KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI. EX ANTE Tanácsadó Iroda november

KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI

EX ANTE Tanácsadó Iroda 2008. november

KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................6 1. ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN ...........................................................................................6 2. AZ INDIKÁTOROK ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI JAVASLATOK .........................6 2.1. A javaslat célja.......................................................................................................................... 6 2.2. Módszertani javaslatok indikátoronként ................................................................................... 6 2.2.1. OP-szintű indikátorok ........................................................................................................ 6 2.2.2. Horizontális indikátorok ..................................................................................................... 7 2.2.3. Prioritás-szintű indikátorok ................................................................................................ 7 2.2.4. Intézkedés-szintű indikátorok ............................................................................................ 7 2.3. Az indikátorok értékének összefoglalása ............................................................................... 11 2.3.1. OP-szintű indikátorok ...................................................................................................... 11 2.3.2. Horizontális indikátorok ................................................................................................... 11 2.3.3. Prioritás-szintű indikátorok .............................................................................................. 12 2.3.4. Intézkedés-szintű indikátorok .......................................................................................... 13

II. ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................18 1. KIOP INDIKÁTORÉRTÉKELÉS .............................................................................................18 2. EGYÉB ÉRTÉKELÉSEK INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI.........................................19 2.1. KIOP időközi értékelés ........................................................................................................... 19 2.2. KIOP környezetvédelmi intézkedések értékelése .................................................................. 20 2.3. „Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése” című intézkedés értékelése..................... 21

3. ÉVES JELENTÉSEK ÉS MONITORINGBIZOTTSÁGI MUNKA INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ ELEMEI ......22 3.1. Éves végrehajtási jelentés 2006............................................................................................. 22 3.2. Éves végrehajtási jelentés 2007............................................................................................. 22 3.3. Az indikátorok témája a KIOP Monitoring Bizottság ülésein .................................................. 23

4. AZ INDIKÁTORMÓDSZERTAN PONTOSÍTÁSA ÉS AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA .....24 III. MÓDSZERTAN .................................................................................................................25 1. SMART ÉS QQTTP KRITÉRIUMRENDSZER ÉVÉNYESÍTÉSE .................................................25 2. A KORÁBBI INDIKÁTORÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA..................................27 3. DOKUMENTUMELEMZÉS ....................................................................................................28 4. ADATBÁZIS-ELEMZÉS ........................................................................................................29 5. EGYEZTETÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER SZEREPLŐIVEL ...................................................30 6. INTERJÚK A TERVEZÉSBEN RÉSZTVEVŐKKEL ......................................................................32 7. INTERJÚK AZ ÉRTÉKELŐKKEL .............................................................................................34 8. KIEGÉSZÍTŐ KEDVEZMÉNYEZETTI ADATGYŰJTÉS ................................................................34 9. PRIMER KÉRDŐÍVES KUTATÁS ............................................................................................35 10. MÉRÉSEK ÉS MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÖZLEKEDÉSI IDŐ TEKINTETÉBEN .............................35 11. MODELLSZÁMÍTÁSOK A CO2-KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN .................................................35 11.1. Modellszámítás a közúti fejlesztések esetében ................................................................... 36 11.1.1. Alapvetések ................................................................................................................... 36 11.1.2. 1. lépés – Átlagsebesség megállapítása....................................................................... 36 11.1.3. 2. lépés – Teherszállítás volumenének meghatározása ............................................... 37

2


11.1.4. 3. lépés – Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása................................... 38 11.1.5. 4. lépés – CO2-kibocsátás meghatározása ................................................................... 39 11.1.6. Az adatok összegzése................................................................................................... 39 11.2. A becslés módszertana az intermodális fejlesztések esetében ........................................... 39

IV. MÓDSZERTANI JAVASLATOK INDIKÁTORONKÉNT ..................................................40 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK ..................................................................................................40 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése ............................... 40 1.2. Balesetek számának csökkenése .......................................................................................... 41

2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK .............................................................................................41 1.3. Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban ............................................. 41 1.4. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése ......................................... 42 1.5. Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások........................................................ 42

3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK .......................................................................................43 3.1. Környezetvédelem prioritás.................................................................................................... 43 3.1.1. A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni ........................ 43 3.1.2. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya......................... 43 3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás ................................................................... 44 3.2.1. Utazási idő csökkenése................................................................................................... 44

4. INTÉZKEDÉSSZINTŰ INDIKÁTOROK......................................................................................45 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2).................................................................................................. 45 4.1.1. Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva).......................................................................................................................... 45 4.2. Kármentesítés (1.4) ................................................................................................................ 45 4.2.1. Érintett háztartások száma (közvetlenül) ........................................................................ 45 4.2.2. Érintett háztartások száma (közvetve) ............................................................................ 46 4.3. Természetvédelem (1.5)......................................................................................................... 46 4.3.1. Az intézkedés által érintett területek nagysága ............................................................... 46 4.3.2. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma .................................................................................................................... 47 4.4. Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6)................................................................................ 47 4.4.1. Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)....................................................................................................... 47 4.4.2. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) ....... 48 4.5. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7)....................................................... 48 4.5.1. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége ............................ 48 4.5.2. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben 48 4.6. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1).......................................................... 48 4.6.1. Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt ........................................................................................................................................... 48 4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2)................................................... 49 4.7.1. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése .......................................... 49 4.7.2. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma ....................................... 50 4.8. Technikai segítségnyújtás (3.1).............................................................................................. 50

3


4.8.1. Irányítási rendszer értékelések száma............................................................................ 50 4.8.2. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k)......................................... 50 4.8.3. Sajtóközlemények száma................................................................................................ 51 4.8.4. Kiadványok száma .......................................................................................................... 51 4.8.5. Képzettek száma ............................................................................................................. 51 4.8.6. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma ................................................................................................................................................... 51

V. AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA ................................................................52 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK ..................................................................................................52 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése ............................... 52 1.2. Balesetek számának csökkenése .......................................................................................... 52

2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK .............................................................................................54 2.1. Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban ............................................. 54 2.2. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése ......................................... 54 2.3. Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások........................................................ 55

3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK .......................................................................................55 3.1. Környezetvédelem prioritás.................................................................................................... 55 3.1.1. A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága........ 55 3.1.2. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken .......................................................................... 56 3.1.3. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma ..................................................................................... 56 3.1.4. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások ...................... 56 3.1.5. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya......................... 56 3.1.6. A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni ........................ 56 3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás ................................................................... 57 3.2.1. Utazási idő csökkenése................................................................................................... 57

4. INTÉZKEDÉS-SZINTŰ INDIKÁTOROK ....................................................................................57 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2).................................................................................................. 57 4.1.1. Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva).......................................................................................................................... 57 4.2. Kármentesítés (1.4) ................................................................................................................ 58 4.2.1. Érintett háztartások száma (közvetlenül) ........................................................................ 58 4.2.2. Érintett háztartások száma (közvetve) ............................................................................ 58 4.3. Természetvédelem (1.5)......................................................................................................... 59 4.3.1. Az intézkedés által érintett területek nagysága ............................................................... 59 4.3.2. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma .................................................................................................................... 59 4.4. Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6)................................................................................ 59 4.4.1. Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)....................................................................................................... 59 4.4.2. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) ....... 61 4.5. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7)....................................................... 61

4


4.5.1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás ............................................................ 61 4.5.2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége ............................ 61 4.5.3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben 62 4.6. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1).......................................................... 63 4.6.1. Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt ........................................................................................................................................... 63 4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2)................................................... 64 4.7.1. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése .......................................... 64 4.7.2. A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma ........................................ 67 4.8. Technikai segítségnyújtás (3.1).............................................................................................. 68 4.8.1. Monitoring Bizottság üléseinek száma ............................................................................ 68 4.8.2. Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket ............................... 68 4.8.3. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k)......................................... 68 4.8.4. Sajtóközlemények száma................................................................................................ 68 4.8.5. Kiadványok száma .......................................................................................................... 68 4.8.6. Képzettek száma ............................................................................................................. 68 4.8.7. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma ................................................................................................................................................... 68

VI. JAVASLATOK A 2007-2013-AS PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ ......................70 VII. MELLÉKLETEK ..............................................................................................................72 1. INTÉZKEDÉSI TERV ............................................................................................................72 2. INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ................................................................72 3. RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT ...............................................................................72 4. INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI ..................................................................................................72 5. ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL....................................72 6. CO2-KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT ...............................................................................72 7. UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE – JELENTÉS .....................................................................................72 8. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – KÉRDŐÍVES KUTATÁSI JELENTÉS ..............................................72 9. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – ADATOK ..................................................................................72

5


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN A KIOP Irányító Hatóság 2007 folyamán a KIOP indikátorait érintő értékelésre kérte fel az EX ANTE Tanácsadó Irodát. 2008. szeptemberében az értékelésben megállapítottak folytatásaként az IH részletes módszertan kidolgozására és a hiányzó aktuális értékek pótlására írt ki újabb feladatot. A munka nem terjedt ki a KIOP minden egyes indikátorára: amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák nem merültek föl, illetve a végrehajtási rendszerből szolgáltatott adatok, értékek megfelelőek és egyértelműek voltak, nem volt szükséges további szakértői feladatok ellátása (pl. 1.1 intézkedés indikátorértékei). Ezért a jelentésben ezek az indikátorok nem szerepelnek.

2. AZ INDIKÁTOROK ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI JAVASLATOK 2.1. A javaslat célja Jelen dokumentum célja, hogy a zárójelentést, illetve az OP/PkD hiányosságait kiegészítendő teljes információt adjon a KIOP indikátorainak helyes értelmezéséről. A KIOP indikátorainak egy része az operatív programban, többségük pedig a programkiegészítő dokumentumban került meghatározásra. Amellett azonban, hogy néhány esetben nem lett kijelölve célérték, jellemzően semmilyen útmutatás nem kapcsolódott az egyes indikátorokhoz azok számítását, a kiindulási értéket, stb. tekintve. Alábbi leírások ezt hivatottak pótolni.

2.2. Módszertani javaslatok indikátoronként

2.2.1. OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Az indikátor a felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulását méri, amely az 1.1 intézkedés (Vízminőség javítása) fejlesztéseinek köszönhető. A talajba juttatott szennyvíz csökkenését a leghatékonyabban az újonnan bekötött háztartások által kibocsátott szennyvíz (vagy fogyasztott ivóvíz) mennyiségével lehet mérni. Százalékos arány az összes befolyó szennyvízmennyiséghez viszonyítva számolható. Balesetek számának csökkenése A balesetek számát optimálisan tükröző mérési módszer a forgalomnagysághoz viszonyított balesetszám (relatív baleseti mutató). Az érintett útszakaszok adatainak aggregálása a fejlesztés utáni és előtti balesetszám, az adott időpontra vonatkozó forgalomnagysághoz arányosítva. Az adatok forrása a Magyar Közút Kht. által kezelt forgalomstatisztikai és baleseti adatbázisok.

6


2.2.2. Horizontális indikátorok Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ez az indikátor két intézkedéshez köthető: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), illetve 2.2.b (Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése). A közúti fejlesztések esetében a teherforgalom nagysága, az átlagos sebesség, az átlagos kapacitáskihasználtság, illetve üzemanyag-fogyasztás alapján kapjuk meg a CO2-kibocsátás fejlesztés előtti és utáni értékeit. Az intermodális központok esetében RO-RO terminálokról van szó, ezért a számítás a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátás-különbséget vizsgálja a teherszállítási volumenre vonatkozó KSH adatokból és az országos ÜHG leltár CO2kibocsátási adatai alapján számított fajlagosok segítségével, a kedvezményezett által megadott áruszállítási volumenre. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése c. pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A „pozitív vagy semleges környezeti hatás” a projekt célkitűzésétől, beavatkozási területétől függően határozható meg. Ha a projekt beavatkozási területét tekintve pozitív vagy semleges környezeti hatást ért el, teljesítette az indikátor kritériumát.

2.2.3. Prioritás-szintű indikátorok 2.2.3.1 Környezetvédelem prioritás A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Az indikátor a hálózatban mérhető vízminőségre értelmezendő, ami a kedvezményezett nyilatkozata alapján kapható meg. Számítási módszer: azon mérési helyek száma, ahol az intézkedés hatására javult megfelelő/jó szintre a vízminőség.

2.2.3.2 A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése A szaktárca és közlekedési szakértők alapján a releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. A 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése.

2.2.4. Intézkedés-szintű indikátorok 2.2.4.1 Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 7


Az állati hulladék kezelését célzó intézkedések esetében az intézkedés által közvetve érintett háztartásoknak kell tekinteni azokat, amelyek a fejlesztett állatihulladék-kezelő telephely által kiszolgált ellátási körzet településein élnek. A háztartások számát vagy a KSH T-STAR háztartásokra vonatkozó településsoros adataiból, vagy az érintett lakosságszám harmadaként kell megállapítani.

2.2.4.2 Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint „humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszáma, valamint azok köre, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapják ivóvizüket” (lakosság száma osztva 3mal). Amennyiben nem lakóterületet érint a kármentesítés, hanem munkahelyi területet, az ott rendszeresen dolgozók száma releváns. Mivel az ilyen területeken dolgozók tipikusan más-más háztartáshoz kapcsolódnak, az érintett dolgozók számával megegyező háztartás tekintendő érintettnek, mivel mindegyik háztartás egy-egy keresője érintett. Érintett háztartások száma (közvetve) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint „akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történik, amely vízkészlet veszélyeztetése fennáll a kármentesítés elhúzódása miatt”. Az indikátorérték projektenként, a műszaki beavatkozási terv készítése során határozandó meg.

2.2.4.3 Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága Az intézkedés a következő tevékenységeket támogatja: •

Natura2000 területek vásárlása

•

Élőhely-rekonstrukció

•

Erdei iskolák kialakítása

•

Légvezetékek átalakítása földkábellé madárélőhelyeken

Ennek megfelelően jelen indikátor a tevékenységtípustól függően rendre a következőképpen értelmezendő: •

megvásárolt terület nagysága,

•

rekonstrukcióval érintett élőhely nagysága, l

•

étrehozott erdei iskola és fejlesztés által érintett környezetének nagysága,

•

légvezeték által veszélyeztetett élőlények élőterületének nagysága.

A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem 17200 háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesült. Az operatív program módosítása nem javasolt. 8


2.2.4.4 Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Az indikátor értelmezéséhez külön kell választani a mérőegység és a berendezés fogalmát: utóbbi egy összetett műszert jelöl. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint „a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi.” A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése.

2.2.4.5 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet a megújuló mellett a fosszilis energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt villamosenergia mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet az indikátor eredeti jelentése mellett a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában.

2.2.4.6 A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt A szaktárca és közlekedési szakértők alapján a releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. A 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése.

9


2.2.4.7 Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Az indikátor a 2.2 intézkedés a) komponensére vonatkozik, amely vasútállomás-felújítást és vasúti átjáró építését tartalmazta. A közösségi közlekedés használati arányát így ezen állomások vonzáskörzetében célszerű mérni a települést elhagyó utazásokra vonatkozóan. A mérés történhet rendszeres, illetve legalább a fejlesztés megkezdése előtti és utáni egy-egy forgalomszámlálási felméréssel. Ennek hiányában az adatok az utazási szokásokra vonatkozó primer kérdőíves kutatással (CATI módszerrel) állapíthatóak meg. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma Az indikátor számításához a következő paramétereket kell rögzíteni: releváns időtáv, rakomány átlagos súlya. Előbbire az 1 év időtartam javasolt, utóbbira 40 t. Ezek alapján az időszaki áruszállítási volumenadatokból a mutató értéke számítható.

2.2.4.8 Technikai segítségnyújtás (3.1) Irányítási rendszer értékelések száma Az IH álláspontja szerint az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) KIOP-specifikus pályázói rendezvények száma. Ebbe beleértendők az intézményrendszer szereplői által szervezett események és azok is, amelyek általános rendezvények (kiállítások, fesztiválok), és valamelyik intézmény standdal, sátorral részt vett rajta. Sajtóközlemények száma KIOP-hoz kapcsolódó sajtóközlemények sajtómegjelenések számától).

száma

(függetlenül

a

kapcsolódó

Kiadványok száma A számításnál az összesen kiadott példányszámot kell alapul venni. Képzettek száma Az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek KIOP keretén belül szervezett képzéseken résztvevő munkatársainak száma. Az adatok forrását a felnőttképzési szerződések, a jelenléti ívek és egyéb képzési dokumentációk jelentik. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma KIOP-specifikus pályázói rendezvényeken résztvevők száma a jelenléti ívek alapján. A releváns rendezvények a pályázóknak szervezett események száma indikátornál ismertetett módszertan alapján. 10


2.3. Az indikátorok értékének összefoglalása 2.3.1. OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A bemutatott módszer alapján a fejlesztéssel érintett településeken 35,3%-kal csökkent a talajba juttatott szennyvíz mennyisége. Ez a célérték 7-szeres túllépése, azonban az országos szennyvízmennyiséget figyelembe véve csak 0,3% csökkenés adódik. Balesetek számának csökkenése A relatív baleseti mutató alapján számítva a balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon 14,6%-kal csökkent, amely a kitűzött célérték kb. háromszoros túlteljesítése. (A balesetek abszolút számát tekintve 1,9%-os növekedés volt tapasztalható.) Az intézkedésen belül (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése) az elkerülő utaknál a relatív baleseti mutató 47,5%-os csökkenését, a 11,5 t-s megerősítéseknél és a négynyomúsításoknál 3,3%-os növekedését tapasztalhatjuk. Így elmondható, hogy a költségesebb elkerülőút-építések tervezettnél nagyobb aránya miatt a fejlesztéssel érintett útszakaszok hosszának célértéktől történő elmaradását kompenzálja ezen beruházások hatékony balesetszám-csökkentő hatása.

2.3.2. Horizontális indikátorok Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Az eredmény összességében pozitívnak mondható, hiszen 9,4%-os csökkenés következett be, összesen azonban 3,9 millió kg-mal nőtt a kibocsátás. A két intézkedésre lebontott eredmények ellentétes képet mutatnak: a közúti beruházásoknál az egységre jutó kibocsátás változatlan maradt, míg az intermodális csomópontok fejlesztésénél 99%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a közúti beruházások gyakorlatilag semlegesek voltak ebből a szempontból, míg az intermodális csomópontok fejlesztése az érintett szállítási kapacitás kibocsátását közel 0-ra csökkentette (és ebben csak a csepeli kikötőben átrakásra kerülő áruforgalom van benne, a győr-gönyüi projekt adathiánya miatt). Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése A „Környezetvédelem” prioritásban mindenhol teljesül a pozitív környezeti hatás, az adott intézkedés beavatkozási területétől függően különböző területeken. Ahol még nem kimutatható a pozitív környezeti hatás: Árvízbiztonság, mivel a projekt még nem zárult le. A „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” prioritásban a 2.2. intézkedés kivételével adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az indikátor nem képezte részét a támogatási szerződésnek, a kedvezményezett erre hivatkozva elzárkózott az adatszolgáltatástól. A Technikai segítségnyújtás tekintendőek.

prioritás

projektjei

környezetileg

semleges

hatásúnak

Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások A „Környezetvédelem” prioritás támogatási szerződéseinek horizontális mellékletében levő

11


„Nők aránya a megvalósítás során” indikátorral lehet közelíteni ennek az indikátornak az értékét. Ennek értéke a projekteket tekintve 25-85% között mozgott. Ezt az adatot bázis hiányában nem volt lehetséges aggregálni; 74 projektből 35 jelentett erről az indikátorról. A „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” prioritásban a 2.2. intézkedés kivételével adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az indikátor nem képezte részét a támogatási szerződésnek, a kedvezményezett erre hivatkozva elzárkózott az adatszolgáltatástól.

2.3.3. Prioritás-szintű indikátorok 2.3.3.1 Környezetvédelem prioritás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága A KSZ által megadott érték 53 473 ha, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken A KSZ által megadott érték 21 654 m3, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. Az indikátor értéke ugyan elmarad a tervszámtól, ugyanakkor a tematikusan kapcsolódó OPszintű mutató, a „Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése” a célérték feletti javulást mutat, így az indikátorok alapján összességében a beavatkozások sikeresnek tekinthetők. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma A célérték eredetileg 2600 háztartás és 7200 fő. A 2600 háztartás az 1.4 (kármentesítés) intézkedésre vonatkozik, a 7200 fő az árvízvédelmire (1.5.b), azonban utóbbi valójában 17200 háztartás, így a célérték 19800 háztartás. A szerződésben vállalt érték 19115, a KSZ által megadott teljesült érték 13, ez a kitűzött célérték 0,1%-a. Az elmaradás a kármentesítési és árvízbiztonsági intézkedések hatásának időbeli eltolódása, illetve folyamatban levő projektzárása miatt adódik. A támogatási szerződésekben szereplő adatok alapján 2009. évre a célérték közel 100%-os teljesülése várható. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások A KSZ által megadott érték 34972, ez a kitűzött célérték 89,3%-a. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A KSZ által megadott érték 6,4% (ha-ban megadott érték az összes országos védett területhez viszonyítva), ez a kitűzött célérték 127,8%-a.

12


A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni 25-ből 22 mért helyen javult a vízminőség, tehát 88% az indikátor teljesült értéke. A 3 nem teljesült érték mindegyike szennyvízberuházás, ahol a fejlesztés nem volt hatással a vízminőség javítására (már előtte is megfelelő volt).

2.3.3.2 A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése A KIOP-ból finanszírozott elkerülő utak és négynyomúsítások utazási időcsökkenése kétféle módon összegezhető. Az első módszer a percben kifejezett összes időnyereség viszonyítva az összesített eljutási időhöz: ezzel az összes időnyereség 29 perc 14 másodperc vagy 6,4%. A második módszer a számtani átlag alkalmazása: így az átlagos időnyereség 2 perc 39 másodperc vagy 13,2%. 2.3.4. Intézkedés-szintű indikátorok 2.3.4.1 Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az ATEV Zrt. által kiszolgált háztartások száma változatlan, mivel a kedvezményezett nem szolgáltat más adatot. Így a teljesülés 496%-os.

2.3.4.2 Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az indikátor szerződésekben vállalt értéke így a célérték 84,7%-a, ám a teljesülés csak 0,5%. Ennek oka a kármentesítéses intézkedések elhúzódó időbeli hatása. Érintett háztartások száma (közvetve) A Dunaferr „nem relevánsnak” ítélte meg ezt az indikátort, ugyanakkor a vízbázisokat elemezve a becsült érték megkapható: 87 824 háztartás, azaz a célérték 104,6%-a.

2.3.4.3 Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága A megadott számítási módszer szerinti a mutató értéke 53 472,7 ha, ami a tervadat 629,1%ának felel meg. A PkD-ban lévő célokhoz képest többszörös teljesülés főként abból fakad, hogy a védett madarak elhullását megakadályozó szabadvezeték-kiváltás projektek területi hatása közvetettebb jellegű, és ezért hektárban nehezen mérhető, illetve jelentősen nagyobb területet ad a többi természet- és árvízvédelmi projekttel szemben. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem 17200 háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesül. Az operatív program módosítása ugyanakkor utólag nem javasolt. 13


2.3.4.4 Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) A kedvezményezett jelentésében csak a berendezések számáról jelentett, ami valószínűleg egybeesik a kitűzött célértékkel. A KSZ összesítésében azonban már a mérőegységek száma jelenik meg (ami mint magyarázat szerepelt a PEJ-ben), ez viszont 100%-os túlteljesülést jelent. Javasolt visszatérni a kedvezményezett által eredetileg jelentett értékhez. Ennek megfelelően az indikátor értéke 26, ami a tervadat 113,0%-ának felel meg. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint „a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi.” A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel.

2.3.4.5 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A KSZ közlése alapján értéke 22,31 MW, ami a célérték 89,2%-át jelenti. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége A KSZ közlése alapján értéke 45,3 MW, ami a célérték 90,5%-át jelenti. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben A KSZ közlése alapján értéke 349 143 GJ, ami a célérték 31,7%-át jelenti. Azonban hozzáadva a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét az érték 523 032 GJ, így a teljesülés a célérték 47,1%-a. A projektek egy része csak 2009-re teljesül, ekkor várható az indikátor értékéhez való hozzájárulásuk is. A szerződésben vállalt értékek alapján így az eredeti indikátor 2009-ben várható értéke 820 312 GJ (73,9%), a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia és a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia indikátorok értékeivel együtt pedig 1 173 645 GJ (105,7%). 2.3.4.6 A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Ld. 2.3.3.2 fejezet.

14


2.3.4.7 Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A bemutatott módszertant alkalmazva az adatgyűjtés a fejlesztéssel érintett vasútállomások (Érd-alsó, Érd-felső, Érdliget, Barosstelep) vonzáskörzetében élők 100 fős mintájának megkérdezésén alapult. A kérdőíves megkérdezés eredménye a közösségi közlekedés használati arányának 23,2%-os csökkenése. Amennyiben az országosan romló átlaghoz viszonyítjuk az eredményt (dinamikus bázis módszerrel), 20,2%-os csökkenést tapasztalhatunk. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezés során a válaszadók jelentősen nagyobb része tudott az intézkedés keretében elkészült vasúti átjáró megépítéséről (45%), mint ahányan a vasútállomás(ok) felújításáról (29%), valószínűleg a gépkocsi-használat túlsúlya miatt. A kitűzött 5%-os aránynövekedés nem irreális, de ez a beruházás önmagában nem járulhatott hozzá annak teljesüléséhez (megemlítve, hogy a vasúti közlekedés használati aránya az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, ezért nehéz növekvő arányt elérni). A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Az egyik kedvezményezett (MAHART Szabadkikötő Zrt.) közlése alapján, egyenértékekkel átszámolva 4500 a 2009-ben várható érték. Ez a kitűzött célérték 37,5%-a. Az elmaradás oka a másik érintett projekt, a győr-gyönyüi kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó értékek hiánya. A projekt lezárult, azonban a kedvezményezett nem tudott nyilatkozni a létesítmény várható szállítási volumenjéről, mivel az üzemeltetés részleteiről még nincsen megállapodás. Mivel azonban a győr-gönyüi projekt nagyobb kapacitást hozott létre, mint a csepeli, a projekt indikátorhoz való hozzájárulásával a célértékhez közelebbi érték valószínűsíthető.

2.3.4.8 Technikai segítségnyújtás (3.1) Monitoring Bizottság üléseinek száma A teljesült érték 10, ami 1-gyel több a célértéknél, ez csekély túllépése a tervezettnek. Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket A teljesült érték 7, a célérték közel kétszerese. A tervezett érték túllépésének oka az indikátor módosítása: immár nem csak az irányítási rendszerre vonatkozó értékelések számítanak bele. Ily módon azonban a célérték már nem érvényesíthető az indikátorra. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) A teljesült érték 58, amely jóval felülmúlja a tervezettet (7). Ennek oka, hogy a célérték feltehetően alultervezett volt, illetve nem definiálta megfelelően a pályázóknak szervezett események körét. Az indikátor számításánál így beszámításra kerültek olyan események is, amelyeket nem a KIOP terhére szerveztek, hanem azon standdal, sátorral vettek részt. Sajtóközlemények száma A teljesült érték 127, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket (15). Ennek oka, hogy az értéket alultervezték, a program során jóval több sajtóközleményt igénylő esemény történt. 15


Kiadványok száma Képzettek száma A teljesült érték 94, ez a célérték 94%-a, jelentős eltérés nem történt. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma A teljesült érték 9305, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket. Ennek oka, hogy az egyes rendezvények különböző volumenűek, jellegűek, ezért nehéz őket együtt kezelni a résztvevők számát tekintve. Jellemzően a magas résztvevőszám azokról a rendezvényekről származik, pl. nemzetközi kiállítások, ahol az intézmények standdal volt jelen, és az indikátor értékébe a rendezvény összes látogatószáma került beszámításra.

16


17


II. ELŐZMÉNYEK 1. KIOP INDIKÁTORÉRTÉKELÉS A KIOP Irányító Hatóság 2007 folyamán a KIOP indikátorait érintő értékelésre kérte fel az EX ANTE Tanácsadó Irodát. Ez a jelentés a következőket állapította meg: A KIOP indikátorrendszere a program heterogenitásából következően rendkívül szerteágazó, ugyanakkor az Európai Bizottság követelményeinek is megfelelve az indikátorok száma korlátozott. Ez a heterogenitás különösen program- és prioritásszinten teszi nehézzé az átfogó jellegű indikátorok megalkotását, de az értékelés alapján ez a lehetségesnél gyengébb színvonalúra sikerült. Mélyebb elemzést azonban az operatív programban foglalt indikátorokon adatok (és néha célérték) hiányában nem lehetett végezni. A Program-kiegészítő Dokumentumban foglalt (intézkedésszintű) indikátorok minősége ennél lényegesen jobb volt, azonban itt is több ok hátráltatja az intézkedés előrehaladásának megismerhetőségét az indikátorokon keresztül. Az egyik legfontosabb probléma a nem megfelelő lefedettség. Némely indikátor esetében ez nagyon alacsony értéket vesz fel. Néhány jól indokolható kivétel mellett ez azt jelenti, hogy az adott projekteket nem lehet nyomon követni az előre megtervezett indikátorokkal, nem járulnak hozzá a célérték eléréséhez. Habár pénzügyi szempontból megjelennek a programban, megvalósított eredményeik nem követhetők nyomon akár már az irányító hatóság szintjén sem. Az intézkedések egy részében technikailag nem lehetséges a kimenet vagy az eredmény mérése 100%-osan (pl. energiahatékonyságnál nem értelmezhető kimenet), más esetekben a nem megfelelő lefedettség oka elsősorban az, hogy az adott indikátor használatához nem volt megfelelő útmutatás, vagy eleve alkalmatlan volt az adott tevékenység mérésére. Az értelmezéssel kapcsolatos problémák főként az adott indikátor fókuszát érintették (milyen körben kell mérni a mutatót), valamint a kiinduló értékek is sok félreértést okoztak (leginkább az „érintett lakosok” típusú indikátoroknál a Környezetvédelem prioritás intézkedéseiben). Az útmutatás hiánya és/vagy a rosszul megtervezett indikátorok miatt a kedvezményezettek több esetben rosszul értelmezték az indikátorokat a szerződésben vállalt értéket, illetve a kiinduló értéket tekintve. A KSZ (jellemzően a KVVM FI) azonban az IH megfelelő iránymutatásának hiányában nem módosíthatta az érintett támogatási szerződéseket. Elsősorban a Közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a Technikai segítségnyújtás prioritásra vonatkozik, hogy a hiányos indikátor-nyilvántartás miatt a mélyebb elemzésre nem volt lehetőség. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásnál ezt az interjúkkal sem lehetett pótolni, az intézkedések végrehajtása ugyanis hivatalos közreműködő szervezet hiányában az Irányító Hatóság feladata, amely azonban kapacitáshiány miatt ezt a funkciót igen nagy hiányosságokkal látta el az elmúlt évben. Az elemzést nehezítette az egységes rendszer hiánya, az EMIR mellőzése indikátoradminisztrációs szempontból. Az interjúkon ennek több oka is felmerült (később épült ki az EMIR, mint a program kezdete; nem került sor a szükséges fejlesztésekre; stb.), amelyek hatására külön adatbázisban, havi jelentések és más táblázatok formájában tartották nyilván az indikátorokat, megnehezítve ezzel az egységes és átlátható adatáramlást.

18


2. EGYÉB ÉRTÉKELÉSEK INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI 2.1. KIOP időközi értékelés 2008-ban zárult le a KIOP időközi értékelése, amelyet az E&Y végzett el. Az időközi értékelés tematikája érintette az indikátorok témakörét (célkitűzések számszerűsítése) is. E kérdésben – részben építve a korábbi indikátorértékelés eredményeire – a következő főbb megállapításokat tette: •

A mutatók meghatározásának folyamata kapcsán kiemeli, hogy az Európai Bizottság útmutatása alapján csak korlátozott számú indikátor meghatározására volt lehetőség (intézkedésenként legfeljebb három, ebből legalább egy output és egy eredmény-indikátor), ami a komplex intézkedéseket nem minden esetben tudta megfelelő módon lefedni. Gondot jelentett továbbá, hogy nem állt rendelkezésre módszertani útmutató az indikátorok meghatározásához.

•

Részben az első problémának is köszönhető, hogy a prioritásszintű indikátorok nem fedik le maradéktalanul a célkitűzéseket. Példaként említi az értékelés, hogy a Környezetvédelem prioritáson belül az OP sem a természetvédelem fejlesztésére, sem az energetikai szektor fejlesztésére vonatkozóan nem határozott meg prioritásszintű indikátorokat.

•

Az intézkedésszintű indikátorokból nem összegezhetők a prioritásszintű indikátorok.

•

Az intézkedésszintű mutatók kapcsán az értékelés több további problémára is rámutat:

•

o

Az alkalmazott kisszámú indikátorral nehezen megfogható az intézkedések szerteágazó célrendszere.

o

Egyes célkitűzések nehezen sokszínűségének gazdagítása).

o

Az indikátorok értelmezése – sokszor a megfelelő definíció híján – nehézségeket okozott a kedvezményezetteknek (pl. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma )

o

Egyes indikátoroknak nem állt rendelkezésre az indikátorok kiindulási értéke, ami akadályozza a célkitűzések teljesítésének mérhetőségét.

o

A támogatási szerződések megkötésekor nem helyeztek kellő hangsúly a szakmai indikátorokra, illetve túlvállalások történtek a célértékekben.

o

A projektszintű indikátorok nem-teljesülésének konzekvenciái korlátozottak.

o

Nem kellő mértékben biztosítottak az indikátorok nyomon követésének feltételei az eljárásrendekben. Ez részben ahhoz kapcsolódik, hogy a projektek előrehaladottságának mértékével nem arányos az indikátorok teljesülésének mértéke (sokszor az indikátor célértéke csak a projektzáráskor változik), másrészt éven belül csak a 4. PEJ-ben kell a kedvezményezettnek beszámolniuk az indikátorok előrehaladásáról.

számszerűsíthetők

(pl.

természet

A horizontális indikátorok kapcsán a jelentés megállapítja, hogy az intézkedések szintjén nem történt meg ezen indikátorok értelmezése, illetve intézkedésszintű horizontális indikátorok meghatározása. Így a mutatók gyűjtése és feldolgozása jobbára nem kielégítő, mindössze a KVVM FI horizontális referense értelmezte az egyes projektek vonatkozásában a program-szintű indikátorokat, és követi nyomon ezek teljesülését.

19


2.2. KIOP környezetvédelmi intézkedések értékelése 2008. évben került sor a KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálatára, melyet az ÖKO Zrt. végzett el. Ennek eredményeként a fenti értékeléshez hasonló megállapítások születtek: „A zárójelentések és projekt-előrehaladási jelentések tartalmi megfelelősége közepesnek mondható. A műszaki indikátorok típusai egy intézkedésen belül is jelentős eltéréseket mutattak, hol túl részletekbe menő, hol nem releváns indikátorok szerepeltek (gyakran nulla kiindulási és célértékkel). A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelműen megfogalmazhatók, megjeleníthetők, használatuk egyértelmű volt. Több esetben azonban az intézkedés szintű indikátorokat nem adták meg a PEJ/ZJ-kben, amelyek megnehezítették az intézkedés szintű indikátorok képzését. Több helyen elért eredményként nem a ténylegesen elért érték és a kiindulási érték különbsége, hanem a ténylegesen elért érték került megadásra, illetve ott ahol nem adták meg az indikátort, annak ellenére, hogy a projekt szempontjából releváns indikátor volt, nem került korrigálásra. Komolyabb értelmezési problémákat vetettek fel azonban az eredményindikátorok. Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében. Tapasztalatok szerint nem volt egyértelmű a két kategória közötti különbség, általában eltérően értelmezték a közvetlenül ill. közvetve érintett háztartások körét. Egy intézkedésen belül megfigyelhető az azonos szemléletű horizontális indikátorok képzése, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna, pedig jelen vizsgálat tárgyát tekintve ez lenne az elsődleges és legfontosabb adatforrás. Az indikátorokra jellemző, hogy azok mindegyike környezetvédelmi (határértéket) számon kérő és ellenőrző indikátor, ami a horizontális elv környezetvédelmi (és nem fenntarthatósági) értelmezését tükrözi. Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették, eltérően értelmezték a kedvezményezettek, különösen a »növekmény« jellegű indikátoroknál. Rögzíteni szükséges, hogy ez esetben mit tekintünk kiindulási értéknek: nullát vagy a már meglévő értéket. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni. Az adatok ellenőrzését a megvalósíthatósági tanulmányokban nehezítette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok az intézkedéseken belül is nagyon eltérő szerkezetben készültek, a becslések nagyon eltérő módszertan alapján lettek meghatározva (pl. az építési-bontási hulladék kezelése esetében). A későbbiekben mindenképpen szükséges ezek egységesítése az utólagos értékelések megfelelő elvégzése érdekében. A PEJ-ekben a «fizikai és pénzügyi megvalósítás» táblázatai nagyon fontos információkat tartalmaznak a projektek értékeléséhez. Azonban sok esetben nagyon részletesek, ugyanakkor logikailag nem kapcsolódnak az eredményekhez (eredmény indikátorokhoz), így a fajlagos költségek nehezen határozhatók meg. E táblázat azonban alkalmas lenne erre, ezért a jövőben ennek szerkezetét és tartalmát célszerű lenne jól definiálni, illetve fontos lenne, ha a táblázat a zárójelentésbe is bekerülne. Nehezítette az értékelést, hogy a »fizikai és pénzügyi megvalósítás« táblázatban hol a teljes elszámolható költség, hol a támogatás összege került megbontásra, ezt a későbbiekben célszerű lenne rögzíteni.” 20


2.3. „Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése” című intézkedés értékelése Az energetikai intézkedés értékelés a jelen elemzés készítése során folyamatban volt, ezért annak feldolgozása során egy munkaközi verzió vizsgálatára nyílt lehetőségünk. A jelentés szintén foglalkozik az indikátorok teljesülésével, és ezen keresztül az indikátormódszertannal. Az indikátorok teljesülése kapcsán az értékelés 2008 nyári adatok alapján az alábbi megállapításokat tette: 1. „A beépített új villamos energia kapacitás az előirányzott 25 MW helyett 32,361 MW lett, ami 129%-os teljesülést jelent. Ez az eredmény 17 pályázatnak köszönhető, melyekből 2 db gázmototoros beruházás (Callis, Zm-Energo). A gázmotorok beépített villamos teljesítménye (erre nem volt indikátor), összesen 10,332 MW beépített teljesítményt jelent. Ezek nélkül az indikátor teljesülése 87,6% (21,968MW). 2. Az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége az 50 GWh célérték helyett 118, 5 GWh volt, és ez 237%-os teljesülést jelent. (Ez természetesen pályázati érték, amint meglesznek az első teljes éves termelési eredmények a fenntartási jelentésekből, már tényadatokat lehet közölni.) Ha a 1.pontban említett kettő gázmotoros projekt által előállított villamos energia mennyiségét nem vesszük figyelembe, akkor 109,6% az indikátor teljesülése (54.804GWh). 3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben a vállalt 1 100 000 GJ/év helyett 957 186 GJ/év érték teljesült. Ez 87%-os teljesítést jelent.” „Azonban ne felejtsük el megemlíteni azt, hogy megújuló energiaforrásból termelt hőenergia nincs és nem is volt indikátorral lefedve, bár az egyik legfontosabb pályázati célhoz erősen kapcsolódik, ez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A fosszilis energiahordozó kiváltás és az ezzel együtt járó CO2-csökkenés teljesen egyenértékűvé teszi az energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítással, így azzal való együttes kezelése szakmailag teljességgel indokolt. Ezek a projektek a következők: - Kistelek - Bóly - Minicomp - A.S.A. - Pilze-Nagy - Veresegyház - Szeged - Nemzetbiztonsági szolgálat - Csongrád megyei Önkormányzat-I - Csongrád Megyei Önkormányzat –II - Aranykapu A fentiek figyelembevételével az indikátor +219 361GJ/év értékkel megnő, ami 1 176 547 GJ energiát jelent, vagyis az indikátor teljesült! (107%) /Amennyiben a fosszilis gázzal működő gázmotorok által előállított hőmennyiséget is figyelembe vennénk, akkor ez az érték +219 061 GJ/év értékkel tovább nőne, ez azonban semmiképpen sem vehető figyelembe ennél az indikátornál, a nem megújuló energiaforrás jellege miatt/.” „Az eredeti célkitűzések között nem szerepelt az évente megújulóból termelt hőenergia, mint eredményindikátor, ám jelentős értéket képvisel (219 361GJ).

