályázatok

Kölcse Mátészalka Hajdúnánás Győr Debrecen Jásztelek

Külsővát Örménykút

Vésztő

Mátyásdomb Solt Tab

Kiskunfélegyháza Nagytőke

Békés Gyula

Dombóvár

Kiskunmajsa

Böhönye

Hódmezővásárhely Mórahalom Bácsalmás Garé

65


4.3.3. Megvalósított fejlesztések bemutatása

Projekt típusa

Pályázó

Projekt címe

Logisztikai és technológiai fejlesztés az ATEV Rt. mátyásdombi, debreceni és solti telephelyén Pályázat a SZATEV Rt. integrált környezetvédelmi fejlesztésének támogatására

Projektméret

(mHUF)

(mHUF)

490

1176

Debrecen, Mátyásdomb, Solt

A szelektív hulladék feldolgozás biztonságosabbá, folyamatossá és gyorsabbá tétele a fertőzésveszély elkerülése érdekében, a partnerek időben történő kiszolgálása, a szállítás költségeinek csökkentése, a többletszállítási igény teljesítése, a szaghatásból, zajból adódó környezetterhelés minimalizálása

147 000

392

602

Szikszó

Állati hulladék gyűjtő-átrakó állomás létesítése, a komposztáló telep fejlesztése, valamint az állati hulladéktemető rekultivációja Szikszón, a SZATEV Rt. telephelyén.

-

Megvalósulás helyszíne

Járműpark fejlesztése Állati hulladék-feldolgozó telep fejlesztése

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.

Komposztálás Dögkút rekultiváció Járműpark fejlesztése

SZATEV Fehérjefeldolgozó Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt

Gyűjtő-átrakó állomás létesítése Dögkút rekultiváció Járműpark fejlesztése

Tótkomlós és térsége állati hulladék-kezelési Önkormányzati Társulás

Állati hulladék kezelése. Tótkomlós

255

269

Tótkomlós


Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás

Állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása a pécsi kistérség területén

253

267

Kővágószőlős

Bóly Város Önkormányzata

Állati hulladék feldolgozó rendszer kialakítása mohácsi és a pécsváradi kistérségekben

232

244

Bóly

Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési

Állati tetemek kezelése regionális hálózat keretében,

193

204

Eger

Állati hulladék feldolgozó telep fejlesztése Dögkút rekultiváció Járműpark fejlesztése

Gyűjtő-átrakó állomás létesítése

Beszállított hulladék 2008 (t/év)

Megítélt támogatás

Projekt célja

Az önkormányzati feladatkörbe tartozó állati hulladékok jogszabályoknak megfelelő gyűjtési rendszerének kialakítása érdekében egy állati hulladék gyűjtőátrakó telep létestése Tótkomlóson a szükséges begyűjtő kapacitás létrehozásával, valamint Tótkomlós dögkútjának rekultivációja és két darab speciális állati hulladék gyűjtő-szállító jármű beszerzése. A projekt lehetővé teszi Tótkomlós és térsége 24 településén keletkező állati hulladékok költséghatékony, előírásoknak megfelelő, szervezett összegyűjtését és elkülönített, átmeneti tárolását. Az önkormányzati feladatkörbe tartozó állati hulladékok jogszabályoknak megfelelő gyűjtési rendszerének kialakítása érdekében egy állati hulladék gyűjtőátrakó telep létesítése Kővágószőlősön, valamint a Pécsi Kistérség területén található 11 db, a Szigetvári Kistérség területén pedig 7 db dögkút rekultivációja. A projekt lehetővé teszi a két Baranya megyei kistérség területén keletkező állati hulladékok költség-hatékony, előírásoknak megfelelő, szervezett összegyűjtését és elkülönített átmeneti tárolását.

Kapacitás (t/év)

3

680

0

250

A mohácsi és a pécsváradi statisztikai kistérségekben a speciális kezelést igénylő dögkutak és dögtemetők felszámolása, rekultiválása, az állati eredetű hulladékok többi hulladéktól való elkülönült gyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítási rendszerének kiépítése.

0

800

A lakosságnál képződő, állati hulladékok - kategóriánkéntt elkülönített - begyűjtési rendszerének a kiépítése és üzemeltetése az egri kistréségben, másrészt pedig a térségben lévő 7 db dögkút rekultivációja.

120

180

66


Projekt típusa

Pályázó

Dögkút rekultiváció Járműpark fejlesztése

Önkormányzati Társulás


Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás


Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás


Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Gyűjtő-átrakó állomás létesítése Járműpark fejlesztése

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Projekt címe

Projekt célja


Kapacitás (t/év)

Siklós (Beremend)

Az állati hulladék egyéb hulladékoktól elkülönített gyűjtése és hűtve tárolása az ártalmatlanítás céljából történő elszállítás idejéig. A további projekt cél a speciális kezelést igénylő dögkutak felszámolása, rekultiválása.

0

150

164

Sellye (Nagycsány)

A kistérségben komplex állati hulladék lerakó-begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása. Ezeken túl négy dögkút felszámolása, rekultivációja, valamint az állati hulladékokkal kapcsolatos begyűjtési és adminisztrációs kötelezettség megteremtése

0

150

159

Kaposvár

Az állati hulladék egyéb hulladékoktól elkülönített gyűjtése és hűtve tárolása az ártalmatlanítás céljából történő elszállítás idejéig, a környezetterhelés csökkentése. A további projekt cél a speciális kezelést igénylő dögkutak felszámolása, rekultiválása.

0,4

200

A lakosságnál képződő, 1. kategóriába sorolt állati hulladékok begyűjtési rendszerének megtervezése, kiépítése és üzemeltetése, ezzel megteremtve a jelenlegi rendszer állategészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket kielégítő fejlesztését, korszerűsítését a Kistérség 18 települése részére. Egy kistérségi begyűjtő körzet létesül egy állati hulladék gyűjtőhely korszerűsítésével. A lakossági, kisebb testű állati tetemek kerülnének a telepen begyűjtésre

150

150


Projektméret

(mHUF)

(mHUF)

161


170

156

151

Eger

Állati hulladék begyűjtő- és átrakó állomás létrehozása a siklósi kistérségben A sellyei kistérség területén található dögkutak rekultivációja, valamint új állati hulladék gyűjtő- és átrakó állomás építése Térségi szintű állati hulladék gyűjtő és átrakó telep kialakítása Az állati hulladékok kistérségi szintű kezelési rendszerének kialakítása, infrastruktúra fejlesztése a székesfehérvári kistérség területén

Állati hulladék feldolgozó telep fejlesztése

ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Rt.

Állati hulladék kezelő telep technológiai fejlesztése

Gyűjtő-átrakó állomás létesítése Járműpark fejlesztése

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi állati hulladék begyűjtése és kezelése

87

92

Székesfehérvár

33

84

Győr

78

82

Salgótarján

Az állati hulladékok elkülönített hasznosítási rendszerének továbbfejlesztése, a megfelelő kezelést követően a szántóföldön történő hasznosítás környezetvédelmi feltételeinek megteremtése, korszerű, a környezeti terhelést minimálisra csökkentő komposztáló rendszer kiépítése. A létesítményben az élelmiszer-ipari hulladék kezelése is megoldható. A projekt évi 10 000 tonna állati eredetű élelmiszeripari hulladékot a hulladékkezelő kapacitás fejlesztése és korszerűsítése révén komposztálással tervez ártalmatlanítani. A projekt célja Salgótarján Regionális Szilárd Hulladéklerakó telepén Salgótarján és a környező települések - kistérségek - állati hulladékának begyűjtése, tárolása és továbbszállításra történő előkészítése, ezáltal a térségi álalti hulladékkezelési gondok.

n.a.

40

400

67


Projekt típusa

Pályázó

Projekt címe


Projektméret

(mHUF)

(mHUF)


Dabas


Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás

Mintaprojekt regionális állati hulladékgyűjtő központ létesítésére és dögkutak rekultivációjára


Mezőkövesd Város Önkormányzata

Regionális állati hulladékkezelőtelep létesítése Mezőkövesden

66

70

Mezőkövesd


Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

Korszerű állati hulladékkezelő telep kialakítása

57

60

Hajdúszoboszló

Összesen

75

2 289

79

3 119

Projekt célja


Kapacitás (t/év)

Állati hulladék gyújtő-átrakó telep létesítése Dabason a szükséges begyűjtő kapacitás létrehozásával, valamint Dabasi kistérség területén található 7 db dögkút és 2 db dögtér rekultivációja és egy speciális állati hulladék gyűjtő-szállító jármű beszerzése. A projekt lehetővé teszi a Dabasi kistérség területén keletkező állati hulladékok költség-hatékony, előírásoknak megfelelő, szervezett összegyűjtését és elkülönített átmeneti tárolását.

0

180

A térség településeinek európai színvonalú állati hulladék gyűjtésének, kezelésének, szelekciójának, újrahasznosításának, illetve ártalmatlanításra történő továbbszállításának biztosítása. Az illegális hulladéklerakások, a dögkutakba történő beszállítások mennyiségének, illetve azok mihamarabbi bezárásának ösztönzése.

50

171,6

A fejlesztés célja egy korszerű, minden jogszabályi előírásnak megfelelő térségi állati hulladék kezelő telep kialakítása.

45

500

3 640

Forrás: Pályázati formanyomtatvány, KvVM FI

68


4.3.4. A megvalósított fejlesztések illeszkedése a fejlesztéspolitikai célokhoz


Tevékenységek

Megvalósult projektek száma

Regionális állati hulladék gyűjtőhelyek létrehozása


12

Ártalmatlanító létesítmények létrehozása, fejlesztése

Állatihulladék-feldolgozótelep fejlesztése

2

Égető berendezések létesítése

–

0

Komposztálás növelése

Komposztálás

2

Dögkutak és dögtemetők megszüntetése, rekultivációja

Dögkút- és dögtér-rekultiváció

9 (85 db)

Begyűjtési rendszer korszerűsítése

Járműpark fejlesztése

12 (52 db)

Forrás: KPMG, KvVM FI

69


4.3.5. AZ OHT-ban megfogalmazott célok teljesülésének vizsgálata OHT-ban megfogalmazott célok

Teljesülés

A nagy és kis fertőzési kockázatú anyagok szelektív tárolásának biztosítása a hulladék kezelési helyén



A hulladék gyűjtő helyek fejlesztése a nagy állattartó telepeken, a nagy élelmiszeripari cégeknél és a regionális állati hulladékgyűjtő helyeken

x

A 92/562/EGK határozat bevezetése a HACCP alkalmazásáról Az alapanyag állati hulladék és a késztermékek szelektív tárolókapacitásának növelése, a technológiák energetikai hatásfokának javítása, a mérési adatok gyűjtése, a technológia automatizálásának fejlesztése.