21


Ezt az indikátort a későbbiekben mindenképen célszerű felvenni az indikátorok közé akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az „Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége” nevű indikátor lefedheti mindkettőt.” Megjegyezzük, hogy az értékelésben szereplő indikátoradatok eltérhetnek a jelen elemzésben foglaltaktól, mivel azok más időpontban és más módszerrel kerültek gyűjtésre, emellett az értékelés esetében egyelőre munkaverzióként kell tekintenünk az adatokra. Így az elemzésünkben szereplő adatok figyelembe vétele szükséges. Az értékelés javasolta továbbá új mutató(k) meghatározását a projektszintű tájékoztatási tevékenységek eredményességének mérésére. Felhívta továbbá a jelentés a figyelmet az indikátorok gyűjtésével és nyomon követésével kapcsolatos eljárási problémákra. A projektszinten meghatározott mutatók (amelyekből az intézkedésszintű indikátor aggregálással áll elő) a projektszelekciós folyamat során módosulhat. Azonban ez az értékelés szerint nem lett következetesen átvezetve a támogatási szerződéseken, a kedvezményezettek nem is minden esetben értesültek róla, ami a mutatók gyakorlati alkalmazását rontja. Ezzel kapcsolatban javaslatot fogalmaz meg az indikátorok egyértelműbb szerepeltetésére a támogatási szerződésekben.

3. ÉVES JELENTÉSEK ÉS MONITORINGBIZOTTSÁGI MUNKA INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ ELEMEI 3.1. Éves végrehajtási jelentés 2006 A 2006-os évről szóló jelentés még viszonylag kevés információt tartalmazott az indikátorokról, több indikátor esetében említett viszont értelmezési, módszertani problémákat, illetve a közölt adatokkal szembeni fenntartásokat. A programszintű indikátorok kapcsán a következők szerepeltek a jelentésben: „Az OP-szintű indikátorok teljesülését a jelenleg elérhető adatok alapján csak hosszú távon lehet értékelni, tehát a balesetek számának növekedését nem szabad túlhangsúlyozni. A horizontális indikátorokra nem határoztak meg célértékeket az OP tervezése során. A hiányosságok egy része pótlásra került, de még mindig nem áll rendelkezésre adat az indikátorok értékeire: hosszabb távon mérhetők csak. Az indikátorok megfelelő értelmezése az indikátorrendszer 2007-ben történő értékelése után lesz lehetséges.” A program- és prioritásszintű intézkedések esetében is számos helyen 0 érték, illetve „nincs adat” szerepel, amire a jelentés indoklásként a projektek befejezetlenségére, illetve az eredmények későbbi jelentkezésére hivatkozik.

3.2. Éves végrehajtási jelentés 2007 A 2007-es évről szóló jelentés előrelépést leginkább a tekintetben mutat, hogy az indikátorokkal kapcsolatos problémák tekintetében immár tartalmazza az időközben elkészült indikátorértékelés legfőbb megállapításait. A programszintű indikátorok kapcsán a jelentés az alábbiakat írja: „A programszintű indikátorok a 2007-ben elvégzett indikátorértékelésben megállapítottak szerint nem fejezik ki megfelelően a program céljait, és (különösen az első hatásindikátorra vonatkozóan) mérhetőségi problémák is fennállnak. 22


Az értékelés horizontális indikátorokkal kapcsolatban megállapított legnagyobb hiányossága a célértékek és kiinduló értékek kijelölésének elmaradása. Ugyanakkor a támogatási szerződések része a „Horizontális célok” melléklet, amely jobban szolgálja a horizontális célok nyomon követését, mint a horizontális indikátorok jelen állapotukban (nem véletlen, hogy az újabb módszertani ajánlásokban a horizontális indikátorok nem is önálló indikátorként, hanem elsősorban bontásként jelennek meg, és besorolásuk kimenet-, eredmény- és hatásszintre ehhez igazodik).” A jelentés az előző évihez képest több indikátor esetében ad aktuális értéket, és többnyire jelzi az előző évhez képesti előrehaladást a korábban is mért mutatók esetében. Ugyanakkor a jelentés készítésekor az indikátorokra vonatkozó adatgyűjtés nem volt kielégítő, ezért több olyan érték is szerepel abban, amely a jelen elemzés eredményeit ismerve hibásnak minősíthető (pl. a levegőszennyezés és zajterhelés kapcsán az újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma: 364; a közvetve érintett háztartások száma 711 066). Bizonyos indikátorértékek adatok hiányában nem kerültek frissítésre az előző évi jelentéshez képest. Több helyütt továbbra is hiányoztak adatok, amelyeknél hivatkozási alapként a projektek befejezetlensége is ugyanúgy szerepelt (pl. a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése esetében).

3.3. Az indikátorok témája a KIOP Monitoring Bizottság ülésein Az elmúlt években az indikátorok kérdésköre a KIOP szinte minden monitoringbizottsági ülésén felmerült témaként. A 2005. október 24-ei MB ülésen került megtárgyalásra az energetikai intézkedés mutatóinak módosítása, amikor a célkitűzésekhez és a projektek jellegéhez jobban igazodó meghatározást adtak a PkD-ban rögzített indikátoroknak. Azonban e kérdésben az ülésen szakmai vita bontakozott ki a szerepeltetendő indikátorok pontos körére vonatkozóan az IH, az EK Kht. és az Európai Bizottság képviselői között, amely miatt végleges teljes döntést e témában nem tudott hozni. A 2006. május 11-ei MB ülésen napirendi pontként szerepelt ugyan az indikátorok várható alakulása a lekötések tükrében, azonban előterjesztés hiányában érdemi megtárgyalás nem történt. Habár hivatalosan a téma a következő ülésre került elhalasztásra, a 2006. december 1-jei ülésen az nem szerepelt már a napirendi pontok között. A 2007. május 25-ei ülésen előterjesztett éves végrehajtási jelentés kapcsán merült föl az indikátorok kérdése. A jelentésben a mutatók még nem voltak véglegesek, részben emiatt annak elfogadását több MB-tag nehezményezte. Végül a jelentés elfogadása nem az ülés keretében, hanem egyedi eljárással történt. Ezen ülés keretében számolt be ugyanakkor először az IH az indikátorértékeléssel kapcsolatos munka elindulásáról. A 2007 december 20-ai ülésen kerültek ismertetésre a KIOP indikátorértékelés eredményei, amelynek kapcsán értékes szakmai párbeszéd alakult ki a bizottságon belül. Ugyanakkor a jelentés alapján az indikátorok módosítására vonatkozó döntés már nem születhetett. A 2008. május 29-ei MB-ülés a 2007-es éves végrehajtási jelentés tükrében vizsgálta az indikátorokat. Több monitoringbizottsági tag, köztük az Európai Bizottság képviselői is nehezményezték, hogy a mutatók teljesüléséről továbbra sincsenek egyértelmű adatok, és felhívták a figyelmet arra, hogy határozott lépéseket kell tenni a zárójelentésig a hiányzó adatok pótlására.

23


4. AZ INDIKÁTORMÓDSZERTAN PONTOSÍTÁSA ÉS AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Az indikátorok mérését és meghatározását a SMART és QQTTP alapelvek mellett a következő tényezők befolyásolták: •

pénzügyi és időbeli korlátok: szükséges esetben pótlólagos adatgyűjtésre került sor, azonban ennek módszertanául némely esetben egy kevésbé erőforrásigényes változat volt a megoldás (közösségi közlekedés használati aránya – kérdőíves felmérés a hatékonyabb forgalomszámlálás, vagy ezek kombinációja helyett; mérőállomások – felszíni vízminőség mérése irreálisan költséges lett volna).

•

szerződésben rögzített indikátorok: különösen a már lezárult projekteknél a kedvezményezettel kötött támogatási szerződések módosítására már nem volt lehetőség, ily módon a hiányzó vagy rosszul rögzített indikátorok pótlására kedvezményezetti szinten nem volt lehetőség. Adatbekérés ennek ellenére lehetséges volt a kedvezményezettektől.

A munka nem terjedt ki a KIOP minden egyes indikátorára: amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák nem merültek föl, illetve a végrehajtási rendszerből szolgáltatott adatok, értékek megfelelőek és egyértelműek voltak, nem volt szükséges további szakértői feladatok ellátása (pl. 1.1 intézkedés indikátorértékei). Ezért a jelentésben ezek az indikátorok nem szerepelnek.

24


III. MÓDSZERTAN

1. SMART ÉS QQTTP KRITÉRIUMRENDSZER ÉVÉNYESÍTÉSE A munka során módszertani alapvetésként a SMART és és a QQTTP kritériumrendszert érvényesítettük. Az indikátorok csak akkor használhatóak fel hatékonyan a programhoz kapcsolódó különféle tevékenységek során, amennyiben megfelelően, célszerűen határozták meg mind az egyes mutatókat, mind azok logikai rendszerét. Az alapvető elvárás a monitoring struktúrákkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, időszerű képet nyújtsanak gyakorlatiasan felhasználható formában a programvégrehajtásban érintett szereplők számára. Az ezek részét képező indikátorrendszereknek is ehhez az alapvető elváráshoz kell illeszkedniük. A közösségi fejlesztési források felhasználása kapcsán az indikátorok alkalmazásának részletes és jól meghatározott módszertana alakult ki, amely magában foglalja az indikátorokkal kapcsolatos minőségi követelményeket is. Ezeket összefoglalóan két kritériumrendszer, a SMART és a QQTTP mentén írhatjuk le. A közismertebb – és a jelen értékelés elsődleges elemzési kereteként is használt – elvi követelményrendszer az úgynevezett SMART. A SMART kritériumrendszer alkalmazása túlmutat a fejlesztési programokhoz kapcsolódó monitoring-tevékenységen, gyakorlatilag a bármely folyamatban felhasználásra kerülő információval szemben fogalmaz meg elvárásokat. A betűszó többféleképpen is feloldható, az angol Specific, Measurable, Available/Achievable, Relevant/Reliable, Timely szavak kezdőbetűiből áll össze. A SMART kritériumok szerint az ideális indikátor •

•

•

•

•

Specific = specifikus: vagyis arra és elsősorban arra a jellemzőre vonatkozik, amelyhez hozzárendeljük, és az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltat információt. A specifikussághoz kapcsolódó feltétel az is, hogy az indikátor megfelelően definiált és értelmezhető legyen, hiszen értelmezési nehézségek esetén a célok méréséhez való kapcsolódása gyengül. Measurable = mérhető: azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. A számszerűsítés, az indikátorok mérhető formában történő meghatározása így alapvető fontosságú. Available/achievable = elérhető/rendelkezésre áll: alapvető, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melyből az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhető. Az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erőfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket. Relevant = releváns: az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk. A mutató közvetlenül kötődjön ahhoz a célhoz, amelyet mérünk vele. Reliable = megbízható: a menedzsment csak annyiban támaszkodhat az indikátorokból származó információkra, amennyiben azok a tényleges állapotokat tükrözik. Az adatok hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatos kételyek elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthetnek egy program vagy projekt végrehajtása szempontjából.

25


•

Timely = aktuális: az időhöz való viszony két szempontból is jelentős. Egyrészt egyértelműnek kell lennie annak az időpontnak vagy időhorizontnak, amire egy adott mutató vonatkozik (melyik hónapra, melyik évre szóló adatról van szó, egyes célértékeket milyen időtávon kívánunk megvalósítani stb.) Másrészt mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegű mutatók az időszerű, időben is valósághű állapotot ábrázolják.

A QQTTP kritériumrendszer a SMART-nál specifikusabb, a fejlesztési tevékenységekhez jobban kötődő elvárásokat fogalmaz meg. Míg a SMART az információ minőségével általában foglalkozott, addig a QQTTP az indikátor, az információ tartalmával szemben támaszt követelményeket. Ezen kritériumrendszer szerint az ideális indikátornak a következő kérdésekre kell választ adnia: •

Quantity = mennyiség – Mennyit? az indikátor által leírt jellemzőben bekövetkezett mennyiségi változás;

•

Quality = minőség – Mit? az indikátor által leírt jellemző pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült utak rangja és minősége, a megszerzett szakképesítések egzakt besorolása stb.

•

Time = idő – Mikor? mely időszakban következett be a változás a leírt jellemzőben, illetve hogyan alakult az idő függvényében. Target group = célcsoport – Kinek? ahol ez értelmezhető, meg kell határozni a leírt jellemzőhöz kapcsolódó fejlesztések célcsoportjait.

•

•

Place = hely – Hol? az indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemző térbeli, földrajzi elhelyezkedéséről. A QQTTP kritériumrendszert úgy is felfoghatjuk, mint a SMART feltételek közül a specifikusság kibontását a fejlesztési programok kontextusában. Fontos hozzátennünk, hogy mindkét követelményrendszert indikátorkészletekre ugyanúgy vagy talán még inkább célszerű alkalmazni, mint az egyes indikátorokra. Ennek megfelelően egy indikátorrendszernek minden elemében SMART-nak kell lennie, a QQTTP feltételeknek azonban csak az egyes jellemzők, illetve a rendszer egésze szintjén kell teljesülnie; vagyis nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy egyetlen mutatóba tömörítsük a QQTTP indikátoroktól megkövetelt valamennyi információt, amennyiben egy néhány indikátorból álló készlet sokkal hatékonyabb és átláthatóbb formában képes ennek eleget tenni. A KIOP indikátorainál a fenti kritériumok nem minden esetben teljesültek. Az egyes kritériumok hiányosságait a következő módon lehetett pótolni: •

Specifikusság: az indikátor megfelelő értelmezésének pontosításával javítottuk, egyes esetekben új kedvezményezetti adatszolgáltatással (pl. csatornába és talajba juttatott szennyvíz csökkenése), más esetekben egyéb forrásokból biztosított adatokkal (pl. balesetek számának csökkenése).

•

Mérhetőség: mérhetőségi problémák esetén az indikátorra olyan új módszertant alakítottunk ki, amely az eredeti indikátornak megfelelő eredményt állít elő. Pl. mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni.

•

Elérhetőség: ahol nem voltak elérhetőek pl. a múltra vonatkozó adatok, ott olyan módszertant alakítottunk ki, amellyel ezek utólagosan is előállíthatók: pl. közösségi közlekedés használati aránya (kérdőíves megkérdezés a múltbeli 26


közlekedési szokásokra vonatkozóan), utazási idő csökkenése (távolság, forgalomnagyság és jelenlegi utazási idő alapján szimulációval előállított múltbeli utazási idő). •

Relevancia: ahol az adott indikátor nem volt releváns az összes érintett projektre, ott ezt kiemeltük (pl. 1.5 intézkedés – erdei iskolák, 2.2.a intézkedés – Diósdi úti aluljáró), azonban az indikátorokat jellemzően nem volt lehetséges úgy módosítani, hogy minden intézkedésbeli projektre relevánsak legyenek.

•

Megbízhatóság: értelmező útmutatás hiánya esetén a kedvezményezettek által szolgáltatott indikátoradatok megbízhatósága több esetben kérdőjeles volt, ilyen esetekben külön konzultációt folytattunk a projektmenedzserekkel, szükséges esetben új adatot kértünk be a kedvezményezettektől. Pl. 1.2 állati hulladék feldolgozása – érintett háztartások száma, 1.4 környezeti kármentesítés – közvetlenül/közvetetten érintett háztartások száma.

•

Aktualitás: ahol korábban ez nem volt egyértelmű, rögzítettük az indikátor pontos időbeliségét (pl. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma mutató esetében). Az indikátorértékek megállapítása során különféle adatgyűjtési technikák révén biztosítottuk, hogy a lehető legfrissebb értékek kerüljenek megállapításra.

A QQTTP kritériumrendszer érvényesítése az indikátorok részletes módszertanának meghatározása keretében történt. Ahol a korábbi definíciók ezt nem tették egyértelművel, a meghatározás szintjén rögzítettük a hiányzó QQTTP elemeket.

2. A KORÁBBI INDIKÁTORÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA A 2007. év folyamán elkészített, a KIOP indikátoraira vonatkozó értékelés többfajta beavatkozást javasolt azokra az indikátorokra, ahol valamilyen hiányosság merült fel: •

Indikátorok módosítása: az Irányító Hatóság javaslata alapján a programidőszak végén már nem reális beavatkozás, így a legtöbb esetben az alább olvasható módszerek közül választottunk az aktuális javaslatok kidolgozása során.

•

Kiegészítő indikátorok használata: a programdokumentumokba hivatalosan nem szerepelő, de a meglevő indikátorok értelmezését, teljesülését kiegészítő indikátorok, amelyek megjelenhetnek a KIOP zárójelentésében, tisztázva egyes indikátorokkal kapcsolatos hiányosságokat.

•

Útmutatás az indikátorok helyes módszertanához, értelmezéséhez: az útmutatás segítségével könnyebben megítélhető, hogy az adott indikátor mennyiben járult hozzá az érintett intézkedés céljainak megvalósulásához, illetve rossz értelmezés esetén új adat bekérése válik szükségessé az érintett kedvezményezettől.

•

A hiányzó indikátorértékek pótlása kiegészítő kedvezményezetti adatgyűjtéssel: ennek formája a jelentős számú lezárt projekt miatt általában csak tájékoztató jellegű: nem a szerződésben rögzített, ill. a PEJ-ekben lejelentett indikátorok módosítása, mivel e dokumentumok módosítására már nem volt lehetőség.

•

A hiányzó indikátorértékek pótlása, adatbázisok használatával vagy külön megrendelt mérés segítségével: erre különösen a nem intézkedésszintű indikátoroknál van szükség, mivel ezek nem kerültek be a támogatási szerződésekbe, ezért a kedvezményezettek nem jelentettek teljesülésükről. A legfőbb probléma ezekkel kapcsolatban, hogy előzetesen sem történt adatfelvétel, 27


így múltbeli adottságokra vonatkozó adatokat kell pótolni.

3. DOKUMENTUMELEMZÉS A vizsgálat során a következő dokumentumokat vizsgáltuk: •

Operatív program

•

KIOP Programkiegészítő Dokumentum

•

KIOP pályázati kiírások

•

KIOP éves jelentések

•

Egyes projektek támogatási szerződései

•

Projekt-előrehaladási jelentések: alapesetben ezek a kedvezményezettek által szolgáltatott indikátorok forrásai, módosult indikátorok esetén a PEJ volt a forrása a pótlólagos indikátor-adatoknak (pl. horizontális indikátorok)

•

Egyéb értékelések: o

KIOP indikátorok értékelése

o

KIOP környezetvédelmi vizsgálata

o

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” című intézkedés értékelése

o

KIOP félidei (mid-term) értékelése

intézkedések

28

céljainak

és

hatékonyságának


4. ADATBÁZIS-ELEMZÉS Egyes esetekben nem volt lehetséges az adott indikátor pótlása a kedvezményezettektől nyert adatokkal a rendelkezésre álló idő hiánya, illetve mérhetőségi problémák miatt. Ilyen esetekben egyéb adatbázisok alapján állítottuk elő az indikátorokat. A következő adatbázisok kerültek felhasználásra: •

Országos Közlekedési Adatbázis: tartalmazza minden állami kezelésű útszakasz forgalomnagysági adatait útszakaszra és járműtípusokra lebontva járműkilométerben. A KIOP fejlesztései által érintett útszakaszokra ezen adatok alapján számítottuk a balesetek számának csökkenése (relatív baleseti mutató) és a CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorokat. Az adatokat a Magyar Közút Kht. szolgáltatta, a következő szelvényszámokra: 8. sz. főút 110+500-127+800 km szelvények között 4. sz. főút 99+770-171+640 km szelvények között 4. sz. főút 171+677-180+400 km szelvények között 44. sz. főút 100+000-119+132 km szelvények között 86. sz. főút 105+200-115+200 km szelvények között 442. sz. főút 0+000-63+800 44. sz. főút 52+800-62+850 km szelvények között 37. sz. főút négynyomúsítása a 0+000-8+444 km sz. között 21. sz. főúti előzési sávok építése (négynyomúsítás III-VI) 21. sz. főút 21+250-23+300 21. sz. főút 27+820-29+190 21. sz. főút 32+092-35+000 21. sz. főút 39+700-41+500 Pécs DNy-i elkerülő út építése 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése Salgótarján, tehermentesítő út építése 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése

•

KSH közúti baleseti adatai: a balesetek számának csökkenése c. indikátorhoz a KSH által gyűjtött közúti baleseti adatokat a Magyar Közút Kht. szolgáltatta. A balesetek számánál a halálos, a súlyos sérüléses és a könnyű sérüléses balesetek számát összesítve használtuk a módszertanban kifejtettek szerint az előző pontban említett útszakaszokra.

•

KVVM Üvegházhatású Gáz Kataszter: a CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorhoz a közúti és vízi szállítás fajlagos CO2-kibocsátás különbségét az adott szállítási módú országos szintű CO2-kibocsátása és a szállítás mód árutonnakilométerben kifejezett volumene alapján számítottuk.

•

KSH áruszállítási volumenre vonatkozó statisztikái: a szállítási módozatonkénti éves statisztikákat (az ÜHG kataszterrel együtt) a közúti és a vízi szállítás fajlagos (árutonnakilométerre vetített) CO2-kibocsátásának megállapításához használtuk föl.

•

Járműtípusok fajlagos üzemanyagfogyasztása, ill. kapacitáskihasználtsága: a 29


CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorhoz az adatokat az Adversum Kft. logisztikai szakértői szolgáltatták.

5. EGYEZTETÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER SZEREPLŐIVEL Az indikátorokra vonatkozóan az IH és a KSZ-ek munkatársaival többször folytattunk egyeztetéseket. Irányító Hatóság Az elemzés kereteiről, módszertanáról és előrehaladásáról rendszeres egyeztetéseket folytattunk az illetékes munkatársakkal, Grónay Andreával és Vargha Katalinnal. Az IH értékelési tevékenységével való összhang megteremtése érdekében tartalmi egyeztetésre került sor Csorba Viktóriával. Az IH végzi a 3.1 (Technikai segítségnyújtás) intézkedés megvalósítását, így ennél az IH intézkedésfelelősével, Tóth Adriennel folytattunk egyeztetéseket. Ennek során pontosítottuk a 3.1 intézkedés indikátorainak definícióját és ezek alapján az IH munkatársa új indikátorértékeket állított elő. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás horizontális mutatóit szintén az IH munkatársai segítségével kaptuk meg: Kiss Gergely projektmenedzser küldte ki a kérdőíveket a KIKSZ számára a prioritás projektjeire vonatkozóan. KVVM Fejlesztési Igazgatóság A Környezetvédelem prioritás indikátorainak többségét a KVVM FI közreműködő szervezettel egyeztetve kezeltük. Ennek során egyeztetéseket folytattunk Bozó András monitoringfelelőssel, Ferenci Balázzsal, a Környezeti kármentesítés intézkedés projektmenedzserével, illetve Könczey Rékával, aki a horizontális elvekét felel. Bozó Andrással a következő témákról esett szó: •

Prioritásszintű adatok pótlása és a teljesült értékek magyarázata: a KVVM FI munkatársai a kérésünknek megfelelően elküldték a pontosított adatokat és az értékek indoklását.

•

Csatornába és talajba juttatott szennyvíz mennyiségének csökkenése: a KVVM FI kapcsolatba lépett a kedvezményezettekkel, akik ez alapján küldtek adatokat az újonnan bekötött háztartások vízfogyasztására vonatkozóan.

•

Ivóvíz- és szennyvízprojektek zárójelentései: a KVVM FI rendelkezésünkre bocsátotta ezeket a dokumentumokat, melyek alapján a mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni c. indikátor értékeit pótolni lehetett.

•

Állati hulladék kezelése: az érintett háztartások száma c. indikátor esetében az ATEV által szolgáltatott adat felülvizsgálatát kezdeményeztük, azonban a kedvezményezett ezt nem támogatta.

Ferenci Balázzsal a Környezeti kármentesítés intézkedés közvetlenül/közvetetten érintett háztartások száma c. indikátoraival kapcsolatban folytattunk egyeztetést, melynek során a következő megállapítások születtek: •

A közvetlenül, ill. közvetetten érintett háztartások értelmezésére vonatkozó definíció 30


rendelkezésre áll a pályázati kiírásban, így a kedvezményezettek feltehetően ez alapján számolták a megadott értékeket. •

Ahol nem lehetett az eredeti módon értelmezni az indikátorokat (lakott területet nem, csak munkahelyi területet érintő kármentesítések), ott a hiányzó adatokat a projektmenedzser megkéri a kedvezményezettől.

Könczey Rékával a horizontális indikátorok utólagos pótlásával kapcsolatban egyeztettünk: •

A rendelkezésre álló adatbázisból a KVVM FI intézkedésenként kigyűjti a horizontális indikátorokhoz szükséges adatokat: a projektek fenntarthatósági és esélyegyenlőségi vállalásai és ezek teljesülése. Mivel csak intézkedésenként állnak rendelkezésre adatok, az aggregálás nem volt lehetséges.

Energia Központ Kht. Az Energia Központ Kht., mint közreműködő szervezet az 1.7 intézkedés megvalósításáért felel. Ezen intézkedés indikátoraira vonatkozóan egyeztetéseket folytattunk Prieszolné Csomsztek Mária programigazgatóval. Ezeken a következőkről esett szó: •

Az EK Kht. kiegészíti az eredeti indikátorokat néhány kiegészítő indikátorral, amelyek az új megújuló kapacitással előállított villamos energia és az energiahatékonysággal kiváltott energiahordozó-mennyiség hőegyenértékben c. indikátorokat kiegészíti olyan módon, hogy az intézkedés addig nem lefedett részei is hozzájáruljanak az adott indikátorhoz.

•

A nem teljesült célértékek esetében az EK Kht. megindokolja az elmaradás okait.

Workshop a végrehajtásban szereplőkkel, 2008.szeptember 3. 2008. szeptember 3-án a KSZ-ek, az IH valamint az EX ANTE Tanácsadó Iroda képviselői részvételével egy workshop megrendezésére került sor. A workshopon a következő főbb megállapítások születtek: Szükséges a módszertani javaslatok és magyarázatok kidolgozása. Indikátorokat már nem célszerű módosítani, de kiegészítő indikátorok megengedettek. OP-szintű indikátorok Balesetek számának csökkenése: az EX ANTE által javasolt relatív baleseti mutatót a résztvevők megfelelőnek találták az indikátor meghatározásához. A forgalomszámlálások forrása az OKA adatbázis, s balesetek számára vonatkozóan a KSH rendelkezik adatokkal. Forgalomszámlálás estén célszerű nem csak a járműszámot, hanem megtett km-t is figyelembe venni. A balesetek számánál személyi sérüléses baleseteket célszerű alapul venni. Amennyiben nem teljesül a célérték, az országos tendenciáknak tudható be. Talajba juttatott szennyvíz csökkenése: Az indikátor számítható az újonnan rákötött háztartások szennyvízkibocsátásából, hiszen a tartályautón elszállítandó szennyvíz is sok esetben a talajt szennyezi. Horizontális indikátorok CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban: Az árutkm-ek és az egyes szállítási módok fajlagos CO2-kibocsátásának a szorzata megadja a teljes kibocsátást. A KTI, valamint az NFGM nyújthat szakmai segítséget ebben. Az elkerülő utak estében a CO231


kibocsátás csökkenéshez hozzájárulhat a fogyasztáscsökkenés, ugyanakkor a forgalomnövekedés, sebességnövekedés a CO2-kibocsátást növeli. Célszerű az indikátort intézkedésszinten vizsgálni és nem az országos adatokkal számolni, mert a KIOP-os projekteknek hatása országos szinten elhanyagolható. Prioritás-indikátorok Utazási idő csökkenése: érdemes a TEN-T folyosókhoz való eljutás utazási idejét számolni. Közösségi közlekedés használati arányának növekedése: modal split adatok a KHEM-ben állnak rendelkezésre. Jó vízminőséget mérő mérőállomások: Adatbázis a KVVM szakfőosztályán áll rendelkezésre (Horváth Lászlóné). A kiindulási év célszerűen 2003, ehhez kell viszonyítani. Alapesetben csak a kármentesített területek környékén levő mérőállomásokat vizsgáljuk. Intézkedés-indikátorok 1.2. Állati hulladékfeldolgozás: az ATEV projektje nélkül nem teljesül az érték, de érdemes a telephelyek körzetét megvizsgálni. A többi projekt esetében a pályázati anyagban szerepel az érintett lakosságszám. Az indikátor számításánál figyelembe lehet venni a bezárt, rekultivált dögkutak számát is. 1.3. Építési-bontási és egészségügyi hulladék: A Programkiegészítő Dokumentumban célérték-módosítás javasolt. Az érintett háztartások száma a pályázatokból illetve a támogatási szerződésekből kapható meg. 1.4. Kármentesítés: a megtisztított terület nagysága c. indikátor értékei akkor várhatók csak, amikor a kármentesítés teljesül. A közvetetten érintett háztartások számában a vízgazdálkodási főosztály lehet illetékes. Amelyik projekt nem járult hozzá az indikátorhoz a támogatási szerződés alapján, ott meg kell becsülni az értéket. 1.6. Zaj- és levegőszennyezés mérése: szükséges különbséget tenni berendezés és műszer között. 1.7. Energiagazdálkodás: a beépített megújuló energiakapacitás esetében mért adatok csak később várhatók, de az EK Kht. összegyűjti, hogy a zárójelentésig mi fog várhatóan teljesülni, valamint a legfrissebb értékeket is. A megtakarított energiamennyiségnél nem csak az energiatakarékossági komponens, hanem egyes (nem villamos energiás) megújuló projektek is hozzájárultak ehhez az indikátorhoz. Az EK Kht. ezt különválasztva mutatná be egy új táblázatban.

6. INTERJÚK A TERVEZÉSBEN RÉSZTVEVŐKKEL A tervezésben részt vettek közül Csanády Andrással (KVVM), Lehoczki Zsuzsannával (COWI Kft.) készült interjú. Interjú Lehoczki Zsuzsannával, 2008. október 6. Az interjú főbb megállapításai indikátoronként: A vízminőség javítása: Mérőállomások számán nem egyértelmű, hogy mit értettek a tervezők, hiszen az ÁNTSZ nem mérőállomásokon végez méréseket, hanem a csapvizek minőségét vizsgálja. A „mérőállomások” kifejezés azért kerülhetett bele az indikátor nevébe, mert eredetileg a víz keretirányelvhez volt kötve, tehát felszíni víz minőségét szerették volna 32


mérni. Környezeti kármentesítés: A legnagyobb kérdés, hogy mit is értünk közvetlenül illetve közvetetten érintett háztartások számán, mi a különbség közöttük. Használható módszernek tűnik, hogy közvetlenül érintett háztartások esetében igazodunk a kedvezményezettek általi értelmezéshez, a közvetetten érintett háztartások esetében pedig a veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott háztartások számával számolunk. A számításhoz vízbázis térképek és népszámlálási adatok szükségesek. Kármentesítés: Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe vették a tényfeltárás során a területre vonatkozóan meghatározott szennyezettség mértékét, a szennyezés jelenlegi kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. A szennyezőanyag projekt kezdetekor mért koncentrációját a mérési eredmények átlagával képezték, a befejezés időpontjához rendelt koncentrációnak a „D” kármentesítési célállapot koncentrációt tekintették. Szennyezőanyagtranszport-modell segítségével meghatározható az a terület, ahol a talajvízben várható a szennyezőanyagok megjelenése. Ezt a veszélyeztetett területet tekintették a környezeti kockázattal érintett területnek. A magas indikátorérték azért jött ki, mert volt olyan projekt is betervezve, amely nagy területet érintett volna, azonban a végrehajtás során megjelent a „state aid szempont”, ezért a projektek köre más lett, mint azt tervezéskor hitték. Levegőszennyezés mérése: 23 újonnan felszerelt mérőegység volt betervezve, azonban a támogatási szerződésben már 46 új mérőegység szerepel, ha még a berendezéseket is hozzáadjuk, 72. Kérdéses, hogy a tervezéskor mi lehetett az eredeti érték oka. A kérdésre a VITUKI illetékesei válaszolhatnak. Egységre jutó CO2-kibocsátás az áruszállításban: Az indikátor értelmezésével kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy mit nevezünk „egységnek”. Az egység valószínűleg az árutonnakm lehet. További módszertani problémát jelent, hogy az „áruszállítást” hogyan értelmezzük, milyen módszerrel számoljuk. Állati, illetve építési-bontási hulladék: A legnagyobb kérdés az indikátorral kapcsolatban, hogy a tervezéskor mit tekintettetek érintett háztartásnak. A kedvezményezettek biztos, hogy másképp értelmezték, mint a tervezők, hiszen ez alapján a KIOP projektek az ország összes háztartását érintették. A tervezéssel kapcsolatos anyagokban még 3,4 millió, illetve 3,8 millió háztartás szerepel. Ez az érték később változott 800 ezerre, azonban ennek okát nem tudni. Az indikátor tervezői adatforrásként a HIR-t (hulladékgazdálkodási információs rendszer) jelölték meg. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése: az indikátorral kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy milyen körben mérjünk: a KIOP projektek által érintett vonzáskörzetben, budapesti agglomeráció egészében vagy országos szinten? Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: Tervezéskor a hangsúly nem a szennyvízen volt, hanem szennyezőanyagon. A szennyezést kell vizsgálni, ami a talajba és/vagy a felszíni vizekbe érkezik. Interjú Csanády Andrással, 2008. október 3. Az indikátorok értelmezésének problémái leginkább abból adódnak, hogy a végrehajtást elválasztották az ágazati kompetenciától. Az értelmezés nem lett végigvezetve következetesen a végrehajtásban. Az interjú főbb megállapításai indikátoronként: Kármentesítés: közvetlenül érintetteken azokat értjük, akik a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A gyár területén dolgozókat is számba lehet venni, de ott érintett emberekről beszélhetünk, a háztartás kifejezés nem igazán helytálló. Közvetett lakosságon a 33


tervezők az adott vízbázison levő településeket és az adott vízbázisból ivóvizet kapó településeket értették. A célérték meghatározása úgy történt, hogy megnézték, hogy melyek a potenciálisan tisztítható területek, és ezeket aggregálták. A projektek tényleges köre azonban ettől jelentősen eltért, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat. Légszennyezés: nem lehetett tervezni, előrelátni, hogy komplex mérőműszert vesz valaki vagy egyszerűt. A tervezési logika az volt, hogy minimum két készülék lesz felügyelőségenként (tehát 12 felügyelőség, 24 mérőműszer). A végrehajtás során derült ki, hogy az egyes felügyelőségeken nem két-két komplex mérőműszer, hanem külön-külön mérőműszerek szükségesek, illetve kiegészítő műszerek, a kiinduló mérőműszerállományhoz. Eltéréseket okozhat az is, hogy változtak szervezeti egységek is a tervezés időszakához képest. Vízminőség javítása: A prioritás vízvédelmi jellegű lett. A mérésnél érdemes településenként vizsgálni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez. A kármentesítéses projektek esetén telepítettek mérőkutakat, amelyek azt mérik, hogy hogyan terjed a szennyezés. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: Az indikátor tervezői csak azokat a csatornákat számították bele az indikátorba, amelyekből tisztítatlanul (biológiai és kémiai tisztítás nélkül) jut a szennyvíz az élővízbe vagy a talajba. Azt érdemes vizsgálni, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe. Az indikátor számításánál csak azokat a területeket vizsgáljuk, ahol a közvetlen környezetterhelés csökken. Szintén probléma, hogy az ivóvízfogyasztásból nem lehet pontosan a szennyvízkibocsátásra következtetni. A mért értékeket szükséges locsolásból származó vízmennyiséggel korrigálni.

7. INTERJÚK AZ ÉRTÉKELŐKKEL Az értékelést végzők közül az ÖKO Zrt. munkatársaival konzultáltunk. A KIOP környezetvédelmi intézkedéseire vonatkozó értékelés vezetője, Mozsgai Katalin számolt be kutatásuk részleteiről, különösen az ivóvízminőség javítása intézkedést illetően, ahol a környezetpolitikai elvekkel történő összhang elérése jó kiindulópontot a mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni c. indikátor módszertanához. A kármentesítési intézkedés esetében az érintett lakosság és a kármentesítendő területen élő dolgozók összefüggéseire derült fény.

8. KIEGÉSZÍTŐ KEDVEZMÉNYEZETTI ADATGYŰJTÉS A következő indikátorok esetében történt kedvezményezetti adatgyűjtés: •

Csatornába és talajba juttatott szennyvíz mennyisége: új módszertan, illetve eddig hiányzó adatgyűjtés miatt volt szükség pótlólagos adatbekérésre a kedvezményezettek részéről, amely sikeres volt.

•

Horizontális indikátorok: a Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás projektjeinek támogatási szerződéseinek nem volt része a horizontális melléklet, ezért ezen projektek esetében pótlólagos adatbegyűjtést végeztünk.

•

Állati hulladék kezelése: egy kedvezményezett részéről (ATEV) volt szükség adatpontosításra, azonban a kedvezményezett ezt nem tette meg.

34


9. PRIMER KÉRDŐÍVES KUTATÁS Primer kérdőíves kutatást a közösségi közlekedés használati aránya c. indikátornál (2.2.b intézkedés) alkalmaztunk: mivel nem történt adatfelvétel a beruházás megkezdése előtt és nem állnak rendelkezésre településre lebontott adatok az utazási szokásokról, ezért a CATI módszerrel a megkérdezettek visszaemlékezéseire hivatkozva volt lehetséges előállítani ezeket az értékeket. A kutatás a beruházás által érintett állomások 10 km-es vonzáskörzetében vett reprezentatív mintát.

10. MÉRÉSEK ÉS MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÖZLEKEDÉSI IDŐ TEKINTETÉBEN Az utazási idő csökkenése c. indikátornál szintén nem történt mérés sem a beruházások előtt, sem azok megvalósulása után, ezért pótlólagos mérésre volt szükség. A mérőautós mérés és a forgalomszimulációs modellek együttes használata biztosította azt, hogy az beruházás előtti és utáni utazási idő közötti különbséget megkapjuk. A forgalomszimuláció az adott időpontbeli forgalomnagyság, az út keresztmetszeti és szabályozási paraméterei, valamint a fejlesztés utáni időpontban mért utazási idő alapján becsülte meg a fejlesztés előtti állapotban fennállt utazási időt. Mivel a Programkiegészítő Dokumentumban nem volt rá utalás, kérdéses volt az egyes projektekre eső utazási időcsökkenés aggregálása. Az indikátorok értékeinek kifejtésekor mindkét alkalmas módszerrel kifejtésre került: a percben összesített utazási időnyereségen alapuló és a számtani átlagon alapuló is. Előbbi hátránya, hogy túlsúlyozza azokat a fejlesztéseket, amelyek messze helyezkednek el a legközelebbi TEN-T folyosótól, míg a számtani átlag magának a fejlesztésnek a volumenét sem veszi figyelembe. A legalkalmasabb módszer a fejlesztések hosszával súlyozott utazási időnyereség lenne.

11. MODELLSZÁMÍTÁSOK A CO2-KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN Az operatív program horizontális indikátorként nevesíti az „Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban” mutatót. Ennek megállapítására egyedi modellszámításokat kellett végeznünk, amelyek módszertanát az alábbiakban mutatjuk be. Az indikátor értelmezése során meg kellett határoznunk, hogy mit tekintünk „egységnek”, amely alapján a fajlagos változást mérjük. A számításokat az árutonnakilométerre jutó CO2-kibocsátással számoltunk, mivel ez tekinthető az áruszállítás alapegységének, amely a szállítási módozattól függetlenül is alkalmazható. Alapvetésként kezeltük, hogy KIOP-specifikus adatokat állítsunk elő. Habár az áruszállítás CO2-kibocsátását országos szinten mérő adatok könnyen beszerezhetőek, ezek nem adnak hiteles képet a KIOP által finanszírozott fejlesztések hatásairól. (Az országos adatok szerint az áruszállítás árutonnakilométerre jutó CO2-kibocsátás az ÜHG kataszter és a KSH áruszállítási volumen statisztikái alapján a programidőszakban, 2006/2003 viszonylatában 18%-kal csökkent.) Az indikátor számítását a specifikusság követelményének megfelelően két projektcsoport kapcsán végeztük el, amelyeknek közvetlen ráhatása van az áruszállításra: •

A közúti fejlesztések esetében, „A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése” (2.1) intézkedés keretében megvalósult projektekre;

•

Az intermodális logisztikai beruházásokra, amelyek a Környezetbarát közlekedési 35


infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében valósultak meg (MAHART és GyőrGönyű).

11.1. Modellszámítás a közúti fejlesztések esetében 11.1.1. Alapvetések A közúti fejlesztések kapcsán az alábbi hatásokat számszerűsítő modellt kívántunk felépíteni: •

A fejlesztés hatására csökken az utazási idő, ami megváltoztatja a gépjárművek fogyasztását. Itt két ellentétes hatással kellett számolnunk: a megnövekedett sebességből adódó fogyasztásváltozással, illetve a torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenéssel.

•

A fejlesztés addicionális forgalmat generál, amelyet szintén figyelembe kell vennünk.

•

A megváltozott útminőség hat az áthaladó teherforgalom szerkezetére: a nagyobb tengelyterhelésű, illetve településeket elkerülő utakon a fajlagos (árutonnakilométerre jutó) kibocsátás tekintetében hatékonyabb nagyobb járművek részaránya megnő.

Ugyanakkor más, a fajlagos CO2-kibocsátásra ható tényezőt, mint nem KIOP-specifikus elemet ki kellett szűrnünk: •

A gépjárműpark motorhatékonyságának, környezetbarát jellegének javulása.

•

A teherszállítás szervezési-logisztikai hatékonyságának növekedése, az ebből következő magasabb kapacitáskihasználtság.

Ezért ceteris paribus elvet követve e tényezők tekintetében a modell a fejlesztés előtti és utáni állapot között nem tesz különbséget, azok értékeit állandónak tekinti. A modell számításait az érintett útszakaszokra külön-külön végeztük el, majd a programszintű mutató megállapításához az adatokat aggregáltuk. A modell számítási logikája az alábbiak szerint épül fel.

11.1.2. 1. lépés – Átlagsebesség megállapítása A fejlesztésekre vonatkozó adatok alapján megállapítottuk az útszakasz hosszát a fejlesztés előtt és után (ez az elkerülő utak esetében eltér, más fejlesztéseknél azonos): A fejlesztéssel érintett útszakaszokon méréssel meghatároztuk a fejlesztés hatásaként bekövetkező utazási idő csökkenés mértékét, a vonatkozó mutató meghatározása kapcsán. Ezekből kiszámítottuk az adott útszakaszokon a fejlesztés előtti, valamint utáni átlagsebességet. Példa: Útszakasz adatai

Megnevezés Hossz fejlesztés előtt (km) Hossz fejlesztés után (km) Utazási idő fejlesztés előtt (min) Utazási idő fejlesztés után (min) Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) Átlagsebesség fejlesztés után (km/h)

36

Nyírbogdány 2,73 2,439 3,12 1,8 52,5 81,3


11.1.3. 2. lépés – Teherszállítás volumenének meghatározása Az adott útszakaszon áthaladó teherszállítási volumen árutonnakilométerben kifejezett mértékét az alapvetésekben rögzített elveknek megfelelően, a tényleges forgalmi adatok alapján becsültük. A Magyar Közút adatai alapján az adott szakaszokra vonatkozóan meghatároztuk a fejlesztés előtt és után áthaladó tehergépjárművek számát gépjármű-kategóriánként, az alábbiak szerint •

Kistehergépkocsi

•

Középnehéz tgk.

•

Nehéz tgk.

•

Pótkocsis tgk.

•

Nyerges tgk.

•

Speciális tgk.

A kategóriák szerinti bontásra azért van szükség, mert mind a szállított árumennyiség, mind a fogyasztás tekintetében igen jelentős eltérés van az egyes kategóriák között, az adat így bontás nélkül pontatlan lett volna. A konkrét útszakaszokra vonatkozó adatok ugyanakkor nem tartalmazták ezt a bontást, ezért azt a tágabb útszakaszra elérhető adatokhoz igazodó arányosítással állapítottuk meg. Az adatbázisértékek évi átlagos napi forgalmi (ÉÁNF) adatokat tartalmaznak. Ezeket a modell számára éves értékekké kellett konvertálnunk. Ugyanakkor a Magyar Közút által mért ÉÁNF adatok a tehergépjármű-forgalom megállapítására csak akkor használnak hétvégi adatfelvételi eredményt, ha a teljes heti mérés biztosítható. Ezért az éves adattá konvertáláskor számolnunk kellett a hétvégék és munkaszüneti napok jelentősen kisebb teherforgalmával, ide értve a kamionstop hatását is. Ezért éves értéknek az ÉÁNF 300szorosát vettük. Szintén kategóriánként, gyakorlati szakemberek bevonásával és tapasztalataik összegzésével megbecsültük a gépjárművek átlagos teherbírását, valamint az átlagos kapacitáskihasználtságot. Ehhez az alábbi értékekkel dolgoztunk: Gépjármű-kategória Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk.

Átlagos teherbírás (t) 1,5 3,5 10 22 24 30

Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40%

Ezen adatok alapján az adott útszakasz hossza, az adott szakasz gépjárműforgalma, az átlagos teherbírás valamint az átlagos kapacitáskihasználtság szorzataként megkapjuk a teherszállítás volumenét árutonnakilométerben. A számítást elvégeztük a fejlesztést megelőző időszakra illetve utána.

37


11.1.4. 3. lépés – Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása Ott útszakaszokon áthaladó gépjárművek által elfogyasztott üzemanyag mennyiségének meghatározásához szakértői becsléssel megállapítottuk az egyes járműkategóriák sebességtől és terheltségtől függő fogyasztási adatait az alábbiak szerint: Fogyasztási adatok Üresjárati (l/h) Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi

Kistehergépkocsi 1 7 10 11 13 9 12 13 13

Középnehéz tgk. 2 12 15 18 20 15 18 22 20

Nehéz tgk. 2,5 18 19 21 30 22 25 27 30

Pótkocsis tgk. 2,5 23 25 28 30 28 35 38 40

Nyerges tgk. 3 23 25 28 30 30 35 38 40

Speciális tgk. 3 30 40 50 30 40 40 43 45

Az egyes járműkategóriák sebességfüggő átlagfogyasztását a terhelt és terheletlen fogyasztási adatok súlyozott átlagaként számítottuk, az átlagos kapacitáskihasználtságot tekintve súlyszámnak. Az összfogyasztás mértéke a járműkategóriánkénti forgalomból, átlagfogyasztásból és az útszakasz hosszából adódik. Az összfogyasztás változásán belül a sebességnövekedésből adódó fogyasztásnövekedés így a fejlesztés előtti és után fogyasztást számítva adódik. A torlódáscsökkenésből számított fogyasztáscsökkenést úgy becsültük, hogy a megtakarított utazási időre számított üresjárati fogyasztást szerepeltettük. A két fogyasztásváltozási adat összegéből adódik a teljes összfogyasztás-változás. Megjegyzés: a modellben a CO2-kibocsátást a fenti módon számított üzemanyagfogyasztás alapján kell megállapítanunk, eltérve a közúttervezésben alkalmazott standardoktól. Ott ugyanis a közúti tervezés kibocsátásának megállapításához olyan fajlagosokat használnak, amely a tehergépjármű kategóriája szerint nem tesz különbséget:

Nehéz tehergépkocsi, járműszelvény fajlagos emissziója (2000. év, közepes terhelés) Forrás: Schuchmann–Kisgyörgy: Közlekedéstervezés - Utak

38


11.1.5. 4. lépés – CO2-kibocsátás meghatározása A CO2-kibocsátást direkt módon számítottuk a fogyasztási adatokból. Az elfogyasztott üzemanyag literben kifejezett mennyiségét átszámoltuk kg-ra a gázolaj 0,83 kg/l sűrűségével számolva. 1 kg gázolaj elégetéséből 3,667 kg CO2 keletkezik.

11.1.6. Az adatok összegzése Az útszakaszonként elvégzett számításokból összegezzük a fejlesztés előtti és utáni teherforgalmi volument árutonnakilométerben, valamint a CO2-kibocsátás kg-ban. Ezeket az értékeket összeadva, majd azok hányadosát számítva kapjuk meg az egységre jutó kibocsátás-változást.

11.2. A becslés módszertana az intermodális fejlesztések esetében Az intermodális fejlesztések esetében a közútról vízi útra terelt áruszállítás volumenét árutonnakilométerben kifejezve a kedvezményezettek által adatszolgáltatás alapján számítottuk. A CO2-kibocsátás csökkenésének megállapításához a továbbiakban fajlagos értékekkel számoltunk. Ezek alapjául egyrészt a KSH teherszállítási volumenre vonatkozó adatait, másrészt az országos ÜHG leltár adatait vettük alapul az alábbiak szerint (az ÜHG-leltár esetében elérhető legfrissebb, 2006-os adatokkal számolva): Áruszállítás (Forrás: KSH)

Év

2006

Árutonnakilométer, millió 48 426

ÜHG-CO2 (Forrás: KVVM ÜHG-leltár)

Ebből

Ebből

Összes kibocsátás (Gg)

közúti

vízi

30 495

1 913

12 266,26

közúti

vízi

12 071,63

3,59

A fenti értékek hányadosaként adódnak a közlekedési módozatonként vett fajlagosok. Ennek megfelelően az egy árutonnakilométerre jutó CO2-kibocsátás a közúti közlekedésben 0,396kg/árutkm, míg a vízi szállításban 0,002 kg/árutkm. E fajlagosok és a kedvezményezettek adatai alapján kalkulált áruforgalmi volumenadatok szorzataként adódik a CO2-kibocsátás különbözete.

39


IV. MÓDSZERTANI JAVASLATOK INDIKÁTORONKÉNT 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A tervezők elmondása szerint (Csanády Andrással készített interjú) a tervezés során is eredetileg a környezetterhelés csökkenését akarták mérni, azonban az indikátor mérésére nem volt semmilyen útmutatás. Mivel a talajba/csatornába juttatott szennyvíz mennyiségét Magyarországon nem mérik, más módszerrel ajánlott előállítani az indikátor értékét. A KIOP-ból támogatott intézkedések közül az 1.1 intézkedés szennyvízberuházásokra vonatkozó komponense járult hozzá ehhez az indikátorhoz: számos esetben a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését is finanszírozta a program, ezzel csökkentve a talajba juttatott szennyvíz mennyiségét. A fejlesztés előtt a szennyvíz egy része a talajba, másik része tartályos szállítóautóval elszállításra került. Mivel a tartályos szállításról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, valamint ez a szennyvízszállítási mód nem tekinthető hatékonynak és környezetbarátnak, a hálózatba újonnan bekötött háztartások ivóvízfogyasztásával, amely a szennyvízkibocsátás méréséhez általánosan használt mérőszám, jól közelíthető a talajba juttatott szennyvíz mennyiségének csökkenése. A százalékos arány a KIOP-ból támogatott szennyvízberuházások összes újonnan bekötött háztartásának fogyasztásának és ugyanezen szennyvízberuházások településeinek összes befolyó szennyvízmennyiségének hányadosa. Az indikátorok illeszkedésével kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy a pályázatok nem a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkenését, hanem a csatornázás kiépítését célozták meg. Szintén probléma, ami elkerülte a tervezők figyelmét, hogy a talajba juttatott szennyvíz mérésére nincs megbízható adatforrás. Indikátorok értelmezése a tervezés során Az „Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése” indikátor tervezése során a tervezői csoport a következő irányelveknek megfelelően gondolkodott: •

csak azokat a csatornákat kell számításba venni, amelyekből a szennyvíz tisztítatlanul érkezik az élővizekbe és/vagy a talajba (interjú: Csanády András – KVVM, 2008. október 3.).

•

Nem elegendő csak azt vizsgálni, hogy mennyi a bekötött háztartások által csatornába juttatott szennyvíz mennyisége, hanem hogy ennek mekkora aránya kerül nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe.

•

Az indikátor meghatározásakor csak azon területeket kell figyelembe venni, ahol közvetlen környezetterhelés csökken.

•

Probléma, hogy az ivóvízfogyasztás nem tükrözi szennyvízkibocsátást, figyelembe kell venni a locsolást is.

teljes

mértékben

a

Indikátor mérésének lehetséges módszerei .Azt érdemes mérni, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe. Az indikátor számításánál csak azokat a területeket vizsgáljuk, ahol a közvetlen környezetterhelés csökken. Probléma, hogy az ivóvízfogyasztásból nem lehet pontosan a szennyvízkibocsátásra következtetni. A mért értékeket szükséges a locsolásból származó vízmennyiséggel korrigálni. 40


1.2. Balesetek számának csökkenése A balesetek számát optimálisan tükröző mérési módszer a forgalomnagysághoz viszonyított balesetszám (relatív baleseti mutató). Az érintett útszakaszok adatainak aggregálása a fejlesztés utáni és előtti balesetszám, az adott időpontra vonatkozó forgalomnagysághoz arányosítva. Mérés módszertana Az Operatív Programban hatásindikátorként szerepel az érintett útszakaszokon a közlekedési balesetek csökkenése. Ennek az indikátornak a mérését az ún. relatív baleseti mutató segítségével lehet megadni, amelyet az adott útszakaszon előfordult személyi sérüléses balesetek száma és a megtett járműkilométer hányadosaként számítható. A relatív mutató használatát az indokolja, hogy a közlekedési fejlesztések hatására növekedhet a közlekedési teljesítmény, ami növelheti a balesetek számát is. A fejlesztéseknek nem kizárólag a balesetek számának csökkentése volt a célja, így relativizálni szükséges ezt az adatot. A balesetek számának csökkentése leginkább az elkerülő utak esetében szerepelt célként, hiszen a települések átkelési szakaszain sok esetben az ott élők életminőségét jelentősen rontó forgalom zajlott. Így ezeknél a projekteknél a fejlesztés előtti időszakban a településen átvezető nyomvonal adatai a relevánsak, míg a fejlesztés utáni időszakban a településeken átvezető illetve az új nyomvonalak összesített adatait szükséges vizsgálni (az összesített balesetszám és az összesített járműkilométerszám hányadosaként). Az indikátor számításhoz két adatbázis szükséges: •

a személyi sérüléses balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon (KSHadatbázis)

•

az átlagos napi útszakaszokon.

járműkilométer

(OKA

adatbázis)

a

fejlesztéssel

érintett

A 2003-2007. évekre vonatkozó idősoros adatokat a Magyar Közút Kht. bocsátotta rendelkezésünkre. A két adatbázisból kiszámítható minden évre a relatív baleseti mutató. Ezt követően összehasonlíthatóvá válik a fejlesztés előtti illetve utáni időszak is.

2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK 1.3. Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ez az indikátor két intézkedéshez köthető: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), illetve 2.2.b (Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése). A közúti fejlesztések esetében a teherforgalom nagysága járműkilométer/nap-ban, az átlagos sebesség, az átlagos kapacitáskihasználtság, illetve üzemanyag-fogyasztás alapján kapjuk meg a CO2-kibocsátás fejlesztés előtti és utáni értékeit. Az intermodális központok esetében RO-RO terminálokról van szó, ezért a számítás a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátáskülönbséget vizsgálja az eljutási távolság és a KVVM ÜHG adatbázisának segítségével, a kedvezményezett által megadott árumennyiségre. Az „egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban” indikátor becslése országos adatok alapján nem igazán lehetséges, nem ad pontos értéket. A KIOP fejlesztések csak egyes útszakaszokat érintenek. Ezen fejlesztések hatására már a

41


tervezéskor valószínűsíthető volt, hogy csökken a CO2-kibocsátás, azonban ezzel egy időben országos szinten akár ellentétes trendek is kialakulhatnak, amely a CO2-kibocsátás növekedést eredményezi. Módszertani javaslat CO2-kibocsátás mérésére A CO2-kibocsátás megbecslése rendkívül összetett feladat, és ezt nehezíti még az is, hogy egyik projekt esetében sem végeztek méréseket. Az indikátor számításának főbb lépései a következőek: •

Átlagsebesség mérése: A fejlesztéssel érintett útszakaszokon méréssel meghatározható a fejlesztés hatásaként bekövetkező utazási idő csökkenés. Ezekből valamint az útszakaszok hosszából kiszámolható az adott útszakaszokon a fejlesztés előtti, valamint utáni átlagsebesség.

•

Teherszállítás volumenének meghatározása: az adott útszakasz hosszának, az adott szakasz gépjárműforgalmának, az átlagos teherbírásnak valamint az átlagos kapacitáskihasználtság szorzataként megkapjuk a teherszállítás volumenét árutonnakilométerben. A számítást el kell végezni a fejlesztést megelőző időszakra illetve utána. Mindenképpen szükségesek az érintett szakaszok forgalomszámlálási adatai gépjármű-típusonkénti bontásban.

•

Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása: a fent meghatározott adatokból illetve a gépjármű-típusonkénti fogyasztási adatokból meghatározható a fejlesztés előtti becsült összfogyasztás. Ezt az értéket a sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozással illetve a torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenéssel kell korrigálni.

•

CO2-kibocsátáskülönbözet meghatározása: az üzemanyag-fogyasztási adatok segítségével meghatározható mind a fejlesztés előtti, mind a fejlesztés utáni CO2 kibocsátás kg-ban. Az utolsó lépés pedig, hogy ezen adatokat árutonnakilométerre vetítjük. Az egységre jutó árutonnakilométer változását a fejlesztés előtti valamint utáni értékek hányadosa mutatja.

A módszertan és a számítások részletes kibontása a III.11 fejezetben található, az egyes útszakaszokra végzett számítások eredményei pedig a VII.6 mellékletben.

1.4. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése című pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A „pozitív vagy semleges környezeti hatás” a projekt célkitűzésétől, beavatkozási területétől függően határozható meg.

1.5. Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése című pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A „nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások” c. indikátor a támogatási szerződések horizontális mellékleteiben levő „nők aránya a megvalósítás során” indikátorral közelíthető, azonban nem minden projekt esetében.

42


3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 3.1. Környezetvédelem prioritás 3.1.1. A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Az indikátor a hálózatban mérhető vízminőségre értelmezendő, ami a kedvezményezett nyilatkozata alapján kapható meg. Számítási módszer: azon mérési helyek száma, ahol az intézkedés hatására javult megfelelő/jó szintre a vízminőség. Indikátorok értelmezése a tervezés során Tervezéskor a szakértői csoport a következő főbb megállapításokat tette a „vízminőség javítása” indikátorral kapcsolatban: •

Településenként érdemes mérni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez.

•

A kármentesítéssel érintett területeken mérőkutakat telepítenek, ezek azt mérik, hogy terjed-e a szennyezés.

A tervezés során az indikátor megnevezésébe hibásan került bele a „mérőállomások” kifejezés. Ennek oka, hogy a tervezők a tervezéskor még a felszíni vizek mérését tartották célravezetőnek, azonban erre vonatkozóan folyamatos mérések Magyarországon nincsenek, és külön erre a célra megrendelt mérések költsége meghaladná a program kereteit. Az indikátorértékek tényleges meghatározásakor tehát a mérőállomások kifejezés alatt az érintett településeket értjük. Lehetséges módszertan vízminőség javulásának mérésre: •

Ivóvízminőség-mérést az ÁNTSZ Környezetegészségügyi Intézete végez. A vízminőséget azonban az intézet nem mérőállomásokon végez, hanem a települések csapvíz minőségét vizsgálják. A vízminőség javulásának mérését az ivóvíz- illetve szennyvízberuházással érintett településeken van értelme vizsgálni. Az OKI idősoros adatbázisa alapján megállapítható, hogy melyek azok a települések, amelyek vízminősége a beruházást megelőzően még nem volt megfelelő minőségű a beruházást követően viszont az lett.

•

Annyiban egyszerűsödött azonban az adatok beszerzése az indikátorértékek meghatározásához, hogy a kedvezményezettek a projektzáró jelentésekben nyilatkoztak az adott terület vízminőségéről, mind a fejlesztés előtti mind pedig a fejlesztés utáni állapotra vonatkozóan.

3.1.2. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A természetvédelem törvényi szabályozása Magyarországon nem csak hazai szabályok szerint történik, hanem vonatkoznak ránk az Európai Unió természetvédelmi jogszabályai is, így érvényes a két uniós direktíva, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv. Ezek

43


értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állatés növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek a Natura2000 hálózatnak a részeivé váltak. A kijelöléssel Magyarország területének közel 21%-a lett Natura2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott uniós védettséget. Az 1.5 (Természetvédelem és árvízvédelem) intézkedés egyik komponense Natura2000 területek vásárlását támogatja, jelen indikátorhoz ez járul hozzá. A Programkiegészítő Dokumentumban szerepelő megjegyzés szerint az arányt a védett területekhez kell viszonyítani. Ennek a viszonyításnak az alapja, hogy a nemzeti park igazgatóságok, amelyek Natura2000 területeket vásárolnak, ezeknek a területeknek az állapotát, melyeknek státusza nem egyezik meg az országosan védett területekével, tulajdonuk alá vétellel a védettségi státuszhoz hasonló feltételekkel biztosítják.

3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás 3.2.1. Utazási idő csökkenése A szaktárca és közlekedési szakértők alapján az indikátor mérése vonatkozó releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. Az indikátor meghatározásához szükség volt fejlesztés előtti (2004-es) számított utazási időre, a fejlesztés utáni számított és mért utazási időre (2008). Az indikátor jól értelmezhető elkerülő és tehermentesítő utak építése, valamint többnyomsávúsítás esetén, azonban a 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése, illetve egy ilyen típusú fejlesztés nem okoz jelentős utazási idő csökkenést. Európai közlekedéspolitikai célokkal való kapcsolat Az Európai Unió kiemelten támogatja az EU tagállamait átszelő TEN-T folyosók fejlesztését. Magyarországon négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamához. Az indikátor számításának módszertana (TEN-T folyosókhoz való eljutás idő) szorosan kapcsolódik az európai közlekedéspolitikai célokhoz. Ugyanakkor egyes projektek esetében nem ez az igazán megfelelő indikátor az utazási idő csökkenésének mérésére. Például egy, a TEN-T folyosóktól távol eső fejlesztés esetén, jelentős utazási időcsökkenést nem lehet kimutatni, azonban a fejlesztés közvetlen környezetében mért utazási időcsökkenés már számottevő lehet. Módszertan A felújított útszakaszokon a Közlekedés Kft. bevonásával méréseket végeztünk az utazási időre vonatkozóan. Azonban a fejlesztéseket megelőzően az érintett útszakaszokon nem történt utazásiidő-mérés. Ezért a gyakorlati méréseket szükséges volt elméleti modellek, szimuláció segítségével korrigálni. A közlekedési fejlesztések után mért adatokat módosítani kellett a az éves bontásban rendelkezésre álló járműtípusonkénti forgalomszámlálási adatokkal, valamint az útszakasz adott időbeli paramétereivel, így viszonylag pontos értékeket lehet kapni az utazási időre a fejlesztéseket megelőző időszakra. A két értékből 44


pedig kiszámolható az utazási idő csökkenése.

4. INTÉZKEDÉSSZINTŰ INDIKÁTOROK 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2) 4.1.1. Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az állati hulladék kezelését célzó intézkedések esetében az intézkedés által közvetve érintett háztartásoknak kell tekinteni azokat, amelyek a fejlesztett állatihulladék-kezelő telephely által kiszolgált ellátási körzet településein élnek. A háztartások számát vagy a KSH TSTAR háztartásokra vonatkozó településsoros adataiból, vagy az érintett lakosságszám harmadaként kell megállapítani. Ez az értelmezés megfelel a tervezés során alkalmazott logikának is. A tervezés, a végrehajtás és a kedvezményezettek azonos indikátor-értelmezése ellenére a mutató estében jelentős a célértéktől való eltérés: ez annak köszönhető, hogy az intézkedés egyik projektje keretében (ATEV) két országos feladatot ellátó gyáregység is fejlesztésre került.

4.2. Kármentesítés (1.4) 4.2.1. Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint „humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszáma, valamint azok köre, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapják ivóvizüket” (lakosság száma osztva 3mal). Amennyiben nem lakóterületet érint a kármentesítés, hanem munkahelyi területet, az ott rendszeresen dolgozók száma releváns. Mivel az ilyen területeken dolgozók tipikusan más-más háztartáshoz kapcsolódnak, az érintett dolgozók számával megegyező háztartás tekintendő érintettnek, mivel mindegyik háztartás egy-egy keresője érintett. Amennyiben a kármentesítés előkészítése során elkészített tényfeltáró záródokumentáció alapján ez meghatározható, a közvetlenül érintett háztartások száma megegyezhet a környezeti kockázattal (illetve annak csökkenésével) érintett háztartások számával. Indikátor értelmezése a tervezés folyamán Az indikátor tervezésében részt vevő szakértők a közvetlenül érintett háztartások számán azokat értették, akik konkrétan a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A közvetlenül érintettek esetében számításba lehet venni adott gyár területén dolgozókat is azonban ebben az esetben nem „érintett háztartásokról”, hanem „érintett emberekről” beszélhetünk, a háztartás kategória nem igazán helytálló. A tervezéskor megjelent másik logika a mutató értelmezését szorosan kötötte a környezeti kármentesítés hazai jogszabályi környezete által meghatározott kategóriákhoz. A kármentesítésre vonatkozó hazai kormányrendeletek értelmében a kármentesítési projekt előkészítése során meghatározott tartalmú tényfeltárási dokumentációnak valamint műszaki beavatkozási tervnek kell készülnie. Az ezek készítése során végzett kockázatfelmérés magába foglalja a humán egészségkockázat felmérését. Ennek eredményei alapján meghatározható a környezeti kockázattal, illetve – a projekt megvalósításával – a környezeti kockázatcsökkenéssel érintett lakosság köre. Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe kell venni a tényfeltárás során a területre vonatkozóan 45


meghatározott szennyezettség mértéket, a szennyezés kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. E logika szerint közvetlenül érintett háztartásnak a környezeti kockázattal (illetve annak csökkenésével) érintett háztartások tekintendőek. Ez a gondolatmenet kedvezményezetti szinten is alkalmazásra került: Debrecen projektje esetében a projekt indikátorai között az „Érintett háztartások száma közvetlenül” és „A környezeti kockázat csökkenéssel érintett háztartások száma” egyaránt szerepel, azonos kiindulási és célértékekkel.

4.2.2. Érintett háztartások száma (közvetve) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint „akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történik, amely vízkészlet veszélyeztetése fennáll a kármentesítés elhúzódása miatt”. Indikátor értelmezése a tervezés folyamán •

A tervezők a közvetve érintett háztartások számán az adott vízbázison lévő településeket értették. Ez így azonban nem lenne elég pontos, az indikátor számításánál figyelembe kell venni azon településeket, amelyek ugyan nem adott vízbázison helyezkednek el, de a vizet onnan kapják.

•

A célérték meghatározásakor, a potenciálisan tisztítható területeket vették számításba, és ezeket aggregálták. Azonban ez a tényleges értékekhez képest komoly eltéréseket okozhat, hiszen a projektek tényleges területe eltér, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat.

4.3. Természetvédelem (1.5) 4.3.1. Az intézkedés által érintett területek nagysága Az intézkedés a következő tevékenységeket támogatja: •

Natura 2000 területek vásárlása

•

Élőhely-rekonstrukció

•

Erdei iskolák kialakítása

•

Légvezetékek átalakítása földkábellé madárélőhelyeken

Ennek megfelelően jelen indikátor következőképpen értelmezendő:

a

tevékenységtípustól

függően

•

megvásárolt terület nagysága,

•

rekonstrukcióval érintett élőhely nagysága,

•

létrehozott erdei iskola és fejlesztés által érintett környezetének nagysága,

•

légvezeték által veszélyeztetett élőlények élőterületének nagysága.

rendre

a

Az erdei iskolák kialakítása estén az indikátor nehezen értelmezhető, hiszen egy ilyen beruházás jelentőségét nem igazán lehet a terület nagyságával jellemezni. Sokkal fontosabb, hogy milyen az infrastrukturális felszereltsége, valamint, hogy hányan tudják igénybe venni az erdei iskola szolgáltatásait.

46


4.3.2. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Az indikátor az árvízvédelmi komponens egyetlen – a Vásárhelyi-terv keretében megvalósult projektére releváns: a cigándi árvíztározóra. Az indikátor értelmezésével több probléma is van: •

a Programkiegészítő Dokumentumban adminisztrációs hiba miatt tévesen lett meghatározva a célérték,

•

az indikátor a projekt illetve az intézkedés előrehaladását nem méri,

•

nem tisztázott, hogy kik a közvetlenül érintett háztartások.

Közvetlenül érintett háztartásnak tekinthetjük azon háztartásokat, amelyek az eddig mért legmagasabb árvízszint esetén veszélyeztetve voltak, viszont a fejlesztés következtében már nem tekinthetőek veszélyeztetettnek.

4.4. Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) 4.4.1. Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)

száma

(új

Az indikátor értelmezéséhez külön kell választani a mérőegység és a berendezés fogalmát: utóbbi egy összetett műszert jelöl. Indikátorok értelmezése a tervezéskor A tervezéskor problémát jelentett, hogy nem lehetett tudni, hogy milyen mérőműszert szerez be a kedvezményezett, komplex mérőműszert vagy egyszerűt. A tervezési logika a felügyelőségek számához igazodott, feltételezve, hogy kis számú (1-3) mérőműszer kerül felügyelőségenként beszerzésre. A végrehajtás során derült ki, hogy az egyes felügyelőségeken nem gyakran nem 1-2 komplex mérőműszer, hanem faktoronkénti külön mérőműszerek szükségesek, illetve kiegészítő műszerek a már meglévő készülékek kiinduló állományához. Így a tervezéskori logikához képest jóval nagyobb számú, ámde kevésbé komplex mérőműszer került beszerzésre. További problémát okozott, hogy változtak a szervezeti egységek is a kiinduló helyzethez képest. Az indikátorok tervezése arra az intézményi struktúrára történt, amely korábban volt. Megemlítendő továbbá, hogy míg az eredeti tervezés logika még csak mérőműszerekben gondolkodott, a projektszintű indikátor már a mérőműszerekre és berendezésekre együttesen vonatkozott, ami további jelentős számszerű eltérést okoz. Mit nevezünk mérőműszernek és mit berendezésnek? A mérőműszerek alapvető feladata, hogy a levegőszennyezettséget, az egyes faktorokat (SO2, CO, NH3, stb.) mérjék. A berendezések (kalibráló egységek, klíma) pedig ezen mérőműszerek működését segítik.

47


4.4.2. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint „a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi.” A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése. Az eredeti tervezési logika az érintett háztartások számát még a zaj- és levegőszennyezettségi mérések által lefedett terület lakosságának megfelelően állapította meg. A végrehajtás során a definíció szűkült, a specifikusabbnak tekinthető, a beavatkozásokkal érintett lakosságra koncentrálva.

4.5. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) 4.5.1. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet a megújuló mellett a fosszilis energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. Az indikátor pozitívuma, hogy műszakilag jól mérhető. A projektek rész-előrehaladását nem mutatja, azonban jól kifejezi az intézkedés megvalósulását. A tervezés során az indikátor eredetileg csak a megújuló energiaforrásokra vonatkozott, később azonban az Energia Központ az energiahatékonyság javítását célzó projekteket is számításba vette. A kogenerációs technológia földgázt alakít át villamos energiává, valamint fűtési és/vagy hűtési energiává egyszeri folyamat által. A kogeneráció nagymértékben energiahatékony technológia, ez indokolja az indikátor kiegészítését.

4.5.2. Energiahatékonysággal hőegyenértékben

kiváltott

éves

energiahordozó

megtakarítás

Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet az indikátor eredeti jelentése mellett a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. A KSZ a fenti indikátorhoz (Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége) hasonlóan a tervezés kezdeti szakaszához képest bővítette az indikátorok tartalmát: a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projekteket is számításba vette.

4.6. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) 4.6.1. Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Az indikátorral kapcsolatos módszertant a 3.2.1 fejezetben közöltük.

48


4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) 4.7.1. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Az indikátor a 2.2 intézkedés a) komponensére vonatkozik, amely vasútállomás-felújítást és vasúti átjáró építését tartalmazta. A közösségi közlekedés használati arányát így ezen állomások vonzáskörzetében célszerű mérni a települést elhagyó utazásokra vonatkozóan. Az indikátor tervezésekor elnagyolták, hogy hogyan is lehet mérni, másfelől nem került meghatározásra, hogy milyen körben kell mérni az indikátort. Azonban „A közösségi közlekedés használati arányának növekedése” indikátorral a legfontosabb probléma, hogy szembemegy az európai trendekkel. A közösségi közlekedés használati aránya – európai és hazai trendek Ez egyfelől magyarázható a nemzetközi és hazai trendekkel, amelyek egyértelműen a közösségi közlekedés háttérbeszorulását mutatják, másfelől Magyarországon a közösségi közlekedést használók aránya jóval magasabb, mint az Európai Unió több más országában mért értékek: Az alábbi táblázatban a vonattal és busszal közlekedők arányát láthatjuk Magyarországon a többi európai uniós országgal összehasonlítva. Jól látszik, hogy 2006-ban ezen tömegközlekedési eszközöket használók aránya (36,8%) jóval meghaladta mind az EU15 (15,7%) mind az EU27 (16,6) országok arányát. Megfigyelhető az is, hogy míg Magyarországon 2002-ben az utazók 38,5%-a utazott vonaton és buszon, addig ez az arány 2006-ra 1,7%-kal csökkent. A busszal és vonattal közlekedők aránya az összes közlekedési eszközzel utazókhoz képest (utaskilométerben számolva)

EU 27 EU 25 EU 15 Magyarország Forrás: Eurostat

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 15,5 15,6 15,5 15,4 15,4 15,4 15,3 35,3 36,8 35,9 35,9 37 37,9 38,1

2002 2003 2004 16,4 n.a. n.a. 16,2 n.a. n.a. 15,1 15 15,2 38,5 38,4 38,1

2005 16,7 16,3 15,6 37

2006 16,6 16,3 15,7 36,8

Az európai és a hazai számok közötti különbség már magában hordozza a negatív folyamatok elindulását: az állami beavatkozások ellenére sem kerülhető el egyfajta „felzárkózás” a rosszabb európai értékekhez. Szakpolitikai célkitűzésként már a modal split szintentartása is óriási (és nehezen megvalósítható) célkitűzés lenne, a javulás pedig lehetetlen. A közösségi közlekedés háttérbe szorulására ugyanis az állami beavatkozásnál sokkal erősebb makrogazdasági és társadalmi tényezők hatottak, hatnak, úgymint: •

A háztartások jövedelmi helyzetének, jólétének javulása, amely révén egyre több háztartás engedheti meg magának az egyéni közlekedést;

•

Ezzel párhuzamosan az elmúlt években jelentősen elterjedt és olcsóvá vált gépjárműfinanszírozási termékek, amelyek révén az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban is megjelentek vagy bővültek a gépkocsik;

•

A társadalomban kialakult mentalitás, amely státuszszimbólumként tekint a gépjárműre – így az egyéni közlekedésre váltásban gyakran nem csak racionális, hanem érzelmi tényezők is közrejátszanak.

Földrajzi tényezőként figyelembe kell vennünk, hogy az intézkedés keretében tett beavatkozások Budapest agglomerációs területén történtek, ahol a motorizáció növekedése és ezzel párhuzamosan az egyéni közlekedés térnyerése egyébként is magasabb volt az országos átlagnál. 49


Végül maguk a projektek sem tökéletesen illeszkedtek az indikátor által kifejezett fejlesztési célhoz: egy aluljáró-felújítás illetve négy vasúti- pályaudvar felújítás nem igazán képes növelni a közösségi közlekedés használati arányát. Módszertan A közösségi közlekedés útvonal-specifikus volumenének meghatározására kézenfekvő megoldás lenne az indikátor méréséhez a MÁV-jegypénztárakból származó jegyeladási adatok begyűjtése, azonban ez nem lehetséges, mert a MÁV ilyen jellegű statisztikákkal nem rendelkezik. A fejlesztést megelőző időszakra vonatkozóan ez már csak azért sem lehetséges, mert ekkor a jegykiadás kilométeralapú és nem útvonalalapú volt. Fentiek hiányában a keresztmetszeti forgalomszámlálás precízen tükrözné az indikátor teljesült értékét, azonban a fejlesztés előtti forgalomszámlálás elmaradását utólagosan lehetetlen pótolni. A forgalomszámlálás több közlekedési módra való kiterjedése továbbá igen költségessé is tenné ezt a módszert. Az ideális megoldás rendszeres specifikus forgalomszámlálási adatok kérdőíves megkérdezéssel validálva. Elsősorban a múltbeli adatok előállíthatósága miatt, valamint pénzügyi megfontolásból a kérdőíves megkérdezés adódik megoldásként. A telefonos megkérdezésben 100 fő vett részt az érdi vasútállomások, illetve Barosstelep megállóhely – vasúttal nem ellátott – vonzáskörzetéből. A kérdések egy csoportja az egyes vasútállomások elhelyezkedésre vonatkozott, másik csoportjuk az interjúalanyok utazási szokásaira a fejlesztéseket megelőzően, majd a fejlesztéseket követően.

4.7.2. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma Az indikátorhoz a 2.2.b (Intermodális közlekedési csomópontok fejlesztése) komponens járul hozzá, melynek keretében közútról vasútra és vízi útra történő átrakodást lehetővé tevő fejlesztések valósulnak meg. Az eredeti indikátorhoz nem tartozott számítási módszertan, így a megnevezésben szereplő tehergépjármű átalgos súlya sem. Az indikátor számításához a következő paramétereket kell rögzíteni: releváns időtáv, rakomány átlagos súlya. Előbbire az 1 év időtartam javasolt, utóbbira 40 t, mint standard nyergesvontató-súly.

4.8. Technikai segítségnyújtás (3.1)

4.8.1. Irányítási rendszer értékelések száma Az IH álláspontja szerint az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket. Utóbbiak a programdokumentumokra, ill. a végrehajtásra vonatkoznak, ezért nem tekintjük irányítási rendszer értékelésnek.

4.8.2. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) KIOP-specifikus pályázói rendezvények száma. Ebbe beleértendők az intézményrendszer szereplői által szervezett események és azok is, amelyek általános rendezvények 50


(kiállítások, fesztiválok), és valamelyik intézmény standdal, sátorral részt vett rajta.

4.8.3. Sajtóközlemények száma KIOP-hoz kapcsolódó sajtóközlemények száma. A sajtóközleményeket a tartalom szerint számít különbözőnek, nem vesszük figyelembe a megjelenések helyét és számát.

4.8.4. Kiadványok száma A számításnál az összesen kiadott példányszámot kell alapul venni, részletezve, hogy milyen típusú és jellegű kiadványok születtek a KIOP keretében, a programvégrehajtás mely szakaszában.

4.8.5. Képzettek száma Az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek KIOP keretén belül szervezett képzéseken résztvevő munkatársainak száma. Részletezés szükséges a képzések jellegéről, a programvégrehajtásban releváns szakaszáról.

4.8.6. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma KIOP-specifikus pályázói rendezvényeken résztvevők száma a jelenléti ívek alapján.

51


V. AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A bemutatott módszer alapján a hiányzó adatokat a közreműködő szervezet (KVVM FI) segítségével bekértük az 5 releváns kedvezményezettől, amelyek hiánytalanul megküldték azokat. Ezek alapján, figyelembe véve a fejlesztéssel érintett településeken mérhető összes befolyó szennyvízmennyiséget, ennek 33,3%-a származik újonnan bekötött háztartásból, azaz ennyivel a csökkent a talajba juttatott szennyvíz mennyisége. Ez a célérték 7-szeres túllépése. A túllépés oka az eredeti érték alultervezettsége. Ha az országos befolyó szennyvízmennyiséghez viszonyítjuk (forrás: KSH T-STAR adatbázis), csak 0,3% csökkenés adódik, azonban az intézkedésnek nem volt célja országos volumenben csökkenteni a talajba jutó szennyvízmennyiséget – ez csak a Kohéziós Alapból finanszírozott szennyvizes fejlesztésekkel együtt értelmezhető. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Cegléd Hatvan Gyula Gárdony Elek Összesen Országos adat

Újonnan bekötött háztartások havi fogyasztása (ezer m3) 65 23,5 15,3 48 4 155,8

Összes 126 40,7 150 140,7 9,9 467,3 46454,7

Csökkenés 51,6% 57,7% 10,2% 34,1% 40,4% 33,3% 0,3%

Célérték

1.2. Balesetek számának csökkenése Az adatok forrása a KSH közúti baleseti adatbázisa, illetve a Magyar Közút Kht. forgalomnagyságra vonatkozó adatbázisa (OKA), melyeket a Magyar Közút Kht. bocsátott rendelkezésünkre.