Az elavuló kezelő kapacitások kiváltására 2005. után legalább 100 ezer tonna/év hulladék-kezelő kapacitás fejlesztése



30-40 állati hulladék speciális szállítására alkalmas jármű rendszerbe állítása



A takarmány formájában nem hasznosítható állati hulladék trágyaanyagként történő “hasznosítása”a mezőgazdaságban. - 2003-ban 5-6 speciális, egyenként 10 ezer tonna/év kapacitású ártalmatlanító vonal és komposztáló tér kialakítása



10.000 tonna/év kapacitású égető létrehozása

x

Az ATEV-ek szerepének, tulajdonosi és felelősségi szerkezetének felülvizsgálata és átalakítása

x

Forrás: OHT, KPMG

Megállapítható, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazódott célok az égető kapacitások létrehozását és a gyűjtő helyek fejlesztését leszámítva teljesültek.

70


5. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 5.1. Az intézkedésre jelentkező igény Az intézkedésre jelentkező igények közül a kérdőíves felmérés eredményei szerint a legjelentősebb a jogszabályi, illetve hatósági kötelezettségeknek való megfelelés (87%) és a szabálytalan hulladékkezelés megszüntetése (56%) volt. 6 Milyen jellegű helyi szükségletet, igényt elégít ki a projekt? 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

szelektív gyűjtés kialakítása

illegális hulladékgyűjtés megszüntetése

szabálytalan hulladékkezelés megszüntetése jogszabályi / hatósági kötelezettségeknek való megfelelés

bűzhatás, szaghatás megszüntetése

Önkormányzat

ATEV érdekeltség*

Összesen

6

A kérdőíves felmérés összesítése során az „ATEV érdekeltség” a következő három vállalat válaszait foglalja magában: ATEV, SZATEV és ATEVSZOLG.

71


Szállítókapacitás növelése Költséghatékonyság növelése Technológiai modernizáció

x x x x x

x

x

x x

x

Mezőkövesd

Hajdúszoboszló

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

Közszolgáltatások árának, minőségének, elérhetőségének javulása

x

Talajvíz, talaj védelme

x

x

Környezettudatos szemlélet formálása Egészség védelme, egészségi állapot javulása Esélyegyenlőség javítása

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

Munkahelyek teremtése és megtartása

Szállítás, begyűjtés racionalizálása

x

x

Bevételek növelése Helyi, regionális, országos turizmus növelése Településfejlesztés

Környezet terhelésének csökkentése

x

x

Jogszabályi / hatósági kötelezettségeknek való megfelelés Szelektív gyűjtés kialakítása

Dabas

x

Salgótarján

x

Illegális hulladékgyűjtés megszüntetése

Székesfehérvár

Siklós

x

Kaposvár

x

x

Eger

Pécs

x

Tótkomlós

x

Sellye

x

Bűzhatás, szaghatás megszüntetése

Bóly

Szabálytalan hulladékkezelés megszüntetése

SZATEV

ATEVSZOLG

Igény

ATEV

5.1.1. Az egyes pályázatokban megjelölt igények

x

x

x

x

x

x x

x

Forrás: Pályázati formanyomtatványok

72


5.1.2. Nyertes pályázatok jellemzői Projekt kezdeményezője Bóly Város Önkormányzata Eger Város Önkormányzata Székesfehérvár Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Kaposvár Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Dabas Város Önkormányzata Pécs Város Önkormányzata Salgótarján Város Önkormányzata

Települések Lakosok száma száma 62

66.000

19

86.700

18

136.700

Alap koncepció Begyűjtő rendszer + Állati hulladék feldolgozó rendszer+heti két alkalommal történő, körjárat jellegű szállítással valósul meg - komposzt előállítás Állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása + - A meglévő működő, vagy már bezárt dögkutak rekultivációja lakosságnál keletkező 1. osztályba sorolt állati tetemek szabályozott begyűjtése és ártalmatlanításra történő átadása a cél.

5

50.376

Új állati hulladék telep megvalósítása és a rendszer kiterjesztése + 5 településre

16

73.850

Kaposváron egy állati hulladék gyűjtő átrakó telep létesítése Állati hulladéknak szabályozott körülmények közötti gyűjtésének a kistérségre történő kiterjesztése Állati hulladéknak szabályozott körülmények közöti gyűjtése + dögkutak rekultivációja

20

51.326

10

42.977

39; 46

183.764 27.559

Gyűjtési rendszer megvalósítása + dögkutak rekultivációja

23 12

115.885

Állati hulladék kezelő rendszer kidolgozása

Sellye Város

35

15 323

Gyűjtési rendszer megvalósítása + dögkutak rekultivációja

Siklós Város

53

39200

Szatev Zrt Tótkomlós Város

Gyűjtési rendszer megvalósítása + dögkutak rekultivációja Feldolgozási kapacitás bővítése; Gyűjtési rendszer korszerűsítése, omposztáló kapacitás bővítése és modernizálása; Dögtemető rekultivációja

24-33

~90.000

Dögkutak rekultivációja + állati hulladék gyűjtése és átrakása

ATEV Zrt.

Logisztikai és technológiai fejlesztés az ATEV Mátyásdombi, Debreceni, Solti telephelyén

ATEVSZOLG Kft.

A jelenleg alkalmazott komposztáló rendszer továbbfejlesztése

Tervezett kapacitás

Egyéni gazdáknál keletkező hulladék

800 t/év

1300 t/év 1. kat - 2.kat. dögkutak + Konténer-Szatev elszállítja ATEV Debrecen

108 t 150 t/év

150-260 m3/év 135 t (2003); 226 (2006-2011) 242 t 64 t 14 t 153 t 196 t 13418-28869 t /év (2006-2013) 222 t

1. kat.

Gyepmesteri telepn gyűjtve + elásá + szakcég igénybevétele

98t - 2003 165 t - 2005-2008 28t ATEV szerint a teljes kistérség: 395 t 65 t

Jelenlegi módszer

Ideiglenes tárolás konténerben Dögkutakban gyűjtik a hulladékot 85 t

Gyepmesteri telepen, a műszaki előírásoknak nem megfelelő, szabadban elhelyezett konténerekben gyűjtik majd az ATEV- nak Dögkutakban gyűjtik a hulladékot Dögkutakban, dögtereken, vagy elföldelve Dögkutak Dögkutak Dögkutak Gyűjtő-átrakó-ártalmatlanító telep Szikszón és Zagyvarékason; 2. 3. kategóriás hulladék komposztálása; Lezárt dögtemető A hulladékok gyűjtését, ártalmatlanítását az ATEV biztosítja Gyűjtés-átrakás, ártalmatlanítás, takarmány, zsír, gyártás, komposztálás

10.000 t/év

Prizma komposztálásos technológia


73


5.1.3. Visszautasított pályázatok Projekt kezdeményezője Hajdúszoboszló Város Önkormányzata*

Települések száma 6

Lakosok száma 50 376

Alap koncepció Dögtér rekultiváció és jogszabályi megfelelés ATEV Rt. Észak-Dunántúli logisztikai központ, állati hulladék gyűjtő-átrakó telep fejlesztése Logisztikai és technológiai fejlesztés -Böhönye, Debrecen, Hódmezővásárhely, Mátyásdomb, Solt

ATEV Zrt. ATEV Zrt.* Mezőkövesd Város Önkormányzata*

20

51326

Dögtér rekultiváció és jogszabályi megfelelés

Eger Város Önkormányzata*

19

86700


Szentes Város Önkormányzata

8

Dögkutak és dögtemetők rekultivációja + Növényi és állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása Állati hulladék komposztáló nem felel meg a jogszabályoknak

Biokomposzt Kft. Mátészalka Város Önkormányzata

26

Jászapáti Város Önkormányzata

33

Szarvas Város Önkormányzata

6

Talajerőgazdálkodási Kft. Tótkomlós Város Önkormányzata* Békés Város Önkormányzata Fehérgyarmat Város Önkormányzata Ferment Hungary Kft + Hajdúnánási Béke Mg Szövetkezet Gyula Város Önkormányzata Kiskunmajsa Város Önkormányzata Mórahalom Város Önkormányzata

24-33

69513


Összesen 98 t - 2003 165t 20052008

10-12.000 t/év

Komposztálás

250-300 t/év

Gyepmesteri telep konténerek Dögkutak, dögtemetők

Régi komposzt telep bezárása új telep létesítése

9900 t

Állati hulladék begyűjtő helyek Komposztálás Pápán


222 t

ATEV


9


49

Állati hulladékgyűjtő- átrakó és tároló telep kialakítása

Dögkút, dögtemető, konténeres gyűjtés esetén ATEV szállította el. Dögkút, dögtemető

Biogáz üzem létesítése 6

53 078

4+2

25

Vésztő Város Önkormányzata

9 10

Bácsalmás Város Önkormányzata

8

16 541

Gyűjtő átrakó telep - ATEV (Debrecen) gyűjtősziget - gyűjtőkocsik - térségi állati hulladék gyűjtő-átrakó telep (Jásztelek) Állati hulladék komposztálása Örménykúton Új komposzt telep - ÖkoCarnus eljárás Gyűjtő járat + gyűjtő átrakó telep + ATEV telepre elszállítva 8 darab átmeneti és egy darab központi gyűjtő létesítése állati hulladékgyűjtő- átrakó és tároló telep kialakítása Kölcse külterületén + szállító jármű beszerzése Biogáz üzem

284 t

Dögkút

Központi begyűjtő telep - Gyula - ATEV


-

Dögtér

Állati hulladék átvevő és gyűjtő telep (1., 2., 3., kategóriájú hulladékok)- ATEV

állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása + dögkút rekultiváció

-

Dögtér

20 t

Dögkút

Dögtér rekultiváció és jogszabályi megfelelés 18 559

Zárt, levegő befúvásos rendszerű komposztálás


Mórahalmi dögtér rekultivációja

Tab Város Önkormányzata

Tervezett alternatíva

Hulladéklerakó telepen - Állati hulladék gyűjtő átrakó telepen való gyűjtése, ATEV Ideiglenes tárolás konténerben telepen való kezelése

a járatoptimalizálás, a várakozási idő csökkentése, technológiai vonal kapacitásának bővítésével és korszerűsítésével Gyepmesteri telep - konténer Mezőkövesd - Gyűjtő átrakó telep 65 t/év ATEV 1. kat. - 2. kat dögkutak + 108.055 t/év Egerben gyűjtő átrakó konténer - Szatev elszállítja Telephelyre út kiépítése, fermentáló üzem kiépítése, járművek beszerzése, Dögkutak, dögtemetők kistelepülések átrakó telepeinek a létesítése, átrakó telepekhez vezető út megépítése, dögkutak rekultivációja

Állati hulladék gyűjtő átrakó telep

~90.000

Jelenlegi módszer


Dögkút, dögtemető 56,3 t

Dögkút, dögtemető

Dögtér rekultiváció két átmeneti gyűjtő-átrakó telepre lakosok szállítják a hulladékot, majd szakcéh szállítja el. 2 központi állati hulladékgyűjtő + átmeneti hulladékgyűjtők + Debreceni elszállítás saját járművel Bácsalmáson - központi állati hulladék begyűjtő és átrakóhely, a hűtőkonténer - eseti jelleggel kerül elszállításra Soltra, égetéssel történő ártalmatlanításra

* Újbóli pályázati beadáson elfogadásra került

Forrás: Pályázati formanyomtatvány

74


75


Valós igények Összességében elmondható, hogy mind a nyertes, mind a vesztes támogatásoknál a központi gyűjtőátrakó telepek létesítésére mutatkozott igény, azzal együtt, hogy a pályázatok alapja (mind a nyertes, mind a vesztes pályázatok esetében a meglévő dögkutak, dögtemetők rekultivációja volt. Elmondható, hogy a pályázók sok esetben hasonló, ugyanakkor egymástól nagyban eltérő technológiai megoldásokban gondolkodtak. Az általános igény tehát következőképpen fogalmazható meg: a legtöbb pályázó az állati hulladékkezelés intézkedés keretében megvalósítható fejlesztést gyűjtő-átrakó telep kialakításával, majd valamely ATEV illetve SZATEV telephelyre történő elszállítással kívánta megvalósítani. A nyertes pályázatokban leginkább csak az állati hulladék begyűjtését vállalták fel, az elszállítást már az ATEV-ra vagy a SZATEV-ra bízták (pl. Egri, Sellyei pályázat), míg az elutasított pályázatok közül a Tótkomlósi és Vésztői pályázat új szállító jármű beszerzésével maga szállította volna be az állati hulladékot az ATEV vagy SZATEV telephelyre.