52

5% 5%


2003

8. sz. főút 110+500-127+800 km szelvények között 4. sz. főút 99+770-171+640 km szelvények között 4. sz. főút 171+677-180+400 km szelvények között 44. sz. főút 100+000-119+132 km szelvények között 86. sz. főút 105+200-115+200 km szelvények között 442. sz. főút 0+000-63+800 44. sz. főút 52+800-62+850 km szelvények között 37. sz. főút négynyomúsítása a 0+000-8+444 km sz. között 21. sz. főút négynyomúsítás 21+250-23+300 21. sz. főút négynyomúsítás 27+820-29+190 21. sz. főút négynyomúsítás 32+092-35+000 21. sz. főút négynyomúsítás 39+700-41+500 Pécs DNy-i elkerülő út építése

44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése

4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése

4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése

Salgótarján, tehermentesítő út építése

37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út

4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése

5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése

47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése Elkerülő utak összesen Elkerült utak összesen Elkerülő és elkerült utak összesen 11,5 t összesen Négynyomúsítás összesen ÖSSZESEN

2007

balesetek száma

jkm/nap

5 46 9 12 4 31 5 14 3 1 3 4 26 26 11 11 6 6 0 0 9 9 9 9 1 1 9 9 7 7 78 78 112 25

143.936 1.020.508 74.048 87.574 74.668 232.352 82.095 92.225 16.140 10.786 19.601 15.158 87.975 87.975 62.551 62.551 28.117 28.117 21.753 21.753 36.541 36.541 36.433 36.433 23.456 23.456 102.706 102.706 21.948 21.948 421.480 421.480 1.715.181 153.910

relatív baleseti mutató 347 451 1.215 1.370 536 1.334 609 1.518 1.859 927 1.531 2.639 2.955 2.955 1.759 1.759 2.134 2.134 0 0 2.463 2.463 2.470 2.470 426 426 876 876 3.189 3.189 1.851 1.851 653 1.624

215

2.290.570

939

Változás

balesetek száma

jkm/nap

14 83 8 7 3 31 8 9 0 1 0 0 1 15 16 2 5 7 0 3 3 0 1 1 0 6 6 6 6 0 3 3 0 6 6 7 7 3 52 55 154 10

142.379 1.172.601 85.307 122.402 124.777 266.069 72.435 113.147 18.138 11.724 21.882 14.418 32.650 95.783 128.432 49.437 49.437 98.873 21.449 3.500 24.948 21.760 3.996 25.756 38.486 52.449 90.935 39.573 39.573 35.422 4.596 40.019 10.640 63.381 74.021 43.692 43.692 209843,5 356.405 566.248 1.985.969 179.309

relatív baleseti mutató 983 708 938 572 240 1.165 1.104 795 0 853 0 0 306 1.566 1.246 405 1.011 708 0 8.573 1.203 0 2.502 388 0 1.144 660 1.516 1.516 0 6.527 750 0 947 811 1.602 1.602 143 1.459 971 775 558

219

2.731.527

802

-1,1% 14,9% 15,2% 39,8% 67,1% 14,5% -11,8% 22,7% 12,4% 8,7% 11,6% -4,9% 8,9% 46,0% -21,0% 58,1% -87,6% -11,3% -81,6% 18,4% 43,5% 148,9% 8,6% 8,6% -80,4% 70,6% -38,3% -27,9% 99,1% 99,1% -15,4% 34,3% 15,8% 16,5%

relatív baleseti mutató 183,1% 57,0% -22,8% -58,3% -55,1% -12,7% 81,3% -47,6% -8,0% -47,0% -57,8% -42,5% -59,7% 301,7% -43,6% -53,6% -73,2% -38,6% -38,6% 1430,9% 75,8% 8,0% -7,5% -49,8% -49,8% -21,2% -47,5% 18,8% -65,7%

elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt elkerülő út elkerült út kettő együtt 11,5t 4nyom

19,3%

-14,6%

ÖSSZ

balesetek száma

jkm/nap

180,0% 80,4% -11,1% -41,7% -25,0% 0,0% 60,0% -35,7% 0,0% -42,3% -38,5% -54,5% -36,4% -50,0% -50,0% -33,3% -33,3% -33,3% -33,3% 200,0% 200,0% -33,3% -33,3% 0,0% 0,0% -33,3% -29,5% 37,5% -60,0% 1,9%

A relatív baleseti mutató alapján számítva a balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon 14,6%-kal csökkent, amely a kitűzött célérték kb. háromszoros túlteljesítése. (A balesetek abszolút számát tekintve 1,9%-os növekedés volt tapasztalható.) Az intézkedésen belül (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése) az elkerülő utaknál a relatív baleseti mutató 47,5%-os csökkenését, a 11,5 t-s megerősítéseknél 18,8%-os növekedést és a négynyomúsításoknál 65,7%-os csökkenést tapasztalhatjuk. Így elmondható, hogy a költségesebb elkerülőút-építések tervezettnél nagyobb aránya miatt a fejlesztéssel érintett útszakaszok hosszának célértéktől történő elmaradását kompenzálja ezen beruházások hatékony balesetszám-csökkentő hatása. Elmondható továbbá, hogy az abszolút balesetszám-növekedés szinte teljes egészében a 4. sz. út 99-171. km-ek közötti burkolatmegerősítése projekthez köthető, hiszen míg az összes érintett útszakaszt tekintve 4-gyel nőtt a balesetek száma, ezen az útszakaszon 37-tel emelkedett (miközben a forgalom alig változott, így itt a relatív baleseti mutató is 57%-kal romlott). Ugyanez mondható el a 8. sz. út 11,5 t-s burkolatmegerősítése projektről is (balesetek száma háromszorosára nőtt), azzal a különbséggel, hogy ez kevésbé járult hozzá az összesített eredményekhez. Természetesen mindkét kiragadott esetben számolnunk kell az egyszeri, ill. szezonális hatásokkal is, amelyek szintén okozhatják a kiugró számokat.

53

Útszakasz 11,5t 11,5t 11,5t 11,5t 11,5t 11,5t 11,5t 4nyom 4nyom 4nyom 4nyom 4nyom


2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK

2.1. Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ehhez az indikátorhoz két intézkedés járul hozzá közvetlenül: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), 2.2.b (Intermodális csomópontok fejlesztése). Más intézkedések is hozzájárulhatnak ehhez az indikátorhoz, pl. Ivóvízminőség javítása – hálózatbővítés esetén a tartályos szennyvízszállító gépjárművek kibocsátása csökken, Állati hulladék kezelése – a kezelőtelepek számának változásával és a szállítójárművek korszerűsítésével csökkenhet a kibocsátás; ezek a hatások azonban járulékosak és nehezen mérhetőek. A közúti fejlesztéseknél a forgalomnagyság és -eloszlás, az utazási idő, a tehergépjárművek átlagos kapacitáskihasználtsága és üzemanyagfogyasztása alapján, a vízi szállításra történő átrakodást támogató projekteknél pedig a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátáskülönbségre alapozva mértük az egységnyi árura eső CO2-kibocsátás különbségét. Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után CO2-kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2-kibocsátás fejlesztés után (kg) Árutonnakilométer különbsége CO2-kibocsátás különbsége (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után Változás

Elkerülőutak 141 014 234 117 350 844 11 542 068 10 106 986 -23 663 391 -1 435 083 0,082 0,086 5,2%

2.1 Négynyomúsítás 11,5t-s felújítás 93 288 737 906 215 296 1 140 518 267 131 505 979 1 053 412 285 1 302 269 108 7 918 455 79 314 289 98 774 812 10 864 325 91 951 419 112 922 730 38 217 242 147 196 990 161 750 841 2 945 870 12 637 131 14 147 918 0,085 0,088 0,087 0,083 0,087 0,087 -2,7% -0,3% 0,1%

2.2.b 26 177 000 30 955 000 10 366 092 61 910 4 778 000 -10 304 182 0,396 0,002 -99,5%

Összesen 1 166 695 267 1 333 224 108 109 140 904 112 984 640 166 528 841 3 843 736 0,094 0,085 -9,4%

Az eredmény összességében pozitívnak mondható, hiszen 9,4%-os csökkenés következett be, összesen azonban 3,9 millió kg-mal nőtt a kibocsátás. A két intézkedésre lebontott eredmények ellentétes képet mutatnak: a közúti beruházásoknál az egységre jutó kibocsátás változatlan maradt, míg az intermodális csomópontok fejlesztésénél 99%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a közúti beruházások gyakorlatilag semlegesek voltak ebből a szempontból, míg az intermodális csomópontok fejlesztése az érintett szállítási kapacitás kibocsátását közel 0-ra csökkentette (és ebben csak a csepeli kikötőben átrakásra kerülő áruforgalom van benne, a győr-gönyüi projekt adathiánya miatt). A közúti beruházásoknál látható, hogy az egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenéséhez leginkább a négynyomúsítások járultak hozzá, a 11,5 t-s burkolaterősítések semleges hatással voltak, míg az elkerülőutak építése növelte a kibocsátást. Ez utóbbi oka, hogy a sebesség- és távolságnövekedésből adódó kibocsátásnövekedés felülmúlta a torlódáscsökkenésből adódó kibocsátáscsökkenést. Itt is megjegyeznénk azonban, hogy ez az indikátor, amely hatását tekintve csak globális szinten kezelhető kibocsátás változását méri, nem tükrözi az elkerülőutak által tehermentesített települések lakott területeinek terheléscsökkenését, amelybe beletartozik a szennyezőanyagok és a por mellett a zajhatás csökkenése is.

2.2. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése A Környezetvédelem prioritásban mindenhol teljesül a pozitív környezeti hatás, az adott intézkedés beavatkozási területétől függően különböző területeken. Ahol még nem kimutatható a pozitív környezeti hatás: Árvízbiztonság, mivel a projekt még nem zárult le. 54


A „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” prioritásban a 2.2. intézkedést tekintve a projektek környezeti hatása pozitív: vagy a CO2-kibocsátást tekintve, vagy más hatásokkal elérve ezt (zajterhelés csökkenése). A 2.1. intézkedésben a kedvezményezettek (UKIG, NIF Zrt.) a támogatási szerződésre hivatkozva (melyben nem szerepelnek horizontális indikátorok) nem szolgáltattak adatot.

2.3. Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások A támogatási szerződések horizontális mellékletében levő „Nők aránya a megvalósítás során” indikátorral lehet közelíteni ennek az indikátornak az értékét. Ennek értéke a Környezetvédelem prioritásban a projekteket tekintve 0-85% között mozgott. Ezt az adatot bázis hiányában nem volt lehetséges aggregálni. 80 projektből 41 jelentett erről az indikátorról, tehát a lefedettség kb. 50%-os. Horizontális indikátorok 1.1.a Vízminőség javítása (ivóvíz) 1.1.b Vízminőség javítása (szennyvíz) 1.2 Állati hulladék kezelése 1.3 Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 1.4 Kármentesítés 1.5. Természetvédelem 1.6 Zaj- és levegőszennyezés mérése 1.7 Energiagazdálkodás ASA BKV Bóly Debrecen Főtáv Kenyeri NBSZ Netpoint Omnilong PÉTÁV Szeged 2.2 Közlekedés környezetbarát fejlesztése Érd I-III. Győr-Gönyű Csepel

CO2 mennyiség csökkenése (t/év)

Nők aránya a megvalósításban 30-60% 30-45% 22-60% 25-60% 20-62% 50-85% 85%

23882 nem jelentett róla TSZ-ben vállaltakat teljesítette "2007-ben lesz" 285 a horizontális elveket összekeverte a kommunikációs kötelezettségekkel "nem releváns" 0 később jelentkezik a hatás 1445 várhatóan csökken csökken csökken

50% 50%

0% 53% 2 fő 45% 31% 60%

A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásban a támogatási szerződéseknek nem volt része a horizontális melléklet, ezért a kedvezményezettek felől a közreműködő szervezet adatbekérő levélben pótolja az adatokat.

3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 3.1. Környezetvédelem prioritás 3.1.1. A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága A KSZ által megadott érték 53 473 ha, ez a kitűzött célérték 629,1%-a. A célérték túllépése a légvezeték-kiváltási projektek tervezettnél nagyobb érintett területe miatt történt.

55


A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága Szerződésben vállalt 59200

Teljesült 53472,7

Célérték 8500

629,1%

3.1.2. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken A KSZ által megadott érték 21 654 m3, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000nél kisebb lakosságszámú településeken

Szerződésben vállalt 23914

Teljesült 21654

Célérték 35000

61,9%

3.1.3. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma A célérték eredetileg 2600 háztartás és 7200 fő. A 2600 háztartás az 1.4 (kármentesítés) intézkedésre vonatkozik, a 7200 fő az árvízvédelmire (1.5.b), azonban utóbbi valójában 17200 háztartás, így a célérték 19800 háztartás. A szerződésben vállalt érték 19115, a KSZ által megadott teljesült érték 13, ez a kitűzött célérték 0,1%-a. Az elmaradás a kármentesítési és árvízbiztonsági intézkedések hatásának időbeli eltolódása, illetve folyamatban levő projektzárása miatt adódik. 2009. évre a célérték közel 100%-os teljesülése várható. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma


Teljesült 13

Célérték 5000

0,3%

3.1.4. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások A KSZ által megadott érték 34 972 háztartás, ez a kitűzött célérték 89,3%-a. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások


Teljesült 34972

Célérték 52000

67,3%

3.1.5. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A KSZ által megadott érték 6,4% (53 470 ha teljesült érték és a 836 507 ha összes országos védett terület hányadosa), ez a kitűzött célérték (5%) 127,8%-a. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya

Szerződésben vállalt 7,1%

Teljesült 6,4%

Célérték 5,0%

127,8%

3.1.6. A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni 25-ből 22 mért helyen javult a vízminőség, tehát 88% az indikátor teljesült értéke. A 3 nem teljesült érték mindegyike szennyvízberuházás, ahol a fejlesztés nem volt hatással a vízminőség javítására (már előtte is megfelelő volt). A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Ivóvíz Szennyvíz

Mérőhelyek száma 20 5 25

56

Teljesült 20 2 22

Célérték

100%

88,0%


3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás 3.2.1. Utazási idő csökkenése Az utazási idő csökkenésére vonatkozó mérőautós méréseket 2008. októberében végezte el a Közlekedés Kft. A mérések nem érintették a 11,5 t-s burkolatmegerősítéseket, mivel ezeknél a fejlesztéseknél nem volt cél az utazási idő csökkenése. A KIOP-ból finanszírozott elkerülő utak és négynyomúsítások utazási időcsökkenése összesített átlaga alapjánaz átlagos időnyereség 2 perc 25 másodperc vagy 10,6% (a fejlesztéssel érintett útszakaszokkal súlyozott átlag közel megegyező eredményt, 2 perc 24 másodperc vagy 10,5% időnyereséget ad). Kiemelendő, hogy a kiválasztott módszertan (TEN-T folyosókhoz való eljutás) azt eredményezte, hogy a folyosókhoz közelebb elhelyezkedő városok elkerülő útjai esetében jóval nagyobb volt a százalékos időnyereség (pl. Kiskunfélegyháza, amely gyakorlatilag a folyosón helyezkedik el), de a súlyozás ezt kiegyenlíti. Egy esetben (Sátoraljaújhely tehermentesítő út) a mért utazási idő az elkerülő úton nagyobb volt, mint az eredeti útvonalon. Ennek oka az, hogy a tehermentesítő út is településen belül halad. Továbbá az elkerülő út építésének célja nem csak az utazási idő csökkenése lehet, hanem az út által átszelt város környezeti terhelésének csökkentése (vö. M0 körgyűrű, amely utazási időben csak igen nagy torlódás esetén ad kisebb értéket, mint a Budapestet átszelő útvonalak). Ilyen értelemben ez az indikátor nem fejezi ki teljes mértékben az intézkedésben megvalósult célokat. Utazási idő csökkenése

Időnyereség (perc)

37. sz. főút négynyomúsítása 21. sz. főút négynyomúsítás Pécs DNy-i elkerülő út építése 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése Salgótarján, teherm entesítő út építése 37. sz. főút Sátoraljaújhely teherm entesítő út 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése ÖSSZESEN ÁTLAG ÚTSZAKASZOK HOSSZÁVAL SÚLYOZOTT ÁTLAG

1,77 0,38 6,02 0,93 1,62 1,45 1,25 -1,17 1,32 5,75 5,38 24,70 2,25 2,24

Utazási idő TEN-T folyosóig 8,45 29,22 50,73 116,93 17,07 22,22 50,60 66,95 11,45 12,43 69,48 455,53 41,41

Időnyereség 20,9% 1,3% 11,9% 0,8% 9,5% 6,5% 2,5% -1,7% 11,5% 46,2% 7,7% 5,4% 10,6% 10,5%

4. INTÉZKEDÉS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2) 4.1.1. Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az indikátor értéke a kedvezményezettek szolgáltatta adatok alapján 3 968 145 háztartás. Ez a PkD-ban megjelölt célérték 496%-ának felel meg, azaz közel ötszörösen túlteljesült a mutató. A tervezési logika azzal számolt, hogy az intézkedés keretében rendelkezésre álló forrásból potenciálisan megújítható telephelyek száma körülbelül az ország egyötödét képes lefedni. Innen származott a 800 000 háztartásra vonatkozó célérték.

57


Az intézkedés keretében támogatott önkormányzati projektek meg is feleltek ennek a tervezési logikának. Ezek egyenként 5 és 50 ezer közötti háztartást érintő fejlesztések voltak. Az indikátor logikájába nehezebben illeszkedik az ATEV projektje. Az önkormányzati projektekkel ellentétben ugyanis itt nem szűkebb területi (települési, kistérségi) feladatokat ellátó telephelyek fejlesztése képezte a projekt tárgyát, hanem az ATEV mátyásdombi, debreceni és solti telephelye. Ezek közül az elhullott állati tetemek feldolgozását az ország egész területén a debreceni és a solti gyár látja el. Így a kedvezményezett – egyébként helyesen értelmezve az indikátort – országos adatot adott meg a közvetve érintett háztartások számára vonatkozóan. (Az értelmezés helytállóságával kapcsolatban egyeztettünk a KVVM FI érintett munkatársaival és a kedvezményezettel is.) Mivel az ATEV által szolgáltatott, az egész országot lefedő adat ezt követően intézkedésszinten aggregálásra került a kisebb, egyenként néhány tízezer háztartás érintő projektével, az intézkedésszintű tényérték 3 968 145 háztartás lett, ami nem csak a tervezett 800 000-es célértéket haladja meg, hanem a magyar háztartások számára vonatkozó 2006os KSH adatot is (3 811 357). Értelemszerűen az aggregálás következtében duplikációk vannak az indikátorban: mivel az ATEV száma minden egyes magyar háztartást érint, ezért azokat is, amelyeket más projektek fejlesztései is szerepeltettek az indikátorukban.

4.2. Kármentesítés (1.4) 4.2.1. Érintett háztartások száma (közvetlenül) A módszertani leírásnak megfelelően a Dunaferr projektjének esetében a kármentesítendő területen dolgozók számából lett számítva az érintett háztartások száma. A Borsodchem csak a „kockázatcsökkenéssel érintett háztartások számáról” nyilatkozott, amely más projekteknél is szerepelt a PkD intézkedésszintű indikátorai mellett, és nem tekinthető azonosnak azokkal. Az indikátor szerződésekben vállalt értéke így a célérték 84,7%-a, ám a teljesülés csak 0,5%. Ennek oka a kármentesítéses intézkedések elhúzódó időbeli hatása. Érintett háztartások száma (közvetlenül) Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen

Szerződésben vállalt 4670* 287 1654 13 248 2202

Teljesült

Célérték 0 0 0 13 0 13

2600

0,5%

84,7%

4.2.2. Érintett háztartások száma (közvetve) Két esetben hiányzott az indikátor értéke: a Borsodchem és a Dunaferr projektjeinél. A Borsodchemtől a projektmenedzser segítségével kaptuk meg a közvetetten érintett háztartások számát: ez 4180 db. A Dunaferr „nem relevánsnak” ítélte meg ezt az indikátort, ugyanakkor a vízbázisok elemzése alapján a becsült érték megkapható: a Dunaferr területén semlegesített szennyezés potenciálisan az összes Duna menti, Dunaújváros alatt elhelyezkedő háztartást veszélyezteti, amelyik a Dunából vagy ahhoz kapcsolódó vízbázisból nyeri ivóvizét, locsolóvizét, stb. Ez az érték 53 475 háztartás. Így összesítve a szerződésben vállalt/várható érték 87 824 háztartás, a célérték 104,6%-a. A teljesülés ma még csak 1,2% hivatalosan, mivel maguk a kármentesítések nem zárultak le, azonban a kármentesítési folyamat lezárásakor ugyanez a háztartásszám várható mint 58


indikátorérték. Érintett háztartások száma (közvetve) Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen

Szerződésben vállalt 4180 53475 3502 10000 16667 87824

Teljesült 0 0 0 1000 0 1000

Célérték

84000

1,2%

104,6%

4.3. Természetvédelem (1.5) 4.3.1. Az intézkedés által érintett területek nagysága A PkDban lévő célokhoz képest többszörös teljesülés főként abból fakad, hogy a védett madarak elhullását megakadályozó szabadvezeték-kiváltás projektek területi hatása közvetettebb jellegű, és ezért ha-ban nehezen mérhető a többi természet- és árvízvédelmi projekttel szemben.

4.3.2. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem 17200 háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesült. Az operatív program módosítása nem javasolt.

4.4. Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) 4.4.1. Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)

száma

(új

A kedvezményezett a jelentésében szerepeltetett indikátorként csak a berendezések számáról jelentett, ami közel egybeesik a kitűzött célértékkel (26 berendezés a PkD-ban kitűzött 23-as célértékhez képest). A KSZ összesítésében azonban már a mérőegységek száma jelenik meg (ami mint magyarázat szerepelt a záró PEJ-ben), ez viszont 100%-os túlteljesülést jelent. (46 db), ugyanakkor pontosabban illeszkedik az indikátor elnevezéséhez. Amennyiben a célérték pontos teljesítése mérvadó, javasolt visszatérni a kedvezményezett által eredetileg jelentett értékhez. Az indikátor értelmezésétől függő érték meghatározása Az indikátor értékének bizonytalansága az értelmezés IV.4.4.1 fejezetben leírt többértelműségéből fakad. A tervezés és a végrehajtás során ugyanis keveredett a mérőműszer és a berendezés fogalma, ráadásul nem tettek különbséget az egyszerű (egy komponenst mérő) és az összetettebb mérőműszerek között. Az első eltérés a PkD és a VITUKI projektjének támogatási szerződésének eltérésében is megjelent. A PkD-ban „Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)” szerepel 23-as célértékkel. Ugyanakkor a támogatási szerződésben az indikátor az alábbiak szerint jelenik meg:

59


Mutató

kiinduló érték

Felszerelt, „hosszúidejű” vizsgálatot végző levegőszennyezettség-mérő berendezések száma (output)

318 db

364 db

Mérőállomásokon lévő berendezések (klíma, kalibrátor) száma (outpout)

93 db

119 db

2 millió

3 millió

12 db

15 db

Szmog-riadót megalapozó mérések által érintett területen lévő lakosok száma

2004

2005

2006

2007

2008

(eredmény) A vizsgált légszennyező komponensek száma (eredmény)

Vagyis a PkD-tól eltérően a TSZ már csak a berendezéseket említi. Pontosan ugyanez az indikátormegnevezés, és a tervadattal megegyező tényadat szerepel a projekt zárójelentésében is. Ugyanakkor mind a támogatási szerződés indikátorokhoz kapcsolódó magyarázatában részletesen és pontosan megadja a különféle eszközök számát. A támogatási szerződésben az alábbi részletezés szerepel: Mérőberendezés száma, db Mérőműszerek

jelenleg

Fejlesztés

2005-től

SO2

55

3

58

NO/NOx

58

8

61 (5 db cseréje)

BTEX

25

5

30

O3

50

5

53 (2 db cseréje)

CO

48

5

52 (1 db cseréje)

Szállópor (monitor)

52

13

65

Szállópor (mintavevő)*

30

6

36

VOC

0

5

5

TOC

0

3

3

NH3

0

1

1

318

54**

364

Kalibráló egységek

35

6

41

Klíma

58

20

78

Összesen

93

26

119

Mindösszesen

411

80

483

Összesen Berendezések

*: A vett pormintákból meghatározandó komponensek: Cd, Pb, As, Ni, Hg, PAH **: Összesen 54 db műszer kerül beszerzésre, ebből 8 db-bal meglévő műszereket cserélnek le, 46 db szolgál új mérési pontok létrehozására (egyes mérőállomásokon több új pont is létrejön), ezért a 2005-re szereplő összegekben csak ennyi került figyelembe vételre. 60


A fenti adatok alapján az indikátor különféle értelmezései szerint az alábbi különböző értékek állapíthatóak meg: •

Összes beszerzett mérőműszer: 54 db

•

Összes olyan mérőműszer, amely új mérési pont létrehozására szolgál (avagy létrehozott új mérési pontok száma: 46 db

•

Új berendezések száma: 26

•

Összes beszerzett mérőműszer és berendezés együttesen: 80 db

•

Összes új berendezés az új mérési pont létrehozására szolgáló mérőműszerek együttesen: 72 db

4.4.2. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint „a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi.” A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése.

4.5. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) 4.5.1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A KSZ közlése alapján értéke 21,76 MW, ami a célérték 87%-át jelenti. A szerződésben vállalt értékek alapján a várható teljesülés a célérték 89,2%-a. Beépített új megújuló villamosenergia kapacitás (MW) Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Pacziga Kft Théra Bt. Hoffer Kft. Lenteam Kft Harsányi Kft Netpoint Bt. Pálhalmai Agrospecial Kft. Hydro Power Consulting Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. Pilze-Nagy Kft. Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mezőwind Kft.

Szerződésben vállalt 2 0,8 2 2 2 2 2 1,736 1,54 0,8 0,8 0,33 2 0,8 1,5 22,31

Teljesült 1,8 0,8 2 2 2 2 2 1,67 1,54 0,8 0,8 0,25 1,8 0,8 1,5 21,76

Célérték

25

87,0%

89,2%

4.5.2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége A KSZ közlése alapján értéke 45,3 MW, ami a célérték 90,5%-át jelenti. A szerződésben vállalt értékek alapján a várható teljesülés a célérték 124,4%-a. A fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia éves mennyisége indikátorral kiegészítve a teljesült érték 75,2 MW (150,3%), míg a szerződésben vállaltak alapján 119,1%-os teljesülés várható a projektek lezárultával.

61


Új megújuló kapacitással termelt vill.en. éves mennyisége Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Pacziga Kft Théra Bt. Hoffer Kft. Lenteam Kft Harsányi Kft Netpoint Bt. Pálhalmai Agrospecial Kft. Hydro Power Consulting Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. Pilze-Nagy Kft. Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mezőwind Kft.

Szerződésben vállalt 5,72 1,6 3,8 3,8 3,8 3,8 3,8 12,2 9,01 1,588 1,588 1,73 4,917 1,3 3,567 62,22

Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt vill.en. éves mennyisége ZM-Energo Kft. Termelt vill.en. összesített éves mennyisége

4.5.3. Energiahatékonysággal hőegyenértékben

Szerződésben vállalt 12,945 12,945 75,17

kiváltott

éves

Teljesült 4,115 1,18 4,559 4,524 4,332 4,524 4,618 5,863

Célérték

2,58 7,635 1,242 45,172

Teljesült 14,385 14,385 59,56

50

90,3%

124,4%

50 50,00

28,8% 119,1%

25,9% 150,3%

Célérték

energiahordozó

megtakarítás

A KSZ közlése alapján értéke 820 312 GJ, ami a célérték 73,9%-át jelenti. Azonban hozzáadva a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét az érték 1 173 645 GJ, így a teljesülés a célérték 105,7%-a. A projektek egy része csak 2009-re teljesül, ekkor várható az indikátor értékéhez való hozzájárulásuk is. A szerződésben vállalt értékek alapján így az eredeti indikátor 2009-ben várható értéke 851 857 GJ (76,7%), a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia és a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia indikátorok értékeivel együtt pedig 1 323 560 GJ (119,2%).

62


Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécsi Távfűtő Kft. BKV Rt. Debreceni Hőszolgáltató Rt. Callis Energetika Rt. Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Kistelek Város Önkormányzata BKV ZRT - Nagykörút Főtáv Rt Százhalombatta Város Önkormányzata Soproni Távhőszolgáltató Kft. Csongrád Megyei Önkormányzat A.S.A. Magyarország Kft. ZM-Energo Kft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság Kazinc Távhő Kft. Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Veszprém Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Aranykapu Rt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kistelek Város Önkormányzata MONICOMP Kft. Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Bóly Város Önkormányzata Csongrád Megyei Önkormányzat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Callis Energetika Rt. Pálhalmai Agrospecial Kft. ZM-Energo Kft. Pilze-Nagy Kft. Összesített hőegyenérték

Szerződésben vállalt 48.881 9.686 16.293 43.248 62.361 344.469 6.276 105.627 4.329 4.889 4.611 2.572 28.850 88.623 4.783 7.803 11.275 13.555 15.073 3.416 8.052 10.743 4.540 1.902 851.857 Szerződésben vállalt 100.331 1.440 29.691 4.033 15.153 1.254 19.098 4.875 430 176.305 Szerződésben vállalt 190.000 54.000 44.548 6.850 295.398 1.323.560

Teljesült 36.484 11.387 17.870 47.956 63.163 469.860 9.495 34.265 0 4.945 4.854 5.753 2.572 77.656 0 7.422 0 0 0 0 0 26.630 0 0 820.312

Teljesült 95.888 1.088

Célérték

1.110.000

73,9%

76,7%

Célérték

4.033 1.254 0 0 102.263

1.110.000

Teljesült 178.190 23.220 49.660

Célérték

251.070 1.173.645

1.110.000 1.110.000

9,2%

15,9%

22,6% 105,7%

26,6% 119,2%

4.6. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) 4.6.1. Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Ld. a 3.2.1 fejezetben írtakat (a két indikátor megegyezik).

63


4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) 4.7.1. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A bemutatott módszertant alkalmazva az adatgyűjtés a fejlesztéssel érintett vasútállomások (Érd-alsó, Érd-felső, Érdliget, Barosstelep) vonzáskörzetében élők 100 fős mintájának megkérdezésén alapult. A kérdőíves megkérdezés eredménye a közösségi közlekedés használati arányának 23,2%-os csökkenése (a célértékben kitűzött 5%-os növekedéshez képest). Amennyiben az országosan romló átlaghoz viszonyítjuk az eredményt, 20,2%-os csökkenést tapasztalhatunk. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezés során a válaszadók jelentősen nagyobb része tudott az intézkedés keretében elkészült vasúti átjáró megépítéséről (45%), mint ahányan a vasútállomás(ok) felújításáról (29%), valószínűleg a gépkocsi-használat túlsúlya miatt. A kitűzött 5%-os aránynövekedés önmagában is nagyratörő célkitűzés, de ez a beruházás önmagában nem járulhatott hozzá annak teljesüléséhez (megemlítve, hogy a vasúti közlekedés használati aránya az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, ezért nehéz növekvő arányt elérni). Utazási szokások 2004-ben és 2008-ban Az utazási gyakoriság tekintetében nem történt változás az elmúlt 4 év során: míg 2004ben havonta átlagosan 28 alkalommal utazott egy személy Érd és más település között (az oda- és vissza utat külön-külön számítva), 2008-ban az utazások átlagos száma 27.

Válaszadók %-a

A települést elhagyó utazások havi gyakorisága (az oda- és visszautat külön számolva) 50 40 30 20 10 0 0

1-10

11-20

21-50

51-120

Utazás havi gyakorisága 2004

2008

Átlag 2004: 28,3

Átlag 2008: 27,3

Az utazáshoz leggyakrabban használt járművek sorrendjében nem történt változás: leggyakrabban autóval, majd helyközi busszal, ritkábban vonattal, legritkábban pedig egyéb járművel járnak jelenleg is és 4 évvel ezelőtt is.

64


Az utazások megoszlása közlekedési eszközök szerint 0%

20%

40%

60%

80%

100%

2004

2008 Egyéb közlekedési eszköz

Helyközi busz

Vonat

Személygépkocsi vagy motorbicikli

Közlekedési eszköz Személygépkocsi vagy motorbicikli Vonat Helyközi busz Egyéb közlekedési eszköz

2004 13,1 3,7 10,5 1

2008 15,3 2,4 8,1 1,4

2004-ben a megkérdezettek havonta átlagosan 3,7 alkalommal utaztak vonattal Érd és más település között, míg 2008-ban némileg ritkábban, egy hónapban 2,4-szer. Csökkent ugyanakkor a helyközi buszjáratok igénybevételének gyakorisága is (havi 10,5-ről 8,1-re). A közösségi közlekedés szerepének csökkenésével párhuzamosan a személygépkocsihasználat gyakoribbá vált (2004-ban havi 13,1 alkalomról idén havi 15,3-ra nőtt). Az Érd környéki települések lakóinak (akik többnyire az Érd-alsó vasútállomást veszik igénybe) nem változtak a vasúthasználati gyakorisága (idén is és 4 évvel ezelőtt is átlagosan havi 2,4-2,6 alkalommal jártak vonattal. Ezzel szemben Érd város lakói feleolyan gyakran használják a vonatot jelenleg (havi 2,4-szer), mint 4 évvel ezelőtt (havi 4,9).

Az utazások megoszlása közlekedési eszközök szerint 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Érd 2004 Más település 2004 Érd 2008 Más település 2008

Más település 2008

Érd 2008

Más település 2004

65

Érd 2004


Közlekedési eszköz

Érd 2004

Személygépkocsi vagy motorbicikli Vonat Helyközi busz Egyéb közlekedési eszköz

18 4,9 10,4 2

Más település 2004 7,9 2,6 10,7 0

Érd 2008 21,5 2,4 7,9 2,7

Más település 2008 8,8 2,4 8,4 0

Összességében a válaszadók négyötöde ugyanolyan gyakran, 7%-uk gyakrabban, 12%-uk viszont ritkábban utazik vonattal idén mint 4 éve. Azok, akik gyakrabban utaznak vonattal, többségben magánügyi okokkal indokolták, de ketten kiemelték a buszhoz, egy személy pedig az autóhoz viszonyított előnyöket. A korábbihoz képest ritkábban utazók is elsősorban privát jellegű, életviteli okokból választanak más járművet.

A vonattal ritkábban utazók indokainak megoszlása NT/NV 8%

Kocsival utazik 17%

Munkaügy/dolg ozik 8%

Egyéb 25%

Gyes miatt 25%

Kevesebbszer utazik 17%

Az összes megkérdezett négyötöde észlelte a vasútállomásokon történt fejlesztéseket, ez az arány a Barosstelep megálló esetében alacsonyabb, az ottani fejlesztéseket csak a válaszadók háromötöde vette észre. A konkrét fejlesztések közül a legszembetűnőbb az aluljáró/alagút megépülése, ezt az összes válaszadó egyharmada említette spontán (elsősorban a 40 éven felüliek és a férfiak). A megkérdezettek egynegyede észlelte a vasútállomás felújítását, többen pedig konkrét fejlesztéseket említettek a pályaudvaron belül (pl. új vasúti kocsik, sínfelújítás, peron – 3-4 említés).

66


A vasúti megállóhelyhez kapcsolódóan észlelt fejlesztések említése Aluljáró épült / alagút épült Felújított vasútállomás Felújították / újjáépítették Egyéb Felújított pályaudvar Vasúti megálló szebb lett Új buszpályaudvar Felüljáró épült Új vasúti kocsik / kultúrált vonat Felújított peron Felújított megálló Körforgalom épült Pálya elkészült / sín építés M6-os csomópont Áruház / pláza Sűrűbben közlekednek Környéken az utak átépítése

0

10

20

30

40

50

A válaszadók %-a

A fejlesztéseket a válaszadók egyharmada nagyon jelentősnek, 44%-uk elég jelentősnek ítélte. A vasúti megállóhelyeken történt pozitív változásként elsősorban ugyancsak az aluljárót/alagutat, a vasútállomás korszerűsítését és a közlekedés javulását emelték ki. A válaszadók egyharmada nem tudott semmi pozitív változást említeni, kétharmaduk viszont negatívumot nem tudott mondani. Azok, akik mégis kiemeltek negatív változást, a vonat és a busz összehangolásának hiányát és a sorompót kifogásolták. A kutatás részletes eredményeit a VII.8. melléklet tartalmazza.

4.7.2. A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Az egyik kedvezményezett (MAHART Szabadkikötő Zrt.) közlése alapján, egyenértékekkel átszámolva 4500 a 2009-ben várható érték. Ez a kitűzött célérték 37,5%-a. Az elmaradás oka a másik érintett projekt, a győr-gönyüi kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó értékek hiánya. A projekt lezárult, azonban a kedvezményezett nem tudott nyilatkozni a létesítmény várható szállítási volumenjéről, mivel az üzemeltetés részleteiről még nincsen megállapodás. Mivel azonban a győr-gönyüi projekt nagyobb kapacitást hozott létre, mint a csepeli, a projekt indikátorhoz való hozzájárulásával a célértékhez közelebbi érték valószínűsíthető.

67


4.8. Technikai segítségnyújtás (3.1)

4.8.1. Monitoring Bizottság üléseinek száma A teljesült érték 10, ami 1-gyel több a célértéknél, ez csekély túllépése a tervezettnek.

4.8.2. Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket A teljesült érték 7, a célérték közel kétszerese. A tervezett érték túllépésének oka az indikátor módosítása: immár nem csak az irányítási rendszerre vonatkozó értékelések számítanak bele. Ily módon azonban a célérték már nem érvényesíthető az indikátorra.

4.8.3. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) A teljesült érték 58, amely jóval felülmúlja a tervezettet (7). Ennek oka, hogy a célérték feltehetően alultervezett volt, illetve nem definiálta megfelelően a pályázóknak szervezett események körét. Az indikátor számításánál így beszámításra kerültek olyan események is, amelyeket nem a KIOP terhére szerveztek, hanem azon standdal, sátorral vettek részt.

4.8.4. Sajtóközlemények száma A teljesült érték 127, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket (15). Ennek oka, hogy az értéket alultervezték, a program során jóval több sajtóközleményt igénylő esemény történt.

4.8.5. Kiadványok száma

4.8.6. Képzettek száma A teljesült érték 94, ez a célérték 94%-a, jelentős eltérés nem történt.

4.8.7. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma A teljesült érték 9305, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket. Ennek oka, hogy az egyes rendezvények különböző volumenűek, jellegűek, ezért nehéz őket együtt kezelni a résztvevők számát tekintve. Jellemzően a magas résztvevőszám azokról a rendezvényekről származik, pl. nemzetközi kiállítások, ahol az intézmények standdal volt jelen, és az indikátor értékébe a rendezvény összes látogatószáma került beszámításra.

68


Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Európa Nap 2004 Road show 3 db Sziget Fesztivál 2007, 2008 Nemzetközi konferencia 2005, 2006 KIOP záró konferencia 2008 EU forrásokból finanszírozott közúti közlekedési projektek, Tapasztalatok - Trendek – Törekvések Uniós közlekedési infrastruktúra fejlesztések , eddigi tapasztalatok: közlekedési konferencia 2005 VI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia „Régiós információs napok” rendezvénysorozat Pályázói tájékoztatók 2005, 2007 KIOP Energetikai információs napok 2005 Sziget 2007 KIOP konferencia 2008 KIOP szakmai tapasztalatcsere 2008 Szakmai tapasztalatcsere 2008 „Európában közlekedünk” Közlekedési expo Összesen

Szerződésben vállalt

Teljesült

Célérték

n.a. n.a. n.a. 250 120 65 100 3000 490 470 180 300 100 30 100 100 4000 9305

69

1200

775,4%


VI. JAVASLATOK A 2007-2013-AS PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ A jelen elemzés alapvetően a KIOP indikátorainak értelmezésére és aktuális értékeinek megállapítására koncentrált, nem volt feladata a jelenlegi más, illetve jövőbeli programok indikátorainak vizsgálata. Ugyanakkor az elemzés tapasztalatai alapján több olyan – sok esetben egyszerű, ámde annál jelentősebb – eljárási, technikai javaslat fogalmazódott meg a készítőkben, amelyek mindenképpen megszívlelendőek a 2007-2013-as programok, különösen a KÖZOP és a KEOP végrehajtása kapcsán. Ennek megfelelően az alábbi javaslatokat tesszük: •

Az operatív programban, az akciótervekben, a pályázati felhívásokban és a támogatási szerződésekben megjelenő indikátorok mindegyikéhez pontos definíció és számítási módszertan kerüljön rögzítésre olyan részletességgel és pontossággal, hogy az az alternatív értelmezési lehetőségeket kizárja. A módszertannak ki kell terjednie az adott indikátor időbeli, térbeli hatókörére, mértékegységére és az aggregálás számítási módjára. Ehhez sok mutató esetében jó kiindulási alapot jelentenek a jelen elemzés által megadott definíciók, értelmezések. Ezt az indikátor-útmutatót az operatív program kapcsán külön dokumentumként is érdemes összeállítani és minden szereplő (IH, KSZ-ek, pályázók, kedvezményezettek, értékelők) elérhetővé tenni.

•

Kerüljön áttekintésre, hogy melyek azok az OP-ban illetve akciótervekben szereplő indikátorok, amelyek értéke a kedvezményezetti projektadatok aggregálásával állítható elő. Ezek esetében különös gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy az indikátorok pontosan ugyanolyan megnevezéssel és definícióval, és teljes körűen bekerüljenek a vonatkozó pályázati felhívások és támogatási szerződések mindegyikébe.

•

Az operatív programban és a – PkD szerepét is betöltő – akciótervekben meghatározott indikátor célértékek esetében ha nem is magukban a programozási dokumentumokban, mégis jól dokumentált formában kerüljön rögzítésre, hogy milyen logika, számítási metódus támasztotta alá a célérték meghatározását. Ebben az esetben ugyanis a célértéktől való eltérések okait a későbbi elemzések sokkal pontosabban tudják feltárni.

•

Át kell tekinteni az indikátorokat olyan szempontból, hogy melyek azok, amelyek kiinduló értéke jelenleg nem ismert, és későbbi időpontban visszamenőleg nem, vagy nem kellő pontossággal állapítható meg (ilyen volt a KIOP-ra vonatkozó elemzésünk kapcsán például a közösségi közlekedés használati aránya). Az ilyen mutatók esetében a kiindulási érték megállapításáról – adott esetben egyedi felméréssel – azonnal gondoskodni kell, illetve amennyiben azt a projektgazda/kedvezményezett tudja megállapítani, a pályázati felhívásokban a projektelőkészítési dokumentumokkal kapcsolatos előírások között egyértelműen rögzíteni kell a mutatók kiindulási értékének megállapításának kötelezettségét.

•

A horizontális mutatókat egyértelműen meg kell határozni projektenként már a pályázati felhívásban, kiindulási és célértéküket rögzíteni minden egyes támogatási szerződésben, és gondoskodni a megvalósítás során való rendszeres és a normál projektmonitoring folyamatba épített (vagyis nem csak eseti felmérések kapcsán megjelenő) adatgyűjtésről.

Tapasztalataink szerint a KIOP esetében a javaslatokban leírt gyakorlat hiánya olyan helyzetet okozott, amelyben az Irányító Hatóságnak számos problémával kellett szembesülnie:

70


•

az indikátorokról nagyon sokáig nem volt megbízható, egyes mutatók esetén bármilyen adata;

•

az Európai Bizottság számára készített jelentésekben, és a Monitoring Bizottság felé tett előterjesztésekben sem tudta megfelelő módon bemutatni az indikátorokban mért előrehaladást, amely akár magát az operatív programot is veszélyeztetheti;

•

a tervezéskori értelmezések, és a célértékek megállapításának logikája sok esetben nem ismert (mert nem volt dokumentált), emiatt az azoktól való eltérés nehezen vagy egyáltalán nem indokolható;

•

a nem egységes értelmezés miatt az aggregálással előálló indikátorok értéke egyes esetekben mind a mai napig hordoz bizonytalanságot;

•

az indikátorok következetlen használata a programdokumentumok láncolatán (OP – PkD – pályázati felhívások – támogatási szerződések – projekt előrehaladási jelentések) adathiányokhoz vezetett, amelyet csak részben tudtak pótolni az utólag kedvezményezetti adatbekérések, felmérések;

•

az Irányító Hatóság a fenti okok miatt több esetben csak a legutolsó pillanatban – a programzárás hónapjaiban – szembesült egyes indikátorok tényértékeivel, mikor már semmilyen eszköz nem állt rendelkezésére a korrekcióra.

A fenti javaslatok érvényesítése az új programokban garanciát jelenthet arra, hogy hasonló szituáció e programok esetében már ne következhessen be.

71


VII. MELLÉKLETEK 1. INTÉZKEDÉSI TERV 2. INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 3. RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT 4. INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI 5. ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL 6. CO2-KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT 7. UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE – JELENTÉS 8. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – KÉRDŐÍVES KUTATÁSI JELENTÉS 9. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – ADATOK

72


1. INTÉZKEDÉSI TERV

1

Indikátor

Szint

Típus

Mértékegység

Célérték (PC)

-5%

Bár az operatív programban kitűzött célokkal elméletben összefügghet (környezeti terhelés csökkentése), a meghirdetett pályázatok nem a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkentését, hanem a csatornázás kiépítését célozták. További probléma, hogy a talajba juttatott szennyvíz mérésére nincs megbízható adatforrás.. Nincs útmutatás arra sem, hogy országos szinten mérendő-e az indikátor, vagy a KIOP által érintett területeken. Mint hatásindikátor, kevéssé fejezi ki a teljes operatív program, vagy akár csak a Környezetvédelem prioritás hatását, mivel (még ha jónak is tekintjük az értelmezést) mindössze egy intézkedésnek a felét fedi le, ami kisszámú de nagy költségvetésű projekteket tartalmaz és a forrásoknak kb. a 10%-át jelenti. Ha a mérhetőséget meg lehetne oldani, az érintett településeken az elszállított szennyvíz mennyiségének csökkenése alkalmasabb lehetne .

-5%

Összefügg az operatív programban megfogalmazottakkal, ám ezek megvalósulását mégsem feltétlenül méri helyesen. Ennek oka, hogy nincs megfelelő útmutatás arra, hogy mely útszakaszon mérendő a balesetek száma (pl. elkerülő útnál a régi vagy az új szakaszon, esetleg mindkettőn). További hiányosság, hogy mindkét irányból nézve csak részleges hatásnak tekinthető ez a mutató: a fejlesztések más hatásai sokkal jelentősebbek lehetnek, ugyanakkor a balesetek számára ható egyéb tényezők sokkal erősebbek lehetnek az OP hatásánál. A közlekedési fejlesztések hatására abszolút mértékben nőhet a közlekedési teljesítmény, és relatíve is (átterelődik a felújított szakaszokra az alternatív útvonalakról), ez (nem-lineárisan) növelheti a balesetek arányát, sőt akár abszolút számát is stb. Itt sincs meghatározva kiinduló érték, amelyhez viszonyítani lehetne a célértéket (5%). Ha nincs lehetőség az indikátor megváltoztatására, a hatókör tisztázása szükséges.

OP

Hatás

millió m 3

OP

Balesetek számának csökkenése

Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés

Hatás

fő

Az Európai Bizottság kérése közreműködő szervezet alapján az indikátor nem kerül módosításra, azonban megvizsgáljuk az alternatív indikátor mérhetőségének lehetőségeit.

Megvizsgáljuk a kiinduló értékek pótlásainak lehetőségeit.

Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken

Forrás

Módszertan kidolgozása az indikátor mérésének hatókörére.

javaslat)

Kontakt

Hatás

millió t

Eredmé ny millió Ft

100%

Megvizsgáljuk az alternatív indikátor mérhetőségének Kevéssé értelmezhető egy olyan operatív programban, amely épített lehetőségeit. infrastruktúrával vagy a természeti környezettel foglalkozik. Más „core” indikátorok alkalmasabbak lehetnének, pl, munkatermelékenység.

Horizontális Eredmé ny fő

nincs Egybecseng az 1.1 intézkedés által kijelölt célokkal és az intézkedés indikátorával, ezért mérése megtörtént. Horizontális indikátorként való alkalmazása (részben éppen ezért) megkérdőjelezhető

Horizontális Output millió m 3 Prioritásszintű

nincs

KHEM Berkes Péter

Elkerülő utak: balesetek száma a fejlesztés előtti évben a régi, a fejlesztés utáni évben a régi és az új útvonalon az átlagos forgalom arányában. A relatív baleseti mutató

Nagyon nehezen mérhető és rendkívül elméleti mutató. Emellett (különösen a közlekedés prioritás miatt) félő, hogy nem teljesül a célérték, hogy az operatív program céljainak megfelel

Horizontális

KVVM FI

közreműködő szervezet

nincs

Horizontális

Kedvezményezetti Számítási módszer: talajba juttatott szennyvíz adatszolgáltatás mennyiségének csökkenése az újonnan bekötött háztartások vízfogyasztása alapján.

Forgalomszámlálások: Ex Ante (Oka adatbázis Burkolatmegerősítés, szélesítés: balesetek OKA, balesetek: KSH. alapján) száma az érintett útszakaszon a fejlesztés előtti évben és az átadás Ex Ante utáni első évben az + GKM hálózati FŐO. átlagos forgalom (segítség az MB alapján, módszertanhoz arányában.

A horizontális indikátorokkal kapcsolatos legnagyobb hiányosság a célértékek és kiinduló értékek kijelölésének elmaradása. Feltehetően emiatt mérésükre sem került sor, így nem lehetséges az indikátorok teljesülésének megítélése. Ugyanakkor a t ámogatási szerződések része a „Horizontális célok” melléklet , amelyben az esélyegyenlőségre, a környezeti fenntarthatóságra és a kommunikációra vállal kötelezettségeket a kedvezményezett. Ez a melléklet tulajdonképpen jobban szolgálja a horizontális célok nyomon követését, mint a horizontális indikátorok jelen állapotukban (nem véletlen, hogy az újabb módszertani ajánlásokban a horizontális indikátorok nem is önálló indikátorként, hanem elsősorban bontásként jelennek meg, és besorolásuk kimenet-, eredmény- és hatásszintre ehhez igazodik). Közvetlenül a 2.2 intézkedés egyik komponensét, valamint közvetetten Megvizsgáljuk az adatok pótlásáEx Ante / KIKSZ a 2.1 intézkedést fedi le, így nehezen tekinthető programszintű KVVM Szakfőosztály horizontális indikátornak. A 2.1 intézkedésnél a CO2-kibocsátás FŐO. (Zajcsökkenése kérdéses, a 11,5 t-s felújításoknál nem jelentik meg, és az levegő:Parászka Vida? elkerülőutaknál is csak kis mértékben (itt a helyi légszennyezés Javaslatkérés mérésre csökkenése hangsúlyosabb). Ezen felül igen nehezen mérhető és nem és módszertanra is került sor a mérésére.

Horizontális

Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése

Módszertani javaslat (EX ANTE)

Megvizsgáljuk a kiinduló értékek pótlásainak lehetőségeit.

A Támogatási Szerződések feldolgozása a kiinduló és célértékek tényadatainak pótlására, vagy legalábbis a tényadatok változásának kimutatására.

Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban

közreműködő szervezet feladata

111 250 000 000

OP-szintű

Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése

3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték

Ex Ante

Árutonnakm x szállítási mód fajlagos kibocsátása; hatókör: érintett intézkedések

KTI, NFGM

Horizontális mellékletből PEJ-ek elérhetők a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok, de nem aggregálhatók Horizontális mellékletből PEJ-ek elérhető a "nők és hátrányos helyzetűek aránya a foglalkoztatottak körében az előkészítés és

KTI, Kövesdi István NFGM, Gecse Gergely

Vargha Kata

Vargha Kata

Indikátor

Szint

Típus

Mértékegység

1. Környezetvédelem Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások

ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni


Célérték (PC)



Output MW

Prioritás

8500 Output ha

Prioritás

Kontakt


Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok pótolhatóságát.


Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok Az 1.4 intézkedést és az 1.5 intézkedés egyik komponensét fedi le. Az pótolhatóságát. indikátorhoz szükséges adatok szerepelnek a támogatási szerződésekben, így az adatok beszerzése nem okoz nehézséget. Az értékelés eredményének figyelembevételével Az 1.1 intézkedést fedi le. Szó szerint nem, értelmezését tekintve megvizsgáljuk az adatok azonban megegyezik az intézkedés eredményindikátorával pótolhatóságát.


35000 Könnyen mérhető, és összhangban van a prioritás céljaival, valamint a megvalósuló projektekkel is.

Output m /nap

2600 háztartás és 7200 fő

Prioritás Eredmé háztartá ny s, fő Eredmé ny fő

Prioritás Hatás

% (védett területek ből)

Prioritás


85,5% Hogy érintett területet csak az 1.4 intézkedésnél lehet értelmezni, valamint részben az 1.5 intézkedésnél. Emiatt inkább csak mintavétel jellegű indikátornak tekinthető. Egyébként megfelelő mutató

3

Prioritás

Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok

Megegyezik az 1.7 intézkedés kimenetindikátorával, mérése és adminisztrációja biztosított.

30

52000

5%


1,4% Inkább eredményindikátornak tekinthető. Az 1.5 intézkedés egyik komponensére vonatkozik, a prioritással és a pályázati kiírással összhangban van, de a teljesülése csak 1%, ami problémákat vet fel, bár a projekteknek mindössze 10%-a volt földbeszerzésre fordítható. KVVM Alapesetben a szennyvizes beruházások közelében levő mérőállomásokat vizsgáljuk, esetleg a kármentesített területek, illetve állati hulladékfeldolgozók

15%

Hatás

Egy nagyon nehezen értelmezhető indikátor. A mérőállomások számának növekedése és a vízminőség javulása között valószínűleg nincsen olyan szoros kapcsolat, amelyre hatásindikátort lehet építeni.

%

Indikátorai közül a kimenet- és eredményindikátor az intézkedés mutatóival, a hatásindikátor pedig a programszintű mutatóval egyezik meg, így nem elemezzük külön. Azonban kiemelendő, hogy a prioritásszintű indikátorok jellemzően csak a 2.1 intézkedést fedik le.

64 220 000 000

Megvizsgáljuk az új (általában KIKSZ elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszok külön-külön mérhetőségét.

Prioritás

Korszerűsített és újonnan épített utak hossza


Forrás

42 580 000 000 Prioritás

2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Utazási idő csökkenése


Prioritás

260

Output km Eredmé ny %

Prioritás Hatás

%

38,8%

Együtt kezeli az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszokat . Mivel az elkerülő út a kilométerek arányában költségesebb beruházás, ezért az ezek arányába való eltolódás a célértéktől való elmaradást eredményezte. A jövőben javasolt az eltérő költséghatékonyságú tevékenységek külön komponensbe csoportosítása , amely kiszámíthatóbb forráslekötést eredményezhet. 10%

9,0% ld. 2.

5%

ld. 2.

A két különböző beavatkozás egy intézkedésbe történt összevonása kapcsán a jövőben különös figyelmet fordítunk a problémakör megfelelő kezelésére, a KÖZOP indikátorrendszerének kialakításakor ez a szempont már beépítésre került.

KVVM szakfőosztály, Horváth Lászlóné

Indikátor

1.1. Vízminőség javítása Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján

Szint

Típus

Mértékegység


Célérték (PC)

Megvizsgáljuk az alternatív Javítaná az indikátorrendszer specifikusságát egy olyan mutató indikátor mérhetőségének bevezetése, mely a komponens egy másik céljához – az országon lehetőségeit. belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése – rendel mutatót. Ugyanakkor a jelen program értékelésén ez nem segítene, mivel a legnagyobb hatású fejlesztések ugyanebben az időszakban a Kohéziós Alap forrásaiból kerültek finanszírozásra és hatásuk mellett ezen intézkedés eredményei eltörpülnek. Összességében elmondható, hogy – a Bizottság által az egyes intézkedésekhez engedélyezett igen szűkre szabott indikátorrendszer következtében – a jelen intézkedéshez rendelt indikátorrendszer specifikusságát tekintve kívánnivalókat hagy maga után, mégis egy viszonylag megfelelő kompromisszumnak tűnik, amely összességében bár ha hiányosan is, de releváns adatokkal szolgál az intézkedés céljainak megvalósulására vonatkozóan Intézkedés

Input

Ft

14 910 000 000

0

Intézkedés Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz)

Output m3/nap

31750

380

Output m3/nap

7500

10500

Intézkedés Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (szennyvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz)

Eredmé háztartá ny s

27000

0

Intézkedés

háztartá Eredméns

Intézkedés

Input

Ft

Output db

Megegyezik az interjúk során az intézményrendszer szereplői által elmondottakkal. Egyrészt a mutató valóban releváns az intézkedésre, másrészt viszont a specifikussága sérül, mivel valóban mérhetőségi problémákhoz vezet a különböző tevékenységek egy indikátorba való -1,2% összemosása. Külön mutatóval lenne szükséges mérni az új, és külön a továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedését , mely javítana a mérhetőségen, és az aggregálhatóságon is. Valamint tovább javítana az indikátorrendszer specifikusságán az ivóvíz és a szennyvíz beruházások teljesülésének külön-külön indikátorral való mérése . Végül, az indikátor alkalmatlan a projekt és (a rövid programidőszakhoz képest hosszú projektmegvalósítási idő miatt) a program előrehaladásá-nak mérésére. 56,1%

31,0%

Ex Ante

Megvizsgáljuk az új, és külön a KVVM továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedésének külön KVVM mutatóval való mérhetőségét. Megvizsgáljuk az ivóvíz és a szennyvíz beruházások teljesülésének külön-külön indikátorral való mérhetőségét.

Megvizsgáljuk az új és a felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások számának külön mutatókkal való mérhetőségét.

KVVM

Megvizsgáljuk az új és a felújított hulladékkezelő egységek számának különkülön való mérhetőségét.

KVVM

az adott keretek közt (bizottsági indikátorszám maximalizáció) alapvetően megfelel az indikátorokkal szemben támasztott módszertani követelményeknek, azonban az eredménymutató specifikusságát is javítaná, ha külön mérné a két komponens által elért eredményeket. Szintén javítana a specifikusságon – főleg a szennyvíz esetében – az új, valamint a felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások számának külön mutatókkal való mérése , melyből képet lehetne kapni az intézkedés által a rendszerbe bevont háztartások számának volumenéről, az intézkedés által elért csatornázottsági arány bővüléséről, mely a szennyvizes komponens egyik deklarált célja, azonban erről a jelenlegi mutató nem közöl információkat. Probléma merül fel továbbá az érintettség fogalmával kapcsolatosan, azt csak a befejezett beruházásnál lenne szabad használni 64,7%

8997

2 220 000 000

0

10,3%

0

Specifikusságát rontja a tény, hogy egy indikátorba van összemosva az új és a felújított hulladékkezelő egységek száma . Továbbá az indikátorrendszer specifikusságának a javítása miatt szükséges lenne mérni nem csak az új, illetve felújított hulladékkezelők számát, hanem a felszámolt és rekultivált kezelők számát is , mivel ez a tevékenység is megjelenik az intézkedés támogatható tevékenységei között, és jelentősen hozzájárul az intézkedés céljainak eléréséhez. Ennek hiányában az egyetlen kimenetmutató csak az intézkedés által kitűzött célok egy részét képes mérni – semmilyen adat nem áll rendelkezésre a fertőzőképesség csökkenéséről, melynek eredményszinten kellene megjelenni, mégis indikátorrendszer szinten a „ bezárt és rekultivált dögkutak száma ” indikátor jól megalapozná az eredményszinten mért fertőzéscsökkenést. Azonban ezen indikátoroknak az értéke alapvetően megegyezik a projektek számával, így ezek helyett vagy mellett kívánatos lenne a hulladékkezelő kapacitás növekedését is 33,3% mérni.

6


Nem PC indikátor

25000

Intézkedés

Az új illetve felújított hulladék kezelő egységek száma

93,1%

Intézkedés

Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (szennyvíz) 1.2. Állati hulladék kezelése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján


Nem PC indikátor

Megvizsgáljuk a felszámolt és rekultivált kezelők számának mérhetőségét. Megvizsgáljuk a hulladékkezelő kapacitás növekedésének mérhetőségét.

KVVM

KVVM (új telepek + járműpark)

Módszertani javaslat (EX ANTE) A korábbi indoklásnak megfelelően nem javasolt az indikátor mérése.

Forrás

Kontakt

Indikátor

Szint

Típus

Mértékegység


Célérték (PC)

Intézkedés

Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.3. Egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (kórházi hulladékégető rekonstrukciója)

Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (építésibontási hulladék kezelő egység kialakítása)


Intézkedés

Input

Ft

800000

3968145

3 650 000 000

0


Egyáltalán nem mondható relevánsnak az intézkedés céljára vonatkozóan, így a specifkussága sem megfelelő. Másfelől, mint az interjúkban is elhangzott, jelentős problémák adódnak a mérhetőségével kapcsolatban is. Nincs megfelelően lehatárolva a közvetlen és a közvetett lakosság definíciója. A jelenlegi indikátor helyett eredménymutatóként inkább a – kimenetindikátoroknál már említett – fertőzéscsökkenés mérése relevánsabb lenne az intézkedés céljára és tevékenységeire vonatkoztatva. Továbbá szükséges lenne mérni azon hulladékkezelő telepek arányát, melyek alkalmasak a különböző típusú hulladékok szétválogatására és azok elkülönített kezelésére . Ez tovább javítana az indikátorrendszer specifikusságán, és mérhetővé tenné az intézkedés céljait, melyek mérése jelenleg – a nem megfelelő indikátorrendszer hiányában – nem megoldott. Amennyiben a módosításra nincs lehetőség, az eredményindikátor és kiinduló értéke megfelelő értelmezésére adott iránymutatás is megfelelő lehet: az érintett háztartások számát könnyen értelmezhető módszertannal kell 0,0% megadni

62,5%

14

0

Intézkedés

Output db

4

2

Ex Ante

KVVM? Megvizsgáljuk azon hulladékkezelő telepek arányának mérhetőségét, melyek alkalmasak a különböző típusú hulladékok szétválogatására és azok elkülönített kezelésére.

Megvizsgáljuk az új és a felújított hulladékkezelő egységek számának mérhetőségét.

0,0%

A kimenetindikátorra vonatkozóan az 4.6 KIOP 1.2 Állati hulladék kezelése intézkedéshez hasonlóan a specifikusságot rontja, hogy egy indikátorba van összemosva az új és a felújított hulladékkezelő egységek száma. . (Bár az azbesztmentesítés kikerült a pályázati A PC módosításával az kiírásokból a Bizottság nyomására, a PC-ben viszont még mindig azbesztmentesítés kikerül a szerepel, mely így megtévesztő, és még tovább rontja az PC-ből. indikátorrendszer specifikusságát. Javasoljuk, hogy amennyiben PC 50,0% módosításra kerül sor, az azbesztmentesítés kerüljön ki a PC-ből !) Megvizsgáljuk a begyűjtött gyógyszerek mennyiségének mérhetőségét.




Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva)

1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján


816000

100000

Egyáltalán nem mondható relevánsnak az intézkedés céljára vonatkozóan, így a specifkussága sem megfelelő, kiegészítve a következőkkel: az érintett háztartások száma indikátor kizárólag a lakosságnál található gyógyszerek begyűjtésére lehetne releváns, azonban itt is specifikusabb és könnyebben mérhető lenne a begyűjtött gyógyszerek mennyiségének mérése. nagyban javítaná a specifikusságot az egészségügyi és az építési hulladék mérésére rendelt indikátorok külön-külön mérése. Nem szerencsés a két különböző beavatkozás egy intézkedésbe történt összevonása, hiszen azok között sem kompetitív, sem szinergikus hatások nem találhatók (kivéve a közös költségvetési 43,5% keretet).

Az intézkedés által kitűzött célokhoz – szennyezés csökkentése vagy megszűntetése – is szükségesnek látjuk egy eredményindikátor hozzárendelését – pl. a szennyezett területeken a szennyezés csökkenése az intézkedés hatására (%) –, mely nagyban javítana az indikátorrendszer specifikusságán Intézkedés

Input

Ft

6 510 000 000

0

26,9%

Közvetve érintett háztartások száma: a javasolt számítási módszer a hulladékkezelő telep ellátási körzetébe tartozó települések háztartásainak száma. Ha nincs hivatalos ellátási körzet, a környező kezelőtelepek közelsége alapján szükséges azt megbecsülni. ATEV esetében a telephelyek ellátási körzetére kell adatot kérni, a többi esetében a pályázatban szerepel.

Forrás

Kontakt

Kedvezményezetti KVVM FI adatszolgáltatás, adatlista alapján; pályázati dokumentáció.

Nem PC indikátor

A két különböző beavatkozás egy intézkedésbe történt összevonása kapcsán a jövőben különös figyelmet fordítunk a problémakör megfelelő kezelésére, a KÖZOP és KEOP indikátorrendszerének kialakításakor, felülvizsgálatakor.

Megvizsgáljuk "a szennyezett területeken a szennyezés csökkenése az intézkedés hatására (%)" mérhetőségét.

Célérték módosítása a PC-ben.

A PC-ből nem vesszük ki, mert a hazai finanszírozás is az OPhoz tartozik.

Megvizsgáljuk az egészségügyi és az építési hulladék mérésére rendelt indikátorok külön-külön mérhetőségét. Intézkedés


Nem PC indikátor

Intézkedés Output db

Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére.



Közvetve érintett háztartások száma: a javasolt számítási módszer a hulladékkezelő telep ellátási körzetébe tartozó települések háztartásainak száma. Ha nincs hivatalos ellátási körzet, a környező kezelőtelepek közelsége alapján szükséges azt megbecsülni. Javasolt külön-külön indikátor az építési-bontási és az egészségügyi hulladék kezelése témakörökre.

Kedvezményezetti adatszolgáltatás, EX ANTE által készített adatlista alapján.

KVVM FI

Indikátor

Szint

Típus

Mértékegység

Célérték (PC)


Intézkedés

Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága

Output m2

144000

0


Egyrészt az indikátor nem méri a kármentesítés minőségét, hatályát, melyből a jogszabály többfélét is említ – egyik alaposabb és költségesebb is, míg a másik fajta kevésbé. a m2-ben meghatározott indikátorérték csak a felszámolt szennyezett terület felületi nagyságát méri, de a szennyezés nagy¬ságát nem, azt a m3-ben kifejezett megtisztított földmennyiség nagyságával lehetne mérni. Továbbá egyes projektek esetében az intézkedésnek csak évekkel a programidőszak után van hatása, ezért nem jelenik meg indikátorértékként a program végén. A mutató specifikusságát rontja, hogy nem mutat semmit a kármentesítés minőségéről, a QQTTP kritériumok közül a Quality 0,0% (minőség) kritériumot nem teljesíti .


2600

0

Intézkedés Érintett háztartások száma (közvetve)

1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján


84000

Intézkedés

Input

Ft

9 130 000 000

Az intézkedés által érintett területek nagysága

1.6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése

Output ha

8000

0

Jelen intézkedéshez releváns a kármentesítéssel érintett háztartások száma mutató. Azonban az indikátor mérhetőségét rontja, hogy nincs megfelelően meghatározva, hogy mi számít közvetlenül, és mi közvetetten érintett háztartásnak. Ezt mindenképpen definiálni 0,0% szükséges (pl. szennyezés valamekkora körzetében levő háztartások).

Közvetlenül érintett háztartások száma: a kármentesítendő terület közvetlen közelében (1 km) levő háztartások száma. Környezeti szakértő állásfoglalása szükséges. Közvetve érintett háztartások száma: a kármentesítendő terület által veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott települések háztartásszáma. Ott pótoljuk, ahol nem volt kedvezményezetti

7200


Ex Ante / közreműködő szervezet


Ax Ante

Az indikátor releváns és specifikus az intézkedésre, azonban a mérhetősége problémás a – már az interjúk eredményeinél is említett – nem egyértelmű definíció miatt. Ez a nem egyértelműség nagyon jól látszik az indikátor támogatási szerződéssel lekötött értéke és az intézkedés célértéke között, valamint a vállalt értékek teljesülési arányait figyelembe véve. Javasolt az érintett területnagyság pontos 128559 ####### definiálása és ennek közvetítése a kedvezményezettek felé

Intézkedés


Nem PC indikátor

0

Csak az árvízvédelmi komponens egyetlen projektjére releváns. A már fentebb említett közvetlen-közvetett háztartás nem megfelelően definiált lehatárolás itt sem volt egyértelmű, azonban menetközben a KSZ arra a következtetésre jutott, hogy a PkD-ben lett tévesen meghatározva a célérték vagy adminisztrációs hibából, vagy a tervezett projekt (Cigánd) előkészítetlensége miatt. A mutató azonban a projekt előrehaladását nem méri, természetesen az intézkedését 238,9% sem. Van olyan projekt is (Budapest zajtérképének elkészítése), amely egy indikátorral sem járul hozzá a Program-kiegészítő Dokumentumban kijelölt értékekhez

Kontakt

Megvizsgáljuk a kármentesítés minőségének, a QQTTP kritériumok szerinti vizsgálatának lehetőségét.

0,5%

63,9%

Forrás

A jövőben teljesülő várható értékek feltüntetése szükséges közreműködő szervezet / az anyagban. KVVM szakFŐO

Az eredménymutató az intézkedés egyharmadát jelentő többi projektre teljesen irreleváns, és a többi projekthez – 1. komponens – nincs is eredményindikátor rendelve, így az ezen projektek keretében elvégzett beavatkozásainak eredményéről semmilyen információval nem rendelkezünk. Éppen ezért kiemelten fontos az 1. komponenshez kapcsolódóan is olyan eredményindikátor meghatározása, mely mérni képes a projektek által elért eredményeket. Mivel azonban az 1. komponensben is számos eltérő tevékenységet végző fejlesztés szerepel, így az indikátorrendszer specifikussága érdekében – hogy minden tevékenységterület mérve legyen – javasolt több eredményindikátor meghatározása. Ezek hiányában nem ítélhető meg a projektekre költött források hasznossága és hatékonysága sem.

Intézkedés

A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma

0



Ex Ate + KVVM Módszertan kidolgozása az SzakFŐO indikátor értelmezésére, mérésére, tisztázandó, hogy mi számít közvetlenül, és mi közvetetten érintett háztartásnak.

Intézkedés Érintett háztartások száma (közvetlenül)

Megvizsgáljuk a m3-ben kifejezett megtisztított földmennyiség nagyságának mérését.


Érintett terület nagysága: földvásárlásnál a vásárolt terület nagysága; erdei iskola kialakításánál az iskola és a fejelsztés által érintett környezet területnagysága; élőhelyrekonstrukciónál a fejlesztéssel érintett élőhely területnagyásga; légvezeték-kiváltásnál az érintett védett madarak Közvetlenül érintett háztartások száma: azon háztartások számal, amely az eddig mért legmagasabb árvízszint esetén árvíz által veszélyeztetve volt és a fejlesztés által e veszély elhárult. Lehetséges, hogy nincs

KVVM Vízgazdálkodási Főosztály, vízbázistérképek

KVVM

Indikátor

Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új zajszennyezést mérő műszer)

Szint

Intézkedés

Típus

Input

Mértékegység

Ft


Célérték (PC)

1 130 000 000

0

42,7%


Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. 23

318


4

0


Forrás

Kontakt

Nem PC indikátor



KVVM SzakFŐO / Ex Ante

Légszennyezést mérő műszer és berendezés közötti különbség tisztázása szükséges.

200,0% A kimenetindikátorok egyszerűek és könnyen mérhetőek, az értelmezés viszont nem volt mindenhol egyértelmű*. A könnyebb értelmezéshez pontosabban kell definiálni a mérendő indikátort, így pl. a légszennyező mérőműszer fogalmát, és ezt a kedvezményezett felé is jelezni kell. 100,0%

Zajszennyezést mérő műszer és berendezés közötti különbség tisztázása szükséges. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére.

Ex Ante

közreműködő szervezet A módszertan alapján a tényadatok utólagos pótlása.

PC-ben levő megjegyzés alapján magyarázat hozzáfűzése az elfogadásra váró intézkedési tervvel kapcsolatban.

Intézkedés

Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján

Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége g y gg kiváltott éves energiahordozó megtakarítás 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján


Intézkedés

Input

Ft

0

5 030 000 000

0

36,3%

0

Műszakilag jól mérhetők, és bár nem mutatják a projektek rész57,4% előrehaladását, jól kifejezik az intézkedés megvalósulását.

Intézkedés Output MW Intézkedés

Eredmé ny GWh/év

Intézkedés Eredmé ny GJ/év

Intézkedés

Input

Ft

25

Output km

50

0

520000

2182647


53 080 000 000

0

260

0

Intézkedés

57,4%

Megvizsgáljuk az új (általában közreműködő szervezet elkerülő-) és a felújított (11,5 t Megfelel a program által kijelölt céloknak és lefedi az intézkedést, de tengelyterhelésűre bővített) együtt kezeli az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t útszakaszok külön-külön tengelyterhelésűre bővített) útszakaszokat . Mivel az elkerülő út a mérhetőségét. kilométerek arányában költségesebb beruházás, ezért az ezek arányába való eltolódás a célértéktől való elmaradást eredményezte. A A két különböző beavatkozás jövőben javasolt az eltérő költséghatékonyságú tevékenységek külön egy intézkedésbe történt komponensbe csoportosítása , amely kiszámíthatóbb forráslekötést összevonása kapcsán a 55,1% eredményezhet. jövőben különös figyelmet Módszertan kidolgozása az Ex Ante indikátor értelmezésére, mérésére.

Eredmé ny %

10

0

Ft

11 140 000 000

0

12,8%

Input

Ex Ante magyarázza meg, hogy miért nem érték el.

A zárójelentésig várhatóan teljesülő adatokról az EK Kht. tájékoztatást ad.

EK Kht.

Prieszolné Csomsztek Mária

Az EK Kht. a megújuló energiás és az energiatakarékossági pályázatokat külön

EK Kht.

Prieszolné Csomsztek Mária

Nem PC indikátor

Elsősorban az értelmezésben okoz problémákat: több projektnél nem a magasabb rendű utakhoz való kapcsolódási lehetőséget, hanem pl. megyeszékhelyhez való eljutást mér. További nehézség az aggregálás módszerére hiányzó útmutatás: összesített csökkenés, vagy átlagolt? Emellett az indikátorhoz egyes projektek (11,5 t-s felújítás) egyáltalán nem járulnak hozzá. Javasolt megfelelő útmutatás készítése az összesítésre, vagy valamilyen összesíthető arányszám használata, 31,8% továbbá a rosszul rögzített indikátorértékek módosítása.

Intézkedés Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján

Nem PC indikátor


Intézkedés

Új és felújított útszakaszok hossza

Egyik támogatási szerződésben sem szerepel, így gyakorlatilag értelmét vesztette. Mindenképpen szükséges a hiányzó értékek 0,0% pótlása.

17000

Nem PC indikátor

Az utazási időt a TEN-T szakértők folyosókhoz való eljutásig kell nézni. Mindenképpen kell valamilyen mérés, mert a számított utazási időt előtte is tudtuk.

KTI, Albert Gábor UVATERV, Küzmös György Magyar Közút Kht., dr. Gulyás András

Indikátor

Környezetbarát közlekedési módokhoz kapcsolódó infrastruktúra hosszának növekedése

Szint

Típus

Mértékegység


Célérték (PC)

Intézkedés

Output km

12,8

0

Intézkedés

A közösségi közlekedés használati arányának növekedése

Eredmé ny %

5

0

Intézkedés A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma

Eredmé ny db

3.1. Technikai segítségnyújtás a KIOP feladataihoz Kifizetések bruttó Intézkedés Ft számlaösszeg alapján Input Monitoring bizottsági ülések Intézkedés Output db száma

12000

0


Sajtóközlemények száma Kiadványok száma

Output db

KIKSZ


GKM /Ex Ante

A lehetséges adatforrások A 2 eredményindikátor együtt lefedi a két komponenst. vizsgálata. Itt a nehézséget az adatok mérése okozhatja, különösen az a tény, hogy nincsen kiindulási érték az indikátorokra, hiszen visszamenőlegesen nehéz adatokat mérni . a 2.1 intézkedéshez hasonlóan nem tudni, milyen körben kell számolni az indikátort. Jelentős problémák merülnek fel a mérhetőséget tekintve 0,0% is. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Itt a nehézséget az adatok mérése okozhatja, különösen az a tény, hogy nincsen kiindulási érték az indikátorokra, hiszen A lehetséges adatforrások visszamenőlegesen nehéz adatokat mérni. vizsgálata. A közútról vasútra vagy víziútra terelt tehergépjárművek számánál többet mond a tonnában mért mennyiség, de mérhetőség 0,0% szempontjából a gépkocsiszám könnyebben beszerezhető lehet.

Javasolt számítás: modal KHEM, KTI split adatok alapján az adott településre (Érd).

KHEM, Daróczi Kálmán/Szigeti Dániel KTI, Albert Gábor

Nem PC indikátor

4 450 000 000 9

44,4% Egyértelmű és könnyen mérhető Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A lehetséges adatforrások vizsgálata.

Ex Ante / Irányító Hatóság

Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Értelmezése érdemel figyelmet, ahol az IH a képzési napok számát A lehetséges adatforrások 400,0% méri. vizsgálata.

Az indikátor nevét módosítjuk

4

0,0% Nem egyértelmű, mely körben és hogyan kell számolni az indikátort.

Output db

7

Output db Intézkedés Output db

15 8000

85,7% Egyértelmű és könnyen mérhető Leginkább a „Médiamegjelenések száma” mutatóval közelíthető, de 160,0% szó szerint ez sem szerepel egyik projektben sem. 187,5%

Eredmé ny fő

Kontakt

Van mérhető fejlődés? Ha igen, akkor GKM.

Intézkedés Intézkedés

Forrás

A technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó indikátorok az intézkedéshez kapcsolódó szerteágazó tevékenységeknek csak egy részét fedik le, így számos projekt az indikátorok szempontjából rejtve marad a technikai segítségnyújtásra fordított forrásokon belül. A legnagyobb probléma azonban a rendszeresített adatgyűjtési módszer hiánya: nincs olyan dokumentum, adatbázis, amelyben az intézkedés indikátorainak teljesülését mérnék, így az értékelés során sem volt lehetséges az előrehaladás megítélése. Az indikátorokra vonatkozóan egyöntetűen meg kell állapítani, hogy azok nem idő-specifikusak. Az intézkedés hatását szintetikus mutatóval nem tudjuk, valószínűleg nem is lehet mérni, annak megítélésére más alrendszerek (ellenőrzés, értékelés stb.) hivatottak. A formális teljesítésen túl az indikátorok elemzése, a PkD módosítása nem indokolt, legfeljebb a KTK egészét érintő összehasonlító értékelés fogja tudni azokat érdemben felhasználni

Intézkedés Képzettek száma

Megvizsgáljuk a felújított infrastruktúrahossz mérhetőségét.


Könnyen mérhető, ugyanakkor az intézkedésnek csak az egyik komponensét fedi le (ez a kifizetések 26%-át jelenti). Ennek oka, hogy az elővárosi vasúti fejlesztéseknél az infrastruktúra hossza nem nő. 0,0% Javaslatként a felújított infrastruktúrahosszt lehet használni.

Intézkedés Irányítási rendszer értékelések száma Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k)


100

IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma,

IH

Tóth Adrienn

Indikátor

Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma

Szint

Típus

Mértékegység

Célérték (PC)


Intézkedés Eredmé ny fő

1200

8,3%

Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A lehetséges adatforrások vizsgálata.

közreműködő szervezet feladata Ligetvári Kriszta / Irányító Hatóság


Forrás

Kontakt


2. INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

1

módosított indikátorérték Indikátor Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Balesetek számának csökkenése Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken 1. Környezetvédelem Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni

Szint

új indikátorérték Típus

Mértékegység

várható érték Forrás

Célérték

Teljesült érték

Teljesülés %-ban

Megjegyzés

OP

Hatás

millió m3

-5,0%

-33,3%

666,0%

OP

Hatás

fő

5,0%

14,6%

292,0%

relatív baleseti mutató, db/járműkm

Horizontális

Hatás

millió t

PEJ

nincs

9,4%

Horizontális

Eredmény

millió Ft

PEJ

100%

100%

100,0%

nem teljes körű lefedettség

Horizontális

Eredmény

fő

PEJ

nincs

0-85%

nincs

23 914

nem teljes körű lefedettség

Horizontális

Output

millió m3

Statisztikai adatgyűjtés, PEJ

Prioritás

Output

MW

PEJ

25

22

88,0%

Prioritás

Output

ha

PEJ

8 500

58 944

693,5%

Prioritás

Output

m3/nap

PEJ, statisztikai adatgyűjtés

35 000

23 914

68,3%

Prioritás

Eredmény

háztartás

PEJ, környezetvédelmi hatóságok vizsgálati jelentései

19 800

19 115

96,5%

Prioritás

Eredmény

fő

KSH

52 000

35 365

68,0%

Prioritás

Hatás

% (védett területekből)

PEJ, KSH

5,0%

7,0%

140,0%

Prioritás

Hatás

%

100%

88%

88,0%

2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Korszerűsített és újonnan épített utak hossza

Prioritás

Output

km

Utazási idő csökkenése

Prioritás

Eredmény

%


Prioritás

Hatás

%

AKMI, OKA Felmérések, előrejelzések Országos rendőrségi adatbázis

260

166

63,8%

10,0%

10,5%

105,0%

5,0%

14,6%

292,0%

Az érték a kármentesítési projektek megvalósulásával, 2010-2011 körül teljesül.

Indikátor 1.1. Vízminőség javítása Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz) Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (szennyvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz)

Szint

Típus

Mértékegység

Forrás

Célérték

Teljesült érték

Teljesülés %-ban

Intézkedés

Output

m3/nap

PEJ

31 750

3 904

12,3%

Intézkedés

Output

m3/nap

PEJ

7 500

20 250

270,0%

27 000

13 988

51,8%

Intézkedés

Eredmény

háztartás

Rendszeres adatgyűjtés

Intézkedés

Eredmény

háztartás

Rendszeres adatgyűjtés

25 000

26 430

105,7%

Az új illetve felújított hulladék kezelő egységek száma

Intézkedés

Output

db

Benyújtott projektek száma alapján

6

6

100,0%

Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva)

Intézkedés

Eredmény

háztartás

KSH, ÁNTSZ

800 000

3 968 145

496,0%

Intézkedés

Output

db

14

1

7,1%

Intézkedés

Output

db

4

6

150,0%

Intézkedés

Eredmény

háztartás

816 000

697 092

85,4%

Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága

Intézkedés

Output

m2

144 000

310 000

215,3%

Érintett háztartások száma (közvetlenül)

Intézkedés

Eredmény

háztartás

2 600

2 202

84,7%

Érintett háztartások száma (közvetve)

Intézkedés

Eredmény

háztartás

84 000

87 824

104,6%

Az intézkedés által érintett területek nagysága

Intézkedés

Output

ha

számítás

8 000

155 340

1941,8%

A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma

Intézkedés

Eredmény

háztartás

számítás

17 200

17 200

100,0%

Intézkedés

Output

db

23

26

113,0%

Intézkedés

Output

db

4

4

100,0%

Intézkedés

Eredmény

háztartás

17 000

0

0,0%

Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (szennyvíz)

Megjegyzés

1.2. Állati hulladék kezelése

1.3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (kórházi hulladékégető rekonstrukciója) Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (építési-bontási hulladék kezelő egység kialakítása) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében

Benyújtott projektek száma alapján Benyújtott projektek száma alapján KSH, ÁNTSZ

Tényfeltárási dokumentáció Tényfeltárási dokumentáció Tényfeltárási dokumentáció

Az érték a támogatási szerződések szerint 2010-2011 körül teljesül. Az érték a támogatási szerződések szerint 2010-2011 körül teljesül.

1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem

Az érték várhatóan 2008-ban teljesül (cigándi tározó átadása).