5.2. Az intézkedés relevanciája Ebben a fejezetben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adnak-e a tényleges szükségletekre.

5.2.1. Támogatható tevékenységek és megjelenő szükségletek összhangja A kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pályázók túlnyomó többsége szerint az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adtak a helyi szükségletekre (4/5).

76


Megítélése szerint az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adtak-e a helyi szükségletekre?

1

2

3

4

5

4,25

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

4,33

Összesen

3,97


3


4

Gyújtő-átrakó állomás létesítése

5

Gyújtő-átrakó állomás fejlesztése

6

Dögkút- ill. dögtérrekultiváció

x

x

x

Dombóvár

Kiskunfélegyháza

Bácsalmás

Vésztő

Tab

Mórahalom

Kiskunmajsa

x

Gyula

x

Ferment-Hajdúnánás

x

Felső -Tisza

Régikom-Jászapáti (Jásztelek)

Mátészalka

Biokomposzt Kft.

Szentes (Nagytőke)

x

x

Békés

2

x

Talajerő-Külsővat

Állati hulladék feldolgozótelep kialakítása

Szarvas (Örménykút)

1

ATEV (Győr)

Projekt típusa

ATEV (Böhönye, Debrecen,Hódmezővásá rhely, Mátyásdomb, Solt)

Visszautasított pályázatok megoszlása tevékenység szerint

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


A 3.3.2.2. alfejezetben bemutatott nyertes és a fenti táblázatban bemutatott vesztes pályázatok összegzéséből megállapítható, hogy az égető berendezések létesítése, illetve égetés növelését leszámítva mindegyik támogatható tevékenységre jelentkezett igény. Az állati hulladék feldolgozó telep fejlesztése csupán 2 projekt keretében valósult meg (11 pályázat nem került támogatásra). 12 pályázat esetében létesítettek gyűjtő-átrakó állomást (2 ilyen típusú támogatást nem támogatott az Irányító Hatóság), dögkút rekultivációra 9 esetben került sor (10 pályázat esetében nem). 12 esetben került sor járműpark fejlesztésre (1 ilyen típusú pályázat nem került támogatásra), annak ellenére, hogy járműpark fejlesztés nem szerepelt a támogatandó tevékenységek között.

5.2.2. Nyertes és visszautasított pályázatok a szükségletek szempontjából A nyertes KIOP pályázatok elhelyezkedését az alábbiakban összevetjük a keletkező hulladékok mennyiségével, valamint a meglévő gyűjtő/átrakó telepek elhelyezkedésével.

77


5.2.2.1. Elhelyezkedés Mint ahogy a 3.2. fejezetből kiderül, az állattartó gazdaságok becsült haszonállat elhullása az Alföld déli, illetve középső részén történik a legnagyobb mennyiségben. (Az ÉszakMagyarországi, valamint a Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli régiókban csekélyebb mértékű elhullással lehet számolni. A Dél-Dunántúli régió déli része – ahová a pályázatok egy jelentős része koncentrálódik – ebből a szempontból közepesnek minősíthető.) A nyertes pályázatok közül a szükségletek oldaláról leginkább a tótkomlósi – többek között egy gyűjtő-átrakó telep kialakítását célul kitűző - pályázatot lehetne kiemelni, mivel gyűjtőkörzetébe tartozik Mezőhegyes, ahol az ország legnagyobb mezőgazdasági kombinátja, ma pedig annak jogutódja, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. helyezkedik el. Másrészt a gyűjtő-átrakó telep kialakításának, illetve szállító járművek beszerzésének szükségességét megkérdőjelezi az a tény, hogy az ATEV hódmezővásárhelyi gyűjtő-átrakó helye közvetlen közelségben van. Az elutasított pályázatok megvalósulási helye legnagyobb részben azokban a Békési, Hajdú-Bihar és Csongrád megyei térségekben találhatók, ahol az egyéni gazdálkodásból keletkező állati hulladékok a legnagyobb arányban fordulnak elő. Az alábbi ábrán a nyertes pályázatok gyűjtő-átrakó telepeit ábrázoljuk az ATEV Zrt. gyűjtő-átrakó telepeivel együttesen. Az ATEV Zrt. gyűjtő-átrakó létesítményei köré rajzolt kör egy 80 km-es gyűjtőkörzetet jelöl (az állati hulladék alacsony hazai mennyisége miatt nagyobb kört –nagyobb gyűjtőkörzetet - is fel lehetne rajzolni).

78


Nyertes pályázatok gyűjtő-átrakó telepei és az ATEV Zrt. gyűjtő/átrakó telepei

SZATEV szikszói gyűjtőátrakó telepe

Salgótarján Eger

Mezőkövesd ATEV győri gyűjtőátrakó telepe

ATEV debreceni gyár Hajdúszoboszló

Dabas Székesfehérvár

ATEV solti gyár Tótkomlós

Kaposvár ATEV böhönyei gyűjtőátrakó telepe

Kővágószőlős

ATEV hódmezővásárhelyi gyűjtő-átrakó telepe

Sellye Siklós

Elutasított pályázatok gyűjtő-átrakó telepei és az ATEV Zrt. gyűjtő-átrakó telepei

SZATEV szikszói gyűjtő-átrakó telepe

Kölcse Mátészalka Hajdúnánás

ATEV győri gyűjtőátrakó telepe ATEV debreceni gyár

Jásztelek Külsővát ATEV Sárvár, logisztikai központ Örménykút

Tab

ATEV solti gyár

Kiskunfélegyháza Nagytőke

Vésztő

Békés Gyula

Kiskunmajsa ATEV böhönyei gyűjtő-átrakó telepe

ATEV hódmezővásárhelyi gyűjtő-átrakó telepe Mórahalom

Bácsalmás Garé

79


Összességégen elmondható, hogy a nyertes pályázatok (hasonlóan az elutasított pályázathoz) térbeli elhelyezkedés alapján illeszkednek a jelenlegi rendszerhez. Megjegyzendő azonban, hogy a hajdúszoboszlói, a kaposvári és a tótkomlósi gyűjtő-átrakó telepek közel helyezkednek el az ATEV telephelyeihez. Ez kihasználtsági problémákhoz vezethet. A projektek sikerességét azonban befolyásolta az a tény, hogy az állattenyésztés szerkezete időközben megváltozott, és a magánállattartás csökkenésével a gyűjtőhelyeknek kihasználtsági problémákkal kell szembesülniük.

5.3. Az intézkedés hatékonysága A megvalósult fejlesztések projektgazdáinak többsége úgy ítélte meg, hogy a fejlesztés általánosságban a legkevésbé költséges változatban valósult meg. Eltérés mutatkozik az ATEVcsoport fejlesztéseinek és az önkormányzati fejlesztések megítélésében. Míg az önkormányzati projektek projektgazdái a fejlesztések megvalósulását hatékonynak tartották (4,08 / 5), addig az ATEV-csoport projektgazdái kevésbé tartották hatékonynak (2,67 / 5). Az Ön megítélése szerint a fejlesztés a legkevésbé költséges változatban valósult meg?

1

2

3

4

4,08

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

5

2,67

3,73

80


5.4. Az intézkedés eredményessége és hatásossága A kérdőíves felmérés eredményei alapján a megvalósuló fejlesztések 60%-a teljes mértékben az eredeti műszaki tartalommal valósult meg. A pályázatok 7%-ánál módosult jelentősen a tartalom.

Megítélése szerint a fejlesztések a tervezett formában és tartalommal valósultak meg?

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

Igen, teljes mértékben

Igen, kisebb változtatásokkal

Részben, kisebb változtatásokkal

Részben, nagyobb változtatásokkal

Egyáltalán nem

N/A

A nyertes vállalkozások beszámolása alapján a megvalósult fejlesztések 33%-a teljes mértékben az eredeti ütemterv szerint valósult meg, míg 40%-ánál kis mértékű, nem jelentős átütemezésre volt szükség. A pályázatok 20%-ánál jelentős mértékű átütemezésre volt szükség.

81


Megítélése szerint a fejlesztések a tervezett időben valósultak meg? 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Önkormányzat

A TEV érdekeltség

Összesen

Igen, teljes mértékben

Igen, kisebb átütemezéssel

Részben, nagyobb átütemezéssel

Egyáltalán nem

Részben, kisebb átütemezéssel

A Programkiegészítő Dokumentum az alábbi indikátorokat tartalmazza: Beavatkozás szintje Output

Eredmény

Mutató Az új illetve felújított hulladék kezelő egységek száma Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartás = 3 fő)

PkD célérték indikátor 6

800 000

Forrás: PkD, 45. oldal

82


Bóly

Tótkomlós

Hajdúszoboszló

Salgótarján


Siklós

Kaposvár

Eger

Dabas

Mezőkövesd

Sellye

Székesfehérvár

Összesen

Kiépült kapacitások és a beszállított hulladék mennyisége

800

680

500

400

250

200

200

180

180

172

150

150

3862

Beszállított hulladékmennyiség (t/év) 2008. tény

0*

3

45

40

0

0*

0,4

120

0*

50

0*

150

408

Hűtőkamra / konténer kapacitása (1000 l)

24

5

15

0

4

16

14

22

7

5

28

1

141

Új / felújított egységek kapacitása 2008 (t)

*A gyűjtő-átrakó telep még nem került üzembe helyezésre Forrás: KvVM FI, KPMG

A fejlesztések eredményeként - a támogatási szerződés szerint – összesen mintegy 3900 tonna gyűjtőkapacitás jött létre. 2008-ban a működő telepek ténylegesen 408 tonna állati hulladékot gyűjtöttek be. A beszállított hulladék alacsony mértéke többek között azzal is magyarázható, hogy a vizsgált időszak alatt több gyűjtő-átrakó telep még nem – illetve csupán év végén került – üzembe helyezésre. A kiépített kapacitás 142 m3, mely éves szinten (heti egy beszállítással számolva) megközelítőleg 7400 m3 - 5900 tonna - állati hulladék begyűjtését teszi lehetővé. 2009 első negyedévében beszállított hulladék mennyisége (tonna) Beszállított hulladékmennyiség (tonna) (2009. jan.1-március 31.)