1.6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új zajszennyezést mérő műszer) Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva)

Országos Légszennyezettségi Adatközpont Környezetvédelmi Felügyelőségek KSH, érintett KÖFE

Zajtérkép intézkedési terv elfogadásakor lesz ismert érték.

Indikátor

Szint

Típus

Mértékegység

Forrás

Célérték

Teljesült érték

Teljesülés %-ban

Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás

Intézkedés

Output

MW

Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége

25,0

21,8

87,0%

Intézkedés

Eredmény

GWh/év

50,0

45,2

90,3%

Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia éves mennyisége

Kiegészítő

Eredmény

GWh/év

Energia statisztika, PEJ

Összes termelt villamos energia

Kiegészítő

Eredmény

GWh/év

Energia statisztika, PEJ

50,0

81,3

162,6%

Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben

Intézkedés

Eredmény

GJ/év

PEJ

1 110 000

820 312

73,9%

Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége

Kiegészítő

Eredmény

GJ/év

PEJ

102 263

Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége

Kiegészítő

Eredmény

GJ/év

PEJ

251 070

Összes hőenergiakapacitás vagy -megtakarítás 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése

Kiegészítő

Eredmény

GJ/év

PEJ

1 110 000

1 173 645

105,7%

Új és felújított útszakaszok hossza

Intézkedés

Output

km

ÁKMI, OKA adatbázis

260

166

63,8%

adatgyűjtés, előrejelzések

10,0%

10,5%

105,0%

GKM

12,8

0,0

0,0%

5,0

-11,6

-232,0%

12 000

4 500

37,5%

Megjegyzés

1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt

Intézkedés

Eredmény

%

Intézkedés

Output

km

Energia statisztika, energia mérleg, PEJ Energia statisztika, PEJ

14,4

2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezetbarát közlekedési módokhoz kapcsolódó infrastruktúra hosszának növekedése

adatgyűjtés, előrejelzések kikötői statisztikai nyilvántartás

A közösségi közlekedés használati arányának növekedése

Intézkedés

Eredmény

%

A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma

Intézkedés

Eredmény

db

Intézkedés

Output

db

KPIH

9

10

111,1%

Intézkedés

Output

db

KPIH

4

7

175,0%

Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k)

Intézkedés

Output

db

KPIH

7

58

828,6%

Sajtóközlemények száma Kiadványok száma Képzettek száma Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma

Intézkedés Intézkedés Intézkedés

Output Output Eredmény

db db fő

KPIH KPIH KPIH

15 8 000 100

127 94

846,7% 0,0% 94,0%

Intézkedés

Eredmény

fő

KPIH

1 200

9 305

775,4%

3.1. Technikai segítségnyújtás a KIOP feladataihoz Monitoring bizottsági ülések száma Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket

később várható adat


3. RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT

1

OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Cegléd Hatvan Gyula Gárdony Elek Összesen Országos adat

Balesetek számának csökkenése 11,5 t-s felújítások, négynyomúsítások Elkerülő utak Összesen

Horizontális indikátorok 1.1.a Vízminőség javítása (ivóvíz) 1.1.b Vízminőség javítása (szennyvíz) 1.2 Állati hulladék kezelése 1.3 Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 1.4 Kármentesítés 1.5. Természetvédelem 1.6 Zaj- és levegőszennyezés mérése 1.7 Energiagazdálkodás ASA BKV Bóly Debrecen Főtáv Kenyeri

NBSZ Netpoint Omnilong PÉTÁV Szeged 2.2 Közlekedés környezetbarát fejlesztése Érd I-III. Győr-Gönyű Csepel

Újonnan bekötött háztartások havi fogyasztása (ezer m3) 65 23,5 15,3 48 4 155,8

Balesetek száma (2003) 137 78 215 CO2 mennyiség csökkenése (t/év)

Összes 126 40,7 150 140,7 9,9 467,3 46454,7

Csökkenés 51,6% 57,7% 10,2% 34,1% 40,4% 33,3% 0,3%

Célérték

Forgalomnagyság (járműkm/nap, 2003) 1 869 090 421 480 2 290 570

Balesetek száma (2007) 164 55 219

Forgalomnagyság (járműkm/nap, 2007) 2 165 278 566 248 2 731 527

Nők aránya a megvalósításban 30-60% 30-45% 22-60% 25-60% 20-62% 50-85% 85%

23882 nem jelentett róla TSZ-ben vállaltakat teljesítette "2007-ben lesz" 285 a horizontális elveket összekeverte a kommunikációs kötelezettségekkel "nem releváns" 0 később jelentkezik a hatás 1445

várhatóan csökken csökken csökken

50% 50%

0% 53% 2 fő 45% 31% 60%

5% 5% Balesetek számának változása 19,7% -29,5% 1,9%

Relatív baleseti mutató változása 3,3% -47,5% -14,6%

Célérték

-5%

Prioritásszintű indikátorok A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága Szerződésben vállalt 59200 EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken Szerződésben vállalt 23914 A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Szerződésben vállalt 19115 Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások Szerződésben vállalt 39183 ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya Szerződésben vállalt 7,1% A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Mérőhelyek száma 20 Ivóvíz Szennyvíz 5 25

Utazási idő csökkenése Ivóvíz

Időnyereség perc 20

Teljesült 58944

Célérték 8500

693,5%

Teljesült 21654

Célérték 35000

61,9%

Teljesült 13

Célérték 5000

0,3%

Teljesült 34972

Célérték 52000

67,3%

Teljesült 7,0%

Célérték 5,0%

140,9%

Teljesült 20 2 22 Utazási idő TEN-T folyosóig 20

Célérték

100%

Időnyereség %

88,0%

Intézkedéssszintű indikátorok

Érintett háztartások száma (közvetlenül) Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen Érintett háztartások száma (közvetve) Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen Beépített új megújuló villamosenergia kapacitás (MW) Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Pacziga Kft Théra Bt. Hoffer Kft. Lenteam Kft Harsányi Kft Netpoint Bt. Pálhalmai Agrospecial Kft. Hydro Power Consulting Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. Pilze-Nagy Kft. Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mezőwind Kft.

Szerződésben vállalt 4670* 287 1654 13 248 2202 Szerződésben vállalt 4180 53475 3502 10000 16667 87824 Szerződésben vállalt 2 0,8 2 2 2 2 2 1,736 1,54 0,8 0,8 0,33 2 0,8 1,5 22,31

Teljesült

Célérték 0 0 0 13 0 13

Teljesült

2600

84,7%

1,2%

104,6%

Célérték

0 0 0 1000 0 1000 Teljesült 1,8 0,8 2 2 2 2 2 1,67 1,54 0,8 0,8 0,25 1,8 0,8 1,5 21,76

0,5%

84000 Célérték

25

87,0%

89,2%

Új megújuló kapacitással termelt vill.en. éves mennyisége Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Pacziga Kft Théra Bt. Hoffer Kft. Lenteam Kft Harsányi Kft Netpoint Bt. Pálhalmai Agrospecial Kft. Hydro Power Consulting Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. Pilze-Nagy Kft. Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mezőwind Kft. Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt vill.en. éves mennyisége ZM-Energo Kft. Termelt vill.en. összesített éves mennyisége Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécsi Távfűtő Kft. BKV Rt. Debreceni Hőszolgáltató Rt. Callis Energetika Rt. Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Kistelek Város Önkormányzata BKV ZRT - Nagykörút Főtáv Rt Százhalombatta Város Önkormányzata Soproni Távhőszolgáltató Kft. Csongrád Megyei Önkormányzat A.S.A. Magyarország Kft. ZM-Energo Kft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság Kazinc Távhő Kft. Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Veszprém Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Szerződésben vállalt 5,72 1,6 3,8 3,8 3,8 3,8 3,8 12,2 9,01 1,588 1,588 1,73 4,917 1,3 3,567 62,22 Szerződésben vállalt 12,945 12,945 75,17 Szerződésben vállalt 48 881 9 686 16 293 43 248 62 361 344 469 6 276 105 627 4 329 4 889 4 611 2 572 28 850 88 623 4 783 7 803 11 275 13 555 15 073 3 416 8 052 10 743 4 540 1 902 851 857

Teljesült 4,115 1,18 4,559 4,524 4,332 4,524 4,618 5,863

Célérték

2,58 7,635 1,242 45,172

50

90,3%

124,4%

50 50,00

28,8% 119,1%

25,9% 150,3%

Teljesült 14,385 14,385 59,56

Célérték

Teljesült 36 484 11 387 17 870 47 956 63 163 469 860 9 495 34 265 0 4 945 4 854 5 753 2 572

Célérték

77 656 0 7 422 0 0 0 0 0 26 630 0 0 820 312

1 110 000

73,9%

76,7%

Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Aranykapu Rt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kistelek Város Önkormányzata MONICOMP Kft. Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Bóly Város Önkormányzata Csongrád Megyei Önkormányzat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Callis Energetika Rt. Pálhalmai Agrospecial Kft. ZM-Energo Kft. Pilze-Nagy Kft. Összesített hőegyenérték

Szerződésben vállalt 100 331 1 440 29 691 4 033 15 153 1 254 19 098 4 875 430 176 305 Szerződésben vállalt 190 000 54 000 44 548 6 850 295 398 1 323 560

Teljesült 95 888 1 088

Célérték

4 033 1 254 0 0 102 263

1 110 000

Teljesült 178 190 23 220 49 660

Célérték

251 070 1 173 645

1 110 000 1 110 000

9,2%

15,9%

22,6% 105,7%

26,6% 119,2%

A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Érd és vonzáskörzete Magyarország A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Csepel SZK Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Európa Nap 2004 Road show 3 db Sziget Fesztivál 2007, 2008 Nemzetközi konferencia 2005, 2006 KIOP záró konferencia 2008 EU forrásokból finanszírozott közúti közlekedési projektek, Tapasztalatok - Trendek – Törekvések Uniós közlekedési infrastruktúra fejlesztések , eddigi tapasztalatok: közlekedési konferencia 2005 VI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia „Régiós információs napok” rendezvénysorozat Pályázói tájékoztatók 2005, 2007 KIOP Energetikai információs napok 2005 Sziget 2007 KIOP konferencia 2008 KIOP szakmai tapasztalatcsere 2008 Szakmai tapasztalatcsere 2008 „Európában közlekedünk” Közlekedési expo Összesen

* - Nem kedvezményezett által vállalt, hanem becsült érték

Használati arány 2003 50,1 37,3 Szerződésben vállalt 0 Szerződésben vállalt

Használati arány 2008 38,5 35,9

Változás -11,6 -1,4

Teljesült 4500

Célérték 12000

Teljesült

Célérték

Relatív változás -11,2

37,5%

n.a. n.a. n.a. 250 120 65 100 3000 490 470 180 300 100 30 100 100 4000 9305

1200

775,4%

Célérték 5%


4. INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI

1

EMLÉKEZTETŐ Tárgy:

KIOP indikátorok módszertani javaslatok - workshop

Dátum:

2008. szeptember 3.

Helyszín:

KIOP IH

Résztvevők:

Barna-Lázár Zoltán, Erdős Zoltán (EX ANTE); Grónay Andrea, Vargha Katalin (KIOP IH); Prieszolné Csomsztek Mária, ?? (EK Kht.); Bozó András, ?? (KVVM FI); Ajtay Szilárd (KHEM)

Készítette:

Erdős Zoltán

A feladat tisztázása Az IH vezetője nemrég értesült az indikátorok helyzetéről, komoly kockázatnak tartja azt. Ezért szükséges a módszertani javaslatok és magyarázatok kidolgozása. Indikátorokat már nem célszerű módosítani, de kiegészítő indikátorok megengedettek. OP-szintű indikátorok Balesetek számának csökkenése: -

Az EX ANTE által javasolt relatív baleseti mutató megfelelő, célszerű ezt minden évre kiszámolni, majd összehasonlítani

-

Forgalomszámlálások forrása az OKA, balesetek száma: KSH. Előbbinél nemcsak járműszámot, hanem megtett km-t is érdemes használni. Utóbbinál a személyi sérüléses baleseteket célszerű alapul venni, a nagyobb minta miatt is. Ha nem teljesül a célérték, az országos tendenciákra lehet hivatkozni (rendőrség stb.).

Talajba juttatott szennyvíz csökkenése -

Számíthatjuk az újonnan rákötött háztartások szennyvízkibocsátásából (=ivóvízfogyasztásából), mert a szippantott is sok esetben a talajt szennyezi.

Horizontális indikátorok CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban -

Az árutkm-t beszorozva az egyes szállítási módok fajlagos CO2-kibocsátásával megkaphatjuk a teljes kibocsátást. A KTI-ben Kövesdi István foglalkozik ezzel.

-

A csökkenéshez hozzájárulhat a fogyasztáscsökkenés az elkerülő utaknál, ugyanakkor a forgalomnövekedés, sebességnövekedés ezzel ellentétes hatású.

-

Ne országos adatot nézzünk, mert a KIOP-nak abban csekély hatása van. Intézkedésszinten nézzük. Ehhez Gecse Gergely nyújthat segítséget az NFGM-ből.

Prioritás-indikátorok Utazási idő csökkenése -

A cél a TEN-T folyosókhoz való kapcsolódás, ezért így számoljuk az utazási időt. Hogy honnan, az már képlékenyebb. Számított utazási időt előtte is tudtunk volna számolni, úgyhogy valamilyen mérés legyen. Ez ügyben Albert Gábor segíthet a KTI-ben. További szakértők: Küzmös György (UVATERV), dr. Gulyás András (Magyar Közút Kht.)

Közösségi közlekedés használati arányának növekedése

1

-

Modal split adatokat a KHEM-ből Szigeti Dánieltől kaphatunk (felettese Daróczi Kálmán). Esetleg még Albert Gábor segíthet.

Jó vízminőséget mérő mérőállomások -

Adatokat a KVVM szakfőosztályáról kaphatunk, Horváth Lászlóné osztályvezetőtől. A kiindulási érték 2003 legyen és ehhez viszonyítsuk a számokat. Alapesetben csak a kármentesített területek környékén levő mérőállomásokat nézzük.

Intézkedés-indikátorok 1.2. Állati hulladékfeldolgozás: érintett háztartások száma -

ATEV nélkül nem teljesül, de érdemes lenne a telephelyek körzetét megvizsgálni. A többi pályázatnál a pályázati anyagban szerepel az érintett lakosságszám.

-

Hozzá lehet venni a bezárt, rekultivált dögkutak számát is.

1.3. Építési-bontási és egészségügyi hulladék -

PC: célérték-módosítás; érintett háztartások száma: pályázatokból, TSZ-ből

1.4. Kármentesítés -

Megtisztított terület nagysága: amikor teljesül, ilyen értékek várhatók

-

Közvetetten érintett háztartások száma: vízgazdálkodási főosztály. Amelyik projekt nem járult hozzá, ott mi becsüljük meg a számot.

-

BVM nem tud adatot szolgáltatni.

1.5. Természetvédelem -

Csak magyarázat.

1.6. Zaj-levegő -

Berendezés és műszer közötti különbség.

-

Háztartások: PC-ben magyarázat (intézkedési tervben említett háztartások) – még nem fogadták el.

1.7. Energia -

Beépített megújuló energiakapacitás: mért adatok csak később várhatók, de az EK Kht. összegyűjti, hogy a zárójelentésig mi fog várhatóan teljesülni ebből, valamint a legfrissebb értékeket is.

-

Megtakarított energiamennyiség: nem csak az energiatakarékossági komponens, hanem egyes (nem villamosenergiás) megújuló projektek is hozzájárultak ehhez az indikátorhoz, így hozzáadhatók. Az EK Kht. ezt átláthatóan, különválasztva mutatná be egy új táblázatban.

3.1. TA -

Inkább: értékelés vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedés.

Források PEJ-ek: KSZ-ek, KIKSZ: 3 projekt, többi: IH.

2

2008. október 3. KVVM Csanády András A problémák jelentős része abból adódik, hogy a végrehajtást az ágazati kompetenciától elválasztották. Az értelmezés nem lett végigvezetve következetesen a végrehajtásban. Kármentesítés: -

közvetlenül érintett: akik konkrétan a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A gyár területén dolgozókat is számba lehet venni, de ott érintett emberek vannak, a háztartás kategória nem igazán helytálló.

-

Közvetett: nagyjából az volt a tervezésnél is a logika, amit mondunk. Az adott vízbázison levő települések és az adott vízbázisból ivóvizet kapó települések.

-

Célérték meghatározása: megnézték, hogy melyek a potenciálisan tisztítható területek, és azokat adták össze. A projektek tényleges köre viszont ettől eltért, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat.

Légszennyezés: -

nem lehetett tervezni, hogy komplex mérőműszert vesz valaki vagy egyszerűt.

-

Tervezési logika: Minimum két készülék felügyelőségenként, van 12 felügyelőség, kell 24 mérőműszer.

-

Utána a végrehajtás során kiderült, hogy az egyes felügyelőségeken nem két-két-komplex mérőműszer, hanem külön-külön mérőműszerek kellenek, illetve kiegészítő műszerek, mert hát volt egy kiinduló állomány is.

-

Változtak a szervezeti egységek is. A tervezés értelemszerűen arra az intézményi struktúrára történt, amely akkor létezett.

Zajtérkép: -

megmondható, hogy hány ilyen város van, jól mérhető

Vízminőség javítása: -

a kármentesítés is annak idején a vízbázisvédelem mögé bújt. Ezért az egész prioritásnak van egy ilyen vízvédelmi jellege lett. A szakterületi ügyek egybekényszerítése ezen a területen igencsak erőltetett.

-

Településenként érdemes megmérni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez.

-

Jó a logikánk, amivel ivóvízminőséget mérünk.

-

Kármentesítésnél telepítettek mérőkutakat. Azok azt mérik, hogy terjed-e a szennyezés.

-

Szennyvíznél mivel tisztítókapacitás ahol épült, ott a felszíni víz kifolyónál mért minősége javul.

Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: -

az a csatorna számít ebbe bele, amelyiktől tisztítatlanul (illetve csak ülepítés után, biológiai és kémiai tisztítás nélkül) megy a szennyvíz élővízbe vagy talajba

-

azt is nézzük meg, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe 3

-

ahol a közvetlen környezetterhelés csökken, az számít bele

-

az ivóvízfogyasztás nem adja meg pontosan a szennyvízkibocsátást. Van locsolási kedvezmény is, ami pont ezt az eltérést nézi.

4

Interjú Lehoczki Zsuzsannával (COWI), 2008. október 6. •

A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni. Nem egyértelmű, hogy mit értettek alatta, de KVVM-mel egyeztetve jelenleg úgy tűnik, csak ivóvíz dimenzióban mérhető, még ha itt nem is mérőállomásokról van szó, hanem mintavételekről (ÁNTSZ). Ez az OP alapján kontextus indikátor (lásd OP angol nyelvű verziója). Eredetileg ez víz keretirányelvhez volt kötve, tehát mindenképpen felszíni vizet kellene mérni. Lásd még külön lap.

•

Környezeti kármentesítés: közvetlenül érintett háztartások száma, közvetetten érintett háztartások száma. Mi a különbség? A mi javasolt módszerünk a közvetlen érintettségre az, hogy igazodunk a kedvezményezettek általi értelmezéshez (amennyiben az vállalható mértékben egy irányba mutat – ezt most ellenőrizzük), a közvetettre pedig a veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott háztartások száma (vízbázis térkép és népszámlálási adatok alapján).

Kármentesítésnél van egy speciális prioritásszám, amiben sok információ van. D-határérték megállapításához kötve jelent meg. Terjedési modellek alapján, amik a tervezési szakaszban elkészülnek. Debrecen alapján: „Az output indikátorok a műszaki beavatkozási terv adatainak felhasználásával (a részterületekre vonatkozó adatok összesítésével) lettek meghatározva. Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe vettük a tényfeltárás során a területre vonatkozóan meghatározott szennyezettség mértéket, a szennyezés jelenlegi kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. A szennyezőanyag projekt kezdetekor mért koncentrációit a mérési eredmények átlagával képeztük, a befejezés időpontjához rendelt koncentrációnak a „D” kármentesítési célállapot koncentrációt tekintettük. A szennyezés, műszaki beavatkozás hiányában történő, térbeli és időbeni elterjedését vizsgáló szennyezőanyag transzport modell segítségével meghatározható az a terület ahol (a talajvízben) várható a szennyezőanyagok megjelenése. Ezt a veszélyeztetett területet tekintettük a környezeti kockázattal érintett területnek.” Vagyis a műszaki beavatkozási tervben és a tényfeltárási dokumentációban kell, hogy szerepeljenek ezek az adatok! A közvetlenül érintett megegyezik a kockázatcsökkenéssel érintett lakosokra. A magas indikátorérték amiatt jött, mert volt olyan projekt is a látótérben (árvíz?), ami nagyon nagy területet érint. Mivel bejött a végrehajtás során a state aid szempont, ezért a projektek köre más lett, mint azt tervezéskor hitték. •

Levegőszennyezés mérése: az újonnan felszerelt mérőegységek számára a terv 23 volt, ám a projekt megvalósulásával (ill. a támogatási szerződésben már) 46 új mérőegység szerepel, ha még a berendezéseket is hozzáadjuk, 72 a tényérték. Mi állhatott vajon a 23as célérték mögött tervezéskor?

Ez eredetileg a mérőállomások számára vonatkozott. Meg kellene tehát kérdezni a VITUKI-t, hogy az összesen 72 műszer hány mérőállomáson van. Zajterhelésnél viszont nem kell az intézkedési terv: ugyanis az érintett lakosok értelmezése szerint azt nézzük, hogy ember lakókörnyezetében mérjük a zajterhelést! •

Egységre jutó CO2 kibocsátás az áruszállításban: mi az egység (árutonnakm?), az áruszállítás mely szegmensén (vagy annak egészén?) értelmezendő, milyen számítási módszerrel? A KÖZOP-ra most készült egy ehhez hasonló kalkuláció, de azt még a készítői sem annyira propagálják. 5

Az egységre jutó kg/ftkm. A mi logikánk megfelel a tervezéskor elgondoltnak. •

Állati, illetve építési-bontási hulladék: itt csak az az érdekes, hogy tervezéskor mit tekintettetek érintett háztartásnak (a kedvezményezetti értelmezés ettől úgyis biztosan eltér, mert az alapján a KIOP projektek az ország összes háztartását érintették…)

A tervezéssel kapcsolatos anyagokban még 3,4 millió, illetve 3,8 millió háztartás szerepel. Nem tudjuk, mikor és hogyan jött be a 800 ezer. Mégiscsak meg kellene tudni, hogy mely telephelyeken valósult meg fejlesztés az ATEV-nél. A tervezéskor adatforrásként a HIR-t (hulladékgazdálkodási információs rendszer) került megjelölésre! •

A közösségi közlekedés használati arányának növekedése: a kérdés itt elsősorban az, hogy milyen körben vizsgáljuk ezt (a KIOP projektek által érintett vonzáskörzetben, budapesti agglomeráció egészében, országos szinten stb.) – arról nem is beszélve, hogy megfelelő kiinduló adat egyik esetben sincs. Itt most megrendeltünk egy 100-as mintás CATI-t, ez még mindig többet ér, mint a forgalomszámlálás, mert így a 2003-as állapotokra is rá tudunk kérdezni.

A logikánk jó. •

Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése

Ez nem szennyvíz, hanem szennyezőanyag a logika szerint. A szennyezést kell nézni, ami a befogadókba (talaj és felszíni víz) megy. Abból is számolhatunk, hogy egy fő 60 g BOD/nap. A projekt előtt minden belemegy a talajba. A projekt hatására pl 90%-os tisztítási hatásfok, így ez 6-ra csökken.

6


5. ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL

1

2003 Útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése érdekében

Baleset ideje

2004 jkm/nap

Baleset ideje

H

S

K

Σ

8. sz. főút 110+500-127+800 km szelvények között

2

0

3

5


12

9


2

2

5

9

74047,6

0

3

5


1

3

8

12

87574,2

0

5


0

2

2

4

74667,5

1

0

442. sz. főút 0+000-63+800

3

232352,4

2


2

82094,5

0

Projekt megnevezése

25 66

143936

1020508,4

10 18 31

0

3

5

H

S

K

Σ

1

5

2

8

S

K

Σ

146704

2

5

1

8

930178,4

7

8

62365,5

0

2

4

6

11

89459,3

0

8

1

2

85578,6

0

0

238870,8

3

87959,1

0

17 20 39

1

2003 Baleset ideje

jkm/nap

H

12 25 31 68

2

2005 Baleset ideje

3

jkm/nap

H

S

K

Σ

37. sz. főút négynyomúsítása a 0+000-8+444 km sz. között

0

7

7

14

92225,4

Baleset ideje H

S

K

Σ

Σ

151184,7

0

0

2

2

912259,3

9

6

69109,6

0

3

2

5

74124,9

1

5

2

8

85306,7

8

16

92791,7

1

4

8

13

109415,3

1

3

3

7

122402

4

4

117121,8

0

0

0

0

122184,3

0

1

2

3

124777,1

234643,9

1

267429,4

3

63077,4

0

70334,9

1

12 16 31

1

0

3

7

10

4

28 38 75

15 15 31

4

8

102037,3

Baleset ideje H

S

K

Σ

1

6

6

13

12

140891,2

967558,8

H

S

K

Σ

2

6

6

14

jkm/nap

K

2005 jkm/nap

jkm/nap

S

2004

A főúthálózat kapacitásának növelése

jkm/nap

2007 Baleset ideje

H

31 40 78

3

2006 Baleset ideje

17 27 39 83

92921,6

Baleset ideje H

S

K

Σ

1

6

4

11

1172600,5

13 15 31

4

3

2006 jkm/nap

142379

8

266069,4

72434,5

2007 jkm/nap

120127,7

Baleset ideje H

S

K

Σ

0

6

3

9

jkm/nap

113147,4

21. sz. főúti előzési sávok építése (négynyomúsítás IIIVI) 21. sz. főút 21+250-23+300

0

2

1

3

16139,7

1

0

0

1

17455,8

0

1

0

1

16537,4

0

1

1

2

17742,8

0

0

0

0

18138,4

21. sz. főút 27+820-29+190

1

0

0

1

10786

0

1

2

3

11665,6

0

0

0

0

11051,8

0

1

3

4

11457,9

0

1

0

1

11723,6

21. sz. főút 32+092-35+000

2

1

0

3

19600,8

0

2

1

3

18533,2

0

0

1

1

18436,9

0

0

1

1

21756,4

0

0

0

0

21881,5

21. sz. főút 39+700-41+500

1

2

1

4

15157,8

0

0

2

2

15078,6

0

0

0

0

11660,4

0

2

3

5

14292

0

0

0

0

14418

Elkerülő utak adatai 2003 Elkerülő és tehermentesítő utak építése

Baleset adatai

2004 jkm/nap

H S K Σ

Baleset adatai

2005 jkm/nap

H S K Σ

Baleset adatai

2007

2006 jkm/nap

H S K Σ

Baleset adatai

jkm/nap

H S K Σ

Baleset adatai

jkm/nap

H S K Σ

Pécs DNy-i elkerülő út építése

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 0 0

0

34057,5

1 0 0

1

32649,7


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

21539,7

0 1 1

2

49436,7


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 0 0

0

24311,7

0 0 0

0

21448,5


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 0 0

0

20840

0 0 0

0

21760


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 0 0

0

38486,2


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 0 0

0

35422,1


x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

0 1 0

0

19002,1

0 0 0

0

10640,3

47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

Elkerült utak adatai

Elkerülő és tehermentesítő utak építése 2003 Baleset adatai

2004 jkm/nap

H S K Σ

2005

Baleset adatai

Baleset adatai

H S K Σ

2006 jkm/nap

jkm/nap

H S K Σ

2007

Baleset adatai

Baleset adatai

H S K Σ

jkm/nap

jkm/nap

H S K Σ

Pécs DNy-i elkerülő út építése

3 8 15 26

87975,2

0 5 12 17

84595

0 5 14 19

86760,1

0 3 14 17

92375,5

0 6 9 15

95782,6


0 6 5 11

62551,3

2 3 8 13

61982,8

1 4 3

8

65174,7

1 1 6

8

59730,4

0 1 4

5

49436,7


0 3 3

6

28116,9

0 1 2

3

26682,8

2 2 2

6

26526,9

1 2 2

5

27228,3

0 2 1

3

3499,5


0 0 0

0

21752,8

0 1 1

0

22140,5

0 0 1

1

20929,8

0 0 1

1

21470,5

0 1 0

1

3996,1


0 2 7

9

36541,3

2 4 4 12

35643,2

0 1 7

8

34761,9

0 4 5

9

53238,5

1 2 3

6

52448,6


0 2 7

9

36433

2 4 4 10

37765,6

0 1 7

8

39990,7

0 4 5

9

40403,7

1 2 3

6

39572,6


0 1 0

1

23455,9

0 0 1

1

21024,2

0 0 0

0

25484,6

0 1 1

2

26034,7

0 2 1

3

4596,4


1 3 5

9

102705,5

1 8 2 11

78550,4

0 1 2

3

58361,9

0 1 2

3

63430,2

3 1 2

6

63380,6

47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése

0 2 5

7

21947,6

0 3 4

22959,3

0 3 3

6

23747,3

0 1 9 10

24545,6

0 0 7

7

43691,8

7


6. CO2-KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT

1

Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után CO2-kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2-kibocsátás fejlesztés után (kg) Árutonnakilométer különbsége CO2-kibocsátás különbsége (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után Változás

Elkerülőutak 141 014 234 117 350 844 11 542 068 10 106 986 -23 663 391 -1 435 083 0,082 0,086 5,2%

Négynyomúsítás 11,5t-s felújítás 2.1 93 288 737 906 215 296 1 140 518 267 131 505 979 1 053 412 285 1 302 269 108 7 918 455 79 314 289 98 774 812 10 864 325 91 951 419 112 922 730 38 217 242 147 196 990 161 750 841 2 945 870 12 637 131 14 147 918 0,085 0,088 0,087 0,083 0,087 0,087 -2,7% -0,3% 0,1%

2.2.b 26 177 000 30 955 000 10 366 092 61 910 4 778 000 -10 304 182 0,396 0,002 -99,5%

Összesen 1 166 695 267 1 333 224 108 109 140 904 112 984 640 166 528 841 3 843 736 0,094 0,085 -9,4%

Útszakasz adatai


Forgalmi adatok fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Teherszállítás Átlagos teherbírás (t) Átlagos kapacitáskihasználtság volumene Árutonnakilóméter fejlesztés előtt Árutonnakilóméter fejlesztés után Üresjárati (l/h) Fogyasztási Terheletlen 50 km/h (l/100km) adatok Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás

21. sz. út előzési sávok építése 20,25 20,25 29,22 28,83 41,58110883 42,14360042 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 254700 72600 70400 42000 87900 268900 67100 62900 29800 124600 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 4641907,5 2572762,5 7128000 11226600 29903580 4900702,5 2377856,25 6368625 7965540 42388920 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 387323,3883 181761,2556 261116,06 202513,306 454803,7149 24105,5737 -12737,98776 -26384,84 -57942,76121 193849,315 -1747,85 -872,3 -1022,125 -484,25 -2429,7 22357,7237 -13610,28776 -27406,97 -58427,01121 191419,615 18556,91067 -11296,53884 -22747,78 -48494,4193 158878,2804 1178861,338 553210,3753 794735,44 616371,5231 1384245,135 1246909,529 511785,9674 711319,32 438542,4875 1966851,789 68048,19142 -41424,40793 -83416,12 -177829,0356 582606,6543

Speciális tgk. 2300 700 30 40% 558900 170100 3 30 40 50 30 40 40 43 45 14502,32649 -10061,46567 -13,65 -10075,11567 -8362,346003 44139,42592 13474,70313 -30664,72279

Összesen 529900 554000

56031750 64171743,75

1502020,049 110827,8314 -6569,875 104257,9564 86534,10381 4571563,241 4888883,799 317320,5587 0,0815888 0,076184369 -7%

Útszakasz adatai



37. sz. út négynyomúsítás 0-8 km 8,44 8,44 8,45 6,68 59,92899408 75,80838323 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 273900 102300 133200 102000 117000 430800 149400 212100 124800 274200 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 2080544,4 1510971 5621040 11363616 16589664 3272356,8 2206638 8950620 13903718,4 38879366,4 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 212513,7265 125133,4326 232283,1 238074,9207 288906,6535 179472,3801 77635,64688 156541,83 81093,33222 438395,4375 -12708,6 -8814,6 -15642,38 -9204 -24266,7 166763,7801 68821,04688 140899,46 71889,33222 414128,7375 138413,9375 57121,46891 116946,55 59668,14575 343726,8521 646808,9031 380857,3669 706979,18 724607,2094 879319,1798 1154372,812 590321,7934 1135822,2 943410,2999 2139765,546 507563,9089 209464,4265 428843 218803,0905 1260446,367

Speciális tgk. 900 1200 30 40% 91152 121536 3 30 40 50 30 40 40 43 45 2733,481278 1232,813333 -106,2 1126,613333 935,0890661 8319,650953 11748,62256 3428,971605

Összesen 729300 1192500

37256987,4 67334235,6

1099645,318 934371,4445 -70742,475 863628,9695 716812,0447 3346891,485 5975441,253 2628549,768 0,089832585 0,088742988 -1%

Útszakasz adatai



Orosháza elkerülő 5,14 7,23 10,55 5,17 29,23222749 83,90715667 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. 124600 44900 47500 29700 230400 51900 48600 30300 1,5 3,5 10 22 60% 50% 50% 60% 576399,6 403875,5 1220750 2015085,6 1499212,8 656664,75 1756890 2891710,8 1 2 2,5 2,5 7 12 18 23 10 15 19 25 11 18 21 28 13 20 30 30 9 15 22 28 12 18 25 35 13 22 27 38 13 20 30 40 41609,91986 24685,67995 38689,097 31448,1268 147128,2876 38938,88642 39529,323 37319,20011 -20659,2 -9307,4 -10894,5 -6792,25 126469,0876 29631,48642 28634,823 30526,95011 104969,3427 24594,13373 23766,903 25337,36859 126644,3682 75133,58236 117754,52 95715,8332 511566,9478 165320,2707 204907,75 188627,9638 384922,5797 90186,68839 87153,232 92912,13062

Nyerges tgk. 32800 111300 24 70% 2832345,6 13518943,2 3 23 25 28 30 30 35 38 40 37268,59595 223379,1691 -29939,7 193439,4691 160554,7594 113431,0713 702185,3739 588754,3026

Speciális tgk. 900 2100 30 40% 55512 182196 3 30 40 50 30 40 40 43 45 1246,196167 4969,377497 -564,9 4404,477497 3655,716322 3792,935115 17198,44687 13405,51175

Összesen 280400 474600

7103968,3 20505617,55

174947,6154 491264,2433 -78157,95 413106,2933 342878,2234 532472,3117 1789806,757 1257334,445 0,074954207 0,087283729 16%

Útszakasz adatai



Kiskunfélegyháza elkerülő 6,62 7,4 11,62 5,87 34,18244406 75,63884157 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 420600 196200 178050 137700 172050 29700 19200 31950 18150 14700 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 2505934,8 2272977 5893455 12032776,8 19134712,8 197802 248640 1182150 1772892 1827504 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 192204,0969 147608,8142 198450,18 199520,1709 267509,0014 -168547,2323 -124785,2476 -147123 -158860,3162 -233347,757 -2846,25 -3680 -7654,688 -4348,4375 -4226,25 -171393,4823 -128465,2476 -154777,7 -163208,7537 -237574,007 -142256,5903 -106626,1555 -128465,5 -135463,2656 -197186,426 584994,3114 449263,663 604004,95 607261,5873 814193,0716 63339,3947 58265,55077 132922,08 110517,7925 91110,44715 -521654,9167 -390998,1122 -471082,9 -496743,7948 -723082,624

Speciális tgk. 10050 1800 30 40% 798372 159840 3 30 40 50 30 40 40 43 45 19042,52343 -13830,70469 -517,5 -14348,20469 -11909,00989 57958,01474 14287,67546 -43670,33928

Összesen 1114650 115500

42638228,4 5388828

1024334,785 -846494,2423 -23273,125 -869767,3673 -721906,9148 3117675,595 470442,9387 -2647232,657 0,073119257 0,087299676 19%

Útszakasz adatai



Sátoraljaújhely tehermentesítő 4,11 5,24 5,77 6,93 42,73830156 45,36796537 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 454200 66000 92700 39300 58500 270600 29700 35700 15300 24900 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 1680085,8 474705 1904985 2132103,6 4039308 1276149,6 272349 935340 1058270,4 2191996,8 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 141958,6766 33960,85877 70666,029 38946,35858 62210,11856 -31073,00047 -13924,25906 -34985,44 -19067,17322 -27493,5051 5231,6 1148,4 1725,5 739,5 1444,2 -25841,40047 -12775,85906 -33259,94 -18327,67322 -26049,3051 -21448,36239 -10603,96302 -27605,75 -15211,96878 -21620,9232 432066,8476 103363,6094 215079,83 118537,5264 189343,339 353415,7028 64478,87698 113849,55 62755,23692 110059,4136 -78651,14488 -38884,73238 -101230,3 -55782,2895 -79283,9254

Speciális tgk. 600 2400 30 40% 29592 150912 3 30 40 50 30 40 40 43 45 777,5550156 3300,226595 139,2 3439,426595 2854,724074 2366,574221 12834,8474 10468,27318

Összesen 711300 378600

10260779,4 5885017,8

348519,5969 -123243,1515 10428,4 -112814,7515 -93636,24372 1060757,73 717393,6245 -343364,1057 0,10337984 0,121901692 18%

Útszakasz adatai



Salgótarján tehermentesítő 3,6 3,94 5,92 4,67 36,48648649 50,62098501 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 560550 70950 105900 23550 39000 314700 55200 28200 16800 60300 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 1816182 446985 1906200 1119096 2358720 1115926,2 380604 555540 873734,4 3991377,6 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 143112,96 29822,01081 65944,216 19064,04324 33878,14054 -40669,71351 -326,0740228 -43676,62 -1785,616177 32608,86844 -6556,25 -2300 -1468,75 -875 -3768,75 -47225,96351 -2626,074023 -45145,37 -2660,616177 28840,11844 -39197,54971 -2179,641439 -37470,66 -2208,311427 23937,2983 435580,0362 90766,57032 200708,48 58023,51266 103111,8473 291842,6214 82773,82517 63303,581 49925,63465 190889,9202 -143737,4148 -7992,745157 -137404,9 -8097,878002 87778,07287

Speciális tgk. 3600 2700 30 40% 155520 127656 3 30 40 50 30 40 40 43 45 3810,940541 -180,8084635 -168,75 -349,5584635 -290,1335247 11599,01674 10535,0971 -1063,919635

Összesen 803550 477900

7802703 7044838,2

295632,3114 -54029,96235 -15137,5 -69167,46235 -57408,99375 899789,4592 689270,6791 -210518,7801 0,115317661 0,097840527 -15%

Útszakasz adatai



4. sz. út Nyírbogdány elkerülő 2,73 2,439 3,12 1,8 52,5 81,3 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 233400 114300 98400 112800 171300 355500 42300 55200 44400 164400 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 573463,8 546068,25 1343160 4064860,8 7856503,2 780358,05 180546,975 673164 1429449,12 6736322,88 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 53841,879 42905,3625 54174,12 81348,54 132071,8718 43645,07295 -25725,88796 -24438,22 -47637,36492 -3239,69667 -7821 -1861,2 -3036 -2442 -10850,4 35824,07295 -27587,08796 -27474,22 -50079,36492 -14090,0967 29733,98055 -22897,283 -22803,6 -41565,87288 -11694,7802 163873,6813 130587,1904 164884,89 247593,2298 401975,2696 272908,188 46622,85359 81264,076 95171,17397 359090,5105 109034,5067 -83964,33677 -83620,82 -152422,0559 -42884,7591

Speciális tgk. 600 1500 30 40% 19656 43902 3 30 40 50 30 40 40 43 45 565,11 909,70452 -99 810,70452 672,8847516 1719,974447 4187,442831 2467,468384

Összesen 730800 663300

14403712,05 9843743,025

364906,8833 -56486,39432 -26109,6 -82595,99432 -68554,67528 1110634,239 859244,2447 -251389,9943 0,077107501 0,087288366 13%

Útszakasz adatai



4. sz. út Berkesz elkerülő 3,372 3,545 3,97 2,52 50,96221662 84,4047619 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 144600 49800 70500 117000 116700 314400 26400 40800 39900 146100 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 438832,08 293869,8 1188630 5207716,8 6611008,32 1003093,2 163779 723180 1867080,6 8701131,6 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 40451,64676 22831,5368 47697,696 103208,9359 110307,44 86014,16877 -6908,578471 -15453,05 -58737,79717 57709,73414 -7598 -1276 -2465 -2410,625 -10592,25 78416,16877 -8184,578471 -17918,05 -61148,42217 47117,48414 65085,42008 -6793,200131 -14871,98 -50753,1904 39107,51183 123119,0366 69490,29373 145173,18 314127,7495 335732,8274 361787,272 44579,62885 90637,625 128015,8003 479140,0733 238668,2354 -24910,66488 -54535,56 -186111,9492 143407,2459

Speciális tgk. 2400 1500 30 40% 97113,6 63810 3 30 40 50 30 40 40 43 45 2767,126053 -583,912482 -108,75 -692,662482 -574,90986 8422,052527 6313,858071 -2108,194457

Összesen 501000 569100

13837170,6 12522074,4

327264,3814 62040,5636 -24450,625 37589,9386 31199,64904 996065,144 1110474,257 114409,113 0,071984741 0,088681334 23%

Útszakasz adatai



4. sz. út Székely elkerülő 3,92 2,962 3,7 2,08 63,56756757 85,44230769 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 144600 49800 70500 117000 116700 342300 24900 42900 36300 157800 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 510148,8 341628 1381800 6054048 7685395,2 912503,34 129069,15 635349 1419271,92 7852380,48 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 54170,75546 29002,76627 57771,689 129617,4486 136114,9101 61224,52091 -16365,09992 -29355,3 -95700,90246 15997,99611 -9242,1 -1344,6 -2895,75 -2450,25 -12781,8 51982,42091 -17709,69992 -32251,05 -98151,15246 3216,19611 43145,40935 -14699,05093 -26768,37 -81465,45654 2669,442772 164874,653 88273,10945 175834,49 394504,9629 414280,7015 323088,8691 34371,68968 77674,879 95771,13374 424069,5482 158214,2161 -53901,41977 -98159,61 -298733,8291 9788,846644

Speciális tgk. 2400 1500 30 40% 112896 53316 3 30 40 50 30 40 40 43 45 3454,007351 -1618,774936 -121,5 -1740,274936 -1444,428197 10512,65131 5215,933117 -5296,718198

Összesen 501000 605700

16085916 11001889,89

410131,5765 -65817,55765 -28836 -94653,55765 -78562,45285 1248280,567 960192,0529 -288088,5146 0,077600838 0,087275192 12%

Útszakasz adatai



Békéscsaba elkerülő 3,19 4,69 6,6 5,67 29 49,62962963 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 700650 119850 134100 81300 131400 261400 57500 108700 67800 238200 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 2011566,15 669062,625 2138895 3423380,4 7041988,8 1103369,4 471931,25 2549015 4197362,4 18768254,4 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 144788,0613 40774,58798 67589,082 53269,8738 92388,37806 -44631,17974 -4503,300475 33993,886 29099,24131 218144,3073 -4051,7 -1782,5 -4212,125 -2627,25 -11076,3 -48682,87974 -6285,800475 29781,761 26471,99131 207068,0073 -40406,79019 -5217,214394 24718,862 21971,75279 171866,4461 440678,3913 124101,9437 205714,81 162132,7206 281194,1913 292506,6917 104970,4185 296358,87 242703,1381 911428,4492 -148171,6996 -19131,52518 90644,066 80570,41747 630234,2578

Speciális tgk. 4200 4500 30 40% 160776 253260 3 30 40 50 30 40 40 43 45 3598,7028 3550,420533 -209,25 3341,170533 2773,171543 10953,04783 21122,26788 10169,22005

Összesen 1171500 738100

15445668,98 27343192,45

402408,686 235653,3751 -23959,125 211694,2501 175706,2276 1224775,101 1869089,837 644314,7366 0,079295698 0,068356679 -14%

Útszakasz adatai



Pécs DNY-i elkerülő 4,75 6,18 13,2 7,18 21,59090909 51,64345404 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. 830800 119000 117400 36400 421500 151200 111600 48300 1,5 3,5 10 22 60% 50% 50% 60% 3551670 989187,5 2788250 2282280 2344383 1635228 3448440 3940120,8 1 2 2,5 2,5 7 12 18 23 10 15 19 25 11 18 21 28 13 20 30 30 9 15 22 28 12 18 25 35 13 22 27 38 13 20 30 40 231665,7477 54630,12784 79845,341 32182,97727 -13785,4236 73051,70191 58847,906 46243,06468 -42290,5 -30340,8 -27993 -12115,25 -56075,9236 42710,90191 30854,906 34127,81468 -46543,01659 35450,04858 25609,572 28326,08618 705100,1864 166272,8034 243018,08 97952,43146 534426,9446 296268,1316 336928,38 201824,1895 -170673,2418 129995,3282 93910,301 103871,758

Nyerges tgk. 47500 62100 24 70% 3790500 6447470,4 3 23 25 28 30 30 35 38 40 45066,02983 62870,01823 -18692,1 44177,91823 36667,67213 137163,419 271623,7727 134460,3537

Speciális tgk. 600 0 30 40% 34200 0 3 30 40 50 30 40 40 43 45 693,7159091 -693,7159091 0 -693,7159091 -575,7842045 2111,400678 0 -2111,400678

Összesen 1151700 794700

13436087,5 17815642,2

444083,9395 226533,5514 -131431,65 95101,90141 78934,57817 1351618,319 1641071,417 289453,0981 0,100596124 0,092114076 -8%

Útszakasz adatai


Forgalmi adatok fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Teherszállítás Átlagos teherbírás (t) Átlagos kapacitáskihasználtság volumene Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után Üresjárati (l/h) Fogyasztási Terheletlen 50 km/h (l/100km) adatok Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás

4. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 99-171 km 71,87 71,87 53,90 53,90 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 317850 137635,7143 184135,71 188378,5714 279964,2857 473528,5714 155357,1429 153471,43 183900 366707,1429 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 20559491,55 17310787,88 66169169 178711736,7 338033358 30629248,59 19539656,25 55149958 174462987,6 442768071,6 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 2558514,504 1632160 2911443,4 4197018,058 6438730,629 1253125,32 210150,4468 -484845,3 -99781,22786 1994946,926 0 0 0 0 0 1253125,32 210150,4468 -484845,3 -99781,22786 1994946,926 1040094,016 174424,8708 -402421,6 -82818,41912 1655805,948 7787120,33 4967658,497 8861298,3 12774086,13 19596984,93 11601145,08 5607274,498 7385618,4 12470390,99 25668825,34 3814024,755 639616,0013 -1475680 -303695,1429 6071840,413

Speciális tgk. 7371,428571 4628,571429 30 40% 6357414,857 3991865,143 3 30 40 50 30 40 40 43 45 211913,8286 -78851,65714 0 -78851,65714 -65446,87543 644983,0478 404989,3556 -239993,6922

Összesen 1115336 1337593

627141957,9 726541787

17949780,45 2794744,52 0 2794744,52 2319637,952 54632131,28 63138243,65 8506112,37 0,087112863 0,086902426 -0,2%

Útszakasz adatai



4. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 171-180 km 8,72 8,72 6,54 6,54 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 228750 81000 137100 140850 158700 318000 86700 105450 103050 278550 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 1795847,625 1236485,25 5979616,5 16217976,06 23256913,68 2496522,6 1323497,175 4599201,8 11865547,98 40820499,72 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 223483,26 116582,895 263103,13 380876,7105 442988,832 87195,108 8203,9815 -60738,25 -102216,114 334544,496 0 0 0 0 0 87195,108 8203,9815 -60738,25 -102216,114 334544,496 72371,93964 6809,304645 -50412,75 -84839,37462 277671,9317 680195,885 354832,8651 800783,31 1159240,165 1348285,239 945583,7876 379802,5852 615919,76 848134,1781 2366508,212 265387,9027 24969,72013 -184863,5 -311105,9867 1018222,973

Speciális tgk. 4200 1650 30 40% 439639,2 172715,4 3 30 40 50 30 40 40 43 45 14654,64 -8897,46 0 -8897,46 -7384,8918 44603,00885 17522,61062 -27080,39823

Összesen 750600 893400

48926478,32 61277984,63

1441689,464 258091,7625 0 258091,7625 214216,1629 4387940,468 5173471,137 785530,6693 0,089684372 0,084426261 -5,9%

Útszakasz adatai



44. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 100-119 km 19,13 19,13 14,35 14,35 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 91900 37600 54200 50900 42000 169500 58400 72400 49000 70900 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 1582407,72 1258885,6 5184772 12854408,16 13499539,2 2918586,6 1955290,4 6925784 12374577,6 22788507,84 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 196921,8496 118694,928 228129,97 301883,828 257134,08 166280,0384 65661,024 76604,528 -11268,748 176932,736 0 0 0 0 0 166280,0384 65661,024 76604,528 -11268,748 176932,736 138012,4319 54498,64992 63581,758 -9353,06084 146854,1709 599353,3107 361261,0698 694338,65 918816,6377 782615,8572 1105444,898 561107,6191 927492,96 884518,9636 1321130,102 506091,5877 199846,5493 233154,31 -34297,6741 538514,2446

Speciális tgk. 1900 1800 30 40% 436209,6 413251,2 3 30 40 50 30 40 40 43 45 14540,32 -765,28 0 -765,28 -635,1824 44255,06336 41925,84949 -2329,213861

Összesen 278500 422000

34816222,28 47375997,64

1117304,974 473444,2984 0 473444,2984 392958,7677 3400640,591 4841620,392 1440979,801 0,097674026 0,10219564 4,6%

Útszakasz adatai



44. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 52-62 km 10,05 10,05 7,54 7,54 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. 143400 37950 88950 135900 237150 242400 49350 85200 63450 151050 1,5 3,5 10 22 24 60% 50% 50% 60% 70% 1297053 667445,625 4469737,5 18028494 40040406 2192508 867943,125 4281300 8417277 25503282 1 2 2,5 2,5 3 7 12 18 23 23 10 15 19 25 25 11 18 21 28 28 13 20 30 30 30 9 15 22 28 30 12 18 25 35 35 13 22 27 38 38 13 20 30 40 40 161411,04 62930,5875 196668,45 423396,45 762674,4 111434,4 18904,05 -8291,25 -225717,975 -276897,6 0 0 0 0 0 111434,4 18904,05 -8291,25 -225717,975 -276897,6 92490,552 15690,3615 -6881,738 -187345,9193 -229825,008 491272,2555 191536,1654 598582,06 1288653,669 2321283,431 830435,1096 249072,721 573346,73 601656,1833 1478515,126 339162,8542 57536,55562 -25235,33 -686997,4859 -842768,304

Speciális tgk. 1200 2550 30 40% 144720 307530 3 30 40 50 30 40 40 43 45 4824 5427 0 5427 4504,41 14682,37464 31200,04611 16517,67147

Összesen 644550 594000

64647856,13 41569840,13

1611904,928 -375141,375 0 -375141,375 -311367,3413 4906009,956 3764225,916 -1141784,04 0,075888208 0,09055185 19,3%

Útszakasz adatai



8. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 110-127 km 17,30 17,30 12,98 12,98 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. 200850 122700 163200 95550 140400 2250 214950 114750 85500 59700 181650 3750 1,5 3,5 10 22 24 30 60% 50% 50% 60% 70% 40% 3127234,5 3714742,5 14116800 21819798 40805856 467100 3346771,5 3474056,25 7395750 13633092 52794756 778500 1 2 2,5 2,5 3 3 7 12 18 23 23 30 10 15 19 25 25 40 11 18 21 28 28 50 13 20 30 30 30 30 9 15 22 28 30 40 12 18 25 35 35 40 13 22 27 38 38 43 13 20 30 40 40 45 389166,96 350247,15 621139,2 512434,65 777254,4 15570 27320,16 -22693,275 -295726,2 -192263,55 228360 10380 0 0 0 0 0 0 27320,16 -22693,275 -295726,2 -192263,55 228360 10380 22675,7328 -18835,41825 -245452,7 -159578,7465 189538,8 8615,4 1184472,451 1066015,728 1890505,5 1559651,225 2365659,264 47389,0077 1267624,363 996946,2495 990430,26 974475,9617 3060698,044 78981,6795 83151,91218 -69069,47872 -900075,2 -585175,2634 695038,7796 31592,6718

Összesen 724950 660300

84051531 81422925,75

2665812,36 -244622,865 0 -244622,865 -203036,978 8113693,157 7369156,559 -744536,5981 0,096532366 0,090504689 -6,2%

Útszakasz adatai



86. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés 105-115 km 10,00 10,00 7,50 7,50 80,00 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. 179700 22500 101700 96600 159000 600 284400 102900 158100 168000 360300 2100 1,5 3,5 10 22 24 30 60% 50% 50% 60% 70% 40% 1617300 393750 5085000 12751200 26712000 72000 2559600 1800750 7905000 22176000 60530400 252000 1 2 2,5 2,5 3 3 7 12 18 23 23 30 10 15 19 25 25 40 11 18 21 28 28 50 13 20 30 30 30 30 9 15 22 28 30 40 12 18 25 35 35 40 13 22 27 38 38 43 13 20 30 40 40 45 201264 37125 223740 299460 508800 2400 117264 132660 124080 221340 644160 6000 0 0 0 0 0 0 117264 132660 124080 221340 644160 6000 97329,12 110107,8 102986,4 183712,2 534652,8 4980 612569,123 112994,0213 680977,3 911439,4506 1548588,768 7304,664 969475,0061 516759,3239 1058628,4 1585112,088 3509160,586 25566,324 356905,883 403765,3026 377651,13 673672,6374 1960571,818 18261,66

Összesen 560100 1075800

46631250 95223750

1272789 1245504 0 1245504 1033768,32 3873873,328 7664701,758 3790828,429 0,083074619 0,080491492 -3,1%

Intermodális csomópontok fejlesztésének hatása a CO2-kibocsátásra CO2 km t Közúton Vízi úton közúton vízi úton Esztergom 0,396 0,002 76 80 Constanta 0,396 0,002 994 1795 Passau 0,396 0,002 543 430

db 40 40 40

Előtte Utána Előtte Utána CO2 Árutkm 4000 4 815 360 25 600 4 789 760 12160000 12800000 175 2 755 368 25 130 2 730 238 6958000 12565000 325 2 795 364 11 180 2 784 184 7059000 5590000 10 366 092 61 910 10 304 182 26 177 000 30 955 000


7. UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE – JELENTÉS

1

Tsz.: 3791

KIOP INDIKÁTOROK FELÜLVIZSGÁLATA

Megbízó:

EX-ANTE Tanácsadó Iroda

Tervezı:

Közlekedés Fıvárosi Tervezı Iroda Kft.

Budapest, 2008. október

Tsz.: 3791

KIOP indikátorok felülvizsgálata

Tsz.: 3791

KIOP INDIKÁTOROK FELÜLVIZSGÁLATA

Készítették: Dobrocsi Tamás 13 – 3416 Antoni Zsolt 01 – 11466

Felelıs tervezı

………………………………

Tervezı

………………………………

Irodavezetı Dávid Gábor

………………………………

Kutatás-fejlesztési igazgató Dobrocsi Tamás

………………………………

Ügyvezetı igazgató Várady Tamás

………………………………

Budapest, 2008. október

3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc

KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft.

1

Tsz.: 3791


TARTALOMJEGYZÉK 1. ELİZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS TÁRGYA ............................................................... 3 2. A VIZSGÁLT HELYSZÍNEK ................................................................................... 4 3. ALKALMAZOTT ELLENÁLLÁSFÜGGVÉNYEK .................................................... 5 4. UTAZÁSI IDİK MÉRÉSE ....................................................................................... 7 4.1. Pécs DNy-i elkerülı ........................................................................................................................................ 7 4.2. Békéscsaba elkerülı........................................................................................................................................ 8 4.3. Berkesz – Székely – Nyírbogdány elkerülı................................................................................................... 9 4.4. Orosháza elkerülı ......................................................................................................................................... 12 4.5. Salgótarján tehermentesítı út ..................................................................................................................... 13 4.6. Sátoraljaújhely tehermentesítı út ............................................................................................................... 14 4.7. Kiskunfélegyháza tehermentesítı út ........................................................................................................... 15 4.8. 37. sz. fıút négynyomúsítás.......................................................................................................................... 16 4.9. 21. sz. fıút elızési sávok ............................................................................................................................... 17

5. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................. 18 6. EGYEZTETÉSEK JEGYZİKÖNYVEI .................................................................. 19 7. MELLÉKLETEK .................................................................................................... 19



2

Tsz.: 3791


1. Elızmények, a megbízás tárgya A "KIOP indikátorok felülvizsgálata" címő munkát a Közlekedés Kft. az EX-ANTE Kft. megbízásából készíti.

Az EX-ANTE Kft. a KIOP Irányító Hatóság felkérésére a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program indikátorainak felülvizsgálatát készíti. Az KIOP Programkiegészítı Dokumentumában eredményindikátorként szerepel a vizsgált útszakaszokon az utazási idı csökkenése. Az indikátor tervezett csökkenésének mértéke egységesen 10%. A fejlesztések elıtti utazási idık ismeretlenek, annak meghatározására a rendelkezésre álló keresztmetszeti forgalmakat vesszük figyelembe a fejlesztés elıtti és utáni idıpontokra. Az indikátor mérési módszere szerint az utazási idı mérése a legközelebbi TEN-T folyosóhoz való eljutási idejében került megállapításra, az érintett útszakasz(ok) távolabbi végétıl. A hazai TEN-T hálózati elemeket a következı ábra mutatja be.

A Magyar Közút Kht.-val történt egyeztetés során pontosításra kerültek az egyes projektek helyszínrajzai, valamint az eljutási idı méréséhez meghatározott útvonalak, melyeket a Melléklet tartalmaz.



3

Tsz.: 3791


2. A vizsgált helyszínek A fejlesztés elıtti és utáni idıpontokra az alábbi helyszínekre szükséges meghatározni az utazási idıket. Elkerülı és tehermentesítı utak projekt

km

Pécs DNy-i elkerülı út építése

2,90

44. sz. fıút Békéscsaba város elkerülı szakasz építése

4,50

4. sz. fıút Székely elkerülı szakasz építése

4,80

4. sz. fıút Berkesz elkerülı szakasz építése

5,00

Salgótarján, tehermentesítı út építése

3,02

37. sz. fıút Sátoraljaújhely tehermentesítı út

3,14

4. sz. fıút Nyírbogdány elkerülı szakasz építése

5,16

5. sz. fıút Kiskunfélegyháza tehermentesítı út építése

7,45

47. sz. Orosháza elkerülı szakasza építése

7,18

Kapacitásnövelés projekt

km

37. sz. fıút négynyomúsítása a 0+000-8+444 km sz. között

8,44

21. sz. fıúti elızési sávok építése (négynyomúsítás III-VI)

7,30

A méréseket minden helyszín esetben napközben, csúcsidın kívül, két-két alkalommal végeztük el. A mérések során több esetben jelentkeztek ideiglenes forgalmi korlátozások, amelyek nagyban befolyásolták az utazási idı meghatározását. Az utazási idıket meghatároztuk az elkerülı, illetve elkerült szakaszra, valamint a legközelebbi TEN-T hálózat elemig, amelyet külön pontként tüntettünk fel.



4

Tsz.: 3791


3. Alkalmazott ellenállásfüggvények Azon projektek esetében ahol ismert a fejlesztés elıtti (2004) és a fejlesztés utáni (2008) keresztmetszeti forgalmak, azoknál számítható az utazási idı csökkenése. A megváltozott keresztmetszeti kialakítás, útkategória, területi elhelyezkedés alapján az adott forgalmakhoz tartozó kifejthetı sebességek különbözıek, amelyek meghatározzák az adott útszakaszon megtett utazási idıt. Úttípusok és "fd" függvények kódolása a CUBE Budapesti közúti hálózathoz

Külsı városrész (Hungária körúton kívüli terület)

Átmeneti zóna (Hungária körút - Nagykörút közötti terület)

Belváros (Nagykörút - Budai körút közötti terület)

Terület

Sávszám

Autópálya

2x1 sávos

111

211

311

411

511

611

fd1

fd13

fd25

fd37

fd49

fd61

Külterület (Bp. határon kívül)

I.rendő fıút

II. rendő fıút

Gyüjtıút

Lakóutca

612

112

212

312

412

512

fd2

fd14

fd26

fd38

fd50

fd62

2x3 sávos

113

213

313

413

513

613

fd3

fd15

fd27

fd39

fd51

fd63

2x4 sávos

114

214

314

414

514

614

fd4

fd16

fd28

fd40

fd52

fd64

2x2 sávos

2x1 sávos

121

221

321

421

521

621

fd5

fd17

fd29

fd41

fd53

fd65 622

122

222

322

422

522

fd6

fd18

fd30

fd42

fd54

fd66

2x3 sávos

123

223

323

423

523

623

fd7

fd19

fd31

fd43

fd55

fd67

2x4 sávos

124

224

324

424

524

624

fd8

fd20

fd32

fd44

fd56

fd68

2x2 sávos

2x1 sávos

2x2 sávos

2x3 sávos

2x4 sávos

2x1 sávos

Bel terület (Bp. határon kívül)

Autóút

2x2 sávos

2x3 sávos

131

231

331

431

531

631

fd9

fd21

fd33

fd45

fd57

fd69 632

132

232

332

432

532

fd10

fd22

fd34

fd46

fd58

fd70

133

233

333

433

533

633

fd11

fd23

fd35

fd47

fd59

fd71

134

234

334

434

534

634

fd12

fd24

fd36

fd48

fd60

fd72

641

141

241

341

441

541

fd9

fd21

fd82

fd82

fd83

fd83

142

242

342

442

542

642

fd81

fd22

fd82

fd82

143

243

343

443

543

643

344

444

544

644

651

fd81 2x4 sávos

144

244

2x1 sávos

151

251

351

451

551

fd9

fd21

fd33

fd45

fd57

fd69

2x2 sávos

152

252

352

452

552

652

fd10

fd22

fd34

fd46

2x3 sávos

153

253

353

453

553

653

fd11

fd23

fd35

154

254

354

454

554

654

fd12

fd24

fd36

2x4 sávos

1. karakter = útkategória ; 2. karakter = területi kód ; 3. karakter = sávszám



5

Tsz.: 3791


Pl.: Elsırendő fıutakon alkalmazott sebesség-forgalomnagyság összefüggések [km/ó és E/ó/sáv]



6

Tsz.: 3791


4. Utazási idık mérése

4.1. Pécs DNy-i elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2006 A legközelebbi TEN-T folyosó („C” pont): 6. – 56. sz. fıút (E73)

Eredeti út szelvénye 6 / 197+145 – 201+899

Elkerülı szakasz szelvénye 5831 / 0+000 – 2+900

Elkerült út szelvénye 6 / 197+145 – 201+899

Utazási idı (perc/másodperc): Elkerült úton Elkerülı úton TEN-T

A-B 13min 12s” 7min 11s

B-C

A-C 50min 44s 44min 43s

37min 32s

Megjegyzés: Az 57. sz. fıúton az M6 építése miatt 40-60 km/h sebességkorlátozás van érvényben.

Idınyereség (2008): A-C pont között

6min 01s

12%

Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem mutatható ki a 2004. évi utazási idı mértéke, azonban a megvalósult elkerülı úton a célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés teljesült.



7

Tsz.: 3791


4.2. Békéscsaba elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2006 A legközelebbi TEN-T folyosó („C” pont): M5 (E75)





A-B 6min 36s 5min 40s

B-C

A-C 1h 56min 56s 1h 56min 00s”

1h 50min 20s

Megjegyzés: A 44. sz. fıúton a 20-25 kmsz között útépítés, 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, egy szakaszon félpályás terelés.

Idınyereség (2008): A-B pont között A-C pont között

56s 56s

14% 1%

Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem számítható a 2004. évi utazási idı mértéke. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M5 autópálya közel 120 km-re fekszik Békéscsaba elkerülıtıl, így a tervezett utazási idı csökkenés nem teljesült, azonban közvetlenül az elkerülı biztosítja a 10%-os utazási idı csökkenést a 44. sz. fıút és 470. sz. fıút csomópontja, valamint a 44. sz. fıút és 47. sz. fıút csomópontja között.



8

Tsz.: 3791


4.3. Berkesz – Székely – Nyírbogdány elkerülı

A legközelebbi TEN-T folyosó („G” pont): 403 (E573)

Berkesz A projekt megvalósításának éve: 2006 Eredeti út szelvénye 4 / 300+555 – 303+927

Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 4 (499) / 300+483 – 304+028 4 (3837) / 300+555 – 303+927

Átlagos napi forgalom (ÁNF) j/nap: útszám/kmsz 4 / 302+000 499 / 1+000

2004 4770 -

2005 4590 -

2006 4678 -

2007 1130 5440



B-G

A-G 22min 13s 20min 46s

18min 15s


1min 27s 1min 27s

36% 7%

Értékelés: Berkesz 4. sz. fıút elkerülı 2006 évben valósult meg, így a legfrissebb 2007. évi keresztmetszeti forgalmak már tartalmazzák az elkerülı, valamint az elkerült út forgalmait. Jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom több mint 80%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó korábbi 4. sz. fıúti szakaszon (3837 j. út) a forgalom a negyedére csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (3,545 km) közel megegyezı az elkerült út szakaszával (3,372 km), az utazási idı ezen a rövidtávon majd másfél perccel lett rövidebb, ami 36%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén.



9

Tsz.: 3791


Az elkerülı és a TEN-T hálózati elem között jelen mérések (2008. évi) nem igazolják a kívánt, 10%-os utazási idı csökkenést.

Székely A projekt megvalósításának éve: 2006 Eredeti út szelvénye 4 / 295+100 – 299+023



2004 5739 -

2005 6172 -

2006 6289 -

2007 829 5948


C-D 3min 42s 2min 05s

D-G

C-G 17min 04s 15min 27s

13min 22s


1min 37s

10%

Székely 4. sz. fıút elkerülı 2006 évben valósult meg, így a legfrissebb 2007. évi keresztmetszeti forgalmak már tartalmazzák az elkerülı, valamint az elkerült út forgalmait. Jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom közel 90%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó 4. sz. fıúti szakaszon (4114 j. út) a korábbi forgalom a 15%-ára csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (2,962 km) rövidebb, mint az elkerült út szakasza (3,923 km), az utazási idı ezen a rövidtávon több mint másfél perccel lett rövidebb, ami 44%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén. A megvalósult elkerülı úton a TEN-T hálózati elemig a célkitőzésként meghatározott 10%os utazási idı csökkenés teljesült.



10

Tsz.: 3791


Nyírbogdány A projekt megvalósításának éve: 2007 Eredeti út szelvénye 4 / 290+274 – 293+000



2004 6271 -

2005 10438 -

2006 10554 -

2007 1384 7229


E-F 3min 07s 1min 48s

F-G

E-G 11min 27s 10min 08s

8min 20s


1min 19s

12%

Nyírbogdány 4. sz. fıút elkerülı 2007 évben valósult meg. A keresztmetszeti forgalmak alapján jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom több mint 80%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó 4. sz. fıúti szakaszon a korábbi forgalom a töredékére csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (2,439 km) rövidebb, mint az elkerült út szakasza (2,726 km), az utazási idı ezen a rövidtávon közel másfél perccel lett rövidebb, ami 43%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén. A megvalósult elkerülı úton a TEN-T hálózati elemig a célkitőzésként meghatározott 10%os utazási idı csökkenés teljesült.



11

Tsz.: 3791


4.4. Orosháza elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó („C” pont): M5 (E75)






B-C

A-C 1h 09min 29s 1h 04min 06s

58min 56s


5min 23s 5min 23s

51% 8%

Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem számítható a 2004. évi utazási idı mértéke. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M5 autópálya közel 50 km-re fekszik Orosháza elkerülıtıl, így a tervezett utazási idı csökkenés ugyan csak kismértékben, de nem teljesült (8%), azonban közvetlenül az elkerülı biztosítja a 10%-os utazási idı csökkenést (51%), közel fele annyira csökkent az elkerülı szakaszon az utazási idı. Az elkerülı további hasznossága mutatható ki, amennyiben a teljes elkerülı szakaszt vizsgáljuk.



12

Tsz.: 3791


4.5. Salgótarján tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2008

A legközelebbi TEN-T folyosó („D” pont): M3 (E71)






C-D

A-D 50min 36s 49min 21s

44min 41s

Idınyereség (2008): A-C pont között A-D pont között

1min 15s 1min 15s

21% 3%

Értékelés: Salgótarján tehermentesítı utat több ütemben valósították meg. Mivel a hiányzó és egyben utolsó szakaszt 2008. évben adták át a forgalomnak, így a tehermentesítı és a továbbra is 21. számozású fıút forgalmai nem ismertek. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M3 autópálya közel 60 km-re fekszik Salgótarjántól, így a tervezett utazási idı csökkenés nem teljesült (3%), azonban közvetlenül a tehermentesítı biztosítja a 10%os utazási idı csökkenést (21%), közel negyedével csökkent a két pont közötti utazási idı.



13

Tsz.: 3791


4.6. Sátoraljaújhely tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2008

A legközelebbi TEN-T folyosó („C” pont): M30 – 3. sz. fıút (E71)


Elkerülı szakasz szelvénye




B-C

A-C 1h 6min 57s 1h 8min 07s

1h 01min 11s


-1min 10s

%

Értékelés: Sátoraljaújhely tehermentesítıt 2008. évben adták át a forgalomnak, részben meglévı, a településen áthaladó utak fejlesztésével, részben új szakaszok építésével valósult meg. A tehermentesítı utat a település belterületén, átkelési szakszon jelölték ki, a szakasz hossza hosszabb, mint az elkerült út szakasz hossza. A tehermentesítı elsıdleges célja a település központjából, a határforgalomból adódó nehéz tehergépjármő forgalom kiszorítása volt. Ez a célkitőzés megvalósult, azonban az indikátorral szemben támasztott követelménynek nem felel meg, mivel az utazási idı nem csökkent, sıt a kijelölt tehermentesítı hosszabb nyomvonala többlet utazási idıt eredményezett.



14

Tsz.: 3791


4.7. Kiskunfélegyháza tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2006

A legközelebbi TEN-T folyosó („C” pont): M5 (E75)






B-C


0min 49s


5min 45s

46%

Értékelés: Mivel Kiskunfélegyháza nyugati oldalán húzódik az M5 autópálya, mint legközelebbi TEN-T folyosó, és a megvalósult elkerülı nyomvonala is rövidebb, valamint kedvezıbb, mint a korábbi 5. sz. fıút, így jól látható a mért adatok alapján, hogy az indikátorral szemben támasztott követelmény, miszerint az utazási idı csökkenésének elvárt mértéke min. 10%, a tehermentesítı megépítésével nagymértékben teljesült (46%), az utazási idı közel a felére csökkent.



15

Tsz.: 3791


4.8. 37. sz. fıút négynyomúsítás

A projekt megvalósításának éve: 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó („B” pont): M30 – 3. sz. fıút (E71)

37 / 0+000 – 8+319 j/nap MOF E/ó/2irány Kapacitáskihasználtság

2004 9454 1124 94%

2005 8729 1026 86%

2006 10450 1191 99%

2007 9286 1241 103%

Utazási idı (perc/másodperc): A-B 6min 41s

TEN-T Értékelés:

A 2007. évi MOF érték 1241 E/óra/2irány volt, a 2x1 forgalmi sávon, a megengedett (megfelelı szinten) 1200 E/ó/2irány forgalomnagyság mellett a kapacitáskihasználtság 103% értéket mutatott. Az elırebecsült MOF értékhez tartozó, 2x2 forgalmi sávra vonatkozó megengedett

(megfelelı

szinten)

4000

E/ó/2irány

forgalomnagyság

mellett

a

kapacitáskihasználtság 31%-os értéket jelent. Az ellenállásfüggvények alapján a másodrendő fıutak esetében a megadott, 2004. évi forgalmak mellett a 2x1 forgalmi sávhoz tartozó, átlagosan kifejthetı sebesség 60 km/h volt, a számított utazási idı 8min 27s jelentett. A 2008. évi mérés 76 km/h sebességet eredményezett, az utazási idı 6min 41s volt. Idınyereség: A-B pont között

1min 46s

21%

A célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés teljesült.



16

Tsz.: 3791


4.9. 21. sz. fıút elızési sávok A projekt megvalósításának éve: 2006, 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó („I” pont): M3 (E71)

A-B C-D E-F G-H

21. sz. fıút 39+700 – 41+500 32+092 – 35+000 27+820 – 29+190 21+250 – 23+300

Utazási idı (perc/másodperc): A-B 1min 07s

B-C 3min 38s

C-D 1min 57s

TEN-T

D-E 2min 36s

E-F 0min 56s

F-G 3min 13s

G-H H-I 1min 20s 14min 03s

A-B 28min 50s

Értékelés: Nógrád megye fı észak-déli irányú folyosója a 21. sz. fıút, amely egyben kapcsolatot teremt az M3 autópálya és a megyeszékhely, Salgótarján között. A 21. sz. fıúton több ütemben elızési sávok kiépítése valósult meg, amely elsısorban az elızések következtében bekövetkezett balesetek csökkentését eredményezi, ezzel javítva az út közlekedésbiztonságát. A mérések szerinti összes utazási idı 28min 50s utazási idıt jelentett. A 2004. évi forgalmak alapján a keresztmetszetbıvítést figyelembe véve, a 2x1 sáv esetén kifejthetı átlagos sebesség 85 km/h volt. Tekintettel arra, hogy az elızési sávok keresztmetszetében a kifejthetı sebesség 90 km/h, az egyes szakaszokat végigszámolva, a fejlesztés elıtti idıszakra 29min 13s utazási idıt kapunk, ami 1,5%-os utazási idı csökkenést jelent

Idınyereség: A-I pont között

23s

1,5%

A célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés nem teljesült.



17

Tsz.: 3791


5. Összefoglalás Az egyes projektek vizsgálata során látható volt, hogy nem minden projekt esetén mutatható ki a célkitőzésként meghatározott utazási idı csökkenése. Ennek elsıdleges oka a megvalósult projekt és az adott TEN-T hálózati elem közötti távolság. Egy elkerülı esetében a közvetlen idınyereség általában kimutatható, de minél távolabb van a TEN-T hálózat eleme, a mért idınyereség a teljes utazási idıhöz képest egyre csekélyebb. Az elvárt utazási idı csökkenést célszerő nem egy egységes értékben meghatározni (jelen esetben 10%), hanem arányosan, a TEN-T hálózati elemtıl lévı távolság arányában megadni. Összegzésként elmondható, hogy elkerülı, tehermentesítı és kapacitásbıvítı beruházások nem egyformán gyakorolnak hatást az utazási idıre, mint indikátorra, így ezekkel szembeni elvárás sem lehet egységes.

Azonban nem szabad megfeledkezni az ilyen jellegő közúti beruházások esetén azok további elınyeirıl sem, úgy, mint: •

megvalósításukkal a települések átkelési szakaszain (30-70%-kal) csökken forgalmi terheltség;

•

nagymértékben csökkentik az átmenı nehéz tehergépjármő forgalom nagyságát;

•

csökkentik az érintett települések a légszennyezettségét, a zaj és a rezgés által okozott hatásokat;

•

javítják a települések közötti ellátási-szolgáltatási, intézményi, munkavállalási és egyéni-társadalmi kapcsolatokat;

•

nem csak infrastruktúra beruházások, hanem egyben komoly környezetvédelmi projektek is;

•

javítják az élı állatvilág védelmét;

•

a kapacitásbıvítı beruházások lehetıvé teszik a forgalom kedvezıbb lefolyását, amely csökkenti a károsanyag-kibocsátást;

•

a tapasztalatok szerint csökkentik a közúti közlekedés baleseteinek számát, ezzel javítva a közlekedésbiztonságot;

•

hosszabb távú mőszaki megoldásokat jelentenek, kedvezıbb mőszaki feltételek;

•

elısegítik kereskedelmi, gazdasági létesítmények kialakulását;

•

javítják a térségek gazdasági helyzetét, GDP növekedést indukálhatnak;



18

Tsz.: 3791


6. Egyeztetések jegyzıkönyvei



19

Tsz.: 3791




20

Tsz.: 3791


7. Mellékletek



19

Tsz.: 3791




20

Tsz.: 3791




21

Tsz.: 3791




22

Tsz.: 3791




23

Tsz.: 3791




24

Tsz.: 3791




25

Tsz.: 3791




26

Tsz.: 3791




27

Tsz.: 3791




28


8. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – KÉRDŐÍVES KUTATÁSI JELENTÉS

1

Érd és környéke lakosságának közlekedési szokásai Kutatási jelentés Az Ex Ante Kft. részére

Készítette:

Synovate Piackutató Kft.

Dátum:

2008. október 27.

Copyright: © 2008. Synovate kft. Minden jog fenntartva. A koncepciók és ötletek, amelyek e dokumentum részét képezik, a Synovate szellemi tulajdonának minősülnek és szigorúan bizalmasak. Ezen koncepciók és ötletek azzal a feltétellel kerültek bele e dokumentumba, hogy azokat a címzett a fentieknek megfelelően, bizalmasan kezeli, és azok nem kerülnek átadásra harmadik fél részére a Synovate-tel történt előzetes egyeztetés nélkül.

Ex Ante: Érd és környéke lakosságának közlekedési szokásai – kutatási jelentés, 2008. október 27.

Tartalom © Synovate 2008 1. Módszertan

és minta

23


1. Módszertan és minta Módszertan: telefonos megkérdezés Adatfelvétel időpontja: 2008. szeptember 29-30. Célcsoport: • érdi vasútállomások, illetve Barosstelep (Bp. XXII.) megállóhely vonzáskörzete (Nagytétényi út és az M0 között levő lakóterület) • Érd 10-15 km-es, vasúttal nem ellátott vonzáskörzete (Sóskút, Pusztazámor) Mintaösszetétel (kvóta): • Nem: - 48% férfi - 52% nő • Életkor: - 18-29 éves: 26% - 30-39 éves: 20% - 40-49 éves: 19% - 50-59 éves: 20% - 59 évnél idősebb: 15% • Aktivitás: - 70% aktív - 30% inaktív

© Synovate 2008

3


2. Kutatási eredmények Az egyes vasútállomások elhelyezkedése Az Érden és környékén megtalálható négy vasútállomás közül a legtöbb válaszadó lakhelyéhez Érd-alsó (48%) ill. Érd-felső (38%) esik a legközelebb – az előbbi elsősorban az Érd környéki, az utóbbi pedig az érdi lakosokhoz. Lényegesen kevesebben (12%) laknak a Barosstelep megállóhely közelében, és csupán 2% azok aránya, akik számára Érdliget állomás a legkönnyebben megközelíthető. Az egyes megállóhelyek városon belüli elhelyezkedése különböző: Érd-felső és Barosstelep közelebb, a másik két megálló kissé távolabb esik a lakóhelyektől. Azon válaszadók közül, akikhez az adott vasútállomás esik a legközelebb, 63%-nak az Érdfelső, 92%-nak pedig a Barosstelep megálló a lakóhelytől 5 km-en belül esik, míg ez az arány csupán 33% az Érd-alsó és 0% Érdliget megállók esetében. Utazási szokások 2004-ben és 2008-ban Az utazási gyakoriság tekintetében nem történt változás az elmúlt 4 év során: míg 2004-ben havonta átlagosan 28 alkalommal utazott egy személy Érd és más település között (az oda- és vissza utat külön-külön számítva), 2008-ban az utazások átlagos száma 27. Az utazáshoz leggyakrabban használt járművek sorrendjében nem történt változás: leggyakrabban autóval, majd helyközi busszal, ritkábban vonattal, legritkábban pedig egyéb járművel járnak jelenleg is és 4 évvel ezelőtt is. 2004-ben a megkérdezettek havonta átlagosan 3,7 alkalommal utaztak vonattal Érd és más település között, míg 2008-ban némileg ritkábban, egy hónapban 2,4-szer. Csökkent ugyanakkor a helyközi buszjáratok igénybevételének gyakorisága is (havi 10,5-ről 8,2-re). A közösségi közlekedés szerepének csökkenésével párhuzamosan a személygépkocsi-használat gyakoribbá vált (2004-ban havi 13,1 alkalomról idén havi 15,3-ra nőtt). Az Érd környéki települések lakóinak (akik többnyire az Érd-alsó vasútállomást veszik igénybe) nem változtak a vasúthasználati gyakorisága (idén is és 4 évvel ezelőtt is átlagosan havi 2,4-2,6 alkalommal jártak vonattal. Ezzel szemben Érd város lakói feleolyan gyakran használják a vonatot jelenleg (havi 2,4-szer), mint 4 évvel ezelőtt (havi 4,9). Saját megítélésük szerint mindkét csoport kb. 80%-a ugyanolyan gyakran utazik vonattal mint 2004-ben, az érdieknek ugyanakkor 16%-a (a

© Synovate 2008

4


környékieknek pedig 8%-a) úgy vélekedett, hogy csökkent a vonaton való utazás gyakorisága. A településen kívül (Érd, ill. környéke) a vonathasználat csökkenése demográfiai jellemzőkkel is leírható. Korábban inkább a férfiakra volt jellemző a vonattal való utazás (ők havi 5 alkalommal, a nők csak havi 2,5-szer). A nők átlagosan 20%-kal, míg a férfiak 40%-kal kevesebbszer utaznak vonattal idén, mint 2004-ben. Az aktív lakosság korábban is sokkal gyakrabban járt vonattal, mint az inaktívak (4,5 ill. 2,1), ez a különbség 2008-ra még inkább kiéleződött, mivel az aktívak a korábbi kétharmad olyan gyakran, az inaktívak viszont egyharmad olyan gyakran utaznak vonattal, mint korábban (egyötödük ezt személy szerint érzékeli). A csökkenés ugyanakkor egyértelműen a fiatalabb korosztály szokásainak változásából fakad: míg a 40 év felettiek ugyanolyan gyakran használják a vonatot, mint 4 éve, a 40 év alattiak kevesebb mint fele olyan gyakran (havi 4,8 helyett 1,9 alkalommal – egyötödük saját bevallása szerint is ritkábban használja). Összességében a válaszadók négyötöde ugyanolyan gyakran, 7%-uk gyakrabban, 12%-uk viszont ritkábban utazik vonattal idén mint 4 éve. Azok, akik gyakrabban utaznak vonattal, többségben magánügyi okokkal indokolták, de ketten kiemelték a buszhoz, egy személy pedig az autóhoz viszonyított előnyöket. A korábbihoz képest ritkábban utazók is elsősorban privát jellegű, életviteli okokból választanak más járművet. Az összes megkérdezett négyötöde észlelte a vasútállomásokon történt fejlesztéseket, ez az arány a Barosstelep megálló esetében alacsonyabb, az ottani fejlesztéseket csak a válaszadók háromötöde vette észre. A konkrét fejlesztések közül a legszembetűnőbb az aluljáró/alagút megépülése, ezt az összes válaszadó egyharmada említette spontán (elsősorban a 40 éven felüliek és a férfiak). A megkérdezettek egynegyede észlelte a vasútállomás felújítását, többen pedig konkrét fejlesztéseket említettek a pályaudvaron belül (pl. új vasúti kocsik, sínfejújítás, peron – 3-4 említés). A fejlesztéseket a válaszadók egyharmada nagyon jelentősnek, 44%-uk elég jelentősnek ítélte. A vasúti megállóhelyeken történt pozitív változásként elsősorban ugyancsak az aluljárót/alagutat, a vasútállomás korszerűsítését és a közlekedés javulását emelték ki. A válaszadók egyharmada nem tudott semmi pozitív változást említeni, kétharmaduk viszont negatívumot nem tudott mondani. Azok, akik mégis kiemeltek negatív változást, a vonat és a busz összehangolásának hiányát és a sorompót kifogásolták.