Gyűjtő-átrakó Bóly

n.a.

Dabas

0,2

Eger

119,3

Hajdúszoboszló

9,5

Kaposvár

3,4

Mezőkövesd

7,6

Pécs

15,0

Salgótarján

12,9

Sellye

0 (nem történt hulladékbeszállítás az adott időben)

Siklós

0 (a működés nem kezdődött meg)

Székesfehérvár

16,3

Tótkomlós

10,0

Forrás: KPMG

2009 első negyedévében – a tanulmány elkészítése után – közel 200 tonna állati hulladék begyűjtésére került sor. Két telep még nem kezdte meg működését. Az első negyedéves adat alapján

83


éves szinten várhatóan 1000 tonna állati hulladék becsülhető. Valós következtetéseket a beszállított hulladékmennyiségre vonatkozóan év végén lehet majd levonni.

Hűtési technológiák és hűtőkapacitások összehasonlítás Hűtési technológia Bóly

Az állati gyűjtőhelyek nem hűtöttek, az onnan történt begyűjtés után kerül hűtésre az állati hulladék a hulladék feldolgozó üzemben.

Tótkomlós

Hűtőkonténer / hűtőkamra Kapacitás ára (Összesen - millió Ft) (Összesen - ezer l) 10

24

A 4 hűtőkamrát az ATEV-től bérlik,ezekbe rakják a hűtőkonténert. Csak az állati hulladékot tartalmazó konténert hűtik.

44 ezer Ft (bérleti díj), 82.800 (hulladékgyűjtő edényzet)

3,17

Hajdúszoboszló

Hűtőkamra helyett egy 4x4 méteres hűtőtér került kialakításra, melybe az önkormányzat 3 nyitott fémkonténert vásárolt.

2,3

15

Salgótarján

A hűtőkonténereket hűtik

2,75 (hűtőkamra) 0, 67 (hűtő-tároló)

0,48



20

147

Siklós

Hűtőházas megoldás: Két szállítókonténer befogadására alkalmas, állandó jelleggel 17 °C-ra hűtött hőmérsékletet biztosító, szigetelt létesítmény kialakítása

1,66

18

Kaposvár

A gyűjtő-tároló konténert hűtik

8,3 (gyűjtő-tároló) 1,152 (tároló)

14

Eger

A kamrák vannak hűtve, ezekbe kerülnek a konténerek

4,5

22,4

Dabas

A konténer egy hűtőtérben helyezkedik el. A konténert bérlik

n.a.

7

Mezőkövesd


3,5

4,64

Sellye

Hűtőházas megoldás

1,68

28

Székesfehérvár


2,18

1

Forrás: KPMG

84


Ön szerint a projekt elvárt hatásai bekövetkeztek és választ adtak a szükségletekre?

1

2

3

4

Önkormányzat

5

4,00

ATEV érdekeltség

4,33

Összesen

4,07

5.5. A fejlesztések pénzügyi fenntarthatósága A nyertes pályázók 87%-a úgy ítéli meg, hogy a KIOP forrásaiból megvalósított projektje hosszú távon fenntartható, az ehhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak. Az Ön megítélése szerint biztosítottak-e hosszú távon a fejlesztés fenntartásához szükséges pénzügyi eszközök?

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11

12 13

14 15

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

Igen

Nem

N/A

A fejlesztések pénzügyi fenntarthatóságát azonban több tényező is megkérdőjelezi:  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyűjtő/átrakó telepek tervezésénél a kapacitásokat felültervezték. A telepek kapacitásának becslésekor figyelembe vették a gazdálkodó szervezeteknél keletkező állati hulladékokat is, azonban a gazdálkodó szervezetek nem kötelezhetők a telep helyi közszolgáltatás keretében történő igénybevételére. Az elmúlt években annyira lecsökkent a magán állattartás, hogy a KIOP tervezésének idején még reálisnak tűnő hulladékmennyiséget a jelen helyzetben lehetetlen összeszedni. (Túl kevés a hulladék mennyisége ahhoz, hogy a hűtés ellenére megteljen egy konténer és a hulladékot

85


hatékonyan lehessen elszállítani. A jelenlegi helyzetben nem tud fizikailag annyi hulladék összegyűlni, hogy a logisztikai kihasználtság optimális legyen. A gyűjtő-átrakó telepek létjogosultsága nem, de méretezése így megkérdőjelezhető.  Ugyancsak nem számoltak azzal a ténnyel, hogy amint - a szennyező fizet elvet alkalmazva – fizetni kell a szolgáltatásért, a beszállítói hajlandóság csökkenni fog. Emiatt – és a felültervezett kapacitások következtében a gyűjtő/átrakó telepek jelentős kihasználtsági problémával szembesülnek.  Néhány gyűjtő-átrakó telep (a kaposvári, tótkomlósi és hajdúszoboszlói telep) meglehetősen közel van a böhönyei, hódmezővásárhelyi és debreceni ATEV gyűjtő-átrakókhoz, amely ugyancsak kapacitás kihasználtsági problémákat okozhat.  A létesítmények működtetése körüli kérdések is problémát jelenthetnek a fejlesztések hosszú távú fenntartása során. Mivel az ATEV az ország teljes területén működtet begyűjtőjáratokat és szerződéses viszonyban áll azokkal a gazdálkodó szervezetekkel, illetve kistermelőkkel, amelyeknél állati hulladék keletkezhet, az önkormányzat begyűjtési lehetősége és ezáltal bevételi forrása is leszűkül. Mivel az önkormányzatok által működtetett gyűjtő-átrakó telepek nem végeznek feldolgozást, ők is szerződéses viszonyban állnak az ATEV-vel, így a gyűjtő-átrakó telepek költségei rárakódnak a feldolgozási költségekre, és az ATEV - mivel begyűjtést és ártalmatlanítást is végez - alacsonyabb díjakért tudja biztosítani a szolgáltatást.  Ugyancsak problémát jelent, hogy abban az esetben, ha a gyűjtő-átrakó telep működtetése a bevételekből nem finanszírozható, úgy a hiányzó forrásokat az önkormányzatnak kell biztosítania, mely azt is jelenti, hogy az eszközök pótlásának forrásai a szolgáltatás díjában nem képződnek meg.  Az üzemeltetőnek viszonylag magas fajlagos költségei keletkeznek, amelyek finanszírozása az önkormányzatok jelenlegi helyzetében kétséges. A fejlesztések pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy – bár a gyűjtő-átrakó telepek mérete megkérdőjelezhető – a begyűjtött hulladékmennyiség nem feltétlenül kérdőjelezi meg a program, illetve az adott gyűjtőhely létjogosultságát, amely közegészségügyi és állati járványügyi szempontból is indokolt lehet. A nagyobb hulladékmennyiség elérése jelentősebb marketing tevékenységet igényel. A következő időszak fogja eldönteni, hogy a gyűjtő-átrakó telepek megépítése után kellő figyelmet fordítanak-e a begyűjtés és a logisztika biztosítására, illetve az általános menedzsment feladatok ellátására.

86


Beszállított hulladékmennyiség t/év

Sellye

Siklós

Székesfehérvár

Salgótarján

Kaposvár

Dabas

Tótkomlós

Pécs

ATEV Zrt.

ATEVSZOLG

SZATEV Rt.


Komposztálás

1

12

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

x

x

1 122

54

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2005

122

59

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2006

39

49

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2007

45

46

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2008

45

50

120

0

0

0

150

40

0,4

0

3

0

80

85

150

Célérték (2010-ig) Társaság járműállományával mozgatott hulladékmennyiség Érintett háztartások száma (1 háztartás = 3fő) 1000 háztartás

Dögkút rekultiváció

Bóly

1


Eger

1


Mezőkövesd

Hulladékkezelő telep (db) Korszerű komposztáló telep (db) Kiindulási érték

Hajdúszoboszló

5.6. Az indikátorrendszer megfelelősége

110

68

8300

10000

x

x

x

x

x

140000 17

32

30

22

5

13

37

39

25

14

70

3355

110

x

x

x

87

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése

Új kapacitásokkal kiszolgált háztartások száma (1000 háztartás) 2005 2006 Új vagy felújított 2007 telep kapacitása (t/év) 2008 Rekultivált dögkutak száma

500 500 500

0 172 172

500

172

0 180

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 150

400

0

180

0

0

180

800

150

200

150

400

200

180

680

250

7

28

4

4

23

1500

435

280

1610 m3

1950 40000

18

10000

x

x

10000+15000* 1 x x x

160 1


x

14

1



Komposztálás


SZATEV Rt.

x

Fogadóvályú befogadó kapacitása (m3)

A gépjárműpark raksúly kapacitása (t)

ATEVSZOLG

32

Rekultivált dögkutak kapacitása (t) Rekultivációval érintett települések száma

Új gépjármű beszerzése (db) A gépjárműpark nagysága (db)

ATEV Zrt.

Pécs

Tótkomlós

Dabas

Kaposvár

Salgótarján

Székesfehérvár

Siklós

Sellye

Bóly

Eger

Mezőkövesd

Hajdúszoboszló

Értékelő jelentés

1

1

1

1

2

1

2

3

36** 91

2 x

793

88

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése



x

x

x

x

x

x

x


Komposztálás

SZATEV Rt.

ATEVSZOLG

ATEV Zrt.

Pécs

Tótkomlós

Dabas

Kaposvár

Salgótarján

x

2,98

Szag koncentráció csökkentése az intenzív szakaszban

170

Ammónia emisszió csökkenés

0,9

Illékony kéntartalom emisszió csökkenés

0

A lakosságot érintő egészségügyi 100 100 kockázat csökkenése (%) *10000 tonna: komposztáló telep, 15000 tonna a gyűjtő-átrakó telep **Mátyásdomb:4 db, Debrecen: 20 db, Solt: 12 db


Környezeti terhelés csökkenése, azaz a kibocsátott CO mennyisége (g/kWh)

Székesfehérvár

Siklós

Sellye

Bóly

Eger

Mezőkövesd

Hajdúszoboszló

Értékelő jelentés

100

Forrás: Pályázati formanyomtatványok, KvVM FI

89


Az ATEV Zrt és Atevszolg Innovációs és Szolgáltató Zrt. eredményeit – a megvalósított projektek különbözősége miatt – külön mutatjuk be.

Pályázó neve

Projekt neve

Indikátor megnevezése

2007

2008

Tény

Terv

Tény

Terv

0

0

0

1

1

1

160

140

140

145

145

195

A projekt által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartás átlagosan 3 fővel számolva) 1000 háztartás

3 355

3 355

3 355

3 355

3 355

3 355

Új vagy felújított telep kapacitása (tonna/év)

40 000

40 000

40 000

40 000

40 000

40 000

100

100

100

160

160

160

Új gépjármű beszerzése (db)

0

0

0

15

15

36

A gépjárműpark nagysága (db)

96

84

84

75

75

91

Környezeti terhelés csökkenése, azaz a kibocsátott CO mennyisége (g/kWh)

3.94

3.86

3.86

3.25

3.25

2.98

A gépjárműpark raksúly kapacitása (t)

775

681

681

644

644

793

A társaság járműállományával mozgatott hulladékmennyiség (1000 tonna/év)

ATEV Zrt.

2006 Terv

Állati hulladékkezelő telep (db)

Logisztikai és technológiai fejlesztés az ATEV Rt. mátyásdombi, debreceni és solti telephelyén

Kiindul ási érték

3

Fogadóvályú befogadó kapacitása (m )


90


KIOP-ból megvalósított járműbeszerzések (db) Vegyes gyűjtő

Mátyásdomb Solt Debrecen Összesen Ár (eFt/db)

1 9 5 15 35 424

Klasszikus emelőgémes

5,5 t 1 2 2 5 17 430

8t 1 4 4 9 19 302

8t+ pót 1 2 1 4 24 445

Multilift szerelvény

0 3 0 3 29 235

További igény (db)

Összesen

4 20 12 36

Vegyes gyűjtő

Multilift szerelvény

Konténer multilifthez

15 10 25 25 500*

3 2 5 30 000

12 6 18 4 500

*A régebbi vegyes gyűjtő gépjármű alvázának cseréje

Forrás: Pályázati formanyomtatványok, KvVM FI Pályázó neve

Projekt neve

Indikátor megnevezése

Kiindulási érték

2006 Terv

Korszerű állati hulladékkezelő telep ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Zrt.

Állati hulladék kezelő telep technológiai fejlesztése

Szag koncentráció csökkenés az intenzív szakaszban Ammónia emisszió csökkenés Illékony kéntartalom emisszió csökkenés Új vagy felújított kezelőegységek engedélyezett kapacitása

Tény

0

1

1

5300

170

170

3.2

0.9

0.9

22.3

0

0

8 300

10 000

10 000


91


Eger

Bóly

Sellye

Siklós

Székesfehérvár

Salgótarján

Kaposvár

Dabas

Tótkomlós

Pécs

ATEV Zrt.

ATEVSZOLG













































 

Társaság járműállományával mozgatott hulladékmennyiség

































Rekultivált dögkutak kapacitása (t)









Rekultivációval érintett települések száma



Érintett háztartások száma (1 háztartás = 3fő)











Új vagy felújított kezelőegységek kapacitása (t/év) Rekultivált dögkutak száma







 



 















Fogadóvályú befogadó kapacitása (m3)



Új gépjármű beszerzése (db)



A gépjárműpark nagysága (db)

 

A gépjárműpark raksúly kapacitása (t) Környezeti terhelés csökkenése, azaz a kibocsátott CO mennyisége (g/kWh)





Új kapacitásokkal kiszolgált háztartások száma Új vagy felújított telep kapacitása (t/év)









Szag koncentráció csökkentése az intenzív szakaszban



Ammónia emisszió csökkenés



Illékony kéntartalom emisszió csökkenés



A lakosságot érintő egészségügyi kockázat csökkenése (%)

 

Korszerű komposztáló telep Beszállított hulladékmennyiség t/év

SZATEV Rt.

Mezőkövesd

Hulladékkezelő telep (db)

Hajdúszoboszló

Indikátortábla







Forrás: Pályázati formanyomtatványok, támogatási szerződések

92


Az indikátortáblával kapcsolatban az alábbi észrevételek tehetők:  Az indikátorok hasonló projektek esetében is igen eltérőek.  A „hullladékkezelő telep” darabszáma, mint indikátor minden projekt esetében szerepel – a SZATEV esetében további indikátorként jelenik meg a „korszerű komposztáló telep” száma – szerepe a projekt darabszámának azonosításában azonban kimerül.  A 12 gyűjtő-átrakó telepből a beszállított hulladékmennyiséget, mint indikátort csupán 8 projekt támogatási szerződése tartalmazza, a bólyi, sellyei és kaposvári projekteké nem. Az indikátor megléte mindegyik gyűjtő-átrakó esetében nélkülözhetetlen, mivel a negyedévenként történő nyomon követés ezen az értéken alapul. Az egységesítés érdekében hasznos lenne a beszállított hulladék mennyisége helyett a „Saját gépjárművel behordott hulladék mennyiségét” alkalmazni.  Az „érintett háztartások száma” minden hasonló projekt esetében megjelölésre került, Tótkomlós esetében más megfogalmazással.  A kiépült kapacitásokkal kapcsolatban néhány esetben külön megnevezésre kerül az „új vagy felújított telep” illetve az „új vagy felújított kezelőegységek kapacitása”. Az egyértelműség kedvéért hasznos lenne az „új vagy felújított telep kapacitása” indikátort szétválasztani „új telep kapacitása” illetve „felújított kezelőegysége kapacitása” indikátorokra, így világossá válna, hogy a projekt keretében a már meglévő telep modernizálására, vagy új kapacitások kiépítésére került-e sor.  A „rekultivált dögkutak” száma hasznos indikátor, érdemes lenne minden olyan projekt esetében alkalmazni, mely során dögkút-rekultivációra került sor. Annak ellenére, hogy a „rekultivációval érintett települések száma” indikátort csupán egy projekt esetében alkalmazták, az indikátor minden dögkút-rekultivációs projekt esetében hasznos adatot tartalmaz. A „rekultivált dögkutak kapacitása” indikátort csupán négy projekt esetében alkalmazták, annak ellenére, hogy lényeges információt tartalmaz a kiépítendő gyűjtőátrakók kapacitására vonatkozóan, alkalmazása minden rekultivációt magában foglaló projekt esetében hasznos lenne.  A beszerzett gépjárművekhez kötődő indikátorokat csak az ATEV támogatási szerződése tartalmazza, annak ellenére, hogy 12 projekt esetében valósult meg járműbeszerzés. Az egységesítés érdekében javasolt a járműbeszerzés indikátor alkalmazása minden olyan esetben, ahol járműbeszerzésre sor került.  A konkrét kémiai hatások, illetve az egészségügyi kockázat csökkenése nehezen mérhető értékek, a dögkút-bezárás automatikusan csökkenésükkel jár, az indikátor alkalmazása így nem szükséges.

5.7. Az intézkedés elfogadottsága, pozitív és negatív tapasztalatok A lefolytatott mélyinterjúk és a kérdőíves felmérések azt támasztják alá, hogy az intézkedés érintettjeinek körében ismertek és elfogadottak a megvalósult fejlesztések eredményei. A lassú elbírálás és végrehajtás miatt sok esetben a fejlesztések drágábban valósultak meg a tervezettnél, az engedélyek beszerzése pedig ugyancsak jelentős csúszást okozott. Emiatt sok üzem csak 2009-ben fog üzembe állni. Az intézkedés elfogadottsága

93


1

2

3

4

5

Ön mennyire elégedett a megvalósuló fejlesztések céljaival és eredményeivel?

Az Ön megítélése szerint mennyiben ismertek a fejlesztés céljai és eredményei a f ejlesztés érintettjei körében?

Az Ön megítélése szerint mennyiben elfogadottak a fejlesztés céljai és eredményei a f ejlesztés érintettjei körében?

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

A nyertes pályázók teljes mértékben elégedettek a KIOP által nyújtott fejlesztések céljaival és eredményeivel (4,4 / 5). A fejlesztések ismertségi fokát az érintettek körében a válaszadók már nem értékelték ilyen magasra (3,5 / 5). Különbség mutatkozik az ATEV-csoport és az önkormányzatok véleményében a fejlesztések ismertségi fokát illetően – az ATEV-csoporton belül a fejlesztések ismertségi fokát magasabbra értékelik – ennek ellenére a különbség nem jelentős. A fejlesztések céljait és eredményeinek elfogadottságát az érintettek körében a pályázók kevéssel alacsonyabbra értékelték, mint saját elégedettségi szintjüket. (3,9 / 5).

Pozitív és negatív tapasztalatok A válaszadó nyertes pályázók az elbírálási és értékelési szempontrendszerrel (a jogosult és teljes pályázatok közötti szelektálási módszerrel) való elégedettségüket magasra értékelték (4,2 / 5), azonban a kizárólag nyertes pályázatok miatti torzítás figyelembevételével kell kezelni ezeket a számokat. A döntés-előkészítési folyamatot a válaszadó pályázók szintén magasra értékelték (4 / 5), megfigyelhető azonban, hogy a szerződéskötési folyamat körüli tapasztalatok már kevésbé pozitívak (3,5 / 5). A válaszadó pályázók a saját szervezetük általi lebonyolítást szintén magasra értékelték (4,2 / 5), a magas értékben nagy valószínűséggel szerepet játszik, hogy a pályázók saját szervezetüket pozitívan értékelik. A többletmunkák, illetve pótmunkák lebonyolításával való elégedettségi szint esetében eltérés mutatkozik az önkormányzatok és az ATEV csoport között. Míg az önkormányzatok általánosságban elégedettek voltak a többletmunkák, illetve pótmunkák lebonyolításával (3,9 / 5), addig az ATEV-csoportnál az elégedettségi szint alacsonyabb (2 / 5). Mind az önkormányzatok, mind az ATEV-csoport szerint a nyílt pályáztatási rendszer megfelelt az adott komponensnek (4,5 / 5).

94


Az Ön megítélése szerint megfelelő volt-e 1

2

3

4

5

az elbírálási és értékelési szempontrendszer?

a döntés-előkészítési folyamat?

a szerződéskötési folyamat?

az Ön szervezete általi lebonyolítás és végrehajtás?

Többletmunkák, pótmunkák

A nyílt pályáztatási rendszer megfelel a komponensnek

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

Intézményi rendszer megfelelősége A pályázók nagy része úgy értékelte, hogy az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet nagymértékben (4,2 / 5) segítették a projekt sikeres megvalósítását. Az Ön megítélése szerint az intézményrendszer (Közreműködő Szervezet, Irányító Hatóság) biztosította-e a fejlesztés megvalósítását?

1

2

3

4

5

4,25

Önkormányzat

ATEV érdekeltség

Összesen

4,00

4,20

95


Összességében kijelenthető, hogy pályázói szemszögből a KIOP sikeresen járult hozzá az állati hulladékkezeléshez kapcsolódó fejlesztések finanszírozásához.