© Synovate 2008

5


9. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS – ADATOK

1

Table 1 Table 2 Table 3 Table 4 Table 5 Table 6 Table 7 Table 8 Table 9 Table 10 Table 11 Table 12 Table 13 Table 14 Table 15 Table 16 Table 17 Table 18 Table 19 Table 20

DEMOGRÁFIA A1.a) 2004-ben, egy átlagos hónapban hányszor utazott Ön ilyen módon? Kérem, hogy az oda-vissza utakat két külön alkalomnak számítsa! A1.b)Személygépkocsival vagy motorbiciklivel - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, A1.b)Vonattal - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, A1.b)Helyközi busszal - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, A1.b)Egyéb közlekedési eszközökkel, pl. taxival, kerékpárral stb. - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, A1.c) Most kérem gondoljon napjainkra. Manapság, egy átlagos hónapban hányszor utazik Ön ilyen módon? A1.d)Személygépkocsival vagy motorbiciklivel - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, A1.d)Vonattal - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, A1.d)Helyközi busszal - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, A1.d)Egyéb közlekedési eszközökkel, pl. taxival, kerékpárral stb. - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, A2. Most függetlenül attól, hogy Ön egészében gyakrabban vagy ritkábban utazik-e ilyen viszonylatban, A3. Ön azt mondta, hogy relatív gyakrabban utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? A3. Ön azt mondta, hogy relatív ugyanannyiszor utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? A3. Ön azt mondta, hogy relatív ritkábban utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? A4. Tud Ön arról, vagy érzékelte Ön azt, hogy bármilyen fejlesztés történt volna az elmúlt 4 év során a <ÁLLOMÁS NEVE S5-ből> vasúti megállóhelyen? A5. Milyen fejlesztésről tud Ön konkrétan? A6. Összességében hogyan értékelné ezeknek a fejlesztéseknek a jelentőségét? Mondaná, hogy ezek a fejlesztések… A7. Érzékelt Ön bármilyen pozitív változást az elmúlt 4 év során a ... vasúti megállóhelyen? És még? A8. És ugyanúgy az elmúlt 4 évre gondolva érzékelt Ön bármilyen negatív változást az említett megállóhelyen? És még?

Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base:Minden Válaszadó Base: Akik gyakrabban utaznak Base: Akik ugyanannyiszor utaznak Base: Akik ritkábban utaznak Base: Minden Válaszadó Base: Akik emlékeztek fejlesztésre Base: Akik emlékeztek fejlesztésre Base: Minden Válaszadó Base: Minden Válaszadó

Table 1 DEMOGRÁFIA TELEPÜLÉS

Base:Minden Válaszadó

NEM

TOTAL

Érd

A

B

Más település C

100

51*

49*

AKTIVITÁS

KOR

LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS

Férfi

Nő

Aktív

Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

12**

S2.Kérem mondja meg, hogy melyik településen lakik Ön? Érd Más település

51

51

0

29

22

39

12

23

28

16

33

1

1

51

100

0

60,42

42,31

55,71

40

50

51,85

33,33

86,84

50

8,33

49

0

49

19

30

31

18

23

26

32

5

1

11

49

0

100

39,58

57,69

44,29

60

50

48,15

66,67

13,16

50

91,67

100

100

100

100

Total

100 100 100 100 100 100 100 100 100 S5. Melyik vasúti megállóhely esik legközelebb az Ön lakóhelyéhez a következők közül? Érd-alsó, Érd-felső, Érdliget vagy Barosstelep? Érd-alsó Érd-felső Érdliget Barosstelep

48

16

32

19

29

32

16

17

31

48

0

0

0

48

31,37

65,31

39,58

55,77

45,71

53,33

36,96

57,41

100

0

0

0

38

33

5

20

18

27

11

18

20

0

38

0

0

38

64,71

10,2

41,67

34,62

38,57

36,67

39,13

37,04

0

100

0

0

2

1

1

2

0

1

1

2

0

0

0

2

0

2

1,96

2,04

4,17

0

1,43

3,33

4,35

0

0

0

100

0

12

1

11

7

5

10

2

9

3

0

0

0

12

12

1,96

22,45

14,58

9,62

14,29

6,67

19,57

5,56

0

0

0

100

100 100 100 100 100 100 S6.Kérem mondja meg, hogy körülbelül milyen messze lakik Ön <ÁLLOMÁS NEVE S5-ből> -tól/ -től?!

100

100

100

100

100

100

100

Total

0-5 km 6-10 km 11-15 km Total

51

39

12

30

21

41

10

26

25

16

24

0

11

51

76,47

24,49

62,5

40,38

58,57

33,33

56,52

46,3

33,33

63,16

0

91,67

29

11

18

8

21

14

15

9

20

18

11

0

0

29

21,57

36,73

16,67

40,38

20

50

19,57

37,04

37,5

28,95

0

0

20

1

19

10

10

15

5

11

9

14

3

2

1

20

1,96

38,78

20,83

19,23

21,43

16,67

23,91

16,67

29,17

7,89

100

8,33

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

S7.A válaszadó neme: Férfi Nő Total

48

29

19

48

0

41

7

30

18

19

20

2

7

48

56,86

38,78

100

0

58,57

23,33

65,22

33,33

39,58

52,63

100

58,33

52

22

30

0

52

29

23

16

36

29

18

0

5

52

43,14

61,22

0

100

41,43

76,67

34,78

66,67

60,42

47,37

0

41,67

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

S8. Megmondaná kérem, hogy hány éves Ön? 18-29 30-39 40-49 50-59 60+ Total

26

15

11

22

4

23

3

26

0

10

10

2

4

26

29,41

22,45

45,83

7,69

32,86

10

56,52

0

20,83

26,32

100

33,33

20

8

12

8

12

15

5

20

0

7

8

0

5

20

15,69

24,49

16,67

23,08

21,43

16,67

43,48

0

14,58

21,05

0

41,67

19

12

7

6

13

18

1

0

19

9

9

0

1

19

23,53

14,29

12,5

25

25,71

3,33

0

35,19

18,75

23,68

0

8,33

20

10

10

7

13

12

8

0

20

11

8

0

1

20

19,61

20,41

14,58

25

17,14

26,67

0

37,04

22,92

21,05

0

8,33

15

6

9

5

10

2

13

0

15

11

3

0

1

15

11,76

18,37

10,42

19,23

2,86

43,33

0

27,78

22,92

7,89

0

8,33

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

S9. Mi az Ön foglalkozása? Aktív jövedelemszerző tevékenységet folytat

70

39

31

41

29

70

0

38

32

32

27

1

10

70

76,47

63,27

85,42

55,77

100

0

82,61

59,26

66,67

71,05

50

83,33

(nappali tagozatos) tanuló

2

1

1

2

0

0

2

2

0

0

1

1

0

2

1,96

2,04

4,17

0

0

6,67

4,35

0

0

2,63

50

0

Nyugdíjas

20

9

11

3

17

0

20

0

20

11

7

0

2

20

17,65

22,45

6,25

32,69

0

66,67

0

37,04

22,92

18,42

0

16,67

Egyéb inaktív (munkanélküli, GYES, stb.) Total

8

2

6

2

6

0

8

6

2

5

3

0

0

8

3,92

12,24

4,17

11,54

0

26,67

13,04

3,7

10,42

7,89

0

0

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

X1. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Befejezett általános iskola

13

5

8

2

11

6

7

3

10

9

3

1

0

13

9,8

16,33

4,17

21,15

8,57

23,33

6,52

18,52

18,75

7,89

50

0

Befejezett szakmunkásképző iskola

22

9

13

13

9

16

6

10

12

7

10

0

5

22

17,65

26,53

27,08

17,31

22,86

20

21,74

22,22

14,58

26,32

0

41,67

Befejezett középiskola érettségivel

42

27

15

21

21

32

10

20

22

21

18

0

3

42

52,94

30,61

43,75

40,38

45,71

33,33

43,48

40,74

43,75

47,37

0

25

Befejezett főiskola/ egyetem

23

10

13

12

11

16

7

13

10

11

7

1

4

23

19,61

26,53

25

21,15

22,86

23,33

28,26

18,52

22,92

18,42

50

33,33

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

X2. Kérem mondja meg, hogy az alábbiak közül melyik intervallum tükrözi az Ön háztartásának egy havi összes nettó jövedelmét? 80.000 Ft alatt 80.000 Ft - 100.000 Ft 100.001 Ft - 150.000 Ft 150.001 Ft - 200.000 Ft 200.001 Ft - 250.000 Ft 250.001 Ft - 300.000 Ft 350.001 Ft - 400.000 Ft 450.000 felett Nem tudja Visszautasította Total

6

4

2

1

5

2

4

1

5

5

1

0

0

6

7,84

4,08

2,08

9,62

2,86

13,33

2,17

9,26

10,42

2,63

0

0

12

3

9

0

12

8

4

3

9

7

4

0

1

12

5,88

18,37

0

23,08

11,43

13,33

6,52

16,67

14,58

10,53

0

8,33

26

16

10

14

12

18

8

11

15

12

11

1

2

26

31,37

20,41

29,17

23,08

25,71

26,67

23,91

27,78

25

28,95

50

16,67

22

10

12

13

9

20

2

12

10

7

9

0

6

22

19,61

24,49

27,08

17,31

28,57

6,67

26,09

18,52

14,58

23,68

0

50

11

7

4

9

2

11

0

7

4

4

5

0

2

11

13,73

8,16

18,75

3,85

15,71

0

15,22

7,41

8,33

13,16

0

16,67

6

4

2

3

3

3

3

3

3

5

1

0

0

6

7,84

4,08

6,25

5,77

4,29

10

6,52

5,56

10,42

2,63

0

0

1

0

1

0

1

0

1

0

1

1

0

0

0

1

0

2,04

0

1,92

0

3,33

0

1,85

2,08

0

0

0

1

1

0

0

1

1

0

1

0

0

1

0

0

1

1,96

0

0

1,92

1,43

0

2,17

0

0

2,63

0

0

4

3

1

2

2

2

2

2

2

1

2

1

0

4

5,88

2,04

4,17

3,85

2,86

6,67

4,35

3,7

2,08

5,26

50

0

11

3

8

6

5

5

6

6

5

6

4

0

1

11

5,88

16,33

12,5

9,62

7,14

20

13,04

9,26

12,5

10,53

0

8,33

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Proportions/Means: Columns Tested (5% risk level) - A/B/C - A/D/E - A/F/G - A/H/I - A/J/K/L/M * small base; ** very small base (under 30) ineligible for sig testing

Table 2 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS KOR Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 település A B C D E F G H A1.a) 2004-ben, egy átlagos hónapban hányszor utazott Ön ilyen módon? Kérem, hogy az oda-vissza utakat két külön alkalomnak számítsa! TOTAL

Base:Minden Válaszadó 1-10 11-20 21-50 51-120

Érd

LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS 40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

I

J

K

L

M

12**

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

37

13

24

16

21

25

12

17

20

16

12

0

9

37

25,49

48.98B

33,33

40,38

35,71

40

36,96

37,04

33,33

31,58

0

75

12

5

7

7

5

9

3

7

5

5

4

1

2

12

9,8

14,29

14,58

9,62

12,86

10

15,22

9,26

10,42

10,53

50

16,67

38

24

14

16

22

24

14

15

23

21

16

1

0

38

47,06

28,57

33,33

42,31

34,29

46,67

32,61

42,59

43,75

42,11

50

0

13

9

4

9

4

12

1

7

6

6

6

0

1

13

17,65

8,16

18,75

7,69

17,14

3,33

15,22

11,11

12,5

15,79

0

8,33

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

28,3

35.3C

21,1

32,1

24,9

30,4

23,6

27,2

29,3

28,5

33,4

30

11,1


Table 3 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív település A B C D E F A1.b)Személygépkocsival vagy motorbiciklivel - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, TOTAL

Érd

KOR


Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

G

H

I

J

K

L

M

30*

46*

54*

48*

38*

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyta el vagy érte el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 11-20 21-50 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

36

18

18

16

20

25

11

19

17

18

14

0

4

36

35,29

36,73

33,33

38,46

35,71

36,67

41,3

31,48

37,5

36,84

0

33,33

36

15

21

16

20

24

12

15

21

15

15

1

5

36

29,41

42,86

33,33

38,46

34,29

40

32,61

38,89

31,25

39,47

50

41,67

6

2

4

4

2

5

1

3

3

3

1

0

2

6

3,92

8,16

8,33

3,85

7,14

3,33

6,52

5,56

6,25

2,63

0

16,67

15

10

5

7

8

10

5

3

12

9

5

1

0

15

19,61

10,2

14,58

15,38

14,29

16,67

6,52

22.22H

18,75

13,16

50

0

7

6

1

5

2

6

1

6

1

3

3

0

1

7

11,76

2,04

10,42

3,85

8,57

3,33

13.04I

1,85

6,25

7,89

0

8,33

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

13,1

18C

7,9

15,5

10,8

14,4

9,9

13,6

12,6

13,5

13,3

24

8,6


Table 4 TELEPÜLÉS

NEM Más Férfi település A B C D A1.b)Vonattal - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, TOTAL

Érd

AKTIVITÁS

KOR


Nő

Aktív

Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

E

F

G

H

I

J

K

L

M

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

12**


100

51*

49*

48*

74

40

34

35

39

54

20

29

45

41

27

0

6

74

78,43

69,39

72,92

75

77,14

66,67

63,04

83.33H

85,42

71,05

0

50

19

6

13

9

10

10

9

13

6

5

6

2

6

19

11,76

26,53

18,75

19,23

14,29

30

28.26I

11,11

10,42

15,79

100

50

1

1

0

0

1

1

0

1

0

0

1

0

0

1

1,96

0

0

1,92

1,43

0

2,17

0

0

2,63

0

0

5

3

2

3

2

4

1

3

2

2

3

0

0

5

5,88

4,08

6,25

3,85

5,71

3,33

6,52

3,7

4,17

7,89

0

0

1

1

0

1

0

1

0

0

1

0

1

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

0

1,85

0

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

3,7

4,9

2,6

5,1

2,5

4,5

2,1

4,8

2,9

1,9

6,3

6

2,5


Table 5 TELEPÜLÉS

NEM Más Férfi település A B C D A1.b)Helyközi busszal - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, TOTAL

Érd

AKTIVITÁS

KOR


Nő

Aktív

Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

E

F

G

H

I

J

K

L

M

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

12**


100

51*

49*

48*

51

26

25

31

20

41

10

26

25

20

17

2

12

51

50,98

51,02

64.58E

38,46

58.57G

33,33

56,52

46,3

41,67

44,74

100

100

24

14

10

8

16

14

10

10

14

12

12

0

0

24

27,45

20,41

16,67

30,77

20

33,33

21,74

25,93

25

31,58

0

0

5

1

4

1

4

2

3

2

3

3

2

0

0

5

1,96

8,16

2,08

7,69

2,86

10

4,35

5,56

6,25

5,26

0

0

17

9

8

6

11

10

7

7

10

11

6

0

0

17

17,65

16,33

12,5

21,15

14,29

23,33

15,22

18,52

22,92

15,79

0

0

3

1

2

2

1

3

0

1

2

2

1

0

0

3

1,96

4,08

4,17

1,92

4,29

0

2,17

3,7

4,17

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

10,5

10,4

10,7

9,3

11,6

10,1

11,5

8,8

12

13

11,2

0

0


Table 6 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS KOR Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 település A B C D E F G H A1.b)Egyéb közlekedési eszközökkel, pl. taxival, kerékpárral stb. - Egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazott Ön ... úgy, TOTAL

Érd

LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS 40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

I

J

K

L

M

54*

48*

38*

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyta el vagy érte el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

97

48

49

46

51

68

29

45

52

47

36

2

12

97

94,12

100

95,83

98,08

97,14

96,67

97,83

96,3

97,92

94,74

100

100

2

2

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

2

3,92

0

2,08

1,92

1,43

3,33

2,17

1,85

2,08

2,63

0

0

1

1

0

1

0

1

0

0

1

0

1

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

0

1,85

0

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

1

2

0

2,1

0

1,4

0,1

0,1

1,8

0,1

2,6

0

0


Table 7 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív település A B C D E F A1.c) Most kérem gondoljon napjainkra. Manapság, egy átlagos hónapban hányszor utazik Ön ilyen módon? TOTAL

Base:Minden Válaszadó 0 1-10 11-20 21-50 51-120

Érd

KOR


Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

G

H

I

J

K

L

M

12**

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

1

0

1

0

1

1

0

1

0

1

0

0

0

1

0

2,04

0

1,92

1,43

0

2,17

0

2,08

0

0

0

42

15

27

16

26

23

19

19

23

19

13

1

9

42

29,41

55.1B

33,33

50

32,86

63.33AF

41,3

42,59

39,58

34,21

50

75

15

7

8

6

9

11

4

8

7

8

5

0

2

15

13,73

16,33

12,5

17,31

15,71

13,33

17,39

12,96

16,67

13,16

0

16,67

25

19

6

16

9

21

4

10

15

12

13

0

0

25

37.25C

12,24

33,33

17,31

30

13,33

21,74

27,78

25

34,21

0

0

17

10

7

10

7

14

3

8

9

8

7

1

1

17

19,61

14,29

20,83

13,46

20

10

17,39

16,67

16,67

18,42

50

8,33

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

27.3G

34.6C

19,6

33.3E

21,7

31.6G

17,1

25,3

28,9

26,3

33,4

33

10,4


Table 8 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS KOR Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ település A B C D E F G H I A1.d)Személygépkocsival vagy motorbiciklivel - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, TOTAL

Érd

LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

J

K

L

M

48*

38*

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyja el vagy éri el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 11-20 21-50 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

34

16

18

15

19

22

12

18

16

17

13

0

4

34

31,37

36,73

31,25

36,54

31,43

40

39,13

29,63

35,42

34,21

0

33,33

30

11

19

12

18

19

11

12

18

12

11

1

6

30

21,57

38,78

25

34,62

27,14

36,67

26,09

33,33

25

28,95

50

50

12

6

6

6

6

9

3

8

4

8

3

0

1

12

11,76

12,24

12,5

11,54

12,86

10

17,39

7,41

16,67

7,89

0

8,33

15

10

5

9

6

12

3

2

13

8

6

1

0

15

19,61

10,2

18,75

11,54

17,14

10

4,35

24.07H

16,67

15,79

50

0

9

8

1

6

3

8

1

6

3

3

5

0

1

9

15.69C

2,04

12,5

5,77

11,43

3,33

13,04

5,56

6,25

13,16

0

8,33

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

15.3C

21.5C

8,8

18,7

12,2

18.1G

8,6

14,6

15,8

15,2

17,7

16

7,8


Table 9 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív település A B C D E F G A1.d)Vonattal - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, TOTAL

Érd

KOR


18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

H

I

J

K

L

M

46*

54*

48*

38*

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyja el vagy éri el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 21-50 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

82

44

38

39

43

58

24

36

46

42

31

0

9

82

86,27

77,55

81,25

82,69

82,86

80

78,26

85,19

87,5

81,58

0

75

14

5

9

7

7

8

6

9

5

4

5

2

3

14

9,8

18,37

14,58

13,46

11,43

20

19,57

9,26

8,33

13,16

100

25

3

1

2

1

2

3

0

1

2

2

1

0

0

3

1,96

4,08

2,08

3,85

4,29

0

2,17

3,7

4,17

2,63

0

0

1

1

0

1

0

1

0

0

1

0

1

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

0

1,85

0

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

2,4

2,4

2,4

2,9

2

3,2

0,7

1,9

2,9

1,9

3,2

3

1,8


Table 10 TELEPÜLÉS

NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív település A B C D E F G A1.d)Helyközi busszal - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, TOTAL

Érd

KOR


18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

H

I

J

K

L

M

46*

54*

48*

38*

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyja el vagy éri el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 11-20 21-50 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

59

30

29

31

28

46

13

28

31

27

21

1

10

59

58,82

59,18

64,58

53,85

65.71G

43,33

60,87

57,41

56,25

55,26

50

83,33

25

12

13

8

17

12

13

10

15

13

10

0

2

25

23,53

26,53

16,67

32,69

17,14

43.33F

21,74

27,78

27,08

26,32

0

16,67

2

2

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

2

3,92

0

2,08

1,92

1,43

3,33

2,17

1,85

2,08

2,63

0

0

10

6

4

6

4

8

2

6

4

4

5

1

0

10

11,76

8,16

12,5

7,69

11,43

6,67

13,04

7,41

8,33

13,16

50

0

4

1

3

2

2

3

1

1

3

3

1

0

0

4

1,96

6,12

4,17

3,85

4,29

3,33

2,17

5,56

6,25

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

8,1

7,9

8,4

8,8

7,6

8,3

7,8

7,8

8,4

9,1

8,9

14

0,8



NEM AKTIVITÁS KOR LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ Érd-alsó Érd-felső település A B C D E F G H I J K A1.d)Egyéb közlekedési eszközökkel, pl. taxival, kerékpárral stb. - És ugyanezeket az utazásokat tekintve, egy átlagos hónapban, körülbelül hányszor utazik Ön ... úgy, TOTAL

Érd

Érdliget

Barosstelep

L

M

2**

12**

hogy konkrétan ezzel a járművel hagyja el vagy éri el Érdet?! Base:Minden Válaszadó 0 1-10 21-50 51-120

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

97

48

49

45

52

67

30

44

53

47

36

2

12

97

94,12

100

93,75

100

95,71

100

95,65

98,15

97,92

94,74

100

100

1

1

0

1

0

1

0

1

0

1

0

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

2,17

0

2,08

0

0

0

1

1

0

1

0

1

0

1

0

0

1

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

2,17

0

0

2,63

0

0

1

1

0

1

0

1

0

0

1

0

1

0

0

1

1,96

0

2,08

0

1,43

0

0

1,85

0

2,63

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Átlag

1,4

2,7

0

2,9

0

2

0

1

1,8

0,1

3,6

0

0



NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív település A B C D E F A2. Most függetlenül attól, hogy Ön egészében gyakrabban vagy ritkábban utazik-e ilyen viszonylatban, TOTAL

Érd

KOR


Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

G

H

I

J

K

L

M

mint 2004-ben, mit gondol, összességében 10 utazásból, melynek során Ön elhagyja Érdet, vagy megérkezik Érdre, ma több, kevesebb vagy ugyanannyi jut vasútra, mint korábban? Base:Minden Válaszadó Gyakrabban (több jut) Ugyanannyiszor Ritkábban (kevesebb jut) Total

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

12**

7

2

5

3

4

5

2

3

4

2

3

1

1

7

3,92

10,2

6,25

7,69

7,14

6,67

6,52

7,41

4,17

7,89

50

8,33

81

41

40

40

41

59

22

33

48

43

27

0

11

81

80,39

81,63

83,33

78,85

84,29

73,33

71,74

88.89H

89.58K

71,05

0

91,67

12

8

4

5

7

6

6

10

2

3

8

1

0

12

15,69

8,16

10,42

13,46

8,57

20

21.74I

3,7

6,25

21.05J

50

0

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100



NEM AKTIVITÁS KOR LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ Érd-alsó Érd-felső település A B C D E F G H I J K A3. Ön azt mondta, hogy relatív gyakrabban utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? TOTAL

Base: Akik gyakrabban utaznak Munkaügy/dolgozik Busszal utazik Egyéb Total

Érd

Érdliget

Barosstelep

L

M

1**

7**

2**

5**

3**

4**

5**

2**

3**

4**

2**

3**

1**

2

1

1

1

1

2

0

1

1

0

1

0

1

28,57

50

20

33,33

25

40

0

33,33

25

0

33,33

0

100

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

0

0

14,29

0

20

0

25

20

0

0

25

0

33,33

0

0

4

1

3

2

2

2

2

2

2

2

1

1

0

57,14

50

60

66,67

50

40

100

66,67

50

100

33,33

100

0

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Proportions/Means: Columns Tested (5% risk level) - A/B/C - A/D/E - A/F/G - A/H/I - A/J/K/L/M ** very small base (under 30) ineligible for sig testing


NEM AKTIVITÁS KOR LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ Érd-alsó Érd-felső település A B C D E F G H I J K A3. Ön azt mondta, hogy relatív ugyanannyiszor utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? TOTAL

Base: Akik ugyanannyiszor utaznak Nem utazik vonattal Kocsival utazik Munkaügy/dolgozik Busszal utazik

81*

Érd

41*

40*

40*

41*

59*

22**

33*

48*

43*

27**

Érdliget

Barosstelep

L

M

-**

11**

31

16

15

10

21

24

7

13

18

14

13

0

4

38,27

39,02

37,5

25

51.22D

40,68

31,82

39,39

37,5

32,56

48,15

0

36,36

16

10

6

10

6

12

4

3

13

12

3

0

1

19,75

24,39

15

25

14,63

20,34

18,18

9,09

27,08

27,91

11,11

0

9,09

2

1

1

1

1

2

0

1

1

1

1

0

0

2,47

2,44

2,5

2,5

2,44

3,39

0

3,03

2,08

2,33

3,7

0

0

4

2

2

4

0

3

1

2

2

3

1

0

0

4,94

4,88

5

10E

0

5,08

4,55

6,06

4,17

6,98

3,7

0

0

Rossz a vonat/nem szereti a vonatot

2

2

0

2

0

2

0

2

0

0

2

0

0

2,47

4,88

0

5

0

3,39

0

6,06

0

0

7,41

0

0

Messze van a vasút /nem esik útba

5

2

3

2

3

3

2

2

3

5

0

0

0

6,17

4,88

7,5

5

7,32

5,08

9,09

6,06

6,25

11,63

0

0

0

Kevesebbszer utazik Egyéb NT/NV Total

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

1,23

0

2,5

2,5

0

0

4,55

0

2,08

2,33

0

0

0

10

4

6

5

5

6

4

5

5

4

3

0

3

12,35

9,76

15

12,5

12,2

10,17

18,18

15,15

10,42

9,3

11,11

0

27,27

12

6

6

6

6

9

3

5

7

5

4

0

3

14,81

14,63

15

15

14,63

15,25

13,64

15,15

14,58

11,63

14,81

0

27,27

102,47

104,88

100

102,5

102,44

103,39

100

100

104,17

104,65

100

0

100



NEM AKTIVITÁS KOR LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ Érd-alsó Érd-felső település A B C D E F G H I J K A3. Ön azt mondta, hogy relatív ritkábban utazik vonattal Érdről, illetve Érdre. Megmondaná kérem, hogy Ön szerint mi a legfőbb oka annak, hogy ez így alakult? TOTAL

Base: Akik ritkábban utaznak Kocsival utazik Munkaügy/dolgozik Gyes miatt Kevesebbszer utazik Egyéb NT/NV Total

Érd

Érdliget

Barosstelep

L

M

-**

12**

8**

4**

5**

7**

6**

6**

10**

2**

3**

8**

1**

2

2

0

1

1

2

0

2

0

0

2

0

0

16,67

25

0

20

14,29

33,33

0

20

0

0

25

0

0

1

1

0

1

0

1

0

1

0

0

0

1

0

8,33

12,5

0

20

0

16,67

0

10

0

0

0

100

0

3

1

2

0

3

1

2

3

0

1

2

0

0

25

12,5

50

0

42,86

16,67

33,33

30

0

33,33

25

0

0

2

2

0

2

0

0

2

2

0

0

2

0

0

16,67

25

0

40

0

0

33,33

20

0

0

25

0

0

3

2

1

1

2

1

2

2

1

1

2

0

0

25

25

25

20

28,57

16,67

33,33

20

50

33,33

25

0

0

1

0

1

0

1

1

0

0

1

1

0

0

0

8,33

0

25

0

14,29

16,67

0

0

50

33,33

0

0

0

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

0

Proportions/Means: Columns Tested (5% risk level) - A/B/C - A/D/E - A/F/G - A/H/I - A/J/K/L/M ** very small base (under 30) ineligible for sig testing


NEM AKTIVITÁS KOR Más Férfi Nő Aktív Inaktív 18-39 40+ település A B C D E F G H I A4. Tud Ön arról, vagy érzékelte Ön azt, hogy bármilyen fejlesztés történt volna az elmúlt 4 év során a <ÁLLOMÁS NEVE S5-ből> vasúti megállóhelyen? TOTAL

Base: Minden Válaszadó Igen Nem Total

Érd

LEGKÖZELEBBI ÁLLOMÁS Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

J

K

L

M

12**

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

77

41

36

36

41

54

23

37

40

38

30

2

7

77

80,39

73,47

75

78,85

77,14

76,67

80,43

74,07

79,17

78,95

100

58,33

23

10

13

12

11

16

7

9

14

10

8

0

5

23

19,61

26,53

25

21,15

22,86

23,33

19,57

25,93

20,83

21,05

0

41,67

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100



AKTIVITÁS

KOR


B

77*

41*

36*

36*

41*

54*

23**

37*

40*

38*

30*

2**

15

6

9

5

10

8

7

9

6

6

6

1

2

19,48

14,63

25

13,89

24,39

14,81

30,43

24,32

15

15,79

20

50

28,57

A A5. Milyen fejlesztésről tud Ön konkrétan? Base: Akik emlékeztek fejlesztésre Felújították / újjáépítették

NEM Más település C

TOTAL

Érd

Férfi

Nő

Aktív

Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

7**

Aluljáró épült / alagút épült

35

21

14

20

15

25

10

11

24

19

16

0

0

45,45

51,22

38,89

55,56

36,59

46,3

43,48

29,73

60H

50

53,33

0

0

Új vasúti kocsik / kultúrált vonat

4

3

1

1

3

1

3

1

3

2

1

1

0

5,19

7,32

2,78

2,78

7,32

1,85

13,04

2,7

7,5

5,26

3,33

50

0

Pálya elkészült / sín építés

3

2

1

1

2

3

0

1

2

2

1

0

0

3,9

4,88

2,78

2,78

4,88

5,56

0

2,7

5

5,26

3,33

0

0

Környéken az utak átépítése

2

1

1

1

1

1

1

0

2

0

1

0

1

2,6

2,44

2,78

2,78

2,44

1,85

4,35

0

5

0

3,33

0

14,29

3

0

3

3

0

2

1

1

2

2

0

0

1

3,9

0

8,33

8,33

0

3,7

4,35

2,7

5

5,26

0

0

14,29

Körforgalom épült Sűrűbben közlekednek Felüljáró épült Új buszpályaudvar Áruház / pláza Szebb lett Felújított megálló Felújított peron Felújított vasútállomás Felújított pályaudvar M6-os csomópont Egyéb Total

2

1

1

0

2

1

1

0

2

1

1

0

0

2,6

2,44

2,78

0

4,88

1,85

4,35

0

5

2,63

3,33

0

0

4

4

0

2

2

4

0

2

2

3

1

0

0

5,19

9,76

0

5,56

4,88

7,41

0

5,41

5

7,89

3,33

0

0

4

2

2

2

2

3

1

1

3

4

0

0

0

5,19

4,88

5,56

5,56

4,88

5,56

4,35

2,7

7,5

10,53

0

0

0

2

2

0

1

1

2

0

1

1

2

0

0

0

2,6

4,88

0

2,78

2,44

3,7

0

2,7

2,5

5,26

0

0

0

4

1

3

2

2

3

1

3

1

2

1

0

1

5,19

2,44

8,33

5,56

4,88

5,56

4,35

8,11

2,5

5,26

3,33

0

14,29

3

1

2

2

1

1

2

3

0

0

1

1

1

3,9

2,44

5,56

5,56

2,44

1,85

8,7

8,11

0

0

3,33

50

14,29

3

2

1

1

2

2

1

2

1

1

2

0

0

3,9

4,88

2,78

2,78

4,88

3,7

4,35

5,41

2,5

2,63

6,67

0

0

22

15

7

8

14

18

4

12

10

9

11

0

2

28,57

36,59

19,44

22,22

34,15

33,33

17,39

32,43

25

23,68

36,67

0

28,57

4

2

2

1

3

4

0

0

4

4

0

0

0

5,19

4,88

5,56

2,78

7,32

7,41

0

0

10

10,53

0

0

0

2

0

2

2

0

1

1

1

1

1

0

0

1

2,6

0

5,56

5,56

0

1,85

4,35

2,7

2,5

2,63

0

0

14,29

14

4

10

9

5

11

3

10

4

8

3

0

3

18,18

9,76

27.78B

25

12,2

20,37

13,04

27,03

10

21,05

10

0

42,86

163,64

163,41

163,89

169,44

158,54

166,67

156,52

156,76

170

173,68

150

150

171,43

Proportions/Means: Columns Tested (5% risk level) - A/B/C - A/D/E - A/F/G - A/H/I - A/J/K/L/M

* small base; ** very small base (under 30) ineligible for sig testing


NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív település A B C D E F G A6. Összességében hogyan értékelné ezeknek a fejlesztéseknek a jelentőségét? Mondaná, hogy ezek a fejlesztések… TOTAL

Base: Akik emlékeztek fejlesztésre Nagyon jelentősek Elég jelentősek Kevésbé jelentősek

Érd

KOR


18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

H

I

J

K

L

M

7**

77*

41*

36*

36*

41*

54*

23**

37*

40*

38*

30*

2**

27

14

13

14

13

19

8

12

15

14

12

0

1

35,06

34,15

36,11

38,89

31,71

35,19

34,78

32,43

37,5

36,84

40

0

14,29

34

20

14

14

20

21

13

17

17

17

12

2

3

44,16

48,78

38,89

38,89

48,78

38,89

56,52

45,95

42,5

44,74

40

100

42,86

14

6

8

6

8

12

2

7

7

6

5

0

3

18,18

14,63

22,22

16,67

19,51

22,22

8,7

18,92

17,5

15,79

16,67

0

42,86

Egyáltalán nem jelentősek

2

1

1

2

0

2

0

1

1

1

1

0

0

2,6

2,44

2,78

5,56

0

3,7

0

2,7

2,5

2,63

3,33

0

0

Total

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100



NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív település A B C D E F A7. Érzékelt Ön bármilyen pozitív változást az elmúlt 4 év során a ... vasúti megállóhelyen? És még? TOTAL

Base: Minden Válaszadó Nem / semmit

Érd

KOR


Inaktív

18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

G

H

I

J

K

L

M

12**

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

31

13

18

15

16

22

9

13

18

14

11

0

6

31

25,49

36,73

31,25

30,77

31,43

30

28,26

33,33

29,17

28,95

0

50

Aluljáró épült / alagút épült

17

12

5

13

4

15

2

4

13

9

8

0

0

17

23,53

10,2

27.08E

7,69

21,43

6,67

8,7

24.07H

18,75

21,05

0

0

Modernebb / korszerűbb lett

10

5

5

5

5

4

6

6

4

3

4

1

2

10

9,8

10,2

10,42

9,62

5,71

20F

13,04

7,41

6,25

10,53

50

16,67

Nem kell a sorompónál állni

3

2

1

0

3

2

1

0

3

1

2

0

0

3

3,92

2,04

0

5,77

2,86

3,33

0

5,56

2,08

5,26

0

0

Tisztább lett

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

0

2

1,96

2,04

2,08

1,92

1,43

3,33

2,17

1,85

2,08

0

50

0

Szebb / csodálatos / gyönyörű

4

1

3

0

4

2

2

2

2

3

1

0

0

4

1,96

6,12

0

7,69

2,86

6,67

4,35

3,7

6,25

2,63

0

0

Környék gyönyörű / szebb

3

2

1

1

2

2

1

2

1

1

2

0

0

3

3,92

2,04

2,08

3,85

2,86

3,33

4,35

1,85

2,08

5,26

0

0

Kultúrált lett

6

3

3

2

4

3

3

2

4

3

3

0

0

6

5,88

6,12

4,17

7,69

4,29

10

4,35

7,41

6,25

7,89

0

0

Új vasútállomás Felüljáró épült

9

4

5

6

3

8

1

6

3

4

3

0

2

9

7,84

10,2

12,5

5,77

11,43

3,33

13,04

5,56

8,33

7,89

0

16,67

4

4

0

2

2

4

0

3

1

2

2

0

0

4

7.84C

0

4,17

3,85

5,71

0

6,52

1,85

4,17

5,26

0

0

Pályaudvar környéke kultúráltabb

2

0

2

1

1

1

1

0

2

2

0

0

0

2

0

4,08

2,08

1,92

1,43

3,33

0

3,7

4,17

0

0

0

Közlekedés javulása

8

3

5

5

3

6

2

1

7

5

2

0

1

8

5,88

10,2

10,42

5,77

8,57

6,67

2,17

12,96

10,42

5,26

0

8,33

2

0

2

1

1

1

1

1

1

2

0

0

0

2

0

4,08

2,08

1,92

1,43

3,33

2,17

1,85

4,17

0

0

0

Új buszpályaudvar Egyéb NT/NV Total

20

10

10

8

12

16

4

12

8

10

8

0

2

20

19,61

20,41

16,67

23,08

22,86

13,33

26,09

14,81

20,83

21,05

0

16,67

2

1

1

0

2

0

2

0

2

1

1

0

0

2

1,96

2,04

0

3,85

0

6.67F

0

3,7

2,08

2,63

0

0

123

119,61

126,53

125

121,15

124,29

120

115,22

129,63

127,08

123,68

100

108,33



NEM AKTIVITÁS Más Férfi Nő Aktív Inaktív település A B C D E F G A8. És ugyanúgy az elmúlt 4 évre gondolva érzékelt Ön bármilyen negatív változást az említett megállóhelyen? És még? TOTAL

Base: Minden Válaszadó Nem / semmit Busszal jár

Érd

KOR


18-39

40+

Érd-alsó

Érd-felső

Érdliget

Barosstelep

H

I

J

K

L

M

12**

100

51*

49*

48*

52*

70*

30*

46*

54*

48*

38*

2**

66

31

35

33

33

46

20

31

35

29

26

1

10

66

60,78

71,43

68,75

63,46

65,71

66,67

67,39

64,81

60,42

68,42

50

83,33

2

1

1

0

2

0

2

0

2

1

1

0

0

2

1,96

2,04

0

3,85

0

6.67F

0

3,7

2,08

2,63

0

0

Vonat és busz nincs összehangolva

3

2

1

1

2

2

1

1

2

1

2

0

0

3

3,92

2,04

2,08

3,85

2,86

3,33

2,17

3,7

2,08

5,26

0

0

Falfirkálás

2

0

2

0

2

1

1

1

1

0

0

0

2

2

0

4,08

0

3,85

1,43

3,33

2,17

1,85

0

0

0

16,67

Alagútban dugó van

2

2

0

0

2

2

0

0

2

0

2

0

0

2

3,92

0

0

3,85

2,86

0

0

3,7

0

5,26

0

0

Sorompó nehezítette a közlekedést

2

1

1

2

0

1

1

0

2

2

0

0

0

2

1,96

2,04

4,17

0

1,43

3,33

0

3,7

4,17

0

0

0

Egyéb

21

12

9

10

11

16

5

11

10

13

6

1

1

21

23,53

18,37

20,83

21,15

22,86

16,67

23,91

18,52

27,08

15,79

50

8,33

NT/NV Total

5

2

3

3

2

3

2

3

2

4

1

0

0

5

3,92

6,12

6,25

3,85

4,29

6,67

6,52

3,7

8,33

2,63

0

0

103

100

106,12

102,08

103,85

101,43

106,67

102,17

103,7

104,17

100

100

108,33


KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI. EX ANTE Tanácsadó Iroda november

Recommend Documents