96


6. JAVASLATOK 6.1. Alapfeltételezések A KIOP koncepció az alábbi feltételezésekre épült:  A dögkutak és dögterek megléte valós problémát jelent  Az állatállomány a magánállattartóknál nem fog csökkenni  Szükség van gyűjtő-átrakó helyekre  Az önkormányzatok az állattartóktól is át fogják tudni venni a keletkezett állati hulladékot

6.2. A stratégiai kérdéseket alátámasztó érvek és ellenérvek Az alábbiakban bemutatjuk a mélyinterjúk során azonosított stratégiai kérdéseket alátámasztó érveket és ellenérveket. 7 1. Van-e szükség beavatkozásra a dögkutak és dögterek megszüntetéséhez?

Igen  A dögkutak és dögterek helyzetéről nem áll rendelkezésre megbízható információ

 Néhány településen a lakosságnál keletkező állati tetemek a véglegesen le nem zárt dögkútra kerülnek, tehát illegálisan, de a lakosság használja a régi dögkutakat

Nem  A dögkutak és dögtemetők kérdése mára megoldottnak tűnik, bezárásukat nem csupán a jog kötelező ereje, de az önkormányzatokra háruló társadalmi nyomás és az irántuk jelentkező igény csökkenése is elősegítette

 2004-ben

regisztráltak utoljára olyan esetet, mely során dögkútból dögöt vittek el

 Állategészségügyi

szempontból elmondható, hogy valamennyi dögkút szakszerűen lezárásra került

7

A stratégiai kérdéseket alátámasztó érvek és ellenérvek a mélyinterjúkon elhangzott véleményeken alapulnak. Ennek következménye, hogy a stratégiai érvek és ellenérvek figyelembe vételével tett megállapítások néhány esetben ellentmondásos kijelentéseket tartalmazhatnak. Az ellentmondások még erősebben alátámasztják a közösen elfogadott állatihulladék-kezelési stratégia iránti igényt

97


2. Van-e szükség regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek kialakítására?

Igen  A regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek szükségességét alátámasztja a dögkutak bezárásából adódó kapacitás-csökkenés

A

helyi szolgáltatók gyorsabban, rugalmasabban tudnak reagálni az igényekre és szorosabb kapcsolatot tudnak fenntartani az állattartókkal

 A gyűjtő-átrakó telepek megléte jogos, mivel – amennyiben nem ismert a hulladék tulajdonosa – az önkormányzatok feladata fennmaradt: kötelesek gondoskodni a hulladék begyűjtéséről és elhelyezéséről

Nem  Az állatállomány az egyéni állattartóknál jelentősen csökkent

 Az

ATEV/SZATEV és a további állati hulladékkezelő vállalkozások a saját rendszerükön belül képesek megoldani az állati hulladék begyűjtését

 A jelenlegi gyűjtő-átrakók már így is kapacitáskihasználtsági problémákkal küzdenek és magas fajlagos költségük finanszírozási kockázatot jelent

 Amennyiben a gyűjtő-átrakó helyeken keresztül szállítják az állati hulladék-feldolgozókba, az állati hulladék hosszabb ideig kerül tárolásra

3. Megfelelő megoldás-e a regionális gyűjtő-átrakó helyek önkormányzati kézben tartása?

Igen

Nem

 Az

 Az

 A feladatellátás biztonságosabbá válik

 Az önkormányzatok szűk költségvetési

önkormányzatok úgy érzik, a szolgáltatást előnyösebb áron tudják nyújtani

önkormányzatok számos feladatai között a gyűjtő-átrakó hely működtetése nem kap elég figyelmet kerete miatt – mivel nem kötelező, csupán önként vállalt közszolgáltatásról van szó – a gyűjtő-átrakó telepek önkormányzati fenntartása és üzemeltetése nehézséget jelent

 A nem önkormányzati tulajdonú gyűjtőátrakó helyek gyorsabb, rugalmasabb és üzletorientáltabb szolgáltatás-nyújtást tesznek lehetővé

98


4. Arányos-e a megépített létesítmények műszaki tartalma az ellátandó funkcióval?

Igen

Nem

 A KIOP keretében megépített, magas

 A beruházások – részben jogszabályi

színvonalú létesítmények teljes mértékben megfelelnek az uniós szabványoknak, illetve a 71/2003 FVM rendeletnek és az állatorvosi elvárásoknak

 Az önkormányzatoknak valószínűleg csak

kötelezettségek miatt – számos túlzó elemet is tartalmaznak annyi lenne a kötelezettségük, hogy a dögkutak helyett egy olyan zárt hűtőkamrát üzemeltessenek, melyek a hulladékot elszállításáig lehűtik

 Az állati hulladékgyűjtők alap funkcióira való koncentrálással – mosás, hűtés, fertőtlenítés – jelentős megtakarítások érhetők el

 A minimumkövetelmények kialakításával lehetővé válna a magyar állattartó struktúrához való rugalmassabb igazodás

5. Célszerű-e az ATEV állami kézben tartása?

Igen  Az ATEV nagyfokú biztonságot visz a rendszerbe

 Jelenléte garantálja, hogy mindazon állati

Nem  Az állati hulladékkezelés piaci alapokra helyezésével a piaci szereplőkre lehetne bízni az állati hulladék kezelését

hulladék, amely a kistérségi begyűjtési helyre eljut, megsemmisítésre kerüljön

 Az ATEV nagy tömegű hulladékot állami támogatással, az állattartók számára igen kedvezményesen gyűjt össze (ez a támogatás 2007 óta létezik, azóta megnövekedett a beszállítás)

 Privatizálása esetén számolni kellene az önkormányzatoknak nyújtandó támogatások növelésével

állami

99


6. Szükség van-e az állati hulladékkezelés intézkedés folytatására uniós program keretében?

Igen  Az állati hulladékkezelés önkormányzati szinten nem tud piacképesen működni, ezért a fejlesztésekhez állami támogatás szükséges

 Igény mutatkozik a nagyobb telepek rekultivációja, a logisztikai rendszer, az ártalmatlanítás és feldolgozás színvonalának fejlesztésére

 Amennyiben

az állati hulladék begyűjtésének költségeit az állattartókra terhelnék, az várhatóan az illegális hulladéklerakás megnövekedéséhez vezetne

Nem  Az intézkedés uniós program keretein belüli folytatása ellen szól, hogy a szennyező fizet elve alapján az állati hulladék begyűjtésének és kezelésének költségét az állattartókra lehetne hárítani

 Mivel az állati hulladékkezelés csupán kis része közfeladat, az uniós forrásokat is csak kisebb mértékben célszerű erre költeni

 Az intézkedések folytatása ellen szól, hogy a jelenlegi fejlesztések fenntarthatósága nehézségekbe fog ütközni

pénzügyi várhatóan

6.3. Megállapítások A stratégiai kérdéseket alátámasztó érvek és ellenérvek figyelembe vételével az alábbi megállapítások tehetők: 1. Van-e szükség beavatkozásra a dögkutak és dögtemetők megszüntetésére? Az elvégzett interjúk és a beszerzett információ alapján a dögkutak és dögterek kérdése rendezettnek tűnik, bár nem áll rendelkezésre elegendő információ a valós helyzet megítéléséhez. Összességében elmondható, hogy állategészségügyi szempontból valamennyi dögkutat szakszerűen lezártak, azonban a megmaradt dögkutak, dögterek rekultivációja jövőre nézve további feladatot jelent. 2. Van-e szükség regionális hulladék gyűjtő-átrakó telepek kialakítására? A legtöbb pályázó az állati hulladékkezelés intézkedés keretében megvalósítható fejlesztést gyűjtőátrakó telep kialakításával, majd valamely ATEV illetve SZATEV telephelyre történő elszállítással kívánta megvalósítani. A regionális hulladék gyűjtő-átrakók iránti igény megállapítását nehezíti, hogy nincs közösen elfogadott alapadat-bázis és egységes logisztikai koncepció az iparág résztvevői között. A begyűjtés során kulcssiker-tényező a gyorsaság, (24 órán belüli begyűjtés) mely egységes, országos rendszerben kell, hogy történjen. A KIOP indításának, tervezésének éveiben nagyobb mennyiségű állati hulladék származott az önkormányzatok területéről, mely az állattartási szokások megváltozásával lényegesen csökkent. Problémát jelent, hogy az önkormányzatoktól ma már szinte alig lehet átvenni hulladékot, pedig a kistérségi gyűjtőhelyek ezen igény kielégítésére épültek.

100


Bár egyelőre 5 gyűjtő-átrakó nem került üzembe helyezésre, valószínűsíthető, hogy a telepek kihasználtsági gondokkal fognak szembesülni. Különösen igaz ez a hajdúszoboszlói és a tótkomlósi gyűjtő-átrakó telepekre, melyek közel helyezkednek el az ATEV telephelyeihez. Legnagyobb valószínűséggel a falusi jellegű településszerkezet esetében jelentkezhetnek kihasználtsági problémák (hiszen a kedvtelésből tartott állatokat tulajdonosaik legtöbbször kertjükben eltemethetik 50 kg-ig), míg a városokban nagyobb igény jelentkezhet a regionális gyűjtő-átrakók kialakítására. Valós következtetéseket a beszállított hulladékmennyiségre vonatkozóan az összes telep üzembe helyezésének első éve után lehet majd levonni. Annak ellenére, hogy a fejlesztések csak néhány körzet lefedését biztosítják, összességében elmondható, hogy a nyertes pályázatok földrajzi elhelyezkedés alapján beilleszthetők a jelenlegi rendszerbe. 3. Megfelelő megoldás-e a regionális gyűjtő-átrakó helyek önkormányzati kézben tartása? Az önkormányzat az állati hulladék begyűjtőkkel nem kötelezően ellátandó, többletfeladatot vállalt magára, amellyel további menedzsment és marketing tevékenység is jár, ennek finanszírozása a jelen helyzetben kritikus lehet.

4. Arányos-e a megépített létesítmények műszaki tartalma az ellátandó funkcióval? A műszaki tartalom kiterjedtségével kapcsolatos következtetésünk, hogy a műszaki tartalom „felhízott”, a jogszabályi kötelezettségek és hatósági előírások miatt nem lehet a feladatnak még megfelelő minimális tartalomra szűkíteni a projekteket. A regionális hulladékgyűjtők üzemeltetése kapcsán úgy látjuk, hogy a gyűjtő-átrakók hatékony működtetéséhez szükséges, hogy megfelelő begyűjtő gépjármű álljon rendelkezésre.

5. Célszerű-e az ATEV állami kézben tartása? Megállapítható, hogy az állati hulladék esetében az 1-2. kategóriájú állati hulladék esetében nincs verseny. Mivel ez a terület üzleti alapon nem működik, nem a szabályozás az oka annak, hogy az ATEV monopol helyzetben maradt. Országos szinten hasznos az ATEV megléte, mivel az üzleti alapú begyűjtés mellett kis addicionalitási költséggel meg tudja szervezni az 1-2. kategóriájú állati hulladék begyűjtését is. Ha nem létezne ATEV, akkor a hulladék-begyűjtés drágább lenne, és a szennyező fizet elvének alkalmazásával az állattartókra nagyobb teher nehezedne.

6. Szükség van-e az állati hulladékkezelés intézkedés folytatására uniós program keretében? Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztéspolitikai dokumentumok más projektösszetételt vizionáltak (dögkút-megszüntetés, feldolgozás fejlesztése). Ehelyett gyűjtő-átrakó helyek kialakítása, országos járműpark fejlesztés valósult meg A gépkocsipark fejlesztése országos szinten hasznos, viszont a megépült telepek működtetése nem lesz gond nélküli. Az intézkedés / megvalósított fejlesztések létjogosultságát nem csak a beszállított hulladékmennyiség indokolja, hanem az a követelmény, hogy az állati hulladék begyűjtése ne járjon állati járvány-, közegészségügyi- és környezetvédelmi veszéllyel.

101


Egy elfogadott stratégia alapján indokolt a program folytatása. A stratégia magában foglalná a gépjárműpark fejlesztését, a feldolgozás energiahatékonysági fejlesztését, a begyűjtő-hálózat országos lefedettségének növelését és a biogáz irány lehetőségének kihasználását.

6.4. Javaslatok a beavatkozások tartalmának javítására I. Az országos állati hulladék gyűjtési rendszer újragondolása 1. Az érintettek bevonásával egy konszenzuson alapuló átfogó állati hulladékkezelés stratégia elkészítése:  Aktualizált számítás az állatállomány nagyságáról és az állati hulladék keletkezéséről állatfajonként, kistérségenként  Részletes logisztikai felmérés az első és második kategóriájú, önkormányzati felelősségi körben kezelendő állati hulladékra vonatkozóan (az ATEV/SZATEV már kialakult logisztikai rendszerének figyelembe vétele; új állati hulladékkezelési terv)  A még hiányzó gyűjtőpontok meghatározása (Előzetes becslés szerint mintegy 10 új gyűjtőpont, ezek közül egy-kettő az ország nyugati részén) 2. A kialakult kapacitások nyújtotta lehetőségek kihasználása, a begyűjtő telepek beintegrálása az ATEV/SZATEV jelenlegi rendszerébe 3. A felelősségi kérdések tisztázása érdekében szükséges jogszabályok módosítása (önkormányzati feladatok pontosítása) 4. Az állati hulladékgyűjtők alapfunkcióinak meghatározása, illetve a minimumkövetelmények kialakítása (71/2003 FVM rendelet) II. Az állati hulladék gyűjtő-átrakó állomások kialakítására vonatkozó javaslatok 5. A gyűjtő-átrakó állomások helyszínének kiválasztásakor előnyben kell részesíteni az alapinfrastruktúrával már ellátott helyszíneket. (Ilyen lehet például az állati hulladék kezelő telepek regionális szennyvíztelepek mellé történő létesítése, stb.) 6. A kialakítandó létesítmény funkcióit a minimumkövetelményeknek megfelelően kell megtervezni 7. A regionális gyűjtő-átrakó telepek hatékony működtetéséhez szükséges helyi logisztikai háttér (begyűjtő gépkocsi) biztosítása III. A feldolgozás fejlesztésére vonatkozó javaslatok 8. Elsősorban az állati hulladékok szelektív gyűjtésének megoldása jelent fontos feladatot. 9. Azoknak az eljárásoknak az előnyben részesítése, melyek során értékesíthető termék keletkezik. 10. A technológiai szempontból már korszerűtlen feldolgozó üzemek környezetvédelmi és energia-hatékonysági fejlesztése IV. Az uniós támogatás folytatására vonatkozó javaslatok 11. A kialakított stratégia alapján az EU-s támogatások újragondolása

102


 3 - 4 prioritás konszenzusos megegyezéssel történő kiválasztása  Minisztériumok közötti felelősségi körök rögzítése 12. Az igényeknek és céloknak megfelelő indikátorokat kell kiválasztani  Hasonló projektek esetében az indikátorok egységesítése  Állati hulladék gyűjtő-tároló telepek esetében  a hűtőkonténerek kapacitásának megadása  az éves begyűjtött hulladék mennyiségének meghatározása 13. A pályázati feltételrendszerben a fenntartáshoz szükséges marketing tevékenységek kellő súllyal való szerepeltetése

103


7. MELLÉKLETEK 7.1. Felhasznált adatok Az értékelés elkészítése során az alábbi dokumentumokat vizsgáltuk meg:  Nemzeti Fejlesztési Terv  A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Program-kiegészítő dokumentum és Pályázati kiírás, KIOP ex-ante és indikátor értékelés  További programok  Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program  Környezetvédelem és Energia Operatív Program  Felettes stratégiák  Uniós alapelvek  Nemzeti Környezetvédelmi Program II  A környezetügy középtávú stratégiája  Közösségi jogszabályok  1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról  999/2001/EK rendelet egyes szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról  2001/89/EK tanácsi irányelv a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről  Magyarországi szabályozás  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól  2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Országos Hulladékgazdálkodási Terv)  41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról  69/2003 (VI. 25) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről  71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésével kapcsolatban  2008 évi XLVI. törvény az állategészségügyről  Kapcsolódó tanulmányok, dokumentumok  Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladékok kezelésére vonatkozó döntéselőkészítő tanulmány  Az állati hulladék kezelésével és elérhetőségével kapcsolatos információk  A KvVM FI kezelésében lévő nyertes pályázati dokumentumok (pályázati adatlap, megvalósíthatósági tanulmány, PEJ-ek, monitoring vagy fenntarthatósági jelentések, egyéb, a szakmai megvalósítást alátámasztó dokumentumok, támogatási szerződés, bírálati lapok)

104


 EMIR adatbázis  KSH adatbázis a magyarországi állatállományról  Dr. Szathmáry Erzsébet: A dögkút, ami nem létezik? Környezetvédelem, 2009/1. szám

7.2. Interjúalanyok A mélyinterjúkat a 3.2 pontban felsorolt értékelési kérdések mentén folytattuk le a következő interjúalanyokkal:  Boros Norbert, főosztályvezető KvVM FI, Kisprojektek Főosztály – Lebonyolítás  Szabó Ildikó, osztályvezető KvVM FI, Kisprojektek Főosztály – Lebonyolítás  Libárt Judit, állati hulladékkezelés projektekért felelős projektmenedzser, KvVM FI, Kisprojektek Főosztály - Lebonyolítás  Dr. Kiss Jenő, vezérigazgató, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. – Iparági szereplő, kedvezményezett  Dr. Bognár Lajos, élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes, országos főállatorvos-helyettes, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal – Tervezés   Bajánházy László, főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium, Önkormányzati, területfejlesztési és agrárgazdálkodási főosztály – Szakértő  Vinter Szilárd, projektmenedzser, Mezőkövesd Város Önkormányzata - Kedvezményezett  Bartha Ferenc, vezérigazgató, SZATEV Fehérjefeldolgozó-, Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt. – Kedvezményezett  Mészáros Sándor, vezérigazgató, Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt.  Jordán Péter, projektmenedzser, Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és Jakab Zoltán, igazgatóhelyettes, Városgondozás Eger Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – Kedvezményezettek  Pödör Gyula, gyárigazgató, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. mátyásdombi gyára és Zentai Eszter, szaktanácsadói üzletágvezető, ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Zrt. – Kedvezményezettek  Major István, projektmenedzser, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kámán Béla, építőmérnök, Alba Plan Fővállalkozó és Ingatlanfejlesztő Kft – Kedvezményezettek Telefonos megkeresések  Sebestyén Sándor, osztályvezető, MGSZH, Állattenyésztési Igazgatóság, Szarvasmarhatenyésztési és Tenyésztéshigiéniai Osztály,  Laczka Éva, főosztályvezető, KSH Mezőgazdasági és Környezetstatisztikai Főosztály  Kiss Andrea, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata  Vinter Szilárd, Mezőkövesd Város Önkormányzata  Jordán Péter, Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Állati tetemek kezelése regionális hálózat keretében  Kosztolányi Zsolt, Bóly Város Önkormányzata  Varga Endre, ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Rt.  Zentai Eszter, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.

105


 Vresnyák Krisztina, Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás  Tóth Lívia, Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás  Györkiné Prohászka Hajnalka, Tótkomlós és térsége állati hulladék-kezelési Önkormányzati Társulás  Jasper Emese, Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás  Major István, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata  Parádi-Ósvárth Vivien Fatime , Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata  Tapsonyi Tünde, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata  Csehné Guzics Kati , SZATEV Fehérjefeldolgozó Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt  Dr. Schleich Mária, Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Adatszolgáltatás e-mailen keresztül  Dr. Kiss Jenő, vezérigazgató, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. – Iparági szereplő, kedvezményezett  Szabó Ildikó, osztályvezető KvVM FI, Kisprojektek Főosztály  Csorba Viktória, stratégiai referens, Nemzetei Fejlesztési Ügynökség, Közlekedési Operatív Program Irányító Hatósága  Bozó András, monitoring referens, KvVM Fejlesztési Igazgatóság, Monitoring Önálló Osztály  Libárt Judit, Jóo Kinga, Varga Balázs, Pintér Tamás, projektmenedzserek, KvVM Fejlesztési Igazgatóság  Juhász Géza Péter, TeIR főmunkatárs, VÁTI Kht. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság  Kiss Andrea, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata  Vinter Szilárd, Mezőkövesd Város Önkormányzata  Jordán Péter, Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Állati tetemek kezelése regionális hálózat keretében  Kosztolányi Zsolt, Bóly Város Önkormányzata  Varga Endre, ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Rt.  Zentai Eszter, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.  Vresnyák Krisztina, Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás  Tóth Lívia, Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás  Györkiné Prohászka Hajnalka, Tótkomlós és térsége állati hulladék-kezelési Önkormányzati Társulás  Jasper Emese, Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás  Major István, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata  Parádi-Ósvárth Vivien Fatime, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata  Tapsonyi Tünde, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata  Csehné Guzics Kati, SZATEV Fehérjefeldolgozó Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt  Dr. Schleich Mária, Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás

106


7.3. Rövidítések jegyzéke

Áesz Áet

41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

Ákr

2008 évi XLVI. törvény az állategészségügyről 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésével és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól

AVOP

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Hgt

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

KIOP

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

KÖZOP IH

Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Kt KvVM KvVM FI

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság

NFT

Nemzeti Fejlesztési Terv

NKP

Nemzeti Környezetvédelmi Program

OHT


OP

Operatív Program

PkD

Program-kiegészítő dokumentum

RHT

Regionális Hulladékgazdálkodási Terv

Sz.á.

számosállat

107


7.4. A kérdőíves felmérés dokumentációja A támogatott, illetve a támogatást nem kapott pályázóknak az alábbi kérdőívet küldtük ki: PÁLYÁZÓI KÉRDŐÍV "C" Az állati hulladékkezelés intézkedés értékeléséhez kapcsolódóan 2008. december

Kitöltési útmutató: - A kérdőív kitöltendő mezőit a kék keretes mezők jelzik, melyek lehetnek legördülő menüs, választógombos, vagy szöveges típusúak - A kitöltendő mezők többsége legördülő menü, ezt egy nyíl jelzi az adott mező jobb oldalán. Kérjük, a listában megadott lehetőségek közül válasszon egyet: - A választógombos mezőknél kérjük, az x, vagy X karaktereket használja válasza jelöléséhez - A szöveges mezőknél kérjük vegye figyelembe a mezőnél megadott maximális karakterszámot. Amennyiben ennél részletesebben szeretné kifejteni véleményét, kérjük a kérdőív elküldése után írjon a lent megadott e-mail címre. - Amennyiben technikai, vagy tartalmi jellegű kérdése merülne fel a kérdőív kitöltésével kapcsolatosan, írjon az alábbi e-mail címre: 0.

0.1. 0.2. 0.3. 0.4. 0.5. 0.6. 0.7.

1.

1.1.x

1.2.

2.

2.1.x

[email protected]

Általános információk A pályázat benyújtásának éve Gazdálkodási forma Pályázó minősítése Pályázó székhelye Projekt tervezett megvalósulásának (központi) helye Kitöltő személy neve Kitöltő személy e-mail címe 1.Tevékenység meghatározása Milyen jellegű tevékenységet tartalmaz a megvalósított fejlesztés? (kérjük, "x"-el jelezze választását; több válasz is megjelölhető) 1

Régi dögkutak és dögtemetők felszámolása

3

Regionális állati hulladékkezelő telep létesítése

4

Regionális állati hulladékkezelő telep fejlesztése

5

Regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek építése

5

Regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek fejlesztése

6

Gépjárműbeszerzés

7

Egyéb, éspedig

Egyéb megjegyzés a tevékenységgel kapcsolatban 2. Igény Milyen jellegű helyi szükségletet, igényt elégít ki a projekt? (kérjük, "x"-el jelezze választását; több válasz is megjelölhető) Intézkedésspecifikus szükségletek

Általános szükségletek

1

szabálytalan hulladékkezelés megszüntetése

1

költséghatékonyság növelése

2


2

technológiai modernizáció

3


3

bevételek növelése, növekedés

5

jogszabályi / hatósági kötelezettségeknek való megfelelés

5

helyi, regionális, országos turizmus növelése

6


6

településfejlesztés, települések elérhetőségének javulása

7

közszolgáltatások árának, minőségének,

8

munkahelyek teremtése és megtartása

elérhetőségének javulása

2.2.

10

ivóvíz / vízbázis / talaj minőségének megőrzése, javulása

17

környezettudatos szemlélet formálása

18

egészség védelme, egészségi állapot javulása

20

esélyegyenlőség javulása

Egyéb szükségletek:

108

KPMG Tanácsadó Kft. Állati hulladékkezelés intézkedés értékelése Értékelő jelentés 3.

3.3.

3.4.

4.

3. Relevancia Megítélése szerint az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adtak-e a helyi szükségletekre?

teljes mértékben

1

2

3

4

5

2

3

4

5

Egyéb megjegyzés

4. Hatékonyság egyáltalán nem

4. 4.1.

egyáltalán nem

teljes mértékben

Az Ön megítélése szerint a fejlesztés a legkevésbé költséges változatban valósult meg?

4.1.

4.2.

4.2.

4.3.

Egyéb megjegyzés a hatékonysággal kapcsolatban

5. Eredményesség Megítélése szerint a fejlesztések a tervezett

egyáltalán nem

teljes mértékben

5.1.1.

a.) formában és tartalommal

1

2

3

4

5

5.1.2.

b.) időben

1

2

3

4

5

2

3

4

5

valósultak meg.

6.2.

Az Ön által megvalósult fejlesztésnek volt-e egyéb, nem szándékolt hatása? (Kérjük, részletezze)

5.1.

6.

6. Hatásosság egyáltalán nem

6.1.

Ön szerint az a projekt elvárt hatásai bekövetkeztek és választ adtak a szükségletekre?

6.2.

Az Ön által megvalósult fejlesztésnek volt-e egyéb, nem szándékolt hatása?

6.3.

Egyéb megjegyzés a hatásossággal kapcsolatban

7.

7.1. 7.1.1.

7.2.

8.

teljes mértékben

1

7. Fenntarthatóság Az Ön megítélése szerint biztosítottak-e hosszú távon a fejlesztés fenntartásához szükséges a.) pénzügyi eszközök? Egyéb megjegyzés a fenntarthatósággal kapcsolatban 8. Intézményi rendszer megfelelősége egyáltalán nem

8.1.

Az Ön megítélése szerint az intézményrendszer (Közreműködő Szervezet, Irányító Hatóság) biztosította-e a fejlesztés megvalósítását?

8.2.

Amennyiben nem, kérjük válaszát részletezze

9.

9.1.

teljes mértékben 1

2

3

4

5

9. Kiválasztási rendszer megfelelősége Az Ön megítélése szerint megfelelő volt-e

egyáltalán nem

teljes mértékben

1


1

2

3

4

5

2


1

2

3

4

5

3


1

2

3

4

5

4


1

2

3

4

5

6


1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

9.2.

Az Ön véleménye szerint a nyílt pályáztatási rendszer megfelelt-e ennek a komponensnek?

9.3.

Egyéb megjegyzés a kiválasztási rendszerrel kapcsolatban

109


10. Elfogadottság egyáltalán nem

10.1. 10.2.

10.3.

10.4.

11.

11.1.

Ön mennyire elégedett a megvalósuló fejlesztések céljaival és eredményeivel? Az Ön megítélése szerint mennyiben ismertek a fejlesztés céljai és eredményei a fejlesztés érintettjei körében? Az Ön megítélése szerint mennyiben elfogadottak a fejlesztés céljai és eredményei a fejlesztés érintettjei körében?

teljes mértékben

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Egyéb megjegyzés a fejlesztés elfogadottságával kapcsolatban

11. Záró kérdés

Egyéb általános megjegyzés, javaslat, tapasztalat:

PÁLYÁZÓI KÉRDŐÍV "D" Az állati hulladékkezelés intézkedés értékeléséhez kapcsolódóan 2008. december

Kitöltési útmutató: - A kérdőív kitöltendő mezőit a kék keretes mezők jelzik, melyek lehetnek legördülő menüs, választógombos, vagy szöveges típusúak - A kitöltendő mezők többsége legördülő menü, ezt egy nyíl jelzi az adott mező jobb oldalán. Kérjük, a listában megadott lehetőségek közül válasszon egyet: - A választógombos mezőknél kérjük, az x, vagy X karaktereket használja válasza jelöléséhez - A szöveges mezőknél kérjük vegye figyelembe a mezőnél megadott maximális karakterszámot. Amennyiben ennél részletesebben szeretné kifejteni véleményét, kérjük a kérdőív elküldése után írjon a lent megadott e-mail címre. - Amennyiben technikai, vagy tartalmi jellegű kérdése merülne fel a kérdőív kitöltésével kapcsolatosan, írjon az alábbi e-mail címre: 0.

0.1. 0.2. 0.3. 0.4. 0.5. 0.6. 0.7.

1.

1.1.x

1.2.

[email protected]

Általános információk A pályázat benyújtásának éve Gazdálkodási forma Pályázó minősítése Pályázó székhelye Projekt tervezett megvalósulásának (központi) helye Kitöltő személy neve Kitöltő személy e-mail címe 1.Tevékenység meghatározása Milyen jellegű tevékenységet tartalmaz a megvalósított fejlesztés? (kérjük, "x"-el jelezze választását; több válasz is megjelölhető) 1

Régi dögkutak és dögtemetők felszámolása

3

Regionális állati hulladékkezelő telep létesítése

4

Regionális állati hulladékkezelő telep fejlesztése

5

Regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek építése

5

Regionális állati hulladék begyűjtő rendszerek fejlesztése

6

Gépjárműbeszerzés

7

Egyéb, éspedig

Egyéb megjegyzés a tevékenységgel kapcsolatban

110


2.1.x

2. Igény Milyen jellegű helyi szükségletet, igényt elégített volna ki a projekt? (kérjük, "x"-el jelezze választását; több válasz is megjelölhető) Intézkedésspecifikus szükségletek

Általános szükségletek

szabálytalan hulladékkezelés megszüntetése

1

költséghatékonyság növelése


2

technológiai modernizáció

3


3

bevételek növelése, növekedés

5

jogszabályi / hatósági kötelezettségeknek való megfelelés

5

helyi, regionális, országos turizmus növelése

6


6

településfejlesztés, települések elérhetőségének javulása

7

közszolgáltatások árának, minőségének,

8

munkahelyek teremtése és megtartása

1 2

elérhetőségének javulása

2.2.

3.

10

ivóvíz / vízbázis / talaj minőségének megőrzése, javulása

17

környezettudatos szemlélet formálása

18

egészség védelme, egészségi állapot javulása

20

esélyegyenlőség javulása

Egyéb szükségletek:

3. Relevancia egyáltalán nem

3.1.

Megítélése szerint az intézkedés keretében támogatható tevékenységek valós választ adtak-e a helyi szükségletekre?

3.2.

Egyéb megjegyzés

4.

4.1.

Az Ön megítélése szerint megfelelő volt-e

3

4

5

egyáltalán nem

teljes mértékben

1


1

2

3

4

5

2


1

2

3

4

5

3


1

2

3

4

5

4


1

2

3

4

5

6


1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Az Ön véleménye szerint a nyílt pályáztatási rendszer megfelelt-e ennek a komponensnek?

4.3.

Egyéb megjegyzés a kiválasztási rendszerrel kapcsolatban

5.1.

teljes mértékben 2

4. Kiválasztási rendszer megfelelősége

4.2.

5.

1

5. Záró kérdés

Egyéb általános megjegyzés, javaslat, tapasztalat:

111


8. A MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA 8.1. Gyűjtő-átrakó telepek Bóly (Szajk)

Siklós (Beremend)

Salgótarján

Tótkomlós

Sellye (Nagycsány)

Dabas


Eger

Kaposvár

Székesfehérvár

Mezőkövesd

Hajdúszoboszló

112


8.2. Megvalósult technológia: hűtés Bóly (Szajk)

Tótkomlós


Eger

Siklós (Beremend)

Sellye (Nagycsány)

Kaposvár

Székesfehérvár

Salgótarján

Dabas

Mezőkövesd

Hajdúszoboszló

113


8.3. Járműbeszerzések ATEV (Debrecen, Mátyásdomb, Solt)

SZATEV (Szikszó)

Pécs

Eger

Kaposvár

Székesfehérvár

Bóly

Tótkomlós

Siklós

Sellye

Salgótarján

Dabas

8.4. Megvalósult technológia: az állati hulladékkezelő telep fejlesztése Állati hulladék feldolgozótelep fejlesztése

Komposztálás

ATEV (Mátyásdomb)

ATEVSZOLG (Győr)

Bóly

SZATEV (Szikszó)

Fogadóvályú telepítése

Sterilizálás

114

A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése

Recommend Documents